Humen Magazin 2019. 03. (április) by Humen Magazin

7 ÉVE AZ LMBTQ KÖZÖSSÉGÉRT

FREE | VII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM | 2019. ÁPRILIS

„HA VAN EGY ÁLMOD, AKKOR KI KELL ÁLLNI MELLETTE ÉS VÉGIGCSINÁLNI” Pusztai Olivér | Mr. Gay Hungary

Légy szabad! És nálunk önmagad!

KERESD A BROOKLYN BARBER ÜZLETÉT A -BEN ALULJÁRÓSZINT, ARANY JÁNOS KISKÖRÚT 6. BEJELENTKEZÉS: +36 20 357 2565

brooklynbarberwestend

Útmutató

CÍMLAPSZTORI „Vegyük ezt eggyel komolyabban annál, hogy megyünk 50 métert, és azt mondjuk: világbéke” – Interjú Pusztai Olivérrel, a Mr. Gay Hungary verseny győztesével

KULISSZA Az Álmodozók és ami mögötte van – Terítéken a FAQ színház

MOZAIK

“Alapvetően tépelődő típus vagyok” – Vásáry Andréval beszélgettünk

BETŰTÉSZTA

„Apám nem volt egy angyal” – Interjú Susan Faludi Pulitzer-díjas szerzővel

TÁNCLÉPÉS Vadászni a belső tűzre

MOZGÓKÉP

Bocsáss meg, kedvesem!

MOZGÓKÉP

Filmajánlók

BASSZUS Sting – Egy legendás karrier elfeledett kezdete

TÁRLAT Budapest100 x Bauhaus100 – Merülj el a budapesti modernben májusban!

EMBERKÉP

„Megállt előttem a vizsgáztató tanár, és gratulált a bátorságunkhoz” – interjú Török Pankával, az ELTE Bölcsészettudományi Karán alapított LGBTK vezetőjével

KRISTÓF VILÁGA

Jé, az ott nem én vagyok a PornHubon?!

HERSTORY Lee Bewster – A drag queenek divatguruja

DRÁMAKIRÁLY

Szegény kemény férfiak

PINK TOPIK Munkaügyek – Transz munkavállalók munkaerőpiaci helyzete Magyarországon

VISSZAPILLANTÓ Ganümédész elrablása – Amikor Zeusz egy pásztorfiú iránt lobbant lángra

PINK TOPIK Kezdd a strandszezonra való felkészülést az Atlasz Sportnapon!

SPORTCIPŐ

Test, elme és lélek – Mozogj a jóllétért

KÜLCSÍNY Sneaker-mánia

VÉNY NÉLKÜL Mutasd a lábad, megmondom, ki vagy – Lábápolási kisokos

ÚTLEVÉL Nyári városok – Utazás a kölni szivárványparádétól az Északi-tenger Atlantiszáig

BOYONGO Szingapúr, ahol tiltott a rágógumi és nem adnak szalvétát

GASZTROBLOG Medvehagyma és D-vitamin a Fortuna utcából

GASZTROBLOG Ahol még a száraz kenyérből is igazi mesterfogást készítenek – Idén is OTP Bank Gourmet Fesztivál

GASZTROBLOG Ahol megrészegülsz a reggelidtől – 10 Sixty Six

PROUD HUNGARY 6 spring date ideas to enjoy the magic of Budapest

PROUD HUNGARY Budapest Day&Night

Töltsd le a Why Not applikációt a törzsvendég kedvezményekért! 1056 Budapest, Belgrád rakpart 3-4. +36 1 780 4545 whynotcafe.hu

whynotbudapest

Hamarosan egészen hajnali 3-ig várja az éhes és szomjas szájakat a Why Not Bistro!

1056 Budapest, Belgrád rakpart 18. +36 70 579 0719 whynotbistro.hu

whynotbistro

Hello, Mr. Gay Hungary! Május 4-én rendezik a dél-afrikai Fokvárosban a Mr. Gay World világversenyt, amelynek történetében először lesz magyar indulója. Pusztai Olivér tavaly novemberben nyerte meg a magyar versenyt, az eltelt időben pedig belevetette magát az LMBTQ közösségért folyó munkába. A felkészülésről és az utolsó hetek izgalmairól beszélgettünk vele. A Pulitzerdíjas írónő, Susan Faludi a nemi átalakító műtéten átesett édesapjáról írt könyvet, ennek kapcsán az idősebb generáció küzdelmeiről is mesélt. Pink topik rovatunkban a transz munkavállalók Magyarországi helyzetébe pillanthatunk be két mini-interjú segítségével. Megismerkedhetünk Lee Bewsterrel, aki egykor a drag queenek divatguruja volt; ha pedig már divat, a Drámakirály a rózsaszín kapcsán keveredett érdekes kalandba egy magyar üzletben. Idén 15 éves az Atlasz Sportnap, ebből az alkalomból a rendezvény szervezői közös mozgásra invitálnak minket. Steiner Kristóf egy felnőttfilmes videómegosztón látta viszont magát, világjáró szerzőnk pedig a BoyOnGo rovatában szingapúri

élményeit osztja meg velünk. Mi mindezeken kívül még tucatnyi izgalmas olvasnivalót osztunk meg veletek, tartsatok hát velünk áprilisban is! Kocsis G. János | főszerkesztő

Demotiválva

Azt hiszem, nem sűrűn adtam negatív csengésű címet, de valamiért most, ezen a szép, napsütéses tavaszi napon, mégis ilyen érzéssel kelve fogalmazom meg az áprilisi Humen Magazin beköszöntőjét. Az elmúlt hónapban több olyan fiúval találkoztam, akik demotiválva érezték magukat és fogalmuk se volt, hogy mit kezdjenek magukkal az életben.

Voltak terveik, de mégse volt teljesen kiforrott jövőképük. Szerették, amit csináltak, de mégsem érezték magukat annyira jól benne. Furcsa volt hallgatni ezeket a történeteket, és azon gondolkodni, vajon mi lehet az okos döntés egy ilyen szituációban. Aztán egy szép napon én is eljutottam ide, és elkezdtem demotiváltnak érezni magamat. Pont én, aki mindig újabb és újabb dolgokat talál ki magának. Aki azt keresi, hol tudna olyan dologba fogni, ami még teljesen új és senkinek nem jutott eszébe. De miért is jutunk el egy ilyen pontra, és hogyan tovább? Azt hiszem, a választ ma egy szelet Dobos-torta mellett ücsörögve találtam meg. A válasz nem más, mint a saját magunk és az eredményeink jutalmazása, amelytől újra és újra motiváltak lehetünk és szerethetjük azt, amit csinálunk. Szóval erre a szép, napsütéses áprilisi hónapra nem kívánhatok mást nektek, mint hogy jutalmazzátok meg magatokat, amikor csak lehet. Erdei Zsolt | lapigazgató

IMPRESSZUM

LAPIGAZGATÓ: Erdei Zsolt zsolt.erdei@humenmedia.com | FŐSZERKESZTŐ: Kocsis G. János janos.kocsis@humenmedia.com | CÍMLAPFOTÓ: Sin Olivér 1foto.hu | SZERZŐK: Bali V. Gergő, Erdei Zsolt, Fábián Barbara, Germán Henao, Horváth Ádám, Kanicsár Ádám András, Kocsis G. János, Steiner Kristóf, Szij Barbara, Talabos Dávidné Dr. Lukács Nikolett, Tegdes Péter, Tomolya Gergő, Tóth Eszter, Tóth Luca Rozália, Vági Bence, Waliduda Dániel, Zsebedits Patrik | KORREKTOR: Szij Barbara | MŰVÉSZETI VEZETŐ: Karlovszki Ottó | ÉRTÉKESÍTÉS: +36 70 234 5507 hungary@humenmedia.com | SAJTÓKÖZLEMÉNYEK ÉS PROGRAMOK: info@humenmagazin.hu | KIADJA: Humen Media Hungary Kft., H-1132 Budapest, Kresz Géza u. 16. fszt. 1/A | NYOMDAI KIVITELEZÉS: Keskeny és Társai Nyomdaipari Kft., H-1158 Budapest, Rákospalotai határút 6. | www.humenonline.hu | ISSN 2064-101X A Humen Magazin bejegyzett márkanév. A név vagy a logó bármilyen felhasználása kizárólag a Humen Media Hungary Kft. írásos engedélyével lehetséges. Engedély nélküli felhasználása jogi következményeket von maga után. A Humen magazinban megjelent cikkek, írások és fotók - egyedi esetektől eltekintve - a Humen Media Hungary Kft. tulajdonát képezik. Bárminemű utánközléshez a kiadó írásbeli engedélye szükséges. A hirdetések tartalmáért a Humen Media Hungary Kft. nem vállal felelősséget. A lapban közölt olvasói írások és interjúk nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Címlapsztori

„VEGYÜK EZT EGGYEL KOMOLYABBAN ANNÁL, HOGY MEGYÜNK 50 MÉTERT, ÉS AZT MONDJUK: VILÁGBÉKE” Interjú Pusztai Olivérrel, a Mr. Gay Hungary verseny győztesével

Ruhák: Van Graaf Stylist: Paksi Éva Fotók: Sin Olivér / 1foto.hu

2018-ban tíz év után újra megválasztottuk Mr. Gay Hungaryt. A cím nem ismeretlenhez került. Amikor Pusztai Olivér jelentkezett, mi magunk is írtunk neki, hogy biztosan nem visszaélnek-e a nevével. Nem éltek vissza. Millió dolláros mosolyával, kockás hasával és okos válaszaival Olivér jött, látott, és győzött. És vele együtt győzött a magyar LMBTQ közösség is, hiszen Olivér az a nagykövet lett, aki azóta valóban keményen dolgozik nemcsak a maga népszerűségéért, hanem több százezer ember jogaiért. A már javában a Mr. Gay World versenyre készülő, szigorúan nem „szépségkirállyal” egy laktóz- és cukormentes kávé mellett beszéltük meg, mit visz Fokvárosba, miért jelentkezett, hogyan látja most a közösséget, hogyan készül a versenyre, és hogy mit üzen az idei jelentkezőknek. Hogy állsz a készülődéssel? Nemrég forgattuk le a kampányvideót, amit a világversenyre küldünk ki. Ez alapján fognak szavazni rám az emberek és innen kapnak rólam először információt. Ez lesz az első benyomás rólam, és arról, hogy mit fogok képviselni a világverseny során. A forgatás háromórás volt, de a munka, hogy összerakjam, hogy mit mondjak és miből álljon az a kommunikáció, amit fel szeretnék építeni és kiállni vele, ennél sokkal több időt vett igénybe. És miből áll ez a kommunikáció? Alapvetően úgy gondolom, hogy nemcsak Magyarországot akarom képviselni, hanem a környező országokat is. A volt szocialista régióban, Szlovákiától kezdve Szerbiáig, minden ország hasonló problémával küzd. Nem nyitottak az emberek és érezni a homofóbiát sok helyen. Bárki bármit mond, ez így van, és emiatt magas a gyűlölet-bűncselekmények száma is. Mindez pszichológia. Mi az, amitől tartok? Mi az, amit nem akarok elfogadni? Amit nem ismerek. Vagyis ha elmagyarázom, hogy az ideológiák, amikben a gyűlölködők hisznek, tévesek, akkor közelebb lehet hozni az embereket az LMBTQ közösséghez. Persze ez nemcsak itthon és a régióban probléma, hanem az egész világon. Kicsit menjünk vissza a múltba! Mikor döntötted el, hogy jelentkezel a versenyre? Ez vicces történet. Emlékszem, vasárnap volt, ott ültem rémesen unalmasan gyűrött arccal és hajjal, és az Instagram Stories-t görgettem. Régebben követtem Sipka Dávidot, és nála láttam, hogy meghirdették a Mr. Gay Hungaryt, ő lesz az egyik zsűritag. Átfutott az agyamon, hogy mi lenne, ha elindulnék rajta. És az első válaszom magamban az volt, hogy biztosan nem. Mégis mit keresnék én ott 35 évesen? Két jóbarátom is elindult korábban a versenyen, de sose éreztem azt, hogy valaki itt valóban akar valamit tenni a közösségért. De aztán elkezdtem gondolkozni. Egyrészt azóta eltelt tíz év, és a társadalom kellően nyitott már ahhoz, hogy bele tudjunk állni az LMBTQ témába. Másrészt örülök neki, hogy rengeteg szervezet van, aki próbál minket segíteni, de nincs meg köztük az a kapocs, amit pont én tudnék képviselni. Tíz évig dolgoztam a médiában. Pontosan tudom, hogyan tudok hatni az emberekre, milyen információt hogyan kell kommunikálni,

hogy az célba érjen. És ez volt az a pont, ahol meg tudtam győzni magam, hogy igen, el kéne indulnom. Így beadtam a nevezésem. És azonnal jött a válasz e-mail, hogy biztos én vagyok-e az, mert nem hitték el. Tudom. Én is azt mondtam akkor, hogy írjuk meg azt az e-mailt. Én pedig visszaírtam, hogy én vagyok az, és tényleg el szeretnék indulni. Mert ha nem most, akkor mégis mikor?

Minél hamarabb el kell kezdeni dolgozni, mert ha ez a generáció nem is, de a következő majd ki tudja élvezni azokat a privilégiumokat, amiket ki tudunk harcolni nekik. Hogyan ment a készülődés a versenyre? Először is megkaptuk a magyar handbookot, amiből értesültünk, hogy pontosan mi vár ránk. Különösen nem tartottam semmitől, egyedül talán a kérdésektől. Nagyon sok fontos kérdést lehet feltenni ebben a témában, nagyon szerteágazó a topik. Úgyhogy próbáltam arra koncentrálni, hogy mik a legégetőbb kérdések, amikre fel kell készülni. De igazából nem tudsz felkészülni. Vagy tájékozott vagy az LMBTQ közösség hétköznapjaival és történéseivel kapcsolatban, vagy nem. Vagy tudsz mondani olyan dolgot, amivel meg tudod fogni a zsűrit és a közönséget, vagy nem. Készültem, de inkább csak adatokkal vagy számokkal, hogy nagyjából hol tart Magyarország a többi európai országhoz képest, és hova kéne fejlődni. Egészen a döntőig, egészen amíg megnyerted, mi volt a legszebb élmény, amit adott neked a Mr. Gay Hungary? Nyilván a győzelem pillanata volt aztán a legszebb, de javíts ki, ha nem így van...

CĂmlapsztori

De! Nekem az volt a célom, hogy kijussak a világversenyre, és pontosan tudtam, hogy a Mr. Gay Hungary megnyerése beugró lesz ehhez. Az volt a nagy álmom, hogy oda kikerüljek. Hogy mit adott nekem még a verseny? Sokaknak elmondtam, hogy indulok. És a baráti társaságom, akár a szűkebb, akár a tágabb értelemben, nagyon sokszínűen reagált erre. Valaki azt mondta, hogy ne menj, ez marhaság. Valaki pedig biztatott. Számomra alapvetően pozitív volt, hogy végül magamra hallgattam. És ez is lett számomra a tanulság az egész versennyel kapcsolatban: hogy teljesen mindegy, ki mit mond. Ha van egy álmod, és azt valóra akarod váltani, akkor igenis ki kell állni mellette és végigcsinálni. Ha törik, ha szakad. Mennyire kellett utána figyelned, hogy kordában tartsd az egódat? Hiszen onnantól kezdve te voltál Mr. Gay Hungary, a magyar LMBTQ közösség nagykövete. Az, hogy győztem és hogy nagykövet lettem, sokkal nagyobb felelősség, mint dicsőség. Nyilván születtek újságcikkek, nyilván jobban odafigyeltek rám, de aki ismer, tudja, hogy egy ilyen győzelem nem száll a fejembe.

Alapvetően szerény ember vagyok, még akkor is, ha egyébként az emberek első ránézésre nem annak tartanak. A győzelemről is azt gondolom, hogy mekkora felelősség ez, és mennyi mindent kell majd tennem, hogy valóban képviseljem a közösséget. Én ezt valóban nagyon komolyan gondoltam. Januártól kezdve felvettem a kapcsolatot a magyar LMBTQ szervezetekkel. Nagyon örültem neki, hogy befogadtak, és elkezdtek velem együtt dolgozni. Számítanak rám, és ez fantasztikus érzés. Ugyanebben az időszakban elkezdtem egy új lejátszási listát a YouTube-csatornámon Melegítő címmel. Nagyon örülök, hogy egyre több heteró keres fel miatta, mivel úgy tűnik, valóban edukálom őket és jó irányba tart a dolog. Inkább erre koncentrálok. Az, hogy címlapon vagyok, kit érdekel? Az, hogy lett plusz 6000 követőm, kit érdekel? A legfontosabb az, hogy mit fogok tenni. Ha fél év múlva azt mondhatom, hogy igen, leütöttünk egy sikeres kampányt, akkor az egésznek volt értelme. Véleményvezérnek tartod most magad Magyarországon? Van véleményem minderről. Hogy ezekkel egyetértenek-e az emberek vagy sem, az mindenkinek a saját döntése. Azért csinálom a videókat és szólalok fel ügyek miatt, mert én így gondolom. Az a legfontosabb, hogy az LMBTQ közeget elmozdítsam egy pozitív irányba. Nem tudok mindenkinek megfelelni, de nem is akarok. Addig, amíg az emberek nyitnak felém, és napi 10-30 levelet kapok egy erdélyi skinheadtől

kezdve akár egy háromgyerekes családanyáig, aki leírja, hogy mennyi mindent köszönhet nekem, mert éppen elfogadta a gyerek coming outját, már minden megérte. Ezek fontos és szép dolgok. Persze kapok más leveleket is. És... van baj. Nagyon nincsenek képben az emberek – akár az LMBTQ közösségen belül is – azokkal a problémákkal, amik égetők. Amikor mi is leültünk januárban beszélgetni, és elmondtam, hogy kiket lenne érdemes felkeresned, nagyon kíváncsi voltam, hogy te hogyan fogod látni az aktivista kör helyzetét és összetettségét Magyarországon. Mire számítottál és mi fogadott? Nagyon kétkedve fogadtak az emberek. Kedves vagy, hogy bejöttél, majd meglátjuk... Persze az elején ez nagyon zavart. Volt ebben egy elég erős ego-kérdés is: mi az, hogy nem vágják hanyatt magukat, hogy itt van Mr. Gay Hungary? (Nevet)

Aztán közben rájöttem, hogy Olivér, most neked csendben kell lenned és bizonyítani. Eddig egyetlen egy győztes sem ment oda és ajánlotta fel a segítségét. Volt olyan szervezet, akinek hatszor kellett írnom, és hatszor elmondani, hogy sziasztok, itt vagyok, segíteni szeretnék, csak mondjatok egy olyan dolgot, amivel el vagytok csúszva, csak hogy bebizonyíthassam, hogy szeretnék valamit tenni. Aztán megcsináltam a feladatot. Azóta tárt karokkal fogadnak. De van olyan is, aki a mai napig nem válaszolt a levelemre. És ezzel nincs az égadta világon semmi baj. Bele is őrülnék. Sem lelkileg, sem érzelmileg nem lehet bírni, hogy ennyi felé szakadjon az ember. Így is sok amellett, hogy egy világversenyre kell felkészülnöm. De ami késik, nem múlik. Nem az a fontos, hogy egy szervezettel vagy hattal dolgozom-e. Ha egy nagy kampányt ki tudunk dolgozni, ami sikeres, már tettünk valamit és boldog vagyok. Most egy teljesen más spektrumból látod a közösséget is. Mit gondolsz, miben kell változnunk, hova kell mozdulnunk, hogy Magyarországon jobb legyen? Mik a legfőbb problémák? Van baj az LMBTQ közösségen kívül és belül is.

Nekünk kell erősnek lennünk, és egységet alkotnunk, hogy a társadalom elfogadjon minket. Jelenleg ez Magyarországon hiányzik. 9

CĂmlapsztori

Az, hogy egy maszkulin meleg nem fogadja el, lenézi és kinézi a filigrán feminin meleget, vagy fordítva, az borzalmas. Mindenki ugyanolyan szerves része a közösségünknek. Támogatnunk kell egymást, mert együtt leszünk erősek. Ha kifelé nem tudunk egy erős egységet mutatni, a büdös életben nem fog minket elfogadni a társadalom. Kell egy nagyonnagyon erős kommunikáció befelé. Muszáj az embereket felébreszteni és összefogásra szólítani. Maga a felkészülés hogyan zajlik? Mi történt az eredményhirdetés után? Igyekeztem minél hamarabb megkapni a külföldi verseny handbookját, hogy tudjam, pontosan mire kell felkészülnöm. Azt tudtam, hogy a versenyen belül 11 verseny van, tehát nyolc nap alatt tizenegy díjat fognak kiosztani. Ezekből van olyan, ami csak azt díjazza, hogy milyen ajándékot viszel a versenyzőknek és a szervezőknek... (Nevet) De van nyolc olyan komoly verseny is, ami viszont beleszámít annak az elbírálásába, hogy a végén ki fog győzni. Az, hogy meg tudd mutatni magad három különböző szettben, minden bizonnyal senkinek sem fog problémát jelenteni. De óriási súlya van az írásbeli tesztnek, a szóbeli elbeszélgetésnek és a közösségimédia-kampánynak. Utóbbinál nem csak arról van szó, hogy elindítasz egy jól targetált hirdetést, hanem azt fel kell tudni úgy építeni, hogy illeszkedjen az országod, de az egész világ színvonalába is és megvalósítható legyen bármelyik országban.Alaposan utána kell járni, hogy a kampányod ne legyen túlságosan klisés, unalmas, és tényleg legyen értelme. Ez rengeteg gondolkodást igényel. A másik nehézség, hogy nekem mindezt angolul kell előadnom, holott nem az az anyanyelvem. Magyarul is nehéz erről a témáról kommunikálni, nemhogy angolul. Erre is külön kell készülni. Van egy az USA-ban élő, magyar coach-om. Tőle tanultam meg, hogy a kampányt nyilván fel fogom építeni, de fontosabb arra koncentrálni, hogy mi az, amitől a 28 versenyző közül megjegyezhető leszek. És ez attól függ, hogyan kommunikálok. Minden egyes mondatomban ott kell lennie annak az öt hívószónak, amivel ki tudom emelni az üzenetet, amit én kiviszek. De közben magabiztosnak és viccesnek is kell lennem. Mióta vele dolgozom, egyre inkább érzem, hogy mennyire összetett a kommunikáció, és egyre fontosabbnak érzem, hogy elérjek valamit. Ezek rendkívül jelentős dolgok. Hogyan folyik a készülődés? Minden áldott nap járok edzeni. A tömegnövelésen túl vagyok, most jön a rosszabbik része, a szárítás. Egyre jobban vonom meg magamtól a táplálékot. Ez azért nehéz, mert egyre hisztisebb is leszek. Naponta két órát készülök az írásbeli tesztre, ami az általános műveltséget vizsgálja LMBTQ témában. Itt bármit kérdezhetnek. Az ókortól napjainkig próbálom átvenni a teljes LMBTQ történelmet, a jogokat, a nemzetközi jogot, ismert embereket, történéseket, ki mikor coming outolt, kinek mit köszönhetünk, Stonewalltól kezdve egészen addig, hogy mikor legalizálták az első melegházasságot a világon. Roppant átfogó az egész. Illetve próbálok készülni a szóbeli interjúra, de arra csak agyban tudok.

Szóval az egész olyan, mint egy meleg érettségi? Nagyjából amúgy igen. (Nevet) Lassan eljutunk a világversenyhez, aminek lesz egy eredménye. De mi lesz utána? Gondolom, először kipihened magad... Igen, de közben mégsem. Már eleve benne vagyunk a Háttér Társasággal három olyan komoly kampányban, amiben egyszerűen nincs mód pihenni. Emiatt nem is tudtam jelenleg többre igent mondani, ezeken tudok lelkiismeretesen dolgozni.Az egyik projekt a Pride hónapban lesz. Akarunk szervezni egy workshopot az LMBTQ családoknak, ezzel szeretnénk támogatni a Pride-ot és magát a társszervező LMBTQ csoportot is. Illetve most sürgősen pénzt kell szerezni a Háttér segélyvonalának, mert a jövő hónapban bezár, ha nem találunk támogatókat. Ez most abszolút leköti az időmet. Emellett szeptemberben indul egy gyűlöletről szóló kampány. Lehet, hogy hülyén hangzik, de ha nyerek, hazajövök, leteszem a díjat a polcra, és ugyanúgy fogom élni a hétköznapjaimat, mint előtte. Persze jó lenne, ha meghívnának egy csomó helyre és el tudnék menni pride-okra New Yorktól kezdve Sydney-ig, és ha kellek, természetesen megyek is. Biztosan lesznek kötelezettségeim, és amire kérnének a szervezők, azokat teljesíteném. De igyekeznék itthon, illetve a környezetünkben azokat a projekteket folytatni, amiket elkezdtünk közösen. Akkor a vlog sem áll le... A vlog nem áll le, sőt, még verseny közben is folyamatosan fogok tartalmakat gyártani. Szerintem négy kamerával és három telefonnal fogok járkálni megállás nélkül. Izgalmas lesz, mert egy teljesen új környezetben fogom találni magam. Én magam is akarom látni a reakcióimat, és meg akarom mutatni a világnak, hogy milyen a verseny az én oldalamról. Néhány hónap és kezdődik a jelentkezés a Mr. Gay Hungary 2019-re. A Humen Media is sokkal több jelentkezőre számít idén. Mit üzensz nekik? Mire készüljenek? Ki jelentkezzen, és ki ne? Mindenki jelentkezzen, aki szeretne jelentkezni. Ha azért akar jelentkezni, hogy kipróbálja magát, akkor tegye azt. Az én szériámban is volt ilyen fiú. Minden egyes lehetőség ad valamit az embernek. Mindenkinek van egy története, aki el akar indulni; van egy oka rá, van egy célja vele. Ha ezt a verseny alatt eléri, akkor már megérte, hogy elindult. Annak örülnék a legjobban, ha az emberek nem tűnnének el utána, akár első, akár második, akár hatodik helyezettek. Ha a résztvevők nem csak egy megveszekedett szépségversenyt látnának mindebben, hanem látnák, hogy ennek a rendezvénynek tényleg súlya van. A szerepléstől több százezer ember jóléte, boldogsága, a boldog élethez való joga függ, neki ezért kell odaállnia a színpadra és küzdenie nem csak a selyemsálért. Minél többen vagyunk, annál jobb. Ha az első vagy a harmadik helyezettel jövőre közösen tudnánk dolgozni, az csodálatos lenne. Vegyük ezt eggyel komolyabban annál, mint hogy megyünk 50 métert, és azt mondjuk: világbéke.

Címlapsztori Miért drukkoljunk? Mi az, amit mindenképpen el akarsz mondani abban a néhány napban a világ előtt? Hogy vegyük az időt és az energiát arra, hogy elfogadjuk a másikat. Mert gyűlölni nagyon egyszerű dolog. Nagyonnagyon egyszerű elérni, talán ezt a legkönnyebb. De venni kell a fáradtságot arra, hogy megismerjünk egy szubkultúrát és közelebb engedjünk valakit magunkhoz. Ez egy sokkal nehezebb feladat. Ne legyünk restek megtenni. Legyünk nyitottak és elfogadók. De ez megint egy klisé. (Nevet) Nagyon nehéz jó és szép dolgokról úgy beszélni, hogy az ne legyen klisés. Igen. Bárhogy nézzük, itt most tényleg több százezer, sőt, ha világviszonylatban nézzük, több millió ember életéről és jövőjéről van szó. Ez gigászi felelősség. De mégsem olyan ördöngös feladat. Nyitottnak kell lenni. Elfogadónak kell lenni. Erre pedig vagy rászánom az időt, vagy nem. Csak végig kell gondolni, hogy akarjuk-e. És gondoljunk rá, hogy mennyi

mindenre pazarlunk időt. Ez döntés kérdése. Azt nem mi választottuk, hogy melegek leszünk, de arról dönthetünk, hogy elfogadóak vagyunk-e vagy sem. Olivér, vigyázz magadra és mindent bele! És világbéke! Írta: Kanicsár Ádám András |

i @kanicsar

Kövesd Pusztai Olivért! @oliver_pusztai

youtube.com/stilferfashion

Az Olivérrel készített interjú teljes verzióját elolvashatjátok a humenonline.hu weboldalon.

Pompázz Te is a tavasz színeiben a Baxter of California vitaminos férfi szappanjaival!

www.galaxy-cosmetics.com 1072 Budapest, Rákóczi út 42. V/1.

1. 2. 3.

1. Baxter of California olasz lime-gránátalma illatú, vitaminos fürdőszappan | 6.800 Ft

2. Baxter of California citrus-pézsma illatú, vitaminos fürdőszappan | 6.800 Ft

3. Baxter of California bergamot-körte illatú, vitaminos fürdőszappan | 6.800 Ft

Kozmetika csak Férfiaknak! Arckezelések, gyantázás, manikűr, pedikűr

thegroomingmonkey 1074 Budapest, Dob utca 11. +36 30 639 0915 Üzletünkben kizárólag a Galaxy Cosmetics által forgalmazott professzionális temékekkel dolgozunk.

Kulissza

AZ ÁLMODOZÓK ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Terítéken a FAQ színház

A színháznak, mint minden élő művészeti ágnak, elengedhetetlen része a megújulás, a folyamatos változás, a meg nem nyugvás. A FAQ színház egy teljesen új és sajátos színházi nyelvet fogalmazott meg, minden előadásában megjelenik ez a sajátos “vízjel”, ami innovatív és új, mégsem megy az értelem, érzelem és a tiszta színházi élmény rovására. Ez alkalommal az Ördög Tamás rendezte Álmodozók című előadáson jártunk a Kuglerben.

FAQ színház csapata 2012-ben indult el az úton, hogy egy új, formabontó és magas színvonalú közösségi színházat hozzon létre. A FAQ név az angol “Frequently Asked Questions” kifejezés rövidítése (magyarul GYIK, Gyakran Ismételt Kérdések-ként használjuk), és a társulat felfogásához hűen passzol is a név, hiszen folyamatos kérdésfeltevés, a már feltett kérdések egy más, sajátos nézőpontból való megvilágítása az elsődleges rendezőelv a repertoár kialakításánál. “Saját színházi nyelvük van, és csak a véletlen műve, hogy ez nagyon korszerű, már-már trendi eszközrendszer, de ez semmi esetre sem mintakövetés. Biztos ez, hiszen a megoldások a kifejezés eszközei, minden momentum mögött érezni a gondolatot, és a kifejezés vágyát. Ez társul a megfogalmazás erejével és eredetiségével. Ironikus, kemény, érett világlátás, de ez a fiatal felnőttek, felnőttkorba lépők iróniája vagy indulata, nem pedig divatos »felnőtt« életundor. Izgalmas arcok az egyre jobb játszók. Érdemes látni, megmutatni, hogy van ilyen független csapat” – fogalmaz a színházról Perényi Balázs és Tóth Mikós. Nagy hangsúlyt fektetnek a koprodukciós munkákra, a megszokott alkotótársak mellett rendszeresen újabb arcok tűnnek fel, hiszen minél több ember dolgozik együtt, annál szélesebb a közös látótér, az alkotás annál termékenyebb talajból táplálkozhat. A színházi nevelés, a beavató színház elengedhetetlen része a független, kortárs színjátszásnak, hiszen az alkotók így mutathatják be magukat a nézőknek, közös gondolkodásra hívva őket egy-egy program alkalmával, amelyből inspiráló pillanatok születnek az alkotó-befogadó kapcsolódásokból. A FAQ gyakran szervez ilyen megmozdulásokat, de előadásaik egyébként is számos műfajban készülnek: a beavató színházi produkcióktól kezdve a koncerten át a hagyományos kukucskáló-színpadig, ameddig csak az ész elmehet, addig ők kihasználják a lehetőségeket.

Ha jártál már a KuglerArt Szalonban, akkor biztosan megfogott a lakásgaléria és a színház otthonos, pazarul díszített és berendezett belső tere. A műalkotások között jó szívvel ül le a magamfajta, minden négyzetcentiméteren gyönyörködteti valami a szemet a Sütő utcai két szoba plusz hall összes termeiben. Itt kapott helyet a FAQ színház Bernardo Bertolucci ihlette produkciója. Ördög Tamás rendezőt a világhírű filmes Álmodozók című kultuszfilmje inspirálta. Jóllehet a cím és az ötlet alapja is adaptált, semmiképpen sem nevezném az előadást filmadaptációnak, inkább csak a hangulat járja át az előadást, összességében egy FAQ színháztól és Ördög Tamástól megszokott egyedi felfogású és feldolgozású darabról beszélhetünk. Többek között az önálló élet, a szexuális és erkölcsi szabadság, a pillanat megélése, álmok és jövő, a huszonévesek egzisztenciális szorongása áll a darab középpontjában; a szereplők játékaikon és a művészeteken keresztül tapasztalnak, ugranak fejest mindenbe, ami jó és örömteli. Maga a produktum mégsem szabados, mert hiszen beláthatjuk, mindannyiunknak volt vagy van az életében olyan helyzet, amikor eldob mindent és csupán jól érzi magát. Megéli a vágyait, vagy legalább is szeretné ezt megtenni, de a konvenciók ellene vannak. (Mint mindennek, ami jó.) Mindezzel nincs semmi baj, hiszen nem ártunk vele senkinek. Az előadás nem válik öncélúvá, még akkor sem, amikor adott esetben minden ruhadarab a földre

kerül, vagy a színpadon ritkán látott intim helyzetbe kerülnek a játszók. Az egész jelenetsor saját élmények és tapasztalatok alapján nyugszik, és egy átgondolt, jól irányított improvizáció adja magát az előadást. A kapcsolatok, karakterek kitaláltak, a játszóknak mégsem jelent gondot az improvizatív jelleg ellenére eggyé olvasztani a szerepet és önmagukat. Összességében mindez nem más, mint egy újabb szuper darab, ami az Ördögtől való. Írta: Bali V. Gergő |

i @tisztaegenszivarvany

Szereplők: Blahó Gergely, Cuhorka Emese, Georgita Máté Dezső, Göndör László, Orbán Borbála, Tóvaj Ágnes | Dramaturg: KautzkyDallos Máté | Jelmez: Giliga Ilka és Mucsi Balázs | Rendező: Ördög Tamás | Az előadás szövegét a társulat improvizációi és interjúi alapján Ördög Tamás írta | Következő előadások: Álmodozók: május 25. KuglerArt | Krapek: április 9. Magyar Nemzeti Múzeum | Koncert: április 13. Székesfehérvár

Mozaik

„ALAPVETŐEN TÉPELŐDŐ TÍPUS VAGYOK”

Számtalan izgalmas feladat találta már meg karrierje során, a legtöbben mégis a tehetségkutatóból ismerik őt és különleges hangját. Hogy zavarja-e mindez? Milyen tapasztalatokkal lett gazdagabb az évek során? Vásáry André énekessel kitérőkről, csatákról, meggyőzésről, elfogadásról beszélgettünk. Elsősorban az jut rólad eszembe, hogy mióta berobbantál a köztudatba, sokféle zenei műfajba tettél már kitérőt. Miből fakad ez? Kísérletező típus vagy? Nyughatatlan? Szeretem a különböző műfajokat. Magánemberként ugyanúgy hallgatok komolyzenét, mint mainstream popot, dance zenét, operettet vagy épp musicalt. Fantasztikus adomány, ha az ember sok mindenben kipróbálhatja magát, de büszke vagyok arra, hogy klasszikus zenei képzést kaptam. Régen, ha túlsúlyba kerültek a komolyzenei fellépések, hiányzott a könnyedebb vonal, és fordítva. Nem akartam egyetlen stílushoz kötődni. Sokáig zavart, hogy amikor ismertté váltam, a popzenészeknek komolyzenész voltam, a komolyzenészek viszont azt mondták, eladtam magam. Valahogy mindig kicsit kívülállónak éreztem magam, de ma már élvezem a sokféleséget. Éppen Michelle Obama életrajzi könyvét olvasom, amiben hasonlóról ír: probléma, ha beskatulyáznak, ha azt mondják, te csak egyféle

dologban vagy jó, csak azt csinálhatod. Meg kell adni a döntési lehetőséget, hogy próbálgasd, mi áll jól neked. Van benned kitörési vágy, hogy a kezdetekben rólad kialakult képet árnyald? Általános iskolában visszahúzódó gyerek voltam, nem volt sok barátom, a hangom miatt sok bántást elszenvedtem. Amikor gimibe kerültem, valami mélyről jövő, belső meggyőződés azt mondatta velem, én nem leszek áldozat. Már vissza mertem szólni, önmagam tudtam lenni. Azt mondtam magamnak: nekem nincs dolgom azzal, kinek mi a véleménye rólam. Ez persze nem ment egyszerűen, de megkeményítettem magam. Az is irgalmatlan melóba került, amikor először kiálltam a színpadra, mert Magyarországon még újdonság volt, amit képviseltem. Ezt felvállalni, megmutatni kemény csata volt önmagammal is. Rengeteg gyakorlás után mertem csak megtenni. Abban bízom azóta is, hogy ha valamiben munka és őszinteség van, azt az emberek megérzik, rezonál vele a lelkük.

A színházi feladatok szintén némi kitekintést jelentenek az életedben. Hogy jött az első ilyen típusú felkérés? Szikora János keresett meg pár éve, a Társulat című műsor alapján. A Pesti Színházban rendezett akkor egy Esterházydarabot, amibe nagy megtiszteltetés volt bekerülni Venczel Vera, Hegedűs D. Géza, Lukács Sándor mellé. Jóval utána jött a Nemzeti Színház ajánlata. Alföldi Róbert Schiller Ármány és szerelem című darabjában egy prózai szerepet alakított át énekes karakterré. Molnár Piroskával, Hollósi Frigyessel, Kulka Jánossal játszhattam. Ismét nagyobb szünet következett, és tavaly keresett meg újra Szikora, hogy játsszam el a székesfehérvári Vörösmarty Színház Chicagoelőadásában Mary Sunshine szerepét. A darabon belül ez egy női szerep, de érdekesség, hogy eredetileg is férfi szopránnak írták. Később már nők játszották, majd a 2000-es években újra férfiak. Viszont elvitték a karaktert harsány, travi irányba. Azért vállaltam el a szerepet, mert különleges kihívás, hogy Magyarországon még senki nem énekelte el az eredeti, magas lágéban. Horváth Csaba rendező nem egy ripacs karaktert akart viszontlátni a színpadon, hanem egy hideg, számító dívát. Ebben is különbözik a korábbi előadásoktól ez a feldolgozás. Érzékeled a színpadról, ha a nézők első reakciója mégis a hátrahőkölés? Ha ők – ellentétben a szándékotokkal – mégis azt látják elsőre, hogy férfiként női ruhában léptél színre? Úgy érzem, ezzel nem szembesülnek rögtön. Pláne, hogy először egy emelvényen jelenek meg, és ott kezdek el énekelni. Amikor már közelebb vagyok hozzájuk, akkor persze látszik, hogy férfi vagyok. Viszont akkor már nem foglalkoznak vele, viszi őket a szerep és a darab. Egyébként rá kellett jönnöm, hogy nem attól leszel nőies, hogy túljátszod, dobálod magad és törött csuklóval magyarázol. Az apró finomságokra kell odafigyelni: hogyan ül le egy nő, hogyan figyel… Elképesztő nagy nevekkel léptél már színpadra. Lehetetlen, hogy ne hassanak rád. Mi az, amit továbbviszel tőlük? Csodálatos kollégákkal volt és van szerencsém dolgozni. A takarásból is szoktam nézni őket, akkor is lehet tőlük tanulni. Ha az ember nagyon figyel, arra is rájön, mennyi mindent nem tud még, és szerényebben áll a dolgokhoz. Bár én alapvetően tépelődő típus vagyok. Felém általában az az instrukció, hogy legyél több, nem az, hogy vegyél vissza. Nem könnyű profi színházi csapatba, ekkora nevek közé beilleszkedni. Főleg úgy, hogy a te műfajod alapvetően szóló tevékenység. Mennyire könnyen oldódsz? Ha őszinte akarok lenni, leginkább az önálló koncerteket szeretem. Ennek ellenére nagyon szerettem csapathoz tartozni, a színházi munka azért is hiányzott, mert hosszú évek óta szólista vagyok. Jó ebből kis időre kitörni. Mivel nyitott és toleráns vagyok, azt hiszem, velem sem nehéz együtt dolgozni, hamar elfogadom, amit kérnek tőlem.

Mi van akkor, ha megfordítjuk a helyzetet, és neked kell másokat meggyőzni az igazadról? 2011-ben, az Európai Önkéntesség Évében felkértek, hogy vállaljak rendhagyó énekórákat. Ezek keretében sok minden más is szóba került a fiatalokkal. Gyakran felmerült a bullying, a cikizés. Én senkit sem hatalmas elánnal próbálok meggyőzni, mert az lepattan az emberekről. Érzelmi élményhez próbálom kötni a mondandómat. A gyerekekkel is megpróbáltam visszaidéztetni, milyen volt, amikor őket bántották bármi miatt. Legyen az túlsúly, nemi hovatartozás, vallási felekezet, bőrszín, bármilyen fogyatékosság, nem megfelelő anyagi helyzet. Amikor odalépek hozzájuk, és higgadtan megkérdezem: volt-e az életedben olyan pillanat, hogy igazságtalanul bántottak, rögtön elgondolkodnak. Hiszen mindannyiunk életében volt ilyen. A győzködés legtöbb esetben ellentétes irányba csap át. Ugyanakkor nagyon becsülöm azokat az embereket, akik harcosan kiállnak a véleményükért, és tesznek is érte. Mik a terveid a közeljövőben? Nemrég volt egy operapremierem, a Figaro házassága. Szerepelek is az előadásban, emellett átdolgoztam a szövegkönyvet és rendeztem a darabot. Sőt, most először producerként is működtem. Tavasszal megszerzem második diplomámat is. Tanulmányaimat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének tanszakán nappalin kezdtem el, az utolsó évemet azonban időhiány miatt most a Miskolci Egyetemen levelezőn fejezem majd be. Ezután amerikai és kínai turnéra indulok, majd nyáron sok könnyűzenei, filmzenés, operett- és musical-koncertem lesz. Nagyon szeretném végre befejezni az új lemezemet is. A Chicago-ban továbbra is láthatnak a nézők. Nem unatkozom. Talán most már a magánéletre is koncentrálnom kéne, de e tekintetben abban hiszek, hogy úgyis alakul, aminek alakulnia kell. Írta: Fábián Barbara

Kövesd Vásáry Andrét az Instagramon! @andrevasary

Betűtészta

„APÁM NEM VOLT EGY ANGYAL” Interjú Susan Faludi Pulitzer-díjas szerzővel

Susan Faludi 2004-ben különös e-mailt kapott akkor 76 éves, Magyarországon élő apjától. A sikeres fotós és restaurátor bejelentette, hogy átesett egy nemi átalakító műtéten és Istvánból Stefanie lett. Arra kérte lányát, hogy írja meg történetét. A történet pedig aztán sokkal több lett egy transznemű nő sztorijánál: egy kalandos életút bemutatása, az identitás fogalmának kutatása, és a transznemű nők és a feminizmus kapcsolatának élve boncolása. A Pulitzer-díjra is felterjesztett, hangos sikerű kötet írónőjével beszélgettünk. Mi volt a célja a könyvnek? Eredetileg az volt a célom, hogy megértsem apámat, illetve az alkotásra egy utazásként gondoltam, ami által azt is megtudom, hogy ki vagyok én. Nem voltam biztos abban, hogy egyáltalán ki fogom adni, amit írok. Nem tudtam, hogy magamnak csinálom-e, vagy a családomnak. Csak nagyon későn dőlt el, hogy mindebből könyv lesz. Egy idő után rájöttem, hogy ez az egész sztori nemcsak apámról szól, hanem egy mélyebb történet az identitásról, az identitásról való küzdelemről, arról, hogy az identitáspolitika miképpen tud felszabadító lenni az LMBTQ jogokkal vagy a feminizmussal kapcsolatban, és hogy hogyan lehet xenofób és pusztító, mikor például a világ több helyén is az önismeret, öntudat helyett használják. A Budapesten töltött idő alatt tanúja voltam a szélsőjobboldali erők térnyerésének és a Pride megtámadásának. Egyre világosabbá vált, hogy mindezt a tapasztalatot meg kell osztanom másokkal, és a leírtakat nem csak egy naplóként kezelnem. Hogyan fogadták a könyvet az USA-ban? Nagyon szívélyesen. Tartottam attól, hogy az apám nem tűnik majd a legjobb példaképnek és hogy más transz nők hogyan fognak érezni iránta. Apám nem volt egy angyal, de egyikünk sem az. Nagyon bonyolult ember volt. Nem lesz belőle ikon, akire mindenki felnézhet. De mikor átutaztam az USA-t, hogy a könyvről beszéljek,

rengeteg transz nő mondta el, mennyire hálás, hogy egy komplexebb történetet írtam le, mert meg kell szabadulnunk a biztonságos narratívától velük kapcsolatban, amiben mindannyian hiszünk. Másfajta történeteket is meg kell hallgatni. Jólesett és megkönnyebbülést jelentett ezt hallani. Mikor először olvastam a könyvről, leginkább a transz szálat emelték ki benne, így mikor végre én is a kezembe vehettem, arra számítottam, hogy ez lesz benne a legfontosabb. De hamar kiderült, hogy ez a könyv inkább az identitáspolitikáról szól. Eredetileg úgy gondoltam, hogy ez a történet az apám nemi identitásáról szól, és talán arról, hogy mindez mit jelent a feminizmusom számára. De amint meglátogattam apámat Magyarországon, és felfedeztem az éppen itt zajló politikai identitászavart, megütköztem. Várjunk csak! Mi is az az identitás? Mit jelent igazán? Van egyáltalán olyan, hogy identitás? Milyen az identitás természete? Az egész történet arra késztetett, hogy egy sornyi kérdést tegyek fel az identitásról, és hogy rákérdezzek – és ez áll a könyv középpontjában is –, hogy az identitás olyan dolog-e, amit mi választunk magunknak, vagy olyan, ami alól kibújhatunk. Apám nem tudta előtérbe helyezni a nemi identitását, és azt mondani, hogy akkor mostantól őt csak ez vagy az jellemzi. A nemi identitása folyamatos párbeszédben állt más identitásaival, leginkább a zsidóságával. Sokszor próbáltam kérdezgetni őt a neméről, de ebben a témában mindig megrekedt. Elkezdett a második világháborúról beszélni, hogy a nácik 1944-ben hogyan vadásztak rá. És elkezdte összekötni a pontokat. Ez nem azt jelenti, hogy apám nemi identitását a holokauszt billentette át. De rengeteg ide kapcsolódó rétegből álltak a gondolatai a saját neméről, vagy hogy mit tartott arról, hogy milyen nőnek lenni. Mintha a holokauszt túlélése átitatta volna azt, hogy hogyan látta a nemeket és milyen élményeket kötött hozzájuk. És innen jött a gondolat, hogy az identitás nem egy szinguláris képződmény, és nem csak egy jellemzőből áll össze. Két témának különösen örültem, hogy felbukkant a könyvben, mert mindkettővel rendkívül keveset foglalkoznak az emberek. Az egyik az idős transz nőké. Sokat beszélünk a transz tinédzserekről, a jogaikról, lehetőségeikről, de sose beszélünk az idős transz nőkről, akik 60 felett váltottak nemet. A feminista mozgalomban van egy nagyon hasonló problémánk. A feminizmus által gyakrabban érintett témák

– szexuális zaklatás, erőszak az egyetemeken, reproduktív jogok –leginkább a fiatal nőkkel kapcsolatosak. Közben az USA-ban és a világban is ott van egy teljes „baby boom” generáció, ami ma már idősekből áll. Ez a probléma pedig erőteljesebben érinti Magyarországot, hiszen itt van egy összeomló egészségügyi rendszer, aminek biztosítani kellene azt a szociális jólétet, amire az idősebb embereknek szüksége van. Jó, hogy ezt említetted. Ha eszembe jutnak a filmek és könyvek, amik mostanában jelentek meg a témában, azt látom, hogy egyre fiatalabbak a szereplőik, és a párbeszéd körülöttük zajlik. Jó visszatükröződése ez annak a fogyasztói és kereskedelmi társadalomnak, amiben élünk. A fiatalságot jól el lehet adni, mindenki erről akar hallani. Illetve összeköthető a korizmus (ageism) jelenségével is, amiről próbálnak beszélni, de senki nem törődik vele igazán. Pontosan. Ez a kevés diszkriminációs formák egyike, ami még mindig létezik. Az USA-ban teljesen ignorálják. A szakmánkban, az újságírásban rengetegen vesztik el a munkájukat, mert túl idősek. Örülök, hogy felhoztad a feminizmus témáját. Mivel ide kötődik a másik téma. Igen üdítő volt, hogy beszéltél azokról az idős transznemű nőkről, akik nos... nem a világ legjobb feministái. Ahogy írod, most, hogy nővé váltak, úgy képzelik, hogy teázniuk kell, sütit kell sütniük, és minden sztereotip feminin dolgot meg kell tenniük, ami nem egészen feminista hozzáállás. Erről eddig nem sokan beszéltek, ezt a párbeszédet lényegében te kezdted el. Úgy gondolom, hogy ez változóban van.

Az, hogy ez az idősebb generáció hogyan kezeli a nőiséget vagy a férfiséget, annak a lenyomata, hogy milyen időben nőttek fel. Apám gondolatai arról, hogy mit is jelent nőnek lenni, például szerintem rengeteg 40-es évekbeli hollywoodi filmből táplálkozik. A Joan Crawford-stílus: a noir szépség, a vörös rúzs... De az is hatással volt rá, hogy milyen nők vették körül kisgyerekkorában. Például a nagymamám, aki igazi díva volt és nem mozdult ki anélkül, hogy ne ült volna órákon át a tükör előtt. Így érthető, hogy számára ezt jelentette a nőiesség. Kaptál emiatt kritikákat? A transz közösség igen érzékeny tud lenni. Minden mozgalomnak vagy egy doktrínája. Biztos beszéltek az emberek a hátam mögött. Persze vannak, akik túlságosan is szigorúak, és úgy gondolják, hogy valamiről csak ezt és

Betűtészta hogy bármennyire is kritikus legyek bármivel szemben, ami magyar. Mindig száz százalékosan patrióta volt, nem engedte, hogy bárki támadja az országot. De én író vagyok, és az igazságot kell leírnom. Ez nem az jelenti, hogy azt írom, hogy minden rossz. Nekem csupán ez a benyomásom. Olyan időben élünk, amikor a magyar média annyira el van nyomva a kormány által, és annyira kevés független felület maradt, hogy kivételesen fontossá vált, hogy felemeljük a hangunkat és elmondjuk az igazságot. Nem szabad gyávának lenni, és szép képet festeni csak azért, mert tartunk tőle, hogy kivívjuk valaki ellenszenvét. Főként újságíróként nem tehetjük ezt meg. Van egy nagyon jó idézet George Orwelltől minderről: „Újságírás kinyomtatni azt, amit mások nem akarnak kinyomtatva látni. Minden más pr.” Így érzek én is. Amikor írtad a könyvet, akkoriban az USA-ban nagyon jó volt a helyzet. Majd hirtelen jött Trump... Igen. Láthatólag a semmiből.

ezt lehet mondani. Volt, aki azt mondta, hogy nem szabadna apámat apámnak neveznem, hanem a szülő szót kellene használnom. De az apám akarta azt, hogy apámnak szólítsam. És csak tőle fogok utasítást elfogadni ebben a kérdésben, nem egy idegentől. Az USA-ban a média sok feszültséget feltételezett a feminizmus és a transz aktivisták között, azzal vádolva a feministákat, hogy transzfóbok. Az az igazság, hogy valamilyen szinten jó néhány feminista valóban szeparatista. Abszolút nem akarnak férfiakkal törődni, és mindezt kiterjesztették a transz nőkre is. De a legtöbb feminista, akit ismerek, pro-transz, és a legtöbb transz, akit ismerek, támogatja a feministákat. De a végén mindig a saját nevemben tudok nyilatkozni. És én erősen hiszek abban, hogy a gender egy folyékony fogalom, amit minden ember saját maga határozhat meg Nem félsz attól, hogy a magyarok hogyan fogják fogadni a könyvet? Elég kritikus vagy a magyar rendszerrel, amivel sok magyar egyet fog érteni, de elég kritikus vagy alapvetően a magyar társadalommal szemben is. A magyar társadalom pedig ugyancsak igen érzékeny tud lenni saját magával kapcsolatban... (Nevet) Ezzel tisztában vagyok. Az apám sem akarta,

Milyen hatással volt ez rád? Jó tanulság ez azzal kapcsolatban, hogy mennyire erőteljes és veszélyes tud lenni, ha az identitáspolitikát használjak valódi gazdasági és társadalmi problémák helyettesítésére. Rengeteg Trump-támogató viszonyul valódi ellenszenvvel a technológiai változások vagy a globális piac felemelkedése iránt, ami megfosztja őket attól, hogy biztos jövőjük legyen. Ám ezeknek a jelenségeknek nincs arca, így nem tudsz szembeszállni velük. De van néhány demagóg, akik azt terjesztik, hogy azért vannak problémáid, mert jönnek a migránsok, mert a nők vagy a kisebbségek elveszik a munkát. Ezek a rigmusok olyanok, mint a szirének énekei, vonzzák az embereket. És az USA-ban és Magyarországon is van egy hatalmas tömeg, ami szenved, dühös, és akar valakit, aki gondoskodik róluk, és biztosítja számukra az alapvető emberi szükségleteket. A végeredmény pedig az autoriter kormányok felemelkedése. Innentől kezdve pedig dől a többi dominó. Magyarországon a kormánypárt, amint megszerezte a hatalmat, megváltoztatta az alkotmányt és átrendezte a választókerületeket, hogy biztosítsa a túlerejét. Éppen ez történik az USA-ban is. Ugyanezt csinálják a republikánus pártok. Blokkolják a rendszer működését, megtámadják a médiát. Az USA-ban a háztartások negyven százaléka a republikánus Fox News-t nézi, ez az egyetlen információforrásuk. Így a hatalom saját magát táplálja. Nagyon ijesztő időkben élünk. Sőt, Trump is mostanában támadta meg Sorost. Azzal kezdted az interjút, hogy apád nem a tipikus transz hős. Mióta megerősödött a transz mozgalom, rengeteg transz ikonnal megismerkedhettünk. Néhányuk remek ikon volt, néhányuk nem igazán. Caitlyn Jennert például könnyen lehet kritizálni... Igen. A republikánus Cruzt támogatta és nagy Trump-rajongó volt. Hát ezt add össze... Na és a családja... Hát igen. (Nevet)

De te hol helyezed el az apádat? Tud ő ikon, példakép lenni a transz emberek számára? Magyarországon például sokan készítettek vele interjút az átalakulása után, ő volt az első magyar transz arcok egyike. Egyrészt nem vagyok nagy híve a példaképeknek a feminizmuson belül. Az emberek mindig arról beszélnek, hogy kellenek a példaképek, és hogy erőt adnak, ha vannak. De nem hiszem, hogy az embereknek bábukhoz kellene fordulniuk. Rendkívül sok módja van annak, hogy jelentőségteljes életet éljünk. Nem kellene kutatunk valaki után, aki megmondja, hogyan vezessük az életünket. Ezzel együtt úgy gondolom, ha valaki példaképet keres, apám bátorsága példaértékű. Sose a könnyebb utat választotta, inkább a kalandot kereste.

Óriási bátorság kellett ahhoz, hogy visszatérjen Magyarországra és utána változzon nővé. Mikor az utcán sétáltunk, és az emberek megbámultak és megjegyzéseket morogtak, ő csak megvonta a vállát, és annyit mondott, hogy nem érdekli. Igazán csodáltam ezt a hozzáállást: „Ez vagyok én, ha tetszik, ha nem.” Nagyon inspiráló volt számomra. Írta: Kanicsár Ádám András |

i @kanicsar

Susan Faludi: Előhívás – Mindent apámról Libri Kiadó | 2018 | 3990 Ft

Vicces, hogy apám mindig arra vágyott, hogy beilleszkedhessen a társadalomba és befogadják, de egy másik része mindig elutasította ezt, és mindig lázadt.

BUDAPEST

URBAN

H I D E AWAY

LIVE MUSIC — SUNSET CHILL — MOONLIGHT PARTY — BEACH FRIENDLY FOOD CHAIN BRIDGE ————————— PEST SIDE ——————— NORTH PILLAR FB/PONTOONBUDAPEST — IG/PONTOON_BUDAPEST — PONTOONBUDAPEST.COM

Tánclépés

VADÁSZNI A BELSŐ TŰZRE „Fontos tudnunk, mekkora felelősségünk van abban, hogy ebből a világból utálatos vagy szerethető helyet varázsolunk” – fogalmazta meg Fülöp László táncos-koreográfus, akivel legújabb darabja, a Vadászat kapcsán beszélgettünk. Szóba került, milyen nehéz vállalni az érzéseinket, önmagunkat, valamint az is, mire képesek a mesék. A Timothy and the Things Vadászat című előadásának fókuszában három férfi áll, az alapszituáció pedig az, hogy ők elmennek vadászni. Aztán kiderül, hogy csak hárman vannak, és felmerül a kérdés: kire fognak vadászni? Mit jelent e helyzetben a vadászat kifejezés? Ahhoz, hogy megválaszoljam ezt a kérdést, el kell mondanom az előzményeket, vagyis vissza kell mennünk az időben 2017 novemberéig. Akkor jöttem haza külföldről – ismét –, hátha újra tudom kezdeni itthon. Az előtte lévő két évben végignéztem, hogyan hullik darabjaira minden: a magánéletem, a munkám, továbbá az a hitem, hogy a világot jó helynek látom. Amerre csak néztem, szemellenzős, frusztrált embereket láttam, akiket képtelen voltam megérteni. Olyan volt, mintha a süllyedő Titanic-on ülnék, ahol mindenki azért küzd, hogy ő lehessen az utolsó, aki végül a tengerbe veszik. Úgy láttam, hiába szenvedünk, senki sem tesz semmit, sőt: egyre ellenségesebb a közhangulat. És ebben az állapotban elkezdtem vadászni mindenre, amiben tetten érhető az intimitás, a mélység, az őszinteség. Akkor, ha jól értem: érzelmekre, nyitottságra, emberségre vadásztál abban a világban, ahol úgy láttad, már szinte nyoma sincs ezeknek? Igen, a próbák után folyamatosan a várost jártam, hogy emberekkel beszélgessek. Meg akartam tudni, mi mozgatja őket. Meg kívántam fejteni ezt a törött rendszert, és ehhez

az kellett, hogy idegen emberek elkezdjék – úgymond – kibontani magukat előttem. Én pedig mindent átszűrtem magamon, ami sok inspirációt adott, ugyanakkor lelkileg nagyon megterhelő volt. Egyszerre teltem meg fájdalommal, haraggal, értetlenséggel, valamint szeretettel, megértéssel és empátiával az emberek felé.

Miközben a külvilágot, a társadalmi rendszerünket hideg, lefojtott, képmutató helynek láttam, a benne élőket elkezdtem igazán érteni, érezni. Ezt vadásztam: a belső tüzet. És ennek a két világnak, a belsőnek és a külsőnek az ütközését, kettősségét akartam színpadra vinni. Emellett pedig arról is szerettem volna szólni, hogy úgy látom: sehogy sem jó a klasszikus férfi szerepmodell, ideál. A világunk kemény, és erős szabályrendszer uralja. Nehéz felszabadulni és őszintén megélni az érzelmeket, ami rengeteg torzulást és agressziót szül. E gondolatot szem előtt tartva kezdtem el a Vadászat kreálását, hátha közelebb kerülök a patriarchális társadalmunk működésének

Fotók: Véner Orsolya

megértéséhez. Azt kerestem, hogyan lehetne felszabadítani a férfiakat a „coolság” máza alól – és ebbe most magamat is beleértem… Ez érződik is, hiszen a Vadászat igazán személyes hangvételű előadás, amelyben a kiközösítés és a csalódottság érzése is megjelenik. Miért ezekről az érzésekről akartál mesélni? Én ma már nagyon bátran igyekszem vállalni az érzéseimet, de ez nem volt mindig így. Nekem melegként eleve elég kényelmetlen és nehéz folyamat volt a felnőtté válás, különösen úgy, hogy konzervatívabb családból származom. De ahogy felnőttem, megtapasztaltam, hogy a világ lehet szabadabb, boldogabb, empatikusabb hely is, mint amilyennek látjuk. Ezt azonban nem egyszerű felismerni. Nehezen esik le a tantusz, hogy csak egy életed van, és azt nem elpazarolni, hanem teljességében megélni akarod. E felismerésig rengeteg konfliktuson keresztül vezet az út, de ezekbe muszáj beleállni. Mi döntjük el, milyen világot akarunk építeni! Fontos tudnunk, mekkora felelősségünk van abban, hogy ebből a világból utálatos vagy szerethető helyet varázsolunk. A Vadászattal is ezt üzened, de nem direkt módon, mivel tulajdonképpen mesét mondasz. Ezzel arra utalok, hogy akár a könyvek lapjain is megelevenedhetne az a felütés, hogy három férfi elmegy vadászni, de nincs mire… Igen… Nagyon szeretem a meséket. Méghozzá azért, mert tükörként funkcionálnak. Biztonságos távolságot adnak ahhoz, hogy olyan érzéseket, problémákat tudjunk feldolgozni, amik fájdalmasak lennének realisztikus környezetbe helyezve. A meseforma segít abban, hogy egyszerre lehessen humorral és iróniával beszélni, de közben mégis megmaradjon a dolgok éle, súlya és összetettsége. A Vadászatban mindössze három táncos – Kelemen Patrik, Déri András és Várnagy Kristóf – tűnik fel.

Milyen elvárásokat támaszt a táncművészek elé ez az előadás? Nem könnyű a feladatuk. Rengeteg színt kell előcsalniuk magukból a darab során, és közben a lehető legnyitottabban, legőszintébben kell jelen lenniük. Egymás felé is nagyon kiszolgáltatottak, így fontos, hogy érezzék, ha valaki épp túllőtt a célon, és tudniuk kell, miként fogják vissza a dolgot. Ez egy nagyon érzékeny balansz-játék hármójuk között. Sokszor váltanak a tánc, a fizikalitás, a szöveges jelenetek és a gitározás között, tehát végig fókuszáltnak kell maradniuk. „Annál mélyebbet nem tudnánk mutatni, mint amikor megpróbáljuk azt megmutatni, akik vagyunk” – mondtad egy interjúban. Ez azt jelenti, hogy a Vadászat nézői belepillanthatnak az előadók lelkébe? Megérzés alapján választottam ki a Vadászat három előadóját, akik közül csak Patrikot ismertem korábban. Olyan karaktereket kerestem, akik nagyon különbözőek, és nem illeszthetők bele a klasszikus férfi ideálképbe. Ez nem azt jelenti, hogy nem gyönyörű, erős férfiakról van szó, sőt! De pont az teszi őket erőssé és gyönyörűvé, hogy őszintén megélik magukat és egymást a hibáikkal, gyengeségeikkel együtt. Persze, ott vannak a jelenetek, a koreográfiák, amelyek kommunikálják az általam megjeleníteni kívánt világot, de az csak egy „csontváz”. Ők hárman jelentik az érző húst ezen a vázon, azáltal, hogy megtöltik a saját rezgésükkel. Ez viszont nem eredményezi azt, hogy a darabot látva bárki megismerheti őket. Ez színház, ahol játszunk. De az őszinte játékon, a szituációkon keresztül azért felsejlik mindenki. Írta: Tóth Eszter

A Vadászat április 16-án látható a Trafóban.

Mozgókép

BOCSÁSS MEG, KEDVESEM! „Inkább legyél boldog távol tőlem, mint boldogtalan a közelemben.”

Bocsáss meg, kedvesem! 1993-ban játszódik, főszereplője a 35 éves Jacques (Pierre Deladonchamps), egy Párizsban élő, közepesen sikeres író, aki Rennes-be (Bretagne) utazik színházi próbára és ott megismerkedik a 22 éves egyetemista, ifjúsági táborvezető Arthurral (Vincent Lacoste). Arthur filmrendezőnek készül (saját bevallása szerint már nem emlékszik rá, hogy mit tanul, olyan régen nem járt bent az előadásokon), és alig várja, hogy kitörhessen innen. Arthur és Jacques szenvedélyesen egymásba szeretnek. Mindketten életük különböző szakaszában vannak; az írónál épp AIDS-et diagnosztizáltak, de ez az életvitelét – jelenleg – nem befolyásolja. Eltérő céljaik vannak egymással, Jacques oktatni akarja Arthurt, a fiatalabbat inkább a mohóság hajtja. Arthur Jacques fiatalabb változata (és fordítva), és működik köztük a kémia. Az első találkozás után mégis különböző indokokkal tűnnek el a másik elől, távolodnak el a másiktól, de így is egyre mélyebb hatást gyakorolnak egymásra. Az AIDS nem a dráma főszereplője, hanem csak része két ember szerelmének, akik életük különböző pontján találkoznak. Nincs tolakodó módon jelen, szinte feltűnés nélkül, de könyörületet nem ismerve befolyásolja a történéseket. A film egy intim történet az életről, a szerelemről, a barátságról és a halandóságról. 1993-ban már sokat tudunk a betegségről, a kezdeti sokk és rettegés helyett az orvosi, technológiai, társadalmi fejlődés adnak reményt.

A forgatókönyvíró-rendező Christophe Honoré saját bevallása szerint többet hagyatkozott a memóriájára, mint a képzeletére – a kilencvenes években éppen Rennes-ben volt ő is egyetemista. Az ifjúság érzését keresve egy, a húszas évei elején járó fiatalemberhez akart közel kerülni, akiről személyes emlékei vannak, mivel fontos volt számára, hogy művének vezérelve az őszinteség és az igazság legyen. Az egyetemista kapott egy fiktív történetet: beleszeret egy íróba, ami Honoré számára nem adatott meg, a kilencvenes évek meleg művészeit nem ismerhette személyesen (és ezt veszteségként éli meg). Bár megvan a nosztalgia a kilencvenes évek felé, ugyanakkor az alkotás a ma filmes eszközeivel a ma nézőjének készült. Honoré a szenvedélyes szerelmet a történelem részévé alakította azzal, hogy a cselekményt a kilencvenes évek elejére helyezte, amikor az AIDS-ről már sokat tudtunk, de nem eleget. A látottak hidat képeznek az AIDS-ben elhunyt művészek és a húszas éveikben járó fiatalok között, akik egy filmet látva azt mondják, én is írni szeretnék, filmezni szeretnék. Így lesz több a történet szerelmesek csevegésénél, de Arthur Jacques-ká való átalakulása nem megy végbe teljesen. Honoré a műveiben sokszor foglalkozik közvetlen vagy közvetett módon az AIDS-szel és ezzel nincs egyedül – gondoljunk csak a 120 dobbanás percenként-re (a két film egy időben, egymást bátorítva készült). A hetvenes években születettek első szexuális élményei erre az időszakba esnek. A hatvanas évek meleg felszabadulási mozgalmára

és jogi győzelmeire, a meleg kultúrára a nyolcvanas évek az AIDS-szel csapást mért. Honorénak 25 év és 10 film kellett hozzá, hogy a szerelmet el tudja helyezni ebben a környezetben, egyáltalán felhatalmazva érezze magát arra, hogy nemzedéke nevében erről beszéljen. A történet legitimizálásáról, a traumával való szembenézésről szól ez az egész, arról, hogy a kilencvenes években elvesztett meleg művészekről beszélhessen. A filmben fontos szerephez jutnak a nők is: Jacques-nak Isabelle-től van egy fia, akinek nevelésében aktívan részt vesz, Arthur pedig együtt él Nadine-nal. A meleg férfiak és a nők közötti barátság ábrázolása nem új keletű, de itt túlmutat az egyszerű barátságon. Nadine szerelmes Arthurba, de ez viszonzatlan marad. Hiába élnek mindketten a jelenben, a lány nem képes belépni a fiú világába mindaddig, amíg a kapcsolatuk hazugságra épül. Ahogy Arthur coming outol és kiderül az igazság, a közöttük lévő kötelék erősebb lesz (Honoré maga is viszonyt folytatott egy nővel 18-20 éves korában). Mindkét nőnek van egy saját története egy meleg férfival (amit szabadon kezelnek, és nem utasítanak el), miközben maga a cselekmény is a kapcsolatok számtalan formáját vázolja fel, ugyanakkor nem törekszik arra, hogy mindent bemutasson LMBTQ témában és az AIDS elleni küzdelem jegyében – a cél a közösségen belüli kisebb közösségek ábrázolása. A filmet a kék szín uralja, amely ugyancsak utalás a kilencvenes évekre, a közvilágítás ugyanis ekkor még hűvösebb fénnyel működött, de a nappali, nyári megvilágításban készült jeleneteket is „hűtötték” az egységes megjelenés jegyében. A melegségét nyíltan vállaló, 49 éves Honoré Párizsba költözése után egy filmmagazinnak kezdett írni, majd nem sokkal később megjelent az első, fiatal felnőttekhez írt könyve Tout contre Léo címmel, amelyből film is készült. Főszereplője egy 21 éves HIV pozitív fiatalember, akinek szülei titkolják a betegségét 11 éves öccse előtt. Ezt több más, fiatal felnőtteknek szóló könyv követte, de írt színdarabokat és forgatókönyveket is. A 2006-os Párizsban című filmje – amelynek rendezője is – Cannes-ban debütált, és a francia

újhullám tagjai közé emelte őt. A 2007-es Szerelmesdalok a fesztivál versenyprogramjában indult, egy Arany Pálmajelölést hozott számára. A Bocsáss meg, kedvesem! egy „multimédiás” trilógia második része, az első a Ton Pére című regény, a harmadik pedig a Les Idoles című színdarab. Honoré az a fajta rendező, aki minden fázisban jelen van és személyesen felügyeli a folyamatokat. Határozott elképzelése van a végeredményről, ugyanakkor mindig kész arra, hogy változtasson, amit alaposan átbeszél a színészekkel és a stáb többi tagjával. Kísérletező típus, gyakran finomít az arckifejezéseken vagy a mozgáson, színészeinek pedig házi feladatokat ad (pl. filmeket kell nézniük), hogy jobban megértsék a szerepüket és az adott korszakot. A szakma éles szemű, gyors gondolkodású filmesként tartja számon. A rendezőt filmjéért Cannes-ban Arany és Queer Pálmára is jelölték. A Louis Delluc-díjat 1937 óta minden évben a legjobb francia filmnek ítélik oda, 2018ban a Bocsáss meg, kedvesem! is ott volt a jelöltek között. Honoré friss alkotása nem mindig teszi a dolgát, de amikor igen, akkor túlmutat a kliséken és valódi filmélményt nyújt. Hűen idézi meg a korszakot, miközben a drámaiságot úgy kezeli, hogy okosan és ötletesen elkerüli az érzelmekre való direkt ráhatást. Írta: Horváth Ádám

Mozgókép

HOTEL MUMBAI (16) (Hotel Mumbai)

íz elszánt terrorista köt ki Mumbai partjainál egy motorcsónakkal. Céljuk több helyszínen merénylet elkövetése a hatalmas indiai metropoliszban, amelyekkel a lehető legtöbb áldozatot akarják szedni. Utolsó célpontjukként benyomulnak a világhírű Taj Hotel luxusszállodába. Amíg a kommandósok megérkeznek, a hotelben egy örökkévalóságnak tűnő macska-egér játszma kezdődik a fegyveresek, valamint az ártatlan turisták és alkalmazottak között. A hotel alkalmazottjai közül néhányan a menekülés helyett inkább a maradás mellett döntenek, s életük kockáztatásával igyekeznek védeni a turistákat. A Hotel Mumbai megtörtént eseményeken alapul. A 2008-as Mumbai terrormerényletek során négy nap alatt 10 iszlamista terrorista 12 szervezett robbantást és lövöldözést hajtott végre városszerte. A november 26-a és 29-e között tartó merényletekben legkevesebb 174 ember halt meg, köztük kilenc terrorista, több mint 300 ember pedig megsebesült. Anthony Maras az események alapján, az áldozatok emlékének tiszteletben tartása mellett készített a Taj Hotelbeli eseményekről filmet.

Színes, ausztrál-amerikai-indiai akció-thriller, 2018 | Bemutató: 2019. április 18. | Rendezte: Anthony Maras | Szereplők: Dev Patel, Armie Hammer, Jason Isaacs, Angus McLaren

EKSZTÁZIS (18) (Climax)

áncosok gyűlnek össze egy erdő közepén lévő, bezárt iskolaépületben, hogy eltáncolják az utolsó táncukat. Az egész éjjel tartó buli hallucinogén rémálomba fordul, amikor rájönnek, hogy a szangriájukba valaki LSD-t tett. Hamarosan képtelenek lesznek ellenállni a bennük lévő neurózisoknak és pszichózisoknak, bódult hipnózisukat pedig tovább fokozza a zene elektronikus ritmusa. A drog mindenkiből mást hív elő: míg egyesek a paradicsomban érzik magukat, mások a poklot járják meg. Gaspar Noé napjaink egyik legmegosztóbb francia szerzői filmese, aki olyan tabudöntögető, botrányfilmeket készített, mint az Egy mindenki ellen, a Visszafordíthatatlan, az Enter the Void, és a Szerelem. A kritikusok szerint az Eksztázis a cannes-i program egyik legjobb filmje volt.

Színes, francia zenés horrorfilm, 2018 | Bemutató: 2019. április 11. | Rendezte: Gaspar Noé | Szereplők: Sofia Boutella, Romain Guillermic, Souheila Yacoub, Kiddy Smile

SUSOTÁZS (12) (Susotázs)

két magyar szinkrontolmács napja úgy indul a prágai nemzetközi hűtőgépgyártó konferencián, mint bármelyik másik munkanap. Mikor azonban megtudják, hogy mindössze egy személy hallgatja őket, és az egy csinos nő, az események több, nem várt fordulatot vesznek. Tóth Barnabás rövidfilmje a 91. Oscar-díj rövidfilmes kategóriájának tíz filmes rövidített listáján szerepelt, s esélye volt az Oscar-jelölésre. A Susotázs Magyarországon először a 6. Friss Hús Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon volt látható. Tóth Barnabás korábban olyan sikeres kisjátékfilmeket rendezett, mint az Újratervezés, a Van egy határ, a (Terep)szemle, és a Vonaton. Első játékfilmjét Rózsaszín sajt címmel 2009-ben készítette. A Susotázs a mozikban is látható lesz: az Eksztázis című Gaspar Noé-film kísérőfilmjeként április 11-től kerül országos moziforgalmazásba.

Színes, magyar kisjátékfilm, 2018 | Bemutató: 2019. április 11. | Rendezte: Tóth Barnabás | Szereplők: Göttinger Pál, Takács Géza, Osvárt Andrea, Szirmai Márton, Boldoghy Borbála, Valiszka László, Paolo Falcioni, Korrina Hegarty

Basszus

STING

Egy legendás karrier elfeledett kezdete Kevés énekes van, akinek a karrierjét annyira impozáns számokkal írhatjuk le, mint Stingét. A 67 éves énekes eddigi pályája alatt több mint 100 millió eladott lemezzel, 17 Grammy-, egy Golden Globe- és egy Emmy-díjjal is büszkélkedhet. De vajon milyen út vezetett a világhírnévig? Sting énekesi pályájának kevésbé ismert kezdeti lépéseit mutatjuk be.

ordon Matthew Thomas Sumner néven, egy csendes észak-angol városban, Wallsendben született, amely arról híres, hogy itt ér véget a római császár, Hadrianus másfél évezreddel korábban épített fala. Sting nagy családban nőtt fel: négy testvér közül ő volt a legidősebb. Szerény anyagi körülmények között cseperedett fel, kiskorában ő segített tejkihordást is vállaló apjának a munkájában. Bár felvételt nyert a warwicki egyetemre, és el is kezdte a tanulmányait, egy év után otthagyta az intézményt, hogy

tanulás helyett a zene iránti szenvedélyének hódolhasson. Több helyi jazzbandában is játszott, például a Phoenix Jazzmenben, a Newcastle Big Bandben vagy a Last Exitben, példaképei pedig Jimi Hendrix és Jack Bruce voltak. Ahhoz, hogy fenn tudja tartani magát, nem válogathatott a munkák között: volt építőmunkás, adóhivatali dolgozó, és eladó egy mirelit-üzletben. Végül egy tisztességes szakmát is szerzett: miután beiratkozott a tanítóképző főiskolára, 1974-ben kézhez kapta a diplomáját, majd két évig tanított a cramlingtoni Saint Paul’s általános iskolában. Itt azonban

hamar rájött, hogy a tanítás nem az ő világa, és már semmi nem tartotta vissza attól, hogy megvalósítsa álmát és világhíres énekes-dalszerzővé váljon. POLICE Sting a Last Exit együttese egyik newcastle-i koncertjén találkozott Stewart Copelanddel, a Police együttes későbbi alapító tagjával. Stewardnak nagyon megtetszett Sting játéka, ezért felajánlotta a zenésznek, hogy keresse fel, ha Londonban jár. Nem sokkal később Sting így is tett, és a páros Henri Padovanival kiegészülve 1977-ben megalapította a Police-t. Ezt követően az együttes szép lassan, de magabiztosan lépkedett egyre előrébb a slágerlistákon, 1981-ben pedig már az első Grammy-díjukat is bezsebelték, amit egy évvel később még kettő követett. 1982-ben pedig még egy Brit Awardot is hazavihettek. Legsikeresebb számuk az Every Breath You Take volt, amit a fiatalabb generáció leginkább Puff Daddynek köszönhetően ismerhet, mivel a rapper 1997-ben feldolgozta a dalt. Bár az együttes hivatalosan sosem jelentette be a feloszlását, ez 1984-ben, az aktuális turnéjuk után mégis megtörtént. Ezután már csak egy-két ritka alkalommal léptek közösen a színpadra, például 1996-ban, az emberi jogokért küzdő Amnesty International jótékonysági koncertjén.

KÜLÖNÖS NÉVVÁLASZTÁSOK Stinget még a saját gyerekei is Stingnek hívják, eredeti keresztnevén (Gordon) senki nem szólítja az énekest. A Sting (fullánk) becenevet még a Police előtti időszakban kapta a sztár, akire az akkori bandájának egyik tagja ragasztotta ezt a becenevet, mivel Sting sárga-fekete csíkos pólójában úgy nézett ki, mint egy méh. Sting első ismertebb zenekarának, a Police-nak (rendőrség) is elég rendhagyó a neve. Az ötlet Steward Copeland fejéből pattant ki, aki egy olyan szóval szerette volna fémjelezni az együttesét, amelyet a világ minden pontján ismernek.

Az énekes gyakran vállalt szerepet karitatív akciókban. 1984-ben például a Band Aid’s Do They Know It’s Chrismas című számában énekelt több sztárral együtt, hogy a dal segítségével összegyűjtött pénzt az éhínségben szenvedő etiópoknak ajánlják fel. Sting szeretett más sztárokkal együtt énekelni. Ezt bizonyítja, hogy a Dire Strait rockegyüttes Money for Nothing című számában is közreműködött háttérénekesként, és két duettet is énekelt Phil Collinsszal. Ettől függetlenül a saját számain is gőzerővel dolgozott, a ’80-as években két szólóalbuma is megjelent. A már említett The Dream of the Blue Turtles című lemez után két évvel, 1987-ben adta ki a …Nothing Like the Sun című albumát, amely Shakespeare egyik szonettjéről kapta a címét. A korongon olyan slágerek voltak, mint az Englishmen in New York. A lemeznek elkészült egy rövidebb, spanyol és portugál nyelvű változata is, ez volt a Nada como el sol, melyre öt számot énekelt fel Sting. A harmincas évei végén járó Sting 1988-ban Magyarországra is eljutott, és több mint egy évtizedes nemzetközi ismertséggel, valamint megannyi díjjal lépett át a ’90-es évekbe. Írta: Tegdes Péter |

i @petertegdes

A SZÓLÓPÁLYA KEZDETEI Noha a Police idején is volt rá példa, hogy Sting egyedül állt színpadra és adott elő Police-számokat, szólókarrierbe csak 1985-ben kezdett. Ebben az évben jelent meg The Dream of the Blue Turtles című albuma, amely egészen irigylésre méltó helyig küzdötte fel magát a lemezeladási listákon: az Egyesült Királyságban a harmadik, Amerikában pedig a második helyig jutott, sőt, még négy Grammy-jelölést is kapott.

Sting: My Songs című július 2-i koncertjére jegyek most még kaphatók a www.livenation.hu és a www.funcode.hu oldalakon keresztül.

Tárlat

BUDAPEST100 X BAUHAUS100 Merülj el a budapesti modernben májusban! Bauhaus-lázban ég Németország, sőt, mondhatjuk, hogy egész Európa. A születésének 100. évfordulóját ünneplő nagyhatású, modernista iskoláról kiállítások, filmvetítések, konferenciák, és milliónyi más program keretében emlékeznek meg a kontinensen. A kiváló alkalmat megragadva így tesz a Budapest100 is, amely során idén „a Bauhaus nyomában” járva merülhetünk el a budapesti épületek történetében. Habár a németországi Bauhaus-iskola mindössze tizennégy évig – 1919-től 1933-ig – állt fenn, és vele párhuzamosan számos nagyon hasonló küldetéssel rendelkező intézmény működött a világon, valamiért mégis a Walter Gropius által alapított weimari iskola volt az, amelyik a legnagyobb hatással volt az európai modernizmus kialakulására, és amelynek befolyása mind a mai napig érezhető az építészetben és az anyagi kultúránkban is. Annak ellenére, hogy alapítója egy építész volt, és az évek során a Bauhaus-elvek nagyon látványosan manifesztálódtak jelentős épületek képében, az első évben még nem indult építész osztály az iskolában. Az I. világháború olyan horderejű társadalmi változásokat hozott magával, amik természetesen a művészeteken is rajta hagyták nyomukat. Így indulhatott el az építészet is

a 19. század dagályos, múltba tekintő historizálása, illetve az új utakat kereső, de továbbra is az ornamentikában megoldásokat találó szecesszió után egy olyan úton, amelyet ma modernizmusnak nevezünk. A modernista, és ezzel együtt a Bauhaus-elvek középpontjában a funkcionalitás, a legegyszerűbb geometriai formákon és az alapszínek dinamikáján (piros, sárga, kék) alapuló tervezés, a lecsupaszított formák és tömegek alakításában megtalált szépség áll. A bauhaus stílusú épületek épp ezért puritánnak, sőt, sokak szemében ridegnek tűnhetnek – azonban ezek voltak az első olyan házak, amik valóban az emberre szabott, mai értelemben véve is modern élettereket kínáltak a fényesség, a levegősség, az átláthatóság jegyében. A jövőbe mutató szemléletével nagy vonzerőt képviselő

Fotó: Gáspár Balázs

filozófiai szinten. És minden minimalizmusuk ellenére – tekintve, hogy nagyrészt a felsőbb polgári rétegeknek épültek ezek a házak – hihetetlenül gazdag anyaghasználattal (pl. látványos márványfelületekkel, üvegcsempével, ólomüvegablakokkal), és nagyvonalú eleganciával megformált terekkel találkozhatunk bennük. A Budapest100-on megszokott épülettörténeti kiállítások és házbejárások, városi séták, koncertek stb. mellett idén számos, a modern építészetről és a Bauhaus-iskola hatásáról szóló egyéb programon is részt vehetünk. Éppen azért, hogy ne maradjunk le egyetlen olyan házról sem, amit csak a hétvége folyamán látogathatunk meg és járhatunk be, a Budapest100 a Goethe Intézettel társulva a programokat követően szervez további eseményeket. Szombaton és vasárnap, miután a házak becsukták kapujukat, illetve hétfőn este egy-egy izgalmas dokumentumfilmet nézhetünk meg a Kortárs Építészeti Központban (KÉK). Ezeken kívül pedig hétfő délután egy-egy kerekasztal-beszélgetésen először a nők Bauhaus-beli szerepéről, helyzetéről, majd a Bauhaus regionális változatairól lesz szó. A programokról további információt a Budapest100 honlapján, valamint a nyomtatott programfüzetből szerezhettek, amely április közepétől lesz elérhető a KÉK-ben. Fotó: Polgár Ádám

BUDAPEST100: A BAUHAUS NYOMÁBAN 2019. május 4–5.

intézményben számos magyar művész találta meg a számítását, sőt, volt közöttük olyan is, aki a Bauhaus meghatározó alakjává vált. Olyan nevek fordultak meg a weimari, illetve a dessaui központokban, mint az építész Fischer József, az építész–formatervező Breuer Marcell, a fotós–képzőművész–formatervező Moholy-Nagy László, a képzőművész Weininger Andor, valamint a festő– grafikus Bortnyik Sándor, aki Bauhaus mintára Műhely néven grafikai magániskolát is alapított Budapesten. A felsoroltak egyébként nagyrészt mind azután tértek haza, hogy a nácik hatalomátvételét követően a Bauhaus – mint a baloldali értelmiség melegágya – nemkívánatossá vált Németországban, ezért saját elhatározásra feloszlott. Így juthatott el a bauhaus stílusú építészet Magyarországra, és ezen belül is főképp Pécsre, illetve Budapestre. Mivel a helyi ízlés által is meghatározott megrendelések között nehéz „tiszta” bauhaus építészetre akadni, így a Budapest100 programja során is inkább a modernizmus egyfajta szinonimájaként értelmeztük a bauhaus fogalmát. A május 4–5-ei hétvégén látogatható több mint 50 épület – amelyek között van lenyűgöző lépcsőházzal kialakított bérház, izgalmas formaalakítású családi villa és saját korát is bőven meghaladó templom – tervezői között olyan nagy neveket találunk, mint id. Janáky István, Ligeti Pál, Vágó László, Kozma Lajos, Rimanóczy Gyula, Nyiri István, Árkay Bertalan, vagy Molnár Farkas. Habár nem mindegyikük kötődött közvetlenül a német Bauhaus-iskolához, de épületeikben valamit mégis átemeltek az eredeti alapelvekből akár esztétikai, akár

www.budapest100.hu

i @budapest_100 Írta: Szij Barbara

A Budapest100 évek óta sikeres civil városi ünnep, amely felhívja a figyelmet a körülöttünk lévő város mindennapi értékeire, közelebb hozza egymáshoz a városlakókat, a szomszédokat, a generációkat. A program 2011-ben indult az OSA Archívum és a KÉK – Kortárs Építészeti Központ kezdeményezésére azért, hogy évente egy hétvégén ünnepeljünk együtt az épp abban az évben 100 éves házakkal. 2015-től új irányba indultunk, és városrészeket választottunk, mert az I. világháború alatt kevés új ház épülhetett. De az eredeti cél megmaradt: bemutatni pincétől a padlásig a házakat, megismerkedni a lakókkal és hozzájárulni új közösségek kialakulásához. Kutatásaink páratlan adatbázisként használhatóak honlapunkon. A történeteket a lakók tudják továbbadni – mi ebben segítünk azért, hogy a város szelleme élő maradjon. „Minden ház érdekes” – ez a mindenkori mottónk. A Budapest100 eseményeit önkéntesek szervezik a házak lakóinak, illetve a részt vevő intézmények képviselőinek segítségével. Minden program ingyenes.

EmberkĂŠp

„MEGÁLLT ELŐTTEM A VIZSGÁZTATÓ TANÁR, ÉS GRATULÁLT A BÁTORSÁGUNKHOZ” – interjú Török Pankával, az ELTE Bölcsészettudományi Karán alapított LGBTK vezetőjével Bár magától értetődőnek vesszük, hogy Nyugat-Európában és ÉszakAmerikában minden valamirevaló egyetemnek, főiskolának megvan a maga LMBTQ szervezete, Magyarországon ez még a haladó szellemiségű, vagy legalább annak vélt felsőoktatási intézmények esetében sincs feltétlenül így. Törekvések persze voltak a múltban és léteznek a jelenben is. Kérdés, hogy az intézmény vezetése mennyire engedi ezeket virágozni. A bimbózók közé tartozik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán pár évvel ezelőtt alapított LGBTK, amely mára az egyik legpezsgőbb ilyen jellegű közösséggé nőtte ki magát. Vezetőjével, Török Pankával többek között saját útjáról, az ELTE nyitottságáról, a látható közösség fontosságáról, és az LGBTK programjairól beszélgettünk.

Panka, először is, mesélj kérlek magadról. Milyen környezetben nőttél fel, mikor érezted először, hogy a lányokhoz vonzódsz? Budapesten nőttem fel, erősen keresztény közegben. A családom mélyen vallásos, és akkoriban, amikor rájöttem, hogy a nőket szeretem, én is az voltam. Tizenhárom évesen szerettem bele először lányba, és nem is tudtam hova tenni a dolgot. Azelőtt sosem éreztem azt, hogy ne tudnék élni valaki nélkül, és mivel ez a rettentően erős hiányérzet határozta meg az élményt, először rá sem jöttem, hogy szerelmes vagyok. Mennyire volt nehéz a felismerést feldolgozni? Volt kivel megosztanod? Milyenek voltak a reakciók? Nagyon sokáig tagadtam, hogy szerelmes lennék, és hogy ez azt jelentené, hogy leszbikus vagyok. A család számára úgy derült ki, hogy a tizennegyedik születésnapom előtt sírva fakadtam, és elhasználtam egy egész csomag százas zsepit, miközben a lányról beszéltem. Akkor ők is tagadásban éltek egy darabig, azt mondták, ez csak rajongás. Körülbelül fél évvel később két legjobb barátnőm egy iskolás tábor alatt váratlanul kimondta, amit én nem mertem:

Panka, ha leszbi vagy, mi akkor is szeretni fogunk. Nagyon megijedtem, nem is tudtam reagálni hirtelen, de ők tartották magukat az ígéretükhöz; nem változott meg köztünk semmi. Viszont arra értem haza a táborból, hogy a szüleim megtalálták a blogot, ahol a lányhoz szóló szerelmes verseimet publikáltam, és teljesen megrettentek; azonnal letöröltették velem az összeset. Ez a reakció cserébe engem ijesztett meg nagyon. Azt sugallta, hogy itt valami nagy baj lehet szerintük, ezért próbáltam elnyomni az érzéseimet, amitől azok persze csak még erősebbek lettek. Változott az eltelt időben a szüleid hozzáállása? Még egy darabig próbáltak győzködni, hogy „a megélt homoszexualitás bűn,” meg hogy Isten majd meggyógyít, ha elég kitartó vagyok, de hiába vártam, csak nem történt ilyesmi. Tizenhét éves koromra mindenki számára világossá vált, hogy az az út, amit a szüleim elképzeltek nekem – férj,

Emberkép

gyerekek, vallás – egyszerűen nem járható számomra. Elfogadtam a szüleim tanácsát, és kitartottam; csak nem abban, amire ők számítottak. Onnantól kezdve, hogy eldöntöttem, nem fogom tovább megtagadni az érzéseimet, fel is vállaltam őket előttük. Végül, amikor leérettségiztem és már nem tilthattak el semmitől, elfogadták a választásomat, bár a mai napig helytelenítik. Mégsem vitatkoznak; ők is azt szeretnék, hogy boldog legyek. Jelenleg az ELTE BTK anglisztika mesterszakos hallgatója vagy. Miért az ELTE-t és miért ezt a szakot választottad?

Eredetileg, még BA-s koromban, tolmács-fordító szerettem volna lenni, most már professzor; meglátjuk, abból mi lesz. Az anglisztika szakon két érdeklődésem, szenvedélyem ér össze: az angol nyelv és az irodalom. Jelenleg angol irodalommal foglalkozom, T. S. Eliot versei a szakterületem, és emellett nyelvtanárként dolgozom. Azért az ELTE-t választottam, mert mindenkitől azt hallottam, hogy annak van a legjobb bölcsészkara Magyarországon. Nagyon könnyű odaszokni, szeretem a kampuszt, az embereket, a könyvtárat. Mennyire tartod befogadónak, nyitottnak az ELTE bölcsészkarát?

A teljes karról nem tudok nyilatkozni, szerintem az elég megosztott. Pár éve volt egy csók-flashmob a BTK-n, amit a Labrisz szervezett. Akkor ott megjelent egy, a kar hallgatóiból alakult szélsőséges, ordítozó ellentüntető csoport; nem tudom, az ő szervezetük megvan-e még, mi azóta szerencsére nem láttuk őket. A flashmob utáni vizsgámon viszont megállt előttem a vizsgáztató tanár, és gratulált a bátorságunkhoz. Azt mondta, az egész Angol-Amerikai Intézet szurkolt nekünk. Az intézet még 2011-ben kiadott egy diszkrimináció-ellenes nyilatkozatot, ami leszögezi, hogy „elkötelezetten támogatja a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az emberi jogok és méltóság tiszteletben tartását etnikai és szocio-kulturális háttér, nem, vallás, szexuális irányultság, fogyatékosság, politikai vagy más vélemény szerinti különbségtétel nélkül.” Én ennek a szabadságát érzem a mindennapokban, nagyon elfogadó környezetben töltöttem az elmúlt öt évet. Milyen céllal és milyen körülmények között született az LGBTK? Két barátnőmmel, Enikővel és Adéllal alapítottuk az LGBTK-t, mert amikor az egyetemre értünk, rögtön kerestük volna a többi LMBTQ hallgatót, de csak a szerencsés véletlennek volt köszönhető, hogy találtunk párat. Viszont rájöttünk arra, hogy mindenkinek vannak más LMBTQ barátai is, és nagyon jó lenne mindenkit összehozni, ismerkedni. Három célkitűzésünk volt, amikor eldöntöttük, hogy megalapítjuk az LGBTK-t: a láthatóság, a fiatal LMBTQ emberek támogatása, és egy közösség létrehozása. Kik lehetnek a tagjai, milyen programokat szerveztek? A láthatóságunk növelése érdekében az online jelenlét mellett gyakran ülésezünk a Treffort-kertben a kampuszon, illetve a Budapest Pride-ra is szervezünk programot, felvonulni is csoportként megyünk. Egy klasszikus LGBTK kötetlen beszélgetésből, kvízekből és játékokból áll, majd továbbmegyünk együtt szórakozni is. Ha adnak LMBTQ témájú filmet a moziban, azt is meg szoktuk nézni közösen. Bárki csatlakozhat, nem csak BTK-s, nem csak ELTE-s, nem csak egyetemista. Aki szeretne eljönni, találkozni velünk, beszélgetni, azt csak bátorítani tudom. Miért fontos szerinted, hogy a felsőoktatási intézményekben működjenek látható LMBTQ csoportok? Mert nagyon sok LMBTQ fiatal akkor kezd el igazán közösséget keresni, programokra járni, amikor egyetemre kerül. Nagyon sok hallgató költözik fel ilyenkor vidékről, ahol nagy eséllyel kevesebb lehetőségük volt LMBTQ programokra járni. Ha nincs láthatóság, sokkal nehezebb ezeket a közösségeket megtalálni. Ezenkívül persze társadalmi üzenete is van: mindenhol vannak LMBTQ emberek, és mindenhol érdekképviseletre szorulnak.

Az előző kérdéshez kapcsolódva azt jó célnak tartom, hogy az egyetemek nemcsak intézeti, hanem egyetemi szinten is adjanak ki egy diszkrimináció-ellenes nyilatkozatot. Az, hogy nekem az anglisztikán ilyen jó dolgom volt, korántsem jelenti azt, hogy mindenhol ugyanez a helyzet; még sok a teendő.

Ehhez kapcsolódóan azt is nagyon fontosnak tartom, hogy az LMBTQ fiatalok mind megtalálják a maguk közösségét, hogy legyen mögöttük támogató közeg, olyanok, akikhez bármivel fordulhatnak. Ez lehet az LGBTK, a BME-n működő GBME, vagy az ELTE TáTK LMBTQ közössége is. Remélem, hogy idővel minél többen leszünk, és minél többünknek lesz lehetősége arra, hogy nyíltan működjünk. Az LGBTK nem hivatalos nonprofit szervezet, ezért szeretem inkább közösségnek hívni. Egy ilyen LMBTQ kör megalapítása és fenntartása nem kerül pénzbe, csak egy kis kreativitásba és belefektetett energiába, úgyhogy bármely egyetem vagy főiskola bármely karának hallgatóit bátorítom a szerveződésre, közösségalapításra. És a saját jövődet? Ha minden jól megy, idén nyáron szerzem meg a mesterszakos diplomámat. Még nem tiszta, hogy azután a kalandvágyam el fog-e szólítani más országokba, vagy sem, és hogy mi lesz a PhD-vel, amit T. S. Eliotból szeretnék megírni. Még töröm a fejem azon, hogy milyen téma mellett tudnék négy évre elköteleződni, illetve hol. Jó anglisztikásként főleg a szigetekre vágyom vissza, de amint előzőleg mondtam, idehaza is sok a tennivaló, és élvezem az aktivizmust. Már régóta szeretnék nagyobb szerepet vállalni a hazai LMBTQ életben, de eddig a kutatás volt az első, hiszen ahhoz kötött a karrier, amit elképzeltem magamnak. Akárhogy is legyen, az, hogy kikerülök az egyetemről a nagybetűs életbe, biztosan át fogja rendezni a prioritásaimat. Írta: Waliduda Dániel |

i @waliduda

Az LGBTK-t megtaláljátok a Facebookon: facebook.com/lgbtkandfriends

Az LGBTK mellett a Budapest Pride-nak is aktivistája vagy. Hogyan képzeled el a magyarországi LMBTQ közösség és a szervezetek jövőjét?

Kristóf világa

JÉ, AZ OTT NEM ÉN VAGYOK A PORNHUBON?!

Confess című izraeli websorozat, amelyben szerepeltem, Franciaország és Amerika után végre Magyarországra is eljutott, csak éppen nem az üzenete, hanem az erotikus jelenetei kapcsán – a bulvárlapokban. Mielőtt kifejteném, hogy kerültem egy felfújható medencébe két izraeli sráccal, akiktől követelem, hogy köpjenek arcon, előbb arről kell beszélnem egy kicsit, hogyan lettem a Confess-story csapatának tagja, és mit érdemes tudni a sorozatról. Moshe Rosenthal, a sorozat rendezője keresett fel, miszerint Jake Witzenfeld producerrel egy nagy dobásra készülnek, és volna számomra egy izgalmas szerep. Jakeet évek óta ismerem a Netflixen is futó Oriented című filmje kapcsán, amely a tel-avivi palesztin meleg srácok világát mutatja be. Éppen ezért a forgatókönyvet elolvasva semmi kétségem nem volt, hogy igent mondjak-e a felkérésre. A Confess TLV a Tinder-Grindr generáció attitűdjét és szokásait veszi górcső alá, finom szarkazmussal és leplezetlen őszinteséggel.

A sorozat olyan tabutémákat feszeget, mint a mindennapi és eltitkolt fétiseink, fékezhetetlen vágyaink, amelyeket magunkat sem vallunk be, vagy éppen a hardcore szex. Minden epizód a szexualitás egy-egy árnyalatát fedezi fel: van, amelyben egy srác egy 150 kilós lányt csábít el, majd kiderül: ha a nő a falásrohamairól mesél, a férfi azonnal elélvez. Van amelyik a csalfaságot övező bűntudatot, és van, amelyik a hedonista szex oltárán feláldozott karriert tárja a nézők elé. Az én epizódom a Hardcore, amely arra keresi választ, hol a határ a játékos szex és a megaláztatásra, testi használatra vágyakozás között, és mi mindent vállalunk be csak azért, hogy megfeleljünk a szexpartnereink elvárásainak – csakhogy közben sokan épp azt felejtik el, hogy ők maguk mire vágynak. A filmben egy szexéhes európai turistát alakítok, aki tel-avivi lakására felinvitál két srácot, hogy aztán együtt fedezzék fel a testiség gyönyöreit. Egy 8 órás forgatási nap során vettük fel a teljes epizódot, és mivel az egész helyzetet körüllengi a szexualitás, tulajdonképpen – a sminkelést, technikai leállásokat, és rövid pihenőket leszámítva – egész

nap szexjelenetet forgattunk. A szünetekben viszont vegán recepteket cserélgettünk a partneremmel, Ori Laizerovichcsal, Izrael egyik legismertebb fiatal színészével. Nem gondoltam másképp a Confess-beli szerepemre, mint bármelyik más feladatomra, vagy mint bármely más színészi munkámra. Básti Juli mellett a budapesti Játékszínben sosem kellett levetkőznöm, mégis épp ugyanúgy kellemes kihívásként és izgalmas küldetésként éltem meg. Én minden munkám során kihívásokat keresek. 25 évesen egy forint nélkül költöztem Londonba, hogy annyi évnyi biztonságos és kényelmes tévés meló után olyanokkal készíthessek interjúkat, akiket gyerekként a moziszékből imádtam. Ezért írtam például vegán szakácskönyvet is akkor, amikor még szinte senki sem beszélt veganizmusról idehaza – pedig a kezdetekben fél tucat könyvkiadó visszadobta a kéziratomat. Ma már százezrek olvassák naponta repülők fedélzetén a cikkeimet, a szakácskönyveim receptjei pedig idén tavasszal mutatkoztak be a Kristóf’s Kitchen food truckban, a budapesti Vegan Gardenben. Ha valami közös bennem és a szerepben, az talán az, hogy mindketten ki merjük mondani, amit akarunk – és nem félünk megvalósítani azt. Annyira azért nem vagyok gátlástalan, mint a filmbéli karakterem, de azért azt sem állíthatom, hogy egy visszahúzódó fiú volnék. Aki személyesen, akár a tévéből, vagy a cikkeimet olvasva ismer meg, bizonyosan tudja, hogy szeretek a megszokott kereteken kívül gondolkodni, a határaimat feszegetni, és társadalmi normákról, morálról való beszélgetéseket provokálni. A párom színész az Izraeli Nemzeti Színházban, ahol többek között a Hamletben is játszik – és több jelenetben hosszasan csókolózik a partnerével, de játszott már transzszexuális prostituáltat is. Mindketten pontosan tudjuk, mit jelentünk egymásnak, és mit jelent nekünk ez a szerelem. Nimrod mellettem ült a film premierjén a tel-avivi Cinematheque-ben, és a bemutatót követő vacsorán nem féltékenységről vagy sértettségről beszélgettünk, hanem a filmről, a forgatókönyvről, a közönség reakciójáról. Az, hogy a jelenet végül a PornHubon kötött ki, cseppet sem zavart – ugyanezen a pornóoldalon ott figyel Keira Knightley könyvtáras szexjelenete a Vágy és vezeklésből, vagy Jake Gyllenhaal és Heath Ledger összebújása a Túl a barátságon című filmből – de egész pornóoldalak tematikája épül arra, hogy kifotózzák a hollywoodi vagy a független művészfilmek meztelenül mutatkozó szereplőit. Annak pedig külön örülök, hogy a Confess TLV olyanokhoz is eljut, akik talán sosem találkoztak volna vele máshol – azok után, hogy a Marseilles Web Festen elnyerte a zsűri nagydíját, és a legjobb forgatókönyv díját, a kétszeres Oscar-jelölt Julie Delpy pedig épp amerikai adaptációt készít a sorozatból. Írta: Steiner Kristóf |

i @whitecityboy

BIZALOM • MEGBÍZHATÓSÁG TISZTELET • KEDVESSÉG

NEMIGYÓGYÁSZAT STD SZŰRÉS SEBÉSZET UROLÓGIA PROKTOLÓGIA BŐRGYÓGYÁSZAT FÜL-ORR-GÉGÉSZET ORVOSI KOZMETIKA ESZTÉTIKAI KEZELÉSEK ÉS BEAVATKOZÁSOK ULTRAHANG VIZSGÁLATOK LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK PSZICHOLÓGIAI TANÁCSADÁS

1053 Budapest, Ferenciek tere 7-8. III. lépcsőház 2. em. Telefon: +36 30 870 7427 +36 30 372 6832 info@boc.hu • www.boc.hu

HerStory

LEE BEWSTER A drag queenek divatguruja

Vajon mi mindent kell valakinek letennie az asztalra ahhoz, hogy „mindenki anyjaként” titulálja az a világváros, amely a legtöbb drag queen otthonául szolgál? Lee G. Brewster azokban az évtizedekben állt ki a transzvesztitákért, illetve a cross-dresserekért, és segítette életüket minden létező módon, amikor ezzel még saját egzisztenciáját is könnyedén veszélybe sodorhatta – és volt rá példa, hogy sodorta is.

NYITVA TARTÁS hétfőtől csütörtökig: 13:00 - 01:00 pénteken: 13:00 - 02:00 szombat: 13:00 - 04:00 vasárnap: 13:00 - 01:00 IX. KERÜLET, ANGYAL UTCA 2.

ee Greer Brewster egy fakunyhóban jött a világra 1943 áprilisában az alig 900 lakosú virginiai Honackerben. Már fiatalon az amerikai államigazgatásban helyezkedett el. A hatvanas években az FBI-nál dolgozott irattárosként, amikor is homoszexualitás „vádjával” elbocsátották – bizony, néhány évtizeddel ezelőtt ez még az Amerikai Egyesült Államokban is könnyen megtörténhetett. Mivel szerény keresetű bányász édesapjára nem támaszkodhatott, így a kitörést választva szó szerint 100 dollárral a zsebében nekivágott a nagyvárosnak. És mint annyi fiatal meleg amerikai életében, a nagyváros nála is New York Cityvel és Manhattannel volt egyenlő. Hamar feltalálta magát: bekapcsolódott a Mattachine Society, egy melegjogokért küzdő szervezet munkájába, és kezébe vette drag balljaik és adománygyűjtő estéik szervezését. Mivel a társaság néhány munkatársa nemtetszését fejezte ki a drag ballok szervezése kapcsán, így a további konfliktusokat elkerülendő Brewster 1969-től saját cross-dressing bálokat szervezett a régi Diplomat Hotelben. De abban, hogy ezeket szervezni kell és aki akar, menjen a másik nem ruháiban az utcára, akár a tömeg provokálása árán is, hajthatatlan volt. „Szükségem van a figyelmükre, mert akkor meghallanak. Tudatnom kell velük, hogy itt vagyok, létezem” – fogalmazott egyszer Brewster.

mint például Lady Bunny –, hanem teljesen hétköznapi, vagy legalábbis annak tűnő férfiak, akik olykor azt kívánták, bár kicsit mások lennének. „Lee üzletében azzá a lánnyá válhatsz, akivé mindig is akartál” – fogalmazott a New York magazin két évtizede. Fűzők, szatén keszkenők, kurvás harisnyatartók. Bármi, amire egy korabeli drag queen vagy cross-dresser vágyhatott. „Klienseim fele tekintélyt parancsoló kinézetű üzletember. Teljesen normálisak, de nagyon is tisztában vannak vele, hogy mely oldalukat kell mutatni a külvilág felé” – mondta egyszer a The Village Voice-nak maga Brewster.

Báljai hamar legendássá váltak. Részt venni rajtuk egyet jelentett az abszolút metropolita menőséggel. Nem véletlen, hogy négy évvel később az utolsó bálon ott volt többek között Jacqueline Susann, Carol Channing és Shirley MacLaine is. De Bewsternek nemcsak ezért köszönhettek sokat a kor drag queenjei. 1969. október 31-én az egyik drag ballon bejelentette: saját szabászati vállalkozásba kezd kimondottan a közösség részére. Mindez egy olyan korban, amikor a Mrs. Doubtfire, vagy éppen a RuPaul’s Drag Race és a drag már-már mainstreammé válása még évtizedekre volt, nagyon bátor lépésnek számított.

De nem csak a rendezvényszervezés és divat területén hagyott nyomot. Alapítója volt a Queens Liberation Armynak, és a 70-es, 80-as években szerkesztője volt a Drag Magazinenak. A hetvenes évek elején még azt is sikerült elérnie, hogy New York City Fogyasztóvédelmi Hivatala törölje a homoszexuálisokat azon emberek listájáról, akiket a hatóságok bármely közösségi térből eltávolíthatnak további indoklás nélkül. Bár a gyakorlatban ritkán érvényesült, Brewster mégis úgy érezte, hogy ez jogalapot adott a rendőrségnek a melegek zaklatására és üldözésére.

Megrendeléseket először csak levélben fogadott, de hamarosan olyan sok lett belőlük, hogy szintet lépve üzletet nyitott nem messze a lakásától. Később aztán boltja számtalanszor költözött, de sohasem a földszintre, az utcafrontra. „Azt akarta, hogy találják meg az emberek. Ezzel együtt védeni akarta a törzsvásárlóit is” – idézte fel a kétezres években egy, a New York Times-nak adott interjúban korábbi alkalmazottja, Ms. Scarpitano.

Lee G. Brewster végül, akit barátai leggyakrabban fehér magassarkúban, testhezálló csilli-villi ruhákban, műszempillákban láthattak, 2000 májusában, 57 esztendősen hunyt el. Rák végzett vele. „Mindannyiunk anyja volt” – fogalmazott temetésén Ms. Scarpitano, noha Brewster mindig is a régi drag stílusban, miszterként és férfiként szerette ha megszólítják, nem pedig nőként, mint a mai divatos transzvesztitákat.

Vendégei között azonban nemcsak drag queenek akadtak –

BUDAPEST

KEDVENC SZAUNÁJA! www.gaysauna.hu

Írta: Waliduda Dániel |

i @waliduda

Drámakirály

SZEGÉNY KEMÉNY FÉRFIAK

„Atyaég, ez férfi?” – mondta mellettem a középkorú anyuka az egyik divatlánc pultjánál állva, fizetésre várva, miközben megérintett egy inget. Felkaptam a fejem, ugyanis el nem tudtam képzelni, hogy milyen extravagáns ruhadarab lehet az, ami ekkora megrökönyödést tud kiváltani egy tisztes magyar háziasszonyból. A márka nem a bátor darabjairól híres, bár vannak meglepőbb szerelései, de azért általában a biztonsági vonalon halad. És megláttam én is a nevezett darabot. A festett szőke hajú háziasszony szinte a fizikai törvényekkel dacolva, ujjhegyeivel éppen csak megcsippentve tartotta fel a bűnös ruhadarabot. Egy rózsaszín inget... Rajta virágokkal. Azt a liberalista mindenit neki! 40

férje minden bizonnyal előbb nézte meg, hogy mi keltette fel neje figyelmét, akivel egész életükben sikerült tisztes magyar állampolgárnak maradniuk és a nemükhöz illő színt hordaniuk, mivel arca már ugyanúgy el volt borulva, mint élete társáé. Rózsazsín... virágok... apró, pici rózsácskák. Hát a fenébe is, a nagyanyja hordott rózsácskákat a ruháján! Mi történik itt a steril fehér falak között? „Először azt hittem, tévedés, és csak idekeveredett” – foglalta össze a háziasszony traumájának rövid történetét a férjének. Én szinte várok egy elcsukló hangot és egy könnyekbe fojtott „De nem az!” felkiáltást, ami után üvöltve borulhat férje nyakába a nő, akit vaginájánál fogva egyedül illethet meg az előbb még kezében tartott szín, kiadva magából a keserűséget, amit férje komoly arccal előremeredve tűrne, sírás nélkül, hiszen egy tisztességes férfi nem sír. És nem hord rózsaszínt. De ez nem következett be. Helyette tovább vándorolt a tekintetük, amikor észrevettek még egy tragédiát, közvetlenül az előző darab közelében. Egy pulóvert. Férfias darab, kapucnis. De az egész rózsaszín. Még a cérna is, amivel összevarrták ezt a nemi szerepeket és szabályokat semmibevevő, sőt leköpő ruhadarabot. Erre már szavaik sem voltak. „Ezt nézd!” – jelezte finoman a katasztrófát a férj, és most ő emelte meg ujjbegyeivel a ruhadarabot. Minden bizonnyal csak felváltva megy a dolog, mert ha valaki kétszer érintkezik ilyen buzis cuccal, ő maga is buzi lesz. Ugyanez igaz akkor is, ha három Madonna-dalt hallgatsz meg egyhuzamban.

Hú, mert ha valami rózsaszín, akkor az csak női lehet – szaladt ki a lázadó számon a megállapítás, ami egyből Csepel legnagyobb genderharcosává változtatott. Felkapták rám a fejüket. Biztosan azt észlelték először, hogy nincs rajtam rózsaszín – fenébe! –, ami erősen összezavarhatta őket. És legnagyobb meglepetésemre arcukon fél másodpercnyi rendszerleállás volt látható. Lemerevedtek. Elgondolkodtak. Csendben fizettek. Én meg megnéztem a rózsaszín pulóvert, mert iszonyat jól nézett ki. I want It. I got it. I see the price. I put it back. Őszinte naivsággal lepett meg, hogy még mindig itt tartunk, hogy a színeket nemekre osztjuk. Emlékszem, nagyjából 1015 éve Magyarországon volt egy hullám, amikor valahogy a ruhapiacra keveredett néhány pink férfipóló, és komoly társadalmi téma lett az, hogy most mit is lehet ezzel az egésszel kezdeni. Emlékszem arra a komoly, tudományos jellegű kinyilatkoztatásra is ebből a korszakból, miszerint „Nem mindenképp buzi az, aki rózsaszínt hord.” És a rózsaszín póló néhány hónapra a maszkulinitás egyik jelképévé vált: ha valaki fel mert venni egy rózsaszínt pólót, az bizony nagyon

BARNA GUSZTÁV FAVORIT HOME

Ingatlanközvetítés 2008 óta

Értékesítés, bérbeadás díjmentes értékbecsléssel, személyre szabott díjazással.

+36 20 470 2114

info@favorithome.hu

Drámakirály tisztában volt a férfiasságával, és azt nem tudja megingatni egy színnel. A rózsaszín pólók kicsit történelmet írtak akkor. Ezért is biztos voltam benne, hogy már egy jó ideje túl vagyunk a rózsaszín-sokkon és elfelejtettük azt a berögződött hülyeséget, hogy bármelyik szín vagy minta egyértelműen kapcsolódhat valaki nemi identitásához, vagy ahhoz, hogy milyen nemiszerv van a lábai között. Hogy a színekre kiírt társadalmi szabályokat felülírta az az alapvetés, hogy egy ruhadarabnak legyen jó anyaga, fazonja, nézzen ki jól, és legyen kényelmes. A jelek szerint még távolról sem tartunk itt. Még mindig mindent felülír a félelem. De pontosan mitől is félünk? Egy ismerősöm egy gyárban dolgozik. Egy kollégája általában szakadt melegítőkben jár be dolgozni. Egy nap viszont új melegítőben jelent meg. Egy igazi Tommy Hilfigerhamisítványban, amiről ha üvöltött is, hogy nem eredeti darab, mégis óriási minőségi előrelépést jelentett. Például volt szabása. Ebből eredendően pedig követte az amúgy jó alakú férfi vonalait, vagyis pont azt tette, ami a dolga lenne egy ruhadarabnak. A kolléga elégedett is volt. Egészen addig, amíg valaki az öltözőben viccből meg nem jegyezte, hogy a nadrág milyen csinosan feszül a seggén. És ekkor összeomlott a világ. A férfi kijelentette, hogy soha többé nem fogja felvenni ezt a szörnyeteget. Az addig imádott melegítőből hirtelen egy emberméretű skarlátbetű lett. Bár a többi kolléga próbálta megnyugtatni a kétségbeesett alfahímet, hogy ez vicc volt, és nincs azzal semmi baj, ha egy ruha végre jól áll rajta, ahogy az sem gond, ha itt-ott feszül, hiszen úgymond ettől néz ki jól, de nem volt kegyelem. A fenékre tapadó textil elárulta a férfit, így mennie kellett. Mert ő nem fog úgy kinézni, mint egy buzi. És egy nadrág csak egy buzin feszülhet. Szegény melegítő így száműzetésbe került. És visszatért a régi, rongyos darab, ami legalább nem olyan, amit egy köcsög hordana. Hát megérte. Míg a rózsaszín póló annak a jelképe volt, hogy valaki tud annyira bízni a saját férfiasságában, hogy merjen viselni egy olyan színt, amit a társadalom a nőkhöz köt, ez a szegény, hamisított Tommy Hilfiger darab annak lett a bizonyítéka, hogy valaki annyira félti a maszkulinitását, hogy inkább hord egy régi, szakadt hulladékot, csak nehogy valaki megkérdőjelezze a nemi identitását. Vagy azt gondolja, hogy ő meleg, ami ugyebár az ő világában undorító, rossz dolog. Mindebben többek között az is furcsa, hogy ennek a férfinak a fejében férfinak lenni minden bizonnyal nemcsak azzal társul, hogy nem lehet csinos, hanem azzal is, hogy ő sziklakemény ember. Ám mindez a keménység itt omlik össze – apró, pici darabokra. Az, hogy heteroszexuális férfiak ennyire tartanak egyetlen textildarabtól, tökéletesen példázza azt, hogy mennyire törékeny is a maszkulinitás. Erről amúgy láttam egy remek videót. Az volt a címe, hogy hogyan fogyaszthat egy férfi banánt a munkahelyén. Miután bennem sose merült fel ez a kérdés, hogy mégis hogyan egyek meg egy gyümölcsöt a monitor előtt, kíváncsi voltam az útmutatásra, mert ki tudja? Lehet, hogy eddig én csináltam rosszul. A videóban egy fiatalember az irodatérben ülve kis darabokat

tört le egy banánból, minden törésnél gondosan körbenézett, majd bedobta a szájába a darabkát, mintha mogyorót enne. Tudom, hogy nem kell a poénokon kiakadni, de az üzenet mégis borzasztóbb volt, mint a videóban rejtőző humor: tényleg ennyire félni kell egy gyümölcstől, aminek véletlenül olyan formája van, mint egy pénisznek? Nem arról volt szó, hogy félni férfiatlan, babám? A keménységről szóló maszkulinitást bármikor szilánkosra tudja törni egy szín, egy minta, vagy egy szabásminta. Igaz, erősíteni is tudja azt. Hiszen minden bizonnyal lebuzizni vagy kiröhögni valakit ugyanezen okok miatt igazi tesztoszteronsokk, és valami fajta nemi xanax is: én nem viselek ilyet, akkor ő a buzi, nem én Nyertem!

Kérdés, hogy ez a törékeny maszkulinitás tényleg ér-e ennyit. Ha ennyire félünk színektől, mintáktól és gyümölcsöktől, az életünk kész rettegés. Egész életünkben azt figyelni, hogy kellően férfiasak vagyunk-e, biztosan jó színeket viselünk-e, nem eszünk-e túlságosan péniszszerű gyümölcsöket, iszonyat fárasztó lehet. És megsúgom, értelmetlen is. Az a hamisított Tommy Hilfiger-melegítő egy szomorú történet főszereplője. Mert a tulajdonosa egy napig képes volt elengedni az idióta társadalmi szabályokat, egy napig egy picit, csak egy picit szabadabb volt, és átérezte azt a boldogságot, amit az ad, amikor úgy érezzük, jól nézünk ki, de inkább sutba dobta az egészet és visszamenekült a saját kis társadalmi börtönébe. Egy olyan börtönbe, ahonnan bárki bármikor leléphetne, de a legtöbben mégsem teszik meg, amivel nemcsak magukkal, de másokkal is kicsesznek. Annyi minden miatt szenvedhet a magyar társadalom. Miért kínozzuk magunkat és egymást azzal, hogy továbbra is törvényként tekintünk olyan szabályokra, amiket nem is tudjuk, hogy kik alkottak és miért? Miért fosztjuk meg saját magunkat némi örömtől csak ezen előírások miatt? Miért hagyjuk, hogy ezek a szabályok és mások véleménye tartson vissza minket? Miért félünk idegenek véleményétől? És miért okozunk kényelmetlen helyzetet és érzéseket valakinek csak azért, mert olyan színt visel, amiről azt tanultuk valakitől, valamikor, hogy csak bizonyos körülmények között hordható? Ugye, mennyire furcsa ez így kifejtve? A rózsaszín, ha férfi bőréhöz ér, nem fertőz meg halálos betegséggel senkit, mégis úgy tartjuk, hogy ez a szín veszélyes, és tiltásokat vezethetünk be rá. Pedig nem árt nekünk. Nem bánt minket. Nem tesz minket boldogtalanná. Maximum mást boldoggá. Írta: Kanicsár Ádám András |

i @kanicsar

Les Films Pelléas presents

VINCENT LACOSTE

PIERRE DELADONCHAMPS

DENIS PODALYDÈS Member of the Comédie Française

BOCSÁSS MEG, KEDVESEM! CHRISTOPHE HONORÉ filmje

ADÈLE WISMES THOMAS GONZALEZ CLÉMENT MÉTAYER QUENTIN THÉBAULT © international poster : TROIKA / © photo / Jean-Louis Fernandez

TRISTAN FARGE SOPHIE LETOURNEUR MARLÈNE SALDANA LUCA MALINOWSKI RIO VEGA

screenplay CHRISTOPHE HONORÉ produced by PHILIPPE MARTIN and DAVID THION director of photography RÉMY CHEVRIN (AFC) production designer STÉPHANE TAILLASSON costume designer PASCALINE CHAVANNE sound GUILLAUME LE BRAZ editor CHANTAL HYMANS assistant director JEAN-FRANÇOIS FONTANEL script supervisor MAXIME RAPPAZ sound editor AGNÈS RAVEZ sound mix CYRIL HOLTZ casting director MATHIEU TELINHOS line producer CHRISTIAN LAMBERT location manager CLOTILDE MARTIN production LES FILMS PELLÉAS in coproduction with ARTE FRANCE CINÉMA with the participation of CANAL +, CINÉ +, ARTE FRANCE and CENTRE NATIONAL DU CINÉMA ET DE L’IMAGE ANIMÉE with the support of RÉGION BRETAGNE in partnership with CNC, L’ANGOA in association with CINÉMAGE 12, COFINOVA 14, PALATINE ÉTOILE 15 developed with the support of JOUROR FILMS international sales MK2 FILMS

BEMUTATÓ: ÁPRILIS 11.

Pink topik

MUNKAÜGYEK Transz munkavállalók munkaerőpiaci helyzete Magyarországon

yakran nézzük irigykedve a külföldi cégek reklámjait és álláshirdetéseit, amelyek az LMBTQI emberek számára is kitűnő lehetőségeket biztosítanak céljaik elérésére, önmaguk kifejezésére karrierjükben is. Meglátásom szerint egy embernek a tisztességes munkavégzéshez az állam és ezáltal közvetve a munkáltatók által kötelezően biztosítandó alapjogához tartozik az is, hogy az alkalmazott munkahelyén ne csak pénzt keressen, hanem ott magát kifejezze, céljait elérje. Emellett természetesen a főnökökkel és kollégákkal fennálló jó viszony sem utolsó szempont, hiszen legalább napi 8 órát töltünk munkahelyünkön az esetek nagy többségében. Mostani cikkünkben ezért arra voltunk kíváncsiak, hogyan látják az LMBTQI emberek a jelenlegi magyar helyzetet a diszkrimináció, az esélyegyenlőség terén. Külön örömömre szolgált, hogy két transznemű interjúalannyal beszélgethettem erről, hiszen meglátásom szerint ők jelentik a legérzékenyebb pontot az alacsony empátiakészséggel rendelkező személyek számára, ahogy ezt sajnos két interjúnk is alátámasztotta. ZITA: „Amikor belevágtam a tranzícióba, több mint 5 éve dolgoztam egy IT cégnél csapatvezető programozóként, eleinte pedig úgy tűnt, minden rendben lesz, a kollégáim többsége jól kezelte a helyzetet. Mivel az ottlétem alatt zajlott a tranzíció, mindenki tudtam rólam, hogy mi a helyzet. Alapvetően a cég részéről nem történt diszkrimináció – sőt, eleinte próbáltak támogatóak is lenni –, de néhány kolléga azért egy idő után egyértelművé tette, hogy bár a munkahelyen megtűri a jelenlétem, a közös munkán kívüli kollégákkal szervezett programon már nem lát szívesen. Az igazán fájó pont azonban az volt, amikor néhányan a HR-nek panaszkodtak arról, hogy transz nőként a női WC-t használom, és erre a HR reakciója az volt, hogy tőlem várták, hogy egy külön kijelölt WC-be járjak. Mérhetetlenül megalázva éreztem magam. Nem köteleztek rá – jogilag nem is tehették volna –, de már a felvetés is elég volt, hogy felmondjak. Az IT szektorban van épp elég cég szerencsére, akik két kézzel kapnak az LMBTQIA emberek után, és tesznek érte, hogy ilyesmik ne történjenek meg. Szóval sok jó év ide vagy oda, ezt a harcot nem én fogom megvívni, éppen ezért jogi lépéseket sem tettem az ügyben. Egyrészt, mert szigorúan véve nem volt semmi törvénytelen, másrészt nincs kedvem harcolni, ha van olyan munkahely, ahol nem kell. Az IT szektorban szerencsére elég sok jó cég van, akik kifejezetten LMBTQIA inkluzívak, és még több persze, ahol nem, de úgy gondolom, meg lehet találni a helyeket, ahol számítanak ránk. Igazából nem is tudok jobb tanácsot adni az LMBTQIA embereknek, mint hogy kreatív hiányszakmákat keressenek, mint amilyen a szofverfejlesztés. Kreatív szakmákban hatalmas versenyelőnyt jelent egy diverz csapat, ez pedig az emberhiánnyal párosítva azt jelenti, hogy egyetlen komoly vállalat sem engedheti meg magának, hogy ne tegyen meg mindent azért, hogy vonzóvá tegye magát a társadalmilag elnyomott csoportok számára is. Sajnos idehaza még kevés

ilyen szektor van, de ha valakinek van lehetősége külföldre költözni, akkor jócskán adódnak lehetőségek – ráadásul programozni is egyre könnyebb megtanulni.” BOTOND: „Sorkiszolgáló, majd raktáros voltam. Először abba kötöttek bele, hogy nem hordok melltartót, holott mellem is alig van, aztán a női öltözőt kérték, hogy hanyagoljam („Kukkolod a csajokat”- mondták). Ezek odáig fajultak, hogy fegyelmit kaptam olyanért, amit nem tettem meg, és mivel én egyedül dolgozom, nem tudtam bizonyítani, hogy nem igaz. Állítólag zaklattam szóban a nőket. Összeroppantam, és miután nem tudtam túltenni magamat rajta, felmondtam. A Transvanilla által tettem ugyan lépéseket, de nem tudtam tanúkat hozni. Több munkahelyen is ért inzultus amiatt, aki-ami vagyok, szerintem ilyen téren a magyar munkaerőpiac katasztrófa. Hogyan lehetne változtatni ezen? Amíg az emberek mentalitása nem változik, addig sehogy. Eddig minden munkahelyen volt problémám. Az emberi butaságot legyőzni rengeteg idő és céltudatos felvilágosítás és oktatás útján lehetne, de ebben az országban, sőt szerintem a Földön elérni ezt lehetetlen.” Írta: Talabos Dávidné Dr. Lukács Nikolett

Nagyon fontos, hogy amennyiben diszkrimináció, zaklatás, vagy egyéb jogtalan bánásmód ér a munkahelyeden, jelentsd ezt a Háttér Társaságnak vagy az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak, és tegyél jogi lépéseket azért, hogy a helyzet megváltozzon. Elérhetőségek: Háttér Társaság Jogsegélyszolgálat | A jogsegélyszolgálat elérhető: a Háttér Információs és Lelkisegély Szolgálaton keresztül minden nap 18:00–23:00 között a 137-37 (ingyenes) vagy az (1) 329-3380 telefonszámon, illetve Skype-on a segelyvonal felhasználónéven | hétköznap 8:00–20:00 között a (1) 6 333 454 számon | a jogsegely@hatter.hu email címen | a www.jelentsd-a-homofobiat.hu oldalon található online űrlapokon keresztül. Egyenlő Bánásmód Hatóság: Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B | Telefon: 06-1-795-2975, Zöldszám: 06 80 203 939, Fax: 06-1-795-0760 | Postafiók: 1539 Budapest, Pf. 672 | E-mail: ebh@egyenlobanasmod.hu | Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a 2015. évi CCXII. törvény alapján hivatali kaput használ, amelynek KRID azonosítója: EBH 101221969 | A Hatósági és Jogi Főosztály ügyfélfogadása: hétfő 9:00–16:00 | Előzetes bejelentkezés és időpont foglalása a fenti telefonszámokon lehetséges.

Visszapillantó

GANÜMÉDÉSZ ELRABLÁSA Amikor Zeusz egy pásztorfiú iránt lobbant lángra

görög mitológia számos olyan elemet tartalmaz, amelyek kifejezetten homoszexuális viszonyokat mutatnak be, azonban súlyos tévhit azt állítani, hogy az antik világban teljesen természetes volt két férfi vagy két nő szerelme. A női homoszexualitásról szinte egyáltalán nem értekeztek, a férfiak közti meleg kapcsolatok pedig szigorú korlátok közé voltak szorítva (a passzív felet a rómaiaknál is a görögöknél is elítélték), ennek ellenére számos példa támasztja alá, hogy a homoerotikus vonzalmakat sokkal szabadabban kezelték. A homoszexualitás a kereszténység elterjedése előtt nem járt kéz a kézben a kriminalizációval, és noha már akkor se tartották teljesen természetes dolognak, mégis árulkodó bizonyítéka az ókori nagyhatalmak egyfajta liberális felfogásának az, hogy a görög világ főistene, Zeusz egy pásztorfiú iránt lobbant lángra. A mitológia szerint Ganümédész Trósz trójai király és Kallirhoé nimfa gyermekeként született, és felnőve páratlan szépségű ifjúvá cseperedett. Egy napon, amikor éppen apja nyáját legeltette az Ida-hegyen, Zeusz főisten meglátta a fiút, akinek elemi szépsége annyira elvarázsolta, hogy egyből beleszeretett. Az istenek feje sosem hűségéről volt híres, ezért sassá változott, és elrabolta az ártatlan fiút, majd az Olümposzra vitte, és ott az istenek pohárnokává tette, amivel Ganümédész megkapta Zeusztól a halhatatlanságot is. Trósz király évekig nem tudta, hová tűnt a fia, és amikor rájött, hogy Zeusz rabolta el, szíve teljesen összetört. Olyan keserves siránkozásba kezdett, hogy Zeusz kénytelen volt elküldeni hozzá Hermészt, aki kárpótolta a királyt fia elvesztéséért: nekiadta a világ legjobb és leggyorsabb lovait, amelyek képesek voltak a vízen futni. Zeusz szerelmének jele, hogy olyan értékes lovakat adott Trósznak, amiket csak Héraklész tudott elnyerni a királytól, amikor a Poszeidón által küldött tengeri szörnyet megölte, és ezzel megszabadította a rettegő városlakókat a fenevadtól. A fiú a kiengesztelő ajándék átadása után az Olümposzon maradt Zeusz szeretőjeként, de az isten (jogosan) féltékeny felesége, Héra zokon vette, hogy férje folyamatosan, ráadásul a szeme láttára csalja meg, ezért Zeusz, hogy megvédje szerelmét Héra haragjától, a csillagok közé emelte Ganümédészt, aki ma a Vízöntő csillagképként lehet ismerős nekünk.

A történet érdekessége, hogy Ganümédész elrablása hatalmas inspiráció volt (elsősorban a reneszánsz és a barokk) művészei számára, holott a korszakok keresztény mivolta miatt egy homoszexuális felhangú történetet feldolgozó alkotóra nem éppen vetett jó fényt a témaválasztás. A mitológiai jelenet olyan híres művészeinket ihlette meg, mint Michelangelo, Rembrandt vagy Girolamo da Carpi. Írta: Tóth Luca Rozália

FETISH – SM – TOYS 1085 Budapest Mária utca 9. Fsz. 8-9 /Passzázs ház Tel.: (1) 266 7485, (30) 956 9571 Nyitva tartás: K-P.: 12.00–20.00, Sz.: 12.00–17.00 www.blackdream.hu

Pink topik

KEZDD A STRANDSZEZONRA VALÓ FELKÉSZÜLÉST AZ ATLASZ SPORTNAPON! Közeleg a nyár, de még lóg a pocak? Elkezdenéd az edzést, de mindig van kifogás? Most itt az alkalom, hogy legyen miért kilépni a lakásból, és formába hozd magad! Áprilisban jön a 15. Atlasz Sportnap, ahol 15 sportág közül válogathatsz, felfedezhetsz egy új konditermet, mindemellett pedig része lehetsz egy összetartó közösségnek. Szórakoztató programokon vehetsz részt, új embereket ismerhetsz meg, és szorosabbra fűzheted baráti kötelékeidet. Akár falat másznál, floorballoznál vagy fallabdáznál, netán csak felhőtlenül táncolnál kedveseddel egy forró, latin-amerikai zenére, a BME Sportközpontban mindezt szabadon megteheted. És hogy még mit? Azt többek között a sportnap egyik szervezője, Banach Nagy Milán árulja el. Mi a küldetése az Atlasz sportegyesületnek? A hitvallásunk, hogy a sporton keresztül létrehozzunk egy olyan közösségi teret, ahol identitástól függetlenül jól érezhetik magukat és kikapcsolódhatnak az emberek. Elsősorban az LMBTQ sportolókat célozzuk meg, akik a biztonságos közegben felvállalhatják a másságukat. A sportnap célja, hogy évente egyszer legyen egy olyan nap, amikor az egyesületünk összes sportszakosztálya, és egyéb sportágak is jelen vannak, amelyeket ki lehet próbálni. A lényeg, hogy a résztvevők, legyenek akár LMBTQ tagok, akár heteroszexuálisok, fiatalok vagy idősek, egyedülállók, párok vagy családok, érezzék jól magukat, mozogjanak, és mérjék össze a tudásukat. Lássák, hogy mivel foglalkozunk, és milyen közösséghez csatlakozhatnak. Mióta rendezitek meg az Atlasz sportnapot, és mekkora népszerűségnek örvend? A kezdetek óta, azaz 15 éve. Az első 9-10 évben 40–50 körül alakult a látogatók száma, aztán a 11. Atlasz Sportnapon helyszínt váltottunk, egy sokkal színvonalasabb csarnokban, több sportággal vártuk a vendégeket, és a hirdetésre is nagyobb hangsúlyt fektettünk. Abban az évben megtöbbszöröződött a résztvevők száma, és a népszerűségünk azóta is egyre nő. Idén több mint 200 embert várunk, jövőre pedig elképzelhető, hogy két helyszínre lesz szükség. Általában kik a résztvevők? Általában 18 és 65 év közöttiek a résztvevők, akiknek a zöme a 28 – 42-es korosztályból kerül ki. Az Atlasz Sportnapon bárkit örömmel látunk, a családok, kisgyerekesek számára

gyermekfelügyeletet, a transzneműeknek alternatív öltözőt is tudunk biztosítani. Milyen programokra lehet idén számítani? Minden évben annyi sportágat lehet kipróbálni, ahány éves az egyesület. Idén 15 sportág lesz a porondon, köztük jóga, futás, tollaslabda, falmászás, fallabda, pingpong, aerobic, TRX, zumba, ricochet (fallabdához hasonló sport - a szerk.), spinracing, floorball, csajfoci és azonos nemű tánc a Charme együttes dalaira A helyszínen táncoktató is jelen lesz, aki felkészíti a résztvevőket a rumba, chachachá, szamba és jive alaplépéseire. A tizenötödik, idén debütáló sport a röplabda lesz, ami azért is különleges, mert a floorballhoz és a csajfocihoz hasonlóan az is csapatsport, a csapatokat pedig ott a helyszínen kell kialakítanunk. Ezenkívül a helyszínen igénybe lehet venni a konditermet, szaunát, és egy svéd masszőr szolgálatait is 15 percre, amit a belépő ára tartalmaz. Mindezen felül részt lehet venni a KK Moves Egészségközpont mentálhigiénés tanácsadásán, illetve meg lehet tekinteni a "Színes sportélet" című hordozható kiállításunkat, amelyen híres, szexuális orientációjukat felvállaló sportolókat mutatunk be. A 15. évfordulónk alkalmából Geert Hendrik Jan Kits Nieuwenkamp, a Budapesti Holland Nagykövetség attaséja mond beszédet délután 14 órától. Ez azért is nagy esemény, mert annak idején a hollandok segítettek létrehozni az egyesületet. Az egyórás programban lesz még táncbemutató, tortafelvágás, és egy ünnepi köszöntő. Az eseményen Pusztai Olivér, Mr. Gay Hungary is beszédet mond. Milyen előkészületek folynak, mióta készülődtök? A sportcsarnokot már tavaly ősszel lefoglaltuk, de a valós munka idén januárban kezdődött. Az önkéntesek egy része a sportnapon tevékenykedik majd. Minden sportnak lesz

egy felelőse, aki a szabályokról tájékoztat, valamint lesznek edzők és a beengedő pultnál segédkező kollégák. Mások a marketingben segítenek, nyomdai anyagokkal és a weblappal foglalkoznak. A szervezéshez a mi, és nagyjából 40 önkéntes munkája, valamint 300 ezer forintot meghaladó büdzsére van szükség. Ennek legnagyobb részének, a sportcsarnok bérleti díjának fedezésére adománygyűjtést szerveztünk, ami jelenleg is zajlik. Az eddigi és a jövőbeni adományokért is nagyon hálásak vagyunk. Tartottatok hasonló incidenstől, mint ami tavaly a MOM Sportnál történt? A BME Sportközponttal évek óta nagyon jó kapcsolatban vagyunk, nekik már első alkalommal sem volt semmi problémájuk. Ha más helyszínre esett volna a választás, akkor sem tartottunk volna a tavalyihoz hasonló incidenstől, hiszen ez nagyon ritka. A 15 év alatt ők voltak az elsők, akik diszkriminálták az egyesületet. Írta: Vági Bence

Helyszín: BME Sportközpont Időpont: 2019. 04. 13. 10.00–18.00 További információk és jegyek: www.sportnap.atlaszsport.hu Adományoddal tudod támogatni az Atlasz Sportnapot: adjukossze.hu/kampany/1660

Sportcipő

TEST, ELME ÉS LÉLEK Mozogj a jóllétért

Test, elme és lélek összhangja – ki ne vágyna erre? Néha talán nehéznek tűnhet, pedig több mozgásforma is segíthet a cél elérésében. A jóga egy ősi mozgásforma, a bodyART és a nia pedig több különböző mozgásforma elemeiből fejlesztett, modern testmozgás-fajta. Összeszedtük, mit várhatunk tőlük.

gyre többektől hallom, hogy nemcsak a külalakjuk és a testi egészségük miatt sportolnak, hanem a lelki és mentális jóllétük miatt is. Ezzel könnyen tudok azonosulni: sokszor érzem én is, hogy egyegy edzés közben a lelkem is dolgozik – hol szárnyal, hol a gödörből kecmereg csak ki, de a végére biztosan jobban érzem magam. Rengeteg kutatás készült már arról, hogy a rendszeresen sportolók jobban tudnak koncentrálni, jobb a memóriájuk és kiegyensúlyozottabbak. A kardió mozgásformákat gyakran ajánlják a depressziósoknak, mert végzésük közben endorfin, boldogsághormon termelődik a szervezetben. Így nem csoda, hogy egyre népszerűbbek a body&mind (test és elme) típusú órák, ahol a sportteljesítmény mellett a mentális és lelki munkára, az elme lecsendesítésére helyezik a hangsúlyt. A jógának megszámlálhatatlan válfaja van, a bodyART lassan meghódítja az országot, és a nia nevű mozgásforma is egyre elterjedtebb. Íme az okok, hogy miért. JÓGA Ha jógáórát keresel, valószínűleg kismillió elnevezéssel fogsz találkozni a termek órarendjében. Itt most csak a Hatha-jógát, a jóga nyugati világban legelterjedtebb formáját mutatjuk be, amelynek szintén van több alváltozata. Hogy miért csak ezzel foglalkozunk? Mert a fő jógairányzatokkal szemben ez nem a megszabadulást és az üdvösséget célozza meg, hanem azt a testi egészséget, ahol az ember fizikai, érzelmi, szellemi és spirituális szinten is egyensúlyban van. A jógát gyakorlók már az ősidők óta jól ismerik az emberi testet, hogy az ülésmódok és a testtartások hogyan befolyásolják a testet, milyen hatásuk van bizonyos szervekre vagy idegközpontokra. Megvan, hogy melyik ászana (jelentése: elhelyezkedés vagy kényelmes póz, ülésmód – a szerk.) mire alkalmas. A Hatha-jóga leginkább ezzel foglalkozik. Ezért is alakultak ki a különböző alfajai: a gerincjóga, ami a gerincet erősítő és nyújtó ászanákat alkalmazza; a női jóga, amely során a kismedencei szervekre ható ászanákat végeznek; a yin jóga, ami nyújtásokból, medence-, csípő- és mellkasnyitásokból áll; valamint a flow jóga, ami dinamikus, egymásba érő, táncszerű Hatha-jóga ászanákat használ. BODYART Az elmúlt években a legtöbb budapesti edzőterem csoportos órakínálatában megjelent a bodyART, és vidéken is egyre több teremben oktatják. A fő elemeit a jógából veszi, ehhez tesz hozzá a gyógytornából és a japán Do Inból ismert elemeket,

ehhez pedig speciális légzéstechnikát kapcsol. Így érhető el egy óra alatt az edzés és a relaxáció kettőse.

Az edzettséget a statikus és dinamikus erőelemek biztosítják, a lazítást pedig a bőségesen alkalmazott nyújtó és lazító hatású gyakorlatok garantálják. Így egyszerre küzdhetünk meg a napi munka hátulütőivel: a mentális stresszel és a megrövidült, feszes izmokkal. A bodyART órák rendszeres látogatása biztosan fejleszti a hajlékonyságot, az erőt, az állóképességet, a kitartást, az egyensúlyérzéket, a stabilitást, a türelmet és a tudatosságot. NIA A nia szintén különböző mozgásformák elemeiből forrta ki magát: a harcművészetek közül megjelenik benne a tajcsi és a taekwondo, a táncok közül a jazz és a modern tánc, a gyógyító mozgások közül a Duncan-tánc, az Alexandertechnika és a Feldenkrais-módszer, valamint a jógából is emelt át részeket. Az órákon mezítláb táncolnak a résztvevők lélekmozgató zenékre; a cél, hogy mindenki kapcsolatot teremtsen a testével, az érzéseivel és a lelkével. Mintegy önismeretként is felfogható az óra, de a minden egyes foglalkozás alkalmával kombinált 52 mozdulat átdolgoztatja az izmokat is. A mozgásforma az aktuális fizikai-szellemilelki állapotra fókuszál, így azok is csatlakozhatnak, akik régen mozogtak utoljára, de azoknak is kihívást nyújt, akik rendszeresen edzenek. NE IJEDJ MEG! Az első találkozás ezekkel a mozgásformákkal ijesztő vagy akár frusztráló is lehet. Nekem legalábbis az volt az első Lyengar-jóga, valamint az első bodyART órám is. Régóta sportolok rendszeresen, így azt gondoltam, hogy simán menni fog. Nem így történt. Amikor azonban ráéreztem a bodyART ízére, és sikerült a légzésemre is figyelni, nemcsak az izomláz volt garantált, de a lelki megkönnyebbülés is az óra végére. Írta: Zsebedits Patrik |

i @zspatrik92 51

Külcsíny

SNEAKER-MÁNIA Az 1990-es évek elején a menő rapperek kezdték hordani utcai viseletként az akkor debütáló Air Jordan 1-eseket. Mára odáig jutottunk, hogy minden neves divatház repertoárjában fellelhető a sneakerek valamelyik típusa, köszönhetően az egyre inkább előtérbe kerülő street wear és ugly shoes irányzatoknak. Összegyűjtöttük nektek a tavaszi-nyári szezon legfrissebb és legszínesebb darabjait.

ALEXANDER MCQUEEN – OVERSIZED SNEAKER „Ha meg akarod törni a szabályokat, előbb ismerned kell őket!” Alexander McQueen egész karrierjét ez a felfogás határozta meg és emelte a divatvilág csúcsára pályafutása teljes ideje alatt. Mint sok minden más, úgy az első ugly shoes irányzat is az ő nevéhez fűződik. Ezt a túlméretezett talpú lépőt is olyan mesterien tervezte meg, hogy egyszerre diszkrét és feltűnést keltő, elegáns és újító szellemű volt. A cipő legfeltűnőbb része a vastag gumitalp, ezt teszi igazán elegánssá a fekete-fehér színösszeállítás, kényelmessé pedig a prémium bőrrel borított felsőrész.

DSQUARED² – THE GIANT CHUNKY LEATHER SNEAKERS Dean és Dan Caten a divatipar legismertebb ikerpárja. Karrierjüket Gianni Versace kezei alatt kezdték, 1995-ben pedig már megalapították saját márkájukat, a Dsquared²-et. A világsikert 2001-ben érték el, amikor Madonnának készítettek fellépőruhát a nagysikerű Drowned World Tour című koncertkörútjára. Ezután már olyan melegikonokkal dolgoztak együtt, mint Britney Spears, Christina Aguilera, vagy Bill Kaulitz, a Tokyo Hotel énekese. A kanadai testvérpáros nagyon büszke származására, ez többször meg is jelenik kollekcióikban. Ez a sokszínű oversize sneaker tökéletes a hétköznapokra. Könnyen párosítható egyszínű vagy mintás darabokkal egyaránt. A sneaker kialakítása nagyon modern és kényelmes; különlegessége, hogy a megmagasított talp hátsó részén a jobb cipőn DEAN, a balon DAN neve található.

LOUIS VUITTON – LV TRAINER SNEAKER BOOT

A streetwear vonal felerősödését mi sem mutatja jobban, minthogy a tavalyi évben Virgil Abloh-t nevezték ki a Louis Vuitton divatház férfi részlegének főtervezőjévé. Aki nem ismerné az amerikai tervezőt: Virgil Abloh Grammy-díjas amerikai zenei producer, DJ, és az ő nevéhez fűződik Kanye West legendás lemeze, a Watch the Trone. 2013-ban létrehozta a mára dollármilliókat érő saját márkáját az Off-White-ot, 2017-ben pedig ő lett az első színesbőrű művészeti vezetője a Louis Vuitton háznak. Bemutatkozó kollekciója ikonikussá vált a szivárvány kifutótól, amivel a tervező az LMBTQ közösség felé fejezte ki tiszteletét. A kérdéses cipő fekete–fehér–világosszürke színösszeállítása egyszerre elegáns, sportos és tükrözi a luxust. Részleteiben tartalmazza a tervező, Virgil Abloh kézírásával kialakított Louis Vuitton feliratot és a márkára jellemző szimbólumokat is. Az oldalán található 408-as szám a divatház születésének dátumára utal (1821. augusztus 4.). Ez a borjúbőrből készült cipő modern és előremutató, de semmiképp sem „ugly”.

GUISEPPE ZANOTTI – RNBW

Ami az angoloknak Jimmy Choo vagy a spanyoloknak Manolo Blahnik, az az olaszoknak Guiseppe Zanotti. Az olasz dizájner igazi luxuscikkeket készít cipőiből és sneakereiből is. Prémium minőségű lakkbőr, nemesacél cipzár és panelek jellemzik termékeit. Zanotti idén már harmadik alkalommal jelentkezik az LMBTQ közönségnek szánt Rainbow-kollekció darabjaval „Rnbw” név alatt. Ez a rövidszárú tornacipő sokszínű lakkbőr panelekből és talpból áll. Nem ez az első alkalom, hogy Zanotti kifejezi szimpátiáját közösségünk felé, de a tavalyi évben nagy sikere volt a Michael Jackson előtt tisztelgő, Tribute nevű limitált kiadású kollekciónak is.

VETEMENTS – INSTAGRAM GRAFFITI FURY SNEAKERS A francia Vetements márkát Demna Gvasalia grúziai divattervező hozta létre 2014-ben. 2015-ben ő került a Balenciaga vezető székébe, és az ő nevéhez köthető a nagy sikerű Triple S is. Ez a Vetements sneaker a Rebookkal közös kollaboráció eredménye. Jellegzetessége az áttört felsőrész, amely hálóból, neoprénből és gumiból készül. Az idei szezonra tiszta fehér és világoskék színekben hozták ki a Graffiti Fury 2.0-t. A cipő felső részén olyan feliratok találhatók, mint transmutation, desolate, vagy who cares. A cipő nyelvénél játékosan kialakított bekapcsoló gomb és @ jel található. Ezek a cipők igazán csúnyának mondhatók, de az utcai kultúra meghatározó darabjai az idei évben is. Írta: Tomolya Gergő

Vény nélkül

MUTASD A LÁBAD, MEGMONDOM, KI VAGY Lábápolási kisokos

sak a mondás szerint nyomják azok a bizonyos súlyok a vállunkat, a valóságban, ahogy azt jól tudjuk, a lábunknak kell elbírnia az egész testünk súlyát. A mindennapos megterhelés miatt fontos, hogy kiemelt figyelemmel ápoljuk a lábunkat, és elkerüljük, hogy az edzőteremben mindenki fintorogva rohanjon el a közelünkből, ha levesszük a cipőnket. A JÓL MEGVÁLASZTOTT CIPŐ TITKA A lábápolás a jól megválasztott cipővel kezdődik. Ha elegáns cipőket hordasz, vásárolj olyat, ami valódi bőrből készült. Egy igazi bőrcipőbe nem fog beleizzadni a lábad, ezzel szemben a műbőr változatokhoz rengeteg szintetikus anyagot használnak fel, amik miatt a lábbeli légáteresztése sokkal rosszabb lesz. Sportoláshoz, laza napokhoz válassz gyöngyvászonból, vagy más vékony anyagból készült edzőcipőt, ha nem szeretnéd, hogy förtelmes szag csapja meg az orrod, miután levetted a cipőd. Nem szabad elfeledkezni a jól megválasztott zokniról sem. Mi minden esetben a száz százalék pamuttartalmúakat támogatjuk. Edzéshez már rengeteg különböző szabású és anyag-összetételű zoknit árulnak, melyeket speciálisan arra fejlesztettek ki, hogy minél jobban felszívják és elvezessék az izzadságot. Ne itt kezdd el a spórolást, inkább válaszd a picivel drágább, de higiénikusabb megoldást!

Bár szerencsére a férfiak többségének ma már nem kell felhívni a figyelmét a higiénia és a szépségápolás fontosságára, egy nagyon fontos részről mégis sokan elfeledkeznek. Tény, hogy az arcunkat, kezünket sokkal többen látják, mint a lábunkat, azonban nem szabad elfeledkezni erről a testrészünkről sem. Mivel minden nap alaposan igénybe vesszük, neki is kijár a kényeztetés. A következőkben megmutatjuk, hogyan és miért ápold a lábad!

A MEZTELEN IGAZSÁG Ideje levenni a cipőt és a zoknit, és megnézni, ami alatta van. A leggyakoribb esztétikai probléma a lábunkon a megvastagodott és megkeményedett bőr, amely elsősorban a sarkunknál jelentkezhet. Ezt egy jól megválasztott talpbetéttel

ugyan valamennyire megelőzhetjük, azonban sportolás, elsősorban futás következtében szinte kivédhetetlen probléma. A másik leggyakoribb lábprobléma a férfiak és a nők körében egyaránt a körömgomba. A körmök elszíneződése és megvastagodása a két legfőbb jele, hogy baj van. A körömgomba meleg, nedves környezetben terjed leginkább, így fokozottan ügyelj, ha gyógyfürdőben, strandon vagy edzőteremben vagy: ne használd más cipőjét vagy papucsát, és amint lehet, töröld szárazra a lábad. Ahogy már az előbb is írtuk, a megfelelő cipő és zokni kiválasztása is döntő lehet, hogy elkerüld a kényelmetlen fertőzést. A betegség legrosszabb tulajdonsága, hogy nagyon makacs és nagyon nehezen lehet tőle megszabadulni. Sok férfit érint (például körömgomba következtében) a lábszagprobléma, amelyet szintén könnyen megoldhatunk. Nemcsak azzal, hogy csakis légáteresztő textilek mögé bújtatjuk a lábunkat, de már rengeteg szagtalanító lábspray közül válogathatunk a drogériákban és a nagyobb cipőboltokban.

Sőt, nemcsak női, de férfi pedikűrösök is szép számmal vannak. Ilyen hely például a Balzac utca és a Szent István park sarkán található Royal Esztétikai és Pedikűr Szalon. A Royal egyik legvonzóbb szolgáltatása, hogy a szalonban egyszerre mindig csak egy vendég tartózkodik, így biztos lehetsz benne, hogy diszkréten kezelnek, bármilyen lábproblémád is legyen. Itt biztosan jó kezekben leszel, ugyanis általános ápoló, asszisztens, kozmetikus és pedikűrös képzettséggel rendelkező férfi szakember végzi a lábápoló kezeléseket, sőt a szőrtelenítést is.

AHOVÁ AZ IGAZI FÉRFIAK JÁRNAK!

A Royal Esztétikai és Pedikűr Szalonban ugyanis nemcsak a lábad kényeztetésével és szépítésével foglalkoznak, hanem szőrtelenítést is vállalnak. A vaxot 37-39 fokra melegítik fel, az intim területek esetében ennél picit magasabb hőfokra, 40-42 fokra kell számítanod. Bár lehet, hogy a számoktól máris kivert a víz, ne feledd, hogy egy gyógyfürdőben is legalább ilyen hőfokot bír ki a tested. Ráadásul a szőrtelenítést megelőző és követő kezelések kellőképpen megnyugtatják a bőrt, ezért nem kell félned a szőrtüszőgyulladástól sem.

BÍZD A PROFIKRA! Lehet, hogy nem hangzik annyira nehéz feladatnak a lábad megfelelő ápolása, de sokkal jobban jársz, ha profikra bízod magad.

Ha azt hiszed, hogy pedikűrszalonokba csak a nők járnak, nagyot tévedsz.

Nem elhanyagolható az sem, hogy a Royal Esztétikai és Pedikűr Szalonban kiemelten ügyelnek a tisztaságra: minden beavatkozásnál steril vagy fertőtlenített eszközt használnak. A diagnosztizálás után általában kombinált, azaz kézi és gépi kezeléssel is orvosolják a problémát, legyen szó tyúkszemről, dupla körömről vagy bőrkeményedésről. Bővebb információért és időpont-foglalásért keresd fel a www.royal-szalon.hu honlapot! Írta: Tegdes Péter |

i @petertegdes

1136 Budapest Balzac u. 43. Telefon: (+36 30) 946 9870 E-mail: royalepszalon@gmail.com

www.royal-szalon.hu

Útlevél

NYÁRI VÁROSOK Utazás a kölni szivárványparádétól az Északi-tenger Atlantiszáig

nnyi minden vonzó egy nyaralásban! Még akkor is, ha mindenki számára mást jelent a jól megérdemelt pihenés. Van, aki a nyüzsgő nagyvárosra esküszik, másnak a vízparti üdülés jelent kikapcsolódást. Sokan a látványosságokat és a nevezetességeket keresik fel, másokat a kultúra és a művészetek mozgatnak meg, megint mások pedig a romantikus hangulatra esküsznek. De miért kellene választani? Ha mind az öt felsorolt nyári opciót egyszerre szeretnénk kiélvezni, akkor Németország felé vegyük az irányt! Ehhez semmi mást nem kell tennünk, mint elmerülni a German Summer Cities kínálatában. Vegyük is sorra, miből csemegézhetünk idén! A szinte végtelen lehetőségek közül találomra kiragadva választhatunk rögtön egy zenei fesztivált, vagy a leginkább autentikus német prideot, de akár az ország legnagyobb tóparti fesztiválját is. DARMSTADT ÉS A SCHLOSSGRABENFEST Csodaszép német név, nem igaz? Május 30. és június 2. között már 21. alkalommal rendezik meg az egyik legnagyobb német zenei fesztivált, ahol szinte minden zenei stílus képviselteti magát. Több mint 100 előadó a színpadon, a partizáshoz 12 DJ, összesen 160 órányi zene, és mindez 100 százalékban ingyenes. KÖLN ÉS A CHRISTOPHER STREET DAY A hivatalosan is leglazább német városban semmihez sem hasonlítható program a helyi pride. Köln lakóinak a tizede tartozik az LMBTQ közösséghez, Berlin után egyértelműen a régió egyik szivárványszínű fővárosának számít. Egy hétszázezer főt megmozgató pride itt kihagyhatatlan élményt jelent. NAUMBURG – NAPFÉNY, BOR ÉS TÖRTÉNELEM Ahol a napsütötte órák száma évente eléri az ezerhatszázat, a talaj összetétele pedig tökéletes, onnan a bor szerelmesei sem lehetnek messze. A 760 hektáros Saale-Unstrut borvidék olyan, mint egy képeskönyv: évszázados kőfalak, romantikus présházak, és keskeny utakkal összefonódó apró falvak sora. A helyi nyári fesztiválok idején a borászok büszkén mutatják be kincseiket. Ha pedig már szóba kerültek a kincsek, Naumburg fejedelmi katedrálisa megér egy misét. Nemcsak azért, mert az UNESCO Világörökségi listáján is szerepel, hanem mert kimagasló műalkotásaival a késő középkor egyik legfontosabb katedrálisaként jegyzi a művészettörténet.

HANNOVER ÉS A MASCHSEE FESZTIVÁL – AHOL A TÓ VISZI A PÁLMÁT Az alsó-szászországi város kék szíve valódi mediterrán tengerparttá alakul július 31. és augusztus 18. között, annak minden kötelező kellékével: pálmafákkal övezett sétányok, élő zene és gasztronómiai élvezetek teremtik meg a tökéletes atmoszférát, amikor pedig este kigyúlnak a színpompás fények, a hatalmas tó visszatükrözi az ezer színű kavalkádot. Az egészet pedig megkoronázza az errefelé az egyik legnagyobbnak számító szabadtéri parti – nem csoda, hogy a fesztivál minden évben kétmillió látogatót vonz. HUSUM – A SZÜRKE VÁROS A TENGERNÉL Bizonyára sokaknak ismeretlenül cseng Husum neve, pedig ha vízre vágyunk, itt szó szerint házhoz jön. A városkát naponta kétszer átmossa az Északi-tenger, dagály idején egészen a piactérig benyomul a víz a házak közé. A történelmi hangulatot árasztó, egykori kereskedőházak előtt üljünk le egy kávézó teraszára, és csak figyeljük a hullámok mozgását. Meglehet, ez azért nem mindenkit köt le egész napra, de ha felkerekedünk, a helyi múzeumban megismerkedhetünk Rungholt történetével – a legendás várossal, ami a tengerbe veszett. A „Északi-tenger Atlantisza” végzetét 1362 januárjában egy óriási vihar keltette jeges ár okozta, ami tízezer emberéletet követelt, és harminc kisebbnagyobb települést nyelt el. De mi evezzünk békésebb és nyugodtabb vizekre, hiszen Husum kapui előtt fut a Watttenger UNESCO Világörökségi listájára is felkerült partvidéke. Gyönyörű hátteret biztosít mind a fürdőzéshez, mind a hosszú tengerparti sétákhoz, és az biztos, hogy ettől a különleges hangulatú tájtól nehéz elszakadni. Természetesen minden évszaknak megvan a maga bája Németországban, de amikor beköszönt a nyár, minden egy kicsivel még különlegesebbé válik. Ahogy a világon mindenhol, az éttermek és kávézók a szabadba költöztetik az asztalaikat, benépesülnek a teraszok. A parkokban megszaporodnak a piknikek, a háztetőkön és a folyópartokon pedig sorra nyitnak a bárok. Egymást érik úgy a múzeumok, mind a klubok különböző fesztiváljai, a partik és a művészeteknek szentelt éjszakák. Amerre csak megyünk, mindenhol az élet ünneplése zajlik: mert a német nyarak nem csupán csodásan melegek, de kivételesen sokszínűek is. Ha pedig lehűtenénk magunkat egy kissé, egy kis jégkrém vagy vízpart mindig akad a közelben. Írta: Kocsis G. János |

i @kocsisjaanos

BoyOnGo

SZINGAPÚR

ahol tiltott a rágógumi és nem adnak szalvétát

Életem talán eddigi legfurcsábban megszervezett útja és a véletlenek – amik szerintem nincsenek – érdekes találkozásából született ez az összesen négynapos kiruccanás a világ másik felére, Szingapúrba. Igen, már az is furcsán hangzik, hogy képes voltam négy nap miatt átrepülni Délkelet-Ázsiába, ráadásul igazából egy sportesemény miatt utaztam ilyen messzire. Viszont örök életre szóló élményt jelentett.

ár több mint két éve szerettem volna eljutni Szingapúrba, de eddig nem sikerült megszerveznem az utat. Tavaly év végén aztán megláttam, hogy lesz ez a bizonyos sportesemény. Egészen addig gondolkodtam, amíg egy ismerősöm – akit tavaly ismertem meg a Taiwan Pride-on – nem írt nekem Facebookon, hogy a pasijával átköltöztek Ausztráliából Szingapúrba, és ha van kedvem, akkor látogassam meg őket. A sztori folytatását innen már mindenki kitalálhatja: lefoglaltam a repülőjegyet, regisztráltam az eseményre, és minden eddiginél izgatottabban vártam a szingapúri utamat. Szingapúrt, az ázsiai törpe városállamot, amelynek lakossága megközelíti a 6 millió főt, a világ egyik leggazdagabb és legdrágább államaként tartják számon. Az országban egyetlen évszak van, egész évben trópusi nyár tombol. Nappal általában 32-34 fok körüli hőmérséklet és igen magas páratartalom vár minket, míg éjszaka kellemes 27-29 fokig kúszik le a hőmérő higanyszála, amelyet csak a lágyan fújó szél tud kellemesebbé tenni. Az első kérdéseim között volt, hogy melyik arrafelé az esős évszak, amire azt a választ kaptam, hogy olyan nagyon nincs, de talán a novemberjanuár közötti időszak a csapadékosabb. Erre másnap délután

olyan mértékben elázva érkeztem meg a randimra, mint életemben még soha. Tehát rögtön megtapasztalhattam, milyen is egy szingapúri esős nap. Mivel késő délután érkeztem meg Szingapúrba, ezért először leginkább az ország esti arcával találkoztam, és egyből vacsorafelfedező útra indultam a Little India nevű városrészben. Az elsősorban tamil kulturális jegyeket hordozó negyedben koncentrálódott egykor a mai Szingapúr lakosságának 9%-át kitevő indiai közösség. Az alacsony, színes kis épületek tipikusan különféle indiai árukat kínáló üzleteknek adnak otthont, de természetesen ebben a negyedben találhatóak a különféle indiai piacok is. Azt hiszem, itt mindent megtalálunk, ami erre a kontinensnyi országra és portékáira jellemző. Másnap elhatároztam, hogy ellátogatok Szingapúr leghíresebb helyére, a Marina Bay-hez, és ezzel indítom a felfedezőtúrámat – már csak azért is, mert a szombati sporteseménynek is a Marina Bay Sands adott otthont, és előtte fel akartam fedezni a környéket. Mivel a telefonom szerint tömegközlekedéssel 20 perc alatt jutottam volna el a célpontig, míg gyalog ez 34 perc volt, ezért úgy gondoltam, hogy megküzdve a hőséggel, a gyaloglást választom. Kiváló

döntés volt. Egyrészt a sétám során nagyon sok gyönyörű és érdekes épülettel találkoztam, másrészt meglepődve tapasztaltam, hogy ilyen rendezett és tiszta várost még eddig nem láttam életem során. Az pedig nagyon meglepett, hogy Szingapúr mennyire zöld város, a széles sugárutak ellenére mindenhol tele fákkal, növényekkel, ami miatt egy percig se volt nyomasztó nagyvárosi érzésem. Az utamat egy spontán designertúrával indítottam, ugyanis az utcán sétálva fedeztem fel a Singapore Design Centert, ahova rögtön betévedtem hűsölni és szétnézni kicsit. Az alsó szinten néhány exkluzív shop várt, míg az első emeletem a most 50 éves szingapúri design-kiállítást néztem meg, hogy ezután felfrissülve folytassam a túrámat. Amikor már közelebbről láttam a Marina Bay Sands épületét, megálltam egy pillanatra és csak néztem, mert nem hittem el, hogy ott vagyok. Furcsa volt az érzés, hiszen az elmúlt években már több különleges épületet láttam és jártam több nagyobb ázsiai metropoliszban, de megérkezve ide felért egy beteljesült álommal. Percekig sétáltam a kikötőben és csodáltam – meg persze fotóztam – a környező épületeket különböző szögből, majd elindultam a hídon a Marina Bay felé. Első meglepetésemre egy óriási bevásárlóközpontba érkeztem, ahonnan a felső teraszon át vezetett tovább az utam a szállodába, ahonnan egy rövid sétát követően eljutottam az „édenkertbe”, a 101 hektáron elterülő kertbe, a Gardens by the Bay-be. Ebben a csodálatos parkban rengeteg növény és mesterséges tavak kaptak helyet, és természetesen itt találhatóak a „szuperfák”, vagy közismertebb nevükön az Avatar-fák. A 18 mesterséges szuperfa 25-50 méteres magasságával egy igazi csodának számít. Két szuperfát híddal kötöttek össze, amelyre az 5 szingapúri dolláros (kb. 1060 HUF) belépő megváltását követően felmehetünk, hogy a magasból csodáljuk a várost. Aki pedig még ennél is nagyobb élményre vágyik, annak az egyik fa tetején található rooftop bárt ajánlom. A parkba egyébként nemcsak nappal, de este is érdemes ellátogatni, amikor csodálatos éjszakai fényben úsznak ezek a fák. Ugyanitt találunk még két óriási üvegházat, ahova a világ minden pontjáról több mit 220 ezer növényt gyűjtöttek össze. Első nap sajnos nem jutottam fel az imént említett hídra, mert már nagyon lógott az eső lába, de egy cseppet se bántam, hogy másnap is vissza kellett jönnöm erre a csodálatos helyre. Szingapúrban három nemzet negyedét érdemes meglátogatni, amelyből az indiait már első estémen kipipáltam. Az előző napi esős délutánt egy fülledt délelőtt követte, amelyet megint egy rövidebb sétával nyitottam az arab negyedben. Ennek a városrésznek három fő nevezetessége a Szultán-mecset, aztán az Istana kampong glam, Hussein Shah szultán hivatalos rezidenciája, és az Arab utca. Ez a negyed kereskedelmi központja is, tele üzletekkel, éttermekkel. Színes, alacsony kis házak, üzletek, és éttermek tarkítják az utcát. Nem csupán a nagy meleg miatt, de sokat nem időztem ezen a környéken, és inkább siettem vissza a Marina Bay-hez, hogy mielőbb átsétálhassak a hídon.

MESSZE A LEGJOBB! 1092 Budapest, Erkel utca 13. NYITVA TARTÁS: H–P: 9–18 TELEFON: +36 1 299 0404 E-MAIL: office@statravel.hu

statravel.hu STAtravelHUNGARY

BoyOnGo

Azt már korábban említettem, hogy Szingapúrt a világ legdrágább országaként tartják számon, ez viszont egyáltalán nem igaz az étkezésre, továbbá a tömegközlekedésre sem. A reptérre megérkezve érdemes rögtön kiváltani a helyi tömegközlekedési kártyát és ezt feltölteni. A turistakártyának én személy szerint nem sok értelmét láttam, főleg, hogy sok helyre gyalog mentem. Egy utazás mindössze 80 centbe (170 HUF) kerül, ha pedig csak ún. single ticketet veszünk, akkor ennek a duplájába, vagyis még így is a budapesti tömegközlekedési jegy ára alatt utazhatunk. A színvonalat pedig sajnos nem tudom összehasonlítani ilyen könnyen, mert fényévekben mérhető a különbség, természetesen az ázsiai ország javára. Az étkezést tekintve, hallgatva a helyiekre, több helyen is kipróbáltam az ún. food courtokban lévő kifőzdéket, ahol tényleg fillérekért, 5-6 dollárért (11001300 HUF) kapunk egy főételt. Ugyanez egy bevásárlóközponti helyen már 12-14 dollár között mozog. Annak ellenére, hogy milyen modern városról beszélünk, a készpénz még mindig nagyobb úr a bankkártyával szemben. Az viszont számomra nagyon meglepő volt, hogy szalvétát szinte sehol nem adnak, és nem is tudtam kérni; maximum pár helyen lehet nedves törlőkendőt vásárolni plusz összegért. Mint utólag megtudtam, a szalvéta egyáltalán nem divat Szingapúrban, ezért mindenki hord magánál szalvétát vagy nedves törlőkendőt, amit étkezés után tud használni. Péntek este úgy döntöttem, hogy felfedezem a város meleg életét, és ellátogattam a Chinatownban található Tantric bárba. A város egyetlen klasszikus melegbárja hangulatos kis terasszal és tágas belső térrel, zenével vár minket minden este. A bár belső részében egy mini tánctéren szórakozhatunk, de el is vonulhatunk beszélgetni, romantikázni újdonsült randipartnerünkkel a kis eldugott, beeső boxokba. Az alkoholért igen borsos árat kérnek Szingapúrban, a Tantricban egy long drinkért 17 dollárt (3.600 HUF) fizettem. Ha pedig úgy döntünk, hogy az éjszakát tovább folytatnánk és táncolni szeretnénk, akkor a szomszédos Taboo szórakozóhely

táncterét javaslom nektek. Természetesen a szingapúri meleg éjszaka egyáltalán nem hasonlítható össze egy nyugat-európai meleg partival, de a forró hangulat és a jobbnál jobb pasik itt is abszolút garantáltak. Ha pedig a sárga randiapplikációra tévednétek, ne lepődjetek meg, hogy perceken belül fel akar majd robbanni a kezetekben a telefon a kapott üzenetmennyiségtől. Szerintem ennyi üzenetet 2-3 perc leforgása alatt még sosem kaptam, mint amikor itt megnyitottam az appot. Az utolsó napomat a szuvenírek beszerzésével töltöttem, és visszalátogattam nappal is Chinatownba, hogy egyrészt megnézzem a város kínai negyedét, és ezzel a három híres negyed közül az utolsót is kipipálhassam a sorban, másrészt, hogy a hagyományos és kötelező csecsebecséket – hűtőmágnes és társai – jóárasítva be tudjam szerezni. A Little India és az Arabic Street negyedekkel ellentétben talán a Chinatown volt az a hely, ami a leginkább tetszett és közelebb állt hozzám, és talán itt is sétáltam a legszívesebben és töltöttem el több időt. Ez a négy nap nagyon tartalmasan és izgalmasan telt számomra, és most éreztem talán igazán először, hogy nem akarok visszamenni Európába, hanem Szingapúrban szeretnék maradni. Ez a város lett az, ami a legközelebb került hozzám és nagyon könnyen és gyorsan tolta az eddigi favoritomat, Sanghajt és Tajpejt egyel hátrébb a ranglétrán. Még annak ellenére is, hogy itt tilos rágógumizni. Írta: Erdei Zsolt |

i @ezsoltee

Kövessétek BoyOnGo útjait az Instagramon is!

i @boyongohu

Hotel Sopron Sky Wellness – Ahol az ég a vizet éri

Néhány lépésre a város szívétől, páratlan kilátással

www.hotelsopron.hu • www.facebook.com/hotelsopron Sopron, Fövényverem 7. • Tel.: +36 99/512 261 • info@hotelsopron.hu

Gasztroblog

MEDVEHAGYMA ÉS D-VITAMIN A FORTUNA UTCÁBÓL

z már nem kérdés, hogy a tavasz végre beköszöntött. Ezzel arányosan egyre több ruha kerül le az emberekről, végre egyre több mosolygós arcot látni az utcákon, és ismét elfoglalják méltó helyüket a nyári teraszok is, amiket mi is birtokba vehetünk, és élvezhetjük az első tavaszi napsugarak simogatását. A teraszozásból természetesen én sem maradhatok ki, és az első fecskék megjelenésével mindig rögvest felfedezek párat. Néha jólesik a belvárosi zajból kicsit kiszakadni, és valami teljesen más irányba indulni, mondhatni friss levegőt szívni. Erre ott van nekem az egyik kedvenc helyem, a budai Vár, valamint az ott található sok jó hely és az éttermek teraszai, amik ilyenkor ugyan már hemzsegnek a finomságokra és napfényre éhes vendégektől, de azért mindig találok olyan pillanatot, amikor nyugodtan tudok üldögélni és beszélgetni. A Fortuna utcában pedig nem is egy, hanem rögtön három

kedvenc helyem közül választhatok – hogy végül melyikben kötök ki, igazából alkalomtól és társaságtól függően változik. A KLASSZIKUSTÓL A 21. SZÁZADI KONYHÁIG A sort a Pest-Buda Terasszal nyitom, amiről már többször olvashattatok tőlem, hiszen házias ízeivel belopta magát a szívembe. A Pest-Buda Vendéglő különálló terasza az étterem mellett, a Hess András tér parkosított részén helyezkedik el, különlegessége pedig, hogy szinte a Mátyás-templom lábánál található, így az egyik legszebb kilátás nyílik innen a templomra, miközben épp a fröccsünket szürcsölgetjük a gesztenyefák árnyékban. A Pest-Buda kínálatából pedig – a nagymama konyhájának klasszikusai mellett – egyértelműen a kemencében sült kenyérlángost emelném ki, ami egyedülálló a budai Vár éttermeinek kínálatában. Ha igazán tavaszias ízekre vágytok, akkor a szezon igazi sztárját, a medvehagymát se hagyjátok ki. A Pest-Budában ugyanis

medvehagymás túrókrémmel és marinált paprikával is kérhetitek a kenyérlángost. Ha egy kicsit modernebb fogásokra éheztek, akkor mindössze pár lépést kell megtennetek a 21-es számig, hogy eljussatok a 21 Magyar Vendéglőbe, ahol a békebeli ízeket modern, 21. századi tálalásban kóstolhatjátok meg. A 21 nagy terasza közvetlenül a macskaköves Fortuna utcára néz, így a növényekkel körbeölelt teraszon, egy pohár finom ital mellett üldögélve szemlélhetjük a Várnegyed életét. A jó bor mellé pedig könnyű, tavaszias ebéd vagy vacsora is dukál, ami lehet akár egy tavaszi zöldborsó-rizottó konfitált tojássárgával és parmezánropogóssal, vagy csak egy friss desszert, amelyek közül a sült sajttorta lime sorbet-val igazán üdítő választás. A ROMANTIKUS KERTBŐL AZ URBÁNUS TERASZIG Nemcsak egyedül vagy barátokkal érdemes a Várnegyed teraszain ebédelni vagy vacsorázni, hiszen természetesen randihelyszínnek is tökéletes választás lehet a budai Vár. A 13. századi épületben elhelyezkedő Pierrot étterem elegáns, romantikus, de mégsem túl feszengős vagy hivalkodó atmoszférája engem azonnal megfogott. Az étterem konyhája alapvetően az Osztrák-Magyar Monarchia klasszikus konyhájára épül, kiegészülve néhány nemzetközi étellel. De hogy a tavasz sztárjánál maradjunk, a Pierrot táblás ajánlatán természetesen szintén szerepel a medvehagyma, mégpedig medvehagyma-krémleves formájában, amit sajtos krutonnal szolgálnak fel. A Pierrot legkülönlegesebb része azonban a belső kert, ami a legjobb helyszín egy meghitt, elvonulós

randihoz, amennyiben igazán romantikus hangulatban, borostyánnal felfuttatott falak között szeretnénk eltölteni egy estét. A szintén táblás ajánlatban szereplő Esterházy torta két személyre pedig egyértelműen arról árulkodik, hogy a Pierrot tényleg randira lett kitalálva. Tehát ha a tökéletes kerthelyiséget kerestitek, hogy meglepjétek a párotokat, akkor jelentem: megtaláltátok. A Fortuna utcából kilépve, de a közelében maradva, az Országház utcában található a másik kedvencem, a Baltazár Budapest, amely élénkpiros színeivel és kialakításával igazi urbánus, szexi hangulatú hely. A Baltazár terasza a Vár sürgő forgatagától pár lépéssel távolabb, egy macskaköves kis belső zugban helyezkedik el, ezért amennyiben egy kis nyugalomra vágynánk, akkor ezt a helyet javaslom nektek. Az étterem faszenes tüzelésű Josper-grilljéről pedig garantáltan a legjobb falatok kerülnek a tányérunkra. De a tavaszi ajánlatoknál maradva egy klasszikus desszertet, a túrógombócot ragadnám ki a menüből, amit szezonálisan eperrel és rebarbarával szervíroznak. Egy kellemes teraszozás után nekem mindig jól esik egy séta a Várból lefelé a városba. De amennyiben nincs kedvetek sétálni, és autóval érkeznétek, akkor az első három óra parkolásotok ingyenes az éttermekben töltött idő alatt. Élvezzétek a napsütést ti is a város leghangulatosabb teraszain! Írta: Erdei Zsolt |

i @ezsoltee 63

Gasztroblog

AHOL MÉG A SZÁRAZ KENYÉRBŐL IS IGAZI MESTERFOGÁST KÉSZÍTENEK Idén is OTP Bank Gourmet Fesztivál 64

Idén három hozzávaló, a paprika, a sercli és a sör köré épül az egyik kedvenc gasztronómiai eseményünk, az OTP Bank Gourmet Fesztivál, amit idén már kilencedik alkalommal rendeznek meg május 16–19. között a Millenárison. Hogy mire számíts a háromnapos programon? Rengeteg-rengeteg finomságra.

ár szépíteni a tényeket: kevés dolog van a földön, amit jobban szeretnénk az evésnél. Főleg, ha nem az öt perc alatt elkészíthető porételekről és zacskós levesekről van szó. Ezzel a két gasztronómiai „csodával” biztosan nem, igazi ételkülönlegességekkel azonban annál inkább találkozhatsz a Millenárison a május 16–19. között megrendezett OTP Bank Gourmet Fesztiválon, ahol nemcsak az ország legkiemelkedőbb séfjei, borászai és cukrászai találkoznak egymással, hogy mindent megtegyenek a jóllakottságunkért, hanem a külföldi gasztronómia is képviselteti magát az eseményen. Az idei Gourmet Fesztiválon több mint 50 kiállító étterem csábít majd minket arra, hogy degeszre tömött hassal távozzunk. Idén két étel és egy ital köré szerveződik a program. Fontos szerepet kap majd a sercli, vagyis a szikkadt kenyércsücsök, a hungarikumnak számító paprika, és a nyári (és tavaszi) melegben annyira jól csúszó sör. „A hazai gasztronómia legjobbjainak bemutatása mellett igyekszünk évről évre emelni a nemzetközi színvonalat is: idén az eddigi legerősebb felhozatallal találkozhatnak majd a látogatók. Nemcsak a minőségnek szenteltünk külön figyelmet, hanem annak is, hogy a meghívott éttermek érdekes koncepcióval, séfjeik pedig jó sztorival és izgalmas személyiséggel rendelkezzenek, hiszen ezek az összetevők is kellenek a felejthetetlen gasztronómiai élményhez” – mesél a fesztivál filozófiájáról Nemes Richárd főszervező. A központba állított ételek közül talán a serclin csodálkozhatunk a legjobban, elvégre elég kevés embernek jutna először eszébe a gourmet jelző a megszikkadt kenyérről. Hogy mégis mi keresnivalója van ennek az első blikkre nem túl előkelő ételnek a fesztiválon, arról Mautner Zsófi, a fesztivál egyik háziasszonya a következőket mondta: „A kenyér szakrális, szimbolikus jelentőséggel bír a gasztronómiában, a hulladékmentes főzés pedig nagyon releváns és minket is foglalkoztató téma. Mindezek miatt izgalmas a száraz kenyér felhasználása. A serclinek a régi magyar konyhától az olaszon át a franciáig óriási a kultusza, rengeteg példa van a felhasználására a népi konyhákban: akár már egy panírmorzsa is ennek számít. És a töltött kenyerektől a modern barnakenyér-fagylaltig folytathatnánk a sort, amely úgy gondoljuk, hogy a séfeket is meg fogja ihletni.”

Jókuti András, a Világevő blog tulajdonosa és szerzője sem maradhat távol a gourmet-programtól, Mautner Zsófi mellett ő a másik házigazdája a fesztiválnak. András azt árulta el nekünk, miért is tölt be kiemelt szerepet a paprika az eseményen: „A paprikát pedig a többi között azért találtuk fontosnak, mert az egész világ innen ismer minket. Eközben van egy kis »dohos illata« is: még nem törődtünk eleget azzal, hogy feldobjuk valamivel, megújítsuk és megmutassuk a világnak, hogy nem csak birkapörköltért, gulyáslevesért érdemes Magyarországra jönni.” Ejtsünk néhány szót a harmadik témáról, a sörről is! Az alkohol nem csupán pácok, raguk, szószok lehetséges alapanyagaként jelenik majd meg a Gourmet Fesztiválon, de a kiállítók között is kiemelt szerepet kap: a belga és cseh klasszikusok mellett a legjobb hazai kisüzemi sörök is csapra kerülnek majd, hogy a remek falatok után tudjuk mivel csillapítani a szomjunkat. A GASZTRONÓMIA NEM ISMER HATÁROKAT Ahogy azt korábban is említettük, a fesztiválon nemcsak a magyar gasztronómia képviselteti magát, hanem idén is számos kiemelkedő külföldi séf ad exkluzív vacsorát. Csak hogy néhány példát említsünk: az osztrák és mediterrán konyhát vegyítő, kétcsillagos bécsi Konstantin Filippou fúziós ízeit és fesztelenségét, az egycsillagos szöuli Lee Dzsongkuk évtizedekig érlelt szószait és marinádjait, Iván és Szergej Berezutszkij, a moszkvai Twins Garden ikerpár séfjei pedig hazájuk megannyi kreatívan feldolgozott alapanyagát hozzák el nekünk. És még ennél is van tovább. Ott lesz a fesztiválon a Ferrari olasz pezsgőház, amelynek válogatott tételeihez Széll Tamás és Szulló Szabina főz majd egy rendkívüli ebédmenüt. Szintén tiszteletét teszi az eseményen az albán Bledar Kola, aki fantasztikusan értelmezte újjá a balkáni és mediterrán konyhát, olyan ételeket alkotva, amelyek új szintre emelik a gasztronómia fogalmát. Nem illik kihagynunk a felsorolásból Max Stieglt sem, aki a Fertő-tó melletti éttermében újítja meg Burgenland konyháját belsőségekkel és gőzgombócokkal. Alig várjuk, hogy megkóstolhassuk! Írta: Tegdes Péter |

i @petertegdes 65

Gasztroblog

AHOL MEGRÉSZEGÜLSZ A REGGELIDTŐL 10 Sixty Six

10 Sixty Six, vagyis tíz-hatvanhat. Nem, ez nem valamilyen titkos kód, hanem egy kihagyhatatlan reggeliző neve, ami történetesen a 1066-os irányítószámú Ó utcában található. Egy későn, ne adj’ Isten, másnapossággal kezdődő napon nem is térhetnél be jobb helyre. Elmeséljük, miért.

10 Sixty Six nem egy szokványos hely. Igazából már akkor sem voltunk egészen pontosak, amikor azt írtuk róla az imént, hogy egy reggelizőhely, mivel este vacsorával és különböző programokkal is várják a vendégeket. A reggel tíztől este tízig nyitva tartó étteremben rengeteg finomságot és legalább ennyi programot próbálhatunk ki. Az Oktogontól pár percnyi sétára található 10 Sixty Six alighanem Budapest egyik leghangulatosabb pincehelyisége. Amikor megtettem az első lépéseket lefelé, azt hittem, egy sötét helyre fogok érkezni, de szerencsémre óriásit tévedtem. Ha nagyon ragaszkodni szeretnék a pince-témához, maximum egy borospincéhez hasonlítható a 10 Sixty Six, de csak azért, mert az egyik termében sok-sok klassz borosüveg és borospohár díszíti a falat, a boltíves, osztott mennyezet pedig szintén a borospincék kellemes hangulatát idézi. Az asztalok mérete és elhelyezése, a székek, a színek és a fények is mind azt segítik elő, hogy igazán kényelmes, baráti hangulatú helyen érezd magad. Miután helyet foglaltam, láttam, hogy a szomszédos asztalnál két angol már jóízűen ette az igencsak későn megült reggelijüket, amit egyébként délután két óráig tudsz kérni. A kiadós reggelimet Nagy Richárddal, a hely üzletvezetőjével fogyasztottam, rá hagyatkoztam az étel kiválasztásánál is, és miközben ettünk, sok érdekességet elmondott a 10 Sixty Sixről. A 2017 novemberében nyitott hely tavaly augusztusban indította a reggeli-, idén januártól pedig a vacsoramenüjét. Az előbbi során különböző nemzeti konyhák napindító ételeit kóstolhatjuk meg. A hangsúly az amerikai konyhán van,

hiszen a juharszirupos, baconos vagy gyümölcskompótos palacsinta mellett egy másik amerikai különlegességet is kipróbálhatunk, a biscuits and gravyt. Emellett ehetünk még ausztrál reggelit, amit az avokádó tesz különlegessé, de francia, angol vagy akár magyar tojásos ételeket is megkóstolhatunk. Sőt, arra is lehetőség vagy, hogy akár te magad állítsd össze a reggelidet: két, bármilyen

módon elkészített tojáshoz a toaston kívül három feltétet vagy köretet választhatsz. Én az isteni finom Biscuits and Gravyt próbáltam ki, ami tulajdonképpen két, kívül ropogós, belül puha zsemle volt, rajta egy nagyon pikáns, semmi mással össze nem hasonlítható, darált húsból készült hagymás raguval, és a tetejéről természetesen nem maradhatott el a tojás, ezúttal omlett formájában. A húsos ragu jellegzetes, egyszerre édes és sós íze remekül harmonizált a zsemle visszafogott lágyságával, a tojás pedig feltette az i-re a pontot. Mivel ez egy nagyon késői reggeli volt, nagyon éhesen fogyasztottam, és utána a francia reggelit is megkóstoltam, ami sajttal és sonkával egybesütött pirítós, hollandi mártással meglocsolva. Ez utóbbi szintén nagyon finom és laktató, ám ha a két étel közül kellene választanom, inkább a kissé extrémebb biscuits and gravyre szavaznék. Akik semmitől nem rettennek vissza, a reggelijüket akár alkohollal is leöblíthetik: több alkoholos „reggeli koktél” közül válogathatunk, ha már ekkor el akarjuk kezdeni az ivászatot, vagy éppen ellenkezőleg: még nem akarjuk abbahagyni az előző éjszakát. Az Espresso Martini és az Earl Gray Whiskey Sour csábító választásnak tűnnek, még akkor is, ha úgy érzed, még nem múlt el az előző esti bulizás utóhatása. Ricsi a programjaikról is sokat mesélt. Például azt, hogy minden hétfőn megrendezik a Bormaffiát, amikor a baráti társaságok tagjai mind elhozhatják a kedvenc borukat, hogy aztán egy vakkóstolásnak vessék magukat alá, és kiderítsék, vajon fel tudják-e ismerni a saját italukat. A 10 Sixty Six mindehhez egy sajttállal és a ház borával járul hozzá. Csütörtökönként Open Mic-esteket szerveznek, ami lényegében egy feldúsított karaoke. Itt nemcsak az énektudásodat csillogtathatod meg, hanem stand-uposként, vagy slam poetrysként is kipróbálhatod magad. Az Open Mic-esték visszatérő vendégei például Ossó Balázs és a Bárterápia is. A 10 Sixty Sixben mindenki megtalálja a helyét. A turisták és a budapestiek, a reggelt és az estét kedvelők, a különleges reggelikre és a visszafogottabb ízekre vágyók is. Az elfogadó és otthonos környezetben neked nincs is más dolgot, mint hogy reggel kényelmesen elfogyaszd a reggelid, este pedig hátradőlj a székben és a finom bort kortyolgatva élvezd az esti programok egyikét. Írta: Tegdes Péter |

i @petertegdes

Proud Hungary

6 SPRING DATE IDEAS TO ENJOY THE MAGIC OF BUDAPEST Budapest is a magical city, no one can deny that. With the cold winter days behind us, and the ever-warmer spring days giving us plenty of reasons to leave our cozy bed, itâ&#x20AC;&#x2122;s time to go out and enjoy the beauties of Budapest.

OPEN Monday to Thursday: 1:00 PM - 1:00 AM Friday 1:00 PM - 02:00 AM Saturday: 01:00 PM - 04:00 AM Sunday: 01:00 PM - 01:00 AM 1094 BUDAPEST, ANGYAL STREET 2.

The city offers plenty of spaces for romantic dates that are not only fairy tale-worthy, but also very light on your wallet. Here are some ideas for you to take out the person you’ve been texting, and get to know each other while enjoying the great venues Budapest has in store for us. 1. VÁROSLIGET (CITY PARK): Parks manifest the atmosphere of the season! The trees come back to life and the fresh air is mixed with rays of sunshine we can enjoy while laying down on the grass. And there is one special thing about spring! While the day can be warm enough, a little bit of cold wind and lower temperatures might happen; which gives you the perfect excuse to stop for a moment and give your date a warm hug. No need to overcomplicate it! Just go for a walk and have a nice conversation – both of you will remember it fondly. 2. LIBERTY BRIDGE: For those who don’t know, Liberty Bridge is the green one next to Gellért Hill, which is one of the greatest spots with a beautiful view of the city. A view that becomes completely different with the changing of the seasons as the foggy and mysterious feeling of winter is replaced with bright colors and clear perspectives of most of Budapest sights; perfect to set up the mood for your date. Bring a bottle of wine, sit right in the middle of the bridge and, once again, enjoy a nice conversation! Don’t forget your wine opener and a warm jacket! 3. ABOVE THE TUNNEL: This one is a place that not many people visit or recognize as one of the best spots to sit and chill in Budapest. If you climb up the “King’s stairs” below Buda Castle and turn left, you will find a small terrace above the tunnel at Clark Ádám Square, on the Buda side of the city. This terrace was just renovated and has benches where you can sit and enjoy the majestic view of the Chain Bridge, blending together with the top of the Basilica on the horizon. As it is a bit more comfortable, sit down with some nice drinks and sandwiches; they will do the trick for a beautiful dinner.

see on the Pest side (in terms of architecture), it is a nice attraction as it has the shape of a boat. The theater is located next to some office buildings and it is perfect to hang out after a working day as most of the people are gone by then. Just to add some extra fun to the date, there is a children’s park right in front of the theater and, trust me, it might sound silly but it is a great icebreaker when you just sit on the swings and both of you bring out your inner child. One of the best ways to truly get to know someone… Cuteness alert! 5. FISHERMAN’S BASTION: By far my all-time favorite place in Budapest! Romantic as it can be, you can bring your Princess or Prince Charming to his or her own fairy tale castle. Being the only place of this list where you might have to spend some money for the entrance (it’s mostly free but it changes from time to time), the hall above the stairs gives you a full view of Pest. This place is the perfect venue for a more special date so prepare with wine, flowers and you’ve won your night! You’ll thank us later. 6. MARGARET ISLAND: This one could be very similar to the suggestion we made about Városliget but, what makes the island different, is all the options you have to select something that suits the personality of your partner the most. You can choose between the medieval ruins, the music fountain, the water tower or even the open-air theater; plenty of options to guarantee a night that your date will love. My personal advice is to go before sunset, set up a picnic with loads of delicious food and, the most important item, candles! Light them up before the sun is out and then dedicate your time to enjoy the company while the sun is going down until the pair of you are left in the darkness, being lit only by the candles. Nice touch! As you never know how the weather will be during spring days, you might want to check the forecast so you can properly prepare in case of cold or rain, but wouldn’t a kiss under the rain make it even more memorable? Keep it simple and don’t forget to smile! Most of these ideas will impress, but your smile will always be the one that lights up the fire!

4. NATIONAL THEATER:

Author: Germán Henao |

Being a very different building from what you can normally

THE FAVOURITE

GAY SAUNA OF BUDAPEST www.gaysauna.hu

i @germanhenao

Proud Hungary PUBS & BARS

HABROLÓ CAFE & BAR Located in the heart of the downtown this bar hosts karaoke parties every Thursday and Sunday with a lounge-style space upstairs where you can feel free to stay for a chat, a drink or even a flirt. District V. Szép utca 1. near Ferenciek Tere M3 or Astoria M2 metro station. Open every day from 5pm to 5am. www.habrolo.uw.hu WHY NOT BISTRO Gay friendly restaurant directly on the bank of the Danube, its terrace offering an amazing view on the Gellért Hill. Good value for your money. Mixed clientele. District V. Belgrád rakpart 18. near Fővám tér M4 metro station or 2 and 47-49 tram stations. www.whynotbistro.hu WHY NOT? CAFÉ AND BAR Famous for its bustling crowd and its friendly, inviting atmosphere, Why Not? has a legendary status in Budapest and it is partially due to its amazing location overlooking Gellért Hill on the Danube. This bar is a very good place to start off your evening and to experience one of the major players in Budapest’s gay scene. District V. Belgrád rakpart 3-4. near Fővám tér M4 metro station or 47-49 tram station. www.whynotcafe.hu 10 SIXTY-SIXTY BAR If you are looking for a place where you can be truly yourself, 10 sixty-six Bar should be your choice. The name originates from the zip code of the location (1066). Thus 10 sixty-six Bar claims itself as a truly Budapestian place. However, the bar is open for everyone. Karaoke? Just Dance? Stand Up Comedy? You can show your singing, dancing and even your humorous talents on the thematic nights. With its bustling international community and its always smiling bartenders 10 sixy-six Bar is a great choice to brighten up any day of your week. District VI. Ó utca 37. www.10sixtysixbudapest.com KIMBERLY CAFE & BISTRO One of the goals of the owners was to recreate teh idyllic atmosphere of the old gay bars in Budapest. The similarity to

the old, classic Hungarian gay bar Capella shows through embracing the ideas of freedom, peace and entertainment. The place offers great food and interesting programs, from karaoke nights through live performances to drag shows. Kimberly Cafe & Bistro represents a unique mission. It is not a place exclusively for gay people, they don't claim themselves a gay-friendly place either, they just welcome EVERYONE who is interested, guaranteeing to be accepted and understood by the community. District VI. Nagymező utca 66. www.facebook.com/kimberlybistro PHOENIX BAR & CLUB A new bar on the scene for LGBTQ people and for their friends. Visit Phoenix Bar & Club and experience the feeling of America in the '20s. Just like one of Gatsby's parties: a mysterious black and gold interior, small and cozy tables, homemade lamps and other decorations. A very fancy and glamorous atmosphere. You can choose from almost 40 different types of cocktails. However, if you don't find anything for your taste, ask the bartenders and they will happily make something unique just for you. District VI. Hajós utca 27. www.phoenixbar.hu

CLUBS & PARTIES

ALTEREGO BAR & LOUNGE Slick, trendy club that serves as the essence of Budapest’s gay scene, while remaining a relaxed place to have a drink and dance into the early hours. We would recommend the Fri/Sat drag shows with brilliant performances by Lady Dömper and her troupe of fabulous drag artists followed by a late night chart hits party. Events schedule is available on the website. District VI. Dessewffy utca 33. near Oktogon M1 metro station or 4-6 tram station. www.alteregoclub.hu TÜTÜ In the heart of downtown Budapest, there is a place like no other. For the wild ones, for the free-minded, for those who are in love with the night. Step inside the world of Tütü where all kinds of art are appreciated! Experience glam in its purest form. Tütü is known as the most

exciting club and bar in Budapest. Week after week the city's sexiest scandals are born, in an elegant ambience. See you there! District V. Sas utca 17. www.tutubudapest.hu

VII. Dohány utca 38. near Blaha Lujza tér M2 metro station or 4-6 tram station. www.coxx.hu

GARÇONS Garçons bills itself as “underground as well as glamorous” and offers “a new era in chic clubbing”. We agree. Appealing mostly to a younger crowd, the parties attract big name guest DJs and a busy crowd looking for a good time. www.facebook.com/garconsbudapest

MAGNUM Magnum is the largest sauna in Budapest and offers the following on two floors: jacuzzi, steam room, four kind of saunas, plunge pool, videos, cabins, sling, glory hole cabins, cruising labyrinth, gym, massage and free wifi. Sauna aufguss on Thursday at 5, 6 and 7 pm. Dark and naked party on Friday at 10 pm and Sunday at 5 pm. Open non-stop from Saturday 1 pm to Sunday midnight. Tickets include a towel, slippers and a condom and are valid for ten hours. District VIII. Csepreghy utca 2. near Corvin negyed M3 metro station. www.gaysaunabudapest.com

HELLO One of the coolest parties in town. A chic, young and fun-loving audience comes together to celebrate and dance however they want with whomever they want. Mostly pop music and chart hits. Keep an eye open for the club photographer and get yourself immortalized on the Facebook page. www.facebook.com/hellopartybp OMOH OMOH is a small piece of Berlin in Budapest for technosexuals and houseloving queerdos. Absolutely no pop; muggy and dark beats dominate this serious clubbing zone. To add to the mystery, you can only enter Corvin Bar by elevator. District VIII. Blaha Lujza tér 1-2. www.facebook.com/OMOHbp VIBE Don’t be basic, feel the VIBE! New party in downtown Budapest for gays, lesbians, urban queers and their friends with a fresh approach. Come with us! www.facebook.com/vibebudapest

CRUISING BARS

COXX MEN’S BAR Discreet and cool, beneath a plain entrance room lies a hall of pure testosterone and male energy. The cellar has three full bars and a labyrinth fully equipped with cages, slings, cabins, glory holes, a prison sector, wet rooms and even a car. Look out for themed parties like military and gang-bang amongst others. Open every day from 9pm to 4am, on Friday and Saturday until 5am. District

SAUNAS

SAUNA 69 A more conventional sauna. Finnish/ infra sauna and steam room, jacuzzi, massage service, sunbeds and private rooms await your arrival. Café and internet access available. Towel and slippers are included in the fee. District IX. Angyal utca 2. near Boráros tér 4-6 tram station. www.gaysauna.hu

SEX SHOPS

BLACK DREAM The only fetish sex shop in the city where you can find everything from leather or rubber goodies to sportswear, underwear and toys as well. 8th district, Nr. 8-9 on the ground floor at 9 Mária Street, near Rákóczi tér 4-6 tram station www.blackdream.hu

MORE INFORMATION: pinkbudapest.com

EDDIE IZZARD BODDAH AND MICK PERRIN WORLDWIDE PRESENTS

WORLD TOUR

20 APRIL 2019 BUDAPEST CONGRESS CENTER tixa.hu/EddieIzzardWunderbar

MICKPERRIN.COM

BODDAH.HU

EDDIEIZZARD.COM