© Robert Knoth/Greenpeace
Szató Kenta: „Menni akarunk, de nem hagyhatjuk itt a nagyszüleinket, akik ott szeretnének maradni, ahol olyan sokáig éltek. Nem települhetsz át egymagad.”
.
.
.
arnyekvilag
シ ャ ド ウ ラ ン ド
Esettanulmány
Szató Kenta Település: Iitate Ahová menekültek: Fukusima város
Szató Kenta (29) március 21-én, 10 nappal a fukusimai atomkatasztrófa után, kezdett el nyomást gyakorolni a kormányra, hogy adjanak valós információkat a balesetről a közeli Iitate falu lakóinak. Iitate Szató szülőfaluja. Szató Twitter-fiókját ma már mintegy 6000-en követik. A balesetet közvetlenül követő időszakban Szató aggódni kezdett, hogy folytassa-e munkáját, miután elolvasta a szülőfaluja körüli területről szóló jelentéseket. Az interneten talált információk ellentmondtak a hatóság állításainak, amelyeket a hagyományos médiában, például a tévében lehetett hallani. A fukusimai atomkatasztrófa helyszíne körüli lezárt zóna 20-30 km sugarú; Iitate 45 km-re fekszik.az erőműtől. Szatónak kétségei voltak azzal kapcsolatban, hogy visszatérjen-e Iitatéba. A sugárzásmérési eredmények pontatlannak tűntek, és nem ismerte az adatok forrását, sem azt, hogy a mért mennyiségek mit jelentenek. Ugyanakkor, mivel (Szató) az apjának dolgozott, úgy érezte, nem maradhat távol, miközben mások újra munkába álltnak. Iitate olyan hely, ahol nem lehet sok információhoz jutni. Az idősebbek a tévéből, a fiatalabbak az internetről tájékozódtak. Mivel apám azt hallotta, hogy csak 30 km-es sugarú körből kell kitelepülni, és a falunk ennél távolabb van, azt gondolta, hogy biztonságban van. Szató már nem a faluban él. Otthagyta a munkahelyét, és beköltözött Fukusima városba, hogy folytassa a kampányát. Személyes hadjáratáról a Wall Street Journal is írt cikket. Mindemellett Szató nem tudta elengedni magát, továbbra is felelősséget érzett azért, hogy még több iformációt gyűjtsön, elsősorban az iitatei gyermekek védelme érdekében. Twitteres akciójának köszönhetően egyre több és több információt szerzett arról, mit is jelentenek pontosan a sugárzásmérési eredmények. Ha az idősebbek maradnak és végül meg is betegszenek, 20-30 év múlva elérik azt a kort, amikor már amúgy is meghalnának. De ha a fiatalok betegszenek meg, az komolyabb probléma. Bennünk [a fiatal generációban] az az érzés van, hogy menni akarunk, de nem hagyhatjuk itt a nagyszüleinket, akik azon a helyen szeretnének maradni, ahol olyan sokáig éltek. Nem települhetsz át egymagad. Szatónak nem csak az emberi kapcsolatait érintette a katasztrófa, az egész életmódja megváltozott. Arról panaszkodik, hogy noha vidéken nőtt fel, talán soha nem térhet vissza korábbi életéhez.
Az ebédszünetben jártam a hegyeket és vadon termő zöldségeket gyűjtöttem, hogy később tempurát [hagyományos rántott zöldségételt] készítsek belőle. Sokan összefognak mostanság, hogy próbálják eltakarítani a sugárszennyezést és viszszaköltözzenek, de még ha el is takarítjuk a szennyezést, a hegyekbe mikor mehetünk vissza és mikor ehetjük meg újra az ottani gombákat és vad zöldségeket? Ezt nem tudhatjuk. Már kiskoromban is a hegyekben bóklásztam, és megtanultam, hogy melyik gomba ehető és melyik nem. Egy folyó is kanyarog errefelé, és azt is megfigyeltem, hol gyülekeznek a halak. Tulajdonképpen azt is lehetne mondani, hogy a természet nevelt fel.
Körvonalas térkép a Fukusima Daiicsi atomerőmű okozta szennyezésről 8 mikrosievert/óra 4 mikrosievert/óra 2 mikrosievert/óra 1 mikrosievert/óra 0,5 mikrosievert/óra 0,25 mikrosievert/óra 0,125 mikrosievert/óra A fukusimai katasztrófa előtti normál dózis: 0,08 mikrosievert/óra
Fukushima város
Tsushima
Funehiki
Az eredeti térképet módosította: Hajakava Jukio professzor, Gunma Egyetem; Google Maps: maps.google.com
2011. március 11-én emberek százezreinek élete mindörökre megváltozott Japánban. Egy földrengés és az azt követő szökőár városokat és falvakat pusztított el az ország északkeleti partján. Mintegy húszezer ember meghalt.
A fukusimai atomkatasztrófa ismét megmutatta az atomenergia eredendő kockázatait, és feltárta a teljes rendszer hibáit. A politikusok és a szabályozó hatóságok figyelmen kívül hagyták saját alapvető felelősségüket a lakosság védelmében, a nukleáris ipart pedig nem vonták felelősségre A következő tíz napban a Fukusima az általa okozott katasztrófákért. Daiicsi atomerőmű robbanásai Hasonló, rendszerszintű problémák és a reaktorok leolvadása miatt vannak minden országban, hatalmas mennyiségű sugárzás ahol atomerőművek működnek. jutott ki a környezetbe. Több mint Bármelyik reaktor elromolhat, 150 000 embernek kellett elhagynia és milliók életét teheti kockára. otthonát, hogy biztonságos helyre A reaktorokat le kell állítani és meneküljön. A szakértők szerint a megújuló energiával kell pótolni a fukusimai erőmű körüli 20 km-es kieső áramtermelést. kitelepítési zóna évekig lakhatatlan lesz. A legtöbb ember, aki a zóna A Greenpeace meglátogatta környékéről máshová menekült, a fukusimai atomkatasztrófa nem tért még vissza ,mert tartanak által sújtott embereket azért, a magas sugárszennyezéstől és hogy történeteiket biztosan a munkanélküliségtől . Rettegnek elmondhassák, hogy azokat minél attól, hogy egy szellemvárosba többen megismerhessék. kerülnek.
Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54.
greenpeace.hu
antiatom.blog.hu