LYNDVAMUSEUM 17: NAFTA 75 (2022) by Galerija-Muzej Lendava / Galéria-Múzem Lendva

LY N D VA M U S E U M 17

NAFTA75 17 LY N D VA M U S E U M

Lendvai Kepe Zoltán

NAFTA75 75 let pridobivanja ogljikovodikov v okolici Lendave A Lendva-vidéki szénhidrogénbányászat 75 éve

LY N DVA M USEU M 17

Rudarska oprema za vrtanje: dleto 26” Kőolajbányászati eszköz: görgős fúrófej 26” (Arhiv GML / GML Archívum)

Lendvai Kepe Zoltán

NAFTA75 75 let pridobivanja ogljikovodikov v okolici Lendave A Lendva-vidéki szénhidrogénbányászat 75 éve

Gospodarska zgodovina območja Lendave 3 Lendva-vidék gazdaságtörténete 3

Lendava • Lendva 2022

NAFTA75

75 let pridobivanja ogljikovodikov v okolici Lendave A Lendva-vidéki szénhidrogénbányászat 75 éve Avtor razstave A kiállítás rendezője dr. LENDVAI KEPE Zoltán PhD višji kustos, etnolog · főmuzeológus, néprajzkutató Grafično oblikovanje razstave A kiállítás grafikai tervezői Dubravko BAUMGARTNER dr. LENDVAI KEPE Zoltán PhD Pri pripravi razstave so sodelovali A kiállítás rendezésénél közreműködtek Dubravko BAUMGARTNER Marta FERLETIČ dr. KEPÉNÉ dr. BIHAR Mária Karmen LEBAR GOR Karel TOMŠIČ Anamarija VIDA Na razstavi so bili na ogled predmeti in fotografije iz zgodovine pridobivanja ogljikovodikov v okolici Lendave družb Nafta Lendava in Petrol Geoterm. A kiállításon a Nafta Lendava és a Petrol Geoterm cégek, a Lendva-vidéki szénhidrogénbányászattal kapcsolatos tárgyai és fényképei voltak láthatóak.

Zahvaljujemo se vsem, ki so razstavo podprli Köszönjük támogatóink nagylelkű segítségét

Ministrstvo za kulturo Republike Slovenije

Nafta Lendava d. o. o.

Občina Lendava / Lendva Község

Petrol Geoterm d. o. o.

Razstava z naslovom 75 let pridobivanja ogljikovodikov v okolici Lendave je bila na ogled v Lendavi v Muzeju meščanstva (Glavna ulica 52) med 25. avgustom in 30. septembrom 2018. A Lendva-vidéki szénhidrogénbányászat 75 éve című kiállítás 2018. augusztus 25. és szeptember 30. között volt megtekinthető Lendván, a Polgárság Múzeumában (Fő utca 52).

Prizor z otvoritve razstave z naslovom NAFTA 75 Jelenet a NAFTA 75 című kiállítás megnyitójáról (Arhiv GML / GML Archívum)

Plakat razstave Galerije-Muzeja Lendava z naslovom NAFTA 75 iz leta 2018

A Lendvai Galéria és Múzeum NAFTA 75 című kiállításának plakátja 2018-ból

NAFTA75

Pridobivanje ogljikovodikov v okolici Lendave Pojem industrijske revolucije je povezan z izumom sodobnega parnega stroja (1769) in z uporabo črnega premoga kot energenta. V zgodovini toplotnih strojev je pomenil revolucionarni napredek izum motorja z notranjim zgorevanjem (1876). Vendar pa motor z notranjim zgorevanjem ne deluje na premog, temveč potrebuje nek drug energent, nafto in njene derivate. Nafta je rudninska snov, ki je nastala v zemeljski skorji z razkrojem živih organizmov in se v mnogih delih sveta pojavlja na površini v obliki naravnega izvira. Surovo nafto je človek uporabljal že v pradavnini, predvsem v gradbene in vojaške namene, kot zdravilo, mazilo za kolesa ali za vir svetlobe.1 Pri uporabi nafte je prišlo do mejnika v drugi polovici 19. stoletja, najprej s pojavom in množično uporabo petrolejske svetilke, nato pa z izumom motorja z notranjim zgorevanjem, ki je kmalu osvojil ves svet. V viharni gospodarski zgodovini 20. stoletja Prekmurja je bil prav poseben dogodek, ko se je v 40-ih letih v okolici Lendave začelo rudarjenje ogljikovodikov. Vse do devetdesetih let 20. stoletja je imelo pridobivanje črnega zlata oziroma nafte in zemeljskega plina osrednjo vlogo v razvoju gospodarstva zahodnega dela Županije Zala na Madžarskem, v Medžimurju na Hrvaškem in v Sloveniji v okolici Lendave. V omenjenih pokrajinah obstaja le malo družin, katerih člani niso bili v stiku z naftno industrijo. Vendar pa naftna polja in polja zemeljskega plina v zemeljski skorji v globini več tisoč metrov ne poznajo političnih meja, ki jih je začrtal 1

CSIFFÁRY Gergely 2000, 102–120.

človek, tako da segajo pod nami na območje današnje zahodne Madžarske, vzhodne Slovenije in severovzhodne Hrvaške. Vendar pa se kulturna zgodovina naftnih polj Mursko-zalskega bazena ne začenja z 20. stoletjem. Naj takoj na začetku omenimo, da je prvo analizo in opis nafte na svetu opravil profesor kemije Jakab Winterl z Univerze v Budimu, ki je z metodo destilacije analiziral črno, lepljivo nafto iz Peklenice v Medžimurju,2 ki je takrat spadala k zgodovinski Županiji Zala. Svoje ugotovitve je objavil v strokovni periodiki, ki je izšla v Parizu leta 1788.3 Pozneje so o naravnem izviru nafte v Peklenici pisali mnogi avtorji, med njimi Pál Kitaibel (1806), Vince Schönbauer (1810), András Zipser (1817), Károly Nendtvich (1838), Victor Leopold Ritter von Zepharovich (1856), József Rózsay (1864) in Jakab Mattyasovszky (1877).4 Vendar pa od naravnega naftnega vira iz Peklenice ni imelo koristi le lokalno prebivalstvo, ki je nafto prodajalo kot kolomaz,5 temveč v 18. stoletju že tudi županija in gospostvo. Ni nobeno naključje, da je družina Festetics, lastnica gospostva Čakovec, že leta 1830 pridobila pravico do rudarjenja pri izviru katrana v Peklenici. Ocenjujejo, da je čakovsko gospostvo leta 1831 prodalo približno 5 ton nafte.6 Nafta iz pokrajine ob Muri pa je imela vlogo tudi v mad žarski marčni revoluciji in boju za svobodo leta 1848/49. 11. septembra leta 1848 so enote madžarskih domobranov, ki jim je poveljeval major Jenő Gyika, med umikom iz Medžimurja proti Dolnji Lendavi požgali most pri Murskem Središču s pomočjo katrana iz Peklenice, da

Peklenica (madžarsko Bányavár) je naselje v Medžimurju na Hrvaškem, na desnem bregu reke Mure, jugovzhodno od Murskega Središča. Naziv naselja povezujejo z naravnim virom nafte v okolici, ki sta ga ljudska kultura in etimologija povezovali s peklom oziroma s črno snovjo, ki prihaja iz globin pekla. V slovanskih jezikih pekel (kajkavsko, slovensko), peklo (slovaško), pakao (hrvaško) pomeni temni svet podzemlja.

WINTERL József Jakab 1788, 452–455. Provizor gospostva Čakovec je že 6. maja leta 1786 sporočil Zalski županiji, da je Univerza v Pešti zaprosila za večjo količino nafte z območja Peklenice za namen analize na Katedri za kemijo. BENCZE Géza 1994, 34.

CSIFFÁRY Gergely 2000, 102-120. BUDA Jenő – KOVÁCS József (1987), 34.

Kolomaz = mazilo za kolesa vozov, katran. Izraz je slovanskega izvora in izhaja iz hrvaške besede »kolomajz«, torej »mazilo za voz, mazati kolesa vozov«.

BENCZE Géza 1994, 35.

bi s tem preprečile ali vsaj zadržale vstop Jelačićeve vojske na območje Madžarske.7 Ob Peklenici pa so na sledi nafte iz naravnega izvira naleteli tudi v območju Selnice.8 V Peklenici je prve naftne vrtine izvrtal dunajski poslovnež Wilhelm Singer leta 1844, v Selnici pa leta 1899 Herman Ritter von Stavenov, ki je bil poljskega rodu. V Peklenici so leta 1905 našteli štiri vrtine, v Selnici pa skupaj kar 35 jaškov in vrtin, od katerih je bilo šest globljih od 500 metrov. V tem obdobju je bila Selnica v Medžimurju najbolj razvito nahajališče petroleja na ozemlju Kraljevine Madžarske.9 Prve petrolejke so se na Madžarskem pojavile leta 1860, na ulicah Pešte pa so oljne luči s svetilkami na petrolej zamenjali že leta 1864. Istega leta, torej 1864., je bil v mestu zgrajen prvi asfaltiran pločnik, leta 1898 pa je po državi delovalo že 13 rafinerij nafte. Med leti 1894 in 1913 so z namenom povečanja proizvodnje poglobili 81 naftnih vrtin, od tega 39 v Medžimurju.10 Kot zanimivost naj omenimo, da je bila Madžarska prva država na svetu, kjer je pravica do raziskovanja in pridobivanja ogljikovodikov na podlagi VI. zakona iz leta 1911 postala državni monopol. Omenjeni zakon je določal, da so nahajališča ogljikovodikov v zemeljski globini državna last, pravico do njihovega raziskovanja in pridobivanja pa lahko država pod določenimi pogoji prenese na fizične ali pravne osebe. V raziskovanju nahajališč nafte je torzijsko nihalo - izum geofizika Lóránda Eötvösa prvič uporabil profesor dr. Hugó Böckh z Akademije Selmecbánya. Njegove meritve so v začetku dvajsetih let 20. stoletja privedle do odkritja nahajališč nafte in zemeljskega plina v Karpatskem bazenu, v drugi polovici tridesetih let pa tudi do odkritja naftnih polj na območju južne Zalske županije.11 Leta 1937 je podjetje EUROGASCO v bližini naselja Budafapuszta 7

DERVARICS Kálmán 1890, 1–2.

Selnica (madžarsko Szelence) je naselje v Medžimurju na Hrvaškem v soseščini Murskega Središča, približno pet kilometrov zahodno od Peklenice.

POSEWITZ Tivadar 1906, 39, 197–202, 231.

SRÁGLI Lajos 2000, 3.

BUDA Jenő – KOVÁCS József (1987), 34.

odkrilo prvo madžarsko nahajališče ogljikovodikov, katerega obseg je bil primeren tudi za industrijsko proizvodnjo. Omenjeni rezultati so leta 1938 privedli do ustanovitve MAORT-a (Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság) oziroma Madžarsko-ameriške naftno industrijske delniške družbe, prve velike madžarske družbe za pridobivanje ogljikovodikov. V naslednjih letih je MAORT pod vodstvom svetovno znanega geologa Simona Pappa odkril nova nahajališča nafte v okolici naselij Lovászi (1940), Lendvaújfalu (1941) in Pusztaszentlászló (1941).12 V letih druge svetovne vojne, ko sta bila Prekmurje in Medžimurje znova priključena Madžarski, je tudi okolica Lendave - kot območje med naftnima poljema Lovászi in Peklenica-Selnica - postala zanimiva za naftno industrijo. Po aprilu leta 1941 je dovoljenje za raziskovanje v severnem delu pokrajine ob Muri dobilo madžarsko-nemško naftno podjetje MANÁT (Magyar-Német Ásványolaj Kft.), ki je bilo ustanovljeno leta 1940,13 za južni del pa naftno podjetje MÁRT (Muravidéki Ásványolajipari Rt.), ki je bilo ustanovljeno leta 1942 in je spadalo k italijanski družbi AGIP. Da bi se izognili konfliktnim situacijam, sta podjetji leta 1942 ustanovili skupno italijansko-nemško naftno delniško družbo ONÁRT (Olasz-Német Muravidéki Ásványolajipari Részvénytársaság) za območje Pomurja in Medžimurja.14 ONÁRT in MANÁT sta med leti 1940 in 1945 na območju med Mursko šumo in Mursko Soboto izvrtali 14 globokih vrtin: šest v okolici naselja Dolina pri Lendavi (Völgyifalu), tri v Petišovcih (Petesháza), dve na območju Murske Sobote (Muraszombat), dve v Murski šumi (Muraerdő) in eno v Lendvarétu. Z vidika pridobivanja ogljikovodikov je bilo devet vrtin pozitivnih, vse so se nahajale v okolici naselij Dolina pri Lendavi in Petišovci.

SRÁGLI Lajos 2000, 4.

KŐRÖSSY László 1989, 156.

DALLOS Ferencné 2001, 101. Tako MÁRT kot ONÁRT sta bila ustanovljena 29. decembra 1942. CIGÜT Koloman 1986, 264.

7. julija 1942 je MANÁT pričel z vrtanjem poskusne vrtine na samem robu svojega koncesijskega območja v okolici Doline, in sicer v soseščini naselja Lovászi, kjer je MAORT že pridobival nafto. Z vrtanjem vrtine A-1 (Alsólendva-1), ki šteje za prvo naftno vrtino v okolici Lendave, so 21. januarja 1943 zaključili v globini 1467 metrov z velikim izbruhom zemeljskega plina. Ker pa so iskali predvsem nafto in ne zemeljski plin, so delavci družbe do konca leta 1943 izvrtali še dve novi vrtini, do konca leta 1944 pa še tri. Iz vrtine A-1 so torej pridobivali le zemeljski plin, enako kot iz vrtin A-2, A-3 in A-6, ki jih je MANÁT izvrtal med januarjem 1943 in 22. februarjem 1944. Je pa vrtina A-4 (Alsólendva-4) dnevno dajala 14 ton, vrtina A-5 (Alsólendva-5) pa 9 ton nafte. Na robu naselja Petišovci, ki je spadalo h koncesijskemu območju družbe ONÁRT oziroma italijansko-nemške naftne delniške družbe, so začeli poskusno vrtati 29. januarja 1943. Iz vrtine Petesháza-1 (Pt-1) globine 1749 metrov je oktobra 1943 dnevno priteklo približno 10 m³ nafte. Po kapitulaciji Italije septembra 1943 so italijanski strokovnjaki in delavci zapustili petišovsko naftno polje, dela pa je prevzel MANÁT, ki je zaposloval tudi lokalno delovno silo. Vrtino Pt-2 (Petesháza-2) je MANÁT do globine 2272 izvrtal med 29. novembrom 1943 in 25. septembrom 1944, vrtino Pt-3 (Petesháza-3) globine 1765 pa med 2. marcem in 20. avgustom 1944. Tudi ti dve vrtini sta bili pozitivni in primerni za pridobivanje nafte.15 Zaradi bližajoče se fronte ter nevarnosti, ki je grozila s strani Rdeče armade in partizanov, so Nemci novembra 1944 iz okolice Dolnje Lendave umaknili opremo za vrtanje. Ob koncu leta 1944 je tudi družba MANÁT zaključila svoje delovanje,16 nakar je še istega leta MAORT madžarsko-ameriška naftna delniška družba - za 10 milijonov pengőjev odkupila koncesijska območja MANÁT-a v okolici Dolnje Lendave skupaj z obstoječimi vrtinami.17

CIGÜT Koloman 1986, 265–271.

KŐRÖSSY László 1989, 156.

CIGÜT Koloman 1986, 271.

Po koncu druge svetovne vojne je bilo območje Lendave še drugič pripojeno k Jugoslaviji. Nova komunistična oblast je seveda želela nadaljevati s pridobivanjem nafte, zato je 21. decembra 1945 nacionalizirala petišovsko in dolinsko naftno polje ter ju skupaj z naftnima poljema Peklenica in Selnica predala istega dne ustanovljenemu podjetju Izvori nafte Donja Lendava, ki je delovalo v okviru Jugoslovanskega kombinata za naftu i plin s sedežem v Zag rebu. Hkrati so preimenovali tudi vrtine, šest vrtin A (Alsólendva) v okolici naselja DolinaVölgyifalu je dobilo novo oznako D (Dolina), oznako Pt (Petesháza) pa vrtine v Petišovcih. 10. januarja 1946 so v Petišovcih začeli z vrtanjem nove vrtine Pt-4 (Petišovci-4).18 Leta 1947 se je podjetje preimenovalo v Proizvodnja nafte Donja Lendava. Omeniti velja tudi, da je bil uradni jezik v podjetju vse do 24. septembra 1950 srbohrvaški.19 Na največje presenečenje prebivalcev je oblast pripravila celo načrt za ukinitev naselja Petišovci in prvi del načrta, izselitev večine prebivalcev decembra 1948 in aprila 1949, so oblasti tudi uresničile. 215 družin iz 169 hiš je moralo proti minimalni odškodnini zapustiti naselje z večinskim madžarskim prebivalstvom. Med razlogi za izselitev je bila poleg pridobivanja nafte tudi preprečitev morebitne sabotaže. Zanimivo je tudi, da iz tako imenovane petišovske kolonije, kamor so pred dvema desetletjema naselili slovansko prebivalstvo, ni bila izseljena nobena družina. Del izseljenega prebivalstva je našel zatočišče pri sorodnikih po okoliških vaseh, drugi so se naselili v svojih zidanicah ali kleteh svojih sorodnikov v Lendavskih goricah. Po večletnem boju in protestih se je oblast vendarle odpovedala dokončni izvedbi načrta.20 Pridobivanje nafte pa se je nadaljevalo z velikimi koraki. Konec leta 1952 je v okolici Petišovcev stalo že 81 vrtalnih stolpov, leta 1954 pa že več kot sto, natančneje 102 stolpa.21

PLENIČAR Mario 1954, 58.

CIGÜT Koloman 1986, 274.

MIKOLA Milko 2009, 83–104.

PLENIČAR Mario 1954, 58. INA Nafta Lendava 1985.

Ker se je leta 1952 – po letu 1934 že drugič – spremenilo ime mesta Dolnja Lendava in je bilo preimenovano v Lendavo,22 se je spremenil tudi naziv podjetja: leta 1955 je bilo podjetje preimenovano v Proizvodnja nafte Lendava oziroma krajše Nafta Lendava.23 Pridobivanje nafte na območju Lendave je doseglo vrhunec leta 1951, ko so načrpali 72 386 ton črnega zlata, kar je znašalo skoraj polovico pridobljene nafte v celotni Jugoslaviji (148 130 ton),24 s čimer je to območje postalo največje naftno polje v državi. V naslednjih letih se je pridobljena količina nafte konstantno zmanjševala. Vrtanje nadaljnjih vrtin so na območju Lendave opustili leta 1960. Podjetje je leta 1961 ukinilo črpanje nafte na območju Selnice v Medžimurju, leta 1967 pa še v Peklenici.25 Leta 1966 so vrtine v okolici Lendave dale le še 16 500 ton nafte.26 V okviru planskega gospodarstva je bilo podjetje 1. junija 1966 priključeno zagrebškemu podjetju INA Zagreb (Industrija nafte Zagreb) in bilo preimenovano v INA Nafta Lendava.27 V opisanih dveh desetletjih so delavci lendavskih naftnih podjetij na vzhodu Slovenije izvrtali okrog 180 globokih vrtin, ob nekaterih od teh vrtin, kot na primer v Petišovcih, Moravskih Toplicah in Veržeju, pa so zasnovali termalni turizem območja.28 Vrtina Pt-20 v Petišovcih je bila izvrtana leta 1965, ob termalni vodi temperature 55 stopinj Celzija29 pa so že v naslednjem letu zgradili bazen površine 8x4 metre. Bazen s termalno vodo je postal takšna uspešnica, da so čez dve leti zgradili dodatni bazen, leta 1970 pa še tretjega. V tem času je termalno kopališče v Petišovcih letno obiskalo okoli 80 000 kopalcev. Petišovski termalni 22

KEPÉNÉ BIHAR Mária – LENDVAI KEPE Zoltán 2014, 104-107. SAVNIK Roman (ur.) 1980, 295.

CIGÜT Koloman 1986, 274.

INA Nafta Lendava 1985. INA Industrija nafte Zagreb 1984, 17–18. Po zapisu iz publikacije je letna pridelava nafte leta 1951 znašala 72 382 ton.

PAL Franc – PAVOŠEVIĆ Ivan 1985, 602.

INA Industrija nafte Zagreb 1984, 47.

CIGÜT Koloman 1986, 274.

PAL Franc – PAVOŠEVIĆ Ivan 1985, 603.

NOSAN Anton 1973, 44.

turizem pa se je v naslednjem desetletju preselil v Lendavo, kjer je bil med leti 1980 in 1982 na južnem robu mesta zgrajen Hotel Lipa s termalnimi bazeni.30 V prvih letih 21. stoletja, ko je prišlo do realizacije avtocestne povezave med samostojno Slovenijo in Madžarsko, je bila usoda termalnega kopališča v Petišovcih zapečatena. Trasa avtoceste med Lendavo in Pincami je namreč po načrtih vodila prav čez območje petišovskega termalnega kopališča, zato so ga ukinili, pripadajoča poslopja pa porušili.31 Zahvaljujoč naftnemu rudarjenju v okolici Lendave je bila že leta 1947 ustanovljena Rudarsko industrijska šola Dolnja Lendava,32 ki jo lahko smatramo za naslednico dolnjelendavske poklicne šole, ustanovljene leta 1899.33 Vendar pa industrija nafte in plina ni pozitivno vplivala samo na gospodarski razvoj območja, temveč tudi na družbena razmerja in življenjski slog tukajšnjega prebivalstva. Zahvaljujoč pridobivanju nafte in matičnemu podjetju INA Zagreb so bili tukajšnji naftni delavci na delu v tujini v oddaljenih krajih sveta, na primer v Iraku, Tuniziji ali Egiptu.34 Kot zanimivost naj omenimo tudi, da sta med leti 1932 in 1964 ter 1965 in 2000 po Jadranskem morju prevažala nafto dva tankerja z imenom Lendava.35 Družba Nafta je bila tudi pomembna organizatorka in podpornica športnega življenja pokrajine. Med najpomembnejšimi vlogami je bila gotovo podpiranje najstarejšega nogometnega kluba na ozemlju današnje Slovenije, ki je takoj po koncu druge svetovne vojne leta 1945 prevzel ime družbe. Nogometni klub s 119-letno tradicijo je ime Nafte ohranil vse do danes. Ob tem pa so v sklopu družbe v preteklosti delovale športne sekcije na področju atletike, košarke, odbojke, rokometa, šaha in kegljanja. 36

SZOLARICS NAĐ Klára 2013, 162. Termalno vodo za Hotel Lipa pridobivajo iz vrtin Pt-20/49, Pt-74/50 in Le-1g/97.

Uredba o državnem lokacijskem načrtu za avtocesto na odseku Lendava-Pince z odcepom hitre ceste na Dolgo vas. Uradni list RS 79/2004, 19.7.2004.

PAL Franc – PAVOŠEVIĆ Ivan 1985, 602.

GRÁBERNÉ BŐSZE Klára – LÉCES Károly (ur.) B.l. 36. Alsó-Lendvai Alsó-foku Iparos-tanoncz Iskola Értesitője.

INA Industrija nafte Zagreb 1984, 42.

http://forum.nase-sidro.com/index.php?topic=440.0 (1.3.2010)

HORVÁTH Ferenc 2004, 24, 104–130.

Leta 1963 je bila v Petišovcih zgrajena prva tovarna metanola v Jugoslaviji z letno kapaciteto 6000 ton.37 Letna zmogljivost rafinerije nafte, zgrajene leta 1962 in obnovljene leta 1968, je bila 250 tisoč ton, leta 1973 pa so njene kapacitete povečali na 600 tisoč ton letno. Načrt širitve v naslednjih letih je bil, da se zmogljivosti rafinerije do leta 1979 podvojijo, ker naj bi takrat dokončali nov naftovod, s katerim bi bila povezana tudi Lendava. Z dvoletno zamudo je bil 2. februarja 1981 slavnostno predan namenu krak tako imenovanega jugoslovanskega naftovoda Virje-Lendava. Letna kapaciteta naftovoda je bila 20 milijonov ton surove nafte za pet jugoslovanskih rafinerij ter 10 milijonov ton za Madžarsko in Češko.38 Leta 1965 je bila zgrajena tudi tovarna formalina z letno kapaciteto 6000 ton, a je delovala le pet let, saj so leta 1970 zgradili novo tovarno za proizvodnjo 30 000 ton formalina. Količina proizvedenega formalina in lepil se je do leta 1974 povečala na letnih 50 000 ton. Leta 1972 pa so pričeli celo z izdelavo izolacijskih materialov na osnovi umetnih smol.39 V podjetju INA Nafta Lendava je bilo leta 1975 zaposlenih približno 800 delavcev, desetletje pozneje, torej leta 1985, pa celo več kot 1130. Kljub vsemu pa so se nad lendavskim naftnim rudarjenjem vse bolj in bolj zbirali temni oblaki. Prvič je podjetje zabredlo v hujšo krizo v začetku osemdesetih let 20. stoletja, ko je državno vodstvo iz republiškega srednjeročnega načrta za obdobje 1981–1985 črtalo dokončanje nove, sodobne rafinerije velike kapacitete. Neuresničeni načrt ter veljavne mednarodne pogodbe in posojila so podjetje privedli v težak položaj. Vodstvo družbe je bilo prisiljeno prodati že kupljeno, vendar nikoli sestavljeno rafinerijo,40 ki jo je kupila Kitajska. To dejanje še danes mnogi ocenjujejo kot eno najbolj napačnih odločitev planskega gospodarstva v primeru lendavske naftne družbe ter kot vzrok za poznejši gospodarski zlom.

INA NAFTA Lendava 1975, 7.

INA Industrija nafte Zagreb 1984, 54–55.

INA NAFTA Lendava 1975, 7.

PAL Franc – PAVOŠEVIĆ Ivan 1985, 603–604.

Leta 1985 se je omenjala celo gradnja tovarne fenola in acetona,41 vendar pa je vse ostalo samo pri idejah. Tako imenovano obdobje tranzicije je za lendavsko Nafto prineslo veliko težav, likvidnostne probleme, poskuse privatizacije, množično odpuščanja delavcev … Sledi pridobivanja ogljikovodikov v okolici Lendave so še danes živ element tukajšnjega okolja. Spomin na naftno rudarstvo ohranja približno 210 vrtin, Rudarska ulica v Lendavi in delavska stanovanja. Za povezovanje spomenikov naftne industrije na območju zgodovinske Zalske županije sta bila leta 2010 urejena učna pot in objavljen turistični zemljevid. Omenjena učna pot povezuje pomembnejše stare vrtine, zbirne naftne postaje, zdravilišča in termalna kopališča, ki so povezana s pridobivanjem nafte. Ena od pomembnih postaj te učne poti je izpostava podjetja Nafta v Petišovcih, kjer je na ogled vrtalni stolp Pg-3 in globinska črpalka pri vrtini Pt-1. Bogata zgodovina pridobivanja nafte v okolici Lendave in znamenita lokacija v Petišovcih si zagotovo zaslužita, da se o eni od najznamenitejših industrijskih dediščin Slovenije uredi muzej naftne industrije Slovenije na prostem. O pridobivanju nafte in plina v Mursko-zalski kotlini pa ne moremo govoriti le v pretekliku. Nad omenjenim že desetletja bijejo plat zvona, saj je pridobivanje vedno bolj zahtevno in drago, vendar se velik del tega bogastva še vedno skriva v globini, kjer čaka na nove čase in nove tehnologije, da ga spravijo na površje. Na nahajališčih v okolici Lendave se v sklopu sodelovanja slovenskega Petrola in angleškega Ascent Resourcesa nadaljuje pridobivanje ogljikovodikov v novih pogojih. Angleška družba razpolaga s koncesijo za pridobivanje ogljikovodikov za tako imenovano petišovsko naftno polje, kakor tudi za naftno polje v sosednjem Lovásziju.42 Ne glede na to, kakšna bo bodočnost pridobivanja ogljikovodikov v svetu in v okolici Lendave, bo naftna preteklost med županijo Zala, Pomurjem in Medžimurjem zagotovo večna.

PAL Franc – PAVOŠEVIĆ Ivan 1985, 610.

Ascent Resources 2010.

Prizor z razstave z naslovom NAFTA 75 iz leta 2018 Részlet a NAFTA 75 című kiállításból 2018-ból (Arhiv GML / GML Archívum)

NAFTA75

A Lendva-vidéki szénhidrogénbányászat Az ipari forradalom fogalma a modern gőzgép megalkotásával (1769) és a kőszénnel, mint energiahordozóval kapcsolódik össze. A hőerőgépek történetében az úgynevezett belső égésű motor megalkotása (1876) forradalmi fejlődést jelentett. A robbanómotor működtetéséhez azonban már nem szén, hanem egy másik energiahordozó, a kőolaj és annak származékai kellenek. A kőolaj a földkéregben található, élő szervezetek bomlásával keletkezett ásványi anyag, amely a világ számos helyén természetes forrásként jelenik meg a felszínen. Nyers formájában ősidők óta hasznosította az ember a kőolajat, elsősorban építkezéshez, hadianyagként, gyógyszerként, kocsikenőcsként, világítóeszközként.1 A kőolaj hasznosításában a 19. század második felében történt korszakalkotó változás, előbb a petróleumlámpa megjelenésével és tömeges elterjedésével, majd a robbanómotorok feltalálásával és világhódításával. A Muravidék vérzivataros 20. századi gazdaságtörténetének egyik legizgalmasabb mozzanata, hogy az 1940-es években Lendva környékén megindult a szénhidrogénbányászat. A fekete arany, azaz a kőolaj és a földgáz kitermelése egészen az 1990-es évekig meghatározó szerepet játszott a magyarországi Zala megye nyugati része, a horvátországi Muraköz és a szlovéniai Lendva-vidék gazdaságában. Az említett vidékeken alig akadt olyan család, amelynek valamelyik tagja ne került volna a kőolajipar vonzásába. A vidék szénhidrogénbányászatának alapját jelentő kőolaj- és földgázmező a földkéreg többezer méternyi mélységében azonban 1

CSIFFÁRY Gergely 2000, 102–120.

nem ismer ember alkotta politikai határokat, így ez a mai Magyarország nyugati, Szlovénia keleti és Horvátország észak-keleti területére terjed ki. A Mura–Zala-medencében elterülő olajmezők kultúrtörténete azonban nem a 20. szá zadban kezdődött. Igen érdekes momentum, hogy az első ismert kőolajelemzés a világon Winterl Jakabtól, a budai egyetem vegytan tanárától származik, aki desztillációs módszerrel, azaz lepárlással vizsgálta meg a történeti Zala vármegyéhez tartozó, muraközi Peklenicából2 származó fekete, nyúlós kőolajat, eredményeit pedig 1788-ban publikálta egy Párizsban megjelent folyóiratban.3 Később több szerző, így Kitaibel Pál (1806), Schönbauer Vince (1810), Zipser András (1817), Nendtvich Károly (1838), Victor Leopold Ritter von Zepharovich (1856), Rózsay József (1864) és Mattyasovszky Jakab (1877) közölt különböző leírásokat a peklenicai kőolaj-előfordulás vizsgálatairól.4 A peklenicai természetes olajforrásnak nem csak a helyi lakosság vette hasznát és elsősorban, mint kalamászt5 értékesítette, hanem a 18. század folyamán a megye és az uradalom is. Nem véletlen, hogy 1830-ban a Festetics család, mint a csáktornyai uradalom birtokosa bányajogosítványt szerzett a peklenicai kátrányforrásra és becslések szerint 1831-ben mintegy 5 tonna olajat értékesített.6 A Mura-menti kőolaj az 1848/49-es magyar forradalomban és szabadságharcban is szerephez jutott. 1848. szeptember 11-én Gyika Jenő honvéd őrnagy csapatai Muraközből Alsólendvára visszavonulva a muraszerdahelyi hidat Peklenicáról 2

Peklenica (Bányavár, Muraköz), település Muraközben Horvátországban, a Mura folyó jobb oldalán Muraszerdahely szomszédságában délkeletre. A település elnevezése kapcsolatos a határában található természetes kőolaj forrással, amelyet a népi kultúra és etimológia a pokollal, a pokol bugyrából feltörő fekete anyaggal kötött össze. A szláv nyelvekben a pekel (kaj-nyelvjárás, szlovén), peklo (szlovák), pakao (horvát) magyarul poklot, azaz alvilágot jelent.

WINTERL József Jakab 1788, 452–455. A csáktornyai uradalmi ispán már 1786. május 6-án közölte a vármegyével, hogy a pesti egyetem a Peklenica helységben található kőolajból kér nagyobb mennyiséget, hogy a kémiai tanszéken elemezhessék. BENCZE Géza 1994, 34.

CSIFFÁRY Gergely 2000, 102-120. BUDA Jenő – KOVÁCS József (1987), 34.

Kalamász, kolomász, kulimász = kerékzsír, kocsikenőcs, kátrány. A kifejezés a szláv és horvát „kolomajz”-ból ered, ugyanis horvátul a „kola mazati” annyit jelent, mint „szekeret zsírozni, szekeret kenni”.

BENCZE Géza 1994, 35.

származó kátrány segítségével gyújtották fel, hogy ezzel késleltessék Jellasics seregének magyar földre lépését.7 Peklenica mellett egy másik muraközi település, Szelnica8 határában is ásványolaj forrásokra bukkantak. Peklenicán előszőr Singer Vilmos, bécsi vállalkozó kezdett fúrni 1884-ben, Szelnicán pedig a lengyel származású Herman Ritter von Stavenov 1899-ben. 1905-ben Peklenicán összesen 4, Szelnicán pedig 35 aknát és fúrólyukat tartottak számon, amelyek közül hat fúrólyuk 500 méternél mélyebb volt. Ebben a korszakban a muraközi Szelnica volt Magyarország legfejlettebb petróleumbányászati helye.9 Magyarországon az első petróleumlámpák 1860-ban jelentek meg és 1864-ben már Pest utcáin felváltották az olajlámpásokat. Ugyancsak 1864-ben létesült az első aszfaltozott járda a városban, 1898-ban pedig már 13 kőolajfinomító üzem működött az országban. 1894 és 1913 között 81 kőolaj aknát mélyítettek fúrással a nagyobb kitermelés érdekében, ebből 39-et a Muraközben.10 Érdekességként hadd említsük meg, hogy a szénhidrogén-kutatás és kitermelés joga a világon először Magyarországon vált állami monopóliummá az 1911. évi VI. törvénycikk alapján. Ez kimondta, hogy a föld mélyében rejlő szénhidrogénkincs az állam tulajdona, de az állam a kutatás és a kiaknázás jogát megfelelő feltételekkel más természetes, vagy jogi személyre is átruházhatja. Kőolajkutatási célra a világon először Dr. Böckh Hugó selmecbányai professzor alkalmazta Eötvös Lóránd geofizikus találmányát, a nehézségi erőtér átlagostól való eltéréseinek észlelésére kialakított torziós ingát. Mérései az 1920-as évek elején kőolaj és földgáz felfedezéséhez vezettek a Kárpát-medencében, az 1930-as évek második felében pedig a délzalai olajmezők felfedezéséhez is.11 Az EUROGASCO cég 1937-ben Budafapuszta határában fedezte

DERVARICS Kálmán 1890, 1–2.

Selnica, magyarul Szelnica vagy Szelence (Muraköz) település Horvátországban Muraszerdahely szomszédságában, Peklenicától mintegy 5 kilométerre nyugatra.

POSEWITZ Tivadar 1906, 39, 197–202, 231.

SRÁGLI Lajos 2000, 3.

BUDA Jenő - KOVÁCS József (1987), 34.

fel az első magyarországi ipari méretű kitermelésre alkalmas szénhidrogénmezőt, amelynek eredményei alapján 1938-ban megalapította Magyarország első szénhidrogénbányászati nagyvállalatát, a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaságot, a MAORT-ot. A MAORT Papp Simon világhírű geológus irányításával a következő esztendőkben újabb szénhidrogénmezőket fedezett fel Lovászi (1940), Lendvaújfalu (1941) és Pusztaszentlászló (1941) települések határában.12 A második világháború időszaka alatt, amikor Muravidék és Muraköz ismét visszakerültek Magyarországhoz, Lendva-vidék is kőolajkutatási célkeresztbe került, mint a Lovászi és Peklenica-Szelnica közötti térség. 1941 áprilisa után a Mura-menti térség északi részére az 1940-ben alakult Magyar-Német Ásványolaj Kft., azaz a MANÁT kapott kutatási engedélyt,13 a déli részére pedig az olasz AGIP érdekeltségű, 1942-ben megalakult Muravidéki Ásványolajipari Rt. (MÁRT). A konfliktusos helyzet elkerülése érdekében a két cég 1942-ben létrehozta a közös Olasz-Német Muravidéki Ásványolajipari Részvénytársaságot, az ONÁRT-ot.14 Az ONÁRT és a MANÁT 1940 és 1945 között a Mura-erdő és Muraszombat közötti térségben 14 mélyfúrást végzett: hatot Völgyifalu határában, hármat Petesháza határában, kettőt Muraszombat környékén, kettőt a Mura-erdőn és egyet Lendvaréten. Ebből szénhidrogénbányászat szempontjából kilenc bizonyult pozitívnak, amelyek mind Vögyifalu és Petesháza határában voltak. A MANÁT 1942. július 7-én Völgyifalu határában, Lovászi szomszédságában, amely már nem a MAORT koncessziós területének számított, próbafúrásba kezdett. Az Alsólendva-1 (A-1) elnevezésű kutat, amely Lendva-vidék első kőolajkútjának számít, 1467 méter mélységig fúrták és 1943. január 21-én nagy gázkitöréssel fejezték be. Ám mivel elsősorban kőolaj és nem gáz után kutattak, az 1943-as év végéig Völgyifalu határában még két új kút létesült, 1944 végéig pedig további három. Az A-1 nevű kút tehát földgázt termelt, akárcsak az A-2, A-3, és az A-6 12

SRÁGLI Lajos 2000, 4.

KŐRÖSSY László 1989, 156.

DALLOS Ferencné 2001, 101. A MÁRT és az ONÁRT is 1942. december 29-én alakulnak meg. CIGÜT Koloman 1986, 264.

nevű kutak, amelyeket 1943 januárja és 1944. február 22. között létesített a MANÁT. Az A-4 (Alsólendva-4) nevű kút azonban naponta 14 tonna, az A-5 (Alslólendva-5) nevű kút pedig naponta 9 tonna kőolajat termelt. Petesháza határában, amely az ONÁRT, azaz az Olasz-Német Muravidéki Ásványolajipari Rt. koncessziós területéhez tartozott, 1943. január 29-én kezdték el a próbafúrást. A Petesháza-1 (Pt-1) elnevezésű, 1749 méter mély kút 1943 októberében mintegy 10 m³ kőolajat termelt naponta. Olaszország kapitulációjával 1943 szeptemberében az olasz szakemberek és munkások elhagyták a petesházi olajmezőt, a munkálatokat pedig átvette a MANÁT, amely helyi munkaerőt is foglalkoztatott. A Petesháza-2 (Pt-2) kutat a MANÁT 1943. november 29. és 1944. szeptember 25. között fúrta ki 2272 méter mélységig, a Petesháza-3-as (Pt-3) kutat pedig 1765 méter mélységig 1944. március 2. és augusztus 20. között. Ez a két kút is alkalmasnak bizonyult a kőolajtermelésre.15 A közeledő front, a Vörös hadsereg és a partizánok fenyegetése miatt a németek 1944 novemberében elmenekítették a fúrófelszerelésüket Alsólendva vidékéről, így a MANÁT 1944 végén befejezte működését.16 Még ebben az évben a MAORT, azaz a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság 10 millió pengőért megvásárolta a MANÁT Alsólendva környéki területegységét a rajta lévő furatokkal.17 A második világháború befejeztével Lendva-vidéket másodszor is Jugoszláviához csatolták. Az új kommunista hatalom természetesen folytatni kívánta a kőolajkitermelést, ezért 1945. december 21-én államosította a muravidéki, azaz a völgyifalui és petesházi olajmezőt és átadta őket az aznap alapított Izvori nafte Donja Lendava nevű cégnek a Muraközben lévő szelnicei és peklenicai olajmezővel együtt. A cég a zágrábi székhelyű Jugoslavenski kombinat za naftu i plin alá tartozott. Egyben átnevezték, szlávosították a kutak neveit is, így a Völgyifalu határában lévő hat A (Alsólendva) elnevezésű kút új D (Dolina) jelzést kapott, a Petesháza

CIGÜT Koloman 1986, 265–271.

KŐRÖSSY László 1989, 156.

CIGÜT Koloman 1986, 271.

határában lévő Pt jelzés pedig Petišovci-ra változott. 1946. január 10-én Petesházán belekezdtek a Pt-4 (Petišovci-4) jelzésű kút fúrásába is.18 Már 1947-ben átnevezésre került a cég, amely ezután a Proizvodnja nafte Donja Lendava nevet viselte. Érdemes megemlíteni, hogy a cégben használt hivatalos nyelv egészen 1950. szeptember 24-ig a szerbhorvát volt.19 A Lendva-vidéki szénhidrogénbányászat történetének egyik legellentmondásosabb epizódja minden bizonnyal az volt, amikor a lakosság legnagyobb meglepetésére Petesháza település megszüntetésére is született terv. A terv első részét, a petesháziak többségének a kitelepítését 1948 decemberében és 1949 áprilisában a hatalom végre is hajtotta. 169 házból 215 családnak kellett kiköltöznie és elhagynia a többségében magyar nemzetiségű települést minimális kárpótlás ellenében. A terület kőolajipari hasznosítása mellett a kitelepítés okai között a szabotázs megakadályozása is szerepelt. Érdekes módon az úgynevezett kolóniából a két évtizeddel azelőtt betelepített 21 szláv nemzetiségű család nem lett kitelepítve Petesházáról. A kitelepített lakosság egy része a környező falvakban a rokonoknál talált menedéket, másik része pedig a Lendva-hegyen saját, vagy rokonaik borospincéiben. Több éves küzdelem és tiltakozás után a hatalom elállt a terv végleges megvalósításától.20 A kőolajkitermelés azonban továbbra is nagy léptekkel fejlődött. 1952 végén immár 81 fúrótorony állt Petesháza határában, 1954-ben pedig száznál is több, pontosabban 102.21 Mivel 1952-ben megváltozott Alsólendva településneve, vagyis 1934 után immár másodszor átnevezték Lendvára,22 a cég neve is módosult: 1955-ben Proizvodnja nafte Lendava nevet kapta, rövid változatban Nafta Lendava.23 A kőolajbányászat csúcspontjának Lendva-vidéken az 1951-es év számított, amikor is összesen 72 ezer 386 tonna kőolaj került a felszínre, 18

PLENIČAR Mario 1954, 58.

CIGÜT Koloman 1986, 274.

MIKOLA Milko 2009, 83-104.

PLENIČAR Mario 1954, 58. INA Nafta Lendava 1985.

KEPÉNÉ BIHAR Mária – LENDVAI KEPE Zoltán 2014, 104-107. SAVNIK Roman (szerk.)1980, 295.

CIGÜT Koloman 1986, 274.

amely majdnem a fele volt Jugoszlávia össztermelésének (148.130 tonna),24 ezzel Jugoszlávia legnagyobb kőolajmezőjének számított. Ezután azonban évről évre csökkent a kitermelt kőolaj mennyisége. 1960-ban abbahagyták a további kutak fúrását Lendva-vidéken. 1961-ben a cég megszüntette a kőolajtermelést a muraközi Szelnicán, 1967-ben pedig Peklenicán is.25 Az 1966. évben pedig már csak 16 ezer 500 tonna kőolajat adtak a kutak Lendva-vidéken.26 A tervgazdálkodásra jellemzően a cég 1966. június 1-én a zágrábi székhelyű INA Zagreb (Industrija nafte Zagreb) égisze alá került, aminek következtében értelemszerűen új nevet is kapott: INA Nafta Lendava.27 A leírt két évtizedben a lendvai kőolajüzemek munkásai mintegy 180 mélykutat fúrtak ki Szlovénia keleti részén, ebből néhány, mint például a Petesházán, Moravske Toplicén vagy Veržejben található az ottani termálturizmust is megalapozta.28 Petesházán a Pt-20 jelzésű kutat 1965-ben fúrták ki és a kút 55 Celsius fokos termálvizének29 már a következő évben 8x4 méter alaprajzú medencét építettek. A termálvizes medencének akkora sikere lett, hogy két évre rá egy újabb medencét, majd 1970-ben egy harmadikat is kialakítottak. Ebben az időszakban évente mintegy 80 ezer vendéget fogadott a petesházi termálfürdő. A petesházi termálturizmus később azonban áttevődött Lendvára, amikor 1980 és 1982 között a város déli peremén megépült a Hotel Lipa nevű termálmedencés szálloda.30 Amikor pedig a 21. század első éveiben az önálló Szlovéniát és Magyarországot összekötő autópálya terve megvalósítási szakaszba került, a petesházi termálfürdőnek megpecsételődött a sorsa. Ugyanis az autópálya

INA Nafta Lendava 1985. INA Industrija nafte Zagreb 1984, 17–18. A kiadvány szerint 72.382 tonna volt a cég 1951. évi kőolajtermelése.

PAL Franc – PAVOŠEVIĆ Ivan 1985, 602.

INA Industrija nafte Zagreb 1984, 47.

CIGÜT Koloman 1986, 274.

PAL Franc – PAVOŠEVIĆ Ivan 1985, 603.

NOSAN Anton 1973, 44.

SZOLARICS NAĐ Klára 2013, 162. A Hotel Lipa számára a termálvizet a Pt-20/49, Pt-74/50 és a Le-1g/97 jelzésű kutak termelik.

Lendva és Pince közötti nyomvonalát a petesházi termálfürdő területén tervezték átvezetni, ezért azt felszámolták, a hozzátartozó építményeket pedig lebontották.31 A kőolajbányászat hatására Alsólendván már 1947-ben megalakult a bányászati iskola Rudarsko industrijska šola Dolnja Lendava elnevezéssel,32 amely az 1899-ben létrehozott alsólendvai ipari tanonciskola utódjának tekinthető.33 Ám az olaj- és gáziparnak nemcsak a vidék gazdasági fejlődésére volt jelentős hatása, hanem társadalmára és az itt élők életmódjára is. Az olajbányászatnak és az INA Zagreb anyavállalatnak köszönhetően jutottak el a muravidéki olajmunkások a világ legtávolabbi szegleteibe is terepre, így például Irakba, Tunéziába vagy éppen Egyiptomba.34 Érdekességként említsük meg azt is, hogy 1932 és 1964, valamint 1965 és 2000 között még két Lendava nevű tanker is szállította az olajat az Adrián.35 A Nafta olajbányász cég fontos szervezője és támogatója volt a vidék sportéletének is. A legjelentősebb szerepet az 1903-ban alakult lendvai labdarúgóklub életében töltötte be, amely rögtön a II. világháború után, 1945-ben a Nafta elnevezést kapta. A 119 éves múltra visszatekintő labdarúgóklub a Nafta elnevezést mindmáig megőrizte. Emellett a Nafta cég sportegyesületén belül atlétika, kosárlabda, röplabda, kézilabda, sakk és teke szakosztály is működött, annak különböző korszakaiban.36 Petesházán 1963-ban megépült Jugoszlávia első metanolüzeme, évi 6000 tonna kapacitással.37 Az 1962-ben kialakított kőolajfinomító 1968-ban került felújtásra évi 250 ezer tonna kapacitással, amelynek nyersolaj feldolgozási teljesítőképességét 1973-ban további 31

Uredba o državnem lokacijskem načrtu za avtocesto na odseku Lendava-Pince z odcepom hitre ceste na Dolgo vas. Uradni list RS 79/2004, 2004.7.19.

PAL Franc – PAVOŠEVIĆ Ivan 1985, 602.

GRÁBERNÉ BŐSZE Klára – LÉCES Károly (szerk.) É.n. 36. Alsó-Lendvai Alsó-foku Iparos-tanoncz Iskola Értesitője.

INA Industrija nafte Zagreb 1984, 42.

http://forum.nase-sidro.com/index.php?topic=440.0 (2010.3.1.)

HORVÁTH Ferenc 2004, 24, 104–130.

INA NAFTA Lendava 1975, 7.

600 ezer tonnára bővítették. A cél az volt, hogy 1979-re, amikor Lendvát is elérné az Adriától vezető olajvezeték, újra megduplázzák a kőolajfinomító üzemképességét. Két év késéssel, 1981. február 2-án ünnepélyesen átadták az úgynevezett Jugoszláv-kőolajvezeték Virje-Lendva ágát. Az olajvezeték kapacitása évi 20 millió tonna nyersolaj volt öt jugoszláv olajfinomító számára és 10 millió tonna Magyarországnak és Csehországnak.38 1965-ben megépült a formalinüzem is, évi 6000 tonna kapacitással, amely csak 5 évig működött, mert 1970-ben új üzemet építettek, amely 30 ezer tonna formalin előállítására volt alkalmas. A formalin és a ragasztó előállított mennyisége 1974-re évi 50 ezer tonnára emelkedett. 1972-ben pedig még műgyantaalapú szigetelőanyagok gyártását is elindították.39 Az INA Nafta Lendava cégnél 1975-ben mintegy 800 alkalmazott dolgozott, egy évtizeddel később, azaz 1985-ben pedig több mint 1130. Mindennek ellenére a Lendva-vidéki kőolajbányászat fölött mindinkább gyülekeztek a fekete felhők. A cég először az 1980-as évek elején került komolyabb válságba, amikor a szlovén központi vezetés az 1981-1985 közötti időszakra elfogadott középtávú tervből törölte az új, korszerű és nagykapacitású lendvai kőolajfinomító megvalósításának folytatását. A meg nem valósított terv és a már érvényes nemzetközi szerződések és kölcsönök a céget nehéz helyzetbe sodorták. Arra kényszerítették a vezetőséget, hogy értékesítsék a már beszerzett, de soha össze nem szerelt kőolajfinomítót,40 amelyet ezek után Kínába adtak el. Ezt a mozzanatot sokan ma is a lendvai kőolajipari céggel kapcsolatos egyik legelhibázottabb tervgazdálkodási döntésének tartják, a későbbi gazdasági összeomlás okát látják benne. 1985-ben még fenol- és acetonüzem felállításának a tervei is felmerültek,41 ám mindez csak az elképzelések szintjén maradt. A lendvai Nafta számára a rendszerváltás alatti és utáni időszakban gyötrelmes évek következtek, likviditási problémák, privatizálási kísérletek, tömeges elbocsátások...

INA Industrija nafte Zagreb 1984, 54–55.

INA NAFTA Lendava 1975, 7.

PAL Franc – PAVOŠEVIĆ Ivan 1985, 603-604.

PAL Franc – PAVOŠEVIĆ Ivan 1985, 610.

Lendva-vidéken a szénhidrogén-bányászat tárgyi emlékei ma is élő részei a környezetnek. Az olajbányász élet emlékét mintegy 210 olajkút őrzi, Lendván pedig a Bányász utca és annak munkáslakásai. A történeti zalai olajipari emlékek összekötésére 2010-ben egy tanösvény is készült, arról pedig egy térkép. A tanösvény a régi, jelentős olajkutakat, tankállomásokat és az olyan gyógy- és termálfürdőket köti össze, amelyek az olajkutatás eredményeként létesültek. Petesházán a Nafta olajipari cég egyik telephelye is állomása ennek a tanösvénynek, ahol a Pg-3-as elnevezésű fúrótorony és a Pt-1-es kút és egy mélyszivattyú himba látható. A Lendvavidéki kőolajipar gazdag múltja és a nevezetes petesházi telephely méltó lenne arra, hogy itt jöjjön létre Szlovénia egyik legnevezetesebb ipartörténeti gyűjteménye, a petesházi olaj- és gázipari szabadtéri múzeum. A Mura–Zala-medence kőolaj- és földgázkitermeléséről nem lehet csak múlt időben beszélni. A vészharangot már évtizedek óta kongatják felette, mert a kitermelés egyre bonyolultabb és költségesebb, de ennek az ásványkincsnek egy része még mindig a földben rejtőzik. Ott várja a változó időket és az új technológiákat, amelyekkel felszínre hozzák majd. A Lendva-vidéki lelőhelyeken ma új keretek között, a szlovéniai Petrol és az angliai Ascent Resources együttműködésében még mindig folyik a kitermelés. Az angol cég ma szénhidrogén-bányászati koncesszióval rendelkezik az úgynevezett petesházi és a szomszédos lovászi kőolajmezőre vonatkozóan.42 De bárhogy is alakuljon majd a szénhidrogén-bányászat jövője a világban és a Lendva-vidéken, az „olajos” múlt mindig is összekötő kapocs lesz Zala megye, a Muravidék és a Muraköz között.

Ascent Resources 2010.

Prizor z razstave z naslovom NAFTA 75 iz leta 2018 Részlet a NAFTA 75 című kiállításból 2018-ból (Arhiv GML / GML Archívum)

NAFTA75

The Extraction of Hydrocarbons in the Surrounding Area of Lendava The concept of the Industrial Revolution is connected to the invention of the steam engine (1769) and the use of black coal as an energy product. In the history of heat engines, the invention of the internal-combustion engine (1876) was considered a revolutionary advancement. However, the internal-combustion engine is not powered by coal but another energy product, oil or oil products. Oil is a mineral substance that is formed in the Earth´s crust by the degradation of living organisms and, in many parts of the world, resurfaces as a natural spring. Crude oil has been used by humans since ancient times, mostly for construction and military purposes, as a medicine, unguents for wheels and as a source of light.1 The use of oil reached a milestone in the second half of the 19th century, firstly with the wide use of petroleum lamps and then with the invention of the internal-combustion engine, that rapidly conquered the world.

CSIFFÁRY Gergely 2000, 102–120.

In the tumultuous economic history of Prekmurje in the 20th century, a landmark event, or a historical milestone was the commencement of hydrocarbon extraction in the 1940s in the area of Lendava. Up until the 1990s, the extraction of black gold, also known as oil and natural gas, was the central point of the economic development of Zala County in Hungary, Medžimurje in Croatia and the area of Lendava in Slovenia. There are very few families in these areas that have not been touched by the oil industry. The oil fields and natural gas in the crust of the Earth and to the depth of a few thousand metres below have no political borders that man has made, so they extend to the area of today’s western Hungary, eastern Slovenia and to the northeast of Croatia. The cultural history of the oil fields of the Mura-Zala pool does not begin in the th 20 century. Firstly, we would like to mention Professor Jakab Winterl, from the University of Buda, who was the first ever to analyse and describe oil. Using the method of distillation, he analysed the black, sticky oil from Peklenica in Medžimurje,2 which was part of the historic Zala County. He published his findings in a specialist periodical that was issued in Paris in 1788.3 Later, many other authors wrote about the natural source of oil in Peklenica, among them Pál Kitaibel (1806), Vince Schönbauer (1810), András Zipser (1817), Károly Nendtvich (1838), Victor Leopold Ritter von Zepharovich (1856), József Rózsay (1864) and Jakab Mattyasovszky (1877).4

Peklenica (Bányavár in Hungarian) is a settlement in Medžimurje, Croatia, on the right bank of the Mura River, southeast of Mursko Središče. The name of the settlement is connected to the natural source of oil in the area that the folk culture and etimology connected to hell or black liquid, that comes from the depths of hell. In Slav languages pekel (Kaykavian accent, Slovenian), peklo (Slovak), pakao (Croatian) means the dark underworld.

WINTERL József Jakab 1788, 452–455. The Parish Administrator of Čakovec, had, on the 6th of May, 1786, informed Zala County that the University of Pest requred larger quantities of oil from the area of Peklenica, in order to perform analyses at the Department of Chemistry. BENCZE Géza 1994, 34.

CSIFFÁRY Gergely 2000, 102–120. BUDA Jenő – KOVÁCS József (1987), 34.

The natural oil source in Peklenica was not only useful to the locals that sold oil as axle grease (kolomaz)5 but also, in the 18th century, to the whole county and its gentry. The Festetics family, the original Čakovec Gentry, gained permission to mine at the source of the tar in Peklenica in 1830, which cannot be a coincidence. It is estimated that in 1831 the counts of Čakovec sold approximately 5 tons of oil.6 The oil from the area of the Mura had a role in the Hungarian Revolution and the fight for freedom in 1848-1889. On the 11th of September, 1848, during the retreat from Medžimurje towards Dolnja Lendava, the units of the Hungarian Militia, led by Jenő Gyika, set fire to the bridge in Mursko Središče with tar from Peklenica in order to stop, or at least hold the army of Jelačić, thus preventing them from entering Hungary.7 Traces of natural oil sources were discovered next to Peklenica, in the surrounding area of Selnica.8 The first person to drill the first oil wells in Peklenica was a Viennese businessman, Wilhelm Singer, in 1844, and in Selnica, in1899, Herman Ritter von Stavenov, who was of Polish origin. In 1905, in Peklenica there were four wells and in Selnica 35 shafts and wells, six of which were deeper than 500 metres. At that time, Selnica was the most developed oil field in the area of the Kingdom of Hungary.9 In 1860, the first petroleum lamps emerged in Hungary and, on the streets of Pest, oil lamps were being changed to petroleum lamps as far back as 1864. In the same year, the first asphalt road was built and, in 1898, there were 13 oil refineries in the country. Between 1894 and 1913, in order to increase production, they deepened 81 oil wells, 39 of them in

Kolomaz – Axle grease, tar. The word is of Slav origin and derives from the Croatian language ‚kolomajz‘, as in grease for wheels, to ‚grease the axle on a wheel‘.

BENCZE Géza 1994, 35.

DERVARICS Kálmán 1890, 1–2.

Selnica (Szelence in Hungarian) is a settlement in Medžimurje, Croatia, near Mursko Središče, approximately 5 km west of Peklenica.

POSEWITZ Tivadar 1906, 39, 197–202, 231.

Medžimurje.10 One interesting fact to be mentioned here is that Hungary was the first country in the world where the right to explore and extract hydrocarbons, pursuant to VI. Law of 1911, became a state monopoly. The aforementioned law determined that hydrocarbon in the depths of the Earth belonged to the State and that the right to explore and extraction could be, under certain circumstances, transferred to natural and legal persons. In oil field research the torsion pendulum – invented by Lóránd Eötvös – was first used by Professor Hugó Böckh from Selmecbánya Academy. In the 1920s, his measurements led to the discovery of oil and natural gas fields in the Carpathian Basin, and, in the late ’30s, in the southern parts of Zala County.11 In 1937, the EUROGASCO company discovered the first Hungarian field of hydrocarbons near the settlement of Budafapuszta that was considered to be large enough for industrial production. The results led to the founding of MAORT (MagyarAmerikai Olajipari Részvénytársaság), as in the Hungarian-American Oil Industry Stock Corporation, the first major Hungarian company for hydrocarbon extraction. Over the following years, MAORT, led by world famous geologist Simona Papp, discove red new oil fields in the area of Lovászi (1940), Lendvaújfalu (1941) and Pusztaszentlászló (1941).12 During the years of the Second World War, when Prekmurje and Medžimurje were yet again annexed to Hungary, the surrounding area of Lendava - situated between the oil fields of Lovászi and Peklenica-Selnica – became of interest to the oil industry. After the April of 1941, the permit for exploration in the northern part of the Mura region was granted to the Hungarian-German oil company, MANÁT (Magyar-Német Ásványolaj Kft.), founded in 1940,13 and the southern part of the region to the MÁRT (Muravidéki Ásványolajipari Rt.) Oil Company, founded in 1942 and which was part of the AGIP Italian Oil Company.

SRÁGLI Lajos 2000, 3.

BUDA Jenő – KOVÁCS József (1987), 34.

SRÁGLI Lajos 2000, 4.

KŐRÖSSY László 1989, 156.

To avoid conflict, the companies founded a joint Italian-German oil stock corporation, ONÁRT (Olasz-Német Muravidéki Ásványolajipari Részvénytársaság), in 1942 for the areas of Pomurje and Medžimurje.14 Between 1940 and 1945, ONÁRT and MANÁT drilled 14 deep wells between the area of Murska šuma and Murska Sobota: six of them near the settlement of Dolina pri Lendavi (Völgyifalu), three in Petišovci (Petesháza), two in the surrounding area of Murska Sobota (Muraszombat), two in Murska šuma (Muraerdő) and one in Lendvarét. Concerning the hydrocarbon exploration, nine of the wells were positive, all of them near the settlement of Dolina pri Lendavi and Petišovci. On the 7th of July, 1942, MANÁT began experimental oil drilling on the very edge of its concession area near Dolina, in the settlement of Lóvászi, where MAORT had already been drilling oil. The drilling of the well, A-1 (Alsólendva-1), considered to be the first oil well in the area of Lendava, was stopped on the 21st of January, 1943, due to a large outbreak of natural gas. But, since they were searching mainly for oil and not natural gas, by the end of 1943, the workers of the company had drilled two new wells and another three by the end of 1944. From the A-1 well they extracted only natural gas, the same as from the wells A-2, A-3 and A-6, that MANÁT drilled between January 1943 and the 22nd of February, 1944. The A-4 well (Alsólendva-4) produced 14 tons of oil per day and the A-5 (Alsólendva-5) well produced 9 tons of oil. On the edge of the settlement of Petišovci which belonged to the concession area of the ONÁRT Company, i.e., to the Italian-German stock corporation, on the 29th of January 1943, the exploratory drilling began. From the well of Petesháza-1 (Pt-1, 1749 metres deep), 10m3 of oil was extracted daily in October 1943. After the capitulation of Italy in September 1943, the Italian experts and workers abandoned the oil field in Petišovci and MANÁT took over the work that also employed a mainly local workforce. The well, Pt-2 (Petesháza-2), drilled by 14

DALLOS Ferencné 2001, 101. Both MÁRT and ONÁRT were founded on the 29th of December, 1942. CIGÜT Koloman 1986, 264.

MANÁT to a depth of 2272m between the 29th of November, 1943, and the 25th of September, 1944; the 1765m deep well, Pt-3 (Petesháza-3), was drilled between the 2nd of March and August 20th, 1944. These two wells were also positive and suitable for the extraction of oil.15 With the approaching of the Eastern Front and the threat of the Red Army and the Partisans, in November 1944, the Germans removed the drilling equipment from the area of Dolnja Lendava. At the end of 1944, MANÁT also closed its projects,16 but MAORT – the HungarianAmerican oil stock corporation – bought the concession areas of MANÁT in the area of Dolnja Lendava, along with the existing wells, for 10 million Hungarian Pengő.17 After WWII, the area of Lendava was yet again annexed to Yugoslavia. The new communist government wanted to continue with oil extraction, so, on the 21st of December, 1945, they nationalised the oil fields in Petišovci and Dolina and, along with the oil fields of Peklenica and Selnica, handed them over to the company Izvori nafte Donja Lendava, that was founded on that same day and operated within the Jugoslovanski kombinat za naftu i plin, established in Zagreb. At the same time, the wells were re-named - six of the wells were named A (Alsólendva), in the area of Dolina-Völgyifalu they were named D (Dolina) and the name Pt (Petesháza) was assigned to the wells in Petišovci. On the 10th of January, 1946, they began with the drilling of a new well in Petišovci, Pt-4 (Petišovci-4).18 In 1947, the company was re-named to Proizvodnja nafte Donja Lendava. It is worth mentioning that the official language of the company was Serbo-Croatian until the 24th of September, 1950.19 The greatest surprise was the government’s plan of shutting down the settlement of Petišovci and the first part of that plan, the relocating of the residents in December 1948

CIGÜT Koloman 1986, 265–271.

KŐRÖSSY László 1989, 156.

CIGÜT Koloman 1986, 271.

PLENIČAR Mario 1954, 58.

CIGÜT Koloman 1986, 274.

and April 1949, was accomplished. 215 families had to leave169 houses in the village with a mostly Hungarian population, and for that they received minimal compensation. One of the reasons behind this decision was to stop any potential sabotage. It is interesting that not one family was relocated from the so-called ‘Colony of Petišovci’, where two decades previously the Slav population was settled by the government. Part of the relocated population found sanctuary with their relatives in the surrounding villages, others moved into the houses and wine cellars that belonged to their relatives in Lendavske gorice. After years of protests and conflict, the government finally abandoned the finalisation of that plan.20 The extraction of oil proceeded on a much larger scale. At the end of 1952, there were 81 drilling towers in the area of Petišovci, and more than one hundred in 1954, to be precise, 102 towers.21 Because in 1952 – the second time since 1934 – Lendava was yet again renamed from Dolnja Lendava to Lendava,22 the name of the company was also changed: in 1955 the company was re-named to Proizvodnja Nafte Lendava, NAFTA Lendava for short.23 The height of oil extraction in Lendava was in 1951, when they extracted 72,386 tons of black gold, almost half of the amount of oil extracted in the whole of Yugoslavia (14,8130 tons),24 which made this area the largest oil field in the country. Over the next few years, the amount of extracted oil dropped constantly. The drilling of the wells in the area of Lendava was abandoned in 1960. The company stopped the extraction of oil in 1961 in the area of Selnica in Medžimurje, and in 1967 in Peklenica.25 In 1966, the wells in the area of Lendava gave

MIKOLA Milko 2009, 83–104.

PLENIČAR Mario 1954, 58. INA Nafta Lendava 1985.

KEPÉNÉ BIHAR Mária – LENDVAI KEPE Zoltán 2014, 104–107. SAVNIK Roman (ed.) 1980, 295.

CIGÜT Koloman 1986, 274.

INA Nafta Lendava 1985. INA Industrija nafte Zagreb 1984, 17–18. According to the publication, the annual production of oil in 1951 was 72,382 tons.

PAL Franc – PAVOŠEVIĆ Ivan 1985, 602.

only 16,500 tons of oil.26 In the context of planned economising, on the 1st of July, 1966, the company was annexed to the company in Zagreb, INA Zagreb (Industrija nafte Zagreb) and re-named INA NAFTA Lendava.27 Over the course of the ’50s and ’60s, the workers of the oil companies of Lendava, drilled around 180 deep wells and around a few of those wells, for instance Petišovci, Moravske Toplice and Veržej, they created thermal bath tourism.28 At well nr. Pt-20 in Petišovci, drilled in 1965, thermal water was discovered with a temperature of 55° Celsius,29 and the very next year, an 8x4m pool was built. The pool was in such high demand that, two years later, another was built and, in 1970, a third one. During that time, the thermal baths in Petišovci were visited by 80,000 swimmers. The thermal tourism in Petišovci later relocated to Lendava where, between 1980 and 1982, Hotel Lipa and its thermal pools were built on the southern edge of the town.30 In the first years of the 21st century, when they completed the plans to build a highway between the independent country of Slovenia and Hungary, the fate of the thermal spa in Petišovci was sealed. The motorway route was planned to run through the area of the thermal baths and as a result they were closed and the buildings demolished.31 Owing to the oil drilling around Lendava, the first mining school, Rudarsko industrijska šola Dolnja Lendava,32 opened in 1947, and was considered to be the successor of the vocational school, founded in 1899.33 The oil and gas industry positively influenced not only

INA Industrija nafte Zagreb 1984, 47.

CIGÜT Koloman 1986, 274.

PAL Franc – PAVOŠEVIĆ Ivan 1985, 603.

NOSAN Anton 1973, 44.

SZOLARICS NAĐ Klára 2013, 162. Thermal water for the Lipa hotel came from the wells nr. Pt-20/49, Pt-74/50 and Le-1g/97.

Uredba o državnem lokacijskem načrtu za avtocesto na odseku Lendava-Pince z odcepom hitre ceste na Dolgo vas. Uradni list RS 79/2004, 19.7.2004.

PAL Franc – PAVOŠEVIĆ Ivan 1985, 602.

GRÁBERNÉ BŐSZE Klára – LÉCES Károly (ed.), (n.d.), 36. Alsó-Lendvai Alsó-foku Iparos-tanoncz Iskola Értesitője.

the economic development of the area, but also the social relations and the lifestyle of the population. Thanks to the oil extraction and its parent company, INA Zagreb, the workers of the resident oil company travelled for work to the far-flung corners of the world, for example, Iraq, Tunisia and Egypt.34 Here is an interesting titbit: between 1932 and 1964, and 1965 and 2000, there were two oil tankers, that carried oil in the Adriatic Sea, named Lendava.35 NAFTA was an important organiser and benefactor of the sports life of the area. Their most important act was surely their support of the oldest football club in what is now Slovenia, which, immediately after WWII, in 1945, was named after the company. The 119-year-old football club has, to this day, kept the name Nafta. In the past, there were also other sport sections that operated within the company: athletics, basketball, volleyball, handball, chess and bowling.36 In 1963, the first methanol factory in Yugoslavia was built in Petišovci with an annual capacity of 6000 tons.37 The annual capacity of the oil refinery, built in 1962 and renovated in 1968, was 260,000 tons, in 1973 the capacity was upped to 600,000 tons. The company’s future plans were to double the capacities of the refinery by 1979, when the new oil pipeline was to be finished, and that Lendava would be connected too. Two years behind schedule, on the 2nd of February, 1981, the Yugoslavian leg of the pipeline, named Virje-Lendava, was formally opened for use. The annual capacity of the pipeline was 20 million tons of crude oil for five Yugoslavian refineries and 10 million for Hungary and the Czech Republic.38 In 1965, a formalin factory was built, where 30,000 tons of formalin was produced. The quantity of formalin and glue had increased to 50,000 tons by 1974. In 1972, the production of isolation materials based on synthetic resins commenced.39 In 1975, INA NAFTA Lendava 34

INA Industrija nafte Zagreb 1984, 42.

http://forum.nase-sidro.com/index.php?topic=440.0 (1.3.2010)

HORVÁTH Ferenc 2004, 24, 104–130.

INA NAFTA Lendava 1975, 7.

INA Industrija nafte Zagreb 1984, 54–55.

INA NAFTA Lendava 1975, 7.

employed approx. 800 workers, a decade later, in 1985, more than 1130. Despite that, storm clouds started to gather above oil mining in Lendava. In the ’80s, the company weathered its first crisis, when the government leadership abandoned its medium-term plan to finish building a new, modern refinery with a large storage capacity. The unrealised plans and valid international treaties, along with loans, landed the company in an extremely difficult position. The company management had to sell the purchased but unassembled refinery,40 which was bought by China. This decision is, to this day, considered as one of the biggest mistakes of the company’s planned economising and, in the case of the Lendava oil company, the reason for its subsequent economic implosion. In 1985, there were talks about building a factory for phenol and acetone,41 but the plans remained an abstract idea. The so-called transition period brought numerous problems for NAFTA Lendava: liquidity difficulties, attempts to privatise the company, mass redundancies… The remnants of hydrocarbon extraction in the area of Lendava are to this day a living feature of this place. The 210 oil wells, Rudarska Street (Miner Street) and workers’ flats preserve the memory of oil mining. A network of monuments to the oil industry in the area of the historical Zala County have been, since 2010, connected by an educational path and published tourist map. The path connects the important old wells, oil collecting stations, spas and thermal baths that are connected to oil extraction. One of the main stops on the educational path is the branch of NAFTA in Petišovci, where one can see the drilling rig Pg-3 and deep pump at the Pt-1 well. The rich history of oil extraction in the surrounding area of Lendava and the famous location in Petišovci, one of the most remarkable industrial heritages of Slovenia, surely deserves to be made into an open-air museum of the oil industry in Slovenia.

PAL Franc – PAVOŠEVIĆ Ivan 1985, 603–604.

PAL Franc – PAVOŠEVIĆ Ivan 1985, 610.

The extraction of oil in the Mura-Zala basin should not be talked about only in the past tense. For decades, there have been warnings of the demise of the extraction business for extraction is harder and harder and more expensive, but a large portion of the riches is still hidden deep down, waiting for better times and technology to bring it to the fore. In co-operation with the English company Ascent Resources, the Slovenian company Petrol has made efforts to extract hydrocarbon using new methods in the surrounding area of Lendava. The English company has the concession for hydrocarbon extraction in the so-called oil field of Petišovci, as well as the oil field in the neighbouring Lovászi.42 Regardless of the future of hydrocarbon extraction in the world and in the surrounding areas of Lendava, there will forever be a joint history of oil between Zala County, Pomurje and Medžimurje.

Rudarska oprema za vrtanje: dleto 8 1/2” Kőolajbányászati eszköz: görgős fúrófej 8 1/2” Mining drilling equipment: chisel 8 1/2” (Arhiv GML / GML Archívum / GML Archive)

Ascent Resources 2010.

Prizor z razstave z naslovom NAFTA 75 iz leta 2018: mobilna remontna garnitura Jelenet a NAFTA 75 című kiállításból 2018-ból: mozgó karbantartó készlet (Arhiv GML / GML Archívum)

Literatura • Irodalom • Literature Ascent Resources plc. 2010 Slovenia / Hungary. Petisovci & Lovaszi Licences (Field Appraisal & Development). Pannonian Basin. BENCZE Géza 1994 Adatok egy muraközi természetes olajelőfordulás 18–19. századi termelési és felhasználási kísérleteiről. In: NÉMETH Gyöngyi (ur./szerk./ed.): Manufaktúrák és korai tőkés ipari kisvállalkozások. Miskolc. 33-42. BUDA Jenő – KOVÁCS József (1987) Ötven éves a magyar kőolaj- és földgázbányászat. KFV 1937–1987. Nagykanizsa. CIGÜT Koloman 1986 Zgodovina raziskovanja nafte v Medjimurju in severovzhodni Sloveniji. In: Časopis za zgodovino in narodopisje 1986/2. Maribor. 245–276. CSIFFÁRY Gergely 2000 A szurok és kőolaj használata a régi Magyarországon. In: Agria 36. Eger. 101–146. DALLOS Ferencné 2001 A magyar szénhidrogénipar gazdálkodó és irányító szervezetei a MOL Rt. megalakulása előtti időszakban: 1933. VI. 8. és 1991 X. 1. között. In: Kőolaj és Földgáz 2001/8. Budapest. 101–114. 44

DERVARICS Kálmán (E. Dervarics Kálmán) 1890 A Mura hidjának felgyujtása 1848-ban. In: Alsó-Lendvai Hiradó, 1890. március 30. (30. 3. 1890). Alsólendva. 1–2. GRÁBERNÉ BŐSZE Klára – LÉCES Károly (ur./szerk./ed.) B.l./É.n./n.d. A magyarországi iskolai értesítők bibliográfiája 1 (1850/51 – 1948/49). A magyar neveléstörténet forrásai VIII. Budapest. HARI Štefan – VIDA Štefan – SZABÓ József 1990 Naftno rudarjenje. Köolajbányászat. Lendavski zvezki – Lendvai Füzetek 11. Lendava – Lendva. HORVÁTH Ferenc 2004 A lendvai labdarúgás 100 éve. 100 let lendavskega nogometa. Lendvai Füzetek – Lendavski zvezki 18. Lendva – Lendava. INA Industrija nafte Zagreb (1984) INA Industrija nafte Zagreb 1964–1984. (Zagreb) INA NAFTA Lendava (1975) INA – NAFTA Lendava 30 let. Ljubljana. (1985) INA Nafta Lendava 1945–1985. 40 let. (Murska Sobota) KEPÉNÉ BIHAR Mária – LENDVAI KEPE Zoltán 2014 Lendavski dragulji in usode. Lendvai kincsek és sorsok. Lyndvamuseum 7. Lendava – Lendva. 45

KŐRÖSSY László 1989 Szemelvények a magyar kőolajkutatás kezdeti időszakából. In: Kőolaj és Földgáz 1989/5. Budapest. 153–157. MIKOLA Milko 2009 Dokumenti in pričevanja o povojnih izgonih prebivalstva v Sloveniji. Ljubljana. MIKOLAJ Ksenija 2015 Nafta u Međimurju. Završni rad. Međimursko veleučilište u Čakovcu. Čakovec. NOSAN Anton 1973 Termalni in mineralni vrelci v Sloveniji. Geologija 16. Ljubljana. PAL Franc – PAVOŠEVIĆ Ivan 1985 Preteklost, sedanjost in bodočnost Nafte Lendava. In: Nafta. Mjesečnik jugoslavenskog komiteta svjetskih kongresa za naftu. Zagreb. 601–610. PAPP Simon 1996 Életem. Zalaegerszeg. PLENIČAR Mario 1953 Arteški studenec v Lendavi. In: Proteus 16. 158. 1954 Obmurska naftna nahajališča. In: Geologija 2. Ljubljana. 36–93. POSEWITZ Tivadar 1906 Petroleum és aszfalt Magyarországon. Budapest. 46

RÓZSAY József 1864 A pekleniczai hegyi kátrány (Muraközben). Pest. SAVNIK Roman (ur./szerk./ed.) 1980 Krajevni leksikon Slovenije IV. Podravje in Pomurje. Ljubljana. SRÁGLI Lajos 2000 Magyar Olajipari Múzeum. Zalaegerszeg. SZOLARICS NAĐ Klára 2013 Termálvíz – turizmus és energiaforrás. In: KIRÁLY M. Jutka (ur./szerk./ed.): Lendva 820 éve. 820 let mesta Lendava. Lendva-Lendava. 162–163. WINTERL József Jakab 1788 Extrait d´un memoire de M. le professeur Winterl, sur la decomposition d´une Huile epaisse de petrole noire, de la Hongrie, entre Peklenicza & Moscowina. In: Francois ROZIER – Jean-Andre MONGEZ – Jean-Claude de METHERIE (ur./szerk./ed.): Observations sur la physique, sur l´histoire naturelle et sur les arts. Paris, 1788–33. 452–455.

Iz fotografskega arhiva družbe Nafta Lendava A Nafta Lendava cég fotóarchívumából

Naftno polje v Peklenici v Medžimurju (okoli leta 1930) Kőolajmező a muraközi Peklenicán (1930 körül) 50

Tronožec na naftnem polju Peklenica v Medžimurju (1940. leta) Háromlábú torony a muraközi Peklenica olajmezőn (1940-es évek)

Pridobivanje naftne z ročnim vitlom v Peklenici v Medžimurju (1946) Kőolajbányászat kézi csörlővel a muraközi Peklenicán (1946) 52

Pridobivanje nafte z električnim vitlom na Selnici v Medžimurju (1940. leta) Kőolajbányászat elektromos csörlővel a muraközi Szelencén (1940-es évek)

Poglabljanje vrtine Lovászi-1 julija leta 1940 v sosednji Zalski županiji (Foto: Papp Simon) A Lovászi (L-1) kút mélyítése 1940 júliusában (Papp Simon felvétele)

Nafta iz vrtine Budafapuszta-2 v sosednji Zalski županiji novembra leta 1937 (PAPP Simon, 1996) Kőolaj a Zala megyei Budafapuszta-2 fúrásból, 1937 novembere (PAPP Simon, 1996)

Vrtina A-1 (Alsólendva-1) v Dolini pri Lendavi med leti 1942–1945, kasneje preimenovana v D-1 (Dolina-1) A-1-es (Alsólendva-1) olajkút Völgyifaluban 1942–1945 között, később átnevezve D-1-re (Dolina-1)

Naftni rudarji italijansko-nemške družbe ONÁRT pri vrtini Pt-3 (Petišovci-3) leta 1943 Az olasz-német ONÁRT cég kőolajbányászai a Pt-3-as (Petesháza-3) kútnál 1943-ban 56

Naftni rudarji italijansko-nemške družbe ONÁRT pri vrtini Pt-3 (Petišovci-3) leta 1943 Az olasz-német ONÁRT cég kőolajbányászai a Pt-3-as (Petesháza-3) kútnál 1943-ban 57

Drezina na industrijski progi Petišovci-Dolina pri Lendavi, med leti 1945-1950 Hajtány a Petesháza-Völgyifalu közötti ipari vágányon, 1945-1950 között 58

Leseni stolp na petišovskem naftnem polju (1946) Fatorony a petesházi kőolajmezőn (1946)

Petišovsko naftno polje okoli leta 1950 Petesházi kőolajmező 1950 körül 60

Brod na Muri s kamionom in delavci družbe Izvori nafte Donja Lendava (1947) Murai rév az Izvori nafte Donja Lendava cég teherautójával és munkásaival (1947) 61

Cisterna za prevoz nafte (1947) Kőolajszállító szekér (1947) 62

Popravilo parne lokomotive (1947) Gőzmozdony javítása (1947) 63

Transport vrtalnih naprav iz Lendave (1952) Fúróeszközök szállítása Lendváról (1952) 64

„... čim več nafte ...”, propagiranje uresničevanja letnega plana v središču Lendave leta 1948 „... minél több naftát...” az évi terv megvalósításának propagálása Lendva központjában 1948-ban 65

Proizvajalec pare na stari degazolinaži okoli leta 1950 Gőzkazán a régi gáztalanítón 1950 körül 66

Petišovsko naftno polje okoli leta 1950 Petesházi kőolajmező 1950 körül 67

Uvedba delavskega samoupravljanja (24. 9. 1950) A munkásönigazgatás bevezetése (1950. 9. 24.) 68

Člani organa upravljanja po prevzetju podjetja v samoupravljanje (1950) A munkásönigazgatás első testületének tagjai (1950) 69

Montaža vrtalnega stolpa na Pt-13 v okolici Petišovcev (1950) A Pt-13-as fúrótorony állítása Petesháza határában (1950)

V kovaški delavnici, Lendava (1951) A kovácsműhelyben, Lendva (1951) 71

Na industrijski železniški progi leta 1952 (István Vida) Az ipari vasútvonalon 1952-ben (Vida István) 72

Avtocisterna za prevoz posebnih snovi (1965) Tartálykocsi különleges anyagok szállítására (1965) 73

Odprema petišovske nafte z vlakom (1953) A petesházi kőolaj szállítása vonattal (1953)

Kompresorska postaja degazolinaže (1954) A gáztalanító kompresszorháza (1954) 75

Črpalnica degazolinaže (1956) A gáztalanító szivattyúháza (1956) 76

Glavni direktor podjetja Matija Cerovac pred vrtino v Filovcih (1956) Cerovac Matija főigazgató a Filóc határában lévő furatnál (1956) 77

Obisk politične delegacije iz Ljubljane, v sredini spredaj Edvard in Pepca Kardelj (okoli leta 1957) Ljubljanai politikai delegáció látogatása, középen elől Edvard és Pepca Kardelj (1957 körül) 78

Vrtalna garnitura Cardwell sredi koruznega polja (1958) Cardwell fúrótorony kukoricamező közepén (1958) 79

Izbruh plina iz vrtine Fi-2 (Filovci-2, 1955) Gázkitörés az Fi-2-es (Filovci-2) kútból (1955) 80

Izbruh nafte iz vrtine Fi-6 (Filovci-6, 1956) Olajkitörés az Fi-6-os (Filovci-6) kútból (1956)

Izvlačenje cevi iz vrtine (1959) A csövek kiszedése a furatból (1959) 82

Vrtalni stolp Cardwell po erupciji pozimi, Pepelana, Hrvaška (1960. leta) Cardwell fúrótorony téli kitörés után, Pepelana, Horvátország (1960-as évek) 83

Pogled na petišovsko naftno polje iz degazolinaže (1960. leta) A petesházi kőolajmező a gáztalanítóból (1960-as évek) 84

Frakturiranje zemeljskih slojev v okolici Lendave (1961) Rétegrepesztés Lendva-vidéken (1961) 85

Okolica orodne službe pred likvidacijo (Petišovci, 1961) A gépész-telep felszámolása előtt (Petesháza, 1961) 86

Ustje vrtine Pt-1 (Petišovci-1, 1961) A Pt-1 (Petesháza-1) olajkút (1961)

Hidravlična priprava za nategovanje jeklene vrvi (1961) Hidraulikus készülék acélkötél kifeszítésére (1961) 88

Mobilna remontna garnitura Wülfel (1962) Mozgó karbantartó készlet Wülfel (1962) 89

Prenašanje dleta, Egipt (1962) Fúrófej szállítása, Egyiptom (1962) 90

Postavljanje stolpa, Egipt (1962) Fúrótoronyállítás, Egyiptom (1962) 91

Tovarna metanola, Petišovci (1963) Metanolgyár, Petesháza (1963)

Polnjenje butana (1964) Butángáz töltése (1964) 93

Po erupciji (1964) Kitörés után (1964)

Montaža vrtalne garniture EMSCO (1960. leta) EMSCO fúrótorony állítása (1960-as évek) 95

Poplava v okolici Lendave, Zatak (1965) Árvíz Lendva-vidéken, Zatak (1965) 96

Poplava v okolici Lendave, ogled terena (1965) Árvíz Lendvavidéken, terepszemle (1965)

Tovarna umetnih lepil (1965) A ragasztóüzem épülete (1965) 98

Globinska črpalka, Petišovci (1969) Himbás olajszivattyú, Petesháza (1969) 99

Delavsko naselje Naftini bloki v Lendavi (1960. leta) A Nafta-blokkok nevű munkásnegyed Lendván (1960-as évek) 100

Rudarsko naselje v Lendavi (okoli leta 1970) Bányász lakótelep Lendván (1970 körül) 101

Železniška kompozicija z nafto na železniški postaji v Lendavi leta 1969 (Leo Roudi) Kőolajszállító vonatszerelvény a lendvai vasútállomáson 1969-ben (Roudi Leo) 102

Del rafinerije (1970. leta) A kőolajfinomító (1970-es évek)

103

Spiralni separator (okoli leta 1970) Spirális szeparátor (1970 körül) 104

Montaža vrtalnih garnitur J-600 v delavnici (1970) J-600-as fúrókészlet összeállítása a műhelyben (1970) 105

Nafta-art 1 (okoli leta 1970) Nafta-art 1 (1970 körül)

106

Gradnja plinovoda (1977) Gázvezeték építése (1977) 107

Vrtalna garnitura GDB (1972) GDB fúrótorony (1972)

108

Globinska črpalka Wuelfel (Petišovci, 1973) Wuelfel himbás olajszivattyú (Petesháza, 1973) 109

Naftni stolp Pg-3 v Petišovcih (1973) A Pg-3-as olajkút Petesházán (1973) 110

Industrijska železniška nesreča na tovarniškem dvorišču (1973) Ipari vonatbaleset a gyártelepen (1973) 111

Top za gašenje požara (1974) Tűzoltó ágyú (1974)

112

Črpalni agregati za vodo (1975) Vízszivattyúk (1975) 113

Gradnja 20 000 m3 velikih rezervoarjev v Petišovcih (1975) 20.000 köbméteres tartályok építése Petesházán (1975) 114

Naftovod (1981) Kőolajvezeték (1981) 115

Tovarna formalina (1975) A formalinüzem (1975) 116

Postavljanje dimnika tovarne metanola (1977) A metanolgyár kéményének felállítása (1977) 117

Komandna plošča tovarne metanola (1977) A metanolgyár vezérlőpultja (1977)

118

Panorama s polniščem za avtocisterne in železnico ter z rezervoarji (1978) Látkép a töltőállomással és a tartályokkal (1978) 119

Metanol s komandno zgradbo (1979) A metanolüzem az irányító épülettel (1979) 120

Gasilci med vajo (1981) Tűzoltók gyakorlat közben (1981) 121

Nafta-art 2 (1983) Nafta-art 2 (1983) 122

Žaganje izolacijskega materiala Lendapor (1983) A Lendapor szigetelőanyag fűrészelése (1983) 123

Peč rafinerije (1984) Kőolajfinomítóreaktor (1984)

124

Nafta Lendava iz ptičje perspektive (1980. leta) A Nafta cég madártávlatból (1980-as évek) 125

Kazalo • Tartalomjegyzék Pridobivanje ogljikovodikov v okolici Lendave A Lendva-vidéki szénhidrogénbányászat

The Extraction of Hydrocarbons in the Surrounding Area of Lendava

Iz fotografskega arhiva družbe Nafta Lendava

A Nafta Lendava cég fotóarchívumából

NAFTA75 126

Razstavo so omogočili • A kiállítást támogatták

127

LYNDVAMUSEUM 17 Lendvai Kepe Zoltán

NAFTA75

75 let pridobivanja ogljikovodikov v okolici Lendave A Lendva-vidéki szénhidrogénbányászat 75 éve Gospodarska zgodovina območja Lendave 3 Lendva-vidék gazdaságtörténete 3 Založila in izdala • Kiadó Galerija-Muzej Lendava • Galéria-Múzeum Lendva Bánffyjev trg 1 • Bánffy tér 1 9220 Lendava • Lendva Slovenija www.gml.si Zanjo • Felelős kiadó Dubravko Baumgartner Prevod • Fordítás Jolanda Császár Novák (v slovenščino · szlovén nyelvre) Zoltán Lendvai Kepe (v slovenščino · szlovén nyelvre) Lidija Kreft (v angleščino · angol nyelvre) Jezikovni pregled • Nyelvi lektorálás Olga Paušič (slovenščina · szlovén) Mária Kepéné Bihar (madžarščina · magyar) Beverley Landricombe (angleščina · angol) Grafično oblikovanje • Grafikai tervezés Peter Orban Fotografije • Fényképek Galerija-Muzej Lendava · Galéria-Múzeum Lendva Nafta Lendava d.o.o. Leo Roudi, Lendava · Lendva István Vida, Lendava · Lendva Tisk • Nyomda DigiFot, Lendava Naklada • Példányszám 100 Lendava • Lendva, 2022

CIP - Kataložni zapis o publikaciji Univerzitetna knjižnica Maribor 330.34(494.4Lendava):665.6(091) LENDVAI Kepe, Zoltán Nafta75 : 75 let pridobivanja ogljikovodikov v okolici Lendave = a Lendva-vidéki szénhidrogénbányászat 75 éve : gospodarska zgodovina območja Lendave 3 = Lendva-vidék gazdaságtörténete 3 / Lendvai Kepe Zoltán ; [prevodi Jolanda Császár Novák (v slovenščino), Zoltán Lendvai Kepe (v slovenščino), Lidija Kreft (v angleščino) ; fotografije Galerija-Muzej Lendava]. Lendva : Galéria-Múzeum = Lendava : Galerija-Muzej, 2022. - (Lyndvamuseum ; 17) ISBN 978-961-6695-34-3 COBISS.SI-ID 112787715

Izvirno besedilo knjige je napisano v madžarščini. Fotografije je retuširal dr. Lendvai Kepe Zoltan. A könyv szakszövege magyar nyelven íródott. A képeket dr. Lendvai Kepe Zoltán retusálta.

LY N D VA M U S E U M 17

NAFTA75 17 LY N D VA M U S E U M

Lendvai Kepe Zoltán

NAFTA75 75 let pridobivanja ogljikovodikov v okolici Lendave A Lendva-vidéki szénhidrogénbányászat 75 éve