Humen Magazin 2019. 09. szám (november) by Humen Magazin

8 ÉVE AZ LMBTQ KÖZÖSSÉGÉRT

FREE | VII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM | 2019. NOVEMBER

be yourself be .brussels CENTRE FOR FINE ARTS BRUSSELS

EXPO

06 DEC. ’19 — 19 APR. ’20

KEITH HARING PALAIS DES BEAUX-ARTS BRUXELLES PALEIS VOOR SCHONE KUNSTEN BRUSSEL Rue Ravensteinstraat 23 1000 Brussels +32 2 507 82 00 / bozar.be

more info www.visit.brussels/gay

DRAGGELI EDITION

NOVEMBER 17. 10:00-16:00 (VASÁRNAP)

1 0 6 6 B u d a p e s t , Ó u t c a 3 7. @10 Sixty-six Bar

@10_sixtysix_

Útmutató

IRÁNYTŰ

Valaki kórusban énekelni szeret, más egyedül túrázni az erdőben. Én párban élni szeretek, alkalmazkodni, ütközni – Interjú Nádasdy Ádámmal

KULISSZA Terápia a nézőknek, terápia a játszóknak

TÁRLAT "Mi akkor leszünk igazán erősek, ha ki tudunk lépni az áldozatszerepből"

BETŰTÉSZTA

Szivárványálom könyvek a hideg téli estékre

BETŰTÉSZTA

"A költészet a kultúra lélegeztetőgépe" – Interjú Csehy Zoltánnal

MOZGÓKÉP Filmajánlók

MOZGÓKÉP Kontroll nélkül

MOZAIK

"A múlt szókimondó és modern mestere" – Stephen Fry életművének margójára

MOZGÓKÉP Mátrix és gender

KRISTÓF VILÁGA

Hőseink és az ő hőseik – A kimondatlan "coming out" jelenség a popkultúrában

POZITÍV SZEMMEL "Mikor kiléptem a szűrőállomás ajtaján, eleredtek a könnyeim"

PINK TOPIK

Még mindig...

HERSTORY Pabllo Vittar – Brazília drag üdvöskéje

HOMOKÓRA

Párkapcsolati tanácsadás melegeknek? Igen, létezik! – Interjú Riecke-Vincze Mártával és Riecke Verner Péterrel

DOMINÓ Mit jelent a buzilobbi?

PLAY SAFE Még mindig nagyon sok téves információ kering a PrEP-ről

KÜLCSÍNY A szaggatott farmertől a selyemfényű öltönyig – Átváltozás Paksi Évivel

SPORTCIPŐ Egy LMBTQ-barát, privát edzőterem – Bri To You

ÚTLEVÉL

SnowGay Weekend – Spanyolország legnagyobb havas eseménye melegeknek

GASZTROBLOG El Asador de Pata Negra – Spanyol tüzesség a Paulay Ede utcában

ÚTLEVÉL Tízparancsolat turistacipőben – Ezekre figyelj egy németországi utazás során

GASZTROBLOG Éld át a sikereidet! – Ünnepelj együtt a 37 éves Pierrot-val

ÚTLEVÉL Melegség a téli hidegben, a két legforróbb európai szigeten

PROUD HUNGARY

Autumn and Budapest: Here Are Your Must-Dos

PROUD HUNGARY Budapest Day&Night

Mit is jelent nyitottnak és elfogadónak lenni? Mostanában egyre többször kerülnek előtérbe az LMBTQ emberek, és sokszor heves vitákat vált ki, hogy miért is kell a másikat elfogadni, miért nem lehet mindenkinek a magánügye az élete, és miért kell erről beszélni, miért kell ezt kirakni az ablakba. Ennek okairól hosszasan tudnék írni, de ez nem az a rovata a magazinnak, és a karakterszám sem teszi lehetővé, hogy itt fejtsem ki bővebben a véleményemet. Azt viszont érdemes lenne tisztázni, hogy mit is jelent az elfogadás, mert ezt a kifejezést sokan leginkább egyetlen társadalmi kisebbségre próbálják ráhúzni. Pedig ha megnézzük, mindannyian rendelkezünk olyan tulajdonsággal, amit a környezetünknek el kell fogadnia. Én például balkezes vagyok. Ha az egyik barátommal utazom repülőn, akkor sosem ülhetek az ablak mellett, mert ő nem tud máshol ülni. Vagy ma például egy olyan ebédre hívtak meg, ahol mindenki kézzel evett. Én kaptam evőeszközt, de elfogadtam, hogy a többiek kézzel esznek, ők pedig elfogadták, hogy én késsel és villával. Persze ezek csak egyszerűbb példák. De ha megnézzük, az egész életünk a nyitottságból és az elfogadásból áll. Nincs ezzel semmi gond, viszont azt megtanultam, hogy nyitottnak és elfogadónak lenni egyszerűen jó dolog, mert olyan sok mindentől fosztjuk meg magunkat, ha nem nyitunk a világ felé. Ennek a nyitottságnak a jegyében állítottuk össze nektek a novemberi magazinunkat, amiben remélhetőleg mindenki talál magának érdekes témát. A hideg novemberi napokon pedig a kanapén, a fotelben ülve, vagy éppen ágyban fekve, a Humen Magazin olvasása mellé ajánlok nektek egy bögre forralt bort vagy forró teát. Mindenkinek nagyon szép novembert kívánok! Erdei Zsolt | lapigazgató

IMPRESSZUM

LAPIGAZGATÓ: Erdei Zsolt zsolt.erdei@humenmedia.com | CÍMLAPFOTÓ: Bielik István | SZERZŐK: Bali V. Gergő, Dobány Péter, Erdei Zsolt, Germán Henao, Horváth Ádám, Kocsis G. János, Molnár Viktor, Paksi Évi, Steiner Kristóf, Talabos Dávidné dr. Lukács Nikolett, Tegdes Péter, Vági Bence, Waliduda Dániel, Sam Wilberry | KORREKTOR: Szij Barbara | MŰVÉSZETI VEZETŐ: Karlovszki Ottó | ÉRTÉKESÍTÉS: +36 70 234 5507 hungary@humenmedia.com | SAJTÓKÖZLEMÉNYEK ÉS PROGRAMOK: info@humenmagazin.hu | KIADJA: Humen Media Hungary Kft., H-1132 Budapest, Kresz Géza u. 16. fszt. 1/A | NYOMDAI KIVITELEZÉS: Keskeny és Társai Nyomdaipari Kft., H-1158 Budapest, Rákospalotai határút 6. | www.humenonline.hu | ISSN 2064-101X A Humen Magazin bejegyzett márkanév. A név vagy a logó bármilyen felhasználása kizárólag a Humen Media Hungary Kft. írásos engedélyével lehetséges. Engedély nélküli felhasználása jogi következményeket von maga után. A Humen magazinban megjelent cikkek, írások és fotók - egyedi esetektől eltekintve - a Humen Media Hungary Kft. tulajdonát képezik. Bárminemű utánközléshez a kiadó írásbeli engedélye szükséges. A hirdetések tartalmáért a Humen Media Hungary Kft. nem vállal felelősséget. A lapban közölt olvasói írások és interjúk nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Iránytű

VALAKI KÓRUSBAN ÉNEKELNI SZERET, MÁS EGYEDÜL TÚRÁZNI AZ ERDŐBEN. ÉN PÁRBAN ÉLNI SZERETEK, ALKALMAZKODNI, ÜTKÖZNI. Interjú Nádasdy Ádámmal 6

Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, professzor. Két gyermek édesapja, volt felesége is, de most már férje van, akivel két hónapot tölt Angliában, egy hónapot pedig idehaza. Van, amikor ki sem látszik a munkából. Nádasdy Ádám egy kedves és szerény úr (kevés embert aposztrofálnék így, de rá teljesen igaz ez a szó), aki meglepő és üdítő nyíltsággal beszél a melegségéről – vagy az általa gyakrabban használt szóval élve: buziságáról –, és arról is, milyennek látja a magyar melegek helyzetét az európai országokkal összehasonlítva. Elég nyíltan beszél a melegségéről, ott van a melegfelvonulásokon, meg- és felszólal a témában. Honnan ez a bátor kiállás? Olyan vagyok, mint Luther Márton, akinek azt mondták, milyen bátor, mire azt válaszolta: itt állok, mi mást tehetnék? Szerencsém volt az életben: olyan közegben éltem, amelyik legalábbis semlegesen, elfogadással nézte a melegséget. A polgári, nagyvárosi környezetben nekem sokkal könnyebb, mint azoknak, akik más körülmények között élnek, dolgoznak. Mint például? A párom, Márk, orvos, és azt mondja, náluk ez sokkal merevebb volt 20 évvel ezelőtt. Az ő szakmájában például csak az egyetem befejezése után lehetett megtudni, hogy a nagy lélekszámú évfolyamukból ki volt a meleg. Kiderült, hogy körülbelül ugyanannyian voltak, mint a bölcsészkariak között. Bölcsészkaron ez azért más, ahol a művészettel, irodalommal is összefüggnek a tantárgyak, óhatatlanul is előkerül, hogy valamelyik szerző meleg volt. Meg szokta nézni, hogy az interjúira, amikben a melegségéről is beszél, hogyan reagálnak az interneten? A kommentrovat olyan, mintha kocsmába tévedne az ember. Minek hallgatni? Nagyon csúnya dolgokat lehet ott látni, egyszer-kétszer megnéztem, köszönöm, nem kérek belőle. Azt mondta, nem érte önt negatív élmény a homoszexualitása miatt. Ez ön szerint a kisugárzásának, kiállásának köszönhető, vagy annak, hogy a melegeknek egy visszafogottabb, konzervatívabb típusát képviseli? Nagyon kedves, hogy ezt mondja, lehet, hogy ebben is van valami. Bizonyos szerénységgel csinálom, nem akartam nagyon kombattáns lenni az ügyben. Valóban elfogadtam, hogy a közízléssel nehéz szembemenni, kicsit lehet provokálni, de nagyon nem. Mondjuk egy rajzszöget tehetünk a fenekük alá a székre, az bőven elég, de ne mindjárt késsel támadjunk rájuk.

Sokszor gondolkodtam, mennyire hasonlít a melegség integrálódása a női emancipációhoz, ami 100 évvel ezelőtt történt. Voltak nagyhangú nők, akik az öklüket rázták a parlament előtt, mások szép csöndben beiratkoztak az egyetemre, ahonnan orvosnőként távoztak. Az emberek pedig szép lassan megszokták, hogy vannak női orvosok is. Sokan ellenezték, az ő lányuk ne menjen orvosnak, mégis hogyan veszi ez ki magát, meg hát a család is mit szól hozzá… Ezek nagyon hasonló dolgok. Mert ön ugye azt mondja, minél több meleg bújik elő, annál jobb, annál inkább megértik az emberek, hogy mi sem vagyunk egy „külön faj”. Ez történik, ez zajlik. Nemrég voltam a kórházban, ahol a kezelőorvosomról kiderült, hogy meleg. Mondta, hogy a kollégák az osztályon mind tudják, hogy van partnere, aki néha be is jön. Ugyanúgy, ahogy másért is bejön a felesége. Ebből azért elég kevés van, ahhoz képest, ami a világ szerencsésebb felén tapasztalható. Hogyan derült ki, hogy a kezelőorvosa meleg? Az egyik kollégám pasija. A kollégám egykor a diákom volt, és mint diák, egyszer bejött a fogadóórámra, és elkezdett arról beszélni, hogy meleg. Nem akart ő tulajdonképpen semmit, csak jól esett neki beszélnie erről egy olyan idősebb emberrel, akiről tudta, hogy meleg. Ez sokszor előfordult egyébként, hogy megkerestek az egyetemen a meleg diákok; volt, aki konkrét életvezetési tanácsért jött. Örült ezeknek a megkereséseknek? Roppant módon, igen. Egyrészt, mert szeretem a fiatal buzikat. Azért lássuk be, jó érzés a társaságukban lenni.

Iránytű

Másrészt látom, hogy ez segít rajtuk, és ha nekik jó, nekem is jó. Örülnek, hogy elhangozhatott az a beszélgetés, és én is. Érdekes, hogy azt a szót használta, buzi, pedig nem éppen pozitív csengése van. Igen, tudom. Mivel ez a szó létezik és él, jobb, ha mi is használjuk, mintha csak azok használnák, akik gyűlölnek minket. Ne engedjük már át teljesen! Ez történt a queer szóval is Amerikában, amit megpróbáltak visszavenni. Igaz, az egy létező angol szó, azt jelenti, furcsa. A buzinak nincs más jelentése, szitokszóként használják, egyik sofőr a másiknak, hogy menjen arrébb. Ha magával beszélgetek, mit cifrázzam? Na és az LMBTQ kifejezésről mit gondol? Olyan tudományos. Igen, persze, biztos nagyon helyes, de én tényleg csak egy buzi vagyok, nem transzszexuális, meg mi is van még ott, biszexuális? Nem is tudom, nem is érdekel. Kicsit feszélyez, ha az én életstílusomat véletlenül összemossák azzal, ami egészen más. Térjünk kicsit vissza a történet legelejére. Mikor jött rá, hogy meleg? Gimnáziumban, talán már hamarabb is. Jobban érdekeltek a fiúk, megnéztem őket az utcán. Próbáltam megmagyarázni, hogy azért szúrtam ki egyiket vagy a másikat, mert olyan szokatlanul magas, vagy éppen érdekesen alacsony volt. A gimnáziumban szerelmes is lettem, persze, reménytelenül. Működtem lányokkal is, az egyiküket feleségül is vettem, kiváló nő volt, szerettük egymást. Nem bírtam sokáig. Elváltunk. Mert ekkor tudatosult önben, hogy meleg? A Cambridge-i Egyetemre jártam egy félévet, mint ösztöndíjas, ott nyílt meg jobban előttem a világ. Egy bölcs öreg pszichológushoz mentem Magyarországon, hogy csináljon velem valamit, ekkor 28 éves voltam. Azt mondtam, hogy mulassza el, ő meg azt, hogy ez nevetséges, nem fogja, főleg, hogy már kialakult személyiségem van. Ha még valaki billeg kamaszként, lehet más. Én már nem billegtem, csak forszíroztam. Hogyan fogadta a felesége? Normálisan, látott ő már ilyet. Voltak ismerősei a művészvilágban, akik melegek voltak. Többször beszámolt arról, hogy Géza elsírta magát a vállán, hogy mennyire szerelmes egy férfiba. Önmagában a dolgot nem rémülettel fogadta el. Persze az ilyesmi mindig súrlódással, feszültséggel jár, ami kicsap valahol. Miért etted meg a joghurtomat, kérdezzük túlzottan nagy indulattal például, ami teljesen értelmetlen. De minden szakítás ilyen. És a gyerekei? Még kicsik voltak. Faggattak, miért nem alszom otthon. Amikor nagyobbak lettek, a párom, Iván, aki pszichológus volt és jól ismerte a gyerekeket, azt mondta, közölni kéne velük,

Iránytű

Fotók: Szeles-Tiszolczi Lilla

mert esetleg majd mástól tudják meg. Egyikük 18, másikuk 15 éves volt. Az lett az apropó, hogy Iván és én összeköltöztünk.

A gyerekek néztek, hogy ez szokatlan. Elmondtam nekik, hogy nemcsak barátok vagyunk, hanem egy szerelmespár is, és szeretjük egymást, együtt is alszunk, és ezt úgy hívják az emberek, hogy buzik vagyunk. Azt akartam, hogy az én számból hallják ezt a szót. A beszélgetés alatt végig iszonyúan zavarban voltam. Annyira, hogy míg a lányok vigasztaltak, majdnem elsírtam magam, de ők is. Mondta is a nagyobbik, hogy milyen nehéz lehet neked, apa. Mikor történt mindez? ’89-ben, a nagy változások közepén. Mi festettük a szobát, mert pénzünk nem nagyon volt. A szoba közepén ott állt egy létra, azon meg a táskarádió, amin egyszer csak bemondták, hogy meghalt Kádár János, mi meg ott álltunk, csöpögő ecsettel a kezünkben. Mióta tud ilyen önfeledten beszélni a melegségéről? Nem tudok. Erről nem lehet önfeledten beszélni, most sem teszem azt. Megválogatom a szavaimat, de értem a kérdését. Egy kicsit mindig elgondolkodom, milyen hatása lesz annak, amit mondok, ki mit gondol erről. De talán az a pont, amióta nyíltabban merek erről beszélni, az Iván halála volt. Előtte is mindenki tudta, hogy melegek vagyunk, de a szomorú esemény arra indította az embereket, hogy ezt szóvá tegyék. Képzelje, volt az egyetemen egy olyan kolléga, aki Iván halála után azt mondta nekem, hogy borzalmasan sajnálja, hogy Ádám meghalt. Egy pillanatra meghökkentem. De erre most mit mondjak? Heteró pároknál ilyen nem fordulna elő, hogy összekeverik a nevüket. Jelenlegi párkapcsolata Márkkal 15 éve tart. Hogyan ismerkedtek meg? Megismerkedtem egy korban hozzám illő úrral, akit megkeresett Márk is, aki mindig idősebb urakkal szeretett lenni. Az úr azt válaszolta neki, hogy most nem aktuális, mert

talált valakit, de azért levelezésben maradtak. Elpanaszolta Márknak, hogy a mostani partnere, vagyis én, állandóan színházba rángatja, amihez neki nincs túl sok kedve. Aztán kiderült, hogy azért is járunk annyit színházba, mert fordítok is nekik. Ekkor Márk elkezdte hegyezni a fülét, mert tudta, hogy én létezem, és gondolatban már eljátszott azzal, hogy kivetné rám a hálóját. Ártatlanul azt mondta az úrnak, nem akar-e minket bemutatni egymásnak. Így is lett, aztán az úr lassan kikopott a képből. Márknak is volt valakije, nem akartam beleszeretni. Én férjet, párt akartam. Csak akkor kezdődött el a kapcsolatunk, miután mindketten szakítottunk az akkori párunkkal. Milyen szép, hogy azt mondja, férjet akart. Szeretjük a párkapcsolatot, ez egyszerűen ezen múlik. Valaki kórusban énekelni szeret, más egyedül túrázni az erdőben. Én párban élni szeretek, alkalmazkodni, ütközni. Szeretek kettőt venni mindenből az üzletben, szeretem az igéket többes számban használni. Nem színházba megyek, hanem színházba megyünk. Valószínűleg jobban félek az egyedülléttől, mint amennyi nyűgöt okoz a társas lét, mert fogalmazzunk őszintén, ez sem fenékig tejfel. Szeretem, ha van valaki a vonal másik végén, van, aki vár, amikor hazamegyek, akinek elmondhatom, mi történt velem. Mi egy jó párkapcsolat titka? Pár dolgot megtanultam már fiatalkoromban. Például nagyanyámtól azt, hogy amikor valaki az előszobában felveszi a kalapját, és menni készül, nem lehet megkérdezni, hogy hova megy. Majd elmondja, ha akarja. Nie fragen, mondta nagymama. Sose kérdezz! Körülbelül egy fél éve két hónapot tölt Angliában, egyet pedig itthon. Jó sok budapesti melegfelvonuláson megfordult már, de azt is jól látja, hogy működik ez odakint. Mennyire lehetünk elégedettek a magyarországi melegek helyzetével? Londonban minden ötven évvel hamarabb történik. Nem tudok, és nem is akarok azon fanyalogni, ami itt van. Nagyon nagy utat tett meg ez az ország. Nézzen a térképre, Budapest Bécs és Belgrád között félúton van, minden szempontból. Én szeretném, ha Bécshez tartoznánk. Németországban csak a muszlimok ellenzik a melegfelvonulást – látszik, hogy itt is sokan gondolkodnak úgy, mint a derék muszlimok, részben a férfi-női kapcsolatról, részben a nemi szerepeket illetően. Nem is csoda, hogy ez így van, százötven évig voltak itt a törökök, persze, hogy ez meglátszik. Nem akarom én ezt megvetni, csak szeretném, ha nem ez dominálna, és hát nem is ez dominál, megy ez hátra szép lassan. Írta: Tegdes Péter |

i @petertegdes

Kulissza

TERÁPIA A NÉZŐKNEK, TERÁPIA A JÁTSZÓKNAK

z improszínház egy igen különleges műfaj: az egy témakörre felfűzött jeleneteknek nincs előre megírt szövege és cselekménysora, a játszók fejéből a helyszínen, játék közben pattannak ki a jelenetek hogyantovábbjai. Csodás dolgok születhetnek ilyenkor a színpadon a nézők szeme láttára, hiszen itt igazán csak a játszók képzelete szab határt. Ellenben igen kényes jószág is az impro: csínján kell vele bánni, hiszen ha azt akarjuk, hogy a nézők számára is élvezhető legyen, az nagyon sok előzetesen befektetett időt és energiát igényel. Igazán magas színvonalon művelni csak kifinomult színészi kompetenciákkal és – ami a legfontosabb – a játszók közötti, hajszálpontosan azonos (vagy komplementer) rezgésszámmal lehet. Az Itt és Most Társulat előadásán a Humen fesztivál alkalmával jártam, és be kell valljam, érdekelt a dolog, jóllehet mindig is ódzkodtam az improszínháztól. Sokszor kényszeredett, dögunalmas, és mindvégig Damoklész kardjaként lebeg a nézőtér felett, hogy bármikor hozzád szólhatnak. Borzalom! De a kíváncsiságom erősebb volt a félelmeimnél, és kijelentem itt és most, ország-világ előtt, hogy nem bántam meg. A csapatnak különböző témákban vannak előadásai, én pedig az LMBTQ témakörbe kóstoltam bele harmincadmagammal az Ráday utcai kis földszinti játszóhelyen, ami Itt és Most

Közösségi Tér névre hallgat. Valahogy az volt a csodálatos az egészben, hogy nem egy kiáltvány volt, nem akarta az előadás (és a srácok sem) megváltani a világot és minden ember lelki üdvét, egész egyszerűen kicsit foglalkoztunk a témával. Arra éppen elég, hogy mindenkiben meginduljon a gondolathullám, ha meg az ember fia gondolkodni kezdjen onnan nagy baj már nem lehet. A másik fontos pont ebben az összetett és kimeríthetetlen műfajban az a jelenség, amit egy szóban a „terápia” kifejezéssel tudnék leírni. Az érintett, sokszor talán eléggé kényes témakörökben az ember kicsit ventillálhat és felszabadulhat, nevethet egy jót az élesben néha nem is annyira vicces szituációkon. De nemcsak a nézőknek terápia ez, hanem mérhetetlen hasznos terápia a játszóknak is. Amikor kijöttem a színházból, ahol pillanatok alatt elröppent az a másfél óra, nem volt kérdés számomra, hogy erről írni fogok, hiszen az ilyenről írni kell. „A zsidó és a meleg elmennek ebédelni…” – nem, ez nem egy 2002-es Tréfarépa magazin közepesen rossz felütése, csupán az történt, hogy a hónom alá csaptam Borbás Gergő barátomat, elvittem ebédelni, és közben kifaggattam, miket és legfőképp hogyan csinálnak még ők ott a színházban. Az Itt és Most egy lassan tíz éves sztori, körülbelül három éve fixálódott a csapat, azóta játszik együtt a mostani gárda, és egy éve találjuk őket a már említett Ráday utca 18. szám alatt. Az impro egy olyan műfaj, aminek az előadásaira a szó klasszikus értelmében próbálni nem lehet, de tréningezni

annál többet szükséges. Úgy gondolom, ha az ember megérzi a műfajt és egyszer elkapja a lendület, attól kezdve nincs más dolga, csupán a kollégákat és mindenekfelett önmagát minél jobban megismerni, onnan pedig a határ a csillagos ég. A különböző tematikus előadások mellett tréning-csoportok is indulnak, felnőttek és gimnazisták is járnak az Itt és Mostba, hogy egy kis ön- és emberismeretet gyakoroljanak, és fejlesszék azt a kismillió területet és képességet, amire az improvizáció mint gyakorlat pozitívan hat, és persze kikapcsoljanak és játszanak egy nagyot. Cégek, vállalatok és baráti körök is előszeretettel választják a csapatépítés ezen módját, hiszen az impro alapját a mérhetetlen összpontosítás és bizalom adja.

A meseelőadás azért jó, mert lehetsz táncoló víziló pillangószárnyakkal

Az ezer és egy téma közül a legkisebbek is megtalálhatják a kedvükre valót, mert meseelőadása is van a színháznak. Ilyenkor kinyílik a világ, hiszen egy mesébe minden beleférhet; mind a színészek, mind a gyerekek a lovak közé dobhatják képzeletük gyeplőjét. Az impróban gyakorlatilag bármivel lehet foglalkozni: a zsidóságtól kezdve az LMBTQ emberek helyzetén és a tegnapi térdfájásomon át a gyerekmesékkel és az egyre növekvő tej-kenyér árakig mindent fel tud dolgozni, és ha ehhez egy olyan vérprofi és összeszokott csapat társul, mint az Itt és Most Társulat, akkor senkinek semmi félnivalója nem lehet. Látogassatok el az Itt és Most Közösségi Térbe, és tapasztaljátok meg ti is az impro varázsát! Írta: Bali V. Gergő |

i @tisztaegenszivarvany

A társulat tagjai: Bán-Horváth Veronika, Bernát Imola Tímea, Borbás Gergő, Hollai-Heiser Anna, Szőke Gábor, Vízkelety Borbála, Varju Nándor D Talmud a színpadon: Amikor a hagyomány életre kel… | 2019. november 10., vasárnap, 19:00 D Első felvonás MesélŐK - Impro gyerekeknek | 2019. november 15., péntek, 19:00–20:00 D MesélŐK - Impro gyerekeknek | 2019. november 16., szombat, 10:30–12:00 D Tandem - páros impro | 2019. november 22., péntek, 19:00–20:30 D MesélŐK - Impro gyerekeknek | 2019. december 08, vasárnap, 10:30–12:00 D Kulcsember Kalapos Évával - imprószínház és szerzői est | 2019. december 13., péntek, 19:00

Tárlat

„MI AKKOR LESZÜNK IGAZÁN ERŐSEK, HA KI TUDUNK LÉPNI AZ ÁLDOZATSZEREPBŐL”

éltóság, erő, egyenlőség – ez a három szó különös jelentőséggel bír az LMBTQ közösség számára, hiszen manapság is sokan tapasztalhatunk hátrányos megkülönböztetést, kirekesztést, verbális vagy fizikai inzultust a szexuális orientációnk miatt. Míg idehaza többnyire „megússzuk” egy-egy szitokszóval, egyes országokban máig halálbüntetéssel sújtják közösségünk tagjait. Éppen ezért minden olyan megmozdulás fontos a világban, ami a gyűlölködés ellen szólít fel és az elfogadást segíti. Sokan megfeledkezünk arról, hogy míg nekünk mennyi megpróbáltatást kell kiállnunk az életünk során, addig vannak, akik még ennél is nehezebb helyzetben vannak, hiszen nemcsak szexuális orientációjuk vagy nemi

identitásuk, de etnikumuk miatt is kirekesztik, elítélik őket. Hazánkban különösen igaz ez az LMBTQ közösség roma tagjaira, akiknek ügye mellett az Open Society Foundations (OSF) egy fiatal ösztöndíjasa, Márton Joci áll ki egy hiánypótló fotókiállítás keretében november végén. Az Owning the Game – Ez a mi játszmánk! Roma LMBTQ+ fotókiállítás képei nem tükröznek majd mást, mint méltóságot, erőt és egyenlőséget. Sokszor láttunk hasonló, LMBTQ témájú fotókiállítást. Ez miben lesz más, mint a többi? Ez a kiállítás kifejezetten a magyar LMBTQ közösség roma tagjairól szól, elszakadva a megszokott ábrázolásmódtól, amikor többnyire kitaszított áldozatokként reprezentálják

a romákat, kiemelve a „homofób roma közösséget”, és az abban elszenvedett nehézségeiket. Mi ezzel szemben meg akarjuk mutatni, hogy a roma közösség heterogén, és tagjainak az LMBTQ közösséghez való viszonya ugyanúgy függ a neveltetéstől, iskolázottságtól és a közvetlen környezettől. Mi akkor leszünk igazán erősek, ha ki tudunk lépni az áldozatszerepből, és lehetőségünk adódik arra is, hogy megmutassuk az értékeinket is. Hogyan jött az ötlet, illetve a lehetőség, hogy ezt egy fotókiállításon valósítsd meg? Másfél éve vagyok az OSF Youth Exchange Program ösztöndíjasa, ott nyílt lehetőségem egy projektre. A vizuális önreprezentációra akartam fókuszálni, így jött a fotókiállítás ötlete, amit inkább kommunikációs csatornaként, semmint művészi projektként képzeltem el. A projektben résztvevők maguk döntötték el, hogy hogyan szeretnék viszontlátni magukat a képeken. A lényeg az volt, hogy egy szép, erős, és méltóságteljes közösségként jelenjünk meg, amilyennek valójában érezzük magunkat. Mennyi időbe és munkába telt az előkészítés és megvalósítás? Az első hónapok azzal teltek, hogy kutattam a különböző kisebbségi vagy marginalizált LMBTQ csoportok hátterét és jelenlegi helyzetét. Az interszekciós mozgalmak külföldön már a különböző aktivizmusok szerves részét képezik, mint például a fekete vagy latino LMBTQ mozgalmak. Én ezekből inspirálódtam, és úgy láttam, az itthoni roma LMBTQ mozgalmat leginkább azzal segíthetem, ha sokszínű embereket állítok kamera elé és egy olyan közösség képét mutatom meg, amihez jó érzés tartozni. A legnehezebb a toborzás volt, és a bizalom kiépítése. Több mint 200 emberrel tartottam a kapcsolatot, és velem együtt összesen 16 résztvevője lett a projektnek. Sokan azért nem tudtak részt venni, mert féltek, hogy a nagy nyilvánosság előtt való szereplés negatív következményekkel járhat, mert különböző szinteken állnak a szexuális orientációjuk vagy éppen nemi identitásuk felvállalásával. Hogyan zajlott a közös munka? Workshopokat, megbeszéléseket, közös vacsorákat tartottunk, ahol mindenki ötletelt, hogy hogyan is szeretne kinézni a fotókon, milyen üzenetet szeretne közvetíteni. Összesen 3 fotózási nap volt, amit mindannyian játékként éltünk meg. Jó volt látni, hogy milyen felszabadult volt mindenki. Szabadon próbálgathatták, hogy kinek mi tetszik. Volt, aki először próbált fel magassarkút, és olyan is, akit először sminkeltek ki életében. Nagyon jó volt a hangulat, és kölcsönös volt a tisztelet. Milyen téma köré épült a fotózás? Próbáltunk nem elitista és kirekesztő, hanem minél populárisabb témákat választani. Az első fotózás témáját az egyik népszerű, főleg transzneműeket szerepeltető sorozat adta. De a legfontosabb minden képen az önkifejezés volt.

Fotó: Jókúti András Stylist: Gálvölgyi Anett & Miovác Márton

Mi a kiállítás célja? A kiállított fotókon szerepelnek meleg és biszexuális férfiak, leszbikus, biszexuális és transznemű nők, de nem volt célunk feltétlenül mindenkit besorolni. A célunk, hogy minél több ember felé nyissunk, minél többen ismerjék meg a történeteinket és hallják meg a hangunkat úgy, ahogy azt mi szeretnénk. Hogy megmutassuk: ez egy színes közösség. Továbbá célunk, hogy arra buzdítsuk az LMBTQ közösséghez tartozó romákat, hogy a helyzetükhöz mérten bújjanak elő, illetve hogy a roma és mainstream LMBTQ mozgalmak felismerjék: az interszekciós mozgalmakkal csak erősebbek lesznek, hiszen olyan emberek is csatlakoznak hozzájuk, akiket eddig külön nem szólítottak meg. Mire számíthatunk a kiállítás megnyitóján? Ez egy hagyományostól eltérő megnyitó lesz. Inkább lesz házibulihoz hasonló parti, mint tárlatvezetés. Ennek oka, hogy olyanokat is bevonjunk, akik egy tipikus kiállításra nem jönnének el. Lesz étel, ital, DJ, és a bemutató után tánc. A kiállítás az ezt követő napokon már nem lesz látható, a terveim szerint mindig valamilyen programhoz kötődik majd a fotók kiállítása. Írta: Vági Bence

Betűtészta

SZIVÁRVÁNYÁLOM KÖNYVEK A HIDEG TÉLI ESTÉKRE Idén három új kötettel gazdagítja a hazai LMBTQ irodalmi palettát a Szivárványálom könyvek kiadó. Hajnal Kitti és Sam Wilberry legújabb műve mellett bemutatkozik egy új szerző, Erdőss Alex, aki a médiavilág árnyai közé kalauzolja az olvasót. A Szivárványálom könyvek kiadó 2018-ban jött létre, első kiadványuk a Lélekcseppek antológia volt, amelyben versek és novellák szerepeltek. Ezt követően jelent meg Hajnal Kitti Falak és Sam Wilberry Rush című regénye. A kiadó célja a hazai piacon megtalálható LMBTQ témájú kötetek sorának bővítése. Nincsenek tabuk, de a fő mozgatórugó nem az erotika, hanem az érzelmek, a küzdelmek, a mindennapok bemutatása, a különböző traumák feldolgozása. Bár Erdőss Alex most debütál, korántsem ma kezdte írói pályafutását. A Kereszttűzben egy roppant sokrétű történet, a szerző bátran nyúl kényes témákhoz, és finoman, az emberi lélek rezdüléseit érzékeltetve tárja azokat az olvasók elé. Bemutatkozó kötetében a média világába nyújt betekintést, arra keresve a választ, hogy egy sztár szerelmi élete mennyire a rajongói vagy a média tulajdona. Beni élete a magyar tinik álma: jóképű, vagány, körberajongott sorozatsztár. Titokban azonban a saját neméhez vonzódik, és a sorozat vezető operatőrével jár. Marcellnak meg is felel a titkolózás, amúgy sem fűz nagy reményeket a kapcsolathoz; meggyőződése, hogy csak futó kaland Beni számára. A fiúnak viszont kezd elege lenni a bujkálásból és a magánéletét firtató kérdésekből. Egy interjú során tett meggondolatlan kijelentése következtében elinduló lavina pedig mindkettejüket maga alá temeti…

Hajnal Kitti 2018 novemberében debütált Falak című regényével, de már a megjelenés előtt sem volt ismeretlen, korábbi írásai az interneten tették őt népszerűvé. A Falak alapvetően – az identitáskeresés mellett – egy baráti társaságot mutat be, amibe belecsöppen az új srác, Áron, és szépen lassan életre szóló barátságokat köt, sőt a szerelem is rátalál. A most megjelenő Hinta ennek a kötetnek a testvérregénye, Patrik története. Betekintést nyerhetünk Patrik lelkébe, részesei lehetünk vívódásainak, már halványuló, de még mindig fájó gyászának, és vele az új érzelmek születésének. A kötetek érdekessége, hogy a két történet összeér, ezzel megmutatva, hogy néha egy-egy szituációt két ember teljesen másképpen lát. „Olyan, mintha hintán ülnénk, ingázunk, mindig változik a viszonyunk.” Hányszor szerethetünk igazán? Megölheti-e a szívet egy feldolgozhatatlannak hitt veszteség? Patrik lassan két éve temette el Imit. A gyászon szülei és barátai igyekeznek átsegíteni, az ő kedvükért létezik, igyekszik túlélni a hétköznapokat. A tomboló ürességet azonban egyre

inkább kezdi kitölteni Márk. A jelenléte, a mosolya, minden, ami csak ő, lassanként új jelentést kap Patrik szemében. Tíz év barátság után változik a kép, úgy tűnik, egy viszonzatlan szerelem irányába…

Sam Wilberry a Rush-sal már bizonyította, hogy súlyos témáról is tud hitelesen és érzékenyen írni. Bár ezúttal kissé könnyedebb vizekre evez, Csillagvizsgáló című regényében is megpendít néhány nehéz kérdést. Aaron igazi tini, akinek a hétköznapi küzdelmeibe nyerhetünk bepillantást a blogján keresztül. A regény – hiánypótló módon – fiatalokról és fiatalokhoz is szól. Megismerésről, identitásés boldogságkeresésről, amelyben fontos szerepet kap a főhőst ért tragédia, amit sajátos világszemléletével igyekszik feldolgozni. “Nemcsak egy univerzumban létezünk, hanem mi magunk is azok vagyunk.” Édesanyja váratlan halála kifordítja a négy sarkából Aaron világát. A fiú létrehoz egy blogot, ahol kiírhatja a fájdalmát, ahol önmaga lehet, és szép lassan felépül egy olyan közösség, akiknek mindent elmondhat. Lehet-e az írott szó valódi gyógyír? Milyen út vezet az önmegvalósításig? A blogbejegyzéseken keresztül Aaron lelke legyezőként nyílik ki, és mutatja meg az érzéseit, a gyászt, a félelmeket, a kimondatlan titkokat. És amikor rátalál a boldogság, csak egyetlen feladata van: megőrizni azt.

A kiadó szerzői mindenkit szeretettel várnak egy kötetlen beszélgetésre a könyvbemutató alkalmából december 7-én. Részletek a Szivárványálom kiadó Facebook-oldalán és weboldalán olvashatók. Facebook oldal:

f SzivarvanyalomKonyvek Honlap: szivarvanyalom.hu

Betűtészta

„A KÖLTÉSZET A KULTÚRA LÉLEGEZTETŐGÉPE” Interjú Csehy Zoltánnal Csehy Zoltán (Pozsony, 1973) költő, műfordító, irodalomtörténész, a pozsonyi Comenius Egyetem docense, évtizedek óta a magyar irodalomtörténet kiemelkedő alkotója. Munkái nemcsak tudományos értékűek, hanem mindenki számára érdekes, közérthető hangon szólalnak meg. Az ókori költészettől a modern alkotókig átívelő munkásságáról beszélgettünk, amelynek fontos eleme a homoerotika és az LMBTQI irodalom vizsgálata is.

Bevallom, régóta követem a munkásságod, mert nagyon szeretem az ókori és latin költészetet. Költőként, műfordítóként és irodalomtörténészként is dolgozol – melyik áll hozzád a legközelebb, ha lehet ilyet kérdezni? Minden a költészetből jön: ez az ősforma, az őselragadtatás tárgya, és az ön- és világmegismerés számomra

legelfogadhatóbb receptje. Fordítóként is elsősorban a költészet érdekel, és irodalomtörténészként is elsősorban arról írok: „Szodoma és környéke” című könyvemben például összefoglaltam a magyar meleg, illetve queer költészet történetét, de izgat az antik költészet magyar hatástörténete, és szívesen írok kortárs irodalomról is. A költészet a kultúra lélegeztetőgépe.

Nagy kedvencem Pasolini. Honnan jött az ötlet, hogy a verseit fordítsd, ami ismét hiánypótló munka volt? A Kalligram Kiadóban magam szorgalmaztam egy többkötetes Pasolini-életműválogatást, a projektnek aztán italianista gazdái lettek. Ebbe a sorba illeszkedik a „Korom vallása” is. Egy teljes kötetet akartam, amely reprezentatív, és kicsiben modellálja Pasolini lírájának fő témáit, a szociális érzékenységet, a keresztény baloldaliságot (ez nálunk különösen ritka kombináció!), a fiatal férfitest iránti elragadtatott csodálatot, a politikai epigrammák és a bölcseleti elégiák mozgalmasságát, a pulzáló római élet antikvitásig visszavetített energiáit. Miért tartottad fontosnak Pasolini életművét jobban megismertetni a magyar közönséggel? Mert egysíkúan csak filmrendezőként ismert, holott írásművészete és gondolkodói életműve is elsőrangú. Szociális érzékenysége és humanizmusa, szolidaritása a legmarginalizáltabb rétegekkel máig példa lehet. Öröm, hogy nem tud klasszikussá merevedni, mert többrétegű életművében mindig van valami új felfedeznivaló. Kinek a politikai, kinek a művészi technika, kinek az erotikus érzékenység terén tud újat mondani. Olyan kérdéseket válaszol meg, amikkel valamennyien szembesülünk, és nem didaktikus válaszokat ad, hanem vitára, önreflexióra késztet. Az ókori szerzők közül van olyan, akit különösen kedvelsz? Ovidius-t a leginkább, mert az „Átváltozások” című eposza hozzám közel álló világmagyarázatot kínál: a lét minden perce változás, a világ dolgai mögött átváltozástörténetek sokasága áll. Szeretem az epigramma műfaját is, kivált Martialis-t. Frappánsan, tömören a lényegre koncentrálni nem mindig könnyű: ez a műfaj ebben profi. Viszonylag sok epigrammát fordítottam Sztratón homoerotikus darabjaitól kezdve egészen a humanista utánzatokig. Kit a legnagyobb kihívás fordítani? Egyik szöveg sem adja meg magát könnyen, ha komolyan vesszük. Ovidius-t nehéz, elsősorban szakmai és gondolatiretorikai tökéletessége miatt. A kortárs szerzőket könnyebb, mert a valóságvonatkozások közösek, de a régieket izgalmasabb, mert olyan, mintha időutazó lennél. Ha màr az időutazàsnàl tartunk, személyes kedvencem a magyar irodalomban megjelenő homoerotika, homoszexualitás vizsgálatáról szóló könyved, amely szintén hiánypótló alkotás. Honnan jött az ötlet a kötet megírásához? Hosszú folyamat volt: mindig kisebbségben éltem, és mindig érdekelt az a rálátás, ahogy ebből a szemszögből a világ kinéz. Vajon elbeszélhető-e a magyar irodalom egy ilyen nyomvonalon? Van-e közös motívumrendszer, létezik-e meleg olvasat, és ha igen, miként áll össze történetté? Miközben még az Élet és Irodalomban arról folyt a vita, hogy létezik-e queer irodalom, a világban megszülettek az első ilyen szemléletű irodalmi szintézisek. Például Gregory Woods

KREISZ GYÖRGY

BIZTOSÍTÁSI TANÁCSADÓ Biztosítási kérdésekben forduljon hozzám bizalommal, az alábbi témakörökben is: • Nyugdíjbiztosítás adókedvezmény igénybevételével • Rugalmas megtakarítás • Meglévő biztosítási szerződések felülvizsgálata • Vállalkozási felelősségbiztosítás, vagyonbiztosítás • Otthonbiztosítás • Gépjármű-biztosítás • Életbiztosítás

+36 70 674 8334 kreisz.allianz

Betűtészta Hogy látod, lesz lehetőség az antológia megvalósítására? Mutatkozik. Van egy projekttervem, amit a Háttér Archívummal együttműködve valósítanánk meg. Szeretnénk létrehozni egy adatbázist és antológiát együtt: ez lenne a qeERATO elnevezésű projekt, alcíme szerint International Thesaurus of Queer(ed) Poetry, azaz a queer(elt) költészet nemzetközi kincsestára. Az elnevezésben a queer és a szerelmi költészet múzsáját jelölő Erato szó szerepel. A projekt lényege egy olvasóbarát adatbázis létrehozása, amely konkrét, különféleképpen csoportosítható és elrendezhető LMBTQ érzékenységű, vagy annak tekinthető versszövegeket tartalmaz. A szövegek alaplistája nyelvi és szerző szerinti betűrendes alapú lenne, de a lista ízlés és igény szerint átrendezhető kronologikus vagy kulcsszavas (hiperhivatkozásos) alapon is. Ebben a rendszerben bárki létrehozhatná a saját antológiáját. Minden szerzőnél szerepelne rövid életrajz. Minden szöveghez, ha kell, csatlakozna kommentár, esetleg angol és/vagy más nyelvű fordítás. Világirodalom esetében szerepelne az eredeti szöveg, annak magyar és (ha van) angol variánsa, majd ezt bővítenénk más nyelvűekkel is. De ez még csak tervezet. Kinek a művészete áll hozzád a legközelebb? Ki volt az, akinél a legárnyaltabban szólalt meg a homoerotika? A magyarok közül? Talán Nádasdy Ádámé: fantasztikus érzékenysége és jótét, terapeuta humora kezdettől lenyűgöz. És Pilinszky önmarcangoló erotikája is katartikus, vagy extatikus tud lenni (pl. a Kenyér című versben). Babits tökéletesen hozta be az antik homoerotikus érzékenység gazdagságát: jelzésekkel és maszkokkal dolgozik ugyan, de versei mögött valóban finom szövésű hálózat van. És ott vannak Oscar Wilde kultuszának világos nyomai is.

publikációi, vagy a cseh Martin C. Putna nevével fémjelzett hatalmas munka, amely a cseh kultúra LMBTQ fegyvertényeit vette számba. Meg kellett teremteni a magyar hangot is, amely különösen erőteljes, és a közös diskurzuson belül is nemzetközi érvénnyel bír. Magam is meglepődtem, milyen koherens anyag állt össze csak a költészeti anyagból. És a rengeteg oldal ellenére még mindig hiányérzetem van. Jó lenne folytatni is, és összehozni végre egy kisebb terjedelmű angol változatot, amire igény van. Egy antológia is kellene a könyvhöz.

Mik a jövőbeli terveid? A Kalligramnál megjelenés előtt áll egy alternatív Svájcútinaplóm: afféle Kunstreisen, főként művészetről, utazásról szóló miniesszék, tárcamozaikok laza sorozata viszonylag sok queer reflexióval. Írok benne pl. svájci meleg művészekről, vagy a zürichi pride-ról is. Folyamatosan dolgozom Ovidius Átváltozásainak új magyar fordításán. Tudományosan szeretném folytatni a Szodoma és környéke című monográfiát: a meleg kánon magyar recepciójáról írnék szívesen, műfordítás és queer kapcsolatáról Sztratóntól Whitman művészetén át egészen máig. Ami még meleg szempontból érdekes lehet: egy újvidéki konferencián Juhász Ferenc hermafrodita karaktereiről, egy belgrádin a legfrissebb queer vonatkozású verseskötetekről (Lesi Zoltán, Olty Péter könyvei) adok majd elő, és jövőre előreláthatólag lesz egy előadásom Kassán a homoszexualitás és a queer vonatkozások jelenlétéről, szerepéről és jelentőségéről Márai Sándor naplóiban. Írta: Talabos Dávidné Dr. Lukács Nikolett

FILMAJÁNLÓK ÉLŐSKÖDŐK (16) A teljesen őrült filmeket jegyző dél-korai rendezőfenomén, Bong Joon-ho (A gazdatest, Snowpiercer – Túlélők viadala, Okja) tízévnyi nemzetközi kitérő után visszatért hazájába, hogy ismét kompromisszummentesen dolgozhasson. Ennek eredménye ez a tőle megszokott hangvételű, semmihez sem hasonlítható éjsötét vígjáték, az Élősködők. Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll, akik mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul. Két évvel az Okja után Bong Joon-ho legújabb filmje is a patinás Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozott be, ahol ezúttal elnyerte a fesztivál legfontosabb díját, az Arany Pálmát.

VALAN – AZ ANGYALOK VÖLGYE (16) Bagota Béla első nagyjátékfilmje feszült és szívszorító lélektani krimi, teljesen új hang a magyar filmművészetben. Péter (Krisztik Csaba) nagyvárosi rendőrként emberkereskedők után nyomoz Brassóban. Az életét annak szenteli, hogy eltűnt lányokat találjon meg. Minden megmentett lányban valahol a saját húgát, Julit látja. Julinak huszonkét évvel ezelőtt nyoma veszett szülővárosukban, a romániai forradalom káoszában felbolydult Valanban. Péter egy telefonhívás miatt kénytelen visszatérni az erdélyi bányavárosba, amikor felmerül a gyanúja, hogy testvére holtteste került elő a hófödte fenyvesek között. A múltba vezető nyomozás útvesztőjében a férfinek nemcsak a várost fojtogató bűnözéssel kell megküzdenie, hanem a saját démonaival is.

Mozgókép

KONTROLL NÉLKÜL

ogj egy értelmes, mindenre fogékony, tüneményes kilencéves kislányt, tedd be egy csomó gyerek közé, ismertesd a játékszabályokat, és figyeld az eredményt. A gyerekek imádják feszegetni a határokat, miközben hol szándékosan, hol nem szándékosan kegyetlenkednek azokkal, akik nem átlagosak. Benni egy korábbi trauma folytán nem képes elviselni, ha valaki az arcához nyúl, így szinte adja magát, hogy társai bepróbálkoznak nála. Ő azonban erre nem sírással felel, hanem felnőtt férfiakat megszégyenítő erővel és agresszióval. Nem mérlegel, nem érdekli, hogy valaki esetleg véletlenül, vagy a dologról nem tudva teszi ezt. Nem csoda, hogy egy idő után egyetlen intézmény sem akarja fogadni, márpedig 12 éves koráig nem lehet zárt intézményben elhelyezni. A szakemberek – akiket Benni szenvtelenül nem nevez a nevükön – keresik a megoldást, de a jogszabályok és előírások útvesztőjében még a legtapasztaltabbak is nehezen boldogulnak. Pedig Benni semmi mást nem szeretne, csak az édesanyját, aki azonban lemondott róla, egészen pontosan fél hazavinni két testvére mellé, nehogy azok őt kövessék a viselkedésükben. Benni a jó pillanataiban is ijesztően őszinte, mindent kimond, amit gondol. Emlékezzünk csak vissza, mi az, amit elsőként megtanítanak nekünk: mit illik és mit nem. Nem illik pl. másokat megbántani a valósággal, az igazsággal. A társas érintkezés részben a kompromisszumokról szól, Benni azonban nem hajlandó, nem kényszeríthető erre. Az őt szerető és féltő szakemberek az égvilágon mindennel

megpróbálkoznak, tulajdonképpen az ő küzdelmükről szól ez a film. Az ön- és közveszélyes kislány pedig alaposan feladja a leckét mindenkinek. Ahogy az ember próbálja minél jobban megfejteni magát, úgy megy egyre vissza az időben, keresve az okokat, miért is lett olyan, amilyen. Válaszokat keres a kudarcokra, a rossz döntésekre, a problémákra és minden olyan negatív dologra, ami alapjaiban határozza meg a másokhoz való viszonyát: az érdeklődését, a viselkedését, a tulajdonságait, a kapcsolatait. Emlékeket idéz fel a múltból, amelyek talán választ adnak a kérdésekre. Ahogy az a régi reklámban volt, van, amit azért csinálunk, mert otthon ezt láttuk és van, amit azért, mert otthon nem ezt láttuk. Létezésünk nem a mi döntésünk és egyáltalán nem mindegy, hova születünk. Életünk első éveiben nem nagyon van más választásunk – ha csak ki nem emelnek minket a családunkból –, alávetjük magunkat a szülői akaratnak, úgy élünk, ahogyan ők. Sokan persze már ekkor megfogadjuk, hogy mi majd mindent másként (jobban) csinálunk, jobb szülők, jobb emberek leszünk. Aztán amikor eljutunk oda, hogy – önállóan – felelős döntéseket hozzunk, azt vesszük észre magunkon, hogy minden igyekezetünk ellenére sem tudunk teljesen elszakadni a gyökerektől, ugyanakkor ezzel együtt megértjük, miért is van körülöttünk ennyi zavart, frusztrált ember. Mert mind nagyon komplex, érző, gondolkodó lények vagyunk, a működésünket pedig számtalan tényező határozza meg, és nem lehet egy egyszerű képlettel vagy

egy párszavas magyarázattal leírni, meghatározni. Amióta saját gyerekem van, azóta sokkal kevésbé érdekel a másé, leginkább akkor, amikor valamilyen hatással van az enyémre: barátkozik, bántja, csúfolja, tetszik neki stb. Közösségbe kerülve elkerülhetetlen az interakció és amikor már nem vagyok ott vele, legfeljebb tanácsokat, útmutatást tudok adni. A Kontroll nélkül kapcsán rengeteg gondolat megfogalmazódott bennem, ezek egyik része tapasztalatból, másik része emlékekből fakad. Szülőként most már tudom, mennyire nem volt könnyű az én szüleimnek, mint ahogyan azt is, mennyire tartható az a fogadalom, hogy én majd mindent másként fogok csinálni. Van itt még egy dolog, az pedig az iskolaváltás. Néhány évvel ezelőtt megléptük, ekkor szembesültem azzal a szomorú ténnyel, hogy a közoktatás nem más, mint a készségek és képességek (és a családi háttér) vizsgálata nélküli uniformizálás. Ha egy osztályba bekerül csak egy olyan gyerek, akivel a rendszer nem tud mit kezdeni, akkor ott a tanulásnak annyi. Márpedig mindenhol vannak ilyen gyerekek. Mindenkinek meg van kötve a keze, mindenki a másikra mutogat, mindenki megértést és türelmet kér. A gyerekek meg szenvednek. A radiátorhoz bilincselés persze ugyanúgy nem megoldás. Benni története nagyon szélsőséges esetet mutat be, de rengeteg hozzá hasonló gyerek van, akiket csak ideig-óráig lehet rejtegetni. A felnőtteknek egyébként is nehezükre esik beismerni, hogy a legtöbb elcseszett gyerek mögött elcseszett felnőtt(ek) áll(nak). A Kontroll nélkül keservesen őszinte alkotás, fontos, erős és elgondolkodtató. Nora Fingscheidt eddig főként dokumentum- és rövidfilmeket forgatott, ami itt is visszaköszön, mindemellett hihetetlen jó érzékkel képes megjeleníteni a dühöt, az agressziót a vásznon (amit „ideges” zene kísér). A főszereplőt alakító Helena Zengel jelenleg Tom Hanksszel forgat és minden kétséget kizáróan színészetre született. Elképesztően hiteles alakítása tovább

fokozza a tehetetlenség érzését a nézőben. Ez az érzés már csak azért is erős, mert a jelenetek mintha mindig ugyanoda futnának ki, Benni kap egy újabb esélyt, amit eljátszik, holott a dolog ennél sokkal bonyolultabb. A film számtalan díjat és jelölést kapott már eddig is (pl. Berlinben vagy a miskolci CineFesten), egyben Németország Oscar-nevezettje a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. Írta: Horváth Ádám

Mozaik

„A MÚLT SZÓKIMONDÓ ÉS MODERN MESTERE” Stephen Fry életművének margójára „Nem főnevek, hanem igék vagyunk. Nem egy dolog vagyok – színész, író –, hanem egy személy, aki műveli ezeket a dolgokat – játszom, írok –, és sosem tudom előre, mit fogok legközelebb csinálni. Úgy gondolom, ha főnévként tekintesz magadra, akkor bebörtönzöd magad.” (Stephen Fry)

Stephen Fry vitathatatlanul a világörökség része, munkásságával beírta magát az egyetemes köztudatba. Napjaink egyik legsikeresebb írója, műsorvezetője, a BAFTA-díjátadók sokéves házigazdája, dokumentumfilmek szereplője, rendező, blogger, és nem utolsósorban kiváló színész és szinkronhang. Külön büszkeségünk lehet, hogy magyar származású, még ha sajnos nem is tanulta meg a nyelvünket. A világ egyik legismertebb meleg személyisége, ezért különösen fontos, hogy megemlékezzünk erről a nem mindennapi életútról.

ry megkerülhetetlen fogalom napjaink kulturális életében, a 21. századi kultúrember megtestesítője, aki rajong a kütyükért és a modern felfogásért, mégis a régi időkből szól hozzánk nem mindennapi, kellemes, ám sokszor csípős és szókimondó hangján. Oscar Wilde, P. G. Wodehouse és Sherlock Holmes rajongója, Wilde kulturális örökségének hordozója és újjáértelmezője is egyben. Stephen John Fry 1957. augusztus 24-én született Londonban. Édesapja, az angol származású Alan John Fry fizikus-feltaláló, anyja Neumann Mariann Éva (angolosan Marianne Eve Newman). Anyai nagyszülei, a zsidó származású Martin és Rosa Neumann 1927-ben a mai Szlovákia, annak idején az Osztrák-Magyar Monarchia területén található Nagysurányból emigráltak Angliába. Stephen számos rokona náci haláltáborokban veszett oda, nem véletlen, hogy egyik könyve – személyes kedvencem –, a „Csináljunk történelmet!” is Adolf Hitlerrel foglalkozik. Fry büszke a magyar gyökereire, és mint a nyelvek szerelmese, nagyon sajnálja, hogy nem tanult meg magyarul. Rendkívüli intelligenciája ellenére a tanulás nem volt az erőssége, két iskolából is kicsapták, tizenhét évesen pedig, miután elvégezte a Norfolk technológiai és művészeti iskolát, hitelkártya-lopáson kapták, amiért három hónapot ült börtönben. Ez élete meghatározó élménye volt, amelyet követően tanulásba kezdett, ösztöndíjjal felvételizhetett a Cambridge-i Egyetemre, amelynek azóta az egyik leghíresebb volt diákja. Cambridge élete fordulópontját jelentette, mert az angol irodalom szakos fiatalember itt ismerkedett meg legjobb barátaival. Egy bizonyos Emma Thompson nevű fiatal hölgy hamar jó barátja lett, aki bemutatta őt akkori párjának, egy bizonyos Hugh Laurie-nak, akivel az évtizedek alatt számos maradandó alkotást hagytak örökül az angol humor és irodalom kedvelőire. Fry végül dicsérettel diplomázott, de miként példaképe, Oscar Wilde Oxfordban, ő sem lett professzor Cambridge-ben – helyette a tévéképernyő felé fordult. 1982-ben került adásba a The Cellar Tapes című komédiarevü, amely elnyerte a stúdió tetszését, ezért folytatásokat kértek. Ez volt az Alfresco (1983–1984), amelynek második és harmadik évadát Fry és Laurie már Emma Thompsonnal, Robbie Coltrane-nel és a brit irodalom másik fenegyerekével, Ben Eltonnal karöltve készítette el, és ezzel a tévés komédia népszerű nagykövetei lettek a Monthy Python csapata után. Fry és Laurie sikerei ezután kezdődtek igazán, hiszen a BBC korai, ekkor még alakulóban lévő tévécsatornája, amely sokak mellett Sir David

Attenborough-t is a világnak adta, az évek során számos műsorkészítési lehetőséget biztosított a páros számára. 1983 és 1989 között aztán felforgatták a brit történelmet a Fekete Viperával, (Blackadder) a BBC azóta klasszikussá vált sorozatával, amely 4 évadot és 3 különkiadást élt meg.

A lelkes jó barátok arra vállalkoztak, hogy népük dicső múltját a középkortól az I. világháborúig elevenítsék meg, természetesen kellő iróniával fűszerezve. Richard Curtis, Rowan Atkinson (akit nálunk főként még sajnos mindig csak Mr. Beanként aposztrofál a nézők nagy része, pedig ő is drága kincs az angol filmművészetben) és Ben Elton tollat ragadtak, és megszületett a máig második legjobb szituációs komédiának tartott sorozat. Stephen Fry és Hugh Laurie írói sikerei nem tekinthetőek véletlennek, hiszen évtizedekig írtak forgatókönyveket, és mellette színészként olyan sorozatokban szerepeltek, amelyek a szórakoztatást és a humort irodalmi szintre emelték – ahogy annak előtte már Stephen példaképei, P. G. Wodehouse és Oscar Wilde is tette. Stephen Fry írói vénája az 1980-as években mutatkozott meg igazán. Különböző újságcikkeken és két korábbi színházi darabon túl regényeket – közülük több magyarul is megjelent –, egyéb könyveket (cikkgyűjteményt, útmutatót versíráshoz), valamint három életrajzi kötetet is írt. Első filmjét 1992-ben rendezte Peter’s Friend’s (Szilveszteri durranások) címmel, amely a szilveszteri műsorkínálatban elfoglalt állandó helyét meghazudtolva nem egy egyszerű könnyed és vidám alkotás. 1997-ben aztán elérkezett az a szerep, amelyre Stephen Fry bevallottan megszületett: Brian Gilbert Wilde (Oscar Wilde szerelmei) című filmjében eljátszhatta azt a személyiséget (az író túlságosan silány jelző lenne Oscar Wilde jellemzésére), aki fiatalkorától fogva jelentős hatással volt rá. Stephen Fry kiválóan összefoglalta a Wildedal kapcsolatos legnagyobb félreértést, amit ez a finom és rendkívül igényes alkotás el kívánt oszlatni:

Mozaik

Az, hogy egy páváskodó, pozőr pojáca volt. Egy vihorászó epigrammaautomata. Bonmot-gyártó gép. Önelégült finomkodó. A helyes megoldás ezzel szemben az, hogy megfontolt, figyelmes, előzékeny, végtelenül tapintatos és udvarias ember volt. Az elképzelhető legkülönbözőbb személyiségeket is könnyűszerrel levette a lábukról. Fry alakítása nemzetközi elismerést szerzett neki. Az elkövetkező években több nagy sikerű mozifilmben is láthattuk, mint a V, mint Vérbosszú, vagy a Galaxis útikalauz stopposoknak. Az utóbbi években Guy Ritchie Sherlock Holmes-adaptációiban, Tim Burton Alice Csodaországban, illetve Peter Jackson J. R. R. Tolkien A hobbit című regényéből készített trilógiájában is feltűnt jelentős és maradandó mellékszerepekben. Fry televíziós műsorvezetőként a QI című tudományos műsort vezette 2003–2015 között. Évekig volt a BAFTAdíjátadó házigazdája, kellemes hangját pedig a Harry Potterhangoskönyvekben is hallhatjuk. Fry ezek mellett közismert dokumentumsorozatairól is, ezek közül talán a Stephen Fry in America (2008), a Stephen Fry in

Central America (2015), a The Machine That Made Us (2008) és a Wagner and Me (2010) a legismertebbek. 2013-ban forgatta le az Out There című dokumentumfilmet, amely az LMBT emberek helyzetét mutatja be a világban. Fry az egyik legismertebb nyíltan meleg személy a világon, aki homoszexualitását nehezen dolgozta fel, állítása szerint 16 évig nem volt szexuális kapcsolata senkivel sem. 2012-ben öngyilkos akart lenni, mániás depresszióval és bipoláris zavarral küzdött. Ezt követően vallott évekig tartó kokainfüggőségéről és alkoholizmusáról. Hányatott magánélet után azonban szerencsére révbe ért: 2015. január 17-én házasságot kötött partnerével, Elliott Spencerrel, akivel boldog házasságban él. Fry tetteivel és megszólalásaival egyaránt küzd az LMBTQI emberek jogegyenlőségéért és elfogadásáért, emiatt gyakran kerül összetűzésbe a katolikus egyházzal is. Fry lelkes természetvédő is, elég, ha csak A világ, ahogy most látod utoljára című sorozatára gondolunk. Nick Greennel karöltve hozták létre a Bear Rescue Foundation nevű jótékonysági alapítványt, hogy medvéket mentsenek és ápoljanak. Fry egyébként is a mackók megszállottja, hatalmas plüssgyűjteménnyel rendelkezik. Fry számos címet is birtokol: a Noël Coward irodalmi társaság alelnöke, a cambridge-i Queens’ College és a Cardiff University tiszteletbeli tagja, a Sherlock Holmes Társaság és az Oscar Wilde Society tiszteletbeli tagja. Régi korok nagy utazója és csodálója ő, aki a ma emberének ad szellemes, egyedi, mégis megfontolandó útmutatást az életről, vallásról, szerelemről, a fociról, vagy éppen a könyvnyomtatásról. Olyan kincs, akit érdemes megbecsülni és büszkének lenni rá magyarként, művészként, LMBTQ személyként, emberként egyaránt. Írta: Talabos Dávidné Dr. Lukács Nikolett

MÁTRIX ÉS GENDER Idén ünnepli huszadik szülinapját minden idők leghíresebb, transzneműek által rendezett filmje. A Mátrixra azonban megjelenése pillanatában még mindenki inkább végtelenül maszkulin, nerd akciófilmként tekintett, mintsem queer filmként. Ám ha Lana és Lily Wachowski alkotását a coming outjukon keresztül szemléljük, egészen érdekes, új összefüggések merülhetnek fel a Mátrix szövetében.

okak szerint 1999 volt Hollywood történetének legsikeresebb éve. Valami furcsa csoda folytán ebben az esztendőben több tucat olyan film került a mozikba, amik nemcsak dollármilliókat hoztak, de egytől egyig korszakalkotók lettek. Elég csak a Harcosok klubját, a Hatodik érzéket vagy az Amerikai szépséget említeni – kevés olyan ember van, akinek mindezek hallatán ne ugrana be egy képkocka, vagy legalább ne merült volna fel valamelyik cím egy unalmas, de egyébként aranyos bölcsésszel eltöltött Netflix’n’chill-session alatt. Ám egyetlen ’99-es film sem volt akkora hatással napjaink kultúrájára, mint a Mátrix. Egyrészt grandiozitásával és bravúros képi megoldásaival cinefilek millióit bolondította magába, másrészt központi konfliktusa az ezredforduló

hajnalán húsba vágóan aktuális volt. Mi van akkor, ha a gépek átveszik felettünk az uralmat úgy, hogy azt észre sem vesszük? Pontosabban: mi van akkor, ha ez a valóság nem is a valóság, hanem egy mesterséges konstrukció? A világsajtó ugyanis akkoriban a Y2K-től, a digitális apokalipszis próféciájától volt hangos. Mivel a világ számítógépei nem tudták értelmezni a 20-szal kezdődő évszámokat, még a képzett informatikusok is attól rettegtek, hogy a megzavarodott gépek elengedik az emberiség kezét. Ha éjfélt üt az óra, repülőgépek kezdenek majd potyogni az égből, meghibásodnak az atomerőművek, és mind meghalunk. A világvége természetesen nem jött el, az emberiség azonban rádöbbent a digitális világgal szembeni kiszolgáltatottságára. Az internet előretörése pedig csak

Mozgókép tovább rontott a helyzeten. A világ, amiben addig éltünk, hirtelen nagyobbnak és átláthatatlanabbnak tűnt, mint azelőtt valaha volt. Ez pedig sokakban egyfajta nyugtalanságot, szorongást, vagy ha úgy tetszik, diszfóriát okozott. (És okoz is a mai napig – elég csak a közösségi média ellentmondásos megítélésére gondolni.) Akkoriban a Mátrix csupán e digitális félelemmel foglalkozó disztópiának tűnt. Aztán amikor a film rendezőtestvérpárjának egyik tagja 2003-ban a nyilvánosság előtt is felvállalta, hogy transzszexuális, felmerült a gyanú, hogy a konstruált valóság kereteit szétfeszítő Neo története személyesebb tapasztalatból táplálkozik. Amikor pedig 13 évvel később a másik testvér is transzként coming outolt, a Wachowski-nővérek egész életműve más megvilágításba került. Ma már a kritikusok nagy része úgy tartja, hogy a Mátrix nemcsak szimpla sci-fiként, hanem transz-allegóriaként is értelmezhető. A Keanu Reeves által megformált Thomas J. Anderson kettős életet él: nappal egy szoftverfejlesztő cég csinovnyikjaként tevékenykedik, éjjelente Neo álnéven hekkel. Régóta nem leli helyét ebben a világban, a mindennapok nyomasztó egyhangúsága és a depresszió elől pedig az internetes mélybúvárkodásba menekül. Itt bukkan rá egy hatalmas rendszerre, a Mátrixra, amelyen ő maga sem tud kiigazodni. Neót hamarosan más hekkerek keresik fel, akiket csupán az online térből ismer, hogy közöljék vele, veszélyben van, és csak akkor kaphat választ az őt nyomasztó kérdésekre, ha beveszi a vörös pirulát. A bebogyózott Neo számára világossá válik, hogy az, amit eddig valóságnak gondolt, csupán egy gépek által alkotott

mesterséges konstrukció, ő pedig ennek a bizonoys Mátrixnak a rabszolgája. Ám amint Neo felismeri, hogy a környezete nem valódi, az attól a pillanattól kezdve bárki lehet, és bármit megtehet. Itt csak az elme a fontos, hisz ez a világ is csak az elmében létezik, a test pedig egy szabadon formálható, elenyésző tényező, amely nem akadálya többé semminek. Ezen a szemüvegen keresztül nézve a párhuzam több mint egyértelmű: egyrészt annak idején az internetes csetszobák voltak az identitással való kísérletezés legbiztonságosabb terei. A biológiai nemétől függetlenül bárki bármilyen alteregót alkothatott magának, és – ha ugyan csak egy-egy rövid beszélgetés erejéig – azzá válhatott, akivé csak szeretett volna. A kilencvenes években sokaknak ez jelentette az első lépést afelé, hogy önmaguk előtt is felvállalják identitásukat. A burokban és önhazugságban élő emberek, amint elég időt töltöttek ezekben a safe space-ekben, rájöttek arra, hogy eddig a saját életük köszönőviszonyban sem volt a valósággal. Ahogy azonban megrepedt ez a burok, Neo módjára kénytelenek voltak szembenézni a rideg külvilággal is. Másrészt azonban nehéz nem belelátni ebbe a történetbe a genderelméletet sem, amely szerint a nem és annak binaritása egy társadalmi konstrukció, ennek szűkös keretei között pedig szinte minden queer (és nem queer) ember szenved. Főleg azok az előbújás előtt álló transz emberek, akikben ezek a keretek elviselhetetlen szorongást, diszfóriát okoznak. Azok viszont, akik a vörös pirulát választják, és elhatározzák, hogy kilépnek a virtuális, kétpólusú gender világából, egy kis közösségen kívül durva ellenállásba és értetlenkedésbe ütköznek, és kénytelenek harcolni a saját

igazukért olyan vádak közepette, hogy szembemennek a fizikai valósággal. A filmbéli Mátrix-lakók nem tudják, hogy a Mátrixban élnek – abban a pillanatban viszont, hogy felfeslik a konstrukció szövete, sokan ösztönből vagy tudatosan küzdeni kezdenek a lázadók ellen, és igyekeznek kilökni őket maguk közül. Hisz sokaknak kényelmesebb a rendszer rabszolgájának maradni, mivel ebben nőttek fel; ha pedig felismerik, hogy eleddig egy illúzióban éltek, az egész életüket új alapokra kellene helyezniük. Ez pedig olyan teher, amit legtöbbjük képtelen lenne a elviselni. A Mátrix a fent taglaltakon túl egészen explicit apróságokban is igyekszik felhívni a figyelmet saját allegóriájára. Trinity-ről, a talpraesett hekkerről Neo egészen addig azt hiszi, hogy férfi, míg élőben nem találkoznak, erre pedig Trinity csak finoman annyit válaszol, minden fiú azt hiszi. A kifejezetten androgün megjelenésű Switch pedig eredetileg egy olyan szereplő lett volna, aki egyszer fiúként, egyszer lányként csatlakozik vissza a Mátrixba minden egyes alkalommal. A Warner azonban kihúzatta Wachowskiékkal a karakter ezen tulajdonságát, mondván, hogy a nézők nem értenék. Switch így sajnos csak lányként jelenik meg a filmben, azonban kifejezetten androgün megjelenést kapott, és ő az egyetlen, aki fehér ruhában lép a Mátrixba a lázadók közül. Külön érdekesség, hogy a világ leghíresebb transznemű rendezőinek queer filmje elsősorban mégsem az LMBTQ közösségnek lett fontos kulturális referencia, hanem a sors fintoraként a férfijogi aktivistáknak. A men’s rights

mozgalmakban, a pick-up artist (PUA) közösségekben és az inceleknél a red pill, azaz a vörös tabletta fogalma az egyik legfontosabb szimbólummá vált – ám ők nem a társadalmi konstrukció szorításából vagy egy virtuális börtönből szabadulnak vele, hanem az értelmezésük szerint a férfiakat elnyomó feminizmus béklyói alól. A red pill égisze alatt olyan kártékony elméleteket és elnevezéseket is lenyomnak a törékeny maszkulinitásukat féltő férfiak torkán, mint a hipergámia, vagy a Stacy-k, a Chadek és a Normie-k rendszere, ezek pedig nemhogy feloldanák, sokkal inkább újra megkeményítik a Mátrix szűkös határait. A Mátrix ilyenformán egyértelműen alkalmas arra, hogy megmutassa: a gender diszfória a többi szorongáshoz hasonlóan ugyanúgy mélyen emberi és érvényes érzés, hisz nem véletlenül tudtak a film alapkonfliktusával milliók azonosulni a kilencvenes évek végén. Egy jó film egyértelműen jó film marad, bárhogy is változzon a kontextusa. Az pedig, hogy lassanként kiderül, nemcsak sima akciófilmről van szó, hanem a kilencvenes évek egyik legfontosabb, máig lappangó queer alkotásáról, az egyes rajongókat arra is inspirálhat, hogy átgondolják, hogyan is álltak eddig a transzneműség témájához, és hogyan álljanak ezután. Írta: Dobány Péter

Kristóf világa

HŐSEINK ÉS AZ Ő HŐSEIK A „kimondatlan coming out”jelenség a popkultúrában Sokféle előbújás van a világon, és bár minden olyan pillanat, amikor valaki kiáll a világ elé, felvállalva LMBTQ identitását, hatalmasat lendít az elfogadáson, vannak és voltak gay ikonok, akik sosem tették meg ezt a lépést. Olyan is akad, aki miután kimondta, visszavonta, és olyan is, aki élete legnagyobb tévedéseként élte meg a coming outot. A populáris és LMBTQ kultúra mindig kéz a kézben járt, de erről a nyolcvanas évekig nem volt ildomos nyilvánosan beszélni. A tudatos előbújás mint társadalmi jelenség és közösséget inspiráló erő pedig egészen a kilencvenes évek elejéig váratott magára. „Szegény George, sosem volt békében a szexualitásával” – mondta Elton John, miután George Michael halálhíre futótűzként terjedt el, és mindenkinek akadt mondandója arról, miért kellett túl korán elbúcsúznunk a Careless Whisper, a Freedom, és az Outside zeneszerző-előadójától. „Amikor megértettem, hogy meleg vagyok, két választásom volt: vagy együtt élek vele, vagy belehalok. Én az életet választottam” – folytatta Elton, kijelentve: bár a Wham! énekese afféle meleg ikonként él a köztudatban, valójában sosem lépett volna az előbújás útjára, ha a kilencvenes évek végén nem kapja rajta

egy rendőr egy nyilvános mosdóban, és nem lesz világraszóló szenzáció az esetből. Ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy maga Elton sem „bújt elő” homoszexuálisként, hanem csupán a hetvenes évek második felében a Rolling Stone magazinnak adott interjújában nyilatkozott így: „szerintem mindenki biszexuális egy bizonyos szintig.” Ezt a kijelentést a médiatörténelem ugyan megjelölte mint coming outot, ám a tényleges előbújás 1992-ig váratott magára – két és fél évtizeddel

zenei karrierjének kezdete után, mikor is egy magazinnak elmondta: „megbékéltem azzal, hogy meleg vagyok.” Elton mostanra egyértelműen büszke és boldog támogatója az LMBTQ mozgalomnak. Ám mielőtt a Rocketman című film először mutatta be igazán nyíltan Elton John magánéletét – amelyre természetesen a film egyik alkotójaként áldását adta –, a világot a Queen-film tartotta lázban: Freddie Mercury-ról a teljes univerzumnak meggyőződése, hogy ő volt a meleg ikonok legbüszkébbike. Ám a valóságban a Queen frontembere sohasem beszélt nyilvánosan a homoszexualitásáról vagy a pride-mozgalom iránti támogatásáról. És bár egyértelmű, hogy akkoriban óriási rizikót jelentett egy művésznek ilyen megosztó témával előhozakodni, fontos megjegyezni: a Stonewall-lázadás 50 évvel ezelőtt történt, megelőzve a fent említett előadók LMBT (in)aktivizmusát, és már akkoriban is voltak művészek, előadók, akik büszkén álltak ki a „másság” elfogadtatása mellett. Ott volt például Andy Warhol, aki már az ötvenes években csókolózó férfiakról rajzolt képeket állított ki, vagy a Village People együttes, akikre leginkább a YMCA című giga-sláger kapcsán emlékszünk, pedig ők voltak azok, akik már 1969-ben kendőzetlenül beszéltek róla: a melegeknek, leszbikusoknak, transzszexuálisoknak is joguk van a szabadsághoz. A hetvenes években már – bár nem így nevezték – pride

tüntetéseket szerveztek, és David Bowie már ekkor nyilatkozott saját homoszexualitásáról, ahogyan a meleg közösség támogatásáról is. A nyolcvanas években pedig nem Gloria Gaynor – akit ma LMBTQ ikonként ünneplünk – nyilvánult meg a meleg orientációval vagy identitással kapcsolatban, hanem olyan előadók és művészek, akiket általában nem is említ a mainstream média, amikor melegjogi küzdelem történelméről beszélgetünk. Ilyen művész Andy Bell, az Erasure zenekar énekese, aki már akkoriban férfiakhoz írt szintipop-slágereket, amikor még Madonna sem emelte fel a hangját értünk. Ahogyan Cher vagy Cyndi Lauper sem. Félreértés ne essék, egyetlen coming out, egyetlen támogató szó erejéből sem von le, hogy mikor történt – csupán fontos ismerni és elismerni, mit jelentett a zászlónkat lengetni akkoriban, amikor még egyáltalán nem volt „menő”. Hogy kik kövezték ki az utat Adam Lambertnek, aki ma már épp hogy csak mellékesen kijelentheti: „Gondolom, senkit sem lep meg, hogy meleg vagyok.” Mindannyiuknak köszönettel és hálával tartozunk, és mindannyiukkal napról napra közelebb kerülünk egy olyan világhoz, ahol a coming out se nem sérti, se nem segíti egy művész karrierét – egyszerűen csak... természetes. Írta: Steiner Kristóf |

i @whitecityboy 31

Pozitív szemmel

„MIKOR KILÉPTEM A SZŰRŐÁLLOMÁS AJTAJÁN, ELEREDTEK A KÖNNYEIM”

A Háttér Társaság szervezésében év eleje óta kéthetente kerül megrendezésre közösségi találkozó HIV-vel élő magyarok részére. A kötetlen beszélgetések mindenki előtt nyitottak, akit érint a betegség. E rovat keretein belül a következő hónapokban azon rendszeres résztvevőket mutatjuk be, akik szívesen vállalták, hogy a Humen olvasóival is megosztják történetüket.

harmincas évei elején járó Karcsi egészen fiatalon találkozott először a HIV-vel, sőt az AIDS-cel is. Emlékszik, amikor szinte még gyerekként a televízióban látta Tom Hanks főszereplésével a Philadelphia című filmet. A képsorokat, ahogy Andrew Beckettet az AIDS végstádium lassan teljesen ledönti a lábáról, hogy végül egy kórházi ágyon, kihullott hajjal, csontsoványra fogyva haljon meg. Aztán egyetemistaként végignézte A fiúk a klubból című sorozatot, amelyben szintén volt egy HIV-vel élő szereplő, Ben Bruckner, aki a második

évadtól járt a főszereplő Michael Novotnyval. Ekkorra azonban már a HIV is teljesen más ábrázolást kapott, mint 1993-ban. Már nem feltétlenül jelentett egyet a halálos ítélettel, az új gyógyszereknek köszönhetően együtt lehetett élni vele, és egyre több HIV-negatív meleg férfi mert párkapcsolatot kialakítani érintettel. Karcsi egyetemistaként költözött Budapestre, a meleg életbe is itt kóstolt bele igazán. Bár a HIV-ről a húszas évei első felében nem tudott túl sokat, azzal azért tisztában volt, hogy

vérrel és spermával terjed, és az óvszer a legbiztonságosabb védekezőeszköz ellene. Bár nem állítja, hogy minden alkalommal élt is vele, az esetek döntő többségében – különösen, amikor olyan fiúról volt szó, akivel azelőtt soha nem volt együtt, és a státuszáról sem tudott semmit – azért igenis felkerült a gumi. Problémája nem volt vele soha, nem érezte úgy, hogy csökkentené a szex élvezeti faktorát. „Soha nem féltem a HIV-től, nem számoltam azzal, hogy nekem ez lesz a sorsom” – meséli. 2014 őszén aztán két barátjával külföldön járt. Szerinte mindegy, hogy hol, a lényeg, hogy egy európai nagyvárosban, ahol szombat este ellátogattak az egyik népszerű belvárosi meleg szórakozóhelyre. Az éjszaka úgy alakult, mint bármelyik másik hasonló: ivás, tánc és beszélgetés váltották egymást késő estig. Egy ponton azonban Karcsi barátai elmaradoztak – elbúcsúztak, hazamentek, ő azonban maradni akart. Az ezt követő órák azonban teljesen kiestek az emlékezetéből. Mivel nem ivott többet vagy mást, mint amit egyébként is szokott bulik alkalmával, így – tűnjön bármennyire is filmbe illően – az egyetlen dolog, amire gyanakodni tud, hogy az este egy pontján valaki valamit öntött az egyik italába. Az általa elfogyasztott mennyiség ugyanis egyáltalán nem indokolta, hogy ilyen hosszú filmszakadás következzen be. A következő tiszta emléke az volt, hogy a szállás felé sétál a hajnali szürkületben. A legrosszabbra is felkészülve másnap, ébredés után alaposan megvizsgálta magát, nem történt-e olyasmi, aminek fizikai nyoma is lehet? Biztos volt benne, hogy behatolás nem történt, azonban tusolás közben figyelmes lett rá, hogy a makkja alatti lágy bőrfelületen van egy vörös heg, ami előző este még nem volt ott. A következő napokban igyekezett keveset gondolni az estére, azonban két hétre rá szombat este akarva-akaratlanul is eszébe jutott. Egy barátja járt nála látogatóban, a Fűrész-filmek valamelyikét nézték. „Olvastam azelőtt arról, hogy a HIV-fertőzést azért nehéz szűrés nélkül észlelni, mert nincs sajátos tünete. Mintha átszaladna rajtad egy vírus. Hőemelkedés, esetleg láz, hasmenés, ami ilyenkor előfordul” – idézi fel. Úgy volt hát vele, hogy ha másnap reggel is tünetmentesen ébred, akkor talán megúszta. De hőemelkedéssel kelt. Érdekes módon ahelyett, hogy megijedt vagy pánikba esett volna, Karcsin nyugalom lett úrrá. Abban, hogy baj van, csak megerősítette, hogy pár nappal később 38-39 fokos láza és hasmenése lett, ami napokig kitartott – majd ahogy jött, úgy el is múlt. Ekkor már 2014 októberének vége volt, és elhatározta, hogy januárban elmegy szűrésre. De miért várt olyan sokat, miért nem nézett szembe minél hamarabb az igazsággal? „Közeledtek az ünnepek, én pedig nem akartam azzal a tudattal karácsonyozni otthon a családommal, hogy tudom, HIV-pozitív vagyok.” Január elején Karcsi aztán összeszedte a bátorságát, és egy hétköznap este orvos végzettségű barátjával elmentek a Karolina úti anonim szűrőhelyre gyorstesztet végeztetni, amely során az ujjbegyből vett vérmintával körülbelül

BIZALOM • MEGBÍZHATÓSÁG TISZTELET • KEDVESSÉG

NEMIGYÓGYÁSZAT STD SZŰRÉS SEBÉSZET UROLÓGIA PROKTOLÓGIA BŐRGYÓGYÁSZAT FÜL-ORR-GÉGÉSZET ORVOSI KOZMETIKA ESZTÉTIKAI KEZELÉSEK ÉS BEAVATKOZÁSOK ULTRAHANG VIZSGÁLATOK LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK PSZICHOLÓGIAI TANÁCSADÁS

1053 Budapest, Ferenciek tere 7-8. III. lépcsőház 2. em. Telefon: +36 30 870 7427 +36 30 372 6832 info@boc.hu • www.boc.hu

Pozitív szemmel 20 percen belül kimutatható a HIV-státusz. Emlékszik, ahogy a váróban ült, és pont rálátott a nyitott ajtón túl az ügyintéző hölgyre, ahogy a gyorsteszteket vizsgálja és megakad az egyiken a szeme. Hosszasan nézte, még a falra függesztett táblázatot is átnézte. Karcsi ekkor már tudta, hogy az az ő tesztje. Nem is tévedett, az orvos pár percen belül behívta a szobába. Elmondta neki, hogy a teszt feltételes pozitív lett, amelyet további két vérvétellel tudnak megerősíteni. Kérdezte, van-e valaki, aki hazakíséri, vagy akivel tud beszélni. „Mikor kiléptem a szűrőállomás ajtaján, eleredtek a könnyeim. De azóta nem sírtam a HIV miatt.” Bár Karcsi innentől biztos volt benne, hogy HIV-pozitív, a további két vérvételt kötelező jelleggel meg kellett ejteni – és mindkettő pozitív lett. A következő hónapokban annyi volt a feladata, hogy havonta vérvételre ment a Mária utcai Országos STD Centrumba, ahol figyelték a vírusszámát. Akkoriban ugyanis a kiszűrés után nem kezdődött el azonnal a gyógyszeres kezelés, az orvosok határozták meg, hogy mikortól szükséges. Karcsi esetében ez a pillanat 2015 augusztusában jött el. Már előtte sejtette, júliusban ugyanis volt egy megfázása, amiből két hét alatt sikerült csak kijönnie – a korábban szokásos 1-2 nap helyett. A vírusszáma ekkor 80 ezer környékén járt. Összehasonlításul: sok HIV-vel élőnek a vírusszáma már több milliós, mikor kiszűrik. Mivel Budapesten élt, így Karcsinak a gyógyszeres kezelés megkezdésére a Szent László Kórházba kellett elmennie. Ugyanaz a barátja kísérte el első alkalommal, aki a szűrésre is. Ugyanolyan várótermet kell elképzelni, mint bármelyik másik: székek állnak körben a fal mentén, a nővérek pedig egymás után hívják be a soron következőt. Bár mind a nővérek, mind az orvosok nagyon kedvesek, segítőkészek és érdeklődőek, Karcsit mégis zavarja, hogy a hely nem biztosít semmi diszkréciót. „Volt már olyan, hogy ismerősbe futottam bele, és bár egyszer sem volt kínos, mégsem akartam volna feltétlenül, hogy megtudják, mi a helyzet velem. Arról nem is beszélve, hogy mi van akkor, ha olyan lát meg ott, aki rólam tudja, ki vagyok, de én őt nem ismerem? Ki tudja, ő kinek adja tovább az információt? Onnantól teljesen kicsúszik a kezemből annak irányítása, hogy kinek van tudomása a státuszomról és kinek nem.” Az első kórházi látogatás után meg is kapta az első havi gyógyszerét. Két pirulát kell szednie naponta, étkezés után. Hogy pontosan mikor, ez Karcsira van bízva, a lényeg az volt, hogy ha kijelöl egy időpontot, azt onnantól mindig tartsa be és igyekezzen nap mint nap ugyanakkor bevenni a gyógyszereket. E piruláknak nincs mellékhatása, és a vírusszámát egy hónap alatt levitték 80 ezerről 50-re. A második hónapban pedig már nullás volt a vírusszáma, tehát kimutathatatlan, és nem is tud mást fertőzni. Karcsi megfertőződése óta öt év, a gyógyszerszedés megkezdése óta valamivel több mint négy év telt el. Azt mondja, a mindennapokban eszébe sem jut, hogy HIV-pozitív. Egyetlen alkalom emlékezteti csak rá, mikor a telefon jelezni kezd, hogy ideje bevenni a gyógyszert. A vírusszáma azóta is

nullás, a Szent László Kórházba háromhavonta jár – ilyenkor kapja meg három hónapra előre a gyógyszereit (amikért csak dobozdíjat kell fizetni, ami havonta és dobozonként 300 forint), és minden második alkalommal vért is vesznek tőle, hogy lássák, továbbra is minden rendben van-e. Ezt egyedül csak az a szituáció veszélyeztetné, ha nem szedné, vagy nem fegyelmezetten szedné a gyógyszereit. „Gyűlölök titkolózni, így nem tudtam megállni, hogy ne mondjam el legalább a barátainak” – utal arra, hogy bár sokan azt tanácsolják, senkinek se mondja el az ember, hogy HIV-vel él, ő máshogy döntött. Bár barátai többsége először megijedt, féltette, látták rajta, hogy milyen jól kezeli, és az egészsége is milyen kitűnő, így már ők sem aggodalmaskodnak miatta. Úgy gondolja, azért is volt ilyen könnyű feldolgoznia a HIV-et, mert előtte is volt már róla tudása – tisztában volt vele, hogy nem halálos vírus, teljes értékű életet lehet élni mellette. Ma már ugyanilyen egyszerűséggel igyekszik kezelni ismerkedéskor is. „Szerencsés vagyok, összesen két olyan fiú volt, aki emiatt azt mondta, hogy nem tudna, nem akarna járni velem. Ez a kettő is még az első háromnegyed évben volt, amikor nem szedtem a gyógyszert, és valószínűleg az én hozzáállásom is kevésbé volt még magabiztos.” Persze, mint a legtöbb HIV-vel élőnek, neki is hatalmas dilemmát jelent, hogy azzal, akivel ismerkedik, mikor ossza meg HIVstátuszát. Ezzel kapcsolatban nincs univerzális megoldás. „Az ember nem szívesen hozza ezt fel az első randin. De akkor mikor? A harmadikon? Vagy az első szex előtt? Utána? Nehéz megjósolni, ki hogyan reagál a hírre.” Karcsi ma már egyáltalán nem gondolja azt, hogy a HIV miatt nehezebb lenne párt találnia. Úgy látja, a magyar melegek egyre tájékozottabbak a témában, egyre többen mernek róla tabuk nélkül beszélni, és ezáltal nyitottabbak is arra, hogy HIV-vel élővel ismerkedjenek. Több olyan meleg párt is ismer maga körül, ahol a pár egyik tagja HIV-pozitív, a másik pedig negatív, és olyanokat is, ahol mindketten HIV-vel élnek. Szerinte neki sincs mitől tartania. A HIV semmit nem vett el az életéből. Sőt, rengeteg tanulságot adott. Írta: Waliduda Dániel |

i @waliduda

Pozitív Szemmel – Rólad. Veled. Érted. HIV-vel élsz és vágysz egy közösségre? Gyere el a Háttér Társaság által szervezett, kéthetente péntek esténként megrendezésre kerülő közösségi eseményre! További információ a Háttér Társaság Facebook-oldalán a „Pozitív Szemmel – Közösségi találkozó” nevű esemény alatt.

Meg tudja állapítani? Chlamydia-fertőzésem van

INGYENES ORVOSI RENDELÉS INGYENES VIZSGÁLATOK INGYENES KOCKÁZAT CSÖKKENTŐ OKTATÁS

Semmelweis Egyetem Bőrklinika, Országos STD Centrum, Mária u. 41., Budapest, 1085

http://semmelweis.hu/bor klinika/stipnet/

Klinikai vizsgálat olyan férrak számára, akik férrakkal létesítenek szexuális kapcsolatot, melyet a nèmet HIV Kutató Intézet vezet. more: www.stipnet.eu/study

Pink topik

MÉG MINDIG… Még mindig megremeg a kezem, keresem a szavakat. Még mindig nem tudok igazán, valóban, teljesen önmagam lenni. Sem a világ, sem a család előtt.

z ember szeretne – persze hogy szeretne! – őszintén, álarcok nélkül élni. Kiskoromban, amikor még nem tudtam minden érzelemnek nevet adni, inkább hallgattam, mert úgy éreztem, ez nem olyan egyszerű, mint a fájdalom vagy a boldogság, nem olyan könnyedén beazonosítható, ez kiemel az átlagból, és nem épp a legszerencsésebb értelemben. Csak abban voltam biztos, hogy jobb a sarokban ülni vagy meghúzódni az iskolapadban, mint beszélni – jobb megőrizni a szavakat, mint olyanokra bízni, akik gúnyt űznek az emberből. A hallgatás megbélyegez, és talán olyannak mutat, amilyen nem vagy, de néha piszkosul jól jön, én pedig így éltem túl az óvodát, később pedig a gimnáziumot. De az én arcom tükör, és ebben a tükörben sok minden látható. Nem értek olyan jól ahhoz, hogy elfedjem az érzelmeim – rajtam látszik a gyengeség, látszik a félelem, látszik a düh.

Úgy képzelem az óvoda időszakát, majd az iskola első éveit, mint egy vonatsínt, ami szépen, egyenesen fut, mígnem egy pontján feltűnik a váltó, én pedig hirtelen átsiklok egy addig láthatatlan szakaszra: az önismeret útjára. Ezt az utat mindig be tudtam azonosítani. Többnyire megállapítottam, milyen a közösség, aminek a tagja vagyok; az iskolában való megnyilvánulás egyébként is sok mindent elmond rólunk és a társainkról. Persze, jócskán akadtak olyanok, akiktől hallgattam az „Ez biztos buzi”, „Te gyáva nyuszi!”, „Na, szia buzikám” típusú becsesebbnél becsesebb beszólásokat, de otthon más volt a helyzet. A homoszexualitás mint téma sosem jött szóba. Ha a melegségre és a családom hozzá fűződő véleményére gondoltam, úgy éreztem, mintha egy sötét szobába csöppennék: tapogatózom, fel-alá járkálok, tárgyakba ütközöm, de nem tudom azokat beazonosítani – mint egy-egy érzés, ami számomra idegen.

elképzeltem. De ott a családom másik fele is, akik előtt nem nyíltam meg, akik csak hallomásból tudhatnak róla, vagy egyszerűen azért, mert sejtik. Megragadt bennem a közelmúltból egy eset. Nálunk vannak az édesanyám felőli unokatestvéreim, ülünk a hosszú asztalnál, a nap betűz az ablakon, odakint az udvaron filmbe illően szikrázik az érintetlen hótakaró. Bámulok ki az ablakon, elképzelhetetlenül hiányzik a barátom, és bennem rugózik az ingerület, hogy ha túlságosan sokat kérdezősködnek, színt vallok… Ezeknek az ebédeknek megvan az a feszült hangulata, ami lehetetlenné teszi, hogy igazán bekapcsolódjak a társalgásba, és ezt olyan szívesen eltörölném. Szeretnék közelebbi kapcsolatot ápolni velük és szeretném meglépni ezeket a láthatatlan lépcsőfokokat, de kevésnek érzem magam hozzá, bátortalannak. Pontosan egy hónnappal jártunk az első regényem megjelenése után – Végre sikerült valami elfogadhatót írni! –, ezt tudták ők is, a nagybátyám sokszor érdeklődött, hogy vagyok, mit írok. Őt korábban már beavattam, még az első szakításom után. Az egy olyan helyzet volt, ahol beszélnem kellett, és éppen vele voltam, bíztam benne, hogy megért. Furcsa lenne, ha pont ő nem – kevés nála empatikusabb embert ismerek.

Fotó: Horváth Liliána

Most, évekkel később édesanyám elmondta, hogy egy anya ismeri és felismeri a gyermekében rejlő érzéseket, de ő nem akart rám törni – kivárta, amíg megnyílok neki. Szeretném, ha minden anya, minden szülő ilyen lenne! Úgy érzem, nem vagyok elfogult, ha róla van szó; olyasmit kaptam tőle, amit mástól sosem: a bizonyosságot, hogy elfogad, és a legtökéletesebb tanácsot: hogy mindig a boldogságot válasszam. Azt vettem észre, hogy az agy játszik az emberrel. Hogy hiába vagyunk a saját testünk ura, néha felülkerekedik rajtunk. Nem akartam csalódás lenni. Nem akartam egyedül maradni, és nem akartam a magányt mint egyetlen társat. Féltem, hogy Anyu nem fogad el, hogy ez a tény – Igen, meleg vagyok! – végigszivárog a családon, és mindent befeketít. Most ott tartok, hogy a fél család tudja, támogatnak, mellettem állnak – és a valóság cseppet sem annyira szörnyű, mint azt elsőre

Szóval, ültünk az asztalnál, és egyszer csak felvetette, hogy reméli, hoztam neki a regényből. Ahhoz képest, hogy mennyire nyíltan élek, úgy éreztem, mintha a védőbástyám valamelyik pontját bombáznák. Bólintottam, és bementem a szobámba. Megfogtam két kötetet, dedikáltam, szép ajándéktasakba tettem. Álltam, pislogtam. A kezem a kilincsen, a gondolataim már vadul pörgették a következő percek lehetséges eseményeit. Oké, írtam egy LMBTQ regényt. Majd kiveszik a csomagolásból, mindenki ránéz, rögtön kiszúrják a két félmeztelen srácot… Csak az járt a fejemben, hogy: Még mindig remeg a kezem, keresem a szavakat. Még mindig nem tudok igazán, valóban, teljesen önmagam lenni. Sem a világ, sem a család előtt. Végül nem került ki az ajándékzacskóból a két kötet. Fogalmam sincs, hogy azért, mert látták rajtam a bizonytalanságot, vagy mert hosszú perceken át a szobában rejtőztem, és ez egyértelmű jel volt arra nézve, hogy én még nem állok készen rá, hogy a regényről beszéljek. Előttük nem. Pedig igazából csak a nagybátyám családjának reakciójától tartottam, holott az is lehet, hogy teljesen jól fogadnák. Az is lehet, hogy önmagam lehetnék. Hogy ez nem lenne baj. Hogy azáltal, hogy nekik is megnyílok, a kapcsolatunk új szintre lép. Titkon ebben bízom, ebben reménykedem. Azért meséltem el mindezt, hogy akik kevésbé értik a coming out folyamatát, lássák, hogy sosincs vége, újabb és újabb helyzetekben kell leküzdeni ezt az akadályt. És ami a legfontosabb: jobb félni, mint Írta: Sam Wilberry

HerStory

PABLLO VITTAR Brazília drag üdvöskéje

Nem volt korábban még szó soha olyan fiatal drag queenről a Herstory rovatában, mint Pabllo Vittar. Mégis fontos és érdemes beszélni róla, hiszen a 25 éves fiatalembernek dalai és videoklipjei révén sikerült berobbannia a popkultúrába egy olyan országban, amelynek viszonya az LMBTQ közösséggel – különösen a politika legfelső szintjein – finoman szólva sem kiegyensúlyozott.

a a közösségünk helyzetéről van szó, Brazília végletekig megosztott ország. Az azonos nemű párok 2010 óta fogadhatnak örökbe gyermeket, 2013 óta pedig az ország minden államában törvényesen köthetnek házasságot – több államban már ezt megelőzően is lehetőségük volt rá. Emellett szexuális orientációjukat nyíltan vállalva szolgálhatnak melegek és leszbikusok a seregben, diszkriminációellenes törvények védik nemcsak őket, de a transzneműeket is. Egy 2009-es felmérés szerint a férfi lakosság 10,3 százaléka meleg vagy biszexuális, a nők között ugyanez az arány 6,3 százalék. A Sao Paulo Pride a világ egyik legnagyobb queer ünnepélye a maga 4-5 milliós közönségével. Egy 2017-es felmérés szerint a brazilok 74 százaléka szerint a társadalomnak el kellene fogadnia a saját nemükhöz vonzódó embereket, miközben ebben az országban a legmagasabb a világon a homo- és transzfób indíttatásból elkövetett gyilkosságok száma – rendőrségi jelentések szerint csak 2017-ben 380-an estek áldozatául ilyen jellegű bűncselekménynek. Arról nem is beszélve, hogy 2019. január 1-jén hivatalba lépett az újonnan megválasztott elnök, Jair Bolsonaro, akiről mindent elmond, hogy egy alkalommal kijelentette: inkább látná holtan a fiát, mint hogy az meleg legyen. De intő jelek a visszaesésre sajnos korábban is voltak, 2017-ben például újra engedélyezték a melegeket átnevelő terápiákat, 2018 márciusában pedig meggyilkolták az ország legismertebb leszbikus politikai aktivistáját, a Rio de Janeiro-i közgyűlés tagját, Mariella Francót. Ebben a világban nőtt fel Pabllo Vittar, születési nevén Phabullo Rodrigues da Silva, akiből a szereplési vágy már egészen fiatalon, családi ünnepségek, születésnapok alkalmával is rendszeresen kitört. 13 évesen édesanyjával a délkelet-brazíliai Uberlandia városába költöztek, ahol hamarosan magukba szippantották a bárok és a fellépések. Az ismert előadókat megszemélyesítő performanszai olyan nagy népszerűségnek örvendtek, hogy ezekért idővel már pénzt is kért. Körülbelül 17 éves volt, amikor már drag queenként is egyre gyakrabban felbukkant a régió melegbárjaiban és a nagyvárosok pride felvonulásain. Kisugárzására és tehetségére idővel aztán a zenei világ is felfigyelt – ekkor választotta magának a Pabllo Vittar színpadi nevet is. Televízióban először 2014-ben bukkant fel, amikor előadta Whitney Houston I Have Nothing című dalát, majd rá egy évre YouTube-on is ismertté vált Open Bar című klipjével, amely négy hónap alatt egymilliós nézettséget ért el. De mindez semmi ahhoz képest, ami ezután jött. 2017 januárjában debütált első stúdióalbuma, a Vai Passar Mal és még ugyanebben a hónapban kijött Todo Dia című dala, ami fülbemászó dallama és szövege miatt hamar a brazil karneválok egyik legnépszerűbb slágerévé vált. Az

abszolút áttörést végül a K. O. című dal hozta meg neki, amely jelenleg 344 milliós megtekintésnél tart. De nincs oka szégyenkezni a Corpo Sensual miatt sem, amire 270 millió alkalommal kattintottak. 2018-ban Vittart Latin Grammy Awards-ra is jelölték – így ő lett az első professzionális drag queen, aki valaha Grammy-jelölést kapott. Olyan világhírű előadókkal dolgozott együtt az elmúlt években, mint a brazil Anitta és az amerikai Fergie, valamint Major Lazer, ami ugyancsak segített felhívni a figyelmet a brazil és általában a dél-amerikai LMBTQ közösségre. „Az igazság lehetőségét mutatod fel a képmutatás tengerében. Közszerepléseid hangot adnak az elhallgattatott embereknek” – írta róla egy alkalommal Fabio Assunção brazil színész. De miért fontos mindez? Az egyre ellenségesebb politikai és közéleti viszonyok között óriási jelentősége van annak, hogy Pabllo Vittar büszke queer emberként ki mer állni országvilág elé. Láthatósága erőt és reményt ad mindazoknak az LMBTQ közösségen belül, akik előítéletekkel teli környezetben élnek. Írta: Waliduda Dániel |

i @waliduda 39

DARK

WITH:

NICOLA ANTONIO

1085 Budapest, Csepreghy utca 2. G AY S A U N A B U D A P E S T. C O M

NAKED SPECIAL EDITION

NOVEMBER 22.

FRIDAY 22:00 AND:

ADAM BLAKE

DARK NAKED

EVERY FRIDAY

10 PM

EVERY SUNDAY

5 PM

Homokóra

PÁRKAPCSOLATI TANÁCSADÁS MELEGEKNEK? IGEN, LÉTEZIK! Interjú Riecke-Vincze Mártával és Riecke Verner Péterrel

Néhány évvel ezelőtt még cikinek vagy legalábbis takargatnivalónak számított, ha valaki pszichológushoz járt. Mára szerencsére megváltozott ez a helyzet, sőt, egyre több szakembertől kérhetünk segítséget. Riecke-Vincze Márta és Riecke Verner Péter például egy olyan házaspár, akik nemcsak heteróknak, hanem melegeknek is tartanak párkapcsolati tanácsadást. A coachpárral ez utóbbiról beszélgettünk. Hogyan vetődött fel bennetek az ötlet, hogy meleg pároknak nyújtsatok tanácsadást? Riecke-Vincze Márta: Eredetileg adószakértő vagyok, Verner pedig testőr. Mindkettő meglehetősen stresszes szakma a maga módján, ugyanakkor bármennyire is furcsa, mindkettőbe beleszövődnek a különböző emberi drámák, tragédiák. Azt látom magunk körül, hogy rövid idő után sorra bomlanak fel a párkapcsolatok, legyen szó férfi-nő, férfi-férfi vagy nő-nő kapcsolatról. Az embereknek egyre kevesebb türelmük van egymáshoz, a családi hátterükből nem hozzák magukkal azt a szociális mintát, ami arra tanította volna őket, hogyan kell működtetni egy párkapcsolatot. Az első lépést én tettem meg, amikor egy a baráti körünkből egy meleg pár, akik már több évtizede vannak kapcsolatban, elmesélték, hogy amikor zavar támadt köztük és felkerestek egy párkapcsolati tanácsadót, a szakember enyhén undorodó arckifejezéssel azt mondta nekik, inkább orvoshoz forduljanak, hogy kigyógyuljanak a melegségből.

Riecke Verner Péter (RVP): Nyitott személyiségek vagyunk, különkülön is hoztunk magunkkal a közös életünkben színes párokat, akikkel jó a kapcsolatunk. Nem volt nehéz felismerni azt, hogy az ő párkapcsolatuk és problémáik is sokszor ugyanolyanok, mint a heteroszexuálisoké. A legnagyobb különbség talán az, hogy az azonos neműek párkapcsolatában több a terheltség – Magyarországon még nem állunk annyira jól az elfogadással. Melyek a leggyakoribb problémák egy meleg kapcsolatban? RVM: Lehet, hogy úgy kerül hozzánk egy pár, hogy még nem léptek ki a nyilvánosság elé, és azt szeretnék elérni, hogy legyőzzék azokat a félelmeiket, amelyek megakadályozzák, hogy elmondják az igazat a családjuknak, barátaiknak. Olyan helyzet is van, amikor már elmondták a környezetüknek, de valahol ellenállásba ütköztek. RVP: Tovább bonyolítja a helyzetet, ha arra gondolunk, hogy a legtöbb homoszexuális mégis csak egy heteró

párkapcsolat gyermeke, az ott látott kapcsolati mintát próbálja követni. Kérdés, hogy az működik-e egy ebből a szempontból nem hagyományos párkapcsolatban. RVM: Ugyanakkor hozzá kell tenni, minden kapcsolatnak az egyik legnagyobb nehézsége annak működtetése. Az elején még ezer fokon ég a kémia, rózsaszín felhők között élnek, de aztán elmúlnak a mézeshetek, és rájönnek, hogy nem tisztázták pontosan, mik is az egymással szembeni elvárásaik, kinek milyen feltételei vannak a párkapcsolatban, milyen prioritásaik vannak, mennyi időre van szükségük, amit egymagukban, barátaikkal vagy éppen hobbijuknak hódolva tölthetnek. Megoldás lehet olyankor, ha a szülőnek ellenérzései vannak a gyermeke kapcsolata iránt, ha ők is részt vesznek egy tanácsadáson? RVM: Nálunk még nem fordult elő, de fel vagyunk rá készülve. Amire te gondolsz, azt facilitálásnak hívják, ami arról szól, hogy az adott problémában

érintett valamennyi embert leültetjük, és megpróbáljuk úgy megoldani a problémát, mintha vitavezetők lennénk. Addig beszéltetjük őket egymással, addig sétáltatjuk a gondolatokat, míg ki nem simul minden ellenérzés, ellentmondás, félreértés. Magyarországon azok az emberek, akik élből tiltakoznak az ilyen kapcsolat ellen, legtöbbször az információhiány miatt teszik. RVP: Rengeteg tévhit él az emberek fejében, például az, hogy a homoszexualitás betegség, ami gyógyítható, vagy hogy az ember saját maga választja meg a szexuális identitását. El kell oszlatni ezeket a tévhiteket, amiket ha mi, párkapcsolati tanácsadók cáfolunk meg, talán a hozzátartozók számára is hitelesebben hangzik, mintha a saját gyereküktől, ismerősüktől hallanák. Hogyan jelennek meg egy meleg kapcsolatban a hagyományos férfi-női szerepek? Ezek leosztása is lehet problémaforrás? RVM: Nem volt olyan esetünk, hogy probléma lett volna ezeknek a szerepeknek a leosztásában, nagyon jól el tudják dönteni általában a párok, hogy ki milyen karakterű, ahogyan általában egy férfi-nő kapcsolatban is. RVP: Van, hogy az egyikük maszkulin, a másik feminin, van, hogy mindkettő maszkulin. Ez túlmegy a mi feladatkörünkön – a mi dolgunk az, hogy segítsük abban, hogy jól működjön a kapcsolatuk. Mit tanácsoltok akkor, ha a párkapcsolatból az egyik fél több problémával küzd, például nem tudja feldolgozni a melegségét, esetleg a környezete taszította ki? RVP: Egy coach-nak kötelessége felismerni, hogy mi tartozik az ő hatáskörébe, és mi egy másik szakemberébe. Az önértékelési problémákkal egy pszichológusnak kell foglalkoznia. A párkapcsolati tanácsadásban elérkezhet egy olyan pont, amikor azt tanácsoljuk az egyik személynek, hogy menjen egyéni terápiára, mert olyan problémája van, amin pszichológus tud segíteni.

Ilyenkor lehet, hogy míg a terápiája tart, szünetet tartunk a tanácsadásban, de utána kettejükkel közösen foglalkozunk a kapcsolatukkal. A mai magyarországi törvények szerint idehaza egy meleg pár nem házasodhat össze, közösen nem is vállalhatnak gyerekeket. Ez eléggé korlátozza, meddig és hogyan fejlődhet egy meleg párkapcsolat. Ebből nem adódhatnak párkapcsolati nehézségek? RVM: Nagyon kevés ilyen eset zajlott le a szemünk előtt, de amikor egy meleg pár elhatározza, hogy gyereket szeretne, az égvilágon mindent megmozgatnak, hogy megoldják ezt a kérdést. RVP: A házasságot tekintve jól kezelik a helyzetet. Lehet, hogy nem kapnak papírt, de sokan rendeznek egy formális esküvőt a barátok, rokonok körében. Így, ha de jure nem is, de facto házasoknak tekintik magukat. Írta: Tegdes Péter |

ÚJRA SZERELEM BEN

i @petertegdes

MI IS AZ A PÁRKAPCSOLATI TANÁCSADÁS? A párkapcsolati tanácsadás célja, hogy segítsen a párban élők kapcsolatának minőségén javítani. Bárki részt vehet rajta, aki jobbá szeretné tenni a kapcsolatát. A tanácsadás első alkalmával csak ismerkedik a párterapeuta vagy coach és a pár egymással, a másodikharmadik leülés pedig a probléma feltárásáról szól. A tényleges „munka” a negyedik alkalomtól kezdődik. Az esetek többségében három hónapon belül már jelentős sikereket lehet elérni a pároknál, ha az ehhez kellő nyitottság is megvan bennük. Ha a tanácsadás közben felszínre bukik, hogy az egyik félnek feldolgozatlan traumái, sérült pszichéje van, a coach szakemberhez irányítja a pácienst.

RIECKE-VINCZE MÁRTA &

RIECKE VERNER PÉTER PÁRKAPCSOLATI TANÁCSADÁS ÉS MEDIÁCIÓ RELATIONSHIP COACHING AND MEDIATION

+36 70 949 3766 +36 30 632 4268 ujraszerelemben@gmail.com www.ujraszerelemben.hu

Dominó

MIT JELENT A BUZILOBBI? NYITVA TARTÁS hétfőtől csütörtökig: 13:00 - 01:00 pénteken: 13:00 - 02:00 szombat: 13:00 - 04:00 vasárnap: 13:00 - 01:00 IX. KERÜLET, ANGYAL UTCA 2.

z elmúlt pár évben érezhetően több hír foglalkozik a „meleg-témával”, akár kormánypárti, akár jobb- vagy baloldali médiumokban. A melegség hirtelen jött „népszerűsége” a közösségi médiában megjelenő kommentek alapján sok emberben valamilyen külföldről irányított, szélsőséges szekta tevékenységeként csapódik le, ami mindenáron korccsá tenné a világot és ádámkosztümös fiúkkal árasztaná el a Kárpát-medencét. Azt hiszem, eljött az ideje, hogy bekapcsoljuk a vízszűrőt ebben a bizonyos medencében. Nem feltételezem, hogy a kedves olvasóink közül bárkiben is felmerülne, hogy a buzilobbi a fent említett formában létezik, mégis valahol örülök, hogy egyre többet hallani erről a témáról. Nem létezik egységes meleg álláspont, és nincs Magyar Melegek Érdekképviseleti Egyesülete, ami felszólaljon mindenki nevében. Tetszik vagy sem, mi egy sokszínű és nagyon különböző emberekből álló kisebbség vagyunk, akiknek az utóbbi időben – ha szabad így fogalmaznom – kinőtt a töke, és különböző cégek támogatásának, valamint a Pride népszerűségének hatására (nagyon helyesen) kinyílt a szája, és megtanult fellépni magáért és a társaiért. Nem tisztem eldönteni, hogy bizonyos magyar LMBTQ emberek helyesen vagy helytelenül szólalnak-e fel mindenki nevében, viszont a hideg ráz attól, amikor olyanokat hallok, hogy valaki ezzel fennhangon nem ért egyet. Egyszerűen nem értem, milyen alapon törnek többen pálcát azok felett, akik nem kényelmesednek bele a hazai helyzetbe, hanem küzdenek egy szebb jövőért. Ennek remek példája, ha valaki nem támogatja a Pride-ot, és mindemellett a „heterósabb”, átlagosabb kinézetének köszönhetően felsőbbrendűnek érzi magát, pláne a femininebb fiúknál. Itthon nem igazán szokás kiállni a másikért, hiszen mindenkit csak a saját élete érdekel. Nem szeretünk kompromisszumokat kötni, és a világot is vagy feketén, vagy fehéren látjuk. Szürkezóna nincs, mindenkit csak annyira érdekel az elfogadás, hogy őt elfogadják – az, hogy a másikkal mi van, már nem érdekes. Egyébként pedig, ha megdöglött a tehenem, akkor dögöljön meg a szomszédé is. De tudod, mikor lesz valódi elfogadás? Amikor a melegség már nem téma többé. Amikor gyakorlatilag senkit nem foglalkoztat, hogy te kibe vagy szerelmes, mert a belső értékeid számítanak. Senkinek nincs joga ítélkezni feletted emiatt. Ez olyan, mintha a balkezesek nem házasodhatnának,

mert jobb kézzel kell fogni a tollat az anyakönyvvezetőnél. Vagy a kék szeműek felvonulásán a barn aszeműek tüntetnének, mert a kék szem undorító! Hallasd a hangod, légy te a változás, mert ez a mi generációnk. A világ folyamatosan változik és az idő kereke megállíthatatlan. Csak rajtunk múlik, hogy mire használjuk ezt az időt. Ne attól várd a változást, hogy jövőre majd biztos az új főpolgármester nyitja a Budapest Pride-ot és ott sétál a felvonulás elején. Az első vidéki pride megszületése kifejezetten szuper, de igazi változás csak akkor lesz, ha te is változtatsz. Ha hajlandó vagy kiállni másokért, nem csak magadért. Egyre többen vagyunk. Egyre több ember szólal meg LMBTQ témában, és egyre többen állnak ki azért, hogy legyen elfogadás. De milyen az ideális elfogadás? Jó-e az nekünk, ha egy színpadról azt kiabáljuk egy tévékamerába, hogy tessék minket elfogadni? Nincs olyan ország a világon, ahol a teljes lakosság szereti és támogatja a melegeket. Változást viszont csak az tud elérni, aki kiáll a nyilvánosság elé, és vállalja, hogy ilyen egy meleg ember. Se nem jobb, se nem rosszabb a másiknál. Egy kisebbség vagyunk, akit elnyom a többség, mert nekik nem tetszik, hogy amíg ők otthon a tévét bámulva felböfögik a sört, te kimondanád az igent két sarokkal arrébb egy szombat délután. Beléd sulykolják, hogy ne vállalj gyereket, mert halálra lesz cikizve az iskolában, miközben ő bátorítja a saját gyerekét, hogy szekálja a tiédet. Nem élhetsz teljes életet, mert számukra gusztustalan, ha megfogod a párod kezét az utcán. Te nem ölelheted át óriásplakáton a párodat, de ők sugardaddy-zhetnek ugyanott gondtalanul. És amíg a Bibliára hivatkozva téged sokan máglyán égetnének, ők a tízparancsolatot több ponton megszegve keresztény ünnepeket töltenek egy horvát jachton. Elég volt. Én is ember vagyok. Nem vagyok beteg, nem kell ebből kigyógyítani. De nem bírom tovább nézni, hogy mások abban lelik örömüket, ha nekünk rossz. Állj ki magadért! Aztán állj ki másért is! Te magad vagy a buzilobbi. Ezt pedig használd ki, és légy rá nagyon büszke. Nem érdekel, hogy elfogadnak vagy sem, de egyenlőséget követelünk, mert ez jár – és tenni is fogunk érte.

BUDAPEST

KEDVENC SZAUNÁJA! www.gaysauna.hu

Írta: Molnár Viktor

Play Safe

MÉG MINDIG NAGYON SOK TÉVES INFORMÁCIÓ KERING A PREP‑RŐL

A Belvárosi Orvosi Centrum kiemelten fontosnak tartja, hogy a hazai LMBTQ közösség tagjai olyan ellátást kaphassanak, ahol nyíltan, szégyenérzés nélkül beszélhetnek szexuális orientációjukról anélkül, hogy tartaniuk kéne bármilyen elítélő vagy kirekesztő hozzáállástól. Mivel a rendelő fő profilja az STD-betegek ellátása, a szexuális életre vonatkozó kérdések megkerülhetetlenek. Az orvosok ítélkezés nélkül, szakszerűen kérdezik ki és látják el a pácienseket, elkötelezettek szakterületük iránt, és nagy tapasztalattal rendelkeznek. Dr. Tisza Tímea bőr- és nemigyógyász, igazgató főorvos elmondása szerint így jutott tudomásukra, hogy lenne igény a PrEP-re itthon, az orvosi centrumban pedig immár hónapok óta segítik a tabletta biztonságos beszerzését, valamint garantálják pácienseiknek a rendszeres orvosi kontrollt.

Mit tehet jelenleg Magyarországon az, aki be szeretné szerezni a PrEP tablettát? A HIV-centrumokban már itthon is elérhető a PrEP, a budapesti Szent László Kórház mellett Miskolcon, Debrecenben és Pécsen. Fontos tudni azonban, hogy csak olyan infektológus írhatja fel, aki kifejezetten HIV-betegekkel foglalkozik. Ahhoz, hogy a páciens a tablettát megkaphassa, bizonyos vizsgálatoknak meg kell történni, például le kell szűrni nemi betegségekre, és meg kell nézni, hogy nincs-e valamilyen laboreltérése. Legfőképp a vesefunkciót befolyásolhatja negatívan a gyógyszer, de a szedése mellett évente szükséges csontritkulás-vizsgálat is. Fontos hangsúlyozni, hogy PrEPet szedni szoros orvosi követés és folyamatos laborkontroll nélkül nem szabad. Milyen veszélyekkel járhat, ha valaki az interneten rendeli magának a gyógyszert? Általánosságban elmondható, hogy ha valami generikum, és nem originális szer, az még nem jelenti azt, hogy feltétlenül rosszabb, attól még lehet ugyanolyan hatékony.

Az internetről, ismeretlen helyről való beszerzés azonban sokféle kockázattal járhat a PrEP esetében. Ha nem az orvosi problémákkal kezdünk, akkor elsőként kell említenünk, hogy sokszor a külföldről rendelt és előre kifizetett tabletta meg sem érkezik. Pont a nyáron volt például egy komoly vámkezelési probléma, amikor nem adták ki orvosi igazolás nélkül a készítményeket.

És ha orvosi szempontból nézzük? Nagyon káros gyakorlat, hogy valaki megrendeli a PrEPet az internetről, és kapkodja mindenféle kontroll nélkül. A tabletta mellékhatása a veseelégtelenség és a csontritkulás, de azoknál, akik PrEP-et szednek, nagyságrendekkel nagyobb az egyéb STD-k előfordulási aránya. Az internetről vásárlókról feltételezhetjük, hogy nem járnak rendszeresen STD-szűrésre, amibe beletartozik a HIV-teszt is. Sokan nem tudják, de a gyógyszerszedés mellett is elkapható a fertőzés: a beteg találkozhat esetleg olyan HIV-törzzsel a partner részéről, amelyik erre a gyógyszerkombinációra rezisztens. Biztonságérzetéből kifolyólag, mivel PrEP-et szed, a tudta nélkül továbbadhatja a fertőzést.

Fontos tudni, hogy a PrEP csak és kizárólag a HIV-fertőzést előzi meg, viszont mellette számos más szexuális úton terjedő fertőzés van (pl. szifilisz, tripper, klamídia), amitől nem véd meg. A bakteriális STD-ket antibiotikummal lehet gyógyítani, de ehhez is kell a rendszeres szűrés. A vírusosakat nem lehet gyógyítani, a herpeszt, HPV-t, Hepatitis B-t, ha elkapja valaki, annak erősen meggyűlik vele a baja.

Play Safe

Hogy szedhető a PrEP a legbiztonságosabb módon? Mára az derült ki, hogy az on-demand szedés nem olyan biztonságos, tehát nemcsak az aktus, buli vagy randevú előtt kell bevenni, hanem érdemes állandóan szedni a tablettát.

Tisztában vagyunk vele, hogy ez az összeg 2,5-3-szorosa a neten rendelt gyógyszernek, de az általunk kínált lehetőségnek nincsenek sem egészségügyi, sem egyéb veszélyei.

A Belvárosi Orvosi Centrumban elérhető egy olyan szolgáltatási csomag, ahol a nemzetközi előírások szerint ellenőrzik a PrEP-et szedő pácienseket. Mit érdemes tudni erről? Készítettünk egy olyan csomagot, amiben a kontrolldíjakat a minimumra redukáltuk, mivel a költségek nagy részét a labortesztek teszik ki, amin mi nem tudunk változtatni. A nemzetközi protokollok szerint állítottuk össze, hogy milyen teszteket kell háromhavonta elvégezni. Csak azon akkreditált laborok leletei alapján tudunk felelősséget vállalni, akikkel szerződésben állunk. Gyorstesztek eredményeit nem tudjuk figyelembe venni, és az sem mellékes, mikor készült a vizsgálat, mert fontos, hogy precízen, háromhavonta kerüljön sor az ellenőrzésekre. Ha minden rendben van a vizsgálatok során, az infektológus felírja a gyógyszert, és a páciens jöhet a receptért. Kétszer kell eljönni az orvosi centrumba: egyszer, amikor mintát veszünk, utána pedig csak a felírt receptért.

Mit kapnak a páciensek a Belvárosi Orvosi Centrumban a tabletta mellett? Felvilágosítjuk őket a gyógyszer lehetséges mellékhatásairól, az egyéb rájuk leselkedő veszélyekről, és felhívjuk a figyelmüket a többi STD-vel szembeni védekezés fontosságára. Ha mégis elkapnak valamilyen szexuális úton terjedő fertőzést, megfelelő ellátásban részesülnek. Ezenfelül STD-orvosaink folyamatosan edukálják a pácienseket, felajánlják nekik a Hepatitis B és HPV vakcinálást, hogy a biztonságukat fokozzuk. Ha bármilyen egyéb gondjuk akad, például proktológiai ellátásra szorulnak, ami passzív MSM-ek körében gyakori, akkor az erre a területre speciálisan képzett, tapasztalt végbélsebészeink állnak rendelkezésükre. Tehát, aki itthon PrEP-et szeretne szedni, teheti ezt biztonságban, szakemberek által felügyelt módon olyan környezetben, ahol nem kell tartania ez előítéletektől és a megbélyegzéstől, és ahol minden felmerülő kérdésére választ kaphat.

Milyen áron lehet hozzájutni a PrEP-hez? Sokakat elriasztott, hogy háromhavonta 50 000 Ft-ba kerül a biztonság. Ebben a csomagban a konzultáció és a receptdíj mellett már ott vannak a labortesztek költségei is. Ezeket mindenképp el kell végezni ahhoz, hogy megítélhessük, az illető biztonságosan szedheti-e a gyógyszert. Ha belegondolunk, ez havi 16 666 Ft-ot jelent. Sokszor elhangzik, hogy a havi gyógyszerköltség hazai patikában való gyógyszervásárlás esetén magas, de a Háttér Társaság hathatós közreműködése jóvoltából sikerült találni egy olyan gyógyszerfutár szolgáltatót, aki havi 18-20 000 Ft-os áron (euróárfolyam-függő) tudja behozni külföldről a gyógyszert. A mi receptünkkel kell felkeresni őket, és néhány napon belül garantáltan megkapják a páciensek a szert.

Mindennel együtt havi 36 000 Ft-ért orvosilag kontrolláltan végezhetik ezt a prevenciót, ráadásul, ha bármilyen probléma akad, hozzánk bármikor vissza lehet jönni.

Dr. Tisza Tímea

FETISH – SM – TOYS 1085 Budapest Mária utca 9. Fsz. 8-9 /Passzázs ház Tel.: (1) 266 7485, (30) 956 9571 Nyitvatartás: K-P.: 12.00–20.00, Sz.: 12.00–17.00 www.blackdream.hu

Külcsíny

A SZAGGATOTT FARMERTŐL A SELYEMFÉNYŰ ÖLTÖNYIG Átváltozás Paksi Évivel Ismerd meg Ottót, aki nem csupán olvassa a Hument, hanem dolgozik is kedvenc magazinunk munkatársaként. Ottó szívesen próbál fel elegánsabb ruhadarabokat is – nézd meg, miként történik ez nálunk! Hagyd, hogy magunkkal vigyünk téged divatfotózásunk kulisszái mögé.

lső képünkön láthatod, hogyan fest főhősünk a mindennapokban. A szaggatott farmerek hosszú évek óta gardróbunk egyik alapkövét képezik, azonban akkor a legizgalmasabbak ezek a darabok, ha házilag, saját kezünkkel szaggatjuk ki őket. Úgy tűnik, Ottó is hódol ennek a trendnek: térdnél lyukas nadrágját edzőcipővel, basic fekete pólóval és dzsekivel kombinálja. A kiegészítőkről sem feledkezik meg, pontos férfi lévén órája mindig a csuklóján feszül. Persze már rengetegszer hallottad, de ne feledd, ha szeretnél valamit optikailag karcsúsítani, elrejteni magadon, akkor a fekete szín, illetve a sötét tónusok, apró minták a barátaid.

CASUAL OUTFIT Az „előtte” képünk után lássuk az első, casual outfitet azon összeállítások közül, amelyeket már én válogattam számára. Ottó barna szeméhez és hajához, világos bőréhez passzolnak a természetes színek. A virágminta nemcsak idén ősszel hódít, viszont most különösen kedvelt díszítése ez a férfiingeknek. Egy sötétkék farmer mindig jó választás, könnyű hozzáöltöznünk, amennyiben azt nevezzük ki szettünk alapdarabjául. Három színt kombinálunk ebben a megjelenésben – hétköznapi viselet esetén ez egyfajta „biztonságos” döntés, az öv, a cipő, és a pulóver harmóniájáról már nem is beszélve.

Külcsíny

HÁROMRÉSZES ÖLTÖNY Második választásom egy háromrészes öltöny, amihez fekete garbót használtam kiegészítésül. A Skóciából útjára induló, kockás mintázatú holmikat az 1800-as évek közepe óta ismerjük. Formális események kivételével szinte bárhol és bármikor megállná a helyét ez a szett. Kifejezetten kedvelem a díszzsebkendőket, a zakó bélésével megegyező színű zsebkendő nagy favoritom. Természetesen nem kell követnünk ezt az elvet, hiszen számtalan választási lehetőség akad arra, hogy feldobjuk zakóinkat egy-egy szokatlan színű vagy mintázatú zsebkendővel. Megmaradt anyagokból, esetleg kedvenc régi ruháink darabjaiból is készíthetünk, hajtogathatunk díszeket erre a célra.

BUSINESS LOOK Végül, de nem utolsósorban következzen főszereplőnk az ő üzleti viseletében. Selyemfényű, kék öltönye emeli ki leginkább Ottó barna szemét az általam választott három szett közül. Karcsúsított zakója – alatta virágmintás ing, rézvörös nyakkendővel – szépen követi felsőtestének vonalait. Jusson eszedbe, a YouTube-ról bármilyen nyakkendőkötési technikát könnyedén elsajátíthatsz, gyakorlás kérdése az egész. Ami tilos, az a nyakkendőid már megkötött állapotban való tárolása! Színes cipőfűzők? Mondj rá igent! Főleg, ha árnyalatuk összeillő az általad viselt öv vagy nyakkendő tónusával. Írta: Paksi Évi | @pakewa Modell: Karlovszki Ottó | @karlovszki.otto Fotók: Bielik István Ruhák, cipők és kiegészítők: Van Graaf

Sportcipő

EGY LMBTQ‑BARÁT, PRIVÁT EDZŐTEREM Bri To You A novemberi Sportcipő rovatban két leszbikus személyi edző, Túróczi Brigitta és Majer Renáta történetéről olvashattok, amelyben végigvesszük, hogyan jutottak el – főállású munkahelyüket feladva – a sporthoz, amely mára kizárólagos megélhetésük. Szó lesz még Brigi saját terméről, a közös célokról és arról, mit gondolnak a „mindenki személyi edző”-jelenségről. Az interjú elején szeretnénk tisztázni, hogy történetük nem az orientációjukról szól, de mindenképp említésre méltó, hiszen sikeres LMBTQ személyek önmegvalósítását követi nyomon.

Egy rendhagyó kérdéssel kezdenék: minek készültetek fiatalon? Renáta: Gyerekként régésznek vagy csillagásznak készültem. Aztán ahogy idősödtem, úgy múlt el a vágy, és így kötöttem ki a kommunikációs pálya mellett. Brigitta: Én fiatalon mindenáron bankigazgató szerettem volna lenni, és ez az álom egész sokáig bennem élt.

Mindig fontos szerepet játszott az sport az életetekben? R: Rólam egész korán megállapították az orvosok, hogy hiperaktív gyerek vagyok. A kilencvenes évek elején ezt még úgy próbálták kezelni, hogy orvosról orvosra jártunk (eredménytelenül), majd a sporttal sikerült lekötni a figyelmemet. Már ennek tudatában írattak a szüleim

testnevelés szakos általános iskolába, ahonnan a kosárlabda iránti szimpátiával érkeztem a gimnáziumba. A sportolás tulajdonképpen mindig része volt az életemnek, így felnőttként ezt már igényli az ember. Mára viszont csak az edzőterem és a futás maradt. B: Nekem annyira nem, hogy fiatalabb koromban túlsúlyos voltam. 165 cm-re 89 kg volt a teteje, miközben 60-65 kg az átlagos normál testsúly ilyen magasságnál. A változás 25 éves koromban történt, először elkezdtem futni (ami nagyon nem tett jót a térdemnek), majd edzőterembe jártam ismerősökkel (főként vállra és mellre gyúró fiúkkal, velük is rendszertelenül), de egyik sem hozott átütő sikert. Ezt követően kerestem fel személyi edzőt és kezdtem el mellette rendszeresen terembe járni, ami az összeállított étrenddel együtt eredményes volt. Mivel többet szerettem volna járni, mint amit megengedhettem magamnak, így az edzőm tanácsára elvégeztem a személyi edző és testépítő szakképzést. Ebből következett, hogy nemcsak magadat, de másokat is elkezdtél edzeni? B: A banki szférában egy bizonyos idő után elértem egy olyan szintre, ahonnan nem láttam, merre tudnám a karrierem folytatni. Ugyanebben az időben egyre többen kerestek meg tanáccsal, ugyanis ha a közösségi médiában posztolt képek alapján látják az emberek az elért eredményeid, akkor automatikusan benned keresik a megoldást, mert te biztos jobban tudod, hogyan kell jól kinézni. Ezt követően már nem tudtam sokáig fenntartani azt az életvitelt, hogy a munka előtti és utáni órákban másokkal foglalkozzak, és mivel a bank már nem nyújtott semmi motivációt, így belevágtam. R: Az én estemben elvárás volt a család részéről, hogy felsőoktatásban tanuljak. Mindig érdekelt a sport és a főzés,

de csak hobbiként támogattak ebben. Nem gondoltam volna, hogy ebből valaha meg fogok élni. Reklámügynökségeknél dolgoztam, amitől egy idő után kezdtem kiégni, és a nagyon stresszes időszakokat az edzőteremben vezettem le, heti háromszor. Ez volt az egyetlen menekülőút, hogy ki tudjak kapcsolni. A személyi edző szakmát elsősorban magam miatt tanultam ki, hogy jól végezzem a feladatokat, majd lett egy kisebb vendégköröm. Ugyanabba a kerékbe kerültem, mint Brigi, hogy eleinte munka előtt és után másokkal foglalkoztam, a munkám pedig egyre kevésbé érdekelt. Egy közös ismerősöm ajánlására kerestem fel őt, és a termében már fél éve tartottam az edzéseket, mire idén szeptemberben úgy döntöttem, hogy otthagyom a reklámszakmát, és mostantól csak ennek élek. Brigi, hogyan jutottál el odáig, hogy saját termed legyen, illetve hogy élted meg Reni csatlakozását? B: A két OKJ-képzésemet 2014-ben fejeztem be, és 2016 januárjában döntöttem úgy, hogy elengedem a banki pályafutásom. Több mint egy évig edzettem másokat ugyanabban a teremben, ahová én is rendszeresen jártam. Volt egy álmom, hogy szeretnék egy kicsi, szoba jellegű termet, ahol adott a privát szféra, de le mernek jönni az emberek. Így találtam rá az Almássy tér 13. szám alatti pincehelyiségre, amelyet 2017-ben megvettem, és belevágtam a saját vállalkozásba. Így tulajdonképpen három év alatt jutottam el oda, ahol most vagyok. A termet egy edzőnek találtam ki, de kényelmesen elférünk ketten is, így egy időben akár 4-5 személlyel is tudunk foglalkozni. Ez egy olyan hely, ahol az edzés nem arról szól, hogy ebbe vagy abba a gépbe ültetem a vendéget. Itt gondolkodni kell, ki kell találnod a feladatot a vendégednek. Egy közös barátnőnk mutatott be minket egymásnak, és Reniben láttam az

Sportcipő

Fotók: Sin Olivér / 1foto.hu

elkötelezettséget és alázatot a szakma iránt, ami miatt úgy gondoltam, vele szívesen dolgoznék együtt, és örömmel látom az ő vendégkörét is. Milyen jövőbeli terveitek vannak akár együtt, akár külön? Mit szeretnétek elérni, milyen célokért küzdötök? B: Én személy szerint testépítő versenyre szeretnék eljutni, de ami igazán fontos szerintem a közös munka kapcsán, hogy az ide járó közel 30 főnek szeretnénk idén egy karácsonyozást, illetve jövőre egy nyári edzőtábort. A jövőben több figyelmet fordítunk a közösségépítésre. A lehetőségekhez mérten a terem további fejlesztése is célunk, és nagyon szuper, hogy ehhez már ketten vagyunk. R: Nekem van egy gyerekcipőben járó gasztroblogom, amit szeretnék fejleszteni, mert mindkettőnk vendégkörénél rendszeresen felmerülő probléma a helyes táplálkozás. A tábort én is nagyon támogatom, mert ez egy megvalósítható projekt. Ezenkívül workshopokat tervezünk, ahol az emberi testtel, izomzattal, táplálkozással, és egyéb témához kapcsolódó beszélgetésekkel várjuk majd az érdeklődőket. Mit üzentek azoknak, akik szívesen csatlakoznának hozzátok? B: Ennek a teremnek, úgy gondolom, nemcsak a testet építő, de lelki és szellemi építő jellege is van. A legtöbb terembe a világ ridegségével érkezik az ember és úgy is megy ki. Felteszed a fülhallgatót, leedzel, majd hazamész. Semmi pozitív nem történt veled, nincs, aki megdicsérjen. Ebben a teremben foglalkoznak veled, és úgy érzed, kaptál is valamit a pénzedért. Gyakorlatok szempontjából én erőnléti edzéseket

tartok, valamivel kényesebb a vendégköröm, mint Renié. R: Merjetek megkeresni minket, mert itt tényleg figyelni fogunk rátok, és nem ciki lejönni. Higgy ebben, működik! Viszont neked is akarnod kell a változást, mert különben nem fog menni. Jelenleg van egy kisebb, de fix vendégkörünk, akik heti 2-3 alkalommal járnak. Olyan személyeket keresünk, akik szívesen csatlakoznak, és szeretnék a testmozgást az életük részévé tenni. Én inkább funkcionális edzéseket tartok, több mozgással, mint Brigi óráin. Kérlek, reagáljatok a „ma mindenki személyi edző”jelenségre: B: Ma mindenki a külsőségekre megy. Ha jó nézel ki és el tudod magad adni, akkor az se számít, hogy van-e mögötte tudás. Mivel minden vendég más, így igazán az lesz jó személyi edző, aki az alapvető szakmai ismeretek elsajátítása után is fejleszti magát és tanul, hogy minden típusú vendégnek a legjobbat tudja nyújtani. Ez egy populáris szakma, de ki fog hullani a nagyja, mert sok helyen nem figyelnek rád eléggé. De akinek egy nagyobb név számít, az úgyis olyan terembe megy. R: Sajnos előfordulhat, hogy olyan edzőhöz kerülsz, aki inkább kókler, nem figyel rád eléggé, és úgy érzed, lehúzott a pénzzel. Ilyen esetben nem hogy edzőhöz, de lehet, hogy még edzőterembe se mész nagyon sokáig. Mi olyanokat várunk, akiknek számít, hogy működjön, számít a jó hangulat, és számít, hogy ne bántsák. Írta: Molnár Viktor

SNOWGAY WEEKEND Spanyolország legnagyobb havas eseménye melegeknek

em lehet okunk panaszra, ha valamilyen LMBTQ eseménnyel szeretnénk egybekötni a nyaralásunkat vagy hétvégi kirándulásainkat, hiszen most már Európa-szerte nagyon sok lehetőség kínálkozik. A pride-eseményeken és a különböző karneválokon túl egyre több cruise hajó is vár minket, továbbá egyre népszerűbbek a téli események, ezen belül is a téli sport szerelmeseit váró 4-5 napos rendezvények. Talán kevesen gondolják elsőre, hogy éppen Spanyolországba mennének síelni vagy snowboardozni, pedig az Ibériaifélsziget hegyei számtalan lehetőséget kínálnak. A Barcelonától észak-nyugatra, a Pireneusokban található Lleida megye síparadicsoma, Boí Taüll jövő év márciusában, a SnowGay Weekend eseményen várja a téli sportok meleg szerelmeseit. Természetesen azoknak sem kell csüggedniük, akik nem tudnak síelni, ugyanis számtalan program kínálkozik mindenkinek március 5–8. között a havas csúcsok között. A négynapos eseményen természetesen minden nap lehetőségünk van síelni: az 550 hektáron elterülő, negyvenhárom, különböző szintű (5 zöld, 4 kék, 20 piros és 14 fekete) sípálya a Pireneusok 2700 méteres magasságából indul. A feljutáshoz 11 lift áll a rendelkezésünkre. Nem kell profi síelőnek lenni ahhoz, hogy élvezzük a SnowGay Weekendet, hiszen a kezdőket minden nap síoktatás várja, és természetesen sífelszerelést is tudunk bérelni a helyszínen. Aki pedig meg szeretné örökíteni a lesiklását, annak GoProkölcsönzésre is lehetősége nyílik. Kijelenthetjük, hogy full service vár minket a SnowGay Weekenden.

Persze az is kérdés, hogy mit csináljunk, ha éppen nem akarunk síelni, de egy ilyen eseményen ez nem lehet kérdés: minden nap különböző programok várnak minket, így azok is elüthetik az időt, akik épp nem csúszni szeretnének. Például ismerkedéssel, amit akár a szállodai spa-ban is megtehetünk. Esténként természetesen a szórakozásé lesz a főszerep, így unatkozni biztosan nem fogunk, hiszen karaoke, DJ-session, bingo és színházi este – bár ez utóbbihoz lehetséges, hogy kellene fog némi spanyol nyelvtudás – várnak minket. Ha pedig esetleg egyedül mennél, akkor érdemes felkeresni a SnowGay Weekend Facebook-csoportját, ahol szobatársakat találhatsz, és utána ki tudja? Bármi megtörténhet ezen a havas, meleg eseményen. Írta: Erdei Zsolt |

i @ezsoltee

További információért keressétek a SnowGay Weekend weboldalát. www.snowgayweekend.com Humen kedvezmények: Novemberben: HUMEN10 10% kedvezmény Decemberben: HUMEN5 5% kedvezmény

Gasztroblog

EL ASADOR DE PATA NEGRA Spanyol tüzesség a Paulay Ede utcában A Gasztroblog rovat nevéből adódóan mindenkinek nyilvánvaló, hogy most nem a spanyol pasik tüzességéről lesz szó, hanem az Ibériaifélsziget gasztronómiáját szeretném nektek bemutatni. Ehhez pedig nem is kellett repülőre szállnom, mert a lakásomtól három metrómegállóra, a Paulay Ede utcában található az El Asador de Pata Negra étterem.

a valakit megkérdeznék a spanyol gasztronómiáról, akkor szerintem a legtöbbeknek a sangría, a tapasok, a serrano és az iberico sonka, esetleg még a gazpacho jutnak eszébe - pedig ennek a mediterrán országnak a gasztronómiája ennél sokkal több izgalmat tartogat számunkra. Aki követi az írásaimat – itt leginkább a BoyOnGo utazó blogomra gondolok –, az tudja, hogy a szívem fele Spanyolországba húz, hiszen életem egy jelentős részét

töltöm Barcelonában, így a tüzes spanyol konyha nem áll messze tőlem (a tüzes spanyol pasikkal kapcsolatban ezt már nem mondhatjuk el maradéktalanul – de ez más tészta). Így aztán magától értetődő, hogy talán némi fenntartással próbálok ki egy olyan éttermet, amiből tényleg tudom, milyen az autentikus, és ez különösen igaz a spanyolra. Bár hozzáteszem, ettem már lángost külföldön, és pont Barcelonában, így talán illő is volt kipróbálnom a spanyol konyhát Budapesten.

Az El Asador de Pata Negra étterem 2017-ben nyitotta meg kapuit a Paulay Ede utcában, az Operához és az Oktogonhoz közel. Az étterem konyhája hagyományosan a spanyol asador gasztronómiára épül, azaz itt központi szerepe van a fatüzelésű kemencének, amiből Budapesten az étterem az egyik legjobbat, a spanyol Mirbasa cég által gyártott kemencét használja. Az egész koncepció és az étlap is erre épül, és bizony még nekem is tudtak meglepetéssel szolgálni. Az étterembe belépve nagyon kellemes hangulat fogad, (többek között) a modern eleganciát sugárzó berendezés miatt én egyből otthon éreztem magam – mintha csak megérkeztem volna az egyik kedvenc barcelonai éttermembe. Az első meglepetés rögtön a bejárattal szemben ért: Magyarországon abszolút egyedinek számító, nyitott pult fogad minket. Először Spanyolországban találkoztam ilyen megoldással, amikor a bárpult mint olyan hagyományos értelemben nem is létezik, mert teljes mértékben a vendégtér része. ÍZORGIA A TETŐFOKON Természetesen egy étterem legizgalmasabb része az étlap és az ételek, továbbá számomra még a borok – márpedig spanyol gasztronómia nem nagyon létezik borok nélkül. Amikor lehetőségem van igazán minőségi italokat kóstolni, akkor még a nemrég megfogadott absztinenciát is elengedem egyegy estére. Egy pohár spanyol Mariluna fehérbor tökéletes párosítás volt az ételekhez. Ahogy már említettem, kicsit szkeptikusan és fenntartásokkal választottam éttermet, viszont ebből adódóan még nagyobb kíváncsisággal vártam

az ételeket, hogy kritikus ízlelőbimbóimmal is tudjam értékelni az El Asador de Pata Negra séfjének munkáját. Az étlapon szereplő szezonális ajánlatok közül a gazpachót választottam, ami itt nem a hagyományos andalúz paradicsomlevest jelenti, hiszen a hely veziója cseresznyével és kecskesajtfagylalttal érkezik. Tudom, hogy sokaknak ez egy kicsit furcsán hangzik, de higgyétek el, megéri néha bevállalósnak lenni – mert az érzés, amit cserébe kaptok, felejthetetlen lesz. Akármennyire is furcsa, a gazpachóban sokkal több van, mint egy hagyományos paradicsomlevesben. Hozzáteszem, egyáltalán nem vagyok egy nagy paradicsomleves-rajongó, és már gyerekkoromban se hozott lázba a betűtésztás verzió, amihez persze a spanyol gazpacho maximum a színében hasonlít. Most minimum még egy tányérral be tudtam volna lapátolni belőle, de ügyelnem kellett rá, hogy maradjon helye a többi spanyol finomságnak is. A leves után az előételek sorát az ibériai sonka-, kolbász- és szalámi-válogatás követte, amihez érkeztek a számomra kimaradhatatlan érlelt sajtok és az olajbogyók is. A visszafogottabb ízek kedvelőinek a faszénen sült zöldségeket tudom ajánlani, kecskesajttal tálalva. Mint utólag kiderült, az előétel nyújtotta ízorgia csupán az előjáték volt a főétel előtt. A halak és a tenger gyümölcsei mostanra az étrendem mindennapos részeivé váltak, aminek egyik oka, hogy a rendszeres sport miatt fontos számomra az egészséges étkezés, másrészről pedig egyszerűen imádom őket. A lazac az az étel, amit sokféleképpen el lehet készíteni, de sokszor akkor a legfinomabb, amikor semmi különlegeset nem teszünk vele, csak sózzuk és borsozzuk. Ebben az

Gasztroblog

esetben még ez is elmaradt, ugyanis a tölgyfadeszkán sütött lazac steak még ennyi fűszert sem tartalmazott, mert teljesen natúran, a több száz fokra melegített kemencében sült, egy vékony tölgyfa lapocskára fektetve. A titok pedig ebben rejlik, ugyanis ez a tölgyfa adta meg neki azt az ízt, amitől a kevesebb most nem csupán több, hanem egyenesen tökéletes lett. Őszintén bevallom, életemben nem ettem még ilyen finom lazacot. Nem mondanám, hogy könnyen befolyásolható típus vagyok, de van egy dolog, amivel elég sok mindenre rávehető vagyok és ez nem más, mint az édességek. Szerintem nincs az a mennyiségű sütemény vagy csokoládé, amivel be tudnék telni, így mindig csak a bűntudatom szab határt, no és természetesen a tükör, ami sosem hazudik. De egy ilyen jó estét nem lehetett lezárni desszert nélkül. A spanyol desszertek kapcsán egy aranyszabályt elárulok nektek, mégpedig hogy a crema catalana és a créme brulée nem ugyanaz, még ha száz százalékban meg is egyeznek egymással, mert a spanyolok szerint az övéké volt előbb, a franciák szerint meg természetesen a créme brulée. De egyszerűbb, ha megjegyezzük, hogy spanyol földön nem ejtjük ki a szánkon a desszert francia nevét. Mivel engem eleve nem hoz annyira lázba a crema catalana, és a csokoládés desszertek eleve közelebb állnak hozzám, ezért a sherryhabbal tálalt csokoládéhabbal tettem teljessé ezt a csütörtök esti vacsorámat. Az est végére érve egyértelműen kijelenthetem, hogy minden aggodalmam szertefoszlott már az első falat után, és az El Asador de Pata Negra kiválóra vizsgázott nálam. Így teljes megelégedettséggel és őszinteséggel ajánlom nektek is, és bátorítalak titeket, hogy kóstoljatok bele az igazi

spanyol gasztronómiába, amit immár a pesti belvárosban is megtehettek. Írta: Erdei Zsolt |

i @ezsoltee

SPANYOL BORVACSORÁK AZ EL ASADOR DE PATA NEGRA ÉTTEREMBEN Az étterem egyik fő eseménye a kéthavonta megrendezésre kerülő borvacsora, ahol kilenc kiváló spanyol fogást kóstolhatunk meg az esték folyamán, amelyekhez természetesen a legjobb ibériai borok is párosulnak. A következő borvacsora eseményért érdemes figyelni az étterem Facebook oldalát: @elasadordepatanegra

EL ASADOR DE PATA NEGRA 1061 Budapest, Paulay Ede utca 39. (bejárat a Vasvári Pál utca felől) Asztalfoglalás: +36 1 406 2728 E-mail: asador@patanegra.hu @elasadordepatanegra @el_asador_de_pata_negra Nyitva tartás: 12.00 – 24.00

f i

17. olasz filmfesztivรกl

mittelcinemafest budapest puskin mozi, tabรกn mozi 2019. november 6-16.

puskinmozi.hu | tabanartmozi.hu

w w w. zs i f i . o r g

Bรกlint Hรกz

Útlevél

TÍZPARANCSOLAT TURISTACIPŐBEN Ezekre figyelj egy németországi utazás során Útlevél rovatunkban a legkülönbözőbb helyekre eljutottunk már. A lélegzetelállító váraktól és kastélyoktól kezdve a berlini LMBTQ múzeumon át a felhőkarcolókig számos látnivalóról szó esett, néhány alapvető apróságnak azonban nem szenteltünk még figyelmet. Talán evidens, talán szájbarágós intelmek, de felelős turistaként ezekre figyelj egy németországi utazás során. 1. TISZTELD A SZABÁLYOKAT! A németek kimondottan szabálykövetők, így ha ara járunk, illik nekünk is így tenni. A legalapvetőbb helyzetekben is. Például minden esetben kötelező megvárni a zöld jelzést, mielőtt lelépünk a járdáról. A közlekedési szabályok esetleges megszegésével garantáltan kiváltjuk a

járókelők nemtetszését, akik fejcsóválva fogadják majd a rendetlenkedőt. A türelem rózsát terem, a biztonságunk pedig fontos, szóval tessék megvárni a szabad jelzést. Ha pedig már közlekedünk, biciklire pattanva elöl-hátul mindig legyen lámpa a kerékpárunkon. Akár kivilágítatlan drótszamárral, akár a pirosban átkelve kapcsolnak le minket, izmos pénzbüntetést kockáztatunk. 2. AHOL A KÉSZPÉNZ AZ ÚR A kisebb üzletekben, bárokban, éttermekben jó eséllyel nem tudunk kártyával fizetni, ahol mégis, ott pedig előfordulhat, hogy csak német bankkártyát fogadnak el. Inkább mindig legyen nálunk némi készpénz, vagy a biztonság kedvéért a telefonunkon ellenőrizzük, merre található a környéken ATM. 3. LÉGY PONTOS! Nem kell üzleti úton járnunk ahhoz, hogy ízelítőt kapjunk a német szokásokból. A pontosság itt egy baráti találkozó esetében is kötelező, nem leszünk szimpatikusak már egy kis késéstől sem. Egyszerűen vannak olyan sztereotípiák, amivel nem lehet vitatkozni. A németek pontosak és ezt másoktól is elvárják. A másik idejével szórakozni általánosan otromba dolognak számít. 4. ÉRVÉNYESÍTSD A JEGYEDET! Sok külföldit meglephet, hogy a metrókban nincsenek se beengedő kapuk, se beléptető személyzet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy szabad a pálya! Az ellenőrök a szerelvényeken utaznak, így minimum hatvan eurós büntetést és kiadós megszégyenítést kockáztat a bliccelő. Nem járunk jobban akkor sem, ha gondosan megvettük a jegyünket, csak elfelejtettük érvényesíteni. Máris visszautalunk az első pontra, tiszteld (és tartsd be) a szabályokat! Az ellenőrök nem ismernek tréfát.

5. SZEMETELJ SZELEKTÍVEN! A németek nagyon komolyan veszik a szelektív hulladékgyűjtést, de mivel ez szerencsére nagyon helyesen nálunk is terjed, könnyen feltaláljuk majd magunkat. Ami szokatlan lehet, hogy Németországban nagy hagyománya van a műanyag- és az üvegpalackok visszaváltásának. Minden nagy szupermarketnél találunk automatákat, ahol a palackokért cserébe kapunk vissza némi aprót nyolc és huszonöt eurócent között. Ha nem akarunk ezzel foglalkozni, akkor se dobjunk palackot nyilvános szemetesbe. Ha adottak a körülmények hozzá, inkább tegyük a kuka tetejére, jó eséllyel perceken belül begyűjti valaki, aki értékesnek találja. 6. VASÁRNAP A REDŐNY LEHÚZVA Palackot azonban ne vasárnap akarjunk visszaváltani. És úgy igazából vásárolni se akarjunk. Semmit. A boltok, szupermarketek, gyógyszertárak zárva tartanak vasárnap – akik díjazták a vasárnapi boltzár itthoni eltörlését, azok ne megszokásból induljanak neki a bevásárlásnak. A kávézók, bárok, éttermek természetesen egész hétvégén nyitva tartanak. 7. CSAK CSENDBEN, CSAK HALKAN! A németek aztán tudják, hogyan kell kiereszteni a gőzt – gondoljunk csak a müncheni Oktoberfestre, vagy a kölni karneválra, amikor az egész város zajos partiba veti magát. Azonban amint ennek vége, az élet visszatér a rendes kerékvágásba. Aki ezután hangoskodással, netán borgőzös hőzöngéssel megzavarja a békét, az csúnya szemöldökráncolást kockáztat, súlyosabb esetben azonban meg is kérik, hogy csavarja lejjebb a hangerőt. A hangerőre máskor is figyeljünk, a fúrás-faragás, a porszívózás vagy a hangos zenehallgatás egyenesen tilos vasárnap. És délután egytől háromig. És este tíztől reggel hétig. Akár egy mosógép elindításával is csendháborítás miatti panaszt kockáztathatunk, ezért főleg az Airbnb-lakásokban vegyük komolyan a házirendet. 8. SPRECHEN SIE ENGLISCH? Berlin kozmopolita világváros, a spanyoltól az arabig számos anyanyelvű ember lakóhelye, ezért nagyon sokan beszélnek angolul. Ez nem igaz azonban az ország egészére. Ezért lehet jó ötlet, ha néhány alapvető kifejezéssel tisztában vagyunk, hogy ne érezzük magunkat teljesen elveszve. A nyelvi telefonos applikációk tökéletesek a célra, de ne feledjük, hogy értelemszerűen minden kiírást németül fogunk megtalálni, legyen az akár egy gyógyszertár (Apotheke), akár egy rendőrőrs (Polizeistation). Persze, nem a világvégére megyünk, az átlagos angol nyelvtudás a távoli vidékeken is meghaladja majd a nálunk megszokottat.

nyelvtudással felvértezve vágunk neki a kalandoknak, mert az itthon elsajátított irodalmi német, a Hochdeutsch ismeretében egyes régiókban nem sokat értünk majd az adott nyelvjárásból. Ez persze nem nagy meglepetés, ez az egyik első dolog, amit itthon megtanítanak a németeseknek. 10. DOHÁNYZÁS Ellentétben Európa nagy részével, Németországban többnyire dohányoznak a bárokban és az éttermekben, szóval ne vágjunk pofákat, ha a mellettünk lévő asztalnál pöfékelni kezd valaki. Illetve vághatunk, de a dohányos nem sért semmilyen szabályt. Illetve dehogynem. Pár éve életbe léptek a nemdohányzókat védő törvények, de a legtöbben bagóznak rá. Sőt, ha esetleg mi figyelmeztetnénk az illetőt, azt bizonyosan tolakodásnak veszi. Hát hová is lett az első pontban emlegetett szabálykövetés, ugye. Írta: Kocsis G. János |

i @kocsisjaanos

9. SPRECHEN SIE (HOCH)DEUTSCH? Némi nyelvi nehézség akkor is érhet minket, ha német

Gasztroblog

ÉLD ÁT A SIKEREIDET! Ünnepelj együtt a 37 éves Pierrot-val

öbbször írtam már arról, hogy egy ebéd vagy vacsora miatt igenis érdemes átmenni a Duna túloldalára – ez persze csak azoknak szól, akik hozzám hasonlóan a pesti oldalon laknak – és eltölteni pár kellemes órát Budán. Hozzáteszem, hogy belvárosiként azért van az a távolság, amit még hajlandó vagyok megtenni.

Mivel a Várnegyed nagyon könnyen megközelíthető számos tömegközlekedési eszközzel – az autó kizárt és teljesen felesleges is –, ezért nem kérdés, hogy a Deákról 15 perc alatt elérhető negyed az egyik leggyakoribb budai választásaim közé esik. Emellett a turistáknak is általában azt ajánlom, hogy ha nem a belvárosi séta közben, akkor a Budai Vár

felfedezése során iktassanak be ott egy ebédet vagy vacsorát. Nem csak a belvárosban, de a Budai Várban is vannak bevált helyek, amelyeket preferálok és általában mindegyiket kategorizálom magamban, mint egyedüllétre és borozós vacsorára tökéletes helyszín, baráti ebédre vagy vacsorára, vagy éppen randira ideális helyszínként. A Fortuna utcában található Pierrot kifejezetten az utóbbi kategóriára számomra, de akár egy fontosabb esemény megünneplésére, ami lehet például egy nagy projektem sikeres indulása is. Igen, néha ilyet is szoktam, megünnepelni a sikereket, ami nálam egy különleges vacsorát jelent olyan emberekkel, akik nagyon fontosak az életemben. Az ünneplésnél maradva, a Pierrot épp ottjártam előtt egy nappal ünnepelte 37. születésnapját, ami ugyan nem kerek szám, de mégis fontos azt megemlítenem. Ez az étterem volt ugyanis az első, amely még jóval a rendszerváltás előtt, 1982ben az ország első magánkávéházaként és éttermeként nyitott meg, és azóta is fogadja vendégeit a több száz éves, történelmi épületben. A Pierrot számomra mindig is egy olyan hely, ahova belépve régi hangulatúan elegáns, de mégis a napjaink lazaságát adó érzés fog el. A több száz éves falak, a bejárat mellett álló zongora és a sok korábban ott járt sztár fotójával díszített falak nosztalgikus érzést keltenek bennem, míg a sötétbarna és piros színű bútorok igazi eleganciát sugároznak. A késői őszi napsütéses időnek köszönhetően a belső kertet választottuk, ami pluszban emelte az ünnep fényét számomra. A Pierrot étlapja alapvetően az Osztrák-Magyar Monarchia korát megidéző ételekre épül, de a klasszikusok mellett megtalálhatók olyan fogások is a jelenlegi étlapon, mint a báránygerinc, vagy szezonális ételként a sütőtökös derelye. A folyamatosan változó táblás ajánlatok között is természetesen jutott hely a szezonális ízeknek. Nekem innen a desszert, a sóskaramell torta nyerte el a tetszésemet, amit mandulával és kávéhabbal tálalnak. De ne menjünk ennyire előre, pontosabban a végére, inkább kezdjük az egyik kedvenc Pierrot előételemmel, a kacsamáj variációkkal. A kacsamáj pástétomot, roston kacsamájat és kacsamáj brülét

tartalmazó tál tökéletes választás közösen elfogyasztható előételnek. A hozzá kínált házi fonott briós és szilva csatni pedig számomra a legjobb kiegészítés. A három étel közül igazából én beérném a kacsamáj brülével is, amit a créme brülé tökéletes sós-édes változataként kell elképzelni, de még jobb inkább megkóstolni. Mostanában nagyon ritkán eszek tésztát, viszont vannak kivételes alkalmak, és hát egy ünnepi alkalom pont ilyen. Ezért a fogas filé rákpaprikással és túrós derelyével most nem maradhatott ki számomra. Túrós derelyét köretként azt hiszen, nem sűrűn fogyasztunk, ezért ajánlom nektek is, érdemes kipróbálni, mert nagyon jó párosítás a paprikás szósszal nyakon öntött garnélarák és a sült pisztrángfilé mellé. Az ünnepi ebédet lezáró sóskaramell tortáról pedig már ejtettem szót, és mint sóskaramellimádó azt mondhatom, hogy ötösre vizsgázott a Pierrot, a kávéhabbal pedig az ebéd utáni kávézásomat is kielégítettem. Mi is lehetne jobb egy siker megünneplésére, mint egy tökéletesen kiválasztott helyszín és a kifogástalan ebéd? Természetesen egy nagyon jó társaság, amit az ember a párja, barátai vagy éppen családja körében találhat meg. Lezárásként pedig ne feledkezzünk meg egy pohár borról, habzóborról vagy pezsgőről sem, hiszen a szimbolikus koccintás nem maradhat el. Írta: Erdei Zsolt |

i @ezsoltee

PIERROT CAFE & RESTAURANT 1014 Budapest, Fortuna utca 14. Nyitva minden nap, egész évben 12-24 óra között. Asztalfoglalás: email: hello@pierrot.hu telefon: +36 1 375 6971

Útlevél

MELEGSÉG A TÉLI HIDEGBEN, A KÉT LEGFORRÓBB EURÓPAI SZIGETEN Kissé rapszodikus időjárásunktól eltekintve egyértelműen kijelenthetjük, hogy beköszöntött a tél az öreg kontinensen, vagy legalábbis már nagyon közel jár hozzánk. Ezzel ellentétben Afrika partjai mellett, de még Európában, a Kanári-szigeteken továbbra is tombol a nyár, és szigetei különböző hangulatokat, nagyon sok látnivalót és főleg szórakozási lehetőséget kínálnak. Bemutatásukat az egyik kedvencemmel, Gran Canariával kezdem.

GRAN CANARIA, EURÓPA LEGNAGYOBB LMBTQ-SZIGETE Kevés olyan hely van, ahol annyiszor jártam volna az elmúlt öt évben, mint Gran Canaria. Eddig összesen nyolcszor voltam a szigeten, és szubjektív utazási rovatomban, a BoyOnGo-ban is írtam élménybeszámolót arról, milyen meleg is itt az élet és mennyi programmal várnak bennünket az év hidegebb időszakában. A Maspalomasban található Yumbo Centre a legismertebb találkozási helyszín, ugyanis itt található a sziget melegbárjainak és szórakozóhelyeinek zöme, és az összes nagyobb esemény fő színtere ugyancsak ez. De napközben vásárolhatunk, kávézhatunk vagy ebédelhetünk is az itt található éttermek egyikének teraszán. Több mint kétszáz LMBTQ és LMBTQ-barát helyet találunk ebben a négyszintes komplexumban. A sziget az LMBTQ rendezvényekben is bővelkedik, és ezek túlnyomórészt olyan időszakban zajlanak,

amikor az öreg kontinens időjárása nem nagyon engedi meg, hogy ledobjuk magunkról a textilt és élvezzük a napsütést. A karneváli hangulatot kedvelőknek ajánlom a Maspalomas Carnival eseményt, ami minden évben márciusban kerül megrendezésre és nem sokban különbözik egy pride-tól. Ráadásul ebben az időszakban tartják a sziget Drag Queen Gáláját is. Éves szinten Európa időrendben első és talán utolsó pride fesztiválja is Gran Canaria szigetén van, ugyanis minden évben május legelején a sziget indítja a pride szezont, majd a Winter Pride Maspalomas esemény zárja az események sorát novemberben. Ha választani kellene a két esemény közül, akkor a téli verziót javasolnám. De a fétiskedvelők se maradnak esemény nélkül, őket a Fetish Week várja minden évben. A sziget természetesen önmagában is gyönyörű, a fürdeni vágyókat és a vízi sportok kedvelőit számtalan gyönyörű tengerpart, míg a túrázókat a hegyek meghódítása várja. Gran Canaria kiválóan alkalmas arra, hogy a nyaralásunk

egy részében az éjszakai életet élvezzük, míg a többi részében kiránduljunk, és csodás tájakat, hangulatos spanyol falvakat fedezhessünk fel. Viszont egy hegyi kirándulás alkalmával ne feledkezzünk meg magunkkal vinni egy dzsekit is, ugyanis a hegytetőkön már teljesen más klíma vár minket. A gyönyörű táj miatt viszont mindenképp javaslom, hogy ne csak a tengerpartot és a homokdűnéket járjátok be.

sziget északi csücskében helyezkedik el, és a korábbi kis halászfalu mára a sziget egyik legszínesebb és legnagyobb, élettel teli városává nőtte ki magát. Rengeteg üzlet, étterem, kávézó és szórakozóhely is megtalálható itt, és ebben a városban a legélénkebb az éjszakai élet. Jandia település Corralejóhoz hasonlóan szintén a sziget nagyobb üdülővárosai közé tartozik. Népszerűségét emeli, hogy a Kanári-szigetek legnagyobb és leghosszabb strandjai közül több itt található.

FUERTEVENTURA Az itt eltöltött pár nap után sikerült megfogalmazni magamban, mitől is más Fuerteventura, mint a többi sziget. Az érintetlen paradicsom lenne a legjobb jelző, amivel illetném, ugyanis jelentős turizmusa ellenére nincsenek óriási, kiépített üdülővárosai, és a néhány nagyobb település sem az éjszakákon át bulizó fiatalok zajától hangos. Fuerteventurát inkább pihenés, kirándulás céljából válasszuk. Ha a víz szerelmesei vagyunk, akkor is tökéletes lesz, ugyanis 70 kilométer hosszú, főként fehérhomokos partja nemcsak a fürdőzésre, de vízi sportokhoz is ideális. Kalandozásainkhoz viszont mindenképpen szükség lesz autóra, amelyet interneten tudunk előre lefoglalni, vagy a repülőtéren megrendelni. Az üdülőközpontok mindegyike a keleti part mentén helyezkedik el, közülük a legnagyobbnak és legnépszerűbbnek Corralejo számít. Ez a kisváros a

Az óceánpart mellett húzódó autóutak úgy lettek kialakítva, hogy bármikor le tudjunk húzódni, ha fürdeni szeretnénk, ezért ha megtetszik egy partszakasz, nincs más dolgunk, csak megállni az út szélén, és irány az óceán. A partokon zászlókkal jelölik, hogy az adott helyen a fürdés engedélyezett vagy éppen tiltott. Semmiképp ne egy strandon telepedjünk le, ne egy helyen töltsük az egész nyaralásunkat, mindenképpen fedezzünk fel új helyeket! Úgyis mindegyik új strandnál azt fogjuk majd mondani, hogy „ez még szebb, mint az előző volt.” Mindenképpen látogassunk el az Ajuy strandra, ahol ugyan a fürdőzés nem ajánlott, de a különleges feketehomokos partszakaszt mindenképpen érdemes megcsodálni. Írta: Erdei Zsolt |

i @ezsoltee 67

Proud Hungary

AUTUMN AND BUDAPEST: HERE ARE YOUR MUST‑DOS

he trees turned into all shades of earthy colors, the sun is shining golden through the leaves and the temperature gives us a break from the recordbreaking hot days we had this summer. Autumn has its charm and makes it to the top as a number of people’s favorite season. On the other side, being the truly magical city that it is, Budapest changes personality with each season and is a city worth visiting any time of the year with lots of different

things to do. Let us guide you, and get the most fun out of your autumn stay in Budapest! BIKE TOURS TO ENJOY THE GOLDEN HOUR Just picture yourself biking along the Danube, with the beautiful sight of the Buda Castle, the Parliament and many other of Budapest’s iconic buildings lit by the golden rays of sunshine and the autumnal breeze caressing your face. Do we need to say more?

OPEN Monday to Thursday: 1:00 PM - 1:00 AM Friday 1:00 PM - 02:00 AM Saturday: 01:00 PM - 04:00 AM Sunday: 01:00 PM - 01:00 AM 1094 BUDAPEST, ANGYAL STREET 2.

Rent a bike and find your own path around the city, or join one of the many bike tours that Budapest has to offer. Depending on the tour, not only you’ll have a joyful ride but also learn about the history of Hungary and its architecture, and even taste some of the traditional food – they are worth every penny!

With its increasing popularity, now you can find it in kiosks all over the city and through the entire year. This warm delight is made out of sweet dough wrapped on a wooden cylinder that is then baked and covered in sugar. If you want, you can order some of the flavor variations that include coconut, vanilla, walnut, cinnamon, chocolate and cocoa.

HIKING IN THE NEARBY HILLS

The traditional cake is just the dough roll, but these days you can find it filled with ice-cream at different spots around the city and – it may not be traditional, but it sure is tasty!

With temperatures that are friendlier for outdoor activities, autumn is a great time to get those trekking boots out and get lost in nature. There are around 400 hiking trails in Budapest and in the surrounding hills that give you plenty of options if you are an outdoors enthusiast. Hiking is a great opportunity to connect with nature, but also to learn some Hungarian history as some of the hikes include ruins and other significant landmarks that will give you references about the country’s past. Some examples are the Erzsébet Lookout Tower on János Hill, built in 1910 and named after revered Habsburg Empress Elisabeth of Austria. If you prefer to stay in the city but still want to enjoy a short hike, check out the Citadella on Gellért Hill, a UNESCO World Heritage Site built by the Habsburgs after the Revolution of 1848. PICNIC ON MARGARET ISLAND Margaret Island is one of the best places in Budapest to have a nice picnic any time of the year, perhaps except for winter. There is nothing better than dipping marshmallows in hot chocolate, eating cake and wrapping yourself in a warm blanket with your date or your friends as the crisp air gets slightly chillier. Fireplaces and torches are not allowed on the island, but you can always bring some candle lanterns, a water-proof blanket to put on the ground and perhaps even some Christmas lights to set up the cozy vibe and have an Instagram-worthy moment, sitting on the grass covered in leaves.

SOAKING IN A SPA Budapest might be known as a party city, perfect for bachelor parties and weekend getaways, but there is something to contrast the busy nightlife. Its spa and wellness industry makes Budapest the ideal destination to relax and pamper your body, while enjoying the contrast between the warm waters and the colder autumn air. Budapest has been well known for its thermal springs since the 2nd century and holds the title of ‘The City of Spas’ since the year 1934. The story started when Romans colonized the area to take advantage of the location and the enormous network of healing waters beneath, as it has more thermal and medicinal water springs than any other capital city in the world. There are 118 springs around the city, providing over 70 million liters of thermal water a day. The temperature of the waters is between 21 and 78 Celsius. WINE TASTING Did you know that a hundred years ago Hungary was one of the most important wine producers in Europe, producing one of the most famous wines which was a go-to option for royals across the continent? We’re talking about Tokaji, commonly referred to as “the wine of kings, the king of wine”. Whether you go for a trip to some of the great wine regions, or you simply enjoy a date at one of Budapest’s wine bars, as a wine lover you must not leave the country without a full taste of the varied spectrum of Hungarian wines.

EATING CHIMNEY CAKE Most people know it as chimney cake, but in Hungarian it is called kürtős kalács. This sweet treat is the guilty pleasure of locals for autumn and winter, while also being a traditional food item, especially at Christmas.

Some of the aforementioned options are things you can do all year, but there is something about autumn in Budapest that makes it a very special time of the year, as the stunning architecture and constantly changing personality make the colder days a time to truly fall in love with this city.

THE FAVOURITE

GAY SAUNA OF BUDAPEST www.gaysauna.hu

Proud Hungary PUBS & BARS

KIMBERLY CAFE & BISTRO The owners wanted to recreate the idyllic atmosphere of the old gay bars in Budapest. The similarity to the old, classic Hungarian gay bar Capella shows through embracing the ideas of freedom, peace and entertainment. The place offers interesting programs, from karaoke nights through live performances to drag shows. District VI. Nagymező utca 66. www.facebook.com/kimberlybistro

WHY NOT BISTRO Gay friendly restaurant directly on the bank of the Danube, its terrace offering an amazing view on the Gellért Hill. Good value for your money. Mixed clientele. District V. Belgrád rakpart 18. near Fővám tér M4 metro station or 2 and 47-49 tram stations. www.whynotbistro.hu

PHOENIX BAR & CLUB A new bar on the scene for LGBTQ people and for their friends. Visit Phoenix Bar & Club and experience the feeling of America in the '20s. Just like one of Gatsby's parties: a mysterious black and gold interior, small and cozy tables, homemade lamps and other decorations. A very fancy and glamorous atmosphere. You can choose from almost 40 different types of cocktails. However, if you don't find anything for your taste, ask the bartenders and they will happily make something unique just for you. District VI. Hajós utca 27. www.phoenixbar.hu

HABROLÓ CAFE & BAR Located in the heart of the downtown this bar hosts karaoke parties every Thursday and Sunday with a loungestyle space upstairs where you can feel free to stay for a chat, a drink or even a flirt. District V. Szép utca 1. near Ferenciek Tere M3 or Astoria M2 metro station. Open every day from 5pm to 5am. www.habrolo.uw.hu

WHY NOT? CAFÉ AND BAR Famous for its bustling crowd and its friendly, inviting atmosphere, Why Not? has a legendary status in Budapest and it is partially due to its amazing location overlooking Gellért Hill on the Danube. This bar is a very good place to start off your evening and to experience one of the major players in Budapest’s gay scene. District V. Belgrád rakpart 3-4. near Fővám tér M4 metro station or 4749 tram station. www.whynotcafe.hu 10 SIXTY-SIXTY BAR The 10 Sixty_six Bar is not your regular breakfast place, rather a buzzing hub offering a wide range of special food items as well as entertaining programs. Open from 10am until 10pm, you have no other job than to enjoy a lazy breakfast, or, if you are visiting in the evening, to have a tasty dinner accompanied by the some fine wine in the open-minded and comfy atmosphere. On the second Sunday of every month, Rainbow Brunch offers fine snacks, specialty cocktails and live music. District VI. Ó utca 37. www.10sixtysixbudapest.com

CLUBS & PARTIES

ALTEREGO BAR & LOUNGE Slick, trendy club that serves as the essence of Budapest’s gay scene, while remaining a relaxed place to have a drink and dance into the early hours. We would recommend the Fri/Sat drag shows with brilliant performances by Lady Dömper and her troupe of fabulous drag artists followed by a late night chart hits party. Events schedule is available on the website. District VI. Dessewffy utca 33. near Oktogon M1 metro station or 4-6 tram station. www.alteregoclub.hu GARÇONS Garçons bills itself as “underground as well as glamorous” and offers “a new era in chic clubbing”. We agree. Appealing mostly to a younger crowd, the parties attract big name guest DJs and a busy crowd looking for a good time. www.facebook.com/garconsbudapest

HELLO One of the coolest parties in town. A chic, young and fun-loving audience comes together to celebrate and dance however they want with whomever they want. Mostly pop music and chart hits. Keep an eye open for the club photographer and get yourself immortalized on the Facebook page. www.facebook.com/hellopartybp

wet rooms and even a car. Look out for themed parties like military and gangbang amongst others. Open every day from 9pm to 4am, on Friday and Saturday until 5am. District VII. Dohány utca 38. near Blaha Lujza tér M2 metro station or 4-6 tram station. www.coxx.hu

OMOH OMOH is a small piece of Berlin in Budapest for technosexuals and house-loving queerdos. Absolutely no pop; muggy and dark beats dominate this serious clubbing zone. To add to the mystery, you can only enter Corvin Bar by elevator. District VIII. Blaha Lujza tér 1-2. www.facebook.com/OMOHbp

MAGNUM Magnum is the largest sauna in Budapest and offers the following on two floors: jacuzzi, steam room, four kind of saunas, plunge pool, videos, cabins, sling, glory hole cabins, cruising labyrinth, gym, massage and free wifi. Sauna aufguss on Thursday at 5, 6 and 7 pm. Dark and naked party on Friday at 10 pm and Sunday at 5 pm. Open nonstop from Saturday 1 pm to Sunday midnight. Tickets include a towel, slippers and a condom and are valid for ten hours. District VIII. Csepreghy utca 2. near Corvin negyed M3 metro station. www.gaysaunabudapest.com

OOPS A popular queer party that fails to disappoint. Organized every Friday at Anker’t with the hits of the 80’s, 90’s, 00’s and Europop, Disco, Italodisco, Eurovision, House, Techno and many more genres. www.facebook.com/oopsbudapest PERSEPHONE Showcasing a diverse musical style ranging from underground house, classic disco to techno, focusing on female, queer, trans folks, people of color, underrepresented communities and their allies. www.facebook.com/persephone.party VIBE Don’t be basic, feel the VIBE! One of the most inclusive parties in Budapest where anyone can have a good time, no matter what your tribe is. Gays, lesbians, urban queers and their friends with a fresh approach, join us! www.facebook.com/vibebudapest

CRUISING BARS

COXX MEN’S BAR Discreet and cool, beneath a plain entrance room lies a hall of pure testosterone and male energy. The cellar has three full bars and a labyrinth fully equipped with cages, slings, cabins, glory holes, a prison sector,

SAUNAS

SAUNA 69 A more conventional sauna. Finnish/ infra sauna and steam room, jacuzzi, massage service, sunbeds and private rooms await your arrival. Café and internet access available. Towel and slippers are included in the fee. District IX. Angyal utca 2. near Boráros tér 4-6 tram station. www.gaysauna.hu

SEX SHOPS

BLACK DREAM The only fetish sex shop in the city where you can find everything from leather or rubber goodies to sportswear, underwear and toys as well. 8th district, Nr. 8-9 on the ground floor at 9 Mária Street, near Rákóczi tér 4-6 tram station www.blackdream.hu

MORE INFORMATION: pinkbudapest.com 71

be yourself be .brussels CENTRE FOR FINE ARTS BRUSSELS

EXPO

06 DEC. ’19 — 19 APR. ’20

KEITH HARING PALAIS DES BEAUX-ARTS BRUXELLES PALEIS VOOR SCHONE KUNSTEN BRUSSEL Rue Ravensteinstraat 23 1000 Brussels +32 2 507 82 00 / bozar.be

more info www.visit.brussels/gay

PINCEKULCS A BALATONHOZ www.kristinus.hu

/KristinusWineEstate/ |

/kristinus_wineestate/