Büntető eljárásjog - Negyedik, aktualizált kiadás (részlet)

BELOVICS ERVIN, TÓTH MIHÁLY

Büntető eljárásjog

Negyedik, aktualizált kiadás

BELOVICS ERVIN, TÓTH MIHÁLY

Büntető eljárásjog Negyedik, aktualizált kiadás

Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Dr. Belovics Ervin, 2019 © Dr. Tóth Mihály, 2019 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2019 Szerzők: A 10.4–10.5. és a 11–16. részt BELOVICS ERVIN, az 1–9., 10.1–10.3. és 17. részt TÓTH MIHÁLY írta.

A kézirat lezárva: 2019. május 15.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 451 5 Budapest, 2019 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

5

Tartalom Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Előszó a negyedik kiadáshoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 1. A büntetőeljárás alapfogalmai, a magyar büntető eljárásjogi törvény rendszere, értelmezése és hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 1.1. A büntetőeljárás és a büntető eljárásjog fogalma . . . . . . . . . . . . . . . 17 1.2. A büntető eljárásjog kialakulása, önállósodásának szakaszai . . . . . 18

1.2.1. A büntető eljárásjog mint önálló tudomány és stúdium . . . . . 18

1.2.2. Nézetek az anyagi jog és az eljárásjog viszonyáról . . . . . . . . 19 1.3. A büntető eljárásjog forrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 1.4. A büntető eljárásjog kapcsolata más jogágakkal . . . . . . . . . . . . . . . 21 1.5. A büntető eljárásjogi előírások értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

1.5.1. Az Alkotmánybíróság és a Kúria szerepe az értelmezésben . . 24 1.6. A büntetőeljárás rendszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

1.6.1. Vádelv, nyomozó elv, vegyes rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

1.6.2. Az eljárás klasszikus rendszerei ún. „tiszta” mivoltukban . . 27

1.6.3. A két rendszer közeledése, a hagyományok

és a változások egysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 1.6.4.

Nemzetközi tendenciák a büntető eljárásjog területén . . . . . . 29 1.7. A 2017. évi XC. törvény felépítése, rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 1.8. A törvény hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 2. A magyar büntetőeljárás történeti vázlata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 2.1. A korai középkor bűnvádi perjoga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 2.2. A Tripartitumtól az első kódexig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 2.3. A Bűnvádi Perrendtartás (1896. évi XXXIII. tc.) és a kor

igazságügyi szervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 2.4. A második világháború utáni fejlődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 2.5. Az új évezred határozottabb igényei, a büntetőeljárást szabályozó

hatodik kódexünk megalkotása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 3. A törvény alapvető rendelkezései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 3.1. Az alapvető rendelkezések fogalma és csoportosítása . . . . . . . . . . . 47 3.2. Az ártatlanság vélelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51

3.2.1. Az elv fogalma, helye a jogi vélelmek rendszerében,

hatása a bizonyítás alapvetéseire . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51

3.2.2. Az elv gyökerei, történeti kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52

3.2.3. Az ártatlanság vélelme és a nemzetközi egyezmények . . . . . 53

6

Tartalom

3.2.4. Az Emberi Jogok Európai bíróságának gyakorlata . . . . . . . . . 54

3.2.5. Elvi és gyakorlati konzekvenciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 3.3. Az alapvető jogok védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 3.4. A védelem joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 3.5. A büntető eljárás alapja és akadályai (hivatalbóli eljárás,

res judicata) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 3.6. Az eljárási feladatok megoszlása, a vád, a vádhoz kötöttség . . . . . . 61 3.7. A büntetőjogi felelősség önálló elbírálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 3.8. Az anyanyelv használatának joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 3.9. Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 4. A büntetőeljárás szervezetrendszerének alanyai, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 4.1. Néhány elvi kérdés az alanyok és jogviszonyaik kapcsán . . . . . . . . 66

4.1.1. Az alanyok jogképessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67

4.1.2. Egyes jogalanyok cselekvőképességét érintő szabályok . . . . . 68

4.1.3. Az alanyok csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 4.2. A bíróság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69

4.2.1. A mai bírósági szervezet létrejöttének előzményei . . . . . . . . 69

4.2.2. A bíróságok feladata a büntetőügyekben, a bírói szervezet . . 71

4.2.3. A bíróság összetétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

4.2.4. A bíróság hatásköre és illetékessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75

4.2.5. Kitekintés: az Európai Unió Bírósága, a Nemzetközi

Büntetőbíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága . . . . . . 79 4.3. Az ügyészség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83

4.3.1. A vád intézményesülésének útja napjaink korszerű

ügyészségének kialakulásáig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83

4.3.2. Az ügyészség feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86

4.3.3. Az ügyészség hatásköre és illetékessége . . . . . . . . . . . . . . . . 87 4.4. A nyomozó hatóságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 4.5. A hivatásos alanyokat érintő kizárási szabályok . . . . . . . . . . . . . . . 91 5. A büntetőeljárás résztvevői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 5.1. A büntetőeljárás „individuális” alanyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 5.2. A terhelt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97

5.2.1. A terhelt jogai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97

5.2.2. A terhelt kötelességei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 5.3. A védő és a védelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99

5.3.1. A védő személye, jogai, kötelességei, kizárása . . . . . . . . . . . . 100

5.3.2. Meghatalmazás, kirendelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101

5.3.3. A védői jogállás, jogok és kötelességek . . . . . . . . . . . . . . . . . 104

5.3.4. A védelem joga és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105

Tartalom

7

5.4. A sértett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107

5.4.1. A sértett fogalma, jogai, kötelességei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107

5.4.2. A különleges bánásmódot igénylő sértett . . . . . . . . . . . . . . . . 109

5.4.3. A magánvádló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110

5.4.4. A pótmagánvádló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111

5.4.5. A magánfél és a polgári jogi igény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 5.4.5.1. A bűncselekmény sértettje kárának állami enyhítése . . 113 5.5. A vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 5.6. A segítők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 6. Az eljárási cselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 6.1. Az eljárási cselekmények fogalma és csoportosítása . . . . . . . . . . . . 118 6.2. Az eljárási cselekmények általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 6.3. A különleges bánásmód általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 6.4. Az eljárási cselekmények idejéhez, időszerűségéhez kapcsolódó

előírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125

6.4.1. A határidők számítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125

6.4.2. Általános intézkedési határidő, soron kívüli eljárás,

kifogás az eljárás elhúzódása miatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126

6.4.3. Az igazolás mint a határidők, vagy a határnap elmulasztása

orvoslásának eszköze . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128 6.5. Az adat-, irat-, ügybeszerzés és ügykezelés egyes szabályai . . . . . . 128

6.5.1. Az adatszerző tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128

6.5.2. Az ügyiratok megismerése, adatvédelem, minősített adatok . . . 130

6.5.3. Egyesítés, elkülönítés, kézbesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 6.6. Idézés, értesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133

6.6.1. A jelenlét biztosítása: előállítás, elővezetés, körözés, elfogatóparancs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 6.7. Bűnügyi költség, költségkedvezmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 6.8. Telekommunikációs kapcsolattartás, elektronikus ügyintézés . . . . . 139 6.9. A sajtó és a közvélemény tájékoztatása, szignalizáció . . . . . . . . . . . 144 7. A bizonyítás a büntetőeljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 7.1. Néhány adalék a perbeli bizonyítás kezdeteiről . . . . . . . . . . . . . . . . 146 7.2. A bizonyítás lényege, célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 7.3. A bizonyítási rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 7.4. A bizonyítás alapvető elvi, fogalmi kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152

7.4.1. Tények, bizonyítási eszközök és bizonyítékok . . . . . . . . . . . . 152

7.4.2. A bizonyítékok tartalmi csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . 153

7.4.3. A közvetett bizonyítás elméletei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 7.5. A bizonyítás tárgya, törvényessége, a bizonyítási tilalmak . . . . . . . 158 7.6. Személyi bizonyítási eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160

7.6.1. A tanú és a tanúvallomás, illetve ennek akadályai . . . . . . . . . 160 7.6.1.1. A tanúvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165

8

Tartalom

7.6.2. A terhelt vallomása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173

7.6.3. A szakértő és a szakvélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 7.6.3.1. A szaktanácsadó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178

7.6.4. A pártfogó felügyelői vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 7.7. A tárgyi bizonyítási eszközök és az elektronikus adat . . . . . . . . . . . 180 7.8. A bizonyítási cselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 8. Leplezett eszközök a büntetőeljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 8.1. A hatályos jogi szabályozás előzményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 8.2. A leplezett eszközök fogalma, csoportosításuk, az eszközök

és módszerek általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 8.3. Bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött eszközök . . . . . . . . . . . . . 188 8.4. Ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . 190 8.5. Bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193

8.5.1. Az igénybe vehető eszközök köre, fogalma . . . . . . . . . . . . . . 193

8.5.2. Az alkalmazás feltételei, engedélyezése, megszüntetése . . . . 195

8.5.3. A célhoz kötöttség és kivételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197

8.5.4. Más törvények alapján végzett titkos információgyűjtés

és a büntetőeljárás kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 9. A kényszerintézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 9.1. A kényszerintézkedések csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 9.2. Az alkalmazás általános szabályai, a törvény rendszere . . . . . . . . . 203 9.3. A személyi szabadság korlátozása és az ennek kapcsán

alkalmazható kényszerintézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204

9.3.1. A személyi szabadság legális elvonása közigazgatási jellegű

eljárásokban, illetve bárki által . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204 9.4. Az őrizet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 9.5. A személyi szabadságot érintő, bírói engedélyhez kötött kényszerintézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207

9.5.1. Általános és különös feltételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207

9.5.2. Elrendelés, megszüntetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211

9.5.3. A távoltartás és a bűnügyi felügyelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213 9.5.3.1. A távoltartás fogalma, lényege . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213 9.5.3.2. A bűnügyi felügyelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216 9.5.3.3. A távoltartást és bűnügyi felügyeletet biztosító

intézkedések, a technikai eszközök és az óvadék . . . . 216 9.5.3.4. A távoltartás és a bűnügyi felügyelet tartama,

közös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219

9.5.4. A letartóztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220 9.5.4.1. A letartóztatás feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220 9.5.4.2. A letartóztatás tartama, végrehajtása . . . . . . . . . . . . 223

9.5.5. Az előzetes kényszergyógykezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225

Tartalom

9

9.6. Más, elsősorban vagyoni jogokat sértő kényszerintézkedések . . . . . 227

9.6.1. A kutatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227

9.6.2. A motozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229

9.6.3. A lefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 9.6.3.1. A lefoglalás fogalma, tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 9.6.3.2. A lefoglalás korlátai, a megőrzésre kötelezés . . . . . . 231 9.6.3.3. A lefoglalás elrendelése, végrehajtása,

a lefoglalt dolog sorsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235

9.6.4. A zár alá vétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238 9.6.4.1. A zár alá vétel feltételei, tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . 238 9.6.4.2. Elrendelése, feloldása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240

9.6.5. Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele . . . . . 242 9.7. Az eljárás rendjével kapcsolatos intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . 245

9.7.1. A rendbírság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245

9.7.2. Testi kényszer alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 9.8. A kényszerintézkedések lényegének összefoglaló táblázata . . . . . . . 248 10. Az eljárás bírósági tárgyalást megelőző szakasza . . . . . . . . . . . . . . . 251 10.1. Az eljárási szakasz jellemzői, néhány elvi kérdés . . . . . . . . . . . . . 251

10.1.1. A büntetőeljárás tárgyalást megelőző szakaszának

fejlődése, koncepcionális átalakulása . . . . . . . . . . . . . . . . 251

10.1.2. Egymásra épülő eljárási szakaszok: előkészítés, nyomozás

(felderítés, vizsgálat) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254 10.2. Az előkészítő eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255 10.3. A nyomozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257

10.3.1. A nyomozás megindítása, a feljelentés elintézése, elutasítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257

10.3.2. A nyomozás határideje, fontosabb általános szabályai . . . 262

10.3.3. A felderítésre vonatkozó előírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268 10.3.3.1. Jelenlét a felderítés körébe tartozó eljárási

cselekményeken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268 10.3.3.2. A gyanúsított kihallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268

10.3.4. A vizsgálat sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271

10.3.5. A nyomozás felfüggesztése és megszüntetése,

jogorvoslatok a nyomozás során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272 10.3.5.1. A nyomozás felfüggesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272 10.3.5.2. A nyomozás megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . 274 10.3.5.3. Jogorvoslatok a nyomozás során . . . . . . . . . . . . . 276 10.4. Opportunitási lehetőségek az általános szabályok szerint zajló

bírósági eljárás kiváltása érdekében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279

10.4.1. Ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezése . . 279

10.4.2. Egyezség a bűnösség beismeréséről . . . . . . . . . . . . . . . . . 283

10.4.3. A közvetítői eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 288

10.4.4. A feltételes ügyészi felfüggesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 294

10

Tartalom

10.5. A vádemelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 300

10.5.1. A vádelv magyar fejlődésének sajátosságai . . . . . . . . . . . 300

10.5.2. A vádelv tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301

10.5.3. A vád törvényességének a kérdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303

10.5.4. A vádemelés feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 304

10.5.5. A vádirat fogalma, tartalma és szerkezete . . . . . . . . . . . . . 308

10.5.6. Vádemelés egyezség esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314 11. Az elsőfokú bírósági eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316 11.1. A bíróság eljárásának formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317

11.1.1. A tárgyalás és a zárt tárgyalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317

11.1.2. A nyilvános ülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321

11.1.3. Az ülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321

11.1.4. A tanácsülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 322 11.2. Határozathozatal a bírósági eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 324 11.3. A bíróság eljárása a vádemelés előtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332 11.4. A tárgyalás előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339

11.4.1. A tárgyalás előkészítésének szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . 339

11.4.2. Az elsőfokú bírósági tárgyalás előkészítésének formái . . . 340

11.4.3. Az elsőfokú bíróság tárgyalásának előkészítése

a Be. rendelkezései alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341

11.4.4. Az intézkedések a vádirat alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 342 11.4.4.1. Az áttétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 342 11.4.4.2. Egyesítés, elkülönítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344 11.4.4.3. Az eljárás felfüggesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 346 11.4.4.4. Az eljárás megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352 11.4.4.5. Határozat kényszerintézkedésekről . . . . . . . . . . . 359 11.4.4.6. A vádtól eltérő minősítés lehetősége . . . . . . . . . . 360 11.4.4.7. A bíróság tanácsa elé utalás . . . . . . . . . . . . . . . . 362 11.4.4.8. A vádirat közlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363 11.4.4.9. Intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt . . . 363

11.4.5. A bíróság eljárásának formái a tárgyalás előkészítése során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 364

11.4.6. A tárgyalás kitűzése, idézés és értesítés a tárgyalásra . . . 370

11.4.7. Döntési kompetenciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 372

11.4.8. Jogorvoslat kizárása a tárgyalás előkészítése során . . . . . . 373 11.5. Az elsőfokú bírósági tárgyalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 374

11.5.1. Az elsőfokú bíróság tárgyalásának szakaszai . . . . . . . . . . 374 11.5.1.1. A tárgyalás megnyitása, rendjének fenntartása . . 374 11.5.1.2. A tárgyalás megkezdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388 11.5.1.3. A bizonyítási eljárás lefolytatása . . . . . . . . . . . . . 391 11.5.1.4. A váddal való rendelkezés a tárgyaláson . . . . . . 407 11.5.1.5. A bizonyítási eljárás befejezése, a bizonyítási

eljárás újra megnyitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 411

Tartalom

11

11.5.1.6. A perbeszédek, a felszólalások és az utolsó szó

joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 412 11.5.1.7. A polgári jogi igény érvényesítése és elintézése . . 416

11.5.1.8. Az ügydöntő határozat meghozatala

és kihirdetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 423 11.5.1.9. Az elsőfokú bíróság határozatai . . . . . . . . . . . . . 424 11.5.1.10. A szülői felügyeleti jog megszüntetése,

a szabálysértés elbírálása, bűnügyi költség

viselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 439 11.5.1.11. A jogorvoslati nyilatkozatok . . . . . . . . . . . . . . . . 441 11.5.1.12. A fellebbezési jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 443 11.5.1.13. Az elsőfokú bíróság és az ügyészség teendői

a fellebbezést követően . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 450 12. A másodfokú bírósági eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 453 12.1. A jogorvoslat fogalma, fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 453 12.2. Kötőerő, jogerő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 456 12.3. A jogorvoslat elbírálásának fórumrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . 461 12.4. A másodfokú bíróság jogosultságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 462 12.5. A másodfokú bírósági eljárás általános szabályai . . . . . . . . . . . . . 464

12.5.1. A felülbírálat terjedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 464

12.5.2. Kötöttség az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásához . . 471

12.5.3. Bizonyítás a másodfokú bírósági eljárásban . . . . . . . . . . . 477

12.5.4. A súlyosítási tilalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 478 12.6. A másodfokú bírósági eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 484

12.6.1. Az iratok felterjesztése a másodfokú bírósághoz . . . . . . . 484

12.6.2. A fellebbezési eljárás formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 486

12.6.3. A másodfokú bíróság határozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 492 12.6.3.1. Az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása . . 493 12.6.3.2. Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása . . 495 12.6.3.3. Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül

helyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 498

12.6.4. A másodfokú bíróság ügydöntő határozata elleni

fellebbezési jog és a fellebbezés korlátai . . . . . . . . . . . . . . 511

12.6.5. A másodfokú bíróság ügydöntő határozata elleni

fellebbezés bejelentésére jogosultak köre . . . . . . . . . . . . . 514 13. A harmadfokú bírósági eljárás általános szabályai . . . . . . . . . . . . . 516

13.1. A felülbírálat terjedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 516 13.2. Kötöttség a felülbírált ítélet tényállásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . 517 13.3. A fellebbezés elintézése és az elintézés formái . . . . . . . . . . . . . . . 518 13.4. A harmadfokú bíróság döntései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 519

12

Tartalom

14. A másodfokú és harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni fellebbezés elbírálása és a megismételt eljárás . . . . . . 523 14.1. A fellebbezés elbírálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 523 14.2. A megismételt eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 525

14.2.1. Az elsőfokú bírósági eljárás megismétlése . . . . . . . . . . . . 525

14.2.2. A másodfokú vagy a harmadfokú bírósági, illetve

a rendkívüli jogorvoslati eljárás megismétlése . . . . . . . . . 527 15. A rendkívüli jogorvoslatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 528 15.1. A rendkívüli jogorvoslatok közös jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . 528 15.2. A perújítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 529

15.2.1. A perújítás okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 529

15.2.2. A perújítás iránya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 536

15.2.3. A perújítási eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 541 15.3. A felülvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 545

15.3.1. A felülvizsgálattal megtámadható határozatok . . . . . . . . . 546

15.3.2. A felülvizsgálat okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 547

15.3.3. A felülvizsgálati indítvány benyújtására jogosultak . . . . . 552

15.3.4. A felülvizsgálati eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 554

15.3.5. A felülvizsgálati eljárás során hozott határozat . . . . . . . . . 558 15.4. Eljárás alkotmányjogi panasz esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 559 15.5. Jogorvoslat a törvényesség érdekében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 561 15.6. Jogegységi eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 564 15.7. Az egyszerűsített felülvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 567 16. A külön eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 572 16.1. A fiatalkorú elleni büntetőeljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 574

16.1.1. Az eljárás személyi és tárgyi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . 574

16.1.2. A bíróságra, ügyészségre és a védőre vonatkozó

speciális rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 577

16.1.3. A fontosabb egyéb eljárási rendelkezések . . . . . . . . . . . . . 579 16.2. A katonai büntetőeljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 580

16.2.1. A katonai büntetőeljárás személyi és tárgyi hatálya . . . . . 580

16.2.2. A bíróságra, az ügyészségre, a nyomozó hatóságra

vonatkozó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 581

16.2.3. A bűncselekmény elbírálása fegyelmi eljárásban . . . . . . . 583 16.3. Eljárás a mentességet élvező személyek ügyében . . . . . . . . . . . . 585

16.3.1. Mentelmi jogon alapuló mentesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . 585

16.3.2. Nemzetközi jogon alapuló mentesség . . . . . . . . . . . . . . . . 588 16.4. Eljárás bíróság elé állítás esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 589

16.4.1. Bíróság elé állítás tettenérés esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . 589

16.4.2. Bíróság elé állítás beismerés esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . 591

Tartalom

13

16.4.3. A nyomozásra és a vádemelésre vonatkozó

rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 592

16.4.4. A tárgyalás előkészítése, az elsőfokú bírósági tárgyalás . . 593 16.5. Eljárás egyezség esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 594

16.5.1. Az előkészítő üléssel kapcsolatos speciális szabályok . . 595

16.5.2. Eljárás az egyezség jóváhagyása esetén . . . . . . . . . . . . 598 16.6. Büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás . . . . . . . . . . . . . . 600

16.6.1. A büntetővégzés meghozatalának feltételei . . . . . . . . . . 600

16.6.2. A büntetővégzés meghozatala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 601

16.6.3. Tárgyalás tartása iránti indítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . 602

16.6.4. Az előkészítő ülésre és a tárgyalásra vonatkozó

szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 604 16.7. Eljárás távollévő terhelttel szemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 605

16.7.1. A nyomozás és a vádemelés sajátosságai . . . . . . . . . . . . 605

16.7.2. A bíróság eljárása a távollévő vádlottal szemben . . . . . 607

16.7.3. Eljárás a külföldön tartózkodó terhelt távollétében . . . . 609 16.8. Biztosíték letétbe helyezésével folyó eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . 611 16.9. Magánvádas eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 612

16.9.1. Az eljárás megindulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 612

16.9.2. Az elsőfokú bírósági eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 618 16.10. Pótmagánvádas eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 618

16.10.1. A pótmagánvádas eljárás általános szabályai . . . . . . . . 619

16.10.2. A pótmagánvádló fellépése a feljelentés elutasítása

és az eljárás megszüntetése esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . 620

16.10.3. A pótmagánvádló fellépése a vád ejtése esetén . . . . . . . 630

16.10.4. A tárgyalás előkészítése, a bíróság eljárása . . . . . . . . . . 632 16.11. Eljárás vagyon vagy dolog elvonása, adat hozzáférhetetlenné

tétele érdekében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 633

16.11.1. Az eljárás feltétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 634

16.11.2. Bűncselekménnyel összefüggő vagyon, dolog,

adat felkutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 635 16.12. Eljárás határzárral kapcsolatos bűncselekmény esetén . . . . . . . 636 17. A különleges eljárások, a büntetőeljárást érintő egyéb rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 637 17.1. A különleges eljárások fogalma, célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 637

17.1.1. A különleges eljárások közös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . 637

17.1.2. Egyes külön eljárások jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 638 17.1.2.1. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi

időpontjának elhalasztása életfogytig tartó

szabadságvesztés esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 638 17.1.2.2. Az összbüntetési eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 639 17.1.2.3. Eljárás próbára bocsátás esetén . . . . . . . . . . . . . 641 17.1.2.4. Eljárás jóvátételi munka esetén . . . . . . . . . . . . . . 641

14

Tartalom

17.1.2.5. Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése

a bűnügyi költség megfizetésére . . . . . . . . . . . . . 642 17.2. A kártalanítás, a visszatérítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 643

17.2.1. A kártalanítás jogalapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 643

17.2.2. A kártalanítási eljárás, a visszatérítés . . . . . . . . . . . . . . . . 645 17.3. A kegyelmi eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 646 17.4. A bűnügyi költség és a rendbírság mérséklése vagy elengedése . . . 648 Válogatott irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 649

15

Előszó A modern büntetőeljárás meghatározó elvei és alapintézményei szerte Európában kialakultak, s az ezeket szabályozó törvények is általában hasonló vonásokat mutatnak.

A kódexek alapvető rendelkezéseit legtöbbször az alanyok jogainak és kötelességeinek számbavétele, majd a bizonyítás és a kényszercselekmények szabályozása követi. Ezután az eljárás dinamikus szakaszát kísérhetjük nyomon a processzus kezdetétől a végső verdiktig, s a jogerő kivételes feloldását lehetővé tevő korrekciós intézményekig. Az egyes általános szabályoktól eltérő rendelkezések vagy szintén az „alapkódexben” kapnak helyet (mint nálunk is), vagy az adott kérdésre szakosodott külön jogszabályban.

A néhány hónapja elfogadott új magyar büntető eljárásjogi törvény – a 2017. évi XC. törvény – sem változtatott ezen a rendszeren. Az előkészítés során azonban egyöntetű és határozott igényként fogalmazódott meg, hogy végre ne csak szólamszerűen, hanem a tényleges alkalmazhatóság igényével jöjjenek létre olyan keretek, melyek között nem egymás rovására érvényesül a tisztességes eljárás és a hatékonyság követelménye. Ez a bevált irányok megtartása mellett számos korábbi intézmény korszerűsítését, átértelmezését indokolta, ugyanakkor új lehetőségek, tágabb, rugalmasabb eljárási mozgásterek kialakítását is. Tankönyvünk a hagyományos struktúra és szemlélet megőrzése mellett ez utóbbiak ismertetésére, elemzésére helyezi a hangsúlyt.

Nem ragaszkodtunk ahhoz a lassan elcsépeltté váló fordulathoz, hogy „egyszerre írunk oktatási segédanyagot és a gyakorló jogászok által is sikerrel forgatható kézkönyvet”, mert e két „műfaj” sikerrel nem gyúrható össze. Ám ez nem zárta ki, hogy több célt tartsunk szem előtt. Tankönyvünk legalább annyira szeretné megértetni, ha úgy tetszik, megkedveltetni a törvényt (s rajta keresztül természetesen a bűnügyi tudományok egyik meghatározó diszciplínáját), mint amennyire értelmezni és magyarázni azt. Ugyanakkor természetesen örülnénk, ha könyvünk nem csak az egyetemek falai között segíthetné az anyagi jogi előírások hatékony érvényesülését, a sok tekintetben új szemléletet, a korábbitól eltérő megközelítési módokat is igénylő rendelkezések értő alkalmazását.

A szerkesztés során az arányok megtartása és a helyes súlyozás érdekében – különösen a részletszabályok esetében – többször az előírások ismertetésének szelektálásra, összevonására kényszerültünk, s olykor eltértünk a törvény rendszerétől, szerkezetétől is. Igyekeztünk a jobb elsajátíthatóságot táblázatokkal, ábrákkal, kisebb betűmérettel szedett kiegészítő magyarázatokkal is segíteni.

Vuchetich Mátyás, 1819-ben azt remélte büntető eljárásjogi tankönyve megjelentetésétől, hogy az „a hazának új reményt adó nemes ifjúság javát szolgálja”, s honfitársait „e tökéletesítésre nagyon rászoruló sajátos egyedi jogi stúdium művelésére ösztönzi”. Azóta kétszáz év eltelt ugyan, de minket is hasonló elgondolások vezettek.

Ezúttal is várjuk a számunkra mindig fontos és hasznos észrevételeket, melyek alapján az olvasók és tanulók érdekében „fenntartjuk a változtatás jogát”.

Reméljük, hogy a kodifikátorok minél ritkábban kényszerülnek majd ugyanerre.

Budapest, 2017 októbere a szerzők

16

Előszó

Előszó a negyedik kiadáshoz E tankönyv korábbi kiadása jó háromnegyed évvel megelőzte az új törvény hatálybalépését. Azóta a kódex kétszer módosult. A második változás ugyan csak kisebb, a Btk. egyik tényállásához kapcsolódó pontosítással járt (2018. évi CXVIIII. tv. 36. §).

Az első, a 2018 elejétől alkalmazandó, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCVII. törvény azonban – amellett, hogy mintegy 170 törvényt, közel 600 szakasznyi terjedelemben érintett – változtatásokat, helyesbítéseket tartalmazott az új Be. előírásait illetően is.

Időközben megkezdődött a törvény jogalkalmazói feldolgozása, értelmezése. Egymást érték és érik a szakmai tanácskozások, tanfolyamok. Megélénkült a jogirodalom, „jogszabálytükör”, kommentárok, további tankönyvek jelentek meg, bővülnek, formálódnak a gyakorlati ismeretek is. A hallgatók és a jogalkalmazók igénye indokolta, hogy e változások figyelembevételével áttekintsük, aktualizáljuk tankönyvünket. Továbbra sem volt célunk valamennyi részletszabály bemutatása, elemzése, tapasztalataink és az észrevételek alapján azonban igyekeztünk az alkalmazáshoz feltétlenül szükséges tudásanyagot helyenként még követhetőbb, áttekinthetőbb formában közvetíteni.

Budapest, 2019 májusa a szerzők

17

1. A büntetőeljárás alapfogalmai, a magyar büntető eljárásjogi törvény rendszere, értelmezése és hatálya 1.1. A büntetőeljárás és a büntető eljárásjog fogalma 1.2. A büntető eljárásjog kialakulása, önállósodásának szakaszai

1.2.1. A büntető eljárásjog mint önálló tudomány és stúdium

1.2.2. Nézetek az anyagi jog és az eljárásjog viszonyáról 1.3. A büntető eljárásjog forrásai 1.4. A büntető eljárásjog kapcsolata más jogágakkal 1.5. A büntető eljárásjogi előírások értelmezése

1.5.1. Az Alkotmánybíróság és a Kúria szerepe az értelmezésben 1.6. A büntetőeljárás rendszerei

1.6.1. Vádelv, nyomozó elv, vegyes rendszerek

1.6.2. Az eljárás klasszikus rendszerei ún. „tiszta” mivoltukban

1.6.3. A két rendszer közeledése, a hagyományok és a változások egysége

1.6.4. Nemzetközi tendenciák a büntető eljárásjog területén 1.7. A 2017. évi XC. törvény felépítése, rendszere 1.8. A törvény hatálya

1.1. A büntetőeljárás és a büntető eljárásjog fogalma A büntetőeljárás olyan eljárási cselekmények sorozata, amelyek annak feltárására irányulnak, hogy megvalósult-e a valamely a Büntető törvénykönyvbe ütköző büntetendő cselekmény, ha igen, azt ki követte el, s miként, milyen formában, milyen keretek között alkalmazhatók a terheltre a büntető anyagi jog előírásai.

A törvényes rendben folyó processzus tehát azt hivatott eldönteni, megállapíthatóak-e bűncselekmény és az elkövetéséért felróható felelősség kritériumai, milyen eljárási rend, mód igazodjék ennek tisztázáshoz, a felelősségre vonáshoz, bűnös vagy ártatlan-e a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható (megvádolt) személy.

A büntetőeljárás tehát az igazságszolgáltatás meghatározó része, a bűnügyek eldöntésének színtere.

Kialakulásának és önállósodásának időszakában, a XIX. században még „alaki büntetőjognak”, vagy – hasonlóan a polgári eljárásjog szabályozásához – „bűnvádi perrendtartásnak” nevezték, később azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a büntetőügyekben a felelősség megállapítására vagy kizárására zajló eljárás nem kizárólag „perben” történik; meghatározó jelentősége lehet az előzetes eljárásnak, pl. a felderítésnek, a vizsgálatnak, a per kiváltásának vagy bírói előkészítésének is.

Azóta elfogadott az általánosabb „eljárásjog” megnevezés.

Ezt az eljárást is az állam folytatja le, erre szakosodott szervei útján.

18

A büntetőeljárás alapfogalmai, a magyar büntető eljárásjogi törvény rendszere, értelmezése és hatálya

A büntetőeljárásnak azonban – szemben a polgári perjoggal – alapvető jellemzője, hogy a perbeli felek rendelkezési joga jóval több korlátba ütközik.

Ez akkor is elmondható, ha azt látjuk, hogy ma számos új vagy modernizált jogintézmény a felek nagyobb szerepét, befolyását igyekszik fokozottabb mértékben érvényre juttatni a büntetőeljárásban is. Különösen jelentős bővülésen ment keresztül az ügyészi jogosítványok rendszere, de általában hangsúlyosabbá váltak azok a megegyezésen, konszenzuson alapuló eljárási formák, amelyek a terhelt hozzájárulásának figyelembevételével is alakíthatják, sőt determinálhatják az eljárások kimenetelét.

A büntetőeljárás feladatait, céljait tradicionálisan – a büntetőjog érvényre juttatásában, – a törvényesség biztosításában és – az anyagi igazság feltárásában szokták megjelölni.

Mint a hatályos törvény preambuluma is rögzíti: – funkciómegosztáson és rendeltetésszerű joggyakorláson alapuló tisztességes eljárásban, – az igazság igényét szem előtt tartva és a sértettek jogaira hangsúlyt fektetve, – hatékonyan és ésszerű határidőn belül kell érvényesíteni az állam kizárólagos büntető hatalmát.

A büntető eljárásjog az említett célok elérése érdekében alkalmazott eljárási cselekmények jogi szabályozása, ezen belül az eljárás elveinek, garanciáinak, az eljárás résztvevői hatáskörének, illetékességének, jogainak és kötelezettségeinek, valamint az eljárási cselekmények rendjének rögzítése.

Minthogy alapvető jelentőségű szabályrendszerről van szó, a büntetőeljárást a legmagasabb szintű jogforrás, törvény szabályozza. Egyes rendelkezései elfogadásához – pl. a leplezett eszközök szabályozásához – az országgyűlési képviselők 2/3-ának támogató szavazatára van szükség.

1.2. A büntető eljárásjog kialakulása, önállósodásának szakaszai Hosszú folyamat eredményeként vált a büntető eljárásjog a tudományok művelésének önálló részévé, a többi jogággal összefüggő, de eltéveszthetetlen sajátosságokkal színezett területté.

1.2.1. A büntető eljárásjog mint önálló tudomány és stúdium A jogi egyetemeken a korai középkorban „ius utrumque” néven kánonjogot és római jogot tanítottak, a jogászok is e két jogágat művelték. Mindkettő tartalmazott bizonyos kezdetleges perrendi szabályokat, ám ezeket más rendelkezésekkel összefüggésben kezelték. A római jog a XV. századtól önállósodott, ezen belül a „ius criminale” az eljárás fontosabb rendelkezéseit is felölelte.

A büntetőeljárás alapfogalmai, a magyar büntető eljárásjogi törvény rendszere értelmezése és hatálya

19

A büntetőjog mint önálló diszciplína kialakulását a kutatók többsége a Constitutio Criminalis Carolina (1532) elfogadásától számítja. Ez nálunk nagyjából egybeesik a szétszórt perrendi szabályokat is tartalmazó Hármaskönyv születésével (1514).

A ius patrium (a hazai jog) önállósodása – a XVIII. század elejétől figyelhető meg, bár kezdetben nyilván csupán formai, szerkezeti különválásról beszélhetünk.

A büntetőjog anyagi és alaki jogra történő felosztása csak a XIX. században történt meg, ettől kezdve a tankönyvek, segédanyagok is „anyagi” és „alaki” büntetőjogra bontva tárgyalták a kriminális matériát.

Végül a tartalmi szétválás, az önálló büntető eljárásjog kialakulása és fejlődése gyakorlatilag csak a múlt század közepétől, fokozatosan ment végbe.

Addig a most tárgyalt jogágat az anyagi jog „szolgálólányának”, érvényre juttatójának tekintették. Önállósodását az emberi jogok védelme, a jogállamiság elve alapján megfogalmazott igények is indokolták.

Az eljárási szabályokat minden hatalom könnyebben és ezért szívesebben értelmezi saját felfogása szerint, mint a szűkebb mozgásteret kínáló, tradicionálisabb anyagi jogi alapelveket (nullum crimen, nulla poena sine lege, analógia tilalma, visszaható hatály tilalma). Az eljárásjog ugyanakkor inkább „szervezet-” és „intézményfüggő” terület, mint az anyagi jog, s nyilván ez az oka annak, hogy a processzuális rendelkezések, kiváltképpen az utóbbi évtizedekben koncepcionálisabb kérdéseket illetően is sűrűbben változtak.

1.2.2. Nézetek az anyagi jog és az eljárásjog viszonyáról A büntető anyagi jogszabályok és az eljárás viszonyát jól jellemezheti néhány szemelvény is különböző korszakok gondolkodóinak írásaiból.

Ezek – mint látni fogjuk – fokozatosan a kölcsönös függőségre, az egymásra utaltságra helyezik a hangsúlyt.

Karl Marx: „Az anyagi jognak megvan a maga szükségszerű, veleszületett performája. Egy szellemnek kell lennie annak, amely a pert és a törvényeket áthatja, mert a per csak a törvény életmódja, tehát belső életének megjelenése.’’

Az egység hangsúlyozása mellett meghatározó tehát a tartalom, mert a „a formának nincsen értéke, ha nem a tartalom formája” (1842).

Francesco Carrara: „A büntetőeljárás (ítélet) azon harmadik tény, mely által a büntető hatalom, miután szabályozta a tiltást és a tiltás kötelező erejét, a tudomány elveihez képest kifejlődik és kiegészítést nyer. E harmadik tárgy fontosabb a két elsőnél, mert ez hozza az élő és érző lényekkel összeköttetésbe a tiltó és büntetőtörvény szavát” (1859).

Finkey Ferenc: „Az anyagi jog magában holt anyag, az alaki jog önt bele életet, ez valósítja meg, ez alkalmazza annak szabályait,, az eljárási jog pedig magában üres gép lenne, az anyagi jog nélkül, ez ad neki tárgyat, anyagot” (1914).

Mommsen: „Büntetőjog büntető eljárás nélkül, késnyél penge nélkül, és büntető eljárás büntető jog nélkül penge késnyél nélkül” (Römisches Strafrecht, 1899).

20

A büntetőeljárás alapfogalmai, a magyar büntető eljárásjogi törvény rendszere, értelmezése és hatálya

Eötvös József: „…én a büntető eljárást a büntető törvénnyel oly szoros összeköttetésben látom lenni, hogy e kettőt egymástól egyáltaljában elszakítani nem akarnám; mert akármily jó kódex készíttessék, ha a büntető eljárásra nézve bizonyos garanciák nincsenek adva, a büntető törvények által nem nyertünk semmit” (1643).

Vámbéry Rusztem: „A büntető eljárási jog (másként alaki büntetőjog) úgy viszonylik az anyagi büntetőjoghoz, mint a tett az akarathoz: eszköze és biztosítéka az anyagi Btk.-ban kifejezett akarat megvalósításának” (1915).

Király Tibor: „A büntetőjog parancsa, amely szerint a bűncselekmény elkövetőjét érdeme szerint büntetőjogi szankcióval kell sújtani, egyedül és kizárólag a büntetőeljárásban valósítható meg. Semmilyen más hatósági eljárásban […] büntetőjog (büntetőigény) nem érvényesíthető. Ez a szoros kapcsolat az anyagi jog (büntetőjog) és az eljárás között szinte egyedülálló a jogrendszerben (2000).

Bócz Endre: „Minden anyagi büntetőjogi szabály annyit ér, amennyire érvényt lehet szerezni neki a büntetőeljárásban, ez pedig döntően azon múlik, mennyire sikerül alkalmazásának ténybeli előfeltételeit bizonyítani” (2001).

Mára tehát világossá vált a két jogág szoros összefüggése; önállóságuk és kölcsönös egymásrautaltságuk is. Egyetérthetünk abban, hogy anyagi jog és eljárásjog egymás nélkül értelmezhetetlen, az egyik feltételezi a másikat. Ám az anyagi jog olykor puszta létével is hat, tehát nem kizárólag az eljárás „önthet bele lelket”. Az anyagi jog tehát a jogkövető magatartást önmagában, alkalmazása nélkül is erősítheti. Mára megfigyelhető, hogy számos anyagi jogi intézmény, bűncselekmény nem is annyira az alkalmazandóság igényével, inkább a jogalkotó társadalom számára küldött üzeneteként került a Btk.-ba.

A bűnözés azonban a társadalmi valóság része, s a bűncselekmények elkövetőinek felderítése, felelősségre vonása pontosan szabályozott eljárást követel.

Mindkét tárgy a bűnügyi tudományok szerves része, részben azonos, részben eltérő fogalomrendszerrel. Törvényszerűségeik külön diszciplína keretében vizsgálhatók, ám mindig figyelemmel egymásra, valamint a társtudományokra és azok aktuális fejlettségi szintjére.

1.3. A büntető eljárásjog forrásai A büntető eljárásjogot determináló és alkotó különböző szintű jogforrásokat a teljesség igénye nélkül a következőkben vázolhatjuk: a) Alapvető előírásokat találunk az Alaptörvényben is.

Ezek nem csupán az igazságszolgáltatás szervezetét érintik (pl. a X. fejezet – a bíróságról, a XI. fejezet – az ügyészségről), hanem olyan alapvető jogokat és kötelezettségeket is szabályoznak (pl. a XII. fejezetben), amelyek a büntetőeljárással is szoros kapcsolatban állnak.

Vizsgálódásunk szempontjából meghatározó jelentőségű a Büntetőeljárási törvény (a 2017. évi XC. törvény), amelyet 2017. június 26-án hirdettek ki, s amely 2018. július 1-jén lépett hatályba.

A büntetőeljárás alapfogalmai, a magyar büntető eljárásjogi törvény rendszere értelmezése és hatálya

21

Látni fogjuk, hogy számos eljárásjogi rendelkezés úgyszólván értelmezhetetlen az anyagi jogi háttér nélkül, így a Btk.-t, a 2012. évi C. törvényt is bízvást az eljárásjog forrásai közé sorolhatjuk.

Ezenkívül még több fontos jogszabály hozható szoros kapcsolatba a büntetőeljárással. Íme néhány példa: – 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról, – 1996. évi XXXVIII. törvény a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről, – 2012. évi CLXXX. tv. az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről (az európai elfogatóparancsról és a tagállamokkal büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegélyről), – 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról – 2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, – 2011. évi CLXIII. tv. az ügyészségről, – 2011. évi CLXIV. törvény a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról, – 1994. évi XXXIV. törvény a rendőrségről, – 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről, – 2001. évi LXXXV. tv. a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról, – 2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről, – 2013. évi LXXXVIII. törvény a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról.

Egyéb rendeletek, utasítások elsősorban egyes, a büntetőeljárásban közreműködő szervek tevékenységének részletszabályait taglalják, vagy módszertani kérdéseket érintenek.

Ilyenek pl.: – 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről, – 9/2018. (VI. 29.) LÜ utasítás az előkészítő eljárással, a nyomozás felügyeletével és irányításával valamint a befejező intézkedésekkel kapcsolatos ügyészi feladatokról – 8/2018. (VI. 27.) LÜ utasítás a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről – 7/2002. (III. 30.) IM rendelet a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről stb.

1.4. A büntető eljárásjog kapcsolata más jogágakkal a) Alkotmányjog Az Alaptörvény és a büntetőeljárás között fennálló szoros kapcsolatra a forrásoknál már kitértünk.

22

A büntetőeljárás alapfogalmai, a magyar büntető eljárásjogi törvény rendszere, értelmezése és hatálya

A büntető eljárásjog alapvető rendelkezései alkalmazott alkotmányjogként is felfoghatóak.

Az Alaptörvény szervezeti és elvi kereteket teremt a büntető eljárásjognak is, emellett maga is deklarál bizonyos elveket, pl.

– a személyi szabadságtól történő megfosztás törvényességének követelményét, – az ártatlanság vélelmét, – az igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján történő gyakorlását, vagy – a tárgyalás nyilvánosságát.

Az alkotmányossági elvek szorosan összefüggenek a büntetőeljárás tradicionális jogállami követelményrendszerével, és a hatályos törvény később tárgyalandó alapelveivel. b) Közigazgatási jog Kapcsolata elsősorban a szervezeti jogszabályok révén van, de összekötő kapcsot jelent pl. a szabálysértések büntetőeljárások során történő elbírálása is.

A törvény szerint a bíróság a szabálysértést elbírálja, ha a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés, és ezért a vádlottat felmenti (573. §). c) Polgári jog – polgári eljárásjog Ide elsősorban a polgári jogi igény elbírálásának szabályai tartoznak, de szoros a kapcsolat a kártalanítás szabályai folytán is.

A polgári jogi igény érvényesítésére és elintézésére nézve a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései alkalmazandók a Be.-ben foglalt korlátozásokkal és kiegészítésekkel (LXXIX. Fejezet). Így például a terhelt a magánféllel szemben viszontkeresetet nem indíthat és ellenkövetelését nem számíthatja be.

Részletesebben mindezt a sértett jogállása kapcsán vizsgáljuk meg.

Látni fogjuk, hogy a büntetőeljárásban ártatlanul elszenvedett sérelmek miatti kártalanítás anyagi jogi háttere a Ptk., ugyanakkor az eljárás a Pp. szabályai szerint zajlik. d) Nemzetközi jog A nemzetközi joghoz való kapcsolódás elsősorban a nemzetközi bűnügyi együttműködés rendszerén keresztül érvényesül.

A már említett 1996. évi XXXVIII. tv. a más államokkal folytatott bűnügyi együttműködés hagyományos kérdéseit szabályozza.

Ez olyan ügyekben, amelyekben még nem történt vádemelés, a legfőbb ügyész, ahol már történt, az igazságügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozik.

Sajátos „kiegészítő” törvényként funkcionál: csak nemzetközi szerződés hiányában, vagy csak a szerződéssel nem érintett kérdésben alkalmazandó, bizonyos nemzetközi vonatkozású kérdésekkel (az európai elfogatóparanccsal és a tagállamokkal büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegéllyel) pedig a jogforrásoknál már szintén említett, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. tv. rendelkezik.

A büntetőeljárás alapfogalmai, a magyar büntető eljárásjogi törvény rendszere értelmezése és hatálya

23

A nemzetközi bűnügyi együttműködés jogi rendszere mellett a másik kapcsolódási pont a nemzetközi szerződések révén a magyar büntetőeljárást is érintő előírások transzformálása.

Ez két lépcsőben történik: – megfelelő szintű kihirdetés, – a belső jog ennek megfelelő átalakítása.

Ilyen egyezmények pl.

– a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya (1976. évi 8. tvr.); – az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény (1993. évi XXXI. tv.); – A Strasbourgban 1987. november 26-án kelt, a kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezmény (1995. évi III. tv.).

A nemzetközi normák másik csoportjába tartoznak a közvetlenül nem transzformált, de az egyes elvek és intézmények fejlődését nagyban befolyásoló Európa tanácsi dokumentumok, elsősorban az egyes Ajánlások.

Közülük a következőket emeljük ki: – R (81) 7. számú Ajánlás az igazságszolgáltatás igénybevételét megkönnyítő eszközökről; – R (86) 12. számú Ajánlás a bíróságok túlterheltségének megelőzésére és csökkentésére vonatkozó egyes intézkedésekről; – R (87) 18. számú Ajánlás a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről, – R (94) 12. számú Ajánlás a bírák függetlenségéről, szerepéről és az ítélkezés hatékonyságáról; – R (97) 13. számú Ajánlás a tanúk megfélemlítéséről és a védelemhez való jogról.

A korábbi Kerethatározatokat – amelyek az előírt instrumentumok megvalósítását tekintve lényegében kötelezőek voltak, csak a megvalósítás módját bízták a tagállamokra (pl. a sértett jogállásáról szóló, 2001. március 15-én kelt 2001/220/ IB kerethatározat) – fokozatosan felváltották az uniós Irányelvek.

1.5. A büntető eljárásjogi előírások értelmezése A törvény értelmezése során különböző alapokról indulunk ki, ám azonos céllal: a jogszabály helyes tartalma feltárásának érdekében.

Ez persze sokszor evidens – helyeselhető, ha a törvény világos, egyértelmű, a köznyelvi jelentéssel azonos fogalmakat használ, jól áttekinthető rendszerben és nyelvtani szerkezetben. A törvény különböző helyein szereplő azonos fogalmak eltérő jelentéssel részben sem ruházhatóak fel. Némelykor a jogalkotó tényleges szándéka azonban mégis értelmezésre szorul. Ennek különféle módszerei ismeretesek: A nyelvtani értelmezés tehát a szavak grammatikai jelentéséből, a lingvisztika elfogadott szabályaiból, a helyes szókapcsolatok és mondatszerkezetek rendszeréből indul ki.

24

A büntetőeljárás alapfogalmai, a magyar büntető eljárásjogi törvény rendszere, értelmezése és hatálya

A logikai értelmezés a helyesnek vélt indokokat, s a norma ezzel adekvát formális szerkezetét tekinti rendező elvnek.

A rendszerszemléletű elemzés a norma jogszabályban elfoglalt helyét, a szabály más szabályokkal való kölcsönhatását vizsgálja.

A történeti értelmezés az előzményekből, a rendelkezést érintő módosítások indokaiból vonja le következtetéseit.

Napjainkban ismét szerepet kaphat a korábban háttérbe szorult teleologikus értelmezés, amely a jogi norma rendeltetéséből, a „józan ész”, a felismerhető jogalkotói szándék tartalmából indul ki.

Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

Valamennyi értelmezési mód együtt hatékony, nem szerencsés, de előfordul, hogy különféle módszerekkel különböző eredményre jutunk. Ennek észlelésekor a Kúria jogértelmező szerepe kerülhet előtérbe, végső soron azonban a problémát a jogalkotásnak kell korrigálnia.

1.5.1. Az Alkotmánybíróság és a Kúria szerepe az értelmezésben Az Alkotmánybíróság és a Kúria szerepét – jóllehet mindkettő befolyásolhatja a processzuális normák tartalmát és hatókörét is – célszerűbb az értelmezés, s nem a jogforrások körében tárgyalni.

Az Alkotmánybíróság – értelmezésként is felfogható tevékenysége keretei között – jogosult a törvény konkrét előírásának alaptörvény-ellenességét megállapítani, és az adott rendelkezést megsemmisíteni, illetve mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést megállapítani.

Korábban számos lényeges kérdésben született ilyen alkotmánybírósági döntés, pl.

– a letartóztatási okok pontosítása kapcsán [26/1999. (IX. 8.) AB határozat], – az ügyész nélküli tárgyalás alkotmánnyal való összeegyeztethetetlenségéről (991/B/2006. AB határozat), – a titkos adatszerzés egyes feltételeinek bizonytalan tartalmáról [2/2007. (I. 24.)

AB határozat], vagy – a korábban külön eljárásként kezelt „kiemelt ügyekben” a védelem jogának korlátozásáról (1149/C/2011. AB határozat).

A sajátos rendkívüli jogorvoslatként funkcionáló (s részleteiben ott tárgyalt) alkotmányjogi panasz keretében jogosult továbbá az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjai alapján egyedi bírói döntések alkotmányosságának megítélésére is.

A Kúria elvi irányító – az értelmezést segítő – szerepe körében elsősorban a jogegységi döntéseknek, az elvi bírósági határozatoknak és elvi bírósági döntéseknek, valamint a kollégiumi véleményeknek van meghatározó szerepe.

A büntetőeljárás alapfogalmai, a magyar büntető eljárásjogi törvény rendszere értelmezése és hatálya

25

A jogegységi döntések kötelezőek a bíróságokra [Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdés].

A jogegység fogalmát illetően figyelemre méltó szempontokat fogalmaz meg a 40/2007. (VI. 20.)

AB határozathoz fűzött különvélemény: „A jogalkalmazás egységét – amely az alkotmányos egyenlőség érvényesülésének és a jogállamnak is nélkülözhetetlen feltétele – a bíróságok rendszerint minden külső beavatkozás nélkül biztosítják. A bírák elméleti és gyakorlati szakmai képzettsége hasonló, ezért az általuk elfogadott szakmai érvelési szabályok – elsősorban a helyes jogértelmezés módszereiről vallott felfogásuk, jogdogmatikai fogalmaik, az általuk elfogadott jogi következtetési és igazolási szabályok – is azonosak vagy hasonlóak. Így a bírák által elfogadott, általános jogi meggyőződéssé váló állandó bírói gyakorlat, a szakirodalom és nem utolsósorban a közzétett (nem kötelező) bírósági határozatok tekintélye együttesen a legtöbb jogi kérdésben »maguktól« létrehozzák és fenntartják a bírói gyakorlat, azaz »a jogalkalmazás« egységét. Minden bírói döntés szükségképpen valamilyen módon kapcsolódik más bírók döntéseihez. Igaz az az állítás, hogy a bírák számára a helyes bírói ítélet az a döntés, amelyet a többi bíró hozna ugyanabban az ügyben. […] A joggyakorlat egységének biztosítására tehát akkor van (és csak akkor lehet) szükség, ha a joggyakorlat egysége nem alakul ki az előbb vázlatosan leírt módon, a bíróságok, azaz a bírói döntések – folyamatosan értelmező – jogfejlesztő tevékenysége révén.”

A jogegységi döntések kötelező jellegét olykor vitatják, a magyar jogrendszert vizsgálva ilyen tartalmú kifogásokat fogalmazott meg a Velencei Bizottság is.

Már a második világháború előtti kommentárok kiemelték, hogy „a kötelező hatály ellen felhozható kifogásokat, hogy ti. az sérti a bírói függetlenséget, és megbénítja a jogélet fejlődését”, meggyőzően meg lehet cáfolni: „[h]a a döntés sértené az ítélőbíró függetlenségét, akkor a Kúrián sem lehetne döntvényt alkotni, mert elvégre a Kúria bírájának függetlensége sem lehet kisebb, mint a törvényszék vagy a járásbíróság bírájáé. Ami pedig a másik érvet illeti, amelyre a kötelező hatály kiterjesztése ellen hivatkoznak, hogy ti. megköti a jogéletet és akadályozza a jog szabad fejlődését: ezt a szempontot a törvényalkotás ellen is fel lehetne hozni. Miként a jogszolgáltatás egyöntetűsége és a jogállapot biztosítása megkívánja a jogviszonyoknak törvénnyel szabályozását, éppúgy szükségessé teszi a döntvényalkotási jogot is.”

A jogalkalmazás során érvényesülő iránymutató aktusok szabályozása az idők folyamán több változáson ment keresztül. Ezeket és az aktuális helyzetet a következő táblázat szemlélteti