LYNDVAMUSEUM 7 by Galerija-Muzej Lendava / Galéria-Múzem Lendva

Kepéné Bihar Mária – Lendvai Kepe Zoltán

Ly n d va m u s e u m 7

Ly n d va m u s e u m

Lendavski dragulji in usode Lendvai kincsek és sorsok

LY N DVA M USEU M 7

LYNDVAMUSEUM 7 Založila in izdala • Kiadó Galerija-Muzej Lendava • Lendvai Galéria és Múzeum Bánffyjev trg 1 • Bánffy tér 1, 9220 Lendava • Lendva, Slovenija • Szlovénia www.gml.si Zanjo • Felelős kiadó Beata Lazar Uredniški odbor • Szerkesztőbizottság Beata Lazar Zoltán Lendvai Kepe Olga Požgai-Horvat Prevodi • Fordítás Jolanda Császár Harmat (v slovenščino • szlovén nyelvre) Jezikovni pregled • Nyelvi lektorálás Nándor Böröcz (madžarščina • magyar) Ivanka Bratkovič (slovenščina • szlovén) Grafično oblikovanje • Grafikai tervezés Peter Orban Fotografije • Fényképek Zoltán Lendvai Kepe Tisk • Nyomda DigiFot, Lendava

CIP - Kataložni zapis o publikaciji Narodna in univerzitetna knjižnica, Ljubljana 94(497.4Lendava)(083.82) KEPÉNÉ Bihar, Mária Lendavski dragulji in usode : poglavja iz zgodovine Lendave : vodnik po razstavi : v spomin na 820-letnico prve pisne omembe Lendave = Lendvai kincsek és sorsok : fejezetek Lendva történetéből : kiállításvezető : Lendva első írásos említésének 820. évfordulója emlékére / Kepéné Bihar Mária, Lendvai Kepe Zoltán ; [prevodi Jolanda Császár Harmat ; fotografije Zoltán Lendvai Kepe]. - Lendava = Lendva : Galerija-Muzej : Galéria-Múzeum, 2014. (Lyndvamuseum ; 7) ISBN 978-961-6695-21-3 1. Lendvai Kepe, Zoltán 272984832

Kepéné Bihar Mária • Lendvai Kepe Zoltán

Lendavski dragulji in usode Lendvai kincsek és sorsok Poglavja iz zgodovine Lendave Fejezetek Lendva történetéből Vodnik po razstavi • Kiállításvezető

V spomin na 820-letnico prve pisne omembe Lendave Lendva első írásos említésének 820. évfordulója emlékére

Lendava • Lendva 2014

Lendavski dragulji in usode Lendvai kincsek és sorsok Razstava v spomin na 820-letnico prve pisne omembe Lendave Kiállítás Lendva első írásos említésének 820. évfordulója megünneplésére Lendava • Lendva Banffyjev trg 1 • Bánffy tér 1. 2012 Scenarij in priprava stalne razstave Az állandó kiállítás forgatókönyvét írták és a kiállítást rendezték Dr. Kepéné dr. Bihar Mária zgodovinarka in etnologinja történész, néprajzkutató Dr. Lendvai Kepe Zoltán višji kustos, etnolog Galerije-Muzeja Lendava a Lendvai Galéria és Múzeum főmuzeológusa, néprajzkutató Grafično oblikovanje razstave A kiállítás grafikai tervezői Dr. Lendvai Kepe Zoltán Orbán Péter Obraze razstavljenih figur je izdelal A kiállított figurák arcát készítette Milan Gal Pri pripravi razstave so sodelovali A kiállítás megvalósításában közreműködtek Dubravko Baumgartner Császár Dezső Marta Ferletič Franc Gerič Suzana Kovačič Beata Lazar Karmen Lebar Laura Lebar Karel Tomšič Annamarija Vida

Lectori salutem! Mesto Lendava je leta 2012 slavilo 820-letnico prve pisne omembe naselja. Ker sta bili zgodovini mesta in gradu že od nekdaj neločljivo povezani, se je proslavljanju z zgodovinsko razstavo z naslovom Lendavski dragulji in usode pridružil tudi mest ni muzej. Razstava je s pomočjo muzejskih pripomočkov obudila najpomembnejša obdobja več kot osemstoletne zgodovine Lendave, v ospredje pa postavila ključne osebnosti in predmete, povezane z mestom. Tudi naslov razstave želi opozoriti na eno od osnovnih podmen muzeologije, po kateri imajo tako ljudje kot predmeti svojo zgodovino in usodo, cenimo pa jih tem bolj, čim bolj jih spoznavamo in čim več vemo o njih. Prav zaradi tega menimo, da lahko spregovorijo tudi nemi predmeti in nam odkrijejo pomembne podatke o zgodovini določenega naselja. »Bánffyjevi kovanci« iz leta 1441 pričajo o moči in vplivu dolnjelendavske rodbine Bánffy, sablja fringia iz 18. stoletja o predanosti in herojstvu vojakov, ki so branili mesto, zapisniki Dolnjelendav ske hranilnice iz devetdesetih let 19. stoletja pa o varčnosti in podjetnosti nekdanjih meščanov. Javni zavod Galerija-Muzej Lendava, ustanovljen leta 1973, je s postavitvijo pričujoče razstave uresničil svoje štiridesetletne sanje, saj je s tem dejanjem postavil temelje za celostno ureditev stalne zgodovinske razstave o mestu z okolico. Sedma številka muzejske periodike Lyndvamuseum, ki jo Spoštovani Bralec pravkar drži v rokah, vsebuje spremna besedila k omenjeni razstavi z namenom, da bi javnosti čim bolj približali najpomembnejše znanstvene izsledke iz zgodovine Lendave. Avtorja

Lectori salutem! Lendva városa 2012-ben ünnepelte első írásos említésének 820. évfordulóját. Mivel a város és várának története mindig is elválaszthatatlan volt egymástól, az ünnepléshez a lendvai várban működő múzeum is csatlakozott a Lendvai kincsek és sorsok című történeti kiállítással. A kiállítás a város több mint 8 évszázados történelmének legfontosabb korszakait eleveníti fel a muzeológia eszközeivel, a kulcsfontosságú személyeket és az őket körülvevő tárgyi világot a középpontba állítva. Címe is a muzeológia egyik alapgondolatára utal, amely szerint mind az embereknek, mind a tárgyaknak sorsa van, és annál reálisabban tudjuk értékelni őket, annál inkább kincsnek minősítjük a tárgyi emlékeket, minél többet tudunk róluk, a történetükről. Legtöbbször a néma tárgyak is szóra bírhatóak és fontos adalékokkal szolgálnak egy-egy település történetéhez. Az 1441-ben vert „Bánffy-dénárok” az alsólendvai Bánffy család hatalmáról és befolyásáról tanúskodnak, a 18. századi fringia-szablya a várost védő katonák elszántságáról és hősiességéről, az Alsólendvai Takarékpénztár üléseinek 1890-es évekből való jegyzőkönyve pedig az egykori lendvai polgárok takarékosságáról és kezdeményezőkészségéről. Ezzel a kiállítással az 1973-ban alakult Lendvai Galéria és Múzeum négy évtizedes álma vált valóra, mivel alapját és magvát jelentheti majd egy, a várost és vidékét bemutató átfogó történeti állandó kiállításnak. A Lyndvamuseum című múzeumi könyvsorozat 7. kötete, amelyet most a Tisztelt Olvasó a kezében tart, ezen kiállítás kísérőszövegeit bocsátja közre. Ismeretterjesztő szándékkal szeretné minden érdeklődőhöz közelebb hozni a város történelmi múltjára vonatkozó tudományos eredményeket. A szerzők

Lyndwa, Alsólendva, Unter Limbach, Dolnja Lendava, Lendava, Lendva Mesto Lendava se nahaja v nižinskem delu ob spodnjem toku reke Mure, neposred no ob jugozahodnem vznožju Lendavskih goric, ki so del zalskega gričevja. V tem prostoru se stika slovenski, madžarski, hrvaški in avstrijski kulturni duh, tu poteka tudi madžarsko-slovenska jezikovna meja. Naselje je nastalo na križišču cest, ki so povezovale Dunaj in Zagreb oziroma Panonijo in Italijo. Območje je bogato z vodami in za življenje nepogrešljivo rodovitno zemljo. V nižini, neposredno pod naseljem, teče reka Ledava,1 ki izvira na območju današnje AvPanorama Lendave • Lendva látképe strije, v bližini naselja Kapfenstein (Razglednica • Képeslap • 1903) in zajema vodo z goričkih gričev.2 Na madžarsko jezikovno območje Ledava priteče pri Dobrovniku, kjer tvori jugozahodno in južno mejo pokrajine Hetiš. Na območju Lendave se v Ledavo stekata Kobiljski potok in Črnec, v bližini naselja Kerkaszentkirály pa se ta združi z reko Kerko in se pri naselju Muraszemenye izlije v reko Muro.3 Celo v 20. stoletju je Ledava velikokrat močno poplavila celotno južno, zahodno in severozahodno območje okoli Lendave. To močvirnato območje je v pretek losti zagotavljalo izvrstno zaščito utrdbam, ki so se nahajale v gričevnatih Lendavskih goricah in mestu samemu. Poplave pa so v 19. stoletju povzročale že več škode kot koristi, zato je Zalska županija leta 1826 naročila izvedbo regulacije med Dolnjo Lendavo in pokrajino Hetiš v dolžini 2800 sežnjev in širini treh. Z izkopom kanala so razvoju mesta in kmetijskemu gospodarstvu zagotovili 1800 oralov dotlej nekoristnih površin.4

Potok Ledava se madžarsko izvirno imenuje Lendvavíz, pod vplivom slovenščine po letu 1920 pa so ime spremenili v Lendva patak.

Goričko se razprostira zahodno od pokrajine Őrség, oz. Stražne krajine na Madžarskem.

Mura = lat. Murus, slov., hrv. in madž. Mura, prekm. Müra, nem. Mur.

BENCZE Géza (ur.) 1986. 45–46. Vsebina: Póka Antal: Tekéntetes Nemes Zala Vármegyének Vízi Leírása.

Lyndwa, Alsólendva, Unter Limbach, Dolnja Lendava, Lendava, Lendva Lendva város a Mura-folyó alsó szakaszának sík vidékén terül el, közvetlenül a Zalaidombság és az annak részét képező Lendva-hegy délnyugati tövében. A magyar, a szlovén, a horvát és az osztrák kultúrkör érintkezik egymással e térségben, valamint itt húzódik a magyar és a szlovén nyelvhatár. A település kialakulásában nagy szerepe volt annak, hogy e vidéken kereszteződik a Bécset Zágrábbal, valamint Pannóniát Itáliával összekötő ősi út. E terület gazdag az életet adó vízben és a termékeny földben. Közvetlenül a település alatti síkságon a Lendvavíz1 vájta ki a medrét, amely a mai Ausztria területén ered Kapfenstein település határában és a Tótsági hegyekből2 kapja vizét. A Lendvavíz Dobronaknál ér a magyar nyelvterületre, itt Hetés délnyugati és déli határát is jelenti. E vízfolyás Lendva környékén magába fogadja a Kebele-patak és a Fekete-ér vizét, majd Kerkaszentkirály határában a Kerka folyóval egyesül és Muraszemenyénél a Murába3 ömlik. A Lendvavíz olykor még a 20. században is mocsárrá alakította Lendva déli, nyugati és északnyugati határát. Ez a vízjárta terület a történelem folyamán kiváló védőövezetet jelentett a Lendva-hegy kiemelkedésein létrejövő erődítményeknek és a kialakuló városnak. A 19. században a folyó áradása azonban már több kárral, mint haszonnal járt, ezért 1826-ban 3 öl szélességű és Lendava • Lendva • 2009 2800 öl hosszúságú szakaszon Alsó lendva és Hetés között a „Tekintetes Nemes Vármegye” szabályozást hajtott végre. Ennek a csatornának a kiásatása körülbelül 1800 holdnyi, addig hasznavehetetlen területet szabadított fel és állított a városfejlődés és a gazdálkodás szolgálatába.4 1

A Lendvavíz elnevezés szlovén hatásra napjainkra hivatalosan Lendva-patakra változott. Az új elnevezés a szlovén „potok Ledava” tükörfordítása.

Tótsági hegyek = szlov. Goričko. A Vendvidéki dombság az Őrségtől nyugatra terül el.

Mura = lat. Murus, magy., szlov. és horv. Mura, vendül Müra, ném. Mur.

BENCZE Géza (szerk.) 1986. 45–46. Benne: Póka Antal: Tekéntetes Nemes Zala Vármegyének Vízi Leírása.

Lazarus secretarius (Lázár deák): Tabula Hungariae, 1526-1528. Prvi tiskani zemljevid Kraljevine Madžarske • Magyarország első nyomtatott térképe

.................................................

.................................

Lazarus secretarius (Lázár deák): Tabula Hungariae, 1526-1528. Izrez • Részlet: Alsolindua.

Mesto z okolico je tisočletje, vse od ustanovitve madžarske države pa do leta 1920, spadalo k Madžarski, po Trianonski pogodbi pa je bilo priključeno Kraljevini Srbov, Hrvatov in Slovencev. V zgodovini je bilo mesto poimenovano v različnih jezikih v mnogih različicah: latinsko Lyndwa inferior, madžarsko najpogosteje Alsólendva, Alsólindva ali Lendva, slovensko Dolnja Lendava oziroma Lendava, hrvaško in srbsko Donja Lendava, nemško pa Unter Limbach. Omeniti je treba, da sta celo tisočletje obstajali dve Lendavi, in sicer Dolnja Lendava, ki se je nahajala v zgodovinski Zalski županiji, ter Gornja Lendava v zgodovinski Železni županiji. Naselji so prvič preimenovali leta 1934 in nato še leta 1952, Dolnja Lendava je postala Lendava, Gornjo Lendavo, ki leži približno 50 kilometrov severozahodno, pa so preimenovali v Grad.5

Zimska panorama Dolnje Lendave • Alsólendva téli látképe (Razglednica • Képeslap, 1912)

SAVNIK Roman 1980. 295.

A város és vidéke szinte egy évezreden át, a magyar államalapítástól 1920-ig Magyarországhoz tartozott, majd a trianoni döntések révén a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták. A történelem folyamán Lendva település neve különböző nyelveken, különböző változatokban szerepelt: latinul Lyndwa inferior, magyarul leggyakrabban mint Alsólendva, Alsólindva vagy Lendva, szlovénul Dolnja Lendava vagy Lendava, horvátul és szerbül Donja Lendava, németül pedig Unter Limbach. Itt mindenképpen említést kell tennünk arról, hogy egy évezreden keresztül két Lendva létezett, mégpedig a történeti Zala vármegyei Alsólendva és a történeti Vas vármegyei Felsőlendva. A két települést 1934-ben, majd 1952-ben ismét átnevezték: Alsólendvát Lendvára és a tőle északnyugati irányban mintegy 50 kilométerre fekvő Felsőlendvát Grádra.5

SAVNIK Roman 1980. 295.

Panonija – Prekmurje – območje Lendave Arheološke najdbe dokazujejo, da je območje Lendave in sosednjih pokrajin bilo naseljeno že v kameni dobi.6 V bližini Lendave so odkrili najdbe iz bakrene,7 v sosednjem Dolnjem Lakošu pa iz bronaste dobe.8 Vredno je omeniti, da je Oloris pri Dolnjem Lakošu doslej največje najdišče iz bronaste dobe na območju Slovenije. Območje zahodno od Donave, v Karpatskem bazenu, so v prvem stoletju zasedli Rimljani in ustanovili provinco Panonijo. Arheologi so sledove rimskega naselja odkrili tudi v bližini naselja Dolga vas pri Lendavi, sledovi rimskega obdobja pa so najdeni tudi v bližnjem Svetem Martinu na Muri. V rimskih časih, verjetno pa že stoletja prej, je preko območja današnje Lendave vodila transevropska trgovska Jantarjeva pot, ki je baltiške dežele povezovala z Italijo, pomembnejši postaji na tej poti v Panoniji pa sta bili Poetovio (Ptuj) in Savaria (Szombathely). Raziskovalci so na sledove Rimljanov naleteli tudi na območju rimskih postojank Halicanum (Sveti Martin na Muri) in Lygano (Lendava). Pri identifikaciji kraja Lygano velja nameniti pozornost viru iz leta 1335, v katerem se vinogradniško območje Riganoc v pokrajini Hetiš v bližini Lendave omenja kot naselje z imenom Liganuch.9 V času preseljevanja narodov imamo zelo malo zgodovinskih podatkov za območje Lendave. Slovani Vibenusov nagrobni kamen • Vibenus sírköve. Dolga vas pri Lendavi • (Lendva)Hosszúfalu so se v zahodnem delu Karpatskega (PMMS) 6

TÓTH János 1965. 7, MÜLLER Róbert 1971.

ŠAVEL Irena 2008.

ŠAVEL Irena 1999.

Prekmursko: Liganovci ali Riganovci.

Pannónia – Muravidék – Lendva-vidék A régészeti leletek tanúsága szerint a történeti Lendva-vidék és a szomszédos Göcsej már a kőkorszakban is lakott volt.6 Lendva határában a rézkorból,7 a szomszédos Alsólakosban pedig a bronzkorból8 kerültek elő régészeti leletek. Az Oloris néven ismertté vált alsólakosi lelőhely a Szlovénia területén található legnagyobb feltárt bronzkori település. Időszámításunk első évszázadában a Dunántúlt a rómaiak szállták meg és Pannónia elnevezéssel provinciát hoztak létre. Római település nyomaira a vidéken (Lendva)Hosszúfalu határában bukkantak a régészek, de a római kor nyomai megtalálhatók a közeli Muraszentmártonban is. A római korban, de valószínűleg már évszázadokkal előtte is, a híres Borostyánkő-út a mai Lendva területén vezetett át. Ezen ősi transzeurópai kereskedelmi út a Baltikumot kötötte össze Itáliával: Pannóniában jelentős állomása volt Poetovio (Ptuj) és Savaria (Szombathely). A rómaiak jelenlétének nyomaira bukkantak a kutatók Halicanum (Muraszentmárton) és Lygano (Lendva) állomáshelyek kapcsán is. Lygano település helyének beazonosításánál mindenképpen figyelemreméltó párhuzam, hogy az 1335-ös források Liganuch9 településként emlegetik a ma Riganócként ismert hetési szőlőhegyet. A népvándorlás időszakából a Lendva-vidék területére vonatkozóan csak gyéren találunk régészeti vagy történeti adatokat. Az avar korra, a 6. századra tehető a vendek letelepítése a Kárpát-medence nyugati részére,10 a Mura keleti oldalára.11 Érdekességként megemlítendő, hogy a hunok és Atilla király, az avarok, valamint a magyarok nemcsak a szomszédos Stájervidék néphagyományában, de az egész szlovén nyelvterületen megtalálhatóak.12 A 870–875 körüli időkből származik Adalwin salzburgi érsek Conversio Bagoariorum et Carantanorum, vagyis A bajorok és karantánok megtérése című

TÓTH János 1965. 7, MÜLLER Róbert 1971.

ŠAVEL Irena 2008.

ŠAVEL Irena 1999.

Szlov. és vendül: Liganovci vagy Riganovci.

GÖNCZ László 1996. 26.

„Tü mo” című időszaki kiállítás, Pokrajinski muzej Murska Sobota (2011. 10. 21. – 2013. 05. 31.). http://www.tu-mo.si/

LUKÁCS István 2001.

bazena10 in na levem bregu reke Mure naselili v 6. stoletju, v obdobju Obrov. 11 Kot zanimivost naj omenimo, da so Huni, kralj Atila, Obri in Madžari prisotni tako v ljudskem izročilu sosednje Štajerske kot na celotnem slovenskem jezikovnem območju.12 V letih 870–875 je nastalo delo salzburškega nadškofa Adalwina z naslovom Conversio Bagoariorum et Carantanorum,13 oziroma Spreobrnjenje Bavarcev in Karantancev, v katerem naj bi bilo omenjeno tudi ime kraja Lendava.14 Zapisano je namreč, da so v naselju Lindolveschirichun za časa slovanskega kneza Pribine (†861) zgradili cerkev, ki je bila posvečena med leti 840 in 859, za časa salzburškega nadškofa Liuprama (†859).15 Največja pomanjkljivost poistovetenja naziva naselja Lindolves chirichun z Dolnjo Lendavo je v tem, da vse do danes ni nobenega arheološkega dokaza ali drugega podatka, ki bi verodostojno potrdil to predpostavko. Prvi del naziva naselja Lindolveschirichun nekateri povezujejo z nemških izrazom »Linde« (slovensko lipa) oziroma z izrazom »Lindbach« (slovensko lipov potok), drugi pa ga povezujejo z nemškim osebnim imenom »Lindolf«. Beseda »ves« pa v prekmurščini pomeni naselje ali vas. Beseda »chirichun«, ki izhaja iz nemškega izraza »kiricha, kirchen« pa podobno kot v drugih južnoslovanskih jezikih (cirkva, crkva) pomeni cerkev. Po nekaterih razlagah naj bi torej ime naselja Lindolveschirichun bilo jezikovna mešanica nemških in slovanskih izrazov s pomenom »cerkev v vasi Lindolf«. Vsekakor je treba upoštevati tudi dejstvo, da izvirnika omenjenega rokopisa do današnjega dne niso našli, najstarejši prepis dela pa izhaja iz 11. stoletja. Razlago imena Lindolves chirichun pa so povezovali tudi z drugimi naselji na območju današnje Slovenije in Avstrije, nedvomno pa je tudi, da sta na razdalji 50 kilometrov obstajali dve Lendavi, in sicer Dolnja in Gornja Lendava.

GÖNCZ László 1996. 26.

Razstava z naslovom „Tü mo”, Pokrajinski muzej Murska Sobota (21.10.2011–31.05.2012). http://www.tu-mo.si/

LUKÁCS István 2001.

Avtor spisa Spreobrnitev Bavarcev in Karantancev je bil predvidoma salzburški nadškof Adalwin (umrl je 14. maja 873), naslovnik pa Ludvik Bavarski, vzhodnofrankovski vladar. Vsekakor je treba omeniti, da izvirnik rokopisa vse do danes ni bil odkrit, najstarejši, do danes znan prepis tega spisa izvira iz 11. stoletja.

KOS Milko 1936., KERMAN Branko 1994. 12–17.

Salzburški nadškof Liupram ali Liuprammus je umrl 14. oktobra 859.

munkája,13 amelyben egyes nézetek szerint Alsólendva település neve is szerepel.14 Az idézett mű szerint Lindolveschirichun településen Pribina (†861) szláv fejedelem idejében templomot építettek, amit Liupram (†859)15 salzburgi érsek idejében szenteltek fel, tehát valamikor 840 és 859 között. A Lindolveschirichun településnév Alsólendvával való azonosításának legnagyobb hiányossága, hogy mindeddig semmilyen régészeti lelet vagy egyéb adat nem került napvilágra, amely hitelesen megerősítené ezen feltételezést. A Lindolveschirichun településnév első részét egyesek a német „Linde”, azaz hársfa, vagy „Lindbach”, azaz „hársfapatak”, mások pedig a „Lindolf ” német személynév alakjából értelmezik. A „ves” szó vend nyelven falut jelent, akárcsak a szlovén „vas”. A „chirichun” szó pedig a német „kiricha, kirchen” szóból ered, akárcsak a délszláv „cerkev, cirkva, crkva”. Egyesek tehát a Lindolveschirichun településnevet német és szláv nyelvkeverékként úgy értelmezik, hogy „templom Lindolf falvában”. Mindenképpen szem előtt kell tartani azt is, hogy a kézirat eredetije mindmáig nem került elő, a mű legrégebbi átírása pedig a 11. századból való, továbbá hogy a Lindolveschirichun szó eredetének magyarázata kapcsán számos más település is szóba került a mai Szlovénia és Ausztria területén, valamint hogy Lendvából kettő is volt, Alsó- és Felsőlendva, egymástól mintegy 50 kilométernyi távolságra.

Gema iz rimske naselbine Lygano. Dolga vas pri Lendavi (PMMS) Gemma Lygano településről. (Lendva)Hosszúfalu (PMMS)

A bajorok és karantánok megtérése című mű szerzője feltehetően Adalwin (meghalt: 873. május 14.) salzburgi érsek volt, címzettje pedig Német Lajos kelet-frank uralkodó. Mindenképpen meg kell említeni, hogy a kézirat eredetije mindmáig nem került elő, a mű máig ismert legrégebbi átírása a 11. századból való.

KOS Milko 1936., KERMAN Branko 1994. 12–17.

Liupram vagy Liuprammus salzburgi érsek 859. október 14-én halt meg.

1192: Haholdi v Dolnji Lendavi Po zanesljivih virih se je ime Dolnja Lendava prvič pojavilo leta 1192, in sicer v zvezi s pravdo »milega viteza« Hahóta, ki mu je s pričanjem zalskega župana Štefana uspelo dobiti pravdo zoper Parisa, sina comesa Ivana, povezano z dvema zalskima posestma.16 Izvirni dokumenti te pravde se niso ohranili, zadevo poznamo le iz prepisov. »Dejanja smrtnikov so običajno ovekovečili z zapisi, da zaradi minevanja časa ne bi postala dvomljiva. Naj bo torej znano, tako v sedanjosti, kot v bodočnosti, da sem jaz, Hahót, vrli vitez iz Zalske županije, kupil dve posesti od Parisa, sina župana Ivana, za 80 mark. Imeni teh posesti sta: Fenetü in Lindva. En del posestva Lindva so v gozdovih imeli v posesti zalski podložniki: Pál, János in Vid. Oni so rekli, da je to po pravu njihovo. Zgoraj omenjeni Paris je njim dal prav. Potem je vitez Hahót dal poklicati Parisa pred palatina Moga in je Paris pred njegovim obličjem povedal, da mu je imenovano posestvo Lindva dal v zastavek, v nasprotju s tem je vitez Hahót trdil, da je on to v resnici kupil od zalskega župana Istvána. Tako je palatin Mog vprašal omenjenega Zalskega župana Istvána, ali je Hahót gornje posestvo res kupil ali pa ga je dobil v zastavek? Končno je vprašani župan István potrdil, da ima prav, po pričevanju mnogih je Paris tista posestva Hahótu prodal, ne pa zastavil (...). Ta zadeva se je končala v Veszprému in o tem so v veszprémski cerkvi izdali listino v prisotnosti županov Domonkosa iz Bodroga, Andrása iz Soprona in Egyeda iz Zale, veszprémskega pojočega kanonika, stolnega kanonika Iausa, septenariusa Egyeda in prezbitra Jánosa v letu utelešenja Gospoda 1192.«17 Za Lendavo so ti viri izjemno pomembni tudi zato, ker se v njih pojavlja ime rodbine Hahold, prednice dolnjelendavskih Bánffyjev. Razpoložljivi viri pričajo, da so se Haholdi oziroma Hahóti na Madžarsko priselili z nemškega jezikovnega območja za časa vladavine kralja Štefana III. Vladar jim je kot povračilo za usluge daroval posestva in na nekaterih od teh so se tudi naselili. Vse do izumrtja rodovine po moški veji, torej do leta 1645,18 so dolnjelendavski Bánffyji imeli pomembno vlogo v življenju mesta, regije in zgodovinske Zalske županije. 16

WERTNER Mór 1898. 19–33., FEJÉR György 1829–1844. III/1. 277., VÁNDOR László 1994. 59. „Hoholdo, militi religioso, duo praedia Lindua et Fenetü adiudicat. A. 1192. 277. A. 1193. 289.” Codex diplomaticvs Hvngariae ecclesiasticvs ac civilis/INDEX 1./Index Tomi II./Comites Palatini.

MAYER László – MOLNÁR András 2008. 37–39. Prevod iz latinščine v madžarščino: Bilkei Irén.

TÓTH Sándor 1995. 94.

1192: A Haholdok Alsólendván Az oklevelek tanúsága szerint Alsólendva neve egyértelműen 1192-ben bukkan fel először egy Hahót nevű „jámbor lovag” pere kapcsán, akinek István zalai főispán tanúskodása segítségével sikerült megnyernie egy pert Iván comes fia, Páris ellen két zalai birtok ügyében.16 Ezen birtokper eredeti formájában sajnos nem maradt ránk, csak másolatokból ismerjük. „A halandók tetteit írásban szokták megörökíteni nehogy az idő múlásával kétségessé váljanak. Legyen tehát ismert mind a jelenben, mind a jövőben, hogy én, Hahót, jámbor vitéz Zala megyéből, megvettem két birtokot Paristól, Iván ispán fiától 80 márkáért, ezen birtokok neve Fenetü és Lindva. Lindva birtok egy részét az erdőkben zalai jobbágyok birtokolták: Pál, Vid és János. Ők azt mondták, hogy az a jog szerint az övék. A fen említett Páris nekik adott igazat. Akkor Hahót vitéz Parist Mog nádor elé idéztette, az ő színe előtt Paris előadta, hogy a nevezett Lindva birtokot neki zálogba adta, ezzel szemben Hahót vitéz azt állította, hogy ő azt valóban megvette István zalai ispántól. Így Mog nádor megkérdezte az említett István zalai ispántól, hogy Hahót vette-e vagy zálogba kapta-e a fenti birtokokat? Végül a megkérdezett István ispán úgy állította, hogy neki van igaza, sokak tanúbizonysága szerint Paris Hahótnak azokat a birtokokat eladta és nem zálogba adta (…). Ennek az ügynek vége lett Veszprémben, és megerősített oklevelet adtak ki róla a veszprémi egyházban, amikor Vitez Hahold. Rodovnik dolnjelendavskih Domonkos volt a bodrogi, András a Bánffyjev • Hahold lovag ábrázolása az alsólendvai Bánffyak családfáján (MOL P1288) soproni és Egyed volt a zalai ispán, a 16

V zgodnjem obdobju madžarske države je na tem območju potekala meja, skozi mesto pa so vodile poti, ki so Madžarsko povezovale s Štajersko in Italijo. V Dolnji Lendavi je verjetno že v 12. stoletju stala utrdba.19 Prvi znani dolnjelendavski graščak je bil Hahót III., ki se je v dokumentu iz leta 1272 poimenoval »dominus de Lindau«, torej gospodar Lendave.20 Po nekaterih virih je bila utrdba v tem času že večkrat prezidana. Znano je namreč, da je moral dolnjelendavski graščak István Hahót po pohodu Mongolov v 13. stoletju oziroma po napadih češkega kralja Otokarja II. grad v celoti prenoviti. V viharnem obdobju na začetku 14. stoletja je dolnjelendavski grad nekaj časa bil tudi v lasti družin Kőszegi in Salomvári.21 Toda po posredovanju kralja Karla Roberta je grad od rodovine Šalomvari, ki je bila v službi rodovine Kőszegi, ponovno prešel v posest magistra Nikolaja (Lendvaija).22 ........................

........................

...........................

........................... Vitez Hahold • Hahold lovag (Ilustrirana kronika • Képes krónika 2003. 30) 19

LENDVAI KEPE Zoltán – S. SEBESTYÉN József 2012.

MOL DL 279072.

BLAZOVICH László – GÉCZI Lajos (ur./szerk.): Anjou-kori oklevéltár VII. 1323. Budapest-Szeged, 1911. 40. (1323. március 10.)

Dokument Karla Roberta z dne 3. aprila 1330. MOL DL 2599.

veszprémi éneklőkanonokok, Iaus őrkanonok, Egyed septenarius és János presbiter jelenlétében az Úr megtestesülésének 1192. esztendejében.”17 Ez a forrás azért is különösen nagy jelentőségű Lendva város életében, mivel megjelentek benne a Haholdok, az alsólendvai Bánffy nemzetség ősei. Jelenlegi tudásunk szerint a német nyelvterületről származó Haholdok, vagy más írás szerint Hahótok III. István király uralkodása alatt érkeztek Magyarországra. Az uralkodó szolgálataikért cserébe birtokokat adományozott nekik és letelepedtek. A Bánffyak 1645-ig, egészen a család férfiági kihalásáig18 meghatározó szerepet játszottak a város, a vidék és Zala megye életében. A korai magyar állam időszakában e vidéken húzódott a gyepűövezet, azaz határvidék volt. Városunkon át vezettek azok az utak, amelyek összeköttetést biztosítottak Stájerországgal és Itáliával. Nagy valószínűséggel a 12. században Alsólendván már erődítmény állhatott.19 Az első név szerint is ismert alsólendvai várúr III. Hahót volt, aki egy 1272-ből fennmaradt oklevélben „dominus de Lindau”-nak, azaz Lendva urának nevezte magát.20 Az erődítmény már ebben az időszakban több átépítésen mehetett át. Tudvalevő, hogy a 13. században a tatárjárás, valamint II. Ottokár cseh király ostromai után alsólendvai Hahót Istvánnak a várat teljesen fel kellett újítania. A 14. század kezdetének zűrzavaros időszakában az alsólendvai vár rövid ideig a Kőszegi és a Salomvári családok birtokában is volt.21 Károly Róbert jóvoltából azonban Lendva vára 1330-ban a Kőszegiek szolgálatában álló Salomváriaktól visszakerült (Lendvai) Miklós mester birtokába.22

Grb rodbine Hahót-Buzád A Hahót-Buzád nemzetség címere. (www.zml.hu/oklevel_kiallitas)

MAYER László – MOLNÁR András 2008. 37–39. Latinból fordította: Bilkei Irén.

TÓTH Sándor 1995. 94.

LENDVAI KEPE Zoltán – S. SEBESTYÉN József 2012.

MOL DL 279072.

BLAZOVICH László – GÉCZI Lajos (ur./szerk.): Anjou-kori oklevéltár VII. 1323. Budapest-Szeged, 1911. 40. (1323. március 10.)

Károly Róbert 1330. április 3-án kelt oklevele. MOL DL 2599.

Začetki razvoja Dolnje Lendave Z izumrtjem kraljevske hiše Arpadov je v začetku 14. stoletja na madžarski prestol prišla nova dinastija, in sicer Anžujci. Miklós Lendvai iz rodbine Hahót-Buzád je bil zvest pristaš kralja Roberta Karla Anžujskega. Spretne politične odločitve Miklósa niso koristile le njegovi karieri, ampak so prispevale tudi k razvoju družine in mesta. Zahvaljujoč kralju Robertu Karlu je lendavski grad leta 1330 znova prešel v last rodbine Hahót. Naziv slavonskega bana je Miklós Dolnjelendavski prvič dobil med leti 1343 in 1346, zatem pa še med leti 1353 in 1359. Ker mu je ponovno uspelo osvojiti Hrvaško in jo pripojiti k Madžarski, je bil najprej v letih 1345 in 1346, nato pa še od leta 1353 do svoje smrti leta 1359, hrvaški ban.23 Njegovi sinovi so v priimku ohranili njegov banski naziv in prevzeli ime Bánffy, kar v madžarščini pomeni »banov sin«, središče njihove posesti pa je postala Dolnja Lendava. Njegovima sinovoma, Istvánu in Jánosu Bánffyju, oziroma njihovemu naselju Lyndua, ki se tedaj omenja že kot oppidum, je madžarski kralj Ludvik I. Veliki 23. maja 1366 podelil pravice za prirejanje vsakoletnega državnega sejma, in sicer na dan svetega Simona in Jude, to je 28. oktobra.24

Madžarski kralj Ludvik Veliki je leta 1366 podelil sejemsko pravico Dolnji Lendavi. Nagy Lajos király 1366-ban vásártartási jogot adományozott Alsólendvának. (NAGY Imre – VÉGHELY Dezső – NAGY Gyula (ur./szerk.) 1890. 9-10.) 23

MARKÓ László 2000. 297.

NAGY Imre – VÉGHELY Dezső – NAGY Gyula (ur.) 1890. 9-10.

Alsólendva felemelkedésének kezdetei Az Árpád-ház kihalása után a 14. század elején új dinasztia lépett a magyar trónra, az Anjouk. A Hahót–Buzád nembeli Lendvai Miklós Anjou Károly Róbert hűséges híve volt. Ügyes politikai döntései nemcsak saját karrierjének tettek jót, de a család és a város felemelkedését is magával hozták. Károly Róbert jóvoltából Alsólendva vára 1330-ban újra a Hahótok birtokába került. Alsólendvai Miklós a szlavón báni címet először 1343 és 1346 között, majd pedig 1353 és 1359 között viselte. Magyarország számára visszahódította Horvátországot, így a horvát báni méltóságot először 1345 és 1346 között, majd ismét 1353-tól 1359-ben bekövetkezett haláláig töltötte be.23 Fiai az ő tisztségnevét megőrizve lettek Bánffyak, birtokközpontjukká pedig Alsólendva vált. Fiainak, Bánffy Istvánnak és Jánosnak Nagy Lajos király a már oppidumként említett Lyndua nevű településre vonatkozóan 1366. május 23-án országos vásárjogot adományozott Simon és Júdás napjára, vagyis október 28-ra.24 „Lajos, Isten kegyelméből Magyarország, stb. királya, tudatjuk mindenkivel, akit illet, jelen oklevelünk soraival, hogy mi figyelembe véve hűséges híveink, a néhai Lendvai Miklós bán fiainak, Istvánnak és Jánosnak az irántunk való hűségét és hűséges szolgálatait (...), kérésükre az ő Lendva nevű birtokukon évenként Simon és Júdás apostolok ünnepén országos vásártartást engedélyezünk. Így minden kereskedőt arra biztatunk, hogy áruikkal a mondott vásárra szabadon menjenek (...), és ott mind személyük, mind áruik a mi védelmünk alatt állnak. Ezt pedig a Grb rodbine dolnjelendavskih Bánffyjev Az alsólendvai Bánffy nemzetség címere. (Turnišče • Bántornya • 1383-1389) 23

MARKÓ László 2000. 297.

NAGY Imre – VÉGHELY Dezső – NAGY Gyula (szerk.) 1890. 9-10.

»Ludvik, po milosti božji kralj Madžarske itd. z vrsticami te listine daje na znanje vsem, ki jih to zadeva, da mi, upoštevaje zvestobo in zvesto služenje naših zvestih podanikov Istvána in Jánosa, sinov nekdanjega bana Miklósa Lendvaija (…), na njuno prošnjo dodeljujemo dovoljenje za prirejanje vsedržavnih letnih sejmov na praznik apostolov Simona in Judeža. Zato nagovarjamo vse trgovce, naj s svojim blagom svobodno odhajajo na omenjeni sejem (…), in tam so njihove osebe kakor tudi njihovo blago pod našo zaščito. To se naj objavi na sejmih in drugih javnih krajih! Sestavljeno v kraju Pécs, na binkoštni predvečer v Gospodovem letu 1366.« 25 Pravica do sejma je dodatno okrepila ugled rodovine Bánffy in sloves mesta. Državni sejmi so pomembno prispevali k materialnemu razcvetu mesta, z materialnimi dobrinami pa so prihajale tudi duhovne. Iz listine o delitvi premoženja med bratoma Bánffy iz leta 1389 izvemo, da je naselje Lendava, ki se omenja kot civitas, obsegalo 23 celih, 2 polovični in 4 četrtinske hube. Med prebivalci so popisali čevljarja, izdelovalca puščic, rejca lovskih psov, tkalca, mesarja, izdelovalca in ostrilca mečev, kuharja, zlatarja, trgovca, krojača in kolarja.26 Viri pričajo tudi o večjem številu vodnih mlinov v 15. in 16. stoletju, ki so večinoma obratovali na Ledavi in so bili pretežno v cerkveni lasti.27 V darilni listini kralja Matije Korvina z dne 17. maja 1469 pa je prvič omenjena tudi lendavska mitnica.28 Rodovina Bánffy pa se je Bogu zahvalila tudi z gradnjo več cerkva in samostanov v regiji. Kot velikodušni donatorji so razširili cerkev v Turnišču in jo dali poslikati znamenitemu slikarju fresk, Janezu Aquili in njegovi delavnici. V turniški cerkvi, kjer so pokopani nekateri člani dolnjelendavskih Bánffyjev, je Aquila upodobil tudi cerkvenega patrona Miklósa Bánffyja. Fresko so slovenski restavratorji leta 1927 nes rečno uničili.

MAYER László – MOLNÁR András 2008. 63–65. Prevod iz latinščine v madžarščino: Bilkei Irén.

MOL DL 7467.

GÖNCZ László 1996, 61.

„Kralj Matija Korvin županu Posoniuma Nikolaju Dolnjelendavskemu, sinu Štefana, sina Štefana za zasluge, zlasti še, ker je od svoje zgodnje mladosti sodeloval v različnih bojnih pohodih madžarske države, v kraljevem bojnem pohodu proti moldavskemu vojvodi Štefanu v Moldaviji, kjer je bil ranjen v nogo, nato se je viteško boril proti krivoverskim Čehom na Moravskem, uspešno uveljavljal interese države v poslanstvih tako pri papežu in kralju Apulie v ponovni donaciji daruje njemu in njegovemu bratu Jakobu in Pavlu, sinu Štefana Dolnjelendavskega in njegovemu sinu Janezu gradove v Zalski županiji v Lendavi in Lentiju z vsemi pripadajočimi naselji ter mitnicami v trgih Lindwa (Lendva, Lendava), Hwzzywfalw (Hosszúfalu, Dolga vas), Dobronok (Dobronak, Dobrovnik), Chezteregh (Csesztreg), Kwthws (Kutas) in Zemenye (Muraszemenye) …” MOL DL 16853.

vásárokon és más nyilvános helyeken tegyék közhírré! Kelt Pécsen, Pünkösd előestéjén az Úr 1366. esztendejében.”25 Ezen vásárjog csak tovább növelte a Bánffy család tekintélyét és emelte a város rangját. Az országos vásárok jelentősen hozzájárultak a város anyagi gyarapodásához és az anyagi javak cseréje mellett a szellemi értékek terjedéséhez is. Az 1389. évi birtokmegosztási irat tanúsága szerint a civitasként szereplő Lendva település 23 egész, 2 fél és 4 negyed telket foglalt magába. Az itt élők között pedig találunk vargát, nyílkészítőt, pecért, takácsot, mészárost, kardcsiszárt, szakácsot, aranyművest, kereskedőt, szabót és kocsigyártót.26 A források a város határában a 15–16. században több vízimalomról is szólnak, amelyek főként a Lendvavízen működtek és zömében egyházi tulajdonban voltak.27 Mátyás király egy, 1469. május 17-én kelt adományozási oklevelében pedig először említették a lendvai vámot.28 A Bánffyak nem felejtkeztek el hálát adni az Istennek szerencsés felemelkedésükért, így templomok és kolostorok sorát alapították a régióban. Nagylelkű donátorként a bántornyai templomot is bővítették és a kor egyik legjelesebb freskókészítő mesterével, Aquila Jánossal és műhelyével festtették ki. Aquila a bántornyai templomban, amely a Bánffyak temetkezési helyéül is szolgált, a templom kegyurát, Bánffy Miklóst is megfestette. A freskórészletet a szlovén restaurátorok 1927-ben szerencsétlenül megsemmisítették.

MAYER László – MOLNÁR András 2008. 63–65. Latinból fordította: Bilkei Irén.

MOL DL 7467.

GÖNCZ László 1996. 61.

„Mátyás király Alsolyndwa-i István fia István fia Miklós pozsonyi ispán érdemeiért, főleg mivel kora ifjúságától részt vett az ország különböző hadjárataiban, az István moldvai vajda ellen vezetett királyi hadjáratban Moldauia-ban lábán megsebesült, majd az eretnek csehek ellen Morauia-ban vitézül küzdött, a pápához és Apulia királyához vezetett követségekben az ország érdekeit sikerre juttatta, újadományba adja neki, testvérének: Jakabnak, Alsolyndwa-i István fia Pálnak és ennek fiának: Jánosnak a zalamegyei Lyndwa és Nempthy nevű várakat, összes tartozékaikkal, a Lindwa, Hwzzywfalw, Dobronok, Chezteregh, Kwthws és Zemenye mezővárosokban lévő vámokkal … .” MOL DL 16853.

Pravica Bánffyjev do kovanja denarja Vzpon družine Bánffy, ki se je začel za časa Anžujcev, se je nadaljeval tudi v 15. stoletju. Pál Bánffy spada med najbolj protislovne osebnosti svojega časa in madžarske zgodovine nasploh, saj je v začetku bil nasprotnik kralja Sigismunda, nato pa je prestopil na njegovo stran in postal član Zmajevega reda, ki ga je ustanovil kralj. Dokaz za posebno mesto, ki ga je rodovina dolnjelendavskih Bánffyjev imela v srednjeveški Kraljevini Madžarski je tudi dejstvo, da je kralj Vladislav I. z dokumentom, ki ga je izdal 28. junija 1441, Pálu Bánffyju, Istvánovemu sinu, podelil pravico do kovanja denarja v naseljih Dolnja Lendava in Bolondóc. V ozadju velikodušne poteze je bilo kraljevo pričakovanje, da bo Pál Bánffy kot zvest vladarjev služabnik zaradi pravice do kovanja denarja laže branil območja takratne severne Madžarske.29 S finančnega vidika je bilo obdobje vladavine kralja Vladislava I. izjemno neugod no. Nenehni boji zaradi turških vpadov so zahtevali veliko denarja, zato je prišlo do uvedbe pravice do zasebnega kovanja denarja s kraljevim dovoljenjem, kar pred tem v madžarski zgodovini ni bil običaj. Podobno dovoljenje je imelo več plemičev, ki so kovali enak denar kot kraljev, vendar z znakom lastne kovnice. Rodovina dolnjelendav skih Bánffyjev je s krajšimi prekinitvami kovala denar od leta 1441 do leta 1459, in sicer madžarske denariuse in avstrijske pfeninge. Kot numizmatično posebnost naj omenimo, da se je na denariusih Vladislava I., ki so jih kovali Bánffyji na lendavskem gradu, prvič pojavila različica madžarskega grba s tremi elementi, kakršnega poznamo danes: z zastavo Arpadov, z apostolskim dvojnim križem in s sveto madžarsko krono.30 Po mnenju nekaterih zgodovinarjev je Pál Bánffy odigral pomembno vlogo pri tem, da je madžarski kralj Vladislav I. prekršil Szegedsko mirovno pogodbo, ki so jo leta 1444 sklenili s Turki. Posledica tega je bila bitka pri Varni, v kateri je padel tudi kralj sam. Zanimivo je še, da je eden od dveh najznamenitejših Bánffyjev te dobe, že večkrat omenjeni Pál (†1471), bil zaprisežen sovražnik družine Hunyadi, drugi, Miklós Bánffy (†1501), pa je spadal med najbolj goreče pristaše kralja Matjaža.31 Pál Bánffy se je dejansko vse življenje boril proti vladavini Hunyadijev. Prav on je brata kralja Matjaža, Ladislava Hunyadija, pod pretvezo, da gre za pomembne pogovore s kraljem, zvabil v Budim, kjer so ga aretirali in nato obsodili na smrt. Matijo Korvina 29

MOL DL 44313.

LENDVAI KEPE Zoltán 2013a. 60–61.

BILKEI Irén 1994. 70.

A Bánffyak pénzverési joga A Bánffy családnak az Anjouk alatt kezdődött felemelkedése a 15. században is folytatódott. A korszak és egyben a magyar történelem egyik legellentmondásosabb alakja volt Bánffy Pál, aki eleinte Zsigmond király ellenfele volt, de később az ő pártjára állt és a király által alapított Sárkányos-rend tagja lett. A Bánffy nemzetségnek a középkori Magyar Királyságban betöltött rangos szerepét mutatja az is, hogy 1441. június 28-án kelt oklevelében I. Ulászló király Bánffy István fia Pálnak Alsólendva mezővárosban és Bolondócon pénzverési jogot adományozott. A nagylelkű adomány hátterében valószínűleg az állt, hogy Bánffy Pál hűséges embere volt az uralkodónak és a pénzverési jognak köszönhetően jobban el tudta látni a Felvidék védelmét.29

Kovanci iz Dolnje Lendave s črko A, oznako za kovnico Alsólendva „A” verdejegyű, Alsólendván vert pénzérmék.

I. Ulászló kora a magyar királyi pénzverés mélypontjának tekinthető. A török támadások miatt kirobbanó harcok jelentős pénzösszegeket igényeltek. Ekkor jelent meg a magyar történelemben addig ismeretlen magánpénzverési jog adományozása. Ennek értelmében több főúr verethetett a királyi dénárok éremképével megegyező, 29

MOL DL 44313.

je za kralja priznal le pod pogojem, če se ta ne bo maščeval za grehe, storjene nad družino Hunyadi.

Grad Dolnje Lendave • Alsólendva vára. Justus van der Nypoort, 1686.

de saját verdejegyével ellátott pénzeket. Az alsólendvai Bánffyak rövid megszakításokkal az 1441–1459 közötti időszakban vertek pénzt, magyar dénárokat és osztrák pfennigeket. Numizmatikai érdekességként érdemes megjegyezni, hogy I. Ulászló pénzein, amelyeket Bánffy alsólendvai udvarában vertek, tűnik fel először a magyar címer azon változata, ahol a három címerelemet, az Árpád-sávot, az apostoli kettős keresztet és a magyar Szentkoronát együtt ábrázolták.30 Úgy tartják, Bánffy Pál jelentős szerepet játszott abban, hogy I. Ulászló megszegte a törökkel kötött 1444-es szegedi békét. Ennek gyászos következménye a várnai ütközet volt, amelyben maga a magyar király, I. Ulászló is elesett. Érdekes módon ezen időszak két legnevezetesebb Bánffyja közül az egyik, a már többször említett Pál (†1471) esküdt ellensége volt a Hunyadiaknak, a másik, Miklós (†1501) pedig lelkes híve Mátyás királynak.31 Bánffy Pál szinte egész életében elkeseredetten harcolt a Hunyadiak hatalma ellen. Bánffy Pál volt az, aki Hunyadi Lászlót fontos királyi közlendők ürügye alatt Budára csalta negyedmagával, ott reárontott, elfogatta és halálra ítéltette. Mátyást csak ama feltétel alatt ismerte el királynak, ha a családja ellen vétetteket nem bosszulja meg rajta.

Grad Beckov • Beckó vagy Bolondóc vára (OSzK) 30

LENDVAI KEPE Zoltán 2013a. 60–61.

BILKEI Irén 1994. 70.

Kralj Matjaž ga je ljubil kot brata Rodovina Bánffy, gospodar Dolnje Lendave in gradu, ki se dviguje nad mestom, je že v 15. stoletju spadala med najbolj cenjene člane madžarske aristokracije. Miklós Bánffy (†1501) je bil vdan pristaš kralja Matjaža in je opravljal številne dvorne funkcije. Kralja Matjaža je med drugim pospremil na vojaški pohod proti Moldaviji leta 1467, kjer mu je rešil življenje. Po zapisih dvornega kronista kralja Matjaža, Antonia Bonfinija, je vladar Miklósa Bánffyja ljubil kot brata.32 Zato verjetno ni naključje, da je kralj leta 1473 v spremstvu nadškofa Györgya iz Kalocse, v Neapelj na dogovarjanje o kraljevi poroki

Panorama Dolnje Lendave • Alsólendva látképe. Panorame gradov, utrdb in mest Madžarske v letih 1660-1664. Iz zapuščine maršala Montecuccolija. Madžarski vojnozgodovinski inštitut in muzej, Arhiv zemljevidov • Magyarországi várak, erődök és városok látképei 1660-1664-ben. Montecuccoli tábornagy hagyatéka. Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára (G.I.h 403.63942) 32

BONFINI Antonio 1995. 883 (4. 8. 55)

Akit Mátyás király testvéreként szeretett Az Alsólendvát és a fölé magasodó várat birtokló Bánffy család a 15. században már a magyar arisztokrácia legmegbecsültebb tagjai közé tartozott. Bánffy Miklós (†1501) lelkes híve volt Mátyás királynak és számos udvari tisztséget is betöltött. Mátyás királyt 1467-ben elkísérte moldvai hadjáratára is, ahol megmentette az uralkodó életét. Antonio Bonfini, Mátyás király udvari krónikásának leírása szerint az uralkodó testvéreként szerette Bánffy Miklóst.32 Nem véletlen tehát, hogy a király 1473-ban Bánffy Miklóst küldte György kalocsai érsekkel Nápolyba az esküvője dolgában tárgyalni, aminek következményeként kihirdették a királyi frigyet.33 1476-ban pedig Bánffy Miklóst bízta meg annak a küldöttségnek a vezetésével, amely Beatrixot Ptujból Székesfehérvárra kísérte és a király elé vezette. Beatrix királyné és kísérete 1476. november 25-én a lendvai várban is megszállt. Corvin Mátyás Bánffy Miklós érdemeinek okán a családot 1477-ben az örökös grófok sorába emelte. Mátyás király valószínűleg többször is járt Alsólendván, 1480. augusztus 28. és szeptember 4. között minden bizonnyal. Ekkor itt táborozott le a szlavóniai hadszíntérre vonuló csapataival, amit a király több, Alsólendváról és Lentiből küldött levele is bizonyít. 1481-ben Bánffy Miklós újabb kiváltságot kapott a királytól: Lendva környéki birtokainak falvait 5 évre felmentették az adó fizetése alól. 1483-ban pedig az alsólendvai főúri család bárói rangra emelkedett.34 Bánffy Miklós felesége a szépségéről híres Sagani Margit hercegnő volt, aminek révén Európa több uralkodócsaládjával került rokonságba. A történeti mondák szerint Mátyás király is szemet vetett a legendásan szép asszonyra. A rossz nyelvek szerint Mátyás 1487-ben azért vetette börtönbe egy időre Bánffy Miklóst, hogy szabadabban udvarolhasson Bánffy feleségének. Az egyik legismertebb Lendvavidéki történeti monda szerint Mátyás király egy itteni vadászaton megmentette Sagani Margit életét és a szentjánosi városrészen található forrásvízből fakadó kútnál mosta ki a hölgy sebeit. Ennek révén a néphagyomány Bánffy kútjaként emlegeti ezen helyet. Érdekességként megemlítendő, hogy Mátyás király nemcsak a szomszédos Stájervidék néphagyományában ismert, de az egész szlovén nyelvterületen

BONFINI Antonio 1995. 883 (4. 8. 55)

BONFINI Antonio 1995. 795 (4. 3. 250)

TANTALICS Béla 1997a. 177. Forrás: MOL DL 33437.

poslal prav Miklósa Bánffyja.33 Leta 1476 pa ga je imenoval za vodjo delegacije, ki je bodočo kraljico Beatrice s Ptuja pospremila v Székesfehérvár h kralju. Kraljica Beatrice je s svojim spremstvom 25. novembra 1476 prenočila tudi na lendavskem gradu. Zaradi zaslug Miklósa Bánffyja je Matija Korvin leta 1477 njegovo družino povzdignil med dedne grofe. Verjetno je, da je kralj Matjaž večkrat bil v Dolnji Lendavi, vsekakor pa med 28. avgustom in 4. septembrom 1480. V tem času se je tu utaboril s svojo vojsko, s katero je krenil na slavonsko bojišče, o čemer priča več pisem, ki jih je poslal iz Dolnje Lendave in Lentija. Leta 1481 je kralj Miklósu Bánffyju podelil nov privilegij, naselja na posestvu v okolici Lendave so namreč za pet let razbremenili plačevanja davkov. Leta 1483 pa je kralj rodovino dolnjelendavskih Bánffyjev povz dignil med barone.34 Miklós Bánffy je bil poročen s prelepo princeso Margareto Sagansko in preko nje bil v sorodstvu s številnimi evropskimi vladarskimi družinami. Po legendi se je kralj Matjaž celo zagledal v prelepo gospo. Zli jeziki so govorili, da je kralj Matjaž leta 1487 za nekaj časa poslal v ječo Miklósa Bánffyja samo zato, da bi lahko neovirano dvoril njegovi soprogi. Ena od najbolj razširjenih legend z lendavskega območja govori o tem, da je kralj Mat jaž na lovu rešil življenje Margareti Saganski in ji rane umil z vodo iz izvira, ki se je nahajal v delu mesta, imenovanem Sveti Janez. V ljudskem izročilu se je verjetno zaradi tega za ta kraj ohranil naziv Bánffyjev studenec. Kot zanimivost naj omenimo, da pripovedi o pravičnem kralju Matjažu ljudsko izročilo ni ohranilo le na ozemlju sosednje Štajerske, ampak na celotnem slovenskem jezikovnem območju.35 Po smrti kralja Grb rodbine dolnjelendavskih Bánffyjev Matjaža se je Miklós Bánffy obrnil proAz alsólendvai Bánffy család címere ti njegovemu sinu, Janezu Korvinu, in (www.zml.hu/oklevel_kiallitas) prestopil na stran kralja Vladislava II.

BONFINI Antonio 1995. 795 (4. 3. 250)

TANTALICS Béla 1997a. 177. Vir: MOL DL 33437.

LUKÁCS István 2001.

megtalálhatóak a róla szóló történeti mondák.35 Bánffy Miklós Mátyás halála után fia, Corvin János ellen fordult és II. Ulászló király pártjára állt.

Portret kraljice Beatrice in kralja Matjaža • Beatrix királyné és Mátyás király portréja. (Magyar Nemzeti Galéria)

Grb dežel Beatrice Aragonske in kralja Matije Korvina (Kronika Jánosa Thuróczija) Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix országainak címerei. (Thuróczi János krónikája)

LUKÁCS István 2001.

Predpisi in ceniki mesta Dolnja Lendava 29. september 1558 Mi, dolnjelendavski László in István Bánffy, kraljevi vratarji in kraljevi stolniki, špani Zalske županije, svetniki kraljevega veličanstva, s tem našim pismom dajemo na znanje vsem, da so nam naši dolnjelindavski meščani vsi skupaj v preteklosti večkrat povedali, da so v našem dolnjelindavskem mestu vse vrste nezmernosti pri prodajanju in kupovanju blaga, zato želijo dobiti dobro in pravično zapoved ter predpis. Prosili Trgovec z oslovsko vprego Szamárkordés kereskedő. so nas, naj razumemo njihove dejanske (Tarr László: A kocsi története) želje, da bi milostljivo izdali predpis in ga s svojim pečatom potrdili, da bi se tega držali vsi meščani in pod pritiskom kazni zapovedali tudi vsem drugim držati se tega. V nasprotnem pa se naj kaznuje. Vrsta zapovedi pa je takšna, kot sledi. V zadevi žita. (Sodniki ali od mesta izvoljeni ljudje) ceno žita naj preverijo pravočas no (…), da bi se po tem ravnali in pekli kruh sorazmerno s ceno žita. O prodaji vina. Sodniki ali od mesta izvoljeni ljudje naj vino pogledajo, poskusijo, ocenijo, in naj ga točijo, kakor je to pri vinu običajno. Za to naj ima vsak krčmar ožigosan lesen pint, polič, tretjinko in vrč. Če se kdo tega ne bi držal, naj prva kazen zanj znaša 4 forinte, če pa bi s tem nadaljeval, naj bo druga kazen zanj prepoved prodaje vina za leto dni in dva dneva. V zadevi mesarjev. Vsak mesar mora meti bakreni, železni ali kositrni funt in pravo tehtnico. Meso naj bo ohlajeno, cena za govedino in telečje meso naj bo po ceni pet bečkih forintov za funt. Poleg tega naj se mesarjem od drugod dovoli, da v soboto in ob sejmih pripeljejo meso s kožo, in ga ovrednoteno prodajajo. Pred pridigo ob nedeljah in ob drugih praznikih naj se tujim mesarjem prepove prodaja mesa, ker se jim bo vzelo, če pa bi mesarjem iz mesta zmanjkalo mesa, naj plačajo kazen dveh forintov. Loj naj se prodaja za deset bečkih forintov. O proizvodih krojačev. Od ene moške zgornje obleke iz štameta se lahko zahteva 32 denarjev, od dvojnega štametnega plašča ali iz karasija 40 denarjev, od enega krila iz žameta, karasija ali purga, podloženo s štametom se lahko vzame 50 denarjev. 34

Alsólendva mezőváros rendtartása és árszabása 1558. szeptember 29. „Mi, alsólendvai Bánffy László és István ajtónálló-, és asztalnokmesterek, zalai főispánok a Királyi Felség tanácsosai, adjuk tudására mindeneknek ez mi levelünk által, hogy mikor az elmúlt időkben a mi alsólindvai polgárink egyetemben egynehányszor minékünk szóltanak volna, hogy a mi alsólindvai városunkban mindenféle eladó és vevő marháknak szertelensége volna, kiről akarván az közönséges jóért és igazságért mindenről az idő szerént méltó és igaz rendelést, szertartást szerezni, könyörgöttek minékünk, hogy mi is megértvén az ő méltó kívánságokat, rendeléseknek kegyelmesen engedelmesek lennénk, pecsétünkkel megerősítvén, megtartanánk és mindeneknek megtartani parancsolnánk kiváltképpen való büntetés alatt, mely rendelésnek sora eképpen következik. A gabona dolgáról. Hogy a gabona árát, az idő szerint meglássák, megintézzék a (...) kenyeret, és ahhoz szabván, az gabonának árához képest süssék. A borárulásról. A bírák vagy az várostól arra választott emberek meglássák, megkóstolják az bort, meg is böcsüljék, mint kezdjék ki, az bornak járása szerint. Ehhez minden korcsmárosnak fából csinált pecsétes pintje, iccéje, harmadája, meszelye legyen. Ha valaki e szerzésnek kívüle cselekednék, első büntetése 4 forint, ha azzal meg nem szűnnék, másod büntetése az leszen, hogy esztendeig és két nap, bort ne árulhasson. A mészárosok dolgáról. Minden mészárosnak legyen réz, avagy vas, vagy ónból csinált fontja és mázsája igaz. A húst meg hagyják hívülni, és az tehénhúsnak, borjúhúsnak az ő ára szerint legyen fontja öt bécsen. Az kívül való mészárosoknak szombatnap és sokadalomkoron szabad legyen húst behozni bőréTrgovec • Kereskedő vel és azt megböcsülvén elárulni. (Augsburg, 1470. OSzK) Prédikáció előtt vasárnap és ünnepnapon is, húst ne áruljanak, mert elveszik, ha ki árulna, ha pediglen az mészárosok a húst meghagynák a városon fogyatkozni, 2 forrinttal büntettessék arról. A faggyúnak fontját tíz bécsen adják. 35

O proizvodih čevljarjev. Novi veliki dolgi škornji naj se prodajajo za 40 denarjev, škornji do kolen pa za 20 krajcarjev. Za menjavo gornjega dela čevlja se naj plača 13 krajcarjev, za moški čevelj 15 krajcarjev, za ženski čevelj 12 krajcarjev, za notranji-zunanji podplat 12 krajcarjev. (…) Če bi kdo delal ob pomembnih praznikih in nedeljah naj plača globo 100 denariusov. Ob teh dnevih naj vsi gredo k maši, ob pridigi in ob maši pa tisti, ki so zunaj cerkve, naj ne bodo hrupni, sicer bo razgrajač kaznovan s vklenitvijo v klado. Nihče naj ne kupi niti žita niti ribe niti činklje, niti sadja niti drugega blaga na cesti, pri hiši ali zunaj mesta, kajti če kdo karkoli kupi zunaj tržnice, se mu kupljeno vzame. Mi smo zgoraj zapisane predpise videli, prebrali ter v celoti sprejeli in zatorej vsem zapovedujemo spoštovati jih z močjo tega, z grbom in visečim pečatom potrjenega pisma. To pismo je napisano v našem doljnelindavskem gradu na dan svetega Mihaela, 29. septembra leta 1558 po rojstvu našega Gospoda.36

Sejem na Glavni ulici v Dolnji Lendavi leta 1916 • Vásár Alsólendva Fő utcáján 1916-ban. 36

MAYER László – MOLNÁR András 2008. 106–109. Prevod iz latinščine v madžarščino: Bilkei Irén. Vir: MOL DL 37006.

A szabók dolgáról. Egy fölső, férfinak való ruhától, staméttól vehessen 32 pénzt, kétszeres stamét-dolmánytól és karasiától 40 pénzt vegyen, egy stamét szoknyától, ki bársonyos vagy karasia avagy purgomál lészen, 50 pénzt vehessen. A vargák mívétűl. Egy öreg hosszúszáru sarut, újat 40 pénzen adjanak, térdig való új sarut 20 krajcáron. Egy fejeléstől 13 krajcárt, egy férfinak való cipellést 15 krajcáron, egy asszonyembernek való cipellést 12 krajcáron, külső-belső fé-talpat adjanak 12 krajcáron. (...) Továbbá ünnepnapot, jelesebben vasárnapot valami dolgozással, ha ki megszegné, 100 pénz büntetése legyen. Isteni szolgálatra mindenek akkor menjenek, és prédikációkoron, misekoron kinn ne zajongjanak, mert ha ki zajgana, kézi kalodával büntetik. Senki gabonát, sem halat, sem csikót, sem gyümölcsöt semmi egyéb marhát utcán, háznál, vagy város kívül ne vehessen, eleibe se menjen, mert ha ki venne, a piacnak kívüle, elveszik tőle. Mi azért, ez felülmegírt rendeléseket meglátván és megolvasván, mindenestül helyén hagytuk és megtartani parancsoljuk mindeneknek, ez mi címeres és függő pecsétünkkel megerősített levelünknek ereje és bizonysága által. Költ ez levél mi Alsólindvai várunkban Szent Mihály napján, szeptembernek 29. napján, Urunk születésének utána 1558. esztendőben.”36

Greguss J.: Sejem na Veliki madžarski nižini • Alföldi vásár (1893) 36

MAYER László – MOLNÁR András 2008. 106–109. Latinból fordította: Bilkei Irén. Forrás: MOL DL 37006.

Prva tiskarna in tiskane knjige na ozemlju današnje Slovenije Med najpomembnejše dogodke v evropski kulturni zgodovini zagotovo spada reformacija, ki je privedla do velikega razvoja nacionalnih kultur. Nauki reformacije so se čutili tudi v Dolnji Lendavi.37 Med člani rodbine Bánffy je bilo kar nekaj izobraženih mož, ki so študije končali na tujih univerzah. Najboljši dokaz izobraženosti dolnjelendavske rodbine je tako imenovani Bánffyjev dnevnik. Bánffyji so namreč pomembne družinske dogodke zabeležili v Svetovno kroniko Paula Eberja, ki je leta 1551 izšla v Wittenbergu. Koledar je kupil zalski župan in državni sodnik István Bánffy, prešel pa je v last njegovega sina Miklósa, nato pa še v last vnuka Kristófa. Poleg vpisov rojstev, porok in smrti družinskih članov najdemo v dnevniku tudi zabeležke o Tiskarski znak Rudolfa Hoff halterja Hoff halter Rudolf nyomdászjelvénye. načinu življenja takratnega časa in o verskem življenju. Dnevnik je bil po izumrtju rodbine Bánffy v lasti mnogih ljudi, danes pa ga hranijo v Knjižnici Berzsenyi Dániel v Szombathelyu.38 Za razvoj kulture v Lendavi je izjemno pomembno, da so v obdobju reformacije pod mecenstvom Bánffyjev literarno in cerkveno dejavnost v mestu opravljali Gáspár Ráskai, Ferenc Tőke, György Orbonai Rácz, György Kultsár, István Beythe in mnogi drugi reformacijski znanstveniki in pridigarji.39 Prva tiskarna v zgodovinski Zalski 37

MONOK István, B.l., 60–67.

http://tinyurl.hu/9ryF/ (04. 03. 2014)

TANTALICS Béla 1988. 15–25.

Az első nyomda és az első nyomtatott könyvek Szlovénia mai területén Az európai kultúrtörténet egyik legnagyobb hatású eseménye a reformáció volt, amelynek köszönhetően hatalmas fejlődés következett be a nemzeti kultúrákban. A reformáció tanai Alsólendvát sem hagyták érintetlenül.37 A Bánffy család tagjai között ekkor már több művelt férfiú akadt, akik külföldi egyetemeken végezték tanulmányaikat. A család műveltségének ékes tanúbizonysága az úgynevezett Bánffynapló. A család írástudó tagjai Paul Eber 1551-ben Wittenbergben kiadott világkrónikájába jegyezték fel a legfontosabb családi eseményeket. A kalendáriumot Bánffy István, Zala megyei főispán és országbíró vásárolta, majd fia, Bánffy Miklós és unokája, Kristóf tulajdona lett. A bejegyzések között a családtagok születési, házasságkötési és halálozási adatai mellett értékes utalásokat találunk a korabeli életmódra és vallási életre. A napló a Bánffy család kihalása után regénybe illően kalandos utat járt be, jelenleg pedig a Szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban őrzik.38 Megkerülhetetlen Lendva művelődéstörténetében, hogy miután a Bánffyak is a reformáció pártfogóivá váltak, az alsólendvai udvarban Ráskai Gáspár, Tőke Ferenc, Orbonai Rácz György, Kultsár György, Beythe István és számos református tudós és prédikátor folytatott fontos irodalmi és vallási tevékenységet.39 Az első Zala vármegyei nyomda alig száz évvel Hess András budai nyomdája után Alsólendván működött 1573 augusztusától 1574 májusáig. Vezetője a híres vándornyomdász, Hoffhalter Rudolf volt. Az ismert prédikátor, Kultsár György három művét nyomtatta ki itt magyar nyelven:40 1573-ban AZ HALALRA VALO KESZÖLETRÖL RÖVID TANOSSAG: MELYBEN AZ KÖRÖSZTIEN EMBERNEC, acki az Isten országát akaria keresni, életénec rendi irattatic meg. Az Also Linduai Kultsár György Mester által a szent irásbol, es tudos Doctoroc irásibol szedettetett. Alsolyndva 1573. című munkát, valamint AZ ÖRDÖGNEC A PENITENCIA TARTO Bünössel való vetekedéséröl: es az kétségbe essés ellen az Reménségröl való tanusság: IRATTATOT: az Also Linduai KVLTSAR Giörgy Mester által.41 1574-ben pedig a POSTILLA, az az EVANGELIOMOKNAC 37

MONOK István, É.n., 60–67.

http://tinyurl.hu/9ryF/ (2014. 04. 03.)

TANTALICS Béla 1988. 15–25.

HUBERT Ildikó 2011.

LENDVAI KEPE Zoltán – NAGY Zoltán (szerk.) 2009.

Zapis o Györgyu Kultsárju v dnevniku družine Bánffy Kultsár Györgyre vonatkozó bejegyzés a Bánffy-naplóban. (Paul Eber: Calendarivm historicvm conscriptvm. Witebergæ, 1551. Berzsenyi Dániel Könyvtár, Szombathely)

Kultsár György: Az halalra valo keszöletröl rövid tanosság… Alsólendva, 1573. (OSzK RMNy 319)

Kultsár György: Az ördögnec a penitencia tarto Bünössel való vetekedéséröl… Alsólendva, 1573. (OSzK RMNy 320)

Kultsár György: Postilla… Alsólendva, 1574. (OSzK RMNy 334)

županiji, in sicer v Dolnji Lendavi, je začela delovati stoletje pozneje kot tiskarna Andrása Hessa v Budimu. Tiskarno v Dolnji Lendavi, ki je delovala od avgusta 1573 do maja 1574 je vodil znameniti potujoči tiskar Rudolf Hoffhalter. Znani pridigar György Kultsár je v dolnjelendavski tiskarni natisnil tri dela v madžarskem jeziku,40 in sicer leta 1573 knjigo z naslovom AZ HALALRA VALO KESZÖLETRÖL RÖVID TANOSSAG: MELYBEN AZ KÖRÖSZTIEN EMBERNEC, acki az Isten országát akaria keresni, életénec rendi irattatic meg. Az Also Linduai Kultsár György Mester által a szent irásbol, es tudos Doctoroc irásibol szedettetett. Alsolyndva 1573 (Kratki nauk o pripravah na smrt). Druga knjiga je izšla istega leta in ima naslov AZ ÖRDÖGNEC A PENITENCIA TARTO Bünössel való vetekedéséröl: es az kétségbe essés ellen az Reménségröl való tanusság: IRATTATOT: az Also Linduai KVLTSAR Giörgy Mester által (Kosanje hudiča s skesanim grešnikom in nauk, ki govori o upanju zoper obup).41 Leta 1574 pa je objavil delo z naslovom POSTILLA, az az EVANGELIOMOKNAC MELLIEKET ESZTENDÖ általá keresztyénec gyöleközetibe szoktac oluasni es hirdetni, Predicatio szerint valo Magyarázattia (...) Az Kultsár György, Alsó Lynduai Predicator által. 1574 esztendöben (Postila oziroma razlaga evangelijev ob pridigah, ki jih celo leto prebirajo in oznanjajo v krščanskih občestvih). Prva tiskarna in prve knjige, natisnjene na ozemlju današnje Slovenije so torej povezane z zgodovino Dolnje Lendave in z rodovino dolnjelendavskih Bánffyjev. Glede na to, da o odselitvi Györgya Kultsárja iz Dolnje Lendave ni nobenih podatkov, lahko sklepamo, da je večni pokoj našel v našem mestu. Dunajskemu katoliškemu dvoru ni bila všeč protestantska tiskarna v Dolnji Lendavi, zato je cesar Maksimilijan II. kmalu izdal odlok, s katerim je pregnal tipografa s posestva dolnjelendavskih Bánffyjev. Naslednjo knjigo je Rudolf Hoffhalter avgusta 1574 tiskal že v Nedelišću42 pri Čakovcu, na posestvu Györgya Zrinyija.43 Vendar pa je čez leto dni moral zapustiti tudi Nedelišće, svojo kolekcijo tiskarskih črk in okrasov pa je prodal tiskarju Johannesu Manliusu oziroma Janezu Mandelcu, ki je med leti 1575 in 1580 deloval v Ljubljani, po pregonu iz Ljubljane leta 1582 pa je koristno delo nadaljeval na Madžarskem, na dvoru družine Batthyány v mestu Németújvár (današnji Güssing).44

HUBERT Ildikó 2011.

LENDVAI KEPE Zoltán – NAGY Zoltán (ur.) 2009.

Madžarsko: Nedelicz, Drávavásárhely. Območje Medmurja ali Medžimurja je do leta 1920 spadalo k Zalski županiji in Kraljevini Madžarski.

GYIMESI Endre 1989. 92.

http://typographia.oszk.hu/html/hun/nyomdak/manlius.htm (04. 03. 2014)

MELLIEKET ESZTENDÖ általá keresztyénec gyöleközetibe szoktac oluasni es hirdetni, Predicatio szerint valo Magyarázattia (…) Az Kultár György, Alsó Lynduai Predicator által. 1574 esztendöben látott napvilágot. Az első nyomda és az első nyomtatott könyvek a történeti Zala megye és Szlovénia mai területén tehát Alsólendva városával és az alsólendvai Bánffy családdal kapcsolatosak. Mivel Kultsár Györgyről alsólendvai tartózkodását követően már nincs további adatunk, így feltételezhető, hogy városunkban lelt örök nyughelyre. A katolikus bécsi udvarnak nem tetszett az Alsólendván működő protestáns nyomda, ezért II. Miksa császár rövidesen rendelettel mozdította el a Bánffy-birtokról az eretneknek tartott tipográfust. Hoffhalter Rudolf következő könyvét már a Csáktornya melletti Drávavásárhelyen,42 Zrínyi György birtokán jelentette meg 1574 augusztusában. 43 A köIrena Brunec – Tébi: Kultsár György vetkező évben innét is távoznia (GML, 2007) kellett, nyomdája betű- és díszkészletét pedig Johannes Manlius nyomdásznak adta el, aki 1575 és 1580 között előbb Ljubljanában dolgozott, majd miután 1582-ben onnan elűzték, a Batthyány család udvarában, Németújvárott folytatta hasznos tevékenységét.44 42

Régente magyarul: Nedelicz, horvátul: Nedelišće. A Muraköz területe 1920-ig Zala megyéhez és Magyarországhoz tartozott, utána Horvátországhoz.

GYIMESI Endre 1989. 92.

http://typographia.oszk.hu/html/hun/nyomdak/manlius.htm (2014. 04. 03.)

Boji proti Turkom v Dolnji Lendavi Za drugo polovico 14. stoletja je značilna širitev osmanskega imperija, zaradi česar je dobila poseben pomen obramba pred Turki. V bojih so seveda sodelovali tudi člani rodbine Bánffy iz Dolnje Lendave. Humanistični zgodovinopisec Antonio Bonfini je v zvezi z bitko na Kosovem polju leta 1448 zapisal, da se je v vrstah Jánosa Hunyadija, očeta kralja Matjaža, boril tudi István Bánffy Dolnjelendavski.45 Člani rodbine Bánffy so se proti Turkom borili tudi leta 1526 pri Mohácsu, v bitki, ki je zapečatila usodo srednjeveške Madžarske. Iz kronike Istvána Brodaricsa je razvidno, da je na bojišču poleg številnih drugih plemičev iz vse države padel tudi Zsigmond Bánffy. János Bánffy, glavni kraljevi strežnik Ludvika II., pa je bitko preživel.46 Po besedah Miklósa Istvánffyja mu je življenje rešil zvesti sluga Sándor Bakács. István Bánffy je iz hvaležnosti dal sezidati cerkev v Dolnji Lendavi, svojemu zvestemu služabniku pa je pomagal do posestva. Viharno obdobje po Mohácsu, še posebej v obdobju vladavine dveh kraljev, je prizadelo tudi družino Bánffy. Medtem ko je eden od madžarskih vladarjev, Ferdinand Habsburški, leta 1528 odvzel posesti Jánosu Bánffyju Dolnjelendavskemu, ga je drugi vladar, János Szapolyai, leta 1530 imenoval za palatina. To funkcijo je János Bánffy opravljal vse do svoje smrti leta 1534.47 Obdobje turške vladavine nad delom Madžarske je prineslo velike spremembe v življenje Dolnje Lendave in njene okolice. Zaradi oslabljene osrednje oblasti je prihajalo do pogostih ropov, nekateri pa so zlorabljali tudi svojo oblast. 22. oktobra leta 1600 so Turki zasedli eno največjih, ključnih obrambnih utrdb v južnem Prekodonavju, grad v Nagykanizsi. Na pohode po Štajerski so hodili mimo Dolnje Lendave, po tako imenovani radgonski cesti, tamkajšnjim prebivalcem pa ni preostalo drugega, kot da so se jim pokorili. Po padcu Kanizse se je okrepila obrambna vloga Dolnje Lendave. Turki so večkrat neuspešno oblegali tudi lendavski grad. Najpomembnejša bitka je bila leta 1603, vendar so se enote Kristófa Bánffyja uspešno obranile. Kljub temu, da Turki nikoli niso zasedli utrdb v Dolnji Lendavi in Lentiju, so jim prebivalci morali plačevati davke.48 V 16. in 17. stoletju se je tudi težišče blagovne menjave iz Nagykanizse premaknilo v varnejšo Dolnjo Lendavo, kar je dodatno prispevalo k 45

BONFINI Antonio 1995. 650–655 (3.7.65–150).

http://mek.oszk.hu/05800/05872/html/ (04. 03. 2014)

MARKÓ László 2000. 208.

TANTALICS Béla 1997a. 16.

Törökellenes küzdelmek Alsólendván Európa történelmének a 14. század második fele óta meghatározó tényezője volt a terjeszkedő Oszmán Birodalom és az ellene való védekezés. Az alsólendvai Bánffy nemzetség tagjai is derekasan kivették a részüket ezen küzdelemből. Antonio Bonfini humanista történetíró az 1448-as rigómezei ütközet kapcsán tudósít bennünket arról, hogy Hunyadi János kormányzó oldalán ott harcolt alsólendvai Bánffy István is.45 A Magyar Királyság sorsát megpecsételő mohácsi csatában 1526-ban is részt vettek a Bánffyak. Brodarics István krónikájából tudjuk, hogy az ország több más nemes ura mellett Bánffy Zsigmond is elesett a csatatéren. Bánffy János, II. Lajos király pohárnokmestere azonban túlélte a csatát.46 Istvánffy Miklós elbeszélése szerint hűséges szolgája, Bakács Sándor mentette meg az életét. Bánffy István hálából Alsólendván templomot építtetett, hű szolgája pedig birtokadományban részesült. A Mohácsot követő zűrzavaros történelmi időszak, különösen a kettős királyválasztás időszaka a Bánffyakat is megviselte. Míg 1528-ban az egyik uralkodó, Habsburg Ferdinánd megfosztotta alsólendvai Bánffy Jánost birtokaitól, addig a másik, Szapolyai János 1530-ban nádorrá nevezte ki. Bánffy János ezt a tisztséget haláláig, 1534-ig viselte.47 A török idők jelentős változásokat hoztak Alsólendva és környéke életében is. A meggyengült központi hatalom miatt gyakoriak voltak a rablások és hatalmaskodások. A Dél-Dunántúl kulcsfontosságú és egyik legnagyobb erődje, Nagykanizsa vára 1600. október 22-én került török kézre. Stájerországi portyázásaikra a törökök Alsólendvát megkerülve a regedei úton vonultak, így nem meglepő, hogy a térség lakossága behódolni kényszerült nekik. Kanizsa eleste után Alsólendvának mint végvárnak a szerepe jelentősen megnőtt. A lendvai várnak több török támadást kellett visszavernie. A legjelentősebb ütközet 1603-ban zajlott, amikor Bánffy Kristóf csapatai derekasan helytálltak. Annak ellenére, hogy Alsólendva és Lenti vára sosem került török kézre, a vidék lakossága kénytelen volt a töröknek is adót fizetni.48 A 16–17. századi veszedelmekkel teli időszakban az árucsere súlypontja Nagykanizsáról áttolódott a védettebb Alsólendva vásáraira, ami további lendületet adott

BONFINI Antonio 1995. 650–655 (3.7.65–150).

http://mek.oszk.hu/05800/05872/html/ (2014. 04. 03.)

MARKÓ László 2000. 208.

TANTALICS Béla 1997a. 16.

razcvetu mesta.49 Spomini na boje proti Turkom so ohranjeni v več legendah, med njimi tudi pripoved o Mihaelu Hadiku in Piroski Bánffy ter pripoved o izvoru ledinskega imena Čontoš (slovensko kostnica) v Lendavskih goricah. Turke so iz Nagykanizse izgnali leta 1690, s čimer so se razmere umirile tudi na lendavskem območju.50 Prebivalci tega območja so veliko pretrpeli tudi zaradi osvobodilnih bojev proti Turkom, še posebej zaradi bremen, ki jim jih je nalagala oskrba cesarske vojske, o čemer je vodstvo dolnjelendavskega gospostva leta 1689 in 1691 poslalo Zalski županiji podrobno poročilo.51

Grb družine Bakács iz Szentgyörgyvölgya s prizorom, na katerem je član družine rešil življenje Jánosu Bánffyju. A Szentgyörgyvölgyi Bakács család címere a Bánffy János megmentését ábrázoló jelenettel. (MOL)

DANKÓ Imre 1991. 684.

HÓMAN Bálint – SZEKFŰ Gyula 1939. 368. Zgodovinar Gyula Szekfű meni, da je območje Dolnje Lendave bilo osvobojeno že leta 1683.

TANTALICS Béla 1997b. 20. Vir: MOL Esterházy család hercegi ágának levéltára P108 R38 690.10.169.

..............................

fejlődésének.49 A törökellenes küzdelmeket több történeti monda is őrzi vidékünkön, mint például Hadik Mihály története, Bánffy Piroska története és a Csontos nevű hegyi út elnevezésének eredete. A török kiűzésére Nagykanizsáról 1690-ben került sor.50 Ezzel békésebb viszonyok teremtődtek a Lendvavidéken is. A vidék a törökellenes felszabadító háború miatt is sokat szenvedett, főleg az átvonuló császári katonaság ellátásának terheitől. Erről az uradalom 1689-ben ........................ és 1691-ben részletes kimutatást küldött Zala vármegyéhez.51

Dolnjelendavski János Bánffy, podkralj Madžarske med leti 1530 in 1534 Alsólendvai Bánffy János, Magyarország nádora 1530 és 1534 között. (Nemzeti Múzeum, Budapest.)

.......................

DANKÓ Imre 1991. 684.

HÓMAN Bálint – SZEKFŰ Gyula 1939. 368. Szekfű Gyula történész szerint Alsólendva vidéke már 1683-ban felszabadult a töröktől.

TANTALICS Béla 1997b. 20. Forrás: MOL Esterházy család hercegi ágának levéltára P108 R38 690.10.169.

...........................

.................................

Madžarska sablja FRINGIA, 18. stoletje • Magyar szablya, FRINGIA, 18. század (GML)

..............

........................

.......................

Banffyjev kelih, 1608 • A Bánffy-kehely, 1608 (Župnija Lendava • Lendvai Plébánia)

Nova lendavska gospoda: rodbini Nádasdy in Esterházy Rodbina Bánffy je več kot 400 let iz generacije v generacijo krepila svoj politični vpliv, večala premoženje in se visoko povzpela v krogih madžarske aristokracije, vendar pa je leta 1645 dokaj nepričakovano izumrla moška veja družine. Kristóf Bánffy je imel pet otrok, toda očeta je preživel le sin István, ki je leta 1645 umrl brez potomcev, star osemnajst let, kar je pomenilo konec rodbine dolnjelendavskih Bánffyjev.52 Po izumrtju rodbine Bánffy je posestvo v Dolnji Lendavi po ženski veji podedovala rodbina Nádasdy, vendar je njeno obdobje trajalo le petindvajset let. Ferenca Nádasdyja so namreč zaradi sodelovanja v tako imenovani Wesselényijevi zaroti 30. aprila leta 1671 usmrtili na Dunaju, njegovo premoženje, med drugim tudi posestvo v Dolnji Lendavi, pa zasegli.

Ferenc Nádasdy, palatin Madžarske med leti 1667 in 1670 Nádasdy Ferenc, Magyarország nádora 1667 és 1670 között. (Benjamin Block, 1656)

TÓTH Sándor 1995.

Lendva új urai: a Nádasdyak és az Esterházyak A Bánffy nemzetség több mint 400 éven keresztül nemzedékről nemzedékre erősítette politikai befolyását és gyarapította vagyonát, mígnem a magyar arisztokrácia legjelesebbjei közé emelkedett. 1645-ös férfiági kihalásuk meglehetősen váratlanul következett be. Bánffy Kristófnak öt gyermeke született, de csak István nevű fia élte túl atyját. Bánffy István 1645-ben 18 évesen, utódok nélkül halálozott el és ezzel magva szakadt az alsólendvai Bánffy nemzetségnek.52 A Bánffy család kihalása után az alsólendvai birtokot nőági leszármazás révén a Nádasdyak örökölték. A Nádasdy időszak mindössze huszonöt évig tartott, mivel a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt Nádasdy Ferencet 1671. április 30-án Bécsben kivégezték, vagyonát pedig, így az alsólendvai uradalmat is, elkobozták. Ennek következményeként az alsólendvai uradalom a kincstárra szállt. Ekkor a Bánffy család nőági leszármazottai, a Révai, a Szunyoghi, a Perneszy, a Pongrácz családok és Esterházy Pál is keresetet indítottak a birtokért. Mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy Esterházy Pál ekkor már bírta Alsólendva és Nempti53 uradalmaknak egynyolcadát. A kamarával neki sikerült szerződést kötni és 102500 forint ellenében megkapta a két uradalmat. Esterházy Pál 1690-ben kapott adománylevelet I. Lipót királytól, a kincstár pedig a birtokot jegyzőkönyvileg 1691. július 4-én adta át a megbízottainak.54 Erről 30 oldalas, 44 pontba szedett feljegyzés készült, amely számba vette azt is, hogyan lehetne jövedelmezőbben gazdálkodni. Többek között fontosnak tartották a puszta telkek mielőbbi betelepítését, eltiltva használatuktól azokat a jobbágyokat, akik elszökve, távolból művelték földjeiket és szőlőiket.55 Míg a Bánffyak Alsólendvára úgy tekintettek, mint ősi fészkükre, addig az Esterházyaknak ez csak egyik uradalmuk volt a sok közül. Az alsólendvai uradalom fő termékei a gabona, a bor és a fa voltak. Amikor herceg Esterházy Pál megszerezte az alsólendvai és lenti uradalmat és ezzel a lendvai várat is, az már nem volt használható állapotban. Esterházy Pál a 18. század második felében a várat felújíttatta és 52

TÓTH Sándor 1995.

Nempti, Nemphti, azaz Lenti.

CSAPODY Csaba 1933. 11., TARJÁN G. Gábor É.n. 11.

TANTALICS Béla 1997b. 19.

Posledica tega je bila, da je dolnjelendavsko gospostvo prešlo na krono oziroma v državno upravljanje. Bánffyjevi sorodniki po ženski veji, na primer nekateri člani družine Révai, Szunyoghi, Perneszy in Pongrácz, pa tudi Pál Esterházy, so se začeli pravdati za posestvo. Dejstvo je, da je v tem času Pál Esterházy že imel v lasti osmino dolnjelendavskega in lentijskega53 gospostva. Slednji je omenjeni gospostvi uspel kupiti za 102.500 forintov. Darilno pismo je Pál Esterházy od kralja Leopolda I. prejel leta 1690, uradno pa je zakladnica gospostvo predala njegovim pooblaščencem 4. julija leta 1691.54 O tem dejanju obstaja zapis na 30 straneh in v 44 točkah, ki vsebujejo tudi izkušnje in napotke o učinkovitejšem gospodarjenju. Med drugim je zapisano, da je nujno čim prej naseliti zapuščene parcele z novimi tlačani, obenem pa pobeglim preprečiti obdelavo zemlje in vinogradov na daljavo.55 Medtem ko so Bánffyjevi na Dolnjo Lendavo gledali kot na svoje osrednje družinsko gnezdo, je za rodbino Esterházy lendavsko gospostvo bilo le eno izmed mnogih. Na dolnjelendavskem gospostvu so pridelali največ žita, vina in lesa. Vendar pa v času, ko je vojvoda Pál Esterházy pridobil gospostvi v Dolnji Lendavi in v Lentiju, s tem pa tudi lendavski grad, objekt ni bil več v uporabnem stanju. V drugi polovici 18. stoletja je Pál Esterházy dal grad prenoviti in ga iz hvaležnosti do cesarja Leopolda prezidati v obliki črke L. Ko je rodbina Esterházy pridobila gospostvi v okolici Lendave, se je tu ponovno okrepila katoliška vera, saj je družina, kot glavna podpornica protireformacije na Madžarskem, pospešeno gradila cerkve, kapelice in sakralne spomenike. Ta družina je zaslužna tudi za mogočno baročno lendavsko cerkev svete Katarine Aleksandrijske, ki so jo posvetili leta 1751. Kljub temu da naše območje v obdobju Rákóczijevega boja za neodvisnost Madžarske ni igralo posebne vloge, je prebivalstvo veliko trpelo zaradi pogostih vojaških pohodov. Mesto se je Ferencu Rákócziju II. pokorilo leta 1704. Njegov legendarni general Bottyán Vak je za zimski tabor izbral tudi Dolnjo Lendavo.56 V začetku 18. stoletja pa je tudi naše območje prizadela kuga. Po zapisih iz leta 1710 je na njivah ostala ajda umrlih zaradi okužbe, poleti 1711 pa zaradi epidemije ni bila opravljena žetev v okolici Lentija.57

Lenti, mesto na Madžarskem, približno 12 kilometrov severovzhodno od Lendave.

CSAPODY Csaba 1933. 11., TARJÁN G. Gábor B.l. 11.

TANTALICS Béla 1997b. 19.

GÖNCZ László 1996. 84.

PIVAR Ella 1983. 96.

Lipót császár iránti hálája jeléül L alakúra építtette át. Az Esterházy család birtokszerzésével a Lendva-vidékén is megerősödött a katolikus vallás. Az ellenreformáció legfőbb támogatóiként templomokat, kápolnákat építtettek, szobrokat állíttattak. Az 1751-ben felszentelt alsólendvai Alexandriai Szent Katalin plébániatemplom nekik köszönheti ma is látható, impozáns barokk kialakítását. A Rákóczi-szabadságharcban vidékünknek nem jutott jelentősebb szerep, ennek ellenére a lakosság sokat szenvedett a gyakori hadjáratok miatt. A város 1704-ben hódolt be II. Rákóczi Ferencnek. A fejedelem legendás hírű tábornoka, Vak Bottyán Alsólendvát is kijelölte téli szálláshelyéül.56 Az 1700-as évek elején pestis pusztított ezen a vidéken. Följegyezték, hogy 1710-ben a meghaltak hajdinája kint veszett, 1711 nyarán pedig Lentiben nem arattak a dögvész miatt.57

Pál Esterházy, palatin Madžarske med leti 1681 in 1713 Esterházy Pál, Magyarország nádora 1681 és 1713 között. (MERÉNYI Lajos – BUBICS Zsigmond 1895.)

GÖNCZ László 1996. 84.

PIVAR Ella 1983. 96.

Baročni spomeniki v Lendavi

Maria Immaculata

Janez Nepomuk Nepomuki Szent János

Barok je slog, ki je sledil renesansi in se je po Evropi razširil v 17. stoletju, ohranil pa se je tudi v 18. stoletju. Zgodovinsko in družbeno zaledje sloga izhaja iz osvoboditve srednje Evrope izpod turškega pritiska, protireformacijskih prizadevanj Katoliške cerkve in krepitve fevdalnega družbenega reda. Naziv izhaja iz italijanske besede barocco, s čimer so prvotno označevali okrase v obliki školjk oziroma pompozno okraševanje nasploh. Baročni slog se je najbolj razvil v cerkveni in aristokratski umetnosti. Slog zaz namujejo dinamične kompozicije, totalnost in monumentalnost, razkošje, pozlačene površine, pretirano okraševanje ter želja po očaranju. Ta zgodovinski slog je pustil sledove tudi v kulturni dediščini Lendave z okolico. V tem času se je začela oblikovati tudi današnja podoba lendavske glavne ulice, saj je nekaj najpomembnejših mestnih stavb bilo zgrajenih prav v tem času. Ko je mesto z okolico prešlo v posest družine Esterházy, so grad nad mestom prezidali v baročnem slogu.58 Med leti 1749 in 1751 je bila na novo pozidana župnijska cerkev svete Katarine Aleksandrijske, pa tudi kipi in poslikave v not ranjosti cerkve sodijo v baročni slog.59 Eden od stranskih cerkvenih oltarjev, oltar svetega Križa, in kipi ob oltarju sodijo med najkvalitetnejša baročna dela v Pomurju.60 Esterházyji so pod gradom zgradili tudi gospostveno kaščo, v parku

LENDVAI KEPE Zoltán – S. SEBESTYÉN József 2012.

VARGA Sándor 1992.

KEPÉNÉ BIHAR Mária – LENDVAI KEPE Zoltán 2011. 54–56.

Barokk emlékek Lendván A barokk a reneszánszt felváltó stílusirányzat, amely Európában a 17. században terjedt el és még a 18. században is virágzott. E korstílus történelmi és társadalmi hátterét a török uralom alóli felszabadulás, a katolikus egyház ellenreformációs törekvései és a feudális társadalmi rend megerősödése adta. Elnevezése az olasz barocco szóból származik, amely kagylódíszt és nyakatekert díszítést is jelent. A barokk az egyházi és főúri művészetben teljesedett ki leginkább. E művészeti stílust legszembetűnőbben a dinamikus kompozíciók, a totalitás, a monumentalitás, a pompakedvelés, az arany szín bőséges alkalma- Sveti Janez Krstnik zása, helyenként a túldíszítettség és a lenyűgözni Keresztelő Szent János akarás jellemzi. E korstílus a Lendva-vidéken is nyomott hagyott. A lendvai főutca mai arculata is ekkor kezdett körvonalazódni és a város meghatározó épületei közül is több ebben az időszakban épült. A várost és vidékét az Esterházy család birtokába került barokk stílusban átépített vár uralta.58 1749 és 1751 között épült újjá az Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt plébániatemplom is, amelynek belső kialakítása, egykori falfestményei, szobrai is a barokk stílust idézik.59 A templomban található egyik mellékoltár, a Szent Kereszt oltára és annak szoboralakjai a Muravidéken fellelhető barokk alkotások közül a legkiválóbbak közé tartoznak.60 Az Esterházy család uradalmához tartozott a magtár, mai Sveti Florijan • Szent Flórián 58

LENDVAI KEPE Zoltán – S. SEBESTYÉN József 2012.

VARGA Sándor 1992.

KEPÉNÉ BIHAR Mária – LENDVAI KEPE Zoltán 2011. 54–56.

v osrčju mesta pa arkadno zgradbo, ki je pozneje postala mestna hiša. Esterházyjeva Velika gostilna, kakor se je imenovala, se je v obdobju meščanstva preoblikovala v Hotel Krono, po adaptaciji v začetku 21. stoletja pa so v njej uredili novo Mestno hišo. Kapelico Svete trojice je med leti 1727 in 1728 dala sezidati družina Mátyása Gludovácza, upravnika dolnjelendavskega gospostva. Tudi nekaj spomenikov v samem mestu in okolici ohranja sledove baročne religioznosti. Tik ob kapelici Svete trojice v Lendavskih goricah bdi nad mestom kip svete Ane z Marijo.61 Na trgu pri župnijski cerkvi je postavljen kip svetega Florijana, ki varuje mesto pred požarom.62 Na začetku Kolodvorske ulice stoji zlat kip Marije brezmadežne,63 v bližini Ledave pa podoba svetega Janeza Nepomuka. Kip svetega Janeza Nepomuka stoji tudi ob cesti proti Dolgi vasi. V naslednjih stoletjih je baročni slog večkrat oživel, njegov vpliv v mestni arhitekturi pa je prisoten še danes.

Detajl s stolpa župnijske cerkve Sv. Katarine Aleksandrijske v Lendavi Részlet a lendvai Alexandriai Szent Katalin plébániatemplom tornyáról

KEPÉNÉ BIHAR Mária – LENDVAI KEPE Zoltán 2011. 57–58.

KEPÉNÉ BIHAR Mária – LENDVAI KEPE Zoltán 2011. 49–50.

KEPÉNÉ BIHAR Mária – LENDVAI KEPE Zoltán 2011. 31–32.

elnevezése szerint a várpince, a város szívében található árkádos épület, a későbbi régi városháza, valamint az Esterházy Nagyvendéglő, amelyből a polgárosodás korában a Korona Szállót alakították ki, most pedig az új városházának ad otthont. A Szentháromság kápolnát az Esterházy család tiszttartójaként ismert Gludovácz Mátyás családja építtette 1727/1728-ban. A városban és vidékén a barokk vallásosság nyomait őrzi néhány szobor is. A Szentháromság kápolna mellett őrködik a város felett Szent Anna és Mária szobra.61 A plébániatemplom terén Szent Flórián védelmezi Lendvát a tűzvésztől.62 A Vasút utca kezdetén az arany Mária Immaculata áll, 63 míg a Lendvavíz közelében Nepomuki Szent János alakja látható. Nepomuki szobrával találkozhatunk Lendva Szentjános nevű városrészében is. A barokk stílus az idők folyamán többször újraéledt és mind a mai napig érezteti hatását a város építészetében.

Janez Nepomuk Nepomuki Szent János

Sveta Ana z Marijo

Szent Anna Máriával

KEPÉNÉ BIHAR Mária – LENDVAI KEPE Zoltán 2011. 57–58.

KEPÉNÉ BIHAR Mária – LENDVAI KEPE Zoltán 2011. 49–50.

KEPÉNÉ BIHAR Mária – LENDVAI KEPE Zoltán 2011. 31–32.

....

Baročni relikviar, delo redovnic, 18. stoletje (zasebna zbirka)

...

.......

Barokk ereklyetartó, apácamunka, 18. század (magángyűjtemény)

....

.. .

...

Kip sv. Janeza Krstnika in Jezusa z vrha nekdanje krstilnice župnijske cerkve v Lendavi, 18. stoletje Keresztelő Szent János és Jézus szobra a lendvai plébániatemplom egykori keresztelőkútjáról, 18. század

....

...

.....

...

....

Hadikov kelih, 18. stoletje A Hadik-kehely, 18. század (Župnija Lendava • Lendvai Plébánia)

Lendavski grad • Lendvai vár

Mestna hiša v Lendavi • Lendvai városháza

Nekdanja mestna hiša v lendavskem parku • Az egykori városháza a lendvai parkban

Župnijska cerkev sv. Katarine Aleksandrijske v Lendavi A lendvai Alexandriai Szent Katalin plébániatemplom (Razglednica • Képeslap, 1911)

Razcvet meščanske družbe v Dolnji Lendavi Pomlad narodov so seveda začutili tudi prebivalci Dolnje Lendave in okolice. Povod za vseevropski revolucionarni val so bila prizadevanja prebujajočih se narodov po svobodi in želja po meščanskih lastniških odnosih. O dogodkih v letih 1848/49 v Dolnji Lendavi se je ohranilo več pisnih spominov. Sin lokalnega poštnega upravnika in prvi kronist regije, Kálmán Dervarics, je v tem času bil 21-letni študent prava in narodni stražar. V njegovem dnevniku so se ohranile številne dragocene zgodbe iz teh let. Prvi oboroženi spopadi so se v naši regiji začeli septembra leta 1848. Da bi enotam bana Jelačića preprečili prehod iz Medmurja preko Mure, so pripadniki narodne straže iz Dolnje Lendave zažgali most pri Murskem Središću.64 Vojaki iz Zalske županije so se za domovino borili tudi na drugih, bolj oddaljenih bojiščih. Kot domobrani 7. batal jona so sodelovali v slavni bitki pri Pákozdu, kjer so uspešno zaustavili napredovanje

Zgradba dežnikarne Hungária Hazai Ernyőgyár v Dolnji Lendavi Az alsólendvai Hungária Hazai Ernyőgyár épülete (Razglednica, med leti 1907-1910 • Képeslap, 1907-1910 között)

11. september 1848., MOLNÁR András 2006.

A polgári társadalom virágkora Alsólendván A népek tavasza Alsólendvát és vidékét sem hagyta érintetlenül. Az egész Európán végigsöprő forradalmi hullám mögött az öntudatra ébredő nemzetek szabadságtörekvései és a polgári tulajdonviszonyok óhajtása állott. Az 1848/49-ben Alsólendva környékén lejátszódó eseményekről több visszaemlékezés is maradt ránk. Dervarics Kálmán, a helyi postamester fia és a vidék későbbi jeles történetírója 21 éves joghallgató volt ekkor és fiatal nemzetőr. Az ő naplója számos értékes történetet őrzött meg ezen esztendőkből. Az első fegyveres összecsapásokra 1848 szeptemberében került sor a térségben. Jellasics horvát bán csapatait igyekeztek feltartóztatni az alsólendvai nemzetőrök a muraszerdahelyi híd felgyújtásával.64 A zalai honvédek távoli harctereken is küzdöttek a hazáért. A 7. zászlóalj tagjaiként részt vettek a Jellasicsot megállító dicsőséges pákozdi csatában. A 47es zászlóalj tagjai pedig Budavár 1849. május 21-i visszafoglalásaKolektiv dolnjelendavske dežnikarne kor szereztek elévülhetetlen érdeAz alsólendvai Hungária ernyőgyár kollektívája meket, ők jutottak be elsőként a (Fotografija, začetek 20. stoletja • Fénykép, várba és tűzték ki a nemzeti szín 20. század eleje) lobogót. Dicsőségüknek állít emléket Zala György Honvédszobra, amely a budai Dísz téren áll. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik legfontosabb következménye a Lendva-vidéken is a jobbágyfelszabadítás és a parasztoknak az önálló, saját földtulajdonhoz való jutása volt. A polgári tulajdonviszonyok kialakulása, majd az 186764

1848. szeptember 11., MOLNÁR András 2006.

Jelačićevih enot. Pripadniki 47. bataljona pa so se zapisali v madžarsko zgodovino z osvoboditvijo budimskega gradu 21. maja leta 1849. Bili so namreč prvi, ki so stopili v utrdbo in na obzidju izobesili nacionalno zastavo. V spomin nanje stoji na Trgu Dísz v Budimu kip Domobrana Györgya Zale. Najpomembnejši dosežek revolucije in boja za svobodo leta 1848/49 je bila odprava tlačanstva, kar je pomenilo, da so kmetje dobili obdelovalno zemljo v zasebno last. Na podlagi vzpostavitve meščanskih lastniških razmerij in zatem še avstrijsko-madžarske mirovne pogodbe iz leta 1867 so po celotni monarhiji nastale ugodne razmere za politično in družbeno konsolidacijo ter za uravnoteženo gospodarsko rast. Leta 1835 je v Dolnji Lendavi bila ustanovljena prva lekarna na območju današ njega Prekmurja.65 V meščanskem življenju Dolnje Lendave je v drugi polovici 19. stoletja prišlo do pomembnega gospodarskega razcveta. Leta 1867 je Dolnja Lendava postala središče največjega okraja Zalske županije, s tem pa je mesto dobilo različne urade, med drugim okrajno sodišče, kataster, javnega notarja in okrajno glavarstvo. Ob Nagykanizsi in Čakovcu se je mesto razvilo v pomembno gospodarsko, trgovsko in kulturno središče regije. Razvoj industrije pa je dal zagon tudi bančnemu sistemu. Leta 1873 je bila v Dolnji Lendavi ustanovljena mestna hranilnica, prva na območju današnjega Prekmurja.66 Leta 1890 pa se je mesto s pomočjo železniške povezave vključilo v svetovne gospodarske in trgovinske tokove.67 Državna meščanska šola je bila ustanovljena leta 1872, obrtna vajeniška šola pa leta 1891.68 Po vrsti so se ustanavljala tudi gospodarska in civilna društva: bralno, gasilsko, obrtno in pogrebniško društvo ter društvo za boj proti peronospori in trtni uši. Leta 1903 je bil v Dolnji Lendavi ustanovljen prvi nogometni klub na območju današnje Slovenije.69 Znamenita tovarna dežnikov Hungária Hazai Ernyőgyár je začela s proizvodnjo leta 1904.70 Po treh stoletjih premora je v mestu leta 1889 ponovno začela delovati tiskarna in izhajati je začel prvi lokalni časopis.71 Dolnjelendavski živinski sejem je spadal med najpomembnejše v regiji. V mestu je delovalo na desetine obrtnikov in trgovcev, v mestu in bližnji okolici pa je delovalo več opekarn in parnih mlinov. Neposredno pred prvo svetovno vojno je v mestu živela pomembna židovska skupnost. 65

DÖRNYEI Sándor 2010. 106.

LENDVAI KEPE Zoltán 2013b.

KOVÁCS Attila 2003. 46–51.

KISS Dénes 1896 (1898). 37–41.

HORVÁTH Ferenc 2004. 9.

LENDVAI KEPE Zoltán 2008. 82–95.

BÁNFI Szilvia 2008. 24–51.

es osztrák–magyar kiegyezés békés viszonyokat teremtett az egész Monarchiában a politikai és társadalmi konszolidációhoz, valamint a kiegyensúlyozott gazdasági növekedéshez. 1835-ben Alsólendván létesült a Muravidék első gyógyszertára.65 Alsólendva életében a 19. század második felében jelentős gazdasági fellendülés következett be. 1867-ben Alsólendva lett a központja a legnagyobb Zala megyei járásnak, amelynek következtében járásbíróságot, telekkönyvi, közjegyzői, főszolgabírói hivatalt kapott. A város jelentős gazdasági, kereskedelmi és kulturális centrummá fejlődött a térségben Nagykanizsa és Csáktornya mellett. Az ipar fejlődése magával hozta a bank- és hitelrendszer kiépülését is, így 1873-ban takarékpénztár nyílt a városban, ugyancsak elsőként a Muravidéken.66 1890-től pedig vasútvonal kapcsolta Alsólendvát a világ gazdasági és kereskedelmi vérkeringésébe.67 Az állami alapítású polgári iskolát 1872ben, az ipari tanonciskolát pedig 1891-ben alapították.68 Sorra alakultak meg a gazdasági és civil egyletek: az olvasó, a tűzoltó, az iparos, a temetkezési, valamint a pe-

Dolnja Lendava, Glavna ulica • Alsólendva, Fő utca (Razglednica, ok. 1910 • Képeslap, 1910 körül) 65

DÖRNYEI Sándor 2010. 106.

LENDVAI KEPE Zoltán 2013b.

KOVÁCS Attila 2003. 46–51.

KISS Dénes 1896 (1898). 37–41.

Z gradnjo sinagoge, ki stoji še danes, pa so pričeli leta 1866.72 Po avstrijsko-madžarski državni pogodbi leta 1867 se je v Dolnji Lendavi gospodarstvo še dodatno razvilo, kulturno življenje meščanov pa se je še bolj okrepilo. Razcvet mesta je ugodno vplival na razvoj širše okolice, vplivi meščanske kulture so se vedno močneje odražali tudi med kmečkim prebivalstvom.73

Muzejska depandansa Meščanstvo, tiskarstvo in dežnikarstvo Lendave Lendva polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása című várostörténeti kiállítás 72

GAŠPAR Mirjana – LAZAR Beata 1997. 36–40.

ŠIMONKA Tanja (ur.) 2003., LENDVAI KEPE Zoltán (ur.) 2008.

ronoszpóra és filoxéra ellen védekező. A városban 1903-ban alakult labdarúgócsapat, amely a mai Szlovénia területén a legrégebbinek számít.69 Nevezetes ernyőgyára, a Hungária Hazai Ernyőgyár 1904-ben jött létre.70 1889-től pedig újra nyomda működött a városban és helyi hetilapot olvashatták a polgárok.71 A korabeli alsólendvai marhavásárok regionális jelentőségűnek számítottak. Számos kisiparos és kereskedő nyitotta meg itt műhelyét és boltját. Alsólendván és környékén több téglagyár és gőzmalom létesült. Az első világháború előestéjére jelentős zsidó közösség is kialakult a városban, ma is álló zsinagógájuk építését 1866-ban kezdték el.72 Alsólendván a kiegyezés után sajátos polgári kultúra fejlődött ki pezsgő gazdasági és kulturális élettel, valamint a parasztság polgárosulása is megindult. A város virágzása az egész vidékre átsugárzódott.73

Muzejska depandansa Meščanstvo, tiskarstvo in dežnikarstvo Lendave Lendva polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása című várostörténeti kiállítás

HORVÁTH Ferenc 2004. 9.

LENDVAI KEPE Zoltán 2008. 82–95.

BÁNFI Szilvia 2008. 24–51.

GAŠPAR Mirjana – LAZAR Beata 1997. 36–40.

ŠIMONKA Tanja (szerk.) 2003., LENDVAI KEPE Zoltán (szerk.) 2008.

Skodelica za kavo z Apponyijevim bordo vzorcem. Tovarna porcelana Herendi (zasebna zbirka) Herendi bordó Apponyi-mintás kávéscsésze (magángyűjtemény)

Manuale oz. lekarniška rokopisna knjiga lendavske apoteke, 19-20. stoletje A lendvai gyógyszertár Manuale-ja, gyógyszerkönyve, 19-20. század (Pomurske lekarne, Lekarna Lendava • Pomurske lekarne, Lendvai Gyógyszertár)

Secesijski črnilnik iz medenine (konec 19. stoletja) Szecessziós sárgaréz tintatartó (19. század vége)

Vrč za pivo. Tovarna porcelana Villeroy and Boch, 1893 (zasebna zbirka) Sörös kancsó. Villeroy and Boch Porcelángyár, 1893 (magángyűjtemény)

Stavbna dediščina iz obdobja meščanstva v Dolnji Lendavi Osnovni pomen pojma meščan je prebivalec mesta. Dolnja Lendava je kot mesto stoletja omogočalo prebivalcem poseben status in imelo za regijo izjemen pomen. V raz voju mesta je še posebej pomemben razcvet meščanstva med leti 1867 in 1945. V 19. stoletju je Dolnja Lendava postala okrajno središče, število prebivalcev se je bistveno povečalo, tako da je naraščala tudi potreba po javnih in stanovanjskih zgradbah. Zah valjujoč krepitvi meščanskih lastniških razmerij, se je v mestu koncentriralo vse več gospodarskega in duhovnega kapitala, kar je omogočilo tudi večje gradbene posege. Zgradbe v središču mesta nosijo znake različnih zgodovinskih slogov in njihovih vplivov. Projektanta hiše trgovca z železnino, Kálmána Martona, je navdihnil baročni slog. Zgradba na Glavni ulici št. 52 sodi med najlepše neobaročne stanovanjske zgradbe v Pomurju, v njej pa se danes nahaja stalna razstava z naslovom Meščanstvo, tiskarstvo in dežnikarstvo Lendave.74 Slogovni znaki neoklasicizma, ki se napaja iz antične grške in rimske umetnosti, krasijo nekdanjo vilo častnih šolskih sester, kjer

Dolnja Lendava, Deákov trg • Alsólendva, Deák tér (Razglednica, začetek 20. stoletja • Képeslap, 20. század eleje) 74

LENDVAI KEPE Zoltán (ur.) 2008.

A polgári Alsólendva épített öröksége A polgár szó alapjelentése városlakó. Alsólendva városként való létezése nemcsak a lakói, de az egész régió számára évszázadokon át meghatározó jelentőségű volt. A városfejlődés kiemelt jelentőségű időszaka volt a polgárosodás korszaka 1867 és 1945 között. Alsólendva a 19. században járási székhellyé vált, lakossága pedig jelentősen növekedett, így mind több új köz- és lakóépületre volt szükség. A polgári tulajdonviszonyok megszilárdulásának köszönhetően mind több gazdasági és szellemi tőke összpontosult a városban, ami lehetővé tette a nagyszabású építkezéseket. A városközpont épületein a különféle korstílusok és azok utóérzései, újjáéledései figyelhetők meg egymás szomszédságában. A barokk stílus ihlette meg Marton Kálmán vaskereskedő lakóházának tervezőjét is. A Fő utca 52. szám alatt álló épületet a Muravidék legszebb neobarokk lakóházaként tartják számon, ahol jelenleg a Lendva polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása című állandó kiállítás látható.74 Az antik görög és római művészetből töltekező neoklasszicizmus stílusjegyei köszönnek vissza az

Vila notarja Oszkárja Laubhaimerja • Laubheimer Oszkár közjegyző villája (Razglednica • Képeslap, 1928) 74

LENDVAI KEPE Zoltán (szerk.) 2008.

je nekoč deloval vrtec, stanovanjsko hišo z mogočno teraso z balustrado in timpanonom ob cerkvenem trgu ter zgradbo okrajnega sodišča. Stavba lendavskega okrajnega sodišča je bila leta 1904 zgrajena po načrtu Ferenca Jablonszkyja, izvajalec gradnje pa je bil Roman Morandini, član znamenite družine arhitektov italijanskega rodu iz Zalske županije.75 Tudi notranjost lendavske sinagoge krasi šest pozlačenih litoželez nih korintskih stebrov. V secesijskem slogu je bila zgrajena stavba družine Balkányi, s stanovanjem v nadstropju in tiskarno na dvorišču, pa tudi razkošna vila okrajnega kraljevega notarja Oszkárja Laubhaimerja. Tudi Neubauerjeva hiša, katere vrata iz kovanega železa so izdelana v Čakovcu, nosi znake secesije. Načrte za dežnikarno Hungária je leta 1906 izdelal arhitekt Lajos Szente iz Szombathelya, izvajalca pa sta bila Tamás Morandini in Géza Gráner. Prvotno železobetonsko ravno streho, ki je v svojem času veljala za inovativno rešitev, okrašena pa je bila s čudovitim secesijskim pročeljem, so zaradi zamakanja morali porušiti in zgradbo prekriti s klasično streho in strešniki.76 Podobo Lendave krasijo tudi lepe zgradbe v eklektičnem slogu, med katerimi izstopa nadstropna stanovanjska hiša družine Tomka iz leta 1906.77

MEGYERI Anna 2010. 67.

KEPÉNÉ BIHAR Mária – LENDVAI KEPE Zoltán 2013. 148–149.

KEPÉNÉ BIHAR Mária – LENDVAI KEPE Zoltán 2011. 51–53.

iskolanővérek egykori villáján, ahol óvodát tartottak fenn, a templomtér mellett álló oszlopcsarnokos, timpanonos lakóházon, valamint a járásbíróság épületén. A lendvai járásbíróság épületét Jablonszky Ferenc tervezte 1904-ben, a kivitelezője pedig a nevezetes Zala megyei olasz származású építészdinasztia egyik tagja, Morandini Román volt.75 A lendvai zsinagóga belső terét is hat aranyozott, korinthoszi öntöttvas oszlopfő uralja, megidézve az antik művészetet. A szecesszió bűvöletében épült a Balkányi család egykori lakóházának és nyomdájának otthont adó épület és Laubhaimer Oszkár királyi közjegyző pompás villája is. A Neubauer-ház Csáktornyán készült kovácsoltvas kapuja is a szecesszió stílusjegyeit viseli magán. A Hungária Hazai Ernyőgyár épületét 1906-ban Szente Lajos szombathelyi építész tervezte és Morandini Tamás Gráner Gézával közösen vállalta el a felépítését. A maga korában újdonságnak számító, vasbeton szerkezettel kivitelezett szecessziós pártázatát a későbbi beázások miatt le kellett bontani és a már megszokott cseréptetővel újrafedni.76 Az eklektikának is több szép példája gazdagítja Lendva város képét, az egyik ilyen meghatározó épület a Tomka család 1906-ban épült emeletes lakóháza.77

MEGYERI Anna 2010. 67.

KEPÉNÉ BIHAR Mária – LENDVAI KEPE Zoltán 2013. 146–147.

KEPÉNÉ BIHAR Mária – LENDVAI KEPE Zoltán 2011. 51–53.

Razburkano 20. stoletje 20. stoletje zagotovo spada med najbolj viharna obdobja človeške zgodovine, nekateri družboslovci ga celo imenujejo vražje stoletje. V tem stoletju sta potekali dve svetovni vojni, razbohotil se je nacionalni socializem na temelju rasnega razlikovanja in komunistični sistem na osnovi diktature proletariata, zagrešeni so bili neusmiljeni genocidi, potekali so številni lokalni oboroženi spopadi, drastično so se spreminjale državne meje, uporabljalo se je orožje za množično uničevanje, izvršena so bila presunljiva teroristična dejanja in širile so se globalne nalezljive bolezni. V prvi svetovni vojni, med leti 1914 in 1918, se je borilo in herojske smrti umrlo tudi veliko vojakov iz okolice Lendave, še posebej na tako imenovani vzhodni fronti, v Galiciji, in na italijanski oziroma soški fronti. Po Trianonski mirovni pogodbi, ki je bila sklenjena po prvi svetovni vojni, je bilo območje Lendave dodeljeno Kraljevini Srbov, Hrvatov in Slovencev, ki se je leta 1929 preimenovala v Kraljevino Jugoslavijo. V tem času je vodstvo jugoslovanske države odredilo razbitje madžarskega etničnega ozemlja v okolici Lendave. Organizirali so načrtovano naselitev slovanskega prebivalstva v tako imenovane kolonije. Na nekdanjem Esterházyjevem posestvu so naselili približno 1300 priseljencev. Med obema vojnama so 254 naseljenim družinam razdelili približno 1100

Panorama Lendave z okolico • Lendva látképe (Foto • Fotó: Sandi Baumgartner)

A viharos 20. század A 20. századra úgy tekintünk, mint az emberiség történetének egyik legviharosabb időszakára, sőt egyes társadalomkutatók ördögi évszázadnak nevezik. Két nagy világégés, a fajelméleten alapuló nemzeti szocialista és a proletárdiktatúrán alapuló kommunista politikai rendszerek egymásutánja, kegyetlen genocídiumok, helyi fegyveres konfliktusok sokasága, drasztikusan változó államalakulatok és hatalomváltozások, soha nem látott tömegpusztító fegyverek alkalmazása, észbontó terrorcselekmények, világméretű fertőző betegségek elterjedése jellemezte ezen századot. Az I. világháborúban 1914 és 1918 között számos Lendva-vidéki katona harcolt és halt hősi halált, főként a keleti fronton Galíciában és az olasz fronton az Isonzó mentén. Az I. világháborút követő trianoni békeszerződés következményeként a Lendva-vidéket a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, amely 1929-ben átneveződött Jugoszláv Királysággá. Ebben az időszakban a délszláv állam vezetői elrendelték a Lendva-vidék magyar etnikai tömbjének megbontását, így az egykori Esterházy-uradalom területein a betelepített mintegy 1300 főnyi szláv lakosság számára úgynevezett kolóniákat létesítettek. A két világháború között a 254 betelepített család között mintegy 1100 hektár földterületet osztottak ki.78 Az 1939-ben kirobbant II. világháború újra összekuszálta a politikai szálakat. A Jugoszláv Királyság 1941 áprilisáig gyakorolta a hatalmat ezen a területen, aztán április 16-án a magyar katonai egységek bevonultak Alsólendvára, így a vidék ismét visszakerült Magyarországhoz. Mindez négy évig tartott. 1942-ben a magyar hatóságok a Lendva-vidékre betelepített szláv családok 587 tagját Sárvárra internálták.79 Magyarország 1944. március 19-én történt német katonai megszállása következtében április 26-án megkezdődött az alsólendvai zsidók deportálása a haláltáborokba. A holokausztnak 132 alsólendvai áldozata és 23 túlélője volt, közülük csak néhányan költöztek vissza szülővárosukba. Az 1945. évi hadműveletek április 2-án érték el Alsólendva vidékét. Az előretörő szovjet csapatok a vidék lakosságát szinte az utolsó készletekig kifosztották. Ebben az évben újra visszaállították az úgynevezett trianoni határt. Az új jugoszláv kommunista hatalom 1945. július 9-én 19 településről 558 magyar nemzetiségű felnőttet és gyermeket hurcolt Hrastovecre és más szlovéniai internálótáborba. 78

KOVÁCS Attila 2004.

KOVÁCS Attila 2013. 186‒200.

hektarjev obdelovalne zemlje.78 Druga svetovna vojna, ki se je začela leta 1939, je znova pomešala politične štrene. Kraljevina Jugoslavija je oblast nad območjem izvajala do aprila 1941, ko so v Dolnjo Lendavo vkorakale madžarske vojaške enote. S tem je območje za štiri leta ponovno pripadlo Madžarski. Leta 1942 so madžarske oblasti v Sárvár internirale 587 oseb iz slovanskega rodu, ki jih je jugoslovanska oblast v minulih dveh desetletjih naselila v okolici Lendave.79 Po nemški okupaciji Madžarske, 19. marca 1944, se je 26. aprila začela deportacija dolnjelendavskih Judov v taborišča smrti. Holokavst je med lendavskimi Židi zahteval 132 žrtev, od 23 preživelih pa se jih je le nekaj vrnilo živet v svoje rojstno mesto. Vojaške operacije so 2. aprila 1945 dosegle tudi območje Lendave. Sovjetske enote so prebivalce oropale še zadnjih rezerv. Istega leta je bila ponovno vzpostavljena tako imenovana trianonska meja. 9. julija 1945 je nova komunistična jugoslovanska oblast v Hrastovec in druga slovenska taborišča internirala 558 odraslih in otrok madžarske narodnosti iz 19 naselij. Razen vojnih pustošenj v štiridesetih letih 20. stoletja moramo omeniti tudi začetke pridobivanja nafte v okolici Lendave. Leta 1942 je MANÁT (Madžarskonemška družba za mineralna olja) začel raziskovati ogljikovodike pod zemeljsko površino na območju Petišovcev. Leta 1944 je MAORT (Madžarsko-ameriška naft na delniška družba) za 10 milijonov pengov kupila lastnino družbe MANÁT pri Dolnji Lendavi, na kateri se je že nahajalo šest poglobljenih vrtin.80 Nova jugoslovanska oblast je 21. decembra 1945 v okviru nacionalizacije ustanovila podjetje Izvori nafte Dolnja Lendava in nadaljevala s črpanjem nafte. Konec leta 1952 je v okolici Petišovcev že stalo 81 vrtalnih stolpov. Leta 1956 je bila v Lendavi ustanovljena rudarska poklicna šola, ki jo lahko štejemo za naslednico dolnjelendavske obrtne vajeniške šole, ustanovljene leta 1891. Pridobivanje nafte v okolici Lendave je do začetka 21. stoletja zagotavljalo eksistenco številnim družinam v regiji. Po drugi svetovni vojni je bila ob obsežni sovjetski pomoči v Jugoslaviji vzpostav ljena komunistična enopartijska oblast, ki je vladala več kot štiri desetletja. Posledica tega je bila med drugim nacionalizacija zasebne lastnine leta 1947. Pod vplivom mad žarske revolucije leta 1956 se je spremenila tudi jugoslovanska narodnostna politika. Leta 1956 je murskosoboški Pomurski Vestnik začel izhajati s prilogo v madžarskem jeziku,81 decembra 1958 pa je bila poslana v eter prva oddaja v madžarskem jeziku

KOVÁCS Attila 2004.

KOVÁCS Attila 2013. 186‒200.

BUDA Jenő – KOVÁCS József B. l. 13–14.

ZÁGOREC-CSUKA Judit 2007. 225.

Az 1940-es évek háborús pusztításai mellett említést kell tennünk a lendvai kőolajbányászat megindulásáról is. 1942-ben a MANÁT, azaz a Magyar–Német Ásványolajművek Kft. elkezdte a szénhidrogén-kutatást Petesháza környékén. 1944-ben a MAORT, azaz a Magyar–Amerikai Olajipari Részvénytársaság 10 millió pengőért megvásárolta a MANÁT Alsólendva környéki területegységét a rajta lévő hat darab furattal.80 Az új jugoszláv hatalom 1945. december 21-én államosítás keretében megalapította az Izvori nafte – Dolnja Lendava nevű céget és folytatta a kőolajkitermelést. 1952 végén immár 81 fúrótorony állt Petesháza határában. 1956-ban még bányászati szakiskola is létesült a városban, amely az 1891-ben létrehozott lendvai ipari tanonciskola utódjának tekinthető. A Lendva-vidéki kőolajbányászat a 21. század küszöbéig számos itt élő családnak biztosította a megélhetését.

Gledališka in koncertna dvorana v Lendavi • Színház- és Hagversenyterem Lendván (Foto • Fotó: Sandi Baumgartner)

A II. világháború után hathatós szovjet segítséggel kommunista egypártrendszer jött létre Jugoszláviában és több mint négy évtizeden át gyakorolta a hatalmat. Ennek következményeként 1947-ben államosították a magánvagyonokat. Az 1956-os magyar forradalom hatására politikai enyhülési folyamatok indultak be a jugoszláv politikában. 1956-tól a muraszombati Pomurski Vestnik hetilap magyar melléklettel jelent meg,81 1958 decemberében pedig elhangzott az első magyar nyelvű műsor a 80

BUDA Jenő – KOVÁCS József é. n. 13–14.

ZÁGOREC-CSUKA Judit 2007. 225.

na sporedu Radia Murska Sobota.82 Prva televizijska oddaja madžarske skupnosti v Sloveniji pa je bila predvajana jeseni 1978 na Televiziji Slovenija.83 V Lendavi danes delujejo samostojna uredništva vseh omenjenih medijev. V večnacionalni jugoslovanski državi je leta 1991 izbruhnila vojna, Slovenija pa se je osamosvojila. Območje je v 21. stoletje stopilo z velikimi pričakovanji in pomembnimi spremembami. 1. maja 2004 sta Madžarska in Slovenija postali polnopravni članici Evropske unije,84 leta 2007 pa sta se pridružili schengenskemu območju, s čimer se postopoma odpravljajo gospodarske in družbene ovire, ki so bile umetno vzpostavljene z državnimi mejami. Prebivalci Lendave in okolice lahko zase povedo, da so v 20. stoletju živeli v šestih državah: na začetku stoletja v Kraljevini Madžarski, po podpisu Trianonske pogodbe v Kraljevini Srbov, Hrvatov in Slovencev ter v Kraljevini Jugoslaviji. V letih ponovne priključitve Madžarski so postali državljani Kraljevine Madžarske. Po drugi svetovni vojni so bili prebivalci komunistične, tako imenovane nove Jugoslavije, po razpadu te pa so postali državljani samostojne Republike Slovenije. Na kratko, takšno je bilo 20. stoletje v naši pokrajini. Kakšna bo Lendava 21. stoletja, pa je odvisno od nas in naših potomcev!

Panorama Lendave • Lendva látképe 82

ZVER Ilona 2008. 29–30.

ZVER Ilona 2008. 70–71.

LENDVAI KEPE Zoltán 2005b. 215–226.

Radio Murska Sobota adón.82 A szlovéniai magyar közösség első tévéadását pedig 1978 őszén közvetítette a Szlovén Televízió.83 Azóta már mindegyik médium önálló szerkesztőséggel rendelkezik Lendván. 1991-ben a soknemzetiségű Jugoszláviában háború tört ki, aminek következtében Szlovénia önállósult. A 21. század nagy reményekkel és jelentős változásokkal köszöntött be a vidék életébe. 2004. május 1-jén Szlovénia és Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjaivá váltak,84 majd 2007-ben megtörtént a schengeni övezethez való csatlakozásuk is, így a mesterséges határok okozta gazdasági és társadalmi korlátok felszámolása is megindult. A Lendva-vidékiek így elmondhatják magukról, hogy a 20. században hat államban éltek, a század elején a Magyar Királyságban, majd a trianoni döntések után a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban és a Jugoszláv Királyságban. A visszacsatolás éveiben újra a Magyar Királyság állampolgárai lettek. A második világháború után a kommunista, úgynevezett új Jugoszláviához tartoztak, annak szétesése után pedig az önálló Szlovén Köztársaság lakosai. Dióhéjban ilyen volt vidékünk 20. századi történelme. Az, hogy milyen lesz a 21. század Lendvája, már rajtunk és utódainkon múlik!

ZVER Ilona 2008. 29–30.

ZVER Ilona 2008. 70–71.

LENDVAI KEPE Zoltán 2005b. 215–226.

PRILOGA MELLÉKLET

Kronologija (Dolnje) Lendave Koordinate: 46° 33' 51" N, 16° 27' 12" E • 46,564167, 16,453333 Nadmorska višina: 161 m, število prebivalcev: 3015 (2012 SURS) V madžarščini: Asolindva, Asolyndua, Alsólendva, Alsó-Lendva, Alsólindva, Alsolyndwa, Lendva, Lindva, Lyndua, Lyndva, Lyndwa V hetiškem narečju: Asulenva, Lenva, Lenván, Lenvára (Lenváro), Lenváru V slovenščini: Dolnja Lendava, Lendava, Spodnja Lendava V hrvaščini in srbščini: Donja Lendava, Lendava Dolnja V nemščini: Limbach, Lindau, Lindova, Nieder Lymbach, Unter Limbach, Unterlimbach, Unter Limpach V latinščini: Lymbach, Lindau, Lyndua, Lyndva Inferior, Lyndwa inferior

1192

Prva verodostojna pisna omemba naselja Dolnja Lendava.85

1272

Prva pisna omemba lendavskega gradu. Prvi lendavski graščak, ki ga poznamo tudi po imenu, je bil Hahót III., ki se je v listini iz leta 1272 poimenoval „dominus de Lindau” oz. gospodar Lendave.86

1314

Enote Jánosa Kőszegija in družine Salomvári, ki je bila v njegovi službi, so zasedle lendavski grad.87 85

MAYER László-MOLNÁR András 2008. 37-39.

MOL DL 279072.

MOL DL 2599.

Alsó(Lendva) évszámokban Koordináták: 46° 33' 51" N, 16° 27' 12" E • 46,564167, 16,453333 Tengerszint feletti magasság: 161 m, lakosság száma: 3015 (2012 SURS) Magyarul: Asolindva, Asolyndua, Alsólendva, Alsó-Lendva, Alsólindva, Alsolyndwa, Lendva, Lindva, Lyndua, Lyndva, Lyndwa Hetési nyelvjárásban: Asulenva, Lenva, Lenván, Lenvára (Lenváro), Lenváru Szlovénul: Dolnja Lendava, Lendava, Spodnja Lendava Horvátul és szerbül: Donja Lendava, Lendava Dolnja Németül: Limbach, Lindau, Lindova, Nieder Lymbach, Unter Limbach, Unterlimbach, Unter Limpach Latinul: Lymbach, Lindau, Lyndua, Lyndva Inferior, Lyndwa inferior

1192

Alsólendva település első hiteles írásos említése.85

1272

Az alsólendvai vár első írásos említése. Az első név szerint is ismert alsólendvai várúr III. Hahót volt, aki egy 1272-ből fennmaradt oklevélben „dominus de Lindau”-nak, azaz Lendva urának nevezte magát.86

1314

Az alsólendvai várat Kőszegi János és a szolgálatában álló Salomvári család csapatai foglalták el.87 85

MAYER László – MOLNÁR András 2008. 37–39.

MOL DL 279072.

MOL DL 2599.

1323

Madžarski kralj Karel Robert je lendavski grad vrnil Miklósu iz rodbine Hahót.88

1366

Madžarski kralj Ludvik Veliki je Istvánu in Jánosu Bánffyju oz. njihovemu posestvu v naselju Lyndua 23. maja 1366 podelil sejemsko pravico za sejem na god sv. Simona in Jude, torej 28. oktobra.89

1389

V dokumentu o delitvi posestva iz leta 1389 je zapisano, da naselje Lendava, ki se omenja kot civitas, obsega 23 celih, 2 polovični in 4 četrtinske hube. V popisu prebivalcev so omenjeni čevljar, izdelovalec puščic, rejec lovskih psov, tkalec, mesar, izdelovalec in ostrilec mečev, kuhar, zlatar, trgovec, krojač in kolar.90

1441

Madžarski kralj Vladislav I. je Pálu Bánffyju v listini, ki jo je izdal 28. junija 1441, podelil pravico do kovanja denarja v trgih Dolnja Lendava in Beckov.91

1455

Maja 1455 je sv. Janez Kapistran pri Dolnji Lendavi stopil na ozemlje Madžarske.92

1469

Prva omemba dolnjelendavske mitnice.93

1476

Nevesta kralja Matjaža, poznejša madžarska kraljica Beatrice, je s svojim spremstvom 25. novembra 1476 prenočila na lendavskem gradu.

1477

Kralj Matjaž je leta 1477 Miklósa Bánffyja povzdignil med dedne grofe.94 88

FEJÉR György 1829–1844. CCX.

MOL DL 8902.

MOL DL 7467.

MOL DL 44313.

DIÓS István (ur.) 2002. 782–788.

MOL DL 16853.

BILKEI Irén 1994. 70.

1323

Károly Róbert király visszaadta az alsólendvai várat Hahót nembeli Miklósnak.88

1366

Nagy Lajos magyar király Bánffy Istvánnak és Jánosnak az oppidumként említett Lyndua településre vonatkozóan 1366. május 23-án országos vásárjogot adományozott Simon és Júdás napjára, vagyis október 28-ra.89

1389

Az 1389. évi birtokmegosztási irat tanúsága szerint a civitasként szereplő Lendva település 23 egész, 2 fél és 4 negyed telket foglalt magába. Az itt élők között pedig találunk vargát, nyílkészítőt, pecért, takácsot, mészárost, kardcsiszárt, szakácsot, aranyművest, kereskedőt, szabót és kocsigyártót.90

1441

1441. június 28-án kelt oklevelében I. Ulászló király Bánffy Pálnak Alsólendva mezővárosban és Bolondócon pénzverési jogot adományozott.91

1455

Kapisztrán Szent János 1455 májusában Alsólendvánál lépett Magyarország területére.92

1469

Először említik a alsólendvai vámot.93

1476

Mátyás király menyasszonya, a későbbi Beatrix királyné és kísérete 1476. november 25-én a lendvai várban szállt meg.

1477

Mátyás király Bánffy Miklóst 1477-ben az örökös grófok sorába emelte.94 88

FEJÉR György 1829–1844. CCX.

MOL DL 8902.

MOL DL 7467.

MOL DL 44313.

DIÓS István (szerk.) 2002. 782–788.

MOL DL 16853.

BILKEI Irén 1994. 70.

1480

Med 28. avgustom in 4. septembrom 1480 se je kralj Matjaž zadrževal v Dolnji Lendavi.

1483

Plemiški družini Bánffy iz Dolnje Lendave je kralj Matjaž leta 1483 podelil baronski naziv.95

1558

Prvi znani poslovnik in cenik trga Dolnja Lendava je bil objavljen 29. septembra leta 1558.96

1559

V Dolnji Lendavi je že v 16. stoletju, v obdobju reformacije, delovala šola. Od 1559 do 1564 je bil šolski mojster István Beythe, med leti 1570 in 1572 György Orbonai Rácz, med leti 1572 in 1574 pa György Kultsár.97

1573

V Dolnji Lendavi je začel delovati tiskarnar Rudolf Hoffhalter.98 Leta 1573 sta v Dolnji Lendavi izšli dve knjigi, in sicer: Kultsár György: Az halalra valo keszöletröl rövid tanosság… Kultsár György: Az ördögnec a penitencia tarto Bünössel való vetekedéséröl…

1574

Konec delovanja tiskarnarja Rudolfa Hoffhalterja v Dolnji Lendavi.99 Leta 1574 je v Dolnji Lendavi izšla knjiga Györgya Kultsárja z naslovom Postilla…

1600

Turki so zasedli grad v Nagykanizsi in od takrat so prebivalci Dolnje Lendave in okolice skorajda stoletje živeli v stalnem strahu.

MOL DL 33437.

MOL DL 37006.

MURKOVICS János 1896 (1898). 32–34.

HUBERT Ildikó 2011.

1480

Mátyás király Alsólendván tartózkodott 1480. augusztus 28. és szeptember 4. között.

1483

Mátyás királytól az alsólendvai Bánffy főúri család 1483-ban bárói rangot kapott.95

1558

1558. szeptember 29-én kelt Alsólendva mezőváros első ismert írásos rendtartása és árszabása.96

1559

Alsólendván már a 16. században, a reformáció korszakában működött iskola. 1559 és 1564 között Beythe István, 1570 és 1572 között Orbonai Rácz György, 1572 és 1574 között pedig Kultsár György volt az iskolamester.97

1573

Hoffhalter Rudolf nyomdász tevékenységének kezdete Alsólendván.98 Alsólendván kiadott könyvek 1573-ban: Kultsár György: Az halalra valo keszöletröl rövid tanosság… Kultsár György: Az ördögnec a penitencia tarto Bünössel való vetekedéséröl…

1574

Hoffhalter Rudolf nyomdász tevékenységének megszűnése Alsólendván.99 Alsólendván kiadott könyv 1574-ben: Kultsár György: Postilla…

1600

A törökök elfoglalták Nagykanizsa várát, ettől kezdve szinte egy évszázadon át Alsólendva és vidéke lakosai állandó rettegésben éltek.

MOL DL 33437., TANTALICS Béla 2009. 32–33.

MOL DL 37006.

MURKOVICS János 1896 (1898). 32–34.

HUBERT Ildikó 2011.

1603

Največje turško obleganje Dolnje Lendave.100

1608

V Dolnji Lendavi je delovala izpostava potujoče jezuitske misije. Baron Kristóf Bánffy je lendavski župniji daroval pozlačen kelih.

1645

Leta 1645 je pri osemnajstih letih brez potomcev umrl István Bánffy, zaradi česar je rodbina dolnjelendavskih Bánffyjev izumrla.101

1683

Dolnja Lendava z okolico se je osvobodila turškega jarma.102

1690

Vojvoda Pál Esterházy je za 102.500 zlatih forintov kupil gospostvi v Dolnji Lendavi in Lentiju.103

1704

Kljub temu da naše območje v obdobju Rákóczijevega boja za svobodo ni imelo posebne vloge, je okoliško prebivalstvo veliko pretrpelo zaradi pogostih vojaških pohodov. Mesto se je Ferencu Rákócziju II. pokorilo leta 1704. Poglavarjev legendarni general Bottyán Vak je za svoje prezimovališče izbral tudi Dolnjo Lendavo.104

1728

V Lendavskih goricah, na hribu Csonkadomb, je na pobudo družine Gludovácz leta 1728 bila zgrajena kapelica Svete trojice, kjer je v stekleni krsti shranjeno mumificirano telo kapetana Mihaela Hadika.105

100 GÖNCZ László 1996. 78–82. 101 TÓTH Sándor 1995. 102 HÓMAN Bálint-SZEKFŰ Gyula 1939. 368. 103 CSAPODY Csaba 1933. 11. 104 GÖNCZ László 1996. 84. 105 VARGA Sándor 1992. 42.

1603

A törökök Alsólendva ellen vezényelt legnagyobb ostroma.100

1608

Jezsuita vándormissziós állomás működött Alsólendván. Báró Bánffy Kristóf aranyozott kelyhet adományozott a lendvai plébániának.

1645

Bánffy István 1645-ben, 18 évesen utódok nélkül halálozott el és ezzel magvaszakadt az alsólendvai Bánffy nemzetségnek.101

1683

Alsólendva és vidéke felszabadult a töröktől.102

1690

Herceg Esterházy Pál 102 ezer 500 aranyforint ellenében a királyi kamarától megszerezte az alsólendvai és lenti uradalmat.103

1704

A Rákóczi-szabadságharcban vidékünknek jelentősebb szerep nem jutott, ennek ellenére a lakosság sokat szenvedett a gyakori hadjáratok miatt. A város 1704-ben hódolt be II. Rákóczi Ferencnek. A fejedelem legendás hírű tábornoka, Vak Bottyán Alsólendvát is kijelölte téli szálláshelyéül.104

1728

A Lendva-hegyi Csonkadomb tetején a Gludovácz család kezdeményezésére, a Szentháromság tiszteletére kápolna épült, amelyben Hadik Mihály kapitány mumifikálódott holtteste került elhelyezésre üvegkoporsóban.105

100 GÖNCZ László 1996. 78–82. 101 TÓTH Sándor 1995. 102 HÓMAN Bálint – SZEKFŰ Gyula 1939. 368. 103 CSAPODY Csaba 1933. 11. 104 GÖNCZ László 1996. 84. 105 VARGA Sándor 1992. 42.

1751

Leta 1751 je bila blagoslovljena novozgrajena župnijska cerkev sv. Katarine Aleksand rijske.106

1797

Na osnovi uredbe Marije Terezije o obveznem šolanju iz leta 1774 je bila v Dolnji Lendavi leta 1797 ustanovljena t. i. schola trivialis, ki je pozneje delovala pod imenom Rimskokatoliška ljudska šola Dolnja Lendava.107

1835

Maja 1835 je lekarnar Béla Kiss pridobil uradno dovoljenje za odprtje apoteke, na podlagi katerega je v Dolnji Lendavi začela delovati Lekarna Svete trojice, prva lekarna na območju današnjega Prekmurja.108

1848

Narodni branitelji so 11. septembra 1848 zažgali most pri Murskem Središču in s tem preprečili načrtovan prehod enot hrvaškega bana Jelačića preko reke Mure.109 Decembra 1848 je general Mór Perczel v Dolnji Lendavi strnil svoje enote in s sedemtisočglavo vojsko 20. decembra zapustil mesto.110

1849

5. januarja 1849 so cesarske enote brez odpora zasedle Dolnjo Lendavo in do začetka junija nadzorovale mesto z okolico.111 Vzpostavitev okraja Dolnja Lendava.112

1850

Ustanovitev judovske ljudske šole v Dolnji Lendavi.113

106 VARGA Sándor 1992. 12. 107 MURKOVICS János 1896 (1898). 32–34. 108 DÖRNYEI Sándor 2010. 106. 109 MOLNÁR András 2006. 24. 110 MOLNÁR András 2006. 76–77. 111 MOLNÁR András 2006. 78–92. 112 HALÁSZ Imre 1996. 161. 113 WEISZ Arnold 1896 (1898). 35–36.

1751

1751-ben került felszentelésre az újonnan épített Alexandriai Szent Katalin plébániatemplom.106

1797

Mária Terézia 1774-ben kibocsátott, a kötelező népoktatásról szóló rendelete révén Alsólendván 1797-ben megalakult az ún. Schola trivialis, amely a következő időszakban mint Alsó-Lendvai Római Katholikus Népiskola működött.107

1835

Kiss Béla gyógyszerész 1835 májusában kapta meg a gyógyszertárnyitási engedélyét Alsólendvára vonatkozóan, aminek következtében megkezdte működését a Szentháromság Gyógyszertár mint a Muravidék első patikája.108

1848

1848. szeptember 11-én a muraszerdahelyi híd felgyújtásával Alsólendva nemzetőrei megakadályozták Jellasics horvát bán csapatainak a Murán való átkelését.109 Perczel Mór honvédtábornok 1848 decemberében Alsólendván vonta össze csapatait, a várost december 20-án hagyta el mintegy 7000 fős seregével.110

1849

A császári csapatok 1849. január 5-én ellenállás nélkül megszállták Alsólendvát és június elejéig a várost és vidékét felügyeletük alatt tartották.111 Az Alsólendvai járás kialakítása.112

1850

Az Alsó-Lendvai Izraelita Népiskola alapítása.113

1854

Ustanovitev žandarmerijske postaje v Dolnji Lendavi.114

1855

V skladu z dovoljenjem cesarske in kraljevske oblasti Županije Zala z dne 20. junija 1855 »se v trgu Dolnja Lendava, kjer so doslej prirejali tedenske sejme ob nedeljah (…), se od prihodnjega leta tedenski sejmi dovoljujejo ob torkih in sobotah …«115

1866

Gradnja sinagoge v Dolnji Lendavi.116

1871

Leta 1871 je bilo ustanovljeno Meščansko bralno društvo, njegov prvi predsednik je bil lekarnar Béla Kiss. V gostilni Korona je društvo razpolagalo s tremi prostori v pritličju, in sicer s čitalnico, prostorom za družabna srečanja in sobo za biljard. Leta 1896 je društvo imelo 59 rednih in 14 podpornih članov.117

1872

Leta 1872 je mestna šola postala šestletna meščanska šola, ki jo je financirala država.118

1873

Dolnjelendavska hranilnica, ki se je imenovala Alsó-Lendvai Takarékpénztár, je bila uradno ustanovljena 26. aprila 1873. Njen prvi predsednik je bil Ödön Lenck, prvi generalni direktor pa Vincze Zárjeczky. Pobudnik ustanovitve je bil Mihály Kakasdi Hajós, najpomembnejše aktivnosti pri ustanavljanju pa je opravil odvetnik János Kovács. Ustanovna skupščina hranilnice je bila 1. marca 1873 v Veliki mestni gostilni, v prostorih Meščanskega bralnega društva.119 17. maja 1873 je bilo ustanovljeno Prostovoljno gasilsko društvo Dolnja Lendava, in sicer na pobudo Mihálya Kakasdija Hajósa. Imelo je 120 ustanovnih članov, njen prvi predsednik je postal lekarnar Béla Kiss, podpredsednik Mátyás Lendvai, glavni poveljnik pa Mihály Kakasdi Hajós.120 114 HALÁSZ Imre 1996. 163. 115 MOL Esterházy család hercegi ágának levéltára P108 R38 F14492A. 252.1–3. 116 GAŠPAR Mirjana-LAZAR Beata 1997. 36–40. 117 FÚSS Nándor -PATAKY Kálmán 1896 (1898). 45–46. 118 KISS Dénes 1896 (1898). 37–41. 119 POLLÁK Emil 1896 (1898). 48–51., LENDVAI KEPE Zoltán 2013. 12–25. 120 FÚSS Nándor -PATAKY Kálmán 1896 (1898). 52–53.

1854

Az alsólendvai csendőrőrs létrehozása.114

1855

A zalai császári és királyi megyehatóság 1855. június 20. engedélye értelmében „…Alsó Lendva mezővárosában az eddig vasárnapon tartani szokott hetivásár helyett (…) jövőre hetenként kedden és szombaton hetivásárok tartása megengedtetik…”115

1866

Az alsólendvai zsinagóga építése.116

1871

1871-ben létesült a Polgári Olvasó Egylet, első elnöke Kiss Béla gyógyszerész volt. Az egyesület a Korona Vendéglőben három földszinti, azaz egy olvasó-, egy társalgó- és egy billiárdteremmel rendelkezett, 1896-ban 59 belső és 14 külső tagja volt.117

1872

1872-ben a város iskolája állami fenntartású 6 osztályos polgári iskolává alakult át.118

1873

1873. április 26-án jött létre hivatalosan az Alsó-Lendvai Takarékpénztár. Az első elnöke Lenck Ödön, első vezérigazgatója pedig Zárjeczky Vincze volt. A takarékpénztár megalapításának kezdeményezője Kakasdi Hajós Mihály volt, az alapításban döntő tevékenységet pedig Kovács János ügyvéd fejtett ki. A takarékpénztár alapító közgyűlését 1873. március 1-jén tartották meg a városi Nagyvendéglőben lévő Polgári Olvasó Egylet termében.119 1873. május 17-én alakult az Alsólendvai Önkéntes Tűzoltó Egylet Kakasdi Hajós Mihály kezdeményezésére. Az egyesületnek 120 alapító tagja volt, első elnöke Kiss Béla gyógyszerész, alelnöke Lendvai Mátyás, főparancsnoka Kakasdi Hajós Mihály lett.120 114 HALÁSZ Imre 1996. 163. 115 MOL Esterházy család hercegi ágának levéltára P108 R38 F14492A. 252.1–3. 116 GAŠPAR Mirjana – LAZAR Beata 1997. 36–40. 117 FÚSS Nándor – PATAKY Kálmán 1896 (1898). 45–46. 118 KISS Dénes 1896 (1898). 37–41. 119 POLLÁK Emil 1896 (1898). 48–51., LENDVAI KEPE Zoltán 2013. 12–25. 120 FÚSS Nándor – PATAKY Kálmán 1896 (1898). 52–53.

1881

Leta 1881 je bila na pobudo učitelja Janeza Murkoviča v okviru Prostovoljnega gasilskega društva Dolnja Lendava ustanovljena pihalna godba.121

1889

Med leti 1889–1891 je izhajal tednik Alsó-Lendvai Hiradó, prvi časopis v Dolnji Lendavi.122

1890

19. oktobra 1890 je v Dolnjo Lendavo pripeljal prvi vlak. Gradnja železniške povezave Ukk–Čakovec se je začela leta 1889, tehnični prevzem, ki se ga je udeležil tudi takratni minister za promet Gábor Baross, pa je bil 19. oktobra 1890. Okrašen vlak je krenil iz Zalaegerszega in v Dolnjo Lendavo prispel ob pol šestih zvečer. V imenu mesta je vlak in ministra pozdravil Mihály Kakasdi Hajós, pripravili pa so pogostitev za 200 oseb. Pomen mosta na Muri ni bil samo v tem, da je omogočil železniški promet do Čakovca, ampak tudi v tem, da so prav tu prvič na Madžarskem uporabili železobetonsko konstrukcijo pri gradnji železniškega mosta.123

1891

1. julija 1891 je Dolnja Lendava, združena z Dolgo vasjo, pridobila status »velikega naselja«.124

1892

Avgusta 1892 je bilo na pobudo okrajnega glavarja Viktorja Szmodissa ustanovljeno Dolnjelendavsko društvo za zaščito trte pred trtno ušjo in peronosporo. Spomladi 1893 je Viktor Szmodiss, prvi predsednik društva, zasadil približno 3 katastrske orale površine s sortami Riparia portalis, Vitis solonis in Rupestrio monticola.125

1894

8. februarja 1894 je z ministrskim dovoljenjem št. 64341/VI/ a/1893 tudi uradno bilo priznano Dolnjelendavsko društvo za zaščito trte pred trtno ušjo in peronos poro.126 Prvi predsednik društva je bil okrajni glavar Viktor Szmodiss.

121 VARGA Sándor 1973. 15–16 122 BÁNFI Szilvia 2008. 24–51. 123 KOVÁCS Atilla 2003. 46–51. 124 PATAKY Kálmán 1896 (1898). 12. 125 FÚSS Nándor -PATAKY Kálmán 1896 (1898). 54. 126 FÚSS Nándor - PATAKY Kálmán 1896 (1898). 54–55.

1881

1881-ben Murkovics János tanár kezdeményezésére fúvószenekar létesült az Alsólendvai Önkéntes Tűzoltó Egylet keretein belül.121

1889

1889–1891 között jelent meg az Alsó-Lendvai Hiradó című hetilap, Alsólendva első újságja.122

1890

1890. október 19-én Alsólendvára berobogott az első vonat. Az Ukk–Csáktornya vasútvonal építését 1889-ben kezdték el, műszaki átvételére, amelyen jelen volt Baross Gábor, az akkori közlekedési miniszter is, 1890. október 19-én került sor. A feldíszített vonat Zalaegerszegről indulván Alsólendvára este fél hatkor érkezett meg, ahol a vonatot és a minisztert Kakasdi Hajós Mihály köszöntötte a város nevében és 200 terítékű bankettet szerveztek az ünneplők számára. A Murát átszelő híd jelentősége nem csak abban volt, hogy lehetővé tette a vonatközlekedést Csáktornyáig, hanem az építészettörténet azt is számon tartja, hogy itt alkalmaztak először Magyarországon vasbetonszerkezetet vasúti híd építésénél.123

1891

1891. július 1-jén Alsólendva Lendvahosszúfaluval együtt nagyközséggé alakult.124

1892

1892 év augusztusában Szmodiss Viktor járási főszolgabíró kezdeményezésére létrejött az Alsó-Lendva Vidéki Filoxéra és Peronoszpóra Elleni Védekező Egyesület. Az 1893. év tavaszán Szmodiss Viktor, az egyesület első elnöke beültetett mintegy 3 katasztrális hold területet Riparia portalis, Vitis solonis és Rupestrio monticola szőlővesszőkkel.125

1894

1894. február 8-án jött létre hivatalosan az Alsó-Lendva Vidéki Phylloxera és Peronospora Elleni Védekező Egyesület 64341/VI/a/1893. szám alatti minisztériumi jóváhagyással.126 Első elnöke Szmodiss Viktor járási főszolgabíró volt. 121 VARGA Sándor 1973. 15–16 122 BÁNFI Szilvia 2008. 24–51. 123 KOVÁCS Atilla 2003. 46–51. 124 PATAKY Kálmán 1896 (1898). 12. 125 FÚSS Nándor – PATAKY Kálmán 1896 (1898). 54. 126 FÚSS Nándor – PATAKY Kálmán 1896 (1898). 54–55.

1896

Ob tisočletnici madžarske državnosti, 5. oktobra 1896, je svoja vrata odprla nova meščanska šola v Dolnji Lendavi.127 15. oktobra 1896 je potekala ustanovna seja Družabnega društva, katerega pobudnika sta bila odvetnik Ferencz Isoó in notar Oszkár Laubhaimer. Civilno društvo je štelo 30 rednih in 10 podpornih članov, njegov prvi predsednik pa je postal Ferencz Isoó.128

1897

Leta 1897 je začel izhajati mestni tednik z naslovom Alsó-Lendva és Vidéke.129

1898

V letih 1898 in 1899 je v mestu izhajal tednik z naslovom Dél-Zala.130

1899

28. marca 1899 je bilo ustanovljeno Dolnjelendavsko kolesarsko društvo.131 Leta 1899 je znova začel izhajati mestni tednik z naslovom Alsó-Lendvai Hiradó.132

1902

Gradnja parnega mlina in opekarne Béle Eppingerja v Dolnji Lendavi ter opekarne Józsefa Schwartza v Dolgi vasi.

1903

11. maja 1903 je bilo ustanovljeno Dolnjelendavsko nogometno društvo, ki velja za prvo nogometno društvo na območju današnje Slovenije.133

1904

Delovati je začela znamenita dolnjelendavska dežnikarna Hungária Hazai Ernyőgyár.134 127 KISS Dénes 1896 (1898). 37–41. 128 FÚSS Nándor -PATAKY Kálmán 1896 (1898). 47. 129 BÁNFI Szilvia 2008. 24–51. 130 BÁNFI Szilvia 2008. 24–51. 131 HORVÁTH Ferenc 2004. 112. 132 BÁNFI Szilvia 2008. 24–51. 133 HORVÁTH Ferenc 2004. 9. 134 LENDVAI KEPE Zoltán 2008. 82–95.

100

1896

A magyar millennium évében, 1896. október 5-én nyitotta meg az ajtaját az új polgári iskola Alsólendván.127 1896. október 15-én Isoó Ferencz ügyvéd és Laubhaimer Oszkár közjegyző kezdeményezésére tartotta meg alakuló gyűlését a Társas-kör. A civilszervezetnek 30 belső és 10 külső tagja volt, első elnöke Isoó Ferencz lett.128

1897

1897-ben az Alsó-Lendva és Vidéke című városi hetilap jelent meg.129

1898

1898–1899 között a városban a Dél-Zala című hetilap jelent meg.130

1899

1899. március 28-án létesült az Alsó-Lendvai Kerékpáros Egyesület.131 1899-ben újraindult az Alsó-Lendvai Hiradó című városi hetilap.132

1902

Eppinger Béla gőzmalmának és téglagyárának alapítása Alsólendván, valamint Schwartz József téglagyárának alapítása Lendvahosszúfaluban.

1903

1903. május 11-én jött létre az Alsó-Lendvai Football Egyesület, amely az első hivatalos keretek között alapított labdarúgó-egyesület Szlovénia mai területén.133

1904

Alsólendva nevezetes ernyőgyára, a Hungária Hazai Ernyőgyár megkezdte működését.134 127 KISS Dénes 1896 (1898). 37–41. 128 FÚSS Nándor – PATAKY Kálmán 1896 (1898). 47. 129 BÁNFI Szilvia 2008. 24–51. 130 BÁNFI Szilvia 2008. 24–51. 131 HORVÁTH Ferenc 2004. 112. 132 BÁNFI Szilvia 2008. 24–51. 133 HORVÁTH Ferenc 2004. 9. 134 LENDVAI KEPE Zoltán 2008. 82–95.

101

1914

28. julija, natanko mesec dni po sarajevskem atentatu, v katerem je bil 28. junija 1914 ubit prestolonaslednik avstro-ogrske monarhije, Franc Ferdinand, je Dunaj napovedal vojno Srbiji. Nemčija je 1. avgusta napovedala vojno Rusiji, 3. avgusta pa tudi Franciji. Istega dne je Turčija sklenila vojaško zvezo z Nemčijo. Naslednjega dne, 4. avgusta, je britanski imperij napovedal vojno Nemčiji, 5. avgusta avstro-ogrska monarhija Rusiji, 6. avgusta Srbija Nemčiji, 12. avgusta Francija in Velika Britanija Avstro-Ogrski, 23. avgusta pa je v vojno stopila tudi Japonska. S tem se je začela 1. svetovna vojna ki je trajala štiri leta in v kateri so sodelovali tudi vojaški obvezniki z lendavskega območja. Ena od posledic prve svetovne vojne je bil razpad AvstroOgrske, s t. i. trianonsko mejo pa je Kraljevina Madžarska izgubila dve tretjini svojega ozemlja.

1918

26. decembra 1918 je kapetan Jurišić s svojo četo dvajsetih hrvaških vojakov vkorakal v Dolnjo Lendavo, ki je bila brez madžarske vojaške obrambe. Po izgubljeni murskosoboški bitki, ki je potekala med 2. in 3. januarjem 1919 so hrvaški vojaki zapustili tudi Dolnjo Lendavo.135

1919

Jenő Sebestyén, inženir iz Zalaegerszega, je aprila 1919 začel organizirati obsežno protirevolucionarno akcijo proti madžarski vladi sovjetov v Budimpešti. Za izhodišče akcije je bila izbrana Dolnja Lendava oz. prebivalci tega območja in tukaj nameščene vojaške sile. Načrt je zaradi izdaje propadel, organizatorje protirevolucije pa so aretirali in jim naložili hude kazni.136 Sklicujoč se na odločitve pariške mirovne konference, so jugoslovanske vojaške enote 12. avgusta 1919 prodrle iz smeri Radgone in zasedle vzhodni del pokrajine ob Muri do Dolnje Lendave, do 27. avgusta pa napredovale vse do Lentija.137 V jutranjih urah, 29. novembra 1919, se je začela lendavska bitka, ko je približno 50 madžarskih vojakov neuspešno poskusilo pregnati jugoslovansko vojsko iz Dolnje Lendave in okoliških madžarskih vasi.138

135 GÖNCZ László 2001. 37–39. 136 GÖNCZ László 2001. 52–55. 137 GÖNCZ László 2001. 75–79., ZSIGA Tibor 1996. 76. 138 ZSIGA Tibor 1996. 81–86.

102

1914

Pontosan egy hónappal az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse, Ferenc Ferdinánd ellen 1914. június 28-án elkövetett halálos kimenetelű szarajevói merénylet után, július 28-án Bécs hadat üzent Szerbiának. Augusztus 1-jén Németország hadat üzent Oroszországnak, augusztus 3-án pedig Franciaországnak is. Ezen a napon Törökország katonai szövetséget kötött Németországgal. Rákövetkező nap, azaz augusztus 4-én válaszul a Brit Birodalom Németországnak üzent hadat, augusztus 5-én a Monarchia Oroszországnak, 6-án Szerbia Németországnak, augusztus 12-én Franciaország és Nagy-Britannia a Monarchiának, augusztus 23-án pedig a háborúba belépett Japán is. Ezzel kezdetét vette a négy évig zajló I. világháború, amelyben számos Lendva-vidéki hadköteles vett részt. Az I. világháború kimenetelének egyik következménye az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és az úgynevezett trianoni határ meghúzásával a Magyar Királyság területi megcsonkítása volt.

1918

1918. december 26-án a Muraközből mintegy 20 fős horvát csapattal Jurišič kapitány bevonult a magyar katonai védelem nélküli Alsólendvára, de az 1919. január 2-án és 3-án zajló vesztes muraszombati csata következtében kivonultak a városból.135

1919

A magyarországi Tanácsköztársasággal szemben Sebestyén Jenő zalaegerszegi mérnök szervezkedése eredményeként 1919 áprilisában egy széleskörű ellenforradalmi megmozdulás tervét dolgozták ki, amelynek kiindulópontját Alsólendva, a vidék lakossága és az itt tartózkodó katonaság jelentette volna. A terv árulás miatt kudarcba fulladt, az ellenforradalom szervezőit pedig letartóztatták és súlyos ítéleteket róttak ki rájuk.136 A párizsi békekonferencia döntéseire hivatkozva 1919. augusztus 12-én a Regede irányából érkező jugoszláv katonai alakulatok megszállták a Mura-menti térség keleti oldalát Alsólendváig, majd augusztus 27-éig egészen Lentiig nyomultak.137 1919. november 29-én reggel kezdetét vette az alsólendvai ütközet, amikor mintegy 50 magyar katona Alsólendváról és a környékbeli magyar falvakból sikertelenül kísérelte meg elűzni az itt tartózkodó jugoszláv katonaságot.138

135 GÖNCZ László 2001. 37–39. 136 GÖNCZ László 2001. 52–55. 137 GÖNCZ László 2001. 75–79., ZSIGA Tibor 1996. 76. 138 ZSIGA Tibor 1996. 81–86.

103

1920

V skladu s trianonsko mirovno pogodbo, ki je bila podpisana v Franciji 4. junija 1920, in z določitvijo nove državne meje sta Dolnja Lendava in zahodni del njene okolice postala del novoustanovljene Kraljevine Srbov, Hrvatov in Slovencev. Na podlagi trianonske mirovne pogodbe, ki je sledila prvi svetovni vojni, je bilo dolnjelendavsko območje priključeno Kraljevini Srbov, Hrvatov in Slovencev, ki se je leta 1929 preimenovala v Kraljevino Jugoslavijo. V tem času je vodstvo jugoslovanskih oblasti odredilo razbitje madžarskega etničnega območja v okolici Dolnje Lendave in na območju nekdanjega Esterházyjevega posestva vzpostavilo t. i. kolonije za približno 1300 priseljencev slovanskega rodu. Med obema vojnama so 254 naseljenim slovanskim družinam razdelili okoli 1100 hektarjev obdelovalne zemlje.139

1934

V Dolnji Lendavi je bila blagoslovljena evangeličanska cerkev, zgrajena po načrtih arhitekta Antala Kelemena. Cerkev je pomanjšana podoba evangeličanske cerkve v Csorni.140 Dolnja Lendava je bila prvič preimenovana v Lendavo.141

1941

Madžarska naselja v pokrajini ob Muri so bila 16. aprila 1941, ko so madžarske vojaške enote vkorakale v Dolnjo Lendavo, znova pripojena Madžarski. Mesto je ponovno dobilo svoje staro ime Dolnja Lendava.

1942

Madžarske oblasti so 22. junija 1942 v taborišče Sárvár izmed priseljencev slovanskega rodu, ki so jih jugoslovanske oblasti po prvi svetovni vojni nastanile v kolonijah v okolici Dolnje Lendave, internirale 587 oseb. Umrlo je 35 internirancev, od tega 23 v taborišču.142 Madžarsko-nemška naftna družba MANÁT je v okolici Petišovcev začela raziskovati nahajališča ogljikovodikov.

139 KOVÁCS Attila 2004. 140 BENCE Lajos 2013. 142–146. 141 SAVNIK Roman 1980. 295. 142 KOVÁCS Attila 2013. 186–200.

104

1920

Az 1920. június 4-én Franciaországban aláírt trianoni békeszerződés értelmében és az új államhatár meghúzásával Alsólendva és vidékének nyugati része az újonnan létrejött Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. Az I. világháborút követő trianoni békeszerződés következményeként a Lendva-vidéket a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, amely 1929-ben átneveződött Jugoszláv Királysággá. Ebben az időszakban a délszláv állam vezetői elrendelték a Lendva-vidék magyar etnikai tömbjének megbontását, így az egykori Esterházy-uradalom területein a betelepített mintegy 1300 főnyi szláv lakosság számára úgynevezett kolóniákat létesítettek. A két világháború között a 254 betelepített szláv nemzetiségű család között mintegy 1100 hektár földterületet osztottak ki.139

1934

Felavatták az alsólendvai evangélikus templomot, amely Kelemen Antal építész tervei alapján készült és a csornai evangélikus templom kicsinyített mása.140 Alsólendvát először átnevezték Lendvára.141

1941

Az elcsatolt muravidéki települések 1941. április 16-án, amikor a magyar katonai egységek bevonultak Alsólendvára, ismét visszakerültek Magyarországhoz. A város visszakapta régi, Alsólendva elnevezését.

1942

A magyar hatóság 1942. június 22-én, a trianoni határ meghúzása utáni időszakban a jugoszláv hatalom által a Lendva-vidékre telepített szláv lakosság közül 587 személyt Sárvárrá internált. A kitelepítettek közül 35 személy hunyt el, közülük 23-an a táborban.142 A MANÁT, azaz a Magyar–Német Ásványolajművek Kft. elkezdte szénhidrogénkutatásait Petesháza környékén.

139 KOVÁCS Attila 2004. 140 BENCE Lajos 2013. 142–146. 141 SAVNIK Roman 1980. 295. 142 KOVÁCS Attila 2013. 186–200.

105

1944

Po nemški vojaški zasedbi Madžarske 19. marca 1944, so 26. aprila v mestni sinagogi začeli zbirati lendavske Jude, od koder so jih 27. aprila deportirali. Pripadnike judov ske skupnosti iz regije so zbrali v treh začasnih taboriščih v Nagykanizsi. 17. maja so jih z nemškimi vlaki in nemškim vojaškim spremstvom prepeljali v Auschwitz. Holokavst je terjal 132 dolnjelendavskih žrtev, preživelo jih je le 23, le redki od teh pa so se vrnili živet v svoje rojstno mesto.143 Madžarsko-ameriška naftna delniška družba MAORT je za 10 milijonov pengőv od družbe MANÁT odkupila industrijsko opremo in površine v okolici Dolnje Lendave s šestimi poglobljenimi vrtinami.144

1945

Vojaške operacije so leta 1945 območje Dolnje Lendave dosegle 2. aprila.145 V tem letu je bila ponovno vzpostavljena t. i. trianonska meja. Ob izdatni sovjetski podpori je v Jugoslaviji prišla na oblast komunistična partija, ki je vladala več kot štiri deset letja. Diktatura enopartijskega komunističnega sistema je bila v Jugoslaviji zrušena leta 1991. V večernih urah 9. julija 1945 je nova komunistična jugoslovanska oblast začela deportirati prebivalce madžarske narodnosti v Hrastovec. Deportacije Madžarov z območja Dolnje Lendave so se nadaljevale tudi 10. julija. Iz 19 naselij so v Hrastovec, nato pa še v druga slovenska taborišča internirali 558 odraslih in otrok. 21. decembra 1945 so nove jugoslovanske oblasti med nacionalizacijo ustanovile podjetje Izvori nafte Dolnja Lendava, ki je v odkritih nahajališčih nadaljevalo s pridobivanjem nafte.

1952

Dolnja Lendava je bila še drugič preimenovana v Lendavo.146

1956

19. januarja 1956 je murskosoboški tednik, Pomurski vestnik, izšel s prilogo v mad žarščini, ki je bila predhodnica leta 1958 prvič objavljenega tednika Népújság.147

143 NÉMETH László 1996. 272–276., GAŠPAR Mirjana-LAZAR Beata 1997. 78–99. 144 BUDA Jenő-KOVÁCS József B. l. 13–14. 145 GÖNCZ László 2006. 153. 146 SAVNIK Roman 1980. 295. 147 ZÁGOREC-CSUKA Judit 2007. 224–227.

106

1944

Magyarország 1944. március 19-én történt német katonai megszállása következtében április 26-án megkezdődött az alsólendvai zsidók összegyűjtése a város zsinagógájában, majd április 27-én a deportálásuk. A régió zsidóságát a Nagykanizsán kialakított három alkalmi táborban gyűjtötték össze. Elszállításuk Auschwitzba német szerelvényeken és német őrséggel történt május 17-én. A holokausztnak 132 alsólendvai áldozata és 23 túlélője volt, közülük csak néhányan jöttek vissza szülővárosukba élni.143 A MAORT, azaz a Magyar–Amerikai Olajipari Részvénytársaság 10 millió pengőért megvásárolta a MANÁT Alsólendva környéki területegységét a rajta lévő hat furattal.144

1945

Az 1945. évi hadműveletek április 2-án érték el Alsólendva vidékét.145 Ebben az évben újra visszaállították az úgynevezett trianoni határt. Hathatós szovjet segítséggel Jugoszláviában a kommunista párt került hatalomra és vette át az ország irányítását több mint négy évtizedre. Jugoszláviában a diktatórikus egypártrendszer 1991-ben dőlt meg. Az új jugoszláv kommunista hatalom 1945. július 9-én elkezdte a magyar nemzetiségű lakosság deportálását Hrastovecre. 1945. július 10-én folytatódott a Lendvavidéki magyar emberek deportálása: 19 településről 558 felnőttet és gyereket hurcoltak Hrastovecre, majd onnan más szlovéniai internálótáborokba. 1945. december 21-én az új jugoszláv hatalom államosítás keretében megalapította az Izvori nafte – Dolnja Lendava nevű céget és folytatta az elkezdett kőolaj-kitermelést.

1952

Alsólendvát másodszor is átnevezték Lendvára.146

1956

1956. január 19-én a muraszombati Pomurski vestnik hetilap magyar melléklettel jelent meg, amely előzménye volt az 1958-ban megjelent Népújságnak.147

143 NÉMETH László 1996. 272–276., GAŠPAR Mirjana – LAZAR Beata 1997. 78–99. 144 BUDA Jenő – KOVÁCS József É.n. 13–14. 145 GÖNCZ László 2006. 153. 146 SAVNIK Roman 1980. 295. 147 ZÁGOREC-CSUKA Judit 2007. 224–227.

107

1958

Januarja 1958 je izšla prva številka Népújsága, tednika Madžarov v Sloveniji.148 Decembra 1958 je bila emitirana prva oddaja v madžarskem jeziku na Radiu Murska Sobota.149

1968

V južnem delu Lendave je bila otvoritev novozgrajene osnovne šole.

1973

Leta 1973 je začel kot prva ustanova za varovanje kulturne dediščine mesta in Madžarov v Sloveniji delovati zavod Galerija-muzej Lendava.150

1975

Leta 1975 sta bili v Lendavi in Murski Soboti ustanovljeni občinski samoupravni interesni skupnosti za prosveto in kulturo madžarske narodnosti, ki sta nato večkrat menjali ime in se štejeta za predhodnico današnje Pomurske madžarske samoupravne narodne skupnosti. Svet samoupravne narodne skupnosti, katerega člani niso izvoljeni neposredno na volitvah, temveč delegirani, velja za vrhovno politično organizacijo Madžarov v Sloveniji.

1978

Televizija Slovenije je jeseni 1978 emitirala prvo televizijsko oddajo madžarske skup nosti v Sloveniji.151

1991

25. junija 1991 se je Slovenija odcepila od Jugoslavije in razglasila samostojnost. Jugoslovanska ljudska armada je po t. i. desetdnevni vojni zapustila Slovenijo.

1992

12. septembra 1992 sta se v Lendavi srečala predsednika republik Slovenije in Madžarske, Milan Kučan in Árpád Göncz.152

148 ZÁGOREC-CSUKA Judit 2007. 227. 149 ZVER Ilona 2008. 29–30. 150 LENDVAI KEPE Zoltán 2013c. 151 ZVER Ilona 2008. 70–71. 152 Népújság. A szlovéniai magyarok hetilapja, 1992.09.18.

108

1958

1958 januárjában megjelent a Népújságnak, a szlovéniai magyarság hetilapjának első száma.148 1958 decemberében elhangzott az első szlovéniai magyar nyelvű műsor a Radio Murska Sobota adón.149

1968

Lendva déli részén átadásra került az új általános iskola.

1973

Megkezdte működését a Lendvai Galéria és Múzeum, a város és a szlovéniai magyarság első örökségvédelmi intézménye.150

1975

1975-ben alakultak meg a Lendvai és a Muraszombati Községi Magyar Nemzetiségi Művelődési és Oktatásügyi Önigazgatási Érdekközösségek, amelyek számos névváltoztatás után a mai Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség előd jeinek számítanak. A testület, amelynek tagjait mindmáig nem közvetlen választással, hanem delegálással választják ki, a szlovéniai magyarság politikai csúcsszervezetének tekinthető.

1978

A szlovéniai magyar közösség első tévéadását 1978 őszén közvetítette a Szlovén Televízió.151

1991

1991. június 25-én Szlovénia kikiáltotta Jugoszláviától való függetlenségét. Az úgynevezett szlovéniai tíznapos háború után a Jugoszláv Néphadsereg kivonult Szlovénia területéről.

1992

1992. szeptember 12-én Milan Kučan, Szlovénia köztársasági elnöke és Göncz Árpád, Magyarország köztársasági elnöke Lendván találkoztak.152 148 ZÁGOREC-CSUKA Judit 2007. 227. 149 ZVER Ilona 2008. 29–30. 150 LENDVAI KEPE Zoltán 2013c. 151 ZVER Ilona 2008. 70–71. 152 Népújság. A szlovéniai magyarok hetilapja, 1992. 09. 18.

109

1994

1. januarja 1994 je v Lendavi bil ustanovljen Zavod za kulturo madžarske narodnosti, javna ustanova za podporo kulturni dejavnosti Madžarov v Sloveniji.153

1995

Leta 1995 se je na osnovi načrtov, ki jih je izdelal svetovno znani arhitekt Imre Makovecz, začela graditi gledališka in koncertna dvorana v Lendavi, ki je po številnih zapletih bila končana leta 2004.154

2004

1. maja 2004 sta Slovenija in Madžarska postali polnopravni članici Evropske unije,155 leta 2007 pa del schengenskega območja. Zahvaljujoč temu so starodavne poti, ki povezujejo naselja na obeh straneh meje, postale ponovno prehodne brez kontrole državnih organov.

2005

16. novembra 2005 sta se na lendavskem gradu srečala predsednika republik Slovenije in Madžarske, Janez Drnovšek in László Sólyom.156

2006

25. avgusta 2006 je bila v Lendavi, v prenovljeni stavbi nekdanjega Hotela Krona, svojemu namenu predana nova Mestna hiša.157

2007

1. januarja 2007 je v Sloveniji postal uradno plačilno sredstvo evro.158 Na Glavni ulici 52 je bila prenovljena ena najimpozantnejših meščanskih zgradb v mestu, kjer je bila 25. avgusta 2007 v pritličnem delu odprta stalna razstava o zgodovini mesta z naslovom Meščanstvo, tiskarstvo in dežnikarstvo Lendave.159

153 VARGA József (ur.) 2003. 9. 154 http://www.zkp-lendava.si/vsebina/HU_07a_zgodovina.php (2014.01.11.) 155 LENDVAI KEPE Zoltán 2005b. 215–226. 156 http://mek.oszk.hu/09200/09282/pdf/koztarsasagi_elnok_latogatasai.pdf (2014.01.11.) 157 http://www2.lendava.si/index.php?mode=galerija&album=106&slika=31 (2014.01.11.) 158 LENDVAI KEPE Zoltán 2013b. 94. 159 LENDVAI KEPE Zoltán (ur.) 2013. 154–157., 243.

110

1994

1994. január 1-jével Lendván megalakult a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, a szlovéniai magyarság kulturális tevékenységét felkaroló szakintézmény.153

1995

A lendvai Színház- és Hangversenyterem építése Makovecz Imre világhírű építész tervei alapján 1995-ben kezdődött meg és számos bonyodalom után 2004-ben fejeződött be.154

2004

2004. május 1-jén Szlovénia és Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjaivá váltak,155 majd 2007-ben megtörtént a schengeni övezethez való csatlakozásuk is. Ennek köszönhetően a határ két oldalán lévő falvak közötti ősi utak minden államhatósági ellenőrzés nélkül újra szabadon használhatóvá váltak.

2005

2005. november 16-án a lendvai várban találkozott Janez Drnovšek, Szlovénia köztársasági elnöke és Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke.156

2006

2006. augusztus 25-én került átadásra Lendván az új Városháza, amely az egykori Korona Szálló felújított épületében kapott méltó helyet.157

2007

2007. január 1-jétől Szlovéniában a hivatalos fizetőeszköz az euró lett.158 Felújításra került a város egyik legimpozánsabb, a Fő utca 52. szám alatt álló polgári épülete, amelynek földszinti részén 2007. augusztus 25-én megnyílt a Lendva polgárosodása, ernyőgyártása és nyomdászata című állandó várostörténeti kiállítás.159

153 VARGA József (szerk.) 2003. 9. 154 http://www.zkp-lendava.si/vsebina/HU_07a_zgodovina.php (2014.01.11.) 155 LENDVAI KEPE Zoltán 2005b. 215–226. 156 http://mek.oszk.hu/09200/09282/pdf/koztarsasagi_elnok_latogatasai.pdf (2014.01.11.) 157 http://www2.lendava.si/index.php?mode=galerija&album=106&slika=31 (2014.01.11.) 158 LENDVAI KEPE Zoltán 2013b. 94. 159 LENDVAI KEPE Zoltán (szerk.) 2013. 154–157., 243.

111

2008

Predsednika slovenske in madžarske vlade, Janez Janša in Ferenc Gyurcsány, sta 19. avgusta 2008 slavnostno predala svojemu namenu odsek avtoceste, ki obkroža mesto z južne in zahodne strani, s čimer je bila vzpostavljena avtocestna povezava med državama.160

2012

8. marca 2012 sta se v Lendavi srečala predsednika republik Slovenije in Madžarske, Danilo Türk in Pál Schmitt.161 18. maja 2012 je bila v popolnoma prenovljeni zgradbi nekdanje lendavske sinagoge odprta stalna muzejska razstava z naslovom Židovstvo Prekmurja.162

2014

4. februarja 2014 je bila v objektu na Glavni ulici 124 v Lendavi, kjer se nahaja sedež pomurske madžarske skupnosti, v prisotnosti madžarskega in slovenskega ministra za zunanje zadeve, Jánosa Martonyija in Karla Erjavca, odprta konzularna pisarna Republike Madžarske.163

160 http://index.hu/gazdasag/magyar/stra080819/ (2014.01.11.) 161 Népújság. A szlovéniai magyarok hetilapja, 2012.03.14. 162 LENDVAI KEPE Zoltán (ur.) 2013. 164–165., 259. 163 SNK: Konzuli iroda nyílt Lendván. In: Népújság. A szlovéniai magyarok hetilapja. 2014.02.06., 1-3.

112

2008

Janez Janša, Szlovénia miniszterelnöke és Gyurcsány Ferenc, Magyarország miniszterelnöke 2008. augusztus 19-én avatta fel és adta át a forgalomnak a Lendvát déli és nyugati oldalról megkerülő autópályaszakaszt, amely gyorsforgalmi úttal kötötte össze a két országot.160

2012

2012. március 8-án Danilo Türk, Szlovénia köztársasági elnöke és Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke Lendván találkoztak.161 A teljesen felújított lendvai zsinagóga épületében 2012. május 18-án megnyílt a Muravidéki zsidóság című állandó emlékkiállítás.162

2014

2014. február 4-én Lendván a Fő utca 124. alatt, a muravidéki magyar csúcsszervezet székházában Martonyi János, Magyarország és Karl Erjavec, Szlovénia külügyminisztere jelenlétében megnyílt a Magyar Köztársaság Lendvai Konzuli Irodája.163

160 http://index.hu/gazdasag/magyar/stra080819/ (2014.01.11.) 161 Népújság. A szlovéniai magyarok hetilapja, 2012. 03. 14. 162 LENDVAI KEPE Zoltán (szerk.) 2013. 164–165., 259. 163 SNK: Konzuli iroda nyílt Lendván. In: Népújság. A szlovéniai magyarok hetilapja. 2014.02.06., 1–3.

113

Kratice • Rövidítések b. k.

brez kraja / hely nélkül

b. l.

brez letnice / évszám nélkül

Bp.

Budapest / Budimpešta

é. n.

évszám nélkül / brez letnice

GML

Galerija-Muzej Lendava / Galéria-Múzeum Lendva

h. n.

hely nélkül / brez kraja

horv.

horvát, horvátul / hrvaško, hrvaščina, v hrvaščini

hrv.

hrvaško, hrvaščina, v hrvaščini / horvát, horvátul

JPTE

Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs

KÖH

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest Zavod za varstvo kulturne dediščine, Budimpešta

lat.

latinsko, latinščina, v latinščini / latin, latinul

madž.

madžarsko, madžarščina, v madžarščini / magyar, magyarul

MOL DL

Magyar Országos Levéltár, Budapest. Diplomáciai Levéltár Madžarski državni arhiv, Budimpešta. Diplomacijski arhiv

nem.

nemško, nemščina, v nemščini / német, németül

ném.

német, németül / nemško, nemščina, v nemščini

OSzK

Országos Széchényi Könyvtár, Budapest Nacionalna knjižnica Széchényi, Budimpešta

PMMS

Pomurski muzej Murska Sobota

prekm.

prekmursko, prekmurščina, v prekmurščini / vend, vendül

slov.

slovensko, slovenščina, v slovenščini / szlovén, szlovénul

SURS

Statistični urad Republike Slovenije Szlovén Köztársaság Statisztikai Hivatala

szerk.

szerkesztő / urednik

szlov.

szlovén, szlovénul / slovensko, slovenščina, v slovenščini

ur.

urednik / szerkesztő

114

Literatura • Irodalom BALAŽIC Janez 1992 BÁNFI Szilvia 2008

BENCE Lajos 2013

K podobi lendavskega gradu. In: Stopinje. 82-86. Dolnjelendavska tiskarna v službi pomeščanjenja. A polgárosodás szolgálatában működő alsólendvai nyomda. In: LENDVAI KEPE Zoltán (ur./szerk.): Meščanstvo, tiskarstvo in dežnikarstvo Lendave. Obrtništvo Lendave I. Lendva polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása. Lendva ipartörténete I. Lyndvamuseum 2. LendavaLendva. 24-51. Az evangélikus gyülekezet és templom. Evageličanska občina in cerkev. In: KIRÁLY M. Jutka (ur./szerk.): Lendva 820 éve. 820 let mesta Lendava. Lendva-Lendava. 142-145.

BENCZE Géza (ur./szerk.) 1986 Zala megye leírása a reformkorban két korabeli forrás alapján. Zalai Gyűjtemény 23. Zalaegerszeg. BILKEI Irén 1994

BONFINI Antonio 1995

Az alsólendvai Bánffy család a XVI. században. In: GÖNCZ László (ur./szerk.): Lendava Lendva 11921992. Študije o zgodovini Lendave. Tanulmányok Lendva történelméből. Lendavski zvezki. Lendvai Füzetek. Lendava-Lendva. 70-75. A magyar történelem tizedei. Budapest.

BUDA Jenő – KOVÁCS József B. l./É. n. Ötven éves a magyar kőolaj- és földgázbányászat. KFV 1937-1987. Nagykanizsa. CSAPODY Csaba 1933

Az Esterházyak alsólendvai uradalmának gazdálkodása a XVIII. század első felében. Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez 6. Budapest.

115

CZAKÓ Károly 1940 DANKÓ Imre 1991

Az alsólindvai Bánffy-család. In: Magyar Családtörténeti Szemle 6. 25-31, 57-59, 83-89. A magyar vásárok néprajza. In: NAGYBÁKAY Péter (ur./ szerk.): Magyar Néprajz III. Kézművesség. Budapest. 637-702.

DIÓS István (ur./szerk.) 2002 Szentek élete I. Budapest. DÖRNYEI Sándor 2010

Gyógyszeres értekezések. Gyógyszerészek nyomtatott vizsgadolgozatai 1827-1844. H. n.

ÉRSZEGI Géza (ur./szerk.) 2005 Archivum Regni – Regnum archivi. A Magyar Országos Levéltár palotája. Veszprém-Budapest. ESTERÁS Pál 1696 FEJÉR György 1829-1844

Mennyei Korona... H. n. Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Buda.

FÚSS Nándor – PATAKY Kálmán (ur./szerk.) 1896 (1898) Alsó-Lendva nagyközség milleniumi emlékkönyve. Nagy-Kanizsa. GAŠPAR Mirjana – LAZAR Beata 1997 Židje v Lendavi. A lendvai zsidóság. Lendava. GÖNCZ László 1996 2000

2001 2006

Fejezetek Lendva történetéből 1920-ig. Lendva. Sajátos események a Mura mentén 1919-ben. In: GÖNCZ László (ur./szerk.): A Mura mente és a trianoni békeszerződés. Pokrajina ob Muri in trianonska pogodba. Lendavski zvezki – Lendvai Füzetek 17. Lendva-Lendava. 33-50. A muravidéki magyarság 1918-1941. Lendva. Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941-1945. Lendva. 116

GÖNCZ László (ur./szerk.) 1994 Lendava Lendva 1192-1992. Študije o zgodovini Lendave. Tanulmányok Lendva történelméből. Lendavski zvezki. Lendvai Füzetek. Lendava-Lendva. GYIMESI Endre 1989 GYÖRFFY György 1959 HALÁSZ Imre 1996

HOLUB József 1929

A Zala megyei nyomdászat kezdetei I. In: Zalai Gyűjtemény 28. Zalaegerszeg. 91-107. Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest. A közigazgatás átszervezése és a négycentrumu megye kialakulása. In: Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére. Zalaegerszeg. 161-166. Zala megye története a középkorban. Pécs.

HÓMAN Bálint – SZEKFŰ Gyula 1939 Magyar történelem V. Budapest. HORVÁTH Ferenc 2004

A lendvai labdarúgás 100 éve. 100 let lendavskega nogometa. Lendvai Füzetek – Lendavski zvezki 18. Lendva-Lendava.

HORVÁTH Sándor 1942 Alsólendva múltja és jelene. Alsólendva. HUBERT Ildikó 2011

„Az mit Istennek mívelhetek, örömest kész vagyok hozzája”. Kulcsár György és művei. Budapest.

KEPÉNÉ BIHAR Mária – LENDVAI KEPE Zoltán 2011 Kő kövön maradjon! Lendva. 2013 A Hungária Hazai Ernyőgyár. Dežnikarna Hungaria. In: KIRÁLY M. Jutka (ur./szerk.): Lendva 820 éve. 820 let mesta Lendava. Lendva-Lendava. 146-149.

117

Képes krónika 2003 Képes krónika. Hasonmás kiadás. Budapest. KERMAN Branko 1994

Halicanum ‑ Lindolveschirichun ali Lendava? In: GÖNCZ László (ur./szerk.): Lendava-Lendva 1192-1992. Študije o zgodovini Lendave. Tanulmányok Lendva történelméből. Lendavski zvezki. Lendvai Füzetek. Lendava-Lendva. 12‑17.

KIRÁLY M. Jutka (ur./szerk.) 2013 Lendva 820 éve. 820 let mesta Lendava. Lendva-Lendava. KISS Dénes 1896 (1898)

KOS Milko 1936 KOVÁCS Attila 2003

2004 2013

Az Alsó-Lendvai M. Kir. Állami Polgári Fiú-iskola története. In: FÚSS Nándor – PATAKY Kálmán (ur./szerk.): Alsó-Lendva nagyközség milleniumi emlékkönyve. Nagy-Kanizsa. 37-41. Conversio Bagoariorum et Carantanorum. Razprave Znanstvenega društva v Ljubljani 11. Ljubljana. Železnica v Dolnji Lendavi. Az alsólendvai vasút. In: ŠIMONKA Tanja (ur./szerk.): Dolnja Lendava v obdobju meščanstva 1867-1945. Az alsólendvai polgárosodás korszaka 1867-1945. Lendava-Lendva. 46-51. Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között. Lendva. Represija v Prekmurju med drugo svetovno vojno in v povojnem obdobju – primer internacije v Sárvár in Hrastovec. In: Prispevki za novejšo zgodovino. Represija med 2. svetovno vojno in v povojnem obdobju. Ljubljana. 186-200.

LENDVAI KEPE Zoltán 2005 EU-FÓRIA, avagy az Európai Unióhoz való csatlakozás a muravidéki magyarok és szlovének körében. In: KLAMÁR Zoltán (ur./szerk.) Etnikai kontaktzónák a Kárpátmedencében a 20. század második felében. Aszód. 215-226. 2008 Dežnikarna „Hungária Hazai Ernyőgyár” v Dolnji Lendavi. Az alsólendvai Hungária Hazai Ernyőgyár. In: LENDVAI KEPE Zoltán (ur./szerk.): Meščanstvo, tiskarstvo in dežnikarstvo Lendave. Obrtništvo Lendave I. Lendva polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása. Lendva ipartörténete I. Lyndvamuseum 2. Lendava-Lendva. 82-95. 118

2013a 2013b

2013c

A Bánffy-dénár hazatérése. In: Kerek Perec. Népújság magazin 2013. Lendva. 60-61. 140 let denarnih zavodov v Prekmurju. A muravidéki pénzintézetek 140 éve. Gospodarska zgodovina območja Lendave 2. Lendva-vidék gazdaságtörténete 2. Lyndvamuseum 6. Lendava-Lendva. 40 let Galerije-Muzeja Lendava. A Lendvai Galéria és Múzeum 40 éve. Lendava-Lendva.

LENDVAI KEPE Zoltán (ur./szerk.) 2008 Meščanstvo, tiskarstvo in dežnikarstvo Lendave. Obrtništvo Lendave I. Lendva polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása. Lendva ipartörténete I. Lyndvamuseum 2. Lendava-Lendva. LENDVAI KEPE Zoltán – NAGY Zoltán (ur./szerk.) 2009 Kulcsár György: Az ördögnek a penitenciatartó bűnössel való vetekedéséről és a kétségbeesés ellen a reménységről való tanúság. Kosanje hudiča s kesanim grešnikom in nauk, ki govori o upanju zoper obup. (AZ ÖRDÖGNEC A PENITENCIA TARTO Bünössel való vetekedéséről: es az kétségbe essés ellen az Reménségröl való tanusság: IRATTATOT: Az Also Linduai KULTSAR GIÖRGY Mester által. NYOMTATTATOT Also Linduán: Rodolphus Hoffhalter által. M.D.LXXIII. esztendöbe). Fakszimile kiadás mellékelt tanulmányfüzettel magyar és szlovén nyelven. Lendva-Budapest. LENDVAI KEPE Zoltán – S. SEBESTYÉN József 2012 Alsólendva vára. Grad Dolnje Lendave. Lyndvamuseum 4. Lendva-Lendava. LUKÁCS István 2001 MARKÓ László 2000

A megváltó Mátyás király színeváltozásai a szlovén néphagyományban és szépirodalomban. Budapest. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Budapest.

MAYER László – MOLNÁR András (ur./szerk.) 2008 Források a Muravidék történetéhez I. Viri za zgodovino Prekmurja I. Szombathely-Zalaegerszeg.

119

MEGYERI Anna 2010

„A földre építek, az égben bízom”. A Morandini építészcsalád a Monarchiában. Zalaegerszeg.

MERÉNYI Lajos – BUBICS Zsigmond 1895 Herczeg Esterházy Pál nádor 1635-1713. Budapest MOLNÁR András 2006

MONOK István B. l./É. n.

Nemzetőrök, honvédek, hadmozdulatok. Lendva-vidék a szabadságharcban 1848-1849. Narodne straže, vojska, vojaški premiki. Območje Lendave v času revolucije in boja za svobodo 1848-1849. Lendavski zvezki-Lendvai Füzetek 19. Lendva-Lendava. A Bánffyi család alsólindvai udvara és könyves műveltsége. In: MONOK István (ur./szerk.): Kék vér, fekete tinta. B. k./H. n. 60-67.

MURKOVICS János 1896 (1898) Az Alsó-Lendvai Római Katholikus Népiskola története. In: FÚSS Nándor – PATAKY Kálmán (ur./szerk.): AlsóLendva nagyközség milleniumi emlékkönyve. Nagy-Kanizsa. 32-34. MÜLLER Róbert 1971

Régészeti terepbejárások a göcseji „szegek” vidékén és településtörténeti tanulságaik. A Göcseji Múzeum Kiadványai 30. Zalaegerszeg.

NAGY Imre – VÉGHELY Dezső – NAGY Gyula (szerk.) 1886 Zala vármegye története. Oklevéltár. 1. kötet. 1024-1363. Bp. 1890 Zala vármegye története. Oklevéltár. 2. kötet. 1364-1498. Bp. NÉMETH László 1996

PATAKY Kálmán 1896 (1898)

A Holocaust Zalában. In: Zala megye ezer éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére. Zalaegerszeg, 1996. 272-276. Visszapillantás a magyar nemzet és Alsó-Lendva történetére. In: FÚSS Nándor – PATAKY Kálmán (ur./szerk.): Alsó-Lendva nagyközség milleniumi emlékkönyve. Nagy-Kanizsa. 5-21. 120

PIVAR Ella 1983

POLLÁK Emil 1896 (1898)

SÁNDOR Imre 1913

Az alsólendvai uradalom állapota a XVIII. században. Naptár '84. A szlovéniai magyarok évkönyve. Murska Sobota. 95-105. Az Alsó-Lendvai Takarékpénuztár. In: FÚSS Nándor – PATAKY Kálmán (ur./szerk.): Alsó-Lendva nagyközség milleniumi emlékkönyve. Nagy-Kanizsa. 48-51. Az első Bánffyak. In: Genealógiai Füzetek. 32-38.

SAVNIK Roman (ur./szerk.) 1980 Krajevni leksikon Slovenije IV. Podravje in Pomurje. Ljubljana. SIMONFFY Emil 1968

ŠAVEL Irena 1999 2008

Adatok a paraszti birtokviszonyok vizsgálatához Zala megyében a jobbágyfelszabadítás után. Kilenc falu történeti statisztikai vizsgálata. Agrártörténeti Szemle 1968/1-2. 131-179. Oloris. Bronastodobna naselbina pri Dolnjem Lakošu. Bronzkorszakbeli település Alsólakosnál. Murska SobotaLendava. Pri Muri. Razstava o arheološkem najdišču pri Lendavi. Murska Sobota.

ŠIMONKA Tanja (ur./szerk.) 2003 Dolnja Lendava v obdobju meščanstva 1867-1945. Az alsólendvai polgárosodás korszaka 1867-1945. Lendava-Lendva. SZATLÓCZKI Gábor 2001 Ulászló király zalai és vasi hadjárata. Keszthely. TANTALICS Béla 1988 1997a 1997b 2009

Lendva kulturális emlékei a XVI. század második feléből. Kulturne znamenitosti Lendave v drugi polovici 16. stoletja. Lenti. Szijártóháza története. Lenti. Zalaszombatfa története. Lenti. A Bánffy család szellemi hagyatéka. Lenti. 121

TARJÁN G. Gábor B. l./É. n.

Lendvai századok. Zalaegerszeg.

TÓTH János 1965

Göcsej népi építészete. Budapest.

TÓTH Sándor 1995

VÁNDOR László 1994

Adatok az alsólindvai Bánffy család történetéhez. In: Naptár '96. A szlovéniai magyarok évkönyve. Lendva. 87-98.

A Hahót-Buzád nemzetség birtokközpontjainak kialakulása Zala vármegyében. Lendvai Füzetek. Lendva. 58-63.

VARGA József (ur./szerk.) 2003 10 éves a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet. Muratáj 2003. Különkiadás. Lendva. VARGA Sándor 1973 1992 WEISZ Arnold 1896 (1898)

WERTNER Mór 1898

Kronika lendavskega gasilstva. A lendvai tűzoltóság krónikája. Lendavski zvezki – Lendvai Fűzetek 1. Murska Sobota. A lendvai plébánia történetéből. Győr.

Az Alsó-Lendvai Izraelita Népiskola története. In: FÚSS Nándor – PATAKY Kálmán (ur./szerk.): Alsó-Lendva nagyközség milleniumi emlékkönyve. Nagy-Kanizsa. 35-36.

A Buzád-Hahót nemzetség. In: Turul 16. 19-33, 59-65.

ZÁGOREC-CSUKA Judit 2007 A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig. Lendva. Zbornik občine Lendava 1991 Zbornik občine Lendava. Lendava. 122

ZVER Ilona (ur./szerk.) 2008 Színes hangok, beszélő képek. A magyar nyelvű rádiózás 50 és a magyar nyelvű tévézés 30 éve. Slikoviti glasovi, govoreče slike. 50 let radijskega in 30 let televizijskega programa v madžarskem jeziku. In: Muratáj ‚08/1-2. Lendva-Lendava. ZSIGA Tibor 1996

Muravidéktől Trianonig. Lendva.

123

Kazalo • Tartalomjegyzék Lyndwa, Alsólendva, Unter Limbach, Dolnja Lendava, Lendava, Lendva

Lyndwa, Alsólendva, Unter Limbach, Dolnja Lendava, Lendava, Lendva

Panonija – Prekmurje – območje Lendave

Pannónia – Muravidék – Lendva-vidék

1192: Haholdi v Dolnji Lendavi

1192: A Haholdok Alsólendván

Začetki razvoja Dolnje Lendave

Alsólendva felemelkedésének kezdetei

Pravica Bánffyjev do kovanja denarja

A Bánffyak pénzverési joga

Kralj Matjaž ga je ljubil kot brata

Akit Mátyás király testvéreként szeretett

Predpisi in ceniki mesta Dolnja Lendava

Alsólendva mezőváros rendtartása és árszabása

Prva tiskarna in tiskane knjige na ozemlju današnje Slovenije

Az első nyomda és az első nyomtatott könyvek Szlovénia mai területén

Boji proti Turkom v Dolnji Lendavi

Törökellenes küzdelmek Alsólendván

Nova lendavska gospoda: rodbini Nádasdy in Esterházy

Lendva új urai: a Nádasdyak és az Esterházyak

Baročni spomeniki v Lendavi

Barokk emlékek Lendván

Razcvet meščanske družbe v Dolnji Lendavi

A polgári társadalom virágkora Alsólendván

124

Stavbna dediščina iz obdobja meščanstva v Dolnji Lendavi

A polgári Alsólendva épített öröksége

Razburkano 20. stoletje

A viharos 20. század

Priloga • Melléklet

Kronologija (Dolnje) Lendave

Alsó(Lendva) évszámokban

Kratice • Rövidítések

114

Literatura • Irodalom

115

Kazalo • Tartalomjegyzék

124

125

ZAHVALJUJEMO SE VSEM, KI SO PODPRLI PROJEKT KÖSZÖNJÜK TÁMOGATÓINK NAGYLELKŰ SEGÍTSÉGÉT

Društvo upokojencev Lendava, Sekcija za kulturno dediščino Lendvai Nyugdíjasok Egyesülete, Örökségvédelmi Szekció

Országos Széchényi Könyvtár, Budapest

Pomurske lekarne, Lekarna Lendava Pomurske lekarne, Lendvai Gyógyszertár

RTV Slovenija, Studio madžarskih programov Lendava RTV Slovenija, Magyar Műsorok Stúdiója Lendva

Grafika: Dubravko Baumgartner

Kepéné Bihar Mária – Lendvai Kepe Zoltán

Ly n d va m u s e u m 7

Ly n d va m u s e u m

Lendavski dragulji in usode Lendvai kincsek és sorsok