Büntetőjogi Döntvénytár 1979-2007 by ORAC Kiadó

Dr. Belegi József, Dr. Berkes György, Dr. Czine Ágnes, Dr. Kónya István, Dr. Márki Zoltán

Büntetőjogi Döntvénytár 1979–2007 I. kötet

Dr. Belegi József, Dr. Berkes György, Dr. Czine Ágnes, Dr. Kónya István, Dr. Márki Zoltán

Büntetőjogi Döntvénytár 1979–2007 I. kötet

Lap- és Könyvkiadó Kft.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközze – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN ISBN 978 963 258 038 8 ISBN 978 963 258 040 1 Ö

Budapest, 2008 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős kiadó: Lipovecz Éva, a kft. ügyvezető igazgatója Felelős szerkesztő: Dr. Szentpétery Petronella Tipográfia és műszaki szerkesztés: Bors Kriszta

TARTALOM I. kötet Rövidítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A Legfelsőbb Bíróság büntetőjogi és büntető eljárásjogi tárgyú testületi állásfoglalásai, jogegységi határozatai és büntető kollégiumi véleményei . . . .

I. Irányelv, elvi döntések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15. számú Irányelv az élet és a testi épség büntetőjogi védelméről . . . . . . . . . . . . . III. számú büntető elvi döntés az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért való felelősségről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV. számú büntető elvi döntés a bűnszövetségről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

35 47 51

II. Jogegységi határozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A) A héttagú jogegységi tanács határozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

B) Az öttagú jogegységi tanács határozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. A Büntető Kollégium véleményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

254

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

379

ÁLTALÁNOS RÉSZ I. fejezet A büntetőtörvény hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

379

Időbeli hatály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Területi és személyi hatály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Külföldi ítélet érvénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kiadatás és a menedékjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

379 383 383 384

II. fejezet A bűncselekmény és az elkövető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

384

TARTALOM

I. CÍM A bűncselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

384

Bűntett és vétség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Halmazat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szándékosság és gondatlanság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

387 387 409

II. CÍM Kísérlet és előkészület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

425

III. CÍM Az elkövetők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

448

III. fejezet A büntetőjogi felelősség akadályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

463

I. CÍM A büntethetőséget kizáró okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

463

A kóros elmeállapot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kényszer és a fenyegetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tévedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka . . . . . . . . . . . . . . . . A jogos védelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A végszükség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magánindítvány hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

463 467 467 471 471 484 485

II. CÍM A büntethetőséget megszüntető okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

487

A büntethetőség elévülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

488

IV. fejezet Büntetések és intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

490

I. CÍM A büntetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

490

A büntetés célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szabadságvesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Feltételes szabadságra bocsátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közérdekű munka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pénzbüntetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közügyektől eltiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A foglalkozástól eltiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A járművezetéstől eltiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kitiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiutasítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pénzmellékbüntetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

490 491 495 500 501 504 505 507 516 516 518

TARTALOM

A büntetés végrehajtását kizáró okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A büntetés elévülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

519 519

II. CÍM Az intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

520

Az intézkedési nemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrovás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A próbára bocsátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kényszergyógykezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az alkoholisták kényszergyógyítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az elkobzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pártfogó felügyelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

520 520 521 528 529 531 535

V. fejezet A büntetés kiszabása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

538

A büntetés kiszabásának elvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A halmazati büntetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A büntetés enyhítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A büntetés végrehajtásának felfüggesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az összbüntetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A különös és a többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések . . . . . . . . . . . . . A bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések . . . . . . . . . . . . . Az előzetes fogvatartás beszámítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

538 551 553 556 557 558 567 573 574 574

VI. fejezet Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól . . . . . . . . . . . . . . . . . .

575

A mentesítés hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A törvényi mentesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bírósági mentesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mentesítés egységessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

575 576 577 582

VII. fejezet A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

582

A fiatalkorú . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Büntetés és intézkedés alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szabadságvesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A próbára bocsátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A javítóintézeti nevelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pártfogó felügyelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Halmazati és összbüntetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egységes intézkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az előzetes fogvatartás beszámítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

582 582 583 584 585 586 586 587 587

TARTALOM

VIII. fejezet A katonákra vonatkozó rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

587

Az elkövetők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A büntethetőséget kizáró okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A büntethetőséget megszüntető ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szabadságvesztés végrehajtása katonai fogdában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A katonai mellékbüntetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A lefokozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szolgálati viszony megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A rendfokozatban visszavetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

587 589 589 590 590 590 591 591 591 592

X. fejezet Állam elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

635

XI. fejezet Az emberiség elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

635

XII. fejezet A személy elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

635

I. CÍM Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . .

635

Emberölés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Újszülött megölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Erős felindulásban elkövetett emberölés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Öngyilkosságban közreműködés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magzatelhajtás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Testi sértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Segítségnyújtás elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gondozás elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beavatkozás az emberi génállományba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Emberi ivarsejt tiltott felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Születendő gyermek nemének megválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megszegése . . . . . . Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Emberi test tiltott felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

635 679 679 686 686 686 725 735 744 744 744 744 744 744 744 744

II. kötet KÜLÖNÖS RÉSZ

TARTALOM

II. CÍM Az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . .

745

III. CÍM A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . .

745

Kényszerítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lelkiismereti és vallásszabadság megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Személyi szabadság megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Emberrablás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Emberkereskedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magánlaksértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magántitok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Visszaélés személyes adattal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Visszaélés közérdekű adattal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Levéltitok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magántitkok jogosulatlan megismerése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rágalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Becsületsértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kegyeletsértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A valóság bizonyítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magánindítvány és kívánat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

745 747 747 751 755 756 758 759 760 760 760 760 771 774 775 777

XIII. fejezet A közlekedési bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

778

A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közúti veszélyeztetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közúti baleset okozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ittas járművezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Járművezetés tiltott átengedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cserbenhagyás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

778 782 783 787 804 815 817 819

XIV. fejezet A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények . . .

821

I. CÍM A házasság, a család és az ifjúság elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . .

821

Kettős házasság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Családi állás megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiskorú veszélyeztetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tiltott pornográf felvétellel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tartás elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

821 821 821 821 829 829

TARTALOM

II. CÍM A nemi erkölcs elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

833

Erőszakos közösülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szemérem elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természet elleni fajtalanság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természet elleni erőszakos fajtalanság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megrontás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vérfertőzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Üzletszerű kéjelgés elősegítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kitartottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kerítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szeméremsértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magánindítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

833 837 840 840 840 841 841 843 843 844 845

XV. fejezet Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

846

I. CÍM A választás, a népszavazás, és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény .

846

II. CÍM A rendészeti bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

846

Sajtórendészeti vétség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beutazási és tartózkodási tilalom megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Embercsempészés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

846 847 847

III. CÍM Az államtitok és a szolgálati titok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

849

Államtitoksértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szolgálati titoksértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

849 849

IV. CÍM A hivatali bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

850

Hivatali visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bántalmazás hivatalos eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kényszervallatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jogellenes fogvatartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

850 856 857 858

V. CÍM A hivatalos személy elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

858

Hivatalos személy elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hivatalos személy támogatója elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

858 861 862

TARTALOM

VI. CÍM Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

862

Hamis vád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hatóság félrevezetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hamis tanúzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hamis tanúzásra felhívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bűnpártolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fogolyszökés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fogolyzendülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zugírászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zártörés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

862 867 867 869 871 874 876 876 877

VII. CÍM A közélet tisztasága elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

878

Vesztegetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Befolyással üzérkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

878 883

VIII. CÍM A nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

885

Vesztegetés nemzetközi kapcsolatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

885 885

XVI. fejezet A közrend elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

885

I. CÍM A közbiztonság elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

885

Közveszélyokozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közérdekű üzem működésének megzavarása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Terrorcselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bűnszervezetben részvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Visszaélés méreggel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Állatkínzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tiltott szerencsejáték szervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közösség elleni izgatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzeti jelkép megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Önkényuralmi jelképek használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közveszéllyel fenyegetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Garázdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rendbontás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Önbíráskodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

885 888 889 890 890 892

894 894 894 895 895 895 896 896 897 897 903 904

TARTALOM

III. CÍM A közbizalom elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

908

Közokirat-hamisítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magánokirat-hamisítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Visszaélés okirattal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyedi azonosító jel meghamisítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

908 915 919 921

IV. CÍM A közegészség elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

922

Visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Környezetkárosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Természetkárosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hulladékgazdálkodás rendjének megtérítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Visszaélés kábítószerrel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kuruzslás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Értelmező rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

922 922 923 923 924 926 926

XVII. fejezet A gazdasági bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

927

I. CÍM A gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények . . .

927

Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A számvitel rendjének megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csődbűncselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Értelmező rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rossz minőségű termék forgalomba hozatala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Áru hamis megjelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tartozás fedezetének elvonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Saját tőke csorbítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jogosulatlan pénzügyi tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdasági titok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény . . . . . . . . . . . . . . . Árdrágítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pénzmosás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

927 927 928 930 930 931 932 932 932 933 933 934 934 934 935

II. CÍM A pénz- és bélyeghamisítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

935

Pénzhamisítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hamis pénz kiadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bélyeghamisítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

935 937 937

TARTALOM

III. CÍM A pénzügyi bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

938

Adócsalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az adó fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Visszaélés jövedékkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jövedéki orgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jövedékkel visszaélés elősegítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csempészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

938 941 941 941 942 942 943 944

IV. CÍM Vegyes rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

944

Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . .

944

XVIII. fejezet A vagyon elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

944

Lopás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sikkasztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hűtlen kezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hanyag kezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rablás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kifosztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zsarolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rongálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jogtalan elsajátítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Orgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jármű önkényes elvétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vásárlók megkárosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bitorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Iparjogvédelmi jogok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hitelsértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magánindítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

944 963 971 979 983 984 996 999 1003 1006 1008 1010 1013 1013 1013

1015 1015 1015 1015 1016

XIX. fejezet A honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1016 Bevonulási kötelezettség megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1016 Kibúvás a katonai szolgálat alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1016 XX. fejezet A katonai bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1017

TARTALOM

I. CÍM A szolgálati bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1017 Szökés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Önkényes eltávozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kibúvás a szolgálat alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szolgálat megtagadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kötelességszegés szolgálatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szolgálati feladat ellátása alóli kibúvás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelentési kötelezettség megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szolgálati visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1017 1018 1019 1021 1021 1028 1030 1031

II. CÍM A függelemsértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1032 Zendülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Parancs iránti engedetlenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szolgálati tekintély megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bujtogatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1032 1032 1034 1036 1037

III. CÍM Az elöljárói bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1038 Alárendelt megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1038 Elöljárói hatalommal visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1039 Elöljárói intézkedés elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1039 1979. évi 5. törvényerejű rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról . . . . . . . . . . . . . . . . 1042 II. fejezet Átmeneti rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1042 I. CÍM A Btk. hatálybalépése előtt kiszabott büntetések és elrendelt intézkedések . . . . . . 1042 III. fejezet Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1043 A kegyelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1043 Egyes bűncselekmények szabálysértési alakjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1043 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1044

TARTALOM

I. RÉSZ II. fejezet A bíróság büntetés-végrehajtási feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1044 A szabadságvesztés fokozatának megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fenyítés elleni fellebbezés elbírálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A feltételes szabadságra bocsátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A feltételes szabadság megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szabadságvesztés fokozatának utólagos meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elbocsátás a javítóintézetből és az ideiglenes elbocsátás megszüntetése . . . . . . . .

1045 1045 1047 1047 1047 1048 1048 1048

IV. fejezet A szabadságvesztés végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1048 I. CÍM Alapelvek és általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1048 II. CÍM A szabadságvesztés végrehajtásának rendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1049 IV. CÍM Az elítéltek nevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1051 V. fejezet A közérdekű munka végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1051 VII. fejezet A mellékbüntetések végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1051 A közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a kitiltás végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1051 VIII. fejezet Az intézkedések végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1052 II. CÍM A próbára bocsátás végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1052 VII. CÍM A pártfogó felügyelet végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1052 X. fejezet Az előzetes letartóztatás végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1053 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1054

TARTALOM

A szabálysértés elévülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pénzbírság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A katonákra vonatkozó rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bíróság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kizárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az eljárás megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1054 1054 1054 1054 1055 1055

XI. fejezet A perújítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1055 A perújítás okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A perújítási kérelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az elzárással is sújtható szabálysértésekre vonatkozó általános eljárási szabályok . . A helyszíni bírság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Becsületsértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magánlaksértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rendzavarás (Garázdaság) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tulajdon elleni szabálysértések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1055 1056 1056 1056 1056 1057 1057 1057

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről . . . . . . . . . . . 1059 Csendháborítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jogosulatlan címhasználat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közúti közlekedés rendjének megzavarása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Engedély nélküli vezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1059 1059 1059 1060

1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1061 ELSŐ RÉSZ I. fejezet Alapvető rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1061 Az eljárási feladatok megoszlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bíróság eljárásának alapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jog a bíróság eljárásához és a jogorvoslati jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bizonyítási teher . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A védelem joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hivatalból való eljárás, a büntetőeljárás megindítása és a büntetőeljárás akadályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ártatlanság vélelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az önvádra kötelezés tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az anyanyelv használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A büntetőjogi felelősség önálló elbírálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A törvény hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1061 1061 1066 1066 1067

1067 1069 1069 1069 1070 1070

II. fejezet A bíróság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1071 A bíróság feladata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1071

TARTALOM

Az eljáró bíróságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bíróság összetétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az elsőfokú bíróság hatásköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az elsőfokú bíróság illetékessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hatáskör és az illetékesség vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az eljáró bíróság kijelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bíró kizárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1071 1071 1071 1073 1074 1075 1076

III. fejezet Az ügyész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1081 Az ügyész feladata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1081 Az ügyészség hatásköre és illetékessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1082 Az ügyész kizárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1082 IV. fejezet A nyomozó hatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1082 A nyomozó hatóság feladata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nyomozó hatóságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nyomozó hatóság hatásköre és illetékessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nyomozó hatóság tagjának kizárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1082 1082 1082 1082

V. fejezet A büntetőeljárásban részt vevő személyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1083 A terhelt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A védő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A sértett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magánvádló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pótmagánvádló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magánfél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyéb érdekeltek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A képviselők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A segítők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1083 1083 1087 1088 1089 1089 1092 1093 1094

VI. fejezet Az eljárási cselekményekre vonatkozó rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1094 I. CÍM A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság eljárási cselekményeinek általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1094 II. CÍM Általános eljárási szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1096 A határidők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az igazolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az idézés és az értesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az idézéssel szembeni mulasztás következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1096 1097 1100 1101

TARTALOM

A kézbesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Másolat készítése az eljárás során keletkezett iratról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az államtitok és a szolgálati titok megismerése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megkeresések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az iratok kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ügyek egyesítése és elkülönítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Intézkedés ismeretlen személy, ismeretlen helyen tartózkodó személy és ismeretlen helyen lévő tárgy felkutatására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bűnügyi költség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1103 1103 1104 1104 1104 1104

1106 1106

III. CÍM Felvilágosítás-adás és a nyilvánosság tájékoztatása a büntetőeljárás során . . . . . . 1107 VII. fejezet A bizonyítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1107 I. CÍM A bizonyítás általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1107 A bizonyítás tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bizonyítás eszközei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bizonyítás törvényessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bizonyítékok értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1107 1109 1110 1112

II. CÍM A tanúvallomás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1114 A tanú vallomástételének akadályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1115 A tanú kihallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1118 Kényszerintézkedés a tanúval szemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1119 III. CÍM A tanú védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1119 A tanú személyi adatainak zárt kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Különösen védett tanú . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A büntetőeljárásban részt vevők személyi védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tanúvédelmi programban részt vevő személyekre vonatkozó rendelkezések . . .

1119 1119 1119 1119

IV. CÍM A szakvélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1119 A szakértő alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szakértő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szakértő kizárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szakértői vizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közreműködési kötelezettség a szakértő eljárása során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az elmeállapot megfigyelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szakvélemény előterjesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1119 1122 1122 1122 1123 1123 1123

TARTALOM

A szakértő meghallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Más szakértő alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szakértői kötelezettség megszegésének következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . A tolmács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pártfogó felügyelői vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1124 1125 1125 1125 1127

V. CÍM A tárgyi bizonyítási eszköz és az okirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1127 A tárgyi bizonyítási eszköz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1127 Az okirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1127 VI. CÍM A terhelt vallomása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1127 VII. CÍM A bizonyítási eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1129 A szemle . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A helyszíni kihallgatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bizonyítási kísérlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A felismerésre bemutatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szembesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szakértők párhuzamos meghallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1129 1129 1129 1130 1130 1130

VIII. fejezet A kényszerintézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1130 I. CÍM Az őrizetbe vétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1130 II. CÍM Az előzetes letartóztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1131 Az előzetes letartóztatás feltétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az előzetes letartóztatás elrendelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az előzetes letartóztatás tartama . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az előzetes letartóztatás megszüntetése iránti indítvány elbírálása . . . . . . . . . . Intézkedés az előzetes letartóztatás elrendelése után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az előzetes letartóztatás végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Soron kívüli eljárás, az előzetes letartóztatás megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . .

1131 1135 1135 1137 1137 1137 1137

III. CÍM A lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet és a távoltartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1137 A lakhelyelhagyási tilalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1137 A házi őrizet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1138 Távoltartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1138

TARTALOM

IV. CÍM Az ideiglenes kényszergyógykezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1138 V. CÍM Intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1139 VI. CÍM Az óvadék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1139 VII. CÍM A házkutatás, a motozás és a lefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1140 A házkutatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A motozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A lefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A lefoglalt dolog előzetes értékesítése és elkobzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A lefoglalt dolog visszatartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1140 1140 1140 1141 1141 1141

VIII. CÍM Számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés . . . . . . . 1142 IX. CÍM A zár alá vétel és a biztosítási intézkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1142 A zár alá vétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1142 Biztosítási intézkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1143 X. CÍM Az eljárás rendjének biztosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1143 A rendbírság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1143 Az elővezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1145 Testi kényszer alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1145 MÁSODIK RÉSZ IX. fejezet A nyomozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1145 I. CÍM Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1145 Alapvető rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A jegyzőkönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A jelentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1145 1145 1145 1145 1145

TARTALOM

II. CÍM A büntetőeljárás megindítása nyomozással . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1146 A nyomozás megindításának alapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A feljelentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A feljelentés kiegészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magánindítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A feljelentés elutasítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1146 1146 1146 1146 1149

III. CÍM A nyomozás lefolytatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1149 A nyomozás határideje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyomozási cselekmény elvégzése határozat nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyanúsított kihallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tanú kihallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szaktanácsadó közreműködése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hatósági tanú . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelenlét a nyomozási cselekményeknél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nyomozás részbeni mellőzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nyomozás felfüggesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nyomozás megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nyomozás megszüntetése az együttműködő gyanúsítottal és a fedett nyomozóval szemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nyomozás iratainak megismerése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1149 1150 1150 1150 1151 1151 1151 1151 1152 1152 1153

1153 1154

IV. CÍM Jogorvoslat a nyomozás során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1154 V. CÍM Bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1154 Általános szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bírói engedély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A titkos adatszerzés végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A titkos adatszerzés eredményének megismerése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A titkos adatszerzés eredményének felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A titkos információgyűjtés eredményének felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1154 1154 1154 1154 1154 1154

VI. CÍM A nyomozási bíró eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1155 A nyomozási bíró feladata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Illetékesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Általános eljárási szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bizonyítási cselekmény elvégzése ülésen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jogorvoslat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1155 1155 1155 1155 1155 1156 1156

TARTALOM

X. fejezet A vádemelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1156 Intézkedés az iratok ismertetése után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vádirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vádemelés részbeni mellőzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közvetítői eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vádemelés elhalasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Meghallgatás a közvetítői eljárásra utalás és a vádemelés elhalasztása előtt . . . . . Magatartási szabályok megállapítása a vádemelés elhalasztása esetén . . . . . . . . . Eljárás a vádemelés elhalasztása után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bűnügyi költség viselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jogorvoslat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pótmagánvádló fellépése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1156 1156 1157 1157 1157 1157 1158 1158 1158 1158 1158

HARMADIK RÉSZ XI. fejezet A bírósági eljárás általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1159 A bíróság eljárásának formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyesbíró . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pótmagánvádló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tárgyalás nyilvánossága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tárgyaláson részt vevő személyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tárgyalás vezetése és méltóságának megőrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárgyalás tartása zártcélú távközlő hálózat útján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tárgyalás rendjének fenntartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bűncselekmény vagy fegyelmi vétség elkövetése a tárgyaláson . . . . . . . . . . . . . . . A jegyzőkönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tanácskozás és a szavazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A határozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1159 1159 1159 1159 1160 1160 1160 1161 1161 1161 1161 1162

XII. fejezet A tárgyalás előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1167 A vádirat közlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Áttétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyesítés és elkülönítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az eljárás felfüggesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az eljárás megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Határozat kényszerintézkedésekről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vádtól eltérő minősítés lehetősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bíróság tanácsa elé utalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Öttagú tanács elé utalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az előkészítő ülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bíróság jogköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tanács elnökének jogköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1167 1167 1168 1171 1173 1174 1175 1175 1175 1175 1175 1175 1175

TARTALOM

Határozat a tárgyalás előkészítése után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jogorvoslat kizárása a tárgyalás előkészítése során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyesbíró jogköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tárgyalás kitűzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az idézés és az értesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1176 1176 1176 1176 1176

XIII. fejezet Az elsőfokú bírósági tárgyalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1177 I. CÍM A tárgyalás menete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1177 A tárgyalás megnyitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tárgyalás megkezdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bizonyítás felvételének sorrendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tárgyalás folytonossága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vádlott kihallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vádlott korábbi vallomásának felolvasása és ismertetése . . . . . . . . . . . . . . . . A tanú kihallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tanú kihallgatása az ügyész, a vádlott vagy a védő által . . . . . . . . . . . . . . . . . A tanú korábbi vallomásának felolvasása és ismertetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szakértő meghallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szakvélemény felolvasása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szakértő kirendelése a tárgyaláson . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az okiratok és más iratok felolvasása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az eljárási cselekményről készített felvétel felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bírói szemle . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bizonyítás felvétele kiküldött vagy megkeresett bíró útján . . . . . . . . . . . . . . . . . A bizonyítás kiegészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bizonyítás mellőzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az eljárás felfüggesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ügy áttétele, egyesítés, elkülönítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Határozatok tárgyaláson kívül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vád módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vád elejtése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pótmagánvádló fellépése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bizonyítási eljárás befejezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A perbeszédek és felszólalások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az utolsó szó joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bizonyítási eljárás újra megnyitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A határozathozatal és a határozat kihirdetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A jogorvoslati nyilatkozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fellebbezésre jogosultak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fellebbezés bejelentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Határozat a kényszerintézkedésről és az összbüntetésbe foglalásról . . . . . . . . . . A tárgyalás berekesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1177 1178 1178 1178 1179 1180 1180 1180 1180 1181 1181 1181 1181 1182 1182 1182 1182 1183 1183 1183 1183 1183 1184 1184 1184 1184 1184 1184 1184 1185 1186 1187 1188 1189

TARTALOM

II. CÍM Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1189 Az ítélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bűnösséget megállapító ítélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A felmentő ítélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az eljárást megszüntető végzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A polgári jogi igény elbírálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szülői felügyeleti jog megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szabálysértés elbírálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bűnügyi költség viselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1189 1192 1193 1194 1195 1196 1196 1197

III. CÍM Az elsőfokú bíróság és az ügyész teendői a fellebbezést követően . . . . . . . . . . . . . 1199 IV. CÍM Tárgyalás az ügyész, a védő távollétében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1200 V. CÍM A pótmagánvádlóra vonatkozó eltérő rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1200 XIV. fejezet A másodfokú bírósági eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1200 I. CÍM Általános szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1200 A másodfokú eljárásban alkalmazandó rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A végzés elleni fellebbezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A felülbírálat terjedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kötöttség az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bizonyítás a másodfokú bírósági eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Súlyosítási tilalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1200 1201 1201 1202 1203 1208 1208

II. CÍM A fellebbezés elintézése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1210 Észrevétel a fellebbezésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fellebbezés visszavonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fellebbezés elintézésének előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fellebbezés elutasítása, áttétel, az eljárás felfüggesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . A tanácsülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nyilvános ülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tárgyalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A másodfokú határozat kézbesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A másodfokú bíróság határozata elleni fellebbezés bejelentése . . . . . . . . . . . . . Határozat kényszerintézkedésről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Intézkedések a másodfokú bírósági eljárás befejezése után . . . . . . . . . . . . . . . .

1210 1211 1211 1212 1213 1214 1215 1216 1216 1216 1217

TARTALOM

III. CÍM A másodfokú bíróság határozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1217 Az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az elsőfokú bíróság ítéletének korlátozott felülbírálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A polgári jogi igényre és a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vonatkozó külön rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bűnügyi költség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1217 1217 1218 1229

1229 1230

IV. CÍM A másodfokú eljárás során hozott nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés . . . . . . 1230 XV. fejezet A harmadfokú bírósági eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1231 I. CÍM A harmadfokú bírósági eljárás általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1231 A harmadfokú eljárásban alkalmazandó rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A felülbírálat terjedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kötöttség a felülbírált ítélet tényállásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1231 1231 1231 1231

II. CÍM A fellebbezés elintézése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1232 Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fellebbezés elintézésének előkészítése, a fellebbezés elutasítása, áttétel, az eljárás felfüggesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tanácsülés vagy a nyilvános ülés kitűzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tanácsülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nyilvános ülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A határozat közlése, határozat kényszerintézkedésről, intézkedések a fellebbezés elintézése után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1232

1232 1232 1232 1232

1232

III. CÍM A harmadfokú bíróság határozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1233 A másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1233 A másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1233 A másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . 1233 IV. CÍM A másodfokú, illetőleg a harmadfokú eljárás során hozott nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés elbírálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1235

TARTALOM

XVI. fejezet A megismételt eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1235 Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1235 I. CÍM Az elsőfokú bírósági eljárás megismétlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1235 II. CÍM A másodfokú bírósági eljárás megismétlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1236 III. CÍM Tárgyalás az ügyek utólagos egyesítésekor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1236 NEGYEDIK RÉSZ XVII. fejezet A perújítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1236 A perújítás okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1236 A perújítási indítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1239 A perújítási eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1240 XVIII. fejezet A felülvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1244 A felülvizsgálat okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A felülvizsgálati indítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A felülvizsgálati eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A felülvizsgálati eljárás során hozott határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1244 1252 1252 1254

XIX. fejezet Jogorvoslat a törvényesség érdekében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1257 A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1257 Jogorvoslati eljárás a törvényesség érdekében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1257 A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozat . . . . . . 1257 XX. fejezet Jogegységi eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1258 ÖTÖDIK RÉSZ XXI. fejezet A fiatalkorúak elleni büntetőeljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1258 Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1259 A fiatalkorúak bírósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1259 Az ügyész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1261

TARTALOM

A védő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A törvényes képviselő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bizonyítási eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az előzetes letartóztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kényszerintézkedés elrendelése a vádirat benyújtása előtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A határozat közlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vádemelés elhalasztása és a közvetítői eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tárgyalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lemondás a tárgyalásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tárgyalás mellőzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Javítóintézeti nevelés elrendelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . Egységes intézkedések elrendelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1261 1262 1262 1262 1262 1263 1263 1263 1263 1263 1263 1264 1264 1264

XXII. fejezet A katonai büntetőeljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1264 A katonai büntetőeljárás hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bíróság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bíróság összetétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az elsőfokú bíróság illetékessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A katonai ügyész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A katonai ügyészségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az eljáró ügyészség kijelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A katonai nyomozó hatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tanú védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az őrizetbe vétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az előzetes letartóztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az előzetes letartóztatás végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A védekezés jogának biztosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szoros felügyelet alá helyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az óvadék megállapításának kizárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A feljelentés elutasítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bűncselekmény elbírálása fegyelmi eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vádemelés elhalasztása és a közvetítői eljárás kizárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nyomozási bíró . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az eljárás megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tárgyaláson részt vevő személyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A katonai tanács szavazásának rendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bűnügyi költség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések alkalmazásának kizárása . . . . . . . . . .

1264 1266 1266 1267 1267 1267 1267 1267 1267 1267 1267 1268 1268 1268 1268 1268 1268 1268 1269 1269 1269 1269 1269 1269

XXIII. fejezet A magánvádas eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1269 A magánvádló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1270 Az ügyész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1270 Az eljárás megindításának alapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1272

TARTALOM

Nyomozás a magánvádas eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Határozat személyes meghallgatás nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A személyes meghallgatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Határozat a személyes meghallgatás alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fellebbezés a tárgyalás előkészítése során hozott határozatok és intézkedések ellen . A tárgyalás kitűzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tárgyaláson részt vevő személyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tárgyalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vád elejtése és elállás a vád képviseletétől . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az eljárást megszüntető végzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A másodfokú bírósági eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A harmadfokú bírósági eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bűnügyi költség viselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A perújítási indítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1272 1273 1274 1276 1277 1277 1277 1278 1278 1278 1279 1280 1280 1280 1281

XXIV. fejezet A bíróság elé állítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1281 A bíróság elé állítás feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyomozás és vádemelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárgyalás előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az elsőfokú bírósági tárgyalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1281 1282 1282 1282

XXV. fejezet Eljárás a távollévő terhelttel szemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1283 A bíróság eljárása az ismeretlen helyen tartózkodó vádlottal szemben . . . . . . . . . 1283 Eljárás a külföldön tartózkodó terhelt távollétében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1284 XXVI. fejezet Lemondás a tárgyalásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1284 Tárgyalásról lemondás együttműködő terhelt esetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ügyész eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bíróság eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A másodfokú bírósági eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1284 1284 1284 1284

XXVII. fejezet A tárgyalás mellőzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1285 XXVIII. fejezet Eljárás a mentességet élvező személyek ügyében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1290 Közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1290 Nemzetközi jogon alapuló mentesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1291

TARTALOM

HATODIK RÉSZ XXIX. fejezet Különleges eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1291 I. CÍM Általános szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1291 II. CÍM Az egyes különleges eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1293 A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának utólagos megállapítása . . . . . . . . A feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosítása . . . . . . . . A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztása életfogytig tartó szabadságvesztés esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A feltételes szabadság megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A feltételes szabadság megszüntetésére vonatkozó rendelkezés utólagos módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közérdekű munka utólagos meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés utólagos meghatározása A pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A járművezetéstől eltiltás utólagos beszámítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mentesítés a végleges hatályú foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás, valamint a végleges hatályú kiutasítás alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kényszergyógykezelés felülvizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pártfogó felügyelet utólagos elrendelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eljárás próbára bocsátás esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az elkobzásra, a vagyonelkobzásra, illetőleg a lefoglalt dologról történő rendelkezésre irányuló eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Utólagos elkobzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Utólagos rendelkezés a lefoglalt dologról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Próbaidőre felfüggesztett büntetés végrehajtásának utólagos elrendelése és utólagos rendelkezés a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésről . . . . . Utólagos rendelkezés közkegyelemről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az összbüntetésbe foglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Utólagos összbüntetésbe foglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Előzetes fogva tartás és házi őrizet utólagos beszámítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bírósági mentesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bűnügyi költségre vonatkozó utólagos rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Külföldi ítélet érvényének elismerése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1293 1294 1295 1295 1295 1295 1295 1295 1295 1295 1296 1296 1297 1300 1302 1303 1303 1304 1304 1311 1312 1313 1315 1316

III. CÍM A kártalanítás és a visszatérítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1316 A kártalanítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1316 A visszatérítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1317 IV. CÍM Biztosíték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1318

TARTALOM

XXX. fejezet A határozatok végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1319 I. CÍM A végrehajthatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1319 Az ítélet végrehajthatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1319 A végzés végrehajthatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1321 II. CÍM A bíróság és az ügyész feladatai a végrehajtás során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1321 Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Halasztás és részletfizetés engedélyezése pénzbüntetés és pénzmellékbüntetés esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Halasztás és részletfizetés engedélyezése rendbírság és az államot illető bűnügyi költség esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Halasztás javítóintézeti nevelés esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A halasztás és a részletfizetés engedélyezésének eljárási szabályai . . . . . . . . . . Intézkedés a büntetés végrehajtásának biztosítására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1321 1321 1322

1322 1322 1323 1323

III. CÍM Kegyelmi eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1323 A kegyelmi kérelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1323 A kegyelmi kérelem elintézése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1323 A bűnügyi költség vagy a rendbírság elengedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1324 XXXI. fejezet Záró rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1324 Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átmeneti rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felhatalmazó rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hatálybalépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Európai Unió jogának való megfelelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1324 1324 1325 1325 1326

Rövidítések Be.

1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

Bírósági Határozatok

BJE

A Legfelsőbb Bíróság büntető jogegységi határozata

a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának állásfoglalása

BKPJE

a Legfelsőbb Bíróság héttagú jogegységi tanácsának határozata

BKv

a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának véleménye

Btk.

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Btké.

1979. évi 5. tvr. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Bv. tvr.

1979. évi 11. tvr. a büntetések és intézkedések végrehajtásáról

HGY

a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye

ÍH

Ítélőtáblai Határozatok

Sz. r.

Sz. r. 218/1999. (XII. 28.) Korm. r. az egyes szabálysértésekről

Sztv.

1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről

Bevezetés A Büntetőjog 1973–2000 című, hasonló jellegű kiadvány megjelenése óta több év telt el. Időközben számos alkalommal módosították a Btk.-t és a „háttérjogszabályokat”, hatályba lépett az új büntetőeljárási törvény. Ezért sürgetővé vált, hogy a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma felülvizsgálja a bírói gyakorlat elvi irányítása során korábban kibocsátott testületi állásfoglalásait és véleményeit. Ezt a munkát a kollégium 2007-ben lényegében elvégezte. Ezzel párhuzamosan a döntvénytár összeállítói felülvizsgálták a Btk. és a Be. hatálybalépése óta iránymutatás céljából közzétett összes eseti döntést. Ennek eredményeként a kiadvány, amelyet a jogalkalmazók figyelmébe ajánlunk, a büntető jogszabályok értelmezésénél ma figyelembe veendő szinte teljes joggyakorlatot magában foglalja. A Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében, a Bírósági Határozatokban és más kiadványokban megjelenő bírósági határozatokat és véleményeket ma már általában elektronikus úton is rögzítik és hozzáférhetővé teszik. De az ilyen módon közzétett anyag mintegy ömlesztve, válogatás és kritika nélkül jut el a jogalkalmazókhoz és általában az érdeklődőkhöz. A döntvénytár azzal könnyíti meg a jogalkalmazók dolgát, hogy a több évtized alatt közzétett óriási joganyagot megrostálta, és csak a jogszabályi változásokat, valamint a gyakorlat alakulását figyelem be véve ma is irányadónak tekinthető véleményeket és döntéseket veszi fel, szükség szerint megjegyzésekkel kiegészítve. A döntvénytár anyagát a felsőbíróságok ítélkezésében, illetve elvi irányító tevékenységében részt vevő szakemberek állították össze és látták el megjegyzésekkel: dr. Kónya István, a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője, dr. Belegi József, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke, dr. Márki Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság bírája, dr. Czine Ágnes, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetője és dr. Berkes György, a Legfelsőbb Bíróság ny. tanácselnöke, főtanácsadó, a kiadvány szerkesztője. A döntvénytár közli a Legfelsőbb Bíróság büntetőjogi és büntető eljárásjogi tárgyú és az Alkotmány alapján kötelező erejű állásfoglalásainak teljes szövegét: a 15. sz. irányelvet, a a III. és a IV. sz. büntető elvi döntést, valamint a Legfelsőbb Bíróság héttagú jogegységi tanácsának és az öttagú büntető jogegységi tanács jogegységi határozatait. A megfelelő helyen megjegyzéssel utalunk arra, ha a közzétett szöveg a jogszabályi változások következtében valamely részében meghaladott. A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma 2007-ben felülvizsgálta a Bszi. hatálybalépése (1997. október 1.) előtt hozott valamennyi állásfoglalását. A már elavult kollégiumi állásfoglalásokat hatályon kívül helyezte, az érdemben ma is helytállókat pedig, kollégiumi vélemény formájában fenntartotta, és a szükséges szövegezési módosításokkal tette közzé. Ugyancsak felülvizsgálta a Büntető Kollégium hatálybalépése után hozott valamennyi véleményét, és a fenntartott véleményeit hasonló formában tette közzé.

BEVEZETÉS

A döntvénytár a nem kötelező erejű, de a bírói gyakorlat egységének biztosításában rendkívül fontos szerepet betöltő kollégiumi vélemények teljes szövegét is közzéteszi. A továbbiakban a döntvénytár a Btk., a Btké., a Be., a Bv. tvr. és a szabálysértési jogszabályok egyes rendelkezéseinél utal a rendelkezés értelmezésénél figyelembe veendő joganyagra. Hivatkozik a teljes szövegben leközölt állásfoglalások, jogegységi határozatok és kollégiumi vélemények számára, majd időrendben közli az eseti döntések „rendelkező részét”, adott esetben a határozat indokolásából is idéz. A Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében (HGY) közzétett, a jogegységi tanács által kiválasztott elvi bírósági határozatokat a Bírósági Határozatokban (BH) és az Ítélőtáblai Határozatokban (ÍH) megjelent és a döntvénytárat összeállító szerkesztőbizottság által jelenleg irányadónak tekintendő határozatok követik. A szerkesztőbizottság

A Legfelsőbb Bíróság büntetőjogi és büntető eljárásjogi tárgyú testületi állásfoglalásai, jogegységi határozatai és büntető kollégiumi véleményei I. Irányelv, elvi döntések 15. számú Irányelv az élet és a testi épség büntetőjogi védelméről [A szocialista társadalomban központi szerepe van az embernek. Az emberi és állampolgári jogok között az első helyet foglalja el az élethez és annak kiteljesedéséhez való jog, amely egyben az emberi élet kimagasló társadalmi értékét is jelzi. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya biztosítja az élet, a testi épség és az egészség védelmét. Éppen ezért az 1978. évi IV. törvény (Btk.) sokoldalú büntetőjogi védelemben részesíti az emberi életet, testi épséget, egészséget és a személyiséget, az ezeket érhető különböző támadások ellen. Az emberi életet védő büntetőjogi szabályok helyes érvényesítése elsőrendű társadalmi, jogpolitikai érdek és egyben alapvető bűnüldözési, igazságszolgáltatási feladat. E feladat megoldása során – a bűnözés csökkentése érdekében – különös gondot kell fordítani azokra az okokra és körülményekre, amelyek talaján az élet és testi épség elleni támadások keletkeznek, amelyek a bűncselekmények elkövetését közvetlenül lehetővé teszik és amelyek a társadalmi, nevelési, etikai ráhatás eszközein kívül a büntetőjog intézményeivel is hatékonyan befolyásolhatók. A Legfelsőbb Bíróságnak az 1965. évben megalkotott 4. számú Irányelve e téren jelentősen segítette az ítélkezési gyakorlat egységessé válását. A társadalmi viszonyok fejlődése és a jogi szabályozás változása következtében azonban az ítélkezés részben új feladatok előtt áll. Ez az emberi élet hathatósabb büntetőjogi védelmének, valamint a helyes és egységes ítélkezési gyakorlatnak biztosítása céljából szükségessé tette, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Magyar Népköztársaság Alkotmányának 47. §-ában meghatározott jogkörében az élet és testi épség büntetőjogi védelmével kapcsolatban új irányelvben adjon iránymutatást.]1 I. Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől Az élet elleni bűncselekmények körében kiemelkedő veszélyességű a szándékos emberölés, amelynek közvetlen tárgya: az emberi élet. 1. A gyakorlatban a szándékos emberölés kísérlete és az életveszélyt okozó testi sértés; a halálos következmény beállása esetén pedig a szándékos emberölés és a halált okozó testi sértés elhatárolása okoz nehézséget. 1

Az irányelv felülvizsgálata várható. A […] közé foglalt része meghaladott.

BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

Az említett bűncselekmények szándékos elkövetési magatartással valósulnak meg. Elhatárolásuk az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele időpontjában fennálló konkrét tudattartalma alapján történhet. Az emberölés, illetőleg ennek kísérlete esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja, vagy ebbe belenyugszik. Ezzel szemben az életveszélyt okozó testi sértés, valamint a halált okozó testi sértés esetében az elkövető szándéka csupán testi sérülés előidézésére irányul. Az életveszélyt okozó testi sértés esetén a szándéknak nem feltétlenül kell az eredményre kiterjednie; a halált okozó testi sértés esetén pedig az eredmény tekintetében gondatlanság áll fenn. Az elkövető tudatában fel sem merül a halálos eredmény bekövetkezésének a lehetősége, vagy ha ez felmerül, azt nem kívánja, nem nyugszik bele abba, hanem könnyelműen bízik elmaradásában. Az elkövetés időpontjában fennálló tudati állapot megállapításánál, illetve annak megítélésénél, hogy az elkövető szándéka ölésre avagy bántalmazásra, illetőleg egészségsértésre irányult-e: jelentős mértékben a külvilágban megnyilvánult és így megismerhető tényekből kell visszakövetkeztetni. 2. Az emberölésre, illetőleg a testi sértésre irányuló szándék megállapításánál az elkövetéskori tudattartalomra a tárgyi (objektív) és alanyi (szubjektív) tényezőkből lehet következtetni. Ezeknek az alábbi – példálódzó jellegű – felsorolása segítséget ad az elkövetéskori tudattartalom, a szándék jellegének a helyes megítéléséhez. A) A tárgyi tényezők körében: a) A cselekmény elkövetéséhez használt eszközt mindig gondosan vizsgálni kell. Az emberölés ún. tipikus eszközei (kés, fejsze, lőfegyver, méreg stb.) egymagukban nem alapozzák meg a szándékra vonható következtetést. Az eszközt mindig az elkövetés egyéb körülményeivel összefüggésben kell értékelni. Vannak olyan veszélyes eszközök, amelyek megfelelő irányítottsággal, illetve megfelelő erővel történő alkalmazásuk esetén – jellegüknél fogva – általában az emberölésre irányuló szándék fennforgására engednek következtetni (pl. lőfegyver, hosszú nyelű balta, nagy pengehosszúságú kés, jelentős adag méreg stb.). Ezekben az esetekben is vizsgálni kell azonban, hogy nincsenek-e olyan körülmények, amelyek az emberölésre irányuló szándékot kizárják. b) Az elkövetés körülményeiből és módjából általában alapos következtetés vonható az elkövető szándékára. Különösen az elkövetésnél tanúsított erőkifejtés, annak mértéke, folyamatossága, elhúzódó jellege, egyszeri véghezvitele vagy többszöri megismétlése jön figyelembe. A szúrás, ütés, vágás, döfés esetében jelentősége van az irányítottságnak és annak is, hogy az elkövető hogyan tartotta az eszközt a használat időpontjában. A nem irányzott, ismétlés nélkül leadott, kapkodva, vaktában, hadonászva végrehajtott ütés, szúrás, vágás stb. önmagában rendszerint a testi sértés okozására irányuló szándékra utal. Az egyéb objektív és szubjektív körülmények azonban az élet kioltására irányuló elkövetői szándék megállapítását is eredményezhetik. c) A sérülés helye és jellege is következtetési alap lehet az elkövető szándékára. Az emberi testnek vannak olyan részei (pl.: fej, szív-, has- és mellüreg, nyaki részek stb.), amelyek életfontosságú szervek, illetőleg ilyeneket tartalmaznak. Az ezeket ért sérülések általában a sértett azonnali vagy rövid idő alatt bekövetkező, esetleg csak műtéti úton elhárítható halálához vezethetnek. Ezt figyelembe véve, a sérülés helyéből – az erőbehatással összefüggésben – rendszerint következtetést lehet levonni arra nézve, hogy az elkövető ölésre avagy testi sértésre irányuló szándékkal cselekedett-e.

BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

Az elkövetési magatartás eredménye, vagyis az, hogy a sértett milyen sérülést szenvedett, szintén következtetési alap lehet, de egymagában nem igazít el az emberölés kísérlete és az életveszélyt okozó testi sértés, illetőleg az emberölés és a halált okozó testi sértés elhatárolása kérdésében. d) Az elkövető kijelentéseinek ugyancsak jelentősége lehet az elkövetéskor fennállott szándék megállapításánál. Az ilyen kijelentések azonban gyakran az elkövetést megelőző veszekedés, verekedés során – vagyis indulati állapotban – hangzanak el. Ezért körültekintő értékelésre van szükség, hogy a szándékra utaló kijelentésnek megfelelt-e a tanúsított magatartás. e) Az elkövetéskor fennállott ölési, illetőleg testi sértési szándékra következtetési alap lehet az elkövetőnek a cselekmény elkövetése utáni magatartása és kijelentései is. Rendszerint az élet kioltására irányuló szándék fennállására utal, ha az elkövető a sértett előreláthatólag bekövetkező halálával szemben közömbösséget tanúsít. Abból a körülményből azonban, hogy az elkövető a sértettet segítségnyújtás nélkül hagyta, egymagában még nem lehet az ölési szándékra következtetni. A véghezvitel után a cselekmény nyomainak, eszközeinek, bizonyítékainak stb. eltüntetésére, az eredmény elhárítására irányuló törekvés szintén támpontként szolgálhat az elkövető tudattartalmának és a szándék jellegének a megállapításánál. B) Az alanyi tényezők körében: a) A szándék kialakulása során szerepet játszanak az elkövető személyi tulajdonságai, ezért a személyiségvizsgálat a szándék megismerése szempontjából is fontos. Mindenkor az elkövetéskori (aktuális) személyiség jön figyelembe. A tudattartalom kialakulását befolyásoló külső körülményekből következtetni lehet az elkövetéskori személyiségre is, vagyis ezek a bizonyító tények egyben a szubjektív tényezők közrehatásának a bizonyítására is szolgálhatnak. b) A cselekményt kiváltó indítóok (motívum) felderítésének és vizsgálatának kiemelkedő jelentősége van a tárgyalt bűncselekménykategória esetében. Ennek megállapítása a büntetőeljárás alapelveiből is következik. Amikor az akaratelhatározás és az elkövetés között alig van időköz (hirtelen kialakult szándék), gyakran hiányzik a halálos eredmény bekövetkezésének előrelátása. Ebből a szempontból jelentősége lehet a tevékenység indító okának is, nevezetesen, hogy a véghezvitel támadás, védekezés vagy elhárítás céljából történt-e. Az egyenes szándékkal elkövetett ölési cselekmények esetében csaknem kizárt, hogy az elkövetőt valamilyen külső vagy belső – rendszerint felismerhető – tényező ne motiválta volna. Ezzel kapcsolatban elsődlegesen az elkövető és a sértett közötti viszonynak van jelentősége. Az indítóok ismerete segítséget nyújthat az eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés kísérletének a testi sértéstől való elhatárolásához. Az elkövetéskori konkrét tudattartalomra vonható következtetés a legkülönbözőbb indítóokokból, amilyenek pl.: az ellenséges, haragos érzület, a féltékenység, az indulat, a félelem, a szégyenérzet, az elkeseredettség stb. Mindenkor lényeges az indítóok és a konkrét elkövetési cselekmény közötti kapcsolat feltárása és bizonyítása. Másfelől azonban a szándékra utaló szubjektív körülményeknek vagy más, korábban fennállott konkrét indítóoknak a hiánya még nem zárja ki az emberölésre irányuló eshetőleges szándék megállapítását. c) Az elkövetéskori tudattartalom megállapításához szorosan kapcsolódhat a cselekmény véghezvitelét megelőző pszichikus folyamat feltárása; ez a folyamat a külvilágban

BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

megvalósult jelenségekből ismerhető meg. Ebben a vonatkozásban különösen nagy szerepe lehet az emberölés, illetőleg a testi sértés egyes minősített esetei törvényi tényállásához tartozó elemeknek. d) Végül annak eldöntésénél, hogy az elkövető szándéka ölésre avagy testi sértésre irányult-e, jelentőséghez jut az elkövetőnek a sértetthez fűződő kapcsolata, rokoni viszonya, érzelmi kötődése és egyéb alanyi mozzanatok is. 3. Az alanyi és tárgyi körülmények feltárása és elemzése, valamint összhatásukban, kölcsönös összefüggésükben való sokoldalú mérlegelése során, az elkövetés konkrét körülményei között vizsgálni kell egyfelől az elkövető, másfelől a sértett életkorát, egészségi és fizikai állapotát is. Ezeknek nemcsak az emberölés, illetőleg a testi sértés megállapítása, hanem az említett bűncselekmény minősített eseteinek a megítélése szempontjából is jelentősége lehet. Így az az elkövetési magatartás, amely az erős testi felépítésű sértett esetében legfeljebb testi sértés megállapítását eredményezheti, kisgyermek, törődött, idős ember vagy magatehetetlen sértett esetében megalapozhatja pl.: a cselekménynek emberölés kísérleteként való értékelését. 4. A jogirodalom és az ítélkezési gyakorlat a törvényi tényállásban foglalt eredmény fajtája szerint különbséget tesz egyrészt a jogtárgyat sértő, másrészt az ezt veszélyeztető bűncselekmények között. A Btk. 170. §-a (5) bekezdésének I. fordulatában meghatározott életveszélyt okozó testi sértés nem „tiszta” veszélyeztetési bűncselekmény, mert az elkövetési magatartás csak az érintett egyik jogtárgyat – az emberi életet veszélyezteti, a másik jogtárgyat pedig – a testi épséget – ténylegesen sérti. Az életveszély fogalmilag a halál bekövetkezésének a reális lehetőségét jelenti, de nem azonosítható a halál szükségszerű beállásának a lehetőségével. Az előbbiről akkor van szó, ha a testi sértés folytán megindult az az okfolyamat, amely a halál bekövetkezéséhez vezethet, de rendszerint fennáll az életveszély megszüntetésére, illetőleg a halál elhárítására alkalmas beavatkozás lehetősége is. A hírközlés, a közlekedési hálózat, az egészségügyi ellátás és szolgálat, valamint az orvostudomány jelenlegi fejlettségére tekintettel ma már rendszerint nem a „véletlenen” múlik az életveszély tényleges elhárítása. Mindez a társadalmi tudatban is általánosan ismert. A sérülés életveszélyes volta szakkérdés, amelyet az orvosszakértő igénybevételével kell megállapítani. Az orvosszakértő nyilatkozik abban a kérdésben is, hogy az életveszély az adott esetben közvetlen vagy közvetett volt-e. Ennek azért van jelentősége, mert az életveszélyt okozó testi sértés megállapítása rendszerint akkor indokolt, ha a testi sértés közvetett életveszélyt idézett elő. Életveszélyt okozó testi sértés megállapításának van helye, ha a testi sértésre irányuló magatartást tanúsító elkövetőnek a szándéka az életveszélyre is kiterjed, mert ennek bekövetkezését kívánja vagy ebbe belenyugodva cselekszik. Ilyen szándék hiányában akkor kell ezt a bűncselekményt megállapítani, ha a beállott életveszélyes következmény tekintetében az elkövetőt gondatlanság terheli (Btk. 15. §). Ha az életveszélyre is kiterjedő szándék megállapítható, ez az eredmény azonban elmarad, az életveszélyt okozó sértés kísérletének megállapítására kerülhet sor. Abban az esetben azonban, amikor az elkövető a halálos eredmény bekövetkezését kívánja vagy ebbe belenyugodva cselekszik, vagyis ha nem az élet veszélyeztetésére, hanem a halálos eredmény létrehozására irányul a szándék: emberölés, illetőleg kísérlete megállapításának van helye akkor is, ha magatartásának folyományaként akár semmiféle sérülés nem keletkezett vagy éppen életveszélyes sérülés keletkezett. Amikor az elkövető szándéka testi sértés okozására irányul, ugyanakkor tudata az életveszély bekövetkezésének a lehetőségét is átfogja, és e következményt kívánva vagy

BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

ebbe belenyugodva cselekszik, de – az életet veszélyeztető szándékán túlmenően – a sértett halála is bekövetkezett: nem emberölés, hanem halált okozó testi sértés megállapításának van helye, feltéve, hogy az eredmény tekintetében gondatlan bűnösség áll fenn. 5. Halált okozó testi sértés valósul meg; ha az elkövető szándékos cselekménye testi sértés előidézésére irányul, de a magatartással okozati összefüggésben a sértett halála is bekövetkezik, viszont az elkövetőt a halálos eredmény tekintetében csak gondatlanság terheli. Az elkövetési magatartás szempontjából közömbös, hogy az elkövető a testi sértés alapesetére, minősített esetére vagy éppen életveszély okozására irányuló szándékkal valósítja-e meg a cselekményt. Az elkövetési magatartás és a bekövetkezett halál között az okozati összefüggés akkor állapítható meg, ha a testi sértési cselekmény indította el vagy mozdította elő azt az okfolyamatot, amely a halál bekövetkezéséhez vezetett. Végül a halálos eredmény viszonylatában a bűnösség a gondatlanság bármely formájában fennállhat. E bűncselekmény ún. vegyes bűnösségi alakzatára tekintettel a kísérlet kizárt. 6. Az emberölés enyhébben minősülő esete: az erős felindulásban elkövetett emberölés. a) Az indulat hatása alatt elkövetés egymagában még nem alapozza meg a privilegizált bűncselekmény megállapítását. Az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapításához az indulat olyan magas foka szükséges, amelynek következtében az elkövető belső egyensúlya megbomlik, tudata elhomályosul és ennek folytán a megfontolás szokásos mértékének megtartása lehetetlenné válik. Ha viszont az indulat kóros, akkor a Btk. 24. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. Az erős felindulás fennállását és fokát az elkövető konkrét pszichikai tulajdonságai alapján kell megítélni. A felindulást kiváltó ok megítélésénél pedig nemcsak a cselekmény elkövetését közvetlenül megelőző eseményeknek, hanem az összes körülményeknek kölcsönhatásukban és folyamatosságukban való elemzése ad eligazítást. Az erős felindulást kiváltó okok közül az egyik leggyakoribb a sértett magatartása, amely az elkövető felháborodását, haragját idézi elő vagy benne félelmet okoz. Önmagában azonban nem alapozza meg az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítását pl.: az elkeseredettség, a bánat, a szomorúság, a magárahagyatottság érzete, a sértődöttség, a puszta személyi ellenszenv vagy kizárólagosan az idegfeszült állapot, és ugyancsak nincs alap ennek megállapítására, ha az elkövető a sértett fellépésére maga szolgáltatott okot. b) Az erős felindulásnak méltányolható okból való származása akkor állapítható meg, ha az bizonyos fokig igazolható és erkölcsileg menthető. A méltányolható ok megítélésénél jelentősége van az elkövető és a sértett között fennálló viszonynak, érzelmi kapcsolatnak. Ezzel összefüggésben kell vizsgálni, hogy az elkövetést kiváltó ok súlyossága, valamint a magatartás objektíve is arányban áll-e. Így a jelentéktelen sérelmet követő túlméretezett indulatkitörés – méltányolható ok hiányában – nem alapozza meg az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítását. Szükséges továbbá, hogy az ölési cselekmény az erős felindulás állapotában menjen végbe, valamint hogy a cselekmény elkövetésére irányuló akaratelhatározást nyomban kövesse a kivitelezés, vagyis az emberölésre irányuló szándék kifejlődése és a cselekmény között viszonylag rövidebb idő teljen el. c) Ha az elkövető méltányolható okból keletkezett erős felindulásban életveszélyt okozó testi sértést valósít meg, életveszélyt okozó testi sértés megállapításának van helye. Az erkölcsileg menthető okból származó indulat hatása alatti elkövetést pedig a büntetés kiszabása során kell értékelni.

BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

7. A gondatlanságból elkövetett emberölés esetén a gondatlanság két alakzata (tudatos gondatlanság – hanyagság) elhatárolásának a bűnösség fokának helyes megítélésénél s következésképpen a differenciált büntetés kiszabásánál van jelentősége. A gondosság kifejtésére vonatkozó kötelesség objektív mértékhez igazodik, amelyet az írott szabályok, a szakmai szokások vagy a mindennapi életben kialakult gyakorlat tartalmaznak. Ezzel szemben a gondosság kötelességének betartására való képesség mértékét mindenkor az elkövető személyes tulajdonságainak, körülményeinek a figyelembevételével kell megítélni. Adott esetben az elvárhatóság hiánya akadályul szolgálhat a bűnösség megállapításának, egyébként pedig – mint a bűnösség fokát befolyásoló tényező – a büntetés kiszabására lehet kihatással. A gondatlanságból elkövetett emberölési cselekmények veszélyessége szempontjából nem hagyható figyelmen kívül, hogy a műszaki, technikai fejlődés folytán egyre több olyan gép, berendezés stb. működik, amely kellő gondosság hiányában az emberi életre veszélyt jelent. II. Az emberölés minősített esetei A szándékos emberölés minősített esetei az élet ellen irányuló cselekmények legsúlyosabb változatait foglalják magukban. A minősített esetek törvényi meghatározása a bűncselekmény tárgyára, az elkövetési módra, az elkövető személyt jellemző körülményekre tekintettel, valamint az alanyi oldalon jelentkező motívumok és célzat alapján történt meg. 1. Az emberölés előre kitervelten történő elkövetése feltételezi, hogy az elkövető az ölési cselekmény véghezvitelének helyét, idejét és módját átgondolja, a végrehajtást akadályozó vagy segítő tényezőket felmérje és a lényeges előkészületi, elkövetési és az elkövetés utáni mozzanatokat figyelembe vegye. Az előre kiterveltséget a tervszerű és céltudatos magatartás jellemzi. Ez az ölési cselekmény részleteinek átgondolását, viszonylag hosszabb időn át történő fontolgatását, a cselekmény elkövetési szakaszainak megfelelő mozzanatok mérlegelését jelenti. Nem feltétel azonban az említett tényezők együttes fennállása. Az ölésre irányuló céltudatos törekvés az egyenes szándék meglétét tételezi fel. Az előre kitervelten elkövetés megállapítása kizárt, ha az elkövető ölési szándéka eshetőleges. Nem zárja ki viszont ezt a minősítést a vagylagos terv, végrehajtási mód kialakítása. Nem szükséges az, hogy az elkövető valamennyi lehetőséget pontosan számításba vegyen és teljes bizonyossággal, határozottsággal alakítsa ki a véghezvitel tervét. A tervszerűség megállapítható már akkor is, ha tudatilag döntő vonásaiban gondolja át, alakítja ki a végrehajtási módot. Az előre kiterveltségnek nélkülözhetetlen feltétele a cselekmény elkövetésére indító és az ez ellen szóló motívumoknak az elkövető tudatában lejátszódó küzdelme, a céltudatos és tervszerű elkövetés mérlegelése, megfontolása. Mindezekhez bizonyos idő szükséges. Az emberölésre irányuló szándék kialakulásának és fejlődésének feltárása ezért a súlyosabb minősítés megállapításának fontos része. Nem lehet szó előre kitervelt elkövetésről, ha az elhatározást rövid időn belül követi a véghezvitel megkezdése. Nem zárja ki az előre kiterveltség megállapítását, ha az elkövető beszámítási képességében korlátozott, kóros elmeállapotú, és az sem, ha a cselekményt a leleplezés biztos tudatában követi el. A véghezvitel módjából visszamenőleg is következtetés vonható az előre kiterveltségre. Alapul szolgálhat – egyebek mellett – az előre kiterveltségre való következtetésre az is, ha az elkövető a véghezvitel után a cselekmény tényleges körülményeinek megállapítását megnehezítő, a felderítést tévútra vezetni alkalmas magatartást tanúsít.

BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

2. Az emberölés akkor minősül nyereségvágyból elkövetettnek, ha közvetlen anyagi előny megszerzésére irányul. Közömbös, hogy az elkövető által elérni kívánt vagy ténylegesen megszerzett vagyoni előny életszükséglet, káros szenvedély vagy erkölcsileg meg nem alapozott igény kielégítését szolgálja. A nyereségvágyból elkövetett emberölés esetén az elkövetés indoka és a célzat összefonódik. A nyereségvágy a célzatot és az indítóokot is magában foglalja. Így ez a cselekmény eshetőleges szándékkal is megvalósítható. Befejezettségéhez elegendő az ilyen indítóok megléte és a sértett halálának bekövetkezése, de nem feltétel, hogy az elkövető az anyagi előnyt, a vagyoni hasznot ténylegesen megszerezze. Nyereségvágyból elkövetettként minősül az anyagi ellenszolgáltatás fejében elkövetett ölési cselekmény, továbbá a rablási célzattal megvalósított emberölés, ideértve a megszerzett vagyon megtartása érdekében elkövetést is. 3. Az aljas indokból (célból) elkövetett emberölésen az erkölcsileg elvetendő motívumból fakadó vagy ilyen célból megvalósított cselekményeket kell érteni. Az indok és cél szerinti megkülönböztetés a szándék fajtája szempontjából lényeges; az aljas indokból elkövetés – éppen úgy, mint a nyereségvágyból történő elkövetés – eshetőleges szándékkal is megvalósítható, a célzatos elkövetésnek azonban az egyenes szándék az előfeltétele. Ha a nemi erkölcs elleni bűncselekmény végrehajtása érdekében alkalmazott erőszakhoz ölési szándék is társul vagy az ölési cselekmény elkövetésének egyik motívuma a nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény végrehajtása, a súlyosabb minősítésű emberölés állapítható meg. Úgyszintén akkor is, ha az elkövető az ölési cselekményt nemi vágy – akár természetellenes – kielégítésének fokozása érdekében követi el. A bosszú az aljas indokból (célból) elkövetett ölési cselekmény megállapítása szempontjából annyiban lényeges, hogy milyen ok váltja ki az elkövetőben a keletkezett indulatot. Ennek a jellege és mibenléte a súlyosabb minősítés feltétele. Önmagában az a körülmény, hogy az elkövető önkényesen maga vesz elégtételt a rajta esett sérelem miatt, haragos viszonyból, szerelmi kapcsolatból eredő indulat, pl.: féltékenység hatása alatt cselekszik: még nem szolgálhat alapul az aljas indokból való elkövetés megállapítására. Ha viszont az elkövető más bűncselekmény megvalósítása avagy már véghezvitt más bűncselekmény leplezése, nyomainak eltüntetése vagy a felelősségrevonás elkerülése végett követi el az ölési cselekményt, a minősített emberölés megállapítása megalapozott lehet, kivéve azt az esetet, amikor az ilyen magatartás harmadik személy bűncselekményének a leplezését célozza. 4. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés megállapításánál elsősorban emberiességi, valamint erkölcsi szempontok a meghatározók. A különös kegyetlenség fogalma alá az átlagosát lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, az emberi méltóság mély megalázásával vagy az elkövető emberi mivoltából kivetkőzve véghezvitt ölési cselekmények vonhatók. Elsősorban a sértettnek okozott sérülések száma, súlya és jellege alapján állapítható meg; ezekből általában következtetés vonható az elkövetés embertelenségére. Annak, hogy a sértett eszméletlensége folytán ténylegesen elviselt-e fájdalomérzést, nincs jelentősége, nincs különösebb jelentősége ugyanígy az elkövetés eszközének sem. Így megállapítható a súlyosabb minősítés akkor is, ha az elkövető az ölési cselekményekhez általában használatos, ún. tipikus eszköz igénybevétele nélkül, puszta kézzel, agyonveréssel, rúgással vagy taposással valósítja meg a cselekményt. Az elkövető tudatának az elkövetés idején át kell fognia a végrehajtás különös kegyetlenségét. Az elkövető ezzel kapcsolatos tudattartalmára a sérülések számából, a bántal-

BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

mazás hosszantartó, elhúzódó voltából, a sértett látható szenvedéséből, illetőleg a sértettnek a végrehajtás ideje alatt tanúsított magatartásából vonható következtetés. Az elkövetőnek a sértett megölése után tanúsított magatartása, pl.: a holttest feldarabolása, elásása vagy elégetése, kívül esik az elkövetésen és általában a cselekmény felfedezésének a meghiúsítását célozza; ezért önmagában az ilyen magatartás nem valósítja meg a különös kegyetlenséggel elkövetést. 5. A hivatalos személy ellen elkövetett emberölés sértettje kizárólag a Btk. 137. §-ának 1. pontja szerinti hivatalos személy lehet. A törvény ebben a vonatkozásban a fokozott büntetőjogi védelmet nem terjeszti ki a Btk. 230. §-ának a)–g) pontjaiban, valamint a 231. §-ában [a Btk. hatályos szövege szerint: a Btk. 230–231. §-ában] meghatározott személyekre. Ha a sértettet a hivatalos eljárása során tett intézkedése miatt, de a hivatalos személyi minőségének megszűnése után éri az élet elleni támadás, az aljas indokból (célból) elkövetett emberölés megállapításának van helye. 6. A több emberen elkövetett emberölés megállapításának van helye, ha az elkövető akár egyetlen akarat-elhatározásból fakadóan, egyidőben, illetőleg egymást követően, akár különböző időpontokban és eltérő akarathatározásból hajtja végre a több ember megölését. Nem előfeltétele tehát a fennálló törvényi egységbe foglalásnak az egységes akarat-elhatározás és az időbeli közelség, de a felelősségrevonásnak egy eljárásban kell megtörténnie. Ez a feltétel fennáll akkor is, ha perújítási tárgyalás eredményeként kerül sor a több emberen elkövetett emberölés megállapítására. A bűncselekmény befejezettségéhez legalább két ember halálának a bekövetkezése szükséges. A minősített eset csak a Btk. 166. §-a szerinti bűncselekmény vonatkozásában alkalmazható. Ha tehát a két sértett sérelmére megvalósított ölési cselekmény egyikét erős felindulásban követték el, a több emberen elkövetett emberölés megállapításának nincs helye. 7. A sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés körében sok emberen – a sértettet ide nem számítva – határozatlan számú vagy meghatározott, de nagyobb létszámú személyek összességét kell érteni, veszély pedig az elkövetési cselekménnyel összefüggésben álló, még létre nem jött olyan helyzet vagy esemény, amelynek bekövetkezése a fenyegetett személyek életét, testi épségét vagy egészségét jelentősen sértené, illetőleg károsítaná. A sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés megállapításának van helye, ha az elkövető szándéka meghatározott személy életének kioltására irányul, de a cselekményt úgy hajtja végre, hogy ezáltal sok ember élete kerül veszélybe. Az emberölésnek egyrészt több emberen, másrészt sok ember életét veszélyeztetve elkövetése nem zárja ki egymást; vagyis a több emberen elkövetett emberölés mellett a sok ember életét veszélyeztetve elkövetés is megállapítható. 8. A különös visszaesőként elkövetett emberölés megállapítása szempontjából a Btk. 137. §-ának 13.2 pontjában és a Btk. 166. §-ának (5) bekezdésében foglalt értelmező rendelkezések az irányadók. A különös visszaesés megállapítását nem alapozza meg, ha az elkövetőt korábban emberölés előkészületének büntette [Btk. 166. § (3) bekezdés] miatt ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre [14. számú Irányelv III/2/a. pont].3 Ha azonban a bíróság megelőzően a Btk. 166. §-ának (1) vagy (2) bekezdésébe ütköző emberölés miatt ítélte végrehajtandó szabadságvesztésre, az újabban megvalósított emberölés előkészületének büntette a különös visszaesői minősítés alá esik.4 Jelenleg 15. A 14. sz. Irányelv már nincs hatályban. 4 Az emberölés a hatályos szabályok szerint súlyosabban minősül, ha tizennegyedik életévét be nem töltött 2

BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

III. A jogos védelem kérdései Viszonylag gyakran előfordul, hogy az elkövető jogos védelemben cselekszik, illetőleg védekezése során erre hivatkozik. 1. Az adott ügyben a történések egész folyamatát figyelembe véve, a cselekménysor összefüggő vizsgálata alapján ítélhető meg, hogy a cselekmény véghezvitelének időpontjában a jogos védelmi helyzet fennállott-e. Nincs helye jogos védelmi helyzet megállapításának a jogtalan támadás befejezése után, ha újabb támadás veszélye közvetlenül nem fenyeget. A jogos védelem esetében a támadás-elhárítás – mint cél – szabja meg a határt. A megtorlás kívül esik a jogos védelem körén. 2. A jogtalan támadás esetén a megtámadott általában nem köteles meneküléssel kitérni a támadás elől; kivételesen azonban a büntetőjogilag közömbös elhárítási mód választásának a kötelezettsége terheli a hozzátartozót a felmenője, testvére vagy házastársa részéről ellene intézett, illetőleg fenyegető támadás esetén. Megkívánható ez a súlyosabb fokban kóros elmeállapotban, szemmelláthatóan tudatzavarban levő személyek jogtalan támadása esetén is, függetlenül attól, hogy a tudatzavart állapotot mi válthatta ki. 3. A jogos védelem szükségességének megítélését nem lehet kizárólag a támadó és a védekező személynél levő eszközök veszélyességének mechanikus vizsgálatára korlátozni, hanem a konkrét veszélyhelyzet felmérése, az egymással szemben álló személyek adottságai, a támadók, illetőleg védekezők számaránya, fizikai erőfölénye és az ebből fakadó támadási és védekezési lehetőségek alapján kell a helyzetet értékelni. 4. A jogos védelmi cselekmény arányossága szempontjából azt kell vizsgálni, hogy az elhárító magatartás nem idézett-e elő aránytalanul nagyobb sérelmet, mint amelyet a jogtalan támadás okozott volna. Az élet ellen irányuló támadás esetén azonban – a védett jogtárgy egyenértékűsége folytán – az arányosság vizsgálata szükségtelen. Más a helyzet, ha a támadás a testi épség ellen irányul. Ilyen esetben az elhárító magatartásnak arányban kell állnia a támadással. Nem jelenti az arányosság követelményének a megsértését, ha az életveszélyes testi sértés okozását célzó jogtalan támadás elhárítása a támadó halálát eredményezte. 5. A szükségességet és arányosságot tárgyi tényezők alapján kell megítélni. Ijedtség vagy a menthető felindulás által az elkövető felismerési, akarati vagy értékelő képességét kizáró vagy korlátozó tudatzavar azt eredményezheti, hogy a megtámadott a tényleges vagy közvetlenül fenyegető támadást az elhárítás időpontjában a valóságosnál súlyosabbnak ítéli meg, illetőleg azt súlyosabban viszonozza. Azt, hogy a jogtalan támadás az elkövetőben milyen hatást váltott ki, az ijedtség vagy menthető felindulás kizárta avagy korlátozta-e a védekezés szükséges mértékének a felismerésére vonatkozó képességében: olyan kérdés, amelyet annak alapján kell megítélni, ahogyan a kialakult helyzetet a megtámadott észlelte. Ilyen nézőpontból kell vizsgálni, hogy mennyiben volt elvárható a megtámadottól a támadás-elhárításhoz szükséges mód és mérték helyes megválasztása. 6. A jogos védelem körében kifejtett cselekmény értékelése megelőzi az erős felindulásban elkövetett emberölés miatti felelősség megállapítását. Ha a jogos védelmi helyzetben cselekvő menthető felindultságában túllépi az elhárítás szükséges mértékét és tényállásszerű ölési cselekményt valósít meg: a cselekményt a Btk. 166. §-a szerint kell minősíteni, egyúttal a büntetőjogi felelősség tekintetében a Btk. 29. §-a (2) vagy (3) bekezdészemély ellen követik el [Btk. 166. § (2) bek. i) pont].

BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

sében foglalt rendelkezést kell alkalmazni. Ha viszont az elkövető a jogos védelmi helyzet megszűnése után, de a jogtalan támadás miatt kialakult menthető felindulásban követi el a cselekményt, vagyis időbelileg lépi túl a jogos védelem körét: a cselekmény a Btk. 167. §-a szerint minősülhet. 7. Ha az elkövető a valóságos helyzet téves felismerése folytán abban a tudatban cselekszik, hogy ellene jogtalan támadást intéztek, vagy ilyennel közvetlenül fenyegették (vélt jogos védelem), a tévedésre vonatkozó rendelkezéseket (Btk. 27. §) kell alkalmazni. IV. Büntetéskiszabási szempontok 1. A jogpolitikai elveink értelmében a törvény szigorát kell alkalmazni az élet elleni vagy azt veszélyeztető, különösen súlyos bűncselekmények elkövetőivel szemben. Ilyennek kell tekinteni az útonálló jellegű, garázda indítékból fakadó és a társadalmi közfelháborodást kiváltó élet elleni szándékos bűncselekményeket is. A büntetési tétel alsó határán aluli főbüntetés kiszabása kivételes lehetőség. Alkalmazásának feltétele a bűnösség kisebb foka, továbbá az enyhítő körülmények nagy nyomatéka.5 2. Az élet elleni cselekmények jelentős részét szeszes italtól befolyásolt állapotban követik el. A szeszes ital fogyasztása és az elkövetett bűncselekmény közötti összefüggés mindenkor részletes felderítést és értékelést igényel. Egyrészt azért, mert különösen nagy a társadalomra veszélyessége azoknak a garázda, a társadalmi együttélés szabályait semmibe vevő személyeknek, akik alkoholos állapotban gátlástalanul és motiválatlanul erőszakosan lépnek fel az élet és testi épség ellen. Másrészt, ha az elkövető bűncselekménye alkoholista életmódjával függ össze, kényszergyógyításának az elrendelésére is sor kerülhet. Tisztázni kell tehát, hogy alkalmi leittasodás hatására történt-e a bűnelkövetés vagy az alkoholizmus folytán személyiségében torzult bűnelkövetőről van-e szó, akinek ez az állapota a bűnözés potenciális lehetőségét hordja magában. 3. Az élet elleni cselekmények elkövetői viszonylag jelentős számban olyan kóros elmeállapotban levő személyek, akiknek a beszámítási képessége legalábbis bizonyos fokban korlátozott. A Btk. 24. §-ának (2) bekezdése csupán a lehetőségét teremti meg annak, hogy a bíróság a büntetés kiszabása során a korlátlan enyhítésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza. Mindenkor gondosan kell mérlegelni az elkövetett cselekmény jellegét, az elkövetés körülményeit, a cselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességének mértékét, a bűnösség formáját és fokát, a beszámíthatóság korlátozottságának a mértékét, végül az egyéb súlyosító és enyhítő körülményeket. Mindezek alapján kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a Btk Különös Részében foglalt büntetési keretben avagy a Btk. 87. §-a (2) bekezdésének alkalmazásával, illetőleg e törvényhely (4) bekezdésében foglalt korlátlan enyhítési lehetőség kihasználásával kiszabott büntetés alkalmas-e a Btk. 37. §-ában meghatározott büntetési cél elérésére. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az elkövető a debilitás vagy imbecillitás fokán álló gyengeelméjű, ami viszonylag gyakran fordul elő az élet elleni bűncselekmények elkövetőinél. A Legfelsőbb Bíróság 12. számú Irányelve már iránymutatást adott a csekély fokú debilitás értékelésére. Mivel azt az alapvető erkölcsi követelményt és jogi szabályt, hogy más ember életének kioltása tiltott, általában ezek a személyek is ismerik és képesek ennek megfelelő magatartásra, ezért e körülménynek a büntetés kiszabásánál általában nincs jelentősége. 5 Az 1. pont hivatkozása a jogpolitikai elvekre meghaladott, az enyhítő § alkalmazása pedig a hatályos szabályozás [Btk. 87. § (1) bek.] szerint nem kivételes lehetőség.

BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

4. Ugyancsak viszonylag magas ebben a bűncselekménycsoportban a társadalomba beilleszkedésre nehezebben képes, személyiségzavarban szenvedő, pszichopata bűnelkövetők száma. A pszichopátia önmagában nem betegség, hanem a személyiség tartós, rendellenes állapota, amely az értelmi készséget nem érinti, hanem érzelmi, akarati vagy cselekvőképességi zavart idézhet elő. Mindezek folytán a társadalmi alkalmazkodási képesség hiányossá válhat. A pszichopátiát az egyéb kriminogén tényezőkkel összefüggésben kell vizsgálni annak megállapítása végett, hogy a konkrét viszonyok között megvalósított bűncselekményre ténylegesen milyen hatással volt az elkövető rendellenes személyiségszerkezete. A pszichopátiát a Btk. 24. §-a értelmében akkor kell, illetőleg lehet figyelembe venni, ha a beszámítási képességet kizárta, illetőleg korlátozta. Ez szakkérdés, melynek eldöntéséhez szakértő meghallgatása szükséges. Ezeken az eseteken kívül a pszichopátia a büntetés kiszabásánál általában még enyhítő körülményként sem értékelhető. Ettől eltérő álláspont ellenkeznék az elme-orvostudomány eredményeivel és jogpolitikailag is káros szemléletet tükrözne, mivel a bűnelkövetőknek olyan kategóriájával szemben vezetne indokolatlanul enyhe büntetések kiszabására, ahol erre tényleges alap nincs. 5. Az újszülötteknek a szülés tartama alatt vagy közvetlenül ezt követően az anya által történő megölése esetén a büntetés kiszabásánál az igényel alapos vizsgálatot, hogy az a különleges állapot, amely az újszülött világrahozatalával jár, kihatott-e az elkövető beszámítási képességére. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a szülő nőt milyen ok vezette az újszülött megölésére. A házasságon kívül szülő nő esetében azt is figyelembe kell venni, hogy a társadalmi rosszallás a tudatilag elmaradott környezetben még olyan súllyal nehezedhet az elkövetőre, hogy az motiválhatja a cselekmény elkövetését. Egyebekben azonban nincs társadalmi, erkölcsi és jogi alapja annak, hogy újszülöttek megölése esetén általánossá váljék a törvényi büntetési tétel legkisebb mértékén aluli büntetések kiszabása. Az a körülmény, hogy az elkövetők nem készülnek fel a gyermekszülésre, nem veszik igénybe az általánosan biztosított orvosi kezelést és ellátást, egymagában nem alapozza meg az ölési cselekmény előre kitervelten elkövetettként minősítését. 6. Az életveszélyt okozó testi sértés esetében is csak kivételesen indokolt a törvényi büntetési tétel alatti főbüntetés kiszabása. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az okozott életveszély közvetlen vagy közvetett-e, a sértett halála bekövetkezésének objektív lehetősége közeli avagy távoli-e. Jelentősége van a büntetés kiszabása során annak is, hogy az elkövető az életveszélyes következményt kívánta, avagy abba belenyugodott-e, illetőleg az eredmény tekintetében csak a gondatlansága állapítható-e meg.6 7. Olyan esetekben, amikor az emberölés nem jutott el a befejezettség szakáig, a kísérlet miatti büntetés kiszabása során a Btk. 87. §-ának (2) bekezdésében foglalt enyhítő rendelkezések alkalmazása ugyanúgy kivételes jellegű, mint a befejezett emberölésnél.7 A Btk. 87. §-ának (3) bekezdése szerinti ún. kétfokú enyhítés csak szűk körben érvényesülő lehetőség. Ennek rendszerint az a feltétele, hogy az értékelhető enyhítő körülmények szorosan magához a kísérlethez kapcsolódjanak, mint pl.: a távoli kísérlet esetei; ha az elkövető utólagos tevékenysége járult hozzá ahhoz, hogy a cselekmény nem lett befejezett, az olyan elkövetői közreműködés, amely az önkéntes elállás vagy eredmény-elhárítás ismérveit nem éri el, de ehhez közel áll stb.

6 7

Az enyhítő § alkalmazása a hatályos szabályozás [Btk. 87. § (1) bek.] szerint nem kivételes lehetőség. Az enyhítő § alkalmazása a hatályos szabályozás [Btk. 87. § (1) bek.] szerint nem kivételes lehetőség.

BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

8. Az élet elleni bűncselekmények elbírálása során a gyakrabban előforduló bűnösségi körülmények a következők: Az alanyi jellegű bűnösségi körülmények körében: Az élet elleni bűncselekmények esetében a büntetlen előélet súlya és nyomatéka – éppen a cselekmény jelentős tárgyi súlya folytán – általában csökkentebb, mint egyéb bűncselekményeknél. Ugyanakkor az elkövető büntetett előélete olyan esetekben is, amikor ez a visszaesőkénti [Btk. 137. § 12. (jelenleg 15.) pont] értékelés alapjául nem szolgál – mint a személyi társadalomra veszélyességet fokozó körülmény – nyomatékos súlyosító körülmény lehet. Az elkövető életkorának ennél a bűncselekmény-kategóriánál is jelentősége van, de a fiatal korban elkövetett, kiemelkedően súlyos élet vagy testi épség elleni cselekmény – különösen, ha azt rendkívüli embertelenséggel, gátlástalanul követik el – a fiatalkorúakra vonatkozó külön büntetőjogi rendelkezések keretében a legsúlyosabb szabadságvesztés kiszabását teheti indokolttá. Az élet elleni bűncselekményeket gyakran azok követik el, akik családi konfliktus-helyzeteket súlyos bűncselekmény elkövetésével kívánnak „megoldani”. Ilyen esetben a családos állapot akkor sem enyhítő körülmény, ha egyedül az elkövetőre hárul a gyermekek ellátásának, gondozásának és felnevelésének terhe. Viszont ebben a bűncselekmény-kategóriában jelentős súlyosító körülmény a közeli hozzátartozó sérelmére történő elkövetés. Az alacsony műveltségnek, az iskolázatlanságnak, a primitív személyiségnek nincs különösebb nyomatéka, másfelől viszont az indulat hatása alatt elkövetett cselekményeknél az elkövető magasabb műveltségi foka nem értékelhető nagyobb súllyal az elkövető terhére. Az emberölési cselekmény elbírálásánál a szándék két formájának jelentősége van a büntetés kiszabásánál. A szándékos elkövetésnél enyhítő körülmény, ha az elkövető eshetőleges szándékkal valósította meg a cselekményt; gondatlan elkövetés esetében pedig a gondatlanság kisebb foka. Az elkövetés utáni magatartás körében a sértettnek nyújtott segítség, az önkéntes eredményelhárítás fogalma alá nem eső, de ahhoz közel álló közreműködés vagy az öngyilkossági kísérlet enyhítő körülményként értékelhető, feltéve, hogy ebben az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele miatt érzett komoly megbánása jut kifejezésre. Nyomatékos enyhítő körülmény az indulatos állapot, ha az erős felinduláshoz megkívánt mértéket ugyan nem éri el, de méltányolható okból keletkezett, vagy ha a cselekményt erkölcsileg menthető indítékból követték el. A tárgyi jellegű bűnösségi körülmények körében: A cselekmény kísérleti szakban maradása általában enyhítő körülmény. Jelentősége van azonban annak, hogy a kísérleti cselekmény a halálos eredményt mennyiben közelítette meg és a gyógytartamban – még a maradandó fogyatékosságban is lemérhető – milyen következményekhez vezetett. Jelentősége van annak is, hogy a kísérlet befejezett avagy befejezetlen, illetőleg közeli avagy távoli. Az élet elleni bűncselekményekhez használt eszközök közül azoknak a különös veszélyességű eszközöknek a használata súlyosító, amelyekkel szembeni védekezés lehetősége kizárt vagy korlátozott. Súlyosító körülmény, ha a cselekmény több okból is súlyosabban minősül, életveszélyt okozó testi sértés esetén pedig ha a cselekményt aljas indokból vagy célból követik el, illetőleg ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. Súlyosító körülmény továbbá az is, ha a cselekmény a bűntett alapesetét valósítja ugyan meg, de az elkövetés módja vagy indítóoka folytán közel áll valamely minősített esethez. Nyomatékos súlyosító körülmény, ha a cselekmény a közvéleményt felzaklatta, vagy a

BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

köznyugalom tartós megzavarásához vezetett, illetőleg ha az elkövetés körülményei folytán közfelháborodást váltott ki. A helyi közvélemény felzaklatása is figyelembe jöhet. A jelentős időmúlás és az a körülmény, hogy az elkövető – önhibáján kívül – hosszú ideig állt a büntetőeljárás súlya alatt, ennél a bűncselekmény-kategóriánál is enyhítő körülmény. Ennek súlyát befolyásolhatja az időmúlás alatt tanúsított magatartás. Végül az élet elleni bűncselekmények – akár helyi – elszaporodottsága is súlyosító körülményként értékelhető, kivéve amikor az emberölést erős felindulásban vagy a jogos védelem szükséges mértékének túllépésével követték el. 9. Az élet elleni szándékos bűncselekmények elkövetői általában érdemtelenek a közügyekben részvételre. Minthogy azonban az erős felindulásban elkövetett emberölés társadalomra veszélyessége szorosan az elkövetési magatartáshoz kapcsolódik, ilyen minősítés esetén alapos személyiségvizsgálat, illetőleg a méltányolható ok erkölcsi menthetőségének a foka és jellege alapján kell állást foglalni a közügyektől eltiltás szükségessége kérdésében. 10. Nyereségvágyból elkövetett emberölés büntette esetén – ha a Btk. 62. §-ában foglalt törvényi előfeltételek fennállanak – vagyonelkobzás kiszabásának is helye van.8 V. Ez az irányelv elsősorban az élet elleni szándékos bűncselekményekkel kapcsolatban tartalmaz elvi iránymutatást. A kifejtett elvek azonban megfelelően irányadók a testi épséget és egészséget sértő és veszélyeztető egyéb bűncselekményekre is, az ezek jogi természetéből eredő sajátosságok figyelembe vétele mellett. A sajátosságokra vonatkozóan – a szükségeshez képest a Legfelsőbb Bíróság külön iránymutatást ad. A Legfelsőbb Bíróság 4. számú Irányelve hatályát veszti.

III. számú büntető elvi döntés9 Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért való felelősségről Ha a cselekményt önhibából eredő és a Btk. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti tudatzavart okozó ittas vagy bódult állapotban követik el – s ez a Btk. 25. §-a értelmében az elkövető javára figyelembe nem vehető – a cselekmény annak tárgyi oldalához képest minősülhet szándékos vagy gondatlanságból elkövetett bűncselekményként. 1. A Btk. 75. §-ában foglalt rendelkezés az alkoholisták kényszergyógyítására teremt lehetőséget, ha a bűncselekmény elkövetése az alkoholista életmóddal függ össze. Tapasztalati tény azonban, hogy nemcsak szokásos alkoholisták, hanem esetileg leittasodó egyének is követnek el bűncselekményeket. A Btk. 25. §-a azt a törvényi tilalmat állítja fel, mely szerint a – beszámítási képességet kizáró, illetve azt korlátozó tudatzavarról rendelkező – 24. § nem alkalmazható annak 8 9

A hatályos szabályok szerint a vagyonelkobzás nem mellékbüntetés, hanem intézkedés (Btk. 77/B. §). Az elvi döntés felülvizsgálata nincs napirenden.

BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

javára aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el. (A továbbiak a bódult állapotban elkövetett cselekményre is vonatkoznak.) 2. A Btk. 24. §-ának (1) bekezdése szerint nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában – így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban, vagy személyiségzavarban – követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra hogy a felismerésnek megfelelően cselekedjék. A (2) bekezdés értelmében pedig, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt csupán korlátozza, a büntetését korlátlanul enyhíteni lehet. A Btk. 25. §-ában foglalt tilalom kizárja mind az említett büntetlenséget, mind a büntetés korlátlan enyhítését annak javára, akinek a tudatzavara önhibájából eredő leittasodás következménye. Amikor a törvény ezt a tilalmat felállítja, azt juttatja kifejezésre, hogy az önhibából ittas állapotba kerülő és ebben az állapotban bűncselekmény tényállását megvalósító cselekmény elkövetőjét olyannak kell tekinteni, mint azt, akinek beszámítási képessége van. 3. Az ittas állapot okozta tudatzavar alapvetően eltér a tudatzavar egyéb eseteitől; az önhibából leittasodó tudatzavara olyan ok következménye, melyért az elkövető felelőssé tehető. A saját akarat-elhatározásától, szándékától függ ugyanis, hogy a tűrőképességét meghaladó mérvű alkoholfogyasztással előidézi-e a beszámítási képességet kizáró vagy korlátozó tudatzavar veszélyét, A Btk. 25. §-a alapján való felelősség szükségképpen eltér a bűnösség általános alakjától. Az alanyi oldalnak így a Btk. 25. §-án alapuló felelősségnél is jelentősége van, de csupán az önhibából eredő leittasodás, nem pedig az ittas állapotban elkövetett bűncselekmény konkrét tényállása vonatkozásában. A bíróságnak ennyiben kell az alanyi oldalt vizsgálnia. Azt kell tehát vizsgálnia, hogy a terheltnek tudatzavart előidéző leittasodása önhibából eredt-e. Abban az esetben, ha valaki teljesen önhibáján kívül ittasodott le, a Btk. 24. §-a alkalmazásának helye van. Nem szükséges azonban, hogy az elkövető kizárólagosan csak a saját hibájából kerüljön ittas állapotba, ha egyéb ok is – pl. más személyek ösztönzése – közrehatott: ez az önhiba megállapítását nem zárja ki. 4. A Btk. 25. §-a gyakorlatilag elsősorban a büntetés korlátlan enyhítésének kizártsága körében érvényesül; ugyanakkor a Btk. 24. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása kizártságának is – bár nyilván ritkábban fordul elő – jelentősége van. A bíróságnak fokozott alapossággal kell vizsgálnia, hogy a terhelt az elkövetéskor cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek a felismerésére, illetve a felismerésnek megfelelő cselekvésre képtelen volt-e vagy sem. Erre az eset összes körülményeinek egybevetése alapján lehet következtetni. Egymagában ugyanis a még olyan súlyos fokú ittasság sem szolgálhat alapul a beszámítási képességet kizáró tudatzavar megállapításához. Hasonlóképpen az sem, hogy a terheltnek nem volt oka, indítéka a cselekmény elkövetésére. (Ismeretes, hogy az ítélkezése tapasztalatok szerint a szeszes ital hatása alatt levő, de azért beszámítható állapotú egyének gyakran követnek el kellően nem motivált ölési vagy testi sértési cselekményeket, minden előzmény nélkül verekednek és garázdálkodnak.) Ugyanakkor viszont következtetési alapul szolgálhat – egyebek között – ha az elkövető magatartása még viszonylagosan sem mutatkozott logikusnak, ha nem volt tisztában kijelentései tartalmával, ha – az ittasság egyébként fellépő tünetei mellett – magatartásából hiányzott az értelmi funkció, a reagálás a személyekre és jelenségekre stb. Mindezeket a körülményeket azonban a bíróságnak nem külön-külön, hanem egybevetve, a maguk együttességében kell értékelnie. Ennek során a szükséghez képest orvos szakértőt is meghallgathat (nem mellőzhető ez alkoholos eredetű elmebetegség, a patológiás, vagy az abortív patológiás ittasság fennállásának gyanúja esetén).

BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

5. Felmerül ezek után a kérdés, hogy az ittas állapotban levő személy cselekménye mikor minősül szándékos, illetve gondatlan bűncselekménynek. Amikor a Btk. 25. §-a a 24. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásának tilalmaként jelentkezik, a minősítés kérdése nem okoz nehézséget: a cselekményt attól függetlenül kell – az általános szabályok szerint – minősíteni, hogy az elkövető a felismerési képességében vagy az ennek megfelelő cselekvésben korlátozott volt-e vagy sem. Annál élesebben merül fel a különbségtétel nehézsége akkor, amikor a Btk. 24. §-ának (1) bekezdésében foglalt büntetlenség kizártságának esete forog fenn. A szándékos és a gondatlan bűncselekmény elhatárolásáról azon az alapon, amint az a minősítés körében egyébként történik, ebben az esetben nyilvánvalóan nem lehet szó. Az önhibából ittas állapotba kerülő és bűncselekmény tényállását megvalósító cselekményt elkövető személyt olyannak kell tekinteni, mintha annak beszámítási képessége lenne; következésképpen e törvényi rendelkezés folytán az ittas állapotban való elkövetés a cselekmény minősítésén mit sem változtat, azt nem érinti. Ebből az következik, hogy az önhibából eredő ittas állapotban elkövetett cselekmény szándékos vagy gondatlan bűncselekményként minősülhet. A cselekmény szándékosan elkövetettként való minősítése mellett tehát nem zárható ki – feltéve, hogy a törvény ezt büntetni rendeli – annak gondatlanságból elkövetett bűncselekményként minősítése. A bíróságnak a minősítés körében azt kell vizsgálnia, hogy a bűncselekmény elkövetési körülményeinek elemzése alapján miként lenne az minősítendő az alanyi oldal teljessége esetén. Ezt pedig csak a cselekmény tárgyi oldalának beható vizsgálata alapján lehet elbírálni. A cselekmény tehát nem szükségképpen minősül szándékosan elkövetettként, nyilvánvalóan helytelen lenne a cselekmény gondatlan minősítését – a kétségtelenül erre utaló tárgyi körülmények ellenére – abból az okból mellőzni, mert az elkövető a Btk. 24. §-ának, (1) bekezdése szerint tudatzavart okozó ittas állapotban volt. A bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a cselekmény külső megjelenési alakja és az ezzel kapcsolatos tárgyi körülmények olyanok-e amelyek arra utalnak, illetve amelyekből megnyugtatóan arra lehet következtetni, hogy – amennyiben a cselekmény nem a Btk. 25. §-ában foglalt tilalom folytán kerülne elbírálásra – a cselekményt gondatlanságból követték el. Mindez természetesen csak az adott eset összes körülményei alapján állapítható meg. A bíróságnak tehát nemcsak a leittasodó önhibájának meglétét, de az elkövetett cselekmény tárgyi elemeit is teljes részletességgel és alapossággal kell megállapítania s vizsgálnia. Ha mindebből kétséget kizáróan arra vonható következtetés, hogy a józan állapotban levő elkövető cselekményét gondatlanságból elkövetettként kellene minősíteni: úgy ezt – ittas állapotban elkövetve is – ilyennek kell minősíteni. Amennyiben azonban a törvény szerint a cselekménynek csak a szándékos elkövetése bűncselekmény, úgy – a gondatlanságra utaló tárgyi körülmények esetén – a Btk. 25. §-ában foglalt rendelkezés alkalmazásával is kizárt a büntetőjogi felelősség megállapítása. Rá kell mutatni arra is, hogy a Btk. 15. §-ában foglaltak alkalmazása ittas állapotban elkövetett cselekmény tekintetében – az alanyi oldal sajátossága folytán – ugyancsak eltérően érvényesül. Az eredményhez fűződő következményekért való felelősség vonatkozásában is a bíróságnak ugyanúgy a tárgyi külső ismérveket kell vizsgálnia és alapul vennie. Ugyanez a szemlélet érvényesül a ténybeli tévedésről szóló rendelkezésnek [Btk. 27. § (1) bek.] az ittas állapotban levő javára alkalmazásánál is. 6. A Btk. 25. §-a a 24. § alkalmazását csupán a tudatzavar tekintetében zárja ki. Azok az indokok, amelyek a törvényhozót a hivatkozott rendelkezés megalkotására indították, nyilvánvalóan nem állanak fenn az elmebetegség esetén még akkor sem, ha az mértéktelen alkoholfogyasztásra vezethető vissza. Tehát az ilyen eredetű elmebetegség is feltétlenül kizárja, illetve korlátozza a beszámítási képességet.

BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

Az úgynevezett patológiás (kóros) ittasság különböző formái az elmeműködés olyan időleges jellegű tudatborulással járó zavarai, amelyek minőségileg különböznek a közönséges ittasságtól, és a heveny elmebetegséggel egyenlő állapotnak tekinthetők. Ilyen állapot esetén tehát nem a Btk. 25. §-a, hanem a 24. §-a érvényesül. Ezzel szemben az idült alkoholizmus önmagában nem tekinthető az elmeműködés olyan zavarának, amely a Btk. 25. §-ának érvényesülését kizárná; az idült alkoholista beszámítási képességének korlátozottsága nem feltétlen. Az ilyen elkövető nem mindig szenved elmebetegségben, bár többnyire rendellenes személyiségű. A személyiség fejlődésének zavara (pszichopátia) általában nem zárja ki a beszámítást akkor sem, ha iszákossággal szövődik. Ez az állapot azonban esetleg a személyiség olyan fokú degradációjával járhat, amely már egyenértékű az elmebetegséggel, s ez okból korlátozhatja – esetleg kizárhatja – a beszámítási képességet. A közönséges ittassággal szemben a kóros részegség akkor állapítható meg, ha az alkoholfogyasztó alkohol-tűrőképessége a vele született vagy szerzett károsodásnak, illetve – akár ideiglenes – diszpozíciójának következtében az megváltozott (kvalitatív és kvantitatív intolerancia). A tűrőképesség mennyiségi elváltozását rendszerint az jelzi, hogy viszonylag kis mennyiségű alkoholfogyasztás előzte meg a részegséget. A minőségi elváltozásra különösen az alábbi tünetekből lehet következtetni: a) az érintkezés-felvétel megnehezülése, b) érzékcsalódások fellépése, c) a magatartás énidegensége, d) a cselekménynek a szituációhoz képest inadekvát volta, e) heves, megokolatlan és túlméretezett indulatkitörés, f) terminális alvás, g) teljes vagy részletes emlékezészavar. Egyes tünetek a szokványos részegségnél is előfordulnak, a kóros részegség esetén is ritkán fordul elő valamennyi tünet együttes jelentkezése. 7. A büntetőügyekben adott elmeszakorvosi elemzések nyilvánvalóvá tették, hogy a teljesen kifejlődött patológiás részegség alakzata és a típusos részegség között átmeneti esetek is léteznek. Ezek lényegesen különböznek a típusos részegségtől, ugyanakkor azonban téves lenne az ilyen jellegű állapotot is beszámítást kizáró részegségnek tekinteni. Az átmeneti alakzat jellemző vonásainak feltárása és elhatárolása a részegség egyéb alakzataitól: bonyolult feladat, mert egyes tünetei olyanok, hogy nehezen határolhatók el a közönséges ittasságnál is fellépő jelenségektől. Állásfoglalást igényel mindenekelőtt az a kérdés, hogy az említett átmeneti alakzat minőségileg különbözik-e a patológiás részegségtől, vagy pedig ez utóbbinak egyik fajtája. Az elmeorvos-szakértői vélemények nem egységesek a megjelölés tekintetében („atípusos részegség”, „komplikált részegség” stb.). Ezek közül a szokványos és a patológiás részegség mellett a csökevényes kóros részegség (abortív patológiás részegség) megnevezés mutatkozik a leghelyesebbnek: Valójában ugyanis a teljesen kifejlődött kóros részegségi formáktól elkülönülő olyan részegségről van szó, amelynél nem fejlődtek ki teljesen a kóros részegség jellegzetességei, amely tehát kevesebb tünetet, illetve kevésbé kialakult tüneteket mutat. Az abortív kóros részegségnél a sajátos pszichopatológiai tünetek nem lépnek fel olyan fokú intenzitással, mint a teljesen kialakult kóros részegségnél. Ugyanakkor a típusos részegségtől eltérően a tudat zavart állapota többnyire rohamosan és nagyobb intenzitással áll be, anélkül azonban, hogy – a rendszerint meglevő emlékezészavarok ellenére – az összefüggések, a helyzeti körülmények felismerése, a tájékozódás teljesen eltűnne. Az

BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

említett tünetek sok esetben nagymérvű aránytalanságokat mutathatnak az alkoholfogyasztás mérvével is. Nem elengedhetetlen előfeltétel a csupán csekély mennyiségű alkohol fogyasztása. Az elmeorvos tudomány szerint az abortív patológiás részegség lényegét illetően nem különbözik a teljesen kifejlődött kóros részegségtől, csupán ez utóbbi jellemző tünetei csak csökevényesen alakulnak ki. Általában könnyebb feladatnak mutatkozik a patológiás részegség felismerése, mint az átmeneti csökevényes alakzaté. Téves eredményre vezethet a büntetőjogi elbírálás szempontjából az átmeneti alakzat kóros részegségként való értékelése, mint a típusos részegségtől való határozott megkülönböztetésnek az elmulasztása; ugyanígy a valójában szokványos ittasságnak csökevényes kóros részegségként való értékelése. A kóros részegség nem teljesen kifejlődött alakzata csupán korlátozza az elkövetőt a cselekmény társadalomra veszélyes következményeinek felismerésében, illetve abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. E vonatkozásban a szükséghez képest szakértői véleményt kell beszerezni, amely természetesen nem köti a bíróságot, de annak megfelelő jelentősége van akár a patológiás részegség, akár abortív alakzatának megállapítása szempontjából. Az ide vonatkozó elmeorvos-szakértői véleményt a bíróságnak igen gondosan mérlegelnie kell és amennyiben elfogadja, hogy az elkövető a kóros részegség csökevényes állapotában cselekedett, úgy ez alapul szolgálhat a Btk. 24. §-a (2) bekezdésének az alkalmazására. A büntetés korlátlan enyhítése azonban nem kötelező, a rendelkezés erre csupán lehetőséget nyújt a bíróság számára. Így a kóros részegség átmeneti alakzatának fennállása esetén rendkívül széles büntetési keretek között szabhatja ki a bíróság a büntetési céloknak megfelelő büntetést. Ez összhangban áll azzal, hogy a csökevényes alakzatnak a beszámítási képességet korlátozó hatása is rendkívül eltérő lehet, tehát fokozottan differenciált büntetőjogi elbírálást igényel.

IV. számú büntető elvi döntés a bűnszövetségről10 Bűnszövetség megállapításának akkor is helye van, ha két vagy több személy akár ugyanolyan, akár különböző jellegű bűncselekmények szervezett elkövetésében előzetesen megállapodik, és ennek alapján legalább egy bűncselekményt elkövettek vagy annak elkövetését megkísérelték. 1. A Btk. 137. §-ának 7. pontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint: „bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik”. a) A Btk. a bűnszövetség fogalom-meghatározásánál a bűncselekmények szervezett elkövetését értékeli, vagyis azt az esetet, amikor a közreműködőknek, tehát a bűnszövetség tagjainak a megállapodása több bűncselekmény megvalósítását célozza anélkül, hogy minden egyes bűncselekmény végrehajtásának a részleteit is megszerveznék. A törvény ugyanis azt a súlyosabb minősítést megalapozó magasabb fokú társadalomra veszélyes10

Az elvi döntés felülvizsgálata nincs napirenden.

BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

séget értékeli, hogy az elkövetők nem csupán egy meghatározott bűncselekmény elkövetését valósították vagy kísérelték meg, hanem magát a bűnözést szervezik meg. b) A bűnszövetség létrejöttének nemcsak az a feltétele, hogy a bűncselekménynek alanya akár tettesként, akár részesként két vagy több személy legyen, hanem az is, hogy az elkövetők megállapodása szervezett bűnelkövetésre, vagyis magára a bűnözésre, illetve több bűncselekmény elkövetésére irányuljon, továbbá hogy a megállapodás a cselekmények elkövetését időben megelőzze. 2. A „bűncselekmények” törvényi szóhasználatán több szándékosan elkövetett cselekményt kell érteni. Ehhez képest a bűnszövetség megállapítása nem kizárt az olyan esetben sem, amikor az elkövetők két vagy több cselekmény megvalósítását határozzák el, és kezdik meg vagy fejezik be, de a cselekményeik törvényi egységet alkotnak. Valamely bűncselekmény egyszeri elkövetése viszont – bármilyen szervezetten is történjék a végrehajtása –, ha az elkövetők között az előzetes megállapodás is csak egyre vonatkozott, nem minősíthető bűnszövetségben történt elkövetésnek. 3. A bűncselekmények szervezett elkövetése magában foglalja az azok megvalósítására irányuló előzetes megállapodást. a) A bűnszövetségnek az a törvényi meghatározása, hogy külön fordulatként tartalmazza a szervezett elkövetést és külön az arra irányuló megállapodást, nem jelenti azt, hogy a szervezett elkövetés tartalmilag ne foglalná magában az előzetes megállapodást is. A megállapodás törvényi kiemelése viszont azt is célozza, hogy ha csak egy bűncselekmény megvalósítására vagy annak megkísérlésére került ugyan sor, de ennek elkövetését megelőzte a bűnözésre irányuló megállapodás, úgy ez utóbbi körülményből eredő magasabb fokú társadalomra veszélyesség is értékelhető legyen. Minthogy tehát a Btk. 137. §-a 7. pontjának mindkét fordulata több bűncselekmény elkövetésére vonatkozik, ezért állapítható meg akkor is a bűnszövetség, ha az elkövetők a tervezett bűncselekmények közül csupán egynek a megvalósításáig, illetve annak a kísérletéig jutottak el. Az olyan bűncselekménynél, ahol a törvény az előkészületi magatartást is büntetni rendeli, és ennek a konkrétan megvalósuló formája önmagában – a bűncselekmény elkövetését célzó – közös elkövetésre vonatkozó megállapodás, ott nem bűnszövetségben való elkövetést, hanem előkészületet kell megállapítani. Ez következik abból is, hogy az előkészületnek sohasem minősítő körülménye a bűnszövetség. b) Az előzetes megállapodás – mint a szervezett elkövetés egyik eleme – olyan, a jövőben megvalósítandó bűncselekmények elkövetésére irányuló elhatározást jelent, amely a jogvédte érdekek ellen támadó erők viszonylag magasabb fokú szervezettségét, pl. az elkövetők következetességét, a végrehajtás egyes jelentősebb körülményeiben, módozataiban megnyilvánuló tervszerűséget is felölelheti. Nem zárja ki viszont a bűnszövetség megállapíthatóságát az, ha a megvalósított vagy megkísérelt bűncselekmény vagy bűncselekmények végrehajtásának a módja eltér az előzetes megállapodástól. c) Annak megállapítását, hogy a megállapodás előzetes volt, nem befolyásolja, hogy az a cselekmény elkövetését megelőzően sokkal korábban vagy a véghezvitel megkezdése előtt viszonylag rövidebb idővel történt. Lényeges azonban, hogy ez a megállapodás már eleve a bűnözésre, vagyis több bűncselekmény elkövetésére irányuljon. 4. A megállapodás formáját illetően a törvény nem tartalmaz, de nem is tartalmazhat taxatív felsorolást. A konkrét eseteket tekintve a leggyakoribb a szóbeli (vagyis a kifejezett) megállapodás. De megállapodás a hallgatólagos, a félreérthetetlenül a bűnözésre irányuló akarategység is. Ilyen megállapodásra általában az olyan cselekményeknél lehet következtetni, ahol az elkövetők ismétlődően, az azonos vagy a hasonló alkalmat keresték, vagy használták fel a bűncselekmények megvalósításához. Amikor tehát az elkövetők ráutaló

BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

magatartásából egyértelműen ismerhető fel a bűnözésre irányuló következetesség, tervszerűség és akarategyezőség, akkor valósul meg a hallgatólagos megállapodás. 5. A bűnszövetségben való elkövetés megállapítása esetén is alkalmazni kell a Btk.nak a tettességre és a részességre vonatkozó rendelkezéseit. A bűnszövetség keretében tanúsított elkövetői magatartás tehát minősíthető tettesi, társtettesi, felbujtói vagy bűnsegédi tevékenységnek. a) A bűnszövetségben elkövetett bűncselekmény tettese csak az lehet, aki a bűnszövetség létezését is ismerve, egészben vagy részben megvalósítja a konkrét bűncselekménynek a törvényben meghatározott tényállását. Az a körülmény, hogy a tettesek egymás tevékenységéről tudva, közösen követnek el bűncselekményeket [vagyis a Btk. 20. §-ának (2) bekezdése szerint megvalósított társtettesség], nem azonos a bűncselekmények szervezett elkövetésével. A társtettesség megállapításához elegendő egyetlen cselekményre vonatkozó, esetleg nem is előzetes megállapodás, a bűnszövetségnél viszont a megállapodás mindig előzetes, mindig több azonos vagy különböző bűncselekmény elkövetésére irányul, és az elkövető tudata mindig átfogja, hogy magatartása szervezett bűnözésben való részvétel. A törvény a társtettesi minőségben megvalósított bűncselekmények társadalomra veszélyességét általában nem értékeli nagyobb – a minősítésre is kiható – súllyal. A bűnszövetségben történt elkövetést azonban – mint amely a bűnözés szervezettsége folytán a társadalomra kiemelkedő módon veszélyes – a törvény súlyosabb büntetéssel fenyegetett minősítő körülményként értékeli. A bűnszövetség nagyobb fokú társadalomra veszélyességét kifejező törvényi értékelés magában foglalja a bűnszövetség tagjainak magasabb fokú személyi veszélyességét is. Mindebből következik egyrészt az, hogy a bűnszövetség szerinti minősítés keretében az elkövetők társtettesi kapcsolata is megállapítható, másrészt az, hogy ahol a bűnszövetséget a törvény nem értékeli minősítő körülményként, ott a bűnözés szervezettségében megnyilvánuló fokozott társadalomra veszélyességét súlyosítóként kell figyelembe venni. b) A pszichikai bűnsegéd – a felbujtóhoz hasonlóan – a bűncselekmény véghezvitelé ben közvetlenül nem vesz részt; a tettes vagy a fizikai bűnsegéd akarat-elhatározására gyakorol pszichikai befolyást, illetve erősíti, szilárdítja azoknak az elkövetésre irányuló szándékát. A pszichikai bűnsegéd ösztönző, szándékerősítő magatartása is csak akkor valósítja meg valamely bűncselekménynek a bűnszövetség szerint minősülő alakját, ha az a szervezettség, az előzetes megállapodás alapján kapcsolódik a bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetéséhez. Abból a célból, hogy az egyes elkövetők magatartásának súlya megfelelően értékelhető legyen, szükséges annak az ítéleti megállapítása is, hogy a bűnszövetség tagjai az általuk megvalósított bűncselekményeket tettesi, társtettesi, felbujtói vagy bűnsegédi minőségben követték-e el. 6. A bűnszövetségnek a Btk. 137. §-ának 7. pontjában meghatározott fogalma nem korlátozódik sem valamely adott bűncselekmény körére, sem az azonos jogtárgy szerint csoportosított egyes bűncselekményi kategóriákra, hanem „bűncselekmények”-ről szól. Ha tehát a bűncselekmények szervezett elkövetése, illetve az arra vonatkozó megállapodás több bűncselekményi kategóriához tartozó cselekményt (pl. lopást és sikkasztást) ölel fel, az szintén megalapozza a bűnszövetségben való elkövetés megállapítását. De megállapítható a bűnszövetség akkor is, ha bűnözésre irányuló megállapodás alapján elkövetett bűntettek közül csupán egy olyan bűncselekmény van, amelynél a bűnszövetséget a törvény mint minősülő körülményt szabályozza.