Art Capital Magazin 2017 by Ferenczy Múzeumi Centrum

www.artcapital.hu

k é p z ő m ű v é sz e t

Sz e nt e ndre

m agya r

f ővá ro s a

m a g a z i n

2 0 1 7.0 9 .0 7.

09.24. A ES+ F Ž ar ko B a šesk i Bu k ta I mr e C s o n tó L a j os Da n iel R i c h t e r D in o s é s Jak e C h a p m a n ef Z á m b ó Is t v á n F a r kas Ádá m fe Lu g o ss y L á szló F e r e n cz y Zs o lt Fr an ço is F iedle r J us u f Hadž i fe j zov i ć He im P ét e r Ole g Ku l i k J us tin M o r t i m e r S e r ban S av u M ircea S u c i u S z ű cs At t i la A le xa nde r T i n e i V in cze Ot t ó J o nath a n Wat e ri d g e Ul r i c h W üs t & m ég s o ka n m á s o k

Szentendrén

m i n d e n h o l j ó, d e l e g j o b b sz e n t e n d r é n otthon és otthontalanság a művészetben

03 S z ent endr ei K éptá r

Art capital helyszínek

S z e n t e n d r e f e l e t t a z é g

Megfestett házak – klasszikus és új képek 04 Kov ács M ar gi t M úz eum udvar M e z ő s z e m e r e i i k e r t o r n y o k

Bukta Imre 05 C zó b el M úz eu m Ilosvai Terem

2/1 2017

M e t e o r é s a p r ó k a t a s z t r ó f á k

Hugyecsek Balázs – Rizmayer Péter 06 Ámos Imr e – A nna M ar g i t

01 Ba rcs ay Múzeum

M úz eu m

N y i t v a v a n a z a r a n y k a p u

07 V a j da L a j os M úz eu m

Á t a l a k u l á s

Szabó Zsuzsanna

L é t - s z e k v e n c i á k

08 M ű vész et M al o m Bakos Tamás M IG 2 1 01 Ba rcs ay Múzeum udvar A migráció a kortárs S z i g e t képzőművészetben Heim Péter B o m l a s z t ó k é p z e l e t 02 Km e t t y Múze um Ablakot nyitni ott, ahol egykor falak voltak A n a p m ű v e Képek a Robert Runták-gyűjteményből – a n a p v e r s e A TC U B M A Vajda Lajos Stúdió O D A z u t c a h a n g j a i

NY U TC

Ó J. UT CA

TMÁ A

TEMPLOM TÉR

Erdész Galéria M ANK

J A NK

A L KO

VÁ

R VÁ

CA UT

MUNK Á C S Y

A JÓ

ÚT

GŐ

Y I UTC A

KORZÓ

08 SZER

B UT CA

SZ LÁ

A DUN

KIKÖTŐ

KO R Z

RB K ÖZ

DUNA

SZE

OM U TC A

MAL

R C S ÉN

ÁN

ÉR

TC A ÖG U

PÉTER PÁL UTCA

BART ÓK BÉL A U TC A

GÖR

04 TÓ UTC A

BATTHYÁNY UT CA

07 ÁB

VASTAGH GY. U.

DUNA

HUNYADI UTCA

FŐ TÉR

02 DU M T S A JENŐ UT C A

a r t c a p i ta l 2 0 17

tartalom Előszó

A Duna Montmartre-ja 2, Otthon Szentendrén 3, 5

Ajánló

art capital kiállítások 28–35 az art capital Házigazdái 38–39 Programok időrendben 41–43 art capital Ebédkínálat 46

Interjú Szolnoki József 26–27 Walter Famler 36 Robert Runták 44–45 Golda János 47 Kopin Katalin 48 Tóth Anna 52 Fajcsák Dénes 53 Waszlavik 54–55 borbás péter 37 Heim Péter 40 Szabó Ottó 40 Beszámoló

Idén Velencében kezdtük 56–57 szentendre képekben 58–59 a szentendrei liget projekt 61

Impresszum 64

ÉV

KOSSUTH LAJOS UTCA

ALU

FÜRDŐ

KISF

BÜKKÖ S-PA TAK

UTC A

CA KERTÉSZ UT

HAJÓS UTCA

VÉ

Szentendre, 2017

P ET

LÖ R Ó M A I S Á N C KÖ Z

CA JÓKAI MÓR UT

DUN

RZ A KO

a r t c a p i ta l 1

bevezető

Szentendre

C l au di o Magr i s

A Duna Montmartre-ja, a házak és az utcán kiállított képek színei elvegyülnek a folyó színeivel, könnyed, ellibbenő pajkosság öleli körül a sétálót, és kíséri végig a vízpart felé szelíden lejtő, festői sikátorokon. A városka szerb szellemisége kezd már elhalványulni. A xvii. század végén, a császári seregek előnyomulásának hatására újraindult oszmán terjeszkedés idején Szentendre sok balkáni menekültet fogadott be, akik főleg a török elől futottak: albánokat, görögöket, bosnyákokat, dalmátokat és leginkább a Csernojevics Arzén pátriárka vezetése alatt álló szerbeket. A szerbek, lévén vállalkozó szellemű kereskedők, a görögökkel együtt felvirágoztatták a városkát, megteremtették jómódú eleganciáját, felépítették barokk, rokokó és klasszicista templomait, előkelő kereskedőházakkal, hangulatos, csendes terekkel, tekintélyes cégérekkel gazdagították.

Abból a nyolcszáz családból, amelyik a pátriárkával érkezett, mára mintegy hatvan-hetven maradt meg. (…) De a szentendrei szerbek számának csökkenése egyáltalán nem lehangoló, mert a megmaradtak nem keltik holmi szánalmas, elszigetelt túlélők képzetét, mint az utolsó mohikánok, hanem olyan népcsoportot alkotnak, amely egészen magától értetődően integrálódott a magyar valóságba. (…) A fájdalom azonban tovább él, és nincs az a védőburok, nincs az a tárló, amely védelmet nyújthatna ellene; felismerhető ez a fájdalom Kovács Margit gyönyörű kerámiáin is, amelyeket állandó kiállításon mutatnak be a néhai Dimsics Vazul szerb kereskedő xviii. századi házában. Kovács Margit figuráinak a szenvedése néma, megmagyarázhatatlan, a valódi anyaság fájdalma ez, amelyből egyaránt sarjad élet és kín. Ebben a hallgatásban azonban rendíthetetlen, a fájdalomnál is titokzatosabb méltóság rejlik, a lét talánya és a tragédiák ellenére, a boldogságé is. Részlet a Duna című könyvből, Kajtár Mária fordítása. Európa, Budapest, 2011. 411-413.

2 a r t c a p i ta l

előszó

Otthon Szentendrén Valamennyien lakunk valahol. Az otthon nem egyenlő a hajlékkal, bár többnyire hozzá kapcsolódik. Otthon érezhetjük magunkat a házak, kertek, templomok, utcák szegélyezte fizikai térben, a lakásunkban, otthon lehetünk egy kultúrában, otthonosként élhetünk meg illatokat, hangokat, színeket. Otthonra lelhetünk az internet kínálta virtuális térben is. Otthon érezni magunkat: ez elsősorban érzelmi állapot. Nem csupán az ismerősség érzése, hanem öröm és bánat, nosztalgia és harmónia, vigasz és büszkeség. Az érzelmek olyan együttese, amely ott és csakis ott van meg. Az otthontalanság érzete: amikor mindez fájóan hiányzik. Mindkettőt

az együtt-létezés rendje szervezi – finom áttételekkel a közösségek élő organizmusaiban. A nagy orosz író, Lev Tolsztoj elhíresült mondata szerint az emberi boldogság az otthon szinonimája. Egy másik író, a magyar Tamási Áron intelme szerint létezésünk célja az otthon megtalálása. Otthontalannak lenni e szerint boldogtalan állapot. Az otthonhoz kapcsolódó alapvető sztereotípiáinkat folyamatosan alakítják az egyéni tapasztalatok. Erre a viszonyra visszautalva sok mindent lehet építeni: fogyasztói szokásokat, ideológiát, hatalompolitikát – de művészetet is. A vizuális művészeteknek is visszatérő, állandó tárgya e roppant nagy, mégis bensőséges téma. Jelenlegi aktualitását olyan társadalmi jelenségek adják, mint az Európát újonnan érő migrációs nyomás, a munkaerő kelet– nyugat, illetőleg dél–észak irányú áramlása vagy a privát élet egyre nagyobb terének áthelyezése az internetes közösségi oldalakra. Az idei Art Capital központi témája az

otthon és otthontalanság

képzete és tapasztalata. Olyan kortárs művészeti kiállításokra várjuk, amelyek reflektálnak a téma gazdag kultúrtörténetére és a hozzá kapcsolódó társadalmi és pszichikai jelenségekre is. Szeretettel várjuk az Art Capital kiállításain és programjain! Érezze otthon magát ebben a fantasztikus városban, ahol a képzőművészet már oly régóta valódi otthonra lelt! Szentendre, 2017. szeptember 1.

Gulyás Gábor igazgató, Ferenczy Múzeumi Centrum

a r t c a p i ta l 3

introduction

Szentendre is

C l au di o Magr i s

A Montmartre of the Danube

The colours of the houses and the pictures on show in the streets filter off into those of the river, while a light, liquid gaiety enfolds the dawdler and draws him gently along the picturesque alleys which move down towards the river-banks in a tranquil flow. The town has a Serbian air, though this is fading little by little. At the end of the seventeenth century, during the Ottoman reaction to the advance of the imperial army, Szentendre took in a great number of refugees from the Balkans, all fleeing before the Turks. There were Albanians, Greeks, Bosnians, Dalmatians, and above all Serbs, led by their patriarch Arseniji Crnojević. Being enterprising merchants, the Serbs – along with the Greeks – bestowed on the town both prosperity and an opulent elegance, with baroque, rococo and neo-classical churches, the houses of great merchant princes, the harmony of quiet squares and the signs of illustrious business concerns. Of the eight hundred families who arrived with the patriarch, some sixty or seventy still remain. (...) But the decline of the Serbian presence in Szentendre is not in the least melancholy, for it does not consist of a few pathetic survivors isolated like the Last of the Mohicans, but a compact group with its part to play in Hungarian life. (...) However, grief there is, and no reliquary can keep it at bay. There is grief even in the splendid ceramics of Margit Kovacs, on permanent display in the eighteenth-century house known as the house of the Serbian merchant Dimšić Vazul. In the figures of Margit Kovacs suffering is dumb and inexplicable, the sorrow of a great motherhood, which creates both life and pain. But in that silence there is an unshakable dignity even more mysterious than sorrow, the enigma of existence and even of happiness in spite of tragedy. From Danube. Translated by Patrick Creagh. New York: Farrar, Straus, Giroux, 1989, pp. 259–260.

4 a r t c a p i ta l

foreword

At home in Szentendre

We all live somewhere. A home need not equal a shelter, though the two are usually related. We can feel at home in physical space surrounded by houses, gardens, churches and streets, as we can be at home in a culture, or find a smell, a sound or colour homely. We can even find our home in the virtual space of the internet. To feel at home: it is above all an emotional state. It is not only a sense of familiarity, but also joy and sadness, nostalgia and harmony, a source of solace and pride. A collection of emotions that can exist there, and only there. The sense of homelessness: the painful absence of all this. Both are ordered by the rules of co-existence, with fine transfers in the living organisms of communities. As the famous Russian writer, Leo Tolstoy put it, happiness is a synonym of home. Another author, the Hungarian Áron Tamási warned that the purpose of life is to find our home. In this light, to be homeless is a state of unhappiness. Our personal experiences keep altering our essential stereotypes about home. You can construct a lot of things by appealing to our relationship to it: consumer attitudes, ideologies, power politics—even art. This vast, yet intimate, theme is a recurring subject of the visual arts. It gains its current relevance from such social phenomena as the renewed migration pressure on Europe, the East-West and South-North migration of workforce, and the ever greater willingness to live more and more of our private lives on social media sites. The notion and experience of home & homelessness provide the central themes of this year’s Art Capital. We invite you to exhibitions of contemporary art which reflect on the rich cultural history of the subject, as well as the related social and psychological phenomena. Do come and feel at home at the exhibitions and events of Art Capital. Do feel at home in this amazing town, which the visual arts have been able to consider their home for such a long time. Szentendre, 1 September, 2017

Gábor Gulyás director of Ferenczy Museum Center

a r t c a p i ta l 5

a z F M C m ú z e u m a i é s k i á l l í t ó h e ly e i s z e n t e n d r é n

info@muzeumicentrum.hu www.muzeumicentrum.hu fb/ferenczymuzeumicentrum fb/artcapital2017 www.artcapital.hu

A Ferenczy Múzeumi

10 F eren c z y Múze um

A város helytörténeti gyűjteményeként 1951-ben alapított, Ferenczy Károly festőművész nevét viselő múzeum a Kossuth Lajos utcában álló műemlék épületben, a 18. századi Pajor-kúriában kapott 2013-ban új elhelyezést. Az első emeleten állandó kiállítás látható, a földszinten található Szentendre Teremben kortárs szentendrei képzőművészek időszaki tárlatai, a Barcsay Teremben pedig hazai és nemzetközi művészeti projektek tekinthetők meg.

01 Bar cs ay M úz eum

07 Va j da L a j os M úz eu m

02 Km et t y M úz eum

05 Czó be l Múzeum

Czóbel Béla, a modern magyar képzőművészet nemzetközileg is elismert képviselője az első művész volt Magyarországon, aki már életében múzeumot kapott. Természetesen Szentendrén, ahol díszpolgárrá avatták, s ahol Párizs mellett talán a legtöbb időt töltötte. A Templomdombon lévő, nemrég felújított múzeumban látható kiállítás, az Újragondolt Czóbel a gazdag festői életpálya kronologikus bemutatására törekszik.

03 Á mo s Imre

– An n a Ma rgi t múzeu m

A 20. század két jelentős hazai festőegyéniségének, a tragikus sorsú Ámos Imrének és feleségének, Anna Margitnak a műveit őrzi és gondozza a nevüket viselő múzeum. A kétszintes belvárosi műemlék polgárház saját kerttel is rendelkezik, ahol a fia, Péter Vladimir ötvösművész oszlopon álló angyalkája idézi meg Anna Margit emlékét.

6 a r t c a p i ta l

A 20. századi magyar festészet és grafika meghatározó jelentőségű alkotója Barcsay Jenő. A figuratív konstruktivizmus képviselője, mozaikok, falitextilek készítője, a világhírű Művészeti anatómia című könyv szerzője Szentendrén élt és alkotott hosszú élete során. 1977-ben közel kétszáz festményt és grafikát ajándékozott a magyar államnak – ezek a Dumtsa Jenő utcában álló, klasszicista stílusú polgárházba kerültek, amely így a Barcsayhagyaték legfontosabb őrzőhelyévé vált.

Vajda Lajos a magyar modernizmus egyik legnagyobb hatású, ikonikus alkotója. 1935-ben Korniss Dezső hívására érkezett Szentendrére dolgozni, művészi nézeteik igen közel álltak egymáshoz. Bartók és Kodály munkásságát példaként tekintve hozták létre az úgynevezett „szentendrei programot”, melynek lényege a szintézisteremtés a múlt és jelen kultúrája, a keleti és nyugati gondolkodás között. A múzeum a művész szürreális, expresszív önarcképeit, festményeit, grafikáit, fotómontázsait, majd az utolsó alkotásokat, a nagyméretű, csomagolópapírra készített szén- és tusrajzait őrzi.

Kmetty János, a két világháború közötti magyar modernizmus képviselője az aktivista mozgalom részese volt. A művész özvegye ajándékozta férje hagyatékát a múzeumnak, amely néhány kimagasló értékű korai festmény mellett elsősorban grafikai és műtermi vázlatokból, valamint a hatvanas–hetvenes években készült olajképekből, üvegablak-tervekből és üvegablakokból állt. A Kmetty-gyűjtemény jelentékeny részét alkotják azok a festmények, amelyek az ötvenes évektől kezdve a festőművész műterméből vagy aukción történő vásárlással kerültek a múzeum tulajdonába.

ferenczy múzeumi centrum

Centrum

múzeumai és kiállítóhelyei Szentendrén

04 Kovács Ma rgit

Ker ámi amúzeu m

Szentendre egyik legnépszerűbb múzeuma a Kossuth-díjas kerámiaművész, Kovács Margit életművét bemutató gyűjtemény. Az itt látható anyagot a magyar kerámiaművészet egyik megújítójának számító művész adományozta 1972-ben a múzeumnak. A múzeum 17. századi, barokk stílusú épülete eredetileg sóházként, majd postaállomásként, később kereskedőházként működött, végül a Vastagh család lakóháza lett. A kerámiamúzeumban kiállított háromszáznál is több alkotás felöleli a művész életpályájának szinte összes állomását.

08 M ű v észe t Ma lo m

03 Szenten dre i K éptár

K er esk edőh á z – Hely t ör t énet i kiál l í tá s

2015 ősze óta a Ferenczy Múzeumi Centrum Fő téri épületében, az egykori Kereskedőház Vastagh György utcáról nyíló pincéjében látogatható a város történetét bemutató helytörténeti tárlat. A Múlt a mélyben – mozaikok Szentendre történetéből című látványos kiállítás időutazás a város gazdag múltjában. A kiállítás közönsége a jelenből indulhat el visszafelé, a múltba. Az avar, a római, majd a középkoron át a látogató eljut a város virágkorát jelentő 18. századba, s innen érkezik a Kádár-korszakba, a 20. századi kulturális felívelés időszakába, amikor létrejön a „múzeumok városa”.

A történelmi belváros központjában található MűvészetMalom Szentendre egyik legérdekesebb épülete. A 19. század végi, egykori fűrészmalom kiállítási intézménnyé alakítását helyi képzőművészek kezdeményezték. 2012-ben megújult és új szárnyakkal bővült az épület. Ma az ország harmadik legnagyobb alapterületű időszaki kiállítóhelye.

Szentendre impozáns Fő terén, az egykori Kereskedőház műemlék épületének földszintjén, a hajdani bolthelyiségek összenyitásával kapott helyet a Szentendrei Képtár. 1977-ben a Képtár kialakítása során elvégzett műemléki falkutatás során itt, az épület földszintjén gyönyörű barokk freskókat tártak fel. 1978. január 27-én, szinte napra pontosan a Szentendrei Festők Társasága hivatalos bejegyzésének 50. évfordulóján nyílt meg a Képtár, mely hosszú ideig Pest megye egyetlen reprezentatív, időszakos tárlatok megrendezésére alkalmas kiállítóterme volt.

a r t c a p i ta l 7

S z en t en d re , Du mt sa J en ő ut ca 1 0.

n y i tva : k e d d t ő l va sá r n ap ig 10 –18 ó ra k ö zött

S z a bó Zs uz sann a Áta l aku l á s

sz ept em ber 8. o k t ób er 8 . B a r c s a y M ÚZEU M

20 1 7. sz e p t e m b e r 8 . sz e p t e m b e r 2 4 . K o vá c s M a r g i t M ú z e u m u d v a r a

B u k ta Imr e M ezősz em er e i iker t or nyo k Sze nt e ndre , Vas t ag h G yörg y u t ca 1 .

1 0– 1 8 órái g

2017. sz epte m be r 8 . o k tó be r 8 . B a r c s ay M ú z e u m

Ba ko s Tam á s A z u tc a ha ng j ai Sze nte nd re , Dumt sa J en ő u t ca 10. .

n yit va: keddt ől vas árnapi g 1 0– 1 8 óra k özött

20 1 7. sz e p t e m b e r 1 0. o kt ób e r 1 5 . Ámos Imre – Anna Margit Múzeum

N y i t v a v a n a z a r a n y ka p u Sz e nt e ndre , B og dányi ú t 1 2 .

nyi t va: k e ddt ől vas árnapi g 1 0– 1 8 óra k özött

S z en t en d re , B o g d án y i út 3 2.

n y it va : k ed d tő l va s ár n a p i g 10 – 18 ó ra k ö zö tt

M IG 2 1 A mi g r ác i ó a ko r tá r s k é pzőm űv ész et ben

2 0 17. sz ept emb er 7. ok t ób er 8 . MűvészetMalom

20 1 7. sz e p t e m b e r 1 3 . o kt ób e r 2 9 . Czóbel Múzeum, Ilos vai Terem

M et eo r é s ap r ó k atasz t r ó fá k Sz e nt e ndre , Te mpl om t é r 1 .

nyi t va: k e ddt ől vas árnapi g 1 0– 1 8 óra k özött

2017. sz epte m be r 8 . o k tó be r 8 . MűvészetMalom

B om l aszt ó ké pze le t Sze nte nd re , Bogdán yi út 32.

A blakot n y itn i ott, ahol egy kor falak voltak – Kép ek a Rober t Run ták-gy űj tem én y ből

n yit va: keddt ől vasárnapi g 1 0– 1 8 óra k özött

20 1 7. sz e p t e m b e r 1 0. sz e p t e m b e r 2 4 . Ev a n g é l ik u s t e m p l o m

Daw n Cs u t o r os B el ső t ér Sz e nt e ndre , B ü k k ös part 2 .

nyi t va: k e ddt ől vas árnapi g 1 0– 1 8 óra k özött

2 0 1 7. sz e p t e m b e r 1 2 . nove m b e r 1 9 . Ferenczy Múzeum, Szentendre Terem

E lő h í v á s F ény k épe k a fió ko k m é lyé r ő l S ze nt e ndre , Koss u t h Laj os u t ca 5.

nyi t va: k e ddt ől vas árnapi g 1 0 – 18 ó ra k ö z ö tt

TOLNAI OTTÓ Titorelli faiskolája

20 1 7. sz e p t e m b e r 1 5 . o kt ób e r 2 2 . Ferenczy Múzeum, Alapító Nyolcak Terem

T o ln a i O t t ó Ti t or el l i fa i s kol á j a Sz e nt e ndre , Koss u t h Laj os u t ca 5.

nyi t va: k e ddt ől vas árnapi g 1 0– 1 8 óra k özött

2017. sz epte m be r 1 5 . n ove m be r 5 . F e r e n c z y M ú z e u m , B a r c s ay T e r e m

Fa jcs ák Dé n es – Fábián G á b o r Æ k t ivát or o k Sze nte nd re , Kossut h Lajos u t ca 5.

n yit va: keddt ől vas árnapi g 1 0– 1 8 óra k özött

20 1 7. sz e p t e m b e r 1 5 . o kt ób e r 2 9 . Vajda Lajos Múzeum

L ét- sz e kv enc iák Sz e nt e ndre , H u nyadi u t ca 1 .

nyi t va: k e ddt ől vas árnapi g 1 0– 1 8 óra k özött

20 1 7. sz e p t e m b e r 1 5 . nove m b e r 5 . Ferenczy Múzeum

F ra n ço is F i e d ler H a z at ér t m ű v e k Sz e nt e ndre , Koss u t h Laj os u t ca 5.

nyi t va: k e ddt ől vas árnapi g 1 0– 1 8 óra k özött

20 1 7. júl i us 1 3 . okt ób e r 2 2 . S z e n t e n d r e i K é p tá r

Sz en t en d r e felet t a z ég Sz e nt e ndre , Fő t é r 2 -5.

nyi t va: k e ddt ől vas árnapi g 1 0– 1 8 óra k özött

S z en t en d re , Fő t ér 21 .

n y it va : mi n d e n n a p 10 – 1 8 ó ra kö z ö tt

A n a p m ű v e – a n a p ve r s e

2 0 17. sz ept emb er 15 . sze pt emb er 24 . Kmetty Múzeum

20 1 7. júni us 2 4 . o kt ób e r 2 . B a r c s ay M ú z e u m u d v a r a

H ei m P ét er S z iget Sz e nt e ndre , D u mt s a Je nő u t ca 1 0.

nyi t va: k e ddt ől vas árnapi g 1 0– 1 8 óra k özött

20 1 7. júni us 2 4 . o kt ób e r 2 . Bi z o t t s á g - l i g e t O t t h on

/ ot t h ontal an s ág B o r b á s Pét er – S z en t es A n nam á r ia Sz e nt e ndre , B i zott s ág park

nyi t va: fol yamat os an ok t óbe r 2 -i g

20 1 7. j ú n i u s 24. o k tó be r 2 . Bi z o t t s á g - l i g e t

S z a bó O t t ó A z e lt é v edt ű r h a j ós Sz en t en dre, Biz ott ság park

n yit va: fol yamat os an ok t óbe r 2 -i g

interjú

Tetovált házak

avagy egy tabukkal sűrűn elborított téma: a gulyáskommunizmus ornamentikája

beszélgetés

Szolnoki Józseffel

A hatvanas–hetvenes években, húsz év alatt legalább félmillió sátortetős kockaház épült fel a magyar falvakban – ezeket nevezték el később Kádár-kockának. A Katharina Roters – Szolnoki József művészpáros évek óta foglalkozik a kockaházak homlokzatdíszítéseivel és azok értelmezésével. Nemrég Svájcban jelent meg Hungarian Cubes címmel könyvük a témáról, amelyről ezúttal Szolnoki Józsefet kérdeztük, aki az Art Capitalon vetített képes előadást tart a projektről. A falusi kockaházakra az építészek jó része még ma is vírusként tekint. Ugyanakkor tény, hogy a 20. század második felében ez egyfajta népi építészetté vált… 2003 és 2012 között, az ország nagyobbik részét lefedő túraútvonalon közlekedve közel ezer házportréból álló fotódokumentációt készítettünk. Katharina a homlokzatokat fényképezte, én eleinte csak a kocsiban várakoztam, aztán később megpróbáltam a ház lakóitól, a szomszédoktól az épület mintájával kapcsolatos adatokat gyűjteni. Mi mást lett volna a kockaházak kapart kőporos díszítések célja, ha nem az, hogy az egyenházakat emberarcúvá tegyék? Ha ezt egy értelmiségi teszi, mint például a paksi tulipános házak esetében, abból akár kiállítható, magas művészet is születhet, de ha a nép, akkor az csak egy egyszerűen figyelmen kívül hagyható „nem-kultúra”. Talán ezért is volt szerencsés ehhez egy Németországból érkezett külső szemlélő tekintete. Amikor megismerkedtünk Katharinával, érthetetlen volt a számomra, hogy miért jár valaki például Jerevánba – ő ugyanis rendszeresen jár Örményországba a szovjet-modern szeriális panelépítészet betonba öntött díszítőmotívumait fényképezni – , hiszen mi olyan kultúrkörben szocializálódtunk, ahol mindenki nyugat felé igyekezett. Katharina Kölnben született egy magyar anya és német apa gyermekeként, 1999-ben diplomázott festőként a düsseldorfi akadémián. Nálunk hamar rájött, hogy a magyar panelek nem kínálnak számára az örményhez hasonlítható esztétikai izgalmakat, vidéki útjaink során viszont 2 6 a r t c a p i ta l

rádöbbent, hogy a paneltól várt ornamentum a falusi családi házakon található meg. A dolog jelentősége akkor kezdett felsejleni, amikor az egyes fotókból sorozatok kezdtek kialakulni: egyszerű, élénk színek, szinte popos színhasználat, nemcsak a mintázatokban, de a színekben is kirajzolódott egyfajta világ. Mindegyik fotó frontális, ugyanabból a szemszögből készült, tehát nem egy építészeti formáról szól, hanem csak a homlokzatokról, ami egyrészt ad némi egyhangúságot, másrészt azonban lehetővé teszi, hogy a homlokzaton zajló centrális esemény kirajzolódhasson. A spontán fotózásból így lett egy kutatás, ahol a kockaház-korszak házdíszítő gyakorlatát a népi kultúra utolsó korszakaként próbáljuk megragadni. Persze ez a projekt értelmezhető úgy is, mint a hivatalos művészettörténet és néprajztudomány ellen, előre megfontolt szándékkal elkövetett hekkertámadás. Ezek a díszített homlokzatok olykor vakolatplasztikának hatnak, egyszerűek és geometrikusan nonfiguratívak is. Valóban, mintha egyfajta „népművészetre” utalnának, ami spontán modernista motívumokkal akarna minél városibbnak látszani. Képzőművészként olyan területekre tévedtünk, amelyre nincs jogosítványunk: egyszerre kellett fotósnak és történésznek, etnográfusnak és szociológusnak lennünk. A tudatosan gyűjtött, illetve a vak véletlentől ajándékba kapott dokumentumokhoz egy, a menet közben barkácsolt teóriaépítészet segítségével rendeltük hozzá a jelentéseket. A Kádár-kori vidéki házak kapart kőporos díszítései egy eddig teljesen figyelmen kívül hagyott formanyelvet hoztak létre, ami egyébként napjaink épületszigeteléseivel kezd véglegesen eltűnni. Ami még megmaradt, egy olyan korról üzen, amikor a ház építtetője még közvetlenül részt vett a környezete vizuális arculatának kialakításában. A falusi homlokzatokon a pop art, a geometrikus modernizmus és a sgrafitto is megjelent egyfajta öntudatlan replikációkként – Pécs környékén például a hatvanas-hetvenes években tetőző Vasarely-kultusz is határozott nyomot hagyott a kockaházakon, legalábbis a mi értelmezésünk szerint. tt

szolnoki józsef

ismeretlen

Cégénydányád Pannonhalma

Kaposvár-Toponár Boldogasszonyfa Kiskassa

Hetes

Ácsteszér Székelyszabar

Szolnoki József (1971) szabadúszó képzőművész, filmrendező, koncertfilmes operatőr. 2008-ban szerzett film- és televíziószakos diplomát a kölni Médiaművészeti Akadémián. 2014-ben a Hungarian Cubes című album, amelynek Katharina Roters mellett társalkotója volt, elnyerte a Frankfurti Könyvvásár és a Német Építészeti Múzeum közös díját. a r t c a p i ta l 27

a r t c a p i ta l k i á l l í tá s o k

Kiállítások MIG 21 A migráció a kortárs képzőművészetben MűvészetMalom 20 1 7. sze pte m be r 7. – o k tó be r 8 . Sz en t en dre, Bogdán yi ú t 32.

AES+F Žarko Bašeski Bureau d’Etudes Heather Dewey-Hagborg Adam Donovan Metod Frlic Jusuf Hadžifejzović Marko Jakše Jovan Joca Jovanović, Stanoje Ćebić Herlinde Koelbl Oleg Kulik Zbigniew Libera Ján Macko Jože Slaček Mladen Stilinović Raša Todosijević Ulrich Wüst Srdjan Živulović Kurátorok: Nina Jeza, Peter Tomaž Dobrila A kiállítás a nyugati közbeszéd egyik ideológiai nehezékekkel terhelt, sematikus keretek közé szorult témáját jeleníti meg művészeti eszközökkel. A migráció problémája itt mégsem az aktualitása miatt igazán érdekes: a bemutatott művek révén – az aktualitás lendületét hátrahagyva – az örökös úton levés tapasztalatával szembesülünk. A kortárs képzőművészet különféle műfajait felvonultató, mintegy félszáz alkotás időben is, térben is változó perspektívákat kínál ehhez a személyes és társadalmi vonatkozásában is alapvető jelenséghez.

Mezőszemerei ikertornyok Bukta Imre K o vá c s M a r g i t Múzeum udvara 20 1 7. sze pte m be r 8 – 2 4 .

Szen t en dre, Vast agh G yörg y u t ca 1 .

Kigyós Fruzsina Bukta Imre (1952) művészete erős szálakkal kötődik a vidéken élő emberek életmódjához és kultúrájához, témáit a mindennapi dolgos élet tárgyai, helyszínei és szereplői adják. Szemlélete hol ironikus, hol lírai, néha kritikus vagy éppen megengedő, de mindig kivételes empátiával közelíti meg alanyait. Ez az installáció – amelynek valódi, kapirgáló tyúkok a főszereplői – olyan társadalmi problémákra reflektál, amelyek egyaránt érintik az urbánus és a vidéki létmód értékrendjét, s szólítják meg a nagyvárosok és a falvak lakóit. Koordinátor:

2 8 a r t c a p i ta l

Átalakulás Szabó Zsuzsanna B a r c s ay M ú z e u m sz e p t e m b e r 8 . – o kt ób e r 8.

( S ze nt e ndre , D u mt s a Je nő u t ca 1 0. ) Kurátor: Iberhalt Zsuzsa A kiállítás az iparművészet és a képzőművészet izgalmas metszetét járja körül. Fotókollázsokon és egy videóperformanszon keresztül különféle átalakulások folyamatai, helyzetképei figyelhetők meg; a városi tűzfalak képei egy rég lebontott, elpusztult épület sziluettjeivel valaha létezett otthonok árnyékaiként hatnak. A téglafalak kontúrjaiból, melyek fonállal kapcsolódnak egymásba, egységes városkép bontakozik ki. Az eltűnt otthonok a művész által kreált kompozíciókban formálódnak újra.

Az utca hangjai Bakos Tamás B a r c s ay M ú z e u m 2 0 1 7. sz e p t e m b e r 8 . – o kt óber 8. S ze nt e ndre , D u mt s a Je nő u t ca 1 0.

Kurátor: Muladi Brigitta A korábban pincérként dolgozó Bakos Tamás (1976) 2000 és 2013 között hajléktalanként élt Budapesten. Mindeközben autodidaktaként képezve magát az utcán talált papírokra, fa alapanyagokra több ezer festményt és rajzot készített, s ezeket rendszeresen árulta. A megdöbbentő erejű képeket Walter Famler, a Kunstverein művészeti főtitkára mutatta be 2014-ben a nagyközönségnek Bécsben. A szentendrei tárlat Bakos első magyarországi kiállítása.

k i á l l í tá s o k 2 0 17

Bomlasztó képzelet Ablakot nyitni ott, ahol egykor falak voltak – Képek a Robert Runták-gyűjteményből MűvészetMalom 2017. szept e m be r 8 . – o k tó be r 8 . Sze nte nd re , Bogdán yi ú t 32.

Tilo Baumgärtel Norbert Bisky Bodoni Zsolt Jonas Burgert Jake és Dinos Chapman Martin Eder Oana Farcas Robert Fekete Martin Gerboc Jakub Janovský Michael Kunze Haruko Maeda Marin Majić Justin Mortimer Daniel Pitín Miroslav Polách Leopold Rabus Baies Radu Daniel Richter Wilhelm Sasnal Serban Savu George Shaw Adam Štech Mircea Suciu Szűcs Attila Alexander Tinei Veres Szabolcs Caroline Walker Jonathan Wateridge Craig Wylie Kurátor: Jane Neal Robert Runták cseh műgyűjtő mintegy másfélezer alkotást számláló kortárs nemzetközi festészeti kollekciója első ízben mutatkozik be külföldön. A tárlat az úgynevezett „poszthumán festészetre” koncentrál. Olyan képeket láthatunk itt, amelyek kiemelkedő művészi erővel jelenítik meg az individuumot, aki egyre otthontalanabbá válik a mai, dehumanizálódó társadalomban, ezzel párhuzamosan pedig azt a törekvést, ami a kötöttségek nélküli emberi szellem sajátja.

Nyitva van az aranykapu Ámos Imre – Anna Margit Múzeum 2017. szept e m be r 1 0. – o k tó be r 1 5 . Sze nte nd re , Bogdán yi ú t 12.

Ferenczy Zsolt Fusz Mátyás Herman Levente Hollós Ádám Kósa Gergely Kroó Anita Téglás István Tóth Anna Trafik Kör Kurátor: Tóth Anna A kiállítás egyfajta kísérlet annak a szövetségnek az újraélésére, amelyet a két világháború között kötöttek a Szentendrére látogató művészek és a városban élők. A tárlaton látható művek ihlető fundamentuma az itt megtapasztalható, sajátos közeg, melyet a minden valódi közösségnek alapul szolgáló otthonosság és nyitottság hat át. A különféle műfajú alkotások az otthon-otthontalanság témakörének megrázó érzéseket is közvetítő, új manifesztációit jelenítik meg.

Belső tér Dawn Csutoros Ev a n g é l ik u s t e m p l o m 2 0 1 7. sz e p t e m b e r 1 0. – sz e p t e m b e r 2 4 . S ze nt e ndre , B ü k k ös part 2 .

Kurátor: Kigyós Fruzsina A magyar gyökerekkel rendelkező ausztrál Dawn Csutoros kiállítása bensőséges, meditatív experimentális élményeken alapuló installáció, szín- és hangperformansz kíséretével, amelynek köztéri része egyszersmind kapcsolódás a művész által a világ több pontján megvalósított selyemút projekthez. A műegyüttes a templom szakrális belső tere és a személyes belső tér kapcsolatának lehetséges kialakítására és annak hatásaira reflektál.

Előhívás Fényképek a fiókok mélyéről – szentendrei művészek, tárlatok, események Ferenczy Múzeum Szentendre Terem 2 0 1 7. sz e p t e m b e r 1 2 . – nove m b e r 1 9 . S ze nt e ndre , Koss u t h Laj os u t ca 5.

Rappai Zsuzsa A kiállítás privát fotókon keresztül mutatja be a szentendrei képző- és iparművészeket, kiállításokat, művészeti eseményeket – a régi művésztelep életétől napjainkig. Ünnepek és hétköznapok egyaránt láthatóak a képeken. Megjelenik a Templomdombi tárlat, a Vajda Lajos Stúdió, a Műhely Galéria, a Dalmát pince, az egynapos Inkubátor tárlat, az Ipszilon Galéria Kondor-kiállítása, a Művészkonyha – megannyi nevezetes szentendrei képzőművészeti esemény színes és fekete-fehér fotókon.

Kurátor:

a r t c a p i ta l 2 9

a r t c a p i ta l k i á l l í tá s o k

Meteor és apró katasztrófák Hugyecsek Balázs – Rizmayer Péter Czóbel Múzeum Ilos vai Terem 20 1 7. sze pte m be r 1 3 . – o k tó be r 2 9 . Sz en t en dre, Templom t ér 1. Kurátor: Kopin

Katalin A művészpáros a természettel folytat panteista diskurzust a maga ironikus, aktív, cselekvő módján. Legjellemzőbb helyszíneik a dunai ártér, a pilisi hegyek, valamint az erdélyi havasok. Videóikban a táj az otthon metaforája, mely menedéket nyújt az embernek, amíg az ellene nem fordul. A kiállításon három videómunka, a hozzájuk kapcsolódó organikus installációk és tárgyak, egy-egy önálló mű, valamint egy kültéri installáció látható.

A nap műve – a nap verse Kmetty Múzeum 20 1 7. sze pte m be r 1 5 - 24. Sz en t en dre, Fő t ér 21.

Áfra János Géher István László Kántor Péter Kemény István Kukorelly Endre Lackfi János Rakovszky Zsuzsa Szabó T. Anna Térey János Tóth Krisztina Arany János Babits Mihály Borbély Szilárd T. S. Eliot Füst Milán Illyés Gyula Jékely Zoltán Kosztolányi Dezső Nemes Nagy Ágnes Weöres Sándor Barki Gergely Bodonyi Emőke Boros Lili Kopin Katalin Muladi Brigitta Révész Emese Rockenbauer Zoltán Szabó Noémi Véri Dániel Ámos Imre Anna Margit Bálint Endre Barcsay Jenő Czóbel Béla Korniss Dezső Richter Sára Vajda Lajos Koordinátor, szerkesztő: Torma Tamás Videófilmek: Philipp Helga Minden nap más-más klasszikus képzőművészeti alkotást szemlélhet, s más-más klasszikus költeményt olvashat el a kiállítás közönsége, melyeket az rokonít, hogy az otthonosság-otthontalanság kérdéseit járják körül. A művek mellett megnézhetjük, meghallgathatjuk a művek kiválasztására felkért, neves művészettörténészek értelmezését, valamint a verseket válogató kortárs költők kommentárjait.

3 0 a r t c a p i ta l

Lét-szekvenciák Vajda Lajos Múzeum 2 0 1 7. sz e p t e m b e r 1 5. – o któ ber 2 9. S ze nt e ndre , H u nyadi u t ca 1 .

Barcsay Jenő Bálint Endre Bogdándy Zoltán Szultán Bukta Imre Czimra Gyula Csontó Lajos Deim Balázs Deim Pál Farkas Ádám Farkas Zsófia Gubis Mihály Hajdú László Imre Mariann Korniss Dezső Kovács László Putu Lois Viktor feLugossy László Melcher Mihály Pacsika Rudolf Regős Anna Regős István Richter Sára Szántó Piroska Sz. Varga Ágnes Kabó Vajda Lajos Vincze Ottó efZámbó István Kurátor: Bodonyi Emőke A tárlat Korniss Dezső egyik 1935-ben született csendélete köré szerveződik. A kompozíción egymás mellett láthatóak azok a valóságelemek, amelyek a külső és a belső világ harmonikus kapcsolódási pontjain egy élhető és elfogadott élethelyzetre utalnak. Égkék színű képmezőben templommal határos lakóház lebeg, alattuk bárányfelhő úszik, lent az asztalon csendéleti jelenet, tányér és korsó, hagyma és kenyér. Ebből kiindulva a kiállítás olyan szentendrei művészek alkotásait mutatja be, amelyek az otthon motívumai köré rendeződnek.

Titorelli faiskolája Tolnai Ottó Ferenczy Múzeum Alapító Nyolcak Terem 2 0 1 7. sz e p t e m b e r 1 5. – o któ ber 2 2 . S ze nt e ndre , Koss u t h Laj os u t ca 5.

Kurátor: Szilágyi Zsófia Kevesen tudják, hogy a Kossuth-díjas vajdasági költő, író, esszéista időnként nemcsak szövegeket ír képzőművészeti alkotásokról, de maga is készít grafikai munkákat. A tárlat az Art Capital díszvendégének felkért Tolnai Ottó rajzaiból ad közre válogatást, két sorozatra – a Szerzetes és a Titorelli faiskolája címűekre – fókuszálva.

k i á l l í tá s o k 2 0 17

Æktivátorok Fajcsák Dénes – Fábián Gábor Ferenczy Múzeum B a r c s ay T e r e m 2017. szept e m be r 1 5 . – n ove m be r 5 . Sze nte nd re , Kossu t h Lajos ut ca 5.

A 2016. évi Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának kiállítása végre Magyarországon is megtekinthető. Az arkt építészstúdió projektje az egri Gárdonyi-kertben található lerobbant ingatlan újrahasznosításán keresztül azt mutatja be, hogyan lehet megrendelő és pénzmozgás nélkül, a helyi együttműködésekre alapozva létrehozni egy élő közösségi színteret. Ez a közösségi dimenziójú projekt nem csak a szakma számára nyújt komoly tanulságokat, a nagyközönség számára éppen annyira izgalmas.

Hazatért művek

Otthon / otthontalanság Borbás Péter – Szentes Annamária Bi z o t t s á g - l i g e t 2 0 1 7. júni us 2 4 . – o kt ób e r 2 . S ze nt e ndre , B i zott s ág park

Ez az installáció egy nyitott ház, benne egy bevásárlókocsival, amelyet a kiállítási időszak alatt folyamatosan újratöltenek élelmiszerrel. A megidézett enteriőr foteljei a családra utalnak. A világító meleg fényű lámpa az otthonok melegét, míg a teli bevásárlókocsi a jóllakottságot, a jólétet szimbolizálja. Az otthon-otthontalanság, a hajlék-hajléktalanság ellentétpárjai életre hívják azt az érzést bennünk, hogy akinek otthona van, annak megvan a betevő falatja is.

François Fiedler Ferenczy Múzeum 2017. szept e m be r 1 5 . – n ove m be r 5 . Sze nte nd re , Kossu t h Lajos ut ca 5.

Kurátorok: Iberhalt Zsuzsa, Makláry Kálmán Az 1948-ban Párizsba került François Fiedler (1921– 2001) gazdag életműve Magyarországon méltatlanul kevéssé ismert. A Ferenczy Múzeumban most betekinthetünk a „fények festőjeként” emlegetett zseniális művész vibráló látványvilágába. Fiedler számára az otthont jelentő természet által ihletett és a természeti erők befolyása alatt keletkezett művek legfontosabb jellemzője, hogy szabad interpretációs játékot kezdeményeznek a befogadóval. A kiállítás olyan dimenzióba kalauzol, ahol a szó szoros értelmében megvalósul természet és művészet költői egysége.

Szentendre felett az ég Megfestett házak – klasszikus és új képek S z e n t e n d r e i K é p tá r 2017. 07. 13 . – 20 1 7. 1 0. 22. Sze nte nd re , Fő t ér 2–5.

Kurátorok: Iberhalt Zsuzsa, Kigyós Fruzsina Szentendrét hegyek koszorúja övezi, zegzugos, dombokra kúszó házsorok, kanyargó olaszos utcák, belső magaslatokra kapaszkodó házak és régi templomok jellemzik. Ez a képi világ számos művészt megfogott, az egymást követő festőgenerációk más-más intenzitással és képi alkotásmóddal ábrázolták a húszas évektől egészen máig; azonban mindvégig a város jellegzetes látványa és impressziója volt a Szentendrén működő festészet fő tárgya és inspirálója. A kiállítás ebből mutat be reprezentatív válogatást.

Sziget Heim Péter B a r c s ay M ú z e u m u d v a r a 2 0 1 7. júni us 2 4 . – okt ób e r 2 . S ze nt e ndre , D u mt s a Je nő u t ca 1 0.

A Sziget című plasztikai mű egy 1×1 méteres négyzetre épül, amelyből egy gúla emelkedik ki. A hálós vázszerkezetre aggatott kulcsok a középpont felé sűrűsödve találhatóak. Az alkotás Chiharu Shiota 2016-os Emlékeső című szentendrei installációjának a parafrázisa – az abban szereplő több mint húszezer darab fémkulcs felhasználásával készült.

Az eltévedt űrhajós Szabó Ottó Bi z o t t s á g - l i g e t 2 0 1 7. júni us 2 4 . – okt ób e r 2 . S ze nt e ndre , B i zott s ág park

Szentendrén, a Bizottság-ligetben egy furcsa alakot láthatunk: egy eltévedt űrhajóst, aki keresi a helyét. Ez a törekvés, annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy hol van az otthon, mi számít annak, egyáltalán mitől válik otthonná az otthon, manapság, a tömeges kivándorlás, elvándorlás napjaiban aktuálisabb, mint valaha. Mindenki találta már magát olyan helyzetben, mint ez az űrhajós, amikor is elveszetten megtorpant és feltette magának a kérdést: merre tovább?

a r t c a p i ta l 3 1

a r t c a p i ta l E x h i b i t i o n s

Exhibitions MIG 21 Migration in contemporary art ArtMill 7 S e pte m be r – 8 O c to be r, 20 1 7 Sz en t en dre, 32 Bogdán yi ú t

AES+F Žarko Bašeski Bureau d’Etudes Heather Dewey-Hagborg Adam Donovan Metod Frlic Jusuf Hadžifejzović Marko Jakše Jovan Joca Jovanović, Stanoje Ćebić Herlinde Koelbl Oleg Kulik Zbigniew Libera Ján Macko Slaček Jože Mladen Stilinović Raša Todosijević Ulrich Wüst Živulović Srdjan Curator: Nina Jeza, Tomaž Peter Dobrila The subject the exhibition takes A look at through the lens of art is fraught with an ideological ballast in Western public discourse, where the discussion is highly schematic. Yet it is not its current relevance that makes the problem of migration really interesting here: leaving behind the momentum of topicality, the works on view confront us with the experience of being always on the road. With some 500 works in the most diverse forms of contemporary art, the exhibition offers perspectives that also change in space to consider what is an essential phenomenon as regards both the individual and society.

The Twin Towers of Mezőszemere Imre Bukta K o vá c s M a r g i t M u s e u m C o u r t ya r d 8 – 24 S e pte m be r, 20 1 7 Szen t en dre, 1 Vast agh György ut ca

Coordinator: Fruzsina Kigyós The art of Imre Bukta (1952) is closely linked to the lifestyle and culture of the people who live in the countryside; he takes his subjects from the objects, scenes and participants of hardworking life. His attitude runs the gamut from the ironic to the lyrical, and from the critical to the tolerant, but he always displays exceptional empathy as he approaches his subjects. This installation – whose protagonists are real, foraging hens – reflects on social problems that concern the values of both urban and rural life, and address the dwellers of both cities and villages.

3 2 a r t c a p i ta l

Transformation Zsuzsanna Szabó B a r c s ay M u s e u m 8 S e p t e m b e r – 8 O c t ob e r, 2 0 17 S ze nt e ndre , 1 0 D u mt s a Je nő u t ca

Curator: Zsuzsa Iberhalt The exhibition looks at an intriguing intersection of applied and fine art. The stages and processes of different transformations can be observed in photo collages and a video performance; the images of a city’s firewalls, with the silhouette of a destroyed building long pulled down, give the impression of the shadows of homes that no longer exist. From the contours of the brick walls, which are connected by threads, a consistent urban view emerges. The homes that have disappeared are re-formed in the artist’s compositions.

Sounds of the Street Tamás Bakos B a r c s ay M u s e u m 8 S e p t e m b e r – 8 O c t ob e r, 2 0 17 S ze nt e ndre , 1 0 D u mt s a Je nő u t ca

Curator: Brigitta Muladi Tamás Bakos (1976), who first worked as a waiter, lived on the streets of Budapest between 2000 and 2013. All this while he trained himself in painting, selling the thousands of paintings and drawings he made on the paper and wooden bases he found in the street. The astonishingly powerful works were first shown to the public at large in 2014, at a display in Vienna, organized by Walter Famler, General Secretary of the Kunstverein. The Szentendre show is Bakos’s first exhibition in Hungary.

Exhibitions 2017

Disruptive Imagination Making Windows Where There Were Once Walls – Paintings from Robert Runták’s Collection

Inner Space

ArtMill 8 Septemb e r – 8 O c to be r, 20 1 7

Ev a n g e l i c a l C h u r c h 1 0 – 2 4 S e p t e m b e r, 2 0 1 7

Sze nte nd re , 3 2 Bogdán yi ú t

Tilo Baumgärtel Norbert Bisky Zsolt Bodoni Jonas Burgert Jake and Dinos Chapman Martin Eder Oana Farcas Robert Fekete Martin Gerboc Jakub Janovský Michael Kunze Haruko Maeda Marin Majić Justin Mortimer Daniel Pitín Miroslav Polách Leopold Rabus Baies Radu Daniel Richter Wilhelm Sasnal Serban Savu George Shaw Adam Štech Mircea Suciu Attila Szűcs Alexander Tinei Szabolcs Veres Caroline Walker Jonathan Wateridge Craig Wylie Curator: Jane Neal This is the first display in a foreign country of a selection from the Czech Robert Runták’s collection of international contemporary paintings, which comprises some 1500 works. The exhibition concentrates on so-called post-human painting. With outstanding artistic force, the works on view represent the individual who is losing their sense of belonging in an increasingly dehumanized society, as well as the ambition that marks unconstrained human spirit.

The Golden door is Open Ámos Imre – Anna Margit Museum 10 Septem be r – 1 5 O c to be r, 20 1 7 Sze nte nd re , 1 2 Bogdán yi ú t

Zsolt Ferenczy Mátyás Fusz Levente Herman Ádám Hollós Gergely Kósa Anita Kroó István Téglás Anna Tóth Trafik Kör Curator: Anna Tóth The exhibition is an attempt to re-live the alliance struck between those who lived in Szentendre and those artists who visited the town during the interwar period. The inspiring fundament of the works at this exhibition is the town’s distinctive milieu, which is imbued with what forms the basis of every real community, a sense of being home and openness. Diverse in form and genre, the works present new, often shocking manifestations of the themes of feeling at home or the sense of homelessness.

Dawn Csutoros S ze nt e ndre , 2 B ü k k ös part

Fruzsina Kigyós The Australian Dawn Csutoros, who has Hungarian ancestors, presents an installation that is based on intimate, meditative, experimental experiences, along with a colour and sound performance. The part of the display that occupies public space is an extension of the silk road project the artist carried out across diverse locations in the world. The group of works reflects on the possible link between the church’s sacred interior and the individual’s inner space, as well as the effect of this link.

Curator:

Recollection Rarely seen photos of artists, exhibitions & events in Szentendre Ferenczy Museum Szentendre Hall 1 2 S e p t e m b e r – 1 9 N ove m b e r, 2 0 1 7 S ze nt e ndre , 5 Koss u t h Laj os u t ca

Curator: Zsuzsa Rappai Using private snapshots, this exhibition offers a view of Szentendre’s fine and applied artists, exhibitions and art events, from the time of the old artist colony to the present. The subjects of the photos include both routine life and special days. We can see the Templomdomb Exhibition, the Vajda Lajos Studio, Műhely Gallery, the Dalmát Cellar, the one-day Incubator Display, Ipszilon Gallery’s exhibition of Kondor’s works, the Artist Kitchen: so many famed art events in Szentendre, in colour and black-and-white photos.

a r t c a p i ta l 3 3

a r t c a p i ta l E x h i b i t i o n s

Meteor & Minute Catastrophes

Sequences of Life

Balázs Hugyecsek – Péter Rizmayer

Vajda Lajos Museum 1 5 S e p t e m b e r – 2 9 O c t o b e r, 2 0 17

Czóbel Museum Ilosvai Hall 1 3 S e pte m be r – 29 O c to be r, 2 0 1 7 Sz en t en dre, 1 Templom t ér

Curator: Katalin Kopin The two artists engage in a pantheistic discourse with nature – in their own ironic and active way. Their most typical scenes are floodplains along the Danube, the Pilis Mountains, and the mountains of Transylvania. In their videos the countryside is a metaphor for home, which provides a shelter for man, until he turns against it. The exhibition presents three video works, related organic installations and objects, self-contained works, and an outdoor installation.

Artwork of the Day – Poem of the Day Kmetty Múzeum 1 5 – 24 S e pte m be r, 20 1 7 Sz en t en dre, 21 Fő t ér

János Áfra István László Géher Péter Kántor István Kemény Endre Kukorelly János Lackfi Zsuzsa Rakovszky Anna Szabó T. János Térey Krisztina Tóth János Arany Mihály Babits Szilárd Borbély T. S. Eliot Milán Füst Gyula Illyés Zoltán Jékely Dezső Kosztolányi Ágnes Nemes Nagy Sándor Weöres Gergely Barki Emőke Bodonyi Lili Boros Katalin Kopin Brigitta Muladi Emese Révész Zoltán Rockenbauer Noémi Szabó Dániel Véri Imre Ámos Margit Anna Endre Bálint Jenő Barcsay Béla Czóbel Dezső Korniss Sára Richter Lajos Vajda Coordinator, editor: Tamás Torma Video: Helga Philipp A different work of visual art and a poem, each a classic, await visitors of this exhibition every day: what connects them is their concern, questions of feeling at home and homelessness. Additionally, we can listen to and watch distinguished art historians interpret the artworks, and contemporary poets comment on the poems they have selected.

3 4 a r t c a p i ta l

S ze nt e ndre , 1 H u nyadi u t ca

Jenő Barcsay Endre Bálint Zoltán Szultán Bogdándy Imre Bukta Gyula Czimra Lajos Csontó Balázs Deim Pál Deim Ádám Farkas Zsófia Farkas Mihály Gubis László Hajdú Mariann Imre Dezső Korniss László Putu Kovács Viktor Lois László feLugossy Mihály Melcher Rudolf Pacsika Anna Regős István Regős Sára Richter Piroska Szántó Ágnes Kabó Sz. Varga Lajos Vajda Ottó Vincze István efZámbó Curator: Emőke Bodonyi The exhibition is centred around a still life Dezső Korniss painted in 1935. The composition juxtaposes such elements of reality that refer, on the points of contact between the external and the inner world, to a liveable and accepted life situation. In a sky-blue picture field, a house next to a church is floating, with A fleecy cloud underneath, while the table below bears accessories of a still life, with a plate, a jug, an onion and some bread. With this starting point, the exhibition presents such works by Szentendre-based artists that focus on motifs of home.

Titorelli’s Nursery Ottó Tolnai Ferenczy Museum, Alapító Nyolcak Hall 1 5 S e p t e m b e r – 2 2 O c t o b e r, 2 0 17 S ze nt e ndre , 5 Koss u t h Laj os u t ca

Zsófia Szilágyi It is a little-known fact that the Kossuth Prize-winning poet, writer and essayist from Vojvodina not only writes on works of visual art, but makes graphic works himself. The exhibition presents a selection from two series of drawings – Monk, and Titorelli’s Nursery – by Ottó Tolnai, the guest of honour at this Art Capital.

Curator:

Exhibitions 2017

Æctivators Dénes Fajcsák – Gábor Fábián Ferenczy Museum B a r c s ay H a l l 15 Septemb e r – 5 N ove m be r, 20 1 7 Sze nte nd re , 5 Kossu t h Lajos ut ca

The Hungarian Pavilion’s display at Venice’s 2016 International Architecture Exhibition can now be seen in Hungary. By reclaiming a rundown building in Eger’s Gárdonyi Garden, Arkt Architecture Studio showed how a lively community space can be created without an investor and any funds, solely on the basis of cooperation on the local level. This community-based project not only has lessons for the profession, but should equally intrigue the public.

Returned Artworks François Fiedler Ferenczy Museum 15 Septem be r – 5 N ove m be r, 20 1 7 Sze nte nd re , 5 Kossu t h Lajos ut ca Curators: Zsuzsa

Iberhalt, Kálmán Makláry The Hungarian-born François Fiedler (1921–2001), who moved to Paris in 1948 and went on to create a rich oeuvre, is regrettably little known in Hungary. Ferenczy Museum now offers a view into the vibrant world of the brilliant artist, who is often referred to as the “painter of lights.” For Fiedler, the principal characteristic of works inspired by nature, understood as home, and of those created under the influence of natural forces, is that they initiate a free interpretative game with the recipient. The exhibition allows access to a dimension in which the poetic unity of nature and art is literally attained.

Home / Homelessness Péter Borbás – Annamária Szentes Bi z o t t s á g - l i g e t 2 4 June – 2 O c t o b e r, 2 0 1 7 S ze nt e ndre , B i zott s ág park

This installation is an open house, with a shopping cart inside, which is refilled with food while the exhibition is open. The armchairs in the room that is conjured up refer to the idea of family. The warm light of the lamp symbolizes the warmth associated with homes, while the full shopping cart repletion, a comfortable life. Such antitheses as home and homelessness tend to suggest that having a home is also having something to eat.

Island Péter Heim B a r c s ay M u s e u m C o u r t ya r d 2 4 June – 2 O c t ob e r, 2 0 1 7 S ze nt e ndre , 1 0 D u mt s a Je nő u t ca

Island is a work of plastic art, with a square base of 1×1 metre, from which arises a pyramid. Keys hang on the gridded framework, with a density that grows towards the centre. The work is a paraphrase of Chiharu Shiota’s 2016 installation in Szentendre, Rain of Memories, and employs the more than 20.000 metal keys that were used for it.

The Sky above Szentendre

Lost Astronomer

Painted Houses – Classic & New Images

Ottó Szabó

Szentendre Gallery 13 July – 22 O c to be r, 20 1 7 Sze nte nd re , 2-5 Fő t ér Curators: Zsuzsa

Iberhalt, Fruzsina Kigyós Surrounded by a wreath of mountains, Szentendre is full of meandering streets, houses perched on hills, and old churches. Its view has captured countless creative minds, and if the successive generations of painters since the 1920s have represented it with varying intensity and diverse styles, the distinctive vision of the town and the impression it makes have always remained the chief subject and inspiration of the artists active in Szentendre. This exhibition presents a representative selection of their art.

Bi z o t t s á g - l i g e t 2 4 June – 2 O c t ob e r, 2 0 1 7 S ze nt e ndre , B i zott s ág park

There is a strange figure in Szentendre’s Bizottságliget: a lost astronomer, trying to get his bearings. The desire to know where you are, to be able to tell where your home is, and what makes a home, is more compelling than ever, in this age of mass emigration and migration. We have all found ourselves in situations like that of the astronomer, when we halt and ask ourselves: now which way?

a r t c a p i ta l 3 5

interjú

Az utca hangjai

Bakos Tamásról Walter Famlerrel

Beszélgetés

a bécsi Alte Schmiede Kunstverein titkárával Bakos Tamás története olyan, akár egy mese: arról szól, hogy egy hajléktalan festőt, tehetségét felfedezve, megmentenek az utcai élet ridegségétől. Bakos Anna 2013 novemberében mutatta meg nekem a korábban hajléktalanként élő testvére képeit. Hirtelen mintha elektromos ütés ért volna: nagyon megragadott a munkák kifejezőereje és sajátos stílusa. Néhány héttel később ismertem meg Tamást, aki kicsit zavartnak tűnt, de kész volt Bécsbe jönni. Rögtön használhatott akkor egy galériát műteremként, majd egy üres lakást. Akkoriban az utcán és a szemeteskukákban talált anyagokra dolgozott. Miért volt fontos az Ön számára Bakos Tamás művészetének megmutatása? Nem csak én vagyok meggyőződve róla, hogy ez az ember egy különleges tehetség. Olyasféle autodidakta, aki – ahogy az író Ilija Trojanov az Exiled on Side Streets című katalógusában leírja – a gyógyíthatatlan kitaszítottság érzésének örök szomorúságát festi meg véget nem érő szenvedéllyel. Tamás műveinek fundamentuma az otthontalanság érzése, a trauma, amit az utcai élet jelent. Ez nyilván komoly hátrány, ugyanakkor előny is ebben a zárt művészeti világban, ahol sokszor nehéz láthatóvá válni. Bakos művészete mellett kiállni ilyen módon egyszerre izgalmas és nehéz dolog.

Bakos művei nagyon sokrétűek, sokféle technika, méret, alapanyag jellemzi őket. Hol találhatók most és hol voltak korábban? A testvérének köszönhető, hogy megvannak. Ő azonnal művészi értéket látott bennük, és megőrizte a bátyja műveit. Jelenleg háromezer alkotás katalogizálásánál tartunk. Voltak időszakok, amikor Tamás nagyon produktív volt, gyakran csak egy téma érdekelte. A kiállításon is látható blues-képekből például mintegy százat festett. Mit jelent az Ön számára ez a fajta művészet? Bakos művészete nyilván egyfajta reagálás az őt körülvevő valóságra, az élményeire, a tapasztalataira támaszkodva. Amilyen merészséggel bánik az anyagokkal és a technikákkal, az lenyűgöző számomra. Látszik, hogy semmilyen gátlása nincs ezzel kapcsolatban. mb

Bakos Tamás (1976)

eredetileg pincérnek tanult, autodidakta módon lett festő. Tizenhárom évig élt hajléktalanként, az utcán talált anyagokra festett. Nagy hatással volt rá az art brut. Jelenleg Bécsben él, immár képei eladásából tartja fönn magát.

3 6 a r t c a p i ta l

villáminterjú

Megtelik-e a bevásárlókocsi? Borbás Péterrel

Villáminterjú az OTTHON/talanság című mű egyik alkotójával

Szentes Annamáriával közös művük a Bizottság-ligetben látható. Mit jelent Önnek, Önöknek az otthon? Az otthon fogalmához kapcsolódóan sokféle kép, hangulat sejlik fel bennünk. A hajlék, felettünk egy tetővel, az otthon illata, terített asztal, gyerekkori emlékek... Hosszan folytatható ez a sor, amiben előbb-utóbb helyet kapnak az otthoni ételek is. Az installációnk egyrészt megidéz egy beltéri enteriőrt, másrészt az újra és újra feltöltött bevásárlókocsin keresztül visszaidéz valamit az otthonhoz köthető jólétből. Az eddigi visszajelzések alapján bevált-e a kitalált koncepció? A tervezés során két eshetőséggel számoltunk. Egyrészt a támogatás jelentős részét úgy terveztük, hogy hetente 2-3 alkalommal feltöltsük a bevásárlókocsit étellel, itallal, amit bárki szabadon elvihet. Emellett megkerestünk nagy élelmiszerüzlet-láncokat, hogy támogassák a projektünket, de sajnos mindenhonnan elutasítást kaptunk. Tanulság ebből, hogy hasonló esetben legalább egy évvel előre kell gondolkodni, mert a karitatív célokra félretett összegeket már hamarabb kiosztják.

Másrészt úgy terveztük, hogy bárki szabadon tehet is a kocsiba. A koncepció első része tökéletesen működik, mondhatni túlságosan is, mivel általában egy órával a feltöltés után már üres a kocsi, a második része kevésbé. Én nem láttam még, hogy bárki tett volna bele valamit. Végzettségét tekintve Ön nem képzőművész, hanem építész. Milyen átjárás lehet a két terület között? Igen, én alapvetően építész vagyok, de dilettánsként néha-néha belekontárkodom a public art vagy éppen a bútor- és lámpatervezés világába, aligha függetlenül attól, hogy a mome-n tanárként ilyen témájú tárgyat oktatok is.

Borbás Péter (1977) Év Háza-díjas építész, a szentendrei Építész Egylet vezetője, 2010-ben részt vett a xxi. Velencei Építészeti Biennálén. Az otthon/talanság koncepcióját feleségével, Szentes Annamáriával közösen dolgozták ki. a r t c a p i ta l 3 7

házigazdák

Az Art Capital

BEREZNAI PÉTER

feLUGOSSY LÁSZLÓ

efZÁMBÓ ISTVÁN

efZÁMBÓ ISTVÁN (1950) Autodidakta szürrealista, neo-dadaista festőművész, grafikus, szobrász, zenész, egyúttal kísérletező művész a performansz, film és multimédia alkotóterületein is. A szentendrei Vajda Lajos Stúdió (vls) kezdeményezője, a legendás A. E. Bizottság együttes alapító tagja, szövegírója, énekese, billentyűse és gitárosa, jelenleg az efZámbó Happy Dead Band frontembere. A gyönyör visszhangjai című életmű-kiállítása a tavalyi Art Capital részeként volt láth ató a Ferenczy Múzeumban. Műveit jelentős köz- és magángyűjtemények őrzik. 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vehette át, 2010-ben Munkácsy-díjat, 2015-ben Párhuzamos Kultúráért Díjat kapott. feLUGOSSY LÁSZLÓ (1947) Autodidakta képzőművész, író, költő, filmrendező, performer és zenész. A Vajda Lajos Stúdió (vls) egyik alapítója. Az egykori A. E. Bizottság együttes szövegírója és énekese. Retrospektív kiállítása, a 7 milliárd emberi agy, nagyjából a debreceni modemben volt látható 2012-ben. Tavaly az Art Capital részeként a Szövegek bárhol – Van, aki ingyen pszichedelikus című köztéri projektje volt látható Szentendrén, idén a Levitáció című (Bukta Imrével és Szirtes Jánossal közös) tárlaton, a MűvészetMalomban találkozhatott a közönség legújabb munkáival. 1990-ben Munkácsy-díjat kapott, 2014-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetéssel ismerték el munkásságát.

3 8 a r t c a p i ta l

BENKOVITS GYÖRGY

REGŐS ISTVÁN

REGŐS ISTVÁN (1954) A Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán szerzett diplomát, mestere Sváby Lajos volt. 1973-tól Szentendrén él. 1986-tól tagja a Szentendrei Grafikai Műhelynek. 2016-ban a Ferenczy Múzeum Szentendre Termében Fényjátéktér címmel nyílt nagyszabású tárlata. Műveit jelentős hazai és külföldi gyűjteményekben őrzik – többek között a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban, a Széchenyi István Emlékmúzeumban, a kogart Kortárs Művészeti Gyűjteményben, a veszprémi és a bázeli László Károly Gyűjteményben. 2004-ben Munkácsy-díjat kapott, 2010-ben Hungart-ösztöndíjas volt, 2015-ben Leopold Bloom-díjra jelölték. NAGY BARBARA (1976) Szentendrei születésű képzőművész. 2005-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Maurer Dóra vezette osztályában, ugyanitt az MKE Doktori Iskolájában 2014-ben doktori címet szerzett. A Vajda Lajos Stúdió tagja, első önálló kiállítása 2005-ben a VLS Pincegalériájában volt. 2012-ben a Szentendrei Képtárban Fény-kép című tárlatán metszett fatáblákon keresztül mutatta be a fény „vándorlását”, filozófiai és konkrét fizikai vonatkozásokat követve nyomon. Művei köz- és magángyűjteményekben is megtalálhatók, többek között a Ferenczy Múzeumi Centrumban, az esseni Hyphothekenbank, a Raiffeisen Bank és a Paksi Képtár gyűjteményében. BEREZNAI PÉTER (1955) Autodidakta képzőművész, 1975-ben költözött Szentendrére, azóta a Vajda Lajos Stúdió tagja. Korábban a Szőnyi István Szabadiskola és a balatonboglári kápolnatárlatok résztvevőjeként vált ismertté. A hetvenes években részt vett a Leninvárosi Kísérleti Műhely és a Stúdió 5 művészcsoport tevékenységében. 2016-ban Konfirmáció címmel volt látható összegző tárlata a Ferenczy Múzeum Szentendre Termében, ahol elsősorban fára készült geometrikus kompozícióit, „festménytárgyait” mutatta be. 2002-ben Munkácsy-díjat kapott.

b e m u tat koz á s

házigazdái 2017-ben

VINCZE OTTÓ

BAKSAI JÓZSEF

VINKLER ZSUZSI

VINKLER ZSUZSI (1970) Képzőművész-pszichológus. 1993-ban végzett az elte btk pszichológia szakán, ugyanott a Pedagógiai és Pszichológiai Karon tanácsadói szakpszichológus diplomát is szerzett. 2006 óta a Szentendrei Keramikusok Egyesületének, 2011 óta a Szentendrei Alkotóművészeti Platform tagja. Public art műveivel 2009 óta rendszeresen jelen van a város művészeti életében. 2016-ban a Ferenczy Múzeum Szentendre Termében Középkezdés címmel volt nagy sikerű egyéni kiállítása. BENKOVITS GYÖRGY (1950) Vízfestő, helytörténész, újságíró, blogger. Dolgozott segédgépészként, dekoratőrként és könyvtári portásként is. A szentendrei dalmát nemzetiségi közösség választott vezetője. Kiadott újságokat, írt álnéven és saját neve alatt, kalauzolt államfőket és hírességeket a városban, rendezett képzőművészeti szabadiskolát és tárlatokat, volt környezetvédő akciók szervezője is. Hét évig töltötte be a Szentendrei Művészeti Tanács titkára pozícióját. Időnként ma is tart rendhagyó várostörténeti sétákat, vetített képes előadásokat. Szívesen főz helyi specialitásokat. SZIRTES JÁNOS (1954) A pozsonyi Képzőművészeti Akadémián és a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Az 1970-es évek végén tagja lett az Erdély Miklós által vezetett INDIGÓ csoportnak. Bekapcsolódott a Fiatal Képzőművészek Stúdiója, majd a Szentendrei Grafikai Műhely tevékenységébe, a szentendrei Vajda Lajos Kulturális Egyesület elnöke lett. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanszékvezető, habilitált egyetemi tanár. Számos műfajban alkotó, experimentális művész. Idén Szentendrén, a MűvészetMalomban a Levitáció című nagyszabású tárlaton mutatta be alkotásait feLugossy Lászlóval és Bukta Imrével közösen. 1990-ben Munkácsy-díjat kapott, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével ismerték el munkásságát.

SZIRTES JÁNOS fotó © Molnár Ágnes Éva

NAGY BARBARA

VINCZE OTTÓ (1964) Autodidakta képzőművész. Szentendrén él és alkot. A 2000-es évek óta számos helyspecifikus, nagyméretű térinstallációt mutatott be. Grafikai alkotásaival 2015-ben, a Ferenczy Múzeum Barcsay Termében találkozhatott a közönség, az Optimalizált távkapcsolat című kiállításán. Az Art Capital részeként láthatták az érdeklődők 2016-ban a szentendrei Duna-ágon a River-pool című installációját, amelynek új verziója idén nyáron nemzetközi sikert aratott Velencében, a Giudecca csatornán. Műveit jelentős közgyűjteményekben, többek között a Magyar Nemzeti Galériában, a Ferenczy Múzeumi Centrumban, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban őrzik. Munkácsy-díjas. BAKSAI JÓZSEF (1957) 1990-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, mestere Sváby Lajos volt. Kézzel gyúrt, földszínű festményreliefeken főként mitológiai témákat dolgoz fel. Különböző kultúrkörökhöz kapcsolódó sorozatokban gondolkodik. 1992 óta vegyes technikájú grafikákat, rajzokat, illusztrációkat, installációkat készít. Művei magán- és közgyűjteményekben egyaránt megtalálhatóak – többek között a Magyar Nemzeti Galériában, a Ferenczy Múzeumi Centrumban, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Rippl-Rónai Múzeumban, a Kugler és a Hoffmann Gyűjteményben, valamint a luxemburgi Musée 2000-ben. Munkácsy-díjas.

a r t c a p i ta l 3 9

interjú

Kulcsokból újraépített

Egy kedves úr – vagy hölgy – az

tér

űrből

Heim Péterrel

Szabó Ottóval

Villáminterjú

a Sziget című mű alkotójával

Sziget című munkád a Barcsay Múzeum udvarán látható. Hogyan jött az ötlet, hogy Chiharu Shiota tavalyi szentendrei projektjének kulcsait felhasználd? Ez nem ötlet volt, hanem egy felkérés a Ferenczy Múzeumi Centrum részéről. Szerették volna, hogy a Shiota Emlékeső című installációjának részét képező, és az abból visszamaradó kulcsok egy magyar művész által létrehozott új, önálló műben ismét szerepet játsszanak, lehetőleg a szobrászat maradandóságában. Mivel a felkérés pusztán ebből állt, és ezen túl szabad gondolkodást engedett (s mert a tiszta művészet szerintem valójában kompromisszumképtelen), így születhetett meg az ötlet maga, és abból a mű. Mit jelent számodra a sziget és az otthon fogalma? Alapfogalmaink közé tartoznak. Összerímelhetnek. Egyfajta ősnyelv szavaiként korokon és kultúrákon átívelő, elkoptathatatlan jelenvalóságukban, egyszerűségük bonyolultságában, mint a sűrítmények léteznek. Mindenki érzi. Mondjuk, kitüntetett tér a térben… hogy csak egyet mondjak. Kapcsolódik-e ez a mű más, korábbi munkáidhoz? Ha igen, miként? Kapcsolódik. Nem is lehet máshogy, hiszen a lépések (egy alkotó esetében ezek a művek) egymás után következnek, és szükségszerűen tovább vezetnek. Pontosabban: két fő dologban van kapcsolódás, az egyik a függesztett szobrok témaköre, a másik az alapfogalmainkkal való foglalkozás a képi ábrázolás, illetve gondolkodás révén. Ebben az esetben ez a Sziget, mely egy korábbi munkám, A fekete hegy, fehér épülettel egyenes következménye. zb

Heim Péter (1979)

a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán végzett 2010-ben, mesterei Karmó Zoltán és Farkas Ádám voltak. A tárgyakban rejlő matematika lehetőségeit kutatja: a modern mérnöki elvek és az aranymetszés ősi szabályai egyaránt meghatározzák szobrait.

4 0 a r t c a p i ta l

Villáminterjú

az Eltévedt űrhajós alkotójával A hév-végállomástól a belváros felé tartva találkozunk az Eltévedt űrhajóssal. Ki ő? Megtudhatjuk, honnan érkezett? Én nem tudom, csak azt, hogy eltévedt és éppen Szentendrén kötött ki. Hallottam egy kislányt, aki a nagymamáját kérdezte, hogy a robotok még nem haltak-e ki. Mit szólsz ehhez? Nagyon örülök neki, hogy megmozgatja az embereket és mindenféle elvárás nélkül tudnak kapcsolódni hozzá a gyerekek és a nagymamák is. Ehhez a se nem nő, se nem férfi alakhoz szerintem nem lehet negatívan hozzáállni. Ez a kicsit antropomorf, figurális – bár arctalan – valaki mindenki által szerethető. Hogy fogadták Szentendrén? Az installálás befejezése után kicsit még ott maradtunk egy barátommal és mindenféle vicces, meglepő reakciót hallottunk az arra járó-kelő emberektől. Meglepődtek és kíváncsiak voltak, sokan találgatták, hogy ki ő. Érdekes volt hallgatni az őszinte reakciókat. Bírják az emberek, jellemzően jó kapcsolatban vannak ezzel a szoborral. Az Art Capitalhoz meghirdetett public art pályázat egyik nyertese lettél. Váratlanul ért? Nagyon örülök, hogy megkaptam ezt a lehetőséget. Ezt a szobrot kifejezetten az Otthon, otthontalanság pályázatra terveztem: azt az érzést akartam megjeleníteni, amit én érzek, amikor otthontalan vagyok, utazom, elveszettnek érzem magam, úgy, hogy másoknak is eszébe jusson a saját történetük. A zsűri tagjai közül sokakat nagyon tisztelek és nagyon zb örültem, hogy ők is elismerték a munkám.

Szabó Ottó (1989) a Magyar Képzőművészeti Egyetemen szerzett diplomát. Első robot-szobra, a Csepeli gépember vastelepi hulladékból készült. Bábokat, színházi díszletet is készít.

programok

Programok szeptember 15., péntek

szeptember 17., vasárnap

1 0 ó r á t ó l a Km e t t y M ú z e u m b a n A nap képe: Anna Margit: Ez az ígéret földje? (1976) Kommentár: Véri Dániel művészettörténész A nap verse: Babits Mihály: Édes az otthon (1915) Kommentár: Térey János József Attila-díjas költő

1 0 ó r á t ó l a Km e t t y M ú z e u m b a n A nap képe: Richter Sára: Holdaskönyv (2002) Kommentár: Bodonyi Emőke művészettörténész A nap verse: Weöres Sándor: A benső végtelen (1968) Kommentár: Géher István László József Attila-díjas költő

1 4 ó r a k o r a S z e n t e n d r e i K é p tá r b a n Tárlatvezetés a Szentendre felett az ég című kiállításon. Házigazda: efZámbó István Munkácsy-díjas képzőművész

10 órakor a Ferenczy Múzeumban Érezd magad otthon nálunk! Múzeumpedagógia koránkelő gyerekeknek. Vezeti: György Gabriella

1 5 ó r a k o r a z Ám o s Im r e

14 órakor a Vajda Lajos Múzeumban Érezd magad otthon nálunk! Múzeumpedagógia későn ébredő gyerekeknek. Vezeti: György Gabriella

– Anna Margit Múzeumban

Konstrukciós workshop

gyerekeknek Hollós

Ádám vezetésével

2 0 : 3 0 - k o r a z Ám o s Im r e

1 5 ó r a k o r a Km e t t y M ú z e u m b a n

Kiállításról kiállításra – séta

– Anna Margit Múzeumban

Lírikus dalok

Gyebnár Csaba koncertje (gitár, ének)

Házigazda:

Regős István Munkácsy-díjas festőművész

1 7 ó r a k o r a z Ám o s Im r e

szeptember 16., szombat 1 0 ó r á t ó l a Km e t t y M ú z e u m b a n A nap képe: Czóbel Béla: A bergeni lelkész (1912) Kommentár: Barki Gergely művészettörténész A nap verse: Kosztolányi Dezső: Vágy eltévedni (1925) Kommentár: Lackfi János József Attila-díjas költő 15 órakor a Bizottság-ligetben Hol lakik az eltévedt űrhajós? Public art tárlatvezetés. Házigazda:

feLugossy László Munkácsy-díjas képzőművész

18 órakor a Ferenczy Múzeum udvarában (rossz idő esetén az épületben)

Lévai Balázs beszélgetőtársa: feLugossy László

– Anna Margit Múzeumban Konstrukciós workshop

– Trafik

Kör

18 órakor a Ferenczy Múzeum udvarában (rossz idő esetén az épületben)

Hajlék és otthon. Lévai Balázs beszélgetőtársa: Waszlavik Gazember László előadóművész

(Helyfoglalás érkezési sorrendben.)

19 órakor az Evangélikus templomban

Lovász Irén népdalénekes és Dawn Csutoros előadása

szeptember 18., hétfő szakmai nap

Itt, ott, hon

(Helyfoglalás érkezési sorrendben.)

20: 30-kor a Ferenczy Múzeum udvarában (rossz idő esetén az épületben) Kertmozi: Jégkrémbalett (magyar film, r.: Wahorn András) A vetítés után beszélgetés a filmről feLugossy Lászlóval.

1 0 ó r á t ó l a Km e t t y M ú z e u m b a n A nap képe: Ámos Imre: Alkony (1940) Kommentár: Révész Emese művészettörténész A nap verse: Borbély Szilárd: Az anatómiához (2010) Kommentár: Áfra János költő 13 órakor a Vajda Lajos Múzeumban Lét-szekvenciák Bodonyi Emőke művészettörténész kurátori tárlatvezetése

a r t c a p i ta l 41

programok

szeptember 20., szerda szeptember 18., hétfő szakmai nap 1 5 ó r a k o r a Km e t t y M ú z e u m b a n

1 0 ó r á t ó l a Km e t t y M ú z e u m b a n A nap képe: Vajda Lajos: Szentendrei házak (1937) Kommentár: Muladi Brigitta művészettörténész A nap verse: T. S. Eliot: A háromkirályok utazása (1927)

Kiállításról kiállításra – séta

Kommentár:

Házigazda:

Nagy Barbara képzőművész

1 6 : 3 0 - k o r a z Ám o s Im r e

– Anna Margit Múzeumban

Nyitva van az aranykapu

Kemény István

József Attila-díjas költő

1 5 ó r a k o r a Km e t t y M ú z e u m b a n Kiállításról kiállításra – séta Házigazda:

Vinkler Zsuzsi képzőművész,

Herman Levente képzőművész tárlatvezetése

pszichológus

18 órakor a Ferenczy Múzeum udvarában (rossz idő esetén az épületben)

Iberhalt Zsuzsanna művészettörténész kuráto-

A szabad ég alatt

ri tárlatvezetése

beszélgetőtársa:

Lévai Balázs Bihon Győző

1 8 : 3 0 - k o r a P ’A r t M o z i b a n Oroszlán (Garth Davis filmje). A vetítés után Csákvári Géza filmkritikus Díner Tamás fotóművésszel beszélget a filmről

szeptember 19., kedd 1 0 ó r á t ó l a Km e t t y M ú z e u m b a n A nap képe: Vajda Lajos: Háború (1930–33) Kommentár: Boros Lili művészettörténész A nap verse: Füst Milán: A völgyben (1938) Kommentár: Kántor Péter József Attila-díjas költő

1 7 ó r a k o r a B a r c s ay M ú z e u m b a n

szeptember 21., csütörtök 1 0 ó r á t ó l a Km e t t y M ú z e u m b a n A nap képe: Ámos Imre: Festő égő ház előtt (1941) Kommentár: Kopin Katalin művészettörténész A nap verse: Nemes Nagy Ágnes: A lovak és angyalok (1959) Kommentár: Szabó T. Anna József Attila-díjas költő 1 5 ó r a k o r a Km e t t y M ú z e u m b a n Kiállításról kiállításra – séta Házigazda:

1 5 ó r a k o r a Km e t t y M ú z e u m b a n Kiállításról kiállításra – séta Házigazda:

Bereznai Péter Munkácsy-díjas festőművész

Benkovits György vízfestő

17 órakor a Ferenczy Múzeumban

Rappai Zsuzsa művészettörténész kurátori tárlatvezetése

16: 30-kor a Ferenczy Múzeumban Titorelli faiskolája Tolnai Ottó Kossuth-díjas költő tárlatvezetése saját kiállításán 18 órakor a Ferenczy Múzeum udvarában (rossz idő esetén az épületben)

Tolnai Ottóval Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas költő beszélget Költő disznózsírból

(Helyfoglalás érkezési sorrendben.)

20: 30-kor a Ferenczy Múzeum udvarában (rossz idő esetén az épületben) Kertmozi:

A távolság, ami összeköt (Marina Abramović filmje)

4 2 a r t c a p i ta l

az Átalakulás című kiállításon

az Előhívás című kiállításon

szeptember 22., péntek 1 0 ó r á t ó l a Km e t t y M ú z e u m b a n A nap képe: Barcsay Jenő: Dolgozó lány (1927) Kommentár: Szabó Noémi művészettörténész A nap verse: Arany János: Magányban (1861) Kommentár: Kukorelly Endre József Attila-díjas költő 1 5 ó r a k o r Km e t t y M ú z e u m b a n Kiállításról kiállításra – séta. Házigazda:

János Munkácsy-díjas képzőművész

Szirtes

programok

szeptember 22.. péntek 16:30-kor a MűvészetMalomban Gergye Krisztián tánc-reflexiói a Bomlasztó képzelet című kiállításon 1 8 ó r át ó l a Ferenczy Múzeum

szeptember 23., szombat

udvarában (rossz idő esetén az épületben)

1 9 : 3 0 - k o r a z Ám o s Im r e

Elképzelt otthonok

Lévai Balázs beszélgetőtársa: Térey

János József Attila-díjas költő

(Helyfoglalás érkezési sorrendben.)

1 8 : 3 0 - k o r a P ’A r t M o z i b a n Phoenix bár (Christian Petzold filmje). A vetítést követően Szarka Judit filmesztéta Schramkó Péter magántanárral beszélget a filmről. 20: 30-kor a Ferenczy Múzeum udvarában (rossz idő esetén az épületben)

– Anna Margit Múzeumban

Múzeumi koncert: Stukker

20: 30-kor a Ferenczy Múzeum udvarában (rossz idő esetén az épületben) Kertmozi: Jupiter holdja (magyar film, rendezte: Mundruczó Kornél)

szeptember 24., vasárnap

Múzeumi koncert: KLOGGS

szeptember 23., szombat 1 0 ó r á t ó l a Km e t t y M ú z e u m b a n A nap képe: Bálint Endre: Vajda Lajos öröksége (1985) Kommentár: Muladi Brigitta művészettörténész A nap verse: Jékely Zoltán: Új évezred felé (1935) Kommentár: Tóth Krisztina József Attila-díjas költő

1 0 ó r á t ó l a Km e t t y M ú z e u m b a n A nap képe: Korniss Dezső: Tücsöklakodalom (1948) Kommentár: Rockenbauer Zoltán művészettörténész A nap verse: Babits Mihály: Édes az otthon (1915) Kommentár: Rakovszky Zsuzsa Kossuth-díjas költő 10 órakor a Ferenczy Múzeumban Érezd magad otthon nálunk! Múzeumpedagógia koránkelő gyerekeknek. Vezeti: György Gabriella

I l o s v a i - t e r m é b e n

14 órakor a Vajda Lajos Múzeumban Érezd magad otthon nálunk! Múzeumpedagógia későn ébredő gyerekeknek. Vezeti: György Gabriella

a Meteor és apró katasztrófák című tárlaton

1 5 ó r a k o r a Km e t t y M ú z e u m b a n

1 5 ó r a k o r Km e t t y M ú z e u m b a n

Házigazda:

14 órakor a Czóbel Múzeum

Kopin Katalin művészettörténész kurátori tárlatvezetése

Kiállításról kiállításra – séta

Baksai József Munkácsy-díjas festőművész

Kiállításról kiállításra – séta Házigazda:

Vincze Ottó Munkácsy-díjas képzőművész

16 órakor a Ferenczy Múzeum P a j o r - t e r m é b e n A gulyáskommunizmus ornamentikája

Szolnoki József képzőművész vetített képes előadása a Kádár-kori kockaházakról

1 7 ó r a k o r a z Ám o s Im r e

– Anna Margit Múzeumban

Festő workshop –

Téglás István képzőművész

18 órakor a Ferenczy Múzeum udvarában (rossz idő esetén az épületben) Elképzelt otthonok

Lévai Balázs beszélgetőtársa:

Bukta Imre Munkácsy-díjas képzőművész

1 6 : 3 0 - k o r a P ’A r t M o z i b a n A vörös teknős (Michael Dudok de Wit animációs filmje). A vetítés után Paraszkay György grafikusművész Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendezővel beszélget a műről. 1 7 ó r a k o r a B a r c s ay M ú z e u m b a n Privát szféra – Szabó Zsuzsanna performansza 19 órakor Az Evangélikus templomban Finisszázs Marghescu Mária, az Ars & Vita Alapítvány elnökének közreműködésével 19 órakor a MűvészetMalom udvarán Záróparti – efZámbó Happy Dead Band-koncert

(Helyfoglalás érkezési sorrendben.)

a r t c a p i ta l 4 3

interjú

»Számomra ez szenvedély« Interjú

Robert Runták

műgyűjtővel

A MűvészetMalomban az Art Capital részeként látható Bomlasztó képzelet című kiállítás a Runták-gyűjtemény nemzetközi darabjaiból ad válogatást. Hogyan jött létre ez az impozáns kollekció? A hivatása meglehetősen távol áll a művészettől. Mi vonzotta mégis erre a területre? Kissé viccesen indult. Amikor 2007-ben partneremmel, Milóval egy új házat rendeztünk be, röviddel beköltözés előtt az építészünk azt mondta, hogy jól mutatna egy szobor az új lépcsőfeljáróban. Így is lett. Ez volt az első műalkotás, amelynek tulajdonosa lettem. Ezek után úgy határoztunk, veszünk egy festményt is a nappaliba. És ez így ment tovább... De szeretném hangsúlyozni, hogy erre a most már másfél ezer darabból álló gyűjteményre nem befektetésként gondolok. Számomra ez szenvedély. Tudom, hogy a gyűjteménynek van egy értéke, de engem nem ez izgat. Ha egyszer művészetfüggő lesz az ember, nehéz leszokni róla. Ez egy kellemes „szenvedélybetegség“.

4 4 a r t c a p i ta l

Hogyan és miért kezdett el éppen azzal a művészeti irányzattal foglalkozni, amit Jane Neal poszthumán festészetnek nevez? Őszintén szólva nem tudom. Azt hiszem, fokozatosan történt. Bizonyos okokból kifolyólag vonzódom ehhez a stílushoz, ehhez a felfogáshoz. A gyűjtemény egyébként két részből áll: egyrészt cseh műalkotásokból 1900-tól mostanáig, de az anyag meghatározó része 2000 utáni. Ez a gyűjteményi rész különböző médiumokat és időszakokat ölel fel. Úgy hívom ezt, hogy „feltérképezés”. És van a másik része a gyűjteménynek, ami sokkal kisebb az előzőnél. Ennek az anyagnak a középpontjában a kortárs európai festészet áll. És ez az a része a gyűjteménynek, amelyből bizonyos munkák kiállításra kerültek Szentendrén.

r o b e r t r u n tá k

Egy gyűjtemény akkor lesz igazán értékes, ha feldolgozhatóvá válik, a szakma és a közönség is láthatja. Igen, igaza van. Szeretném a gyűjteményem darabjait megosztani a nagyközönséggel is. Ezért gyakran adok kölcsön műveket különböző kiállításokra közgyűjteményeknek és magánkézben levő múzeumoknak, galériáknak. 2016-ban egy nagyon fontos lépést tettem a gyűjtemény történetében. Rendeztünk egy kiállítást Litomyslban Ez nem költészet címmel, melynek kurátora a szlovák Martin Gerboc volt, akinek egyébként szintén látható most itt egy műve. Ez volt a gyűjtemény első nyilvános bemutatkozása. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben lesznek még ilyen alkalmak. Ősszel elkezdek építeni egy többfunkciós épületet, mely egy szép galériának is otthont ad majd. Ebben a kiállítási térben többek között szeretném majd évente egyszer bemutatni a gyűjtemény darabjait is.

A szentendrei kiállítás egy kis szelete ennek a fantasztikus kollekciónak. Mit gondol, mi a jelentősége ennek? Nehéz ezt megfogalmazni. A legjobb, ha a néző eljön a MűvészetMalomba megtekinteni a festményeket. A látogatók több szekcióban csoportosítva nézhetik meg a műveket, melyeket Jane Neal remek értelmező szövegei kísérnek a falakon. Amikor nemrég Ostravában megrendeztük a Disruptive Imagination című kiállítást ebből az anyagból, az igen sikeres volt. Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam a közönségtől. A legtöbben úgy élték meg, hogy rendkívül intenzív volt, és mély benyomást tett rájuk. Biztos vagyok benne, hogy a szentendrei tárlat szintén elgondolkodtatja a látogatókat a világ pszichés állapotáról, az emberiség jövőjéről, értékeiről és egyéb metafizikai természetű dolgokról. Valami ilyesmi lenne a kiállítás célja. mb

a r t c a p i ta l 4 5

ajánló

ebédkínálat Bérlettel vagy érvényes napijeggyel a következő ebéd-menük 20% kedvezménnyel vehetők igénybe: szeptember 15.

M JA M

Sz en t en dre, Város h áz t é r 2 .

Mandulás tökkrémleves savanyú céklachipsszel karibi kókuszos karamellzált oldalas sült rizzsel mangósalátával mini csoki-mousse szeptember 16.

A l C u o r Co n tent o

Szen t en dre, Alkot mány u t ca 5.

Olasz minestrone tagliatelle vaddisznó mártással – tagliatelle al sugo di cinghiale tiramisu. szeptember 17.

Mű v ész Ét t er e m

Sz en t en dre, Du mt sa Je nő u t ca 7.

Vargánya capuccino, utána: sertés szűzpecsenye baconbe burkolva, bazsalikomos fokhagymamártással, mozzarellás-paradicsomos gratin burgonyával csokoládé mousse; vagy: balzsamos saláta bokréta parmezánnal, marhapofa vörösboros mártásban, szalonnás zöldbabbal, krokettel crème brulée szeptember 18.

Co rn e r Ét ter e m

Szen t en dre, Du na k orzó 4.

Bárány raguleves

sis csevap sült alma

szeptember 20.

G ör ög K ancsó É t t er em S ze nt e ndre , D u na k orzó 9.

Görög joghurtos gyümölcsleves souvlaki Mojito torta szeptember 21.

P ót ku l cs

S ze nt e ndre , Fő t é r 1 1 -1 2 .)

Emlékeső japán erőleves zöldség marokkóval utána olajban pácolt kacsa, sós palacsintában, göngyölt párolt káposztával vagy vércipó marinált zölségekkel töltve végül River-pool- színes kókuszgolyók a Duna tükrében szeptember 22

Dal mát S z amá r Bisz t r ó S ze nt e ndre , B art ók B é l a u t ca 8.

Dalmát citromleves pasticada, azaz dalmát pácban érlelt marhasült krumplinudlival zagorjei strukli, vagyis horvát rétes túrótöltelékkel szeptember 23.

A r any s á r ká ny Vendégl ő S ze nt e ndre , Al k ot mány u t ca 1 /a.

Szerb bableves gibanica

pljeskavica

szeptember 24

szeptember 19.

C a fé Chr is t ine

Szen t en dre, G örög u t ca 6.

Zöldség krémleves sült paprikás sajtkrémmel töltött csirkemell bundában, petrezselymes burgonyapürével túrógombóc vaníliás tejföllel és epervelővel

4 6 a r t c a p i ta l

A dr i a C a f é

( S ze nt e ndre , Koss u t h Laj os u t ca 4.

Görög citromos csirkeleves sertésszűz roston sütve tzatziki csípős juhsajtkrém padlizsánkrém ájvár ciprusi sajt roston töltött szőlőlevél galaktobureko

interjú

Otthon Szentendrén Beszélgetés

Golda János Ybl-díjas építésszel Az elmúlt évtizedekben számos olyan épületet tervezett, amely komoly szakmai elismeréseket kapott – a legtöbbet talán a budapesti Piarista Központ. A piaristák főépítészeként a rend nyolc nagy iskolatelepének fejlesztésén párhuzamosan dolgozunk. A kilencvenes évek végén az új helyen felépített szegedi gimnázium és templom volt az első a sorban, akkor kaptam Ybl-díjat. Szintén sikeres volt az integrált genetikai kutatásnak és oktatásnak a Debreceni Egyetemen otthont adó új Élettudományi Központ és Könyvtár, illetve az egykori távolsági autóbusz pályaudvarból átalakított Design Központ Budapest központjában. Milyen terveken dolgozik mostanában? Tatabányára városközpontot, Kaposvárra ügyészségi székházat, Balatonfüredre vendéglátó épületeket, Szentendrére a ferenceseknek új iskolai épületszárnyat tervezünk. Több mint két évtizede Szentendrén él. Miért választotta ezt a várost otthonául? Húsz miskolci év után költöztünk ide az építészek kollektív házából. A kilencvenes évekre kiürült ott minden, megszületett a kislányunk, lépni kellett. Teljesen véletlenül barátaink ajánlottak egy olcsó telket itt a Skanzen mellett, amit meg tudtunk venni. Ott kezdtünk építkezni – „ahogy lehet” – alapon, mert a miskolci lakásunkat nem tudtuk eladni. Vagyis nem Szentendre vonzereje volt az ok. Nekünk nem Szentendre „vonzereje” számított, az volt fontos, hogy legyen középiskola, és hogy Miskolcról Pestre telepítettük új építészirodánkat. Lakóként inkább a tájat szeretem, a szerbek Sztaravoda forrását, a ferdén a Dunába futó patakvölgyeket, a Kő-hegy lejtőit, ahol a híres kadarka termett, vagy ahogy az ősi római országút a rétegvonalon finoman kerüli a mocsaras tófeneket.

Milyennek látja a város építészeti karakterét? Ma két és félezren laknak a belvárosban és tízszer annyian, huszonötezren a Dunakanyar körúton kívül. Az 1880-as évek filoxéra-tragédiája után fejlődésében megrekedt mezővárost a huszadik század elején először az új, erős és tiszta ingerek után kutató festők fedezték fel maguknak, később jöttek a kádári konszolidáció, majd az új tömegturizmus vámszedői. A hetvenes években épített körút brutálisan vágta el a táj éltető hajszálereit és zárta karanténba a lassan műemlékké mumifikálódó, festőivé vált Duna-parti együttest. Saját házának tervezésekor milyen szempontokat vett figyelembe? A helyi építészeti tradíciók mennyiben határozták meg a terveket? Olcsónak és egyszerűnek kellett lenni, amit magunk meg tudunk építeni. A szomszédban van a Skanzen, onnan lehetett tudni a négy méter körüli fafödémes hosszfalas rendszer előnyeit. Bontott építőanyagok, sok családi segítség, erdélyi brigádok. A szerkezet, a megcsinálás, a funkció, a forma együtt mind fontos volt. Szentendrei lakosként mennyire tűnik „otthonosnak” Szentendre? A Dunakanyar körúton kívüli kétautós modellben egész nap nincs otthon senki. Látom, ahogy este nyolc után ér haza minden férfi a Pismányba a budapesti munkahelyéről. Reggel be, este haza, egyenként a csúcsforgalomban, mindenki telefonál. Így az otthon inkább vágykép. Maradt ugyan néhány gazdálkodó „őslakos”, de ők szegények és frusztráltak. Teljesen más a Pannónia-telep, a püspökmajori lakótelep, a Bükkös-part, Izbég: mind-mind külön világ saját identitással. Közben a belvárost, az igazi „Szentendrét” persze mindenki szereti, de kevesen választják otthonuknak. Az otthonhoz a környezet is hozzátartozik. rzs

Golda János (1953) Ybl- és Pro Architectura díjas építész. Miskolcon több fiatal építésszel egy új típusú közösségi életteret próbáltak létrehozni, a Kollektív Házat (1979). Készített terveket a szegedi, később a budapesti piaristáknak, dolgozott a Design Terminál munkálatain; tervezett lakó-, kereskedelmi, oktatási és ipari épületeket is. A Budapesti Műszaki Egyetemen és Győrben is tanít. Két évtizeddel ezelőtt költözött Szentendrére a r t c a p i ta l 47

interjú

Ahogy a természet a művészet terepévé válik Beszélgetés

Kopin Katalin kurátorral

Meteor és apró katasztrófák címmel rendeztél tárlatot az Art Capitalra. Mi a kiállítás koncepciója? Évek óta figyelemmel kísérem a két felkért művész, Hugyecsek Balázs és Rizmayer Péter tevékenységét. A 2005-ben alakult Forgács Társaság tagjaiként ismertem meg őket. Ez a fiatal szentendrei alkotókat tömörítő művészeti formáció irodalommal, képzőművészettel, fotóval, iparművészettel, video- és performansz művészettel egyaránt foglalkozott. A csoportos megmozdulásokat mára inkább az egyéni életműépítés váltotta fel, ám Balázs és Péter továbbra is szoros alkotóközösséget alkot. A művészpáros a természettel folytat párbeszédet a maga ironikus, aktív, cselekvő módján. Videóikban a táj az otthon metaforája, mely menedéket nyújt az embernek, amíg az ellene nem fordul. A kiállításon három videómunka, a hozzájuk kapcsolódó organikus installációk és tárgyak, egy-egy önálló mű, valamint egy kültéri installáció látható. A természeti közegben végrehajtott akcióik során, a tényleges beavatkozás helyett az ember pusztító, romboló tevékenységét próbálják enyhíteni, eltüntetve a megsebzett táj gyógyulatlan hegeit. A két művész tehát régóta együtt dolgozik? Balázs restaurátor és szobrász, Péter festőművész, mindketten a Képzőművészeti Egyetemen végeztek 2008-ban. Közös művészi nyelvük azonban a performansz és videó lett. Együtt járják a természetet, hosszú magashegyi túrákon vesznek részt. A kiválasztott terepre több évszakban is visszatérnek, dokumentálják a természetes anyagokból létrehozott land art művek változását, átalakulását, valamint itt veszik fel videómunkáikat.

4 8 a r t c a p i ta l

Ismerhetjük-e őket régebbi, Szentendrén rendezett tárlatokról? A Forgács Társaság többi tagjával 2005-ben és 2006-ban efZámbó István felkérésére megrendezték a MűvészetMalomban a Manofesztáció elnevezésű két napos összművészeti fesztivált, 2004–2008 között aktív résztvevői voltak a Nemzetközi Kis Magyar Performance és Nehéz Zenei Fesztiváloknak. Többször kiállítottak a Vajda Stúdióban, a MűvészetMalomban és a Barcsay Múzeum udvarán. Számos performanszt is megvalósítottak, legtöbbször szűkebb alkotókörnyezetükre, Szentendrére reflektálva. A most kiállított művek viszont a természetre reflektálnak. Így van. A videók lassú tempójával mintha kicsit megállna az idő és végtelenbe fordulna. Jó, hogy a természet a művészet terepévé válhat és ez az organikus installációk révén is megidéződik a kiállítótérben. Ha ezeket a szép, lassú videókat nézzük, átélhetjük a magányt és a természettel való összhangot, ami a hétköznapokból sokszor fájóan hiányzik. zb

Kopin Katalin (1981)

a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténet és kommunikáció szakán diplomázott 2005-ben, majd egy kereskedelmi galéria munkatársaként került kapcsolatba a kortárs művészettel. Kisfia születésekor költözött Szentendrére, azóta is itt él és dolgozik a Ferenczy Múzeum muzeológus-művészettörténészeként. Az elmúlt években számos egyéni, tematikus és életmű-kiállítást rendezett. A szentendrei kortárs művészet mellett Ámos Imre munkásságát kutatja.

Bodobács Kör

A Ferenczy Múzeumi Centrum

b a r át i kö r e

A baráti kör a 20. századi szentendrei festészet emblematikus alkotója, Korniss Dezső játékos figurájáról, a Bodobácsról kapta nevét. A műpártolókból és érdeklődőkből álló nyitott támogatói csoport nemcsak a múzeum kapcsolati rendszerének bővüléséhez járul hozzá, hanem önkéntes munkájával a rendezvények kialakításához és lebonyolításához is. A Bodobács Kör tagjai aktívan részt vesznek a múzeum életében – a megnyitókon és tárlatvezetéseken kívül közös utazásokon is, amelyeket jelentős hazai kiállítások vagy rendezvények megtekintésére szervezünk, valamint a múzeum gyűjteményeiről, a tárgyak restaurálásáról, a kevésbé ismert régészetről szóló ismeretterjesztő előadásokon, képzéseken is – kedvezményesen vagy ingyenesen. A szakmai programok mellett a baráti kör tagjainak alkalmuk nyílik személyes találkozókra is ismert szentendrei alkotókkal. Ha szívesen csatlakozna a Bodobács Körhöz, jelentkezzen e-mailben! bodobacs.baratikor @ muzeumicentrum.hu

20 1 7. á p ri l i s 8 . 2 0 1 8 . m á rc i us 1 . c z ó b e l M ÚZEU M

ú j r agondolt czó b el 2. 0 Sz e nt e ndre , Te mpl om t é r 1 .

nyi t va: k e ddt ől vas árnapi g 1 0– 1 8 óra k özött

Kovács Margit KERÁMIAMúzeum

Szentendre egyik legnépszerűbb múzeuma a Kossuth-díjas keramikusművész, Kovács Margit (1902–1977) életművét bemutató gyűjtemény. Az itt látható anyagot a magyar kerámiaművészet egyik megújítójának számító művész adományozta 1972ben a múzeumnak. A háromszáznál is több alkotás többsége figurális kompozíció. A múzeum 17. századi, barokk stílusú épülete eredetileg sóházként, majd postaállomásként, később kereskedőházként működött, végül a Vastagh család lakóháza lett. A Görög utcai homlokzatot apácarácsos ablaksor díszíti. 2008-ban az épület egy újabb, többfunkciós szárnnyal bővült, Kocsis József szentendrei építész tervei alapján. A Görög utcai homlokzat kerámiaburkolata – Asszonyi Tamás, Csíkszentmihályi Róbert, Szabó Tamás és Szentirmai Zoltán szentendrei művészek alkotása – motívumaiban a névadó művész munkásságára, illetve a szomszédos műemlék épület reneszánsz sarokdíszítésére utal. Kovács Margit hosszú életpályája során kerámiáin több stílusváltás is megfigyelhető. A harmincas évek elejére jellemző expresszív felületkezelésű műveinek jellegzetes példája a Zsömlelány (1933–34) című plasztika, amely a középkori szobrászat formaeszményéhez kapcsolódik. A geometrizáló tendencia (Kuglófmadonna, 1938) mellett a negyvenes években a művész egyre nyúlánkabb arányú, oszlopszerű alakokat formáz (Jó pásztor, 1942). Biblikus, moralizáló vagy népköltészeti tematikájú alkotásain a színes mázak mellett ekkor már matt hatású, színezett agyagmázat (engobe) is alkalmaz. A harmincas-negyvenes években készült, biblikus témájú alkotások egy része bizantinizáló falkép (Angyali üdvözlet 1938; Utolsó vacsora 1935), más része korongolt plasztika

Szentendre, Vastagh György utca 1. Nyitva minden nap 10:00–18:00

(Corpus, 1948; Bárányos király, 1944). Funkcionális tárgyait (korsóit, tálait, vázáit) páratlan leleményességgel formálta meg. Pártázatos Lakodalmas kályháján (1953) a figuratív jelenetek a népi ornamentális motívumkinccsel ötvöződnek. Az ötvenes években munkásságában a paraszti zsánerjelenetek kapnak nagyobb hangsúlyt. Az életképeket ábrázoló csempeképek és reliefek mellett (Almaszedés, 1952; Parasztlakodalom, 1955) – a korszak kultúrpolitikai elvárásaihoz igazodva – ebben az időszakban születnek realista hangvételű, nagyméretű, korongolt figurái is (Fonó, 1953). A hatvanas és hetvenes években készült durvább, samottosabb anyagból formált, rusztikus plasztikák és reliefek a görög mitológia, az archaikus mesék és a népi mondák világát idézik (Cantata Profana, 1969). A múzeum első és második termében a művész kisebb vázlatait, munkásságának kezdeti éveit ismerhetjük meg. A harmadik teremben az 1950-es évek munkái, a negyedik teremben pedig az érett korszak művei kapnak helyet. A régi épület boltíves, szakrális teret idéző pincéjében (mely Kovács Margit kívánságára a kezdetektől a kápolnák hangulatát idézi) a keresztény ikonográfia hagyományait követő műtárgyak kaptak helyet. Az új szárny emeleti galériáján a művész Pozsonyi úti lakását felidéző enteriőr látható, a Görög utcai fronton Kovács Margit művészetének utolsó korszaka követhető végig.

interjú

A nyitottság nagyon fontos Tóth Anna

Villáminterjú kurátorral, az Art Capital fiatal kurátori pályázatának győztesével

Az Ámos Imre – Anna Margit Múzeumban látható a Nyitva van az aranykapu című csoportos kiállítás. Hová jutunk az aranykapun át, mi a kiállítás koncepciója? A kiállítás az otthon és otthontalanság témakörére épül: egy-egy gondolati csomópont köré szervezem az egyes blokkokat. Erősen támaszkodom a szentendrei művészet hagyományaira: a művek Szentendrére hívásával szeretnék gesztust tenni a város felé is, és igyekszem a művészeket is minél többször idecsalni. Hogyan választottad ki a művészeket a kiállításra? Mindegyikükhöz erősen kötődöm személyesen – ez a kurátor otthonosságérzete a szubjektív légkörben –, de úgy gondolom, hogy ettől függetlenül is egy nagyon színvonalas csapatról van szó. Van köztük magyarországi és erdélyi, fővárosi és vidéken élő, és messzire, New Yorkba és Chicagóba elszármazott.

A kiállítás az Art Capital fiatal kurátori pályázatának eredményeként jött létre. Mi motivált, amikor megpályáztad ezt a tárlatot? Nagyon tetszik az épület. A múzeum hangulata illeszkedik a kiállítás témájához, és hiszem, hogy a festő házaspár szellemiségét is így vihetjük tovább. Az Art Capitalt rendkívül színvonalas és különleges projektnek tartom, így kihívást is jelentett a részvétel. Maga a pályázati kiírás, melyben leginkább együttműködő partnert kerestek, szintén nyitottságot sugallt. Ezt aztán a közös munka során ténylegesen megtapasztaltam: egyrészt szabad kezet, másrészt sok segítséget is kaptam. Ennek az eredménye, hogy ez a tárlat valóban otthon is van.

Tóth Anna (1984) a Magyar Képzőművészeti Egyetemen előbb Valkó László, majd Radák Eszter osztályába járt festő szakra. Művészeti alkotómunkája mellett kreatív alkotóköröket és táborokat is vezet. A Ferenczy Múzeumi Centrum által meghirdetett fiatal kurátori pályázat győzteseként a Nyitva van az aranykapu című kiállítás rendezője. 5 2 a r t c a p i ta l

interjú

Az arkt művészeti ellátó Szentendrén Interjú

Fajcsák Dénessel és Fábián Gáborral

az Æktivátorok tárlat kurátoraival Ennek a kiállításnak az előző verziója a tavalyi Velencei Építészeti Biennálén volt látható. A biennálé témáját Alejandro Aravena főkurátor a következő fogalmakkal írta le: migráció, szegregáció, forgalom, hulladék, szennyezés, túlnépesedés, fenntarthatóság, kreativitás, célszerűség, külvárosok problémái, csatornázás, természeti katasztrófák, lakáshiány, periféria, bűnözés, közösségi tevékenységek. Ezek közül ti a magyar pavilonban a közösségi tevékenységekre, a hulladék és az újrahasznosítás problémájára, a fenntarthatóságra reflektáltatok. A korábbi munkáitokban is jelen volt a fenntarthatóság és a közösségi szervezőerő, mint irányelv? A fenntarthatóság mindenképpen, a közösség szervezőereje viszont ennyire egyértelmű módon nem. Az arkt művészeti ellátó létrehozását a helyzet generálta, s anélkül nem valósulhatott volna meg ez a történet. A kiállítás a biennálés pályázati kiírás kapcsán született vagy már korábban terveztétek a tárlatot? A pályázatra más kiállítási elképzeléssel jelentkeztünk. A Ludwig Múzeumnak tetszett a történet, de a kiválasztásunk után azonnal jelezték, hogy újra kell gondolnunk az installációt. Így a Velencében megvalósuló kiállítás már egy újabb átirata lett az arkt művészeti ellátó megvalósulásának. Építőipari, társadalmi és intézményi összefogással példaértékű felújítást sikerült megvalósítani Egerben. Tudtok olyan kezdeményezésről, ahol a Ti mintátok alapján próbálták a modellt alkalmazni? Az élet úgy hozta, hogy olyan előadásokra jutottunk el, ahol első pillanatra teljesen hasonló kezdeményezésekbe botlottunk, valamint az interneten is szembe jött pár rokonítható projekt, de tüzetesebb vizsgálódások után minden esetben kiderült, hogy egy ilyen történet kizárólag helyspecifikusan valósítható meg. A szereplők, a helyszín, az igény és a lehetőségek minden esetben sajátos kifutást és végeredményt generáltak. Debrecenből már kerestek minket, hogy segítsünk egy hasonló projektben, de mint kiderült, az is teljesen más. Persze amiben tudtunk, segítettünk.

Fajcsák & Fábián (a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum engedélyével)

A Szentendrén megépített kiállítás mitől különbözik a velencei Giardiniban megvalósulttól? A tartalma nyilván ugyanaz, de a helyszín miatt mégis más lett. A kinti kiállításhoz képest ez sokkal inkább egy dokumentarista installáció. És milyen a projekt, azaz az egri ellátó utóélete? Még nem dőlt el minden ezzel kapcsolatban. Egerben akadnak olyanok, akik nem örülnek az ellátó működésének, s emiatt néha ellenszélben hajózunk. Megszűnt a kávézó, ami gazdasági szempontból nagy kiesés, most éppen ezt szeretnénk mielőbb megoldani. Keressük a mindenki számára elfogadható legjobb megoldást, vannak elképzeléseink, ötleteink. Az épület fejlesztésére is készülnek újabb terveink, az üzemeltetést pedig próbáljuk újra és újra átgondolni, hogy minél gazdaságosabban tudjunk működni. Nem a tartalom biztosítása a legnagyobb kihívás, hanem az üzemeltetés. Ha az üzemeltetésre találunk jól működő modellt, nem kérdés, hogy sokáig lesz arkt művészeti ellátó.

a r t c a p i ta l 5 3

interjú

Normálisan gondol a hajlék szentély Beszélgetés

Waszlavik Gazember Lászlóval Képzőművész, tangóharmonikás, rockzenész, népzenész, kutató, író. Utolérhetetlen, elfoglalt, mindig valami új foglalkoztatja. Most éppen mi az, ami leköti? A felsorolásból a képzőművészetet venném ki és a környezetvédőt tenném hozzá. Jelenleg a szerves kultúra tanulmányozása köt le. Régóta sok nevet használ, a barátai egyszerűen Gazinak hívják. Melyik az a név, amely leginkább kifejezi a mai énjét? Talán a Petőfi. A hetvenes évek közepén tudatosodott bennem, hogy a népzenével, mint utolsó állomással megszakadt a magyar zenei fejlődés szervessége, és a helyreállításhoz oda kell visszanyúlni, azaz népiesnek, „Petőfinek” kell lenni. Ez lényegében a kodályi gondolat, de Kodály műfajilag a kórusműfajra, mint kollektivizáló erőre tette a hangsúlyt. Lévén hogy a komolyzene legjellemzőbben feudális udvari műfaj, ami csak az operával fut bele a korai polgári fejlődésbe, Kodály komolyzenei irányultsága lényegében a „feudalizmusból a feudalizmusba" vezetett egy polgári társadalomban, így feladatát csak részlegesen tudta megoldani. Kései megnyilvánulásain érződik is emiatti nyugtalansága, a felelősséget kissé talán hárítja is, amennyiben szerinte a magyar zenei élet hajóját fúró három fűrészes hal a Rádió (a média), a jazz (ebben szerintem részint igaza van, a jazz ugyanis egy teljesítményelvű és „környezettudattalan” világkorszak lenyomatát őrzi, ami nem egyeztethető össze a magyar hagyománnyal és néplélekkel – ez még a közvetlen zenei kódolásokon is látszik), harmadikként pedig a zenepedagógia helyzete. Mindent egybevetve persze mégiscsak ő tett a legtöbbet zenénk újraélesztéséért. Megjegyzése a dzsesszről megszívlelendő lenne a „világzene” kommerciális eredetű, idegen koncepciójába belesimuló, a jelenlegi kultúrpolitika által vakon támogatott kön�nyűzenei együttesek számára is, bár a kérdés árnyaltabb megközelítést igényel... És Ön a zene révén került kapcsolatba Szentendrével? Öcsém révén felületes kapcsolatom volt a város nagy és az azt követő generációjával, később kiábrándulva a hazai könnyűzenei élet korruptságából és értékvesztettségéből, ottani zenészekkel alapítottam egy botrányzenekart, a Bizottságot vagy ahogy mostanában mondják, az Ősbizottságot. Én egy Beatrice-szerű társadalomkritikai zenekarra gondoltam, a többiek más irányban voltak elkötelezve, így csak három hónapig voltam az együttes vezetője és tagja. Amikor anyám a krisztusi korban megelégelte otthoni tartózkodásom, a közelben Szentendrén adódott egy albérlet, ahol a város turista-konzumarculatának kialakulásáig és a belvárosi

5 4 a r t c a p i ta l

ingatlanok értékének és értékesíthetőségének robba násszerű emelkedéséig éltem. Innen az erdőbe költöztem. Azt, hogy a város új énjét nem kellett egésznaposan elviselnem, a sors szerencsés fordulatának tartom. Milyen helyeken lakott Szentendrén? A Gőzhajó utcában laktam kb. egy évtizedig, később felerészt egy Wartburg kombiban a piactéren, a nyomóskút mellett, illetve feLugossy László 2,5 × 3,5 méteres meseházában, melynek nagyobb felét volt szíves rendelkezésemre bocsátani, a kisebb részt közösen használtuk raktárnak. Ez életem egyik legboldogabb éve volt. Milyen jövőbeli tervei vannak? Közeljövőbeli van. Másodszor futok neki egy népdalszövegekről szóló könyv írásának. A népdalokban számos jelképi nyelv íródik egymásra, és ezek felfejtése jószerével csak más műfajok, főleg sztyeppi és magyar ábrázoló művészeti alkotások, emellett mesék, eredetmondák stb. tanulmányozásával lehetséges. A nyolcvanas évek közepére Pap Gáborék által kidolgozott meseszimbolika és általában a zodiákus jelképnyelvi réteg itt megkerülhetetlen. Ez a tudás szinte csak a magyarok birtokában van meg, és segítségével radikálisan új módon vizsgálható a sztyeppi kultúra. Elkezdtem a jelentős sztyeppi műtárgyak ilyen értelmű elemzését (Mongóliától a kelta műkincsekig), és tervezem, hogy egy reprezentatív, didaktikus műtárgysor elemzését adjam közre a sztyeppén. Tanulmány, illetőleg tudományos népszerűsítő videoklip formájában elkészült az első ilyen elemzés (Kargalinkai diadém, a kazahok talán legismertebb műkincse), egyelőre csak nálunk jelent meg egy jelképi enciklopédiának tekinthető azeri szőnyeg elemzése, de ez a sor még hosszú. A sztyeppi tudás visszavetíthető a magyar hagyományra. Nemrég fejeztem be négy klasszikus ótürk eredetmonda elemzését, kiegészítve egy oszét mondával, valamint Róma alapításának nyilvánvalóan keleti eredetű legendájával, ami értékes adalékokkal szolgált a csodaszarvas legenda értelmezéséhez is. A sztyeppi tapasztalatok birtokában most újra kell írnom a népdalkönyvet, melynek több mint felét a szimbolikai alapozás adja, a kisebb részt teszik ki a konkrét szövegelemzések, rendszerszerű megközelítésben.

w a s z l av i k g a z e m b e r l á s z l ó

kodó embernek

Az Art Capital 2017 keretében 2017. szeptember 17-én este beszélget a Ferenczy Múzeum udvarán Hajlék és otthon címmel, beszélgetőpartnere Lévai Balázs lesz. Mit jelent az Ön számára a hajlék fogalma? A hajlék a természettől és a társadalomtól való részleges elválás, identitási határ térben és időben. Szerves fogalom, vagyis az elválás mellett annak ellentétét, a beleolvadást is magába foglalja. Így például régen a jelenlegi mobilgát alatti és mára felszámolt természetes árteret, fövenyes többszintes részt is hajlékomnak tekintettem, mondjuk Guba István múzeumi fotóshoz hasonlóan, aki a Dunán lakott egy csónakon, és csak később költözött hozzám a Gőzhajó utcai házba. A természetbe olvadástól ott sem tudott elszakadni, a nagyszobában – melyet számára felajánlottam – egy bakon állította fel a csónakot és abban aludt, a mennyezet alatt nylont feszített ki és ráfestette a csillagos eget. A mobilgát kőszórásával tönkretett

szerves környezet egyébként az állatok hajléka is volt, ott fészkeltek, ívtak, amihez az akkori bokrok, bogarakat hullató nagy fák és lapos partszakaszok elengedhetetlenek voltak. A fák hajléka volt az a kisebb erdő, amit a Balatonról ideszabadult tengeri jachtok szorításában kivágtak, arra hivatkozva, hogy ott kerékpárút épül... Ma itt „kerékpárral behajtani tilos” tábla található, mintegy a mobilgát építésével kapcsolatos mellébeszélések és hazugságok mementójaként, a jelenlegi vurstlik idején pedig minden lényeges átmenő utat lezárnak a környezettudatos kerékpáros forgalom elől, tehát a kerékpárosok is hajléktalanná válnak – életterük megszűnvén. A város „kőfestő” és egyéb képzőművészeinek – úgy látszik – fogalmuk sincs arról, hogy valójában az állatok (sőt a szervesen gondolkodó emberek) hajlékát szentségtelenítik meg. A vízi táj számukra feltöretlen szűzföld, amivel jól illeszkednek a konzumidióta társadalom elvárásaihoz. Normálisan gondolkodó embernek a hajlék szentély, mint ahogy őseink hajlékai, a barlang, a jurta is azok... Vedres Ágnes

a r t c a p i ta l 5 5

river-pool

Idén Velencében kezdtük Vincze Ottó Képes beszámoló

velencei projektjéről

5 6 a r t c a p i ta l

vincze ottó

a r t c a p i ta l 57

szentendre

5 8 â&#x20AC;&#x192; a r t c a p i ta l

a k é p ző m ű v é s z e t m a g ya r f ő v á r o s a

a r t c a p i ta l 59

215x256mm_varkert_HUN.indd 1

2017. 08. 30. 15:11:22

beszámoló

A szentendrei

ligetprojekt

A kilencvenes évek közepén a Szentendrére autóval vagy hév-vel érkező látogatót kortárs szentendrei művészek köztéri szobrai fogadták a Főposta előtti téren, a 11-es út mentén. Az eredeti elképzelés szerint Deim Pál, Aknay János, efZámbó István és Matyófalvi Gábor alkotásai csak időlegesen kerültek ide, a kiállított művek folyamatosan cserélődtek volna. A nem időálló anyagból készült alkotások az eltelt két évtized múltán felújításra szorultak, a forgalmas, parkosított közterület pedig egyre lepusztultabbá vált. A művészek úgy döntöttek, hogy elviszik a műveiket. A kulturális városvezetés viszont szerette volna, ha ez az emblematikussá vált tér művészeti színhely, egyfajta köztéri kiállítóhely marad, s felkérte a múzeumot, hogy ennek érdekében dolgozzon ki valamilyen programot. A Ferenczy Múzeumi Centrum hagyományteremtő szándékkal public art pályázatot írt ki 2015 végén, amelynek eredményeképpen tavaly nyáron két új műalkotás került a térre. 2016 végén újra kiírta a pályázatot a múzeum – a nyertes munkák éppen most láthatóak, az Art Capitalhoz kapcsolódóan. Időközben az önkormányzat elvégeztette a köztér rekonstrukcióját, amelynek eredményeképpen a park új életre kelt: szép térburkolatot, utcabútorokat, növényzetet kapott. efZámbó István jelképes látvánnyá vált hatalmas női ujjának, amelyen kígyó tekeredik felfelé, A végtelen érintésének egykori talapzatán ma pedig már felirat hirdeti, hogy a korábban névtelen köztér a Bizottság-liget elnevezést kapta – az ikonikus A. E. Bizottság együttes előtt tisztelegve ily módon. Az alternatív zenét játszó csapat 1979-ben alakult, tagjai a szentendrei Vajda Lajos Stúdió képzőművészei közül kerültek ki. Június 24-én, a Bizottság-liget hivatalos megnyitóján az efZámbó Happy Dead Band adott koncertet, amelyen természetesen Bizottság-számokat is játszottak. A megszépült park pedig újra szabadtéri kiállítóhellyé vált. Júniusban került a térre Borbás Péter és Szentes Annamária kényelmes fotelekkel és folyamatosan újratöltött bevásárlókocsival az otthont megidéző térinstallációja, majd térképpel a kezében hamarosan „megérkezett” a ligetbe Az eltévedt űrhajós is. Szabó Ottó (Robotto) robotembert idéző nagy fémszobra heteken belül az egyik legnépszerűbb szelfipont lett a városban. rzs a r t c a p i ta l 61

M AGYAR TURISZTIKAI Ü GYNÖKSÉG ZRT .

Szentendre & a Dunakanyar

vá r j a a t u r i s t ák a t

Aligha vitatható, hogy Szentendre Közép-Európa egyik legizgalmasabb városa. A xvii. században itt letelepült szerb, görög és dalmát kereskedők által meghonosított építészeti felfogás, a magyar kultúra messzire kisugárzó, erőteljes jelenléte és a csodálatos Dunakanyar legszebb sétánya együttesen olyan élményt adhatnak az idelátogatóknak, amely nemzetközi viszonylatban is egyedülálló. A két világháború között nagy számban telepedtek le a városban képzőművészek – fél évszázaddal később követték őket a múzeumok. Az egy lakosra jutó múzeumok száma a magyar városok közül ma Szentendrén a legmagasabb, s továbbra is művészek garmadája élvezi a város fantasztikus adottságait – több mint kétszáz képzőművész él állandó jelleggel a településen. De sokan vannak, akik csak egy-egy időszakra költöznek ide, amihez jó alapot ad a nemrég megújult művésztelep. Nem véletlen, hogy a városhatárt jelző tábla alatt azt a feliratot olvashatjuk: „A festők városa”. Más művészeti ágakban is számos művész

6 2 a r t c a p i ta l

alkot itt – ennek köszönhető, hogy Szentendrét egyre gyakrabban emlegetik a képzőművészet magyar fővárosaként. Bármikor sétál az ódon belvárosi utcákon a látogató, biztos, hogy rövid idő alatt talál egy múzeumot vagy egy galériát, s teljesen megszokott, hogy a kortárs magyar képzőművészet legnagyobb mesterei kávézgatnak a mediterrán hangulatú teraszokon. Az Art Capital ideje alatt a szokásosnál is gazdagabb a művészeti kínálat: minden napra több unikális program jut. A látogatók többségének a legnagyobb gond az idő: míg korábban a turistacsoportok néhány óra alatt „letudták” a látnivalókat, ma bármennyi időt is tölt el egy turista a városban, úgy érezheti, az bizony kevés ehhez a varázslatos helyhez. Érdemes ide visszajönni, érdemes visszajárni. A Ferenczy Múzeum, a Művészetmalom, a Vajda Lajos Múzeum, a Barcsay Múzeum, az Ámos Imre – Anna Margit Múzeum, a Czóbel Múzeum, a Kovács Margit Múzeum vagy éppen a Skanzen szinte mindig „kihagyhatatlan” programokat kínál.

hirdetés

Emellett a város kiindulópont is, a Dunakanyar kapuja, ahonnan számos izgalmas kirándulóhely érhető el gyalog vagy tömegközlekedéssel, szárazföldön vagy vízen. A szemben található Szentendrei-szigetre híd is vezet, aminél kevés ideálisabb helyet találunk egy biciklitúrához vagy túralovagláshoz. A Duna keleti oldalán a Börzsöny, nyugati oldalán a Pilis: itt Dobogókő, a Lajos-forrás, a rejtélyes Holdvilág-árok vagy a dömösi Rám-szakadék is kiváló célpont lehet. Tovább haladva a Duna mellett, a kanyarban Visegrád következik, amiről kevesen tudják, hogy mindössze 1700-an lakják, fellegvárának, illetve a Mátyás király egykori palotája mellett évente megrendezett, hagyományőrző Visegrádi Nemzetközi Palotajátékoknak viszont annál nagyobb híre van. Pilismarótról szintén kevesen tudják, hogy itt található az egyedülálló dunai hajótemető, ami a fotósok kedvenc kirándulási célpontja. Az öbölben végleg leparkolt roncsok nem is igazi hajóroncsok (a vizesek fogalmai szerint egy hajó csak akkor roncs, ha már elsüllyedt), hanem a forgalomból kivont uszályok, kavicskotrók és darushajók – de a hajótemető látványa így is kísérteties. A Dunakanyar legfelső városa, Esztergom is kikötőváros, de ma már inkább turisztikai célpont, egyházi és történelmi központ.

A Dunakanyar kiemelt turisztikai térség. A kormány nemrég összesen 69,81 milliárd forintot rendelt a Dunakanyar turisztikai fejlesztésére: a költségvetési összegekből a legtöbb, 12,5 milliárd forint a Budapest és Esztergom közötti hajózás fejlesztésére jut, de több milliárd forintot fordítanak majd a börzsönyi kerékpárút és a kisvasút fejlesztésére, továbbá a dobogókői sípálya felújítására is (kétmilliárd forint jut a Pilis-Visegrád közötti kerékpárút kiépítésére). Esztergom összesen 17 milliárd forintot kap majd, amiből kétmilliárd forinttal a város egyházi értékeinek bemutatását teszik látványosabbá, öt milliárdot fordíthatnak a Szent István műemlékfürdő és 10 milliárdot a városkép fejlesztésére. Több Duna-parti strand is létesülhet majd, illetve újulhat meg Kisoroszitól Zebegényig, Visegrádtól Esztergomig. És ha végül visszatérünk Szentendrére: a város közel tízmilliárdot fordíthat majd a turizmust segítő beruházások elindítására.

a r t c a p i ta l 6 3

impresszum

Art Ca p ita l magazin 02

Szerkesztő: Gulyás

Gábor

Olvasószerkesztő, korrektor: Zelei

Bori Balázs logó: Csuport Andrea betűtípusok: J. Ford Posterama Michał Jarociński Servus Slab lapterv: Juhász Márton Kiadja: Ferenczy Múzeumi Centrum Fotó: Deim

2000 Szentendre, Fő tér 2–5. Felelős kiadó:

Gulyás Gábor igazgató Kapható a Ferenczy Múzeumi Centrum kiállítóhelyein Nyomdai munkálatok:

Alföldi Nyomda Zrt.

A címlapon Johnatan Wateridge, Falon kapaszkodó fiú, 2012 című festményének részlete látható.

4027 Debrecen, Böszörményi út 6.

Géza VÁ

J A NK tárolásával adatok elektronikus Ó J. U

TEMPLOM TÉR

és feldolgozásával kapcsolatos

NY U TC

terjesztésével, a benne megjelent

TMÁ

irat bármely részének másolásával,

A L KO

Az Art Capital kiadója jelen folyó-

minden jogot fenntart. A lapban megjelent minden szerzői mű

R VÁ

HUNYADI UTCA

csak a kiadó előzetes írásos vagy FŐ TÉR

UT A JÓ ZH

GŐ Vincze Ottó: River-Pool, Velencében

DUNA

KORZÓ

08 SZER

Az Art Capital rendezvénysorozatának együttműködő partnerei és támogatói:

B UT CA

6 4 a r t c a p i ta l

SZ LÁ

A DUN

KIKÖTŐ

KO R Z

MAL

PÉTER PÁL UTCA

BATTHYÁNY UT CA

DUNA

a kiadó nem vállal felelősséget.

RB K ÖZ

nősül. A hirdetések tartalmáért

MUNK Á C S Y

SZE

TÓ UTC A

szerint tiltó nyilatkozatnak mi-

TC A ÖG U

36. § (2) bekezdésében foglaltak

GÖR

jogról szóló 1990. évi lxxvi. törvény

ÚT

Y I UTC A

ban. Ez a nyilatkozat a szerzői

R C S ÉN

ÁN

ÉR

a nyilvánosság számára a sajtóVASTAGH GY. U.

ÁB

tehető hoz-

záférhetővé, illetve másolható

BART ÓK BÉL A U TC A

elektronikus dokumentumban DUMfoglalt T S A JENŐengedélyével UTC A

OM U TC A

Vezérigazgató: György

Belépők

A Kmetty Múzeum az Art Capital ideje alatt ingyenesen látogatható. Az Evangélikus templomban lévő kiállítás vasárnaponként szintén megtekinthető ingyenesen. Bérlettel 2017. szeptember 8–24. között, napijeggyel az érvényességi napon, nyitva tartási időben valamennyi kiállítás- és programhelyszínre korlátlan alkalommal be lehet lépni.

09 Bizot t s ág- liget

A z e l t é v e d t ű r h a j ó s

Szabó Ottó

O t t h o n / o t t h o n t a l a n s á g

Borbás Péter – Szentes Annamária 10 F erencz y Múzeu m

A bérletek és a napijegyek a következő helyekre történő belépésre jogosítanak: Ámos Imre – Anna Margit Múzeum (06) Barcsay Múzeum (01) Barcsay Múzeum, udvar (01) Czóbel Múzeum (05) Czóbel Múzeum, Ilosvai Terem (05) Ferenczy Múzeum (10) Ferenczy Múzeum, udvar (10) Ferenczy Múzeum, Barcsay Terem (10) Ferenczy Múzeum, Szentendre Terem (10) Kovács Margit Múzeum, udvar (04) MűvészetMalom (08) Szentendrei Képtár (03) Vajda Lajos Múzeum (07) Normál bérlet (névre szóló) 6 000 Ft Kedvezményes bérlet 4 500 Ft diákoknak és nyugdíjasoknak (névre szóló) Szentendre bérlet 3 000 Ft (lakcímkártyával váltható, névre szóló) GOLD bérlet (átruházható) 20 000 Ft

H a z a t é r t m ű v e k

François Fiedler

A lapító Ny o l cak Te re m T i t o r e l l i f a i s k o l á j a

Tolnai Ottó

Normál napijegy Kedvezményes napijegy diákoknak és nyugdíjasoknak Szakmai napijegy művészeti intéz- mények oktatóinak és hallgatóinak Múzeumpedagógia (bérlettel vagy napijeggyel ingyenes)

Barcsay Te re m Æ k t i v át o r o k

Fajcsák Dénes – Fábián Gábor Sz entendre

Te re m E l ő h í v á s

Fényképek a fiókok mélyéről

– szentendrei művészek, tárlatok, események

11 E vangé likus

2 000 Ft 1 200 Ft 900 Ft 900 Ft

te mp lo m

B e l s ő t é r

10 KOSSUTH LAJOS UTCA

UTC A

Szentendre, 2017

ALU

2/2 2017

FÜRDŐ

KISF

CA KERTÉSZ UT

Art capital helyszínek HAJÓS UTCA

VÉ

P ET

LÖ R Ó M A I S Á N C KÖ Z

CA JÓKAI MÓR UT

BÜKKÖ S-PA TAK

ÉV

Dawn Csutoros

DUN

RZ A KO

Žarko Bašeski Szembenézés