Síklaky István - A Fennmaradás Társadalmi Programja Könyv PDF Letöltés

A FENNMARADÁS TÁRSADALMI PROGRAMJA SÍKLAKY ISTVÁN:

A PÉNZURALMI RENDSZER ALTERNATÍVÁJA s

*

s>

Jf

E F O

ícj\

ff i

ex

,!> G.

u

*

khSj

co

áJ

>

*

A R

J*/

ÉLIÁS KIADÓ, 2000

A Kiadó előszava Az ÉLIÁS KIADÓ első kiadványát tartja kezében az Olvasó.

Az élet hozta azt a megtiszteltetést, hogy kiadói tevékenységünket Síklaky István művével kezdhetjük.

A kezdet ünnepi pillanataiban illendő néhány szót közölni céljainkról.

Az ÉLIÁS KIADÓ a korszellem szemléleti meghasonlottságának gyógyítását kívánja szolgálni. Számtalan tünetétől szenvedünk annak a tudathasadásos szembenállásnak, ahogyan a mai ember jellemző látásmódjában a szellemi és a fizikai, a hit és a tudás, a szeretet és az érdek, az erkölcs és a jog, (és így tovább, hosszan lehetne sorolni az ellentétpárnak tűnő kettősségeket), egymás ellen küzdve megosztják a harmóniát áhító világot. Az a meggyőződés vezet minket, hogy semmilyen evilági kérdésben nem igazodhatunk el a szellem fénye nélkül; de semmilyen elvont elvont elméleti töprengésnek nincs értelme, ha az a valóságra szervesen nem vonatkoztatható. A mindenféle (fogyasztási, kábítószeres, számítógépes) virtualitásojk delíriumába szédült emberiséget csak a világszemlélet begyógyuló egysége mentheti meg.

Síklaky István korszakváltást szolgáló tevékenysége a társadalompolitika területén készíti elő azt a fordulatot, amely a jelenlegi, szociális és környezeti-természeti katasztrófa felé menetelő, meghasonlott civilizációs működés helyén élhető, emberhez méltó életet kell, hogy eredményezzen.

A Fennmaradás Társadalmi Programja e tevékenység summázata. Hozzájárulás ahhoz a kozmikus folyamathoz, amelyben - reményünk szerint - egy új, Krisztus-követő civilizáció reális esélyei formálódnak ki.

Budapest, 2000 Húsvétján

Éliás Ádám

Síklaky István: A Fennmaradás társadalmi programja

A SZERZŐ

KÖ

MOND mindazoknak, akik bírálataikkal, javaslataikkal részt vettek a Fennmaradás Program érlelésében, kiemelten: Drábik Jánosnak, Éliás Ádámnak, Kincsesné Salca Máriának, Varga Istvánnak, Vincze Erzsébetnek.

Köszönetét mond Éliás Ádámnak, Mándoki Andornak és Szebeni Tóth Sándornak, valamint az Összefogás a Fennmaradásért Mozgalom anyagi segítséget nyújtó tagjainak, akik lehetővé tették, hogy a Program könyv alakban megjelenjék.

RÉSZLETES TARTALOM Előszóként ÁTTEKINTŐ TÁBLA

9 15

1. A fenntartható társadalom alapelvei és értékrendje 17 19 Bevezető 1. Az emberhez méltó társadalmi berendezkedés alapelvei 21 a / A társadalompolitika célja 21 23 b/ A gazdaságpolitika célja 23 cl Az agrárpolitika célja 25 d/ Gazdasági szuverenitás 26 e/ A pénz f/ A tulajdonszerkezet 26 g/ Munkások és járadékosok 28 28 h/ Szociális igazságosság 28 i/ Alulról épülő, föderális államszervezet 29 j/ Politikai és nemzeti közösség 2. A hazai gazdaság védelme és a szülőföldön boldogulás 30 3. Korunk jellemzői 32 4. A cselekvés órája 34 5. A hazai feladat 35 36 ÁTTEKINTŐ TÁBLÁK 1. Függelék: Vita a versenyről 42 2. Függelék: Értelmező szótár 52 2. Résztvevő demokrácia 57 59 1. A társadalmi szerveződés típusai 62 2. A demokrácia feltételrendszere 3. A képviseleti demokrácia szükségessége és problémái 64 67 4. A képviselők visszahívhatósága 72 5. Szomszédsági közösségek 6. A humanista demokrácia általános rendezőelve: a 78 hármastagolódás 85 ÁTTEKINTŐ TÁBLÁK Függelék: A háromszakaszos népi törvényhozás tervezete 92

5

Síklaky István: A Fennmaradás társadalmi programja

97 3. Közgazdasági alapfogalmak' 1. Megélhetésünk alapja: a munkamegosztás 99 103 2. Ugyanarról második közelítésben 109 3. Honnan ered a kamat 4. Szabályozó: a kereskedők versenye 112 5. Szabályozó: a pénz versenye 113 114 6. Induló vagyon a termeléshez 115 7. Megtakarítás és felhalmozás 8. Az úgynevezett eredeti felhalmozás 116 123 9. Erőegyesítés rablás és vér nélkül 10. Csereközvetítés és pénzkölcsönzés 125 126 11. Kölcsönkamat és beruházás 12. A jelenlegi, hagyományos pénzen alapuló gazdaság összefoglaló jellemzése 127 129 ÁTTEKINTŐ TÁBLÁK 137 4. Pénzreform és a hitelezés társadalmasítása 139 1. Pénzreform 145 2. A szabadpénzzel eddig szerzett tapasztalatok 148 3. Infláció, bruttó és nettó kamat 4. A másik munka nélküli jövedelem a kamat mellett: a 151 földjáradék 5. Az újelvű pénzen alapuló kamatmentes piacgazdaság összefoglaló jellemzése 152 6. A hitelezés társadalmasítása 154 7. “Fehér program” - a pénzreform politikai és technikai 161 előkészítése

ÁTTEKINTŐ TÁBLÁK Függelék: Silvio Gesell

169 174

5. Adórendszer, öko- és szociálpolitika 1. Előzetes megfontolások 2. Földérték-adó, telekérték-adó 3. Örökösödési adó .

4. Általános fogyasztási (forgalmi) adó (ÁFA) 6

181 183 184 187 188

189 5. Évi adótervezés 190 6. ökoadó-rendszer 7. A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer visszaállítása 8. Szociális ellátás, javaslat pénzadó bevezetésére 194 ÁTTEKINTŐ TÁBLÁK 197 Függelék: Az ökopolitika irányelvei

191 192

6. Alapönellátó kistáj-szerveződés 205 Bevezető 207 1. Általános elvek 208 209 2. A kistáj-szerveződés gazdasági összetevője 3. A kistáj-szerveződés politikai összetevője: az alulról épülő helyi közigazgatás és a kistáj-szövetkezet közös alapja:a szomszédsági körök 212 4. Hogyan fogjunk hozzá kistáj-szövetkezet szervezéséhez? 212 ÁTTEKINTŐ TÁBLÁK 217 Függelék: Képzelt tudósítás a kökényújfalusi “Fennmaradás" népfőiskolái kurzusról 224 7. A közélet és a gazdaság rendbetétele 227 A rendbetétel célja - A rendbetétel jogi alapja - A tényfeltárási törvény - Az igazságügyi apparátus megtisztítása - A vagyonrendezési törvény - A munkahelyvédelmi törvény - A földvédelmi törvény - Az államadósság törvény - Az infláció megállítása A külföldi államadósság felszámolása ÁTTEKINTŐ TÁBLÁK 236 8. A Fennmaradás Program megvalósítása

239

Bevezető 241 1. forgatókönyv: összefogás a Fennmaradásért Mozgalom (ÖFM)alakítása 243 245 2. forgatókönyv: Az ÖFM “vezérkara” teendői 3. forgatókönyv: Kistáj-fejlesztő népfőiskolák szervezése 247 (kormányszerv támogatása nélkül) 7

Síklaky István: A Fennmaradás társadalmi programja

4. forgatókönyv: önfenntartó vidéki szövetkezeti struktúra kialakítása és működtetése (kormányszerv támogatásával) 248 252 ÁTTEKINTŐ TÁBLÁK 254 Függelék: Becsületszerződés-minta

Tárgymutató

8

257

EL ŐSZÓKÉMT ÜZENET TISZASZALKÁRA A Semmelweis-utcai Magyarok Házában ismerkedtem meg Frenczel Bertalan nyugdíjas lelkésszel. Meghívott a falujába, Tiszaszalkára, november 4-re, “A közeli jövő a fenntartható vidékfejlesztés útján” című rendezvényre. A szép faluházban vagy 40-50-en gyűltek össze a beregi-szatmári környékről, polgármesterek, lelkészek, tanárok, agrárértelmiségiek, gazdálkodók.

Az első előadó Márai Géza volt, a gödöllői agráregyetem tanára, a Biokultúra Egyesület vezetőségi tagja. Kert-magyarországi elhivatottsággal hirdette a biokultúrát, a magyar parasztság, a falu, a vidék, Magyarország megmaradásának kulcsát. Kirajzolódott egy kép: biogazdálkodást folytató családi gazdaságok kistájankénti összefogásából felépülő virágzó magyar vidék képe. A jelenlévők lelkesen fogadták a hallottakat, és még aznap este meg is alakult a Biokultúra Egyesület BeregSzatmári Helyi Csoportja. Nagy, előrevivő lendület bontakozott ki. És én nem tudtam figyelmeztetni beregi-szatmári polgártársaimat, hogy már valahol lázasan építenek egy nagy fekete falat, hogy rajta megtorpanjon ez a lendület, és a dolgok egészen más irányba menjenek.

Kezemben van a Világbank 1999. április 26-án kelt tanulmánya: "Közép- és Kelet-Európa és a FÁK agrárgazdasága Kéthasábos táblázat az 54. oldalon. Az első hasáb címe: "A reformok állása", a másodiké: "Cél, javasolt intézkedések".

A második hasáb második tételét olvasom: “A földtulajdon- és

9

Síklaky István: A Fennmaradás társadalmi programja

a földpiac-szabályozások megváltoztatása: (a) földtulajdon engedélyezése jogi személyek (vállalatok és gazdasági társaságok) számára; (b) a földtulajdon felső határának eltörlése; és (c) mezőgazdasági földtulajdonlás megengedése idegen állampolgárok számára. ” Sűrűn kapunk tájékoztatást az Európai Unióba való belépésünk előkészületeiről, ahol talán a legkritikusabb pont: a lengyel kormány 18 év, a magyar kormány 10 év haladékot kér a földpiac teljes liberalizálásának bevezetésére, de a brüszszeli hatóságok húzódoznak attól, hogy halasztást adjanak.

(Fel sem merül, hogy a földtulajdon megőrizhető volna helybeliek családi gazdaságai számára, csak haladékról van szó.)

“Közösen a WTO-fordulóért" - olvasom egy hír címét a Napi Magyarország november 3-i számában. “A közvetlen tőkebefektetések liberalizációját mindenképpen szeretné napirenden tudni a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) e hónap végén kezdődő miniszteri találkozóján az Európai Unió és a 13 tagjelölt ország - jelentette ki a Napi Magyarország kérdésére Chikán Attila gazdasági miniszter. (...) emlékeztetett arra, hogy Magyarország különösen aktív szerepet játszik abban, hogy a seattle-i értekezleten a WTO-tárgyalások folytatása mellett voksoljanak az ott megjelenő miniszterek (Magyarország alapító tagja a Forduló Barátai nevet viselő csoportnak).”

Mit szorgalmaznak a Forduló Barátai, és ennek keretében a magyar kormány? Annak az egyezménynek a tető alá hozását, amely korábban MAI (Multilaterális Befektetési Megállapodás) néven az OECD napirendjén szerepelt. Ez az egyezmény teljesen kivonná a demokratikusan választott képviseleti szervek - parlamentek és kormányok - ellenőrzése és korlátozása alól a nemzetközi tőke befektetéseit, természetesen a földbe, a mezőgazdaságba való befektetéseket is. Ilyen egyezmény már létezik az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó között. Érdemes odafigyelni, hogyan működik. A KAPU nyomán ismertetem a londoni Guardian 1998. augusztus 13-i 10

számában “Running on MMT” (“Ráhajtanak az MMT-re") címmel megjelent cikket.

1998. július végén a kanadai kormány megegyezett az Ethyl Corporation nevű vállalattal egy vitás kérdés kapcsán. A kormány a következő döntést hozta: megengedi, hogy a vállalat ismét forgalmazza az MMT nevű termékét Kanadában.

Továbbá 13 millió dollárt fizetnek az Ethyl Corporation-nek kárté-rítésként, mivel a parlament megpróbálta betiltani az MMT árusítását. Bejelentették azt is, hogy “az MMT nem károsítja az egészséget”.

Az Ethyl Corporation MMT nevű termékének teljes neve metilciklopentadienil-mangántrikarbonil. Az MMT egy olyan üzemanyag-adalék, amely számos kutató szerint veszélyes idegméreg, a tüdőn keresztül a szervezetbe bejutó mangán idegkárosodást okoz, ami pszichózishoz, emlékezetvesztéshez, valamint korai halálhoz vezethet. A kanadai parlament hosszas vita után úgy döntött, hogy 1997. áprilisi hatállyal betiltja az anyagot. A cikkíró szerint, ha a szavazás három évvel korábban történt volna, akkor az Ethyl Corporation-nek alá kellett volna vetnie magát a döntésnek, hiszen egy önrendelkezési joggal bíró ország törvényhozása úgy döntött, hogy megvédi állampolgárait egy halálos méreggel szemben. Ám valójában nem ez történt. 1994, vagyis az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) életbelépése óta a tőkés társaságok bíróság előtt megtámadhatják a “szuverén" (sajnos az idézőjel egyre inkább jogos) országok döntéseit, ha a döntések szerintük méltánytalan kereskedelmi korlátokat jelentenek. Az Ethyl így is tett: “a vállalat ‘tulajdonának kisajátítása’ (azaz az elvárt nyeresége), valamint a ‘jó hírnevében okozott kár’ miatt perelte be a kanadai kormányt. A keresetét a NAFTA-hoz nyújtotta be, ahol egy titkos döntőbíróság (amelynek jegyzőkönyveit nem hozzák nyilvánosságra, és amelynek döntései ellen nem lehet fellebbezni) nekifogott az eset értékelésének. A múlt hónapban a kanadai kormány látván, hogy számára a per meg11

Síklaky István: A Fennmaradás társadalmi programja

nyerésének esélye nagyjából nulla, megegyezett az Ethyl-lel. ’ A cikkíró felhívja a figyelmet, hogy “a NAFTA szabályai, amelyek alapján az Ethyl Corporation beperelhette a kanadai kormányt, majdnem azonosak a Multilaterális Befektetési Megállapodás (MAI) rendelkezéseivel”, amelyek ha életbe lépnek, ugyanezt megengedik majd a tőkés társaságoknak.

“Mindez nem meglepő” - így a cikk - “hiszen a NAFTA alapján mintázták azzal a céllal, hogy a világ más részein érvényes befektetésekre vonatkozó előírásokat ‘összhangba hozzák’ az észak-amerikai szabályokkal. ” A kanadai kormány döntése világossá tette: a NAFTA semmi védelmet nem nyújt a kanadai törvényhozás önrendelkezési jogának csorbítása ellen. És a MAI esetében sem várhatunk jobbat.__ Három forrásból ugyanaz a méreg: “Teljes szabadságot a nemzetközi tőkénekF Rászabadítani a nemzetközi tőkét a magyar földvagyonra is, amelynek piaci ára mintegy tizede az Európai Unióbeli földáraknak, és amelyért az a magyar vásárlóerő áll versenyben, amelynek forrása az unió-belinek tizedét kitevő kereseti színvonal.

Egyetlen multinacionális vállalat képes rá - amint a jogi akadályok elhárulnak hogy felvásárolja az egész magyar földet, szántókat, erdőket, építési telkeket. Persze számunkra az sem jobb, ha többen osztoznak rajta. Pillanatok alatt kialakul a kép: biogazdálkodó családi gazdaságok helyett bankok, befektetési alapok, részvénytársaságok nagybirtokai, ahol a Magyarországon ma mezőgazdaságból élők egy tizede dolgozik bérmunkásként, ahol maximális profitot hozó, génmanipulált, iparszerű növénytermesztést, állattenyésztést folytatnak.

Ez azonban nem isteni vagy természeti szükségszerűség, nem elkerülhetetlen végzet! Ma még vannak demokratikus eszközeink, amivel megállíthatjuk ezt a folyamatot, és igenis megteremthetünk egy önigazgató, szociális piacgazdaságot, amelynek alapja a biogazdálkodó, kistájanként összeszövet12

I

kezett családi gazdaságok, saját szövetkezeti tulajdonukban lévő feldolgozóiparral és értékesítő hálózatokkal. Tizenöt éves kutatómunkával megszületett egy ilyen Magyarország programja: A FENNMARADÁS TÁRSADALMI PROGRAMJA. Szervezzünk tömegesen 8-10 órás, kiscsoportos szemináriumokat e program széleskörű megismertetésére, és fogjunk össze a megvalósítására.

Ezt mondtam volna el Tiszaszalkán, ha belefért volna a programba.

13

ELŐSZÓ

MAGYAR ÚT: BIOTERMELÉSRE SZÖVETKEZŐ CSALÁDI GAZDASÁGOK SZÖV. FELDOLGOZÁS, ÉRTÉKESÍTÉS V

BIOKERT-MAGYARORSZÁG

GLOBALIZÁCIÓS ÚT: VILÁGBANK: FÖLDTULAJDON JOGI SZEMÉLYNEK IS MÉRETKORLÁT NÉLKÜL KÜLFÖLDI IS

TŐKÉS NAGYBIRTOKOK, 1/10 BÉRMUNKÁS, GÉNMANIPULÁCIÓ

• • •

WTO M.A.I.: BEFEKTETŐK A NÉPFELSÉG FÖLÖTT EU: NINCS HALADÉK

/

MI A TEEMVŐ ?

15

1. fejezet: A fenntartható társadalom alapelvei és értékrendje

1. FEJEZET

A FENNTARTHATÓ

TÁRSADALOM ALAPELVEI ÉS ÉRTÉKRENDJE

17

1. fejezet: A fenntartható társadalom alapelvei és értékrendje

BEVEZETŐ Ebben az első fejezetben olyan alapelveket, kiindulópontokat rögzítünk, amelyek erkölcsi-világnézeti, és egyben axióma vagy posztulátum jellegűek, azaz olyan állítások ill. követelmények, amelyeknek sem igaz, sem hamis volta a logika szabályai szerint nem bizonyítható, legalábbis képviselőik nem vállalkoznak a bizonyításukra. Tulajdonképpen azoknak a kiválogatódására szolgálnak, akiknek erkölcsi felfogása, világszemlélete nagyban-egészben megegyezik azzal, amit ez a fejezet körvonalaz. Nekik szól ugyanis a könyv további része.

E sorok írójának régi tapasztalata, hogy az erkölcs, a világnézet alapkérdéseiről senkit nem lehet meggyőzni. Ezekre az alapkérdésekre vonatkozó ilyen vagy olyan válaszok valamilyen módon beleíródnak az emberek tudatába, és belső törvényként meghatározzák, hogy mi a jó és mi a rossz, és hogy az adott személynek mi a dolga a világban. Ez nem jelenti azt, hogy valakinek ilyen beállítódása nem változhat meg, de ilyen változást nem érvelés, vitában való meggyőzés, hanem csak élmény - egy “damaszkuszi út” - idézhet elő.

Következésképpen azok számára van értelme együttes közérdekű cselekvésre szövetkezni, akiknél a “beléjük írt törvények” nem különböznek lényegesen. Mivel ez a könyv elsősorban közérdekű közös cselekvésre készülők szemináriumi vezérfonalaként kíván szolgálni, ez az első fejezet e tekintetben kíván tiszta helyzetet teremteni a szeminárium résztvevői számára.

Egy ilyen szeminárium nem zárt, titkos társaság, tehát - érdeklődésből - részt vehetnek a szemináriumon azok is, akik más erkölcsi-világnézeti alapokon állnak. Annak azonban nincs értelme, hogy a továbbiakban körvonalazandó alaptéte19

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

lekről vita induljon (az alaptételek megfogalmazását illetően persze helye lehet vitának), és annak sem, hogy a Program további részeiről valaki ettől lényegesen eltérő erkölcsi-világnézeti alapról kezdeményezzen vitát. Az ismertetendő erkölcsivilágnézeti alapelvek érvényesítését sokféleképpen el lehet gondolni, és arról nagyon is helye lehet vitának, hogy a Fennmaradás Programban foglalt elgondolások az adott történelmi helyen és korban a legjobban szolgálják-e ezeknek az alapelveknek az érvényesülését, vagy vannak-e ennél jobb megoldások az alapelvek érvényesítésére. Az ilyen viták azonban csak akkor ésszerűek, ha kiindulópontjuk a következőkben felvázolandó erkölcsi-világnézeti alapelvek elfogadása.

A Fennmaradás Program alapjául szolgáló értékrendet egy mondatban is ki lehet fejezni. Ez a mondat hagyományos megfogalmazásokban: "Szeresd felebarátodat, mint önmagadat”, vagy “Azt tedd másnak, amit kívánsz, hogy mások tegyenek neked.” Idevág a francia felvilágosodás korszakának (1700-as évek) hármas jelszava is: "Szabadság, egyenlőség, testvériség”. A-továbbiakban tulajdonképpen ezeket a hagyományos alapelveket részletezzük, értelmezzük.

Azt a szerkesztési technikát fogjuk követni, hogy keretben közöljük a Fennmaradás Program erkölcsi-világnézeti alapjához tartozó, tétel jellegű szövegrészeket, és a keretek után jelennek meg olyan szövegek, amelyek feladata a tételek szemináriumi feldolgozásának elősegítése.

m V.1

20

1. fejezet: A fenntartható társadalom alapelvei és értékrendje

Az emberhez méltó társadalmi berendezkedés alapelvei:

1.

a/ A társadalompolitika célja: A társadalmi harmónia és a természeti környezettel való harmónia megteremtése, megőrzése, fejlesztése.

A társadalmi harmónia alapvető összetevői: A létbiztonság, azaz a mindennapi lét- és családfenntartáshoz, a testi-lelki egészség fenntartásához szükséges élelem, ruházat, fedél és egészségügyi szolgáltatás, valamint a kenyérkeresethez szükséges ismeretek és készségek megszerzésének biztonsága, és az ezt veszélyeztető erőszakkal szembeni biztonság a társadalom minden tagja számára. (Ez az elemi létezés szintje.) /// Az alapvető emberi jogokkal meghatározott szabadság, és az ezt veszélyeztető erőszakkal szembeni biztonság a társadalom minden tagja számára, fii/ A képességek kifejlesztésének és működtetésének, és ezzel a kulturális örökség átvételének és gyarapításának lehetősége, és az ezt veszélyeztető erőszakkal szembeni biztonság a társadalom minden tagja számára. (A három együtt: a virágzás szintje.) fiii/ Esélyegyenlőség a természeti-gazdasági erőforrásokért folytatott versenyben, olyan szabályok szerint, amelyek révén az lesz jogosult egy erőforrás feletti rendelkezésre, az erőforrás használatára, akitől leginkább várható, hogy ezzel a legjobban szolgálja a közösséget. (Liska Tibor posztulátuma.) fiv/ A természeti környezettel való harmónia alapvető összetevői: Az egyes tájakon nem több lakos, mint amit a táj ökológiai terhelhetősége megenged.

Szelíd technológiák (beleértve a környezetbarát közlekedést és a hulladékok visszaforgatását is).

Függetlenedés a nem pótlódó energiaforrásoktól, és a szűkös nyersanyagkészletektől.

A fajok sokféleségének megőrzése.

_

21

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

Megjegyzések: /// Ez a tétel egyenesen következik a "testvériség” elvéből, amit “köteles szolidaritás’-nak is nevezhetünk. A természetjog nyelvén: “Aki megszületett (vagy szigorúbban: aki megfogant) annak joga van az egészséges élet feltételeihez. "A társadalmi össztermék elosztásának ebből eredő szabályai: Aki nem tud mások javára tevékenykedni, azt átlagos • mértékben kell a szükséges anyagiakban részesíteni; aki nem akar mások javára tevékenykedni, annak is • biztosítani kell a létminimumot, mert az ilyen ember beteg, hiszen az egészséges emberi személyiség lelki szükséglete, hogy másoknak használjon; más aspektusból: hogy alkotó életet éljen; • a társadalmi munkamegosztásban résztvevők a piaci versenyben értékelődött teljesítményük arányában részesüljenek az össztermékből, de ez nem lehet kevesebb a létmini¬

mumnál.

A testvériség (a köteles szolidaritás) elve tehát korlátozza a teljesítményelv érvényesülését. A gazdaság azonban így is működőképes, mert (ez ugyancsak axióma) az emberek döntő többsége egészséges lelkű. //7/A sokszor idézett (szólás, gyülekezés, stb.) szabadságokon kívül fontos a piaci szerep (vállalkozó vagy bérmunkás) megválasztásának szabadsága, és a kínálatból való választás szabadsága (mind az áru, mind a munkahely, mind a munkaerőkínálat esetében).

Ez a tétel magában foglalja az ésszerű erőszakmentesség elvét is. Ez azt jelenti, hogy a többség a rajta erőszakkal uralkodni törekvő, az őt erőszakkal kizsákmányolni akaró kisebbséggel szemben, jogosult erővel védekezni. A többség nézeteitől különböző nézeteket hirdetőkkel szemben (akik tehát nem alkalmaznak erőszakot) legfeljebb passzív erőszak (bojkott) alkalmazása jogosult. /iii/ Ennek feltétele, hogy a létfenntartáshoz szükséges munka

ne vegye igénybe az emberek teljes ébrenléti idejét és erejét, 22

1. fejezet: A fenntartható társadalom alapelvei és értékrendje maradjon mindenkinek ideje és ereje a kultúr-javak felvételére, és maradjon idejük és erejük a kultúra gyarapítására azoknak is, akiknek nem ez a társadalmi munkamegosztásból eredő (“kenyérkereső”) feladatuk. Idetartozik a tanszabadság és a művészeti tevékenység szabadsága is, amit a ////megjegyzésben említett bojkott korlátozhat. /iv/ Nincs két ember, akinek személyisége és életkörülményei azonosak lennének. Azonban nem károsak a demokrácia (a társadalom) számára azok az előnyök, amelyek forrása (a humanista értékrenddel összhangban lévő) öröklött vagy szerzett képességek vagy készségek, a személyes teljesítményen alapuló jó hírnév, vagy vagyon. De amennyire csak lehet, vissza kell szorítani, hogy olyan előnyök, mint a politikai hatalomhoz való viszony erkölcsi gátlástalanság, személyes teljesítménytől független vagyon növeljék az érvényesülés esélyeit. Ezt szolgálja a természetes gazdasági rend (Silvio Gesell szóhasználata), amit a 3. és 4. fejezetekben tárgyalunk.

b/ A gazdaságpolitika célja (társadalmi funkciója, feladata): Olyan közhatalmi környezet (jogrend) létrehozása és fenntartása, amely elősegíti, hogy az állampolgárok és önkéntes szervezeteik szabad tevékenysége révén létrejöjjenek az ön- és családfenntartáshoz, és az életminőség fejlesztéséhez szükséges anyagi javak és szolgáltatások, és eljussanak a fogyasztókhoz, mégpedig a társadalmi harmónia, valamint a természeti környezettel való harmónia szempontjából kedvező módon.

Megjegyzés: Idetartozik a társadalmi munkamegosztásban való részvétel módja (maga-ura vállalkozó vagy bérmunkás), és tárgya (szakma) megválasztásának szabadsága és lehetősége, és a szabadversenyes (monopóliumoktól mentes) gazdasági élet. Lásd a 3. és 4. fejezeteket. c/ Az agrárpolitika célja Az első cél: Az ország lakosságának kielégítő mennyiségű, jó minőségű élelmiszerrel és energi23

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja ával való ellátása, a lakosság zömének jövedelmével összhangban lévő árszinten, a gazdasági szubszidiaritás elvének megfelelően. (A gazdasági szubszidiaritás elve azt a követelményt támasztja, hogy egy ország, régió vagy kistáj lakosságát - amennyire a természeti feltételek lehetővé teszik - helyi forrásokból, és nem távoli importból kell ellátni létfontosságú termékekkel és energiával./i/) A második cél (“A nemzeti agrárprogram alapelvei” - FM 1997.3.6. nyomán): A vidék fejlesztése és megőrzése./ii/ A vidék a mezőgazdaság élettere, működésének színhelye. Ennek megfelelően vidék minden olyan terület, ahol a lakosság jelentős része mező- és erdőgazdasági tevékenységből él. E cél tagolása: /a/ a vidéki lakosság jövedelemszerzési lehetőségeinek és ez által megélhetési körülményeinek javítása; Ibi a mezőgazdasági termelés természeti erőforrásainak (termőföld, táj, természetes élővilág) megőrzése, fejlesztése, a fenntartható mezőgazdasági termelés alapfeltételeinek biztosítása; /c/ a vidéki társadalmi közösségek, táj- és kultúr-hagyományok megőrzése és fejlesztése.

A harmadik cél (az első két célnak alárendelten): össztársadalmi szinten gazdaságos export./iii/ Megjegyzés: N A gazdasági szubszidiaritás szükséges ahhoz, hogy eredményesen védekezhessünk a központosító, uralmi törekvésekkel szemben; csökkentsük a helyi katasztrófák széles területre terjedésének veszélyét; és csökkentsük a fölös szállításokat. /ii/ A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében szervezett “liberalizálási fordulók”, a nemzetközi pénzvilágnak a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által közvetített “ajánlásai”, valamint az Európai Unió csatlakozási feltételei a magyar földjog (és a többi hasonló helyzetben lévő ország földjoga) olyan módosítását (liberalizálását) erőltetik, amelynek hatására tőkés-feudális nagybirtokrendszer alakulna ki, méghozzá zömmel olyan külföldi tulajdonosokkal, akik/amelyek a földből nyert profitot a világ más tájain (ahol “hatékonyabb”) fektetnék be.

24

1. fejezet: A fenntartható társadalom alapelvei és értékrendje Ez meghiúsítaná a fenti elvek, valamint a 2. pontban megfogalmazott “szülőföldön boldogulás" elvének érvényesülését. Ezt a veszélyt csak a gazdasági szuverenitás megőrzésével, és erre épített, közérdeket szolgáló törvényhozással és kormányzással lehet elhárítani. A veszély nagyságát jelzi, hogy a mai Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának többsége hajlandó lenne a földjognak a jelzett káros irányban való módosítására. (Lásd a bizottság elnöke, Farkas Sándor nyilatkozatát a Napi Magyarország 1999. 10. 27-i számában.)

Egy illusztráló példa az össztársadalmi gazdaságosság/iii/ ra: Tegyük fel, hogy egy mezőgazdasági művelésre alkalmas, de - belföldi szükséglet híján - parlagon heverő földrészlet tájértékének fenntartása évi 1 millió forintba kerül. E földrészleten a tájértéket is fenntartó “szelíd" technológiával, 1,3 millió forint önköltséggel - amely egy dolgozó évi bérét is magában foglalja - bizonyos mennyiségű külpiacképes termék állítható elő. Ha ez a termék külpiacon 0,5 millió forintért értékesíthető, nyilvánvaló, hogy ésszerű fenntartani a termelést és az exportot évi 0,8 millió forintos támogatással, mert így olcsóbban őriztük meg a tájat, és egy embernek is kenyeret adtunk, akinek belföldi kereslete is élénkíti a gazdaságot.

d/ Gazdasági szuverenitás (D. Körten nyomán) A kormánynak képesnek kell lennie arra, hogy az ország határain belül döntsön a gazdaság alakulásának feltételeiről. Képesnek kell lennie arra, hogy szabályokat állítson fel a nemzetgazdaság előtt anélkül, hogy bizonygatnia kellene más kormányok és külföldi vállalatok előtt, hogy mindez nem gördít akadályt a nemzetközi kereskedelem és befektetések elé.

Megjegyzés: Vannak, akik úgy vélekednek, hogy a nemzetközi pénzvilág - amelynek érdeke, hogy megszüntesse az államok szuverenitását, és ezzel a gazdasági szereplők fölötti demokratikus kontroll kereteit - akkora hatalom, hogy ennek egyetlen állam sem képes ellenállni. Vannak, akik szerint nem is kell ellenállni, mert egy világkormány - ha pénzdiktatúrán alapul is

_

25

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

- békét és jólétet teremt majd az emberiség számára, vagy éppen nincs is más lehetőség arra, hogy az emberiség egésze békességben és anyagi biztonságban éljen. Az így vélekedők nyilván nem fogadják el a Fennmaradás programját.

a fejlett munkamegosztás lebonyolításának esze/ A pénz köze. Az állam feladata gondoskodni arról, hogy ez az eszköz a polgárok rendelkezésére álljon, éppen olyan szolgáltatásként, mint a közbiztonság, az alapoktatás, stb.

A gazdasági tevékenységhez szükséges pénzt - a többi közszolgáltatáshoz hasonlóan - önköltségen kell a vállalkozáshoz hitelt igénylők rendelkezésére bocsátani. A pénz “önköltsége” olyan mértékű kamat, amelyből fedezhető a pénzkezelés költsége, valamint egy akkora összeg, amely a gondos hitelkihelyezés esetén is bekövetkező veszteségeket fedezi.

Az államnak lehetősége és alapvető feladata a gazdaság ilyen módon való hitelellátása, és a pénz értékállóságának biztosítása (az infláció kiküszöbölése).

Megjegyzés: Van, aki úgy gondolja, hogy a pénzről (a csereeszközről) való gondoskodás nem közfunkció, hanem minden, ami a pénz körül történik, a magánügyletek körébe tartozik, és hogy aki ebbe közhatalmi beavatkozást tart szükségesnek, továbbá, aki a pénztulajdonos kamatra való jogosultságát kétségbe vonja, az egyének elemi szabadságjogait sérti. Az ilyen felfogást vallókkal nincs mit vitáznunk.

f/ A tulajdonszerkezet tekintetében az államnak törekednie kell arra, hogy optimális mértékben és gyorsasággal megvalósuljon - a családinál nagyobb vállalkozások munkás- (alkalmazotti) tulajdonlása, illetve a mezőgazdasági termékeket feldolgozó és forgalmazó vállalatok esetében az alapanyag-termelők túlnyomó tulajdonlása; /// - a földterületek közhatalmi tulajdonlása, ahol a bérlők olyan helyben lakó személyek, vagy ilyenek társasága, akik maguk 26

1. fejezet: A fenntartható társadalom alapelvei és értékrendje

hasznosítják a területet; fii/ - a természetes monopol-helyzetben lévő közszolgáltató vállalatok (közüzemek) közhatalmi (állami, vagy települési-önkormányzati) tulajdona, ahol a tulajdonosi jogok gyakorlását a szolgáltatást igénybevevők intézményesen ellenőrzik. ///// _ Megjegyzések: Ez a tulajdonszerkezet jelentősen elősegíti a gazdasági esélyegyenlőség érvényesülését. /// Kívánatos, hogy a termelés-szolgáltatás parancsnoki posztjain azok legyenek, akiknek anyagi boldogulása függ attól, hogy a rájuk háruló társadalmi feladatokat jó minőségben és gazdaságosan teljesítik-e. Ne olyanok legyenek ezeken a posztokon, akik számára a termelés-szolgáltatás csak (vagy elsősorban) profitot fialó tevékenység. Az elmúlt kétszáz év, de különösen a legutóbbi évtizedek tapasztalatai nem igazolták azt a feltevést, amely szerint a pénztulajdonosok lehető legnagyobb haszonra való törekvése automatikusan a társadalmi erőforrások optimális (a közérdeknek leginkább megfelelő) felhasználását eredményezi. fii/ A Földet minden ember, az egész emberiség minden nemzedéke ingyen, adottságként kapta. A föld-magántulajdon a természetjog megsértése. Két forrást idézünk annak igazolására, hogy ez az emberiség ősi tudása. Az egyik a Biblia, amely szerint “Isten mondja népének: ne adjátok el a földet örök áron, mert a föld az enyém, és ti csak jövevények és zsellérek vagytok e földön. ” A másik: 2000 évvelidőszámításunk előtt a kínai “«tsing-tien» rendszerben azt hirdették, hogy az ország földje a királyé. A király jelentette az Isten gyermekét. A király nem maga intézkedik a földnek megművelése iránt, hanem ••• minden család kap egy bizonyos részt..." (Sós Aladár: “Szabadság és gazdaság” Göncöl Kiadó Bp. 1991. 598.old.) Megjelenik ez az elv a magyar történelmi alkotmányban is, amely szerint a föld a Szentkoronáé.

Ennek az ősi posztulátumnak az ellentéte az a hármas front, amelyet a világ-pénzhatalom legújabban a földnek ha27

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

talma alá vonása érdekében nyitott. (Lásd: Előszóként.)

A földhasználat helyben lakáshoz kötése a helyi közösségeket védi, és egyben a természeti táj megóvásának alapfel¬

tétele.

Az etikai közgazdaságtan g/ Munkások és járadékosok szempontjából az emberek két alapvető csoportba sorolódnak: akik saját munkájukból élnek (őket Gesell nyomán - az utcaseprőtől az operaénekesen keresztül a királyig - munkásoknak fogjuk nevezni); és akik mások munkájából élnek. Ez utóbbiak ismét két részre tagolódnak: akik rászorultságból élnek más munkájából (gyerekek, öregek, rokkantak, stb., gyűjtőnéven: rászorultak), és akik valamilyen előjoguk folytán élnek más munkájából (járadékosok). A két alapvető járadék: a tőkekamat és a földjáradék. A köznyelvben előforduló “szociális járadék” szó helyett a “szociális juttatás" szót használjuk; a “járadék” szót kizárólag az előjog alapján húzott jövedelemnek tartjuk fenn.

h/ A szociális igazságosság négy részből álló alaptétele: A munkaképesek munkásokként, a rászorultak az élet • jogán legalább a létminimum mértékében részesüljenek a társadalmi össztermékből.

A munkamegosztásban résztvevők a piac által megmért • teljesítményük arányában részesüljenek a társadalmi össztermékből. (uJár a munkásnak az ő bére. ’) Se tőkejáradékot, se földjáradékot senki ne élvezhessen.

• Ha vannak, akik az össztermékből a létminimum fölött • fogyasztanak, azok viseljék a társadalom közös terheit (a közhatalmi feladatok költségeit), mégpedig úgy, hogy ezek a terhek méltányos arányban legyenek felosztva közöttük. _

|i/ Alulról épülő, föderális államszervezet Megjegyzés: A résztvevő demokrácia egy kézenfekvő nagyvárosi struktúrája: 28

1.fejezet: A fenntartható társadalom alapelvei és értékrendje

társasházi, lakásszövetkezeti, szomszédsági közösségek, választott megbízottakkal (200-300 felnőtt); 10-20 ilyen közösséget (3000-5000 felnőttet) szolgál egy • (visszahívható) városrészi képviselő; 4-6 városrészi képviselőtestületből tevődik össze egy • kerületi képviselő-testület; a kerületi képviselők egy része alkotja a nagyváros ön• kormányzati testületét.

A kisvárosi, falusi struktúra értelemszerűen egyszerűbb.

•

Egy megfelelő országos struktúra: Az Országgyűlés első kamaráját területileg választott, visszahívható képviselők alkotják.

A második kamara települési szekciója a megyék (vagy több megyényi régiók) és a főváros önkormányzati testületéinek egy részéből tevődik össze; ez egészül ki a funkcionális önkormányzatok (akadémiák, egyetemek, stb.), érdekképviseletek, és nagy, országos civil szervezetek küldötteivel.

/ Politikai és nemzeti közösség A demokratikus közösség, nint politikai közösség minden tagjának egyaránt kell, hogy Diztosítsa az egyéni szabadság maximumát (azaz, azt a legnagyobb mértékét, amely még nem sérti mások ugyanilyen mértékű szabadságát) és az egyén részvételét a közügyekben.

Alapvető szabadságjog egy történelmi-kulturális csoporthoz, azaz egy nemzethez (nemzetiséghez, etnikumhoz) való tartozás, az ehhez kapcsolódó nyelv, ismeretek, hagyományok, értékek őrzésének, ápolásának, fejlesztésének a joga. Ez a joc nindenkit megillet az általa választott nemzeti (nemzetiségi etnikai) közösség tagjaként, és egyben megilleti az ilyen közösségeket, mint kollektív jog. Minden ilyen közösség azonbar iszteletben kell, hogy tartsa a tőle különböző közösségek másságát, igényét a többivel egyenrangú közösségi létre.

29

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

2.

A hazai gazdaság védelme és a

szülőföldön boldogulás A szülőföldön boldogulás értéke is axióma-jellegü, ezért meghatározás helyett csak körülírható. Tárgyunk szempontjából elegendő a következő megközelítés: Ha egy alapidőszakban egy társadalom minden tagja tisztesen megél szülőföldje körzetében, egy későbbi időszakban pedig jelentős részük olyan választásra kényszerül, hogy vagy nyomort vállal, vagy messzire kell vándorolnia, akkor a második időszakban az alapidőszakhoz képest - e szempontból - a társadalmi harmónia romlásáról, ellenkező irányú változás esetén pedig javulásáról kell beszélnünk. Mindezek alapján a szülőföldön boldogulást egy humanista társadalompolitika fontos cél-összetevőjének kell tekinteni.

_

Megjegyzések: fi/ KÉT GONDOLATKÍSÉRLET: •

Legyen adva egy mezőgazdaságilag művelt földterület, amely eltartja - mondjuk -100.000, nemzedékek óta ott élő művelőjét. Technológiai forradalom megy végbe, ennek folytán ugyanazon földterület megműveléséhez (más oldalról: ugyanazon termés eléréséhez) 10.000 ember is elegendő.

A liberális (magára hagyott) piacgazdaság rendszerében a fölössé vált 90.000 embernek el kell vándorolnia más országokba, vagy messzi nagyvárosokba, ahol - reményeik szerint - fizetőképes munkaerő-kereslettel találkozhatnak, különben nem jutnak hozzá azokhoz az élelmiszerekhez, amelyeket addig azon a jogon kaptak, hogy részt vettek megter¬

melésükben.

Legyen adva egy ország, amely autark egyensúlyban • él, azaz a mezőgazdasági dolgozók megtermelik az összlakosság élelmét, az iparosok a ruházati és háztartási cikkeket, szerszámokat, stb., a szellemi foglalkozásúak pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy létrejöjjenek a kulturált társadalmi élethez szükséges szellemi termékek és szolgálta30

1. fejezet: A fenntartható társadalom alapelvei és értékrendje

tások is. Egy történelmi pillanatban egy gazdaságpolitikai fordulat megszünteti az autarkiát: szabaddá teszi az importot, a valuta- és tőkeforgalmat. A továbbiakban erőszakot vagy csalárdságot sem kell feltételeznünk (bár a történelemben erre is számos példát találunk), elég, ha azt feltételezzük, hogy más országok mezőgazdasága és ipara olyan előnyökkel rendelkezik, amely a hazai piacon is versenyképtelenné teszi a példa-ország mezőgazdaságát és iparát.

Liberális piacgazdaságban a következmények azonosak az előbbi példában leírtakkal.

A technokrata értékrend I\\l A SZÜLŐFÖLD ÉRTÉKE szerint az előbbiekben körvonalazott folyamatok a civilizációs fejlődés szükségszerű velejárói, és ezért nem szabad az ilyen folyamatokat gátolni, vagy megelőzni, csupán az emberi sorsokra káros hatásaikat kell - emberiességtől indíttatva - enyhíteni. Ez a felfogás ugyanis az érték-hierarchia csúcsára azt a civilizációs fejlődést helyezi, amelynek általános sikermutatója a fajlagos nemzeti össztermék (GDP/fő, vagy GNP/fő). E felfogás hívei - jó esetben - abból a feltevésből indulnak ki, hogy e mutató növekedése együtt jár a közjó, a megelégedettség, a jó testi-lelki közérzet, a “boldogság” terjedésével és mélyülésével.

Ez a feltevés azonban nem felel meg a valóságnak.

Számos tudományos vizsgálat megállapította, hogy egyfelől azonos vagy közeli fajlagos összterméket produkáló társadalmak között a közjó (boldogság) számos fontos tényezője tekintetében jelentős különbségek vannak; másfelől, hogy egyazon országban (pl. az USA-ban és Németországban) az emberek jó közérzetének (boldogság-érzésének) időbeli változásai nem mozognak együtt a fajlagos össztermék időbeli változásával.

Ezzel összhangra jutottunk az Európai Unió regionális fejlesztésért felelős miniszterei 1994. szeptember 6-7-én Oszlóban tartott konferenciájával, amelynek ajánlásai közt a következőket olvashatjuk: “Újra megerősítik, hogy... az embereknek hasonló élet- és munkakörülményeket kellene élvezniük 31

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

Európa szerte, hogy azok is gondnélkül éljenek, akik ott akarnak büszkén élni, ahonnan származnak ... "Ez pedig indokolja a piaci mechanizmusokba való céltudatos társadalmi (állami) beavatkozást, így a protekcionizmust (a hazai termelést védő vámpolitikát), valamint a tőkék, áruk és valuták külföldről vagy külföldre való áramlásának állami ellenőrzését és szabályozását.

A szülőföldön való megélhetés fel/iii/ A FÖLD VÉDELME tétele, hogy a földet - az erősebb, vagy gazdagabb jogán - ne húzhassa ki senki a rajta és belőle élők lába alól. (Lásd: “Előszóként".) A földtulajdon védelme egyben a hazai mezőgazdaság védelmének is alapja. Ezt szolgálja az itt tárgyaltakon kívül az “5. Adórendszer, szociál- és ökopolitika” fejezetben tárgyalt szelektív forgalmi-adózás is (amely a túlnyomórészt hazai termelésű alapvető élelmiszereket 0%-os, vagy legalábbis a túlnyomórészt importált “luxus”-cikkekéhez képest sokkal kisebb forgalmi-adóval terheli), valamint a “6. Alapönellátó kistáj-szerveződés” fejezetben tárgyalt gazdasági szubszidiaritás (azaz a helyi piacon előny a helyi termelésszolgáltatás számára).

Ez a tétel a világbékének is egyik alapfel/iv/ VILÁGBÉKE tétele. Érvényesüléséhez azonban az is szükséges, hogy minden emberi közösség úgy tartsa kézben szaporodását (úgy végezze a családtervezést), hogy ne sérüljön az ökológiai egyensúly, amit az állatvilág számára természetes mechanizmusok biztosítanak. (Például a legelők, az őzek és a farkasok esetleg kibillent egyensúlya önműködően helyreáll.)

3.

Korunk jellemzői:

a nemzetközi pénzvilág ve˙tő köreinek egyre teljesebbé váló uralma; /// a szakadatlan gazdasági növekedésre (a termelés és fogyasztás állandó növelésére) kényszerítő kamatgazdaság. ////

32

1. fejezet: A fenntartható társadalom alapelvei és értékrendje

Hatásuk iránya: globális társadalmi katasztrófa, mert egyre kevesebb ember kezében egyre nagyobb hatalom, vagyon és jövedelem összpontosul a többi ember rovására; /iii/ ökológiai katasztrófa, mert a gazdasági növekedéssel egyre nő - a talaj, a víz és a légkör elszennyeződése, egészen a minden magasabb rendű élet ellehetetlenüléséig, - a nempótlódó energia- és nyersanyagforrások felélése. /ív/ Mindenkinek, aki felelősséget érez jelen és jövendő embertársaiért, törekednie kell arra, hogy ezek a katasztrófába torkolló folyamatok megálljának és megforduljanak.

Megjegyzések: ///Van, aki úgy gondolja, hogy a gazdaság egyetlen lehetséges működésmódja az, ahogyan jelenleg működik, és a pénztulajdonosok és a bankok szükségképpen teszik azt, amit tesznek.

Az ő számukra minden további mondandónk értelmetlen. /ii/ A pénzvagyonok - a jelenlegi gazdasági rendben - kamatot követelhetnek és követelnek is. “Ennek nagyságrendjében kell a munkavégzőknek, tehát a munkavállalóknak, önállóknak és vállalatoknak az általuk kitermelt jövedelem egy hányadát átadniuk. Ezek a leadandó részek viszont nem a gazdasági teljesítménnyel azonos mértékben növekednek, hanem a többszörösen gyorsabban gyarapodó pénzvagyonokkal, illetve adósságokkal azonos mértékben. Vagyis az értéktermelők évről-évre többet vesztenek jövedelmükből. Ez a veszteség csak teljesítménynöveléssel egyenlíthető ki, tehát a bruttó nemzeti jövedelem gyarapításával. Ezzel behatárolódik az állandó gazdasági növekedés fő oka: amíg a kamatláb állandóan pozitív, addig növekedésre vagyunk ítélve, ha a szociális összeomlást el akarjuk kerülni.” Márpedig a kamatozás révén a pénzvagyonok csak Németországban naponta több mint 1000 millió márkával növekednek. (Helmut Creutz: A pénzszindróma.

HIFA Hungária kiadása. 2. kötet 59. és 62.old.) ///7/A világ állapotát és mozgásirányát, az emberiség fejlődését értékelő 1998. évi ENSZ-jelentésben olvassuk (Napi Magyar33

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

ország 1999.1.23.): A világ népessége egyre inkább kettészakad, polarizálódik. A Föld lakosságának leggazdagabb egyötöde fogyasztja el az összes javak közel 90%-át, a legszegényebb egyötöde viszont a javakból 1%-kal részesedik, és kevesebb, mint napi egy dollárból próbál megélni. - Minden jel arra mutat, hogy ezt az egyre jobban elnyomorodó embermilliárdok nem tűrik a végtelenségig. És ne felejtsük el, hogy már több mint egy tucat országnak van a nemzetközi szervezetek által nem ellenőrzött atomfegyvere. //V/Vannak, akik - többnyire nem maguk a tudósok - úgy gondolják, hogy a tudomány időben fel fogja fedezni azokat az eszközöket, amellyel a fenyegető ökológiai katasztrófa elkerülhető lesz. Aki ebben hisz, annak ez a tétel nem meggyőző.

_

4. A cselekvés órája Eljöhet egy történelmi pillanat, amikor az elkeseredett tömegek - úgy érezvén, hogy már nincs vesztenivalójuk - felkelnek elnyomóik, kizsákmányolóik ellen, szerencsés esetben az erőszak nélküli nyomás eszközeivel, rosszabb esetben erőszakkal.

A humanista értelmiségnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy erre a pillanatra felkészüljön, és hogy időben kidolgozza, és széles körben megismertesse olyan társadalmi berendezkedés tervét, amelynek megvalósítása - a tömegerőket rombolás helyett - rosszabb esetben a rombolás után - építésre szervezi, - és olyan társadalmi formációt hoz létre, amelyben jó esély van a nagy tömegek emberhez méltó életére, és az élet ökológiai feltételeinek biztosítására.

Eljött tehát a humanista értelmiség számára a cselekvés órája.

Megjegyzés: Vannak, akik fegyveres felkeléssel gondolják jobb útra terelni az emberiséget. Ez a felfogás azonban idegen a Fennmaradás Program kidolgozóitól.

34

1. fejezet: A fenntartható társadalom alapelvei és értékrendje

5. A hazai feladat Az emberiség korunkban politikai és kulturális - állami és nemzeti - közösségekre tagolódik. Mindegyik politikai és nemzeti közösség humanista értelmisége saját közössége keretei között kell, hogy elvégezze az előbbiekben vázolt feladatot, tapasztalat- és gondolatcsere kapcsolatban állva és testvériesen együttműködve a világ többi politikai-nemzeti közösségeinek hasonló szándékú tagjaival.

Megjegyzés: E szöveg mögött az a meggyőződés áll, hogy a sokféle nemzeti kultúra önmagában érték, ezek összemosódása mérhetetlen veszteség lenne az emberiség számára.

msrnm

35

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

A FENNTARTHATÓ TÁRSADALOM ALAPELVEI ÉS ÉRTÉKRENDJE

ÉRTÉKREND = AXIóMáK SUMMA: „SZERESD FELEBARÁTODAT...” „EGYENLŐSÉG, TESTVÉRISÉG, SZABADSÁG”

PROGRAM / MODELL: AZ ÉRTÉKREND-ÉRVÉNYESÍTÉS EGY MÓDJA 36

1. fejezet: A fenntartható társadalom alapelvei és értékrendje

A TÁRSADALOMPOLITIKA CÉLJA:

HARMÓNIA

<-

EMBER ÉS EMBER (társadalmi) EMBER ES ÉLŐVILÁGTÁRSAK (öko) 9

ez egyben a fennmaradás törvénye ©

A TÁRSADALMI HARMÓNIA TÉNYEZŐI

•LÉTBIZTONSÁG •SZABADSÁG

•TÉR A KÉPESSÉGEKNEK*- felvenni*-KULTÚRA -» gazdagítani -4 • ESÉLYEGYENLŐSÉG

©

A VERSENYBEN

AZ ÖKO-HARMÓNIA TÉNYEZŐI TÁJ - LAKOS-SZÁM SZELÍD TECHNOLÓGIÁK ENERGIA - NYERSANYAGPÓTLÁS SOKFÉLESÉG

“Az ember fáj a földnek” 37

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja P

A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJA:

KÖZHATALMI KÖRNYEZET A SZABAD TERMELÉSHEZ, FORGALOMHOZ, A HARMÓNIA-FELTÉTELEK BETARTÁSÁVAL

n GAZDASÁGI SZUVERENITÁS A DEMOKR. KÖZHATALOM DÖNT A GAZD. FELTÉTELEIRŐL NEM KORLÁT AZ “ÁRU- ÉS TŐKEMOZGÁS GLOBÁLIS SZABADSÁGA” P

A PÉNZ: KÖZSZOLGÁLTATÁS

ÉRTÉKÁLLÓSÁGA ÁLLAMI FELADAT A KAMAT NEM EMBERI JOG p

TULAJDONSZERKEZET-TENDENCIA

LEGYEN:

VÁLLALAT: MUNKÁSOKÉ, MG.-I BESZÁLLÍTÓKÉ FÖLD: KÖZTULAJDON, BÉRLŐJE HELYI MŰVELŐ KÖZSZOLGÁLTATÓ: KÖZHATALOMÉ / MUNKÁSÉ / FOGYASZTÓÉ

n ÁLLAMSZERKEZET: öNIGAZGATó FÖDERÁCIÓ p

AZ ÁLLAM: EGY POLITIKAI, TöBB

ETNIKAI, STB. KÖZÖSSÉG 38

1. fejezet: A fenntartható társadalom alapelvei és értékrendje

A HAZAI GAZDASÁG

VÉDELME MIÉRT KELL VÉDENI?

2 KÍSÉRLET: •MEZŐG. FORRADALMA: 100 000 -*10 000 FŐ 90 000-NEK EL KELL VÁNDOROLNIA •AUTARKIA-* NYITÁS: HATÉKONYABB IMPORT U.AZ

1r

TECHNOKRATA ÉRTÉKREND: GDP / Fő MAXIMALIZ.

HUMANISTA ÉRTÉKREND: SZÜLŐFÖLDÖN MEGÉLNI

4 ÁLLAMI BEAVATK., PROTEKCIONIZMUS: •A FÖLD VÉDELME: TELEP. ÖNKORM. ELŐVÁSÁRLÁS

•IPARI MUNKAHELY VÉDELME: MEGSZŰNÉS HELYETT KISAJÁT. MRP MEZŐG. NYERSANYAGTERMELŐK

39

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

KORUNK JELLEMZŐI: •PÉNZHATALOM > < PIAC, DEMOKRÁCIA •KAMATGAZD -> POLARIZ. > SZOC.KATASZTRÓFA NÖVEKEDÉS ÖKOKATASZTRÓFA

A GLOBALIZMUS

INTERNACIONALIZMUS VILÁGDEMOKRÁCIA NÉLKÜL = VILÁG-TERMESZ-ÁLLAM (ORWELL:1984)

PÉNZ-VILÁGKORMÁNY (CENTRALIZMUS) helyette FÜGGETLEN DEM. ÁLLAMOK KOOPERÁCIÓJA! (pl. vasút, posta) 40

1. fejezet: A fenntartható társadalom alapelvei és értékrendje

helyette:

HUMANISTA VILÁGREND BÉKE

A “FÖLDET” AZ EMBERISÉG KAPTA, nem az államok; 4MINDEN NEMZEDÉK, nem a ma élők !

+ AKI MUNKAKÉPES, MUNKÁBÓL ÉLJEN, ne kamatból!

= TERMÉSZETES GAZDASÁGI REND ( = A VILÁGVALLÁSOK ERKÖLCSE)

A CSELEKVÉS ÓRÁJA •ADEKVÁT ELLENERŐ: FELVILÁGOSULT TÖMEGEK •A TISZTÁNLÁTÁS RA TÖREKEDNI KÖTELESSÉG T TERJESZTENI •HA “HIÁBA”, SEM HIÁBA

41

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

1. FÜGGELÉK

VITA A VERSENYRŐL Bíráló: A Fennmaradás Társadalmi Programját áthatja a verseny szelleme, és ez helytelen.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer a Gyöngyvirág utcában egy pék. Buci Bélának hívták. Tisztességgel tette a dolgát: sütött kenyeret, kiflit, mindenfélét, ellátta a környéket.

A közeli Pipacs utcában élt a Cipó család. Ott nevelkedett a kis Cipó Lala. Gyakran járt anyukájával a Bucipékségbe, és mindig megcsodálta a gyönyörű, piros cipókat, kívánatos süteményeket. Elhatározta, hogy ő is pék lesz. Lala apja kamionos volt, külföldre járt. Iskolai szünetekben sokszor magával vitte cseperedő fiát is. így Lala Oszlótól Isztambulig sok-sok várost megjárt, és mindenütt első útja a pékségekbe vezetett.

Lelkesen figyelte, hol, mit, hogyan csinálnak. Mire elvégezte a sütőipari technikumot, a kisujjában volt a szakma minden csínja-bínja. Itt volt az ideje, hogy saját pékséget alapítson, és majd megmutatja ő a világnak... Összejött a nagycsalád, összerakták megtakarított pénzüket, megszervezték a kalákát, és már állt is Cipóék házikójához ragasztva Lala péksége.

Az emberek eleinte kíváncsiságból tértek be a Cipó boltba, de hamarosan tapasztalták, hogy különösen finom árut kapnak ugyanazért a pénzért. így aztán egy idő múlva már az egész környék odajárt.

Buci Béla bajba került. Körülnézett a városkában, és rájött, hogy a Krampács negyedben nincs pékség. Oda a szomszédos Ritnyéről, a szövetkezeti kenyérgyárból hordták a pékárut minden reggel teherautóval. Nem is volt olyan kívánatos, mint az, amit frissen, helyben sütnek, ami szinte a kemencéből a vevő kosarába kerül. Meg aztán egy kicsit drágább is volt, 42

1. fejezet: A fenntartható társadalom alapelvei és értékrendje hiszen a teherautót is meg kellett fizetni. Egy szó, mint száz, Buci Béla áthelyezte a pékségét a Krampács negyedbe, és hamarosan elérte, hogy a krampácsiak tőle vásároltak, nem a ritnyei kenyérgyártól.

Bíráló: Állj! Már másodszor vesz a történet olyan fordulatot, amelyet a verseny váltott ki. A verseny pedig nem jó dolog. Kezdd újra.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer a Gyöngyvirág utcában egy pék. Buci Bélának hívták. Tisztességgel tette a dolgát: sütött kenyeret, kiflit, mindenfélét, ellátta a környéket.

A közeli Pipacs utcában élt a Cipó család. Ott nevelkedett a kis Cipó Lala. Gyakran járt anyukájával a Buci pékségbe, és mindig megcsodálta a gyönyörű, piros cipókat, kívánatos süteményeket. Elhatározta, hogy ő is pék lesz. Lala apja kamionos volt, külföldre járt. Iskolai szünetekben sokszor magával vitte cseperedő fiát is. így Lala Oszlótól Isztambulig sok-sok várost megjárt, és mindenütt első útja a pékségekbe vezetett.

Lelkesen figyelte, hol, mit, hogyan csinálnak. Mire elvégezte a sütőipari technikumot, a kisujjában volt a szakma minden csínja-bínja. Itt volt az ideje, hogy saját pékséget alapítson, és majd megmutatja ő a világnak••• Fülébe jutott ez a királynak, aki tudta, hogy a verseny nem jó dolog, tehát be kell avatkoznia a dolgok folyásába. De mivel a király jóravaló király volt, aki azt is tudta, hogy az a dolga, hogy segítsen alattvalói gondján-baján, töviről-hegyire megtudakolt mindent, és elkezdett gondolkodni.

- Mit tehetek? Az egyik lehetőség az, hogy Cipó Lalának megtiltom, hogy sajátpékséget nyisson, és arra biztatom, hogy ehelyett kéredzkedjen be Bucihoz segédnek, vagy menjen el a ritnyeiekhez, hogy vegyék be a szövetkezetbe, és ott igyekezzék megvalósítani szakmai álmait. - Nem jó. Ezzel Lalát halálosan elkeserítem, és nem is biztos, hogy Buci felveszi segéd-

43

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja nek, vagya ritnyeiek beveszik társnak. Mit tehetek még? Királyi hatalmamnál fogva csinálok a Cipó, a Buci és a ritnyei üzemből egy nagy királyi pékséget, kinevezek, vagy választatok velük egy derék embert, igazgatónak, ő kinevez néhány derék embert üzemvezetőnek, és ők majd rajta lesznek, hogy mindenki kifejthesse képességeit, megvalósíthassa törekvéseit, megtalálja a számítását. - Hát bizony ennek sem a ritnyeiek, sem Buci Béla, sem Cipó Lala nem örülnének. És bizony én sem lehetnék teljesen nyugodt, hogy olyan derék igazgató akadt, és ő olyan derék üzemvezetőket talált, akik minden erejükkel arra törekednek, és képesek is elérni, amit én és pékség dolgozói nagy többsége elvárunk tőlük. Tovább kell gondolkodnom. És a király töprengett és töprengett, míg meg nem halt.

tiílh .

•

Bíráló: Természetesen a mesebeli első megoldás-változat a helyes. De az mégsem jó, hogy “Esélyegyenlőség a természeti-gazdasági erőforrásokért folytatott versenyben ”, meg, hogy “A munkamegosztásban résztvevők a piac által megmért teljesítményük arányában részesüljenek a társadalmi össztermékbőr, ahogyan a Fennmaradás

Társadalmi Programjában olvasható.

A mesében Buci Béla, Cipó Lala és a ritnyei szövetkezők versenyeztek egymással. Mi volt a verseny tétje? Az, hogy egy bizo-

44

1. fejezet: A fenntartható társadalom alapelvei és értékrendje

nyos fogyasztói körből - a városka lakosaiból - melyikük menynyit tud megszerezni magának, mint vásárlót. A versenynek ezt a típusát úgy általánosíthatjuk, hogy van két halmaz, a pékeké és a kenyérevőké - vagy még általánosabban: 1.tétel ADVA VAN A VERSENYZŐK HALMAZA ÉS A VERSENYTÁRGYAK HALMAZA. A VERSENY AZÉRT FOLYIK, HOGY MELYIK VERSENYZŐ MILYEN ARÁNYBAN RÉSZESEDJÉK A VERSENYTÁRGYAK HALMAZÁBÓL. Van egy másik típusa is a gazdasági versenynek. Figyeljük csak meg a mese folytatását.

A városkán keresztül folyó patakon volt egy öreg, de jól működő vízimalom. Utolsó molnára örökös nélkül halt meg, és a malmot szeretett városára hagyta. A városi tanács pedig úgy határozott, hogy a malmot értékesíti. De nem bocsátották árverésre, nehogy valami spekuláns vegye meg, Isten tudja, milyen céllal, és a város őrletői hoppon maradjanak, hanem pályázatot írtak ki, amelyben feltételül szabták, hogy a malmot a vevőnek mindaddig, amíg a környékenigény van rá, rendeltetésszerűen kell üzemeltetnie. Az ebből a szempontból megbízhatónak tűnő pályázók közül - így szólt a kiírás - az kapja meg a malmot, aki a legnagyobb vételárat ajánlja érte. Nincs mit csodálkozni, hogy a malomra három pályázó jelentkezett: Buci Béla, Cipó Lala, és a ritnyei szövetkezet.

Itt abba is hagyhatjuk a mesét, mert világos a példa a verseny másik típusára. Fogalmazzuk meg általánosan: van egy gazdasági erőforrás (példánkban egy termelőeszköz), amelyre többen pályáznak, de úgy, hogy mindegyikük egyedül akarja birtokba venni. (Hiszen az is lehetséges volna, hogy Buci, Cipó és a ritnyeiek gazdasági társaságot hoznak létre, és közösen veszik meg a malmot.) Még általánosabban: 45

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja 2. tétel

ADVA VAN EGY OSZTHATATLAN TÁRGY, ÉS TÖBB IGÉNYLŐ KÍVÁNJA KIZÁRÓLAGOS TULAJDONUL. A VERSENY TÉTJE: MELYIKÜKÉ LEGYEN. Vegyük a tétel első felét:

ADVA VAN EGY OSZTHATATLAN TÁRGY, ES TÖBB IGÉNYLŐ KÍVÁNJA KIZÁRÓLAGOS TULAJDONUL. A folytatás persze nemcsak a verseny lehet. A folytatás lehet harc is: “Az igénylők megküzdenek egymással, és a legerősebbé lesz a tárgy. ” De lehet a folytatás egy hierarchián alapuló döntés is: “Az igénylők fölött álló hatalom dönti el, hogy a tárgy melyiküké legyen, "vagy az igénylők megegyezése (egyhangú, közös döntése, konszenzusa).

Lám, a tétel második felében megjelent egy új elem: “Az igénylők fölött álló hatalom" Valóban új ez az elem? Hiszen a verseny esetében is jelen van egy az igénylők fölött álló hatalom, mégpedig az a hatalom, amely a verseny szabályait megállapítja. Ez a szabályalkotó lehet egy demokratikusan választott testület, mint a városi tanács a vízimalom esetében, de nyilvánvalóan lehet szabályalkotó bármely személy, csoport, vagy közösség, akinek/amelynek akaratához a versenyzők önként, vagy kényszerűen - igazodnak.

A 2-es tétel tulajdonképpen visszavezethető az 1-es tételre, ha megengedjük, hogy az igényelt dolgok halmazának elemszáma 1 is lehet. Ha már itt tartunk, azt is mondjuk ki, hogy e halmaz elemszáma véges kell, hogy legyen, különben a feladat értelmetlen.

Továbbá jó, ha a „verseny” szót kihagyjuk a tétel szövegéből, mert akkor tételünk egyben a verseny fogalom meghatározá-

46

1. fejezet: A fenntartható társadalom alapelvei és értékrendje

sának is tekinthető. Legújabb szövegünk tehát - új felismeréseinkkel kiegészítve - a következő: ADVA VAN IGÉNYLŐK EGYNEL NAGYOBB, VÉGES ELEMSZÁMÚ HALMAZA,

ÉS AZ IGÉNYEK KÖZÖS TÁRGYÁNAK/TÁRGYAINAK VÉGES ELEMSZÁMÚ HALMAZA. KÉRDÉS, (HA EGY TÁRGY VAN) MELYIK IGÉNYLŐNEK ÉRVÉNYESÜLJÖN AZ IGÉNYE, ILLETVE (HA TÖBB TÁRGY VAN) MILYEN ARÁNYBAN ÉRVÉNYESÜLJÖN AZ IGÉNYLŐK IGÉNYE. AZ ELSŐ LEHETŐSÉG: HARC; AZ IGÉNYLŐK ERŐVISZONYA DÖNTI EL, KIÉ LESZ AZ IGÉNYELT TÁRGY, ILL. AZ ERŐVISZONY DÖNTI EL AZ IGÉNYELT DOLGOKNAK AZ IGÉNYLŐK KÖZTI ELOSZLÁSÁT. A MÁSODIK LEHETŐSÉG: EGY AZ IGÉNYLŐK FÖLÖTT ÁLLÓ HATALOM DÖNT. A HARMADIK LEHETŐSÉG: AZ IGÉNYLŐK MEGEGYEZÉSE (KONSZENZUSA) DÖNT.

A NEGYEDIK LEHETŐSÉG: ADVA VAN EGY SZABÁLY, AMELY SZERINT AZ IGÉNYLŐK MEGMÉRETTETNEK, ÉS E MÉRÉS EREDMÉNYE SZERINT OSZLANAK MEG KÖZÖTTÜK AZ IGÉNYELT DOLGOK. A NEGYEDIK LEHETŐSÉGET NEVEZZÜK VERSENYHELYZETNEK, AZ E SZERINT VÉGBE¬

MENŐ ESEMÉNYSOROZATOT VERSENYNEK. 47

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja Az eddig elmondottak talán elegendők ahhoz, hogy a következő megállapítást helyesnek fogadjuk el:

A KORLÁTOS GAZDASÁGI-TERMÉSZETI ERÖFORRÁSOK FÖLÖTTI RENDELKEZÉST AZ ERRE IGÉNYT TARTÓK VAGY HARC ÚTJÁN, VAGY EGY FÖLÖTTÜK ÁLLÓ HATALOMDÖNTÉSE ÚTJÁN, VAGY EGYHANGÚ KÖZÖS DÖNTÉS (KONSZENZUS) ÚTJÁN, VAGY VERSENY ÚTJÁN SZEREZHETIK MEG. HA ELVETJÜK AZ ERŐSZAKOT ÉS AZ ÖNKÉNYT, ÉS TUDOMÁSUL VESSZÜK, HOGY A TÁRSADALMI FEJLŐDÉS JELEN SZINTJÉN KONSZENZUSRA NAGYON RITKÁN SZÁMÍTHATUNK,

AZ ELFOGADHATÓ MEGOLDÁS A VERSENY, MÉGPEDIG OLYAN VERSENY, AHOL A SZABÁLYOKAT A VERSENY KIMENETELÉBEN ÉRDEKELTEK TÖBBSÉGI DÖNTÉSE HATÁROZZA MEG. AZ ÉRDEKELTEK: A VERSENY HÁTTERÉT KÉPEZŐ MUNKAMEGOSZTÁS ÁLTAL ÖSSZEKAPCSOLT EMBEREK KÖZÖSSÉGE] TEHÁT - HA AZ ÖNKÉNYT ELVETJÜK - ŐK JOGOSULTAK ARRA, HOGY A VERSENYSZABÁLYOKAT ÉRDEKEIK ÉS ÉRTÉKRENDJÜK ALAPJÁN MEGSZABJÁK. Az első kételyt tehát eloszlatottnak tekinthetjük. Lássunk hozzá a másodikhoz.

Erkölcsi posztulátum, hogy a társadalmi össztermék fölötti rendelkezés azokat illesse meg, akik teljesítményükkel

48

1. fejezet: A fenntartható társadalom alapelvei és értékrendje létrehozták. (A továbbiakban: munkások.) A munkások, amennyiben humanista értékrend alapján állnak, a munkaképtelenek rendelkezésére bocsátanak az össztermékből legalább annyit, amennyi a megélhetésükhöz szükséges. A fennmaradó részt kell a munkások között felosztani. Ennek lehetséges módozatai: Erőszakkal, önkénnyel való elosztás. Ezt a humanista 9) értékrend alapján el kell utasítani.

Szükségletek szerint való elosztás. Ez kicsiny, nagyon b) összetartó közösségekben (pl. családban, kolostorban, kibbucban) megvalósíthatónak bizonyult, nagyobb közösségekben azonban - a nemzetségi társadalmak felbomlása óta - nincs rá történelmi példa, és valószínű, hogy az „emberi természet" jelenlegi erkölcsi (önzési/önzetlenségi) színvonalán nem is valósítható meg.

A szükségletek szerinti elosztás egyik módja a steineri modell, ahol a társként vállalkozók a közös tiszta bevétel elosztásakor a tagok igényeiből, mégpedig szükségleteik ' saját belátásuk szerinti megítélése alapján bejelentett igényeiből indulnak ki. A társvállalkozók ezeket az igényeket egyeztetik egymással és a lehetőségekkel, míg a felosztásról egyetértésre nem jutnak. Ezt az elosztási módot néhány kisebb, áttekinthető, úttörő társult vállalkozásban sikeresen alkalmazzák. Ez a mód azonban a személyiség bizonyos erkölcsi fejlettségét feltételezi, és így tömeges elterjedése jó esetben is még hosszabb időt vesz igénybe. c) Elvi lehetőség az egyenlő elosztás. Ez nyilvánvalóan helytelen, hiszen, ha a nagyétkű, a közepes és a kisétkü ugyanannyi krumplifőzeléket kap, a kisétkűnek fölöslege marad, a nagyétkűnek pedig felkopik az álla. d) Teljesítmény arányában való felosztás, a humanista értékrendből következően azzal a korláttal, hogy mindegyik munkásnak legalább a létminimumot meg kell kapnia.

Kérdés, milyen módszerrel méressék össze a munkások telje-

49

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

sítménye? Erre elvileg két válasz adódik: * Egy a munkások fölé emelt tekintély döntése (nevezzük őt bírónak).

•A teljesítmények fogyasztóinak (kedvezményezettjeinek) szavazása.

Nem kell soká töprenkednünk, hogy megállapítsuk: sok százmillió munkás teljesítményének összemérése bírók által megvalósíthatatlan. Marad a fogyasztók szavazása.

A fogyasztók szavazásának történelmileg kialakult egy - megfelelő körülmények között kielégítően működő - intézménye: a piac. A piacon megjelennek a vállalkozók, azaz az árutermelők, mint árukínálók, és a fogyasztók, mint árukeresők. Minden vásárlás egy szavazat, amely a megvásárolt árut (a kínáló teljesítményét) előnyben részesíti a meg nem vásároltakkal (a többiek teljesítményével) szemben.

Ismert összefüggés, hogy a pénz-közvetítette árucserében az eladó által érvényesíthető ár (amit kellő számú vevő hajlandó megfizetni) fejezi ki a fogyasztók „szavazásának” eredményét. Ezt az összefüggést más nézetből a keresletkínálat törvényének nevezzük.

(A kereslet-kínálat törvény nemcsak az árucserében, hanem más területeken is érvényes. Mindenütt, ahol sok elkülönült kínált dologgal szemben sok elkülönült igénylő áll szemben, és ahol az igénylők szabadon választhatnak a kínált dolgok közül. Így például a hitelek piacán a kölcsönpénzt kínálók állnak szemben a kölcsönpénzt igénylőkkel, és az ár: a hitelkamat.

Másik ilyen terület az, ahol a munkáltatók munkahelyeket kínálnak, és bérmunkásokat keresnek, velük szemben pedig azok állnak, akik munkahelyet keresnek, és bérmunkásnak ajánlkoznak. Az ár: a munkabér.)

A Fennmaradás Társadalmi programjában olvasható tömör megfogalmazás: "A munkamegosztásban résztvevőka piac által megmért teljesítményük arányában részesüljenek a társadalmi össztermékből” úgy értelmezendő, hogy ez - az egyéni vállalkozók esetében közvetlenül; 50

1. fejezet: A fenntartható társadalom alapelvei és értékrendje

- a társult vállalkozók esetében közvetve, a vállalkozás megmérettetésén keresztül; - bérmunkások esetében közvetve, a munkáltatóval kötött megállapodás útján érvényesül.

A Fennmaradás Társadalmi Programjának intézményrendszere azt biztosítja, hogy teljesítmény nélkül - a munkaképtelenek kivételével senki ne részesüljön a társadalmi össztermékből; mindenki maga dönthesse el, hogy a társadalmi munkamegosztás szervezetében egyéni vállalkozóként, társult vállalkozóként vagy bérmunkásként kíván-e részt venni; a vállalkozások teljesítményüknek (árujuknak) a fogyasztók által való értékelése arányában részesüljenek a társadalmi össztermékből; a bérmunkások részesedéséről a bérmunkások és munkáltatóik megállapodása, azaz a bérmunka kínálatának és keresletének viszonya döntsön; a társult vállalkozók maguk döntsenek a vállalkozáson belüli elosztás módjáról; mindenki megkapja a létminimumot.

ípíj

51

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

2. FÜGGELÉK

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR A szócikkek az egymásra épülés sorrendjében követik egymást.

Az aláhúzott szavak értelmezése az adott szócikkben benne foglaltatik.

PIACGAZDASÁG A munkamegosztásból eredő árucserén alapuló gazdasági rend, amelyet a vállalkozás viszonylag nagy szabadsága (árutermelői, kereskedői, szolgáltatói, vagy bérmunkás-szerep nagy szabadsággal való megválasztása és gyakorlása) valamint a fogyasztás viszonylag nagy szabadsága (a kínálatból való szabad választás) jellemez. A piacon szabad alkuval, a kereslet és a kínálat aránya szerint alakul az ár (az, hogy egy árufajta egységnyi mennyisége mennyi pénzre cserélődik), feltéve, hogy egyik piaci szereplő sem emelkedik ki túlerejével a többi közül olyan mértékben, hogy a maga javára tudja torzítani az áralakulást, és a többi piaci tényezőt (monopólium. oligopóliurrú. Mennél inkább észlelhető ez a jelenség, annál kevésbé beszélhetünk piacgazdaságról.

PÉNZ Olyan tárgy, amelyet a munkamegosztásos (áru-) gazdaság szereplői az árucsere általános közvetítőjeként (csereeszközként) elfogadnak, és ezt az állam kényszerrel is alátámasztja. Ez az elfogadás és kényszer a pénz fedezete. (A pénz anyagi megjelenésével szemben csak az a követelmény, hogy fizikai értelemben könnyen kezelhető - megfogható, kicsi, könnyű -, megszámlálható, azonosítható és nehezen hamisítható legyen. Ezért válhatott általánossá a korábbi fémpénzekkel szemben a papírpénz.) A pénz értéke abban áll, hogy a piacon árut adnak érte, a pénz értékét tehát bármely, a piacon kínált áruban kifejezhetjük. A pénz a fejlett piacgazdaság nélkü-

52

1. fejezet: A fenntartható társadalom alapelvei és értékrendje

lözhetetlen eleme.

PÉNZHELYETTESÍTŐ Olyan átruházható okmány, amely fizetési kötelezettséget testesít meg. A pénztől abban is különbözik, hogy fizetésként való elfogadását az állam nem kényszeríti ki.

NYERESÉG Vállalkozó (termelő, kereskedő, szolgáltató) által eladott áru, vagy szolgáltatás önköltsége és eladási ára közötti különbség (ahol a pénztulajdonosnak juttatott kamatot és az adót is az önköltség részének tekintjük). A vállalkozói teljesítmény ellenértéke.

TULAJDON Egy alany és egy gazdasági erőforrás közötti viszony, amelynek az a fö tartalma, hogy az alany rendelkezikaz erőforrással, és őt illeti meg az erőforrás működtetésének haszna, illetve őt sújtja az ebből eredő kár.

FÖLDJÁRADÉK Abból ered, hogy a hasznosított (megművelt, bányászott, beépített) földrészleteken elérhető hozam (pl. mezőgazdasági művelésnél a termőképesség, a művelhetőség és a piacokhoz való távolság különbözőségei miatt) - eltérő. Mértéke: a legrosszabb még művelt földrészlet hozamához képest elérhető hozamtöbblet. A jobb földrészletek tulajdonosai kapják meg termékeik árában, ill. a földrészlet bérleti díjában. Magántulajdonostól földérték-adóval elvonható.

KOMPARATÍV ELŐNY Ha egy országban egy adott terméket (termékfajtát) kedvezőbb természeti, emberi, műszaki adottságok miatt olcsóbban tudnak előállítani, mint egy másik országban, akkor azt mondjuk, hogy az első országnak a másodikhoz képest az adott termék(fajta) tekintetében komparatív (összehasonlítási) előnye van.

Olyan vagyon (földbirtok, gyár, bankszámlán TŐKE lévő pénz, vagyonértékű jog), amely tulajdonosának személyes 53

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

munkája, teljesítménye nélkül, egyedül a vagyon tulajdonjoga alapján jövedelmet (járadékot: kamatot, földjáradékot) hoz. (Az adók és a tőkekamat kifizetése utáni vállalkozói nyereség nem járadék, hanem a vállalkozói teljesítmény díja, tehát munkabérjellegü jövedelem.)

TŐKÉS GAZDASÁG (KAPITALIZMUS) Piacgazdaságból kialakult gazdasági rend, amelynek meghatározó tényezői a tőketulajdonosok (akik tőkejáradékot: kamatot élveznek). Amilyen mértékben monopolizálódik, úgy veszti el piacgazdaságjellegét.

GAZDASÁGI SZUVERENITÁS Döntő ismérvei: A kormány képes dönteni az ország határain belüli gazdasági élet alakulását illető kérdésekben, anélkül, hogy bizonygatnia kellene más kormányok és külföldi vállalatok előtt, hogy mindez nem gördít akadályt a nemzetközi kereskedelem és befektetések elé; továbbá képes arra, hogy adókat vessen ki és közérdekű szabályokat érvényesítsen az országban működő vállalatokkal szemben, anélkül, hogy ki lenne téve annak a fenyegetésnek, hogy visszatartják létfontosságú technológiájukat, vagy átviszik az általuk működtetett munkahelyeket külföldi telephelyekre. Ez azt is feltételezi, hogy a gazdasági és a politikai határok egybeesnek. (D.Körten nyomán.) A gazdasági szuverenitás szükségképpen magában foglalja a pénzkibocsátás és -bevonás, valamint a nemzeti valuta és az országban forgó külföldi valuták fölötti ellenőrzés jogát.

“Szótári értelemben a nép (demosz) uralDEMOKRÁCIA ma - az antik polisz közösség idején a polisz-tagság politikai ügyekben való tevőleges részvételét (participáció) jelentette, szemben az arisztokratikus, oligarchikus, monarchikus vagy despotikus berendezkedésekkel.” (Gombár Csaba: “Politika címszavakban" Bp. ELTE 1983.36.old.)

54

1. fejezet: A fenntartható társadalom alapelvei és értékrendje

Az árat és az egyéb DEMOKRATIKUS PIACGAZDASÁG piaci feltételeket eltorzító erőfölény kialakulását csak piacon kívüli erő: közhatalom akadályozhatja meg törvényekkel és betartásuk kikényszerítésével. Ha a piacot ellenőrző közhatalomban az érintett lakosság nagy többségének akarata és érdekei érvényesülnek, akkor beszélhetünk demokratikus piacgazdaságról.

BIO-KERT-MAGYARORSZÁG olyan célállapot, ahol a vidéki társadalom és gazdaság meghatározó elemei: biogazdálkodást (azaz a természettel harmóniában lévő, egészséges élelmiszereket előállító gazdálkodást) folytató családi gazdaságok, zömmel kertészeti (zöldség-, gyümölcsös gyógynövény-, stb.) kultúrákkal, és ezek feldolgozó iparát, értékesítését működtető szövetkezetei.

55

9

*

«

t

56 9

9

2. fejezet: Résztvevő demokrácia

2. FEJEZET

RÉSZTVEVŐ DEMOKRÁCIA

57

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

r

%

»

58

*

2. fejezet: Résztvevő demokrácia

1. A társadalmi szerveződés típusai A rendszerelmélet három jellegzetes rendszerszerkezetet ír le:

Közvetlenül centralizált rendszer

Hierarchikus decentralizált rendszer

Kooperatív rendszer

Mindhárom szerkezetnek megvan a helye a társadalomban.

Helyénvaló, hogy közvetlenül centralizált legyen azaz egy parancsolónak közvetlenül alárendelt tagokból álljon - pl. egy munkacsapat, amely árvízveszély esetén egy gátszakaszon dolgozik, vagy egy szimfonikus zenekar, ahol a zenekar minden tagja a karmester jelzései szerint kell, hogy játsszék.

Hierarchikus decentralizált szervezet akkor helyénvaló, ha a szervezet egységes irányítást igényel, de a résztvevők száma nagyobb, mint amit egy vezető közvetlenül át tud tekinteni. Ez lehet fölülről vagy alulról építkező. Hagyományosan fölülről építkező hierarchikus decentralizált szervezetek a hadseregek, de ilyenek a nagy gazdasági szervezetek, a gyárak, nagyvállalatok, és így épülnek fel a diktatórikus államok is. Ezekre az jellemző, hogy az ábra minden csomópontjához egy vezető és/vagy egy feladatvégző csoport tartozik; a felsőbb és alsóbb pontokhoz tartozók pedig parancs-engedelmesség, döntés/utasítás-végrehajtás kapcsolatban vannak egymással.

Alulról építkező hierarchikus decentralizált szervezetek a 59

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

demokratikus államok, és a szövetkezetek. Ezekre az jellemző, hogy a vezetőket a tagok a többségi elv szerint választják, és - valamilyen módon - azt is a tagok határozzák meg, hogy mi legyen a vezetői tevékenység iránya, programja. Mivel az államok és a nagyobb szövetkezetek taglétszáma nem teszi lehetővé a tagok és a felsőbb vezetők közötti közvetlen kapcsolatot, kialakult a képviseleti demokrácia szervezeti formája. (Ezt a 3. pontban tárgyaljuk részletesebben.) Ha az állampolgárok valóban rendszeresen, intézményesen és hatásosan befolyásolják a közérdekű döntéseket, akkor résztvevő demokráciáról, ellenkező esetben formális demokráciáról beszélünk.

Mindkét előzőtől különböznek a kooperatív rendszerek. Ezeket a következők jellemzik: A szervezetet alkotó egyének-csoportok szabadon működnek együtt. Ez azt jelenti, hogy az együttműködés módját maguk határozzák meg, nem pedig valamiféle felsőbb parancs, kényszer. Ha azonban az együttműködés létrejött, a működési törvényeknek minden résztvevő engedelmeskedik.

Nincs központ, amely a többi résztvevő fölé lenne rendelve. Ez azt is jelenti, hogy a rendszer egészéről sehol nincs teljes információ. Erre azonban nincs is szükség, mivel minden résztvevő számára elegendő a hozzájutott részinformáció ahhoz, hogy a többiekhez alkalmazkodjék, és hogy ennek révén a szervezet egésze kielégítő összhangban működjék. (Az alárendelő szervezeteknek - közvetlenül centralizált és fölülről építkező hierarchikus decentralizált szervezeteknek - éppen az az alapvető hátrányuk, hogy minden külső és belső, a környezet és a szervezet változásairól szóló információt a központnak kell megkapnia, feldolgoznia, és a reagálási parancsokat kiadnia. így mire a dinoszaurusz agya felfogja, hogy a farka tűzbe lóg, és kiadja az “odébb húzni” parancsot, a farok már leégett.)

60

2. fejezet: Résztvevő demokrácia

_

Fontos a szabadság védelme, a többségi elnyomás és visszaélés megakadályozása. Ezért pontos “játékszabályokat” kell alkotni a tárgyalásokra, alkukra, versengésre és megállapodásokra vonatkozóan. Ezek alkotják a szervezet jogrendjét.

A rendszer nyitott, a résztvevők szabadon kiés bekapcsolódhatnak. Persze a bekapcsolódás a kialakult szabályok (a “jogrend”) elfogadását is jelenti, aki pedig megszegi a szabályokat, önmagát zárja ki a rendszerből.

A kooperatív rendszerekre példa: a szabadversenyes piacgazdaság, és a nemzetközi vasúti hálózat.

A demokráciára való törekvés: igény arra, hogy beleszóljunk életünk közös feltételeinek alakításába. Sokan úgy gondolják, hogy a demokrácia egyszerűen technika, a többségi döntésekkel való irányítás, vezetés technikája. De nyilván nem mindegy, hogy milyen tartalommal, milyen értékrendet, erkölcsi szabályokat követve hozzák meg a döntéseket, hiszen a döntés attól, hogy többségi, még nem biztos, hogy jó döntés, sem erkölcsi, sem jóléti (hasznossági) értelemben. Ezért helyes, ha amikor a demokráciáról mint célról vagy mint követelményről beszélünk, jelzővel látjuk el: humanista demokráciát tekintsünk célnak, követelménynek, olyan demokráciát, ahol a

döntések a humanista értékeket szolgálják.

A humanista értékeket a legtömörebb hagyományos megfogalmazásban egy parancs határozza meg: "Szeresd felebarátodat, mint önmagadat”, vagy “Azt tedd másnak, amit kívánsz, hogy mások is tegyenek neked." Egy idevágó klasszikus jelszó a francia felvilágosodás (az 1700-as évek) korszakából: "Szabadság, egyenlőség, testvériség." Itt most nem is mondunk erről többet.

61

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

2. A demokrácia feltételrendszere A demokráciának, tehát annak, hogy az állampolgárok nagy többsége befolyást gyakorolhasson a közérdekű döntésekre, politikai, gazdasági és kulturális feltételei vannak.

A politikai feltételek kérdéseivel a kővetkező pontokban foglalkozunk.

A gazdasági viszonyok annál jobban kedveznek a demokráciának, mennél inkább egyenlő a társadalom minden tagjának esélye arra, hogy az általa kiválasztott erőforrás (termőföld, ipari üzem, egy bizonyos oktató, gyógyító munka, egy bizonyos kutatás stb. anyagi feltételei) fölött rendelkezzék, hogy ezt az erőforrást - a maga és a közösség érdekében - használhassa. Más közelítésben: mindenki egyenlő eséllyel vehessen részt a szűkös erőforrások fölötti rendelkezésért folytatott versenyben, és - a verseny szabályai folytán - az szerezze meg egy adott erőforrás fölötti rendelkezés és a használat jogát, akitől leginkább várható, hogy ezzel a legnagyobb hasznot hajtja a közösségnek. Persze nincs két ember, akinek személyisége és életkörülményei azonosak lennének. Ezért nem károsak a demokrácia (a társadalom) számára azok az előnyök, amelyek forrása (a humanista értékrenddel összhangban lévő) öröklött vagy szerzett képességek vagy készségek, a személyes teljesítményen alapuló jó hírnév vagy vagyon. De amenynyire csak lehet, vissza kell szorítani, hogy olyan előnyök, mint a politikai hatalomhoz való viszony, erkölcsi gátlástalanság, személyes teljesítménytől független vagyon növeljék az érvényesülés esélyeit.

A kultúra területén az felel meg a demokráciának (és egyben a társadalmi érdeknek), ha biztosítottak azok a gazdasági, szervezési, politikai feltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy mindenki a személyes képességeiből adódó

62

_ 2. fejezet: Résztvevő demokrácia _ lehetséges legnagyobb mértékben sajátítsa el az emberi kultúra eddig felhalmozott szellemi kincseit, és mindenki a személyes képességeiből adódó lehetséges legnagyobb mértékben gyarapítsa ezt a kincstárt.

E megfontolások alapján felrajzolhatjuk a demokrácia kör-összefüggését

Allampoi.

**rok mQ_

Kielégítően -i

©

Q)

kffcC*® pé»*

©

(t) Gazdasági •séíyagyanlóség

\

munka-hatékonymaga*

1®" Pác

®

Kifejtve: A résztvevő demokráciát az állampolgárok akkor tudják kivívni, és állandó politikai küzdelemmel fenntartani, ha elég műveltek, és létfenntartásukban eléggé függetlenek. (Lásd az a-c és b-c kapcsolatot.) A résztvevő demokrácia egyik alapvető feltétele a szabadversenyes piacnak. (A piac csak akkor érdemes erre a jelzőre, ha a közhatalom eléggé tisztán tartja az újra és újra elburjánzó monopóliumoktól. Ehhez résztvevő demokrácia kell.) A szabadversenyes piac fontos feltétele a

63

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

gazdasági esélyegyenlőségnek (d-e) és a munka kielégítően magas hatékonyságának (d-f). A munka kielégítően magas hatékonysága és a gazdasági esélyegyenlőség együttesen kell ahhoz, hogy az állampolgárok mindegyike, de legalábbis döntő többsége kielégítő anyagi színvonalon élhessen (e,f-g). Ez pedig kellő mértékben biztosíthatja a létfenntartási függetlenséget is (e,g-b). Az általánossá vált kielégítő anyagi életszínvonal az állampolgárok megfelelő szintű műveltségének is szükséges (bár nem elégséges) feltétele (g-a).

3. A képviseleti demokrácia szükségessége és

problémái Az ember társas lény. Bár rendkívüli körülmények között, ideigóráig egy magányos ember is életben tud maradni, de az a természetes, hogy az emberek csoportokban, közösségekben élnek. Ősi gyakorlat, hogy egymás mellett élő több, vagy több tucat család - egy-egy falu - időről-időre vezetőt - bírót - választ, akinek feladata a többeket vagy mindenkit érintő ügyek eldöntése, vagy a közös döntés megszervezése és végrehajtása.

Tulajdonképpen a bíróra rábízza a falu felnőtt lakossága, hogy a közösség nevében, a közösséget képviselve járjon el. Amikor a falugyűlésen a közösség tagjai közvetlenül döntenek a falu ügyeiről, közvetlen demokrácia működik. Erre nyilván csak ritkán, nagyon fontos ügyekben kerül sor. Az ennél kisebb ügyekben a falu közösségét képviselő bíró dönt, és gondoskodik a döntés végrehajtásáról is. Ez a képviseleti demokrácia

működése.

Történelmileg úgy alakult, hogy nagyobb együtt élő csoportok nem egy képviselőre - a bíróra - bízzák a közügyek intézését, hanem többre, akik képviselő-testületet alkotnak, és többségi határozatok alapján intézik az ügyeket.

64

_ 2. fejezet: Résztvevő demokrácia _ Egy faluban, ahol az emberek nemcsak, hogy ismerik egymást, de egymás családját is jól ismerik a nagyszülőkig és még tovább, jó esély van arra, hogy az emberek nem csalódnak választottjaikban. Nem ez a helyzet a városi, vagy éppen az országos képviselő-testületek megválasztásánál, ahol egy választókörzetben több-tízezer (Magyarországon a jelenlegi törvény szerint átlag 130 ezer) ember választ egy-egy képviselőt. Egy ilyen választás sokkal kevésbé lehet megalapozott.

Ezen a szinten jelennek meg igazán a képviseleti demokrácia jellegzetes problémái.

A nagy létszámú közösségek képviseleti demokráciájának alapvető problémáját talán a legkifejezőbben J.J.Rousseau (ejtsd: russzó) fogalmazta meg, mintegy kétszáz évvel ezelőtt, amikor a képviseleti demokrácia mintaképének tekintett Angliáról a következőképpen írt: “Az angol nép szabadnak gondolja magát, de erősen téved; csak a parlamenti képviselők megválasztásának idején szabad: mihelyt megválasztotta őket, ismét szolganép és semmit sem számít. ” A választóknak ez a kiszolgáltatottsága a szabad és kötött mandátum (megbízás) kérdésével függ össze. Ha egy képviselő kötött mandátumot kap, akkor a választók által jóváhagyott programot kell végrehajtania, megvalósulását elősegítenie, különben a választók visszahívhatják. Szabad mandátum esetén a képviselő belátása szerint köteles szolgálni választói érdekeit, és a mandátum lejártáig (többnyire 4 évig) nem hívható vissza.

Magyarországon a nemesi előjogok múlt századbeli eltörléséig az önigazgatás a nemesség kiváltsága volt. A nemesek vármegyékbe szerveződtek, és minden vármegye egyegy képviselőt küldhetett az országgyűlésbe. E képviselők számára a megye nemesei meghatározták, hogy a napirenden lévő országos ügyekben hogyan kell állást foglalniuk, tehát kötött mandátumot kaptak. A polgári demokráciák kialakulásánál azonban érvényesült a képviselőknek az a törekvése, hogy függetlenítsék magukat választóik akaratától. Ennek 65

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

“hivatalos” - bár nyíltan ritkán hangoztatott - indoka az, hogy az “egyszerű emberek” nem ismerik fel saját érdekeiket, és nem is tudnak eligazodni az országos dolgokban, tehát ha a képviselő az ő utasításuk szerint volna köteles állást foglalni, gyakran éppen hogy kárukra szolgálna. A képviselő azonban - így a “hivatalos” indokolás - szellemileg magasan a választók fölött áll, ő helyesen ismeri fel a választók érdekeit, és ért az országos dolgokhoz, emellett még önzetlen is, ezért, amikor törvényeket kezdeményez, támogat, vagy ellenez, a választók érdekeinek megfelelően foglal állást.

Való igaz, hogy a választók többsége gyakran nem ismeri fel helyesen saját érdekeit, különösen hosszú távú érdekeit, de ezeket a hosszú távú érdekeket talán nem kevésbé gyakran a képviselők sem ismerik fel helyesen, mert bizony, nem állnak olyan nagy szellemi magasságban választóik fölött.

Emellett a képviselők - a tapasztalat szerint - gyakran vétenek az önzetlenség követelménye ellen, és bizony számosán hajlamosak arra, hogy a közérdeket szándékosan alárendeljék saját anyagi-hatalmi érdekeiknek.

Sok demokratikus hatalmi pozícióba került testületi többség - a tapasztalat szerint - arra törekszik, hogy hatalma korlátlan legyen. Széles körben az a tévedés uralkodik, hogy a képviseleti többség közvetlenül és egymaga a népszuverenitás letéteményese, és így cselekvési szabadságát nem szabad korlátozni. Az állampolgárok e törekvésből eredő kiszolgáltatottságának csökkentésére történelmileg kialakult eszközök: a hatalmi ágazatok egymástól való függetlensége, a közvetlen demokrácia intézményei (népi kezdeményezés és népszavazás), a képviselők visszahívhatósága (kötött mandátum), a demokratikus döntéshozatal közelebb vitele a polgárokhoz (szubszidiaritás).

A klasszikus hatalmi ágazatok: a törvényhozó hatalom, amit az Országgyűlés gyakorol, a végrehajtó hatalom, amit a

66

2. fejezet: Résztvevő demokrácia kormány és szervei gyakorolnak, és a kormánytól független bíróságok, amelyek a törvények megsértésével kapcsolatos döntéseket hozzák. Ezeket a modern alkotmányok - helyesen - elkülönítik egymástól, és így egymást ellensúlyozzák, meggátolják, hogy valamely ponton túlhatalom alakuljon ki. A legújabb korban két új hatalmi ág alakult ki: a tömegtájékoztatás (média) és a pénzhatalom. A tömegtájékoztatás demokratikus szabályozására a különböző országokban több megoldással próbálkoznak, erre itt most nem térünk ki. A pénzhatalom demokratizálásával sem itt, hanem a "4. Pénzreform és a hitelezés társadalmasítása "fejezet keretében foglalkozunk.

A közvetlen demokrácia intézményei az iparilag fejlett országok alkotmányos rendszerében - Svájc kivételével - csökevényesen vannak jelen. A legfejlettebb megoldást, a “népi törvényhozást” az Achbergben (Németország) működő Nemzetközi Kultúrközpont dolgozta ki W.Heidt vezetésével. (Lásd a függelékben.)

A képviselők visszahívhatósága és a döntéshozatal közelebb vitele a polgárokhoz kérdésköreit a következő két pontban tárgyaljuk.

4. A képviselők visszahívhatósága A résztvevő demokrácia irányába teendő döntő lépés: egy új választási törvénnyel a pártvezetőség által kézben tartott képviselők helyébe a választópolgárokhoz kötődő, általuk felelősségre vonható képviselőket kell állítani.

A javaslatunk szerinti új választási törvény eltörli a listás mandátumok rendszerét, és kizárólagossá teszi a területi képviselői mandátumokat. Bevezeti a húszas jelölőbizottságokat.

Ez azt jelenti, hogy egy választókörzet bármely húsz válasz67

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja tópolgára - mindenféle pártszerveződés nélkül is - képviselőjelöltet állíthat, mégpedig úgy, hogy a kiválasztott személlyel közösen kidolgoznak egy választási szerződést, majd jelöltjük és a szerződés számára összesen 750 ajánlót szereznek. A jelölt aláírásával vállalja, hogy megválasztása esetén a választási szerződésbe foglalt legfontosabb feladatok érdekében törvényeket fog kezdeményezni, ill. az ilyen kezdeményezéseket szavazatával támogatni fogja. Ezeket a választási szerződéseket közjegyzői letétbe helyezik, és ezen alapul a választópolgárok visszahívásijoga, amelyet kétharmados helyi népszavazással gyakorolhatnak a 4-éves ciklus második vagy harmadik évében abban az esetben, ha a képviselő nem teljesíti a szerződés időarányos részét, vagy éppen azzal ellentétesen szavaz. (Egy körzetben természetesen több jelölőbizottság létesülhet, jelöltjeik közül a legtöbb szavazatot elnyerő kap mandátumot.) Értelemszerűen ugyanez a módszer érvényesül a települési és megyei “törvényhozó” testületek választásánál is.

A területi választásokkal létrejött képviselőház mellett az Országgyűlésnek egy második háza is alakul: az önkormányzatok és a társadalmi (civil) szervezetek háza. Ez a települési és megyei önkormányzatok, az érdekvédelmi szervezetek, az egyházak, a szakmai (tudományos) testületek és egyesületek, a nemzeti kisebbségek szervezetei delegátusaiból áll. Az európai kultúrkörben kialakult hagyományoknak megfelelően a végső döntéseket általában a képviselőház hozza, a második kamara funkciója a többoldalú megfontolás, újratárgyalás kezdeményezése, az elhamarkodott döntések megelőzése. A társadalom alapvető kérdései tekintetében a két ház együttes

döntése szükséges.

Az új törvény döntő elemei tehát: a képviselők visszahívhatósága, és a pártlisták eltörlése.

A képviselők visszahívhatósága elleni szokásos ér-

68

*

_ 2. fejezet: Résztvevő demokrácia _ vek: “Ingataggá teszi a kormányzást; továbbá a választópolgárok napi érdekeik szerint rángatnák visszahívható képviselőjüket, míg a visszahívhatatlan képviselők népszerűtlen, de hoszszútávon közérdekű döntéseket hozhatnak. " Az ellenérvek: Ha a visszahívhatóság ésszerűen korlátozva van, nem veszélyezteti a kormányozhatóságot. Továbbá széles körű tapasztalat, hogy a szabad mandátumos (visszahívhatatlan) képviselők is többnyire csak a kővetkező választásokig néznek előre, ezzel szemben remélhető, hogy a választópolgárok hamar megtanulják: a gyerekeik, unokáik érdekeire is gondolniuk kell.

Példa egy ésszerűen korlátozott visszahívási eljárásra: Az eljárás alapja kizárólag a közjegyzői letétbe helyezett választási program konkrét, megfogható pontjainak megsértése lehet (vállalt intézkedés határidős kezdeményezésének ill. támogatásának elmulasztása, vagy éppen ellentétes intézkedés támogatása). A képviselő általános magatartása, a választási programban nem szereplő kívánságok visszautasítása nem lehet oka visszahívási eljárás indításának.

A ciklus első és utolsó évében nem kezdeményezhető visszahívás.

A visszahívást legalább háromtagú állampolgári bizottság kezdeményezheti, ha megszerzi ehhez az adott választókerület választópolgárai 1%-ának írásos támogatását. Ezzel legitimált kezdeményező bizottsággá válik. A legitimált kezdeményező bizottságnak a közhatalom megfelelő eszközöket biztosít a visszahívási kampányhoz (pl. 4 héten keresztül ingyenes, felszerelt irodahelyiség, hirdetés a helyi médiumokban).

Ugyanezeket az eszközöket biztosítja a megtámadott képviselő számára is.

A kampány után helyi népszavazást tartanak. Legalább 50%-os részvétel és legalább 2/3 “visszahívom” szavazat kell a mandátum érvénytelenítéséhez.

Ha a népszavazás nem eredményez visszahívást, a 69

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

kezdeményező bizottság tagjai 5 évig nem lehetnek újra kezdeményezők.

Ha van jelölt, a helyi népszavazás egyben azt is eldöntheti, hogy ki legyen a visszahívott képviselő utódja.

_

A javasolt eljárás szoros személyes kapcsolatot létesít a képviselő és választói között. Ezzel összhangban áll a választási pártlisták intézményének megszüntetése. A polgári demokráciákban elterjedt, hogy a polgárok által közvetlenül megválasztott képviselőkön kívül azok a pártok, amelyekhez a közvetlenül megválasztott képviselők tartoznak, bizonyos arányban további, a pártvezetőség által kijelölt (listás) képviselőket vihetnek be az országgyűlésbe. így például a mai magyar országgyűlésben több a listás, mint a közvetlenül megválasztott képviselő.

A listás választások mellett a következőképpen érvelnek: Tegyük fel, hogy minden választókörzetben a lakosság 50%-a “lila” felfogású, 40%-a “kék” felfogású, és 10%-a e szempontból semleges. A lista nélküli választási rendszerben “a győztes mindent visz’’eIv érvényesül, tehát a képviselőtestület 100%-ban “lilákból" fog állni, míg a listás rendszer módot arra, hogy valamilyen arányban “kék" képviselők is helyet kapjanak a testületben.

Ebben az érvelésben van igazság, de megfontolandók az ellenérvek is. A listás rendszer gyakorlatilag meghiúsítja a képviselők visszahívhatóságát, és a képviselők javarészét lekötelezi az őket listára helyező pártvezetőknek. Ez szemben áll a résztvevő demokráciának azzal a fentebb megfogalmazott alapkövetelményével, hogy a pártvezetőség által kézben tartott képviselők helyébe a választópolgárokhoz kötődő, általuk felelősségre vonható képviselőket kell állítani. A választókörzetenként külön-külön megkötendő választási szerződések, amelyek nem jelszavakat, hanem kézzelfogható, számon kérhető intézkedéseket határoznak meg, valószínűleg eleve azt eredményezik, hogy a választópolgárok nem a “lila” és

70

2. fejezet: Résztvevő demokrácia

“kék” jelszavak szerint tagolódnak, hanem eljutnak a közügyekben való tudatos állásfoglalásnak arra a szintjére, amelyen a jelszavak szerinti tömörüléseket sokkal tárgyszerűbb, sokkal kevésbé sematikus állásfoglalások váltják fel, és ennek eredményeképpen az országgyűlésben nem pártok tömbszavazataival, hanem személyek közötti, szakmailag megalapozott vitákban, a választókkal kötött szerződések árnyékában születhetnek a döntések. Egy történelmi tapasztalat: a képviselőtestületek “anyja”, az angol parlament évszázadokon keresztül lista nélküli, közvetlenül választott képviselőkből állt, és nem működött rosszabbul, mint a “listás” parlamentek. Ha ez kiegészül a választási szerződésekkel és a visszahívhatósággal, várható, hogy az ország képviselő-testülete közelebb kerül a lakossághoz.

További érv: a javasolt második ház, amely a települési és megyei önkormányzatok, az érdekvédelmi szervezetek, az egyházak, a szakmai (tudományos) testületek és egyesületek, a nemzeti kisebbségek szervezetei delegátusaiból áll, bizonyos mértékben ellensúlyozhatja egy túlságosan “lila" képviselöház egyoldalúságát.

Felmerül egy ellentmondás: az új választójogi törvényt az országgyűlési többségnek (a jelenlegi rend szerint 2/3-os többségnek) kell megalkotnia. A tapasztalat pedig azt tanítja, hogy a képviselők erős tömegnyomás nélkül nem fogják törvénybe iktatni saját visszahívhatóságukat. Ezt a tömegnyomást közvetíthetik a becsületszerződések. Ennek lényege: A választópolgárok már egy a jelenlegi törvény alapján szervezett választás előtt “jelölőbizottságokat” alakítanak, amelyek jelöltjeikkel olyan választási szerződést kötnek, amelyet majd az új törvény ír elő. Ebben a szerződésben a jelöltek kötelezik magukat - többek között - az új választási törvény megalkotására, azzal a szankcióval, hogy ha megszegik a szerződést, önként lemondanak mandátumukról. Mivel ezt - az új törvény hatálybalépése előtt - nem lehet kikényszeríteni, e vállalás betartása a szerződő képviselő becsületén múlik. Mivel azonban nem 71

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

tételezünk fel eleve minden képviselőt becstelennek, továbbá, mivel a jellemgyenge képviselőket is szorítja, hogy szerződésszegésük nyilvánosságra kerülése derékba törheti politikai karrierjüket, várható, hogy ilyen módon megtehetjük ezt a döntő lépést a résztvevő demokrácia felé.

5. Szomszédsági közösségek: a legaiulról föiépülő önigazgatás Joggal bíráljuk azokat, akik szolgaian, bírálat nélkül törekednek átvenni az Európai Unió minden ajánlását, de a jó gondolatok elől nincs miért elzárkóznunk. Egy igen figyelemreméltó mondatot olvashatunk a Council of Europe 199(1989) sz. határozatának 7. pontjában:

Az önkormányzatok “tegyék lehetővé a lakosság részvételét a városigazgatásban, lehetőleg intézményes alapon, kétoldalú testületek létrehozásával, amelyek egyidejűleg képviselik az igazgatás és a lakosság érdekeit...”

Ez - lefordítva eddigi fejtegetéseink nyelvére - azt jelenti, hogy a lakosság csoportjai, amelyek eleve a közvetlen demokráciát testesítik meg, folyamatosan, szervesen, intézményesen működjenek együtt a képviseleti demokrácia (a városigazgatás) szerveivel. És persze mindez éppúgy vonatkozik a falvakra, mint a városokra.

Itt egy meghökkentő ponthoz érkeztünk: ha a gazdaságilag legfejlettebb országokban kibontakozó, jövőbe mutató irányzatot követjük, egyben a legjobb magyar hagyományokat keltjük új életre.

Fussuk át Kemény Bertalan idevágó tanulmányát. (“A területi autonómia elemi egységeinek történeti modellje: a tize72

2. fejezet: Résztvevő demokrácia desi intézmény" in “A helyi cselekvés" szerk. Köles Sándor és Varga Csaba. Magvető Kiadó 1988.) Ez az írás a népi közigazgatásnak, a területi önigazgatás elemi egységének feltehetően igen ősi intézményét, a tizedesi intézményt mutatja be, ráirányítván a figyelmet, hogy bár nehéz, ám nem lehetetlen megvalósítani - a közigazgatástól többé-kevésbé függetlenül - az állampolgárok jószomszédsági alapszervezödését. "Úgy vélem - írja Kemény - a tizedesi intézmény a társadalmi viszonyait strukturálni kezdő ember belső természetéből fakadó, szinte ösztönös formáció. A vérségi kötelékek lazulása idején keletkezhetett, tehát annak sok mozzanatát magába foglalhatta. ••• A társadalom szervezésének egyik legelterjedtebb módja, a tízes és százas egységekbe való beosztás Árpád-kori társadalmunkat is jellemezte. E szervezetnek a középkoriEurópában való elterjedése a sokat vitatott kérdések közé tartozik ...A magyarokhoz két oldalról jutott el, egyrészt Közel-Kelet, Nyugat-Ázsia vonalán az őshazában, másrészt a római-latin kultúra közvetítésével az új hazában ... Kétségtelen, hogy a Géza és I.István által végzett állam- és társadalomszervező munka során megjelenő tizedek, századok esetében nem területi egységekről, hanem az azonos szolgáltatásra kötelezett köznépek tizedekbe, századokba szervezéséről van szó. " A székelyföldi falvak tizedekre oszló települési rendszere azonban arra mutat, hogy már az Árpád-korban megjelent a tizedes szervezés térbelileg elkülönült formája is. "Hogy mi történt intézményünkkel az Árpád-kor nagy társadalmi átalakulásaiban, azt csak sejteni lehet. Annyibizonyos, hogy városainkban területileg megragadható, strukturált társadalomszervezési gyakorlatként jelenik meg. ... középkori városainkban a társadalom szervezése kettős síkú, egyrészt a hivatás, a mesterség vonalán (céhek), másrészt pedig topográfiai elv (lakhely) alapján történt (tizedek, utcák, városnegyedek). Miben állt a tizedes tevékenysége, tiszte? Csizmadia Andor debreceni, szegedi, váradi, szatmári, szombathelyi, győri, pesti, egri, kolozsvári stb. adatokkal mutatja be az intézmény működését a XVI-XVIII.

73

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

században. A tizedes számon tartja a területén élőket. Vigyáz ‘az idegenekre s az erkölcsökre'. Felügyel a tűzrendészetre.

Háborús időkben a tizedalja férfinépét ő állítja ki a falakra őrzésre. Szervezi a közmunkát. Békebíró a lakosok közötti kisebbnagyobb vitás ügyekben. Ha szükséges, bírságol is. A városi tanács büntette is azt, aki panaszos ügyét a tizedes, az utcakapitány megkerülésével a városházán kezdte bonyolítani. Az utcák tisztasága, hidak, pallók stb. karbantartása is a tizedes gondja volt. Kisebb kiadásaira önadóztatás révén pénzalapja volt. Ezt utcaszernek hívták, amit mindenki fizetett. A városi adó kivetése és beszedése is negyedenként, utcánként, a tizedesek segítségével történt. Ők ismerték legjobban a polgárok anyagi helyzetét. ... Ahány város, annyi megoldás a részletekben. A lényeg azonban többé-kevésbé azonos, éspedig az, hogy utcánként, tízházanként tömörült a lakosság, és több utca, tized alkotott egy negyedet - vagy kapitányságot. A tizedesek képviselték a város teljes közösségét, szemben a polgárok által választott, hatósági jogokat gyakorló tanáccsal. ... Egykor a városi igazgatás nem ismerte azt a fogalmat, hogy szociálpolitika. Volt kórházügy, esetleg kolduskérdés, ami megjelent a városi tanács szintjén. De a tizedekben minden megoldódott, ami a kölcsönös segítség révén lehetséges volt, a tizedes öszszehozta a szükséget a segítő szándékkal. ” A tizedesi intézmény itt-ott még a XIX. század közepén is működött. A két világháború között újabb kísérletek történtek a tizedesi intézmény modernizált felélesztésére. Kemény Bertalan három ilyen kísérletről számol be, amelyeket csak a második világháború, vagy annak előszele sodort el.* Hogyan újíthatnánk fel ezt az ősi társadalom-szervezési módot mai városainkban, falvainkban? Az alábbiakban felvázolunk egy ilyen elképzelést: Egy szomszédsági kör legalább 10 és legföljebb 100 háztartást fog össze. Földrajzi határait úgy kell meghúzni, hogy minden szomszédsági kör természetes közösséget alkosson, 74

2. fejezet: Résztvevő demokrácia vagy ilyen közösség kialakulása számára jó feltételeket képezzen. Egy szomszédsági kör alakuló gyűlésen jön létre, ahol a szomszédsági megbízottat is megválasztják. Kívánatos, hogy az alakuló gyűléseket a terület szerint illetékes önkormányzati képviselő szervezze. Az alakuló gyűlésen a háztartások minden felnőtt tagjának egy, a gyerekeknek fél szavazatuk van.

(A gyerekek szavazati jogát a háztartás felnőtt tagjai között osztják fel.)

A szomszédsági körök alapsejtjei a község közigazgatási-politikai szervezetének, és ha a faluban, falucsoportban (kistájon) megalakul egy a lakosság zömét magában foglaló általános szövetkezet (nevezzük kistáj-szövetkezetnek), egyben ennek is alapsejtjei lehetnek ugyanazok a szomszédsági körök.

Akkor lehet számítani arra, hogy a szomszédsági körök közösséggé fejlődnek, ha részint a települési önkormányzattól, részint a kistáj-szövetkezettöl olyan közösen ellátandó feladatokat kapnak, amelyek számukra fontosak. És akkor fognak gondos mérlegeléssel hiteles szomszédsági megbízottat választani, ha fontos számukra, hogy a megbízott jól szervezze együttműködésüket, és jól képviselje érdekeiket.

A szomszédsági megbízott mind a települési önkormányzat, mind a kistáj-szövetkezet feladatkörében föl-le-irányú közvetítőként működik, és egyben a szomszédság érdekvédelmi képviselője. Számára mindkét szervezet külön-külön a mindenkori minimálbérnek megfelelő havi díjazást ad. A megbízott ebből fedezi adminisztrációs költségeit is.

A szomszédsági megbízottnak a kistáj-szövetkezet olyan kiképzést és folyamatos tájékoztatást nyújt, hogy a szövetkezeti pénzügyek, a tagok jogai és kötelezettségei, a szövetkezet területén megnyíló munkalehetőségek, igénybe vehető szolgáltatások stb. tekintetében tanácsadója, és az ügyintézésben segítője lehessen a szomszédságban lakóknak. Értelemszerűen hasonló kiképzést és tájékoztatást kap a megbízott a területileg illetékes önkormányzati képviselőtől is. így önkor-

75

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

mányzati ügyekben is tanácsadója és segítője a szomszédságnak. A megbízott a szomszédságot érintő közös akcióknak (csatornázás, játszótér, stb.) is kezdeményezője és szervezője.

Az előzőekben körülírt funkciókon és együttműködésen nevelődve a közösségek és megbízottaik alkalmassá válnak arra, hogy a szövetkezetiés önkormányzati választásokra maguk dolgozzák ki azokat a helyi gazdasági ill. politikai feladatokat, amelyek teljesítését a megválasztandó önkormányzattól ill. szövetkezeti vezetőségtől elvárják, tehát a helyi választási programot. Ennek alapján a szövetkezeti ill. önkormányzati képviselőkkel szerződést kötnek, amelyben e képviselők a programban rögzített feladatokat felvállalják, mégpedig azzal a szankcióval, hogy, ha nem a vállalt módon kezdeményeznek és szavaznak, akkor választóik visszahívhatják őket.

Kirajzolódik a kép: önkormányzati választások közeledtével egy községi választókerület szomszédsági köreiben megbeszélik a problémákat és a teendőket. Megbeszélik azt is, hogy ki lenne az, akit e feladatokkal képviselőként meg kellene bízni. Vajon azt, aki eddig a körzet képviselője volt, vagy valaki mást. A körzet szomszédsági megbízottai összeülnek, és egyeztetik, összegezik a problémákat, a teendőket és a személyi javaslatokat. Kialakul egy közös vagy többségi álláspont.

Közösen felkérik a kiválasztott jelöltet. (Az sem baj, ha a szomszédsági körök e téren két vagy három táborra szakadnak.

Ekkor az egyik tábor Pétert, a másik Pált, a harmadik Jánost kéri fel, és majd a szavazás dönt.) A megbízottak és a felkért jelölt(ek) közösen megfogalmazzák a választási szerződést, aláírják és elhelyezik egy közjegyzőnél. ••• Értelemszerűen hasonló folyamat játszódhat le a megyei és az országos választások keretében is.

Térjünk vissza oda, ahol egy körzet szomszédsági megbízottai együtt tanácskoznak a körzet (megválasztandó vagy már megválasztott) önkormányzati képviselőjével. Íme, megvalósult az Európai Unió ezúttal helyes - ajánlása:

-

76

2. fejezet: Résztvevő demokrácia

"Intézményes alapon, kétoldalú testület, amely egyidejűleg képviseli az igazgatás és a lakosság érdekeit ” A szomszédsági körök hálóz˙ta kerete lehet a közvetlen demokrácia egy fontos intézményének, a nép vétójogának, amire Svájc mutat példát. “Ez a vétójog azt jelenti, hogy minden törvényt, mielőtt az a parlament elé kerül, három havi időtartamra a polgárok elé kell tárni. Ez idő alatt a svájci állampolgároknak joguk van a tervezett törvényjavaslatot népszavazásra utalni.

Amidőn ezt a törvényt először vezették be Svájcban, a törvényjavaslatok 12 %-át kényszerítették népszavazásra. Azóta a népszavazásra utalt törvénytervezetek száma drasztikusan csökken, napjainkban megközelítőleg 4%-ot tesz ki. A svájci politikusok megértették, csak azt a törvényt fogadtathatják el a parlamenttel, amelyet Svájc népe elfogad. "(Forrás: Dr.Desits István ismertetése a kanadai TAXPAYERS c. lap cikkéről.)

Ezt az eljárást értelemszerűen a települési önkormányzatok rendeletéire vonatkozóan is be lehet vezetni.

6. A humanista demokrácia általános

rendezőelve: a hármastagolódás Ebben a fejezetben Rudolf Steinernek a társadalmi hármastagolódásról szóló tanítását ismertetem, Dieter Brüll “Antroposophische Sozialimpuls” (Novalis Verlag 1984.) c. műve nyomán. (A forrás feltüntetése nélküli idézetek is innen valók.)

A társadalmi tevékenység három alapvető szférája: a szellemikulturális, a jogi-politikai és a gazdasági szféra. Az egészséges, demokratikus társadalmi élet követelménye, hogy mindegyik szféra maga igazgassa önmagát a sajátosságának megfelelő intézményekkel és módszerekkel, és egyik szféra se szólhas-

77

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

son bele hatalmi súllyal a másik működésének tartalmi kérdéseibe (nem uralkodhat a másik fölött), bár kölcsönhatásuk törvényszerű.

A SZELLEMI-KULTURÁLIS SZFÉRA feladata, hogy teret adjon a tehetségek kibontakoztatására, hiszen minden ember szabadon akarja fejleszteni magát. E szféra alapelve a szabadság. Itt az egyéni cselekvés korlátja csupán az, hogy senki nem korlátozhatja senki szellemi szabadságát. Itt az együttműködők közös döntéseiket nem többségi szavazással, hanem egyetértésben kell, hogy hozzák.

Megfontolandó “a ‘szabadságot a szellemi életnek’ követelés igazi jelentése. A megismerés iránti lelki vágyamban semmiképp nem vagyok szabad. A valóság kényszerítő, mivel nem tudok a megismertnek ellene gondolkodni. Legfeljebb abban vagyok szabad, hogy az ismeretem szerint, vagy ezzel szemben cselekszem, de ennél már elhagyom a (tiszta) szellemi életet. A szellemi élet szabadságát ezért egyvalaki maga soha nem tudja tetten érni. Ez egy szociális követelmény, amelynek meg kell akadályoznia, hogy az emberre olyan igazságokat rákényszerítsenek, amiket ő nem tud elismerni, és amik ezért lelki életére károsak. •• A szellemi élet társadalmi szabadságánál tehát mindig a másként-gondolkodás szabadságáról van szó.”

A kutató és művészeti alkotó tevékenységnél tartózkodni kell bármely irányzat, iskola, nézet jogi és/vagy gazdasági eszközökkel való háttérbe szorításától vagy kedvezményezésétől, uralkodjék a kulturális sokszínűség.

Nehezebb a dolgunk az oktatás-nevelés területén. Itt ugyanis két ellentétes szempont jelentkezik. Az egyik: Minden embernek (nemzetközi egyezményekben és az Alkotmányban is rögzített) joga, hogy gyermekeit maga nevelje, oktassa, saját világnézete szerint, a maga választotta módszerekkel. A másik: A közösségnek nyilvánvaló érdeke, hogy minden ifjú rendelkez78

_ 2. fejezet: Résztvevő demokrácia _ zék azokkal az ismeretekkel és készségekkel, amelyek a társadalomba való harmonikus beilleszkedéshez szükségesek. A központi hatalom mindig hajlamos arra, hogy az iskolát - erre az érdekre való hivatkozással - az engedelmes alattvalókká nevelés szolgálatába állítsa. A másik véglet - védekezésképpen - minden kötelezést, és egyben minden állami felelősséget is kiiktatna az oktatás-nevelés területéről. A következőkben a modell egy kompromisszumos megoldást ajánl (középutas tanszabadság), amelynek tételeit a megfelelő “poroszos” tételekkel ( tan-uniformis) szembeállítva emeljük ki.

Középutas tanszabadság

Tan-uniformis

állami hivatalnok vagy testület (jó esetben többséggel megszavazott felhatalmazás alapján) dönti el, _ hogy a gyermek hány éves korában, mit, milyen módszerrel, milyen intézmény keretében, kitől tanuljon, illetve milyen

•Minden gyermek szülője, gondozója maga dönti el,

•Egy

módszeres nevelési (szocializációs) hatások érjék.

•E döntést a többség legföljebb az iskolázás végén te¬

endő vizsgák előírásával, és a humanista értékekkel szemben álló tartalmak tiltásával korlátozhatja.

•Bármely személy vagy csoport

nyújthat oktatási ill. nevelési szolgáltatást, nyújthat segítséget ilyen kínálat létrejöttéhez, ill. fenntartásához.

•Csak az a személy, csoport, intézmény nyújthat oktatási ill. nevelési szolgáltatást, akinek (amelynek) egy hivatalnok vagy testület engedélyezi.

79

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

A “középutas tanszabadság” e jogi feltételei mellett a közhatalomnak a gazdasági feltételeket is biztosítania kell, több ajánlás szerint úgy, hogy a szülő a közhatalomtól utalványt kap, amelyet a gyereke számára választott intézménynek ad át, az intézmény pedig egy közkasszánál beválthatja.

A felsőoktatás szabadsága jelen helyzetének jellemzésére a felsőoktatásról szóló, 1993-ban elfogadott magyar törvény néhány helyét idézem: A rektort, az intézmény vezetőjét a többségi szavazással, demokratikusan választott intézményi tanács "felterjesztésére, majd ennek alapján a művelődési és közoktatási miniszter javaslatára a köztársasági elnök bízza meg, illetve, menti fel. " "Az intézmény vezetője az intézményben teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott. "A munkáltatói jogkört a közoktatási miniszter gyakorolja. Ez a törvény a nem állami felsőoktatási intézményekre is vonatkozik, ott a fenntartó tesz javaslatot.

A tanszabadság elvének megfelelő követelményekről Kálmán Istvánt idézem (“Szabad Gondolat” 1998. különszám 7.-8. old.): "Az államnak ... az a nagyszerű feladata van, hogy jogszabályokon keresztül biztosítsa az oktatási intézmények (beleértve a felsőoktatási intézményeket is) teljes önigazgatását, egyenlő finanszírozását, valamint gondoskodjon arról, hogy ez a jog alkotmányos jog legyen, és ne függjön az egymást követő kormányoktól. ...A főiskolák és egyetemek intézményesített tanítási és kutatási helyek, ahol a már felnőtté vált, önálló személyiség áll a középpontban. Ezért az intézmény ... diákok és főiskolai tanárok egyesülése. Az állam nincs olyan helyzetben, hogy meghatározza, mi a tudomány, a művészet, vagy a vallás. ...A szabad egyetem nem utópia, hanem Európában egyszer már valóság volt ...A középkor szabad egyetemein nem voltak privilegizált egyetemi tanárok, nem volt tanfelügyelet, a tanítás és tanulás semmilyen ellenőrzése nem létezett, nem volt vizsga. Csak egy szellemi közösség létezett a stúdium szolgálatában. A különböző diszciplínák számára nem voltak tanszékek, hanem a tanítási szabadság minden oktatásban

80

2. fejezet: Résztvevő demokrácia érvényesült. Nem volt szakadék a professzorok és a diákok között. A diákok tanulva kezdték a stúdiumot, tanulva és tanítva folytatták, majd tanítva fejezték be. A főiskolák szuverének voltak az egyház és a világi hatalom mellett. A főiskola menedékjogot adhatott tagjainak. A középkori szabad egyetem a harmadik nagyhatalom volt a császár és a pápa mellett. ” Az egyetemeket, főiskolákat tehát ismét szabaddá kell tenni, és a felvételi rendszert, az ösztöndíj rendszert, a kollégiumi hálózatot úgy kell kialakítani, hogy minden tájnak kiképződjék, és utánpótlódjék saját, helyi értelmisége. Erre vonatkozóan megfontolandó Andrásfalvy Bertalan javaslata ("ÉRTELMISÉGET A SZÜL ŐFÖLDNEK" Napi Magyarország 1999.6.8.): “Azokra kell bízni a fiatalok kiválasztását az egyetemi tanulmányokra, akik jól megismerhették már képességeiket, tehetségüket, jellemüket a több éven át tartó kapcsolat révén. Vagyis tanáraikra, az iskolára és az önkormányzatra. A fiatalok értékelése legegyszerűbben az iskolában kapott végbizonyítvány érdemjegyeivel és minősítésével történhet. Ezzel az adott tanulóközösségen belül kijelölték a legjobbat, aki azonban lehet, hogy a felvételin - az előbb felsorolt okok miatt - nem ér el annyi pontot, mint egy «elit» gimnáziumból jött közepes tanuló. Az első tehát az iskola, a tantestület véleménye, minősítése, ajánlása. Ezután a tantestület és az önkormányzat ösztöndíjat is biztosíthat a kiválasztott számára, mellyel lehetővé teszi a továbbtanulást. Ezért az állami költségvetésből ösztöndíjakra szánt összeget szét kell osztani az önkormányzatoknak a megfelelő korosztályba tartozó gyermekek arányában. Nem az egyetemre a felvéteti teszt alapján felvett és legmagasabb pontokat elért tanulók közt kell felosztani az ösztöndíjat, hanem a felsőoktatásra készülő, legtehetségesebbnek tartott diákok közt, akik nemcsak a bizonyítványt, hanem az ösztöndíjat is a «zsebükben» hozzák. ... A felsőbb iskolába bejutott diák tudja, hogy kiknek köszönheti továbbtanulási lehetőségét. Kik azok, akik taníttatják. Nem az arctalan «állam» (állami ösztöndíj!), hanem egy közösség, amelyből jött, melybe családja és rokon81

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja sága, barátai és ismerősei tartoznak. Akik elvárják, hogy megbecsülje a támogatást, akik visszavárják a szülőföldre, s akik nem utolsósorban állást, szerepet is biztosítanak számára.”

A JOGI-POLITIKAI SZFÉRA feladata a jogérzék konkretizálása törvények megalkotásával és betartatásával. A ma már általánosan elterjedt jogérzék követeli, hogy a jogi ügyekben minden ember szavazatának egyenlő súlya legyen, ezért e szféra alapelve az egyenlőség a törvény előtt, a döntésekben való részvétel és a személyiség-fejlődés esélyei (a szociális egyenlőség) terén. Ebben a szférában van helye a szavazásnak, a többségi döntésnek.

A jogi élet “magában foglal minden viszonyt, amelyben az egyes ember közvetlenül szemben áll az egyes emberrel ••• tekintet nélkül a képességeire, tekintet nélkül gazdasági pozíciójára.” (R.Steiner in “A gazdasági élet kardinális kérdései” Dornach, 1962. 25-26.old.) A jogéletben “az érző ember tevékenykedik. Ahol nem a római jogtudomány-ágról, hanem valódi jogi átélésről van szó, az alap a jogérzés.”

A jogi-politikai szféra fontos területe a gazdasági élet keretszabályainak megalkotása és betartatása. A gazdasági életben “klasszikus hierarchikus üzemek éppúgy lehetségesek, mint kommunaszerű együttműködések. Mindenütt, és minden árnyalatban a konkrét formáknak arról kell gondoskodniuk, hogy ezek egyenjogú egymás mellett élése lehetséges legyen: ez nem formális egyenlőséget jelent, hanem az életfeltételek anyagi egyenlőségét. Ez például nincs jelen, ha az egyik vásárolhat magán-információs-időt (televízió) és teret (újsághirdetés), míg a másik nem . ... És végül a tulajdonképpeni jogi feladatok, a bevételek felosztása, az igazgatási rend, a börtönügy, stb. időnként a jogtudat hallatlanul gyors változásainak vannak kitéve. Gondoljunk itt csak olyan kérdésekre, mint a vendégmunkások (konjunktúrában és recesszióban), a rendőrségi fellépés (az RAF [terrorista szervezet] előtt és után), a képviselői mérlegelési szabadság, stb. - Mindez együttesen 82

_ 2. fejezet: Résztvevő demokrácia _ egy szerfelett simulékony struktúrát követel, amely a (törvényi) formában való realizálás sokféleségét teszi lehetővé.”

A GAZDASÁGI SZFÉRA feladata a szükségletek gazdaságos kielégítése, a jogi-politikai szféra által meghatározott keretek között. Minden ember érdekelt abban, hogy a szűkös földi szükségletkielégítő eszközöket testvériesen osszák el. E szféra alapelve tehát a testvériség (hűvösebb szóval: a szolidaritás), hiszen a munkamegosztás lényege, hogy mindenki sok más ember szükségleteinek kielégítéséért dolgozik, és minden egyes ember szükségleteinek kielégülése sok más ember munkájából tevődik össze. A munkamegosztás tehát nem más, mint közös törekvés valamennyiünk harmonikus, emberhez méltó élete anyagi és szellemi feltételeinek megteremtésére.

"Valójában a szükségletkielégítő javak szűkössége felveti a szociális kérdést, hogy ki, mely szükségletet elégíthet ki. Létrejön a szociális és a nem-szociális emberközi problémája: kizsákmányolom-e a másik embert (antiszociális), vagy dolgozom érte (szociális). Az első már megtalálta jogi formáját, a kapitalizmust; a második még küzd ezért. Emellett áll a Francia Forradalom harmadik követelése: a testvériség. ••• Testvéri az, aki kisegíti a testvérét, noha mindketten ugyanannyi örökséget kaptak." Silvio Gesell válasza a szociális kérdésre: a tőke (és kamat) nélküli (tehát nem kapitalista) és magán-földjáradék nélküli piacgazdaság, amelynek kulcsa a forgásbiztosított (szabad-) pénz.

Az ember fizikai szervezetének ideÖSSZEFOGLALÁS gi-értelmi rendszerre, ritmikus (szív-tüdő) rendszerre és anyagcsere-rendszerre való tagolódása jó példa arra, hogyan tudja három autonóm rendszer mindegyike megőrizni sajátosságát, hogyan alkot mégis - egymást áthatva - egységes organizmust.

83

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

A három szféra kölcsönhatásában sajátos feladata a szellemi-kulturális szférának az alkotni képes emberek • és a szellemi alkotások “termelése” mindhárom szféra számára; a jogi-politikai szférának a jog- és esélyegyenlőség, valamint a másik két szféra függetlenségének biztosítása, akár hatalmi eszközökkel is; a gazdasági szférának a másik két szféra működéséhez az anyagi feltételek megteremtése.

84

2. fejezet: Résztvevő demokrácia

RÉSZTVEVŐ DEMOKRÁCIA

A TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉS TÍPUSAI:

Közvetlenül centralizált rendszer

Hierarchikus decentralizált rendszer

Kooperatív rendszer

MINDEGYIKNEK MEGVAN A HELYE: ad 1) pl. munkacsoport a gáton, zenekar ad 2/a) FÖLÜLRŐL ÉPÍTKEZŐ HIER. DEC. SZERVEZET pl. katonaság, nagyvállalat, diktatórikus állam ad 2/b) ALULRÓL ÉPÍTKEZŐ HIER. DEC. SZERVEZET = KÉPVISELETIDEMOKRÁCIA pl. szövetkezet, állam, résztvevő demokráciával ad 3) pl. nemzetközi vasutak, ~ posta, (igazi) piac

•

SZABAD EGYÜTTMŰK. SAJÁT SZABÁLYOKKAL NINCS KÖZPONT, NINCS ALÁRENDELTSÉG KEMÉNY SZABÁLYOK A VISSZAÉLÉSEK ELLEN

•

NYITOTT, DE A SZABÁLYSZEGŐ ÖNMAGÁT ZÁRJA KI

•

85

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

A DEMOKRÁCIA FELTÉTELRENDSZERE

tympoi.

B*rok ma.

©

•fess?

Vtíkt'®

©

Kielégítően

Gazdasági esélyegyenlőség

(e)

s

magas munka-hatékony-

ufl©©

HUMANISTA DEMOKRÁCIA: A DÖNTÉSEK CÉLJA ÉS KORLÁTJA: HUMANISTA ÉRTÉKREND ÉRVÉNYESÍTÉSE 86

2. fejezet: Résztvevő demokrácia

A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIA SZÜKSÉGES, HA NAGY A KÖZÖSSÉG, DE SZABAD MANDÁTUMMAL PROBLEMATIKUS (Rousseau) EZÉRT: KÖTÖTT MANDÁTUM (magyar hagyomány)

= VÁLASZTÁSI SZERZŐDÉS + + VISSZAHÍVHATÓSÁG ELLENÉRV: a/ INGATAG KORMÁNYZÁS b/ NAPI ÉRDEKEK URALMA DE: a/ INGATAGSÁG ELLEN MÉRSÉKLŐ SZABÁLYOK b/ A MAI KÉPVISELŐK TÖBBSÉGE RÖVIDLÁTÓBB ÉS ÖNZŐBB, MINT A VÁLASZTÓPOLGÁROK

HATALMI ÁGAK •KLASSZIKUS: •

ÍRÓI

TÖRV.H˙ÓV˙REH˙ ÚJ:TÖMEGTÁJÉKOZT. (MÉDIA˙PÉNZHATALOM 87

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

ÚJ VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY NINCS LISTÁS, CSAK TERÜLETI KÉPVISELŐ 20-AS JELÖLŐTESTÜLET: A JELÖLTTEL VÁLASZTÁSI SZERZŐDÉS • MEGSÉRTÉS: VISSZAHÍVHATÓ A 2., 3. ÉVBEN

DE: A MEGVÁLASZTOTT KÉPVISELŐK SOSEM HAJLANDÓK CSÖKKENTENI A HATALMUKAT

EZéRT BEVEZETŐ LÉPÉS: BECSÜLETSZERZŐDÉS AMIT “SPONTÁN” VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK

KÖTNEK JELÖLTJÜKKEL \

\/

/

PÁRTVEZETŐSÉG ÁLTAL KÉZBEN TARTOTT KÉPVISELŐK HELYETT A VÁLASZTÓPOLGÁROK ÁLTAL FELELŐSSÉGRE VONHATÓ KÉPVISELŐK MINDEN SZINTEN

= RÉSZTVEVŐ DEMOKRÁCIA 88

j

2. fejezet: Résztvevő demokrácia

A RÉSZTVEVŐ DEMOKRÁCIA SEJTJEI:

__

A SZOMSZÉDSÁGI KÖRÖK = modern tizedes-rendszer 10-100 HÁZTARTÁS

SZOMSZÉDSÁGI MEGBÍZOTT

A TELEPÜLÉSI ÖNK.-TÓL: FIZETÉS, KÉPZÉS, FUNKCIÓK

TELEPÜLÉSI ÖNK. TESTÜLET TAG , TAG -

SZOMSZ./

MEGBÍZ.

...

SZOMSZ. KÖR POLGÁRAI ..

EGYBEN A

KISTÁJ-SZÖVETK. > SEJTJEI IS, ITT “TAG”= SZÖV. IGAZG. TAG

A NAGYVÁROSI KERÜLETEKET KB. 20 000 LAKOSÚ VÁROSRÉSZEKRE KELL BONTANI

(“TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT”) VÁROSRÉSZEK FÖDERÁCIÓJA = KERÜLET

KERÜLETEK FÖDERÁCIÓJA = VÁROS VÁROSOK, FALVAK FÖDERÁCIÓJA = MEGYE MEGYÉK FÖDERÁCIÓJA = ORSZÁG

89

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

A HUMANISTA DEMOKRÁCIA ÁLTALÁNOS RENDEZŐELVE

A HÁRMASTAGOLÓDÁS (Rudolf Steiner)

KULT.

SZABADSÁG SZFÉRA EGYENLŐSÉG TESTVÉRISÉG

SZELLEMI-KULTURÁLIS SZFÉRA

TERET A TEHETSÉGEK KIBONTÁSÁNAK Döntés egyetértéssel SZABADSÁG > <„IGAZSÁGOK” RÁKÉNYSZERÍTÉSE = SZABAD MÁSKÉNTGONDOLKODÁS MŰVÉSZET: NINCS KEDVEZETT IRÁNYZAT ISKOLÁZÁS: KÖZÉPUTAS TANSZABADSÁG SZABAD EGYETEMEK „ÉRTELMISÉGET A SZÜLŐFÖLDNEK!” (Andrásfalvy Bertalan) 90

2. fejezet: Résztvevő demokrácia

JOGI-POLITIKAI SZFÉRA JOGÉRZÉK KONKRETIZÁLÁSA MINDEN EMBER-EMBER-VISZONY

A GAZDASÁGI ÉLET KERETSZABÁLYAI ESÉLYEGYENLŐSÉG Hasznos \ előnyök káros

GAZDASÁGI SZFÉRA SZÜKSÉGLETEK GAZDASÁGOS KIELÉGÍTÉSE

SZŰKÖS JAVAK

SZOCIÁLIS KÉRDÉS: KI, MELY SZÜKSÉGLETET ELÉGÍTHET KI?

= KIZSÁKMÁNYOLOM

KAPITALIZMUS

DOLGOZOM ÉRTE-˙TERMÉSZETES GAZD. REND 91

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

FÜGGELÉK

A háromszakaszos népi törvényhozás tervezete (Kivonat Síklaky István “Ajánlás a túléléshez” c. könyvéből JUSS alapítvány 1992.)

Számos európai mozgalom és eszmei áramlat próbálkozik azzal, hogy ... új, megvalósítható, és a túlélést biztosító társadalmi rendszert tapogasson ki. Ezek az elgondolások az új rendszer egyik alapvető pillérének tekintik a közvetlen demokrácia eszközeit. Az ilyen irányzatok jelentős szellemi műhelye a németországi Achbergben működő Nemzetközi Kultúrközpont. Vezetője, Wilfried Heidt történész, társadalomkutató. ••• W.Heidt szerint a közvetlen demokrácia ideál-tipikus eszköze az ö műhelyükben kidolgozott háromszakaszos népi törvényhozás. Az első szakasz: a parlamenten kívüli törvény-kezdeményezés (a magyar terminológiával: állampolgári kezdeményezés). Ez azt jelenti, hogy a meghatározott minimumot meghaladó számú állampolgár jogosult törvényjavaslatot a népképviselet elé terjeszteni. Az Országgyűlésnek a javaslatot meghatározott időn belül meg kell vitatnia, és döntést kell hoznia. Ha az Országgyűlés a javaslatot elutasítja, a második szakaszban a kezdeményezők a politikai közösséghez (az állampolgárok összességéhez) fordulnak: ha egy meghatározott időn belül egy újabb - most már magasabb - minimumot meghaladó számú állampolgár támogatását megnyerik, sor kerül a harmadik szakaszra: a népszavazásra.

A magyar “júniusi törvény” jó kiindulópont ehhez az ideál-tipikus eljáráshoz. A 18. szakasz /4/ szerint az Országgyűlés “legalább 50.000 polgár javaslatára köteles a javaslatban szereplő kezdeményezést napirendre tűzni.” (Állampolgári kezdeményezés.) Elutasítás esetén 100.000 polgár javaslatára népszavazást kell elrendelni (10.szakasz/1/.) Idáig minden rendben is volna. Hiba azonban, hogy a 28. szakasz /1a/ szerint a népszavazás csak akkor érvényes, ha azon a szavazásra 92

2. fejezet: Résztvevő demokrácia

jogosultak legalább 50%-a részt vesz. A weimári Németország példája arra tanít, hogy egy ilyen rendelkezés előnyt ad azoknak, akik antidemokratikus módon lépnek fel a kezdeményezés ellen. További hiba, hogy a törvény 10. szakasz IM megengedi, hogy a kezdeményezők az első szakasz elhagyásával, rögtön a második szakasszal kezdjék akciójukat. Ezzel ugyanis megkerülik a javaslat parlamenti megvitatását. Ennek pedig csak akkor van értelme, ha a népszavazás egy már meghozott parlamenti döntés érvénytelenítését célozza. A legsúlyosabb hiányosság azonban az, hogy a “júniusi törvény" a tömegtájékoztatást csak a népszavazásra bocsátott javaslat nyilvánosságra hozására kötelezi. Végül is W.Heidt a következő “alkotmányos javaslatot” terjeszti elő: “1. Minden választópolgár jogosult javaslatot tenni törvényre, törvénymódosításra vagy egy törvény hatálytalanítására. Ha egy ilyen (indokolással előterjesztetett) javaslatot legalább 10.000 választópolgár támogatólag az Országgyűlés elé terjeszt, az Országgyűlés köteles a javaslatot féléven belül ügyrendjének megfelelően megvitatni.

A megvitatással egy időben a javaslatot és indokolását a hivatalos lapban is közzé kell tenni.

2. Ha az Országgyűlés nem szavazza meg változatlanul a javaslatot, a kezdeményezők újból a választópolgárokhoz fordulhatnak. Ettől számított 4 héten belül a tömegtájékoztatás (rádió, televízió, napilapok) köteles a javaslatot és indoklását nyilvánosságra hozni. Az aláírásgyűjtést az állami költségvetésből kell finanszírozni.

3. Ha a javaslat két éven belül elnyeri legalább 100.000 választópolgár támogatását, ettől számított legalább 3 és legfeljebb 6 hónapon belül népszavazást kell tartani, amelynek kimenetele kötelezi az Országgyűlést.

4. A népszavazás elrendelése és a szavazás közti időszakban a tömegtájékoztatásnak úgy kell hozzájá93

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

rulnia a törvényjavaslat megvitatásához, hogy a vitában mind a támogatók, mind az ellenzők egyenlő eséllyel vehessenek részt.

5. A népszavazást a leadott szavazatok többsége dönti el.

6. A települések szintjén is értelemszerűen a fentiek szerint kell szabályozni a népi törvényhozást.

7. További részleteket végrehajtási utasításban kell előírni. Minden, a fentiekkel ellenkező jogszabályt megfelelően módosítani kell.”

A javasolt eljárást a következő oldalon lévő ábra szemlélteti.

•

Hadd hívom fel olvasóim figyelmét a javaslat 5. pontjára, amely szerint a részvételi aránytól függetlenül érvényesnek kell tekinteni a népszavazást. W. Heidt hangsúlyozza, hogy “a passzivitás, a szavazástól való távolmaradás emberi jog, de nem demokratikus kategória. Ez azt jelenti, hogy mindig a szavazásban résztvevők döntenek, és az a kötelező, amire a résztvevők többsége szavazott.” Ehhez két megjegyzést fűzök. Az egyik: egy ilyen szabályt nem sérelmezhetnek a szavazástól távolmaradók, hiszen távolmaradásukkal éppen azt nyilvánították ki, hogy nem érdekeltek az adott döntésben. Másik megjegyzésem: azokat, akik valóban érdekeltek az adott ügyben, egy ilyen szabály a jelenleginél sokkal erősebben ösztönözni fogja a szavazásban való részvételre, és egészségesen kizökkenti polgárainkat a mai - sok tekintetben érthető - politikai passzivitásból.

Maga ez a javaslat persze még csak a jelenleg érvényes eljárással emelkedhet törvényerőre, tehát a tömegtájékoztatás garantált közreműködése nélkül szervezett országos vitával, a vita és az aláírásgyűjtés költségvetési fedezése nélkül, és a választásra jogosultak több mint felének részvételével megtartott népszavazással. Ha azonban sikerül ezen a küszöbön átlépni, megindulhat hazánkban - mint e tekintetben Európának is példát mutató országban - a népi törvényhozás.

94

2. fejezet: Résztvevő demokrácia

A HÁROMSZAKASZOS

NÉPI TÖRVÉNYHOZÁS 1.szakasz

ÁLLAMPOLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS 10 000 érvényes aláírás, törvényjavaslat indokolva

I

A javaslat (törvénnyel garantált) közzététele a tömegtájékoztatásban

Vita és döntés az Országgyűlésben 6 hónapon belül \/ Elfogadva.

Elutasítva

A javaslatból törvény lett 2. szakasz

\/

INDÍTVÁNY NÉPSZAVAZÁSRA 500 000 érvényes aláírás

3-6 hónapos megvitatás 3. szakasz

—

NÉPSZAVAZÁS A leadott szavazatok abszolút többsége dönt

Egyenjogú informálási lehetőség támogatók és az ellenzők számára a tömegtájékoztatásban, törv. garanciával.

95

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

i

*

t

96

3. fejezet: Közgazdasági alapfogalmak

3. FEJEZET

KÖZGAZDASÁGI ALAPFOGALMAK SILVIO GESELL SZELLEMÉBEN

97

3. fejezet: Közgazdasági alapfogalmak

1.

A szükséglettől a munkamegosztáson át a kamatig első közelítésben

-

Az embereknek vannak olyan szükségleteik, amelyeket tárgyak elfogyasztásával, vagy használatával (azaz hosszú időn keresztül, részletekben való elfogyasztásával) elégítenek ki.

Az ilyen tárgyakat nevezzük jószágoknak, vagy javaknak. Jószág tehát a kenyér, a ruha, a ház.

Az embereknek vannak olyan szükségleteik, amelyeket egy másik ember céltudatos, szakszerű tevékenységgel, tárgy létrehozása nélkül elégít ki. Az ilyen tevékenységeket nevezzük szolgáltatásoknak. Szolgáltatást nyújt a pásztor, a csősz, a fodrász, a kereskedő, az orvos, a (hozott anyagból dolgozó) szabó, a mérnök, a tanár, a bíró, a király.

Azt a tevékenységet, amellyel jószágot állítanak elő, vagy szolgáltatást nyújtanak, tehát amellyel emberi szükségletet elégítenek ki, nevezzük munkának.

Robinzon minden szükségletét maga elégítette ki, a maga számára végzett munkát. Robinzon persze szélsőséges eset, hiszen nem teljesíti az utód létrehozásának (a faj fenntartásának, a reprodukálásnak) a feladatát, amely éppen olyan nélkülözhetetlen életfunkció, mint a táplálkozás. A tényleges alapegység tehát nem “Robinzon”, hanem - nevezzük így - a telepes család, amely ugyancsak maga elégíti ki a szükségleteit. De a telepes család tagjai már nemcsak önmaguknak végeznek munkát, hanem a többi családtag részére is. Sarkítva: a férfi termeli a gabonát maga és a többi családtag ellátására, és a takarmányt a háziállatok etetésére; az asszony gondozza az állatokat, elkészíti a főtt-sült táplálékot, fonjaszövi a ruházatot; a gyerekek legeltetik a libákat, kecskéket.

A telepes család tehát munkamegosztásban él. Javakat állítanak elő és szolgáltatásokat nyújtanak, azaz munkát végeznek 99

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

egymás számára, és így kölcsönösen kielégítik egymás szükségleteit.

A tulajdon ebben az életformában nincs értelmezve. Mi a tulajdon? Első közelítésben kizárólagos és korlátlan rendelkezési jog és lehetőség valaki (a tulajdonos) számára valami (a tulajdon) fölött. Ha tehát mégis értelmezni akarjuk a tulajdont a telepes családban, akkor azt mondhatjuk, hogy a föld, az állatok, a szerszámok, a ház, tehát az élet természeti feltételei és a termelőeszközök a telepes család közös tulajdonában vannak, míg a ruha, a pipa, a játék, használójának személyes tulajdonában van. Ez az a társadalmi formáció, amit a társadalomtudomány kommunizmusnak nevez.

A telepes család létező, de szélsőséges létforma. Az a természetes, hogy több tucat család együttesen telepszik le és rendezi be az életét, falut alkot. Az együttes letelepedéskor természetesnek tekintik, hogy a föld, amelyen letelepednek, és amelynek terméséből élnek, az egész falut szolgálja, tehát - az előbb bevezetett fogalom szerint - közös tulajdonban van.

Megegyeznek arról, hogy a föld használatát milyen szabályok szerint osztják fel a családok között.

A faluban kialakul, hogy van, aki ügyesebben munkálja meg a vasat, mint a többi. Nevezzük kovácsnak. A többiek ahelyett, hogy maguk állítanák elő vasszerszámaikat, szívesen termelnek több élelmet a családi szükségletnél, és a többletet odaadják a kovácsnak, hogy cserébe ő készítsen számukra ekét, ásót, vasvillát. Ezzel a munkamegosztás kilépett a telepes család köréből, és megjelent a csere, és vele a cserére termelt jószág: az áru. Kialakul, hogy egy ekéért két zsák búzát, vagy két oldalszalonnát, egy ásóért egy zsák búzát vagy egy oldalszalonnát adnak. Ez elég ahhoz, hogy a kovács családja is megéljen és a földművesek számára is megéri, hogy ennyi munkaterméküket adják oda a kovács munkatermékéért, mert ha nem tennék, maguk aránytalanul több munkával tudnának előállítani egy ekét, mint két zsák búzát, vagy két oldalszalonnát, feltéve, hogy egyáltalán rendelkeznének a kovács képes-

100

3. fejezet: Közgazdasági alapfogalmak

ségeivel és tudásával. Kialakult tehát a csere mértéke: az ár.

(Egy ásó ára egy zsák búza vagy egy oldalszalonna, és egy zsák búza ára egy ásó, stb.)

Meséljünk.

Egy földműves falutól néhány napi járásra, a tengerparton kialakult egy halászfalu. A két falu kapcsolatba lépett egymással, és kialakult az a szokás, hogy a hét egyik napján a félúton lévő nagy tölgyfa alatt találkoztak: a földművesek elvitték fölös búzájukat, a halászok fölös füstölt heringjüket, és kicserélték fölöslegeiket, egy zsák búzáért egy kosár heringet. Létrejött a piac, ahol cserekereskedelem folyt.

Telt-múlt az idő, és a vidék falvai közös ügyeik intézésére királyt választottak (de mondhatjuk azt is, hogy egy égi hatalom egy királyt kent fel). Az így szerveződött vidéket országnak nevezzük, az így szerveződött közösséget pedig államnak.

A király kitalálta (vagy valaki kitalálta és megmondta neki, vagy égi megbízója tudtára adta), hogy megkönnyítheti népe életét, ha egyforma, könnyen kezelhető kis tárgyakat készíttet valamilyen nem könnyen romló anyagból, és megbíz embereket, hogy ezekért a kis tárgyakért cseréljék el a földműves falvakban a fölös búzát, a halászfalvakban pedig a fölös halat, és tegyék lehetővé, hogy a földművesek az így szerzett kis tárgyakért falujukba szállított halat, a halászok az így szerzett kis tárgyakért falujukba szállított búzát cserélhessenek. A kis tárgyakat nevezzük pénznek, a király megbízottait, akik a pénzért való cserét lebonyolítják, kereskedőknek.

A királynak meg kellett védenie az országát a szomszédos nomádok rablótámadásaitól, ezért hadsereget kellett fenntartania. Ezért az ország lakosaitól pénzt - adót - szedett be, amiből a katonák számára élelmet, ruhát, fegyvert vásárolt a termelőktől.

Egy napon megjelent egy szúrós szemű ember a királynál, és azt mondta: "Ne bajlódj az adó beszedésével. Add át nekem az adószedés jogát, és én hónapról-hónapra leteszek 101

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

eléd annyipénzt, amennyire szükséged van. "A király engedett a kísértésnek. Kihirdette, hogy az adót ezután a szúrós szeműnek kell fizetni, aki pedig ezt megtagadja, annak a katonák ellátják a baját. A szúrós szemű aztán persze több adót szedett be, mint amit a királynak le kellett adnia, és a többletből jól élt.

De a szúrós szemű kapzsi volt, ezért ismét elment a királyhoz, és azt mondta: "Ne bajlódj te a kereskedők megbízásával, pénzellátásával, elszámoltatásával, bízd ezt is rám!" A király megint engedett a kísértésnek. A szúrós szemű pedig összehívta a kereskedőket, és azt mondta: "A király rám bízta, hogy a pénzét, amivel a cserét lebonyolítjátok, én kezeljem. Én pedig elrendelem, hogy minden 100 pénzből évente 5-öt nekem adjatok. Aki ezt elmulasztja, attól a katonákkalelvétetem a pénzt, és annak adom, aki megbízhatóan fizeti nekem az évi 5 pénzt. ” A szúrós szeműt nevezzük el bankárnak, a 100 pénz használata fejében évente fizetendő 5 pénzt pedig nevezzük kamatnak.

Hogyan változott meg az ország élete?

Eddig a kereskedők egy zsák búzáért 100 pénzt kértek a vevőiktől. 10 pénzt adtak a fuvarosoknak a szállításért, 10 pénzből fenntartották a raktáraikat, 10 pénzt megtartottak saját családjuk ellátására, és 70 pénzt fizettek a földművelőknek egy zsák búzáért. Az új helyzetben a kereskedők a földművelőknek - akiktől évente egyszer, aratás után vették meg a fölös búzájukat - egy zsák búzáért csak 65 pénzt fizettek, mert a földművelőktől elvont 5 pénzt kamatként át kellett adniuk a bankárnak. A földművelők nem örültek az árcsökkenésnek, de bele kellett, hogy törődjenek, mert különben a nyakukon maradó búzát megeszik az egerek, ők pedig pénz híján nem tudják ellátni a családjukat. Ez volt a helyzet a halászoknál is.

Vége a mesének.

Valóban így történt? Éppenséggel így is történhetett, de ami a szereplők szerepét és a köztük lévő viszonyt illeti, ma is így működnek a társadalom ellátórendszerének az alapelemei.

102

3. fejezet: Közgazdasági alapfogalmak

Hogyan lehet helyreállítani azt a természetes állapotot, ahol a termelőktől és szolgáltatóktól nem vonnak le sápot a bankárok számára? Ennek módját ismerteti majd a következő fejezet Silvio Gesell “Természetes gazdasági rend szabadföld és szabadpénz révén" című műve nyomán.

-

2. Ugyanarról második közelítésben Ha a világot közgazdász-szemmel nézzük, a legfontosabbnak az a mód látszik, ahogyan az emberek a megélhetésükről gondoskodnak. Ennek alapvető eleme a munkamegosztás.

Ha a történelmi idők kezdetén körülnézünk a Földön, a legegyszerűbb gazdasági szervezetként a családi (nagycsaládi) parasztgazdaság ötlik a szemünkbe. Az ebben élők maguk építik kunyhóikat-házaikat, maguk termelik-gyüjtögetik és állítják elő élelmüket, maguk készítik ruházatukat, szerszámaikat-eszközeiket, berendezési tárgyaikat, kultikus-művészi tárgyaikat. Az ilyen közösségben a munkamegosztást az élettani adottságok: a nem és az életkor határozzák meg.

Aztán szemünkbe ötlenek az ókori, folyóvölgyi öntöző-kultúrák, ahol a munkamegosztás már aszerint alakul, hogy ki miben ügyesebb, tehetségesebb, és hogy ki milyen szerepben születik bele egy Rendbe.

Mind az önellátó családi gazdaságon belül, mind a sok együttműködő családból összetevődő ősi öntöző társadalmakban az egyes emberek számára ismeretlen a pályaválasztás problémája, de a "Mit termeljek, mit fogyasszak?" problémája is. A természeti tényezők mellett az elsőben az élettani adottságok, a másodikban a Rend határozzák meg, hogy ki mivel járul hozzá a megélhetést biztosító közös tevékenységhez, és ki miként részesedik ennek gyümölcseiből. A munkamegosztással kapcsolatos szabadság ezekben a szerveződé103

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

sekben még ismeretlen.

A szabadság első eleme ott jelenik meg, ahol két egymástól független csoport érintkezésbe kerül egymással, anélkül, hogy az egyik a másik hatalma alá kerülne, és egyes termékeiket kicserélik egymással.

Hogy könnyebben fogalmazhassunk, nevezzük a két cserekapcsolatba kerülő csoport egyikét Péteréknek, másikát Páléknak. Péteréknek a helyes döntéshez meg kell fontolniuk, hogy mit tudnak előállítani, aminek Pálék nincsenek birtokában, de szeretnék birtokolni; továbbá, hogy Páléknak mijük van, amit nélkülözni tudnak, és aminek Péterék hasznát vehetik.

Ugyanez a fontolgatás a másik cserére készülőnél is végbemegy. Ez a munkamegosztás új minősége: egymástól független, egymástól szabad alanyok munkamegosztása. Bár az alany itt is egy-egy közösség, mégis új minőség jelenik meg: az egymással kapcsolatba lépő alanyok tudatosan, szabad mérlegeléssel döntik el, hogy mit állítanak elő a másik alannyal való elcserélés céljára, és mit fogadnak el érte cserébe.

Ha gondolkodásunkban eljutottunk idáig, a dolgok jobb megértése érdekében néhány új fogalmat kell alkotnunk. A cserére termelt, cserére szánt dolgokat áruknak fogjuk nevezni. A rendszeres csere szereplőit, egymáshoz való viszonyukat, a csere helyét és módját összefoglalóan piacnak nevezzük.

(Körülbelül úgy, mint ahogy a köznapi “hetipiac” kifejezésben lévő “piac” szón is sokkal többet értünk, mint azt a térséget, amelyet kijelöltek az árusok számára.) Ha kialakul, hogy mondjuk - egy zsák búzát cserélnek egy kosár halra, akkor a zsák búza a kosár hal ára, a kosár hal pedig a zsák búza ára.

Az ilyen kapcsolatot cserekereskedelemnek nevezzük.

Nagymértékben elősegítette a munkamegosztást, amikor a közhatalom ellenőrzése alatt álló, megegyezéses csereközvetítő tárgyakat iktattak a cserélendő jószágok közé, olyan tárgyakat, amelyek maguk nem alkalmasak közvetlen hasznosításra (ételként, ruhaként, termelőeszközként, stb.), hanem csak arra, hogy az áruk cseréjét közvetítsék. Az ilyen csere104

_3. fejezet: Közgazdasági alapfogalmak _ közvetítő tárgyat pénznek nevezzük. A pénz keletkezéséről, “feltalálójáról" szinte semmit sem tudunk. Mintegy 4000 évvel ezelőtti régészeti leletek azt mutatják, hogy egy-egy jól szervezett, államot (városállamot) alkotó embercsoport már akkor pénz közvetítésével bonyolította le a cserét, segítette a munkamegosztást. A pénz már 4000 évvel ezelőtt az állam által kibocsátott, törvényes csereeszközként áll előttünk. A pénzzel együtt megjelennek azok az emberek is, akik a - valamilyen módon rendelkezésükre álló - pénzt a termelők áruira cserélik (az árukat megveszik a termelőktől), majd pénzért elcserélik azokkal, akik az árukat elfogyasztani, elhasználni, felhasználni akarják, azaz eladják a fogyasztóknak. Ezek az emberek a kereskedők.

Képzeljük el, a következő eseménysort: Egy kereskedő hétfőn 200 pénzzel a zsebében elmegy 10 gazdához, és vesz tőlük egy-egy zsák búzát zsákonként 10, összesen 100 pénzért (a pénztárkönyvekben ‘a’ tétel); kedden elmegy 10 cipészhez, vesz tőlük egy-egy pár cipőt páronként 10, összesen 100 pénzért (a pénztárkönyvekben ‘b’ tétel), és mindegyiküknek elad egy-egy zsák búzát, zsákonként 12, összesen 120 pénzért (a pénztárkönyvekben ‘c’ tétel); szerdán elmegy 10 fazekashoz, vesz tőlük 10-10 csuprot egyenként 1, összesen 100 pénzért (a pénztárkönyvekben ‘d’ tétel), és mindegyiküknek elad egy-egy pár cipőt páronként 12, összesen 120 pénzért (a pénztárkönyvekben ‘e’ tétel); csütörtökön visszamegy a gazdákhoz, és elad nekik 55 csuprot egyenként 1,2, összesen 60 pénzért (a pénztárkönyvekben ‘f tétel); pénteken visszamegy a cipészekhez, és nekik is elad 5-5 csuprot ugyanannyiért (a pénztárkönyvekben ‘g’ tétel).

Itt álljunk meg! Mi történt eddig? Kinek mije volt a hét elején, és mije lett a hét végén?

105

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

A hét elején a kereskedőnek volt 200 pénze; a gazdáknak volt egy-egy zsák eladásra szánt búzájuk (árujuk), amely - mint kiderült - összesen 100 pénzt ért; a cipészeknek volt egy-egy pár eladásra szánt cipőjük (árujuk), ami - mint kiderült - összesen 100 pénzt ért, és volt együttesen 80 pénzük; a fazekasoknak volt 100 eladásra szánt csupruk (árujuk), ami - mint kiderült - összesen 100 pénzt ért, és volt együttesen 20 pénzük. Összesen 300 pénz és 300 pénzt érő áru.

Hogyan jelennek meg a hét pénzmozgásai a szereplők pénztárkönyveiben?

KERESKEDŐ adott és maradt

volt és kapott

100 100 100 260 560

volt 200 c 120 e 120 f 60 g _60 560

a b d maradt

GAZDAK volt és kapott

a 100 100

106

adott és maradt 60 f 40 maradt 100

3. fejezet: Közgazdasági alapfogalmak

CIPÉSZEK adott és maradt

volt és kapott

120 c mg

volt 80 b 100 180

180

FAZEKASOK volt és kapott

volt 20 d 100

adott és maradt

120 e 120

120

Kinek mije volt a hót végén?

A kereskedőnek volt 260 pénze.

A 10 gazdának volt 5-5 csupra, amit használatba vettek (ezek tehát már nem áruk), és együttesen 40 pénze.

A 10 cipésznek volt egy-egy zsák búzája, amit betettek az éléskamrájukba, és 5-5 csupruk, amit a konyhaszekrénybe tettek (már ezek sem áruk).

A 10 fazekasnak egy-egy pár cipője, amit elkezdtek hordani (már ezek sem áruk).

Összesen 300 pénz és egy sor kielégített szükséglet.

Itt ismét be kell vezetnünk egy fogalompárt. Amikor a kereskedő zsebében a pénzzel hétfőn megjelent a gazdáknál, ez fizetőképes kereslet, röviden kereslet volt búza iránt, a gazda pedig búzát kínált eladásra, így tehát kínálat találkozott kereslettel, végbe is ment a csere. Ez történt a többi esetben is. A példánkban ábrázolt piacon tehát 300 pénz értékű kínálat volt jelen, amelyet a kereskedő 200 pénze a többiek 100 pénzével együtt a piacon forogván kiegyenlített.

Ha a kereskedőnek csak 100 pénze és a többieknek 107

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

csak 50 pénzük lett volna, akkor is lebonyolíthatták volna egy hét alatt ugyanezt a forgalmat, de akkor a kereskedőnek minden látogatását meg kellett volna kettőznie, mert egy alkalommal csak fele árumennyiséget vehetett-adhatott volna. Ezt úgy mondjuk, hogy feleannyi pénz kétszeres sebességgel kell, hogy forogjon ahhoz, hogy ugyanannyi idő alatt ugyanakkora forgalmat (cserét) bonyolíthasson le. Más megfogalmazásban: a pénz mennyisége szorozva a forgássebességgel adja a keresletet. Ha tehát a termelők több áruval állnak elő, akkor vagy több, vagy gyorsabban forgó pénz kell ahhoz, hogy az eddigi idő alatt túladhassanak árujukon.

Térjünk vissza kereskedőnkhöz, akinek tehát szombatra 260 pénz van a zsebében. Ebből 30 pénzt odaad a feleségének kosztra, 30 pénzt kifizet a szállítási és raktározási költségekre, és hétfőn újból elindulhat a következő üzleti körútra a 200 pénzével.

Tegyük fel, hogy kereskedőnk egy éven keresztül minden héten más gazdák, cipészek, fazekasok felkeresésével, de lényegében ugyanilyen üzleti körutat tett (ugyanígy forgatta a pénzét). Év végén tehát megint ott volt a zsebében a 200 pénz, amivel folytathatta a kereskedést. A példa áttekinthetősége érdekében tegyük fel, hogy a kosztra, raktárra és szállításra kiadott heti 60 pénzt a példabeli gazdák, cipészek és fazekasok kapták. Példa-gazdaságunkban tehát a 300 pénz az év folyamán 52-szer tette meg a körútját, és - ha a koszt, raktár és szállítási költségeket is számoljuk - minden körúton 360 pénzt érő árut juttatott el a termelőtől a fogyasztóhoz (tekintsük itt a fuvar- és raktárszolgáltatást is árunak), a 300 pénz tehát egy év alatt 360x52=18.720 éves pénzforgalmat bonyolított le.

Ebből 60x52=3120 pénz a kereskedelmi díj (a kereskedő “bére" + kereskedelmi költségek), 15.600 pénzt pedig a termelők és a fogyasztók között közvetített.

108

3. fejezet: Közgazdasági alapfogalmak

3. Honnan ered a kamat A kép amit kaptunk, még nem teljes. A “pénzzel közvetített árucsere ” színpadáról még hiányzik egy fontos szereplő. A kereskedő “színrelépéséről” azt mondtuk: “A pénzzel együtt megjelennek azok az emberek, akik - valamilyen módon rendelkezésükre álló - pénzüket a termelők áruira cserélik..." Itt az ideje, hogy a “valamilyen módon rendelkezésre álló” tekintetében egy lépéssel tovább lépjünk. A “pénzzel közvetített árucsere” színpadán - eddig nem említett - fontos szereplők azok, akik - valamilyen okból - (később majd ezt is feloldjuk) sokkal több pénzt birtokolnak, mint amire személyes (családi) szükségleteik kielégítéséhez szükségük volna, ezt a pénzt azonban nem arra használják, hogy kereskedőként közvetítsék a cserét, hanem kölcsönadják olyanoknak, akik például kereskedni akarnak, de nincs hozzá pénzük. Nevezzük ezeket a szereplőket bankároknak.

A kölcsön azt jelenti, hogy egy kölcsönadó (hitelező) ad valamilyen hasznos dolgot egy kölcsönvevőnek (adósnak), amit az adós meghatározott időn belül köteles visszaadni.

Ha egy háziasszony a szomszédasszonynak, aki palacsintát akar sütni, de éppen nem tojnak a tyúkjai, kölcsönad 10 tojást, akkor természetes, hogy egy idő múlva 10 tojást fog visszakapni, nem többet. Azaz a kölcsönadó ebben az esetben a kölcsönzésért nem kér ellenszolgáltatást, ingyen kölcsönöz. Ingyen kölcsönöz, és mégis jól jár, mert 10 fölös tojása, ha nem adja kölcsön, megromlott volna, vagy munka befektetésével tésztává kellett volna feldolgoznia, hogy értékét megőrizze. Ezzel szemben a kölcsönadottak helyett adósától 10 friss tojást kap vissza. A bankár azonban nem ingyen ad kölcsönpénzt a keres. kedőnek, hanem díjat kér érte, mondjuk 100 pénz kölcsönzése

109

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

fejében évente 5 pénz pénzhasználati díjat, azaz évi 5% kamatot.

Most térjünk vissza az előbb tárgyalt eseménysorozat kereskedőjéhez, aki a 200 pénzével egy év alatt 18.720 pénzforgalmat bonyolított le. Ennél nem vettük figyelembe, hogy a 200 pénzt nem használhatja ingyen, mert ezért a bankárnak évi 5%, azaz példánkban 10 pénz kamatot kell fizetnie. Ezt csak úgy tudja megtenni, hogy áruvásárláskor valamivel kevesebbet fizet a termelőnek, vagy árueladáskor valamivel többet kér a fogyasztótól, vagy megosztva ezt is, azt is megteszi, úgy, hogy végeredményben a 3120 kereskedelmi díjon (“béren”+ költségen) kívül még 10 pénz (a forgatott 200 pénz 5%-a) is nála maradjon, amit év végén tovább kell adnia a bankárnak.

Miért tűrik el a termelők, hogy a kereskedő termékeik árából kamatot vonjon le? (A kereskedő tulajdonképpen azt is a termelőtől vonja le, amennyivel az árut drágábban adja a fogyasztónak, mert, mint a példa elején láttuk, a kereskedő - ha nincs kamat - a kereskedői “bér” és költségek levonásával a fogyasztóktól kapott teljes árösszeget kifizeti a termelőknek, ha készpénzzel vásárolt, előre, ha hitelben vásárolt, utólag.)

Azért tűrik el, mert a bankárnak adu van a kezében, amit a kereskedő közvetítésével a termelőkkel szemben ki tud játszani.

Ez az adu abban áll, hogy míg a termelőknek árujuk tárolása tetemes, egyre növekvő veszteségekkel jár, hiszen a búzát pusztítják az egerek és a férgek, a cipő kimegy a divatból, a csupor törékeny, stb. (az olyan kivételeket, mint a nemesfémek és a drágakövek, elhanyagolhatjuk), emellett minden áru tulajdonosát még tárolási, őrzési költségek is terhelik, a bankár számottevő költség nélkül tartogathatja a pénzét, ameddig érdeke kívánja. Ez így van, akár aranyérme, akár ezüstérme, akár kaori kagyló (amit hosszú ideig belső Afrikában használtak pénzként), akár egy tarka papírszelet (“bankjegy”, papírpénz) tölti be a pénz szerepét.

(Itt ismét bevezetünk egy új fogalmat: a kamatot fialó 110

3. fejezet: Közgazdasági alapfogalmak vagyont - akár pénzvagyon, akár más jószág - tőkének, tulajdonosát, akinek javára a kamat befolyik, tőkésnek nevezzük.)

Míg tehát a bankár, ha nem várhat szokott mértékű kamatot, visszatarthatja és vissza is tartja a pénzt a forgalomból, addig az árutermelők számára gyakorlatilag halaszthatatlan árujuk értékesítése, mégpedig nemcsak azért, mert az áruk tárolása veszteségekkel jár együtt (gondoljunk csak a szezonvégi kiárusításokra, vagy arra, hogy a vásárcsarnokban zárás előtt mennyivel olcsóbban vehetünk zöldséget és gyümölcsöt), hanem azért is, mert ha meg akarnak élni, állandó ütemességgel kell, hogy termeljenek. Ha tehát az értékesítés pénz híján elakad, az árukészletek szintje a raktárakban egyre emelkedik, mint a jégtorlasz által elrekesztett folyó szintje, míg az állandó szintemelkedés mindkét esetben katasztrófába nem torkollik.

A piacgazdaság esetében ezt a katasztrófát gazdasági válságnak nevezzük, amely sok áru és sok termelő tönkremenésével, tömeges munkanélküliséggel, nyomorral és szenvedéssel jár együtt. Ezért a termelőknek még olyan áron is érdemes eladniuk árujukat, amelyből - a bankár javára - levonták a kamatot.

4. Szabályozó: a kereskedők versenye Az előző pontban tettünk egy megállapítást: "... a kereskedő ha nincs kamat - a kereskedői ‘bér’ és költségek levonásával a fogyasztóktól kapott teljes árösszeget kifizeti a termelőknek... ” Ez valóban így van, de ez nem magától értetődő. Mi tartja vissza a kereskedőt attól, hogy saját “béreként” ne vonjon le nagyon sokat a fogyasztó által fizetett vételárból, és csak igen keveset adjon át belőle a termelőnek? Vagy más oldalról nézve: mi tartja vissza a kereskedőt attól, hogy a termelőnek fizetett árra ( a termelői árra) nagyon magas “saját bért” (kereskedői

111

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

hasznot) tegyen rá, amikor a fogyasztói árat képezi? De még az a kérdés is felmerül, hogy mi tartja vissza a kereskedőt attól, hogy pazaroljon a raktározási, szállítási, stb. költségekkel (egy szóval: a kereskedelmi költségekkel), hiszen úgyis megfizetteti a fogyasztóval?

Erről a kérdéskörről egyszerűbben beszélhetünk, ha megint bevezetünk egy fogalmat: a termelőnek fizetett ár és a fogyasztótól beszedett ár (a termelői és a fogyasztói ár) közötti különbséget árrésnek nevezzük. Ha az árrésből levonjuk a kereskedelmi költségeket, a maradék a kereskedő haszna, munkája ellenértéke, “bére”. A kereskedőnek tehát érdeke takarékoskodni a kereskedelmi költségekkel, mert mennél kisebb a kereskedelmi költség - azonos árrés esetén - annál több a haszna.

De mi gátolja a kereskedőt abban, hogy nagyon magasra emelje a fogyasztói árat, nagyon alacsonyra szorítsa le a termelői árat, és így nagyon nagyra növelje az árrést, és vele saját hasznát? Ennek gátja a verseny. A piacon ugyanis nem egy, hanem sok kereskedő keresi fel a termelőket, illetve kínálja áruját a fogyasztóknak, ezért a termelőknek módjuk van annak a kereskedőnek eladni termékeiket, aki a legtöbb pénzt fizeti érte, és a fogyasztóknak módjuk van attól a kereskedőtől vásárolni, aki a legolcsóbban adja a portékáját. Ha tehát egy kereskedő azzal akar nagyobb haszonra szert tenni, hogy a többinél kevesebbet ígér a termelőknek és/vagy a többinél többet kér a vásárlóktól, kiszorul a piacról. így kialakul az az árrés, és vele az a kereskedői “bérszint”, ami mellett még éppen megéri kereskedni. Ezt az egyes kereskedő csak a többinél nagyobb ügyességgel, szakmai tudással, szorgalommal növelheti.

Persze az is megoldás, ha egy kereskedő (csoport) erőszakkal, bűnöző módszerekkel szorítja vissza, vagy éppen pusztítja el verseny-ellenfeleit, és ezzel a gazdaság egy (vagy minden) területén egyeduralkodóvá (monopóliummá) válik. így tesznek a maffiák is. Ezért nagy hiba, ha egy közösség (állam) teljes, ellenőrizetlen szabadságot ad a piaci szerep-

112

_3. fejezet: Közgazdasági alapfogalmak _ löknek, mert ez azzal jár, hogy a legerősebbek vagy legerőszakosabbak megszüntetik a versenyt, a termelők és a fogyasztók kárára gazdagodnak, élősködővé válnak. A társadalomnak (az államnak) tehát állandóan éberen kell figyelnie a piaci szereplőket, és meg kell akadályoznia, hogy élősködővé váljanak.

5. Szabályozó: a pénz “versenye” Azt mondtuk a “3. Honnan ered a kamat?” pontban, hogy a bankár 100 pénz kölcsönzési díjaként évi 5 pénzt kér. Miért nem kér többet?

Több ezer éves tapasztalat, hogy a pénztulajdonosok ilyen mértékű díjért hajlandók kölcsönadni és a kölcsönvevők ilyen mértékű kamat fizetését hajlandók vállalni (nem számítva az inflációs időszakokat, és a szokásosnál kockázatosabb kölcsönzéseket, ezekről még beszélni fogunk). S. Gesell magyarázata szerint ez arra mutat, hogy ez a mérték felel meg annak az előnynek, amit a termelők és a fogyasztók számára (hiszen minden termelő fogyasztó is) a pénzzel közvetített csere jelent a cserekereskedelemmel szemben, vagy éppen a családi, önellátó gazdasághoz való visszatéréssel szemben. Ha tehát a pénztulajdonos (nem számítva az inflációt és a nagykockázatú kölcsönzést) ennél magasabb kamatot követelne, a termelők inkább a cserekereskedelemhez, vagy az önellátó gazdasághoz való visszatérést választanák. (Választhatják a váltók útján való kereskedést is, de ezt itt most nem fejtjük ki.)

A pénz, mint csereközvetítő tehát versenyben áll a cserekereskedelemmel, az önellátó gazdasággal és a váltókkal, ezért nem emelkedhet a bankárok által a kereskedőknek kölcsönzött pénz kamata 4-5% fölé. Mivel ez évezredek óta így van, S.Gesell ezt a kamatot őskamatnak nevezi.

113

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

6. Induló vagyon a termeléshez Induló vagyonnak nevezzük azokat a javakat, amivel rendelkeznünk kell ahhoz, hogy a termelést megkezdhessük, és megéljünk addig, amíg az elkészült és értékesített termék árából további javakat tudunk vásárolni. Még az erdei csipkebogyó gyűjtögetéséhez is szükséges valamiféle induló vagyon, mert hiszen ha hétfőn szedünk csipkebogyót, hogy kedden eladjuk, és abból vegyünk kenyeret és tejet, kell, hogy előzetesen legyen pénzünk a hétfői kosztra, hogy ne korgó gyomorral szedjük a csipkebogyót. Még inkább ez a helyzet, ha a termelő tevékenység megkezdéséhez szerszámokkal felszerelt műhely és nyersanyag, vagy igásállat, eke és vetőmag szükséges, különösen akkor, ha a munka megkezdése és a termék létrejötte között (pl. szántás-vetés és aratás között) hosszabb idő telik el.

Az induló vagyon problémája a mindennapi életben akkor merül fel, amikor egy fiatal ember felcseperedik, és magaura termelőként (gazdaként, vállalkozóként) akarja megkeresni a kenyeret maga és családja számára, vagy valaki, aki eddig egy vállalkozó alkalmazottja, bérmunkása volt, a maga lábára akar állni.

Más minőségben jelenik meg az induló vagyon problémája akkor, ha olyan termelő tevékenység indításáról van szó, amelyhez az egyéni, “hétköznapi” kisvállalkozáshoz szükséges előzetes jószágtömegnek sokszorosa, százszorosa, milliószorosa szükséges (gondoljunk pl. egy autógyárra vagy egy kőolajfinomítóra).

114

3. fejezet: Közgazdasági alapfogalmak

7. Megtakarítás és felhalmozás A bankárok “színrelépésekor” (“3. Honnan ered a kamat?”) azt mondtuk, hogy “valamilyen okból sokkal több pénzt birtokolnak, mintamire személyes (családi) szükségleteik kielégítéséhez szükségük volna.” Itt az ideje, hogy erről a “valamilyen okról” beszéljünk.

Mindenekelőtt meg kell különböztetnünk a megtakarításokat a felhalmozásoktól.

Megtakarításnak azt a pénzösszeget nevezzük, amelyet egy "‘munkás” (“munkásnak" tekintjük az utcaseprőt, az orvost, a vállalkozót, a királyt, stb.) a munkaterméke (szolgáltatása) ellenében kapott jövedelméből félretesz azzal a céllal, hogy majd egy később jelentkező személyes (családi) szükséglet (kórház, házépítés, öregkor) költségeit fedezhesse belőle.

Felhalmozásnak azt a pénzösszeget nevezzük, amelyet valaki bármilyen módon megszerzett, és arra használja fel, hogy kamatot (rendszeres járadékot) kapjon belőle, azaz befekteti. A felhalmozás tehát minden esetben tőke, míg a megtakarítás csak esetlegesen tőke (ha például a munkás bérének el nem költött részét takarékpénztárban helyezi el ahelyett, hogy a matracába rejtené), és akkor is csak mellékesen tőke, mert a főcél nem a kamatszerzés, hanem az, hogy a megtakarított pénz megtartsa vásárlóerejét arra a későbbi időre, amikor majd szükség lesz rá.

A megtakarítás forrása tehát - meghatározásunk szerint - valamilyen munka (teljesítmény). Vajon mi a forrása a felhalmozásnak?

115

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

8. Az úgynevezett eredeti felhalmozás Ismert amerikai népi bölcsesség: “Az első millió dollár eredetét nem illik megkérdezni”, mert az első millió aztán a további milliókat már “törvényesen” fialja. Az első millió dollár ugyanis jobbára nem munkajövedelemből való megtakarítással, hanem rablással és gyilkolással keletkezik. (Vannak persze világraszóló találmányokkal, vagy zseniális művészi teljesítménnyel szerzett “első milliók”, de nem ezek jellemzik a világgazdaságot.) És ugyanez elmondható az elmúlt mintegy négyszáz évben keletkezett “első millió" fontról, frankról, stb., sőt az elmúlt tíz évben (1989-1999) keletkezett “első millió” forintokról is. Röviden a mai nagytőke forrása jellemzően rablás és gyilkolás, jószágok ingyenes átadására való kényszerítés.

Illusztrációképpen nézzünk meg egy-egy szemelvényt két könyvből. Az első szemelvény az Amerika felfedezését követő korszakról szól. Bemutatjuk a szemléltető ábrát, és apró betűvel közöljük a könyvben hozzáfűzött magyarázatot.

Magát a világpiacot az ún. háromszög-kereskedelemben ... szervezték meg. ... Ennek a merkantilista módszernek a legnagyobb, államilag támogatott monopolkereskedelmi társasága a hollandiai Kelet-Indiai Társaság és az angol Kelet-Indiai Társaság voltak. Ez utóbbi segítségével és katonai hatalmával Anglia ellopja az indusoktól a gyapot feldolgozásának rendkívül fejlett technikáját, és saját termelésében hasznosítja. Arra kényszeríti az indiai vászonkereskedőket, hogy drágán adják el áruikat, s ezzel lerombolja az ott honos ipart, és megszerzi a finom textíliák monopóliumát, nyomában a hollandokkal.

Mindenekelőtt ezeket a késztermékeket, valamint fegyvert, alkoholt és csecsebecséket (pl. üveggyöngyöket) hajóznak be Afrikába irányulóan a Társaságok, az egészet eladják; a nyereség egy részén rabszolgákat vásárolnak, és a Karib-szigetekre, meg Észak- és Dél-Amerikába szállítják (átlagosan az elfogottak fele belehalt a szállításba...), s ott ismét

116

3. fejezet: Közgazdasági alapfogalmak

Európában J kereskedelemből rablásból származó proliiul szövőgyárakba n fegyvergyártásba fektetik, éi munkásokat alkalmaznak. c$

Gyapot, cukor é$ dohány jón hajón az amerikai ültetvényekről. Európában eladják, és a kereskedők nagy profithoz jutnak. j

1 Gyapot

3 :

r

# .#

W/f /#

°í*‘’ 9# r ' *

r

".

r\

®

Amerikában a rabszolgákat eladják az ültet vénytulajdonosoknak. A rabszolgák fizetés nélkül robotolnak és termesztik a gyapotot. cukrot és dohányt. A rabszolgákért kapott pénzből a kereskedők gyapotot, cukrot és dohányt vásárolnak hajóikra, a maradék pénzt

pedig megtartják...

A munkások szövik a szövetei. A ruhái és a fegyvert hajóra rakják Afrika felé.

\

ct \

L/

«•

JS

* t\

A •

\

\

\ M

0'íik˙

-rzn

K*

Nyugat-Afrikéban a ruhát és fegyvert rabszolgákra cserélik. Rabszolgákkal telezsúfolt hajók mennek Amerikába.

nyereséggel adják el őket az ültetvény- és bányatulajdonosoknak, a gyarmatosító osztálynak; nemesfémeket és nyersanyagokat (gyapotot, cukrot és dohányt) rakodnak be, ezeket pedig ismét nyereséggel adják el iparkapitalistáknak és vásárlóképes fogyasztóknak. ... Afrika legjobb embereinek mintegy 20 millió tagját tették így rabszolgává, és további 50 milliónyian pusztultak el a rabszolgavadászat és a szállítások során. (Forrás: Ulrich Duchrow: “Lehetséges igazságosság? - Európa a világrendszerben 14921982” Gaja Egyesület kiadása Székesfehérvár 1993. 17. és 19. old.)

117

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

A második szemelvény a múlt századról tudósít. És hogyan megy végbe ma a szemünk előtt egy ország megszállása? A fekete Herero király, egy palack pálinkáért és egy tarka ruháért a hitvese számára, elidegenítette az általa a hottentottáktól elvett területet.

Hektárok milliói, az egész legelő a nyájaik számára. Tudta, hogy mit tesz, amikor pálinkával a fejében az áruló +-et az írás alá tette? Tudta, hogy ezt az írást most már értékes okmányként, mint egy szentséget vasszekrényben őrzik, éjjel-nappal őrség vigyáz rá? Tudta, hogy most már ő és az egész népe ehhez az egyetlen kereszthez van szögezve, hogy ettől kezdve minden tehene után bérleti díjat kell fizetnie - ő, a gyerekei, az unokái, ma, holnap, örökké? Ezt nem tudta, amikor a kereszt misszionáriustól tanult jelét az írásra festette. Hogyan lehet a Krisztus-jellel csalni és lopni? És ha ismerte az írás jelentőségét, miért nem kötötték fel a lump népárulót az első fára? De, hogy nem tudta, az egészen világosan látszik abból, hogy amikor az okmány tartalmát tettekre váltották, fellázadt, hogy a “csaló csőcseléket” kiűzze. (A német újságokban a szerencsétlen bennszülötteket, akik a rendelkezésükre álló fegyverekkel "szabadságharcot” vívtak, rendszerint gyújtogatóknak, tolvajoknak, csőcseléknek, stb., nevezték.) Persze, haszontalanul, mert hecckampányt és hajtóvadászatot szerveztek, és azokat a keveseket, akiket nem terítettek le, a pusztába szorították, ahol éhen fognak halni ... Az ilyen módon megszállt országot aztán a következő hivatalos tájékoztatás szerint felosztották:

km2

135.000 1. Dél-Nyugat-Afrikai Német Gyarmati Társaság 20.000 “ 2. Telepes Társaság 3. Hanza Föld-, Bánya- és Kereskedelmi Társaság 10.000 “ 105.000 “ 4. Kaoko Föld- és Bányatársaság 13.000 “ 5. Dél-Nyugat-Afrika Rt 12.000 6. Dél-Afrikai Területek Rt 295.000 “ Közel 900 millió hold föld. Mit adott ez a 6 tulajdonszerző a 900 millió hold földért? Egy üveg pálinkát, egy tál lencsét. így ment és így megy ez Afrikában, Ázsiában, Ausztráliában.

M

Dél-Amerikában ezt még sokkal egyszerűbben csinálták, ott még az írást a + aláírással is megtakarították: Kiküldték Roca tábornokot, a későbbi elnököt, egy csapat katonával az indiánok ellen, hogy őket a pampák termékeny legelőiről elűzzék. A többséget lepuffantották, a nőket és gyermekeket a városba vitték, mint olcsó munkaerőt, a maradékot pedig

118

3. fejezet: Közgazdasági alapfogalmak átűzték a Rio Negrón. Akkor aztán a földet kiosztották a katonák között, és rájuk írták, akiknek aztán rendszerint nem volt sürgősebb dolguk, mint hogy eladják - pálinkáért és tarka rongyokért. (Forrás: S.Gesell: “Természetes gazdasági rend..." II.rész ö.fejezet. Első kiadás: 1916. A könyv magyar fordításának kiadása előkészületben van.)

De példákért nem kell ilyen messzire menni sem időben, sem térben. Magyarország elmúlt 10 éve (1989-1999) tele van az “első milliók" megszerzésével végződő, büntetlenül maradt rablások és gyilkolások példáival. Lássunk egyet.

Tanács István: “Határvidék? Népszabadság 1994.9.10. Olajszőkítés ... Az olajjal való visszaélés három éve zavartalanul folyik, holott a kormány néhány egyszerű lépéssel azonnal véget vethetne neki. ... Ám a kormány sem a régi, sem az új - még arra sem hajlandó, hogy ne csak a vörös jelzőfestéket, hanem a ferocén nevű, a motort károsító anyagot is beletetesse a fűtőolajba. Pedig erre érvényes rendelet van....Miközben a pénzügyminiszter szerint nincs miből kifizetni a létminimum alatt élő nyugdíjasoknak a törvény szerint járó emelést, tízmilliárdos bevételekről mond le a költségvetés anélkül, hogy akár egyetlen jogszabály-módosítással megvalósítható kísérletet tennének a behajtására. Olajügyben eddig egy büntetőeljárást sem zártak le. Az igazságszolgáltatás gyakorlatilag nem működik; három év alatt sem születik jogerős ítélet. A vitás ügyeket törvényen kívül, a fizikai erőszakra alapozva döntik el. A határvidéken a legkeresettebb foglalkozás a testőr és a pénzbehajtó.

öt évvel később: Rozgics Mária, Napi Magyarország 1999.9.25. Nagy vihart kavart Karancsi Tibor rendőr századosnak a Szeghalmi Rendőrkapitányság felderítő tisztjének hét eleji bejelentése: a hivatásos állomány sem mentes a korrupciótól, a maffiakapcsolatoktól. Hogy állítását igazolja, részletesen feltárta egy 1995-ös olajszőkítésben végzett nyomozásának ügyét, amelyet véleménye szerint a Békés megyei rendőrök vezetőinek asszisztálásával sikerült holtvágányra terelni. A sok száz milliós olajrakomány és a tettesek eltűntek, s azóta is többször tapasztalták, hogy jelentős bűnügyekben azért eredménytelen a rendőrség, mert “föntről" leállítják a nyomozást. ... Kuzma Mihálynak, a főkapitányság tavaly február 27-én elhunyt, szervezett bűnözés elleni szolgálata vezetőjének esete kapcsán kijelentette: barátja és példaképe tragédiájából okulva minden szükséges óvóintézkedést megtett, több példányban sokszorosította bizonyítékait, amelyet folyamatosan a

119

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja média rendelkezésére bocsát.

Kuzma Mihálynak ugyanis szerinte azért kellett meghalnia, mert bízott vezetőiben, és a fővárosba küldte leleplező bizonyítékait, a felettes szervektől remélve a segítséget, amelyet soha nem kapott meg. - Kuzma Mihály nemcsak példaképem, hanem barátom is volt, s meggyőződésem, hogy sem ő, sem pedig a többiek, nem önszántukból vettek búcsút életüktől, felettesei a temetésre sem mentek el, s azt is megtiltották, hogy az állomány részt vegyen rajta - jelentette ki Karancsi.

A szeghalmi rendőr századost tizenhat év szolgálati idő után Orbán Péter országos főkapitány a korábban kezdeményezett etikai vizsgálatra hivatkozva - a sajtóban megjelent cikkeket követően - azonnali hatállyal elbocsátotta. ... Karancsi Tibor menesztésének okát abban látja, hogy túl jól dolgozott. Mielőtt felderítő tiszt lett, Szeghalmon húsz százalék alatti volt az eredményes nyomozás, amely az általa irányított csapatnak köszönhetően ötvenöt-hatvan százalékossá vált. ... így akadtak az olajszőkítő banda nyomára is, akiket Karancsi szerint felettesei szándékosan hagytak futni. ... Három felettese ellen 1977. augusztus 27-én büntető feljelentést készített, mert szerinte alaposan gyanúsíthatók korrupciós összefonódásokkal, ám mielőtt ezt tovább küldhette volna, három ismeretlen férfi vasrúddal félholtra verte. Érthetetlennek tartja, hogy élet-halál között a kórházban fekve senki nem kereste, hogy tud-e tanúvallomást tenni ... Ugyancsak érthetetlennek tartja, hogy inkább sorozatosan elbocsátják azokat a rendőröket, akik elhatárolják magukat a rendőrbűnözéstől, sem minthogy egy pártatlan és független bizottság végre kiderítené, mi is történik a megyében.

Orbán Péter országos rendőr-főkapitány soron kívül vizsgálatot kezdeményezett valamennyi öngyilkos rendőr ügyében...

Rozgics Mária Napi Magyarország 1999.9.28. Tegnap megérkeztek a hivatalos iratok a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz Kuzma Mihálynak, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság szervezett bűnözés elleni szolgálata tavaly elhunyt vezetőjének ügyében. Az 1998. február 27-én a megyei főkapitányság épületében - a hivatalos akták szerint - öngyilkosságot elkövető főrendőr haláláról lapunkban több alkalommal írtunk. A családtagok és a közeli ismerősök elmondták: nem hisznek az önkezűségben. Kuzma Valéria, Kuzma alezredes lánya ... szeptember 21-én a Fővárosi Főügyészséghez fordult, s édesapja meggyilkolása miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett.

Lapunk a múlt évben és az idén is folyamatosan nyomon kísérte a Békés megyei rendőr-öngyilkosságokat, amelyek gyanús körülményeket sejtettek. Ezek közül Kuzma Mihály tragédiája azért váltott ki nagy visszhangot, mert halála előtt három nappal sajtótájékoztatón közölte: "mindent

120

3. fejezet: Közgazdasági alapfogalmak kipakol", s név szerint is megjegyezte, hogy felettesei, Gál, Karakas és Ábrahám az életére törnek. Elmondta azt is, hogy az összes terhelő bizonyítékot felküldte az Országos Rendőr-főkapitányságra, tőlük vár segítséget. Később ezen akták létezését cáfolták, majd fél év múlva titkosították.

Ha megvan az első néhány millió, a többi már megy, mint a karikacsapás. Erről a kamatos kamat intézménye gondoskodik. A hagyományos pénzen alapuló (jelenlegi) gazdasági rendben ugyanis - mint láttuk - akinek nélkülözhető pénze van, annak joga és lehetősége van arra, hogy a pénzét arányos, időszakos díj, azaz kamat ellenében engedje át olyan módon, hogy kamatozó tőkéjéhez mindig az előző évi kamat is hozzáadódik. Ennek matematikáját a következő oldalon látható ábra mutatja be. Az ábrát Helmut Creutz közli, és hozzáfűzi: “Az idő múltával ... egyre jobban megnő ‘magától’ a pénzvagyon és pénzkoncentráció a kamatos kamat hatása által. így az egyre ‘öregedő’ gazdaságban a társadalmi rétegek közötti kiegyensúlyozatlanságnak is kényszerűen nagyobbnak kell lennie.” (H.Creutz “A pénzszindróma” eredeti kiadás 1995, Frankfurt, magyar kiadás HIFA Hungária.)

&i9á9&&i2i9i9i0i :ÓsÓ:Ó:ÓSÓ:Ó:Ó:Ó:Ó:

121

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

DM 800.000

A megnövekedett érték:

i

t l

Megnóvekedett érték: 2.890.000 50 év alatt 12* kamatnál

—744.000 DM 9 %-os kamatnál

f

1

T

I

Egy pénzbetét Yagy hitel¬

1 4I

kihelyezés "növekedése" a kamatok hatására különböző kamatlábak esetén.

i

i

I

T

Időtartam: 50 év

I

T i

400.000

i

/ / /

*i

/

i

I

l

200.000

•

184.000 — •/1 %-os kamatnál DM

/

6

.

/

7

• •

/

/

7

/•

«•

betét:

T 122

- 44.000 DM

3 %-os kamatnál

10.000 DM 0

10

20

30

40

50 év

3. fejezet: Közgazdasági alapfogalmak

9. Erőegyesítés rablás és vér nélkül Az, hogy a jelenlegi nagytőke jellemzően rablás és gyilkolás révén keletkezett, és nem kis mértékben ilyen módon gyarapszik tovább, nem jelenti azt, hogy a gazdasági erőket csak az erkölcsi törvények megsértésével lehet egyesíteni. A nagy erőegyesítést tisztességgel lehetővé tevő történelmileg kialakult formák: a szövetkezetek, és - bizonyos fenntartásokkal - a részvénytársaságok.

A szövetkezet lényege: egy embercsoport kitűz egy közös gazdasági célt - például gyümölcstermelők egy konzervüzem létesítését - majd összerakják megtakarításaikat, és megbíznak hozzáértő, tisztességesnek megismert embereket azzal, hogy az összerakott pénzből hozzák létre és működtessék az elhatározott gazdasági-műszaki szervezetet. Az együttműködésnek igen sok változata lehet. íme két példa: A szövetkezők nem várják el, hogy a konzervüzem nyereséget hozzon, hanem az a céljuk, hogy az általuk termelt gyümölcsöt a közös üzem biztonsággal és jó áron vásárolja fel.

A szövetkezők beérik azzal, hogy közös üzemük a piacon kialakult napi áron vegye meg a terményeiket, de aztán úgy szervezze meg a feldolgozást és az értékesítést, hogy nyereséget hozzon, amin a szövetkezők - valamilyen megegyezéses elv szerint - megosztozhatnak.

A szövetkezet legfőbb döntéshozó szerve a szövetkezők (tulajdonosok) közgyűlése, ahol minden szövetkezőnek egy szavazata van, akkor is, ha a létesítéshez különböző megtakarításokkal járultak hozzá.

A részvénytársaság éppen ezen az utolsó ponton tér el alapjában a szövetkezettől. A részvénytársaság tulajdonosainak (részvényeseinek) közgyűlésén ugyanis kinek-kinek annyi

123

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja szavazata van, amilyen részben tulajdonosa a létrehozott vállalkozásnak (azaz: amennyi részvénye van). Részvénytársaságot lehet úgy is szervezni, hogy a részvények egy zárt kör (egy termelőüzem munkásai, egy település lakosai, az alapanyagot termelő gazdák stb.) tulajdonában vannak, és az alapszabály rögzítheti, hogy meg kell tartani a kör zártságát. Ez azt jelenti, hogy, ha valaki ki akar lépni a körből (kilép a gyárból, elköltözik a községből, stb.) köteles a közgyűlésnek felajánlani a részvényeit. A felajánlott részvényeket a társaság megveszi, és közös tulajdonában tartja mindaddig, amíg jelentkezik valaki, aki újonnan lép be a körbe (a gyár dolgozója lesz, beköltözik a községbe, stb.) és ezzel jogot szerez arra, hogy részvényt vásároljon.

Az ilyen szerveződést zárt részvénytársaságnak nevezhetjük.

A zárt részvénytársaság a szövetkezethez hasonlóan megőrizheti magát a spekulációtól, a kapzsi, élősködő nyerészkedéstől. A részvénytársaságok többsége azonban nyílt részvénytársaság, ahol a részvényeket bárki adhatja-veheti. Ezáltal egyfelől személytelenné, elidegenedetté, embertelenné válhat, másfelől szabad prédája lehet a spekulációnak, a nyerészkedő élősködésnek, tekintet nélkül a közös gazdasági egységben dolgozók és a beszállítók megélhetésére. Az ilyen részvénytársaság akkor lehetne elfogadható olyan emberek társadalma számára, akik erkölcsi alapon, a másik emberre is figyelve akarnak boldogulni, ha igazolódott volna az a mintegy 200 évvel ezelőtt megfogalmazódott feltevés, amely szerint a magára hagyott, ellenőrizetlen piacgazdaság, amelyben mindenki csak a maga hasznát nézi, az ellentétes erők összjátéka folytán végeredményben az emberek túlnyomó többsége számára a legnagyobb jólétet és létbiztonságot nyújtja. Ma már - az elmúlt 200 év tapasztalata alapján - nyilvánvaló, hogy ez a feltételezés (a gazdasági liberalizmus alapfeltételezése) nem igaz. A világ nem így működik.

124

3. fejezet: Közgazdasági alapfogalmak

10. Csereközvetítés és pénzkölcsönzés A pénzzel végzett műveleteknek két alapvető, egymástól merőben különböző típusa van: a csereközvetítés és a pénzkölcsönzés.

A csereközvetítésnél (vásárlásnál) az egyik fél pénzt ad és a másiktól ennek ellenében valami nem-pénzt (árut, szolgáltatást) kap.

A pénzkölcsönzésnél a kölcsönadó ugyancsak pénzt ad a másiknak, de ennek ellenében üzletfelétől is pénzt kap, csak egy későbbi időpontban (pontosabban: egy kötelező ígéretet kap arról, hogy egy meghatározott későbbi időpontban pénzt fog kapni).

A vásárlás egy pillanathoz van kötve: bemegyek a boltba, kiválasztom az árut, kifizetem, és elviszem. A pénzkölcsönzés ezzel szemben időtartamhoz kötődik.

A vásárláshoz tartozó mérce az ár, amit az árukereslet és az árukínálat viszonya, azaz, a piacon jelenlévő árutömeg és pénztömeg viszonya határoz meg. A pénzkölcsönzéshez tartozó mérce a kölcsönkamat, amit a kölcsönkínálat és a kölcsönkereslet viszonya határoz meg.

Az ár - hagyományos pénz esetén - magában foglalja az őskamatot, aminek forrása a nem romló pénz fölénye a romló áruval szemben. (Az inflációra még visszatérünk.)

A kölcsönkamatnak az a forrása, hogy a kölcsönkereslet nagyobb, mint a kölcsönkínálat.

Egy ponton azonban összekapcsolódik a pénzkölcsönzésből eredő kölcsönkamat az áruközvetítésből eredő őskamattal. Fontoljuk meg a következőket:Tegyük fel, hogy egy találmány jelenik meg a piacon, amely nagyon sok üzemben alkalmazható, és ahol alkalmazzák, ugrásszerűen megnöveli

125

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

a termelékenységet. Nyilván nagyon sok gyáros azonnal be akarja vezetni a találmányt, hiszen, aki nem teszi, kiszorul a piacról. így hát mindnyájan megjelennek a bankároknál, hogy a találmány bevezetéséhez kölcsönt kérjenek. A kölcsönkereslet megugrásának hatására a kölcsönkamat is felugrik- mondjuk - évi 10%-ra. A tömeges beruházás időszaka elmúltával a rendkívüli kölcsönkereslet megszűnik, a kamatláb pedig lecsökken 9-8-7%-ra. A pénztulajdonosok azonban éhesek a kamatra, tovább kínálják a pénzüket, így a kamat tovább csökken 6%-ra, majd eléri az 5%-ot, az őskamat szintjét, amelyet a kereskedelem biztosít az árupiacon keresletként fellépő pénz számára. E szint alatt a pénztulajdonosok nem lesznek hajlandók pénzt kölcsönözni. Kimondhatjuk tehát: a kölcsönkamat szintjét a kölcsönkereslet és kölcsönkínálat aránya alakítja, de ennek a hagyományos pénz viszonyai között van egy alsó határa, mégpedig az őskamat.

-

-

11. Kölcsönkamat és beruházás Térjünk vissza előző példánkhoz, amikor egy rendkívüli helyzetben a kölcsönkamat 10%-ra ugrott. Ez azért következhetett be, mert az a bizonyos találmány a termelékenység megjavítása révén úgy megnövelte az iparvállalatok hasznát, hogy a többlethaszon évi összege felülmúlta a kölcsönpénz 10%-os kamatát. Ez a többlet fedezetet nyújtott a hitel visszafizetésére is. Olyan beruházásokra azonban a vállalkozók nyilván nem szánhatták rá magukat, amelyek éves hozama nem érte el a 10%-ot. Amikor megindult a kölcsönkamat csökkenése, egyre több beruházási lehetőség vált pénzügyileg megvalósíthatóvá.

De mivel ez a kölcsönkamat-csökkenés 5%-nál, az őskamat szintjén megállt, kialakult a tartós korlát a fejlesztések számára: csak olyan fejlesztések váltak megvalósíthatóvá, amelyek

126

3. fejezet: Közgazdasági alapfogalmak jövedelmezősége (haszontermelő képessége) nem maradt alatta a fejlesztéshez szükséges pénzösszeg 5%-ának. Hiába volna szükség az új munkásgenerációk számára új gyárakra, a bővülő, vagy növekvő igényű családok számára új, vagy nagyobb lakásokra, stb., ha az új gyárak, házak, stb. működtetésétől nem várható 5% vagy több haszon, nem fognak megépülni az új gyárak és házak, holott, a józan ész szerint, egy új gyár létesítéséhez elegendő volna, hogy a termékek eladásából befolyó összeg fedezze a béreket, a nyersanyagokat, az adót és az épületek, gépek karbantartását és értékcsökkenését. (Értékcsökkenés vagy amortizáció az a pénz, amit félre kell tenni, hogy az elhasználódott épületeket, gépeket stb. a megfelelő időben újakkal pótolhassuk.) Ezt az ellentmondást a józan ész és a gazdasági valóság között, a hagyományos pénzen alapuló gazdasági rendben nem lehet feloldani.

12. A jelenlegi, hagyományos pénzen alapuló gazdaság összefoglaló jellemzése A munkás (vállalkozó, gyári munkás, paraszt, tanár, orvos, rendőr, stb.) azért húz jövedelmet, mert javakat és szolgáltatásokat állít elő, amikre a többi embernek szüksége van.

A kereskedő azért húz jövedelmet, mert közvetíti a cserét.

De miért húz jövedelmet a pénztőkés? Mert különben visszatartja a csereeszközt, a pénzt, és ezzel gazdasági válságot idéz elő. Tehát jövedelmét zsarolással kényszeríti ki, és ezzel megrövidíti (kizsákmányolja) azokat, akik hasznos tagjai a társadalomnak. Ezt pedig a hagyományos pénznek az a sajátsága (fogyatékossága) teszi lehetővé, hogy anyagában nem romolván tulajdonosát az árutulajdonos fölébe helyezi.

127

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

A pénzvagyon kamatos kamattal való (exponenciális) növekedése végletesen megosztja az emberiséget egy kis csoportra, amely a javak és a hatalom egyre nagyobb hányada fölött rendelkezik, és egyre szűkül, és az emberiség túlnyomó tömegeire, amelyek életfeltételei egyre romlanak. Ez a fokozódó szociális világfeszültség szociális világkatasztrófával fenyeget.

A hagyományos pénz másodlagos hatása, hogy a kamatküszöb miatt fenntartja a termelőeszközök (gyárak, hajók, házak, stb.) hiányát a szükséglethez képest. Ugyancsak fontos másodlagos hatás a következő: Mivel a pénzvagyon, és vele az a kamatösszeg, amit az adós termelők fizetnek, exponenciálisan nő, a termelékenység pedig ennél lassabban nő, a termékértékből egyre kevesebb maradna bérre, ha a termelés volumenét nem növelnék. Ez a növekedési kényszer azonban - a véges Földön - egy-két nemzedéken belül ökokatasztrófába torkollik.

128

3. fejezet: Közgazdasági alapfogalmak

ALAPFOGALMAK A MUNKAMEGOSZTÁS FEJLŐDÉSE: •

ÖNELLÁTÓ PARASZTI NAGYCSALÁD

munkamegosztás <- nem, életkor •

(„ősgazdaság”)

ÓKORI ÖNTÖZŐ TÁRSADALMAK (teokráciák)

munkamegosztás <- rend

-

CSEREKERESKEDELEM Péterék 4

munkamegosztás •

Pálék

> tudatos, szabad döntés

Pénz-közvetítette csere

Péterék ?

K v

aff

Pálék iSÍQliíí

Kereskedő 129

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

HÉTFŐN REGGEL

HÉTFŐ

KERESKEDŐ 4/

Ö

® ©

FAZEKASOK 10 X

b)

300 + áruk 'i

&

A 120 10

10X

n\

KEKtSKÍDÓ MM és maradi

nltenupol

•

100 100 k 100 «

«M 200

JSS irma*

NO

IM V-L

GAZOM ml ét tape*

100

<0

«ias 100

cS

©

Q

+|80| + [20|

PÉNZTÁRKÖNYVEK c 120 •120 I 60

t

*

10 X dö

10 X

<˙>

SZERDA

10 X

CIPÉSZEK

KEDD

m

GAZDÁK

200

r

Ü IWl* 100

CPfSZfA

&20j

10 X

•MMUpM

MMMmwMt

>ai 10

120 c

» 105

CSÜTÖRTÖK

<0

M

1 §

©

UO

«

FAZEKASOK tol at tápot

KXt él mtua

idl 20

/

!»•

d íjg

1:0

121

10 X

PÉNTEKEN ESTE

KERESKEDŐ

PÉNTEK

5Ö

g 10 X

-Jj

GAZDÁK CIPÉSZEK

m

<5 d +|dg fl 8 ö

FAZEKASOK

cö «=S

30˙+ KIELÉGÍTETT SZÜKSÉGLETEK 130

3. fejezet: Közgazdasági alapfogalmak

OTTT

KÍNÁLAT

KERESLET

CSERE HA A KERESKEDŐNEK CSAK 100 PÉNZE VAN, DE EGY HÉT ALATT 2X ISMÉTEL MINDEN LÉPÉST, 100 PÉNZZEL IS LEBONYOLÍTJA UGYANAZT A FORGALMAT.

KERESLET = X FORGÁSI SEBESSÉG

rum

SHE

300 PÉNZ 52 FORDULATTAL 52 X 360 ÁRUT / SZOLGÁLTATÁST

JUTTATOTT EL A FOGYASZTÓHOZ 52 HÉT

52 X 360 = 18 720 ÉVES PÉNZFORGALOM KÉR.

EBBŐL 52 X 60 = 3120 KERESK. DÍJ

KÖLTSÉG

KÉR. BÉRE

131

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

KAMAT KÖLCSÖN

y

A

10 friss tojás

r

>&

i

v

il

IDŐ N/

10 friss tojás

A PÉNZKÖLCSÖNZŐ („BANKÁR”) MIÉRT KÖTHETI KAMATHOZ? MERT ZSAROLHAT: VISSZATARTJA A PÉNZT

Zl200\i_§/)20<Si

5% „ŐSKAMAT'I

LEÁLL A CSERE

__

00

CSŐD, MUNKA-

NÉLKÜLISÉG

ÁRU

TŐKE = KAMATOT FIALÓ VAGYON FOGYASZTÓI ÁR TERMELŐI ÁR

KÖLTSÉG ÁRRÉSÉ KAMAT— BANKÁR KÉR. BÉRE /

KÉR.

'

KORLÁTJA: VERSENY 132

>

3. fejezet: Közgazdasági alapfogalmak

KORLÁTJA: A PÉNZ VERSENYE AZ ŐSGAZDASÁGGAL A CSEREKERESKEDELEMMEL 4-5 % A PÉNZ ELŐNYE A VÁLTÓVAL

INDULÓ VAGYON: ÚJ KISVÁLL.HOZ kisipar, kisbirtok NAGYVÁLL.HOZ autógyár, olajfinomító

MUNKÁS BÉRBŐL MEGTAKARÍT: későbbi fogyasztás, kisvállalkozás

TŐKÉS BEFEKTET KAMAT (PROFIT) MIBŐL? „ELSŐ MILLIÓ" RABLÁS, GYILKOLÁS „EREDETI FELHALMOZÁS"

TOVÁBBI MILLIÓK

*

KAMATOS KAMAT

ERŐEGYESÍTÉS RABLÁS ÉS VÉR NÉLKÜL: SZÖVETKEZET, ZÁRT RT 133

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

KÉT - ALAPJÁBAN KÜLÖNBÖZŐ - PÉNZ-SZEREP: +CSEREKÖZVETÍTÉS: pé

nem-pénz (áru) MÉRCÉJE: [ÁRj (BENNE A KAMAT)

r ÁRUKÍNÁLAT / ÁRUKERESLET =

= PÉNZTÖMEG X FORGÁSSEBESSÉG

+PÉNZKÖLCSÖNZÉS: pénz˙z*

későbbi pénz

MÉRCÉJE: I KAMAT I

r KÖLCSÖNKÍNÁLAT KÖLCSÖNKERESLET /

GONDOLATKÍSÉRLET A SZUPERTALÁLMÁNYRÓL

A KÖLCSÖNKAMAT ALSO HATARA: AZ OSKAMAT H BERUHÁZÁS ALSO HATARA: A KÖLCSÖNKAMAT

BERUHÁZÁS TERMÉSZETES ALSÓ HATÁRA: HOZAM > BÉR + ANYAG + AMORTIZÁCIÓ + ADÓ NÖVEKEDÉSI KÉNYSZERE ÖKOKATASZTRÓFA PÉNZVAGYON EXP. NŐ-> KAMATTÖMEG EXP. NŐ V

A BÉRSZINT CSAK TERMELÉSNÖVELÉSSEL TARTHATÓ

134

3. fejezet: Közgazdasági alapfogalmak

ÖSSZEFOGLALÁS A HAGYOMÁNYOS PÉNZGAZDASÁGRÓL A “MUNKÁS” JÖVEDELME <- TERMÉK, SZOLGÁLTATÁS A KERESKEDŐ JÖVEDELME «CSEREKÖZVETÍTÉS A PÉNZTŐKÉS JÖVEDELME*- ZSAROLÁS VÁLSÁGGAL A TERMELŐVAGYON ADDIG TŐKE. AMÍG ŐSKAMAT VAN,

MERT A BEFEKTETŐ NEM MEGY AZ ŐSKAMAT ALÁ.

PÉNZTŐKE (kamatos kamattal) EXPóN, POLARIZáCIóD SZOCIÁLIS

KATASZTRÓFA EXPÓN. TERMELÉSNÖVEKEDÉS ->

ÖKOKATASZTRÓFA Azaz: A GLOBÁLIS KAPITALIZMUS ELPUSZTÍTJA ÖNMAGÁT m m m

és az emberiséget is ?

135

4. fejezet: Pénzreform és a hitelezés társadalmasítása

4. FEJEZET

PÉNZREFORM ÉS A HITELEZÉS TÁRSADALMASÍTÁSA

A PÉNZREFORM SILVIO GESELL TERMÉSZETES GAZDASÁGI RENDRŐL SZÓLÓ TANÍTÁSA NYOMÁN, A HITELEZÉS TÁRSADALMASÍTÁSA ÉLIÁS ÁDÁM TERVEZETE NYOMÁN

137

4. fejezet: Pénzreform és a hitelezés társadalmasítása

1. Pénzreform Silvio Gesellnek az előző fejezetben ismertetett elemzései meggyőzően mutatják be, hogy a jelenlegi gazdasági rendszer visszásságainak - amit a fejezet végén foglaltunk össze - az az alapvető oka, hogy a hagyományos, mintegy 4000 éve kialakult és ma is használt típusú pénz, nem lévén “romlandó", fölényben van az árukkal szemben. A pénz azonban nem természeti jelenség, nem szükségképpen olyan, mint amilyennek történetileg alakult. A pénz állami intézmény, törvényes fizetőeszköz, tehát olyan, amilyennek a törvény előírja. Vezessünk be törvénnyel olyan pénzt, amely éppúgy “romlandó", éppúgy gondot okoz a tulajdonosának, mint az áru az árutulajdonosnak, amely tehát éppúgy kényszeríti a pénztulajdonost a minél gyorsabb továbbadásra, mint az áru a tulajdonosát. Ezt úgy lehet elérni, hogy a pénzért - mondjuk havi fél százalék - használati díjat kell fizetni. A 100 értékű bankjegyet például tulajdonosa (az, akinél éppen van a díjfizetési napon) 50 váltópénz (“fillér") lefizetésével kell, hogy érvényesítse, különben érvénytelenné válik. (Ez sokféle technikával megvalósítható; erre hamarosan visszatérünk.)

Hasonlatot kínál egy másik áruközvetítő, a vasúti tehervagon. A fuvaroztatót a vasút arra akarja késztetni, hogy az igénybevett vagont mielőbb bocsássa vissza a forgalomba.

Ezért - a gyors árukirakodáshoz szükséges idő leteltével - kocsiállás-pénzt fizettet vele. Így készteti a pénzhasználati díj is azt, akinél éppen pénz van, hogy minél előbb vegyen érte árut, vagy kínálja kölcsönként annak, akinek árura van szüksége, de nincs pénze. így jön létre egy új elvű, forgásbiztosított pénz, amit S. Gesell szabadpénznek nevez.

Hogyan működik a szabad-pénz?

139

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

A pénzreform-törvény alapján a kormány Valutahivatalt állít fel. A Valutahivatal a hagyományos pénzt új, forgásbiztosított (használati díjjal terhelt) pénzre cseréli, majd szükség szerint további szabadpénz-bankjegyeket nyomattat és átadja a kormánynak forgalomba hozásra, valamint, ha kell, bankjegyeket von be. (A bevonás pl. egyszerűen úgy is történhet, hogy a Valutahivatal nem, vagy csak részben pótolja új bankjegyekkel a forgalomban lévő pénztömeg - használati díj folytán előálló - havi csökkenését.)

A Statisztikai Hivatal figyeli és jelenti az általános árszínvonal alakulását. Általános áremelkedés esetén a Valutahivatal pénzt von be (csökkenti a keresletet), általános árcsökkenés esetén pénzt bocsát ki (növeli a keresletet). Ezzel fenntartja a szilárd árszínvonalat. Ez az egyetlen feladata.

A kamat helyett a pénzforgás motorja a pénzügyi reform után a használati díj. A 0%-tól fölfelé haladó kamatlépcső helyébe a 0%-tól lefelé haladó használati-díj lépcső kerül. Ezt a Helmut Creutz már idézett könyvéből átvett ábra szemlélteti.

FORGÁSBIZTOSÍTÁS kamattal

pénzhasználati díjjal

+ 6-8% hosszú lekötésű betétekért + 3-6% rövid | lekötésű betétekért + 0,5-1%| látra szóló betétekért 0% készpénzért

0% hosszú lekötésű betétekért - 0,5-1% rövid lekötésű betétekért - 3-6% l látra szóló betétekért | - 6-8% készpénzért (Helmut Creutz ábrája) 140

4. fejezet: Pénzreform és a hitelezés társadalmasítása

Milyen technikával valósíthatjuk meg a szabadpénz időszakos értékvesztését? Másként fogalmazva: hogyan szedheti be az állam a pénzhasználati díjat?

Nézzük meg először azt az egyszerű módot, amelyet S.Gesell ír le alapvető könyvében. Ezt a gyakorlatban is kipróbálták az 1930-as években, amikor a Gesell által ajánlott újelvű pénzt több nyugat-európai és egyesült államokbeli városban helyi pénzként bevezették. (Lásd “2. A szabad pénzzel szerzett eddigi tapasztalatok” pontot.) Gesell könyvében a következő példa-ábrákat találjuk:

5retgelb Hhrict Jettel <f< #om Jfnfabrr nart) Vlmuei|ung *u ormod* flönhiflcn. ör (jill barm on alien Jnrtd)4faffen, UDr Wfridjl unó

tm Söctfcljt:

(fin

íuuiöert Dínrf.

7

s

1.

6.

A.

1.

Sert- Ott- 'JtoD. Tej

Zr

; i

1.

*

•

r

r

I

*

j

Z

t

5

11.

r

tlufl. ia

'Uufl.

• ís :

*

« »

s

• :

j 23

"Mufl i

i

a

13.

8.

10.

Sept. Olt. 91cp

'Lej.

20

15

15.

©ept. Ott

22.

8ept

27.

17

9lou. tlej 22.

24.

Ott. 9)oo. 7+t

29. i

6ept.

:

29. ;

©rj.

„SZABADPÉNZ Ezt a cédulát birtokosa az útmutatás szerint ki kell, hogy egészítse. Akkor minden állami pénztárnál, bíróság előtt és a forgalomban értéke:

Egyszáz márka Állami Valutahivatal” 141

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja (Gesell a közölt példákban heti díjfizetést mutat be; mi - a tényleges megvalósításokat követve - havi díjfizetést ajánlunk. Ez a lényeget nem érinti.)

A mindenkori birtokos azáltal fizeti meg a heti értékvesztést, hogy a megfelelő mezőt aprópénz-szelvénnyel leragasztja.

(Lásd a következő oldalon az 1. és 2. magyarázatot.)

Watt rfifer na# Öröavf őD

ur m re as is .- m m te. m m i .

a

3

mMmm« wi <

o

qt»

í

pPQJft ippii Jftpj UQftfi

(íinc

9Barf

7 cr.

!

1 iHfic&swiibruwgsaint 142

e

‘i*

Aprópénzcédula Feliratai: ,SZÜKSÉG SZERINT TÉPJE LE!” „ÁLLAMI VALUTA HIVATAL” „EGY MÁRKA SZABADPÉNZ” (Lásd a következő oldalon az 1. magyarázatot.)

1 márkás szabadpénz-cédula A forgási veszteséaz 5 mező esedékesség szerinti felülragasztásával fizetik meg.

Feliratai: „EGY MÁRKA SZABADPÉNZ” „ÁLLAMI VALUTAHIVATAL” (Lásd a következő oldalon a 2. magyarázatot.)

4. fejezet: Pénzreform és a hitelezés társadalmasítása

Ezekhez az ábrákhoz Gesell a következő magyarázatokat fűzi: Magyarázat a szabadpénzhez 1. A szabadpénzt 1-5-10-50-100-1000 márkás cédulákon bocsátják ki. Ezeken a fix cédulákon kívül aprópénz-cédulákat is adnak ki, az előző oldalon látható minta szerint, amely a bélyeg-ívhez hasonlóan van kialakítva, és arra szolgál, hogy a szükséges mezők letépésével bármilyen összeget 1 márkáig kifizessenek: ezek tehát a korábbi 1-2-5-10 és 50 pfenniges aprópénzt helyettesítik. (Egyidejűleg ezek az aprópénz-szelvények arra is szolgálnak, hogy a fix pénzcédulák fizetőerejét az esedékes heti mezők felülragasztásával forgalomban tartsák /lásd lent a 2-t/.) A közületi pénztárakhoz befolyó aprópénzszelvényeket már nem viszik be a forgalomba, hanem mindig új cédulával pótolják.

2. A szabadpénz hetente elveszíti vásárlóereje egy ezrelékét (1%o), mégpedig birtokosa terhére. Az említett aprópénz-szelvény felragasztásával a tulajdonos a cédula fizetőerejét mindig ki kell, hogy egészítse. Például a két oldallal előbb látható mintán a 100 márkás bankjegy ilyen szelvények felragasztásával augusztus 10-ig van kiegészítve. Aki ezt a bankjegyet kapja, természetesen el akarja kerülni ezt a veszteséget, igyekszik a pénzt, amilyen gyorsan csak lehet, továbbadni, mert ha kénytelenségből magánál tartja, kb. szeptember 10ig, akkor már 5x10=50 pfenniget rá kell fizetnie, amennyiben az aprópénzből 5x10 pfenniget leszakít és felragasztja a százmárkás bankjegyre. így a pénz forgás-nyomás alatt van, amely odahat, hogy mindenki mindig azonnal készpénzzel fizet, törleszti adósságát, és az esetleg még azután megmaradó pénztöbbletet ugyanazzal a sietséggel a takarékpénztárba viszi, amely a maga részéről ismét azon kell, hogy legyen, hogy a takarékbetétekhez átvevőt csalogasson, ha szükséges a kamatláb leszállításával.

3. Az év végével minden pénzjegyet újjal cserélnek ki.

143

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

A mai számítógépes technika “elegánsabb” megoldásokat is lehetővé tesz. Egy ilyent példaképpen ugyancsak bemutatunk: Minden természetes és jogi személynek egyszámlája van egy általa választott pénzintézetnél. Az egyszámla látra szóló részre (erről bankkártyával is vehet fel készpénzt) és egy lekötött részre tagolódik.

• Az egyszámla látra szóló részén lévő követelésből számítógépes program minden hónapfordulókor átutal a Kincstár javára x% pénzhasználati díjat.

• A bank-automaták 100, 500, 1000, 5000, 10.000 forintos bankjegyeket adnak ki. A bankjegyeket egy üres “ablakkal” helyezik az automatákba. Az automaták a kiadáskor az ablakba nyomtatják az évszámot és a hónapot. A kiadott bankjegy a hónap végéig érvényes. A lejárt bankjegyek a következő hónap 15-ig folyó havi bankjegyekre beválthatók, vagy az egyszámlára befizethetők, mindkét esetben a pénzhasználati díj levonásával.

• A lekötött betétekből - a lekötés tartamától függően - nem, vagy csökkentett összegben utalnak át a Kincstárnak pénzhasználati díjat.

• Az 1, 2, 5 és 10 forintos váltópénz-érméket évente cserélik (pl. az egyik évben kör-, a másikban nyolcszög-alakúak, stb.) A lejárt érméket az évi pénzhasználati díj levonásával a következő év január 31-ig lehet érvényesre cserélni. *

2. A szabadpénzzel eddig szerzett tapasztalatok Margrit Kennedy: “Geld ohne Zinsen und Inflation” c. könyve “Első kísérletek kamatmentes pénzzel” c. fejezetének fordítása kis rövidítéssel, a forráshivatkozások nélkül, Goldmann Veriag 1990. 42-45. old.

A harmincas években a geselli szabad gazdaság hívei vállalkoztak arra, hogy kísérleteket folytatnak a kamatmentes 144

4. fejezet: Pénzreform és a hitelezés társadalmasítása

pénzzel elgondolásaik helyességének bizonyítására. Németországban, Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban fáradoztak szabadpénz bevezetésén, hogy a munkanélküliséget megszüntessék. A legsikeresebbnek az osztrák Wörgl kísérlete bizonyult.

A Tiroli Piac, amely annak idején 4200 lakost számlált, 1932-ben kezdett el foglalkozni a pénzreform témájával. A polgármester meggyőzött kereskedőket és közigazgatást, hogy sokat nyerhetnek és semmit sem veszíthetnek, ha végrehajtanak egy pénzkísérletet, úgy, ahogy Silvio Gesell javasolja “A természetes gazdasági rend” c. könyvében.

A lakosok beleegyeztek, és így a Jóléti Bizottság saját pénzjegyet bocsátott ki 32.000 Schilling értékben, amelyet “munkabizonylat”-nak neveztek el. Ugyanilyen összegű hivatalos osztrák valutával fedezték, és ezért azzal egyenértékűnek tekintették. A város ezekkel a pénzjegyekkel fizetett béreket és anyagokat. És az ismét meginduló adóbevételek segítségével egy síugró-sáncot építettek, megjavították az út- és csatornarendszert. A kereskedők elfogadták az új pénzt. E csereeszköz használati díja havonta 1% volt, tehát évi 12%, és mindenkinek érvényesítenie kellett, aki a pénzjegyet a hónap végén birtokolta. Az érvényesítés egy, a névérték egy százalékának megfelelő értékű bélyeggel történt, amelyet a hátoldalra ragasztottak. E bélyeg nélkül a pénz érvénytelen volt. A kis díj úgy hatott, hogy mindenki, aki ezt a pénzt fizetségként megkapta, a lehető leggyorsabban ismét kiadta, hogy a használati díj fizetését elkerülje. Egy év alatt a 32.000 munkabizonylat 463-szor fordult meg, és ilyen módon (32.000x463) 14.816.000 Schilling forgalmat tett lehetővé.

Abban az időben, amikor Európa sok országában tetemes munkanélküliséggel kellett harcolni, Wörgl-ben egy év alatt a munkanélküliség 25%-kal csökkent. A városi közigazgatás által beszedett 12% pénzhasználati díj 3840 Schilling volt, amit közcélokra fordítottak; azaz a község jólétére és nem egyesek gazdagodására.

145

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

Amikor aztán Ausztriában több mint 170 község kezdett érdeklődni a modell iránt, az Osztrák Nemzeti Bank veszélyeztetve látta a monopóliumát. Közbenjárt, és betiltatta ezeknek a helyi pénzeknek a további használatát. Ugyanez lett a sorsuk a megfelelő kísérleteknek Svájcban és Franciaországban is.

Németországban sem illettek bele a harmincas évek szabadpénz és cserekor kísérletei a nemzetiszocialista- központosító pénzrendszer-koncepcióba. Az 1929-ben alapított Wára-cseretársaság, amely 1931-ig fennállt, Schwanenkirchen-t a válság közepette csodálatos gazdasági fellendüléshez segítette. Ámde ennek a magán-alapon létrehozott, régiók fölötti önsegítő akciónak a kisegítő pénzekről szóló 1931. december 30-i szükségpénz-rendelet véget vetett. A Wára-pénzjegyek kibocsátását, továbbadását és elfogadását (amelyet ugyancsak 1%-os bélyegekkel ragasztottak felül, hogy a havi leértékelést kiegyenlítsék) betiltották. (...)

Dieter Suhr “The Capitalistic Cost-Benefit Structure of Money” (a pénz tőkés költség-haszon struktúrája) című könyvében Cohrssen beszámol arról a kísérletről, amely 1933-ban Gesell koncepciójának a “Stamp-Scrip-Movement" (bélyegpénz-mozgalom) keretében való bevezetésére irányult.

Cohrssen munkatársa volt Irving Fisher-nek, az USA egyik legismertebb közgazdászának és pénzteoretikusának. Fisher, aki magát “Gesell kereskedő szerény tanítványának" nevezte, támogatta a kamatmentes pénzzel folytatott kísérleteket az USA-ban. “A szabadpénz” mondta egyszer Fisher “a legjobb szabályozója lehetne a pénz forgási sebességének, amely a legzavaróbb tényezője az árszínvonal stabilizálásának. Helyes alkalmazása esetén néhány hét alatt kisegítene bennünket a válságból". Abban az időben az USA-ban több mint száz község, köztük több nagyváros, tervezte olyan pénz bevezetését, amely a Wörgl-beli munkabizonylatokhoz hasonlóan funkcionált volna.

A washingtoni munkaügyi, belügy- és gazdasági minisz146

4. fejezet: Pénzreform és a hitelezés társadalmasítása

térium foglalkozott erre vonatkozó javaslatokkal, és bár közülük egyik sem ellenezte, nem voltak képesek arra, hogy kieszközöljék az engedélyezését. Végül Dean Acheson, későbbi belügyminiszter, megkérdezte Russel Sprague harvardi professzort, a kormány gazdasági tanácsadóját, mi erről a véleménye.

Cohrssen emlékszik egy találkozásra Sprague professzorral, amely nagyon szívélyesen folyt le, és ahol Sprague úgy gondolta, hogy alapjában semmit nem lehet felhozni az ellen, hogy bélyegpénzt bocsássanak ki új munkahelyek létesítése érdekében. Mégis azt vetette fel ellene, hogy a szándék ennél sokkal messzebbre tekint: ez egy olyan intézkedés volna, amely tökéletesen átstrukturálná az amerikai pénzrendszert, és neki nincs felhatalmazása arra, hogy egy ilyen masszív változtatást támogasson.

Ezzel a "Stamp-Scrip” mozgalomnak hirtelen vége szakadt, egy olyan modell-projektnek, amely valószínűleg valódi pénzreformhoz vezetett volna. (...)

3. Infláció, bruttó és nettó kamat Az infláció a pénz vásárlóerejének csökkenése. Megnyilvánulási formája: általános, valamennyi árura és szolgáltatásra kiterjedő, nagyjából azonos mértékű áremelkedés.

Megkülönböztetünk tipikus és atipikus inflációt.

A tipikus (klasszikus) infláció oka: a piacon egy időpontban tetemesen megnő az árukínálattal szembenálló pénzmennyiség, tehát a fizetőképes kereslet, vagy lecsökken a pénzmennyiséggel szembenálló árumennyiség (pl. rossz termés) és mivel a kereslet-kínálat törvénye a piacon kínált árutömeg árösszegét automatikusan egyenlővé teszi a piacon kínált pénztömeg névleges értékével (a bankjegyekre nyomtatott ill. az érmékre vert értékszámok összegével), az eredmény az

147

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

áruk árának általános emelkedése.

A pénztömeg ilyen ugrásszerű megnövekedését az aranypénz korszakában (nagyjából a 20. század harmadáig) jellegzetesen új aranylelőhelyek feltárása-megszerzése (pl.

Amerikának “felfedezése” utáni kifosztása) okozta, a papírpénz korszakban pedig az okoz tipikus (klasszikus) inflációt, ha az állam (a jegybank) több papírpénzt nyomtat és hoz forgalomba, mint amit az árukínálat megnövekedése vagy a pénzforgás lelassulása indokol.

Az az infláció, amely Magyarországon évek óta keseríti életünket, nem ilyen okból fakad, ezért atipikusnak nevezhető.

A mi jelenlegi inflációnk alapvető oka a forint úgynevezett csúszó leértékelése (havi, előre bejelentett mértékű hivatalos értékvesztése a világpiac vezető valutáival szemben), és a közüzemi díjaknak államilag megállapított ütemes emelése. (Mindkettő a nemzetközi pénzvilág érdekeit szolgálja, az első a beáramló spekulációs tőke hasznát biztosítja és teszi kockázatmentessé, az utóbbi a magyar közműveket a privatizáció során megszerző „multik” extraprofitját biztosítja.)

Az infláció - akár tipikus, akár atipikus - lényegében kikerülhetetlen adó, amely elsősorban a kispénzű embereket sújtja, mert a munkások (beleértve a köztisztviselőket, pedagógusokat, egészségügyieket stb. is) legtöbbször az általános áremelkedésnél kisebb mértékben tudják kiharcolni bérük emelkedését, nem is beszélve a nyugdíjasokról, a családipótlékosokról stb. A gazdagok, a nagytőkések meg tudják óvni magukat az inflációs veszteségektől. A hitelnyújtók azzal védekeznek az infláció ellen, hogy a pénzromlás arányában növelik a kamatot. Ezt a növekményt Gesell hausse prémiumnak nevezi.

(A gazdasági élet hullámvonalának felfelé menő szakaszát, amelyre az árak általános emelkedése jellemző - francia eredetű szóval - “hausse”-nak /ejtsd: hossz/ nevezik.) Egy másik kamatnövekmény is van, amit a pénzkölcsönzök a szokásosnál bizonytalanabb adósaiknak számítanak fel. Ezt Gesell kockázati prémiumnak nevezi. Az egyik, vagy mindkét növekményt 148

4. fejezet: Pénzreform és a hitelezés társadalmasítása

tartalmazó kamat: bruttó kamat, az ilyen növekményektől megtisztított kamat a nettó kamat.

Felmerülhet a kérdés: "A pénz értéke ma is csökken (infláció), a reform után is (használati díj) - mi a különbség?” Erre a kérdésre az alábbi egybevetés ad választ: ES PÉNZÉRTÉK A PENZREFORM és UTÁN ELŐTT Inflációban minden pénz- A Valutahivatal működése folydarab(bankjegy) leértéke- tán az árszínvonal szilárd, az lődik az általános árszint- egyes pénzdarabok (bankjeemelkedésnek megfelelő- gyek) tehát nem értékelődnek le, hanem a díjfizetési fordulónap en. után vagy teljes értékben fennmaradnak (ha a díjat lerótták), vagy megszűnnek, mint pénz (ha a díjat nem rótták le).

A pénztömeg (vásárlóerő) csökken.

INFLÁCIÓ

_

_

Az infláció a magánpénzkészletek miatt rosszul szabályozható.

Nincs magán-pénzkészlet, így az infláció jól szabályozható.

A használati díj csak a pénzviszAz infláció vásárlóerőt szatartóktól von el vásárlóerőt, von el “munkásokétól; a “munkások” zömétől, akik hóa tőkések meg tudják védeni vagyonuk értékét, napról-hónapra élnek, nem.

A “munkásokétól elvont pénzt az állam - ha megtartotta pénzkibocsátási jogát - lefölözheti. Ha nem, ez a tőkéseké.

A megtakarítók nem

A használati díj az államkaszszába folyik be, tehát közcélra

fordítható.

_ szenvednek veszteséget.

149

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

4. A másik munka nélküli jövedelem a kamat mellett: a földjáradék Korunk nagy társadalomjobbító irányzatai szerint a társadalmi igazságtalanságok legfőbb forrása a munka (teljesítmény) nélkül húzott jövedelem (persze nem számítva a rászorultaknak másodlagosan juttatott jövedelmeket). Silvio Gesell gazdasági világképe szerint a “munkások” (parasztok, utcaseprők, orvosok, királyok, stb.) által létrehozott társadalmi össztermékből a hagyományos pénz által meghatározott gazdaságban két csoport húz teljesítmény nélküli jövedelmet: a pénzt (személyes szükségleteik fölött) tulajdonlók és a termelőtőke-tulajdonosok a kamatot, a földtulajdonosok pedig a földjáradékot. A maradék a munkabér-alap, amely a verseny szabályai szerint oszlik meg a “munkások” között.

Mint láttuk, a szabadpénz olyan viszonyokat teremt, amelyek között megindul a kamatláb nullához tartó csökkenése, ezzel a kamatjáradék megszűnése. A földjáradékot amely a legrosszabb még müveit földrészletnél jobb földek hozamtöbblete - nem lehet megszüntetni, azonban megfelelő bérleti díjjal el lehet vonni a földhasználótól, és közcélokra lehet fordítani. (A földjét bérbeadó magántulajdonos is elvonja a bérlőtől a földjáradékot, persze magánhasznára.) Elvi alapja az, hogy a Földet minden ember, az egész emberiség minden nemzedéke ingyen, adottságként kapta, ennek megfelelően évezredeken keresztül nem is volt magántulajdonban. A földjáradék közcélokra fordításához ezt az elvet kell újraérvényesíteni. Ehhez azonban nem szükséges a jelenlegi földtulajdonosokat kisajátítani, elegendő egy olyan - “piac- és eurokonform” - törvény, amely elővételijogot ad minden eladásra szánt földrészlet esetén a területileg illetékes önkormányzatnak, és gondoskodik 150

4. fejezet: Pénzreform és a hitelezés társadalmasítása

a fokozatos köztulajdonba vétel pénzügyi feltételeiről. (“Drávakeresztúron például az önkormányzat olyan helyi rendeletet hozott, ami szerint elővásárlási joga van az eladásra kínált külterületi földek vonatkozásában. Elkülönített pénzalapjából folyamatosan szeretné megvenni azon földeket, amiket nem helyi gazda vásárolna meg, - később mintegy bázisát szolgáltatva a földeknek azok számára, akik gazdálkodni szeretnének a faluból.” - Ormánság Alapítvány SAPRI pályázata 1999.)

A területi önkormányzatok árverésen adják bérletbe a földrészletet annak, aki a legtöbb bérleti díjat ígéri, és megfelel a törvényes feltételeknek. (A törvényes feltételek tekintetében érdemes a dán példát figyelembe venni.) A bérleti szerződés mozgó bérleti díjat állapít meg. Ez azt jelenti, hogy néhány évenként törvényben szabályozott eljárással megállapítják, hogyan alakult az árveréseken az adott jellemzőkkel rendelkező földrészlet bérleti díja (hogyan változott a földjáradék), és ezzel módosulnak (nőnek vagy csökkennek) a korábban megkötött bérleti szerződések alapján fizetendő összegek.

5. Az újelvű pénzen alapuló kamatmentes piacgazdaság összefoglaló jellemzése Az újelvü (használati díjjal terhelt és így forgásbiztosított) pénzen alapuló piacgazdaságtól - akárcsak egy országbelimegvalósulása esetén is- várható, hogy (ahol megvalósul) megszűnnek azok a visszásságok, amelyek a hagyományos pénzen alapuló gazdaságot jellemzik. (Lásd az előző fejezet utolsó pontját.) Tételesen: Megszűnik a teljesítmény nélküli jövedelem (a kamat • és a földjáradék), tehát a (szélesen értelmezett) munkások a teljes munkabér-alapon osztoznak. Röviden: megszűnik

151

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

a kizsákmányolás.

Megszűnik a kamat (vele persze a kamatos kamat is), ezzel leáll az a folyamat, amely az emberiséget egyre mélyebben osztja meg (polarizálja) a vagyonnal és hatalommal rendelkezők egyre kisebb csoportjára és a vagyontalan kiszolgáltatottak egyre nagyobb és egyre inkább szegényedő tömegére. Az eddig felhalmozott pénzvagyonok vagy termelővagyonná válnak, amely kamatot nem, csak (vállalkozói) “munkabért” és vagyonpótlást célzó amortizációt fial, vagy a tulajdonosok fokozatosan felélik pénzvagyonukat. Ezzel tehát a vagyonszerkezet egyre egészségesebbé válik.

Megszűnik a termelő beruházásokat fékező 5%-os (ős)kamatküszöb, ennélfogva - a természeti feltételek korlátái között - akadálytalanul bővül a gyárak, hajók, házak, stb. száma mindaddig, amíg az egészséges szükségletek ki nem elégülnek.

Megszűnik a kamat termelésbővítéssel (növekedéssel) való kitermelésének kényszere, amely meggátolja, hogy a termelők figyelembe vegyék a fennmaradás természeti (ökológiai) feltételeit.

Megszűnik az időről-időre előálló pénzvisszatartás, nem jönnek létre az ennek következtében fellépő (megtévesztően “túltermelésinek” hirdetett) gazdasági válságok, csődökkel és tömeges munkanélküliséggel.

Feltéve, hogy a Valutahivatal szakszerűen, és a közérdeket szolgálva működik, tartósan szilárd általános árszínvonal alakul ki, amely jelentősen megkönnyíti a gazdasági tervezést mind a termelés, mind a fogyasztás területén.

Ezzel tehát a (kispénzűeket sújtó) infláció eltűnik a gazdasági életből.

Összefoglalva: Jó feltételek jönnek létre a Földön (vagy az adott országban) egy új korszakba, a nyugodt, harmonikus, tisztes anyagi feltételek között leélhető élet korszakába való belépés számára.

152

4. fejezet: Pénzreform és a hitelezés társadalmasítása

6. A hitelezés társadalmasítása Mint az előző MIÉRT VAN SZÜKSÉG HITELEZÉSRE? fejezetben már megtárgyaltuk, minden vállalkozáshoz induló vagyonra van szükség. Ha a vállalkozónak nincs elég megtakarított pénze, akkor az induló vagyonhoz hitelből juthat hozzá.

Hasonló a helyzet akkor is, ha a vállalkozó bővíteni akarja a vállalkozását. (Itt most nem foglalkozunk a fogyasztási hitellel, amire akkor kerül sor, amikor valaki előbb akar valamilyen fogyasztási cikket megvásárolni, és utólag akarja megtakarítani az árát.) Ezért a pénz a modern gazdaságban túlnyomórészt hitelként jut el a vállalkozókhoz.

A hitelrendszernek SZÜKSÉGLET ÉS KERESLET nem a pénzszükséglettel, hanem a pénzkereslettel szemben kell pénz- (hitel-) kínálatot állítania. Gesell így ír erről (III.rész 8.fejezet): “A pénz iránti keresletnek nincs semmi köze ehhez a pénz iránti szükséglethez. Pénz iránti szükséglete van a kol¬

dusnak, az államnak, a kiuzsorázott parasztnak, a kereskedőnek, a vállalkozónak is, aki egy váltóból pénzt akar csinálni; pénz iránti keresletet csak az támaszt, aki árut kínáleladásra.

A pénzszükséglet sokértelmü, a pénz iránti kereslet egyértelmű dolog. Szükséglet pénz iránt egy személytől, a kereslete pénz iránt egy dologtól, az árutól indul ki. A koldus alamizsnát akar, a kereskedő bővíteni akarja az üzletét, a spekuláns versenytársaival együtt pénzt akar kiszívni a bankokból, hogy egyedüli vevőként léphessen fel a piacon, a paraszt beleesett a csapdába, amit az uzsorás állított számára. Mindnyájuknak szörnyen szükségük van pénzre, anélkül, hogy pénz iránti keresletet tudnának támasztani, mert ez nem az emberek gondjából ered, hanem az áruk készletéből és kínálatából.”

153

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

A KÖZÉRDEK BIZTOSÍTÁSA, HITELTESTÜLETEK Naivnak bizonyult az a vélekedés, hogy a fejlesztők-bővítők és a hitelbankok versenye gondoskodik a társadalom erre fordítható forrásainak optimális (a közérdeket legjobban szolgáló) elosztásáról. Erről bárki meggyőződhet, aki átlapozza az elmúlt évek magyar sajtóját. (A legújabb bizonyítékot erre a Postabank vezetése és hatalmi szövetségesei által közérdekellenesen érdemtelenek javára elherdált legalább százmilliárd forint szolgáltatja.) Jól jellemzi a kialakult helyzetet az MNB “A hazai bankrendszer távlati fejlődésének kérdésére, tanulmánya (idézi Varga István, “Üzleti 7” 1999.9.27.): “Hosszabb távon is problematikus lesz Magyarországon a kis- és középvállalkozások finanszírozása, mert a külföldi tulajdonú bankok távol tartják magukat, és a hazaiak is egyre inkább visszavonulnak hitelezésüktől.”

A jelenleginél tehát várhatóan jobb megoldás a hitelrendszertársadalmasítása. Köztiszteletben álló személyekből határozott időre szóló közvetlen választással helyi, középszintű és országos hiteltestületeket kell létrehozni. A hiteltestületeket saját szakértő apparátusuk segíti. Az Országgyűlés hatásköre a központi költségvetés, az adók, és a központi forrásokból nyújtható hitelek éves keretének megállapítása. Az e keretből való hitelnyújtás, az ilyen hitelek feltételeinek megállapítása a hiteltestületek hatásköre, és nyilvános. Az állami pénz- és hitelpolitika tehát nem jegybanki hatáskör.

E tekintetben Kossuth Lajos helyesen mutatta meg a követendő utat. 1848. augusztus 20-án az Országgyűlésben mondta: "... azon nézetben vagyok, hogy - amíg befolyásom lesz Magyarország ügyeibe - a banknak nem akarom azon hatalmat adni kezébe, hogy ő szabályozza Magyarország pénzügyeit: őt csak eszközül, s mintegy tisztviselőül akarom használni bizonyos határok között. Ez okból nem ő bocsátja ki a pénzt, hanem csak kezeli bizonyos jutalomért.” (Faragó Miksa: “A Kossuth-bankók kora”.

Nyugat kiadása Budapest, évszám nélkül.)

S.Gesell - becslés alapján - évi 6%-os pénzhasználati díjat ajánl. (Mint “A szabadpénzzel eddig szerzett tapasztalatok” pontban olvashattuk, pl. a Wörgl-beli sikeres megvalósításnál 154

4. fejezet: Pénzreform és a hitelezés társadalmasítása

havi 1%, azaz évi 12% volt a mérték.) Éliás Ádám mutatott rá arra, hogy - ha el is fogadjuk, hogy az áruk átlagos tartásköltsége mintegy évi 6% - a különböző áruk tartásköltsége erősen szóródik (pl. szőlő és csizma), és egy nagy tartásköltségű áruval szembeni előnyt nem egyenlít ki az átlagnak megfelelő pénzhasználati díj. Ezért kell a szabadpénz bevezetése mellett a hitelezést is társadalmasítani, már csak azért is, mivel a hagyományos pénz közvetítette cserében a pénztulajdonosnak nemcsak az ad előnyt, hogy cseretárgyát, a pénzt nem terheli tartásköltség, hanem az is, hogy a - spontán vagy nem spontán - kialakult (polarizált) pénzhatalmi viszonyok között nincs versenytársa, aki - amíg ő kivár - belép a termelő és a fogyasztó közé, és lebonyolítja a cserét.

Más okok mellett ezért is szükséges a pénzhasználati díj mellett a hitelezés társadalmasítása is, aminek folytán, ha a magán-pénztulajdonos - a kereskedőn keresztül - pénz-viszszatartással zsarolni akarja a termelőt, a termelő - egymaga, vagy társaival szövetkezve - hozzájuthat eszközökhöz, amelyekkel áruját eljuttathatja a fogyasztókhoz. Ennek már lehetősége is visszatarthatja a kereskedőt attól, hogy zsarolással próbálkozzék.

Felmerül a kérdés, hogy nem elegendő-e egymagában a hitel társadalmasítása? Nem, mégpedig azért nem, mert ha a pénzt nem terheli tartási költség (pénzhasználati díj), fennmaradnak a magán-pénzkészletek, és ezzel az általános (nem egy konkrét árura irányuló) pénzvisszatartás indítéka, amely az általános árszínvonal időszakos ingadozását, és ezzel a “túltermelési” válságokat okozza. A két eszköz tehát együtt alkalmazandó.

Ami a költségvetésből nyújKAMATMENTES KÖZHITEL tott hitelek kamatát illeti, abból kell kiindulni, hogy az állam feladata gondoskodni arról, hogy csereeszköz, pénz álljon a polgárok rendelkezésére, éppen olyan szolgáltatásként, mint a közbiztonság, az alapoktatás, stb. A gazdasági tevékenység155

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja hez szükséges pénzt - a többi közszolgáltatáshoz hasonlóan - önköltségen kell a vállalkozók (köztük a gazdák) rendelkezésére bocsátani. A pénz “önköltsége”: a pénzkezelés költsége, valamint az az összeg, amely a gondos hitelkihelyezés esetén is bekövetkező veszteségeket fedezi. Ez 1-2%-os kezelési díjnak felel meg. (Figyelemre méltó, hogy Japánban a rövid lejáratú hitelek kamata 0,5-1% körül mozog.)

A HITELEK FORRÁSAI A hitelek egyik forrása a “munkások” megtakarítása: az a pénz, amit a munkások későbbi fogyasztásra (lakásra, öregségre, stb.) tesznek félre keresetükből. A hiteligénylő az ilyen félretett pénzeket felhasználhatja induló vagyonként vagy vállalkozás-bővítésre, és úgy gazdálkodik, hogy a hitelt a vállalkozás nyereségéből és/vagy amortizációból visszafizethesse akkorra, amikor a megtakarító fel akarja használni.

A hitelek másik forrása az amortizáció. (Ez az az öszszeg, amit a vállalkozás bevételéből félre kell tenni annak érdekében, hogy amikor az elhasználódó termelőeszközöket pótolni kell, rendelkezésre álljon az ehhez szükséges pénz.) A felhasználásig ezeket az összegeket is megkaphatják a hiteligénylők.

A hitelek harmadik forrása az állami költségvetés.

(Az e forrásból nyújtott hiteleket nevezzük közhiteleknek.) A költségvetés alapvető kiadásai a közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, igazságszolgáltatás stb.) fenntartását szolgálják, alapvető bevételei pedig az ezt fedező adók. Miből tevődhet össze az állami költségvetés terhére nyújtható hitelkeret?

Ha a gazdaság várhatóan bővül, és az ennek során fellépő árukínálatot várhatóan nem fedezi a pénzforgalom megfelelő felgyorsulása, az állam pénzkibocsátással (emiszszióval, bankjegynyomtatással) hozza létre a szükséges többletkeresletet. A kibocsátott “friss” pénzt az állam részben vagy egészben a vállalkozóknak nyújtott hitelekként hozhatja forgalomba.

156

4. fejezet: Pénzreform és a hitelezés társadalmasítása

Hitelezésre fordíthatók a költségvetés által korábban nyújtott hitelekre befolyó törlesztések.

Ha a költségvetésbe bármilyen okból több adó folyik be, mint amennyi a közszolgáltatásokhoz szükséges, a többlet ugyancsak a hitelkeret bővítésére fordítható. (Van egy adófajta, az örökösödési adó, amelyet eleve kívánatos a nemzeti vagyon növelésére fordítani, ennek is egyik módja a vállalkozói beruházásokra nyújtott hitel lehet. Erre még visszatérünk.)

Ha a Valutahivatal - az árszínvonal szilárdan tartása érdekében - a keresletet bővíteni vagy szűkíteni akarja, ennek legegyszerűbb módja a költségvetési hitelkeret bővítése illetve szűkítése.

A megtakarításokat és az amortiLEKÖTÖTT BETÉTEK zációkat pénzintézeteknél (takarékszövetkezeteknél, hitelszövetkezeteknél, bankokban) helyezik el, meghatározott időre lekötött betétként. A lekötve betevőket (a lekötés időtartamától függően) a látra szóló betétekénél kisebb, vagy nulla százalékos pénzhasználati díj terheli. A bank számára azonban a lekötött betét mindaddig, amíg ki nem hitelezi, készpénznek számít, és így a legmagasabb pénzhasználati díjat kell fizetnie utána.

A bank tehát erőteljesen törekedni fog arra, hogy találjon vállalkozót, aki a pénzt a termelésben-szolgáltatásban fel tudja használni. Ez a törekvés arra készteti a bankot, hogy - ha másként nem megy - akár kamatmentesen is adja át a pénzt a hitelt igénylő vállalkozónak, aki ezzel - míg a pénzt el nem költi átvállalja tőle a pénzhasználati díj fizetését.

A bank saját üzemNORMATÍV KEZELÉSI KÖLTSÉG költségét, és a gondos kihelyezés esetén is fellépő veszteségeket kezelési költségtérítés fedezi, amelynek normatív mértékét - a betéti összegek százalékában - törvény állapítja meg.

Ha a bank az átlagosnál hatékonyabb munkával költségeit és veszteségeit a normatív szint alá szorítja, nyeresége képződik.

Ha ellenben tartósan veszteséggel működik, át kell adnia helyét 157

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

hatékonyabb versenytársainak. Bankcsőd esetére a betéteket az állam garantálja. Azonban a pénzintézetek felelőssége és kockázata, hogy úgy kössék a hitelszerződéseket, hogy a tartós betéteket lejártuk után vissza tudják fizetni.

A pénz- és hitelforgalom fontos közügy, BANKTITOK ezért a betéti és hitelügyletek nyilvánosak, nincs banktitok.

ÖSSZEFOGLALVA: A költségvetési hitelkeretet a hiteltestületek hálózata osztja el kamatmentesen (közhitelek), a bankok számára is érvényes normatív kezelési költségtérítés felszámításával. Bankok - a vállalkozási szabadság részeként

- szabadon alapíthatók. A szabad bankválasztással elhelyezett tartós betétekből a bankok nyújtanak hitelt, szabadon kialkudott kamatok ellenében, normatív kezelési költségtérítés felszámításával.

FORRÁSOK: Munkásmegtakarítások Amortizáció

Lekötött betétek

Pénzkibocsátás Közhitelek törlesztése Adótöbbletek

Hitelek vállalkozásalapításhoz és bővítéshez

Költségvetési bevétel

HATÁSOK: a) Ha a hiteligény > költségvetési hitelkeret, akkor a bankok a kereslet-kínálat viszonyának megfelelő kamat ellenében nyújtanak hitelt. b) Ha a hiteligény < = költségvetési hitelkeret, akkor a bankok a tartós betéteket nem tudják hitelként kihelyezni, és ezért nem is fogadnak el tartós betéteket. Ez esetben a Valutahivatal fogadja a tartós betéteket, de a bankoknál elhelyezett tartós betétekhez képest (pl.) 1%-kal magasabb 158

4. fejezet: Pénzreform és a hitelezés társadalmasítása

pénzhasználati díj ellenében, mert ez a helyzet azt jelenti, hogy nagyobb a megtakarítási készség, mint a vállalkozói hiteligény, ami veszélyezteti a pénzforgalmi egyensúlyt, és ezért - a magasabb pénzhasználati díjjal - a Valutahivatal csökkenti a megtakarítási készséget. (Ha e készség nem csökken eléggé, a Valutahivatal továbbemeli a lekötött betétek pénzhasználati díját.) c) A hiteltestületek döntéseivel szemben a szabad bankhálózat rugalmas és gyors “fellebbviteli fórum”-ként működik. d) A szabad bankhálózatot - a bankok közti versenyen kívül - a kamatmentes közhitelek kínálata is készteti arra, hogy ne kérjenek a tényleges kereslet-kínálat viszonyt meghaladó mértékű kamatot. e) A bankok kamatmentes hitel nyújtása esetén is felszámíthatják a normatív költségtérítést. Ezért érdekeltek abban, hogy akár kamatmentesen is mennél több hitelt nyújtsanak, és ehhez mennél több lekötött betétet gyűjtsenek.

Mivel a pénzhasználati díj arra készteti a pénzhez jutóf) kat, hogy - ha nem tudják pénzüket hasznosan elkölteni közvetlenül vagy bank közvetítésével hitelként kínálják, és mivel a megtakarítások a lekötött betétek révén ugyancsak a hitelkínálatot bővítik, ugyanígy a költségvetési hitelkeret is, ezért várható, hogy a hitelpiac normál-állapota - a Valutahivatal szabályozó szerepét is figyelembe véve - a hitelkereslet és -kínálat egyensúlya lesz, következésképpen a normál állapot a kamatmentesség lesz. Ha rendkívüli lökésszerű hitelkereslet folytán a kamat nulla fölé emelkedik, a kiegyenlítődés és vele a kamatmentesség várhatóan gyorsan visszaáll.

159

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

-

7. “Fehér-program** a pénzreform politikai és technikai előkészítése

A Fehér-program - mint látni fogjuk - a Fennmaradás Társadalmi Programjának megvalósítását felvállaló kormánynak, a fordulat kormányának célszerűen első nagyszabású, a tömegeket közvetlenül érintő programja, amellyel bebizonyítja, hogy támogatói jól választottak, mert azonnal érezhető életszínvonaljavulást valósít meg. A Fehér-program egyben alkalmas arra, hogy az állampolgárokat és az érintett szakapparátust hozzászoktassa az új elvű pénzzel kapcsolatos fogalmakhoz és teendőkhöz, és kiérlelje a szükséges technikát, mielőtt a társadalom egésze számára általánosan bevezetnék a forradalmian új, forgásbiztosított pénzt, a velejáró üdvös, de szokatlan viszonyokkal.

A Fehér-program alapja az a tény, hogy országunkban mindig is termett annyi ennivaló, ruhának való, fedélnek való, hogy senki ne éhezzen, tisztességgel öltözködhessék és lakhassék. A baj mindig csak az volt, hogy egy élősdi réteg rátelepedett - hol tankokkal, hol mással - a dolgozó emberekre, és saját dologtalan pazarlásuk, hatalmi törekvéseik érdekében, és még isten tudja mi célból - megfosztotta a nép többi - túlnyomó - részét munkája gyümölcsétől. Azt hiszem, ez minden közgazdasági elemzés nélkül is nyilvánvaló mindnyájunk előtt. Úgy gondolom, ennek a természetből adódóan lehetséges, tisztes megélhetési színvonalnak jó megközelítése az 198990 évi fogyasztásnak, ill. az ezt lehetővé tevő reálkeresetnek a kétszerese.

Ismeretes, hogy a magyar termelőkapacitás jelentős része kihasználatlan: bevetetlen földek, félgőzzel termelő üzemek, oktalanul megszüntetett, itt-ott még nagyobb befektetés 160

4. fejezet: Pénzreform és a hitelezés társadalmasítása

nélkül helyreállítható kisebb-nagyobb termelőegységek, nagyszámú, rendszeres munka nélkül tengődő, képzett munkaerő.

Ha tehát megnő a fizetőképes kereslet, várható, hogy - a termelésbővítést segítő mérsékelt hiteltámogatással - a vásárlóerő mértékében megnövekszik az alapvető cikkek hazai termelése is.

A kiindulópont: érezhetően meg kell növelni a kiskeresetű emberek jövedelmét. Mivel ezeknek az embereknek egészséges élelem-szükséglete messze nincs kielégítve, a többletjövedelmet zömmel élelmiszerre fogják költeni. Az eladásra kerülő élelmiszerek nagyobbik része még - a “globalizálás” ellenére - amúgy is hazai termék, de viszonylag egyszerű technikával elérhető, hogy a jövedelemtöbbletet teljes egészében magyar termékek vásárlására fordítsák. Ez javítja az agrárnépesség, a kis- és középvállalkozók életszínvonalát is, és csökkenti a munkanélküliséget. A szerves fejlődés elvét követve célszerű az 1989-90-es szint kétszeresére való jövedelememelést fokozatosan, mondjuk évi 20%-os adagokban, 4 évre elosztva megvalósítani. A megteendő lépések tehát a következők.

A fordulat kormánya a hivatalba lépését követő évben • 20%-kal megnöveli a közpénzekből fizetett béreket (a köztisztviselők, közalkalmazottak, egészségügyiek, pedagógusok, postások, tömegközlekedésiek, rendészeti szervezetekhez tartozók stb. bérét), valamint a nyugdíjakat és a családi pótlékot, majd a következő évben újabb 20%-kal, és újra addig, amíg a negyedik évben el nem érjük az 198990-es reáljövedelmek (tehát a vásárlóerő) kétszeresét. (Az így érintetteket a továbbiaknak kedvezményezetteknek nevezzük.) így az eltartottakkal együtt a lakosság közel fele kedvezményezett lesz. Azoknak a bére, akiket nem közpénzekből fizetnek, az úgynevezett “versenyszféra” dolgozói a piaci törvények nyomására ugyancsak el fogják érni nagyjából ezt a szintet, a gazdálkodókkal és a kis- és középvállalkozókkal együtt.

A fordulat kormánya létrehozza a MAGYAR ÁRUK •

161

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

BOLTHÁLÓZATÁT. Ez meglévő boltokból - köztük akár szupermarketekből - önkéntes csatlakozással megalakuló hálózat. A kormány kidolgoz egy hálózati (franchise) szerződésformulát a következők szerint: A kormány kötelezi magát arra, hogy a közpénzekből dolgozók 20%-os béremelését, a nyugdíj- és családipótlék-emelést nem készpénzben, hanem “fehér kártyákon” adja ki. (A fehér-kártya nem más, mint az ismert - vásárlásra is használható - bankkártya egy fajtája.) A kedvezményezettek számára egy-egy “lakossági folyószámlát” nyitnak egy általuk választott bankfióknál, ezt a továbbiakban fehér-számlának nevezzük. A kedvezményezetteknek fizető szervezetek a 20%-os emelés összegét hónapról-hónapra a fehér-számlákra utalják. A fehér-számiak tulajdonosai kapnak egy-egy fehér-kártyát. A MAGYAR ÁRUK BOLTHÁLÓZATÁHOZ kapcsolódó üzletek a csatlakozási szerződésben kötelezik magukat arra, hogy az ilyen kártyával fizetőknek csak magyar árukat szolgáltatnak ki, azaz, olyan árukat, amelyeknek termelői ára - mondjuk legalább 80%-ban magyar munkáért fizetett bérből, illetve magyar állampolgárok (vállalkozók, gazdák) vállalkozói jövedelméből tevődik össze. (Ez láncolatban értendő, tehát pl. a magyar anyagban, a belőle gyártott alkatrészben, és a belőle szerelt végtermékben foglalt magyar munkabérek ill. vállalkozói jövedelmek a végtermék “magyar” minősítése szempontjából összeadódnak.)

Milyen hatások várhatók ettől a lépéstől?

Az élelmiszert és más közszükségleti cikkeket árusító üzletek tömegesen csatlakoznak a hálózathoz, hiszen a magyar árukat elkülönítő pénztári rendszer megvalósítási és fenntartási költsége jócskán megtérül a nagyobb forgalomból.

A mezőgazdasági termelők értékesítési lehetősége megnő, nyugodtan bővíthetik termelésüket a megnövekedett kereslet kielégítésére. Hasonló hatás várható számos 162

4. fejezet: Pénzreform és a hitelezés társadalmasítása

ipari kis- és középüzem esetében is. (Persze a bővítések egy részénél hitelre is szükség van. A fordulat kormányának erről is gondoskodnia kell. Erre is ki fogunk térni.)

Az előzőekből nyilvánvaló, hogy a Fehér program megnöveli a lakosság jelentős részének a fogyasztását, mégpedig magyar áru fogyasztását. Ennek folytán bővül azoknak a vállalkozóknak a termelése, akik árbevételükből magyar dolgozókat foglalkoztatnak, tehát a munkanélküliség is csökken.

A biztos hazai piacra támaszkodó termelők könnyebben létesíthetnek export-kapcsolatokat, és megindulhat annak a súlyosan egészségtelen helyzetnek a javulása, amelyben a “magyar” export túlnyomó részét multik vámszabad területen létesített összeszerelő üzemeiből kikerülő termékek teszik ki, igen nagy arányban import-anyagok és import-alkatrészek felhasználásával, és egy sor más olyan körülmény között, amelyek összességükben azt jelentik, hogy - bár az ilyen export egyes statisztikai mutatókat szépít, amit jól ki lehet használni ködösítésre - az ilyen exportnak a magyar társadalom gazdasági állapotához alig van köze.

Honnan lesz pénz a keresetnövelésre és a termelésbővítő hitelekre?

Gondoljunk végig egy példát, találomra választott kerek számokkal!

Példánkban a fordulat kormánya az előzőekben felvázolt 20%os keresetemelésre 400 milliárd forintot fordít, ennek áruval való fedezése érdekében a termelőknek nyújtandó hitelre pedig további 100 milliárdot.

Hogy megy végbe a vállalkozók efféle hitelellátása a fordulat után?

Az Országgyűlés határozata alapján az Állami Valutahivatal kibocsát 10 millió darab 10.000 forintos bankjegyet. Ezt 163

4. fejezet: Pénzreform és a hitelezés társadalmasítása

árut előállító vállalkozókhoz (gazdákhoz) kerülhessen, hogy ezt a pénzt termelésbővítésre fordíthassák. Ennek az egészséges pénzforgásnak az ösztönzésére minden kedvezményezett azzal a feltétellel kapja meg a havi jövedelemnövekményt (“fehér-pénzt”), hogy ha a hónap végéig nem költi el, vagy nem helyezi el egy évre lekötött takarék-számlára, a hónap végén a fehér-számláján maradt pénz 1%-át “pénztartási d/yfránf" levonják. És ez ismétlődik hónapról-hónapra. (Ez az összeg a hiteltestületek által a pályázatokra szétosztható hitelkeretet növeli.) Ha tehát valaki valamilyen tartós fogyasztási cikkre, vagy más célra gyűjt, jól teszi, ha utasítást ad a fehér számláját vezető pénzintézetnek, hogy a maradék fehér-pénzt írja át egy évre lekötött takarékszámlájára. A takarékszámlán lévő pénzt egy évig nem terheli pénztartási díj, tehát betevője egy év múlva változatlan összegben felveheti, vagy meghoszszabbíthatja a lekötést. Ha a megtakarító az egy év letelte előtt mégis kiveszi a pénzét, ezt havi 1% pénztartási díj levonásával kaphatja meg. A takarékszámlán lévő összegek is a hiteltestületekhez kerülnek. A hiteltestületek ezeket az összegeket is évi 2% kezelési díj ellenében, kamatmentes hitelként átadják azoknak a pályázó vállalkozóknak/gazdáknak, akik a pénzt magyar áruk termelésének bővítésére akarják felhasználni.

A lépéssorozatot találomra választott kerek számokkal kísértük végig. Nyilvánvaló, hogy az összefüggések más szám behelyettesítésével is érvényesek, tehát nem jön létre infláció.

A fordulat kormánya a gazdaságot a Fehér programon túl az általános fogyasztási adó (ÁFA) megfelelő alakításával is serkenti. Ezt a következő fejezetben ismertetjük.

*.0oV.°o'.VoVKV 165

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

Végül - összehasonlításképpen - érdemes végiggondolni, hogyan menne végbe egy ilyen akció a jelenlegi rendszerben:

Hogy menne végbe a keresetnövelés, feltéve, hogy nem akarnánk növelni az adóterheket (hiszen akkor, amit az egyik kezünkkel adunk, a másikkal elvesszük)?

Az Állami Adósságkezelő Hivatal kibocsátana 500 milliárdforint értékű államkötvényt, évi 20%-os kamatozással. Ezt a kereskedelmi bankok megvennék abból a hitelből, amit e célra a “Magyar Nemzeti ” Banktól kapnak - mondjuk - évi 10%-os kamatra. A “Magyar Nemzeti ” Bank kinyomtatna 40 millió darab 10.000forintos bankjegyet, odaadná a kereskedelmi bankoknak, azok továbbadnák az Állami Adósságkezelő Hivatalnak, az pedig az illetékes minisztériumoknak, akik közvetítésével végül megkapnák a jogosultak. Az államkötvény kamatával, évi 100 milliárd forinttal megnövekednék a költség\>etés jelenlegi - kereken - 800 milliárd forintos adósságszolgálati tétele, amit zömmel mégiscsak a dolgozóktól beszedett adókból fedeznek. Ezt a kamatot megkapnák a kereskedelmi bankok, kifizetnék belőle a bankárok havi többmilliós fizetését, évi sokmilliós jutalmát és a márványpaloták rezsijét, a felét pedig továbbfizetnék kamatként a “Magyar Nemzeti ” Banknak, amely megint kifizetné belőle saját bankárainak a havi többmilliós fizetését és évi sokmilliós jutalmát. És ez így menne az idők végezetéig, mert amikor az államkötvények visszafizetésének ideje elérkezik, az Állami Adósságkezelő Hivatal újabb kötvényeket bocsátana ki a f

166

4. fejezet: Pénzreform és a hitelezés társadalmasítása

régiek visszavásárlásának fedezésére, és így tovább. A bankárok biztos, hogy jóljárnának.

Hogyan jutnának hozzá a mai rendszerben a termelők a 100 milliárdos hitelhez?

A kormány felkérné a “Magyar Nemzeti ” Bankot, szíveskedjék hitelt nyújtani a kereskedelmi bankoknak, amiből a kereskedelmi bankok hitelt nyújtanának az általuk kiválasztott hiteligénylőknek. A hitelt felvevők egy része a bankárok cinkosaként megszökne apénzzel, az így keletkezett banki veszteségeket aztán időről-időre az állam kifizeti a bankoknak, az adófizetőkpénzéből. Ez - kis egyszerűsítéssel - a “bankkonszolidáció A hitelek más részét megkapják a valódi termelők, akik kamatfizetésének és törlesztésének garantálásáról megint az államnak kell gondoskodnia, már nehogy a bankoknak kockázatot kelljen vállalniuk. A termelőktől befolyt kamatok aztánfedezik a bankárok sokmilliós jövedelmét, éppúgy, mint fentebb láttuk. Azt, hogy ki, milyenfeltételekkel, milyen célra, milyen összegű hitelt kapott, természetesen a banktitok védi a gyanakvó szemektől. Ha valami disznóság mégis kiszivárog, és az ügyészség hajlandó nyomozást elrendelni, és az ügy végül bíróság elé kerül, megindul egy többéves procedúra, ahol egy Princz Bécsből üzenget a magyar hatóságoknak.

167

*

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja i

i

i

*

•«

168

4. fejezet: Pénzreform és a hitelezés társadalmasítása

A GESELLI PÉNZREFORM “FORINT” HELYETT “TALLÉR”: MINDEN BANKJEGYRE HÓNAPFORDULÓKOR 1 % DÍJAT FIZET, AKINÉL ÉPP VAN.

NINCS VISSZATARTÁS, SPEKULÁCIÓ "2 A VALUTAHIVATAL SZILÁRD ÁRSZINTET TART MEGSZŰNIK AZ „ŐSKAMAT” ~H ELENYÉSZIK A KÖLCSÖNKAMAT, ÉS A TERMELŐVAGYONÉ ÁRSZÍNVONAL 1/3-DAL CSÖKKEN (VAGY A BÉR NŐ) NINCS „TÚLTERMELÉSI” VÁLSÁG

FELTÉTEL: GAZDASÁGI SZUVERENITÁS SZABÁLYOZOTT, ELLENŐRZÖTT TŐKE- ÉS VALUTAMOZGÁS

FORGÁSBIZTOSÍTÁS: KAMATLéPCSő HELYETT PÉNZHASZNÁLATI DÍJ-LÉPCSŐ

PÉNZHASZNÁLATI DÍJBESZEDÉS TECHNIKÁJA (pl.)

•EGYSZÁMLÁRÓL

SZ.GÉPES PROGRAM -> KINCSTÁR • AUTOMATÁBÓL „ABLAKOS” BANKJEGYEK (Eddigi tapasztalatok)

169

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

INFLÁCIÓ. BRUTTÓ ÉS NETTÓ KAMAT •TIPIKUS INFLÁCIÓ: PÉNZTÖMEG > ÁRUK ÁRÖSSZEGE -7 V" ÁRAK NŐNEK˙ (aranylelet, pénznyomda, rossz termés) PÉNZTÖMEG=ÁRUK ÁRÖSSZEGE •ATIPIKUS (MAGYAR) INFLÁCIÓS- CSÚSZÓ LEÉRTÉKELÉS HATÓSÁGI ÁREMELÉSEK INFLÁCIÓ ÉS PÉNZÉRTÉK A PÉNZREFORM ELŐTT UTÁN •A DÍJTERHELT PÉNZDARAE •MINDEN PÉNZDARAB LEÉRTÉKELŐDIK ÉRTÉKE VÁLTOZATLAN, A DÍJMULASZTOTTÉ: 0 •A PÉNZTÖMEG (VÁSÁRLÓERŐ) CSÖKKEN

•A MAGÁN-PÉNZKÉSZLETEK MIATT ROSSZUL SZABÁLYOZHATÓ.

•NINCS MAGÁN-PÉNZKÉSZLET, JÓL SZABÁLYOZHATÓ.

•A „MUNKÁSOK” VÁSÁRLÓEREJÉT CSÖKKENTI, A PÉNZVILÁG JAVÁRA.

•CSAK A PÉNZVISSZATARTÓK VÁSÁRLÓEREJÉT

CSÖKKENTI, A KÖZ JAVÁRA. •A MEGTAKARÍTÓK NEM SZENVEDNEK VESZTESÉGET. •A KÖLCSÖNKAMAT NŐ AZ INFLÁCIÓ MIATT: HAUSSE-PRÉMIUM KÖLCSÖNKAMAT NŐ A NAGYOBB KOCKÁZAT MIATT: KOCKÁZATI PRÉMIUM BRUTTÓ KAMAT- H. ÉS K. PRÉMIUM = NETTÓ KAMAT

T

2000 ÉVEN ÁT: 4-5 % 170

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

A HITELEZÉS TÁRSADALMASÍTÁSA HITEL

* INDULÓ VAGYON BŐVÍTÉS (FOGYASZTÁS)

SZÜKSÉGLET/ KERESLET „VERSENY-* OPTIM. ALLOKÁCIÓ” TÉVHIT! REFORM: •

•

172

KÖZHITEL - HITELTESTÜLETEK EMISSZIÓ TÖRLESZTÉS ADÓTÖBBLET BANKHITEL - SZABAD BANKOK LEKÖTÖTT BETÉTEK MEGTAKARÍTÁSOK X AMORTIZÁCIÓ

4. fejezet: Pénzreform és a hitelezés társadalmasítása

DINAMIKA PÉNZHASZNÁLATI DÍJ POLGÁR-> TARTÓS BETÉT X > BANK-> HITEL HITELIGÉNY > KÖZHITEL-KERET BANKHITEL-KAMAT > 0 HITELIGÉNY KÖZHITEL-KERET BANKHITEC-KAMAT = 0~q/

-

BANK NEM FOGAD LEKÖTÖTT BETÉTET

LEKÖTÖTT BETÉTEK A VALUTAHIVATALBA (+1%)

MEGTAKARÍTÁS/ CSÖKKENÉSE HITELTESTÜLETEK BANKOK Döntéskontroll<_ > Kamatleszorítás N

/

0 % kamat NORMATÍV KÖLTSÉGVETÉS BANKOK költségtakarékosság

körbővítés 173

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

Függelék

t * lm

iflRSm

i-'i

L &

'˙ú

jü

ffSj

m

„A nagy elődök életét és művét” bemutató könyv 1997-ben jelent meg a Kossuth Kiadónál.

A kiadás alapja: DIE GROSSEN ÖKONOMEN. LEBEN UND WERK. DÉR WIRTSCHAFTS-WISSENSCHAFTLICHEN VORDENKER. HRSG. NIKOLAUS PIPER. 2. AUFLAGE STUTTGART, SCHÁFFER-POESCHEL VERLAG 1996

174

4. fejezet: Pénzreform és a hitelezés társadalmasítása

a SILVIO GESLLL (IS6? 1950 »

AUHTOTTA MÍG A SZABADCA2DASAG IÁN ÁT. A7 EGZOTIKUS OUTSIDERNEK MEG MA IS SOK A HÍVE

PIACGAZDASÁG KAPITALIZMUS NÉLKÜL AMI NEM HOZZA MEG A PÉNZ KAMATOT. AZ MEG SEM SZÜLETETT SILVIO CcSCLL

A Silvio Gesellről szóló, a következő oldalakon közölt fejezet a könyv 152-155. oldalán található.

175

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

N

émelyek a nemzetgazdaságtan Old Shatter-handjét

látták benne. John M. Keynes pedig meggyőződéssel vallotta, hogy a világ többet tanul majd tőle, mint Kari Marxtól.

Már az életrajzából is kitűnik, hogy Silvio Gesell, a németargentin közgazdász és szociálreformer, rendkívüli ember és kalandor volt. 1862-ben született az Ardennekben fekvő és ma Belgiumhoz tartozó St. Vith-ben. Tanulmányait Spanyolországban folytatta, majd Argentínába vándorolt ki, s ott egy tekintélyes vállalatot alapított Casa Gesell néven.

Amikora vállalat virágzásnak indult, visszaköltözött Európába, mint marhatenyésztő és méhész Svájcban élt. Autodidaktaként közgazdaságtannal kezdett foglalkozni, és kidolgozta programját: a szabadgazdaság tanát. 1916-ban jelent meg fő müve: Die natürliche Wirtschaftsordnung durch Freiland und Freigeld [A szabad földön és szabad pénzen alapuló természetes gazdasági rend].

Megfelelő pénzpolitika révén, hangzik az alaptétel, lehetőség nyílik a termelők felszabadítására és ily módon valamennyi népréteg életszínvonalának emelésére. Credójára felfigyeltek, s 1919 márciusában a bajor tanácskormány tagjai a pénzügyminiszteri székbe ültették.

Nem maradhatott sokáig hivatalban; a tanácsköztársaság leverése után egy ideig börtönben ült. A húszas években Gesell újságíróként dolgozott, és munkássága nem maradt visszhang nélkül: egyre több olyan követője akadt, aki eszméinek tartalmi és gyakorlati továbbfejlesztésévelpróbálkozott. Az 1929 és 1933 között folyó szabadpénz-kísédetekben azonban nem vett részt, 1930-ban rövid betegeskedés után meghalt.

Fő müvének címében Silvio Gesell teljesen tudatosan alkalmazta a „természetes gazdasági rend” fogalmát. Már Adam Smith és előtte a francia fiziokraták is használták ezt

176

4. fejezet: Pénzreform és a hitelezés társadalmasítása

a fogalmat, hogy - teljesen a felvilágosodás szellemében szembeállítsák a hűbériség „istenr rendjével. Arra számítottak, hogy a „természetes állapotból", az értelemből és az erők szabadjátékából a gazdaság és a társadalom harmóniája fakad majd. Gesell igencsak dicsérte a természetes rendnek ezt a képét, de nem bízott abban, hogy önmagától létrejön. Egy rendszer csak akkor minősíthető „természetesnek”, ha kiváltságok, monopóliumok és a tőkének a dominanciája nélkül létezik. A természetes gazdasági rendet” tehát „létre kell hozni”- az előjogok eltörlése, mindenkit megillető esélyegyenlőségnek a megteremtése útján.

1919 októberében Frankfurtban geselliánusok létrehozták a Wára cseretársaságot. Alapszabályzatában ez a magán-egyesület céljául tűzte ki, hogy a deflációs birodalmi márka mellett egy második pénzforgalmat indít be. Egy segédvalutának, a wárának, hozzá kellett volna járulnia a pénzszűke és a hitelkorlátozások következményeinek enyhítéséhez. A wára-jegyeket a birodalmi márka és a reális biztosítékok ellenében adták ki.

Silvio Gesell elképzelése szerint az új bankjegyeket meghatározott indítóértékkel kellett ellátni. A pénz tulajdonosának minden hónapban a névértékveszteséget egy bélyeggel kellett kiegyenlítenie. A zsugorodási veszteség elkerülésére a wáratulajdonosnak két lehetősége kínálkozott: vagy hamar kiadja a pénzt, vagy a nyereség és veszteség nélküli takarékossághoz folyamodik a cseretársaság valamely kirendeltségénél letétbe helyezve a pénzét. Ez volt hivatva biztosítani a folytonos pénzforgást.

Ami magánszemélyek szűk körének kisrészvényei formájában kezdődött, hamarosan a szabadgazdasági mozgalmon messze túlnyúló jelenséggé fejlődött. Mivel a deflációs politika folytán bankintézetektől alig lehetett hitelpénzt szerezni, sok német városban egyre több termelővállalat, üzlet és étterem csatlakozott a Wára cseretársasághoz.

177

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

A kirakatokban táblák tűntek fel ezzel a felirattal: „Wárát elfogadunk". Béreket is wárában fizettek. Mindez egyre több fejfájást okozott az akció ellenzőinek. „A wára kiszorítja a birodalmi márkát"- ez a jelszó végül már olyan hangossá vált, hogy a birodalmi kormány 1931 októberében rövid úton betiltotta a szabadpénzzel folytatott kísérletet.

Hasonló kísérleteket folytattak a harmincas évek elején Franciaországban, Spanyolországban, Svájcban, az Egyesült Államokban is, de kiváltképpen Ausztriában. 1932 júliusában az Inn menti Wörglben a községi tanács elfogadott egy szükségprogramot, amely a többi között előirányozta egy szabadpénz bevezetését. Wörglben akkoriban iszonyúan nagy volt a munkanélküliség, s a község mérhetetlenül eladósodott. A wörgli szükségprogram ilyen körülmények között azt irányozta elő, hogy a szűk keresztmetszetet úgynevezett munkaértékjegyek kiadásával küszöböli ki (ezek fedezetéül váltók szolgáltak, meg schilling készpénzben).

Ennek a községi pénznek a segítségével sikerült egy sor közületi építkezést végrehajtani.

A szükségprogram sikere figyelemre méltó volt: míg 1932 augusztusától egy év alatt a munkanélküliek száma egész Ausztriában húsz százalékkal emelkedett, Wörglben huszonöt százalékkal csökkent. A község pénzügyi helyzete ugrásszerűen javult, miután a „zsugorodó"pénzt preferáltan használták fel adófizetésnél, részben előlegek kifizetésénél is. 1933. január 1-jén a szomszéd község, Kirchbichlis csatlakozott a pénzügyi kísérlethez. Ám 1933. szeptember közepére elfogyott a hatóságok türelme, és a jegybank kiváltsága elleni vétséget minden szabadpénzjegy bevonásával és megsemmisítésével torolták meg.

Még ma is folyik a vita akörül, hogy Silvio Gesell szabad-gazdasági modellje az őrültségek vagy a szociális újítások közé sorolandó-e, és a szakma igen eltérően ítéli meg.

178

4. fejezet: Pénzreform és a hitelezés társadalmasítása

Feltűnő, hogy a szabadpénzről szóló tanítás főleg az angolszász térségben talált pozitív visszhangra. Keynes mellett Gesellnek a pénzfunkció javítására tett indítványait főleg olyan közgazdászok ismerték el, mint Irving Fisher és Norman Angell. Walter Theimer a huszadik század második negyedéről így vélekedett: „A szabadpénz tana, bár sehol sem valósult meg, félreismerhetetlen hatással volt a nemzetközi valutapolitikára és pénzelméletre. "Richard Stöss a modern gazdaságpolitika megalapítói közé sorolja Gesellt.

Mások elvitatták tőle a tudomány minőségi tanúsítványát. Az első világháború előtti években Eugen BöhmBawerk azzal intézte el Silvio Gesellt, hogy otromba „kizsákmányolás-teoretikus". Friedrich A. von Hayek, a konzervatív Nobel-díjas számára Gesell „igen ügyes tollú, és ezért nagy befolyású képviselője az elégtelen fogyasztás alapvetően hamis elméletének".

Manapság a pénz és a kamat ismét kiemelt témája a politikai és akadémiai vitának. A tőkenövelési kényszernek köszönhetjük a környezet elhanyagolását és az erőforrások pocsékolását. Sok országban a kamatszolgálat már túlszárnyalja a szociális kiadásokat, a harmadik világ országait mármár megfojtják a kamatterhek. A valuta- és kamatpolitika körüli konfliktusok igencsak rontják az államok közösségének légkörét. A "pénzkamat", ahogy Silvio Gesell látta és értelmezte, még mindig próbaköve a gazdasági ésszerűségnek.

Gerhard Senft

179

5. fejezet: Adórendszer, öko- és szociálpolitika

5. FEJEZET

ADÓRENDSZER, ÖKO- ÉS SZOCIÁLPOLITIKA

181

5. fejezet: Adórendszer, öko- és szociálpolitika

1. Előzetes megfontolások El kell különítenünk HAGYOMÁNYOS ÉS ÖKOADÓZÁS a hagyományos közfeladatokat (közbiztonság, egészségügy, közoktatás, stb.) és az ökoszisztéma fennmaradását célzó közfeladatokat, mivel az utóbbiak fedezésére szolgáló ökoadókat - H.Daly és követői nyomán - sajátos, zárt elemként építjük be az adórendszerbe.

A KÖZTERHEK TERMÉSZETES FORRÁSAI Az előző fejezetben körvonalazott pénz- és hitelreform folytán fokozatosan megszűnik a kamat, azaz nem csökkenti többé a munkások kollektív béralapját. A földjáradék azonban továbbra is folyamatosan keletkezik (és levonódik a kollektív béralapból), de az ugyanott körvonalazott - elővásárlási jog- és földbérleti rendszer következtében - teljesítmény nélküli magánjövedelem jellege fokozatosan megszűnik, és közhatalmi bevétellé válik, amely - a részvételi demokrácia irányítása és ellenőrzése alatt - közcélokat kell, hogy szolgáljon. így tehát - mint H.George is javasolja - a földjáradék a közhatalmi feladatok fedezésének természetes forrása. Vannak további olyan adónemek is, amelyeket értékrendünk érvényesítése érdekében ki kell vetni, és vannak olyanok, amelyek - ha a költségvetés kiadási oldalának fedezésére szükség van rájuk - kivethetők, mert nem ellentétesek az alapelvekkel. Az adónemek közül, amelyeket a továbbiakban tárgyalni fogunk, elvi okokból kivetendök: a földérték- (telekérték-) adó, az örökösödési adó, a luxus- (egyben zömmel import-) áruk forgalmi-adója, és

az ökoadók.

183

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

Szükség szerint kivethető: a létfontosságú fogyasztási cikkek (egyben zömmel • hazai termékek) forgalmi-adója.

2. Földérték-adó, telekérték-adó TÖRTÉNET Ez az adónem a magán-földjáradék elvonásának jól kidolgozott, a szociális igazságosság követelményének megfelelően alkalmazható intézménye. A 18. században a francia fiziokratákvetették fel, hogy egyetlen adóként a földjáradékot kell megadóztatni. E javaslat legismertebb változatát Henry George 1879-ben megjelent “Haladás és szegénység” c. könyve tartalmazza. A 19. században sok más szerző átvette ezt az elgondolást, mindenekelőtt John Stuart Mill. Egyik nevezetes további hirdetője Herbert Spencer. Hazánkban századunk elején Sós Aladár és PiklerJ. Gyula fejlesztették tovább ezt a gondolatot. (Pikler J. Gyula volt a budapesti telekérték-adó kezdeményezője, a telekérték-nyilvántartó hivatal vezetője, az aradi, pécsi, debreceni stb. telekérték-adó és a megfelelő szabályrendeletek úttörő megalkotója. Elismert nemzetközi szaktekintély volt, akit Oxfordba, Brémába, Bécsbe hívtak előadásokat tartani, és mindenütt a legnagyobb sikert aratta.)

SPEKULÁCIÓ A “Fennmaradás-fordulat” előtt a megtakarítók hajlanak arra, hogy a jövőbe átmentendő pénzüket föld/ telekvásárlásba fektessék. (Az ilyen vásárlásokat a fordulat után a települési önkormányzatok elővételi joga megakadályozza.) Ezt spekulációs föld/telekvásárlásnakr\evezhet\úk, megkülönböztetésül a vállalkozói föld/telekvásárlástól, amikor a vásárlónak az a célja, hogy a földből bérbeadással vagy saját műveléssel húzzon hasznot, ill. a telket valamilyen ráépítéssel hasznosítsa. A spekulációs telekvásárlás ellene hat a gazdasági virágzásnak, mert elvonja a földet/telket azoktól, akik valami184

5. fejezet: Adórendszer, öko- és szociálpolitika

lyen társadalmi igény kielégítése (pl. élelemtermelés, lakásépítés) céljára használnák. Ezt ellensúlyozza a föld/telekértékadó, amely bünteti azt a tulajdonost, aki - bérbeadással vagy vállalkozóként - nem hasznosítja és eladni sem akarja földjét/ telkét. (A hasznosító haszna egy részét fizeti föld/telekérték adóba.)

MÉRTÉK

A föld/telekérték-adó mértéke elvileg a földjára¬

dék, vagyis az a bérleti díj, amely a bérlet-piacon a keresletkínálat törvénye szerint alakul. Amíg a földrészletek jelentékeny része - a települési önkormányzatok elővételi joga folytán nem kerül köztulajdonba, tehát az önkormányzatok nyilvános árverései során nem követhető nyomon kellő biztonsággal a földjáradék alakulása, a föld/telekérték-adót az ingatlanforgalomban megmutatkozó, kb. 3-évenként korrigálandó forgalmi érték évi 0,5%-ában kell kivetni. (A föld/telekértéket a létesítmények/ültetvények, építmények/ értéke nélkül kell számítani.)

Értékrendünkből következik, SZOCIÁLIS MENTESSÉG hogy nem terheljük telekérték-adóval - a tisztes polgári életvitelhez szükséges lakás ill. családi ház közepes méretű telkét; - a családi méretű iparűzéshez szükséges, ill. a parasztporta által elfoglalt telket; - a haszonnyerés nélküli, közszolgálati létesítmények (templomok, múzeumok, egyetemek, stb.) telkét.

(Ezeket összefoglalóan szociális adómentességnek fogjuk nevezni.)

A BEVEZETÉS MÓDJA A föld/telekérték-adó bevezetésének módját - Pikler J. Gyula nyomán - a következőkben vázoljuk fel: •

Első lépésben országos és községenkénti térképet és katasztert kell készíteni, amely az egyes területegységek fek185

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

vését, méretét és forgalmi értékét tünteti fel. (Az első világháború után Budapesten Pikler irányításával - számítástechnika nélkül! - már készítettek ilyen értékkatasztert, igen rövid idő alatt, kis költséggel, nagy pontossággal és súrlódások nélkül.)

• Az adó tárgya: minden beépített, vagy be nem épített, parcellázott vagy parcellázatlan telek, mezőgazdaságilag (szántóként, legelőként, erdőként, stb.), vagy bányászatilag hasznosítható földterület, a rajtuk lévő létesítmények (felés alépítmények, fák, növények, stb.) beszámítása nélkül.

• Az adó kivetésére elvileg a nyilvános bérleti árveréseken kialakult bérleti díjak irányadók. Amíg nem válik elterjedtté - az elővételi jog révén - a települési önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanok nyilvános árverése, az ingatlaneladások alapján megállapított forgalmi érték 0,5%-a az adó.

• Az adó nem terheli a szociális adómentességre jogosultakat.

Az adóalapot és az adót 3-évenként kell megállapítani. Ez a települési önkormányzatok feladata. (Az adót is ők szedik be, és megosztják az állami költségvetéssel.) Az értékmegállapításokat közszemlére kell tenni, és könyv-alakban is hozzáférhetővé tenni.

• A megállapított föld/telekérték és adómérték ellen a közzétételt követő 30 napon belül a település képviselőtestületénél írásban vagy szóban kifogást lehet emelni. Ezt bárki megteheti a más terhére megállapított értékre és adóra vonatkozóan is. A felszólamlásnak halasztó hatálya van. A felszólamlást a képviselőtestület bírálja el. Határozata ellen 15 napon belül - halasztó hatály nélkül - a regionális földérték-adó bizottságokhoz lehet fellebbezni. A bizottságok határozatai ellen a területi bíróságnál lehet panaszt tenni.

-

A VÁRHATÓ TÁRSADALMI HATÁSOK: • Értelmetlenné válik a földterületek hasznosítatlan tulajdonlása. (A termőföld parlagon hagyása megkülönböztetendő a vetésforgó keretében való ugarolástól! A parlag földérték186

5. fejezet: Adórendszer, öko- és szociálpolitika

•

•

adója is megegyezik a bérleti díjjal, azzal a díjjal, ami a parlag művelés céljára való bérbeadása esetén befolyna.)

A mezőgazdasági és bányaingatlanok művelői termékeik piaci árában megkapják munkájuk ellenértékét, és ezen felül azt a többletet, ami nem a munkájuknak tulajdonítható, mert a föld magasabb eredeti termőképességéből, piachoz való közelségéből, stb. adódik. Ezt a többletet (a földjáradékot) vonja el közcélokra az adó, tehát a szociális igazságosságot is szolgálja. Értelemszerűen hasonló a helyzet a városi bérház-vállalkozók esetében is.

Nem teszi érdemessé a mással (bérlővel, bérmunkással) megmunkáltatott föld tulajdonlását: a földjét nem-maga-művelő tulajdonost ösztönzi arra, hogy eladja a földjét, amely a települési önkormányzaton keresztül - ahhoz kerül, aki maga műveli. Röviden: meggyorsítja a földek köztulajdonba kerülését és a - tartósan bérlő - családi gazdaságok elterjedését.

3. Örökösödési adó “A fenntartható társadalom alapelvei és értékrendje” fejezetben megállapítottuk, hogy esélyegyenlőséget kell teremteni és fenntartani a természeti-gazdasági erőforrásokért folytatott versenyben. Azt is megállapítottuk, hogy a személyes teljesítményen alapuló vagyon megérdemelt előny ebben a versenyben, az öröklött vagyon azonban nem. Ezért erkölcsi elveinknek és a társadalmi érdeknek egyaránt az felel meg, ha a gazdasági versenyben előnyt adó javak örökölhetőségét legalábbis nagymértékben csökkentjük. (Ez több fejlett ország, pl. Svédország és Anglia esetében már jó ideje megvalósult.) Ennek valójában a fenntartható társadalom programja teremti meg az erkölcsi alapját, mert e program megvalósítása egyfelől lehetővé t$szi

187

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja a szülők számára, hogy gyermekeiket gazdag szellemi örökséggel (emelkedett jellemmel, széles körű műveltséggel, képzettséggel) bocsássák útra, másrészt olyan körülményeket teremt, amelyek között a fiatalok - szellemi örökségükre támaszkodva - a maguk erejéből megteremthetik létalapjukat.

Ennek az elvnek magas, 70-80%-os örökösödési adó felel meg.

Az állam által az adóval elvont örökség a nemzeti vagyon része. Kívánatos tehát, hogy ne fogyasszák el, hanem termelő vagyonként vagy infrastruktúraként működjék. Ezért ajánlatos, hogy ezt az adóbevételt vállalkozások hitelellátására vagy közberuházásokra fordítsák.

4. Általános fogyasztási (forgalmi) adó (ÁFA) Ennek az adónemnek az az elvi alapja, hogy míg a teljesítményadók (személyi jövedelemadó és vállalkozási nyereségadó) visszatartják az értékteremtő erőfeszítést, és ellene hatnak a szociális igazságosságnak, hiszen az értékteremtést “büntetik"; a fogyasztási adó ahhoz igazodik, hogy ki mennyit vesz ki a maga számára a társadalmi össztermékből. A Fennmaradás Program adórendszerében a (túlnyomórészt itthon előállított) alapvető cikkek ÁFÁ-ja nulla, vagy alacsony, és a (túlnyomórészt importált) luxuscikkeké sokkal magasabb. Az így kialakított ÁFA funkciói: • a hazai termékeket olcsóbbá, az importáltakat drágábbá teszi, és így védi a hazai munkahelyeket; • szükség esetén pótolja a közkiadásoknak azt a részét, amit más állami bevételek nem fedeznek.

/

188

5. fejezet: Adórendszer, öko- és szociálpolitika

5. Évi adótervezés A nem elvi okokból kivetendő adók esetében az adózás irányelve: ne a teljesítményt, hanem a fogyasztást adóztassuk. Ennek alapján a hagyományos (nem ökológiai jellegű) közhatalmi feladatok költségeit fedező adózást a következő módon tervezzük: Megállapítjuk a közhatalmi intézmények (kórházak, iskolák, rendőrség, nyugdíjak, stb.) még éppen kielégítő mértékét, és ennek költségeit (kiadások)] valamint a föld/telekérték-adóból, az örökösödési adóból, a pénzhasználati díjból, a luxuscikkek ÁFÁ-jából és más kisebb forrásokból várható bevételeket

Egyensúly

A kiadás több

A bevétel több

32

A hiányt fedező mértékben megállapítjuk az alapvető közszükségleti cikkek

Növeljük a fejlesztést.

ÁFÁ-ját.

V Befejeztük az adótervezést.

V/

189

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

6. Okoadórendszer A fennmaradást veszélyeztetőnek (“vad’-nak) tekintjük azokat a - nyersanyag-nyerésből, földolgozásból, szerelésből, csomagolásból, szállításból, hulladék-feldolgozásból, és mindeközben energia-felhasználásból összetevődő - technológiai ciklusokat, amelyek • úgy használnak szűkös nyersanyagokat, hogy ezeket a ciklus végén nem nyerik vissza; • káros anyagokat bocsátanak ki; • nem foglalják magukban a hulladék ártalmatlanítását; • meg nem újuló energiát fogyasztanak; • csökkentik a természeti sokféleséget (diverzitást).

(E károktól mentesek a szelíd technológiai ciklusok.)

Az ökoadó-rendszer lényege: • a káros technológiai fázisokat közpénztári befizetésre kötelezi; • e befizetéseket olyan kutatásokra-fejlesztésekre fordítja, amelyek célja a “vad” technológiai ciklusok “megszelídítése”; • a befizetés mértéke úgy nő, ahogyan létrejön ill. megjavul a műszaki-gazdasági lehetőség a “vad” technológiai fázisok "szelíd’-re váltására, azaz, akkor a legnagyobb a késztetés, amikor már elemi ésszerűség a váltás.

Az ökoadózás az ökopolitika része. Az ökopolitika feladata a fennmaradás ökológiai feltételeinek megteremtése és fenntartása. Irányelveit lásd a függelékben.

190

5. fejezet: Adórendszer, öko- és szociálpolitika

7. A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer

visszaállítása A nyugdíjrendszer előző években végrehajtott jelentős mértékű magánosítása •a fenyegető globális pénzügyi összeomlás miatt nagy kockázatot ró a biztosítottakra; •elősegíti, hogy a hazai megtakarítások külföldre vándoroljanak és így elvesszenek a magyar gazdaság számára; •a közbeékelődő vállalkozói haszon megcsapolja a megtakarításokat.

Ezért vissza kell állítani a felosztó-kirovó nyugdíjrendszert, annak megfelelően, hogy a munkából kiöregedő emberekről való gondoskodás össztársadalmi, és egyben állami feladat. Ezért a “Fennmaradás fordulat” keretében a következő intézkedésekre van szükség: •A magán-nyugdíjpénztár-tagok egy éven belül dönthetnek a következő feltételekkel való kilépésről: - a nyugdíjpénztári tőkeszámlájukon lévő összegből a nyugdíjpénztár visszafizeti a kincstárnak az állami költségvetésből kapott összegeket; - a saját befizetéseket és a munkáltatótól kapott összegeket a nyugdíjpénztár egy éven belül kifizeti a kilépőnek; - a kilépő az állami nyugdíjrendszer mindenkori szabályai szerint válik nyugdíjjogosulttá.

A magán-nyugdíjpénztárakról új törvényt kell hozni, amely ezeket teljes mértékben függetleníti az állami költségvetéstől: sem támogatást, sem garanciát nem kapnak, és a tagság teljes mértékben önkéntes.

191

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

8. Szociális ellátás Értékrendünkkel olyan szociális ellátás van összhangban, amely szerint a nem kereső munkaképesek létminimum-juttatást kapnak annak fejében, hogy saját szomszédságuknak - a szomszédsági megbízott szervezésében - heti néhány nap közmunkát végeznek; az egészségügyi alapellátást és a nyugdíjakat a költségvetés finanszírozza, emellett szabad az e tárgyú magánszolgáltatások piaca; a köz- és magánszolgáltatókat társadalmi (civil) szervezetek ellenőrzik, a szomszédsági megbízotthálózatra támaszkodva.

I A Fennmaradás Műhely munkája során fölvetődött a pénzadó bevezetésének lehetősége is. Erre Éliás Ádám, Rudolf Steiner művei

nyomán, Korszakváltás cimű tanulmányában tett javaslatot. (Demokrata, 1996. 40.44. szám.) Eszerint a jelenleg működő összes adófajtát és adónemet a pénz közvetlen és kizárólagos adóztatása váltaná fel. A pénzadó alapja a teljes pénztömeg lenne (készpénz és számlapénz, ahol az adózási fordulónapon felgyűlt) , mértékét az Országgyűlés határozná meg. Behajtása számlapénz esetén egyszerű banki művelet192

5. fejezet: Adórendszer, öko- és szociálpolitika

tel, készpénz esetén a gazdasági év utolsó napját (az adózás fordulónapját) követő pénz-új raérvényesítés útján, vagy akár új érmék és jegyek kibocsátásával történne. Kikerülésére ilyen módon nem lenne lehetőség. A pénzadó képezné a központi, társadalombiztositási és helyi költségvetések legfőbb (a földilletékkel és a vámmal kiegészülő) , s a központi hitela alap egyik forrását. Ez a rendszer javaslattevő meggyőződése szerint - az adózás összességében jelentős mértékű csökkenést, a vásárlóerő növekedését, s ezzel összefüggésben a gazdaság szerves élénkülését, a költségvetés stabilizálódását, s a pénzáramlás irányának össztársadalmi érdekek szerinti megváltozását eredményezné. A pénzadó kiegészítéséül a katasztrófa-adó működnék az adórendszerben, amelyet csak krizis-helyzetben vethetne ki az Országgyűlés (háború, árvíz, földrengés, járvány, stb.), szintén a teljes pénztömegre, mint adóalapra érvényesítve

.

193

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

ADÓZÁS. ÖKO- ÉS SZOCIÁLPOLITIKA AZ ÖKOADÓZÁS KÜLÖN. ZÁRT RENDSZER ELVILEG KIVETENDŐ: • • • •

Földérték-adó Örökösödési adó Luxus-ÁFA Ökoadók

HA SZÜKSÉGES: alapcikkek - ÁFA

FÖLD/TELEKÉRTÉK-ADÓ ELV: A FÖLDJÁRADÉK ELVONÁSA

FÖLDRE MOST NEM (irreális mezőgazdaság) KÉSŐBB = BÉRLETI DÍJ

TELEKRE: SZOCIÁLIS MENTESSÉG A TÖBBIRE MOST: ÉVI 0,5% KÉSŐBB: A HELYHAT. ÁRVERÉSEK SZERINT

HATÁSOK: nincs „parlag” szociális igazságosság -> Családi gazdaságok

194

5. fejezet: Adórendszer, öko- és szociálpolitika

ÖRÖKÖSÖDÉSI ADÓ ELV : ESÉLYEGYENLŐSÉG, ezért 70-80 %

ÁFA ELV : AZ ADÓALAP NE AZ ÉRTÉKTERMELÉS, HANEM AZ ÉRTÉKFOGYASZTÁS LEGYEN.

>

ALAPCIKKEKÉ (HAZAI TERMÉK) - 0 LUXUSCIKKEKÉ (IMPORT) : MAGAS.

ÉVI ADÓTERVEZÉS KÖZSZOLGÁLAT KÖLTS. mínusz „ELVI ADÓK”=?VÁRHATÓ BEV. MÍNUSZ

EGYENLEG: 0

ALAP-ÁFA > 0

PLUSZ

TÖBB FEJLESZTÉS

ADÓTERVEZÉS VÉGE 195

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

ÖKOADÓRENDSZER ELV : „KÁROSÍTÓ FIZESS"—» OK-SZÜNTETÉS VAD TECHNOL.: Nincs visszanyerés (recycling) Káros kibocsátás Fosszilis energia Fajtapusztítás (>< sokféleség)

NYUGDÍJRENDSZER: MERT:

* * *

VISSZA A FELOSZTÓ-KIROVÓT! NAGY KOCKÁZAT MEGTAK.-> KÜLFÖLD FÖLÖS PROFIT

MAGÁNYUGDÍJPÉNZTÁRAK, ÁLLJ! KILÉPHETÉS: kincstárnak vissza, munkáltatói és saját: kifizetendő

SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

*

NEM KERESŐ MUNKAKÉPES: LÉTMINIMUM, de közmunka a szomszédságban.

*

E.Ü. ÉS NYUGDÍJ <— ÁLL.-I KÖLTSÉGVETÉS, de szabad a magánpiac.

196

5. fejezet: Adórendszer, öko- és szociálpolitika

FÜGGELÉK

AZ ÖKOPOLITIKA IRÁNYELVEI Forrás: Gyulai Iván in “A fenntartható fejlődés programja” 37.-48. old. készült a Magyar Természetvédők Szövetségének szervezésében 1995.

KATEGORIZÁLÁS A földrészleteket a következő kategóriákba kell besorolni: Védett természeti területek, amelyeken a természet természetes képének és állapotának megőrzése kap elsőbbséget, azaz olyan állapot, amely kívülről bevitt energia nélkül áll fenn ill. alakul.

Fenntartható gazdálkodásiövezetek: amelyeken a tulajdonosok és a használók vállalják, hogy mindennemű tevékenységüket a fenntartható erőforrás-használatnak vetik alá, ill. erre kötelezettek. Ez azt jelenti, hogy figyelembe veszik a terület ökológiai eltartó és tűrőképességét, a tevékenység nem változtatja meg a terület jellegét, s abban nem okoz visszafordíthatatlan változást. így nem lehet olyan használati módot választani, amely megváltoztatja a terület ökológiai jellemzőit, különösen vízháztartását, mezovagy mikroklímáját. A terület művelési ágainak arányát a terület besorolásánál rögzíteni kell, mégpedig nem a megelőző arányok alapján, hanem az ökológiai szempontok miatt kívánatos módon.

Intenzív használatú területek, amelyek elsődleges célja emberi termelés.

A MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG SZABÁLYOZÁSA

Ötven hektárnál nagyobb monokultúrás terület nem alakítható ki. Nagyobb ilyen egységeknél ötvenhektáros részenként öt méteres, természetes elemeket tartalmazó elválasztó sávot kell létesíteni. Ez a sáv a területre jellemző fajokat kell, hogy tartalmazza és a terület jellegéhez kell, hogy igazodjék. Ilyen sáv lehet gyep, fa, bokor, árok, stb.

197

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja Biológiai úton nem lebomló anyagok (növényvédő szerek, talajfertötlenítők, stb.) használata tilos.

Fenntartható gazdálkodási övezetben a talaj tápanyag-utánpótlását szerves trágyákkal kell végezni.

Mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatban nem folytatható a természetes vízháztartást megzavaró tevékenység (lecsapolás, drénezés, stb.).

Mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatban tilos a tarlók, parlagterületek, valamint a termékmaradványok égetése.

AZ EGYES IPARI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYOZÁSA

Fenntartható gazdálkodási övezetben csak olyan ipari tevékenység folytatható, amelynek kibocsátása (emissziója) nem veszélyezteti az övezet ökológiai állapotát. Eszerint kell megállapítani a kibocsátási határértékeket. Nem engedélyezhető olyan anyagok kibocsátása, amelyek halmozódásra hajlamosak, amelyek nem képesek biológiai úton lebomlani, amelyek mérgezőek (toxikusak).

Ipari létesítmények tervezésénél minden esetben hatásvizsgálatot kell végezni.

Fenntartható gazdálkodási övezetben nem szabad ipari tevékenységből származó hulladékot elhelyezni. Kivételt képezhetnek az újrahasznosítást szolgáló ideiglenes elhelyezések, ha nem veszélyeztetik a környezetet vagy az egészséget.

A BÁNYÁSZAT SZABÁLYOZÁSA Nem engedélyezhető olyan bányászati tevékenység, amely rövid vagy hosszú távon megváltoztathatja a terület ökológiai jellegét, vízháztartását, pótolhatatlan élőhelyet veszélyeztet, stb.

Bányászati tevékenységet csak a célzott mennyiség előzetes meghatározása, a bányatelek végleges kijelölése és előre elkészített rekultivációs terv engedélyezése után lehet megkezdeni.

A bánya jövedelméből kell biztosítani a folyamatos rekultivációt. A rekultiváció során az eredeti állapot visszaállítására kell törekedni. Amennyiben ez nem lehetséges, a bányászat követ-

198

5. fejezet: Adórendszer, öko- és szociálpolitika keztében előállott ökológiai körülményeknek megfelelő rekultivációt kell tervezni és megvalósítani. Pótlólagos rekultiváció tervét a szakhatóság készítteti el, a rekultiváció költségeit a tulajdonos viseli, vagy a korábbi használóra átháríthatja.

VÍZGAZDÁLKODÁS SZABÁLYOZÁSA Nem folytatható olyan vízgazdálkodási tevékenység, amely az ökológiai feltételeket megváltoztatja. Kivétel: a potenciális megelőző állapot visszaállítása.

Minden vízgazdálkodási beavatkozást megelőzően környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. ÉLŐVIZEK TERMÉSZETES JELLEGÉNEK MEGŐRZÉSE

Nem folytatható olyan tevékenység, amely élővíz természetes voltát veszélyezteti. Élővizekbe sem közvetve, sem közvetlenül nem juttatható szennyező anyag. Kivétel: folyóvizekbe, a kibocsátó forrásra megadott határértékig, biológiai úton lebomló szennyező anyagok. ÉLŐVIZEK MEDERALAKULATAINAK MEGŐRZÉSE

Az élővizek természetes mederalakulatait a biológiai öntisztító-képesség fenntartása és a vízi élővilág sokféleségének megőrzése érdekében fenn kell tartani, ill. szükség esetén rekonstruálni kell. Élővizek forrásuktól az első településig, övezeti besorolásuktól függetlenül különleges védelmet élveznek: A mederalakulatot semmilyen okból nem szabad megváltoztatni; semmilyen szennyezőanyag nem bocsátható be, sem közvetve, sem közvetlenül; a vizet kísérő természetes társulást sem területi nagyságában,sem jellegében nem szabad megváltoztatni. Ha az eredeti állapot már nem áll fenn, a rekultiváció során, a meder-rekultiváció mellett biztosítani kell a meder középvonalától számított ötven-ötven méter távolságon mind a jobb-, mind a bal-parti területeken az eredeti társulások visszaállításának vagy visszaállásá-

nak feltételeit.

199

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja Vízkivétel (beleértve a forrást is) csak olyan mértékben engedélyezhető, amely az élővíz természetes voltát nem veszélyezteti. A vízkivételt minden esetben egyedileg kell engedélyezni, tekintettel az adott élővíz jellegére, ökológiai feltételeire. Olyan intenzív vízkivétel nem engedélyezhető, amely a forrás kifolyásának mennyiségét, akár csak időlegesen is meghaladja, és veszélyezteti a forrás vízgyűjtőjének eredeti vízháztartását és természetes élő közösségeit.

Településeken keresztül vezető vízfolyás partját úgy kell kialakítani, hogy a partok lehetőséget adjanak egy a vízfolyást kísérő, összefüggő zöld felület kialakítására. Ilyen élővízbe semmilyen ipari vagy kommunális tevékenységből származó hulladék nem juttatható, csak tisztított szennyvíz, egyedileg megállapított határértékek szerint. Állóvízbe semmilyen szennyező anyag nem juttatható. Állóvizek partjain a víz szélétől számítva legalább 25 méter természetes zöld felületet kell létrehozni az állóvíz teljes területén. A meglévő természetes felületek nagysága ettől függetlenül fenntartandó. Élővizekkel kapcsolatos árvízvédelmet a fentiek figyelembevételével kell végezni. Élővizekbe idegen fajokat betelepíteni tilos. Kivétel: ha a fajjal való gazdálkodás indokoltan része a fenntartható gazdálkodásnak, a betelepítést hatásvizsgálat előzte meg, s a faj egyedeinek helyben tartása biztosítható.

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAI

Fenntartható gazdálkodási övezetben csak természetes vagy természetszerű, vagy rekonstrukcióra kijelölt erdők sorolhatók. Természetes vagy természetszerű az az erdő, amely az ökotípus erdő fajösszetételének megfelelő heterogén faji összetételű, vegyes korosztályú.

Fenntartható gazdálkodási övezetbe sorolt erdőkkel csak természetszerű, többcélú erdőgazdálkodást szabad folytatni. Ez azt jelenti, hogy fenn kell tartani az ökotípusra jellemző faji és korosztályi összetételt, és össze kell hangolni a természetvédelmi, fatermesztési és üdülési (rekreációs) érdekeket. Az ilyen gazdálkodás érdekében a következő tevékenységek korlátozandók

200

5. fejezet: Adórendszer, öko- és szociálpolitika vagy tiltandók: tarvágás; monokultúrás erdők létrehozása; tájidegen, nem őshonos fajok telepítése; biológiai úton nem bomló vegyszerek használata; a kitermelt fa kiközelítését szolgáló feltáró utak létesítése; az ökotípus társulások idegen állományokra való cseréje; az erdők vízháztartását megbontó vagy befolyásoló intézkedések, mint útbevágások, lecsapolások, vízkivétel intenzifikálása, stb.

INFRASTRUKTÚRA-LÉTESÍTÉS SZABÁLYOZÁSA Új utak fenntartható gazdálkodási övezetben csak különleges körülmények között létesíthetők. Új út létesítésére engedély csak akkor adható ki, ha az olyan meglévő utat vált ki, amely veszélyeztet valamilyen fontos ökológiai értéket, és az új út vezetése nem sért különösebb ökológiai értékeket. Új út létesítésére engedélyt a felügyeleti szerv csak környezeti hatásvizsgálat alapján adhat ki. A hatásvizsgálatnak fel kell tárnia a célzott terület faj- és egyedszám készleteit, a biodiverzitás állapotát, az ökológiai folyosók helyzetét, a meglévő terheléseket, a várható terheléseket és azok hatásait.

Az út koronaszélességének és forgalmának a függvényében az út kísérő szegélyeként ú. n. zöld folyosókat kell kialakítani. A zöld folyosók az utat és környezetét elválasztó, természetes elemeket tartalmazó formációk, amelyek megsemmisítik az út kedvezőtlen környezeti hatásait.

Az utakon az ökológiai folyosók elhelyezkedésének figyelembevételével harántoló átvezetéseket kell tervezni, a domborzatnak megfelelően. Az átvezetéseket egyedi tervdokumentáció alapján a szakhatóság engedélyezi.

Vízfolyások átvezetésénél nemcsak a víztestet, hanem az azt kísérő természetes társulásokat is át kell vezetni. Az átvezetés legalább olyan széles legyen, mint az átvezetést megelőző természetes mederszélesség háromszorosa.

Fenntartható gazdálkodási övezetben létesítendő és meglévő utak kivilágítása a csomópontok és létesítmények kivételével tilos. Az ilyen helyeken sem alkalmazhatók ultraibolya színképű

201

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja lámpák.

Fenntartható gazdálkodási övezetben lévő utakat 15 éven belül a fentieknek megfelelően át kell alakítani.

SZÁLLÍTÁSI INFRASTRUKTÚRA KIÉPÍTÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA Fenntartható gazdálkodási övezetben a felszínen nem helyezhetők el olyan szállítási létesítmények, amelyek sértik a tájképet (pl. légvezetékek, olaj-, gáz- stb. szállító csövek).

Szállítási létesítményeket az ökológiai feltételek zavarása nélkül, egyedi tervezés és engedélyezés alapján lehet létesíteni.

Az építéssel és üzemeltetéssel kapcsolatos zavaró hatásokat, vagy haváriák következtében előálló környezeti károkat a létesítő vagy üzemelő köteles azonnal megszüntetni, ill. a rekonstrukciót elvégezni.

A FAJOKKAL ÉS FAJTÁKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS SZABÁLYOZÁSA

Fenntartható gazdálkodási övezetben minden faj védett, azok kivételével, amelyeket a kérdéses terület esetében a szakhatóságok egyeztetése alapján tételesen felsorolnak. A kivételezés oka lehet: túlszaporodás, különös kártétel más élőlényeknek vagy gazdálkodónak. A kivétel engedélyezését a szakhatóságtól kell kérni. Direkt állományszabályozás a táplálékláncban felhalmozódó, biológiai úton le nem bomló mérgekkel tilos.

Fenntartható gazdálkodási övezetben tiltottak az előzőekben nem szabályozott olyan tevékenységek, amelyek megváltoztatják a meglévő vagy újonnan kialakított természetszerű élőhelyeket, ill. azok jellemző faji összetételét. Ilyen övezetekben a megengedett és szabályozott emberi tevékenységen kívül tilos minden olyan tevékenység, amely a fajok és egyedeik életkörülményeit vagy létét veszélyeztetik.

FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSEK SZABÁLYOZÁSA

Fenntartható település területhasználata során a nem telepü-

202

5. fejezet: Adórendszer, öko- és szociálpolitika lési célra használt, de közigazgatása alá tartozó területen betartatja a fenntartható gazdálkodási övezetekre vonatkozó szabályozást.

A település céljára használt területeken (lakóházak, közterületek, létesítményi területek) 30% zöldfelületet biztosít. (Ebbe beleértendők a lakóházak kertjei és a közhasznú zöldterületek.) A zöldfelület rendszerét úgy alakítja ki, hogy zöld folyosókat biztosít a vonalas létesítmények mentén.

Közigazgatási területén kijelöli a védett zónába tartozó területeket és azok fenntartásáról és fejlesztéséről gondoskodik.

Közigazgatási területén nem engedélyezi mérgező (toxikus) szereknek a környezetbe való jutását.

A TURIZMUS SZABÁLYOZÁSA

A fenntartható gazdálkodási övezeteket turisták szabadon látogathatják, ideiglenes vagy hosszantartó korlátozást a szakhatóság indokolt esetben rendelhet el.

A turizmus érdekeit szolgáló létesítmények kiépítésére és üzemeltetésére a fenntartható gazdálkodási övezetekre vonatkozó szabályok vonatkoznak.

A turizmus szabályozásának alapelve: nem változtathatja meg azt az értéket, amely létrehozta. Ennek értelmében tilos az élőhelyeket, értékeket veszélyeztető túlhasználat vagy a tájképet rontó létesítmény elhelyezése.

INTENZÍV HASZNÁLATÚ TERÜLETEK Minthogy intenzív termelés sem folytatható a természet fenntartása nélkül, e területen a következő korlátozások érvényesek: Nem szabad olyan tevékenységet folytatni, amely veszélyezteti a védett, vagy fenntartható gazdálkodási övezeteket, azaz megváltoztatja ökológiai körülményeiket. Ezért minden területfejlesztési döntéssel kapcsolatban ilyen irányú környezeti hatásvizsgálatot kell elrendelni.

Mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatban tilos a tarlók és a terménymaradványok szabadtéri égetése.

Ipari tevékenységgel kapcsolatban a hatóság minden eset-

203

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja ben megállapítja a kibocsátási (emissziós) határértékeket. Természetidegen, mérgező (toxikus) anyagok lerakása vagy tárolása csak erre a célra kialakított helyen történhet, a természetet nem veszélyeztető módon.

Bányászat csak szakhatóság által elfogadott rekultivációs terv birtokában folytatható, a rekultiváció folyamatos.

Zöld folyosókat kell létesíteni a következő esetekben: külterületi útvonalak mellett fa-, vagy bokorsorokat; vízfolyások mentén a vízfolyás átmérőjének háromszorosán; monokulturális mezőgazdasági területeken legalább 500 hektáronként kell elválasztó fa- vagy bokorsorokat létesíteni legalább 5 méteres szélességben.

A töredék élőhelyeket fenn kell tartani.

Védettek a törvénnyel ilyennek minősített fajok, valamint minden olyan faj, amely élettevékenységével nem veszélyezteti az emberi tevékenység célját. Az ilyen fajokat nem szabad ok nélkül elpusztítani vagy veszélyeztetni.

i

* T*

P'

* ..

j .r

1

V

F

fr

204

'í

6. fejezet: Alapönellátó kistáj-szerveződés

6. FEJEZET

ALAPÖNELLÁTÓ KISTÁJ-SZERVEZŐDÉS

205

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

V

t

I

: :

í

206

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

Ha a kistáj-szövetkezetek hálózata országszerte kiépül, összefogva - parlamenti többségen keresztül - megszüntethetik a másodikfajta adózást is, és - résztvevő demokrácia keretében - a jelenleginél hatékonyabb ellenőrzést gyakorolhatnak az első típusú adózás terén is.

A kistáj-szerveződéstől várható további előnyök: Az általános szövetkezetbe szervezett kistáj ellenálló• képessége jelentősen megnő minden pénz- és egyéb hatalmi zsarolással szemben, minden központosító törekvéssel szemben.

A kistájban együtt élő emberekben megerősödik egymásra utaltságuk, egymásért való felelősségük érzése, a közösségi érzés, amely az életminőség jelentős tényezője.

Jó feltételek jönnek létre a teljes foglalkoztatottság eléré¬

séhez.

1. Általános elvek A szerveződés alanyai: egy kisváros és környéke, vagy kisebbnagyobb falvakat magában foglaló, a természeti tényezők által meghatározott kistáj. Egy kistáj lakosainak irányszáma: 520.000 lélek.

A szerveződés jogi kerete: a kistáj felnőtt lakosságának zömét magában foglaló általános és hitelszövetkezet.

A kistáj-szövetkezet nem profit-orientált, amennyiben célja nem rendszeres, minél nagyobb osztalék (nyereségrészesedés) osztása a tulajdonosok (tagok) számára, hanem az, hogy a kistájon mennél teljesebb foglalkoztatottságot, és mindenki számára tisztes, kulturált megélhetést biztosítson.

208

6. fejezet: Alapönellátó kistáj-szerveződés

2. A kistáj-szerveződés gazdasági összetevője A kistáj-szövetkezet társult vállalkozók, belső vállalkozók (termelők, szolgáltatók, kereskedők) és fogyasztókégyüttese. Társult vállalkozó: önálló (maga-ura) vállalkozó (egyén, cég, társaság), a működéshez szükséges termelőeszközök tulajdonosa vagy bérlője, aki (amely) hálózati (franchise), vagy más együttműködési szerződéssel a szövetkezet szerves részévé válik. Belső vállalkozásnál a termelőeszközök a szövetkezet tulajdonában vannak, és egy (vagy több) tag szerződéssel vállalkozik ezek hatékony működtetésére. A szövetkezet arra törek¬

szik, hogy egyfelől a tagok mennél több áru- és szolgáltatásszükségletét a szövetkezethez tartozó (társult és belső) vállalkozások elégítsék ki, másfelől a (társult és belső) vállalkozások mennél több munkavállalója ill. beszállítója a szövetkezeti tagságból kerüljön ki.

A szövetkezet, illetve a társult és belső vállalkozások funkciói: •munkahelyek teremtése és fenntartása, tisztes jövedelem biztosítása a kistáj lakosai számára; •a lakosság ellátása olcsó, jó minőségű, alapvető fogyasztási cikkekkel; •a földből élők ellátása termelőeszközökkel, műtrágyával, növényvédő-szerekkel, szaporító anyagokkal, takarmánnyal, stb.; •termékfelvásárlás; •a mezőgazdasági termékek ésszerű fokig való feldolgozása és értékesítése; •“önköltségi” kamatú hitelellátás; •a tagok teljesítménycseréjének zártkörű lebonyolítása, a kamat- és inflációs veszteségek és az elszámolási költségek minimalizálásával; •a tagok számára szaktanácsadás és szakmai továbbképzés;

209

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

•a rászorultak segítése; •a kistáj közbiztonságának megjavítása és magas szinten tartása a rendőrséggel együttműködő polgár- ill. mezőőrséggel.

A társult és belső vállalkozók és a (szövetkezeti tag) fogyasztók közötti forgalom közvetítője nem az állami pénz (amely a szabadpénz-reform előtt ki van téve az inflációnak, valamint a bel- és külföldi spekulációnak) hanem helyi szövetkezeti elszámoló-egység (a továbbiakban: HESZE).

Az elszámolás technikai eszköze: a tagok HESZE-kártyáiés a szövetkezet Elszámolási Irodáján HESZE-ben vezetett tagi belső-elszámolási számlák.

A szövetkezet indulásakor minden tag 5000 forintért részjegyet vásárol. A részjegy mellé a belépő 5000 forint vásárlóerejű kamatmentes hitelt, pontosabban 5000 HESZE-ről szóló kártyát kap, amellyel a szövetkezethez tartozó boltokban, szolgáltató-helyeken fizethet.

A szövetkezet társult és belső vállalkozásaiban dolgozók fizetésüknek - mondjuk - felét (ha kívánják, többet) HESZEkártyán, többi részét forintban kapják. Induláskor kártya helyett egyszerű vásárlási könyv is használható. Kettős lapok, az egyik perforált, köztük indigó. A tulajdonosok név-cím bélyegzőt is kapnak, minden lapot lebélyegeznek. A hátsó borító belső oldalára van feljegyezve az 5000 HESZE hitel-keret. A bolti pénztáros a soron következő kettős (indigós) lapra felírja a vásárlás összegét, és a könyvben maradó példányhoz gombostűvel hozzátűzi a pénztárgép által kiadott cédulát. Az összeget a hátsó borító belső oldalára is feljegyzi. így mindig áttekinthető, mennyit használt föl a vevő a hitelkeretből. (A hitelkeret 20%-kal túlléphető, de a túllépést a pénztáros jelzi a szomszédsági megbízottnak, aki - ha kell megelőző, bajhárító lépéseket tesz.) A pénztáros a perforált lapot kitépi, és naponta átadja az Elszámoló Irodának. E lapokat az Iroda heti-havi ritmusban feldolgozza és lekönyveli.

A HESZE nem inflálódik. A szövetkezet statisztikusa szakszerűen rögzíti a létfontosságú áruk és szolgáltatások környékbeli árszínvonalát, és ennek megfelelően havonta közzéteszi a HESZE/forint átváltási kulcsot. Amíg tehát a forint inflálódik, egy HESZE ellenében egyre több forint jár.

A HESZE-ben megállapított árak tehát nem emelked-

210

6. fejezet: Alapönellátó kistáj-szerveződés

nek, de minden HESZE-kártyán a hónap fordulónapján lévő összegből 1% levonásra kerül, mint használati díj. (A HESZE tehát geselli szabadpénz.) Ha valaki tartós fogyasztási cikkre, házra, stb., gyűjt, vagy betegségre, öregségre, tanulásra, utazásra, stb. tartalékol, az erre szánt összegeket az Elszámolási Irodán nyilvántartásba vétetheti, azzal a kötelezettséggel, hogy a megtakarítást általa meghatározott időn (3 hónapon, 6 hónapon, stb.) belül nem veszi igénybe. Az így lekötött összegek után nem kell használati díjat fizetni. (A lekötés lejárta előtt felvett összegből az Iroda levonja a használati díjat.)

A lekötött összegeket a szövetkezet kamatmentes kölcsönként bocsátja a társult vállalkozók, vagy ilyenné válni kívánó tagok rendelkezésére. (A vállalkozó a HESZE-hitelkeret terhére - napi árfolyamon - forintkölcsönt is igényelhet. Ennek forrása a szövetkezet “export” tevékenysége.)

Ez a rendszer arra készteti a tagokat, hogy keresményüket vagy gyorsan szövetkezeti termékek-szolgáltatások vásárlására fordítsák, vagy lekötött betétként szövetkezeti vállalkozók rendelkezésére bocsássák, akik ezt túlnyomórészt produktív befektetésekre fordítják.

A szövetkezeti tagok az Elszámoló Irodától bármikor HESZE számlájuk terhére, 2%-kal csökkentett napi árfolyamon - forintot is felvehetnek, mindaddig, amíg a szövetkezet “export” bevételei erre fedezetet nyújtanak. Az esetleges “sorban állást” a szövetkezeti ügyrend szabályozza.

A szövetkezet küldetésének tekinti, hogy a kistáj földjét megőrizze a kistáj mai népe és a jövendő nemzedékek számára. Ezért, aki a szövetkezetbe belép, illetve társult vállalkozói szerződést köt, kötelezettséget vállal, hogy a kistáj területén lévő földjére elővételi és előbérleti jogot ad az illetékes települési önkormányzatnak. A szövetkezet szerződést köt a kistáj települési önkormányzataival, amely szerint az önkormányzatok az így felajánlott földeket megvásárolják ill. bérbe veszik, és - előre meghatározott feltételekkel - a szövetkezet által kijelölt tagnak adják tartós, örökölhető használatba, vagy a szö-

-

211

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja vetkezet közvetítésével - egy-egy társult vállalkozással kötnek hasznosítási szerződést.

3. A kistáj-szerveződés politikai összetevője, az alulról épülő helyi közigazgatás és a kistáj-szövetkezet közös alapja: a szomszédsági körök A szomszédsági körök történelmi előképe, az ősi magyar tizedes rendszer ismertetését, és a szomszédsági körök megszervezésére, funkcióira vonatkozó javaslatokat lásd a "2. Résztvevő demokrácia" fejezet 5. pontjában.

4. Hogyan fogjunk hozzá kistáj-szövetkezet

szervezéséhez?

KISTÁJ-SZERVEZŐBIZOTTSÁG

Az első lépés: 3-6 hiteles helybeli elhatározza, hogy nekilát. Kívánatos, hogy a helyi polgármester, a jegyző, vagy más tekintélyes önkormányzati személyiség is köztük legyen. Részt vesznek egy kétnapos felkészítő tanfolyamon.

A második lépés: felosztják a települést szomszédsági körzetekre, és arra törekszenek, hogy mennél több körzetben akadjon egy vagy két polgár, aki - legalábbis ideiglenesen vállalkozik a szomszédsági körzet megszervezésére. Ők is részt vesznek egy kétnapos népfőiskolái kurzuson. (Ha egy körzetben kettő is akad, mindkettő részt vesz a kurzuson, ké212

6. fejezet: Alapönellátó kistáj-szerveződés

sőbb az egyik lehet a szomszédsági megbízott, a másik a helyettese, segítője.)

A második lépéssel párhuzamosan a szervezőbizottság kidolgozza az indulás tervét (lásd alább), előkészíti az Elszámoló Iroda felállítását (lásd alább), és elkészíti a szövetkezet alapszabályát. (Ezekre a tanfolyamon készültek fel.) Mindezt jól érthető formában leírják, ez a “Kistáj-szerveződés tájékoztató”.

A szervezők a leendő szomszédsági megbízottakkal akik már részt vettek a népfőiskolái kurzuson - megbeszélik a “Kistáj-szerveződés tájékoztató” tartalmát, és felkérik őket, hogy mindezt beszéljék meg saját szomszédságukkal is.

Ezzel elérkeztünk egy mérföldkőhöz: megtartják a helybeli kistáj-szövetkezet alakuló közgyűlését, “hivatalosan” is felállítják az Elszámoló Irodát, a vezetőség titkárságát, amely megteszi a cégalakulással kapcsolatos hatósági lépéseket (cég-bejegyzés, adószám, bankszámla-nyitás, stb.), és nekilátnak a munkának.

Nagy faluban a fenti lépések szó szerint vehetők. Aprófalvas tájon egy-két falu összefogásával tehetjük meg az eddig leírt lépéseket, és esetleg további lépésekben igyekszünk bevonni a már megalakult szövetkezetbe a kistáj többi faluját.

Mezővárosban talán célszerű az alakulásig a városra szorítkozni, és aztán bevonni a már megalakult szövetkezetbe a vonzáskörzetbe eső falvakat.

NÉHÁNY GONDOLAT AZ INDULÁS GAZDASÁGI MEGTERVEZÉSÉHEZ Az alapáruk mérlege kidolgozásának elemei: •Alapáruk jegyzéke. (Létfontosságú fogyasztási cikkek, amelyeket a kistájban termelnek, vagy könnyen bevezethető a termelésük.)

•Fogyasztó tagok éves és heti szükségletének becslése.

•Termelő tagok éves kapacitásának és a kibocsátás ütemezésének becslése.

213

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja •

Az ütemeltérésből eredő készletezési igény becslése.

Termelői önköltség becslése.

A fogyasztás-becslésbe célszerű bevonni a szomszédsági megbízottakat. A termelői kibocsátás becslését szembesítik a valósággal: A szövetkezet áruforgalmi szervezője végigjárja a termelő tagokat, és szándékleveleket gyűjt be a szállítási készségekről. Lehet, hogy ezek alapján második menetben át kell dolgozni a gazdasági tervet.

“Exporf'-árutermelési és értékesítési lehetőségek felmérése.

“Alapbolt”: Olyan bolt, amely a szövetkezeti tagok termékeit a tagoknak eleinte esetleg vásárlási könyvre, később a szövetkezet által kibocsátott kártyára árusítja. A bolt vagy a szövetkezeté, és akkor belső vállalkozásként működik, vagy magánboltos tulajdona vagy bérlete, és akkor társulási (franchise) szerződéssel kapcsolódik a szövetkezethez.

Termékpályák (példák): Gabonafelvásárló=»pékség kis malommal˙alapbolt. 4> Tejfelvásárló-tejüzem=>alapbolt. Zöldség-gyümölcs felvásárló˙alapbolt. $ Kis vágóhíds˙húsbolt.

Ki kell alakítani a termékpályák gazdasági egységeit, és ki kell dolgozni, majd meg kell kötni a szállítási és belsővállalkozási vagy társulási szerződéseket.

VÁSÁRLÓ/SZOMSZÉDSÁGI KÖRÖK SZERVEZÉSE Szomszédsági körök kijelölésed˙ideiglenes megbízottak felkérése˙az ideiglenes megbízottak toborozzák a tagokats˙szomszédsági gyűlés véglegesíti vagy leváltja az ideiglenes megbízottakat˙ megbízott beszed tagonként 5000 forintot, kiosztja a részjegyeket, és az 5000 HESZE hitelkeretet tartalmazó első vásárlási könyveket (ill. kártyákat).

214

6. fejezet: Alapönellátó kistáj-szerveződés

“EXPORT'-RENDSZEREK MEGTERVEZÉSE, MEGVALÓSÍTÁSA A VÁSÁRLÓERŐ ÉS A SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK FELMÉRÉSE: A szomszédsági megbízottak felmérik az alapfogyasztást, figyelembe véve a családi bevételeket is, és szándékleveleket gyűjtenek a vásárlási könyveket igénylőktől (amíg nincsenek kártyák).

Felmérik a munkaerő-fölöslegeket és a jövedelemhiányokat.

AZ ELSZÁMOLÓ IRODA ELSŐ TEENDŐI:

Felfekteti a termelők (szállítók) és a fogyasztók elszámolási számláit. Elkészíti az első vásárlási könyveket, és kiosztja a szomszédsági megbízottaknak. A továbbiakban a szövetkezettől HESZE-fizetést kapók számára havonta új vásárlási könyvet állít ki.

Nagytételű adás-vételeknél (pl. termelő és bolt között, termelő és feldolgozó között) az eladó és a vevő által egyaránt aláírt forma-nyomtatvány alapján terhel és jóváír a HESZEszámlákon.

& -V

J

m ,

í

& ,

1

j

215

6. fejezet: Alapönellátó kistáj-szerveződés

DRÁGA BÚZÁBÓL •OLCSÓ KENYÉR 10 Ft-OS BÚZÁBÓL 100 Ft-OS KENYÉR MOST: KISTÁJ-SZÖVETKEZET:20 Ft-OS BÚZÁBÓL 50 Ft-OS KENYÉR

HOGYAN? KISTÁJ-SZÖVETKEZET-TAG BÚZATERMELŐ 20 Ft nincs tőkekamat az árban

*

.N/ KISTÁJ-SZÖVETKEZET MALOM - PÉKSÉG saját energiával nincs tőkekamat az árban

*

\k KISTÁJ-SZÖVETKEZET - BOLT nincs tőkekamat az árban V

*

KISTÁJ-SZÖVETKEZET-TAG FOGYASZTÓ

50 Ft

DHo «

-

217

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

KISTÁJ-SZÖVETKEZET ————— — ——————————— i—

I

I

KÖRE: KISTÁJ kisváros + környék, apró-falvas táj

CÉLJA: NEM PROFIT, HANEM

* * * * *

FOGLALKOZTATÁS, LÉTBIZTONSÁG ISKOLA:

MINDENKI ÉRETTS. + SOK DIPLOMA ÖSSZETARTOZÁS, BIZALOM, KÖLCSÖNÖS SEGÍTÉS CSELEKVŐ KULTÚRA

RÉSZVÉTEL

SAJÁT LÁBON ÁLLÁS

* *

ALAPGAZD.: SAJÁT FORRÁSOKBÓL KIEGÉSZÍTŐ GAZD.: NYITOTT

ALULRÓL ÉPÜLŐ ÖNIGAZGATÁS (SZUBSZIDIARITÁS)

218

6. fejezet: Alapönellátó kistáj-szerveződés

KISTÁJ-SZÖVETKEZET = = ÖNELSZÁMOLÓ TERMELŐK + + FOGYASZTÓK A SZÖVETKEZETI VÁLLALKOZÁSOK FELADATAI:

* * * * *

* * *

MUNKAHELY, TISZTES KERESET ALAPELLÁTÁS: OLCSÓN, JÓT AGRÁRELLÁTÁS: MŰTRÁGYA, TÁP, STB. MEZŐGAZD. TERMÉKEK FELDOLGOZÁSA OLCSÓ HITEL, BELSŐ PÉNZFORGALOM, MINIM. KAMAT ÉS KÖLTSÉG SZAKMAI KÉPZÉS RÁSZORULTAK SEGÍTÉSE KÖZBIZTONSÁG

219

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

HELYI SZÖVETKEZETI ELSZÁMOLÓEGYSÉG: „HESZE” KÖZVETÍTI A TAG-TERMELŐK, -SZOLGÁLTATÓK, TAG-FOGYASZTÓK KÖZTI FORGALMAT + BELSŐ HITEL-ESZKÖZ

-

SZÖV. ELSZÁMOLÓ IRODA y—

u

Ü| r

5000 Ft RÉSZJEGY—>

. 4- 5000 Hesze vás.könyv/ kártyaf-

J

f

*

Jí _ j im

í _! J

aj

SZOLG.-ÉRT FIZETÉS Hesze vásárlási SZÖV.BELI DOLGOZÓK BÉRE min.feie könyv / kártya HESZE „OLVAD”: havi 1%forg. hozzájárulás kivéve, ha beruh.-ra lekötik

éves lekötés: 2 % kamat

2 %-os

tagi hitel

*A HESZE ÁRAK NEM INFLÁLÓDNAK INFLÁLÓDÓ Ft / Hesze

220

-> HAVI ÁTVÁLTÁSI KULCS

6. fejezet: Alapönellátó kistáj-szerveződés

A FÖLD GENERÁCIÓS MEGŐRZÉSE ELŐVÉTELI JOG

BELÉPŐ FÖLDTULAJDONOS ELőBéRLETI JOG A TELEP. ÖNKORM.-NAK

SZÖVETK. - TELEP. ÖNKORM. SZERZŐDÉS:

* *

A telep, önkorm. megveszi a felajánlott földet Bérlőkijelölés a kistáj-szövetkezeté

POUT. ÉS GAZD. ÖNIG. KÖZÖS ALAPJA • 10-100 HÁZTARTÁS: SZOMSZÉDSÁGI KÖR • VÁLASZTOTT, FIZETETT SZOMSZÉDS. MEGBÍZOTT

KIKÉPEZVE SZOV.: pénz (Hesze)ÓNK.: egészség, nyugdíj, ügyek, munkalehetőségek, adó, közüzemek, iskola, szolgáltatások, stb. lakás, szociális, stb. ügyek /' KÖZVETÍT ÉRDEKVÉD. N/

SZÖV. VEZETŐSÉGI TAG ÖNKORM. KÉPVISELŐ v

E

VÁLASZTÁSKOR BECSÜLETSZERZŐDÉS A SZOMSZÉDSÁGI MEGBÍZOTTAKKAL 221

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

PÉLDA KISTÁJ-SZÖVETKEZET-INDÍTÓ GAZDASÁGI TERVHEZ 20 SZOMSZÉDSÁGI KÖR /50 HÁZTART. = 1000 TAG

III.1J 1000x5000 Ft RÉSZ] -4

1000x5000 Hesze VÁSÁRJEGY l<˙LÓKÖNYV,VI.1-i érvényű

3 hó alatt kell szervezni havi 5 millió Hesze forgalmat, havi 50 e Hesze rezsivel. (5 millió 1%-a forg. hozzájárulás.)

ELSZÁMOLÓ IRODA KENYÉR-VONAL TEJ-, TOJÁS-, ZÖLDS.gazda-tagok 1 fő: 50 e Ft/hó + GYÜM.-, HÚS-VONAL (kb. 200 ha) hely, felszerelés malom-, pék-, boltideiglenesen az szerződés önkorm.-tól

havi 3 millió Hesze

min. havi 2 mill. Hesze /

.

VI.1 START

u >TOVÁBB1 180 SZOMSZÉDSÁGI KÖR = 10 000 TAG '

SIKER

0

r

VIRÁGZÁS

222

6. fejezet: Alapönellátó kistáj-szerveződés

HOGYAN FOGJUNK A KISTÁJSZÖVETKEZETHEZ? SZOMSZ. KÖRÖK SZER¬ s* ALAPSZAB.

KÖZ > GYŰLÉS

VEZÉSI BIZOTT- \ ELSZÁMOLÓ SÁG \ IRODA ALAPÁRUK MÉRLEGE BOLT

5000 BE-KI

GAZDASÁGI TERV, TERMÉKPÁLYÁK

SZERVEZÉS

> START

KISTÁJ-SZÖVETKEZET-SZERVEZÉS » BÚZA-FELELŐS.: 10-20 gazda. 200 ha » PÉK-FELELÓS.:

mennyiségi küszöb, szerződés » SZÖVETK.-FELELŐS: alapszab., aazd. terv 1 PÉNZ-FELELŐS.: hitelszöv.. elszám. (Heszel rendszer » TOBORZÓK: szomsz.kör-térkép. 1-2 indító/kör » ÖSSZEHANGOLÓ

223

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

Függelék

Képzelt tudósítás a kökényújfalusi “Fennmaradás” népfőiskolái kurzusról A dolog úgy kezdődött, hogy Sürgő Sándor elhatározta: megszervezi a kökényújfalusi népfőiskolát. Az elhelyezést a Kökényvári Ökoalapítvány újfalusi tanulmányi központja - egy rendbe hozott régi parasztporta - szolgáltatta, ahol már eddig is időről-időre rendeztek tanfolyamokat biogazdálkodásról, környezet- és természetvédelemről, egészséges életmódról, megújuló energiaforrásokról. Sürgő az ökoalapítvánnyal együtt megnyert egy pályázatot, ami elég volt arra, hogy 10 egymást követő bennlakásos hosszú-hétvégéből álló népfőiskolái kurzus költségeit fedezze 20 fő számára.

Sürgő azzal kezdte, hogy végigjárta Kökényújfaluban és a vele közös kistájat alkotó nyolc községben azokat a családokat, amelyekben még megvan a paraszt-polgári öntudat, meg akarják tartani a földjüket, és keresik a maga-ura-életformában való boldogulás útját-módját. Mindegyik faluból egykét ilyen család egy-két tagját beszervezte a 10 hosszú-hétvéges kurzusra.

Eközben Sürgő régi mozgalmi barátai (agrár- és szövetkezeti szakemberek, közgazdászok, közösségszervezők, szociológusok, pedagógusok), kidolgozták a kurzus tematikáját, és kialakították az előadók testületét. A tematika felölelte a kistáj megismerését, a kistájon hagyományos vagy ígéretes termelési ágazatokat, és azokat a jogi, szervezési, pénzügyi ismereteket, amelyek egy alap-önellátó kistáj-szövetkezet megtervezéséhez, megszervezéséhez és elindításához szükségesek. Az alapgondolatot “A fennmaradás társadalmi programja” c. tanulmányból vették.

224

6. fejezet: Alapönellátó kistáj-szerveződés

Az összefoglaló példafeladat keretében számba vették a nyolc községben működő, és a nem működő, de viszonylag könnyen létrehozható kulcs-egységeket (malmokat, pékségeket, takarmánykeverőket, hússzékeket, tejbegyüjtőket, ÁFÉSZ-boltokat, építkezéshez, szerszámkészítéshez, stb. értő iparosokat) és kidolgozták, milyen gazdálkodó egységek milyen együttműködése szükséges ahhoz, hogy a nyolc község lakossága ellássa magát saját terményekből feldolgozott élelmiszerekkel, megoldja saját tulajdonú és működtetésű egységekkel az ivó- és öntözővízzel való ellátást, a szennyvíz- és hulladékkezelést, a fűtést, a világítást. Kidolgozták az alapanyag-termelők, a kulcs-egységek, a boltok és a fogyasztók közti áru- és pénzáramlás tervét, mégpedig “belső pénz”-ben (amit maguk közt táj-tallér-nak neveztek), és azt, hogy mi az a minimális "külső pénz”, azaz forint, ami az egész kistáj-gazdaság beindításához szükséges. Közben azt is megfontolták, milyen termékeket, szolgáltatásokat lehet jól értékesíteni “külföldön”, aminek bevételéből a kistáj-gazdaság forint-szükségletei fedezhetők.

A kurzus befejezésekor a résztvevők elhatározták, hogy ki-ki a maga falujában beszélgetések keretében terjeszti ezeket a gondolatokat, és néhány hónap múlva összeülnek, hogy kicseréljék tapasztalataikat.

msimm

225

7. fejezet: A közélet és a gazdaság rendbetétele

7. FEJEZET

A KÖZÉLET ÉS A GAZDASÁG RENDBETÉTELE

227

7. fejezet: A közélet és a gazdaság rendbetétele

A RENDBETÉTEL CÉLJA: tiszta közéleti légkör megteremtése.

A RENDBETÉTEL JOGI ALAPJA: a Tényfeltárási Törvény, a Vagyonrendezési Törvény, a Munkahelyvédelmi Törvény, a Földvédelmi Törvény és az Államadósság Törvény.

A TÉNYFELTÁRÁSI TÖRVÉNY célja a kommunista diktatúrában és az 1989-ben kezdődött, a Tényfeltárási Törvény hatálybalépéséig tartó átmenetikor-szakban működött vezető közhivatalnokok, közhatalmi döntés-hozók, települési és megyei önkormányzati és országgyűlési képviselők, rendőrök, ügyészek és bírók (gyűjtőszóval: közéleti szereplők) által elkövetett, büntetlenül maradt törvénysértések megállapítása.

Az eljárás hivatalból, vagy állampolgári bejelentés alapján indul meg. Az eljárások nyilvánosak. A megállapított törvénysértések elkövetőire ki kell szabni a BTK szerinti büntetést.

Ha a cselekmény elévülés miatt nem büntethető, a vizsgálat eredményét akkor is nyilvánosságra kell hozni annak érdekében, hogy ezt azok, akik a vizsgált személy további közéleti szereplésével kapcsolatban döntéseket hoznak, figyelembe vehessék.

A vizsgált személy által törvénysértően szerzett vagyont, illetve annak felkutatható részét el kell kobozni, akkor is, ha ez a vagyon időközben más tulajdona lett. (Ez megfelel annak a jogelvnek, hogy törvénysértéssel közvetve sem lehet tulajdont szerezni.)

Az ilyen eljárások lefolytatására olyan ügyészséget és bíróságot kell létrehozni, amelynek tagjai a pártállam idején nem voltak sem bírók, sem ügyészek, és nem töltöttek be köz229

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

hatalmi vagy pártfunkciót sem.

AZ IGAZSÁGÜGYI APPARÁTUS MEGTISZTÍTÁSA A Tényfeltárási Törvény hatálybalépése idején hivatalban lévő ügyészekre és bírókra vonatkozóan hivatalból le kell folytatni a törvényben előírt eljárást. (A tényfeltáró bíró például bűnpártolást állapíthat meg abban az esetben, ha egy ügyész megalapozott bejelentést kapott de megtagadta a nyomozás megindítását; ha egy eredményes nyomozás után bírói szakba került ügy folytatása elfogadható indok nélkül elhúzódik vagy megszűnt, stb.) Az eljárás során elmarasztalt ügyészek és bírók természetesen a továbbiakban nem tölthetnek be szerepet az igazságügyben, akkor sem, ha cselekedetük elévülés miatt nem büntethető, vagy ha a kiszabott büntetést letöltötték.

A VAGYONRENDEZÉSI TÖRVÉNY előírja, hogy a tulajdonosoknak ésszerű határidőre bevallást kell szolgáltatniuk minden olyan vagyontárgyukról, amely a tisztes polgári, családi életvitel szükségleteit - beleértve egy közepesnél nem értékesebb autót, családi házat és nyaralót is - meghaladja, és minden 1 millió forintot meghaladó követelésükről. Az első fokú rokonságban lévők vagyonát a bevallási küszöb megállapítása szempontjából összevontan kell megállapítani. A vagyonbevalláshoz nyilatkozatot kellett csatolni arról, hogy a vagyon milyen jogcímen került a tulajdonoshoz, illetve ajándékozás esetén az aján¬

dékozóhoz.

A vagyonrendezéshez kellő számú vagyonvizsgáló bizottságot kell létrehozni, részben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal (APEH) és az Állami Számvevőszék állományából, részben erre jelentkező ügyvédekből, könyvszakértőkből és laikus népi ülnökökből. Ez utóbbiakat elsősorban az egyetemek közgazdasági és jogi kara végzős hallgatói közül kívánatos toborozni.

A vagyonvizsgáló bizottságok által feltárt bűncselekmények, és a bizottságok megállapításaival szembeni fellebbezések elbírálására kellő számú rendkívüli gazdasági 230

_

7. fejezet: A közélet és a gazdaság rendbetétele bíróságot kell felállítani.

A vagyonvizsgáló bizottságok, a rendkívüli gazdasági bíróságok és kisegítő apparátusuk létszámát és működésük szabályait úgy kell megállapítani, hogy ez a szervezet a vagyonbevallásokat kb. egy év alatt feldolgozhassa. A vagyonvizsgálat eredményeképpen a kincstár javára el kell kobozni minden olyan vagyont, amelyről bebizonyult, hogy keletkezésekor nem tettek eleget az akkor érvényben volt adózási kötelezettségnek, vagy más törvénysértő cselekedet révén jött létre.

Ha vagyonvizsgáló bizottságnak vagy rendkívüli gazdasági bíróságnak eltitkolt (be nem jelentett) vagyontárgy kerül tudomására, a bizottság ill. a bíróság a vagyontárgyat a kincstár javára elkobozza.

Az elkobzott vagyontárgyak értékét a kincstár azoknak a kamatozó állampapíroknak idő előtti visszavásárlására fordítja, amelyek törvényes eredete a vagyonrendezés során igazolódott.

A MUNKAHELY-VÉDELMI TÖRVÉNY kettős feladatot valósít meg: Megmenti a privatizáció következtében még meg nem • szüntetett munkahelyeket, valamint a már megszüntetett, de még le nem szerelt üzemeket.

Megelőzi egy előjogait veszélyeztetve látó tulajdonos * részéről az olyan zsarolást, hogy előjogai megszűnése esetén megszünteti (ill. más országba telepíti át) üzemét, és vele a munkahelyeket.

A törvény a húsznál több munkavállalót foglalkoztató cégek és telephelyek tulajdonosait kötelezi, hogy a megszüntetés szándékát (ill. a már leállított telephelyet) jelentsék be a területi önkormányzatnak. (A bejelentést más érintett is megteheti.)

Az üzem jelentőségétől függően a települési vagy a megyei önkormányzat biztost nevez ki, aki a termelő egység újraélesztése érdekében átmenetileg átveszi a tulajdonosi jogok gyakorlását. A biztos gondoskodik új potenciális tulajdonosról.

231

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

Ez mezőgazdasági terméket feldolgozó egység esetében a nyersanyag-termelők szövetkezete, egyébként a munkavállalókból alakuló MRP- (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) -szervezet. A biztos a potenciális tulajdonossal közösen gazdasági tervet dolgoz ki, amely - megalapozottan - előirányozza a termelőegység rövid átmenet utáni veszteségmentes működését. E terv alapján az állam a termelőegységet kisajátítja. A kisajátítás összege az egységhez tartozó ingatlanok és ingóságok piaci értéke, de legfeljebb a privatizációkor a vevő által fizetett összeg valorizálva. (A tulajdonos a kisajátítási összeget bíróságon megtámadhatja, de ennek nincs halasztó hatálya.)

A gazdasági terv széleskörű megvitatása után az illetékes hatóság az egységet az átvevő el nem idegeníthető tulajdonába adja. Az induláshoz az átvevő kamatmentes újjáélesztési hitelt kap. Amikor az átvevő irányító szervezete felállt és munkához lát, a biztos szerepe megszűnik.

A FÖLDVÉDELMI TÖRVÉNY megakadályozza, hogy a termőföldet tőkés befektetők vásárolják fel, hogy ezzel olyan tulajdon- és termelési struktúra jöjjön létre, amely ellentétes a magyar társadalom érdekeivel. A törvény lényege - mint a 4. fejezetben a S.Gesell által kidolgozott “természetes gazdasági rend” ismertetése során már közöltük - a következő: A települési önkormányzatok elővételi jogot kapnak a közigazgatási területükön lévő földrészletekre. A vételre fölajánlott földrészleteket kötelesek napi áron megvenni. Ennek pénzügyi lehetőségét a Kormány biztosítja. A települési önkormányzatok árverésen adják bérletbe a földrészletet annak, aki a legtöbb bérleti díjat ígéri, és megfelel a törvényes feltételeknek. (A törvényes feltételek tekintetében érdemes a dán példát figyelembe venni.)

A bérleti szerződés mozgó bérleti díjat állapít meg. Ez azt jelenti, hogy néhány évenként törvényben szabályozott eljárással megállapítják, hogyan alakult az árveréseken az adott jellemzőkkel rendelkező földrészletek bérleti díja (hogyan változott a földjáradék), és ezzel módosulnak (nőnek vagy csökkennek) 232

7. fejezet: A közélet és a gazdaság rendbetétele

a korábban megkötött bérleti szerződések alapján fizetendő összegek.

AZ ÁLLAMADÓSSÁG TÖRVÉNY annak meggátlására szolgál, hogy egy balkezes vagy korrupt kormányzat a “Fennmaradás fordulattal” rendbetett gazdaságot újból káoszba döntse. Ez a törvény - a hasonló kanadai törvény példájára - megtiltja, hogy deficites költségvetést terjesszenek az Országgyűlés elé, és előzetes népszavazási hozzájáruláshoz köti államkölcsön bármilyen formában való felvételét.

A GAZDASÁG RENDBETÉTELÉNEK TOVÁBBI FELADATAI: az infláció megállítása és a külföldi államadósság felszámolása.

AZ INFLÁCIÓ MEGÁLLÍTÁSA fő tényezői: /a/Megszűnik a nemzeti valuta havi úgynevezett csúszó leértékelése, amely a nemzetközi spekuláció érdekeit szolgáló tervezett infláció fenntartását szolgálja, /b/ A kormány a termelőiés fogyasztói árakat egy évre befagyasztja azzal a szankcióval, hogy az olyan üzemmel szemben, amely termelését az előző évi átlaghoz képest 10%-nál nagyobb mértékben csökkenti vagy árat emel, úgy járnak el, mintha az üzem megszűnését jelentette volna be.

(Lásd a Munkahelyvédelmi Törvényt.) Értelemszerűen ez vár az árdrágító boltokra is. Az árrögzítés éve alatt a kormány felszámolja a monopóliumokat Ennek nyomán létrejön a tisztességes piaci verseny, és a sok kis, hasonló erejű vállalkozás árversenye biztosítja az egészséges áralakulást, úgy, ahogy annak idején Adam Smith ideális piacgazdasági modelljében megálmodta. /c/A természetes monopóliumot képező privatizált közüzemeket (villany-, gáz-, csatornaszolgáltatás, stb.) a kormány visszavásárolja, és társadalmasítja úgy, hogy a közüzemeket 1/3-1/3 arányban ///a hatókör szerinti települési önkormányzat ill. ilyenek szövetsége, ////a fogyasztók képviselete és /////az üzemi kollektíva tulajdonába adja. Ennek folytán a spekulációs áremelkedés ezen a területen is megszűnik.

233

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

A KÜLFÖLDI ÁLLAMADÓSSÁG FELSZÁMOLÁSA A kormány a külföldi államadósság-szolgálatot három évre felfüggeszti, és egyidejűleg egy “állam-gazdálkodási tervet" terjeszt a hitelezők (“klubjai”, képviselői, stb.)elé. Ebben kimutatja, hogy a vagyonrendezéssel, az indokolatlan import megfékezésével, a tőke- és valutapiac kormányellenőrzés alá vonásával (ami a nemzeti valuta konvertibilitásának megszüntetését is jelenti), az infláció megállításával, a munkahelyek megvédésével, a hazai mezőgazdaság valamint a kis- és középvállalkozások fellendülése pénzügyi feltételeinek az országgyűlés hatáskörébe visszavett pénzkibocsátás révén való biztosításával, a hazai termelők hazai piacának helyreállításával, a hazai termelést ösztönző adóreformmal, azzal, hogy a kormány a Magyarországon keletkező megtakarításokat a hazai gazdaság, a másfélmillió elveszett munkahely helyreállítására fordítja,

és hasonló gazdaságpolitikai intézkedésekkel 3 éven belül jelentős többletet hoz létre a nemzetközi kereskedelmi és fizetési mérlegben, és attól kezdve évente a mindenkori pozitív pénzügyi egyenleg felét a fordulat napján fennállott tőketartozás, és annak a mindenkori londoni bankközi kamatláb (LIBOR) szerinti kamatának törlesztésére fogja fordítani.

A kormány felkészül arra, hogy az adósrabszolgaságból való kiszakadás ellenhatásaképpen az adósságcsapda fenntartásában érdekelt hatalmi körök esetleg gazdasági embargót szerveznek Magyarország ellen, és a lakosság létfontosságú termékekkel hazai forrásból való ellátására irányuló széles társadalmi összefogás szervezésével, és az adósságcsapda 234

7. fejezet: A közélet és a gazdaság rendbetétele

fenntartásában nem érdekelt államokkal folytatott erőteljes gazdasági kapcsolatfejlesztéssel biztosítja azt az átmeneti időszakot, amíg az embargószervezők belátják, hogy nekik is érdekük a gazdasági kapcsolatokat Magyarországgal, mint egyenrangú, érdekeit megvédő partnerrel, a kölcsönös előnyök alapján újra felvenni. (Lásd még a következő fejezet bevezetőjét 1848-49 és 1945-48 példájáról.)

n

235

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

A KÖZÉLET ÉS A GAZDASÁG

RENDBETÉTELE ®

TÉNYFELTÁRÁSI TÖRVÉNY: KÖZÉLETI SZEREPLŐK BÜNTETLEN BŰNEI HA ELÉVÜLTEK IS: NYILVÁNOSSÁG

v ®

TISZTAMULTÚ T.F.-BÍRÓSÁG

IGAZSÁGÜGY MEGTISZTÍTÁSA bűnpártolások

®

VAGYONRENDEZÉSI TÖRVÉNY: VAGYONBEVALLÁS KÜSZÖB FÖLÖTT VAGYONVIZSGÁLÓ BIZTOSOK RENDKÍV. GAZD. BÍRÓSÁGOK 1 ÉV BŰNÖS VAGYON > ÁLLAMKÖLCS. VISSZAVÁSÁRLÁSA

—

®

MUNKAHELYVÉDELMI TÖRVÉNY: KÖR: 20 FŐSNÉL NAGYOBB TELEPHELY BEJELENTÉS: LEÁLLT / LE FOG ÁLLNI

i

BIZTOS + POTENC. ÚJ TULAJDONOS (MRP, ŐSTERM.) /

GAZDÁLKODÁSI TERV -> KISAJÁTÍTÁS 236

7. fejezet: A közélet és a gazdaság rendbetétele

®

FÖLDVÉDELMI TÖRVÉNY: ELŐVÉTELI JOG A TELEP. ÖNKORM.-NAK HELYI CSALÁDI GAZD. ÁRVERÉSEN BÉRLET MOZGÓ BÉRLETI DÍJ (FÖLDJÁRADÉK)

—>

®

INFLÁCIÓ MEGÁLLÍTÁSA CSÚSZÓ LEÉRTÉKELÉS - ÁLLJ!

1-ÉVES ÁRBEFAGYASZTÁS I MONOP.-OK FELSZÁMOLÁSA VERSENY-ÁRAK KÖZÜZEMEK VISSZA: HÁRMAS TULAJDON

KÜLFÖLDI ÁLLAMADÓSSÁG FELSZÁMOLÁSA 3-ÉVES MORATÓRIUM „ÁLLAMGAZD. TERV”

4,

TÁRGYALÁS

3 ÉV MÚLVA POZITÍV FIZETÉSI MÉRLEG

EGYENLEG FELE: TÖRLESZTÉS FELKÉSZÜLNI AZ ÁTMENETI EMBARGÓRA! (1848-49 és 1945-47 példája)

237

8. fejezet: A Fennmaradás Program megvalósítása

8. FEJEZET

A FENNMARADÁS PROGRAM

MEGVALÓSÍTÁSA

239

8. fejezet: A Fennmaradás Program megvalósítása

«E88B68& Vannak polgártársaink, akik szerint népünk boldogulásának legjobb, vagy éppen egyetlen lehetséges útja: a globális kapitalizmusba való beolvadás, akkor is, ha ez magában foglalja a jövőképnek az előszóban vázolt elemeit is. (“...biogazdálkodó családi gazdaságok Kert-Magyarországa helyett bankok, befektetési alapok, részvénytársaságok nagybirtokai, ahol a ma Magyarországon mezőgazdaságból élők egy tizede dolgozik bérmunkásként, ahol maximális profitot hozó, génmanipulált, iparszerű növénytermesztést, állattenyésztést folytatnak. ”) Az így vélekedőkkel nincs mit vitatkoznunk, ők politikai ellenfeleink. A velük való megmérkőzés azt jelenti, hogy a választópolgárok e téren tájékozatlan nagy többségét meggyőzzük az igazunkról.

Vannak polgártársaink, akik tudják, hogy a globális kapitalizmusba való beolvadás Magyarország lakossága nagy többsége számára életkörülményeinek jelentős és tartós romlását eredményezi, de úgy gondolják, hogy ez ellen lehetetlen védekezni. Az így vélekedőknek sajátos geopolitikai és gazdaságföldrajzi helyzetünkre hivatkozunk. A világ ugyanis a Szovjetunió, mint kommunista nagyhatalom megszűnése után is kétpólusú maradt: az egyik pólust az észak-atlanti hatalmi tömb alkotja, a másikat eurázsiai hatalmi tömbnek nevezhetjük. Ideszámíthatjuk Oroszországon és a befolyása alatt maradt posztszovjet országokon kívül Kínát és Indiát is. A köztük lévő szövetség még messze nem annyira szervezett, mint a NATO, de szerveződése félreérthetetlenül megindult. E két hatalmi tömb között Finnországtól Görögországig húzódik egy ütköző-sáv, amelybe Magyarország is beleesik. Az e sávban lévő országok megengedhetik maguknak, hogy nemzeti érdekű politikát folytassanak, mert mindkét tömb “körmére néz" a másiknak,

241

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

és így kicsi annak az esélye, hogy egy ebben a sávban fekvő országot akár a nyugati, akár a keleti tömb katonai kényszer alá helyezzen. (Ezt nem mondhatjuk el pl. egy kaukázusi vagy egy karibi országról.) Marad a gazdasági kényszer. Nos, Magyarországnak olyan kedvezőek a gazdaságföldrajzi adottságai, hogy - ha kormánya nem árulja el népét - gyakorlatilag nem lehet kiéheztetni, nem lehet gazdasági eszközökkel térdre kényszeríteni. Az idősebbek emlékezhetnek az 1945-öt követő időkre, amikor a németek és az oroszok által egyaránt kifosztott, az átvonuló háború által lerombolt országot a magyar nép 3 év alatt külföldi tőke nélkül, minimális külkereskedelmi forgalom mellett újjáépítette. Hasonló tanulsággal szolgál az 184849-es szabadságharc is. Tehát át lehet vészelni azt a néhány évet, amíg a nemzetközi pénzhatalom érdekkörébe tartozó külföldi politikusok és üzletemberek belátják, hogy saját érdekük is normális gazdasági kapcsolatokat fenntartani Magyarországgal akkor is, ha ennek alapja az egyenjogúság és a kölcsönös érdek.

Aki ebben mégsem bízik, azt csak arra kérjük, ne akadályozza a Fennmaradás táborának erőfeszítéseit, azoknak az erőfeszítéseit, akik bízva Magyarország fennmaradásának, egy magyar államiság második évezredének lehetőségében, igyekeznek valóra váltani a Fennmaradás Társadalmi Programját.

EJT o

I

..

R)

CA

jSpKMfw \Ar/ RrV

-*

242

c˙> z

r

8. fejezet: A Fennmaradás Program megvalósítása

Ml TEHÁT A TEENDŐ?

Felvázolunk egy lehetséges forgatókönyvet, azzal a szándékkal, hogy a fennmaradás táborát gondolkodásra serkentse.

1. forgatókönyv: Összefogás a Fennmaradásért Mozgalom (ÖFM) alakítása

Összefogás a Fennmaradásért Mozgalom alakult olyan pártokból, civil és érdekvédelmi szervezetekből, amelyek a “Fennmaradás társadalmi programját” közös programjuknak tekintik.

Az ÖFM vállalja, hogy amennyiben a következő országgyűlési választáson elegendő mandátumot szerez, hozzálát a “Fennmaradás társadalmi programja” megvalósításához, és ennek keretében kiemelten vállalja a következőket: Megteremti “Kert-Magyarország” feltételeit (lásd az ér1. telmező szótárt az 1.fejezet végén), és megakadályozza, hogy Magyarország olyan nemzetközi egyezményekhez csatlakozzék, amelyek folytán a magyarföld külföldi tőkések tulajdonába vagy rendelkezése alá kerülhet.

2.

Egy éven belül 20%-kal felemeli a köztisztviselők, közalkalmazottak, pedagógusok, egészségügyiek, postások, tömegközlekedési dolgozók fizetését és a kisnyugdíjakat úgy, hogy a többletet havonta “fehér kártyán” kapják, amelynek értékét egy hónapon belül le kell vásárolniuk a Magyar Áruk Hálózatához tartozó üzletekben. A munkanélküli és szociális segélyek zömét is ilyen kártyán kapják a kedvezményezettek.

Az ÁFÉSZ-szel, a SKÁLA-lánccal, és bármely erre kész 3. üzletlánccal és egyedi kiskereskedéssel szerződve “Magyar Áruk Hálózata” (MÁH) néven franchise-hálózatot hoz létre. A szerződésben a kormány vállalja, hogy az előző pontban leírt 20%-os növekményt “fehér kártyákon" adja ki, amelyekkel csak MÁH üzletekben lehet vásárolni, a másik fél pedig biztosítja, hogy fehér kártyára csak magyar árut lehessen vásárolni.

A kormány demokratikusan választott, nyilvános ellenőr4.

243

8. fejezet: A Fennmaradás Program megvalósítása kormányzatoknak adjanak megbízást. Ehhez kapcsolódik egy másik forgatókönyv, amely a Összefogás a Fennmaradásért Mozgalom “vezérkarának” feladatait vázolja fel:

2. forgatókönyv: Az összefogás a Fennmaradásért Mozgalom “vezérkara” teendői

1. A “vezérkar” gondoskodik a választókerületi jelölöbizottsá-gokkal szerződött előjelölteknek a képviselői munkára való szakszerű felkészítéséről.

2. Törvényelőkészítő műhelyeket szervez azon törvények ter-vezete, és a hozzájuk kapcsolódó társadalmi hatástanulmá-nyok kidolgozására, amelyeket a “Fennmaradás fordulat” or-szággyűlésének - megválasztása után - igen gyorsan meg kell alkotnia. Ezek: Választójogi törvény (úgy ütemezve, hogy az őszi hely-hatósági választásoknál már érvényesüljön) A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása Hiteltestületi törvény Pénzreform-törvény (magában foglalja a tőke- és valutaforgalom szabályozását is) Adóreform-törvény Vagyonrendezési törvény Államadósság-törvény Földvédelmi törvény Nyilvánosság-törvény (összhangban az Alkotmánnyal, amely szerint minden közérdekű tény és adat nyilvános; a banktitok eltörlése) Tényfeltárási törvény Munkahelyvédelmi törvény Nyugdíj-törvény

245

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

Mindezzel párhuzamosan egy harmadik forgatókönyv megvalósítását is el kell kezdeni, amely a vidék kistájankénti önszerveződésének felgyorsulását célozza. Ennek az ad különös jelentőséget, hogy egyfelől a kistájanként megszerveződött, a maga lábára állt vidék Magyarország fennmaradásának elsőrendű társadalmi-gazdasági alapja; másfelől mivel ez a - spontán már sok helyen megindult - önszerveződés azonnal felgyorsulhat, be nem várva a Fennmaradás Programnak elkötelezett országgyűlés megalakulását. Ez az önszerveződés jelentősen előrehaladhat akkor is, ha az éppen uralmon lévő kormány nem támogatja.

Példa egy érdemleges kormánytámogatás nélküli akció forgatókönyvére:

3. forgatókönyv: Kistáj-fejlesztő népfőiskolák szervezése (kormányszerv támogatása nélkül)

A népfőiskolák résztvevőit egy-egy kistáj (10-20 kisfalu, egy kisváros és környéke, stb.) olyan lakosaiból kell toborozni, akik maguk gazdálkodnak, és e mellett ki is akarnak tartani, és/ vagy falujuk közösségének megbecsült, a faluközösségnek közismerten elkötelezett tagjai.

A népfőiskola célja: A résztvevők együttműködésre törekvő és képes közösséggé kovácsolódjanak össze, akik a népfőiskolái szeminárium végére néhány lépéssel - tudásban, szándékban - közelebb jutnak ahhoz, hogy egy alapönellátó kistáj-szövetkezet létrejöttét kezdeményezzék.

A népfőiskolák szervezeti keretei: mintegy 10 foglalkozás, lehetőleg folytonos bentlakásos keretek között, ha erre nincs lehetőség, egymást követő hosszú-hétvégek sorozataként.

246

8. fejezet: A Fennmaradás Program megvalósítása

A népfőiskolák tematikája: 1. A kistáj ismerje meg önmagát! A kistáj falvai múltjának, jelenének, problémáinak feltárása, ismertető füzet szerkesztése és közreadása néhány száz példányban.

2. Kistáj-szövetkezet (beszerző, feldolgozó, értékesítő és hitelszövetkezet) szervezéséhez szükséges ismeretek.

3. A kistáj meglévő és potenciális termelő-szolgáltató ágazataival kapcsolatos ismeretek.

4. A kistáj-szövetkezet szervezéséhez szükséges közgazdasági és jogi ismeretek.

5. Állampolgári ismeretek, a részvételi demokrácia irányában való fejlődés útja.

6. Összefoglalás és begyakorlásképpen az adott kistájszövetkezet tervének közös kidolgozása.

Abban az esetben, ha számítani lehet egy kellő anyagi erejű kormányszerv (pl. a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - FVM) támogatására, egy intenzívebb akció forgatókönyvét is fel lehet vázolni, esetleg a következőképpen:

4. forgatókönyv: Önfenntartó vidéki szövetkezeti struktúra kialakítása és működtetése (kormányszerv támogatásával)

DINAMIKA: A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Vidékfejlesztési Közhasznú Társaságot (KHT-t) alapít, szövetkezetszervezőkből, üzemszervezőkből, piacszervezőkből, finanszírozási szakemberekből álló (kis létszámú) állománnyal. Az FVM megszerzi egy még állami tulajdonban lévő kisbank részvényeit, és átadja a KHT-nak. A KHT ezt Magyar 247

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

Szövetkezeti Bankká (MSZB) szervezi át. A KHT népfőiskolái kurzusokkal és szervezési támogatással elősegíti kistáj-szövetkezetek létrejöttét. (Kistáj: falucsoport vagy kisváros környékével). A Vidékfejlesztő KHT részvényei 80%-át fokozatosan átadja a Bankkal szerződést kötő (az Rt tagjaivá váló) kistájszövetkezeteknek. (Lásd a “6. Alapönellátó kistáj-szerveződés" fejezetet.)

A kistáj-szövetkezeteket az MSZB-hez kapcsoló tagsági szerződés meghatározó pontjai: a/ A tagszövetkezet egyszámláját (kizárólagos, látra szóló folyószámláját), valamint (lekötött) betéti számláit az MSZB kezeli. b/A tagszövetkezet pályázat útján 2%-os reálkamatozású fejlesztési hiteleket kaphat az MSZB-től, ültetvények, terményfeldolgozó és más kis- és középüzemek létesítésére. c/ A tagszövetkezet részt vesz a pályázatokat elbíráló hiteltestület tagjainak megválasztásában.

KIFEJLETT ÁLLAPOT: Az ország több száz kistája lakosainak többsége - mint termelő, vagy mint fogyasztó - egy-egy kistáj-szövetkezetbe szerveződött. E szövetkezetek belső piacukra támaszkodnak, de élénk külső árucserét is lebonyolítanak. Megnövelik a megélhetés biztonságát, csökkentik a megélhetési költségeket. A kistáj-szövetkezeteket a 80%-ban saját tulajdonukban lévő Magyar Szövetkezeti Bank (MSZB) Rt szolgálja ki számlavezetéssel és 2% reálkamatú fejlesztési hitelekkel. Az MSZB Rt 20%-os (ellenőrző) részvénycsomagja az FVM által alapított Vidékfejlesztési KHT birtokában van.

A VIDÉKFEJLESZTÖ KHT VAGYONKEZELŐI FUNKCIÓI: Az MSZB Rt részvényeinek kezdetben 100%-os, végül 20%-os tulajdonlása, és az ebből eredő vezetőség-kijelölési és ellenőrzési funkciók.

Az MSZB részvények 80%-ának fokozatos átadása a tagszövetkezeteknek 248

8. fejezet: A Fennmaradás Program megvalósítása

A VIDÉKFEJLESZTÓ KHT SZERVEZÉSI FUNKCIÓI: “Fennmaradás" Népfőiskolái kurzusok szervezése a helyi aktívákkal közösen. (Lásd a tématervet a 3. forgatókönyvben.)

Alapönellátó kistáj-szövetkezetek szervezése a helyi aktívákkal közösen. (Lásd a “6. Alapönellátó kistáj-szerveződés’1 fejezetet.)

Kistáj-szövetkezetek fejlesztési projektjeinek tervezése és menedzselése a helyi aktívákkal közösen.

KIINDULÓPONTOK AZ MSZB RT ÜZLETPOLITIKÁJA KIALAKÍTÁSÁHOZ A tagszövetkezetek egyszámláit havi 1% forgalmi illetékért kezeli. Az illeték alapja: havi forgalom, mínusz lekötött betétszámlára átutalt összegek. (Forgás-ösztönzés Gesell nyomán.)

A tagszövetkezetek 1-3 évre lekötött betéteit reálkamatmentesen, de valorizálva kezeli. (A betett összeg évente az infláció mértékében nő.)

A tagszövetkezetek számára fejlesztési hiteleket folyósít, kezdetben az MSZB Rt induló vagyonából (az állampapírok fokozatos eladásából befolyó összegekből), később az adósoktól befolyó törlesztésekből és a tagi betétekből évi 2% reálkamat ellenében. A hitelek fedezete a létesített objektum, amely a visszafizetésig az MSZB tulajdona.

Az MSZB Rt működési költségeit a folyószámlák havi 1%-os forgalmi illetéke és a kihelyezett hitelek évi 2%-os reálkamatai fedezik.

249

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

Q

*˙'

/

í

’

% ííLí>

A

'

tS

4 OÁr «Ifi re/

Ms3

m

’˙V

;

s

.

-*˙

k'4,>

IS™ ..

i

\\

,

Síi

fi

m

it mi

m

m

mMW Jp' 2&.

al

•:

mm"

lllfei

250

i

ff

,9

jJ":

iH

f.c-:

V/

rlü

1 •i i

i

B

k

v

'A

A

N3

>

%

r

8. fejezet: A Fennmaradás Program megvalósítása

A FENNMARADÁS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA

FENNMARADÁS TÁBOR:

MEGMENTENI”

„ÁLLAMISÁGUNK

„NEM LEHET

„NEM KELL

MEGMENTENI” MEGMENTHETŐ” LEHET. MERT: GEOPOLIT. + GAZD. FOLDR.

® 1. FORGATÓKÖNYV: Összefogás a Fennmaradásért Mozgalom

6 KIEMELT PONT: • •

• •

•

A FÖLDÜNK NEM ELADÓ!

FIZETÉS ÉS NYUGDÍJ + 20 % fehérkártyán „MAGYAR ÁRUK HÁLÓZATA” HITELTESTÜLETEK: 2 %-OS HITEL A GAZDÁKNAK ÉS A KISVÁLLALKOZÓKNAK ÁLLAMI PÉNZKIBOCSÁTÁS (NEM HITELPÉNZ!)

1

ÚJ VÁLASZTÁSI TÖRV. (VISSZAHÍVHATÓSÁG) SZEMINÁRIUMOK JELÖLŐBIZOTTSÁG -> BECSÜLETSZERZŐDÉS •

251

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

L

a

:˙

(

252

8. fejezet: A Fennmaradás Program megvalósítása

® 2. FORGATÓKÖNYV: ÖFM „VEZÉRKAR” ELŐJELÖLTEK FELKÉSZÍTÉSE

TÖRVÉNYTERVEZETEK ÉS HATÁSTANULM. • Választójogi törvény (már őszre) • A Magyar Nemzeti Bank-törvény módosítása • Hiteltestületi törvény •

Pénzreform-törvény (tőke- és valutaforgalom is)

•

Adóreform-törvény Vagyonrendezési törvény Államadósság-törvény Földvédelmi törvény Nyilvánosság-törvény (a banktitok eltörlése) Tényfeltárási törvény Munkahelyvédelmi törvény Nyugdíjtörvény

• • • •

• • •

© 3. FORGATÓKÖNYV: KISTÁJ-SZERV. ALULRÓL NÉPFŐISKOLA-MOZGALOM (S)

4. FORGATÓKÖNYV: VIDÉKSZERV. FÖLÜLRŐL

« VIDÉKFEJL. KÖZHASZNÚ TÁRS. « M. SZÖVETKEZETI BANK részvényesei

*

fokozatosan a kistáj-szövetkezetek KISTÁJ -SZÖVETKEZETEK SZERVEZŐDÉSÉNEK TÁMOGATÁSA 253

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

FÜGGELÉK

BECSÜLETSZERZÖDÉS-MINTA

..........

Alulírott (lakik: kötelezem magam, hogy amennyiben a

)

.

választókörzetben országgyűlési képviselővé választanak, a Fennmaradás-frakcióbeli képviselőtársaimmal együtt kezdeményezéseimmel és szavazataimmal elősegítem a Fennmaradás Társadalmi Programja megvalósulását, azzal a szankcióval, hogy ha e kötelezettségemet megszegem, és ezért a jelen szerződést aláíró jelölőbizottság többsége erre felszólít, mandátumomról önként lemondok.

A Program kiemelt pontjai: Az Országgyűlés és a Kormány megvalósítja a következőket: 1. Megteremti “Kert-Magyarország” feltételeit, és megakadályozza, hogy Magyarország olyan nemzetközi egyezményekhez csatlakozzék, amelyek folytán a magyar föld külföldi tőkések tulajdonába vagy rendelkezése alá kerülhet.

2. Egy éven belül 20%-kal felemeli a köztisztviselők, közalkalmazottak, pedagógusok, egészségügyiek, postások, tömegközlekedési dolgozók fizetését és a kisnyugdíjakat úgy, hogy a többletet havonta “fehér kártyán” kapják, amelynek értékét egy hónapon belül le kell vásárolniuk a Magyar Áruk Hálózatához tartozó üzletekben. A munkanélküli és szociális segélyek zömét is ilyen kártyán kapják a kedvezményezettek.

3. Az ÁFÉSZ-szel, a SKÁLA-lánccal, és bármely erre kész üzletlánccal és egyedi kiskereskedéssel szerződve “Magyar Áruk Hálózata” (MÁH) néven franchise-hálózatot hoz létre. A szerződésben a kormány

254

8. fejezet: A Fennmaradás Program megvalósítása

vállalja, hogy az előző pontban leírt 20%-os növekményt “fehér kártyákon" adja ki, amelyekkel csak MÁH üzletekben lehet vásárolni, - a másik fél pedig biztosítja, hogy fehér kártyára csak magyar árut lehessen vásárolni.

4. A kormány demokratikusan választott, nyilvános ellenőrzés alatt álló hiteltestületek hálózatán keresztül évi 2%-os kamatra ad hitelt gazdáknak és kis- és középvállalkozóknak azzal a feltétellel, hogy a hitelnek legfeljebb 20%-a fordítható importárura ill. importszolgáltatásra.

5. A 2-4 ponthoz szükséges költségvetési fedezetet a kormány - az MNB törvény megfelelő módosítása után - pénzkibocsátással (emisszióval) biztosítja, amelynek fedezete az intézkedések nyomán fellendülő hazai gazdaság. A nagyobb forgalom többlet-csereeszközszükséglete felszívja a kibocsátott pénz egy részét, más része a megnövekedett forgalom után fizetett adóként visszaáramlik a kincstárba, így a pénzkibocsátás nem kelt inflációt.

6. Új választási törvényt alkot, amely bevezeti a képviselők - megfelelő feltételek teljesülése esetén való visszahívhatóságát.

.............. választási körzet Alulírottak a Fennmaradás Jelölőbizottsága kötelezzük magunkat, hogy számára a képviselőjelöltségéhez törvény által előírt időre és módon legalább 800 ajánlást szerzünk, és megválasztását elősegítjük.

Kelet

előjelölt

A Jelölőbizottság: 20 név,

cím, aláírás

255

Tárgymutató

TÁRGYMUTATÓ Achbergi Nemzetközi Kultúrközpont 92 adórendszer 183,207 adós 109 adótervezés, évi 189 ÁFA 188 agrárpolitika célja 23 államadósság (külföldi) felszámolása 234 államadósság törvény 234 állami költségvetés 157, 158 Általános fogyasztási adó 188 amortizáció 127, 158 Andrásfalvy Bertalan 81 ár, fogyasztói, termelői 101, 104, 111, 125 lásd még: infláció árrés 112 árszínvonal-szabályozás 140 áru definíció 104 atipikus infláció 148 axióma 19 bankár 102, 109 bankjegy 111 banktitok 158 becsületszerződés 71,254 befektetés def iníció 115 beruházás 126 betétek 157 Bio-Kert-Magyarország (értelmező szótár) 55 Biokultúra Egyesület 9 bírói kar megtisztítása 230 bojkott 22 257

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

boldogság-vizsgálatok 31 bruttó kamat 149 Brüll, D. 77 centralizált rendszer, közvetlenül 59 Cohrssen 146, 147 Creutz, H. 33, 121, 140 családi (nagycsaládi) parasztgazdaság 103 csere (termékcsere) 104 csereeszköz lásd: pénz cserekereskedelem 101,104 csereközvetítés, pénzfunkció 125 Daiy, H. 183 decentralizált rendszer, hierarchikus 59 demokrácia (értelmező szótár) 54 demokrácia, résztvevő-, formális- 59, humanista- 61, -kör-összefüggése 63, képviseleti- 60, 64, közvetlen- 64 demokratikus piacgazdaság (értelmező szótár) 55 diktatúra 59 Drávakeresztúr 151 Duchrow, U. 117 egyenlő elosztás 49 Éliás Á. 137, 155, (pénzadó 192) elosztás szabálya 22 előnyök (társadalmi érvényesülésben) 23, 62 emberi szabadságjogok 21, 22 eredeti felhalmozás 116 erőforrások (korlátos gazdasági-természeti) fölötti rendelkezés 48 erőszakmentesség, ésszerű 22 értékcsökkenés 127 értelmező szótár 52 Értelmiséget a szülőföldnek! 81 értelmiség feladata 34, 35 esélyegyenlőség 23 258

Tárgymutató

Ethyl Corporation 11 Európai Unió ajánlása a kétoldalú önkormányzati szervekről 72 exportgazdaságosság 25 fegyveres felkelés 34 felhalmozás definíció 115 felosztó-kirovó nyugdíjrendszer 191 felsőoktatás 80 Fennmaradás Program szociál-etikai jellemzői 51 fennmaradás természeti (ökológiai) feltételei 152 fenntartható gazdálkodási övezetek 197 Fisher, Irving 146 fogyasztó 105 fogyasztói ár 112 forgásbiztosítás (pénzé) 139 forgási sebesség (pénzé) 108 formális demokrácia 59 föderális államszervezet 28 földérték-adó 184 földjáradék 150, (értelmező szótár) 53 föld-magántulajdon 27 föld/telekvásárlás, spekulációs és vállalkozói 184 földvédelme 32,211,232 földvédelmi törvény 232 , gazdasági liberalizmus 124 gazdasági szféra 83 gazdasági szubszidiaritás 24 gazdasági szuverenitás 25, (értelmező szótár) 54 gazdasági-természeti erőforrások (korlátosak) fölötti rendelkezés 48 gazdasági válság 111 gazdaságpolitika célja 23 GDP/fő 31 George, Henry 184 Gesell, Silvio 83, 103, 113, 119, 150 (életrajza) 174 globalizmus 32 259

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja GNP/fő 31 Gyulai Iván 197 hagyományos pénzen alapuló gazdaság 127 hármastagolódás 77 harmónia 21 háromszög-kereskedelem 116 hatalmi ágazatok 66 hausse-prémium 148 Heidt, W. 67,92 helyi elszámoló egység (HESZE) 210 HESZE 210 hierarchikus decentralizált rendszer 59 hitelezés társadalmasítása 153 hitelező 109 hiteltestületek 154 humanista demokrácia 61 humanista értelmiség feladata 34, 35 igazságügyi apparátus megtisztítása 230 induló vagyon definíció 114 infláció 147, - megállítása 234 lásd még: tipikus(klasszikus)-, atipikus- * intenzív használatú területek 197, 203 járadékosok 28 javak lásd: jószág jelölőbizottság (képviselőválasztási) 67 jogi-politikai szféra 82 jószág definíció 99 Kálmán István 80 kamat 102, 110, 125, 126, bruttó-, nettó- 149 kamatgazdaság 32 kamatküszöb 126, 152 kamatmentes közhitei 156 kamatos kamat 121-122 Kanada pere az Ethyl Corporation-nel 11 kapitalizmus (értelmező szótár) 54 260

Tárgymutató

Kemény Bertalan 72 Kennedy, M. 144 képviseleti demokrácia 60, 64, 72 képviselők visszahívhatósága 67 kereskedelmi költségek 112 kereskedő 101, 106 kereskedők versenye 111 kereslet 108 kereslet-kínálat törvénye 50 Kert-Magyarország, Bio- (értelmező szótár) 55 kétkamarás országgyűlés 29 kínai tsing-tien rendszer 27 kínálat 107 kistáj meghatározás 208 kistáj-szerveződés előnyei 208 kistáj-szövetkezet 209 kizsákmányolás 151-152 klasszikus infláció 147 kockázati prémium 148 kollektív jog 29 kommunisztikus elosztási modell 49 kommunizmus 100 komparatív előny (értelmező szótár) 53 kooperatív rendszer 60 korlátos gazdasági-természeti erőforrások fölötti rendelkezés 48 Körten, D. 25 Kossuth Lajos 154 kölcsön, kölcsönadó, kölcsönvevő 109 kölcsönkamat 125 kölcsönzés (pénzé) 125 költségvetés, állami 156 kötött mandátum 65 középutas tanszabadság 79 közgazdasági alapfogalmak 97

261

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja közhitei 156 közteherviselés 28 közterhek forrásai 183 közvetlen demokrácia 64, 72 közvetlenül centralizált rendszer 59 közszolgáltató vállalatok tulajdona 27 kulturális sokféleség értéke 35 kulturális szféra lásd: szellemi külföldi államadósság felszámolása 234 lekötött betétek 157 létbiztonság 21 létminimum biztosítása 21 liberalizmus (gazdasági) 124 Liska Tibor életjog-elve 21 Liska Tibor verseny-elve 21 ••• listás választás megszüntetése 67 maffia 112 M.A.I. 10 mandátum, szabad-, kötött- 65 Márai Géza 10 megtakarítás definíció 115 monopólium 112 munka definíció 99 munkabér-alap, társadalmi 150 munkabér-megállapítás módja 50 munkahelyvédelem (mezőgazdasági) 151 munkahely-védelmi törvény 231 munkamegosztás 22, 99, 100, 103 munkások 28 NAFTA 10, 11 nemzeti közösség 29 nemzeti sokféleség értéke 35 nemzetközi pénzvilág uralma 32 népfőiskola-példa 224 népi törvényhozás 67, 92

-

262

Tárgymutató

népszavazás: lásd: népi törvényhozás nettó kamat 149 növekedési kényszer 32 nyereség, vállalkozói (értelmező szótár) 53 nyílt részvénytársaság 124 nyugdíjrendszer 191 ókori, folyóvölgyi öntöző-kultúrák 103 olajszőkítés 119 Ormánság Alapítvány 151 országgyűlés második háza 68 országgyűlés, kétkamarás 29 ökoadó-rendszer 190 ökoadózás 183 ökológiai katasztrófa 33 ökológiai (természeti) feltételek (a fennmaradáshoz) 152 ökopolitika irányelvei 197 örökösödési adó 157, 187 öskamat 113, 126 össztermék fölötti rendelkezés, társadalmi 48 papírpénz 110 pártlisták (választási) megszüntetése 67 pénz 26, (értelmező szótár) 52, 105, lásd még: szabad-, hagyományos-, reform, versenye, forgásbiztosítás pénzadó 192 pénz forgási sebessége 108 pénzforgalom, éves 108 pénzhasználati díj 139 pénzhelyettesítő (értelmező szótár) 53 pénzkereslet 153 pénzkölcsönzés (mint pénzfunkció) 125 pénzreform 137 pénztárkönyvek (példában) 106 pénzvagyonok növekedése 33 pénz versenye 113 pénzvilág uralma 32

-

263

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

pénzszükséglet 153 piac definíció 104 piac, mint a vevők szavazása 50 piacgazdaság (értelmező szótár) 52 Pikler Gy. 184 polarizálódás, szociális 33

politika lásd: társadalom gazdaság agrárpolitikai közösség 29 politikai szféra lásd: jogi posztulátum 19 protekcionizmus 32 rászorultak 28 rendszer-szerkezetek 59 résztvevő demokrácia 60, -nagyvárosi és országos struktúrája 29 részvénytársaság 123 /ásd még: zárt-, nyíltRobinzon 99 Rousseau, J.J. 65 Rozgics Mária 119 Schwanenkirchen 146 seattle-i értekezlet 10 sokféleség, kulturális 35 Sós A. 184 spekulációs föld/telekvásárlás, 184 Spencer, H. 184 Stamp-Scrip-Movement 146 Steiner, R. 77 steineri elosztási modell 49 Stuart Mill, J. 184 Suhr, D. 146 szabad mandátum 65 szabadpénz 139 szabadság, piaci szerep megválasztásáé 22 szabadságjogok, emberi 22, 29 szellemi-kulturális szféra 78

—

264

Tárgymutató

Szent Korona-tan 27 szociál-etikai jellemzői a Fennmaradás Programnak 51 szociális ellátás 192 szociális igazságosság 28 szolgáltatás definíció 99 szolidaritás 22 szomszédsági közösségek (körök) 72, 212 szomszédsági megbízott 75 szövetkezet 123 szubszidiaritás, gazdasági 24 szuverenitás, gazdasági 25 szükséglet szerinti elosztás 49 szülőföldön boldogulás 30 Tanács István 119 tanszabadság 23, 79 tan-uniformis 79 társadalmi harmónia 21 társadalmi katasztrófa, globális 33 társadalmi össztermék fölötti rendelkezés 48 társadalompolitika célja 21 technokrata értékrend 31 telekérték-adó 184

telekvásárlás lásd: föld/telekvásárlás telepes család 99 teljesítmény szerinti elosztás 49 teljesítmény-elv 22, 28 tényfeltárási törvény 229 termékpályák 214 termelői ár 111 természettel való harmónia 21 tipikus infláció 147 Tiszaszalka 9 tizedesi intézmény 73 tőke (értelmező szótár) 53 tőke, tőkés definíció 111 265

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja tőkés gazdaság (értelmező szótár) 54 tömegtájékoztatás mint hatalmi ág 67 tsing-tien (kínai) rendszer 27 tulajdon (értelmező szótár) 53 tulajdonszerkezet 26 ügyészi kar megtisztítása 230 vagyon, induló (definíció) 114 vagyonrendezési törvény 230 választási pártlisták 67 választási szerződés 68 választási törvény, új 67 vállalkozói föld/telekvásárlás 184 vállalkozói nyereség (értelmező szótár) 53 válság, gazdasági 111 Valutahivatal 140 vasúti kocsiálláspénz példája 139 védett természeti területek 197 verseny, definíció 47, ~ről vita 42, kereskedőké 111, pénzé 113 Világbank tanulmány 9 világbéke 32 visszahívhatóság, képviselőké 67 Wára-pénzjegyek 146 Wörgl 145 WTO-forduló 10 zárt részvénytársaság 124

266

Megjegyzés A címlapon az Összefogás a Fennmaradásért Mozgalom színes emblémája látható, a belső címlapon, a 242. és a 250. oldalon annak szürke változata.

Alapmotívumát Huszka József: A magyar turáni ornamentika története (Budapest, 1929) 1994-ben megjelent új kiadásából Recsenyédi Fekete Miklós javaslatára választottuk (Huszka, 200/4. ábra). Az alapmotívum eredetileg magyar sírleletet díszített. Huszka istenfás rózsaként jellemzi a lelet mintázatát, amelyen a teremtő és tökéletesítő isteni erő szimbóluma, a (stilizált) polip(szív)-forma egyesül a túlvilágot és a halhatatlanságot jelképező papirusszal, a tökéletes harmóniát sugárzó kerek(rózsa)-forma elrendezésben.

Ezt az alapmintát egészítettük ki a Mozgalom elnevezésének feliratával, megőrizve a motívum arányait, a közepében pedig elhelyeztük az ősi magyar jelképeket: kőoltáron a kettős keresztet (jelentése: Egy az Isten), és a nap-hold képét, amely Erdély címereiben is évszázadok óta látható. Az összefonódó papirusz színét vérvörösnek választottuk, az arany a kiegészítés, a vonalak, az írás, a középső kitöltés: fekete, a többi felület: fehér. Az egy-szín-festésű kiadványainkon a színes embléma olyan változatát alkalmazzuk, amelyen a papirusz és a szív fehéren emelkedik ki, az arany itt világosszürke, a háttérfelület pedig sötétebb szürke. Emblémánk egyben azt jelképezi, hogy nemcsak népünk és földünk harmonikus léte célunk, hanem azt is, hogy ragaszkodunk ősi magyar kultúránk „fennmaradásához”.

KSM

269

Síklaky István: A fennmaradás társadalmi programja

• A könyv magyarázó képei• ••

Síklaky István, a szerző ábrái: az 59., 63., 85., 86., 129.

130., 131. 132. és a 223. oldalon.

W. Heidt ábrája: a 95. oldalon.

U. Duchrow ábrája: a 117. oldalon.

H. Creutz ábrái: a 122 és a 140. oldalon.

S. Gesell ábrái: a 141. és a 142. oldalon.

“Nagy közgazdászok az ókortól napjainkig” (Kossuth Kiadó) c. könyv címlapja, és Silvio Gesell arcképe az e könyvből idézett, rá vonatkozó fejezet előtt.

A könyv díszítő képei:

Számítógépi kész grafikák: a 20., 44., 51., 128., 204., 215., 217., 235. és a 252. oldalon.

A 13., 35., 55., 79., 87., 90., 95., 121., 133., 134., 159., 165., 171., 172., 189., 190., 192., 193., 222., 223., 225., 229., 229., 237., 241. és a 249. oldalon lévő sárközi díszítő mintákat Gergely János Magyar Motívumgyűjteményéből választottuk.

270

ÉLIÁS KIADÓ 2316 Tököl, Bem József u.4.

Felelős kiadó: Éliás Ádám Tel.:06(24)488-802

ISBN: 963 86072 0 3 Borítóterv, grafika, fotó, tördelés, szerkesztés: Kincsesné Salca Mária A szerkesztő segítségükért köszönetét mond Babinecz Lászlónak és Petráss Lászlónak.

Nyomás és kötés: EX-KOP BT Nyomda, Szigetszentmiklós Tel: 06(24)555-131 Felelős vezető: Nagyné Brágya Erzsébet A könyv környezetbarát, újrahasznosított papírra készült.

271

Századunk tár- ? sadalomtudósainak kutatási eredményei és társadalmi kísérletek tapasztala¬ Péter tai nyomán kiala- ( kult egy gazdasági-társadalmi \ program, amely L• BÚZA fenntartható alternatívája az összeomlóban * lévő pénzuralmi = rendszernek.

' Til

OZ

'

J.

f

-

v

V ,

V.

•

éBI

//

"y

I

-

«&: *

V;'

llülfelÉ

Síklaky István, a szerző. (Foto: Salca)

Ez egy demokratikus, szociális piacgazdaság programja, alkalmas keret a fennmaradás és a nemzeti kultúrák megőrzése, virágzása számára.

Magyarországnak lehetősége van arra, hogy ezt a programot - akár elszigetelten is - megvalósítsa, és ezzel példát mutasson a világnak, mint ahogyan 1848-49-ben és 1956-ban is példát mutatott.

Amíg nincs demokratikus világstruktúra, szükséges, hogy az államalkotó társadalmak megőrizzék, illetve, visszaszerezzék szuverenitásukat, mert csak így tarthatják demokratikus ellenőrzés alatt a gazdasági szereplőket, csak így van lehetőségük arra, hogy meggátolják kártételüket. A FENNMARADÁS TÁRSADALMI PROGRAMJA tehát gazdasági-pénzügyi tekintetben is szuverén államot feltételez. Az életüket e modellhez hasonlóan berendező szuverén államok - a föderalizmus elvei alapján - fokozatosan demokratikus világstruktúrát alakíthatnak ki.