Haver Zine

ZSIDÓSÁGRÓL MÁSKÉPPEN

BEVEZETÔ A „haver” szó magyarul és héberül ugyanazt jelenti. A Haver Informális Zsidó Oktatási Közhasznú Alapítvány elsôdleges célja a társadalomban meglévô, a zsidósággal kapcsolatos tévhitek elo­ szlatása. Hiszünk abban, hogy a gondolkodó és a kulturális sokszínûségre nyitott fiatalság legyôz­ heti az elôítéletességet és az antiszemitizmust. Alapítványunk célja, hogy közvetítse az emberek egymás iránti tiszteletének és a kultúrák közti párbeszéd fontosságának üzenetét. A Haver Alapítvány – a zsidó hagyományokhoz híven – kérdésekkel igyekszik a hallgatóságát inspirálni, interaktív foglal­ kozásait az informális oktatás eszközeivel vezetik az oktatók. A Haver Alapítvány központi értéke a világ sokszínûségébe és a minden embernek kijáró tiszteletbe vetett hit. A Haver Alapítvány hisz ab­ ban, hogy valós tanulás csak párbeszéd segítségével történhet, tapasztalás és aktív részvétel útján.

Az oktatási munka legnagyobb részét felkészült és lelkes fiatalokból álló önkéntes csapat végzi.

A Haver Alapítvány oktatóstábja elsôsorban középiskolai tanulóknak tart interaktív órákat informá­ lis oktatási eszközökkel. A programok során szituációs játékokkal, gondolatébresztô gyakorlatok­ kal, moderált vitával és videofilmekkel igyekszünk segíteni a résztvevôknek, hogy egymás vélemé­ nyére nyitottan, minél több új információval térjenek haza. Alapítványunk emellett informális oktatási any­a­gok tematikai kidolgozását és a módszerek elterjesztését tûzte ki célul. A Haver Alapítvány évente megközelítôleg 5000 diákhoz jut el foglalkozásaival és a különbözô fesztiválokon, valamint kulturális eseményeken való szereplésével. A diákokkal való közvetlen munka mellett gyakran vállal elôadást, mûhelymunkát konferenciákon és akkreditált tanártovábbképzéseken is. A Haver Alapít­ vány folyamatosan igyekszik innovatív ötletekkel fejleszteni és tökéletesíteni programjait, tevékeny­ ségét, valamint új feladatok és projektek kidolgozásával törekszik megfelelni a saját maga által tá­ masztott követelményeknek.

Ismersz zsidókat? Beszélgettél már velük? Tudod hányan élnek, éltek Magyarországon? Ismered a zsidó közösséget/közösségeket? Ismered a zsidó tradíciót és kultúrát? Beszéljünk ezekrôl! Vannak kérdéseid? Kérdezz minket, zsidókat, hogyan élünk, mit gondolunk. Programjainkon a saját tapasz­ talatainkból kiindulva beszélünk a zsidóságról. Tabuk és álszemérem nélkül kérdezz, és mi ôszintén, nyíltan válaszolunk. Hisszük, hogy párbeszédünk jobbá teheti a világot!

A kiadvány, amit a kezedben tartasz, több témát és kérdéskört is érint. Egyrészt megjeleníti a Haverfoglalkozások során is tárgyalt zsidó identitásformákat és definíciókat, másrészt pedig szó esik benne a legfôbb zsidó ünnepekrôl és a hozzájuk kapcsolódó hagyományokról. A kiadvány szerkesztésekor fontos szempont volt, hogy a megjelenített témákat szélesebb kontextusba helyezve, az olvasó nem­ csak zsidósággal kapcsolatos tudását bôvíthesse, hanem újfajta perspektívákkal és megközelítések­ kel is megismerkedhessen.

1

ROS HÁSÁNÁ Ros hásáná, azaz a zsidó újév ünnepével kezdôdik meg a jom kipurig tartó megtérés tíz napja, ez az idôszakot félelmetes napoknak is nevezik. Ebbôl csakúgy, mint az ítélet napja elnevezésbôl (ez ros hásáná másik neve) egyértelmû, hogy a zsidó újév szellemében alapvetôen különbözik a polgári újév, a szilveszter hangulatától. A zsidó hagyomány szerint ezen az ünnepen az elmúlt év cselekedetei alapján Isten ítéletet hoz arról, hogy mi lesz a világ sorsa az elkövetkezô évben. Ros hásáná, melynek idôpontja tisré hónap elsô és második napja, elsôsorban a megtérés, az önvizsgálat és a közös­ ségi illetve az egyéni élet újragondolásának idôszaka.

Ros hásáná mindkét napja fôünnep, melyek legfontosabb parancsolatai a (többnyire kos szarvából készült) kürt, a sófár hangjának meghallgatása, az önvizsgálat és a megtérés.

Mint már említettük, ros hásáná lényege a megtérés, az önvizsgálat és az, hogy a val­ lásos ember úgy tekintsen magára, mint aki számot ad az egész elmúlt évérôl. A zsidó vallással kapcsolatban feltehetô az a társadalmi szempontból jelentôs kérdés, hogy inkább közösségi, kollektivista szemléletû-e, avagy az egyént helyezi a központba, vagyis individualista.

Ros hásánához a zsidó hagyomány világában elválaszthatatlanul hozzákapcsolódott az a nem is kevéssé folklorisztikus metafora, hogy Isten a világ bírájaként ítéletet hoz.

Ezt a hangulatot jól tükrözi az ima, amelyben a közösség minden tagja kedvezô ítéletért fohászkodik, és amely részeként elhangzik a következô mondat: “Az ima, a jótékonyság és a megtérés megmentenek a kedvezôtlen ítélettôl.”

E szövegrészlet alapján megválaszolhatjuk a társadalmi kérdést: a zsidó hagyomány szerint az ideális közösséget olyan, reflektált és önmagukkal szemben is kritikus egyé­ nek alkotják (erre utal a megtérés szó), akik a közösség többi tagja iránt felelôsséget vállalnak, velük szolidárisak (jótékonyság), és akiket összekapcsol a hagyomány továb­ bvitele (ima). E három társadalmi érték tükrözi a zsidó hagyománynak azt a törekvését, hogy megtalálja a helyes egyensúlyt az individualizmus és a kollektivizmus között.

2/3

SORSKÖZÖSSÉG Te azt gondolod, hogy a zsidókat sokszor közös nehézségek, az elszenvedett sérelmek, üldöztetések és azoknak emléke tartja össze.

Nem árt, ha tudod: sok zsidó azért tartja magát a zsidó közösséghez tartozónak, mert a társadalom rámutat zsidóságára, s dacból vállalja a sorsközösséget. „Zsidóságomat nem tagadtam meg (zsidó felekezetû) vagyok ma is, de nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlatom a fajt, vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben remegô ôsi bánatot baromságnak tartom…

A zsidóságom (életproblémám), mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ. Kényszerbôl probléma. Különben magyar költô vagyok, (…) s nem érde­­kel, hogy mi a véleménye errôl a mindenkori miniszterelnöknek… kitagadhatnak, befogadhatnak, az én (nemzetem) nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak elôttem… így érzem ezt ma is, 1942-ben háromhónapi munkaszolgálat és tizennégy napi büntetôtábor után is (…) kiszorítva az irodalomból… S ha megölnek? Ezen az sem változtat.”

Radnóti Miklós levele Komlós Aladárhoz, 1942

illusztrációk / roskó gábor

4/5

JOM KIPUR Jom kipur napján ér véget a ros hásánával kezdôdô, a megtérés tíz napjának nevezett idôszak, melyet félelmetes napoknak is hívnak. A zsidó vallás talán legismertebb ünnepe jom kipur, amelyet magyarul az engesztelés napjának, vagy hosszúnapnak is neveznek. A nap legfontosabb parancsa a megtérés. A ros hásánákor megkezdett önvizsgálati és önjobbítási folyamatnak ez a csúcspontja és a beteljesedése. A zsidó vallási szabályok erre a napra teljes böjtöt (ez egyaránt jelenti az evés és az ivás tilalmát) és a fizikai örömöktôl való önmegtartóztatást írnak elô, ezzel is serkentve a megtérésre.

A vallásos zsidók a nap nagy részét imával töltik a zsinagógában, de fontos észben tartani, hogy a böjt, az önsanyargatás és az ima csak eszközök, amelyek a megtérés intellektuális-spirituális célját szolgálják. Az ünnep dátuma: tisré hónap 10, minden szombati tilalom érvényes erre a napra, sôt, noha általában szombaton tilos böjtölni, ha jom kipur szombatra esik, akkor a böjtölés kötelezô.

Minden közösség és társadalom számára alapvetô kérdés, hogy milyen hatékonyság­ gal és milyen erkölcsi normák szerint tudja kezelni a tagjai között keletkezett konfliktu­ sokat. A zsidó társadalom számára a rendszeres konfliktusrendezés olyan fontos volt, hogy erre külön idôszakot is kijelölt: a félelmetes napokat. A hagyomány forrásai azt hangsúlyozzák, hogy jom kipur hatása nem automatikus. Hiába tér meg valaki „belül­ rôl”, hiába tér meg Isten elôtt, és bánja meg összes „tisztán” vallási vétkét, hogyha ezt megelôzôen nem rendezi konfliktusait az embertársaival – jom kipur nem lesz a teljes engesztelés napja a számára. Az emberek közötti kapcsolatokról és konfliktuso­ król azt gondolhatnánk, hogy pusztán társadalmi, erkölcsi jellegûek, azonban a zsidó hagyomány ezeket is beépíti vallási rendszerébe. A félelmetes napokhoz kapcsolódó, a bocsánatkérés kötelességével foglalkozó vallási törvények célja a hagyományos tár­ sadalomban elfogadott erkölcsi normáknak megfelelô konfliktusrendezés: nemcsak a bocsánatkérést írják elô ugyanis, hanem a megbocsátást is vallási kötelességgé teszik.

A bocsánatkérés, saját hibánk elismerése sem könnyû feladat, de idônként a megbo­ csátás, a sérelmen való felülemelkedés még nehezebb. Valószínûleg éppen ennek ne­ hézsége magyarázza azt, hogy a zsidó vallásjog Isten elôtti kötelességgé teszi az em­ berek számára az egymással való megbékélést; azt hogy egyfelôl elismerjék hibáikat és elnézést kérjenek egymás iránt elkövetett vétkeikért, másfelôl viszont megtanuljanak túllépni a múltban elszenvedett sérelmeiken, és a jövôre összpontosítsanak.

6/7

SZEMÉLYES ÉRZÉS Te azt gondolod, hogy zsidó az, aki zsidónak érzi magát.

Nem árt, ha tudod: A zsidóságon belül ma már vannak olyan megengedô irányzatok, melyek nem veszik szigorúan a vallási elôírásokat, így ezeknek a közösségeknek bárki tagja lehet, aki zsidónak érzi magát. „Mi élô zsidók, függetlenül attól, hogy sanyargatjuk-e magunkat az Engesztelés Napján, tartjuk-e magunkat az Ótestamentum erkölcsiségéhez, hithû tanítványok vagyunk-e vagy hitetlenek- nem szûnünk meg zsidóként érezni, zsidó életet élni, zsidó munkát végezni, zsidó nyelven beszélni…”

Chaim Brenner

8/9

SZUKOT Szukot a három zarándokünnep közé tartozik. A szukot szó jelentése: sátrak; ezért nevezik magyarul gyakran Sátoros ünnepnek. Az ünnep mezôgazdasági szempontból jelentôs aspektusára utal másik neve: A betakarítás ünnepe. Szukot az utolsó az ôszi nagyünnepek sorában, tisré hónap 15-én kezdôdik és tisré 21-éig tart, majd rögtön utá­ na kezdôdik egy szorosan hozzá kapcsolódó, de önálló ünnep: smini áceret. Izraelben szukot elsô, Izraelen kívül elsô két napja fôünnep, a következô napok pedig az ünnepi idôszak hétköznapjai, a magyarul – kissé pontatlanul – félünnepnek nevezett napok.

Szukot hetedik napjának külön neve van: hosáná rábá. Az ünnep legjellegzetesebb parancsolata a sátorban lakás és az ünnepi csokor kézbevétele valamint megrázása.

Szukot másik jellegzetes parancsolata elôírja, hogy minden felnôtt zsidó férfi köteles kézbe venni a négy növénybôl álló ünnepi csokrot. A Tóra leírása meglehetôsen sejtelmes: „Vegyetek magatoknak az elsô napon nemes fákról való gyümölcsöt, pálmaágakat, sûrû lombú faágakat és fûzfagallyakat, és örvendezzetek hét napon át Istenetek, az Örökkévaló elôtt.” (Mózes III. 23:40) A négy különbözô növényt a Talmud korának bölcsei Izrael népe jelképeként értelmezték. A négy növény négy embertípust jelenít meg. Az elsô típus a társadalmi elit, akik példaként szolgálhatnak mind tudásuk­ kal, mind cselekedeteikkel a közösség minden tagjának. A második típusba azok az emberek tartoznak, akik szellemi, intellektuális szempontból követendôek, de cseleke­ deteik erkölcsi értéke nem tükrözi tudásukat. A harmadik kategóriába kerülnek azok, akik noha példamutató életmódot folytatnak, de intellektuális szempontból mégsem szeretnénk rájuk hasonlítani. És végül a negyedik csoportba azok az emberek tar­ toznak, akiket semmilyen szempontból nem állítanánk példának magunk vagy gyerme­ keink elé, de ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy minden társadalomban, így a zsidó közösségekben is megtalálhatóak.

A parancsolat teljesítésének technikai részletei elárulják ennek szimbolikus jelentését is. Az ünnepi csokor parancsolatának teljesítéséhez a zsidó jog azt várja el, hogy a négy különféle növény úgy összefogva vegyük kézbe, hogy azok egységet alkos­ sanak. Ez arra tanít, hogy az ideális társadalom a zsidó hagyomány szerint a családhoz hasonló: az egymás iránti közösségi felelôsség akkor is megmarad, ha a család vagy a nagyobb csoport egyik tagja kevésbé tehetséges és/vagy nem él példamutató életet.

Sôt, egy teljes értékû társadalom mindig különféle egyénekbôl áll, akiknek más-más erényeik vannak és más-más miatt van szükség rájuk és a zsidó hagyomány szerint az ideális társadalom nem kizárólag a „nemes fákról való gyümölccsel” (azaz a citrus­ félék közé tartozó etrog) szimbolizált elit tagjaiból áll. A jó közösség az, amely tagjainak különbözôségét, hátrányait és hibáit is képes elfogadni.

10/11

HAGYOMÁNY ÉS KULTÚRA Te azt gondolod, hogy a zsidók nem feltétlenül gyakorolják vallásukat, vagy érzik a közös történelem súlyát, viszont mind a vallási szokásokból, mind a közös történelmi tudatból megôriztek számukra fontos elemeket.

Nem árt, ha tudod: hogy sok zsidó ismeri és szereti a maceszgombócot vagy a sóletet, de ezeket az ételeket csak kedvtelésbôl és nem vallási kötelezettségbôl fogyasztja. A zsidók egy része nem jár zsinagógába még a fontos ünnepeken sem, viszont turista útjuk során fontosnak tartják, hogy megnézzék a zsidó vonatkozású emlékhelyeket. „(A zsidóság számomra) hagyományt jelent, vagyis azt, hogy habár héberül csak egypár szót tudok, s habár sok minden másban többet tudhatnék és szeretnék tudni a zsidó hagyományról, hogyha valakivel beszélek, észre tudom venni, hogy zsidó, és ô is ugyanezt bennem.

Ez hagyomány és ez az odatartozás érzete fontos.”

Teller Ede

12/13

SÁLOM = BÉKE

SMINI ÁCERET ÉS SZIMCHÁT TÓRÁ Smini áceret egyike a legkevésbé ismert zsidó ünnepeknek, noha szerepel a Tórában.

A tórai leírás szerint smini áceret a hét napos szukot ünnepet követô ünnepnap, innen származik a neve is: nyolcadik (smini) záróünnep (áceret).

Ennek a napnak nincsen igazán jellegzetes vallási parancsolata, kivéve a Szentélyben bemutatott áldozatokat, amely természetesen a Szentély lerombolása óta (i. sz. 70) nem teljesíthetô parancsolat. Mint a zarándokünnepek mindegyike esetében, smini áceretet Izraelben egy, a diaszpórában két napig ünneplik. Az ünnep második napját egyre kevésbé vették komolyan a zsidó közösségek, ezért a bölcsek úgy döntöttek, hogy ezen a napon érjen véget és kezdôdjön újra mindenhol a Tóra olvasás egyéves ciklusa. Népszerû örömünneppé vált e nap (mely tehát smini áceret a diaszpórában megtartott 2. napja), ezért is nevezték el szimchát tórának, azaz a Tóra örömünne­ pének. Az ünnep tisré hónap 22-re és 23-ra esik. Jellegzetes parancsolatai az esôért mondott ima és az örömtánc a Tóra tekercsekkel.

Smini áceret a zarándokünnepek (szó szerint: három alkalom) egyike. A Tóra elôírja, hogy amikor a Szentély áll, minden zsidó férfi évente háromszor, a zarándokünnepeken vigyen ajándékot a jeruzsálemi Szentélybe.

Könnyû megérteni, hogy miért képvisel társadalmi szempontból fontos értéket ez a parancsolat: a világ bármely pontján élô zsidók kötelesek voltak elutazni a közösségi kultuszhelyre és megtapasztalni azt, hogy minden különbség ellenére ugyanazon a módon, ugyanazon a helyen és ugyanakkor szolgálják ugyanazt az Istent. A zarán­ doklatoknak nem csak a zsidó vallásban van közösségképzô ereje, hiszen minden monotesita vallás nagy jelentôséget tulajdonít a „közösen tett utazásnak”. Az utazás azt szimbolizálja, hogy az adott társadalom a benne létezô különbségek ellenére egysé­ges, ugyan különbözô helyekrôl indulnak el a tagjai, de útközben összeta­ lálkoznak, mert a céljuk közös.

Noha napjainkban nem áll a Szentély, de megmaradt Jeruzsálem kiemelkedô fontossá­ ga a zsidó nép számára és a zarándokünnepeken a különbözô diaszpórában élô zsidók nagy része fontosnak érzi, hogy Jeruzsálembe utazzon.

Noha a zsidó társadalomban és vallásban mindig is voltak különbözô irányzatok, ezek a különbségek soha nem látott mértékben nôttek meg a Szentély lerombolása után.

Az egységes kultusz végét követôen elszaporodtak a viták és a különbözô vallási gyakorlatok. A zsidók 2000 éven keresztül nem, vagy csak alig tudtak elzarándokolni Jeruzsálembe és Izrael Állam egyik nagy vívmánya az, hogy ismét lehetôvé tette a világ bármely pontján élô zsidók számára, hogy rendszeresen ellátogassanak a zsidóság legszentebb helyére.

16/17

NÉP Te úgy gondolod, hogy zsidónak lenni olyan, mint magyarnak, angolnak vagy franciának lenni, azaz, aki zsidó, az zsidónak születik.

Nem árt, ha tudod: A zsidó nép valaha egy országban élt, egy nyelvet beszélt, törvényei a nép minden tagjára vonatkoztak. A történelem viharai nyomán azonban szétszóratott a világban és közösségeket alkotott. A legtöbb országban csak a 19. században lettek teljes jogú állampolgárok.

Magyarországon az elsô zsidó emlék a római korból származik. 1867-ben lettek a magyar zsidók a társadalom egyenlô jogokkal bíró polgárai. „A zsidó nép nem az egyetlen, mely szétszóratást szenvedett; s a ­számüzetésbôl való visszatérés sem csak a zsidóságra jellemzô. Kevés olyan nép van azonban, mely elmondhatja magáról, hogy tömegeket hozott vissza hazájába, s még kevesebb olyan, mely elvesztette ­függetlenségét, szétszóratott és a számüzetésben is meg tudta tartani egyedi nemzeti öntudatát. Csak egyetlen olyan nép van, mely a ­függetlenségét és az anyaföldjét is elvesztette, s mégis fennmaradt: a zsidó nép.”

Eliyah Elon

18/19

HANUKA Hanuka noha vallási szempontból a csekélyebb jelentôségû a Tórában említett ünnepeknél, egyike a legismertebb zsidó ünnepeknek. Meglehetôsen késôn (i.e. 2. század) keletkezett, és a Szeleukida görög-szír hatalom (és a velük szövetkezô hel­ lenizált zsidók) ellen vívott gyôztes szabadságharcra emlékeztet. A háborút a Chás­ moneus család tagjai vezették, akiket Makkabeusoknak is neveztek, hanuka történetét a Makkabeusok könyvei mesélik el, amelyek a zsidó Bibliának nem képezik a részét (benne vannak viszont a Katolikus Bibliában, amely több, a zsidó kánonból kimaradt könyvet is magába foglal). A görögök bálványimádó kultuszt vezettek be a Szentélyben, ezért Jeruzsálem visszafoglalása után a Szentélyt újból fel kellett avatni ahhoz, hogy ismét az Örökkévalót, Izrael Istenét szolgálhassák benne, erre utal a hanuka szó (igaz­ ság szerint chánukának kellene ejteni), amely felavatást jelent. Az ünnep kiszlév hónap 25-tôl tévét 2-ig tart, legjellegzetesebb szokása az ünnepi gyertyagyújtás, hanuka min­ den estéjén az elôzô estéhez képest eggyel több gyertyát gyújtanak meg.

Minden saját megmaradást értéknek tekintô társadalmi csoport számára fontos identitásának megôrzése. Ugyanakkor különbözô interpretációi lehetnek egy közös­ ségen belül a fennmaradás kívánatos formájának, illetve a közösség létét képezô olyan alapvetô tartalmaknak, amelyek nélkül a fennmaradás már elképzelhetetlen. Az i.e. 2. században a zsidóság egy része a hellén kultúrát átvette, és elképzelhetônek tartotta a zsidóság megôrzését akkor is, ha a tradicionális elemek egy része eltûnik és átadja helyét más kultúrákból átvett szokásoknak, értékeknek. A Chásmoneusok és követôik, ha nem is utasították el teljes egészében a hellenizmus kultúráját, de a hagyomány megôrzése nagyobb szerepet kapott világnézetükben.

Hanuka példáján jól szemlélhetû az a napjainkban is aktuális társadalmi kérdés, hogy az egy közösséghez tartozó, de különbözô interpretációkat valló csoportok vajon med­ dig mehetnek el a saját felfogásuk érvényesítésének érdekében. A hellenizmus korában a különbözô zsidó csoportok közötti nézeteltérés egészen a polgárháborúig fajult, de természetesen ez nem azt jelenti, hogy napjainkban ez a követendô példa.

Hanuka annak a pozitív társadalmi értéknek is lehet a példája, hogy a közös hagyo­ mány egy eleme egyszerre szolgálhat értelmezési és hivatkozási alapul a közösség lényegérôl vallott jelentôsen eltérô interpretációknak is. A nézetkülönbségek megmar­ adnak ugyan, heves vita is folyhat arról, hogy melyik interpretáció a hitelesebb, de a közös hagyomány teszi lehetôvé magát a párbeszédet.

20/21

VALLÁS Te úgy gondolod, hogy a zsidó ember annyiban más, mint a többi, hogy a zsidó vallást gyakorolja, tehát zsinagógába jár, a zsidó ünnepeket ü ­ nnepli, az élet fontos kérdéseiben a zsidó szertartások alapján cselekszik.

Nem árt, ha tudod: A zsidó vallás szerint zsidó az, aki zsidó anyától született, vagy hivatalosan betért a vallásba. A vallásos zsidó ember életét 613 parancsolat szabályozza, kóser háztartást vezet, háromszor imádkozik egy nap és megtartja a Sabatot (Szombat) valamint az ünnepeket.

„Köteles vagyok az isteni parancsolatok szerint élni, mert ez az egyetlen módja, hogy zsidóként éljek. (…) Chesterson szavaival: - Ha akarjátok, szabadítsátok ki a tigrist ketrecébôl, de ne szabadítsátok meg csíkjaitól. Ne szabadítsátok meg a tevét a púpjától, mert elveszitek tôle teveségét.-” Jacob Jacobs

22/23

PURIM Purim ünnepének neve az akkád puru, azaz sors szóból származik. Az ünnep idô­ pontja ádár hónap 14-e (Jeruzsálemben ádár 15-e), a polgári naptár szerint e dá­ tum februárra vagy márciusra esik. Purimot gyakran zsidó farsangnak is nevezik.

Az ünnep keletkezésének történetét nem a Tórában, hanem a Biblia egyik utolsóként írott könyvében, Eszter tekercsében találjuk. E könyv cselekménye, noha bôvelkedik fordulatokban, alapvetôen egyszerû. Az események színtere Áchásvéros perzsa király (pontos azonosítása lehetetlen, de talán I. Xerxészrôl lehet szó, aki i.e. 485-464-ig uralkodott) birodalma. (Ha ez így van, akkor az események i.e. 483 és i.e. 473 között, hozzávetôleg 100 évvel a Salamon király által épített elsô jeruzsálemi szentély lerom­ bolása után játszódnak.) A cselekmény egyik szála szerelmi történet: Áhchásvéros elsô felesége, Vásti királyné kegyvesztett lesz, és helyére egy fiatal zsidó nő, Eszter kerül, aki meghódítja az egész udvar és a király szívét is, de mindeközben titokban tartja származását. A cselekmény politikai szála egy Hámán nevû udvari elöljáró és a zsidó Mordekháj, egy másik udvari politikus konfliktusával indul. Hámán nemcsak Mordekháj halálát kívánja, hanem a birodalom összes zsidó lakosának kiirtását tervezi, és Eszter királyné Mordekhájjal együttmûködve csak nagy nehézségek árán tudja meghiúsítani Hámán szándékát. Végül Hámán és a zsidók ellenségei elbuknak, Mordekháj királyi helytartó lesz, és a zsidók sorsa jóra fordul.

Purim a zsidó nép fizikai megmenekülésének emléknapja; legfontosabb szokásai ezt a tartalmat tükrözik: mindenki köteles 1. ajándékot küldeni egy ismerôsének (héberül: misloách mánot, jiddisül: slách monesz), 2. adományt adni két rászorulónak (héberül: mátánot láevjonim), és 3. lakomát (héberül: szeudá) tartani. E szokások megtartása erôsíti a társadalmi szolidaritást, a sorsközösség érzését, az egymás iránti felelôsséget.

Külön érdemes megjegyezni, hogy a koldusok, akik maguk is adományokból élnek, szintén kötelesek adományt adni egy másik rászorulónak. E parancs értelme éppen az, hogy mint a társadalom minden egyéb tagja, ôk is megtapasztalhassák az adás örömét, a mások iránti felelôsségvállalás kötelességét, és semmiképpen ne érezhessék úgy, hogy ôk csak a másokra rászoruló, haszontalan élôsködôi a társadalomnak.

illusztráció / shoboshobo

24/25

ORSZ ÁGON A XX. SZ ÁZ AD ? HÁNYAN ÉLTEK MAGYAR ON ÁG SZ OR AR GY MA MA IDÓ ÉL KULTÚRA ÉS HAGYOMÁNY? MA A VIL ÁGON? HÁNY ZS SÁG VALLÁS? A ZSIDÓSÁG IDÓ ZS KI ZSIDÓ? HÁNY ZSIDÓ ÉL A P? NÉ G SÁ IDÓ A ZS ÉLNEK SOÉTSZÓRTAN A VIL ÁGBAN? A ZSIDÓK SZEMITÁK? MIÉRT E? RR VÉ IDÓ ZS EK KIN ELEJÉN? MIÉRT ÉLNEK SZ LA ES ÉRZÉS? LEHET VA SZEMITA VAGY ÉG? A ZSIDÓSÁG SZEMÉLY IZMUS SZÓ EREDETE? VAN MIT ZE TIS AN AZ MI A? A ZSIDÓSÁG SORSKÖZÖSS ÓJ ÍCI IZMUSNAK DEFIN MI AZ OK A A ZSIDÓKKBAN? VAN AZ ANTISZEMIT MÍTOSZOK ÉS LEGENDÁK? A MIT ZE TIS AN KAN AZ EGYESÜLT ÁLLAMO IBB OR AK MIK A LEGGY IÓ ELMÉLETNEK? MI AZ GI AZ ANTISZEMITIZMUS? EESKÜVÉS ÉS KONSPIRÁC SZ ÖS ÁG VIL PRO-SZEMITA? MILYEN RÉ IDÓ ZS A E ES A GYÖKER ÍTÁS AL ATT VAN? AZ ÖSSZ I SZTEREOTÍPIÁKNAK? MI HOLLY WOOD ZSIDÓ IRÁNY ÉS ET KAL SZEMBENI GA ZDASÁG RE ST LL WA A L? DIG MIN BBIRÓ ZSIDÓK ÉS A MUSZLIMOK LAMOKBAN ERÔS ZSIDÓ LO I VOLTAK EGYMÁSNAK? A GE IGA ZSÁG AZ EGYESÜLT ÁL SÉ EN ELL DIG MIN TESEK ÚJ NY ATT? AZ A ZSIDÓK ÉS A KERESZTÉ , MINT A KERESZTÉNYEK AL ATT AL OK LIM SZ (MINDEN) ZSIDÓ GA ZDAG? MU EK AN JOBBAN ÉLT ZEMITÁBBAK, MINT ÁSNAK? A ZSIDÓK A MÚLTB ÉNT? A KATOLIKUSOK ANTIS AIK OS ILK GY ELLENSÉGEI VOLTAK EGYM US JÉZ T KA TÉNY A ZSIDÓ RÁN? LÉTEZIK MA AZ MIÉRT LÁTJA SOK KERESZ K ZSIDÓ A TÖRTÉNELEM SO SO A SR LLÁ VA TAMENTUM ANTISZEMITA? S MÁ ÁT RT ETE ? MIÉRT TÉ YEN VOLT A ZSIDÓK HELY­Z ND A KORÁN A ZSIDÓKRÓL YAR MONARCHIÁBAN? MIL AG A PROTESTÁNSOK? MIT MO K-M RÁ ZT OS AZ E ET LYZ KAPCSO? MILYEN VOLT A ZSIDÓK HE LOKAUSZT ÉS A SOÁ? MI A HO A T EN JEL MIT N? BA OK ISZLÁM- ANTISZEMITIZMUS OMSZÉDOS ORSZ ÁG Ô ZSIDÓGYÛLÖA ZSIDÓK HELYZETE MÁS SZ US ÉS A KORÁBBAN LÉTEZ IZM MIT ZE TIS AN I LER ERDÉLYBEN? MILYEN VOLT HIT A KÜLÖNBSÉGEK ELFOGADHATÓ-E IZMUS KÖZÖTT? VANNAK E KRA? A SOÁ EGYEDI VOLT? TO OR OP CS ITA EM LAT A SOÁ ÉS AZ ANTISZEMIT SZ T ET S ÚGYNEVEZ CIONIZMUS A GYARMAÛLÖLET ÉRVÉNYES VOLT MÁ TISZEMITIZMUS KÖZÖTT? A AN AZ ÉS S LET KÖZÖTT? A HITLERI GY MU NIZ CIO A PCSOLAT LIKTUSA VALLÁSI AL APÚ?

MI A CIONIZMUS? VAN-E KA AEL – PALESZTINOK KONF IZR AZ ?

A HOLOKAUSZT TAGADÁS? ÁJA RM FO YIK EG MUS KAL ANTI? A CIONIZMUS A RASSZIZ LÍTANI A ZSIDÓKAT A NÁCIK ÁJA ON RM AS FO EH YIK SZ EG ÖS K NA AL? ÁS KK SÍT IDÓ TO N A NÁCIK BÁNTAK A ZS OT? VAN-E ZTINOKK AL, MINT AHO­GYA FOGL ALNI MAGYARORSZ ÁG JA AR AK EL L AE IZR ÍT? IZRAEL ÚGY BÁNIK A PALES ÁM ZEMITIZMUSNAK SZ ÛKÖDTEK A KRITIZ ÁLNI IZRAELT ANTIS ­ YARORSZÁGON? EGYÜTTM MAG S ZÉ DÖ ÜL IDÓ ZS SZEMITIZMUSNAK SZ ÁMIT? LT VO ?

ANTISZEMITÁK USZT AL ATT? HOGYAN ORSZ ÁGON? A MAGYAROK ZSIDÓ HALT MEG A HOLOKA AR GY MA NY ANTISZEMITIZMUS MAGYAR HÁ ?

ATT AL KAUSZT A MAGYAROK ZSIDÓKAT NY ZSIDÓ HALT MEG A HOLO A ZSIDÓKAT? MENTET TEK CIK NÁ T ME MAGYAROK A NÁCIKKAL? HÁ NÉ A ÉK ZT DÖ RT ÜL ATÓDOTT A HOLOKAUSZT AL ATT? MIÉ A A HOLOKAUSZT? FOLYT LN OK VO AR T GY LET MA A TÔ K HE TE ÜL ED ER ELK ELK VIS K A NÁCIK ELLEN? ? HÁNY ZSIDÓ RT NEM HARCOLTAK A ZSIDÓ GI SZERVEKNEK 1945 UTÁN SÁ ON IZT MB LA ÁL AZ E A HOLOKAUSZT AL ATT? MIÉ SZ NY ZSIDÓ VOLT RÉ MIT TANÍTANAK A ÜLDÖZÉS A 1945 UTÁN? HÁ ARORSZ ÁGI ISKOL ÁKBAN? GY MA A L RÓ ZT US MAGYARORSZ ÁGON A ZSIDÓ KA LO TANÍTANAK A HO DNAK A MA­GYAROK RÓL 1945 ÉS 1989 KÖZÖTT? VIL ÁGHÁBORÚRÓL? MIT TU DIK SO MÁ A OK MENEKÜLT MAGYARORSZ ÁG AR GY MA A TUDNAK GYARORSZ ÁGON? ZARORSZÁGI ISKOL ÁKBAN? MIT HOLOKAUSZT TAGADÓK MA AK NN VA ?

HOLOKAUSZTRÓL A MA­GYA ÓL KR GO SÁ OS MA A A GYILK EZÉSEK? MI A KAPCSOLAT BAN ELKÖVETET ANTISZEMIT ÉK RÚ ML BO GE HÁ ME ÁG ZT VIL US KA DIK LO SO HO MÁ A RJÁK A MAGYAROK AT A A MAGYAROK HOLOKAUSZT TÉMA? ZAVA ELLEN? MIT GONDOLNAK US IZM MIT ZE TIS AN AZ VARJA A MAGYAROK AT A K OK AKIK HARCOLNA AROK ÉS ZSIDÓK KÖZÖTT? VANNAK MAGYAR MA­GYARORSZÁGON MAGY MA LAT SO PC KA A MAGYAROK ÉS A ZSIDÓK N YE ORSZ ÁGRÓL? MIL GYARORSZ ÁGON? NAK AZ IZRAELIEK MAGYAR ZNI A TULAJDONAIK AT MA RE ZE AS SZ VIS K IZRAELRÔL? MIT GONDOL IDÓ ZS A ON? AK ARJÁK Y OLYAN ORSZ ÁGBAN ZSIDÓKAT MAGYARORSZ ÁG TUDNAK ÉLNI A ZSIDÓK EG AN GY HO ?

EZ KÖZÖTT? KÁRPÓTOLTÁK A LH AE IZR Y ÁGHOZ VAG NEK AZ EMBERI JOGOK IZK LOJÁLISAK MAGYARORSZ TUS AL APJA? ÉRVÉNYESÜL LIK NF KO A MAGYARORSZ ÁGI ZSIDÓ IN ZT LES PA – LI IZRAE ÉK ÉS GY­ILKOLTÁK? MI AZ Y PALESZTIN ÁLLAM? AHOL, ELÔDEIKET ÜLDÖZT HATÓ IZRAEL SZ ÁMÁRA EG AD OG ELF L? AE IZR AT FAL TONSÁGI RAELBEN? MIÉRT ÉPÍT BIZ

PÉSZÁCH Pészách ünnepének több neve is van, és a nevek magyarázatán keresztül fogjuk ismertetni az ünnep különbözô jelentéseit. A pészáchhoz kötôdô parancsolatok közül az egyik legfontosabb, a kovászos étel fogyasztásának tilalma már niszán hónap 14-én érvénybe lép, de az ünnep valójában csak niszán 15-én kezdôdik el, és hét (Izraelen kívül nyolc) napon át tart. Izraelben elsô és utolsó, Izraelen kívül elsô és utolsó két napja fôünnep, a közbülsô napok pedig az ünnepi idôszak hétköznapjai, a magyarul pontatlanul félünnepnek nevezett napok.

Az ünnep második neve – A kovásztalan kenyér, pászka ünnepe Ez az elnevezés egy másik bibliai idézetbôl származik: „Az elsô hónapban, a hónap tizennegyedikén naplementekor van az Örökkévaló pészáchja. E hónap tizenötödik napja pedig az Örökkévaló kovásztalan kenyereinek ünnepe. Hét napig kovásztalan kenyeret egyetek.” (Mózes III, 23:5-6) Az idézet szövege alapján úgy tûnik, eredetileg két külön ünnep volt: niszán hónap 14-én este pészách, és 15-étôl hét napon át a kovásztalan kenyér ünnepe. A kovásztalan kenyér egy harmadik bibliai forrás szerint (Mózes II, 12:33-34, 39) arra emlékeztet, hogy a zsidóknak sietve kellett elhagyniuk Egyiptomot és ezért még meg nem kelt kenyeret kellett magukkal vinniük útravalóként.

Minden nép történelmében alapvetô fontosságú kérdés a nemzeti eredet megha­ tározása. A kivonulás Egyiptomból a zsidó nép számára az elsô nagy, közös cseleke­ det, a népnek mint közösségnek a születése. E név üzenete elsôsorban a zsidó nép történetére való emlékezés, a közös múlt rituális újraélése. A kivonulás mítosza egyesíti a különbözô társadalmi és vagyoni osztályokhoz tartozókat, és megteremti az összetar­ tozás érzését a régen élt, a ma élô és a jövôben születendô generációk között. Az ün­ nep által teremtett, a történelmi korok és a jelen társadalmi korlátainak határait megha­ ladó “mi” élmény pészách legfontosabb társadalmi értéke. Az elôzô, vallási alapelvvel összhangban a megemlékezés a kivonulásról arra is utal, hogy az Örökkévaló nemcsak a teremtô Isten, aki a természet ura, hanem a történelmet irányító Isten is.

28/29

Hรกgรกdรก

SÁVUOT Sávuot a három zarándokünnep közé tartozik. Az ünnepnek a Tórában és a zsidó hagyomány késôbbi forrásaiban több neve van is van, ezek közül a legfontosabbakat fogjuk áttekinteni. A sávuot, azaz a „hetek” elnevezés (lásd pl. Mózes II. 34:22) arra utal, hogy ez az ünnep hét héttel követi pészáchot. A két ünnepet az ómerszámlálás köti össze.

Az „az aratás ünnepe” elnevezés (lásd Mózes II. 23:16) arra utal, hogy az ünnephez közel fejezôdött be a búzaaratás Izrael földjén. Az „az elsô termés bemutatásának ünnepe” elnevezés (lásd Mózes IV. 28:26) arra utal, hogy ezen a napon mutatták be a Szentélyben az elsô kenyérrôl hozott áldozatot, és sávuottól kezdve (chánuká ün­ nepéig) hozták az úgynevezett „hét fajta” gyümölcsbôl és gabonából az áldozatot.

Az imákban a sávuot név mellet szerepel a „Tóránk adásának ideje” – zmán mátán toráténu) elnevezés is, arra utalva, hogy a hagyomány szerint a Szináj hegyi kinyilatkoz­ tatásra sávuot napján került sor.

A Tóra a többi ünneptôl eltérôen nem határozta meg pontosan sávuot dátumát, de a hagyomány szerint sziván 6-án (a diaszpórában sziván 6-án és 7-én) ünnepeljük.

Sávuot napjainkban legjellemzôbb ismertetôjegyei (mint például az éjszakai tanulás és a tejes ételek fogyasztása) inkább folklorisztikus szempontból jelentôsek, nem tar­ toznak az ünnep lényegéhez.

Minden közösség számára (és e tekintetben nem különböznek egymástól a vallási, a nemzeti vagy a civil közösségek) létfontosságú, hogy legyenek tagjai számára az összetartozás érzését biztosító szimbólumok, gondolatok, események. Az ókori zsidó társadalomban, amikor a nép többsége mezôgazdaságból élt, gondolkodásuk, vallási értékeik is a földmûveléshez kapcsolódtak. A vallási kultusz központja a zsidó állam fôvárosában található jeruzsálemi Szentély volt, a kötôdés a közös szent helyhez biz­ tosította a különbözô országrészekben, illetve a diaszpóra országaiban élôk számára az összetartozás tudatát. A hellenizmus korában a földmûvelés szerepe csökkent, megnôtt a városi lakosság száma, a mezôgazdaság fokozatosan vesztett jelentôségé­ bôl, így a földmûveléshez kapcsolódó tapasztalatok és vallási fogalmak sem voltak már mindenki számára magától értetôdôek. A Szentély lerombolása (i.sz. 70) után megszûnt az áldozati kultusz, így felvetôdött a kérdés: a mezôgazdasághoz és a Szentélyhez kötôdô sávuot hogyan tudtovábbra is a zsidó társadalom tagjai számára releváns, a közösséget összetartó ünnep maradni?

33

HAVER INFORMÁLIS ZSIDÓ OKTATÁSI KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY alapító DR. SCHWEITZER JÓZSEF kuratóriumi elnök LÁNYI ESZTER kuratóriumi tagok DOFFEK TAMÁS, FRITZ ZSUZSA, KOVÁCS LEVENTE, SCHÔN EDINA, VERÔ TAMÁS, ILLY LUCA, DR. MANDL JUDIT ügyvezetô CERNOV MIRCEA mircea.cernov@haver.hu • +36 30 2225559 oktatási program koordinátor TORDAI BENCE tordai.bence@haver.hu • +36 30 4708951 design FÁBIÁN ÁKOS nyilvántartási szám: PK. 63.543/2002 adószám: 18494259-1-42 bank: 10918001-00000012-33670002 1075 Budapest, Károly krt. 25. I/4 haver@haver.hu • +36 1 785 2534 haver.hu

támogatók: