Elképesztő té n y e k
ával az óriásg á ls o v tá z s n. -es szárny fe ly faj a világo o g Minteg y 2 m a b b b o y g a legna adász v ag y a v i a k a z halász bagoly js é tt ag y ecializ álódo z sákmány t, v a i A halevésre sp sz é rk fü e lépegetv lfedez te, sekély vízben llámot. Ha fe u h ” lt e „k l o eli, h gés zb e n a partról fig y l kikapja, és e a iv a rm a k a röppen eg yet, lenyeli.
A
ragadozók egy része csa lafi nta mó dszereket vet be a zsá kmány ele jtésére. Így nem kel l energiát fektet ni az áldozat ha jszolására, csu pán mozdu lat lan ul várakozni , és a döntő pill anatba n támadásba lendül ni. A kis méret ű vadászoknál ekkor jut nak szerephez a külön leges testrészek, bioanyagok, töb bek között a mérget befecs kendező fogak, a lasszókén t haszná lt pók fonal vag y a kiölthető, ragacsos felü let ű nye lv. Utóbbi a békák prédafogó „fegyvere”, amely a szá jnyílás mögött ered. Ny uga lmi hel yzetben ez az elöl lenőtt szerv – végével a torok irán yába nézve – a szá jfenéken nyugsz ik. „Bevetéskor” az állat lefelé mozdítja az állkapcsát, és néh ány ezred másod perc alatt a hát raha jtott nyelv kicsap ódva a rovar testén „la ndol”.
k e l e s c z s á d a V
újó zöld ületkor előb rk ü sz l ő b é Az üreg ögél a növéulatlanul üld d z o m y g n vara k vagy szöcske, pó a H . tt ö z mellső nyek kö zelében, a kö a l fe ik hangya tűn jol, és dva előreha ko sz a m tá -re lábaira integy 5 cm ű nyelvét m g vé s ó d a . g ra egragadja mgyorsan m kiölt ve villá
8
Extrém állatszokások • Tényfeltárás • Vadászcselek
elkepeszto_allatszokasok.indd 8
10/4/17 10:55 AM
A lasszóspók az éjjel röpködő bagolylepke hímjeire vadászik. A fogás sikerét növeli, hogy olyan illatanyagot bocsát ki, mint amivel a nőstény lepke csalogatja a hímet. A tudomány az ilyen trükkös utánzást agresszív mimikrinek nevezi.
Napközben a Mastophora cornigera nevű lasszóspók nősténye gond nélkül ücsöröghet az ágakon. Rücskös felületű hátoldala ugyanis madárürülékhez hasonlatos, ezért a ragadozók elkerülik.
a pók a háló Hátsó lábaival dik , első lábával ko sz pa ka vázba lóbálja a lasszót. n sa pedig óvato
éb en a em én y nász r pül a hamis s e g é ts re A lehe ke oda . golylep s á h oz á hím ba r r o f e n et illatüz
A lasszó egy ra gadós cseppben végző dő selyemfonal. Amikor a lepke neki repül a mozgó csapdának, a fol yékony ragasztó behatol szárnyának és testé nek kitinrétegé be , és elválasz thatatla nul a lasszóhoz tapasztja.
Az erős idegmérget ter melő északi halálkígyó üregbe vagy levelek alá bújva rej tőzködik. Ha feltűnik egy gyík vagy rágcsáló, a feje köz elében lévő farkát csa liké nt mozgatja, majd megmarj a az odaérő, kíváncsi áldozatot.
zreguár és ja a n e zönhető elébe nak kös ata köz á z t o a z ld á á t Min anútlan rdőben. tű esőe l tud g y e z y n é v vétlenü nö zeropa sűrű , és öss i t n á d g o a k a m lop ráveti yáját . lőtörve – kopon ír p a t A z tá n e ul a – példá pantja
9 elkepeszto_allatszokasok.indd 9
10/4/17 10:55 AM
Élelem és testforma
sszú, ragadós nyelvéA földimalac 45 cm ho vár járataiból a rovavel szedi ki a termesz tt akár 2 kg termeszt rokat. Egy éjszaka ala elfogyaszt.
ás ú sz re t b s b e i se st . út l a k le g k n áll á a ő ell e ó t d e e l eh ze g o rp A t ben a i a kö t z kö kken csö Fogaival ragadja meg a halat, és fejével kezdve, egészben nyeli le.
A farokúszót mo zgató izomtömeg tölti be a „hajtómű” szer epét .
A pettyes delfin alsó és felső állkapcsában soronként 34–48 éles, hegyes fog ül.
10
A végtag eredetű , lapos mellúszók a gy ors irány változtatásért felelősek.
A csapatosan élő és zsákmányra közösen vadászó pettyes delfinek visszhangrendszerrel találnak rá a halrajokra, viszont füttyszerű hangokat kiadva kommunikálnak egymással. Így hangolják össze a mozgásukat, miközben alulról ráúsznak a heringvagy tonhalrajra, és bekerítve leválasztanak egy kisebb csoportot , hogy lako mázhassanak.
Extrém állatszokások • Tényfeltárás • Élelem és testforma
elkepeszto_allatszokasok.indd 10
10/4/17 10:55 AM
Elképesztő té n y e k
ágasHosszú nyaka és vén a kodó technikája ré 2,5 m gerenuk eléri a 2– leket. magasan lévő leve ó Legeléskor a háts eny sk ke lábain áll, és ak fejét a szúrós ág dugni. a dj közé is be tu
k, ám nektárját fogy asztjá A kolibrik a virágok at is elvégzik , hiszen uk ás rz po eg m a en közb yik llent átszállítják eg a testükre ragadt po jok . Az eg yes madár fa növényről a másikra a hossza k a virágok kelyhéne t in m la va , ek én őr cs ult ki az l össz hangban alak és alakja eg ymássa evolúció során.
ít va zon y z vis sőre a e h é t é re bri c Testm nyos koli gy 10 cm te ro u in z s m test , a b ad ár cm . sz a b s m o h a l ü leg 1 lk a é z 4 őr n h oss – cs
A
m indennapi betevő megszerzése érde kében az ál latok ős idők óta versenge nek eg ymássa l. H og y el őn yh öz ju ss an ak vetély tá rsai kkal sz a em ben, eg yesek sz okat la n élőhel yeket vettek bi rtokba . Példáu l a szárazföld i em lősök és madar ak közü l a delfi nek, ill etve a pi ngvi nek meg hódí tották a tengerek et. A „l akhelyvál tás” – az ev ol úció sorá n – a te stforma módosul ását vont a maga után . A vízi pi ruet t mestereivé vá ló pi ngvi neknél a szárny akból az evezés feladatát be töltő uszonyok , a hátratolódott úszóhá rt yás lá ba kból pedig korm án yzást végző test részek lettek . Íg y fa jtól fü ggően akár 30 –60 km/h -s sebe séggel képesek ül dözn i a ha la kat. M ás ál latc soportokná l a nyak , a csőr vagy éppen a nyel v hossza bbodot t meg , hogy el érhessék az ín yc si kl andó csemegét .
A többi kolibri fa jhoz hasonló a n a sz élescső kolibri rű h o ssz ú nyelvév „lefety el eli ki” a nektá a virág rt ból.
szájpadláA pingvinek nyelvén és ek sorasán tüskés keratinképlet nhető, hogy koznak. Ezeknek köszö os testű a nyálkával borított , sík a szájukból, halak nem csúsznak ki cső felé hanem egészben a nyelő „veszik az irány t”.
11 elkepeszto_allatszokasok.indd 11
10/4/17 10:55 AM
k ö k k ü r t i m l Véde egy – a maró gáz- és folyadékel A futrinka által kilövellt hőmérsékletű, gegyező – 100 ºC-os víz forráspontjával me orhangyát. ázza a rátámadó vánd így gyakorlatilag leforr
Páros mirigy e k te r nékony melik elegy a a robb lapját hidrok a inont é k s hidro épező gén-pe roxidot .
A pomponrák (Lybia tesse llata) a mérget kilövellő csalánsejtekkel felfeg yverz et t tengeriróz sával riogatja az ellenfeleit. Módosult elülső lábpárjával fog eg yeg y csalánozódarabot, és pomponként rázogatja.
A
n szá mos zsá kmányállatok védelm i tárházába ára . Egyesek trü kk létezi k a támadó elriasztás testfüggelé testüket felfú jva vag y különl eges bna k látsza ni a kei ket kifeszítve próbál nak nag yob an pózt vesznek fel, valód i testméretüknél . Mások oly ásos fortél y a kizáró min tha halottak len nének. Ez hat zók ellen. Akadnak lag élő zsá kmány t fog yasztó ragado , harcias prédák is. azonba n veg yi feg yvereket bevető a különböző kém iai Élete védelmében a pöfögő fut rink óka mrá jába, ahol anyagokat jut tat pot rohvég i robban ény egy robbanásazok összekevered nek . A következm adékból, val am int sal járó kém iai rea kció és egy foly Mozgékon y pot rogáz ból álló, hal álos, fortyogó elegy. a perzselő fröccsöt. hával a fut rinka a cél pon tra lövelli
12
A be ve anya tésre kés go z tároló k tartály kémiai o kb a d nak n .
Az izm o k öss zeh ú z ó kinyíln d ásá v a ak a t l artályo robb a n k és a ókamr a közö lentyű tt i k , hog y a foly bil á t á ra m ad ék olhass on .
A mirigyek olyan enz imeket termelnek , amelyek a robbanó kamrába jutva a hid rogén- peroxidból felszabadí tják a robbanást tápláló oxig ént . n g k ha y a g o m e r ev n a mi ai n n a k a a ké ba z é s n ki r o b á g e ó r b r é o t . l A f é re áb ó s kí s amr h a tá obb a n ó k r falú
Extrém állatszokások • Tényfeltárás • Védelmi trükkök
elkepeszto_allatszokasok.indd 12
10/4/17 10:56 AM
A tüskés békagyík képes megakadályozni, hogy szemh éjának ereiből kiáramoljon a vér. A megemelkede tt vérnyo más szét feszíti a hajsz álerek fal át, így az állat vért lövell ki a szeméből. Az akár 1,5 m „ható távolságú” tes tfolyadék kelle me tlen szagú, ezért támad ója – általában a prérifarkas – odébbáll.
Elképesztő té n y e k
először sziszeg ve, Vészhelyzetben a vízisikló a elret tenteni eltestét felfújva megpróbálj lik be, halot tnak lenfelét, ám ha ez nem vá rdul, résnyire nyitja tet teti magát. A hátár a fo ét. A hatás a száját, kilógatja a nyelv irig yéből bűzös tökéletes, hiszen a végbélm oszló tetem váladékot erege t, amely az szag ára emlékez tet.
Ha a galléros gy ík legyezőszerű en széttárja a bőrlebenyét , a nyaki száját pedig sz élesre nyitja, a dója joggal hihe támati, hogy nem tu dna elbánni egy méretes prédáv ilyen al. Az elriasztó hatást fokozza, ilyenkor a gyík ho gy torkának rózsas zín foltjai elővill annak, sziszeg és a farkával csap dos is.
13 elkepeszto_allatszokasok.indd 13
10/4/17 10:56 AM
A hím Oophaga pumilio nevű nyílméregbéka a madárcsicsergéshez hasonló kuruttyolással hívogatja a nőstényeket. A nőstények a koncert hossza és a hang erőssége alapján választanak párt, hiszen a legrátermettebb apát keresik utódaik számára.
gése” őmajom „bő A vörös bőg tán lságból tisz 4–5 km távo elssége pedig hallható, erő zt a decibelt. Ez érheti a 130 nül ha közvetle jelenti, hogy eb , énk a fán mellettük üln . dobhártyánk szakadna a
ére ások kís nló kiált so k az a h ra a z d e a Fűrészh s szirtim hím vörö enek g a n n e e rs b té a” ve . „táncolv ágakon kegyeiért a tojók l a ss á eg y m
A bőgőmajom nyelvcs ontja meg nagyobbodott, és üre ges belseje , valamint a torokzacs kó a hang felerősítését szolgálja.
Hangok, dallamok 32
A
z állatok vál tozatos módszerekkel adnak ki hangot, amely a szá mu nkra hal lhatón kívül infra-, illetve és a ult rahang is lehet. Az em lősöknél levegő madaraknál a kilégzéskor távozó zes rezegteti meg a gégében lévő fes arok hártyá kat, a hangszalagokat. A rov példáu l két testfelületüket – a szöcskék a hal ak a szá rny töveiket – összedörzsölve, tva gázzal tel t úszóhólyag jukat mozga akban „za jonganak”. A madarak nászidősz felséga leg hangosabbak , am ikor a hímek val am int területük (revírjük) határát jelz ik, kükkel . párjukat próbál ják megnyern i éne élők, A csa pat ban , sűrű növényzet ben ire elju tó köztük a ma jmok szi ntén a messz nikálnak. hangüzenet segítségével kom mu
Extrém állatszokások • Tényfeltárás • Hangok, dallamok
elkepeszto_allatszokasok.indd 32
10/4/17 11:01 AM
r a onyatko n és alk ban élő Hajnalba k o rt o p s cso orkán 15-20 fő ok h ang gőmajm hatá k tü vörös bő le k fel terü elmét. y g fi nal hívjá daik szomszé a a ir ra
A sárga-kék arák hívójelekkel kommunikálnak csapattársaik kal, és vészriadót „fújnak” veszély estén .
Az eddigi legerősebb, állat által kiadott hangot a nagy ámbráscet esetében mérték. 188 decibeles volt, és 800 km-ről is lehetett érzékelni.
Elképesztő tények A mexikói szelindekdenevér ultrahangokat kibocsátva vadászik, és a visszhangból következtet a rovarzsákmány tartózkodási helyére. A Bertholdia trigona nevű medvelepke nemcsak érzékeli a denevér hangjeleit, hanem kattogó ultrahangokat is képez. Így megzavarja a támadó hangradarját, aki rárepüléskor elvéti az irányt. A lepkének villámgyorsnak kell lennie, hogy félre tudja vezetni a szintén szélsebes denevért. Egy tizedmásodperc alatt mintegy 450 kattogó hangot ad ki.
góhal úszóhólyagA Chelidonichthys kumu nevű mor amelyek megrezegjához páros izmok kapcsolódnak, képződő hang a tetik az úszóhólyag falát. Az így szolgál. fajtársak közötti kommunikációra
A fülemüle éneke a világ egyik legszebb madárdala. Nászidőszakban a hím nappal és éjszaka is „koncertezik”. Többek között lágy dallammotívumok, fuvola szerű szólamok, csicsergés, csirregés és fütyülés váltogatja egymást.
33 elkepeszto_allatszokasok.indd 33
10/4/17 11:01 AM
s á t í b á A cs a j á l o k s i s a g ma
N
ász idején a hímek eg y része színes „meg jelenéséve l”, az át lagostól el térő méret ű te st résszel, példáu l hata lmas torokle benn yel, fe jdís�szel vagy fa rktolla l hódí t. Mi nél feltű nőbbek vagy nagyobba k ez ek a test i jeg yek, an ná l sikeresebb a hím udva rlása , m ivel a következő üzenetet ho rdozzá k: „É rdemes engem vá lasztan i, hisz en kiváló géneket hordozok , amel yeket lee ndő utódaim na k is tová bbörökítek .” Pá rválasztáskor a nőstén yek döntésében va lóba n ez a fő szem pont. Az ének- va gy tá ncbem utatóná l pedig a „művészi kiv itelezés” ala pján mérlegel nek. A pom pá s lan tfarkú madárná l a to jók több hím „előad ását ” is végig nézik , am ikor na pkel te előt t fosz lott fa rktolla ikat szét tá rva és a hátu k fölé görbítve éneklés be, tá ncba kezdenek .
í tő , sép u g a st é p í t l s r tá uga át”. ap á rű l r á l y v ltí v sz e „ u d v a m i o l ím b é l h l m A bó sze yak g all ó i n n e n j o t a
nű mályvaszí ogatja a követ A hím mut en éb őr cs át, a get, tarkófoltj rt va lépe aházat ta t. jó to a vagy csig a csábítgatj miközben
34
, hog y ud v ar t be az és i z t e e d k n ve ú g y re ebb kö y ob A hím lébe kis olabbra nag e z ö k s t á st v a á g t lu a íg a t ha m ilag az zakat , a á . ik h t a a p tj ig o cs zel ak lá rak . Ez jó nagyobbn bakat a to y g o h éri el,
Extrém állatszokások • Tényfeltárás • A csábítás magasiskolája
elkepeszto_allatszokasok.indd 34
10/4/17 11:01 AM
A Micrixalus sairandhri nevű táncolóbékák a patakok köveire gyűlve adják táncbemuta tóval „fűszerezett” koncertjük et. Fehér hanghólyagjukat felfúj va kurut�tyolnak, miközben egyik hátsó lábukat oldalra nyújt va , úszóhártyás lábujjaikat kif eszítik.
a hím őszakban csszí Párzási id őre naran b k o n á u n, zöld leg területükö ik. Felség z o lt á b v le rok enűre dve, és to e p le te , így a faágra ólogatnak b a v t a g z o nyüket m tények rni a nős e y ln e k á próbálj kegyét .
A hím ko ala „nászé neke” morgásés csuklá sszerű hangsoro zatokból áll.
Elképesztő tények
A szentjánosbog árfajoknál a hímek és a nőstények fényjelek segítségével találnak egy másra a nász során. Az est sötétjében a fajtársa ka potrohuk világítószervéből áradó fény erőssége és a villanások gyakoriság a alapján tud ják beazonosítani egymást. Maga a fény egy kémiai folyamat terméke. Oxigén jelenlétébe n a luciferáz nevű fehérjemolekula (enzim) lebo nt egy színanyagot, az ún. luciferint, és a köz ben keletkező energia fény formájában kisugár zódik.
r hím szivá során a ca it , n ya tá rn sz á á N a sz csapkodja zik”. ványlóri gó u „r le al felés lábaiv
A hím pompás lantfarkú madár úgy színesíti az énekét, ho gy beépíti a repertoárjába több mint 20 madárfaj dallamát, a mesterséges zajokat – a láncfűrész zakatolását, az autórias ztó szirénázását –, valamint a kutyauga tást és az emberi beszéd foszlányokat.
35 elkepeszto_allatszokasok.indd 35
10/4/17 11:02 AM
Korstílus A
z áll atok eg y része, kö zt ük az ízeltl ábúa k és a kétéltűek fe jlődésü k kü lönböző szakasza iban más hogyan néznek ki. A teljes átala ku lássa l fe jlődő rova roknál a meg jelené s mel let t a tá pl álék és a megszerzé séhez szükséges szá jsz er v is el térhet a petébő l kikelő lár va és a kifej let t eg yed (im ágó) esetében . A nagy metamor fózis a két fe jlődési fázis kö zé ékelődő ny ugalm i áll apot ú bá bban meg y végbe. Az em lősö k némel yi kénél – példáu l a sű rű , bozótos erdőkben élő ta pírnál, őz nél és vadd isz nóná l – eg yszín ű szőrzetű szül ei kk el el lentét ben a köly kö k általá ba n csíkokka l vagy foltokk al ta rkítot t bu ndát vis el nek. Mivel az an y ju k időn ként mag uk ra hagy ja a kezdet ben magatehetetlen csöppségeket, a m in tás szőrzet jól álc áz za őket, m iközben a bozótban va gy a fű ben lapul na k.
Any ja távollétében a közönséges tapír-kölyök rögvest lekuporodik a földre, és mozdulatlanná „dermed”, ha a dzsungel mélyén meghallja egy ragadozó neszezését. Egyéves koráig viselt csíkos- foltos bundája észrevétlenséget biztosít a számára a buja alj
Kikeléskor az 5 cm hosszúságú köz önséges levesteknős feketéskék színű, ám ahogy nő, a páncélja és a bőre is elnyeri a felnőttekére jellemző szín változatot.
Elképesztő tények
lárva A farkos kétéltűekre jellemző módon ”, külső állapotban a mexikói axolotl „sallangos ése elér kopoltyúkat visel. Ivarérettségének jdonság után is megmarad a fiat alkori testi tula an (neoténia). Élőhelyén, a Xochimilco-tób , amely jód ű iség ugy anis nincs elegendő menny termelőa lárva átalakulását kiváltó hor monok ez léth i déséhez szükséges. Így a száraz föld és az nélkülözhetetlen tüdő nem fejlődik ki, állat nem tudja elhagyni a vize t.
növényzetben.
38
Extrém állatszokások • Tényfeltárás • Korstílus
elkepeszto_allatszokasok.indd 38
10/4/17 11:02 AM
leti Születéskor a ke fekete, re púposdelfin bő ifjúkorára a színe égészürkévé, kifejletts dig nek elérésekor pe gy va rózsaszínűvé fehérré válik.
a dolgozó n kikelt zd . A frisse sába ke tá a g to z s ti k e sejt
A teljes átalakulással fejlődő házi méheknél a királynő az egyetlen peterakásra képes nőstény. Az illatanyagá val (feromonnal) szabályozza az akár töb b tízezer fős rovarállam életét . Minteg y 1,5 hónapos életük során a szaporo dásra képtelen nőstények, a dolgozók külön böző feladatokat végeznek. A hímek, az ún. herék a királynővel való párzás után elpusztulnak.
A dolgozó 22 napos ko rától jár ki a ka ptárból virá gport és nektárt gyűj teni .
a olgozó n ap os d 18–21 jd A 3–10 a m , t eteti ála lárváka őrszolg orában n ap os k el. tot lát
A 12–17 na pos dolgoz ók hatszög alakú vias zsej tekből készítik a lépet. A se jtekben méz et és virágport ra ktároznak, és itt fejlődnek az utódok is.
A királynő 6, a dolgoz ó 11, a here 13 napig van bábállapotban .
A lárvaálla pot 6 napig ta rt . A lárva 3 nap múlva kel ki a petéből.
39 elkepeszto_allatszokasok.indd 39
10/4/17 11:03 AM