Úton Európa felé

Prieger Adrienn Dóra ÚTON EURÓPA FELÉ A TÖRÖK IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI SZERVEZET VÁLTOZÁSAI AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT VONZÁSÁBAN

Prieger Adrienn Dóra

ÚTON EURÓPA FELÉ A TÖRÖK IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI SZERVEZET VÁLTOZÁSAI AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT VONZÁSÁBAN

© Dr. Prieger Adrienn Dóra PhD, 2019 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2019 Készítette: Dr. Prieger Adrienn Dóra PhD, KRE ÁJK, EU Jogi és Nemzetközi Magánjogi Tanszék, egyetemi adjunktus

A kézirat lezárva: 2018. december 20.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978-963-258-447 8 Budapest, 2019 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Édesapám, Prieger István emlékének

7

Köszönetnyilvánítás Megírták a próféták: Mindnyájan Isten tanítványai lesznek. Mindenki, aki hallgat az Atyára és tanul tőle, hozzám jön.

(Jn. 6,45.)

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskolában 2018-ban benyújtott és megvédett disszertációmat formáltam könyvvé. A könyv éveken át tartó kutatás eredménye. Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani témavezetőmnek, Dr. habil Osztovits Andrásnak a dolgozat megírásában nyújtott szakmai segítségért és támogatásért, továbbá értékes javaslataiét, melyek nélkül a könyvem alapját jelentő disszertáció nem születhetett volna meg.

Köszönettel tartozom a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karon Dékán Úrnak, Prof. habil. Dr. Miskolczi Bodnár Péternek, aki forrásokkal, javaslatokkal és tanácsokkal is támogatta e könyv megszületését. Köszönettel tartozom Dr. habil. Homicskó Árpád Olivér nemzetközi és tudományos dékánhelyettes úrnak is, aki Dékán Úrral együtt támogatást nyújtott számomra e könyv megszületéséhez. Köszönöm a fáradhatatlan segítséget a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékáni hivatalvezetőjének, Mundloch Istvánnak.

Köszönöm Prof. Dr. Hamza Gábor akadémikusnak a kutatásomhoz nyújtott segítségét, az általa rendelkezésemre bocsátott forrásokat. Köszönöm a könyv alapját képező disszertációhoz fűzött opponensi előbírálatokat Dr. Szalai Péternek és Dr. Erdős Istvánnak. Köszönöm Dr. Pribula Lászlónak és Dr. Metzinger Péternek, hogy a könyv alapját képező disszertációhoz fűzött opponensi bírálatukkal segítették munkámat. Bírálatuk tanulságait levonva, megállapításaikat beépítettem a könyvbe. Köszönöm a disszertáció műhelyvitáján a dolgozathoz fűzött szakmai észrevételeket és segítő szándékú kritikát Dr. Törő Csabának, Dr. Paár Ádámnak, Dr. Klemm Dávidnak, Dr. Pomeisl Andrásnak. Tanácsaikat, javaslataikat megfogadtam, beépítettem a könyvbe. Köszönöm Dr Mátyás Imrének, hogy kutatásom első szakaszában a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolában támogatott és pozitív irányt adott kutatásaimhoz.

Köszönöm Dr. Frank Ádámnak, a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezetőjének, hogy vállalkozott jelen könyv kiadására.

Köszönöm Fakir Sakili korábbi magyarországi török nagykövetnek az általa rendelkezésemre bocsátott forrásokat.

Köszönöm török nyelvtanáraimnak, Gulyás Eszternek és Atik Ismail Alptekinnek a török nyelv megismerésében nyújtott segítségüket, mely által megismerhettem és megérthettem a török fél nézőpontját.

Végül, de nem utolsósorban köszönöm családom támogatását, hogy végig mellettem álltak életemnek ezen az útján.

9

Előszó A török igazságszolgáltatási rendszer a magyar jogtudományban kevéssé ismert és kutatott terület. Az 1920-as évek óta nem készült Magyarországon áttekintés és elemzés a török igazságszolgáltatás rendszeréről, márpedig az 1920-as évektől igencsak messze jutott a török igazságszolgáltatás szervezete, miként a török társadalom is. A török csatlakozás európai jelentősége és az igazságszolgáltatás helyzetének az európai integrációban betöltött, kiemelt szerepe miatt különösen alkalmas aktuális és a magyar jogtudomány számára is releváns következtetések levonására.

Törökország geopolitikai súlya egyre növekszik.

Aktuális témák tudományos feldolgozásánál mindig az a legjelentősebb kihívás, hogy a kutatás tárgyát alakító folyamatok állandó mozgásban vannak. Erre tekintettel az ilyen témák tudományos feldolgozásnál mindig fontos a vizsgált témakört elhelyezni (kül)politikai-történeti kontextusába, feltárni az érintett felek összeütköző megközelítéseit, rögzíteni a tényeket, és ennek alapján értékelni a jelen helyzetet, megpróbálva felvázolni a lehetséges jövőbeli folyamatokat. Könyvemben mindezekre törekedtem.

Tekintettel arra, hogy a török jogrendszerről általában hiányos vagy téves információk vannak a köztudatban, szükségesnek tartottam, hogy a török jog- és igazságszolgáltatási rendszer fejlődéséről egy átfogóbb – történeti – perspektívát is adjak. Éppen ezért a téma tágabb kontextusának interdiszciplináris körülírására törekedtem.

Véleményem szerint a jog nemcsak szabályok összessége, hanem a jogi elvek szerepe is igen fontos; ezek értelmezése pedig mélyen az adott jogközösség történelmileg meghatározott kultúrájában gyökerezik. Számos esetben az eltérő értelmezés csak a történeti-kulturális háttér ismeretében értelmezhető, és a szövegszerűen egyező szabályoknak más-más kulturális környezetben más jelentést tulajdonítanak. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Törökország uniós csatlakozásának kérdése török oldalról is viták tárgya. E viták pedig nem érthetők meg a török történelem azon vonásának ismerete hiányában, hogy egyes vonatkozásai Európához kötik (bizánci örökség, európai érdeklődés, atatürki modernizáció), míg más vonások inkább eltávolítják Európától (iszlám, belső-ázsiai türk örökség). A csatlakozási folyamatban az egyes lépéseket éppen ez a feszültség magyaráz: az AKP politikájában egyszerre van jelen az iszlám tisztelete és az európai orientáció.

Mustafa Kemal Atatürk reformjait, amelynek eredményeként jelenleg is döntően nem vallási, hanem az európai sztenderdeknek is megfelelő, ahhoz közelítő elveken alapul a török igazságszolgáltatás, rendkívül fontosnak tartottam bemutatni.

Egy modern, holisztikus megközelítés számára a jog nem szakítható ki a történeti-társadalmi-politikai kontextusából; különösen igaz ez, ha jog-összehasonlításról van szó, ahol a jog csak a mögötte lévő jogi kultúra alapján érthető meg.

10

Előszó

Ami a török igazságszolgáltatás evolúcióját illeti, a tágabb kontextus bemutatását a szűkebb értelemben vett dogmatikai elemzéssel szemben azért részesítettem előnyben, mert a jog-összehasonlító módszer egyik alaptétele, hogy a jogintézmények morfológia azonossága – az eltérő kulturális kontextusra tekintettel – merőben más jelenségeket takarhat mind funkcionalitásában, mind gyakorlati megvalósulásában. Ez a lényeges szempont az egy jogcsaládba tartozó nemzeti jogok esetén, mint amilyen például a magyar és az osztrák jog, talán nem annyira szembetűnőek, de mindjárt kiemelt jelentőségre tesznek szert olyan eltérő kulturális beágyazottságú jogrendszerek esetében, mint például a magyar és a török jog. A kemalizmus alapelveinek például éppen olyan nagy jelentősége van a török jog megértése és alkalmazása szempontjából, mint a jogelméletnek a mai magyar jogban; ez a diszciplína ugyanis a török jogi oktatásban az alapozó tantárgyak egyike napjainkban is, és maga a török Alkotmány is a török jog forrásaként jelöli meg. Hasonló fontossággal bír az iszlám jogfelfogás – és nem magának az iszlámvallásnak – részletesebb ismertetése, hiszen ebből érthető meg, hogy az iszlám szemlélet eredendően nem ismeri el a jogi szabályok és a vallási követelmények éles elválasztását, ebből is adódik a török jog sajátos kettőssége, hiszen a kemalizmus szekuláris jog- és államfelfogása ütközik a hagyományos iszlám megközelítéssel. A török történeti és kulturális háttér bemutatása azért is lényeges, mert részben erre vezethető vissza a nyugati fél azon gyanakvása, hogy a török jogharmonizáció csak a nyugati intézmények formai átvételét jelenti, és azok a gyakorlatban nem a jogállami követelményeknek megfelelően működnek. Ez magyarázza, hogy az európai fél számos olyan török megoldás meglétét kifogásolja, amelyekkel kapcsolatban az EU tagállamai vonatkozásában nem emel kifogást. Azt természetesen fel lehet vetni, hogy ez a nyugati megközelítés mennyiben indokolt, és a könyv szorítkozhatott volna pusztán a török jog és az uniós követelmények formai megfelelőségének dogmatikai vizsgálatára, ebben az esetben azonban érthetetlenné vált volna az EU és Törökország közötti viták nagy része. Szintén a történeti-kulturális háttér magyarázza meg azt, hogy a folyamatos viták és frusztráció ellenére miért ragaszkodik Törökország 60 év elteltével is az európai integrációhoz.

Felhívnám a figyelmet arra, hogy az Európai Unión belül éppen most zajlik egy vita a nemzeti szuverenitás és az uniós alapértékek viszonyáról, különös tekintettel az alkotmányos identitás védelmére. Ennek kapcsán csak utalnék arra, hogy a vita nem pusztán politikai jellegű, annak az elsődleges uniós jogban rejlik a gyökere. Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke rögzíti az Unió alapértékeit, a 4. cikk (2) bekezdése ugyanakkor kimondja, hogy az Unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, továbbá, hogy a nemzeti biztonság kizárólagos tagállami hatáskör marad, míg a 4. cikk (3) bekezdése rögzíti a lojális együttműködés elvét.

A jelenleg folyó viták tétje, hogy milyen körben és tartalommal határozzák meg az uniós alapértékek körét, és hogy ezek hogyan egyeztethetők össze a tagállamok

Előszó

11

elsődleges jogban védett nemzeti identitásának tiszteletben tartásával, illetve a tagállamok egyetlen kizárólagos hatáskörét képező nemzeti biztonság védelmével. E vita kimenetelétől is függ, hogy Törökország, amely megalakulása óta küzd a kurd szeparatizmussal és az egységes török nemzet megteremtésével, vállalhatónak tartja-e az alkotmányos rendjének és nemzeti biztonságának lényegét képező „abszolút, totális népszuverenitás” elvére tekintettel az uniós jogból rá háruló kötelezettségeket.

A téma véleményem szerint rendkívül aktuális a magyar tudományosság szempontjából. Törökország – miként az Erdoğan elnök 2018. október 8–9. közötti hivatalos látogatásából is kitűnt – Magyarország kiemelten fontos partnere, úgy is, mint NATO-szövetséges, úgy is, mint a migrációs válság kulcsfontosságú szereplője.

Mindezek mellett arról sem feledkezhetünk el, hogy Törökország a neooszmán külpolitika jegyében folyamatosan erősíti pozícióit a Balkánon, amely Magyarország számára is stratégiai fontosságú terület. Éppen ezért Magyarország számára sem lehet mellékes kérdés, miként alakul Törökország és az Európai Unió viszonya. Ezt jól mutatja, hogy a V4-országok is elkötelezték magukat a nyugat-balkáni országok Európai Unióhoz való csatlakozásában. A török igazságszolgáltatás reformjának vizsgálata azért is fontos hazánk számára, mert az uniós szervek kritikája nem mindig világos és következetes kritériumokon alapul.

A török igazságszolgáltatás mindenképpen nagy utat tett meg az uniós csatlakozási folyamat során. Törökország igazságszolgáltatási rendszerét nagymértékben harmonizálta az uniós országokéval. Ezek a reformok jelentős erőfeszítések voltak, és cáfolják azt a képet, miszerint a török politika az EU-tagságot másodrendű kérdésnek tartja.

Nagyon fontosnak tartottam vizsgálni nemcsak az Európai Unió, hanem Törökország nézőpontját is az integrációs folyamatot illetően. Hiszem, hogy az EU-nak szüksége van Törökországra, mely fordítva is igaz.

13

Tartalom Köszönetnyilvánítás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7

Előszó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9

Tartalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

13

Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

19 1. A kutatási téma meghatározása és aktualitása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 2. Az alkalmazott kutatási módszer. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 3. Szerkezeti felépítés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

I. Törökország jog- és igazságszolgáltatási rendszerének kialakulása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

27

II. A török–EU csatlakozás folyamata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

64

1. A mai Törökország létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 2. Törökország a modernizálódás útján. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 2.1. Atatürk reformjai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 2.2. A kemalizmus alapelvei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 2.3. Atatürk és Európa. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 3. A török jogrendszer alapvonásai Atatürk reformjáig. . . . . . . . . . . . . . . 44 3.1. Az iszlám alapvonásai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 3.2. A saría mibenléte és forrásai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 3.3. Az oszmán bírósági szervezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 3.3.1. A hagyományos oszmán bírósági szervezet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

50 3.3.2. Az oszmán bírósági szervezet reformja. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

51 4. A bírósági szervezetrendszer fejlődése a Török Köztársaságban. . . . . . 56 4.1. A bírósági szervezetrendszer fejlődése a függetlenségi háború időszakában. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 4.2. A bírósági szervezetrendszer fejlődése az 1924. évi Alkotmány időszakában. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 4.3. A bírósági szervezetrendszer fejlődése az 1961. évi Alkotmány időszakában. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 4.4. A bírósági szervezetrendszer az 1982. évi Alkotmány elfogadását követően. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 1. Törökország európai integrációjának története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 1.1. A kezdetektől a tagjelöltségre jogosultság elismeréséig (1959–1997). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64

14

Tartalom

1.2. Az előcsatlakozás időszaka (1998–2004) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 1.3. A csatlakozási tárgyalások (2005–2016) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 2. A bírósági szervezetrendszer fejlesztése az uniós csatlakozásra figyelemmel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 2.1. Az előcsatlakozás első időszaka (1998–2001). . . . . . . . . . . . . . . . . 74 2.2. Az előcsatlakozás második időszaka (2002–2005). . . . . . . . . . . . . 75 2.3. A csatlakozási reformok első időszaka (2006–2009) . . . . . . . . . . . 80 2.4. A csatlakozási reformok második időszaka (2010–2014) . . . . . . . . 80 2.5. A Török Igazságügyi Minisztérium 2015-ös igazságügyi reformcsomagja. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 3. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament álláspontjai a török igazságszolgáltatás terén elért reformokról . . . . . . . . . . . . . . . . 88 3.1. A török igazságszolgáltatás helyzete a jogállamiság szempontjából 89 3.1.1. Különbíróságok problémája. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 3.1.1.1. Állambiztonsági bíróságok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 3.1.1.2. A katonai bíróságok hatásköre és szerepe.. . . . . . . . . . . . . . . . .

91 3.1.1.3. Fiatalkorúak igazságszolgáltatási helyzete. . . . . . . . . . . . . . . . .

93 3.1.1.4. Az Alkotmánybíróság szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

95 3.1.2. Fellebbviteli bíróságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

98 3.1.3. Reformstratégia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 3.1.4. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Alapokmányának ratifikálása. 103 3.2. Az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága . . . . . . . . . 103 3.2.1. A hatalmi ágak elválasztása és a bíróságok központi igazgatása. . . . 103 3.2.2. A bírák kinevezése és előmenetele. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 3.2.3. A bírák érdekképviselete. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 3.2.4. Külső beavatkozás és az igazságszolgáltatás pártatlansága. . . . . . . . 120 3.3. Az igazságszolgáltatás hatékonysága és színvonala. . . . . . . . . . . . 123 3.3.1. Személyi és tárgyi feltételek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 3.3.2. Az ítélkezés időszerűsége. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 3.3.3. A bírák és ügyészek képzése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 3.3.4. A joggyakorlat egysége és színvonala. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 3.4. A jelentésekből és állásfoglalásokból levonható általános következtetések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139

III. Törökország igazságszolgáltatási rendszere napjainkban. . . . . . 140

1. A török bírósági rendszer általános vonásai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 2. A török bírósági szervezetrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 2.1. Rendes bírósági szervezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 2.1.1. Elsőfokú rendes bíróságok és ügyészségek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 2.1.2. Fellebbviteli bíróságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 2.1.3. Semmítőszék. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 2.2. A közigazgatási bírósági szervezet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154

Tartalom

15

155 156 157 2.3. Hatásköri Bíróság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159 2.4. Alkotmánybíróság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 3. A bíróságok igazgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 3.1. Központi igazgatás: a Bírák és Ügyészek Tanácsa. . . . . . . . . . . . . 161 3.2. Területi és helyi igazgatás: az igazságügyi bizottságok. . . . . . . . . 163 3.3. Költségvetés és pénzügyi igazgatás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 4. Bírói hivatásrend. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 5. Választottbíráskodás Törökországban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 2.2.1. Elsőfokú közigazgatási bíróságok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.2. Fellebbviteli bíróságok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.3. Államtanács. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV. A török igazságszolgáltatás aktuális kihívásai. . . . . . . . . . . . . . 171

1. A török csatlakozás stratégiai előnyei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171 2. Törökország csatlakozásának problémái és a koppenhágai kritériumok. 176 2.1. A z emberi jogok és a működő jogállam – az igazságszolgáltatás helyzete. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 2.1.1. A puccskísérlet hatása az igazságszolgáltatás helyzetére. . . . . . . . . . 178 2.1.1.1. A puccskísérlet igazságszolgáltatás helyzetére gyakorolt hatásának nyugati megítélése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1.1.2. A török szempontok az igazságszolgáltatási problémák kapcsán: a demokratikus államrend stabilitása, a terrorizmus elleni harc.

2.1.1.3. A törökországi igazságszolgáltatási fejlemények hatása a csatlakozási folyamat kilátásainak megítélésére . . . . . . . . . .

2.1.2. A török alkotmányreform hatása az igazságszolgáltatási rendszerre.

2.1.2.1. Az Alkotmánymódosítás igazságszolgáltatást érintő főbb rendelkezései. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1.2.2. Az alkotmánymódosítás politikai háttere. . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1.2.3. A Velencei Bizottság álláspontja az alkotmánymódosítás igazságszolgáltatást érintő főbb rendelkezéseiről. . . . . . . . . . .

2.1.2.4. Török álláspont az alkotmánymódosítás igazságszolgáltatásra gyakorolt hatásáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1.3. Az igazságszolgáltatással kapcsolatos uniós követelmények. . . . . . .

2.1.4. Az igazságszolgáltatási alapelvek érvényesülése Törökországban. . .

178 183 184 186 186 187 190

191 193 202 2.2. Az Unió befogadóképessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208 3. Az EU-hoz való csatlakozás Törökország szemszögéből. . . . . . . . . . . . 209 3.1. A török kormánypárt viszonya az európai integrációhoz. . . . . . . . 209 3.2. A koppenhágai kritériumok teljesítése török nézőpontból . . . . . . . 214 3.3. Törökország új európai uniós stratégiája. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216

16

Tartalom

V. Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 1. A török igazságszolgáltatás helyzete az európai integráció összefüggésrendszerében. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220 2. A török igazságszolgáltatási szervezetre vonatkozó uniós követelmények 220 3. A török igazságszolgáltatás helyzetének értékelése az uniós követelmények alapján. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222 3.1. A török igazságszolgáltatási szervezet adottságai. . . . . . . . . . . . . . 224 3.2. A török igazságszolgáltatás függetlenségének problematikája. . . . 226 4. Az integrációs folyamat lehetséges jövőbeli irányai. . . . . . . . . . . . . . . . 229

Összefoglaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231 Summary. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 Özet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235 Felhasznált irodalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237

Monográfiák, tanulmánykötetek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237 Tanulmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238 Hivatalos uniós dokumentumok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242 Éves jelentések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242 Európai parlamenti állásfoglalások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243 Az European Network of Councils for the Judiciary (Európai Igazságszolgáltatási Tanácsok Hálózata) dokumentumai . . . 244 Egyéb uniós dokumentumok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244 Európa tanácsi dokumentumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 Velencei Bizottság dokumentumai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 Hivatalos török dokumentumok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 Internetes források. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246

„Az a nemzet, amelynek igazságszolgáltatása nem független, nem fogadható el államként.”

(Mustafa K emal Atatürk)1

1 The Judicial System of Turkey and Orgainisation of Ministery of Justice; http://www.uhdigm.adalet.gov.tr/ THE_JUDICIAL_SYSTEM_OF_TURKEY_AND_ORGANISATION_OF_THE_MINISTRY_OF_JUSTICE. pdf (2017. 09. 27.).

19

Bevezetés 1. A kutatási téma meghatározása és aktualitása Napjainkban kimagasló nemzetközi figyelem kíséri Törökországot, hiszen központi szerepet játszik az európai bevándorlási probléma kezelésében, és jelentős haderővel rendelkező NATO-tagállamként a közel-keleti konfliktusnak is kulcsszereplője. Törökország katonai jelentőségét mutatja, hogy Erdoğan elnök 2018. október eleji magyarországi látogatásán Magyarország és Törökország – egyebek mellett – egy jövőbeli hadiipari együttműködésben állapodtak meg.2 A Közel-Kelet geopolitikai jelentősége kimagasló, hiszen a világ kereskedelmi és katonai szempontból kulcsfontosságú kilenc nagy tengerszorosa közül öt (Boszporusz, Dardanellák, Szuezi-csatorna, Ádeni-szoros, Hormuzi-szoros) ebben a térségben található, éppen ezért az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának kialakítása során geopolitikai és geostratégiai kérdés is a Közel-Kelet és az Európai Unió kapcsolata; Törökország hídszerepe miatt ebből a szempontból is kulcsfontosságú szereplőnek tekintendő. A Szíriában történő katonai szerepvállalás, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem ugyanakkor jelentős hatást gyakorolt Törökország bel- és külpolitikájára, igazságszolgáltatási rendszerének az uniós csatlakozásra tekintettel előirányzott reformjára.

Láthatjuk, hogy a téma rendkívül aktuális, Törökország kapcsolata EU-hoz állandóan napirenden van, és véleményem szerint ott is kell legyen, mivel meghatározó szereplő Európa jövőjét illetően. A 2016-os török puccskísérlet óta Törökország kapcsán legélesebben az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdése vetett fel aggályokat az EU-ban, ezért jelen könyvben az igazságszolgáltatás kérdéskörével kívánok részletesebben foglalkozni.

Jelen kutatómunka alapvető célja, hogy választ találjon arra a kérdésre: Törökország igazságszolgáltatási rendszere megfelel-e az EU sztenderdjeinek a csatlakozás szempontjából. Továbbá fontos célja volt e sztenderdek felkutatása is, hiszen bár sokat hallhatunk erről a témáról, mégis az EU Törökországgal szembeni konkrét követelményeinek bemutatásával nem találkozunk. Választ keresek arra is, hogy Törökország kiemelkedő fontossága ellenére miért nem került sor azóta sem az Európai Unióhoz való csatlakozására, valamint, hogy ez az igazságszolgáltatás EUsztenderdektől való elmaradásnak tudható-e be, vagy sem.

2 Orbán Viktor sajtónyilatkozata Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel történt tárgyalását követően, [online], 2018. október 8. Forrás: Kormány.hu http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/beszedek-publikaciokinterjuk/orban-viktor-sajtonyilatkozata-recep-tayyip-erdo-an-torok-elnokkel-tortent-targyalasat-kovetoen [2018. 12. 20.]

20

Bevezetés

A kutatás során kiemelt hangsúlyt fektettem arra, hogy a kérdést ne csak az Európai Unió szemszögéből, hanem Törökország álláspontjának ismeretében is vizsgálódás alá vegyem. Fontosnak tartom ugyanis, hogy a csatlakozással kapcsolatban – a legtöbbször kizárólag az Európai Unió nézőpontját tükröző információkon túl – Törökország meglátásait is vizsgálódási körünkbe vonjuk, mivel az Európai Unió és Törökország között fennálló, rendkívül fontos kapcsolat csak abban az esetben szemlélhető megfelelően, és csak akkor vezethet el egy valódi integrációs együttműködéshez, ha a kérdéskört – a megfelelő információk birtokában – mindkét fél oldaláról alaposan megvizsgáljuk.

Mivel rendkívül komplex kérdés Törökország EU-hoz történő csatlakozása és sztenderdjeinek való megfelelése, ezért jelen könyvben – bár kutatásaim tágabb körre terjedtek ki3 – nem kerül sor minden vitatott szegmens (a vitatott Európa-fogalom, vallási-identitási problémák, kisebbségek, nők jogai, emberi jogi problémák, menekültpolitika) vizsgálatára. A könyvem elsődlegesen az igazságszolgáltatás szempontjából vizsgálja a csatlakozási tárgyalások elhúzódását, és keresi a választ arra, hogy ennek tudható-e be az, hogy nem került sor annak érdemi lezárására vagy sem; a szoros összefüggés okán azonban egyes emberi jogi kérdésekre is ki kell térnem.

A kutatómunkám alapvető hipotézise az volt, hogy Törökország az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalások óta az igazságszolgáltatási rendszerét illetően az EU3 Dr. Prieger Adrienn: Törökország Európai Uniós csatlakozásának lehetősége gazdasági szempontok alapján In: Szabó Miklós (szerk.): Studia Iurisprudentiae Doctorandorum Miskolciensium – Miskolci Doktoranduszok jogtudományi tanulmányai 17., Miskolc: Gazdász Elasztik Kft., 2015. 347–371.; Dr. Prieger Adrienn: Economic Development in Turkey, European Integration Studies, 2015, 60–71.; Dr. Prieger Adrienn: Törökország az EU határán? International Relations Quarterly, Vol. 6. No.3., 1–10.; Dr. Prieger Adrienn: Security policy in Turkey and the migration problem in Europe, Cultural Relations Quarterly Review, Regional Security in the Middle East, Volume 2, Issue 4, Autumn 2015, 17–34.; Dr. Prieger Adrienn: A Gülen-mozgalom jogi és gazdasági hatásai Törökországra, In: Szabó Miklós (szerk.): Doktoranduszok fóruma: Miskolc, 2015. november 19.

Az Állam- és Jogtudományi Kar Szekciókiadványa, Miskolc: Miskolci Egyetem, 2016. 269–275.; Dr. Prieger Adrienn – Lőrincz András: A szíriai menekültek társadalmi és jogi hatásai Délkelet-Anatóliára In: Berghauer Sándor (szerk.): Társadalomföldrajzi kihívások és adekvát válaszlehetőségek a XXI. század Kelet-Közép-Európájában: Nemzetközi Földrajzi Konferencia, Beregszász: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 2016, 150–158.; Dr. Prieger Adrienn: Törökország Európai Unióhoz csatlakozásának jogi kihívásai, Európai Jog, 2016. március 5–12.; Dr. Prieger Adrienn: The Migrant Crisis Effects on the Relation between Turkey and the EU, European Integration Studies, Volume 12, Number 1, 64–71.; Dr. Prieger Adrienn: Security&sovereignty in the 21st century: How the migration crisis determines the relation between Turkey and the EU? In: Lőrincz, András (ed.): Security and Sovereignty in the 21st century: conference proceedings, Budapest: Institute for Cultural Relations Policy (ICRP), 2017, 163–175.; Dr. Prieger Adrienn – Vohra, Asham: Freedom of Press in Turkey, ICRP Human Rights Issues Series, 2017, 38–51.; Dr. Prieger Adrienn – Dr. Paár Ádám: A menekültválság hatásai Törökország és EU kapcsolatára, Európai Jog, 2017. szeptember: 31–41.; Dr. Prieger Adrienn: The idea of the Christian Europe and the accession of Turkey to the EU Cultural Relations Quarterly Review, Vol. 4.

Issue 1–2, Winter/Spring 2017, 19–28.; Dr. Prieger Adrienn: The change in the role of military in Turkey and its judiciary, Cultural Relations Quarterly Review, Vol. 4. Issue 3–4, 27–35.; Dr. Prieger Adrienn – Vohra, Asham: Woman’s rights in Turkey – A simple solution to a complex issue? In: Lőrincz András – Kuke, Lisa Maria (eds.): Human Rights Issues Series, 2018, Woman’s labour rights and employment perspectives in Europe, 31–37.; Dr. Prieger Adrienn: A „Keresztény Európa” gondolata az akadálya Törökország EU-csatlakozásának? – „Európának ... lélekre is szüksége van.” Glossa Iuridica, IV. évf. (2017) 3–4. sz., 149–165. (2018); Dr. Prieger Adrienn: Halhatatlan Atatürk, Valóság, 2018/3. 67–73.; Dr. Prieger Adrienn – Dr. Pomeisl András József: A török igazságszolgáltatás aktuális helyzete az igazságszolgáltatási reform, az alkotmánymódosítás és a bírósági függetlenség alapelvei tükrében, Valóság, 2018/4. 40–43.; Dr. Prieger Adrienn – Dr. Paár Ádám: Atatürk, az Európai Unió előfutára, Európai Jog, 2018. március, 32–39.