Lendvai K é P ző M űvé S z EK
BAUmGARTNeR Dubravko
festőművész, 1979-ben született Lendván, a Ljubljanai Képzőművészeti Akadémián szerzett oklevelet. Lendván él és alkot.
A műalkotás címe:
Technika: Méretek:
Dare BIRsA
Rostig 7/I. 2013
fémlemez, fa 39,5 x 103,5 cm
festőművész, 1958-ban született Muraszombatban, a Ljubljanai Képzőművészeti Akadémián folytatta tanulmányait. A szlovén fővárosban él és alkot.
A műalkotás címe:
Technika: Méretek:
Prasica na požarno noč (diptichon) 2000
Olaj-vászon (2x) 100 x 81,5 cm
ČAsAR sebastijan
festőművész, 1981-ben született Csáktornyán, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola festészet szakán szerzett oklevelet Szombathelyen, majd a Pécsi Egyetem képzőművészeti szakán folytatta egyetemi tanulmányait. Lendván él és alkot.
A műalkotás címe:
Technika: Méretek:
Tücsök I. 2012
Pasztell-papír 10 x 19 cm
Lendvai képzőművészek 2
DANCs ROTH marika
festőművész és textiltervező, 1950-ben született Lendván, a zágrábi Képzőművészeti Akadémián szerzett oklevelet. Münchenben él és alkot.
A műalkotás címe: Technika: Méretek:
Mystik (Fa) 1997 Grafit-papír 70 x 50 cm
GÁBOR zoltán
festőművész, 1922-ben született Lendván, a zágrábi Képzőművészeti Akadémián végezte tanulmányait. Később zágrábban élt és alkotott, és ott is hunyt el 2010-ben.
A műalkotás címe: Technika: Méretek:
északi fény Lendva felett 1997 Olaj-vászon 65,5 x 75,5 cm
GALIČ Štefan
festőművész és grafikus, 1944-ben született Lendván, a Ljubljanai Képzőművészeti Akadémián folytatta tanulmányait, majd ezt befejezve hazatért Lendvára. 1997-ben hunyt el.
A műalkotás címe: Technika: Méretek:
Fosszília-fa-XX 1991
Színes fametszet 100 x 70 cm
Lendvai képzőművészek 3
GÖNTéR endre
festőművész, 1949-ben született Dobronakon, a Maribori Pedagógiai Fakultás képzőművészeti szakán szerzett oklevelet. Muraszombatban él és alkot.
A műalkotás címe: Technika: Méretek:
Hoffhalter 1991 vegyes-vászon 120 x 100,5 cm
Cvetka HOJNIk
festőművész és textiltervező, 1963-ban született Lendván, a Ljubljanai Természettudományi és Műszaki Egyetem Textília Karának textil- és ruhatervezői szakán végzett. Mariborban dolgozik, Lendván él.
A műalkotás címe: Technika: Méretek:
válaszúton 2004 Akril, textil, fa - vászon 125 x 90cm
HUz JAN zdenko
festőművész, 1947-ben született Lendván, a Ljubljanai Képzőművészeti Akadémián szerzett oklevelet. Ljubljanában él és alkot.
A műalkotás címe:
Technika: Méretek:
Spanyol portré 1978 Akril-vászon 100 x 100 cm
Lendvai képzőművészek 4
kIRÁLY Ferenc
szobrászművész, 1936-ban született Lendván, a Ljubljanai Képzőművészeti Akadémián kezdte tanulmányait, majd a zágrábi Képzőművészeti Akadémián szerzett oklevelet. Lendván él és alkot.
A műalkotás címe: Technika: Méretek:
Kezdetben 2004 Márvány 45 x 60 x 20 cm
suzanne kIRÁLY-mOss
festőművész és restaurátor, 1937-ben született Chicagóban (USA), tanulmányait New Yorkban kezdte, zágrábban folytatta, majd Bécsben a Képzőművészeti Akadémián szerzett oklevelet. Lendván él és alkot.
A műalkotás címe: Technika: Méretek:
Hegyi út 2002 vegyes-vászon 120 x 100,5 cm
pÁL katja
festőművész, 1979-ben született Muraszombatban, a Ljubljanai Képzőművészeti Akadémián szerzett oklevelet és további specializációt festészetből. Lendván él és alkot.
A műalkotás címe:
Technika: Méretek:
FK335E 2012 Akril – fa 67 x 67 x 3 cm
Lendvai képzőművészek 5
pANDUR Lajcsi
festőművész, 1913-ban született Lendván, a zágrábi Képzőművészeti Akadémián szerzett oklevelet, majd Budapesten végzett kiegészítő tanulmányokat. Később többnyire Mariborban élt és alkotott, ahol 1973-ban hunyt el.
A műalkotás címe: Technika: Méretek:
vasárnap délután 1967 Olaj-vászon 80,5 x 100,5 cm
pANDUR Ludvik
festőművész, 1947-ben született Slovenj Gradecben, a zágrábi Képzőművészeti Akadémián szerzett oklevelet. Mariborban él és alkot.
A műalkotás címe: Technika: Méretek:
Berek 1997 Olaj-vászon 120 x 100 cm
ŠINkO sabina
festőművész és bábtervező, 1968-ban született Lendván, a Maribori Pedagógiai Fakultás képzőművészeti szakán végzett. Mariborban dolgozik, Lendván él.
A műalkotás címe: Technika: Méretek:
Járókelők L2 Akril-vászon 70 x 90 cm
zALA mAYeR György
szobrászművész, 1858-ban született Alsólendván, a Budapesti Képzőművészeti Akadémián folytatta tanulmányait. 1937-ben hunyt el Budapesten.
A műalkotás címe: Technika: Méretek:
viktoria-Szabadság lovas 1912 bronz 45 x 37 x 14 cm
Lendvai képzőművészek 6
A város, ahol az alkotószellem izgalomba jön és megnyugvásra talál
Minden város egyedinek számít a maga módján, a különbségek és sajátosságok mikrokozmosza. Lendva különösen ilyen, hiszen a századok során erős történelmi hatások érték, amik a várost és polgárait nemegyszer a történelmi események középpontjába, majd pedig a távoli provinciákra jellemző degradációba sodorták. De mintha a lendvaiak valamilyen különleges jellemvonással rendelkeznének – büszkeség, önbizalom, netán egyfajta kiválasztottság vagy különlegesség érzete –, ami talán éppen a különböző történelmi és geopolitikai vagy gazdasági körülmények közti túlélési kényszerből ered.
Lendva kulturális, vallási és etnikai szempontból is rendkívül heterogén környezet, s bár a történelem során számos megrázkódtatást kellett átélnie, de mindig, még a legsivárabb körülmények között is megtalálta azt a támpontot, amelyből egyéni, specifikus és büszke önállóságát merítette. Talán a leírt szavak egy kissé megdöbbentően hangzanak, hiszen amikor a Muravidékről beszélünk, ahova Lendva is tartozik, általában egyfajta vidékiségre, anyagi és szellemi egyszerűségre és szerénységre gondolunk. A 20. század első felének és közepének muravidéki képzőművészei akár alkotásaik tematikája szerint, akár mint külső megfigyelők átvették a Muravidékről alkotott effajta leegyszerűsített és egydimenziós szemléletet, a házias légkör terét, a szenvedő, de saját egyszerűségükben boldog földművesek, a gólyák, a boronafalú házak és a végtelen síkság világát, amit csak a távoli nyárfasorok szelnek át.
A történelem során Lendva lakosságának mentális habitusa sokszor volt kitéve különböző megpróbáltatásoknak, hiszen a térség nemegyszer kegyetlen csonkolásokat szenvedett el, átértékelték vagy megfosztották értékeitől. Ezen a területen a politikai fordulatok, megszállások és felszabadítások során nem csak országok és rendszerek váltakoztak, az emberek is jöttek-mentek. Az országhatárok
többszöri megváltozásával a lakosság egész rétegei költöztek el, és egyben jöttek a helyükre újak. A 19. század végén és a 20. század elején jellemző átformáló folyamatok a város identitásának újrafogalmazását is megkövetelték.
Amikor a lendvai képzőművészekről beszélünk, azokra az alkotókra gondolunk, akik a legkülönbözőbb dimenziókban állnak kapcsolatban a várossal. Lendvai képzőművészek alatt (zala György kivételével) mindenképpen a 20. és 21. századi művészeket értjük, és mindenképpen egy heterogén csoportról beszélünk, amely festészettel, szobrászattal, grafikával, textiltervezéssel, bábtervezéssel foglalkozott és foglalkozik, a fiatalabbak pedig, akik nem szerepelnek köztük, grafikai tervezéssel, illusztrációval és fényképészettel is. Amikor a lendvai művészekről beszélünk, nem csak azokra a műalkotásokra gondolunk, amelyek a városban jöttek létre, és nem is kimondottan azokra a művészekre, akik a városban születtek vagy alkottak, valamint nem is azokról a művészekről van szó, akiknek munkássága szűken véve a város konkrét történelmi, földrajzi vagy mentális tapasztalatából eredne. De mindenképpen azokról a művészekről beszélünk említésükkor, akiket legalább három kultúra határoz meg: a magyar, a szlovén és a horvát környezetként is, valamint az Osztrák–Magyar Monarchia, majd később Jugoszlávia szociális és kulturális maradványai. Mindkét, már nem létező geopolitikai formáció után számos kulturális lenyomat és emlék maradt fenn, amelyek mélyen belevésődtek a térbe, sok szempontból meg is határozták azt, mint ahogy az időt, a kort és a benne lévő embereket még a megszűnésüket követően is hosszú ideig.
A különbség a Szlovénia más földrajzi területein élő művészek többsége – akik túlnyomórészt Bécsben, Münchenben és Párizsban tanultak – és a lendvai művészek első generációja között az, hogy ők a zágrábi képzőművészeti akadémián
Lendvai képzőművészek 7
végezték tanulmányaikat (Király Ferenc, Gábor zoltán, Suzanne Király Moss, Pandur Lajcsi, Dancs Roth Marika, Pandur Ludvik), majd Ljubljanában, Amerikában, Bécsben, Olaszországban és Budapesten folytatták részképzésüket, illetve további tanulmányaikat, miközben a későbbi generációk Ljubljanában (Galič Štefan, Huzjan zdenko, Birsa Dare, Hojnik Cvetka, Baumgartner Dubravko, Pal Katja) és Mariborban végezték tanulmányaikat (Göntér Endre, Šinko Sabina), a legfiatalabbak pedig Magyarországon (Časar Sebastijan), mint ahogy zala György is. A zágráb, Ljubljana és Budapest közti háromszög az az állandó tér, amely minden szinten meghatározza a lendvai művészek képzőművészeti alkotásait, amelyek sarokpontjai tulajdonképpen valós koordináták is, így kijelölik a város lakosságának mentális körét, amelynek nemzetiségi struktúrája az utóbbi száz évben rendkívüli módon változó volt, s ez természetesen nem mindig történt önkéntesen, inkább kényszerből vagy parancsra, a megváltozott politikai áramlatokból, a határokból és egyéb társadalmi hatásokból eredően. A lendvai művészek kis csoportját nehezen lehetne olyan keretek közé helyezni, mint például muravidéki vagy akár szlovén vagy magyar művészet. A nemzeti érzékenységre, tudatra és a hovatartozás érzésére ugyanis erős hatást gyakorolt a társadalmi-politikai viharok állandó huzata, amely a környéken élő emberek kulturális nyitottságát és a környező hatások elfogadását diktálta, megakadályozva ezzel az öncsodálatnál való megrekedést.
Az egyén fejlődése, de a kreatív emberek szempontjából még inkább fontos, mondhatni kulcsfontosságú a szociális és szimbolikus hálózat, amelybe beleszületik. A környezetben használatos beszéd, a szertartások, az intézmények, a mitológia és a személyiségek olyan mértékben determinálják az embert, hogy egy tudatalatti szinten mindig újra és újra visszatér ezekhez a kiindulópontokhoz, menedékekhez, amelyek az értékelés és az állandó önvizsgálat egyfajta láthatatlan és öntudatlan referenciapontjait jelentik. Sok lendvai művészről is éppen ezt állapíthatjuk meg. Habár a legkülönbözőbb kifejezési formákban és kritikai szempontból is különféleképpen értékelt kategóriákban, de elmondhatjuk, hogy a város és környékének természeti és mentális környezete
kulcsfontosságúan határozta meg művészi kifejezésmódjukat. Ez Király Ferenc szobrászművész, Gábor zoltán festőművész, Galič Štefan, Suzanne Király Moss, Pandur Lajcsi és Pandur Ludvik, zdenko Huzjan, Göntér Endre és Baumgartner Dubravko esetében is érvényes, de Časar Sebastijannál is fennáll. Birsa Dare, Danč Roth Marika, Hojnik Cvetka, Šinko Sabina és Pal Katja pedig már a kevésbé klasszikus alkotói kifejezésmódokhoz és technikákhoz is folyamodnak, így saját kifejezésmódjukból, valamint a színek, az anyagok, a szövetek, a struktúrák, a kapcsolatok, a vonalak, a műalkotás és a néző közti térből merítenek.
A csupán néhány ezer lakosú város művészeire vonatkozó kontextusban gyakran említjük a genius loci fogalmát mint a táj egyfajta végzetes jellegzetességét, valamiféle őrző, mágikus szellemet, amely a vidék felett lebegve védelmezi a helységet, ami meghatározó jelentőségű volt Lendva számos képzőművészére, de más művészeire nézve is. Az egyik oldalon állnak a dalok, történetek, táncok, személyiségek, emlékek, minden valamikor már kimondott és már meglévő, ami egy adott vidék mitológiáját és őstípusát alkotja, meghatározva jelenét és kifejeződését, amelynek lényege az anyagi hordozók, szokások, hiedelmek, babonák és földrajzi jellemzők különlegessége, valamint a másik oldalon áll szellemük, azok összessége. valami, ami a teret ért több évszázados hatások meghatározhatatlan elegye, mely ugyanakkor nyilvánvaló következetessége által meghatározó jellegű. Genius loci mint elkötelezettség valamihez, ami mindig is létezett, és valamilyen meghatározhatatlan módon meghatározó erővel rendelkezik feletted.
és úgy, ahogy a meghatározó és a meghatározhatatlan a századok során hatással volt Lendva képzőművészeinek alkotóerejére, ők is jelentősen befolyásolják a városról alkotott képet, azt is mondhatjuk, hogy a képzőművészek és alkotásaik a tájról alkotott kép összetevő elemét képezik, amely festői láthatárával és történeteivel oly nagy hatással van az alkotószellemre, hogy azt lázba hozza, s egyben ki is elégíti.
Šimonka Tanja okleveles művészettörténész
Lendvai képzőművészek 8