- katalingereben@freemail.hu - magye.1972.17@gmail.com - barczi@barczi-debr.sulinet.hu Pszichopedagógiai Szakosztály Az ülés ideje: 2010. június 25. péntek 9-12.30- óráig Üléselnök: Szarka Attila szakosztályvezető 9.00. Az ülés megnyitása, programismertetés. 9.10. – 9.40. 1. „Komoly lett már hejehuja lelkem…” Esetbemutatás Az önkifejezés eszközei egy egyéni terápiás folyamat során Előadó: Hegyi Nóra klinikai szakpszichológus Absztrakt: A kamaszokkal végzett terápia több szempontból is a gyermek és a felnőtt terápiák határán helyezkedik el. Ez nem azt jelenti, hogy vegyesen használjuk a gyermek illetve felnőtt terápiák technikáit, sokkal inkább egy sajátos, mindkettőtől különböző attitűdöt kíván. A terapeuta ráhangolódása a fiatalra egyben azt is jelenti, hogy sokkal inkább figyelnie kell a fiatal érettségi szintjére, illetve, akár szimbolikus módon történő megnyilatkozásaira. Bár sok mindent ki tud fejezni verbálisan, vannak olyan rétegek, amiket mégiscsak egyéni, a fiatal által megajánlott, szimbolikus módon lehet megismerni. A gondolatok, érzések verbalizálásának illetve az önreflexió nehézsége különösen igaz a javítóintézeti fiatalokra. Ők, még ha a mentális színvonaluk meg is van hozzá, érzéseiket hárítják, életük egyes eseményeit nem tudják és nem is akarják felidézni. Sokuknál kialakult azonban az egyéni terápia során egyfajta sajátos nyelv vagy eszköztár, kifejezési mód, melyen keresztül, szimbólumokat, a művészet eszközeit használva fel tudják tárni belső világukat. Van, aki rap szöveget ír, mások éppen aktuálisan kedvenc zenéjüket mutatják meg. Esetbemutatásomban egy közel egy éves terápiás folyamatot ismertetek, melynek során a fiatal verbalitáson túli közlésmódjának különböző formái voltak.
9.40. – 9.50. Kérdések – válaszok
9.50. – 10.20. 2. A szülői stressz hatása a korai anya-gyerek kapcsolat alakulására. Előadó: dr.Eigner Bernadett Absztrakt: A gyermeki szelf fejlődésének meghatározója a korai gondozó-gyermek kapcsolat minősége. A korai kapcsolat minőségét erőteljesen befolyásolhatják az anya részéről fennálló pszichés vagy pszichoszociális faktorok, melyek veszélyeztető tényezők lehetnek a kapcsolat alakulásában. Ilyen tényező a felfokozott szülői stressz, mely különböző okok miatt jelentősen befolyásolhatja az anyai szerep megélését, felerősítheti a szorongást, összefüggésben lehet a postpartum depresszió kialakulásával, a gyermek elfogadásának nehézségeivel, ezen keresztül a kapcsolat zavarához vezethet. A korai interakciók minőségét befolyásoló tényezők közül a fókusz az anyai stresszre, illetve az anyai játékosságra irányult. A szülői stresszt a PSI (Parenting Stress Index) hosszú, 120 kérdéses változatával mértük. A The Postpartum Bonding Questionnare - PBQ kérdőív feltárja a késlekedő, hiányzó vagy inadekvát anyai válaszokat, a kóros harag érzetét a gyermekkel szemben, és az elutasító magatartást. Az interakciók megfigyelése a gyermek négy és fél hónapos korában „face-to-face” szabad játék helyzetben történt. A magas stressz-szint rontja az anya gyermekéhez való alakuló odafordulását, meleg, elfogadó, zavartalan kapcsolat esélyét, mely a korai interakciókban már jól beazonosíthatóan megmutatkozik. A szülő-gyerek interakciókat egyre nagyobb mértékben állítják a korai intervenciós programok fókuszába. A korán felismert magas szülői stressz értékek csökkentésével segíthetjük az anyákat az optimális szülőséghez vezető úton, megelőzve a következményes kapcsolati és fejlődési problémákat. Kulcsszavak: rizikó és protektív faktorok, szülői stressz, szorongás, posztnatális depresszió, face-to-face korai anya-gyerek interakciók, korai kapcsolat, preventív program
10.20. – 10.30. Kérdések - válaszok
10.30. – 10.50. Szünet 10.50. – 11.20. 3. Az értékelés lehetőségei és tapasztalatai zárt intézeti fiatalok szocializációs programjában. Egy módszertani kísérlet tapasztalatai. Előadó: Szokodi Andrea szociálpedagógus Absztrakt: A javítóintézeti nevelők (pedagógusok) munkájában kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a növendékekkel elfogadtassák azt az alaphelyzetet, hogy bíróság részükre a javítóintézeti nevelés intézkedését alkalmazta, és ezzel jövőjük szempontjából fontos tapasztalatokra tehetnek szert, segítséget kaphatnak. Ahhoz, hogy a növendék a folyamat aktív részese legyen, olyan értékelő eljárást dolgoztunk ki, melye egyszerre alkalmas a társadalmilag is elfogadott, de egyénileg is eredményes magatartás kialakítására, a pozitív viszonyulási formák elmélyítésére. Motivációs eszközként támogatja a reszocializációs folyamatot. 11.20. – 11.30. Kérdések - válaszok 11.30. – 12.00. 4. Várakozás a hitben. Szakrális jelenlét a viselkedés és magatartás zavarral küzdő serdülők hétköznapjaiban. Előadó: Lakos Mária Lújza mentálhigiénés szakember „ESDEKELVE VÁROM ÁLDÓ SZAVADAT…” -
Fényt kereső, HIT- kereső tévelygők Jelenlét: KI VAN ITT JELEN? „Mentsvár” „Ez a lény szenved, tehát szeretem!” (Jean-Mary Guyan) Lelki Szeretetszolgálat „ A mindennapi reményünket add meg nekünk ma…” (Remény a reménytelenségben) „Kísértés a jóra” – vágyat ébreszteni… Lélektől – lélekig Alkalmak, emberek- „mit tehetnék érted? ÉRTED?” „Néha gyógyítani Gyakran enyhíteni. Mindig vigasztalni” (Felirat a Sorlonne orvosi karán)
12.00. – 12.10. Kérdések – válaszok
12.10. – 12.25. 5. Debreceni modellkísérlet. Drámapedagógia kriminalizálódott fiatalok reszocializációs programjában. Előadó: Nagy János drámapedagógus Dráma, mint a reszocializáció egyik eszköze. A színjátszás célja. Drámaműhely.
12.25. – 12.30. A szakosztály ülésének zárása