I. Elelmiszer Vilagtalalkozo media anyagai by Hungarovet

MegjelenĂŠsek

TARTALOMJEGYZÉK

Online újság ..................................................................................................................... 4 Délmagyar.hu, 08. 16. ....................................................................................................................................... 4 Lánchídrádió.hu, 08. 17. ................................................................................................................................... 5 Trademagazin.hu, 08. 17. .................................................................................................................................. 6 Mixonline.hu, 08. 17. ......................................................................................................................................... 7 Gazdaságirádió.hu, 08. 17. ................................................................................................................................ 8 Barikád.hu, 08. 17. ............................................................................................................................................. 9 Echotv.hu, 08. 17. ............................................................................................................................................ 10 Galamus.hu, 08. 17. .......................................................................................................................................... 11 Mti.hu, 08. 17. .................................................................................................................................................. 13 Rtlhírek.hu, 08. 17. .......................................................................................................................................... 14 Boon.hu, 08. 17. ............................................................................................................................................... 15 Szabadföld.hu, 08. 17. ..................................................................................................................................... 16 Agromonitor.hu, 08. 17. ...................................................................................................................................17 Magyar Nemzet Online, 08. 17........................................................................................................................ 18 Krónika.matáv.hu, 08. 17. ............................................................................................................................... 19 Szabadidőmagazin.hu, 08. 17.......................................................................................................................... 21 Élelmiszer.hu, 08. 17. ...................................................................................................................................... 24 Boon.hu, 08. 18. ............................................................................................................................................... 26 Agromonitor.hu, 08. 18. .................................................................................................................................. 28 Lehetmás.hu, 08. 17......................................................................................................................................... 29 Termékmix.hu, 08. 18. .................................................................................................................................... 30 Agrárhaszon.hu, 08. 18. .................................................................................................................................. 31 Maipiac.hu, 08. 18. .......................................................................................................................................... 32 Amc.hu, 08. 17. ................................................................................................................................................ 33 Polgárinfo.hu, 08. 17. ...................................................................................................................................... 34 Magyarhírlap.hu, 08. 18. ................................................................................................................................. 36 Pályázatihírek.eu, 08. 18. ................................................................................................................................ 38 Hírextra.hu, 08. 19. ......................................................................................................................................... 39 Agroline.hu, 08. 19. ......................................................................................................................................... 41 Trademagazin.hu, 08. 19. ................................................................................................................................ 43 Piacésprofit.hu, 08. 19. .................................................................................................................................... 44 Közigpress.hu, 08. 19. ..................................................................................................................................... 45 Élelmiszer.hu, 08. 19. ...................................................................................................................................... 46 Agromonitor.hu, 08. 20. ................................................................................................................................. 47 Medicalonline.hu, 08. 20. ............................................................................................................................... 48 Mta.hu, 08. 18. ................................................................................................................................................. 50 Krónika.ro, 08. 20. .......................................................................................................................................... 53 Inforadio.hu, 08. 20. ....................................................................................................................................... 55 Hirado.hu, 08. 20. ........................................................................................................................................... 56 Zetapress.hu, 08. 21......................................................................................................................................... 57 Zetapress.hu, 08. 21......................................................................................................................................... 59 Élőfolyóirat.blog.hu, 08. 22. ........................................................................................................................... 61 Zetapress.hu, 08. 22. ....................................................................................................................................... 62 Magyar Nemzet Online, 08. 22. ...................................................................................................................... 64 Lánchídrádió.hu, 08. 22. ................................................................................................................................. 65 Webrádió.hu, 08. 22. ....................................................................................................................................... 66 Agrárhírek.hu, 08. 19. ..................................................................................................................................... 67 Echotv.hu, 08. 22............................................................................................................................................. 68 Népszava.hu, 08. 18. ........................................................................................................................................ 69 Mixonline.hu, 08. 22. ...................................................................................................................................... 70 Nyomtatott lapok ........................................................................................................... 72 Délmagyarország, 08. 16. ................................................................................................................................ 72 Délvilág, 08. 16. ............................................................................................................................................... 72 Metropol, 08. 18. ............................................................................................................................................. 74 Metropol Országos, 08. 18. ............................................................................................................................. 74 Magyar Hírlap, 08. 18. .................................................................................................................................... 75

Magyar Nemzet, 08. 21. ................................................................................................................................... 77 Zalai Hírlap, 08. 21. ......................................................................................................................................... 78 Hajdú-Bihari Napló, 08. 21. ............................................................................................................................ 79 Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 08. 21. ................................................................................................80 RTV ................................................................................................................................ 81 MTV1, Nappali 08. 16. 11:17 ............................................................................................................................ 81 TV2, Mokka, 08. 16. 08:42 .............................................................................................................................. 83 MTV1, Az Este, 08. 17. ..................................................................................................................................... 85 MTV1, Híradó, 08. 17. 19:40 ........................................................................................................................... 89 MTV1, Híradó, 08. 18. 07:06 .......................................................................................................................... 89 MTV2, Híradó, 08. 17. 20:00 .......................................................................................................................... 89 Lánchíd Rádió, Reggeli Hírjárat, 08. 19. 07:17 .............................................................................................. 90 MTV1, Ma Reggel, 08. 19. 06:43 ..................................................................................................................... 91 Class Fm, Hírek, 08. 18. 06:44 ....................................................................................................................... 96 Rise Fm, Hírek, 08. 18. .................................................................................................................................... 97 Hálózat TV, Hírek, 08. 17. ............................................................................................................................... 98 N-Joy Baranya Rádió, Hírek, 08. 18. 10:38 ................................................................................................... 99 Rádió Café, Hírek, 08. 17. 08:03 .................................................................................................................. 100 Echo TV, Híradó, 08. 22. 12:03 .....................................................................................................................101

Online újság

Délmagyar.hu, 08. 16. Medvebőgés és borzpörkölt Bobkó Anna 2010.08.16. 04:45

Szeged - Vadmacskát és farkast is láttunk – persze csak kitömve – a hétvégén az újszegedi ligetben az I. Magyar Vadász Világtalálkozó és Csongrád Megyei Vadásznap résztvevőinek sátrainál. - Mifelénk a medvék nagyon elszaporodtak. Sajnos sok a medvetámadás, gombászok, mezőgazdasági munkások esnek áldozatul – hallottuk Marmureanu-Biró Leonardtól, a romániai Nagyküküllő Vadász-Horgász Sportegyesület fővadászától. Közben vadászkürtösök a medvebőgés hangját utánozták. A fővadász elmondta: az egyesületükhöz tartozó 110 ezer hektáron 250 medve él, ebben a szezonban 12-t lőhettek ki közülük. Medvebőrrel mégsem díszítették sátrukat – bonyolult lett volna áthozni a határon –, farkas- és vadkanszőrt azonban simogathattunk náluk. A székelyudvarhelyiek a vadásznapon belül megrendezett I. Magyar Vadász Világtalálkozóra érkeztek az újszegedi ligetbe, mint ahogyan szomszédjaik, a Temes Megyei Vadász és Sporthorgász Egyesület tagjai is, akik különleges trófeákat hoztak magukkal: fajdkakast és vadmacskát is kiállítottak. A zsűri különdíjjal jutalmazta mind a két résztvevő csapatot a legszebb sátrak versenyében. Mivel a vadásznap a Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó kísérő rendezvénye is volt – a résztvevők vadhúsból készült ételeket készítettek, amelyeket a hat tagú zsűri pontozott. Fackelmann István, a rendezvény szervezője különlegességeket mutatott be, többféle pörkölt rotyogott a sátra mellett felállított bográcsokban. Birka és mufflon keresztezésével hoztam létre a kamut, mangalica és cornwall házasságából született a koma – magyarázta Fackelmann. Ásotthalmi családi tanyáján falusi vendéglátással foglalkozik. Eltökélt szándéka, hogy a vadhúst minél szélesebb réteggel megszerettesse. A fiataloknak ezért például mangalica pizzát is készített már. Könnyek Afrikában – Az első vad, amit Afrikában sikerült elejtenem, egy oryx (antilopfajta) volt. Emlékszem, térdeltem felette, és sírtam. Azóta is azt vallom, hogy aki nem tud sírni Afrikában, ne menjen oda vadászni – hallottuk a szegedi Karikó Józseftől, aki többször járt már a fekete kontinensen. Volt Namíbiában, ahol antilopot és varacskos disznót lőtt, Tanzániában bivalyszafarin vett részt – itt egy kapitális kafferbivalyt sikerült elejtenie. De turistaként megfordult Zimbabwében, Mozambikban és Botswanában is. – Ma már az a legszebb programom, hogy kiülök a tanyasi házam folyosójára, és nézegetem a trófeákat. Közben újra átélem a csodálatos élményeket – magyarázta a szegedi közgazdász. 4

Lánchídrádió.hu, 08. 17. Versenyre kelnek a húsételek Lánchíd Rádió, k, 2010-08-17 08:02Krónika Rövid hírek

Megválasztják a világ legfinomabb kolbászát, szalonnáját, és versenyre kelnek a legjobb disznósajtok, illetve kenőmájasok Magyarországon a kedden kezdődő I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozón. Az 5 napos rendezvényre eddig 35 országból, a többi között az USA-ból, Dél-Amerikából és Ázsiából jelentkeztek. A rendezvényt augusztus 17. és 22. között rendezik meg. Búza László, a társszervező Foodlawment Egyesület elnöke szerint ez lesz az év legnagyobb élelmiszeripari eseménye, amire eddig 35 államból, 64 nemzetközi szervezettől, több mint 100 előadó jelezte részvételi szándékát. Az ötnapos rendezvényt 10 helyszínen, a Budai várban, Békéscsabán, Szegeden, Szigetváron, Kecskeméten, Mezőkövesden, Abaújszántón, Hortobágyon, Alsózsolcán és a határon túli Sepsiszentgyörgyön rendezik meg. A 10 helyszínen különféle versenyeket rendeznek, ahol megmérettetnek a többi közt a baromfik, szalonnák, birka-és vadhúsok is. A versenyt 64 országból követhetik majd nyomon az érdeklődök videokonferencia segítségével. A világtalálkozó utolsó előtti napján, augusztus 21-én adják át a verseny nyerteseinek a díjakat, ünnepélyes díjkiosztó keretében a Budai várban - tette hozzá Búza László. A világtalálkozó ad otthont a tízedik Húshigéniai és Húsvizsgálati Világkongresszusnak is - mondta el a Független Hírügynökségnek Búza László. (FH)

Trademagazin.hu, 08. 17. Budapestre jön a nemzetközi hússzakma Dátum: 2010-08-17 00:04:20

Idén Budapesten rendezik a jubileumi, X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust. A program egyben az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó (FÉVIT) kiemelt eseménye. Hollandia, Kanada, Lengyelország, az Egyesült Államok, Ausztrália, Mexikó és Anglia után most Magyarország ad otthont a hússzakma legjelentősebb rendezvényének 2010. augusztus 17-22. között a Budai Várban. A tradicionális rendezvény célja, hogy az öt kontinens állategészségügyi hatóságai, húsipari szakemberei megismerjék egymás aktuális tevékenységét és a szakma egyes országokra jellemző sajátosságait. A kongresszust Partnereivel közösen a Foodlawment Egyesület szervezi. A közösség célja, összefogja az élelmiszerlánc résztvevőit: a termelőket, a feldolgozókat, az áru terítésével, értékesítésével és megsemmisítésével foglalkozó vállalkozásokat, valamint nem utolsósorban a fogyasztókat. A megbízhatóan szabályozott és korrekt ellenőrzésekkel kontrollált élelmiszerlánc a törvényhozók és a hatóságok munkáját is megkönnyíti - vallják a szervezők, akik szerint ezeken a fórumokon kiderülhet, mit vár a hatóságoktól a szakma, és mit várnak a hatóságok a szakmától. A Budai Vár adta történelmi hangulat mellett minden este más-más ország konyhája mutatkozik be a konferencia vendégei előtt. Hagyományos angol, német, francia, spanyol, portugál, olasz, orosz, magyar és zsidó ételek kerülnek a vacsoraasztalra, főként magyar alapanyagokból készítve. Több vidéki városban helyi élelmiszer-bemutatók gazdagítják az ünnep programját, 13 helyszínen tartják meg a hús és húskészítmények nemzetközi versenyét. Vidéken a helyi nevezetességekre hívják fel elsősorban a figyelmet: Békéscsabán kolbász és szalámi, Bábolnán a sonka, Szegeden a vadételek, Lillafüreden hal világbajnokság várja az érdeklődőket. Mezőkövesden a szalonna, tepertő, Alsózsolcán a felvágottak, Debrecenben a szarvasmarha húsok, Kecskeméten baromfi húsok a jellemzőek. Szennán a hurka, Szigetváron a disznósajt, és a kenőmájas, Abaújszántón a füstölt, pácolt termékek kelnek versenyre, Ajak a sertéshúsok világversenyének ad otthont, míg Ónodon a böllér világbajnokság lesz – írja a marketinginfo.hu.

Mixonline.hu, 08. 17. Versenyre kelnek a húsételek FH - 2010. 08. 17. 8:49:30

Megválasztják a világ legfinomabb kolbászát, szalonnáját, és versenyre kelnek a legjobb disznósajtok, illetve kenőmájasok Magyarországon a kedden kezdődő I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozón. Az 5 napos rendezvényre eddig 35 országból, a többi között az USA-ból, Dél-Amerikából és Ázsiából jelentkeztek. A rendezvényt augusztus 17. és 22. között rendezik meg. Búza László, a társszervező Foodlawment Egyesület elnöke szerint ez lesz az év legnagyobb élelmiszeripari eseménye, amire eddig 35 államból, 64 nemzetközi szervezettől, több mint 100 előadó jelezte részvételi szándékát. Az ötnapos rendezvényt 10 helyszínen, a Budai várban, Békéscsabán, Szegeden, Szigetváron, Kecskeméten, Mezőkövesden, Abaújszántón, Hortobágyon, Alsózsolcán és a határon túli Sepsiszentgyörgyön rendezik meg. A 10 helyszínen különféle versenyeket rendeznek, ahol megmérettetnek a többi közt a baromfik, szalonnák, birka-és vadhúsok is. A versenyt 64 országból követhetik majd nyomon az érdeklődök videokonferencia segítségével. A Világtalálkozó utolsó előtti napján, augusztus 21-én adják át a verseny nyerteseinek a díjakat, ünnepélyes díjkiosztó keretében a Budai várban - tette hozzá Búza László. A Világtalálkozó ad otthont a tízedik Húshigéniai és Húsvizsgálati Világkongresszusnak is - mondta el a Független Hírügynökségnek Búza László.

Gazdaságirádió.hu, 08. 17. Biztonságos a magyar élelmiszer MTI, Gazdasági Rádió, 2010. augusztus 17. 11:02

Nincs ma a világnak olyan pontja, ahol az élelmiszerellátás ne lenne központi kérdés mondta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára, aki szerint a magyar élelmiszer biztonságos. Az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó és a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszus megnyitóján kedden Budapesten az államtitkár elmondta, hogy az Európai Élelmiszerlánc Parlament (Foodlawment) által szervezett, 2010. augusztus 1722. között Magyarországon tartandó rendezvényen 32 ország szakemberei, vállalkozók és a tudomány képviselői, továbbá diákok is részt vesznek.

Barikád.hu, 08. 17. Az államtitkár szerint a magyar élelmiszer biztonságos 2010-08-17 11:40 barikád.hu Friss hírek Gazdaság

Echotv.hu, 08. 17. Kardeván Endre: Biztonságos a magyar élelmiszer 2010-08-17

Nincs ma a világnak olyan pontja, ahol az élelmiszer-ellátás ne lenne központi kérdés – mondta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, aki szerint a magyar élelmiszer biztonságos. Az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó és a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszus megnyitóján kedden Budapesten az államtitkár elmondta, hogy az Európai Élelmiszerlánc Parlament (Foodlawment) által szervezett, 2010. augusztus 1722. között Magyarországon tartandó rendezvényen 32 ország szakemberei, vállalkozók és a tudomány képviselői, továbbá diákok is részt vesznek. MTI

Galamus.hu, 08. 17. I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó Budapesten MTI 2010. augusztus 17., kedd 13:24

A fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének alapfeltétele, hogy annak minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel összehangoltan működtessék, ezen alapgondolat jegyében nyitották meg az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót és a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust kedden Budapesten. Az Európai Élelmiszerlánc Parlament (Foodlawment) által szervezett, 2010. augusztus 17-22. között Magyarországon tartandó rendezvényen 32 ország szakemberei, vállalkozók és a tudomány képviselői, továbbá diákok is részt vesznek. A "fenntartható élelmiszer előállítás viszonylag újonnan megismert fogalom, kifejezi azt a törekvést, hogy ma a felelősségteljes gondolkodás a vállalkozók önmaguk érdekei mellett figyelembe veszik a környezeti és társadalmi értékeket is", fejtette ki Kardeván Endre a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára a megnyitón. Búza László, a Foodlawment Egyesület elnöke arról beszélt: a fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a "talajművelés-növénytermesztés-állattenyésztés-húsfeldolgozásételkészítés-hulladékkezelés" lánc akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik. Magyarország a gondolat egyik úttörője: itt hozták meg ugyanis az első olyan európai élelmiszerlánc-törvényt, amely már a fenntarthatóság szempontjait is tartalmazza. A magyarországi jogi szabályozás mintáját azóta Európa szerte több mint 30 ország vette át - tette hozzá. Nincs ma a világnak olyan pontja, ahol az élelmiszerellátás biztonsága ne lenne központi kérdés, a magyar élelmiszer biztonságos - mondta Kardeván Endre. Az eseménysorozat központja a budai Várban van, itt rendezik meg a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is, amely a döntéshozók, a hatóságok, az élelmiszeripari vállalkozókés a fogyasztók közös fóruma. Az esemény megrendezésének jogát Kína és Brazília elől nyerte el Magyarország. A konferenciasorozat keretében külön szakmai napon foglalkoznak a szakemberek a zoonózisokkal, az állatokról emberekre, illetőleg emberekről állatokra terjedő betegségekkel. Azon belül most az élelmiszerekkel terjedő zoonózisokról lesz szó és egyebek mellett a géntechnológiáról is. A konferenciasorozat végén a tervek szerint a résztvevők elfogadják majd a Budapesti Charta nevű dokumentumot, amely a fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének 11

fontosságát hangsúlyozza, s ezt eljuttatják a világ élelmiszerlánc törvényhozóihoz és ellenőrzési hivatalaihoz is.

Mti.hu, 08. 17. I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó Budapesten 2010-08-17

A fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének alapfeltétele, hogy annak minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel összehangoltan működtessék, ezen alapgondolat jegyében nyitották meg az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót és a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust kedden Budapesten. Az Európai Élelmiszerlánc Parlament (Foodlawment) által szervezett, 2010. augusztus 17-22. között Magyarországon tartandó rendezvényen 32 ország szakemberei, vállalkozók és a tudomány képviselői, továbbá diákok is részt vesznek. A "fenntartható élelmiszer előállítás viszonylag újonnan megismert fogalom, kifejezi azt a törekvést, hogy ma a felelősségteljes gondolkodás a vállalkozók önmaguk érdekei mellett figyelembe veszik a környezeti és társadalmi értékeket is", fejtette ki Kardeván Endre a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára a megnyitón. Búza László, a Foodlawment Egyesület elnöke arról beszélt: a fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a "talajművelés-növénytermesztés-állattenyésztéshúsfeldolgozás-ételkészítés-hulladékkezelés" lánc akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik. Magyarország a gondolat egyik úttörője: itt hozták meg ugyanis az első olyan európai élelmiszerlánc-törvényt, amely már a fenntarthatóság szempontjait is tartalmazza. A magyarországi jogi szabályozás mintáját azóta Európa szerte több mint 30 ország vette át - tette hozzá. Nincs ma a világnak olyan pontja, ahol az élelmiszerellátás biztonsága ne lenne központi kérdés, a magyar élelmiszer biztonságos - mondta Kardeván Endre. Az eseménysorozat központja a budai Várban van, itt rendezik meg a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is, amely a döntéshozók, a hatóságok, az élelmiszeripari vállalkozókés a fogyasztók közös fóruma. Az esemény megrendezésének jogát Kína és Brazília elől nyerte el Magyarország. A konferenciasorozat keretében külön szakmai napon foglalkoznak a szakemberek a zoonózisokkal, az állatokról emberekre, illetőleg emberekről állatokra terjedő betegségekkel. Azon belül most az élelmiszerekkel terjedő zoonózisokról lesz szó és egyebek mellett a géntechnológiáról is. A konferenciasorozat végén a tervek szerint a résztvevők elfogadják majd a Budapesti Charta nevű dokumentumot, amely a fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének fontosságát hangsúlyozza, s ezt eljuttatják a világ élelmiszerlánc törvényhozóihoz és ellenőrzési hivatalaihoz is. 13

Rtlhírek.hu, 08. 17. Húsos finomságok viadala A rendezvényt 10 helyszínen rendezik meg 2010-08-17, 15:32

A rendezvényt augusztus 17. és 22. között rendezik meg. Búza László, a társszervező Foodlawment Egyesület elnöke szerint ez lesz az év legnagyobb élelmiszeripari eseménye, amire eddig 35 államból, 64 nemzetközi szervezettől, több mint 100 előadó jelezte részvételi szándékát. Az ötnapos rendezvényt 10 helyszínen, a Budai várban, Békéscsabán, Szegeden, Szigetváron, Kecskeméten, Mezőkövesden, Abaújszántón, Hortobágyon, Alsózsolcán és a határon túli Sepsiszentgyörgyön rendezik meg. A 10 helyszínen különféle versenyeket rendeznek, ahol megmérettetnek a többi közt a baromfik, szalonnák, birka-és vadhúsok is. A versenyt 64 országból követhetik majd nyomon az érdeklődök videokonferencia segítségével. A Világtalálkozó utolsó előtti napján, augusztus 21-én adják át a verseny nyerteseinek a díjakat, ünnepélyes díjkiosztó keretében a Budai várban - tette hozzá Búza László. A Világtalálkozó ad otthont a tízedik Húshigéniai és Húsvizsgálati Világkongresszusnak is.

Boon.hu, 08. 17. Versenyre kelnek a húsételek 2010.08.17 15:39

Megválasztják a világ legfinomabb kolbászát, szalonnáját, és versenyre kelnek a legjobb disznósajtok, illetve kenőmájasok Magyarországon a kedden kezdődő I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozón. Az 5 napos rendezvényre eddig 35 országból, a többi között az USA-ból, Dél-Amerikából és Ázsiából jelentkeztek. A rendezvényt augusztus 17. és 22. között rendezik meg. Búza László, a társszervező Foodlawment Egyesület elnöke szerint ez lesz az év legnagyobb élelmiszeripari eseménye, amire eddig 35 államból, 64 nemzetközi szervezettől, több mint 100 előadó jelezte részvételi szándékát. Az ötnapos rendezvényt 10 helyszínen, a Budai várban, Békéscsabán, Szegeden, Szigetváron, Kecskeméten, Mezőkövesden, Abaújszántón, Hortobágyon, Alsózsolcán és a határon túli Sepsiszentgyörgyön rendezik meg. A 10 helyszínen különféle versenyeket rendeznek, ahol megmérettetnek a többi közt a baromfik, szalonnák,birka- és vadhúsok is. A versenyt 64 országból követhetik majd nyomon az érdeklődök videokonferencia segítségével. A Világtalálkozó utolsó előtti napján, augusztus 21-én adják át a verseny nyerteseinek a díjakat, ünnepélyes díjkiosztó keretében a Budai várban - tette hozzá Búza László. A Világtalálkozó ad otthont a tízedik Húshigéniai és Húsvizsgálati Világkongresszusnak is - mondta el a Független Hírügynökségnek Búza László.

Szabadföld.hu, 08. 17. Győzzenek a magyar ételek! 2010. augusztus 17. | kedd

Az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót, valamint az ezzel párhuzamosan zajló budapesti és vidéki élelmiszer-bemutatókat és bajnokságokat augusztus 17. és 22. között rendezik meg hazánkban. A világtalálkozóra és az ezzel azonos időben megtartandó X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszusra már több mint 200 vendég, valamint 64 nemzetközi szervezettől 109 előadó jelezte érkezését Európából, az Egyesült Államokból, Ázsiából és Dél-Amerikából – tudtuk meg Gencsi Zoltántól, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. igazgatójától. A hortobágyi halételek és halkészítmények, valamint a magyar szürke marha ételek versenyére pedig augusztus 20-án 10 órakor kerül sor a hortobágyi Nagycsárdánál. Népviseletbe öltözött pásztorok bográcsában fő majd a gulyásleves, a borjúpaprikás, a borsos tokány, a marhapörkölt és a pásztortarhonya. Roston sistereg a marhahátszín, a fűszeres rudacska és a marhahúsos saslik. A halászok a sült halat, a pontypaprikást és a híres-neves hajdúsági halászlét készítik el. A szervezők az ételek értékesítéséből származó bevételt az árvízkárosultak javára ajánlják fel. Balogh Mária

Agromonitor.hu, 08. 17. Kardeván Endre szerint a magyar élelmiszerek biztonságosak 2010. augusztus 17. kedd, 17:10

A magyar élelmiszer biztonságos – hangoztatta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára a I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó és a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszus mai megnyitóján. Hozzátette: nincs ma a világnak olyan pontja, ahol az élelmiszerellátás biztonsága ne lenne központi kérdés. Búza László, a Foodlawment Egyesület elnöke szerint a fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a "talajművelés-növénytermesztés-állattenyésztés-húsfeldolgozásételkészítés-hulladékkezelés" lánc akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többivel harmonikusan összehangolva működtetik. A fenntartható élelmiszer előállítás viszonylag újonnan megismert fogalom, kifejezi azt a törekvést, hogy ma a felelősségteljes gondolkodás a vállalkozók önmaguk érdekei mellett figyelembe veszik a környezeti és társadalmi értékeket is – jelentette ki Kardeván Endre. A világtalálkozót az Európai Élelmiszerlánc Parlament (Foodlawment) szervezi augusztus 17-22. között. Az eseményen 32 ország szakemberei, vállalkozók és a tudomány képviselői, továbbá diákok is részt vesznek. A fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a "talajművelés-növénytermesztésállattenyésztés-húsfeldolgozás-ételkészítés-hulladékkezelés" lánc akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik – mondta Búza László, a Foodlawment Egyesület elnöke. Magyarország a gondolat egyik úttörője: itt hozták meg ugyanis az első olyan európai élelmiszerlánc-törvényt, amely már a fenntarthatóság szempontjait is tartalmazza. A magyarországi jogi szabályozás mintáját azóta Európa szerte több mint 30 ország vette át - tette hozzá az elnök. Az eseménysorozat központja a budai Várban van, itt rendezik meg a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is, amely a döntéshozók, a hatóságok, az élelmiszeripari vállalkozókés a fogyasztók közös fóruma. Az esemény megrendezésének jogát Kína és Brazília elől nyerte el Magyarország.

Magyar Nemzet Online, 08. 17. Középpontban a biztonságos élelmiszer-ellátás 2010. augusztus 17. 18:55

A fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének alapfeltétele, hogy annak minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel összehangoltan működtessék – ezen alapgondolat jegyében nyitották meg az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót és a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust kedden Budapesten. Az Európai Élelmiszerlánc Parlament (Foodlawment) által szervezett, 2010. augusztus 17-22. között Magyarországon tartandó rendezvényen 32 ország szakemberei, vállalkozók és a tudomány képviselői, továbbá diákok is részt vesznek. A „fenntartható élelmiszer-előállítás viszonylag újonnan megismert fogalom, kifejezi azt a törekvést, hogy ma a felelősségteljes gondolkodás jegyében a vállalkozók önmaguk érdekei mellett figyelembe veszik a környezeti és társadalmi értékeket is” – fejtette ki Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára a megnyitón. Búza László, a Foodlawment Egyesület elnöke arról beszélt: a fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a „talajművelés-növénytermesztés-állattenyésztés-húsfeldolgozásételkészítés-hulladékkezelés” lánc akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik. Magyarország a gondolat egyik úttörője: itt hozták meg ugyanis az első olyan európai élelmiszerlánc-törvényt, amely már a fenntarthatóság szempontjait is tartalmazza. A magyarországi jogi szabályozás mintáját azóta Európa-szerte több mint 30 ország vette át – tette hozzá. Nincs ma a világnak olyan pontja, ahol az élelmiszer-ellátás biztonsága ne lenne központi kérdés; a magyar élelmiszer biztonságos – mondta Kardeván Endre. Az eseménysorozat központja a budai Várban van, itt rendezik meg a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is, amely a döntéshozók, a hatóságok, az élelmiszer-ipari vállalkozók és a fogyasztók közös fóruma. Az esemény megrendezésének jogát Kína és Brazília elől nyerte el Magyarország. A konferenciasorozat keretében külön szakmai napon foglalkoznak a szakemberek a zoonózisokkal, az állatokról emberekre, illetőleg emberekről állatokra terjedő betegségekkel. Azon belül most az élelmiszerekkel terjedő zoonózisokról lesz szó és egyebek mellett a géntechnológiáról is. MNO-TR

Krónika.matáv.hu, 08. 17. I. FENNTARTHATÓ ÉLELMISZERLÁNC VILÁGTALÁLKOZÓ

" A krónikus megbetegedések mintegy 75%-a vezethető vissza a nem kellően megválasztott táplálkozási szokásokra. Vagyis elmondható, nincs ma a világnak olyan pontja, ahol az élelmiszer-ellátás ne lenne központi kérdés - mondta Dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, amikor megnyitotta a Budai Várban az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót, és a hozzá kapcsolódó Hajráhazai! Fórumot. A hatnapos rendezvény keretében tartják meg a X. jubileumi Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is, amelynek megrendezését Magyarország Brazília és Kína elől nyerte el. Az esemény-sorozatot gazdagítják az 5 vidéki helyszínen, valamint Sepsiszentgyörgyön megrendezendő hús-bajnokságok is. A fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a "talajművelés − növénytermesztés − állattenyésztés − húsfeldolgozás − ételkészítés − hulladékkezelés" lánc akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik. "A fenntartható élelmiszerlánc a legfontosabb emberi szükséglet kielégítésének környezettudatos, a jövő tekintetében is elfogadható szemlélete. Azon dolgozunk, hogy mindenki megismerje ezt az alapelvet és a maga területén átültesse a gyakorlatba is" − tudtuk meg dr. Búza László-tól, az eseményt megszervező Foodlawment Egyesület elnökétől. Hazánk a gondolat egyik úttörője: itt hozták meg az első olyan európai élelmiszertörvényt, amely már a fenntartható élelmiszerlánc szempontjait is tartalmazza. A hazai jogi szabályozás mintáját Európa-szerte több mint 30 ország vette át. Budapesti Charta A rendezvényen több száz vendég hallgatja a 109 előadást. A külföldi előadók között van argentin, brazil, chilei, kanadai, japán, koreai, indiai, ausztrál, új-zélandi, kínai, thaiföldi és izraeli is az európaiak mellett. A legtávolabbról érkezett előadók Új-Zélandról Budapestig közel 18.000 kilométert tesznek meg, hogy előadást tarthassanak a világkonferencián. Az egyetemek, kutató műhelyek és hatóságok számára 64 országra kiterjedő videó-konferencia hálózatot szerveztek, így "élőben" is nyomon lehet követni az eseményeket, és be is lehet kapcsolódni a vitákba. A konferenciákat akkreditálták állatorvosi továbbképzésként, így a szakemberek továbbképzési pontokat is gyűjthetnek itt. A konferenciasorozat végén − a tervek szerint − a résztvevők elfogadják majd a Budapesti Charta nevű dokumentumot, amely a fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének fontosságát hangsúlyozza. A Budapesti Chartát eljuttatják a világ élelmiszerügyi törvényhozóihoz és ellenőrzési hivatalaihoz. Hajrá hazai!

A szakmai közönségen kívül a legfontosabbak, a fogyasztók is részesei lehetnek az eseménysorozatnak. A budai Hilton szálló Dominikánus udvarában nyílt meg a Hajráhazai! Fórum, ahol hírességek és mesterszakácsok adnak tanácsokat hat napon át a látogatóknak a megfelelő étel kiválasztásáról, és elkészítéséről. A Magyar Kultúra Házában pedig a Hajráhazai! Piacon meg lehet kóstolni és kedvezményesen meg is lehet vásárolni a magyar húskészítmények legjobbjait. Amint a név is mutatja, mindkét helyszín elsősorban a minőségi magyar áruk népszerűsítését segíti. Több vidéki városban helyi élelmiszer-bemutatók és bajnokságok gazdagítják az ünnep programját. Szegeden már lezajlott a vadételek, vadkülönlegességek bajnoksága. Mezőkövesden a szalonna, tepertő, zsírok, Alsózsolcán a felvágottak és vörös áruk, Szigetváron a disznósajtok, kenőmájasok, Hortobágyon a halak és halkészítmények, valamint a szürke marha készítmények, a romániai Sepsiszentgyörgyön a birkahúsok és a birkahúsból készült ételek kelnek versenyre. A nyertesek az augusztus 21-i gálarendezvényen, Budapesten vehetik majd át az oklevelüket és emlékérmüket - ez utóbbiak Kovács Gábor sárospataki kerámiaművész munkái. A Foodlawment Egyesületet 2008-ban alapították. Célja, hogy segítse és támogassa az élelmiszerlánc minden pontját: a termelőt, a feldolgozót, az áru terítésével, értékesítésével és megsemmisítésével foglalkozó összes vállalkozást, magánszemélyt, hivatalt, kutatót, oktatót és nem utolsósorban a fogyasztót, akiért a lánc összes résztvevője dolgozik. Szakmai információk: http://www.foodlawment.hu weboldalon. A vidéki helyszínek időpontjai, témái Szeged Augusztus 13-15. vadételek bajnoksága Mezőkövesd Augusztus 19-20. szalonna és tepertő bajnokság Alsózsolca Augusztus 19-20. felvágottak, vörösáruk bajnoksága Hortobágy Augusztus 19-20. halak, halkészítmények, szürke marha húsok bajnoksága Szigetvár Augusztus 19-20. disznósajt és kenőmájas bajnokság Sepsiszentgyörgy Augusztus 19-20. birkahúsok bajnoksága 20

Szabadidőmagazin.hu, 08. 17. Hajrá Hazai 2010. augusztus 17. 19:40 |

I.Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó az év legnagyobb élelmiszeripari ünnepe Augusztus 17. és 22. között tartják meg az év legnagyobb élelmiszeripari eseményét, az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót, valamint a találkozó keretei között lezajló budapesti és vidéki élelmiszer-bemutatókat és -bajnokságokat. A Világtalálkozóra – és benne a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszusra − már több mint 200 vendég, valamint 35 országból, 64 nemzetközi szervezettől 109 előadó érkezik Európából, az Egyesült Államokból, Ázsiából és Dél-Amerikából. A szakembereken kívül azonban a nagyközönség számára is élményt ad majd a Világtalálkozó. Budapesten, a Hilton Szálló Dominikánus udvarában fogyasztói fórumot tartanak a leghíresebb magyar szakácsok. Szemben, a Magyar Kultúra Házában pedig a Ludas napok, baromfi ételbemutatók, -kóstolók várják a vendégeket a több emeletes piacon. Mindkét bemutatónak vállalt küldetése a kiváló magyar élelmiszerek és élelmiszer-gyártók népszerűsítése − s ezért mindkettőnek a neve: Hajrá Hazai! A fővárosi eseményekkel párhuzamosan húsrendezvények zajlanak majd: Szegeden a vadételek, Mezőkövesden a szalonna, tepertő, zsírok, Alsózsolcán a felvágottak és vörös áruk, Szigetváron a disznósajt, kenőmájas, Hortobágyon a halak és halkészítmények valamint a szürke marha készítmények, Sepsiszentgyörgyön a birkahúsok és a birkahúsból készült ételek kelnek versenyre. „ A krónikus megbetegedések mintegy 75%-a vezethető vissza a nem kellően megválasztott táplálkozási szokásokra. Vagyis elmondható, nincs ma a világnak olyan pontja, ahol az élelmiszer-ellátás ne lenne központi kérdés – mondta Dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, amikor megnyitotta a Budai Várban az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót, és a hozzá kapcsolódó Hajráhazai! Fórumot. A hatnapos rendezvény keretében tartják meg a X. jubileumi Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is, amelynek megrendezését Magyarország Brazília és Kína elől nyerte el. Az esemény-sorozatot gazdagítják az 5 vidéki helyszínen, valamint Sepsiszentgyörgyön megrendezendő hús-bajnokságok is. A fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a „talajművelés − növénytermesztés − állattenyésztés − húsfeldolgozás − ételkészítés − hulladékkezelés” lánc akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik. „A fenntartható élelmiszerlánc a legfontosabb emberi szükséglet kielégítésének környezettudatos, a jövő tekintetében is elfogadható szemlélete. 21

Azon dolgozunk, hogy mindenki megismerje ezt az alapelvet és a maga területén átültesse a gyakorlatba is” − jelentette ki dr. Búza László, az eseményt megszervező Foodlawment Egyesület elnöke. Hazánk a gondolat egyik úttörője: itt hozták meg az első olyan európai élelmiszertörvényt, amely már a fenntartható élelmiszerlánc szempontjait is tartalmazza. A hazai jogi szabályozás mintáját azóta Európa-szerte több mint 30 ország vette át. Budapesti Charta Az augusztus 17-től 22-ikéig tartó eseménysorozat központja a Budai Várban van. Itt rendezik meg a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is, amely a döntéshozók, az illetékes hatóságok, az élelmiszeripar vállalkozóinak és a fogyasztóknak közös fóruma. A jubileumi esemény megrendezésének jogát Kína és Brazília elől nyerte el Magyarország, elsősorban a magyar állatorvoslás elismeréseként. A konferenciasorozat keretében külön szakmai napon foglalkoznak a szakemberek a zoonózissal, az állatokról emberekre terjedő betegségek tudományával. Ezen a napon több előadás taglalja a géntechnológia következményeit is. A rendezvényeken mintegy 200 vendég hallgatja a több mint száz szerző által jegyzett előadásokat. A külföldi előadók között van argentin, brazil, chilei, kanadai, japán, koreai, indiai, ausztrál, új-zélandi, kínai, thaiföldi és izraeli is az európaiak mellett. A legtávolabbról érkezett előadók Új-Zélandról Budapestig közel 18.000 kilométert tesznek meg, hogy előadást tarthassanak a világkonferencián. Az egyetemek, kutató műhelyek és hatóságok számára 64 országra kiterjedő videókonferencia hálózatot szerveztek, így „élőben” is nyomon lehet követni az eseményeket, és be is lehet kapcsolódni a vitákba. A konferenciákat akkreditálták állatorvosi továbbképzésként, így a szakemberek továbbképzési pontokat is gyűjthetnek itt. A konferenciasorozat végén − a tervek szerint − a résztvevők elfogadják majd a Budapesti Charta nevű dokumentumot, amely a fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének fontosságát hangsúlyozza. A Budapesti Chartát eljuttatják a világ élelmiszerügyi törvényhozóihoz és ellenőrzési hivatalaihoz. A fogyasztóknak: A szakmai közönségen kívül a legfontosabbak, a fogyasztók is részesei lehetnek az eseménysorozatnak. A budai Hilton szálló Dominikánus udvarában nyílt meg a Hajráhazai! Fórum, ahol hírességek és mesterszakácsok adnak tanácsokat hat napon át a látogatóknak a megfelelő étel kiválasztásáról, és elkészítéséről. A Magyar Kultúra Házában pedig a Hajráhazai! Piacon meg lehet kóstolni és kedvezményesen meg is lehet vásárolni a magyar húskészítmények legjobbjait. Amint a név is mutatja, mindkét helyszín elsősorban a minőségi magyar áruk népszerűsítését segíti. Több vidéki városban helyi élelmiszer-bemutatók és bajnokságok gazdagítják az ünnep programját. Szegeden már lezajlott a vadételek, vadkülönlegességek bajnoksága. Mezőkövesden a szalonna, tepertő, zsírok, Alsózsolcán a felvágottak és vörös áruk, Szigetváron a disznósajtok, kenőmájasok, Hortobágyon a halak és halkészítmények, valamint a szürkemarha készítmények, a romániai Sepsiszentgyörgyön a birkahúsok és a 22

birkahúsból készült ételek kelnek versenyre. A nyertesek az augusztus 21-i gálarendezvényen, Budapesten vehetik majd át az oklevelüket és emlékérmüket – ez utóbbiak Kovács Gábor sárospataki kerámiaművész munkái. A Foodlawment Egyesületet 2008-ban alapították. Célja, hogy segítse és támogassa az élelmiszerlánc minden pontját: a termelőt, a feldolgozót, az áru terítésével, értékesítésével és megsemmisítésével foglalkozó összes vállalkozást, magánszemélyt, hivatalt, kutatót, oktatót és nem utolsósorban a fogyasztót, akiért a lánc összes résztvevője dolgozik.

Élelmiszer.hu, 08. 17. Fenntartható-e a fenntartható élelmiszerlánc? 2010 augusztus 18. 10:26

Az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó köré szervezett hatnapos rendezvénysorozat kitüntetett programja a X. jubileumi Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszus, amelynek megrendezési jogát Magyarország Brazília és Kína elől nyerte el. A fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a „talajművelés − növénytermesztés − állattenyésztés − húsfeldolgozás − ételkészítés − hulladékkezelés” lánc akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik. „A fenntartható élelmiszerlánc a legfontosabb emberi szükséglet kielégítésének környezettudatos, a jövő tekintetében is elfogadható szemlélete. Azon dolgozunk, hogy mindenki megismerje ezt a szemléletet és a maga területén átültesse a gyakorlatba is” − jelentette ki dr. Búza László, az eseményt megszervező Foodlawment Egyesület elnöke. A Foodlawment Egyesületet 2008-ban alapították. Célja, hogy segítse és támogassa az élelmiszerlánc minden pontját: a termelőt, a feldolgozót, az áru terítésével, értékesítésével és az élelmiszerlánc melléktermékek megsemmisítésével foglalkozó összes vállalkozást, magánszemélyt, hivatalt, kutatót, oktatót és nem utolsósorban a fogyasztót, akiért a lánc összes résztvevője dolgozik. Szabályozásban elsők vagyunk Hazánk a fenntartható élelmiszerlánc gondolat egyik úttörője: itt hozták meg az első olyan európai élelmiszerlánc törvényt, amely már a fenntarthatóság szempontjait is tartalmazza. A hazai jogi szabályozás mintáját azóta Európa-szerte több mint 30 ország vette át. A megnyitón dr. Kardeván Endre államtitkár kijelentette: „A fenntartható élelmiszer-előállítás viszonylag újonnan megismert fogalom; kifejezi azt a törekvést, hogy ma a felelősségteljes gondolkodású vállalkozók önmaguk érdekei mellett figyelembe veszik a környezeti és társadalmi értékeket is.” Terítéken a húshigiénia A Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszus keretében külön szakmai napon foglalkoznak a szakemberek a zoonózisokkal, az állatokról emberekre, illetve emberekről állatokra terjedő betegségek tudományával − azon belül a géntechnológia következményeivel is. A rendezvényeken több mint száz előadás hangzik el: a 32 országból, 64 szervezet képviseletében érkezett előadók között az európaiak mellett van argentin, brazil, chilei, kanadai, japán, koreai, indiai, ausztrál, új-zélandi, kínai, thaiföldi és izraeli is. Az egyetemek, kutató műhelyek és hatóságok számára 64 országra kiterjedő videókonferencia hálózatot szerveztek, így „élőben” is nyomon lehet követni az eseményeket, és be is lehet kapcsolódni a vitákba. A konferenciasorozat végén − a tervek szerint − a résztvevők elfogadják majd a Budapesti Charta nevű dokumentumot, amely a 24

fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének fontosságát hangsúlyozza. A Budapesti Chartát eljuttatják a világ élelmiszerlánc törvényhozóihoz és ellenőrzési hivatalaihoz is. A fogyasztóknak: "Hajráhazai! Piac és Fórum" A szakmai közönségen kívül a legfontosabbak, a fogyasztók is részesei lehetnek az eseménysorozatnak. A budai Hilton szálló Dominikánus udvarában nyílt meg a Hajráhazai! Fórum, ahol hírességek és mesterszakácsok adnak tanácsokat hat napon át a látogatóknak a megfelelő étel kiválasztásáról, és elkészítéséről. A Magyar Kultúra Házában pedig a Hajráhazai! Piacon meg lehet kóstolni és kedvezményesen meg is lehet vásárolni a magyar húskészítmények legjobbjait. A fentiek szellemében több vidéki városban helyi élelmiszer-bemutatók és bajnokságok gazdagítják az ünnep programját. Szegeden már lezajlott a vadételek, vadkülönlegességek bajnoksága. Mezőkövesden a szalonna, tepertő, zsírok, Alsózsolcán a felvágottak és vörös áruk, Szigetváron a disznósajtok, kenőmájasok, Hortobágyon a halak és halkészítmények, valamint a marhaés szürkemarha húsok és húskészítmények, az erdélyi Sepsiszentgyörgyön a birkahúsok és a birkahúsból készült ételek kelnek versenyre. Élelmiszer online a szerző cikkei (forrás: Foodlawment Egyesület )

Boon.hu, 08. 18. Elkezdődött az év legnagyobb húsipari eseménye 2010.08.18 10:03

Kedden elkezdődött az év legnagyobbnak tekintett hazai élelmiszer-ünnepe, az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó, valamint a Hajráhazai! Piac és a Hajráhazai! Fórum. A hatnapos rendezvény keretében tartják meg a X. jubileumi Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is, amelyen egyebek mellett a géntechnológia következményeiről is szó lesz. Emellett öt vidéki helyszínen és Sepsiszentgyörgyön tartanak hús-bajnokságokat is. A világtalálkozó végén a résztvevők chartát készülnek elfogadni a fenntartható élelmiszerláncról. A fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a talajművelés, növénytermesztés,állattenyésztés, húsfeldolgozás, ételkészítés, hulladékkezelés láncolata akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik. Magyarország a gondolat egyik úttörője: itt hozták meg az első olyan európai élelmiszerlánc-törvényt, amely már a fenntarthatóság szempontjait is tartalmazza. A hazai jogi szabályozás mintáját azóta Európa-szerte több mint 30 ország vette át. Az augusztus 22-ikéig tartó eseménysorozat központja a Budai Várban van. Itt rendezik meg a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is, amely a döntéshozók, az illetékes hatóságok, az élelmiszeripar vállalkozóinak és a fogyasztóknak közös fóruma. A jubileumi esemény megrendezésének jogát Kína és Brazília elől nyerte el Magyarország, elsősorban a több évszázados magyar állatorvos-tudomány elismeréseként, hiszen 223 éve van állatorvos-képzés az országban. A konferenciasorozat keretében külön szakmai napon foglalkoznak a szakemberek a zoonózisokkal, az állatokról emberekre, illetve emberekről állatokra terjedő betegségek tudományával azon belül most az élelmiszereinkkel terjedő zoonózisokról esik szó. Több előadás taglalja a géntechnológia következményeit is. Az előadók 32 országból 64 szervezet képviseletében érkeztek. Az egyetemek, kutató-műhelyek és hatóságok számára 64 országra kiterjedő videó-konferencia hálózatot szerveztek. A konferenciákat akkreditálták állatorvosi továbbképzésként, így a szakemberek továbbképzési pontokat is gyűjthetnek itt. A konferenciasorozat végén a tervek szerint a résztvevők elfogadják a Budapesti Charta nevű dokumentumot, amely a fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének fontosságát hangsúlyozza. A Budapesti Chartát eljuttatják a világ élelmiszerlánc törvényhozóihoz és ellenőrzési hivatalaihoz is.

A fogyasztók számára a budai Hilton szálló Dominikánus udvarában nyílt meg a Hajráhazai! Fórum, ahol hírességek és mesterszakácsok adnak tanácsokat hat napon át a látogatóknak a megfelelő étel kiválasztásáról és elkészítéséről. A Magyar Kultúra Házában pedig a Hajráhazai! Piacon meg lehet kóstolni és kedvezményesen meg is lehet vásárolni a magyar húskészítmények legjobbjait. Több vidéki városban helyi élelmiszerbemutatók és bajnokságok gazdagítják az ünnep programját. Szegeden már lezajlott a vadételek, vadkülönlegességek bajnoksága. Mezőkövesden a szalonna, tepertő, zsírok, Alsózsolcán a felvágottak és vörös áruk, Szigetváron a disznósajtok, kenőmájasok, Hortobágyon a halak és halkészítmények, valamint a marha- és szürkemarha húsok és húskészítmények, az erdélyi Sepsiszentgyörgyön a birkahúsok és a birkahúsból készült ételek kelnek versenyre.

Agromonitor.hu, 08. 18. Az LMP szerint kell az önrendelkezés az olcsó agrárimport ellen Írta: Agromonitor.hu 2010. augusztus 18. szerda, 12:05

Minden államnak joga van arra, hogy megvédje magát az irreálisan alacsony áron, az előállítási költség alatt érkező agrárimporttól, ami veszélyezteti a helyi gazdálkodók megmaradását – állapította meg az LMP közleménye a tegnap kezdődött budapesti I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó kapcsán. A párt szerint a magyar mezőgazdaság bizonyos ágazatai kifejezetten kedvező adottságúak, ezért különös jelentőségű az élelmiszer önrendelkezés hazai megvalósítása. Az LMP támogatja az ilyen célú civil törekvéseket és a fenntarthatóság megvalósítását célzó helyi kistérségi élelmiszerrendszerek fejlesztését – szögezi le a közlemény.

Lehetmás.hu, 08. 17. Az LMP az élelmiszer önrendelkezés fejlesztéséért 2010. augusztus 17. kedd

A mai napon kezdődik az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó Budapesten. Az LMP határozott álláspontja: minden államnak joga van arra, hogy megvédje magát az irreálisan alacsony áron, az előállítási költség alatt érkező agrárimporttól, ami veszélyezteti a helyi gazdálkodók megmaradását. Lényeges eleme az LMP agrár szakpolitikájának, hogy biztosítsa parlamenti munkájával a lakosság demokratikus részvételét az agrárpolitikáról való döntésekben is, és felhívja a figyelmet az agrár ágazatok kiemelkedő szerepére a vidékfejlesztési törekvésekben. Magyarország, mint a mezőgazdasági termelés bizonyos ágazataiban kifejezetten kedvező adottságú ország számára különös jelentőségű az élelmiszer önrendelkezés hazai megvalósítása. Az LMP ennek megfelelően igyekszik segíteni a rendezvény szakmai üzeneteinek politikai képviseletét, igyekszik segíteni az ilyen célú civil törekvéseket, és kiáll a fenntarthatóság megvalósítását célzó helyi kistérségi élelmiszerrendszerek fejlesztéséért.

Termékmix.hu, 08. 18. Kardeván Endre szerint a magyar élelmiszerek biztonságosak 2010.08.18 - Termékmix

Agrárhaszon.hu, 08. 18. I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó Budapesten

A fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének alapfeltétele, hogy annak minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel összehangoltan működtessék, ezen alapgondolat jegyében nyitották meg az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót és a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust Budapesten. Az Európai Élelmiszerlánc Parlament (Foodlawment) által szervezett, 2010. augusztus 17-22. között Magyarországon tartandó rendezvényen 32 ország szakemberei, vállalkozók és a tudomány képviselői, továbbá diákok is részt vesznek. A "fenntartható élelmiszer előállítás viszonylag újonnan megismert fogalom, kifejezi azt a törekvést, hogy ma a felelősségteljes gondolkodás a vállalkozók önmaguk érdekei mellett figyelembe veszik a környezeti és társadalmi értékeket is", fejtette ki Kardeván Endre a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára a megnyitón. Búza László, a Foodlawment Egyesület elnöke arról beszélt: a fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a "talajművelésnövénytermesztés-állattenyésztés-húsfeldolgozás-ételkészítés-hulladékkezelés" lánc akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik. Magyarország a gondolat egyik úttörője: itt hozták meg ugyanis az első olyan európai élelmiszerlánc-törvényt, amely már a fenntarthatóság szempontjait is tartalmazza. A magyarországi jogi szabályozás mintáját azóta Európa szerte több mint 30 ország vette át - tette hozzá. Nincs ma a világnak olyan pontja, ahol az élelmiszerellátás biztonsága ne lenne központi kérdés, a magyar élelmiszer biztonságos - mondta Kardeván Endre. Az eseménysorozat központja a budai Várban van, itt rendezik meg a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is, amely a döntéshozók, a hatóságok, az élelmiszeripari vállalkozókés a fogyasztók közös fóruma. Az esemény megrendezésének jogát Kína és Brazília elől nyerte el Magyarország. A konferenciasorozat keretében külön szakmai napon foglalkoznak a szakemberek a zoonózisokkal, az állatokról emberekre, illetőleg emberekről állatokra terjedő betegségekkel. Azon belül most az élelmiszerekkel terjedő zoonózisokról lesz szó és egyebek mellett a géntechnológiáról is. A konferenciasorozat végén a tervek szerint a résztvevők elfogadják majd a Budapesti Charta nevű dokumentumot, amely a fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének fontosságát hangsúlyozza, s ezt eljuttatják a világ élelmiszerlánc törvényhozóihoz és ellenőrzési hivatalaihoz is. Az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó programja letölthető. Letöltés itt ► PROGRAM

Maipiac.hu, 08. 18. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó 2010. augusztus 18. szerda, 11:31

Dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára nyitotta meg a Budai Várban az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót. A fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a „talajművelés − növénytermesztés − állattenyésztés − húsfeldolgozás − ételkészítés − hulladékkezelés” lánc akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik. Az augusztus 17-től 22-éig tartó eseménysorozat központja a Budai Várban van. Itt rendezik meg a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is, amely a döntéshozók, az illetékes hatóságok, az élelmiszeripar vállalkozóinak és a fogyasztóknak közös fóruma. A konferenciasorozat végén − a tervek szerint − a résztvevők elfogadják majd a Budapesti Charta nevű dokumentumot, amely a fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének fontosságát hangsúlyozza. A Budapesti Chartát eljuttatják a világ élelmiszerlánc törvényhozóihoz és ellenőrzési hivatalaihoz is. A budai Hilton szálló Dominikánus udvarában nyílt meg a Hajráhazai! Fórum, ahol hírességek és mesterszakácsok adnak tanácsokat hat napon át a látogatóknak a megfelelő étel kiválasztásáról, és elkészítéséről. A Magyar Kultúra Házában pedig a Hajráhazai! Piacon meg lehet kóstolni és kedvezményesen meg is lehet vásárolni a magyar húskészítmények legjobbjait. Több vidéki városban helyi élelmiszer-bemutatók és -bajnokságok gazdagítják az ünnep programját. Szegeden már lezajlott a vadételek, vadkülönlegességek bajnoksága. Mezőkövesden a szalonna, tepertő, zsírok, Alsózsolcán a felvágottak és vörös áruk, Szigetváron a disznósajtok, kenőmájasok, Hortobágyon a halak és halkészítmények, valamint a marha- és szürkemarha húsok és húskészítmények, az erdélyi Sepsiszentgyörgyön a birkahúsok és a birkahúsból készült ételek kelnek versenyre. A nyertesek az augusztus 21-ei gálarendezvényen, Budapesten vehetik majd át az oklevelüket és az érte járó kerámiát – ez utóbbiak Kovács Gábor sárospataki kerámiaművész munkái. (Mai Piac)

Amc.hu, 08. 17. I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó Budapesten k, 08/17/2010 - 14:37 | edina

Budapest, 2010. augusztus 17., kedd - A fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének alapfeltétele, hogy annak minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel összehangoltan működtessék, ezen alapgondolat jegyében nyitották meg az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót és a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust kedden Budapesten. Az Európai Élelmiszerlánc Parlament (Foodlawment) által szervezett, 2010. augusztus 17-22. között Magyarországon tartandó rendezvényen 32 ország szakemberei, vállalkozók és a tudomány képviselői, továbbá diákok is részt vesznek. A "fenntartható élelmiszer előállítás viszonylag újonnan megismert fogalom, kifejezi azt a törekvést, hogy ma a felelősségteljes gondolkodás a vállalkozók önmaguk érdekei mellett figyelembe veszik a környezeti és társadalmi értékeket is", fejtette ki Kardeván Endre a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára a megnyitón. Búza László, a Foodlawment Egyesület elnöke arról beszélt: a fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a "talajművelés-növénytermesztés-állattenyésztés-húsfeldolgozásételkészítés-hulladékkezelés" lánc akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik. Magyarország a gondolat egyik úttörője: itt hozták meg ugyanis az első olyan európai élelmiszerlánc-törvényt, amely már a fenntarthatóság szempontjait is tartalmazza. A magyarországi jogi szabályozás mintáját azóta Európa szerte több mint 30 ország vette át - tette hozzá. Nincs ma a világnak olyan pontja, ahol az élelmiszerellátás biztonsága ne lenne központi kérdés, a magyar élelmiszer biztonságos - mondta Kardeván Endre. Az eseménysorozat központja a budai Várban van, itt rendezik meg a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is, amely a döntéshozók, a hatóságok, az élelmiszeripari vállalkozókés a fogyasztók közös fóruma. Az esemény megrendezésének jogát Kína és Brazília elől nyerte el Magyarország. A konferenciasorozat keretében külön szakmai napon foglalkoznak a szakemberek a zoonózisokkal, az állatokról emberekre, illetőleg emberekről állatokra terjedő betegségekkel. Azon belül most az élelmiszerekkel terjedő zoonózisokról lesz szó és egyebek mellett a géntechnológiáról is. A konferenciasorozat végén a tervek szerint a résztvevők elfogadják majd a Budapesti Charta nevű dokumentumot, amely a fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének fontosságát hangsúlyozza, s ezt eljuttatják a világ élelmiszerlánc törvényhozóihoz és ellenőrzési hivatalaihoz is. Forrás: MTI

Polgárinfo.hu, 08. 17. Rendezvények: I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó és Hajráhazai! Piac és Fórum a Budai Várban Dátum: 2010. August 17. Tuesday, 22:25 Szerző: polgarinfo

„A krónikus megbetegedések mintegy 75%-a vezethető vissza a nem kellően megválasztott táplálkozási szokásokra. Vagyis elmondható, nincs ma a világnak olyan pontja, ahol az élelmiszer-ellátás ne lenne központi kérdés – mondta Dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, amikor megnyitotta a Budai Várban az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót, és a hozzá kapcsolódó Hajráhazai! Fórumot. A hatnapos rendezvény keretében tartják meg a X. jubileumi Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is, amelynek megrendezését Magyarország Brazília és Kína elől nyerte el. Az esemény-sorozatot gazdagítják az 5 vidéki helyszínen, valamint Sepsiszentgyörgyön megrendezendő hús-bajnokságok is. A fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a „talajművelés − növénytermesztés − állattenyésztés − húsfeldolgozás − ételkészítés − hulladékkezelés” lánc akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik. „A fenntartható élelmiszerlánc a legfontosabb emberi szükséglet kielégítésének környezettudatos, a jövő tekintetében is elfogadható szemlélete. Azon dolgozunk, hogy mindenki megismerje ezt az alapelvet és a maga területén átültesse a gyakorlatba is” − jelentette ki dr. Búza László, az eseményt megszervező Foodlawment Egyesület elnöke. Hazánk a gondolat egyik úttörője: itt hozták meg az első olyan európai élelmiszertörvényt, amely már a fenntartható élelmiszerlánc szempontjait is tartalmazza. A hazai jogi szabályozás mintáját azóta Európa-szerte több mint 30 ország vette át. Több, egymáshoz kapcsolódó konferencia − Budapesti Charta Az augusztus 17-től 22-ikéig tartó eseménysorozat központja a Budai Várban van. Itt rendezik meg a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is, amely a döntéshozók, az illetékes hatóságok, az élelmiszeripar vállalkozóinak és a fogyasztóknak közös fóruma. A jubileumi esemény megrendezésének jogát Kína és Brazília elől nyerte el Magyarország, elsősorban a magyar állatorvoslás elismeréseként. A konferenciasorozat keretében külön szakmai napon foglalkoznak a szakemberek a zoonózissal, az állatokról emberekre terjedő betegségek tudományával. Ezen a napon több előadás taglalja a géntechnológia következményeit is. A rendezvényeken mintegy 200 vendég hallgatja a több mint száz szerző által jegyzett előadásokat. A külföldi előadók között van argentin, brazil, chilei, kanadai, japán, koreai, indiai, ausztrál, új-zélandi, kínai, thaiföldi és izraeli is az európaiak mellett. A legtávolabbról érkezett előadók Új-Zélandról Budapestig közel 18.000 kilométert tesznek meg, hogy előadást tarthassanak a világkonferencián. Az egyetemek, kutató műhelyek és hatóságok számára 64 országra kiterjedő videókonferencia hálózatot szerveztek, így „élőben” is nyomon lehet követni az eseményeket, 34

és be is lehet kapcsolódni a vitákba. A konferenciákat akkreditálták állatorvosi továbbképzésként, így a szakemberek továbbképzési pontokat is gyűjthetnek itt. A konferenciasorozat végén − a tervek szerint − a résztvevők elfogadják majd a Budapesti Charta nevű dokumentumot, amely a fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének fontosságát hangsúlyozza. A Budapesti Chartát eljuttatják a világ élelmiszerügyi törvényhozóihoz és ellenőrzési hivatalaihoz. A fogyasztóknak: Hajráhazai! Piac és Fórum A szakmai közönségen kívül a legfontosabbak, a fogyasztók is részesei lehetnek az eseménysorozatnak. A budai Hilton szálló Dominikánus udvarában nyílt meg a Hajráhazai! Fórum, ahol hírességek és mesterszakácsok adnak tanácsokat hat napon át a látogatóknak a megfelelő étel kiválasztásáról, és elkészítéséről. A Magyar Kultúra Házában pedig a Hajráhazai! Piacon meg lehet kóstolni és kedvezményesen meg is lehet vásárolni a magyar húskészítmények legjobbjait. Amint a név is mutatja, mindkét helyszín elsősorban a minőségi magyar áruk népszerűsítését segíti. Több vidéki városban helyi élelmiszer-bemutatók és bajnokságok gazdagítják az ünnep programját. Szegeden már lezajlott a vadételek, vadkülönlegességek bajnoksága. Mezőkövesden a szalonna, tepertő, zsírok, Alsózsolcán a felvágottak és vörös áruk, Szigetváron a disznósajtok, kenőmájasok, Hortobágyon a halak és halkészítmények, valamint a szürkemarha készítmények, a romániai Sepsiszentgyörgyön a birkahúsok és a birkahúsból készült ételek kelnek versenyre. A nyertesek az augusztus 21-i gálarendezvényen, Budapesten vehetik majd át az oklevelüket és emlékérmüket – ez utóbbiak Kovács Gábor sárospataki kerámiaművész munkái. A Foodlawment Egyesületet 2008-ban alapították. Célja, hogy segítse és támogassa az élelmiszerlánc minden pontját: a termelőt, a feldolgozót, az áru terítésével, értékesítésével és megsemmisítésével foglalkozó összes vállalkozást, magánszemélyt, hivatalt, kutatót, oktatót és nem utolsósorban a fogyasztót, akiért a lánc összes résztvevője dolgozik.

Magyarhírlap.hu, 08. 18. Hajrá, hazai termékek! 2010-08-18

A Kárpát-medence adottságai a minőséget, hagyományaink és szaktudásunk a biztonságot garantálják Az Európai Unióban különösen, de a világban is prioritásnak számít az élelmiszerbiztonság. Az igényeknek való megfelelés óriási kihívás elé állítja az országok mezőgazdaságát. Hazánk a világ élvonalába tartozik, mert egészséges, minőségi és biztonságos a magyar élelmiszer, ugyanakkor további fejlesztések, előrelépések kellenek. Agráriumunk számos sebből vérzik, pedig meghatározója az ország jövőjének. Elkezdődött az év legnagyobb hazai élelmiszerünnepe, az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó, amelyre harminckét országból érkeztek szakemberek, vállalkozók és kutatók. Az augusztus 17. és 22. közötti rendezvénynek Budapest a Várban ad otthont, ahol a Hajrá, hazai piacot és fórumot is megrendezik. A hatnapos rendezvény keretében a jubileumi, X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszus is hazánkba költözött, s az eseménysorozatot az öt vidéki helyszínen, valamint Sepsiszentgyörgyön megrendezendő húsbajnokságok is gazdagítják. „Viszonylag újonnan megismert fogalom a fenntartható élelmiszer-előállítás. Kifejezi azt a törekvést, hogy ma a felelősségteljes gondolkodású vállalkozók önmaguk érdekei mellett figyelembe veszik a környezeti és társadalmi értékeket is. A világtalálkozó azért is fontos esemény, mert az élelmiszer-ipari termékek közvetlen bemutatásával egyidejűleg a leginkább kézzelfogható módon fejezi ki azt a hagyománytiszteletet, szakmai elkötelezettséget és az innovációk iránti fogékonyságot, amely országunkat jellemzi” – mondta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a megnyitón. Kiemelte: a Kárpát-medence adottságai tökéletes, minőségi élelmiszer előállítására teszik alkalmassá Magyarországot, míg hagyományunk, értékeink és szaktudásunk a biztonságot garantálja. Fontosnak nevezte, hogy egységben vizsgáljuk az élelmiszerbiztonságot, hiszen a tenyésztéstől kezdve a feldolgozáson át a kereskedelemig valamennyi piaci szereplő munkája és elhivatottsága kell a minőségi élelmiszerhez. „Az új és új kihívások mellett sem engedhetünk a minőségből és a biztonságból. Egymilliárd ember éhezik a világban, és a krónikus betegségek hetvenöt százaléka is a táplálkozási szokásokra vezethető vissza. Nincs ma a világnak olyan pontja, ahol az élelmiszer-ellátás biztonsága ne lenne központi kérdés. A magyar élelmiszer biztonságos, de ezt és értékeinket a világnak is meg kell mutatnunk” – mondta Kardeván Endre. Búza László, a Foodlawment Egyesület elnöke arról beszélt: a fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a talajművelés-növénytermesztés-állattenyésztés-húsfeldolgozásételkészítés-hulla-dékkezelés lánc akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik.

„Harmonizálni kell a mezőgazdaság, élelmiszer-ágazat és a vidékfejlesztés viszonyát. A környezetvédelem, a vízgazdálkodás, az élelmiszerlánc-biztonság és a vidékfejlesztés egységes egészet képez, s meghatározója az ország jövőjének. Olyan fejlesztések és beruházások szükségesek, amelyek lehetővé teszik, hogy az ágazat folyamatosan megújuló, fenntartható módon, jó minőségű, egészséges, biztonságos élelmiszerrel lássa el a piacot” – olvasható Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter közleményében. Bejelentették, hogy a kormány a rendezvénnyel az árvízi katasztrófák agrárélelmiszerágazati károsultjainak újrakezdését is támogatja. Szarvas Szilveszter

Pályázatihírek.eu, 08. 18. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszus - Budapest 2010. augusztus 18. szerda, 19:47

Megnyílt a jubileumi, X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszus - ami az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó (FÉVIT) kiemelt eseménye. Hollandia, Kanada, Lengyelország, az Egyesült Államok, Ausztrália, Mexikó és Anglia után 2010. augusztus 17-22. között Magyarország ad otthont a hússzakma legjelentősebb rendezvényének. A tradicionális rendezvény célja, hogy az öt kontinens állategészségügyi hatóságai, húsipari szakemberei megismerjék egymás aktuális tevékenységét és eredményeit, valamint a szakma egyes országokra jellemző sajátosságait. A szakmai résztvevők nemcsak felismerhetik a legfrissebb nemzetközi trendeket, de hatással is lehetnek rájuk. A konferencia arra is lehetőséget ad, hogy lássák a piaci szereplők prioritásait, legégetőbb problémáikat, valamint a jogi szabályozáshoz, döntéshozatalhoz való viszonyukat is. Ez utóbbinál éppen a hazai gyakorlat jelentheti a jó példát, hiszen az itthoni jogi szabályozást több más ország máris átvette. Az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a konferenciát kísérő programok kitűnő lehetőséget kínálnak a kapcsolatépítésre, az együttműködési lehetőségek feltárására a tudomány, a véleményformálók, a hatóságok, az élelmiszervállalkozók és a fogyasztók között. A kongresszust Partnereivel közösen a Foodlawment Egyesület szervezi. Céljuk, hogy segítsék az élelmiszerlánc minden pontját: a termelőt, a feldolgozót, az áru terítésével, értékesítésével és megsemmisítésével foglalkozó összes vállalkozást, magánszemélyt, hivatalt, kutatót, oktatót és nem utolsósorban a fogyasztót, akiért a lánc összes résztvevője dolgozik. A fogyasztótól azt várják, hogy vakon bízzon a megvásárolható és fogyasztható élelmiszerek minőségében. A Foodlawment Egyesület tagjai mindent meg akarnak tenni annak érdekében, hogy ez a bizalom méréseken, vizsgálatokon, ellenőrzéseken és az információk kényelmes, gyors hozzáférésén alapulhasson. Az esemény központja a Budai Vár. A magával ragadó, különleges tér méltó képviselője a kiváló magyar élelmiszeripari termékeknek és szakembereknek: a konferencia lehetőség arra, hogy megmutassuk a világnak minőségi alapanyagainkat és tudásunkat. Több vidéki városban helyi élelmiszer-bemutatók gazdagítják az ünnep programját, 13 helyszínen rendezik meg a hús és húskészítmények nemzetközi versenyét. Vidéken a helyi nevezetességekre hívják fel a figyelmet: Békéscsabán kolbász és szalámi világbajnokság várja az érdeklődőket, Bábolnán a sonka, Szegeden a vadételek, Lillafüreden a hal, Mezőkövesden a szalonna, tepertő Alsózsolcán a felvágottak, Debrecenben a szarvasmarha húsok, Kecskeméten baromfi húsok, Szennán a hurka, Szigetváron a disznósajt, kenőmájas, Abaújszántón a füstölt, pácolt termékek kelnek versenyre, Ajak a sertéshúsok világversenyének ad otthont, míg Ónodon a böllér világbajnokság lesz. Forrás: vm.gov.hu Forrás: fvm.hu 38

Hírextra.hu, 08. 19. "Mezőgazdasági támogatásra sajnos szükség van" 2010. augusztus 19. csütörtök 07:16 - Gyülvészi András

Miért lehet olcsóbb az import élelmiszer? Mi a baj az agrártámogatásokkal és egyáltalán miért van rájuk szükség? Van-e élet támogatás nélkül? Az LMP mindenesetre védené az olcsó importtól az országot. Elkezdődött az „I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó” Budapesten. Mint megtudtuk, az LMP álláspontja szerint minden államnak joga, hogy megvédje az „irreálisan alacsony” áron érkező agrárimporttal szemben. Sallai Róbert Benedeket, az LMP választmányi szóvivőjét kérdeztük arról, hogy milyen károkat okoz az olcsó import és hogyan védekezhetnénk ellene. Védd magad! A belső piac védelmét nem csupán vámokkal lehetne biztosítani: „Elég lenne megfizetni az agrárimportból származó áru valós értékét. Ezen áruk jelentős része olyan szolgáltatásokat vesz igénybe az államtól, amelyek fedezik saját költségeik jelentős részét, például használják azt a közúthálózatot, amit közforrásokból hoztunk létre. A közúti árufuvarozók egyébként is kapnak bújtatott támogatásokat. Ráadásul a fuvarozásból adódó környezeti károkat szintén nem fizetik meg, viszont ezek áthárítódnak a társadalomra, például a környezet-egészségügyi problémákat is központi forrásokból igyekszünk orvosolni” – mondta Sallai Róbert Benedek. Közös agrárpolitika A közös agrárpolitika (KAP) az Európai Unió (EU) mezőgazdasági támogatási rendszerének a neve, amely az EU kiadásainak 44%-át, évente 42,5 milliárd eurót tesz ki, nagyságrendileg a felzárkóztatási támogatásokhoz hasonlítható. A szubvenciós rendszer a termelőknek egy minimális felvásárlási árat garantál és közvetlen kifizetéseket az ültetett növények után. Ez az EU-s gazdáknak pénzügyi biztonságot teremt, így gondoskodva a mezőgazdasági javak kellő mennyiségű előállításáról. Jelenleg széles körű viták folynak a rendszer reformjáról. (Wikipédia) Óvatosan a támogatással! Ezen felül gyakran problémák forrásává válnak az uniós agrártámogatások is. „A helyi termelők helyben előállított árujának logikusan olcsóbbnak kellene lennie, már csak azért is, mert nem igényel közúti infrastruktúrát és szállítmányozást. Hogy ez még sincs így, egyértelműen visszavezethető az Európia Unió támogatási politikájára, ami figyelmen kívül hagyja az országok egyéb szempontjait. Például ha egy szlovák vagy lengyel gazdának EU-s agrártámogatásból elkezdik a termelését támogatni, onnantól kezdve nem szükséges, hogy a termék piaci ára tükrözze az előállítást.” 39

Az LMP szerint a mezőgazdasági támogatásoknak a humánerő drágaságából adódó versenyhátrányt kellene ellensúlyozni: „A támogatásoknak a vidék népességmegtartó erejéhez alkalmazkodó mezőgazdasági mintákat kellene ösztönözniük. Jelen pillanatban terület alapon működnek a mezőgazdasági támogatások, és a nagy földdel rendelkezők nagy támogatást kapnak, a kistermelők pedig keveset.” Sallai Róbert Benedek szerint hiába hoz a Fidesz olyan szabályozást, ami lehetővé teszi, hogy a közbeszerzés kihagyásával a helyi termelők eredményesebben szerepeljenek a közétkeztetésben, megint nem feltétlenül a kistermelők fognak jól járni, hanem a nagy helyi birtokok tulajdonosai, akik politikai kapcsolataik révén könnyebben tudnak helyben értékesíteni. „Az LMP azt szeretné, hogy a támogatások a foglalkoztatási szempontú kis- és középbirtokosokat erősítsék, amelyek helyben tudják tartani az embereket és megőrzik a munkahelyeket. A mezőgazdasági import, ami olcsó élelmiszereket hoz az országba, illetve a támogatási rendszer is ez ellen hat.„ Támogatás nélküli mezőgazdaság Kérdésünkre, miszerint működhetne-e a mezőgazdaság támogatások nélkül, Sallai Róbert Benedek a következő választ adta: „Akkor működhetne, ha a társadalom meg akarná fizetni az élelmiszerek előállításának valós árát a boltokban. Viszont ezt egy ideje nem akarja megtenni, viszont nagy energiákat fordít arra, hogy ne legyen éhezés, illetve mindenki meg tudja venni a kenyeret és a tejet, ezért jelen pillanatban nem képzelhető el a mezőgazdaság támogatás nélkül, így jelen társadalmi szerkezet mellett mezőgazdasági támogatásra sajnos szükség van. Csak a támogatási rendszer rossz, hiszen az a sok földdel rendelkezőket segíti még több földhöz.” Az LMP javaslataiból következhetne az is, hogy a könnyebben vizsgálható helyi élelmiszerekre támaszkodva kiszorulhatnának a bizonytalan eredetű, helyenként komolyabb vegyszeres kezelésnek alávetett import élelmiszerek.

Agroline.hu, 08. 19. Megnyílt a jubileumi, X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszus - ami az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó Címlap

Hollandia, Kanada, Lengyelország, az Egyesült Államok, Ausztrália, Mexikó és Anglia után 2010. augusztus 17-től 22-ig Magyarország ad otthont a hússzakma legjelentősebb rendezvényének. A tradicionális rendezvény célja, hogy az öt kontinens állategészségügyi hatóságai, húsipari szakemberei megismerjék egymás aktuális tevékenységét és eredményeit, valamint a szakma egyes országokra jellemző sajátosságait. A szakmai résztvevők nemcsak felismerhetik a legfrissebb nemzetközi trendeket, de hatással is lehetnek rájuk. A konferencia arra is lehetőséget ad, hogy lássák a piaci szereplők prioritásait, legégetőbb problémáikat, valamint a jogi szabályozáshoz, döntéshozatalhoz való viszonyukat is. Ez utóbbinál éppen a hazai gyakorlat jelentheti a jó példát, hiszen az itthoni jogi szabályozást több más ország máris átvette. Az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a konferenciát kísérő programok kitűnő lehetőséget kínálnak a kapcsolatépítésre, az együttműködési lehetőségek feltárására a tudomány, a véleményformálók, a hatóságok, az élelmiszervállalkozók és a fogyasztók között. Tudjuk, hogy a konferenciák szakmai előadásain túl az ilyen találkozók lényegi eleme a személyes találkozások lehetősége, a kötetlen eszmecsere. Mert nemcsak az előadóteremben történnek fontos dolgok, de a fehér abrosz mellett is. A fenntarthatósági elv lényege világszerte egyre ismertebb, és mind inkább beépül mind a vállalatok működésének, mind a törvényi szabályozásnak a gyakorlatába. Ugyanakkor ma még kevesen vannak tisztában azzal, hogy ez az elv az élelmiszer-termelés teljes láncolatába beépíthető. A kongresszus nemcsak azt vizsgálja, miért van erre szükség, de azt is, hogyan valósítható meg. A kongresszust Partnereivel közösen a Foodlawment Egyesület szervezi. Céljuk, hogy segítsék az élelmiszerlánc minden pontját: a termelőt, a feldolgozót, az áru terítésével, értékesítésével és megsemmisítésével foglalkozó összes vállalkozást, magánszemélyt, hivatalt, kutatót, oktatót és nem utolsósorban a fogyasztót, akiért a lánc összes résztvevője dolgozik. A fogyasztótól azt várják, hogy vakon bízzon a megvásárolható és fogyasztható élelmiszerek minőségében. A Foodlawment Egyesület tagjai mindent meg akarnak tenni annak érdekében, hogy ez a bizalom méréseken, vizsgálatokon, ellenőrzéseken és az információk kényelmes, gyors hozzáférésén alapulhasson. A bizalom ugyanis kétirányú: nemcsak a fogyasztók, de a magas szakmai színvonalon működő, minőségi élelmiszert előállító vállalatok érdekeit is szolgálja. A megbízhatóan szabályozott és korrekt ellenőrzésekkel kontrollált élelmiszerlánc ugyanakkor a törvényhozók és a hatóságok munkáját is megkönnyíti. A konferencia olyan fórum, ahol kiderülhet, mit vár a hatóságoktól a szakma, és mit várnak a hatóságok a szakmától. Valamennyi szereplő érdeke a folyamatos haladás éppúgy, mint a 41

Magyarországon is gyakori, és az élelmiszeriparban súlyos következményekkel járó feketegazdaság visszaszorítása. E célok megvalósítására kiváló lehetőség ez a rendezvény. A különleges alkalom különleges helyszínt kíván, így az esemény központja a Budai Vár. A magával ragadó, különleges tér méltó képviselője a kiváló magyar élelmiszeripari termékeknek és szakembereknek: a konferencia lehetőség arra, hogy megmutassuk a világnak minőségi alapanyagainkat és tudásunkat. Ennek ünnepléseként a történelmi hangulat mellett minden este más-más ország konyhájának remekeit élvezhetik a konferencia vendégei. Hagyományos angol, német, francia, spanyol, portugál, olasz, orosz, magyar és zsidó ételek kerülnek a vacsoraasztalra, főként magyar alapanyagokból készítve. A kongresszushoz kapcsolódó színes programok a nemzetközi vendégek és a média érdeklődésére is számot tarthatnak, hiszen rímelnek az augusztus 20-i ünnepségekkel. Több vidéki városban helyi élelmiszer-bemutatók gazdagítják az ünnep programját, 13 helyszínen rendezik meg a hús és húskészítmények nemzetközi versenyét. Vidéken a helyi nevezetességekre hívják fel a figyelmet: Békéscsabán kolbász és szalámi világbajnokság várja az érdeklődőket, Bábolnán a sonka, Szegeden a vadételek, Lillafüreden a hal, Mezőkövesden a szalonna, tepertő Alsózsolcán a felvágottak, Debrecenben a szarvasmarha húsok, Kecskeméten baromfi húsok, Szennán a hurka, Szigetváron a disznósajt, kenőmájas, Abaújszántón a füstölt, pácolt termékek kelnek versenyre, Ajak a sertéshúsok világversenyének ad otthont, míg Ónodon a böllér világbajnokság lesz.

Trademagazin.hu, 08. 19. Megnyílt az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó Budapesten Dátum: 2010-08-19 00:05:01

A fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének alapfeltétele, hogy annak minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel összehangoltan működtessék. Ezen alapgondolat jegyében nyitották meg az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót és a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust kedden Budapesten. A „fenntartható élelmiszer-előállítás viszonylag újonnan megismert fogalom, kifejezi azt a törekvést, hogy ma a felelősségteljes gondolkodás jegyében a vállalkozók önmaguk érdekei mellett figyelembe veszik a környezeti és társadalmi értékeket is” – fejtette ki Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára a megnyitón. Búza László, a Foodlawment Egyesület elnöke arról beszélt: a fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a „talajművelés-növénytermesztés-állattenyésztés-húsfeldolgozásételkészítés-hulladékkezelés” lánc akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik. Magyarország a gondolat egyik úttörője: itt hozták meg ugyanis az első olyan európai élelmiszerlánc-törvényt, amely már a fenntarthatóság szempontjait is tartalmazza. A magyarországi jogi szabályozás mintáját azóta Európa-szerte több mint 30 ország vette át – tette hozzá. Nincs ma a világnak olyan pontja, ahol az élelmiszer-ellátás biztonsága ne lenne központi kérdés; a magyar élelmiszer biztonságos – mondta Kardeván Endre. Az eseménysorozat központja a budai Várban van, itt rendezik meg a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is, amely a döntéshozók, a hatóságok, az élelmiszer-ipari vállalkozók és a fogyasztók közös fóruma. Az esemény megrendezésének jogát Kína és Brazília elől nyerte el Magyarország. A konferenciasorozat keretében külön szakmai napon foglalkoznak a szakemberek a zoonózisokkal, az állatokról emberekre, illetőleg emberekről állatokra terjedő betegségekkel. Azon belül most az élelmiszerekkel terjedő zoonózisokról lesz szó és egyebek mellett a géntechnológiáról is – közli az MTI.

Piacésprofit.hu, 08. 19. Az egészséges húsról tanácskoznak Magyarországon 2010. augusztus 19. 10:25 | klímablog

Minden fogyasztót, a lakosság egészségét is súlyosan érintő kérdésekkel foglalkozik a X. (jubileumi) Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszus. A rendezési jogot hazánk Kína és Brazília elől nyerte el. A húsvizsgálatok megkülönböztetett jelentősége éppen abban van, hogy a fogyasztókhoz kerülő húsételek teljesen biztonságosak legyenek, a fogyasztó bízhasson az ételében. Mindez új kihívások elé állítja a szakembereket, de a törvényhozókat is. „A globális környezeti változások, az új típusú kórokozók megjelenése - és sajnos az élelmiszerhamisítással összefüggő bűncselekmények - szükségessé teszik a kifinomult laboratóriumi módszerek kidolgozását, fejlesztését" - közölte az eseményen Dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, országos főállatorvos. Szerinte a hatósági ellenőrzések mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a kutatásokra, a laboratóriumi módszereink fejlesztésére, elősegítve ezzel a hatékony és gyors ellenőrzést. A Világkongresszus fővédnöke, Dr. Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke a humanitárius élelmiszer-segélyezések és az élelmiszerbiztonság összefüggéseiről beszélt. A szakmai nyitó előadást pedig Andrij Rozstalnij, a FAO közép- és kelet-európai irodájának állattenyésztési és állategészségügyi vezetője tartotta.

Közigpress.hu, 08. 19. Az év legnagyobb húsipari eseménye a Budai Várban [Első kézből] 2010.08.19 08:00

'A krónikus megbetegedések mintegy 75%-a vezethető vissza a nem kellően megválasztott táplálkozási szokásokra. Vagyis elmondható, nincs ma a világnak olyan pontja, ahol az élelmiszer-ellátás ne lenne központi kérdés – mondta dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, amikor megnyitotta a Budai Várban az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót, és a hozzá kapcsolódó Hajráhazai! Fórumot. A hatnapos rendezvény keretében tartják meg a X. jubileumi Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is, amelynek megrendezését Magyarország Brazília és Kína elől nyerte el. Az esemény-sorozatot gazdagítják az 5 vidéki helyszínen, valamint Sepsiszentgyörgyön megrendezendő hús-bajnokságok is.

Élelmiszer.hu, 08. 19. A zoonózis napja 2010 augusztus 19. 15:13

A Világtalálkozó keretében a Magyar Zoonózis Társaság tartja éves rendezvényét. Előadások hangzottak el az emberi egészséget közvetlenül is érintő témákról − közöttük sok olyanról, amelyről a nagyközönség még igen keveset tud. Zoonózisnak olyan betegségeket nevezünk, amelyek állatról emberre, illetve emberről állatra képesek átterjedni. A zoonózis fontos kutatási területe az állatorvostant és az emberi gyógyítást ötvöző környezeti gyógyászatnak, illetve általában a környezettel foglalkozó tudományoknak. A mintegy 400 tagú Társaság hagyományosan a szakma egyegy nagy képviselőjéről nevezi el találkozóit. A mostani a Szent-Iványi − Binder Nap: Szent-Iványi Tamás állatorvos akadémikus az Állatorvos-tudományi Egyetem tanszékvezető tanára volt; Binder László orvosprofesszort pedig a magyar infektológia megteremtőjének tartják. A közgyűlést Dr. Tuboly Sándor professzor, a Társaság elnöke és Dr. Korzenszky Emőd, a Társaság főtitkára nyitotta meg. Üdvözölte a közgyűlést Dr. Mikola István, a Társaság alapító elnöke is. Dr. Dudits Dénes professzor a géntechnológia és az élelmiszerbiztonság összefüggéseiről beszélt. Előadásából kiderült, hogy lényegesen több mesterséges genetikai módosulás létezik a mindennapjainkban, mint arról a közvélemény tudomást venne − lényegében ilyenek a nemesített növények is. Dr. Tuboly Sándor professzor a prionok szerepét taglalta előadásában − lényegében a köznyelvben „kergemarha-kór” néven ismert betegségről volt szó. Előadást tartott a Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót szervező Foodlawment Egyesület elnöke, Dr. Búza László főállatorvos is. Témája a trichinellózis nevű betegség volt, amely hazánkban is megjelent és déli irányból terjed Magyarországon. A konferencia résztvevői számára a vendéglátók „nemzetiségi vacsorát” adtak. Ezen a fogadáson a főszerep a felszolgált ételeké volt: mindegyik fogás valamelyik, Magyarországon élő nemzetiség jellegzetes étele volt.

Agromonitor.hu, 08. 20. Schmitt Pál felesége meglátogatta a Hajráhazai! piacot Írta: Agromonitor.hu 2010. augusztus 20. péntek, 11:05

Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége meglátogatta a Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót és fogyasztói rendezvényét, a Hajráhazai! piacot. A jó minőségű, magyar termékek népszerűsítése mindig is szívügyem volt – jelentette ki. Az elnöknének Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszer-feldolgozási főosztályvezetője és Búza László főállatorvos, a világtalálkozót szervező Foodlawment Egyesület elnöke mutatta be a piacot – áll a kiadott sajtóközleményben. Makray Katalin kifejtette: fontosnak tartja, hogy Magyarország adhat otthont a Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozójának, amelynek középpontjában az idén a hús, jövőre a tejtermékek, két év múlva pedig a zöldség és a gyümölcs áll. A jó minőségű, magyar termékek népszerűsítése mindig is szívügyem volt – tette hozzá.

Medicalonline.hu, 08. 20. Több élelmiszert, de hogyan? 2010 augusztus 20. 11:27

Kiváló minőségű élelmiszereket nem lehet előállítani tudományos háttér nélkül – állapították meg azok az akadémikusok, akik az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó előadóiként az agrár felsőoktatásban jelentkező problémákra, a különböző élelmiszerkezelési technológiákra, valamint az egyre fontosabbá váló állategészségügy jelentőségére hívták fel a figyelmet. A teljes élelmiszerlánc ellenőrzéséhez integrált megközelítésre van szükség, azaz a kutatást, valamint a termelés minden lépését egységben kell kezelni – hangsúlyozta előadásában Solti László akadémikus azon a nemzetközi konferencián, amelyet a napokban tartanak Budapesten, a fenntartható élelmiszerláncról. A Szent István Egyetem rektora elmondta: nem hagyhatók figyelmen kívül az agrárium problémái sem. Példaként említette a többi közt a birtokrendszer aprózottságából adódó nehézségeket, a növénytermesztés dominanciáját az állattenyésztés felett, illetve azt, hogy Magyarország az agrártermékeit igen alacsony feldolgozottsági szinten exportálja. - Mindez a koherens, központi agrárstratégia hiányából ered, akárcsak az agrár felsőoktatás nehézségei – mutatott rá Solti László. Az akadémikus a problémák között említette a „szakburjánzást”, vagyis azt, hogy az egyes képzőhelyek finanszírozási okokból önálló, elkülönült szak keretében képezik például a növénytermesztőket és a növényvédőket, holott – hangsúlyozta Solti László - az azonnali specializáció helyett, elsőként egy általános képzést kellene nyújtani a hallgatóknak. Mint azt a rektor elmondta, az agrárszakmák presztízse jelentősen csökkent, az állatorvosi képzést leszámítva kicsi az érdeklődés ezen szakok iránt, a nemrég bevezetett felvételi eljárás eredményeként pedig az egyetemeknek alig van beleszólásuk abba, kik kerüljenek be az intézménybe. - A jelentkezők motivációja vagy alkalmassága a szóbeli felvételi vizsga eltörlésével nem vizsgálható – mutatott rá a professzor. Kevesen érdeklődnek az élelmiszerhigiénia iránt Elmondta ugyanakkor, hogy a világban tapasztalható tendenciáknak megfelelően Magyarországon is divatossá vált az állatorvosi szakma – itt ötszörös, hatszoros a túljelentkezés – de jellemző folyamat az elnőiesedés. A hölgyek ugyanakkor elsősorban a klinikai munka, valamint a kedvtelésből tartott állatok iránt érdeklődnek, a haszonállatok védelme, valamint az élelmiszerhigiénia így nem kap kellő figyelmet. Ez utóbbi területeken ezért szakemberhiánnyal küzdenek. Farkas József akadémikus előadásában elsőként a klímaváltozás miatt jelentkező kihívásokra, a növekvő energia- és vízigényre, valamint a fertőzések egyre gyakoribbá válására hívta fel a figyelmet. Az élelmiszer tudományi szakember szintén azt hangsúlyozta: egységesen kell kezelni az élelmiszerláncot, amely mára a globalizáció következményeként komplex világhálóvá vált. Hozzátette: manapság alapvető követelmény a környezetbarát előállítási mód alkalmazása, mint ahogyan a megfelelő hulladékgazdálkodás is, a stratégiának azonban nem csak a környezetvédelemre kell koncentrálnia. A kutató három olyan innovatív technológiát vázolt, amely még nem 48

terjedt el, holott hozzájárulhatna az élelmiszerellátás globalizált változatának fenntartásához: a magas hidrosztatikus nyomással-, illetve a pulzált elektromos mezővel történő kezelést, valamint az ionizáló sugárzást. Ezen eljárások egyike sem változtatja meg az élelmiszer eredeti fizikai állapotát, mégis hozzájárul a tárolási, szállítási veszteségek csökkentéséhez. Farkas József hangsúlyozta: a fenntartható élelmiszerlánccal kapcsolatos problémák leküzdéséhez hozzájárulhatnak az új tudományos eredmények. A kutató arról is beszámolt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia egy albizottságot hozott létre a témában illetékes kormányhivatallal együttműködve, egy élelmiszerbiztonsági stratégia kidolgozására. Meg kell duplázni a megtermelt élelmiszer mennyiségét Századunk közepéig a világban előállítandó élelmiszer mennyiségét – a lakosság számának jelentős, éves szinten 100 millióval történő emelkedése miatt – meg kell kétszerezni – hangsúlyozta előadásában Kovács Ferenc akadémikus, aki azonban azt is kiemelte, hogy a rendelkezésre álló talajerő készlet csak 20 százalékos bővülésre ad lehetőséget. Mint mondta, további növekedés úgy érhető el, ha az élelmiszerlánc minden elemének hatékonysága javul. Nem mindegy azonban, hogy milyen élelmiszert állítunk elő. A kutató rávilágított arra, hogy az országok gazdasági fejlettsége szoros összefüggésben áll az állampolgárai által elfogyasztott értékes, állati eredetű fehérje mennyiségével, azaz a cél elsősorban a hústermelés jelentős növelése. - Magyarország az uniós országok átlagát messze felülmúló ökológiai adottságokkal rendelkezik a kiváló minőségű élelmiszerek termeléséhez, ám a termelési struktúra javításra szorul – emelte ki Kovács Ferenc, aki egyetértve Solti Lászlóval, az állattenyésztés részarányának csökkenését kifogásolta, valamint azt, hogy az ország főleg alacsony hozzáadott értékű termékeket állít elő. – Az élelmiszerlánc vertikumának alsó fokát termeljük meg, de a profit nem a nyersanyag előállítójáé, hanem azé, aki a lánc valamennyi elemét birtokolja – hangsúlyozta. Kovács Ferenc az élelmiszerbiztonság kihívásairól szólva azt mondta: a kereskedelem liberalizálódása állítja a legnagyobb feladat elé az ellenőrző hatóságokat. A globalizált világban ugyanis szinte megoldhatatlan a termék útjának nyomon követése, a biztonságos termék előállításához szükséges összes feltétel meglétének ellenőrzése pedig ugyancsak lehetetlennek tűnik. A rendezvények országszerte Egyesület Budapesten és számos vidéki helyszínen, a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával. A rendezvény kiemelt szakmai konferenciája a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszus, amelynek célja, hogy a hatóság, az oktatás, a tudomány képviselő, az élelmiszeripari vállalkozók, valamint a fogyasztói érdekképviseletek közös fóruma legyen. A Budai Vár ad otthont a rendezvényhez kapcsolódó Ludas Napoknak és itt lesz a baromfihúsok világversenye is. Emellett fogyasztói sátor várja az érdeklődőket ételbemutatókkal és egészséges életmóddal kapcsolatos fórummal. Békéscsabán kolbász és szalámi világbajnokság, Szegeden a vadételek, Mezőkövesden a szalonna, tepertő és zsírok, Alsózsolcán a felvágottak és vörös áruk, Kecskeméten a kecskehúsok és húskészítmények, Szigetváron a disznósajt, kenőmájas, Abaújszántón a füstölt, pácolt termékek, Hortobágyon a halak és halkészítmények valamint a szürke marha készítmények, Sepsiszentgyörgyön a birkahúsok és a birkahúsból készült ételek kelnek versenyre. 49

Mta.hu, 08. 18. Több élelmiszert, de hogyan? hírek

Kiváló minőségű élelmiszereket nem lehet előállítani tudományos háttér nélkül – állapították meg azok az akadémikusok, akik az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó előadóiként az agrár felsőoktatásban jelentkező problémákra, a különböző élelmiszerkezelési technológiákra, valamint az egyre fontosabbá váló állategészségügy jelentőségére hívták fel a figyelmet. - A teljes élelmiszerlánc ellenőrzéséhez integrált megközelítésre van szükség, azaz a kutatást, valamint a termelés minden lépését egységben kell kezelni – hangsúlyozta előadásában Solti László akadémikus azon a nemzetközi konferencián, amelyet a napokban tartanak Budapesten, a fenntartható élelmiszerláncról. A Szent István Egyetem rektora hangsúlyozta: nem hagyhatók figyelmen kívül az agrárium problémái sem. Példaként említette a többi közt a birtokrendszer aprózottságából adódó nehézségeket, a növénytermesztés dominanciáját az állattenyésztés felett, illetve azt, hogy Magyarország az agrártermékeit igen alacsony feldolgozottsági szinten exportálja. - Mindez a koherens, központi agrárstratégia hiányából ered, akárcsak az agrár felsőoktatás nehézségei – mutatott rá Solti László. Az akadémikus a problémák között említette a „szakburjánzást”, vagyis azt, hogy az egyes képzőhelyek finanszírozási okokból önálló, elkülönült szak keretében képezik például a növénytermesztőket és a növényvédőket, holott – hangsúlyozta Solti László - az azonnali specializáció helyett, elsőként egy általános képzést kellene nyújtani a hallgatóknak. Mint azt a rektor elmondta, az agrárszakmák presztízse jelentősen csökkent, az állatorvosi képzést leszámítva kicsi az érdeklődés ezen szakok iránt, a nemrég bevezetett felvételi eljárás eredményeként pedig az egyetemeknek alig van beleszólásuk abba, kik kerüljenek be az intézménybe. - A jelentkezők motivációja vagy alkalmassága a szóbeli felvételi vizsga eltörlésével nem vizsgálható – mutatott rá a professzor. Kevesen érdeklődnek az élelmiszerhigiénia iránt Elmondta ugyanakkor, hogy a világban tapasztalható tendenciáknak megfelelően Magyarországon is divatossá vált az állatorvosi szakma – itt ötszörös, hatszoros a túljelentkezés – de jellemző folyamat az elnőiesedés. A hölgyek ugyanakkor elsősorban a klinikai munka, valamint a kedvtelésből tartott állatok iránt érdeklődnek, a haszonállatok védelme, valamint az élelmiszerhigiénia így nem kap kellő figyelmet. Ez utóbbi területeken ezért szakemberhiánnyal küzdenek. Farkas József akadémikus előadásában elsőként a klímaváltozás miatt jelentkező kihívásokra, a növekvő energia- és vízigényre, valamint a fertőzések egyre gyakoribbá válására hívta fel a figyelmet. Az élelmiszer tudományi szakember szintén azt hangsúlyozta: egységesen kell kezelni az élelmiszerláncot, amely mára a globalizáció következményeként komplex világhálóvá vált. Hozzátette: manapság alapvető követelmény a környezetbarát előállítási mód alkalmazása, mint ahogyan a megfelelő hulladékgazdálkodás is, a stratégiának azonban nem csak a környezetvédelemre kell koncentrálnia. A kutató három olyan innovatív technológiát vázolt, amely még nem 50

terjedt el, holott hozzájárulhatna az élelmiszerellátás globalizált változatának fenntartásához: a magas hidrosztatikus nyomással-, illetve a pulzált elektromos mezővel történő kezelést, valamint az ionizáló sugárzást. Ezen eljárások egyike sem változtatja meg az élelmiszer eredeti fizikai állapotát, mégis hozzájárul a tárolási, szállítási veszteségek csökkentéséhez. Farkas József hangsúlyozta: a fenntartható élelmiszerlánccal kapcsolatos problémák leküzdéséhez hozzájárulhatnak az új tudományos eredmények. A kutató arról is beszámolt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia egy albizottságot hozott létre a témában illetékes kormányhivatallal együttműködve, egy élelmiszerbiztonsági stratégia kidolgozására. Meg kell duplázni a megtermelt élelmiszer mennyiségét Századunk közepéig a világban előállítandó élelmiszer mennyiségét – a lakosság számának jelentős, éves szinten 100 millióval történő emelkedése miatt – meg kell kétszerezni – hangsúlyozta előadásában Kovács Ferenc akadémikus, aki azonban azt is kiemelte, hogy a rendelkezésre álló talajerő készlet csak 20 százalékos bővülésre ad lehetőséget. Mint mondta, további növekedés úgy érhető el, ha az élelmiszerlánc minden elemének hatékonysága javul. Nem mindegy azonban, hogy milyen élelmiszert állítunk elő. A kutató rávilágított arra, hogy az országok gazdasági fejlettsége szoros összefüggésben áll az állampolgárai által elfogyasztott értékes, állati eredetű fehérje mennyiségével, azaz a cél elsősorban a hústermelés jelentős növelése. - Magyarország az uniós országok átlagát messze felülmúló ökológiai adottságokkal rendelkezik a kiváló minőségű élelmiszerek termeléséhez, ám a termelési struktúra javításra szorul – emelte ki Kovács Ferenc, aki egyetértve Solti Lászlóval, az állattenyésztés részarányának csökkenését kifogásolta, valamint azt, hogy az ország főleg alacsony hozzáadott értékű termékeket állít elő. – Az élelmiszerlánc vertikumának alsó fokát termeljük meg, de a profit nem a nyersanyag előállítójáé, hanem azé, aki a lánc valamennyi elemét birtokolja – hangsúlyozta. Kovács Ferenc az élelmiszerbiztonság kihívásairól szólva azt mondta: a kereskedelem liberalizálódása állítja a legnagyobb feladat elé az ellenőrző hatóságokat. A globalizált világban ugyanis szinte megoldhatatlan a termék útjának nyomon követése, a biztonságos termék előállításához szükséges összes feltétel meglétének ellenőrzése pedig ugyancsak lehetetlennek tűnik. A Foodlawment Egyesület A Foodlawment Egyesületet 2008-ban alapították. Célja, hogy segítse és támogassa az élelmiszerlánc minden pontját: a termelőt, a feldolgozót, az áru terítésével, értékesítésével és megsemmisítésével foglalkozó összes vállalkozást, magánszemélyt, hivatalt, kutatót, oktatót és nem utolsósorban a fogyasztót, akiért a lánc összes résztvevője dolgozik. Az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót augusztus 17. és 22. között rendezi meg a Foodlawment Egyesület Budapesten és számos vidéki helyszínen, a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával. A rendezvény kiemelt szakmai konferenciája a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszus, amelynek célja, hogy a hatóság, az oktatás, a tudomány képviselő, az élelmiszeripari vállalkozók, valamint a fogyasztói érdekképviseletek közös fóruma legyen. A Budai Vár ad otthont a rendezvényhez kapcsolódó Ludas Napoknak és itt lesz a baromfihúsok világversenye is. Emellett fogyasztói sátor várja az érdeklődőket ételbemutatókkal és egészséges 51

életmóddal kapcsolatos fórummal. Békéscsabán kolbász és szalámi világbajnokság, Szegeden a vadételek, Mezőkövesden a szalonna, tepertő és zsírok, Alsózsolcán a felvágottak és vörös áruk, Kecskeméten a kecskehúsok és húskészítmények, Szigetváron a disznósajt, kenőmájas, Abaújszántón a füstölt, pácolt termékek, Hortobágyon a halak és halkészítmények valamint a szürke marha készítmények, Sepsiszentgyörgyön a birkahúsok és a birkahúsból készült ételek kelnek versenyre. -et-

Krónika.ro, 08. 20. Sepsiszentgyörgyi birkahús a fenntartható élelmiszerláncban 2010. augusztus 20. Gazdaság

Erdélyből Sepsiszentgyörgy csatlakozott az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó rendezvénysorozathoz, amely Magyarország különböző régióiban és Háromszék fővárosában zajlik augusztus 17. és 22. között. A világtalálkozó kiemelt rendezvénye a 10. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszus is. A szervezők célja, hogy támogassák az élelmiszerlánc valamennyi közreműködőjét: a termelőt, a feldolgozót, az áru értékesítésével és megsemmisítésével foglalkozó összes vállalkozást, hivatalt, kutatót és nem utolsósorban a fogyasztót, akiért a lánc résztvevői dolgoznak. Tizenhárom helyszínen rendezik meg a hús és húskészítmények nemzetközi versenyét is. Vidéken a helyi nevezetességek mutatkoznak be: Békéscsabán kolbász- és szalámivilágbajnokság, Bábolnán a sonka, Szegeden a vadhúsok, Lillafüreden a hal, Mezőkövesden a szalonna, tepertő, Alsózsolcán a felvágottak, Debrecenben a szarvasmarhahúsok, Kecskeméten a kecske- és juhhús, Szigetváron a disznósajt, kenőmájas, Abaújszántón a füstölt, pácolt termékek, Ajak a sertéshúsok világversenyének ad otthont, Ónodon böllérvilágbajnokság lesz. Sepsiszentgyörgyön a régió legjobb birkahúskészítményeit keresték. Szerdán este a sepsiszentgyörgyi Park vendéglő előtti téren 13 csapat kínálta az előre elkészített és a helyben készülő finomságokat. Készült töltött bárány, pácolt hús, máj, tárkonyos bárányleves, sültek, és bográcsosok. A versenyt Tribel Sándor nyert, aki töltött bárányt, omlós sült májat, és nokedlivel, kovászos uborkával körített birkapörköltet készített, ezzel a menüsorral kápráztatta el a zsűrit és a résztvevőket. Ő és csapata augusztus 21-én a budai várban sorra kerülő gálaműsoron vehetnek ezek után részt, ahol a 13 verseny legjobb készítményeit díjazzák. A rendezvény lebonyolítását Sepsiszentgyörgyön az állat-egészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóság, a Szabadtűzi Lovagrend Erdélyi kapitánysága és a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátó-ipari Egységek Szövetsége (SVESZ) vállalta fel. Kovács István, a SVESZ elnöke a Krónikának elmondta, a birkahúst az emberek 30–40 százaléka kedveli, de delikateszként kiemelkedhet a többi készítmény közül. Kovács ugyanakkor arra is kitért, hogy a székelyföldi turizmus és egyúttal a gazdaság is fellendülhessen, minél több rendezvényre van szükség. A különböző események ugyanis felpörgethetik a térség életét, így olyan eseményeket kell kitalálni és tető alá hozni, amelyek megállnak a saját lábukon, vonzzák az érdeklődőket. Nyáron a Székelyföldön nem történik semmi, nincs színházi előadás, szórakozási lehetőség. A gasztronómiai rendezvények azért is életképesek, mert az éppen a Székelyföldön levő turisták is szívesen részt vesznek, de vannak, akik a rendezvény kedvéért utaznak ide, részletezte a szakember.

„A magyarországiaktól nem Amo szappant vagy Vegetát várunk, hanem hogy osszák meg velünk tapasztalataikat, segítsenek, hogy megszervezzük rendezvényeinket, vagy éppen csatlakozhassunk az ottani eseménysorozatokhoz, mint ez esetben is” – fogalmazta meg Kovács István. Hozzátette: a Székelyföldön még nagy bajok vannak a gasztronómiával, minden étterem étlapján szinte azonos módon sültek, csorbák szerepelnek, nem fektetnek hangsúlyt az idényjellegű vagy helyi különlegességekre. „A vendéglátóknak, a gasztronómiai szakembereknek, a kézműveseknek, a szórakoztatóiparban dolgozóknak egyaránt össze kellene fogniuk, hogy kimozdítsák a turizmust a holtpontról” – összegzett Kovács István. A fenntartható élelmiszerlánc Az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót és a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust az Európai Élelmiszerlánc Parlament (Foodlawment) szervezte meg. Mint a felhívásban is hangsúlyozták, a fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének alapfeltétele, hogy annak minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel összehangoltan működtessék. „A fenntartható élelmiszer-előállítás viszonylag újonnan megismert fogalom, kifejezi azt a törekvést, hogy ma a felelősségteljes gondolkodás azt jelenti, hogy a vállalkozók önmaguk érdekein kívül figyelembe veszik a környezeti és társadalmi értékeket is” – fejtette ki a keddi megnyitón Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Búza László, a Foodlawment Egyesület elnöke arról beszélt: a fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a „talajművelés-növénytermesztés-állattenyésztés-húsfeldolgozásételkészítés-hulladékkezelés” lánc akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik. Szerző(k): Bíró Blanka

Inforadio.hu, 08. 20. Hortobágy: hídi vásár, népi eledelek, kenyérszentelés 2010. augusztus 20., péntek 18:10

InfoRádió / MTI

Tízezrek látogattak el augusztus 20-án a Hortobágyra: ezúttal nem csak a hagyományos hídi vásár, hanem a tájjellegű népi ételek bemutatója is várta az érdeklődőket. A Magyarországon zajló, I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó egyik élelmiszerbemutatójának a helyszíne volt ugyanis pénteken a Hortobágy - közölte Gencsi Zoltán, a Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az MTI tudósítóját. A Nagy-hortobágyi Betyárcsárda mellett bográcsok tucatjaiban főzték az étkeket magyar szürke marhából és hortobágyi halakból. A pásztorok bográcsában főtt a gulyásleves, a borjúpaprikás, a borsos tokány, a marhapörkölt, a pásztortarhonya, míg a halászok sült halat, pontypaprikást és halászlét készítettek. Az ínyencek megkóstolhatták a roston sistergő marha hátszínt, a szürke marha fűszeres rudacskákat, illetve a marhahúsos saslikot is. A pásztorok és a halászok alighanem jó szakácsoknak bizonyultak, az elkészült háromezer adag étel ugyanis kora délutánra mind elfogyott - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója. Az ételek értékesítéséből befolyt bevételt a magyarországi árvízkárosultak javára ajánlották fel a szervezők. Sokan keresték fel a vasárnapig nyitva tartó hídi vásárt és a Hortobágyi Nemzeti Park látogatóközpontjában lévő kézműves udvart is, ahol ötven szakma képviselői engedtek bepillantást mesterségük - mások mellett a kalapkészítés, a kovácsolás, a fafaragás, a csuhébaba- és a fajáték-készítés - rejtelmeibe. A kilenclyukú híd közelében lévő vízi színpadon egymást váltották egész nap a tánc- és énekcsoportok, és most első alkalommal a hortobágyi augusztus 20-ai ünnepen a református és a római katolikus egyház képviselői megszentelték az új kenyeret, amelyet azonnal el is fogyasztott a vízi színpad közönsége.

Hirado.hu, 08. 20. Hídi vásár, népi eledelek és kenyérszentelés a Hortobágyon 2010. augusztus 20. 18:19

Tízezrek látogattak el augusztus 20-án a Hortobágyra: ezúttal nem csak a hagyományos hídi vásár, hanem a tájjellegű népi ételek bemutatója is várta az érdeklődőket A Magyarországon zajló, I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó egyik élelmiszerbemutatójának a helyszíne volt ugyanis pénteken a Hortobágy - tájékoztatta Gencsi Zoltán, a Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az MTI tudósítóját. A Nagy-hortobágyi Betyárcsárda mellett bográcsok tucatjaiban főzték az étkeket magyar szürke marhából és hortobágyi halakból. A pásztorok bográcsában főtt a gulyásleves, a borjúpaprikás, a borsos tokány, a marhapörkölt, a pásztortarhonya, míg a halászok sült halat, pontypaprikást és halászlét készítettek. Az ínyencek megkóstolhatták a roston sistergő marha hátszínt, a szürke marha fűszeres rudacskákat, illetve a marhahúsos saslikot is. A pásztorok és a halászok alighanem jó szakácsoknak bizonyultak, az elkészült háromezer adag étel ugyanis kora délutánra mind elfogyott - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója. Az ételek értékesítéséből befolyt bevételt a magyarországi árvízkárosultak javára ajánlották fel a szervezők. Sokan keresték fel a vasárnapig nyitva tartó hídi vásárt és a Hortobágyi Nemzeti Park látogatóközpontjában lévő kézműves udvart is, ahol ötven szakma képviselői engedtek bepillantást mesterségük - mások mellett a kalapkészítés, a kovácsolás, a fafaragás, a csuhébaba- és a fajáték-készítés - rejtelmeibe. A kilenclyukú híd közelében lévő vízi színpadon egymást váltották egész nap a tánc- és énekcsoportok, és most első alkalommal a hortobágyi augusztus 20-ai ünnepen a református és a római katolikus egyház képviselői megszentelték az új kenyeret, amelyet azonnal el is fogyasztott a vízi színpad közönsége.

Zetapress.hu, 08. 21. A zoonózis napja Írta: tudósítónk - 8/21/10 • Rovat: Gazdaság

A Világtalálkozó keretében a Magyar Zoonózis Társaság tartja éves rendezvényét. Előadások hangzanak el az emberi egészséget közvetlenül is érintő témákról – közöttük sok olyanról, amelyről a nagyközönség még igen keveset tud – tudtuk meg Almási Annától. A mintegy 400 tagú Társaság hagyományosan a szakma egy-egy nagy képviselőjéről nevezi el találkozóit. A mostani a Szent-Iványi-Binder Nap: Szent-Iványi Tamás állatorvos akadémikus az Állatorvos-tudományi Egyetem tanszékvezető tanára volt; Binder László orvosprofesszort pedig a magyar infektológia megteremtőjének tartják. A közgyűlést Tuboly Sándor professzor, a Társaság elnöke és Korzenszky Emőd, a Társaság főtitkára nyitotta meg. Üdvözölte a közgyűlést Mikola István, a Társaság alapító elnöke is. A géntechnológiától a trichinellosis-ig Dudits Dénes professzor a géntechnológia és az élelmiszer-biztonság összefüggéseiről beszélt. Előadásából kiderült, hogy lényegesen több mesterséges genetikai módosulás létezik a mindennapjainkban, mint arról a közvélemény tudomást venne – lényegében ilyenek a nemesített növények is. Tuboly Sándor professzor a prionok szerepét taglalta előadásában – lényegében a köznyelvben „kergemarha-kór” néven ismert betegségről volt szó. Előadást tartott a Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót szervező Foodlawment Egyesület elnöke, Búza László főállatorvos is. Témája a trichinellózis nevű betegség volt – az oka egy élősködő féreg. A betegség hazánkban is megjelent és déli irányból terjed Magyarországon. Zoonózisnak olyan betegségeket nevezünk, amelyek állatról emberre, illetve emberről állatra képesek átterjedni. A zoonózis fontos kutatási területe az állatorvostant és az emberi gyógyítást ötvöző környezeti gyógyászatnak, illetve általában a környezettel foglalkozó tudományoknak. Egyik este a konferencia résztvevői számára a vendéglátók „nemzetiségi vacsorát” adtak. Ezen a fogadáson a főszerep a felszolgált ételeké volt: mindegyik fogás valamelyik, Magyarországon élő nemzetiség jellegzetes étele volt. A vendégeket Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkár-helyettese köszöntötte. Többek között a következőket mondta: – Globalizálódó világunkban a fejlettebb országok élelmiszerpiacain egyre inkább kettős fejlődési irány figyelhető meg; egyrészt az áruházláncok polcain szinte az egész világ élelmiszer kínálata jelen van. Jellemzőek az olcsó tömegáruk, az egyre inkább nemzetközivé váló, semleges ízek, aromák. Ezzel párhuzamosan azonban kezdjük felfedezni és újra értékelni a nemzeti hagyományokhoz, egyes régiókhoz kötődő élelmiszerek sajátos, minden mástól eltérő egyéni ízvilágát. Természetesen ennek az újra felfedezésnek fontos gazdasági, idegenforgalmi alapjai is vannak, de egyáltalán nem elhanyagolható szerepet tölt be a fogyasztók bizalmának a helyi élelmiszer-vállalkozások iránti erősítésében is. 57

Mi, akik itt a Kárpát-medencében élünk, évszázadok óta központi figyelmet fordítunk étkezési kultúránkra. E soknemzetiségű területen nem csak az egyes nemzetiségek, népcsoportok keveredtek az évszázadok során, de nagy hatással voltak egymásra a nemzetiségek ételei is – így az ízek, aromák olyan sajátos kavalkádja jelenik meg élelmiszereinkben, amitől teljesen egyedivé válik ennek az Európai régiónak a gasztronómiája. Nos, ma este vendégeinknek ezt a különleges mix-et szeretnénk bemutatni a népies, nemzetiségi ételek különleges választékával. Díszvendég a konferencián Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége meglátogatta a Hajráhazai! Piacot. A köztársasági elnök felesége meglátogatta a Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót, és fogyasztói rendezvényét, a Hajráhazai! Piacot. Az elnöknét Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszer-feldolgozási főosztályának vezetője, és Búza László főállatorvos, a világtalálkozót szervező Foodlawment Egyesület elnöke fogadta és vezette körbe a piacon. A rövid termékismertető és kóstolás után Makray Katalin így nyilatkozott: – Nagyon fontosnak tartom, hogy hazánk adhat otthont a Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozójának, amelynek középpontjában idén a hús, jövőre a tejtermékek, két év múlva pedig a zöldség és gyümölcs áll. A jó minőségű, magyar termékek népszerűsítése mindig is szívügyem volt. Örömmel látom, hogy a Hajráhazai! Piacon mindenki megismerkedhet a kiváló hazai húsételek legjavával.

Zetapress.hu, 08. 21. Húshigiénia és -vizsgálat Írta: tudósítónk - 8/21/10 • Rovat: Gazdaság

Minden fogyasztót, a lakosság egészségét is súlyosan érintő kérdésekkel foglalkozik a X. (jubileumi) Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszus. A budavári Hotel Hiltonban Vigh Alex járt. A tanácskozást Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, országos főállatorvos nyitotta meg. Felszólalt Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke is. A jubileumi, tizedik Világkongresszus rendezési jogát Magyarország nyerte el Kína és Brazília elől. A Világkongresszus korábbi házigazdája volt többek között Hollandia, Kanada, az Egyesült Államok, Ausztrália és Anglia is. A döntésben igen fontos szerepet játszott a magyar állatorvoslás nemzetközi elismertsége – például az, hogy már 223 éve van hazánkban állatorvos-képzés. A húsvizsgálatok megkülönböztetett jelentősége éppen abban van, hogy a fogyasztókhoz kerülő húsételek teljesen biztonságosak legyenek, a fogyasztó bízhasson az ételében. Mindez új kihívások elé állítja a szakembereket, de a törvényhozókat is. Kardeván Endre ezzel kapcsolatban így fogalmazott megnyitójában: – A globális környezeti változások, az új típusú kórokozók megjelenése – és sajnos az élelmiszer-hamisítással összefüggő bűncselekmények – szükségessé teszik a kifinomult laboratóriumi módszerek kidolgozását, fejlesztését… A hatósági ellenőrzések mellett kiemelt figyelmet fordítunk a kutatásokra, a laboratóriumi módszereink fejlesztésére, elősegítve ezzel a hatékony és gyors ellenőrzést. Ezek között is kiemelkedő jelentőséggel bír az állati eredetű élelmiszerek magasabb fokú biztonságának megteremtése. Habsburg György, a Világkongresszus fővédnöke, a Magyar Vöröskereszt elnöke a humanitárius élelmiszer-segélyezések és az élelmiszer-biztonság összefüggéseiről beszélt. A szakmai nyitó előadást pedig Andrij Rozstalnij, a FAO Közép- és Kelet-európai Irodájának állattenyésztési és állat-egészségügyi vezetője tartotta. A megnyitó napján akadémikusok tartottak előadásokat, többek között Solti László, Farkas József és Kovács Ferenc professzorok. Az előadások elsősorban a sertéshúsok vizsgálataira koncentráltak. A nap folyamán szóba kerülnek a az állat-egészségüggyel kapcsolatos kommunikáció kérdései is – az írországi Paddy Rogan egy konkrét esettanulmánnyal számol be: egy úgynevezett dioxin-esemény lakossági kommunikációjáról. A Világtalálkozón videokonferencia rendszer működik. Az első napon több országban, 46 fogadó állomáson közel háromszáz néző követte a találkozó programját. Megnyílt a Hajráhazai! Piac és Fórum. Az első napon a két helyszínnek több ezer látogatója volt. Idézet Bognár Lajos államtitkár-helyettes megnyitójából: – A hagyományos alapanyagból, illetve hagyományos módszerekkel, a helyben rendelkezésre álló szaktudással elkészített termékek nem csak a minőségi árucikkek körét gazdagítják a 59

globális piacon, hanem részt vesznek a nemzet kulturális-kulináris örökségének és hagyományainak fenntartásában. – További szakmai információk weboldalukon találhatók.

Élőfolyóirat.blog.hu, 08. 22. Budapesti Charta a fenntartható élelmiszerláncról 2010.08.22. 07:00 |

"A fenntartható élelmiszerlánc a legfontosabb emberi szükséglet kielégítésének környezettudatos, a jövő tekintetében is elfogadható szemlélete. Azon dolgozunk, hogy mindenki megismerje ezt az alapelvet és a maga területén átültesse a gyakorlatba is" jelentette ki dr. Búza László, a Budai Vár központtal az elmúlt napokban zajló nemzetközi konferenciát megszervező Foodlawment Egyesület elnöke a Népszavának adott interjújában. Magyarországon született meg az első olyan európai élelmiszertörvény, amely már a fenntartható élelmiszerlánc szempontjait is tartalmazza. A hazai jogi szabályozás mintájára Európa-szerte több mint 30 ország alkotta meg törvényeit, mégis van mit tenni - ezt bizonyítja a Foodlawment Egyesület léte és munkája is. Honlapjukon a fogyasztás és kereskedelem minden résztvevője számára szeretnék eljuttatni információikat. A kapcsolódó cikkek szemlézése mellett a szennyezett élelmiszerekre vonatkozó riasztásokat, a jogalkotás vonatkozó eseményeit is megtalálhatjuk a honlapon, s az egyesület céljait, elérését, a csatlakozás lehetséges módjait is részletesen ismertetik. Az általuk szervezett több napos, nemzetközi konferencia végeredményeként írják alá a Budapesti Charta névre keresztelt együttműködési nyilatkozatot, mely a fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének szükségességéről szól. Ennek alapgondolata, hogy a "talajművelés - növénytermesztés - állattenyésztés - húsfeldolgozás - ételkészítés hulladékkezelés" lánc akkor biztonságos, ha minden elemét környezettudatosan és egymással összehangolva működtetik. Az augusztus 17-től 22-ig tartó eseménysorozaton belül került sor a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszusra, melyen az állatokról emberekre terjedő betegségek tudományával és a géntechnológia következményeivel is külön programnapokon foglalkoztak. Száznál több előadó és számos szakmabeli töltötte az elmúlt napokat a Budai Várban e konferencián, de az egyetemek, kutató műhelyek és hatóságok számára 64 országra kiterjedő videó-konferencia hálózatot is létrehoztak. A konferencia egyúttal fenntartható élelmiszerlác-referensi képzésként is működött: az angol és magyar nyelvű előadásokról felvétel készül, így a tananyag később is hasznosítható. A rendezvény végén aláírt dokumentumot, a Budapesti Chartát a világ élelmiszerügyi törvényhozóihoz és ellenőrzési hivatalaihoz juttatják el a szervezők. Ennél közvetlenebb módon a Foodlawment honlapján keresztül tudunk csatlakozni az elképzeléshez és megtekinteni, mit is jelent az a gyakorlatban.

Zetapress.hu, 08. 22. Bemutatkozott a magyar emu Írta: tudósítónk - 8/22/10 • Rovat: Gazdaság

Véget ért az év legnagyobb élelmiszer-ipari eseménye. Befejeződött ma az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó a budai Várban. A hatnapos rendezvény keretében tartották meg a X. (jubileumi) Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust, valamint a Magyar Zoonológiai Társaság éves közgyűlését. A Világtalálkozót, s a mellette rendezett Hajráhazai! Fórumot és Piacot meglátogatta Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége is. A tegnap esti záró Gálavacsorán kiosztották azokat a díjakat, amelyeket a Várban, az öt vidéki helyszínen, valamint a Sepsiszentgyörgyön megtartott hús-bajnokságok legjobbjai nyertek – tudtuk meg Almási Annától. A Világtalálkozón 33 ország 64 intézményéből 109 szerző előadásait ismerhette meg a hallgatóság. A jelenlévőkön kívül videokonferencián mintegy 300 magyar és külföldi pontról kísérhették figyelemmel az előadásokat. A konferencia-sorozatot lezáró beszédeket Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszer-feldolgozási főosztályának vezetője, és Búza László megyei főállatorvos, a szervező Foodlawment Egyesület elnöke tartotta. Az első világtalálkozó zárása egyben a második találkozónak az indítója volt – ez jövőre a tejjel és tejtermékekkel foglalkozik majd. A fenntarthatóság gondolatát hivatott szolgálni a Budapesti Charta, amelynek első szövegtervezetét a Világtalálkozó záró napján vitatták meg. Olyan sok érdemi hozzászólás érkezett írásban, valamint a helyszínen, hogy a résztvevők elhatározták: héttagú nemzetközi bizottságot alakítanak a végleges szöveg kialakítására. A Budapesti Chartát így 2011-ben terjeszti a bizottság a tervezett II. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó résztvevői elé. Vendégek Budavárban A konferenciát és a Hajráhazai! Fórumot és Piacot meglátogatta Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége. Előadóként vett részt a konferencián Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, országos főállatorvos, és Bognár Lajos helyettes államtitkár. Látogatást tett V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára is. Megismerkedett a Világtalálkozó munkájával Birinyi József, az Országgyűlés Hungarikum munkabizottságának elnöke; valamint Koncz Ferenc, a Borsod-AbaújZemplén megyei közgyűlés alelnöke, a fenntartható fejlődés szakbizottságának tagja. Hajráhazai! – Budavárban és vidéken A szakmai közönségen kívül a fogyasztók is részesei lehettek az eseménysorozatnak. A budai Hilton szálló Dominikánus udvarában nyílt meg a Hajráhazai! Fórum, ahol hírességek és mesterszakácsok adtak tanácsokat a látogatóknak a megfelelő étel 62

kiválasztásáról, és elkészítéséről. A Magyar Kultúra Házában pedig a Hajráhazai! Piacon kóstolni és vásárolni lehetett a legkiválóbb magyar élelmiszerekből, de meg lehetett ízlelni még a magyarországi gazdaságokban nevelkedett emuk húsát is. A Világtalálkozóhoz kapcsolódóan vidéki városban élelmiszer-bemutatók és -bajnokságok gazdagították az ünnep programját. Szegeden a vadételek, vadkülönlegességek bajnokságát rendezték meg. Mezőkövesden a szalonna, tepertő, zsírok, Alsózsolcán a felvágottak és vörös áruk, Szigetváron a disznósajtok, kenőmájasok, Hortobágyon a halak és halkészítmények, valamint a marhahúsok és húskészítmények, az erdélyi Sepsiszentgyörgyön a birkahúsok és a birkahúsból készült ételek keltek versenyre. A nyertesek a tegnap esti gálarendezvényen, a budavári Hotel Hiltonban vehették át az oklevelüket. A kerámia bajnoki érmek Kovács Gábor sárospataki kerámiaművész munkái.

Magyar Nemzet Online, 08. 22. Nem készült el a Budapest Charta 2010. augusztus 22. 16:47 MNO - KA

Véget ért az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó a budai Várban, a hatnapos rendezvény keretében tartották meg a X. jubileumi Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust, valamint a Magyar Zoonológiai Társaság éves közgyűlését – közölte a rendezvénysorozat kommunikációs partnere, a B. SWAN Partners ügynökség vasárnap az MTI-vel. Mint írták, a világtalálkozón - amelynek középpontjában az idén a hús állt - 33 ország 64 intézményéből 109 szerző előadásait ismerhette meg a hallgatóság, a jelenlévőkön kívül videokonferencián mintegy 300 magyar és külföldi pontról kísérhették figyelemmel az előadásokat. Jövőre a világtalálkozó témája a tejtermékek, két év múlva pedig a zöldség és gyümölcs lesz. A világtalálkozóhoz kapcsolódóan vidéki városban élelmiszerbemutatókat és -bajnokságokat tartottak. Szegeden a vadételek, vadkülönlegességek, Mezőkövesden a szalonna, tepertő, zsírok, Alsózsolcán a felvágottak és vörös áruk, Szigetváron a disznósajtok, kenőmájasok, Hortobágyon a halak és halkészítmények, valamint a marhahúsok és húskészítmények, az erdélyi Sepsiszentgyörgyön a birkahúsok és a birkahúsból készült ételek keltek versenyre. A nyertesek az augusztus 21-i gálarendezvényen, Budapesten vehették át az oklevelüket. Közölték: a fenntarthatóság gondolatát hivatott szolgálni a Budapesti Charta, amelynek első szövegtervezetét a világtalálkozó záró napján vitatták meg, ám olyan sok érdemi hozzászólás érkezett, hogy a résztvevők úgy döntöttek, egy héttagú nemzetközi bizottságot alakítanak a végleges szöveg kialakítására. A Budapesti Chartát így 2011-ben terjeszti a bizottság a tervezett II. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó résztvevői elé. A közlemény szerint a fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a „talajművelés-növénytermesztés-állattenyésztés-húsfeldolgozás-ételkészítéshulladékkezelés” lánc akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik. (MTI)

Lánchídrádió.hu, 08. 22. Hajráhazai! – vége Lánchíd Rádió, v, 2010-08-22 17:04Kultúra Rövid hírek

Vasárnap befejeződött az év legnagyobb hazai élelmiszeripari rendezvénye, az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó, valamint a Hajráhazai! Piac és a Hajráhazai! Fórum. A hatnapos rendezvény keretében tartották meg a X. jubileumi Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is, amelyen egyebek mellett a géntechnológia következményeiről is szó esett. Öt vidéki helyszínen és Sepsiszentgyörgyön húsbajnokságokat is tartottak. A világtalálkozó végén a résztvevők elfogadták a fenntartható élelmiszerláncról szóló Budapesti Chartát. A fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a talajművelés, növénytermesztés, állattenyésztés, húsfeldolgozás, ételkészítés, hulladékkezelés láncolata akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik. Magyarország a gondolat egyik úttörője: itt hozták meg az első olyan európai élelmiszerlánc-törvényt, amely már a fenntarthatóság szempontjait is tartalmazza. A hazai jogi szabályozás mintáját azóta Európa-szerte több mint 30 ország vette át. A vasárnap zárult eseménysorozat központja a budai Várban volt, ahol a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is tartották, amely a döntéshozók, az illetékes hatóságok, az élelmiszeripar vállalkozóinak és a fogyasztóknak közös fóruma. A konferenciasorozatra 32 országból 64 szervezet képviseletében 109 előadó érkezett. Az egyetemek, kutatóműhelyek és hatóságok számára 64 országra kiterjedő videokonferencia-hálózatot szerveztek. A konferenciákat akkreditálták állatorvosi továbbképzésként, így a szakemberek továbbképzési pontokat is gyűjthetnek itt. A konferenciasorozat végén a résztvevők elfogadták a Budapesti Charta nevű dokumentumot, amely a fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének fontosságát hangsúlyozza. A Budapesti Chartát eljuttatják a világ élelmiszerlánc törvényhozóihoz és ellenőrzési hivatalaihoz is. A fogyasztók számára a budai Hilton szálló Dominikánus udvarában tartották a Hajráhazai! Fórumot, ahol hírességek és mesterszakácsok adtak tanácsokat hat napon át a látogatóknak a megfelelő étel kiválasztásáról és elkészítéséről. A Magyar Kultúra Házában pedig a Hajráhazai! Piacon meg lehetett kóstolni és kedvezményesen meg is lehet vásárolni a magyar húskészítmények legjobbjait. (FH)

Webrádió.hu, 08. 22. Gazdaság, üzlet és pénzügy Véget ért az év legnagyobb hazai élelmiszeripari eseménye Független Hírügynökség 2010 augusztus 22, vasárnap

Vasárnap befejeződött az év legnagyobb hazai élelmiszeripari rendezvénye, az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó, valamint a Hajráhazai! Piac és a Hajráhazai! Fórum. Vasárnap befejeződött az év legnagyobb hazai élelmiszeripari rendezvénye, az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó, valamint a Hajráhazai! Piac és a Hajráhazai! Fórum. A hatnapos rendezvény keretében tartották meg a X. jubileumi Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is, amelyen egyebek mellett a géntechnológia következményeiről is szó esett. Öt vidéki helyszínen és Sepsiszentgyörgyön húsbajnokságokat is tartottak. A világtalálkozó végén a résztvevők elfogadták a fenntartható élelmiszerláncról szóló Budapesti Chartát. A fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a talajművelés, növénytermesztés, állattenyésztés, húsfeldolgozás, ételkészítés, hulladékkezelés láncolata akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik. Magyarország a gondolat egyik úttörője: itt hozták meg az első olyan európai élelmiszerlánc-törvényt, amely már a fenntarthatóság szempontjait is tartalmazza. A hazai jogi szabályozás mintáját azóta Európa-szerte több mint 30 ország vette át. A vasárnap zárult eseménysorozat központja a Budai Várban volt, ahol a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is tartották, amely a döntéshozók, az illetékes hatóságok, az élelmiszeripar vállalkozóinak és a fogyasztóknak közös fóruma. A konferenciasorozatra 32 országból 64 szervezet képviseletében 109 előadó érkezett. Az egyetemek, kutató-műhelyek és hatóságok számára 64 országra kiterjedő videókonferencia hálózatot szerveztek. A konferenciákat akkreditálták állatorvosi továbbképzésként, így a szakemberek továbbképzési pontokat is gyűjthetnek itt. A konferenciasorozat végén a résztvevők elfogadták a Budapesti Charta nevű dokumentumot, amely a fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének fontosságát hangsúlyozza. A Budapesti Chartát eljuttatják a világ élelmiszerlánc törvényhozóihoz és ellenőrzési hivatalaihoz is. A fogyasztók számára a budai Hilton szálló Dominikánus udvarában tartották a Hajráhazai! Fórumot, ahol hírességek és mesterszakácsok adtak tanácsokat hat napon át a látogatóknak a megfelelő étel kiválasztásáról és elkészítéséről. A Magyar Kultúra Házában pedig a Hajráhazai! Piacon meg lehetett kóstolni és kedvezményesen meg is lehet vásárolni a magyar húskészítmények legjobbjait. Az idei világtalálkozó középpontjában a húsipari termékek álltak. Jövőre a tejtermékek, míg két év múlva a zöldség- és a gyümölcstermesztés kerül fókuszba.

Agrárhírek.hu, 08. 19. I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó - A zoonózis* napja 2010. augusztus 19. AgrárHírek

A Világtalálkozó keretében a Magyar Zoonózis Társaság tartja éves rendezvényét. Előadások hangzanak el az emberi egészséget közvetlenül is érintő témákról − közöttük sok olyanról, amelyről a nagyközönség még igen keveset tud. A mintegy 400 tagú Társaság hagyományosan a szakma egy-egy nagy képviselőjéről nevezi el találkozóit. A mostani a Szent-Iványi − Binder Nap: Szent-Iványi Tamás állatorvos akadémikus az Állatorvos-tudományi Egyetem tanszékvezető tanára volt; Binder László orvosprofesszort pedig a magyar infektológia megteremtőjének tartják. A közgyűlést Dr. Tuboly Sándor professzor, a Társaság elnöke és Dr. Korzenszky Emőd, a Társaság főtitkára nyitotta meg. Üdvözölte a közgyűlést Dr. Mikola István, a Társaság alapító elnöke is. Dr. Dudits Dénes professzor a géntechnológia és az élelmiszer-biztonság összefüggéseiről beszélt. Előadásából kiderült, hogy lényegesen több mesterséges genetikai módosulás létezik a mindennapjainkban, mint arról a közvélemény tudomást venne − lényegében ilyenek a nemesített növények is. Dr. Tuboly Sándor professzor a prionok szerepét taglalta előadásában − lényegében a köznyelvben „kergemarha-kór” néven ismert betegségről volt szó. Előadást tartott a Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót szervező Foodlawment Egyesület elnöke, Dr. Búza László főállatorvos is. Témája a trichinellózis nevű betegség volt − az oka egy élősködő féreg. A betegség hazánkban is megjelent és déli irányból terjed Magyarországon. ___________________________ * Zoonózisnak olyan betegségeket nevezünk, amelyek állatról emberre, illetve emberről állatra képesek átterjedni. A zoonózis fontos kutatási területe az állatorvostant és az emberi gyógyítást ötvöző környezeti gyógyászatnak, illetve általában a környezettel foglalkozó tudományoknak.

Echotv.hu, 08. 22. I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó 2010-08-22

Véget ért az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó a budai Várban, a hatnapos rendezvény keretében tartották meg a X. jubileumi Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust, valamint a Magyar Zoonológiai Társaság éves közgyűlését - közölte a rendezvénysorozat kommunikációs partnere, a B. SWAN Partners ügynökség vasárnap. Mint írták, a világtalálkozón - amelynek középpontjában az idén a hús állt - 33 ország 64 intézményéből 109 szerző előadásait ismerhette meg a hallgatóság, a jelenlévőkön kívül videokonferencián mintegy 300 magyar és külföldi pontról kísérhették figyelemmel az előadásokat. Jövőre a világtalálkozó témája a tejtermékek, két év múlva pedig a zöldség és gyümölcs lesz. A világtalálkozóhoz kapcsolódóan vidéki városban élelmiszer-bemutatókat és bajnokságokat tartottak. Szegeden a vadételek, vadkülönlegességek, Mezőkövesden a szalonna, tepertő, zsírok, Alsózsolcán a felvágottak és vörös áruk, Szigetváron a disznósajtok, kenőmájasok, Hortobágyon a halak és halkészítmények, valamint a marhahúsok és húskészítmények, az erdélyi Sepsiszentgyörgyön a birkahúsok és a birkahúsból készült ételek keltek versenyre. A nyertesek az augusztus 21-i gálarendezvényen, Budapesten vehették át az oklevelüket. Közölték: a fenntarthatóság gondolatát hivatott szolgálni a Budapesti Charta, amelynek első szövegtervezetét a világtalálkozó záró napján vitatták meg, ám olyan sok érdemi hozzászólás érkezett, hogy a résztvevők úgy döntöttek, egy héttagú nemzetközi bizottságot alakítanak a végleges szöveg kialakítására. A Budapesti Chartát így 2011-ben terjeszti a bizottság a tervezett II. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó résztvevői elé. A közlemény szerint a fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a "talajművelésnövénytermesztés-állattenyésztés-húsfeldolgozás-ételkészítés-hulladékkezelés" lánc akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik. MTI

Népszava.hu, 08. 18. Hajrá hazai! Piac és Fórum a Budai Várban 2010. Augusztus 18., 16:53

" A krónikus megbetegedések mintegy 75%-a vezethető vissza a nem kellően megválasztott táplálkozási szokásokra. Vagyis elmondható, nincs ma a világnak olyan pontja, ahol az élelmiszer-ellátás ne lenne központi kérdés - mondta Dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, amikor megnyitotta a Budai Várban az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót, és a hozzá kapcsolódó Hajráhazai! Fórumot. A fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a "talajművelés - növénytermesztés állattenyésztés - húsfeldolgozás - ételkészítés - hulladékkezelés" lánc akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik. "A fenntartható élelmiszerlánc a legfontosabb emberi szükséglet kielégítésének környezettudatos, a jövő tekintetében is elfogadható szemlélete. Azon dolgozunk, hogy mindenki megismerje ezt az alapelvet és a maga területén átültesse a gyakorlatba is" - jelentette ki dr. Búza László, az eseményt megszervező Foodlawment Egyesület elnöke. Hazánk a gondolat egyik úttörője: itt hozták meg az első olyan európai élelmiszertörvényt, amely már a fenntartható élelmiszerlánc szempontjait is tartalmazza. A hazai jogi szabályozás mintáját azóta Európa-szerte több mint 30 ország vette át. Több, egymáshoz kapcsolódó konferencia - Budapesti Charta Az augusztus 17-től 22-ig tartó eseménysorozat központja a Budai Várban van. Itt rendezik meg a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is, amely a döntéshozók, az illetékes hatóságok, az élelmiszeripar vállalkozóinak és a fogyasztóknak közös fóruma. A jubileumi esemény megrendezésének jogát Kína és Brazília elől nyerte el Magyarország, elsősorban a magyar állatorvoslás elismeréseként. A konferenciasorozat keretében külön szakmai napon foglalkoznak a szakemberek a zoonózissal, az állatokról emberekre terjedő betegségek tudományával. Ezen a napon több előadás taglalja a géntechnológia következményeit is. A rendezvényeken mintegy 200 vendég hallgatja a több mint száz szerző által jegyzett előadásokat. A külföldi előadók között van argentin, brazil, chilei, kanadai, japán, koreai, indiai, ausztrál, új-zélandi, kínai, thaiföldi és izraeli is az európaiak mellett. A legtávolabbról érkezett előadók Új-Zélandról Budapestig közel 18.000 kilométert tesznek meg, hogy előadást tarthassanak a világkonferencián. Az egyetemek, kutató műhelyek és hatóságok számára 64 országra kiterjedő videókonferencia hálózatot szerveztek, így "élőben" is nyomon lehet követni az eseményeket, és be is lehet kapcsolódni a vitákba. A konferenciasorozat végén - a tervek szerint - a résztvevők elfogadják majd a Budapesti Charta nevű dokumentumot, amely a fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének fontosságát hangsúlyozza. A Budapesti Chartát eljuttatják a világ élelmiszerügyi törvényhozóihoz és ellenőrzési hivatalaihoz.

Mixonline.hu, 08. 22. Véget ért az élelmiszeripari rendezvény fh - 2010. 08. 22. 19:42:48

Vasárnap befejeződött az év legnagyobb hazai élelmiszeripari rendezvénye, az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó. Vasárnap befejeződött az év legnagyobb hazai élelmiszeripari rendezvénye, az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó, valamint a Hajráhazai! Piac és a Hajráhazai! Fórum. A hatnapos rendezvény keretében tartották meg a X. jubileumi Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is, amelyen egyebek mellett a géntechnológia következményeiről is szó esett. Öt vidéki helyszínen és Sepsiszentgyörgyön húsbajnokságokat is tartottak. A világtalálkozó végén a résztvevők elfogadták a fenntartható élelmiszerláncról szóló Budapesti Chartát. A fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a talajművelés, növénytermesztés, állattenyésztés, húsfeldolgozás, ételkészítés, hulladékkezelés láncolata akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik. Magyarország a gondolat egyik úttörője: itt hozták meg az első olyan európai élelmiszerlánc-törvényt, amely már a fenntarthatóság szempontjait is tartalmazza. A hazai jogi szabályozás mintáját azóta Európa-szerte több mint 30 ország vette át. A vasárnap zárult eseménysorozat központja a Budai Várban volt, ahol a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is tartották, amely a döntéshozók, az illetékes hatóságok, az élelmiszeripar vállalkozóinak és a fogyasztóknak közös fóruma. A konferenciasorozatra 32 országból 64 szervezet képviseletében 109 előadó érkezett. Az egyetemek, kutató-műhelyek és hatóságok számára 64 országra kiterjedő videókonferencia hálózatot szerveztek. A konferenciákat akkreditálták állatorvosi továbbképzésként, így a szakemberek továbbképzési pontokat is gyűjthetnek itt. A konferenciasorozat végén a résztvevők elfogadták a Budapesti Charta nevű dokumentumot, amely a fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének fontosságát hangsúlyozza. A Budapesti Chartát eljuttatják a világ élelmiszerlánc törvényhozóihoz és ellenőrzési hivatalaihoz is. A fogyasztók számára a budai Hilton szálló Dominikánus udvarában tartották a Hajráhazai! Fórumot, ahol hírességek és mesterszakácsok adtak tanácsokat hat napon át a látogatóknak a megfelelő étel kiválasztásáról és elkészítéséről. A Magyar Kultúra Házában pedig a Hajráhazai! Piacon meg lehetett kóstolni és kedvezményesen meg is lehet vásárolni a magyar húskészítmények legjobbjait.

Az idei világtalálkozó középpontjában a húsipari termékek álltak. Jövőre a tejtermékek, míg két év múlva a zöldség- és a gyümölcstermesztés kerül fókuszba.

Nyomtatott lapok

Délmagyarország, 08. 16. Délvilág, 08. 16.

Metropol, 08. 18. Metropol Orszรกgos, 08. 18.

Magyar HĂrlap, 08. 18.

Magyar Nemzet, 08. 21.

Zalai HĂrlap, 08. 21.

Hajd煤-Bihari Napl贸, 08. 21.

KomĂĄrom-Esztergom Megyei HĂrlap, 08. 21.

RTV MTV1, Nappali 08. 16. 11:17 Mv.: - Táplálkozás, illetve élelmiszerek. Judit, ha jól tudom, nagy háziasszony hírében állsz és nagyon szeretsz főzni. Mv.: - Ennél már jobban csak enni szeretek. A sorrend az, hogy enni, főzni és utána vásárolni. Mv.: - Na de mit vásárolsz és hogyan vásárolsz? Mv.: - Na hát ez az, hogy mit vásárolok. Sokszor a vásárlásnál bajban vagyok, hogy hol merjek vásárolni és mit és hogy, amit megvásároltam, ez az, aminek látszik-e. De most, hogy kételyeinket eloszlassuk. Ebben lesz segítségünkre dr. Búza László, a Foodlawment Egyesület elnöke. Jó napot kívánok. Akit abból az apropóból hívtunk meg vendégnek, hogy holnap kezdődik az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó. Mi a célja ennek a világtalálkozónak? Milyen programokkal segíti azt, hogy ezeket a kételyeket eloszlassuk és egyáltalán kiknek szól? Dr. Búza László elnök (Foodlawmant Egyesület): - Szerintem az ön összefoglalójából megyünk visszafelé. Tehát, hogy mit érdemes vásárolni, hol érdemes vásárolni és hogyan kell elkészíteni. Erre fog választ adni az egyszerű, a szó nemes értelmében fogyasztónak ez a rendezvény. Egy hároméves rendezvénysorozatról van szó, aminek Magyarország ad otthont három éven keresztül. Az idén a hús és húskészítmények vannak a központi szerepben, de jövőre tej, tejtermék, tojáskészítmények, illetve a következő évben növényi eredetű élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök, csokoládék, édességek, sütemények kerülnek a látókörbe. És a lényeg, a budai Várban a Dominikánus udvarban a Halászbástya fölül, hátulról megközelítve lesz egy olyan fórum, ahol a szakácsolimpiai válogatott, illetőleg mesterszakácsok megmutatják azokat az igazi értékeket, amelyeket kezdünk elfelejteni. Egy kis kitérővel a várokozási időben, amíg vártam, hogy műsorba kerüljek, kint sétáltam a székház előtt és találtam hál' istennek négylevelű lóherét. Mv.: - Azt a mindenit. Dr. B. L.: - Azért hoztam be, mert nagyjából ilyen a helyzet jelenleg. Tehát létezik a kiváló magyar élelmiszer, de így elbújva. Ugyanúgy, mint a négylevelű a háromlevelűek között megvan. Tehát az élelmiszerlánc és a Fenntartható Élelmiszerlánc egy pici figyelmesség is. Erre ad választ és segítséget önöknek maga ez a fogyasztói fórum. És pontosan azért, hogy ne üres kézzel menjenek haza, a Magyar Kultúra Alapítvány Házában, a Szentháromság téren a "Hajrá hazai piac"-ot rendezzük be önöknek azért, hogy meg is tudják venni, vagy legalábbis ráismerjenek ezekre a termékekre majd később az üzletláncokban. Mv.: - Azt mondja, hogy el vannak bújva ezek a magyar élelmiszerek. Hát hova bújtak el, meg igazából most a fogyasztókat emelte ki itt a világtalálkozóból, de azért ennek a láncszemnek más tagjai is vannak. Ugye a termelő, a hatóságok, oktatás. Melyik a 81

leggyengébb láncszem ebből, hol szemléletmódváltásra lenne szükség, hogy ne bújjanak el? Dr. B. L.: - Komplex módon kell kezelni a történetet, biztatni kell a vállalkozókat arra, hogy érdemes ezeket a gyöngyszemeket előállítani, megtermelni azzal a hagyományos fenntartható móddal, amivel ők rendelkeznek. És hogyha teljes információt szeretnék adni erről az élelmiszerlánc világhétről, akkor el kell mondani, hogy egy nagy világkongresszusnak is helyet adunk a rendezvénysorozatban a Hiltonban, ahol 109 előadónk érkezik 64 országból, bocsánat, 64 nemzetközi szervezettől 32 országból azért, mert ez a magyar definíció, amit fenntartható élelmiszerláncnak definiáltunk, fölkeltette a világ érdeklődését és többen úgy gondolják, hogy akkor próbáljunk meg ebbe az irányba menni a globalizációnak ezzel a rossz részével szemben. Azaz, újra láthatóvá váljanak ezek a dolgok. Az oktatás is ott lesz a rendezvényeken, úgy a felső- és a középoktatás és az alapfokú oktatás, hogy elmondja, elmagyarázza újra a gyermekeknek azt, hogy van pándi meggye, panyolai szilva, gönci barack, vagy éppen a péksüteményekből a Gerbeaud-t sorolhatnám és rengeteg olyan információ van, amit úgy kell újra elültetni, hogy nem meggyet megyek vásárolni, hanem pándi meggyet, mert az erre és erre való. Mv.: - És egy fogyasztó mire figyeljen oda? Hogyan kerülheti ki azokat a csávákat, hibákat, hogy olyat vesz meg, amivel esetleg mondjuk a családjának árthat hosszú távon, mert nem feltétlenül csak húst tartalmaz az a húskészítmény? Dr. B. L.: - Általában az élelmiszerek a piacon biztonságosak. Tehát az a legális forrásból származó termék, bárhol állították elő a világban, megfelelő felügyelet alatt általában biztonságos. Mégis ez, amiről mi beszélünk, ez egy igenis környezettudatos magtartás. Tehát tejet Magyarországon is állítanak elő. Tehát butaság és nem ellenük beszélek, Magyarországon szlovák, angol, német, francia, holland tejet vásárolni. Mv.: - Ez idáig rendben van, de azt mondja a fogyasztó, hogy a magyar tej 280 forint, amit pedig akár Szlovákiából, akár pedig Ausztriából megveszünk, az meg 150 forint. Mi az az egyszerű dolog, amiért nekem a magyar terméket kell választanom, holott minőségben lehet, hogy ugyanolyan szinten van a kettő? Dr. B. L.: - Gyakorlatilag a fenntarthatóságnak az egyik alapproblémáját közelítette meg. Ezek az árjátékok ezek játékok, ezek becsapások. Tehát perpillanat ön megkap valamit 150 forintért, cserében elsorvad az a magyar vidék, az a magyar gazdálkodó és az az ember, a nemzetnek az a része, az az embercsoport, aki ott él. Tehát ön azzal, amikor szavazott a pénzével és azt a terméket választotta meg, akkor tulajdonképpen a vidék ellen, a magyar vidék ellen döntött. Tehát tulajdonképpen ezt az árjátékot, ha sikerül egyszer megérteni és tudatosan ezeket a termékeket keresni, biztos vagyok benne, hogy nem extraprofittal fogják árulni a láncok a magyar termékeket. Mv.: - Akkor mi fogyasztók egy hosszú távú gondolkodással már segíthetjük ezt a fenntarthatóságot. Köszönjük szépen, hogy ezeket elmondta és sikeres rendezvényt kívánunk. Dr. B. L.: - Köszönjük szépen.

TV2, Mokka, 08. 16. 08:42 V. T.: - Fenntartható fesztivál után fenntartható élelmiszerlánc világtalálkozó, a nyár legjelentősebb élelmiszeripari eseményét rendezik holnaptól Magyarországon. A kissé rejtélyes cím egy nagy eseménysorozatot jelöl. Vendégünk Dr. Búza László a Foodlawment Egyesület elnöke, remélem jól ejtettem. Jó reggelt kívánok! Dr. Búza László elnök, Foodlawment Egyesület: - Jó reggelt kívánok! V. T.: - Egy picit már beszélgettünk, én amikor, én, nagyon-nagyon tetszik a programjuk, főleg, hogy feketével, nagyban kiemelték: Hajrá hazai! Lenn voltunk Siófokon, ahol egyetlen utcában huszonkilenc gyrosárust találtunk és egyébként fotóztam is le és az egyik balatoni nagy guru, aki ott élelmiszerben és vendéglátásban nagy guru, Verhás Attila, az egyik helyi étterem vezetője azt mondta, hogy gyakorlatilag ez megöli a hazai piacot, hogy nem hazai termékből, hazai vendéglátást nyújtunk. Tényleg ez a cél? Valami hasonló, hogy visszaszerezzék a piacot ezzel a szlogennel, hogy Hajrá hazai! Dr. Búza László elnök, Foodlawment Egyesület: - Mindenféleképpen ez a cél, hogy azt az ismeretet, azt az információt el tudjuk újra juttatni annak a felnövekvő nemzedéknek, ami húsz éve Magyarországon felnőtt és halvány ibolyája sincs arról, hogy milyen csodálatos, igazi kincses bánya Magyarország az élelmiszerek területén. Ezért egy hároméves rendezvénysorozatot indítunk, az idén a hús, húskészítmények vannak a központban. Következő évben tej, tejtermékek illetőleg a tojástermékek, és a rákövetkező évben pedig a növényi eredetű élelmiszereink azok, amelyekről egy komplex rendezvényben mindig érthető, világos, tudományos konferencia, mindig egy nagyon szépen berendezett hazai piac, Hajrá hazai piac, ahol meg is lehet ismerni, rá lehet csodálni, bele lehet kóstolni a dolgokba. És ugye a fogyasztói viselkedés formálása, alakítása a legfontosabb célja a rendezvénysorozatnak. Így az idén is a Dominikánus udvarba tizenhetedikétől huszonkettedikéig minden nap szeretnénk újra felfedezni együtt, közösen a fogyasztókkal azokat az értékeket, a mangalica húst, a szürkemarhahúst, vagy éppen a drotter kenőmájast vagy sorolhatnám azokat a termékeket, amelyek itt vannak és alternatívái lehetnek a gyrosnak. Függetlenül attól, hogy gyros egy kiváló élelmiszerszer és Görögországban valószínűleg azt kell enni. V. T.: - Nyilvánvalóan egy szuper, de mit várnak egészen pontosan? Tehát jövőre említette, hogy lesznek ezek a tejnapok. Hogyha.. Dr. Búza László elnök, Foodlawment Egyesület: - Igen. V. T.: - ..jövőre megrendezik, a média erről beszámol, nagyon sokan ellátogatnak Önhöz, Önökhöz, akkor onnantól fogva a hipermarket-láncolatokban nem szlovák tejet, meg nem holland tejet fogunk vásárolni, hanem kifejezetten, tudatosan a vásárló az Önök reményei szerint kezdi keresni a magyar tejet?

Dr. Búza László elnök, Foodlawment Egyesület: - Én úgy gondolom, hogy a fenntartható élelmiszerlánc az egy szemléletmód, egy pici figyelmesség. Az asztalon van egy tej, amivel semmi probléma nincs. Tejet a világban mindenütt előállítanak. De akkor, amikor választok, és ráközelítek arra pici ovál jelre, ami a tejnek az oldalán látható és kiderül belőle, hogy hol gyártották, akkor azzal a viselkedéssel, azzal a figyelmességgel, ha lehet egy "HU" betűset választok. Magyarországon azzal a magyar élelmiszerláncnak a fenntarthatóságát segítem. V. T.: - Gyakorlatilag az történik, hogyha magyar tejet veszek, akkor egy magyar gazdának adok ezzel bevételi forrást és hogyha egy szlovák vagy holland tejet, akkor egy egyébként becsületesen dolgozó, de szlovák vagy holland, ezt nagyjából úgy hívják, hogy patrióta gazdaság. Nem? Dr. Búza László elnök, Foodlawment Egyesület: - Így van. És azt nem szabad elfelejteni, hogy az élelmiszerlánc az tulajdonképpen javarészt a vidéket jelenti. Tehát nemcsak pénzt adok, munkalehetőséget adok, megműveltek lesznek a földjeink, rendezettek lesznek a parcellák, az utak széle, és tulajdonképpen ezeknek az embereknek életteret biztosítunk cserébe azért, hogy ők gondoskodnak a mi élelmiszereinkről. És egy nagy becsapásról nem szabad elfelejtkezni. Igen, a holland és a szlovák gazda is termel tejet, de ő is brutálisan nyomott áron adja el ezt a terméket, tehát ebben a történetben ő sem jár jól. Nemcsak a magyar gazda. V. T.: - Csak egy rövid választ kérnék szépen! Mikorra gondolja úgy, hogy a nagy hipermarket-láncolatokban túlsúlyba kerülnek a magyar élelmiszerek, élelmiszer alapanyagok, hiszen gyakorlatilag ez a legfontosabb célkitűzés, nem? Dr. Búza László elnök, Foodlawment Egyesület: - Így van. Büszkén mondhatom, hogy Magyarországon nyolc színhelyen, Alsózsolcától Szigetvárig, ez a Sepsiszentgyörgyön zajlanak a hús világversenyek az idén, és ma már jelentkezett két olyan nagy cég, akinek nyilván a nevét nem említhetem, aki fél évig ezeket a termékeket ingyen polcra engedi kerülni és gyakorlatilag ezzel ezt az ismeretanyagot át tudjuk adni a fogyasztóknak. V. T.: - Dr. Búza László, olyan szép a szlogenjük, úgyhogy evvel köszönöm meg. Hajrá hazai! Dr. Búza László elnök, Foodlawment Egyesület: - Köszönjük szépen!

MTV1, Az Este, 08. 17. A műsorvezető: MÉSZÁROS ANTÓNIA Mv.: - A környezetvédelem egyik legfontosabb szempontja manapság a fenntarthatóság. Vagyis az, hogy a termék egyszerre legyen környezetbarát és védje a helyi termelőket. Pl. hazai alapanyagokból készüljön, hazai munkaerővel. Az ilyen ökotermékek világtalálkozóját tartják Magyarországon. A résztvevők szerint a termékek néha drágábbak, de jobb minőségűek, mint a boltban kaphatók. R.: - Emlékeznek még? Ezek a reklámok a hazai termékeket próbálták népszerűsíteni, ma már kicsit megmosolyogtató formában. Akkor egyszerűbb volt a termelők dolga, az üzletekben jellemzően magyar élelmiszert lehetett kapni. A mostani nagy árubőségben viszont vissza kell szoktatni az embereket arra, hogy hazai árut válasszanak. Új fogalmakat is elkezdtünk használni, pl. azt, hogy fenntartható élelmiszerlánc. Búza László, főállatorvos: - Alapvetően a fenntartható élelmiszerlánc az első körben egy pici figyelmesség, nem több, egy pici figyelmesség. Fölösleges csomagolóanyagok kerülése, fölösleges energiapocséklás kerülése. És azokak a termékeknek, amelyekből nekünk is van bőségesen, mondok egy példát, ha Magyarország meg tudja termelni a tejet a lakosai számára, butaság idehozni más országból. R.: - Erről szól a ma megnyílt Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó és Élelmiszerlánc Világhét. Hogy ez mit jelent? Nos, részben ezt. Egyúttal megnyílt ugyanis egy Húshigiéniai Világkongresszus is, a maga prózai valójában. Másrészt pedig ezt jelenti, a kongresszusra a szaktárca jó érzékkel rászervezte az egy hétig tartó kulináris tobzódást. Amit a szemnek, azt a kéznek is szabad. A magyar termelők ezen a héten megmutatják portékájukat, a közönség pedig bele is kóstolhat a jóba, Legyen szó akár kecskesajtról, házikolbászról vagy termelői mézről. Ez a konferencia leglátványosabb része, a piac. Itt csupa magyar termelő, magyar terméket árusít. Itt az üzenet egyszerű., Dedákné Török Marianna, Jona-Drink Kft.: - Olyan gyümölcsből készítjük a gyümölcstermékeinket, amik Magyarországon is megtalálhatók. R.: - És ez miért jó? Miért jó önöknek és miért jó a vásárlóknak? Dné T.M.: - Miért jó nekünk? Ugyanis Magyarországon meg tudjuk vásárolni a gyümölcslevet, tehát nem kell behoznunk a magyar ember meg azt ihatja meg, amit Magyarországon megtermelnek. Tehát ez mindenféleképpen jó. Jó arra, hogy munkahelyet teremtsünk, sok mindenre jó, a magyar gazdaságot erősíteni. R.: - Ennél jobban egy akadémikus sem tudta volna talán összefoglalni. Így van. A termelőtől származó élelmiszer jó a környezetnek, jó a gazdának, és jó a fogyasztónak is. Bognár Lajos, helyettes államtitkár, Vidékfejlesztési Minisztérium: - Szeretnénk ennek a programnak a keretében bemutatni azokat az, azt gondolom méltán híres magyar minőségi árukat, amelyeket a világ figyelmébe ajánlunk, illetve a hazai fogyasztók 85

figyelmét szeretnénk felhívni arra, hogy tudatosan vásároljanak a jó minőségű magyar élelmiszereket. R.: - A vásáron felbuzdulva ellátogattunk Vácrátótra, ahol két termelővel is találkoztunk, az egyikük méhész. Azt mondja, hogy csak úgy tudja eladni a mézet, ha megismerteti azt a vásárlókkal. Ennek érdekében vásárokra jár, hogy a vevőkkel találkozzon. Egyenlő piaci esélyetek van mondjuk az importmézekkel szemben? Mondjuk a nagyáruházak polcait, ha nézzük? Király Zoltán, méhész: - Hát, ha közvetlenül a vevőknek adjuk el piacon, akkor nagyobb már a bizalom a termelők felé, mint a nagyáruházakhoz képest. R.: - Nem drágább az, amit ti termeltek? K.Z.: - Drágább, de ez biztosabb, hogy méz. Ez méz. R.: - Papp Miklós, lekvárfőző mester, a diólevél szörptől a csalánlekváron át a homoktövis lekvárig mindent készít. És elhihetik, csúcsminőségben. Barcelonától Párizson át Moszkváig keresik a lekvárjait. Áruházaknak szállítanak be, vagy pedig inkább közvetlenül a fogyasztónak? Név nélkül: - Közvetlenül a fogyasztónak elsősorban, de most már van egy lehetőségünk, hogy kisebb üzletekben, tehát mint kistermelők forgalmazhassuk a termékeinket Tehát viszonteladók is forgalmazhassák. R.: - Megéri? Név nélkül: - Hát valamilyen szinten biztos megéri, akkor nem csinálnánk. Nyugdíj mellett elmegy. R.: - Ősszel az Országgyűlés elé kerül majd a Hungarikum-törvény, amely a jogalkotók szándéka szerint az élelmiszerek mellett más, jellemzően magyar termékeket is véd majd. A törvény célja, hogy egységes szabályrendszer alapján lehessen termékeket Hungarikumnak nyilvánítani. Mv.: - Az Este vendége Búza László, a Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó főszervezője, és Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, jó estét kívánok! Láttunk itt a riportban mézet, lekvárt, szörpöt, de azért az idei rendezvény főszereplője minden szinten elsősorban a hús. Azért jöhetett ide egy ilyen világkongresszus és világtalálkozó, mert, hogy mi húsban mi magyarok annyira jól állunk? Húsban és húshigiéniában, vagy éppen, hogy nagyon sokat fogunk tanulni majd most a többiektől? Búza László, főszervező, Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó: - A Húshigiéniai Világkongresszus megrendezési jogát hazánk három évvel ezelőtt nyerte el. És ehhez a rendezvényhez mi magyarok pontosan annak a hagyományos magyar élelmiszerbiztonságnak, és rendszerfelügyeletnek köszönhetően találtuk meg azt a formáját, hogy elhelyeztük egy Fenntarthtó Élelmiszerlánc Világtalálkozó keretében. Ez a Hushigiéniai Világkongresszus megy az útján majd egy következő állomásra, de szeretnénk egy olyan speciális nézőpontú rendezvényt, élelmiszerlánc-rendezvényt szervezni Magyarországon jövőre is, és a következő években is, amelyekbe nemcsak a láncfelügyelet, hanem a fenntarthatóság van és nyilván az idén a hús, mert itt egy 86

vendégkongresszus, jövőre tej, tejtermékek, következő években növényi élelmiszerek lesznek ezeken a világtalálkozókon a központi élelmiszerek. Mv.: - A Fenntartható Élelmiszerlánc egyébként a minisztériumnak is célkitűzései közé tartozik. Mivel szándékoznak ezt elősegíteni? Kardeván Endre, államtitkár, Vidékfejlesztési Minisztérium: - Próbálunk olyan rendeleteket és törvényeket hozni, hogy ezt úgy tudjuk szabályozni, hogy érdemes legyen a magyar terméket gyártani és eladni. Erre példa már a kistermelői rendelet, ami elkészült és egy védelmi rendelet is, a másodlagos élelmiszervizsgálatról, amivel megpróbáljuk védeni a polcokon a vevőket, hogy a polcokra ne kerüljön már olyan élelmiszer, ami bármi gondot jelentene. Mv.: - Hogyan lehet azt rendeletileg szabályozni, vagy megoldani, hogy ne legyenek a sokszor külföldről behozott áruk olyan áruk, amik egyébként megtermelhetőek Magyarországon is, egyszerűen lényegesen olcsóbbak. Pl. a gyakran idézett példa a szlovák tej. K.E.: - Elsősorban ezt úgy lehet majd megoldani, hogy az Élelmiszer Kódexet is változtatnunk kell. Hogy az élelmiszer könyvben a minőségi értékek magasabbra kerüljenek. Természetesen ez azt jelenti, hogy Magyarországon is ilyen élelmiszereket kell gyártani. Mv.: - Ez azt jelenti, hogy amit most olcsót behoznak külföldről az gyakran kevésbé jó? K.E.: - Hát kevésbé tartalmazza azt az értéket, amennyiért tulajdonképpen meg tudja venni a vevő. Teát kicsit be van csapva a vevő, nekem az a véleményem erről. Ha egy olyan étéket tudunk megállapítani az Élelmiszer Könyvben, ami már mondjuk egy virslinél virsliként is lehet eladni, akkor csak olyat lehet behozni. Azt nem lehet virsliként behozni, és nem lehet virsliként gyártani, ami nem felel meg az Élelmiszer Könyvnek. Mv.: - Hogyan igazodhatnak el ebben az egészben a vevők, hiszen felteszem valami egyszerűen csak attól, hogy magyar, hogy Magyarországon gyártották, még nem biztos, hogy jó. Tehát például Búza urat kérdezem, hogy a magyar élelmiszerek részére mekkora részről lehet elmondani, hogy egyáltalán valóban fenntartható módon hozták létre? B.L.: - A kistermelői gazdaságokban előállított élelmiszerek java része bírja ezt a figyelmességet, ami a bejátszásban is volt. Hiszen a környezettel, az agrárkörnyezettel is gazdálkodnak ezek az emberek, irtják a parlagfüvet, megművelik a földeket és fölösleges vegyszereket nem használnak. A magyar élelmiszerek jó része azon az úton van, hogy kéthárom-négy-öt évtized alatt el fog jutni arra a szintre az ország, hogy egy teljes valós fenntartható módon működő élelmiszergazdaságot tudjon prezentálni. Mv.: - De a köztes időben én honnan tudom, ha bemegyek a boltba, hogy melyik a valóban jó, fenntartható és egyébként minőségét tekintve is jobb magyar élelmiszer és melyik az, amit egy magyar gazda szintén megkérdőjelezhető körülmények között gyártott? B.L.: - Ebben segítünk és segítenek már ma is a jelölések, hiszen a biokontroll vagy bármilyen más tanúsító szervezet által tanúsított gazdálkodásból származó termékek ma is jelöltek. És akkor engedje meg, hogy azt is eláruljam, hogy a tudományos rendezvények, a piac és a sátor, illetve a fórum mellett, most zajlik az országban és 87

Sepsiszentgyörgyön az idén a Hús és Húskészítmények Világbajnoksága, amelyeket megvizsgálunk ebből a szempontból, fenntarthatóság, minőség, biztonság, és a közönségszavazatok az ízletesség oldaláról is díjazzák. És 21-én, augusztus 21-én egy ünnepélyes díjkiosztó keretében ország-világ tudtára hozzuk, hogy melyik az a 25-26 kategóriában indult termék, ami megfelel ennek az elvárásnak. Mv.: - Ez azt jelenti, hogy mondjuk, akik itt egy-egy versenyen nyernek, azok ezentúl azon az adott termékükön ezt fel is tüntethetik? B.L.: - Így van. Mv.: - Fel is tüntetik majd, és akkor én vevőként ennek alapján is eligazodhatok, hogy rá van írva, hogy ez a kolbász megnyerte ezt és ezt a versenyt? B.L.: - Így van. Mv.: - Eddig ilyet mintha nem nagyon láttam volna az élelmiszerüzletekben. B.L.: - Ez így igaz, de most kezdtük el, itt az idő, hogy ilyen oldalról közelítsük meg az élelmiszerláncot. Tehát a klasszikus élelmiszerlánc felügyelet mellett, ahogy a Vidékfejlesztési Minisztérium szemléletmódja is mutatja, tehát a környezeti hatásokkal együtt kell vizsgálni a termékeket. Mv.: - Külföldön ugye arra is számos példa van, amikor a fenntartható fejlődés értelmében akarnak emberek élni egyszerűen, hogy pl. egy-egy termelővel direktben megállapodhatnak az emberek és azt mondják, hogy én fizetek neki egy havi összeget és ennek fejében minden héten megérkezik hozzám egy termékkosár, az adott termelő garantálja, hogy azt ökológiai körülmények között állítja elő, hogy helyi származék a dolog, tehát, hogy tényleg ott termelték, tényleg szezonális, stb, stb. Magyarországon erre miért nm volt példa? Ennek jogszabályi akadályai vannak? K.E.: - Nincsenek jogszabályi akadályai, sőt, most olyan jogszabályok készültek, ami abszolút meg lehet ezt oldani. Itt arról van szó, hogy szerintem ez működött is, legalábbis vidéken. Mert azért én is vettem nem tagadom a szomszédtól tojást, vagy éppen bármi zöldséget a másik szomszédtól, ez egy működő dolog. Mv.: - Most arra gondolok, amikor ezt a gyakorlatilag üzleti modellként működteti valaki, hogy van sok száz, adott esetben sok ezer ügyfele, akinek ő leszállítja az adott mennyiséget, garantálja a minőséget, változhat, hogy esetleg mi az adott termék, mert tényleg a lehető legfrissebb. K.E.: - Ezt minden további nélkül most kistermelőként megteheti, sőt még olyan biztosíték is lehet rá, hogy ő felkérheti az állategészségügyi szolgálatot, hogy bizonyos vizsgálatokat megcsinálják és még azt is feltüntetheti rajta. Most ez teljesen szabadon megoldható dolog. Mv.: - Köszönöm szépen, hogy eljöttek. B.L.: - Köszönjük mi is.

MTV1, Híradó, 08. 17. 19:40 MTV1, Híradó, 08. 18. 07:06 MTV2, Híradó, 08. 17. 20:00 MV: Magyarországon tartják az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót. A fenntartható élelmiszerlánc egy új fogalom, a törekvés célja, hogy a gazdák önmaguk érdekei mellett figyelembe vegyék a környezetet és a társadalmi értékeket is. A Budai Várban és több vidéki városban a magyar élelmiszereket is bemutatják az európai hatóságok képviselőinek. Rip: Vegyél hazait! – akár ez lehetne a mottója a ma megnyílt Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozónak és Élelmiszerlánc Világhétnek. A rendezvény célja az, hogy minél többen megismerhessék a magyar élelmiszereket. A közönség pedig meg is kóstolhatja kecskesajtokat, házikolbászokat vagy termelői mézeket. B.L.: Apropója az, hogy Magyarországnak van a világon az első élelmiszerlánc törvénye, amelynek kapcsán egy komplett láncfelügyeletről van szó, és mivel idelátogatott hazánkba egy húshigiéniai világkongresszus, úgy gondoltuk, hogy megmutatjuk a világnak Magyarország ezen részét, hagyományait. Rip: A kulináris élvezetek egész héten tartanak, több helyszínen. A Budai Váron kívül Szegeden, Hortobágyon és Szigetváron kóstolhat és szavazhat a közönség. Augusztus 21én világbajnoki címet osztanak majd ki az arra érdemes kenőmájasnak, disznósajtnak vagy éppen tepertőnek. K.E.: Természetesen az a célunk, hogy a hazai termelőket előnybe hozzuk. Ezért készült ez a másodlagos élelmiszervizsgálatról szóló rendelet, és ezért készült a kistermelői rendelet, ami komoly könnyítéseket ad. Rip: Ősszel az országgyűlés elé kerül majd a hungarikum törvény, amely a jogalkotók szándéka szerint az élelmiszerek mellett más, jellemzően magyar termékeket is védene majd. A törvény célja az, hogy egységes szabályrendszer alapján lehessen termékeket hungarikumnak nyilvánítani.

Lánchíd Rádió, Reggeli Hírjárat, 08. 19. 07:17 Mv.: - A magyar agrárium minden eddigi megrázkódtatása ellenére fenntartható módon fejlődik. Erre biztosíték az az élelmiszerlánc, ami a maga módján még mindig párját ritkítja Európában. Bár az elmúlt két évtizedben sérült, sőt bizonyos területeken meg is szűnt a feldolgozóiparunk, ám még mindig vannak olyan tartalékai a magyar agráriumnak, amelyekkel nemzetközi téren is versenyképesek vagyunk vagy lehetünk. Dr. Búza László a napokban kezdődött Fenntartható Élelmiszer Világtalálkozó szervezője elmondta: a rendezvény kifejezetten fogyasztócentrikus. Nem csak nézelődni, hanem adott esetben kóstolni, vásárolni is lehet, továbbá személyre szabott tanácsokkal is szolgálnak a rendezők. És persze ott vannak a kiállítók az ország minden részéből. Dr. Búza László: - Körülbelül 60 termelő itt van és mutatja a termékét. Több szervezet és több magánember mellé állt, hogy akkor próbáljuk meg, indítsuk el és legyen minden év augusztus 20-án az új kenyerünk ünnepe környékén egy olyan magyar rendezvény, mint Genfben az autószalon vagy Cannes-ban a filmfesztivál, nekünk akkor egy élelmiszerünnep. És legyünk büszkék arra, amink van és addig, amíg van és próbáljuk meg ezeket megmenteni és kis optimizmussal feltölteni.

MTV1, Ma Reggel, 08. 19. 06:43 Mv.: - Élénk polémia alakult ki műsor előtt, műsor közben a szünetekben azzal a témával, amelyre most készülünk. Miért jó a szlovák tej, ha olcsó? Miért kellene magyar árut fogyasztani akkor is, ha drágább? Kell-e egyáltalán? Miről szól a zárt és védett élelmiszerlánc? Milyen garanciát ad ez és kinek? És egyáltalán, a fogyasztókkal vagy a termelőkkel van-e baj, ha azt tapasztaljuk, hogy az olcsó ár az nem feltétlenül van paralel a minőséggel? Nagyjából ezek lesznek a következő témák. -R.: - Vegyél hazait! Akár ez lehetne a mottója a ma megnyílt Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozónak és Élelmiszerlánc Világhétnek. A rendezvény célja az, hogy minél többen megismerhessék a magyar élelmiszereket, a közönség pedig meg is kóstolhatja a kecskesajtokat, házi kolbászokat vagy termelői mézeket. Búza László főállatorvos: - Apropója az, hogy Magyarországnak van a világon az első élelmiszerlánc törvénye, amelynek kapcsán egy komplett láncfelügyeletről van szó. És mivel idelátogatott hazánkba egy .. világkongresszus, úgy gondoltuk, hogy megmutatjuk a világnak Magyarország ezen részét, hagyományait. R.: - A kulináris élvezetek egész héten tartanak, több helyszínen. A Budai Váron kívül Szegeden, Hortobágyon és Szigetváron kóstolhat és szavazhat a közönség. Augusztus 21én világbajnoki címet osztanak majd ki az arra érdemes kenőmájasnak, disznósajtnak vagy éppen tepertőnek. Kardeván Endre (Fidesz) államtitkár, Vidékfejlesztési Minisztérium: - Természetesen az a célunk, hogy a hazai termelőket előnybe hozzuk. Ezért készült ez a másodlagos élelmiszervizsgálatról szóló rendelet is, ezért készült a kistermelői rendelet, ami komoly könnyítéseket ad. R.: - Ősszel az Országgyűlés elé kerül majd a hungarikum törvény, amely a jogalkotók szándéka szerint az élelmiszerek mellett más, jellemzően magyar termékeket is véd majd. A törvény célja az, hogy egységes szabályrendszer alapján lehessen a termékeket hungarikumnak nyilvánítani. -Mv.: - Már el is kezdtük a beszélgetést vendégeinkkel! Dömölki Lívia élelmiszermérnökkel, köszöntöm. Dömölki Lívia élelmiszermérnök: - Jó reggelt kívánok! Mv.: - Búza Lászlót, az Élelmiszerlánc Világhét főszervezőjét és Kardeván államtitkár urat, a Vidékfejlesztési Minisztériumból, jó reggelt kívánok az uraknak! Búza László főszervező, Élelmiszerlánc Világhét: - Jó reggelt kívánok! 91

Kardeván Endre államtitkár, Vidékfejlesztési Minisztérium: - Jó reggelt! Mv.: - Szóval, nagyon büszkén mondtam én azt a múltkor, amikor egy gondolatébresztő beszélgetés volt és címmondatokat kellett mondani egy műsorhoz, hogy az én nagymamám az sose etetett volna engem olyan élelmiszerrel, amiről nem tudta, hogy honnan származik. Egészen biztos az, hogy az én nagymamám anno tudta, hogy ez az élelmiszer honnan származik? Baj van-e? Miért vagyunk mi olyan büszkék a magyar élelmiszerlánc, a zárt élelmiszerlánc rendszerére? Mit jelent az? Kezdjük ezzel. Búza László: - Az élelmiszerlánc az az a rendszer, nagy szóval, egyszerűbben maga a termőföldtől az asztalunkig tartó folyamat, amiből elénk kerül az, amit meg fogunk enni. Biztos vagyok benne, hogy nagymamája mindig tudta, hogy mi kerül az asztalra és tulajdonképpen ez a rendezvény és ez az elképzelés, amit most az idén ebben az első Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozóban szeretnénk a hazai és a nemzetközi szakemberek tudomására hozni, hogy nem jól van az, ami most van, tehát próbáljuk meg rövidíteni a láncot, csökkenteni a hibalehetőséget, a problémát, a manipulációt és ezzel tulajdonképpen azt a bizalmi kapcsolatot, ami a nagymamája és Ön közötte volt, vagy akitől ő vette adott esetben azt a terméket, ami Önöknek nem volt meg, minél rövidebbre zárni. Ezért van hajrá hazai piacunk, hogy megmutassuk azokat a vállalkozókat, kistermelőket, őstermelőket, és azért van fogyasztói udvarunk, hogy összehozzuk ezt a találkozót. Mv.: - Államtitkár úrnak mondom és persze Líviának is, hogy bárki, nem kell fegyelmezetten, rendesen várni a feladatkiosztásra, beszélgetni vagyunk itt. Én most Önt egy icipicit a végére hagyom a slusszpoén kedvéért, itt az első körben. Dömölki Lívia is azt gondolja, hogy az én nagymamám biztosan tudta? Tehát, hogy ez a fajta hozzáállás, amivel én szemlélem a mai dolgokat, ami zajlik a különböző polcokon, az biztos, hogy igazságos és jogos, hogy gyanakvással tekintek mindent, ami, én legalábbis, ami nem magyar? És mennyire bízhatok abban, ami magyar? Dömölki Lívia: - Én azt gondolom, hogy tényleg végül is az élelmiszer az egy bizalmi termék, és, és jó, hogyha bizalmatlanok vagyunk és, és odafigyelünk arra, hogy hol és .. Mv.: - Volt néhány elég nagy botrány. Dömölki Lívia: - Hát elég sok és nemcsak nálunk, hanem a világban mindenütt. Mv.: - Jó, nekem az volt a vég, amikor kiderült, hogy pirospaprikát is sikerült belekeverni elég csúnya dolgokat. Akkor megijedtem. Tehát ma bízhatok abban, hogy ami el van látva legalább a védjegyekkel, az garantált minőség? Dömölki Lívia: - Hát azt ellenőrzik, garantált, de mindig akadnak olyanok, akik lopni, csalni, rabolni is nem szabad, mégis egy-egy ember megteszi. És sajnos annak akkora, akkora vihart kavar, hogy utána mindenki minden iránt bizalmatlan. De kétségtelen, hogyha én ismerem azt, aki megtermelte azt az élelmiszert, akkor nagyobb bizalmam van hozzá, mert el, elmehetek akár megnézem, hogy milyen körülmények között tartja azt a tehenet vagy azt a tyúkot. Mv.: - A szakértők szerint is van miért büszkének lennünk erre a zárt élelmiszerlánc rendszerre, ami tulajdonképpen egy kontroll, egy ellenőrző rendszer? 92

Dömölki Lívia: - Igen. Hát nemcsak ellenőrző rendszer, hanem valóban egy rendszer. Én azt gondolom, hogy Magyarország élenjár ebben. Végül is nagyon nagy múltunk is van az élelmiszerexportban, élelmiszertermelésben és a szabályozásban is. Tehát azt gondolom, hogy ez egy nagyon korszerű, nagyon modern. Ettől még a fogyasztó lehet bizalmatlan, mert manapság már 60 ezerféle élelmiszer van forgalomban, és nagyon nehéz eligazodni. Azért is vagyunk mi is itt. Mv.: - Nem árt, hogyha hat nyelven beszél az ember, csak halkan mondom. Hát akkor államtitkár úr kapja a javát így az első körből. Tehát, hogyha mindez igaz, amit itt hallottunk, akkor miért van az, hogy Magyarországon elhangozhat érvként nagyon gyakran, hogy élelmiszer szemétlerakodó hely lettünk. Én ezt a kifejezést több ízben hallottam az elmúlt évben, felelős emberek szájából is. Kardeván Endre: - Igen, ez sajnos sokszor elhangzik. Én azért ennyire nem látom vészesnek a helyzetet. Sőt. Azt kell mondanom, hogy megpróbálunk mindent a külföldről bejövő élelmiszernek a nyakába varrni. Azért hozzá kell tennünk, hogy találunk a magyar élelmiszer közt, előállítók közt is olyat, hogy problémás élelmiszer kerül ki tőlük. Természetesen volt egy időszak, amikor a magyar élelmiszerek voltak sokkal jobb helyzetben, illetve bocsánat, rosszabb helyzetben és sokkal több hibát találtunk. Ez a, ez a tendencia megfordult. Most a külföldről érkező élelmiszerekben van a több probléma. Viszont amit azért el kell mondanom, hogy általában mi sem, a hatóság sem a termelőket, illetve a fogyasztókat érzi úgy, hogy ők a problémásak, és ott van a gond. Mv.: - Pedig mindig e körül megy a polémia. Kardeván Endre: - Mindig e körül. Mv.: - Komolyan. Ha itt lett volna a dohányzóhelyen, hogy milyen polémia robbant ki itt kollégánkkal a globalizáció kontra nemzettörténetben, merthogy tényleg jogos a felvetés amúgy. Kardeván Endre: - Igen, csak meg kell nézni azt, hogy addig, amíg a termelőtől eljut a boltba a polcra az élelmiszer, hogy az hány helyen megy át, és hány kézen megy keresztül. Ezért is drágább véleményem szerint az élelmiszer, mert ez eleve drágítja, ez a szállítási út az élelmiszert. Másrészt most próbáljuk éppen az új rendeletekkel megoldani azt, hogy ezt a közbülső időszakot próbáljuk ellenőrizni, és az első betárolási helyen már megpróbáljuk ellenőrizni az élelmiszereket. Tehát a raktárakban. Ez itt most bejelentési kötelezettségük van a kereskedőknek. Mv.: - Egy világtalálkozó az mekkora lobbierőt jelenthet? Vagy egyáltalán mennyire tud rendet teremteni a fejekben? Halálosan utálom egyébként ezeket a globalizáció kontra nemzettörténeteket, mert iszonyúan félreviszik érzésem szerint a vitát. De van a globalizáció kritikusoknak valamilyen igaza Tehát én értem, hogy nagyban mindenhonnan olcsón összevásárolni a történetet, az azért megkönnyíti a piacra jutást. Mit tudnak Önök tenni? Tehát milyen lobbierőt képvisel egy ilyen világtalálkozó, hogy azért világosabban lássunk ezekben az ügyekben. Búza László: - Három mondatban össze tudom foglalni a történetet. Magyarország az első ország - és erre büszkének kell lennünk - aki az élelmiszerlánc felügyeletet, ami ugyan létezett 175 évvel ezelőtt is Magyarországon, és most hál Istennek újra egy kalap alatt van, láncban, rendszerben felügyeli. A magyar hatóság az, aki most per pillanat már az új Vidékfejlesztési Minisztérium annak ennek a környezetvédelmi oldalait is egy kalap alatt 93

nézi. Tehát azt mondja, nemcsak élelmiszerlánc kell, hanem annak ha lehet, legkisebb környezeti hatása kell, hogy legyen. És a globalizációra a válasz. Az, hogyha azt mondjuk, hogy hajrá hazai, ez igaz kell, hogy legyen Szlovákiában, igaz kell, hogy legyen Romániában és igaz kell, hogy legyen Franciaországban az alaptermékekre. Alaptermékeket, tejet, húst, amit meg tudnak termelni elégséges mennyiségben az adott országokban, teljesen fölösleges.. Mv.: - Mondja államtitkár úr! Kardeván Endre: - Zöldség és egyéb, ami nem állati eredetű. Búza László: - Így van, teljesen fölösleges utaztatni, mert innentől kezdve manipuláció. Mv.: - Erre akartam rátérni. Tehát ha a termelő valamit elront, el lehet kapni, ha abból baj lesz, megtalálják. Búza László: - Így van. Mv.: - Hozzáteszem, hogy a végső kereskedőt, aki kiteszi a polcra az árut.. Búza László: - Azt is. Mv.: - .. azt is el lehet kapni. Engem az zavar ebben a történetben, hogy így van, köztünk történik, ott mindig megússzák vagy nagyon sokszor megússzák azok, akik szerintem vétkesek. Dömölki Lívia: - Egyébként most az Európai Unióban is egy óriási probléma, hogy rendeletben megfogni azt, hogy ki a felelős a termékért. Tehát, hogy ki a, ki az első, aki forgalomba hozta, hogyan lehet azt megtalálni. Mert ugye Magyarországon a hatóság megtalál egy rossz terméket, és azt mondják, hogy de hát nem én hoztam be Marokkóból, hanem a francia nem tudom kicsoda. Mv.: - Aki pedig.. Dömölki Lívia: - És akkor ettől kezdve mindenki fel, felteszi a kezét. Nem könnyű ügy. Mv.: - Ez kiderül egyébként ezen a konferencián, hogy ez azért nem csak nálunk probléma? Búza László: - Természetesen, és én úgy gondolom, hogy 22-re el fog készülni egy olyan budapesti charta, ami egy két oldalban ad egy iránymutatást, egy szamárvezetőt valamennyi országnak, mert mindegyikben speciális a helyzet. Tehát aki élelmiszerimportőr, nem teheti meg, hogy ne vásároljon. De nyilván ott is egy rövid láncra és egy legkisebb környezeti szennyezésre.. Mv.: - Kollégáim integetnek és igazuk van, mert lejárt az idő, de én.. Dömölki Lívia: - Az nagy kár. Mv.: - Nem, fogunk még erről beszélgetni, ezen én rajta leszek. Egy nagyon fontos kérdés, és még mindig a köztes szféránál maradva, az bántja a termelőket, fogyasztókat, mindenkit az bánt egyébként ebben a dologban, hogy ugye amikor egy kedvenc 94

filmemben elhangzik az a mondat, hogy egy búzaszemből míg kenyér lesz, 12-ezerszer cserél gazdát. Most ne szaladjunk végig a magyar élelmiszereken, hogy hányszor, de hogy a kereskedelmi visszaéléseket, ha vannak ilyenek és nem állítom, hogy vannak, csak tételezem, azokat sikerül majd egy kicsit visszaszorítani? Mert.. Kardeván Endre: - Én nagyon bízom benne, hogy sikerül. Mv.: - Ez egy megfogalmazott cél volt. Kardeván Endre: - Igen, én nagyon bízom benne, hogy sikerül, mert most kockázatbecslés alapján ki fogunk járni ezekbe a közbülső részekre. Pont ezt, ezt célozta meg ez a másodlagos élelmiszervizsgálati rendelet. Ha ott meg tudjuk fogni ezeket a dolgokat, akkor az már nem jut ki a boltba a polcokra és én nagyon remélem, hogy itt le tudjuk szorítani ezt az ilyen árut. Mv.: - Államtitkár úr, Dömölki Lívia, Búza László, köszönöm, hogy itt voltak. Önökkel még egyszer, vagy többször ugyanitt ebben a témában, én csak abban bízom, hogy azért ebből lesz slágertéma, mégiscsak elég fontos dolog, hogy mi kerül az asztalunkra, meg hogy ki, hogyan él meg abból. Köszönöm, hogy itt voltak velünk. Kardeván Endre: - Köszönöm szépen! Búza László: - Köszönjük szépen! Dömölki Lívia: - Köszönjük szépen!

Class Fm, Hírek, 08. 18. 06:44 Minden a húsról szól a héten a Budai várban, és több vidéki helyszínen is. Ez az első Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó, melyen harmincöt ország hozza el legízletesebb finomságait, hogy megtalálják a világbajnokot. A társszervező egyesület elnöke szerint ez lesz az év legnagyobb élelmiszeripari eseménye. Búza Lászlót hallják. Búza László: - A Budai várban egy nagyon-nagyon szép piacot kell elképzelni, ahol a magyar élelmiszerkülönlegességek kerülnek bemutatásra, illatokban, színekben, élményben, élvezetben. Illetőleg tíz vidéki helyszínen, Mezőkövesdtől Békéscsabáig, vagy éppen Szegedtől Szigetvárig, vagy a határon túli Sepsiszentgyörgyön különböző hús- és húskészítmények világbajnokságára kerül sor, amit 21-én a Budai várban egy csodálatos gálaműsor keretében be is mutatunk.

Rise Fm, Hírek, 08. 18. Versenyre kelnek a kolbászok Megválasztják a világ legfinomabb kolbászát, szalonnáját, és versenyre kelnek a legjobb disznósajtok, illetve kenőmájasok is hazánkban az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozón. Az 5 napos rendezvényre eddig 35 országból, a többi között az Egyesült Államokból, Dél-Amerikából és Ázsiából jelentkeztek - tudta meg az RTL Hírek. Országszerte 10 helyszínen zajlanak a programok, ahol különféle versenyeket rendeznek. Ezeken megmérettetnek a baromfik, a szalonnák, a birka-és vadhúsok is. A vetélkedést 64 országból követhetik nyomon az érdeklődök videokonferencia segítségével.

Hálózat TV, Hírek, 08. 17. A gazdák és a termelők további könnyítésekre, a raktárak és áruházak pedig szigorúbb ellenőrzésekre számíthatnak a jövőben – ezt mondta a Hírhálónak az agrárigazgatásért felelős államtitkár. A legtöbb gond még mindig a lejárt szavatosságú termékekkel és az átcímkézésekkel van. Budapesten ma kezdődött meg az a nemzetközi konferencia, ahol élelmiszerbiztonsággal foglalkozó szakemberek találkoznak. Az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozóra 32 országból érkeztek küldöttek és egy közös nyilatkozatot is elfogadtak.

N-Joy Baranya Rádió, Hírek, 08. 18. 10:38 Kenőmájasok és disznósajtok versenye Szigetváron A X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszus keretén belül rendezik meg az I Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó Disznósajt és Kenőmájas versenyét augusztus 19-én Szigetváron. A csónakázó tó melletti területen Pichler Imre országgyűlési képviselő megnyitója után a késő délutáni órákig zajlik a versenyzők által hozott termékek árusítása és kóstolása. Az ünnepélyes eredményhirdetést és díjátadást követően dr. Vass Péter megyei főállatorvos a szakmai nap értékelésével zárja a programokat. A rendezvény ideje alatt Karibi Show, valamint a Vektor Íjász Klub Sport Egyesület és a Zrínyi Vitézek Hagyományörző Szakosztályának bemutatója szórakoztatja az érdeklődőket.

Rádió Café, Hírek, 08. 17. 08:03 Hírek - Megválasztják - többek között - a világ legfinomabb kolbászát Magyarországon a ma kezdődő Első Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozón, hozzászól: Búza László Mv.: - Megválasztják a világ legfinomabb kolbászát, szalonnáját. Versenyre kelnek a legjobb disznósajtok, kenőmájasok Magyarországon a ma kezdődő Első Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozón. Az ötnapos rendezvényre eddig 35 országból, a többi között az Egyesült Államokból, Dél-Amerikából, Ázsiából is jelentkeztek. Búza László, a társszervező Foodlawment Egyesület elnöke szerint ez az év legnagyobb élelmiszeripari eseménye. Búza László: - A Budai várban egy nagyon-nagyon szép piacot kell elképzelni, ahol a magyar élelmiszer különlegességek kerülnek bemutatásra, illatokban, színekben, élményben, élvezetben, illetőleg tíz vidéki helyszínen, Mezőkövesdtől Békéscsabáig, éppen Szegedtől Szigetvárig, vagy a határon túli Sepsiszentgyörgyön különböző hús és húskészítmények világbajnokságára került sor. Így például Sepsiszentgyörgyön a birkahús és húsételek, Mezőkövesden tepertő, Kabaújszántón füstölt pásztor készítmények, vagy például Szigetváron a disznósajtok vagy a májasok világbajnoksága, amit 21-én a Budai várban egy csodálatos gálaműsor keretében be is mutatunk a hazai és a külföldi fogyasztóknak és átadjuk az év legjobb kenőmájasa, kolbász díjakat. Mv.: - A világtalálkozó ad otthont a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszusnak is, jövőre pedig már nemcsak a hús, hanem tej, 2012-ben zöldség, gyümölcs és a csokoládé is a középpontba kerül majd az élelmiszer világtalálkozón.

100

Echo TV, Híradó, 08. 22. 12:03

Mv.: - Budapesten tartják az első Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót, valamint a 10. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust. A szervező Európai Élelmiszerlánc Parlament elnöke szerint a magyar élelmiszer-feldolgozók megmutathatják a világnak, hogy tudnak a hagyományokra építve egyedi és minőséget képviselő termékeket előállítani. A Magyar Kultúra Házában augusztus 17-e és 22-e között magyar élelmiszerekből piacot rendeztek be. Rip.: - Szükséges az élelmiszerlánc védelme és megőrzése a jövő nemzedék számára mondta a Világtalálkozó szervezője.A találkozó hagyományteremtő kezdeményezés, melyre több, mint száz előadó érkezett 33 országból. A találkozóval egyidőben a Magyar Kultúra Házában termékvásárt rendeztek.A sajttermelő szerint kiváló alapanyagokból kell készíteni az élelmet. Szebellédi Kriszta: - Azt szeretnénk, hogy mindenütt a világon ismerjék ezt a sajtot, mert igenis a magyar termék jó és a magyar termék tökéletesen megállja a helyét a nemzetközi piacon.Mi jelen vagyunk a francia piacon. Rip.: - A magyar kistermelők akkor járnak jól Búza László elnök szerint, ha a saját régiójukban tudják termékeiket értékesíteni.Ugyanakkor segíteni kell a fogyasztót megfelelő információkkal, hogy tegye a kosarába inkáb a magyar terméket. Búza László elnök, Európai Élelmiszerlánc Parlamentelnök Európai Élelmiszerlánc Parlament: - Magyar szakemberek voltak azok, akik azt mondták, hogy nem elég és nem szabad negy élelmiszerről a rendszer végén ítéletet mondani és eldönteni, hogy biztonságos, nem biztonságos, vagy milyen hatással bír az ember egészségére, a környezetre, hanem egy rendszerfelügyeletet kell kitalálni. Így jött létre az úgynevezett élelmiszerlánc fogalma. Rip.: - A világtalákozót a szervezők a Budapesti Charta elfogadásával kívánják zárni vasárnap.Ezt eljuttatják a világ élelmiszerlánc törvényhozóihoz és ellenőrzési hívatalaihoz. A rendezvényen befolyt bevételből pedig támogatni fogják a borsodi árvízkárosult termelők újrakezdését.

101