Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54.
www.greenpeace.hu/energiaforradalom www.antiatom.blog.hu
.
arnyekvilag
シ ャ ド ウ ラ ン ド
Sugárzási tájékoztató / 1 A sugárzás az energia egyik formája. Többféle sugárzás létezik: hő-, fény-, mikrohullámú és radioaktív sugárzás. A radioaktív sugárzás különböző típusaiban közös, hogy annyira sok energiát hordoznak, hogy képesek molekulák rombolására. A hő és a napfény nem tud ilyen kárt okozni.
. .
A radioaktív anyagok radioaktív sugárzást bocsátanak ki. (Innentől sugárzás alatt a radioaktív sugárzás értendő.) Ezek az anyagok instabil atomokból állnak, amelyek stabil atomokra esnek szét, és eközben sugárzás formájában energiát bocsátanak ki. Ezt a folyamatot nevezzük radioaktív bomlásnak. Az anyag radioaktivitása azt mutatja, mennyi ilyen bomlás megy végbe az anyag atomjaiban. Egy anyag magas radioaktivitásának két oka lehet: az anyag számos radioaktív atomot tartalmaz az anyag radioaktív atomjai nagyon gyorsan bomlanak le. A leginkább radioaktív anyagokra mind a kettő jellemző.
A radioaktív sugárzás hatásai
Radioaktív sugárzásból eredő kockázatoknak egyrészt a radioaktív elemek külső, a testen kívülről érkező sugárzása miatt lehetünk kitéve; másrészt belső sugárszennyeződés miatt, amikor a radioaktív elemek a testbe jutnak; vagy a kettő kombinációjából adódóan is. A sugárzás károsíthatja testünk molekuláit, így a sejtek DNS-molekuláit is. Összefüggéseket mutattak ki a sugárzásnak való kitettség és igen súlyos egészségügyi problémák között; genetikai mutációk, veleszületett fejlődési rendellenességek, rák, leukémia, illetve a szaporodásért felelős ivarsejtek, az immunrendszer, illetve a vérképző szöveti- (csontvelő), a szív- és érrendszeri és hormonális rendszeri zavarok is kialakulhatnak sugárzás hatására. A magas (1 sievert, vagy a fölötti) sugárzási dózis azonnali, közvetlen egészségügyi hatásokhoz, sőt, halálhoz is vezethet. Az alacsony sugárdózis egészségügyi hatásai csak hosszú távon válnak érzékelhetővé. A radioaktív anyagoktól eredő belső sugárszennyeződés többnyire számottevő sugárzást eredményez, mivel ezek az anyagok hosszú ideig bennmaradhatnak a testben és közben folyamatosan sugároznak.
© Robert Knoth / Greenpeace
A radioaktív sugárzásnak három (alap-)típusa van: alfa-, béta- és gamma-sugárzás. A legtöbb radioaktív elem ezen három sugárzás kombinációját bocsátja ki. A gammasugárzás hullám-természetű, hasonlóan a fényhez, de több energiája van. A béta-sugárzás kis részecskékből (elektronokból) áll, amelyek igen nagy sebességgel haladnak. Az alfa-sugárzást nagy, szintén hatalmas sebességgel mozgó, úgynevezett nehéz részecskék alkotják (protonok és neutronok).
Fontos különbség közöttük a „pusztító erő”: az alfa-sugárzásnak van a legnagyobb „pusztító ereje”, a gamma-sugárzásnak a legkevesebb (ám a „kemény sugárzás”-nak is hívott gamma-sugárzás is roppant veszélyes lehet). A „legpusztítóbb” alfa-sugárzás gyorsan leadja az energiáját, és nem jut messzire. Az alfarészecskék nem hatolnak át a bőrön, de még egy papírlapon sem.
Szennyezett táj Kavamatában Az utcák, a házak és az üzletek üresen állnak Kavamata délkeleti részén, ahonnan a radioaktív szennyezés miatt ki kellett telepíteni az ottlakókat. A terület többi városához hasonlóan csak egy maroknyi ember maradt; barátaikat, családjaikat és a tágabb közösséget Fukusima város, Jonezava vagy Nihonmacu biztonságosabb részeibe evakuálták. A sugárzási szint 1,73 mikrosievert/ óra, a normális szint 22-szerese. A fukusimai atomkatasztrófa előtt a normál dózis 0,08 mikrosievert volt óránként.
シ ャ ド ウ ラ ン ド
Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54.
www.greenpeace.hu/energiaforradalom www.antiatom.blog.hu
Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54.
www.greenpeace.hu/energiaforradalom www.antiatom.blog.hu
.
arnyekvilag
シ ャ ド ウ ラ ン ド
Sugárzási tájékoztató / 2 Sugárzási dózis
A sugárzási dózis az az energiamennyiség, amelyet a sugárzás ad át a testnek.1 A dózis a kockázat mutatója: minél nagyobb a dózis, annál nagyobb a veszély. Amikor a sugárzás áthatol a testen és sejteket talál el, az adott személy sugárzási dózist kap.
. .
Mivel az alfa-sugárzás nem hatol át a bőrön, az alfa-kibocsátó atomok nem veszélyesek a testen kívül. Ám ha testünk egy szervében alfa-kibocsátó atomok halmozódnak fel, az alfa-sugárzás nagy részecskéi komoly kárt okoznak a test sejtjeiben. A sugárzás onnan bármire hatással lehet, amivel csak találkozik (például DNS-re vagy sejtek membránjára) − ez magas sugárterhelést jelent. A gamma-sugárzás keresztülhatol a testen, de mivel egészen kevés annak az esélye, hogy „eltalál valamit”, általában nem jelent annyira magas dózist. Ugyanakkor minden gamma-kibocsátó atom – a testen belül és kívül is – növeli a sugárzási kockázatot.
Radioaktív sugárszennyezés
Egy személy vagy egy tárgy sugárszennyezetté válik, ha radioaktív elemek vannak jelen a felszínén (külső szennyezés) vagy a belsejében (belső szennyezés). A radioaktív elemek ugyanúgy viselkednek, mint mindegyik elem: bárhová bekerülhetnek, a porba, az élelmiszerekbe, a bútorokba, vagy az emberekbe is. A közönséges „koszhoz” hasonlóan a legtöbb külső sugárszennyezés lemosható, ezután az illető személy vagy tárgy szennyezés-mentesítettnek számít. A belső szennyezés komolyabb problémát jelent, mivel nehezebb eltávolítani.
Nincs biztonságos dózis
Dózis: a radioaktivitásból eredő összes energiamennyiség, amelyet adott idő alatt a test elnyel. Mértékegységek: − mikrosievert (µSv)
− millisievert ( mSv = 1000 µSv) − sievert (1 Sv = 1000 mSv)
Dózisteljesítmény: az egy óra alatt elnyelt radioaktivitás mértéke, mértékegysége: − mikrosievert/óra (µSv/h) − millisievert/óra (mSv/h)
A sugárzásnak való kitettség módjai
Egy atomerőmű súlyos balesete esetén a radioaktív felhő közvetlen és közvetett sugárzást is eredményezhet. A radioaktív felhővel érintkező emberek közvetlenül ki vannak téve a külső sugárdózis, illetve a radioaktív részecskék belégzése által jelentett kockázatnak. Közvetve pedig fennáll a veszélye a lerakódott és újra felkavarodott radioaktív részecskék belégzésének, illetve az élelmiszerek útján terjedő sugárzás lenyelésének. A radioaktív anyagokat a víz is terjesztheti. A szennyezés eljuthat a talajvízbe, a folyókba és a tengerekbe. Az esővíz ezen felül gyakran egy helyre mossa össze a szétszórt radioaktív részecskéket, úgynevezett „forró pontokat” hozva létre ezzel. A vízbe kerülő radioaktív anyagok bekerülhetnek a táplálékláncba, például az állatok, halak szervezetébe, vagy a növények, fák a gyökereiken keresztül felszívhatják azokat. A sugárzásnak való kitettség és az abból eredő egészségügyi kockázatok számos tényezőtől függenek. A gyermekek (különösen a kisgyermekek) és a terhes nők esetén sokkal nagyobb a kockázat a testükben lévő osztódó sejtek nagyobb száma miatt. Elsőrendű fontosságú, hogy ezen csoportok számára minden elővigyázatossági lépést alkalmazzanak.
© Robert Knoth / Greenpeace
A sugárzásnak nincs biztonságos dózisa. A sugárzási dózist a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. Léteznek nemzetközileg elfogadott határok, amelyeket a lakosság számára állítottak fel a természetes vagy háttérsugárzáson felüli dózisokra; ez a határ egy millisievert évente. Az atomipari munkásokra vonatkozó határ 20 millisievert/év. Összehasonlításképpen a természetes háttérsugárzási dózis világszintű átlaga 2,4 millisievert/év.
Szójegyzék
Szennyezett táj Cusima közelében Közeleg az ősz, a levelek vörössé és aranyszínűvé válnak a Namie körzethez tartozó Cusima falu közelében. A falu a Fukusima Daiicsi atomerőmű lezárt zónáján kívül fekszik, mégis súlyosan szennyezett. A helyi lakosokat nihonmacui ideiglenes otthonokba evakuálták, de a sugárszennyezés akkora, hogy talán már soha életükben nem térhetnek vissza. A radioaktív sugárzás óránként
シ ャ ド ウ ラ ン ド
5,0 mikrosievert, ami 62-szer magasabb a megszokottnál. A fukusimai atomkatasztrófa előtt mért szokásos érték 0,08 mikrosievert/ óra volt.
„abszorbeált dózis (elnyelt dózis): Az abszorbeált (elnyelt) dózis a radioaktív sugárzásnak kitett test egységnyi tömege által elnyelt energia. Egysége a Gray (1Gy = 1 J/kg).” (Forrás: http://atomfizika.elte.hu/Minilexikon/minilexikon.htm )
1
Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54.
www.greenpeace.hu/energiaforradalom www.antiatom.blog.hu