A PERMAKULTÚRA, MINT MEGOLDÁS
Miért pont permakultúra?
„A permakultúra egy fenntartható emberi környezetet teremtő tervezési rendszer.”
- Bill Mollison -
A permakultúra alapgondolatát és működésének filozófiáját az ausztrál Bill Mollison és David Holmgren alkotta meg az 1970-es években. Számukra már akkor nyilvánvalóvá vált, hogy ha az emberiség továbbra is ilyen mértékben éli fel a bolygó tartalékait (a Föld javainak igazságtalan elosztása, túlfogyasztás, a gazdasági érdekek előtérbe helyezése a környezetvédelem helyett), akkor az élővilággal együtt önmagát is kipusztítja.
A permakultúra erre jelent megoldást, mivel a természetben zajló ökológiai folyamatokat ülteti át mindennapi életünkbe, gazdálkodásunkba, javaink előállításának folyamatába. A fogyasztás drasztikus csökkentése, az energiatakarékosság és a megújuló erőforrások használata a legfontosabb lépések a fenntarthatóság felé.
1
Több mint a hagyományos biogazdálkodás
A vegyszerhasználat mellőzése (a biogazdálkodáshoz hasonlóan) a permakultúrának is nagyon fontos alappillére.
A permakultúrás gondolkodás azonban komplexebb, mert a gazdálkodás és a környezet valamennyi elemét (növények, állatok, domborzat, éghajlati adottságok, építmények stb.) egy egységes ökológiai rendszerbe foglalja. Ehhez visszanyúl az ember által évezredek alatt felhalmozott tudáshoz, ugyanakkor a tudomány legmodernebb eredményeit is felhasználja. A gondosan megtervezett kapcsolathálózatnak köszönhetően aztán a rendszer produktivitása nő, a ráfordított energia viszont az idő előrehaladtával csökken.
A rendszer szerves része az ember is, akinek nemcsak természetközeli élőhelyet teremt, de a közösségi kapcsolatok kiépülését is elősegíti (pl. kosárközösségek, „szívességbankok”, ételdobozok).
A permakultúrás gazdálkodással — mely világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend — hozzájárulunk a természetes környezet és az élővilág védelméhez.
A pazarlás visszaszorításával, a szükségletek egészséges és változatos módon történő kielégítésére épülő termelés ösztönzésével egészségesebb életkörülményeket biztosíthatunk mind az élővilág, mind saját magunk számára.
2
Hagyjunk pozitív ökológiai lábnyomot!
Bill Mollison a természetet megfigyelve jutott arra a következtetésre, hogy az ember számára hasznos fajokból álló, a természetes életközösségekhez hasonlóan működő ökológiai rendszerek létrehozásával drasztikusan csökkenthető az emberi szükségletek megteremtésének ipari háttér- és energiaigénye, illetve a környezetrombolás mértéke. Ily módon az emberi tevékenység nem romboló, hanem javító, regeneráló hatással lehet a természetre. A permakultúrás szemlélet szerint tehát nem az a cél, hogy az ember tevékenységeivel lehetőleg ne hagyjon ökológiai lábnyomot, hanem az, hogy amit hagyunk, az minél zöldebb és pozitívabb, regeneratív hatású legyen!
Az 1980-as években világszerte egyre több permakultúrás kísérletbe kezdtek, mind vidéki, mind városi környezetben, a legkülönbözőbb éghajlati, domborzati adottságok mellett. Ezzel bizonyítékot nyert, hogy a permakultúrás gazdálkodás a félsivatagtól kezdve a folyódeltákig, a trópusoktól a hideg éghajlati övezetig mindenhol működőképes és produktív. Az indiai, erodált hegyoldalakon újra megjelent az élővilág, az időszakos vízfolyások medréből oázist varázsoltak Afrikában, a mocsaras folyódeltákat pedig lakhatóvá tették Vietnámban.
Mindez közösséget kovácsol, élelmet biztosít és reményt ad azoknak az embereknek, akiknek gyakorlatilag semmilyük sem maradt a környezetrombolás és az éghajlat-
3
A permakultúra etikai alapelvei
1. Védjük a Földet (bioszférát)!
Meg kell próbálnunk a saját életünkön, fogyasztási szokásainkon, gazdálkodásunkon úgy változtatni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne károsítsuk a természetet. Továbbá a mi felelősségünk, hogy haszonállataink, illetve a környezetünkben vadon élő állatok számára jobb életkörülményeket biztosítsunk.
2. Védjük az embereket!
Egységben az erő, azaz támogatnunk kell egymást az életmódváltásban, például oly módon, hogy információt és gyakorlati segítséget nyújtunk másoknak egy olyan életforma kialakításához, mellyel sem a környezetüknek, sem önmaguknak nem ártanak.
3. Osszuk el igazságosan a javakat/erőforrásokat!
A birtoklási vágynak evolúciós gyökerei vannak. Régen mindaz, amit megszereztünk, a túlélést szolgálta, viszont a Föld nem ontja magából a javakat. Mára egy olyan fogyasztói társadalom részesei vagyunk, amelynek semmi sem elég. A reklámok ígéretével ellentétben a mértéktelen fogyasztás, vásárlás, azaz a haszontalan javak felhalmozása nem tesz sem elégedettebbé, sem magabiztosabbá, sem fiatalabbá, sem boldogabbá. A permakultúra fontos alapelve, hogy osszuk meg a felesleget egymással: a közösség tagjaival, illetve a rászorulókkal. Az ősi kultúrákból merítve ennek legjobb eszköze a „cserebere”. Természetesen nemcsak megtermelt javakat cserélhetünk egymással, cserealapnak számít a tudás, az információ és a szakértelem is.
4
A permakultúrás tervezés további irányelvei
Figyelj meg, majd cselekedj eszerint!
Előbb az alapmintázatot tervezd meg, aztán a részleteket!
Gyűjtsd össze és tárold az energiát!
Elkülönítés helyett törekedj egységre!
Érj el hozamot!
Használj kis léptékű, lassú és fokozatos megoldásokat!
Légy önszabályozó és figyelj a visszajelzésekre!
Becsüld meg és használd ki a sokféleséget!
Használd és értékeld a megújuló erőforrásokat és szolgáltatásokat!
Becsüld meg a határokat és hasznosítsd a peremterületeket!
Légy mértékletes és mindent hasznosíts!
Figyeld a változást és reagálj rá kreatívan!
5
A tervezés
A permakultúrás rendszer tervezése során a természetből inspirálódunk. Az ökoszisztémák tanulmányozása mellett megfigyeljük a rendszer energiaáramlásait. Az így nyert információ egy egyedi mintázattá áll össze, melyet felhasználva energiahatékony rendszereket tervezhetünk. Kulcsfontosságú, hogy a rendszerből minél kevesebb felhasználatlan energia távozzon, és ne halmozódjon fel hulladék a rendszeren belül. A hulladék gyakorlatilag elvesztegetett erőforrás, tehát a terv akkor jó, ha a rendszer működése során keletkező hulladékok a rendszer más szereplői számára táplálékul szolgálnak.
Minden problémában benne foglaltatik a megoldás!
Az elmúlt évtizedekben az emberi tevékenység szinte csak ártott a környezetnek. Az emberiség túlfogyaszt, sivatagosít, szennyez, elvesz, kizsákmányol, rombol, ám ha folyton csak problémaként tekintünk létezésünkre, akkor ez kizárólag klímaszorongást generál, de a megoldáshoz nem vezet közelebb. Minden problémában benne foglaltatik a megoldás – erről ne feledkezzünk meg a tervezés során!
Ha hisszük és alkalmazzuk az itt leírtakat, az ember lehet a megoldás kulcsa. Egyedül mi tudjuk orvosolni a kialakult helyzetet: tudásunkkal, kreativitásunkkal, tudatosságunkkal olyan rendszerek tervezésére vagyunk képesek a még rendelkezésünkre álló erőforrások és technológiák bevetésével, melyekkel megállíthatjuk, sőt, visszafordíthatjuk ezt a környezetkárosító folyamatot, így nem kell a bolygó önregenerációjára hagyatkozunk, mert az az emberiség számára végzetes lehet.
6
Szektoranalízis
Feltérképezzük a területünkre ható energiákat aszerint, hogy építő vagy romboló hatásúak (építő: pl. a Nap, a szél, a rovar- és vadvilág; romboló: pl. zaj- és fényszennyezés, károsanyag-kibocsájtás, de intenzitástól függően a Nap és a szél is ide tartozhat).
Ezután sorra vesszük az igényeinket, összetársítjuk a lehetőségeinkkel és elkészítjük a zónabeosztást. A rendelkezésünkre álló területet fenntartásának idő- és energiaigénye szerint különböző zónákra osztjuk. Minél nagyobb egy zóna sorszáma, annál kevesebb törődést igényel. A mi esetünkben a 0. zóna a főépület, ahol szelektíven gyűjtjük a hulladékot és a komposztnak valót.
napsütés iránya téli napsütés iránya nyári szélirány téli szélirány
7
1 5 4 0 2 1 2 3 4 5 A B C nyári
A víz
bemosott szennyeződés vegyszerek B zajszennyezés C
Grapoila
által
A
permakert szektorai és zónái
Kerti utak és ültetési struktúra Fényviszonyok a.: nyár-délután, b: tél-reggel
Közvetlen közelében található az 1. zóna, mely napi szintű törődést igényel és itt már aktív élelemtermelés zajlik. Ide tartozik az üvegház, az egynyári, polikultúrás kert, az esővízgyűjtő tavacska, a fűszer- és gyógynövénykert és a relax sarok. A 2. zónába azok az elemek kerülnek, melyek átlagban heti 1-2 nap munkát igényelnek (pl. komposzt, kis testű állatok). A 3. zóna havi 1-2 napos elfoglaltságot igényel átlagosan, ideális a gyümölcsös, a nagyobb testű állatok, a haszonnövények (pl. takarmány) vagy a legelő számára. A lágyszárúakkal beültetett fiatal erdőkert is ebbe a zónába tartozik. A 4. zóna éves szinten pár nap munkát (szüretelés, tűzifa, bútorfa) igénylő terület, melyet az ember hozott létre, például a beállt erdőkert. Az 5. zóna pedig az erdő (vadvilág), ebbe már nem avatkozik bele az ember, csak tanulni jár ide.
8
a b
Permakultúrás projektek a világ körül
Aanandaa, India (forrás: www.aanandaa.com) Loess-fennsík, Kína (forrás: internet)
2010 2018 1995 2009
Grapoila permakert
2020 2021 2020 2021 2020 tavasza 2020 nyara
A
fejlődése
HOMO PERMANENS Szeretnél többet tudni? Látogass el honlapunkra! Permakultúrás kertünk előzetes egyeztetés után látogatható. Címünk: 1224 Budapest, Szakiskola utca 33-43. Grapoila Permaculture @grapoila_permaculture farm@grapoila.hu További információ:
