46. mednarodna likovna kolonija Lendava (2018) by Galerija-Muzej Lendava / Galéria-Múzem Lendva

46.

Mednarodna likovna kolonija Nemzetközi Művésztelep International Fine Arts Colony

Lendava • Lendva, 2018 Odlivanje v bron

Bronzöntés

Casting in Bronze

46. Lendava • Lendva, 2018

46. MEDNARODNA LIKOVNA KOLONIJA LENDAVA

Štirinajsto vlivanje v bron v Lendavi Mednarodna likovna kolonija v Lendavi je začela delovati leta 1973, leto dni po ustanovitvi GalerijeMuzeja Lendava. Odtlej jo nepretrgoma prirejajo. Njen skoraj polstoletni obstoj lahko razdelimo na dve večji obdobji. Prvo, daljše obdobje je trajalo od leta 1973 do leta 2004, drugo pa od leta 2005 do današnjih dni. Sprememba zasnove, uveljavljene v letu 2005, predstavlja mejnik, s katerim je bil umetniški profil likovne kolonije povsem prenovljen, saj se je namesto dotlej spreminjajočih se oziroma izmenjujočih se likovnoumetniških smeri (slikarstva, kiparstva, keramične umetnosti, fotografije itd.) osredotočala izključno na kiparstvo, znotraj njega pa na vlivanje v bron. Za uresničitev te zamisli je bilo treba v Galeriji-Muzeju nujno izvesti tehnično posodobitev oziroma postaviti lastno mobilno livarno. V obdobju delovanja neke likovne kolonije večje tovrstne spremembe ne izpolnijo vedno upov, toda v primeru lendavske kolonije je uvedba novega koncepta presegla vsa pričakovanja. Razen tega, da je dobila likovna kolonija sorazmerno edinstven značaj, se je v preteklih štirinajstih letih izoblikovala zbirka, ki ji ni podobne v širši regiji. Kolekcija plastik sodobnikov je dobila stalni razstavni prostor v mansardi lendavskega gradu. Rustikalni videz podstrešnega prostora in več kot sto kipov, nameščenih v njem, ponuja obiskovalcem edinstven prizor in doživetje hkrati. Zahvaljujoč vlivanju v bron, ki ga v podobnih okoliščinah drugod ne organizirajo ravno pogosto, zaseda lendavska kolonija na mednarodnem prizorišču prestižno mesto in privablja v naše mesto iz leta v leto eminentne kiparje.

kovno znanje in izkušnje tudi vlivanje v bron in končno cizeliranje. Zato v lendavski likovni koloniji ne sodelujejo le umetniki, ampak tudi strokovnjaki, brez katerih v tako kratkem času, v povprečju v dveh tednih, kipov ne bi bilo mogoče v celoti izdelati. Obdelovanje kovin je imelo v posameznih civilizacijah tako pomembno vlogo, da so imeli mojstri kovači pri nekaterih narodih celo svojega boga. Pri starih Grkih je to bil Hefejast, pri Rimljanih Vulkan, v skandinavski mitologiji pa nastopa bog kovač Velund. Kljub temu da je bron le zlitina, je veljal za cenjen material že v starem veku, kar dokazuje najbolje to, da je bila v mitraizmu, v rimskem iniciacijskem obredu, tretja letev na lestvi, ki simbolizira mistični vzpon, narejena iz brona, zaščitni planetarni bog te stopnje pa je bil Jupiter. Na športnih tekmovanjih sodobnega časa sledi podelitvi zlate in srebrne medalje podelitev bronaste, ki označuje tretje mesto po odličnosti. Danes bron ni le osnovni material za kipe, ampak tudi za različne uporabne predmete, iz brona so izdelani npr. tudi ležaji ter zobata in polžasta kolesa. Zelo verjetno je, da brez njega naš način življenja ne bi bil tak, kakršnega poznamo danes. Tudi v letu 2018 so se delavnice vlivanja v bron v mednarodni likovni koloniji v Lendavi, podobno kot v preteklih letih, udeležili priznani kiparji. Slovenijo so zastopali Metod Frlic, Anže Jurkovšek in Ferenc Király, Madžarsko pa János Lipovics, Tamás Gaál, János Lestyán-Goda in britanski umetnik Colin Foster, ki že več let živi na Madžarskem.

Odkritje brona je bil eden od najpomembnejših trenutkov v zgodovini človeštva in razvoju civilizacije. Obdelava kovin se je najbolj razmahnila v bronasti dobi, takrat so začeli izdelovati nova orodja in orožja. Bron, narejen iz zlitine bakra in kositra, je služil že od samega začetka predvsem za izdelavo okrasnih predmetov, v začetku npr. za nakit, in izdelavo kipov. Danes ga srečamo predvsem v obliki plastik v odprtem prostoru. Na njih ustvarjena patina stopnjuje estetski učinek, razen tega pa stvaritev tudi varuje pred uničevalnimi vplivi okolja. Kljub priljubljenosti velja v kiparstvu za sorazmerno redko uporabljan material, kar gre pripisati predvsem zapletenemu postopku izdelave, saj vlivanje v bron ne zahteva le umetniškega znanja, ampak tudi tehnične veščine. Večstopenjski proces izdelave kipa v bronu lahko umetnik le v redkih primerih izvede sam, ob oblikovanju plastike zahtevata stro-

46. LENDVAI NEMZETKÖZI MŰVÉSZTELEP

A XIV. bronzöntés Lendván 1973-ban, a lendvai Galéria-Múzeum megalakulását követő évben indult útjára a Nemzetközi Művésztelep, amely azóta is megszakítás nélkül működik. A majdnem fél évszázadot felölelő időszakot két nagyobb periódusra oszthatjuk. Az első, hosszabb időtávot felölelő, 1973-tól 2004-ig tartott, míg a második 2005-től napjainkig. A 2005ös mérföldkövet jelentő koncepcióváltás határozottan új profillal ruházta fel a művésztelepet, ugyanis az addig változó/váltakozó képzőművészeti ágak (festészet, szobrászat, kerámiaművészet, fotográfia, stb.) helyett kizárólag a szobrászat, ezen belül is a bronzöntés került a telep fókuszába. Ehhez persze elengedhetetlen volt a Galéria-Múzeum technikai újítása, azaz saját mobilöntöde létesítése. Egy művésztelep életében az effajta nagyobb változások nem mindig váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, ám a lendvai művésztelep esetében minden várakozást felülmúlt az új koncepció bevezetése. Azon túl, hogy a művésztelep viszonylag egyedi jelleget kapott, az elmúlt 14 évben olyan gyűjtemény jött létre, amely párját ritkítónak számít a szélesebb régióban. A kortárs plasztikákat felvonultató kollekciónak a lendvai vár padlása nyújt állandó otthont. A padlástér rusztikus megjelenése és a benne elhelyezett több mint 100 szobor olyan egyedi látványt nyújt a látogatónak, amely egyszerre élményszerű és befogadható. A hasonló körülmények között másutt nem gyakran szervezett bronzöntésnek köszönhetően a lendvai művésztelep előkelő helyet foglal el a nemzetközi színtéren, és évről évre kiváló szobrászokat vonz városunkba.

ja egymaga megvalósítani, a formaalkotás mellett az öntés és a végső cizellálás is precíz szakmai tudást/tapasztalatot kíván. A lendvai művésztelepen ezért nemcsak művészek vesznek részt, hanem olyan szakemberek is, akik nélkül ilyen rövid idő – átlag két hétről beszélünk – alatt nem valósulhatna meg a szobrok teljes előállítása. A fémmegmunkálás annyira fontos szerepet játszott az emberi civilizációkban, hogy a kovácsmesterségnek egyes népeknél saját istene is volt. Ilyen volt a görögöknél Héphaisztosz, a rómaiaknál Vulcanus, míg a skandináv mitológiában Völund. A bronz, annak ellenére, hogy »csak« ötvözet, már az ókorban is megbecsült anyagnak számított, amit mi sem bizonyít jobban, mint a római Mithrasz-kultusz beavatási rítusaiban a misztikus felemelkedést szimbolizáló létra, amelynek harmadik foka bronzból volt, és Jupiter istenének felelt meg. A modern kori sporteseményeken kiosztott érmek sorában az aranyt és az ezüstöt a bronz követi a kiválóság harmadik helyét jelölve. Napjainkban nemcsak szobrok alapanyaga, hanem különböző használati tárgyak, pl.csapágyak, fogaskerekek és csigakerekek is készülnek belőle. Nélkül a mai életforma nagy valószínűséggel nem lenne olyan, amilyennek ismerjük. Az előző évekhez hasonlóan 2018-ban is jeles szobrászok vettek részt a Nemzetközi Művésztelep bronzöntőműhelyében. Szlovéniából Metod Frlic, Anže Jurkovšek és Király Ferenc, míg Magyarországról Lipovics János, Gaál Tamás, Lestyán-Goda János és a már több éve ott élő brit származású Colin Foster képviseltette magát.

A bronz „feltalálása” az emberiség történelemének, a civilizáció fejlődésének egyik legjelentősebb mozzanata volt. A fémmegmunkálás a bronzkorban fejlődött a legnagyobb mértékben, ekkor kezdtek új szerszámokat és fegyvereket készíteni. A réz és az ón ötvözeteként előállított bronz már a kezdetektől leginkább dísztárgyak – kezdetben ékszerek – és szobrok előállítására szolgált. Napjainkban leginkább a köztereken felállított plasztikák formájában találkozunk vele, hiszen a rajta képződő patina amellett, hogy fokozza az esztétikai hatást, az alkotást megvédi a környezet romboló hatásaitól. Közkedveltsége ellenére a szobrászatban viszonylag ritkán használt anyagnak számít, ami elsősorban a bonyolult eljárásnak tudható be, ugyanis a bronzöntés nemcsak művészi felkészültséget igényel, hanem technikai tudást is. A többlépcsős előállítási folyamatot a művész csak ritkán tud-

46th INTERNATIONAL FINE ARTS COLONY LENDAVA

The XIV bronze casting in Lendava The International Fine Arts Colony was launched in 1973 and has continued uninterruptedly since its establishment in the Lendava Gallery Museum. Its nearly half a century existence can be divided into two major periods. The first and longer one lasted from 1973 to 2004; the second from 2005 to the present day. Its change in concept in 2005 represented a turning point that completely transformed the colony’s artistic profile for, instead of the previous alternating artistic directions (painting, sculpture, ceramics, photography, etc.), it focused exclusively on sculpture, and more explicitly, on casting in bronze. To realize this idea, the Gallery-Museum needed to modernize itself technically or to set up its own mobile foundry. In any art colony’s lifetime, major changes of this kind may not always succeed, but in Lendava’s case, the introduction of the new concept surpassed all expectations. Apart from its relatively unique character, the fine arts colony has accumulated a collection in the past fourteen years that is unparalleled in the wider region. This collection of contemporary plastic art has received a permanent home in the attic of Lendava’s castle. The attic’s rustic appearance and its more than one hundred sculptures offer visitors a unique display that is both meaningful and enjoyable. Thanks to bronze casting, an event not often organized under similar circumstances elsewhere, the Lendava colony occupies a prestigious spot on the international art scene and attracts eminent sculptors to our town year after year.

experts, without whom, in the short time available – two weeks on average – it would be impossible to complete the sculptures. Metalwork played such an important role in certain civilizations that master blacksmiths in some societies even had their own gods. The ancient Greeks had Hephaestus, the Romans Vulcan and in Scandinavian mythology, Velund. In spite of being merely an “alloy”, bronze was regarded as a valuable material in ancient times, and nothing demonstrates this better than the Roman Mithraic initiation ceremony where the third rung on the ladder, symbolizing mystical ascent, is made of bronze, and Jupiter is its god. The awarding of gold and silver medals at modern sports events is followed by that of bronze, marking the third place in excellence. Today, bronze is not used exclusively for sculptures, but also for various utilitarian items such as bearings, cog and worm wheels. Very likely, without it our way of life would not resemble the one we know. Similar to previous years, the bronze casting workshops at Lendava’s international art colony were attended by well-known sculptors in 2018. Slovenia was represented by Metod Frlic, Anže Jurkovšek and Ferenc Király; Hungary by János Lipovics, Tamás Gaál, János Lestyán-Goda and the British artist Colin Foster, who has been living in Hungary for many years.

The “invention” of bronze was among the most important moments in the history of mankind and the development of civilization. Metal processing flourished in the Bronze Age with the forging of new tools and weapons. Bronze, an alloy consisting primarily of copper and tin, came into use early on, initially for ornamental objects like jewelry and sculptures. Today, it is found mainly in outdoor sculptures; a patina enhances their aesthetic effect and also protects them from destructive environmental pollution. Despite its popularity, bronze is relatively seldom employed in sculpting, since casting requires not only artistic skills but also technical proficiency for its complex production process. Only in rare cases can an artist accomplish this multiple step process by himself; the molding, casting and final chasing all need precise technical knowledge and experience. For example, artists alone are not involved in Lendava’s art colonies, but also casting

Colin FOSTER Cirripedia XV 2018, bron / bronz / bronze, 34 x 37 x 29 cm

Stvaritev z naslovom Cirripedia XV. Colina Fosterja je bila v letošnji umetniški koloniji vlita v bron kot sestavni del njegovega cikla Cirripedia. Bohoten, sam iz sebe izraščajoč motiv zrcali nenavaden pojav v naravi. Struktura kipa je zasnovana iz trupa in treh kroglastih izrastkov. Značaj plastike opredeljuje igra svetlobe in senc, saj ji vdolbine, ki členijo njeno površino, vdihnejo specifičen dinamizem: ob različnih osvetlitvah oziroma opazujoč plastiko z različnih zornih kotov, nam stvaritev ponuja vedno drugačen pogled. Cirripedia je latinsko poimenovanje za rake vitičnjake. Za njihov način življenja je značilno, da so „sedeči”, kar pomeni, da so podobno kot školjke prilepljeni na podlago. Večje kolonije tvorijo neenakomerno površino, kakršno zasledimo zaradi izoblikovanja površine kipa z manjšimi in večjimi vdolbinami tudi pri Colinu Fosterju. Colin Foster v letu 2018 ni prvič gostoval v lendavski likovni koloniji, saj je bil njen udeleženec že leta 1993, še pred obdobjem vlivanja v bron. Takrat je mesto obogatil s svojo stvaritvijo v zunanjem prostoru z naslovom Trojka.

Colin Foster Cirripedia című sorozatának részeként került kiöntésre az idei művésztelepen a Cirripedia XV. A burjánzó, önmagából nővő motívum a természet furcsa megjelenésének a tükrözése. Struktúráját tekintve a szobor egy törzsből és azon elhelyezkedő három, gömbszerű kinövésből épül fel. Jellegét a fény-árnyék játéka határozza meg, a felszínen elhelyezkedő mélyedések ugyanis sajátos dinamizmust kölcsönöznek neki: eltérő megvilágítások mellett, illetve különböző szemszögekből nézve más-más látványt nyújt az alkozás. A cirripedia a kacsalábú rákok latin megnevezése. Életmódjukra jellemző, hogy ülőrákok, ami annyit tesz, hogy a kagylókhoz hasonlóan szilárd felületekhez tapadnak. A nagyobb kolóniák, akár Colin Foster szobrának külső kidolgozása a kisebb-nagyobb mélyedésekkel, egyenletlen felszínt mutatnak. Colin Foster nem 2018ban volt első ízben a lendavi művésztelep vendége, hisz már 1993-ban, még a bronzöntő korszak előtt is megfordult itt. Akkor a Háromság című köztéri alkotásával gazdagította a várost.

Colin Foster's sculpture entitled Cirripedia XV was cast in bronze at this year's art colony as an integral part of his Cirripedia series. The prolific, self-motivating theme reflects an unusual phenomenon in nature. In terms of structure, it consists of a trunk and three spherical outgrowths. Its character is determined by a play of light and shadow, and recesses on the surface impart a special dynamism: varying the illumination or looking at it from different angles changes the appearance of the work. Cirripedia is the Latin name for barnacles. Their lifestyle is characterized by a stationary existence, meaning that, like shellfish, they attach themselves to a substrate. Larger colonies, like on Colin Foster's sculpture with its smaller and larger furrows, develop uneven exteriors. In 2018 Colin Foster was not a guest of the Lendava art colony for the first time, as he had already taken part in 1993, well before the onset of bronze casting. At that time, he enriched the city with his outdoor sculpture called Trinity.

Metod FRLIC Krof dekadence / Dekadencia fánkja / Doughnut of Decadence 2018, bron / bronz / bronze, 38 x 33 x 29 cm

Če obstaja brezkompromisno kiparstvo, je Metod Frlic vsekakor njegov predstavnik. Namen njegove stvaritve z naslovom Krof dekadence ni provokacija, ampak neposrednost. Frlic se zoperstavi politični korektnosti, ki se od človeka ne pričakuje le v vsakdanjem življenju, ampak tudi v umetnosti. Njegov kip, in sicer kocka, ki je zgrajen iz dojk, ženskih genitalij in anusov, brez slehernega kompromisa prikazuje izmaličen svetovni nazor o telesnosti. Njegova govorica je učinkovita prav zaradi tega, ker opazovalcu ne dovoli, da ne bi videl prav tega, kar se nahaja pred njim. Resnico je mogoče različno pojmovati in izhajajoč iz tega tudi najti na več načinov, toda Frlic resnice ne želi spremeniti, ne želi je zapakirati v darilno vrečko. Njegov cilj ni prizanesti opazovalcu kipa, da se ne bi soočil z golo resnico in da ga pri tem ne bi preplavil slab občutek. Ravno nasprotno: človeka želi namenoma neposredno »udariti po glavi«, da ne bi imel možnosti zatisniti oči pred tem, kar vidi. Kljub temu da se nam zasnova kipa lahko dozdeva kot vulgarna, njegov cilj ni upodobitev vulgarnosti, ampak jasno posredovanje sporočila.

Ha van szókimondó szobrászat, akkor Metod Frlic biztosan annak a képviselője. A Dekadencia fánkja című alkotás célja nem a provokáció, hanem a szókimondás. Frlic szembemegy a politikai korrektséggel, amit nemcsak a mindennapokban, de a művészetben is elvárnak az embertől. Az emlőkből, női genitáliákból és ánuszokból felépülő kubusz-szobor a testiségről kialakult torz világképet mutatja be minden kompromisszum nélkül. A mondanivaló éppen azért hatásos, mert nem engedi meg a nézőnek, hogy ne azt lássa, ami előtte van. Az igazságot többféleképpen lehet értelmezni, ebből adódóan tálalni, de Frlic nem akarja megmásítani az igazságot, nem akarja ajándékzacskóba csomagolni. Nem célja megkímélni a befogadót attól, hogy szembenézzen a csupasz igazsággal, és esetleg rossz érzés töltse el. Épp ellenkezőleg: az embert direkt akarja „fejbe csapni”, hogy ne legyen lehetősége szemet hunyni a látottak felett. Annak ellenére, hogy a szobor megfogalmazása vulgárisnak tűnhet, nem a vulgáris megjelenítése a cél, hanem az üzenet tiszta közlése.

If outspoken sculpture exists, Metod Frlic is definitely its representative. The title of his piece, Doughnut of Decadence, is not about provocation, but straightforwardness. Frlic opposes political correctness, which is expected from people not only in everyday life, but also in art. Without the slightest compromise, his work, a cube built from breasts, female genitals and anuses, exposes a distorted world view of corporeal matter. His statement is so effective because he does not allow the viewer not to see exactly what is before him. Truth can be interpreted in many ways, and consequently serves a purpose, but Frlic doesn't want to alter the truth, he doesn't want to pack it in a gift bag. His goal is not to spare the spectators, to keep them from facing the naked truth and maybe feel bad about it. On the contrary: he wants to »smack them on the head« intentionally, so they will not be able to close their eyes to what they are seeing. Although the design of his sculpture may seem vulgar, its purpose is not to depict vulgarity, but to communicate a clear message.

GAÁL Tamás Igra s predmeti X/2 / Tárgyjáték X/2 / Game with Objects X/2 2018, bron / bronz / bronze, 47,5 x 23 x 33 cm

»Gre morda za konjsko glavo ali žirafo?« bi si lahko zastavil vprašanje opazovalec ob prvem soočenju s kipom z naslovom Igra s predmeti X/2. Najnovejši cikel Tamása Gaála je dejansko zasnovan na igri, v kateri se pojavljajo predmeti kot asociacijske uganke. Skritega pomena njegove kompozicije nam ne razkrije niti njen naslov, saj kaže le na igro samo oziroma svojega opazovalca vabi, naj vzpostavi dialog z njo, naj si jo prizadeva razvozlati. Sorazmerno enostavna oblika nas zaradi opustitve nepotrebnih okraskov spominja na minimalizem, saj je struktura umetnine Tamása Gaála v bistvu poenostavljena do osnovnih elementov. Plastika ne želi vplivati na čustva, ne želi nas očarati, ampak obstaja zgolj zaradi same sebe; lahko bi celo rekli, da gre za kiparski l’art pour l’art. Ta enostavnost, ko je plastika zgrajena izključno iz linij, približa kip tudi risbi, res pa je, da bi si bilo njeno dvodimenzionalno prisotnost veliko teže predstavljati v tridimenzionalni upodobitvi kot pa obratno.

„Talán egy lófej, vagy zsiráf?” – tehetné fel magának a kérdést a néző, amikor először találkozik a Tárgyjáték X/2 című szoborral. Gaál Tamás legújabb sorozata valóban egy játékra épül, amelyen a tárgyak mint as�szociációs rejtvények jelennek meg. Kompozíciójának rejtett jelentését a címe sem fedi fel, inkább magára a játékra utal, illetve arra invitálja a nézőt, hogy lépjen vele párbeszédre, igyekezzen megfejteni azt. A viszonylag egyszerű forma, a szükségtelen dísz elhagyása a minimalizmust juttatja eszünkbe, Gaál Tamás műalkotásának szerkezete lényegében alapelemekre egyszerűsödött. Nem akar az érzéseinkre hatni, nem akar elgyönyörködtetni, szimplán önmagáért létezik a plasztika: akár szobrászati l’art pour l’art-nak is mondhatnánk. Az az egyszerűség, hogy csak és kizárólag vonalvezetésből épül fel, a rajzhoz is közelebb hozza magát a szobrot, igaz, sokkal nehezebben érzékeltethető a 3D megjelenésben a 2D jelenléte, mint fordítva.

»Could it be a horse's head or a giraffe?« is the question an observer might ask when first confronted with the sculpture, Game with Objects X/2. Tamás Gaál's latest series is actually based on a game where objects appear as associative riddles. Nor does his title reveal the hidden meaning of his composition, but rather, refers to the game itself or it invites the viewer to interact with it, try to decipher it. The relatively uncomplicated forms and the omission of unnecessary ornaments bring Minimalism to mind, for Tamás Gaál simplifies the structure of his artwork to basic elements. He does not want to influence our feelings, does not want to delight us; the work exists in and of itself; we could even say it is a sculptural art for art's sake. Its simplicity, that it is constructed only and exclusively from lines, makes the piece more like a drawing, although it is true that its 2D presence would be much more difficult to imagine in a 3D representation than the other way around.

Anže JURKOVŠEK Praforma / Ősforma / Primal Form 2018, bron / bronz / bronze, 24 x 28 x 22,5 cm

Stvaritev z naslovom Praforma Anžeta Jurkovška sodi med tista dela omenjenega umetnika, ki so jih navdihnile oblike v naravi. Kljub temu da Jurkovšek posega po motivih iz narave, ki nas obdaja, pa njegove stvaritve nimajo dokumentarnega značaja. To pomeni, da je organski svet zanj le izhodišče, ki ga nadgradi s snovanjem nove oblike. Čeprav se nam zdijo njegove stvaritve na prvi pogled znane, pa kljub temu ne znamo nedvoumno presoditi, kje ali v kakšni obliki smo se imeli priložnost srečati z njimi. Včasih pa delujejo te oblike na opazovalca tako, kot da sploh ne bi izvirale z naše Zemlje, ampak prihajajo z nekega drugega (tujega) planeta. Kipar motivov ne črpa le iz rastlinskega, ampak tudi iz živalskega sveta in nežive narave. Njegova stvaritev z naslovom Praforma spominja najbolj na neke vrste hrbtenico.

Anže Jurkovšek Ősforma című alkotása a művész azon alkotásai közé tartozik, amelyeket a természetben megbúvó formák ihlettek. Annak ellenére, hogy Jurkovšek a minket körülvevő környezetből meríti motívumait, alkotásai nem dokumentalista jellegűek. Ez azt jelenti, hogy az organikus világ számára csak kiindulópont, amelyet ezután továbbgondolva alkot meg új formaként. Ezért van az, hogy bár művei ismerősnek tűnnek a szemünkben, mégsem tudjuk egyértelműen eldönteni, hol vagy milyen formában találkozhattunk velük. Néha meg úgy hatnak a befogadóra, mintha nem is erről a földről származnának, hanem egy másik (idegen) bolygóról érkező formák lennének. A szobrász nemcsak a növényvilágból, de az állatvilágból és az élettelen természetből egyaránt merít. Ősforma című alkotása leginkább egy gerincrendszerre hasonlít.

Anže Jurkovšek's sculpture, Primal Form, is from an artist who is inspired by shapes found in nature. Although Jurkovšek takes his themes from the surrounding environment, his works are not documentary. This means that at most he sees the organic world as a starting point for developing new formations. That is why, even though his creations seem familiar to us at first glance, we still cannot decide clearly where and in what form we had met with them. Sometimes these structures look as if they might not have originated on Earth at all, but came from another (alien) planet. The sculptor does not draw his motifs exclusively from flora, but also from fauna and inorganic matter. His Primal Form mainly resembles a backbone.

Ferenc KIRÁLY Venera / Vénusz / Venus 2018, bron, les / bronz, fa / bronze, wood, 117 x 31,5 x 16 cm

Ferenc Király se v zgodovino likovne kolonije ni zapisal le kot redni udeleženec, ampak tudi kot njen pobudnik. V njegovi umetnosti pripada osrednje mesto motivu ženske, ki je v Királyevih umetninah upodobljena kot simbol lepote in plodnosti, kot utelešenje materinskosti in ne nazadnje kot izvor življenja. Tudi njegov kip z naslovom Venera prikazuje žensko kot elementarno silo. Boginji plodnosti matriarhalnega značaja sta bili Venera v rimski mitologiji in Afrodita v grški. Toda Venera ni le utelešenje materinske vloge in plodnosti, ampak tudi ljubezni: srednjeveški umetniki so pogosto posegali po motivu upodabljanja ljubezni med Venero in Marsom. Razen tega je postala Venera, predvsem v baročni dobi, simbol telesne lepote oziroma erotike. V tej svoji večplastni vlogi se pojavlja tudi pri Királyu. Njena vzvišena telesna drža nakazuje božanstvo, njena čista oblika pa kaže na intimnost, žensko lepoto, njene močno poudarjene obline v medeničnem predelu pa nakazujejo plodnost, materinskost. Je pramati, ki združuje v sebi različne značaje, poteze in poslanstva ženske. Umetnik navedenega ne pojmuje stereotipno, ampak z največjo možno mero spoštljivosti in spoštovanja.

Király Ferenc nemcsak a művésztelep rendszeres résztvevőjeként írta be magát annak történelmébe, hanem kezdeményezőjeként is. Művészetében központi szerepet foglal el a Nő motívuma, amely a szépség és a termékenység szimbólumaként, az anyaság megtestesítőjeként és nem utolsósorban az élet forrásaként jelenik meg műveiben. A Vénusz című szobra a Nő-t szintén elemi erőként mutatja be. Vénusz a római mitológiában, illetve a görögben Aphrodité, a termékenység matriarchális típusú istensége volt. De Vénusz nemcsak az anyai szerep és a termékenység megtestesítője, hanem a szerelemé is: Vénusz és Mars szerelmét előszeretettel ábrázolták a középkori művészek. Emellett, főleg a barokkban, Vénusz a testi szépség, illetve az erotika szimbólumává vált. Ebben a többes szerepben jelenik meg Királynál is. A magasztos testtartás az istenségre utal, míg a tiszta forma az intimitást, a női szépséget sugallja, az erősen domborodó medence körüli rész pedig a termékenységre, az anyaságra utal. Egy ősanya ez, amely magában foglalja a nő különböző jellemeit, vonásait és rendeltetését. A művész mindezt nem sztereotípiaként értelmezi, hanem a legnagyobb tisztelettel és megbecsüléssel.

Ferenc Király will be recorded in the history of the art colony not just as a regular participant, but also as its initiator. The central motif of his art revolves around women, symbolizing beauty and fertility, the embodiment of motherhood and, ultimately, the source of life. His sculpture, Venus, also depicts woman as an elementary force. The Venus of Roman mythology and Aphrodite of the Greek were fertility goddesses with a matriarchal character. However, Venus is not just an embodiment of maternity and fertility, but also of love: Medieval artists had a predilection for portraying the love between Venus and Mars. Furthermore, particularly in the Baroque period, Venus became a symbol of physical beauty and eroticism. It is in this multifaceted role that she appears in Király's piece. Her lofty bearing suggests divinity, her pure form indicates intimacy, feminine beauty, and the strongly emphasized curves of her pelvic region suggest fertility, motherhood. She is the primordial mother, who combines various female characteristics, traits and purposes. The artist does not comprehend the above stereotypically, but, rather, with the greatest possible degree of respect and appreciation.

LESTYÁN-GODA János Ribiška mreža / Halászháló / Fishing Net 2018, bron / bronz / bronze, 27,5 x 22 x 18 cm

V umetnosti Jánosa Lestyána-Gode veljata riba in Ribiška mreža za vračajoča se motiva. Njegov svojstveni svet motivov je mogoče pripisati najverjetneje njegovi ožji rojstni pokrajini, Szarvasu oziroma reki Kőrös, ki v precejšnji meri zaznamuje tamkajšnje življenje. Riba, mreža in ribolov veljajo v religijah in umetnosti tudi sicer za vračajoče se simbole. Ribič je pogosto simbol modreca, ki privleče iz globin na površje bogastvo in znanje. Riba je bila na začetku simbol plodnosti, v zgodnjem krščanstvu oziroma v obdobju preganjanja te veroizpovedi pa je postala simbol Kristusa. Mreža je nosilka večjega števila skritih pomenov, po eni strani velja za simbol ujetništva in zasužnjenosti, v Svetem pismu pa se pojavi kot simbol nebes. Izhajajoč iz tega kompleksnega sistema simbolov, so tudi kipi Jánosa Lestyána-Gode z „ribami in mrežo” nosilci večplastnega sporočila, v katerem se skrivajo mesto Szarvas, krščanstvo in oblika, skrita v samem motivu.

Lestyán-Goda János művészetében visszatérő motívumnak számít a hal és a Halászháló. Feltehetőleg szűkebb szülőföldjének, Szarvasnak, illetve az ottani életet nagyban meghatározó Kőrös folyónak tudható be ez a sajátos motívumvilág. A hal, a háló és maga a halászat a vallásokban és a művészetben különben is visszatérő szimbólumnak számít. A halász gyakran a bölcs szimbóluma, aki a mélyből felhozza a gazdagságot, a tudást. A hal kezdetben a termékenység szimbóluma volt, majd a korai kereszténységben, az üldöztetés korában, Krisztus szimbólumává vált. A háló több rejtett jelentést is hordoz, egyrészt lehet a fogság és a rabság jelképe, a Bibliában azonban a mennyország szimbólumaként jelenik meg. Ebből az összetett szimbólumrendszerből adódóan Lestyán-Goda János „halas, hálós” szobrai is többrétegű üzenethordozók, amelyekben ott rejlik Szarvas, a kereszténység és maga a motívumban megbúvó forma.

In the art of János Lestyán - Goda, fish and the Fishing Net count as recurring subjects. This particular theme can probably be attributed to his homeland, Szarvas, and the Kőrös River, that dominates the countryside. Fish, nets and fishing are images that also occur repeatedly in religions and in the arts. The fisherman is frequently symbolized as a man of wisdom, who pulls wealth and knowledge from the depths. At first the fish was a sign for fertility; during the time of persecutions in early Christianity, it became an emblem of Christ. The net holds several hidden meanings: it can be looked upon as a characterization of captivity and enslavement, but in the Bible it appears as a representation of heaven. Relevant to this complex system of symbols, János Lestyán-Goda's »fish and net« sculptures carry multi-layered messages in which the city of Szarvas, Christianity and form are all nestling in the motif itself.

LIPOVICS János Večni Odisej / Örök Odüsszeia / Eternal Odysseus 2018, bron / bronz / bronze, 33 x 45,5 x 21 cm

János Lipovics je povratnik lendavske delavnice vlivanja v bron. V svojih delih rad posega po t. i. klasičnih motivih, njegova ustvarjalnost pa je večkrat usmerjena tudi v oblikovanje lastnega nabora simbolov. Lipovicseva letošnja plastika korenini v grški mitologiji. Odisej, čigar pustolovsko življenje opisuje Homer v epu z naslovom Odisejada, uteleša željo po pustolovščinah, človeško radovednost in drznost. Večni Odisej kaže na Odisejeva potovanja, na njegovo desetletno blodenje po morju in vrnitev domov, o čemer lahko sklepamo iz prisotnosti barke. Kip pravzaprav zrcali iskanje poti, ki traja celo življenje. Ladja oziroma barka je simbol varnega potovanja skozi življenje, morje pa je simbol življenja samega. Odisej, upodobljen kot star, moder človek, čigar telo se je zlilo v eno z ladjo, se počasi približuje koncu svojega potovanja.

Lipovics János a lendvai bronzöntő műhely visszajáró résztvevője. Munkáiban előszeretettel nyúl vissza az ún. klasszikus motívumokhoz, de több esetben saját szimbólumtár megalkotásán dolgozik. Idei szobra a görög mitológiában gyökerezik. Odüsszeusz, akinek kalandos életét Homérosz Odüsszeia című eposzában meséli el, a kalandvágy, az emberi kíváncsiság és a vakmerőség megszemélyesítője. Az Örök Odüsszeia Odüsszeusz utazására, tíz évig tartó hányódására és hazatalálására utal, amire a bárka jelenlétéből következtetünk. A szobor valójában az emberéleten át tartó útkeresését tükrözi. A hajó, illetve bárka az életen való biztonságos átjutás szimbóluma, a tenger az életé. Az agg, bölcs emberként ábrázolt Odüsszeusz, akinek teste eggyé vált a hajóval, lassan utazása végéhez ér.

János Lipovics is a habitue of the Lendava bronze casting workshops. He likes to revive so-called classical motifs, but in many instances he endeavors to create his own set of symbols. This year his sculpture takes root in Greek mythology. Odysseus, whose daring life is described in Homer's Odyssey epic, personifies adventure, human curiosity and recklessness. Apparent from the presence of a barge, Lipovics's Eternal Odysseus touches upon Odysseus's journey, his ten-year wandering at sea and his return home. In reality, the piece reflects the search for a path through life. The boat or barge signifies a safe journey through life, the sea of life. Odysseus, depicted as a wise old man whose body is fused into one with the boat, is slowly approaching the end of his journey.

46.

Mednarodna likovna kolonija Nemzetközi Művésztelep International Fine Arts Colony Lendava • Lendva, 2018 Odlivanje v bron | Bronzöntés | Casting in Bronze

Organizator kolonije Művésztelep szervezője Colony organizer Strokovni vodja kolonije Művésztelep szakmai vezetője Leader of Colony Katalog izdala in založila Katalógus kiadója Publisher of Catalogue Za založnika A kiadásért felel For the Publisher Spremno besedilo Kísérôszöveg Text

Galerija-Muzej Lendava

Franc Gerič

Galerija-Muzej Lendava

Dubravko Baumgartner

Atilla Pisnjak

Prevod v slovenščino Szlovénre fordította Slovenian translation

Lendvay Claude Domonkos

Prevod v angleščino Angolra fordította English translation

Suzanne Király-Moss

Lektura Lektorálták Language editors

Ivanka Bratkovič Suzanne Király-Moss

Fotografija Fotó Photography Oblikovanje Katalógusterv Design Tisk Nyomda Printed by Naklada Példányszám Copies

Sandi Baumgartner

Dubravko Baumgartner

Digifot, Lendava

150

Projekt sta podprla A projekt támogatói Supported by

Banffyjev trg 1 - Bánffy tér 1• 9220 Lendava - Lendva • Slovenija • Telefon: +386 (0)2 578 92 60 • E-mail: info@gml.si • www.gml.si