Európai Bírósági Ítéletek by ORAC Kiadó

EURÓPAI X. ÉVFOLYAM 1.

BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK ▲

2012. JÚNIUS

TISZTELT OLVASÓ! E lapszámunkban a 2011 október, november és december hónapjában született nagyszámú döntést mutatjuk be. Októberben a Hatodik HÉA-irányelvben szereplő „ellenszolgáltatás ellenében történő szolgáltatás-nyújtás” fogalmát kellett a C-93/10. sz. ügy keretei között az Európai Bíróságnak értelmeznie olyan alaphelyzetben, amikor bizonytalan követelések engedményezésére a névértékük alatti áron került sor, úgy, hogy valójában az engedményes nem kapott ellenszolgáltatást az engedményezőtől. A C-504/10. sz. ügyben az Európai Bíróságnak arra kellett választ adnia, hogy az adóalany igényt tarthat-e az előzetesen megfizetett vagy fizetendő HÉA levonásának jogára olyan, ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás után, amely találmány feletti közös jog hányadának átengedésében áll, és amelynek körülményei többek között azzal jellemezhetők, hogy az említett jognak több személy, köztük az átadó és az átvevő a jogosultja. A C-421/10. sz. ügyben HÉA ös�szefüggésben az EB a nem belföldön letelepedett adóalany fogalmát vizsgálta és megállapította, hogy a fogalomhoz elegendő, ha gazdasági tevékenység szerinti székhelyét az adott állam területén kívül hozza létre, a társaság vezetőjének a lakóhelyét nem vizsgálhatják. A C-530/09. sz. ítélet a közös hozzáadottértékadórendszerről szóló, 2006. november 28‑i 2006/112/EK tanácsi irányelv szabályainak értelmezéséhez adott fontos szempontokat. A C-94/10. sz. ügyben olajszármazék után áthárított és később eltörölt adó fisszafizetésével kapcsolatosan az a döntés született, hogy valamely tagállam elutasíthatja a vevő által előterjesztett kártérítés iránti kérelmet, amely vevőre az adóalany jogalap nélkül megfizetett adót hárított át, azzal az indokkal, hogy nem áll fenn közvetlen okozati összefüggés az említett adó kivetése és az elszenvedett kár között, feltéve hogy a vevő a belső jog értelmében érvényesítheti az említett igényt az adóalannyal szemben, és hogy a vevő által elszenvedett kár utóbbi általi megtérítése nem lehetetlen vagy rendkívül nehéz a gyakorlatban. A C-9/11. sz. ítélet tárgyát a szolgáltatásnyújtás szabadsága képezte, a C-559/10. sz. ügyben pedig az Európai Bíróság tevehús besorolását vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a kérdéses KN‑t úgy kell értelmezni, hogy a tevefélék húsát „más” vadhúsként a 0208 90 40 vámtarifaalszám alá kell besorolni, ha azok az állatok, amelyektől a hús származik, vadon éltek, és vadászaton ejtették el őket. A C-431/09. és C-432/09. sz. egyesített ügyekben a műholdas közvetítés szerzői jogi kérdéseit kellett vizsgálni a műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról szóló, 1993. szeptember 27‑i 93/83/EGK tanácsi irányelv fényében. Elsősorban az merült fel kérdésként, hogy a televíziós műsorokat csak mintegy továbbító műholdas programcsomag-szolgáltató közreműködése önálló szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, melyhez a jogosultak engedélye szükséges. A C-403/08. és C-429/08. sz. egyesített ügyekben a Premier League közvetítési jogainak értékesítése kapcsán alkalmazott területi kizárólagossági megállapodásokat kellett vizsgálni a szolgáltatások szabad áramlása, a közösségi versenyjog és a szerzői jog fényében. A C-439/09. sz. ügyben az Európai Bíróságnak a versenyjogi szabályokat kellett értelmeznie és abban kellett állást foglalnia, hogy a Pierre Fabre kozmetikai vállalkozás szelektív disztribúciós megállapodásaiban foglalt, az internetes értékesítést de facto tiltó szabályok már céljukban versenykorlátozónak minősülnek-e, illetve, hogy az ilyen kikötésekre az ún. csoportmentesség kiterjedhet-e. A C-34/10. sz. ügyben az EB biotechnológiai találmányokkal foglalkozott és az emberi embrió fogalmát értelmezte, megállapítva, hogy a fogalmat szélesen kell értelmezni. Ebben az értelemben minden emberi petesejtet már a megtermékenyítésének szakaszától kezdve emberi embriónak kell tekinteni az irányelv 6. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében és annak alkalmazása céljából, amennyiben e megtermékenyítés az emberi egyeddé fejlődés folyamatának beindítója. A C-148/10. sz. ítéletben pedig a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15‑i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvszabályainak értelmezését adta az Európai Bíróság. Az iparpolitikai tárgyú C-382/10. sz. ügyben az volt a kérdés, hogy jogszerű-e a pékségek esetén olyan pultban árulni a péksüteményt, amelynél nem biztosított a fogó használata és ahol kézzel kell kivenni a zsömlét. Az EB úgy határozott, hogy amennyiben az illetékes hatóságok nem állapították meg tényleges szennyeződés fennállását, pusztán az alapján, hogy a potenciális vásárlók elméletileg puszta kézzel megérinthetik az eladásra kínált élelmiszereket, vagy azokat letüsszenthetik, nem állapítható meg a vonatkozó előírások megsértése. A C-381/10. sz. ügyben ugyancsak élelmiszerhigiéniával kapcsolatos kérdést vizsgált az AB és úgy határozott, hogy a mellékhelységben levő mosdókagylónak nem kell kizárólag kézmosás céljára szolgálnia, és a csapnak, valamint a kézszárító eszköznek nem kell kézzel való megérintés nélkül működnie. A légiközlekedéssel kapcsolatos C-83/10. sz. ügyben az EB arra a következtetésre jutott, hogy a „járat tör-

▲

EURÓPAI 2012. JÚNIUS

BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK ▲

X. ÉVFOLYAM 1.

lésének” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy nem kizárólag az érintett légi jármű bármely felszállása elmaradásának esetére irányul, hanem kiterjed arra az esetre is, amikor e légi jármű felszállt, azonban ezt követően bármilyen ok miatt vissza kellett térnie az indulási repülőtérre, és amikor az említett légi jármű utasait más légi járatokra irányították át. A C-474/10. sz. ügyben tervek vagy programok meghozatalára illetékes hatóság kijelölése kapcsán az EB rámutatott, hogy kötelező a környezetvédelem terén főszabály szerint konzultációra köteles hatóságon belüli feladatmegosztást oly módon megszervezni, hogy annak valamely belső igazgatási egysége tényleges önállóságot élvezzen, ami különösen azt jelenti, hogy saját adminisztratív és személyi erőforrásokkal rendelkezzen, és így képes legyen az ezen irányelv értelmében vett konzultációs hatóságokra ruházott feladatkör betöltésére, és különösen arra, hogy objektív véleményt adjon az azon hatóság által megvalósítani kívánt tervről vagy programról, amelyhez tartozik, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróságra hárul. A C-402/10. sz. ítéletben az uniós jognak az export‑visszatérítések előfinanszírozására vonatkozó rendelkezéseit kellett kibontani, hogy ti. azokat úgy kell‑e értelmezni, hogy a vámraktározási eljárás alá vont termékekre vonatkozó raktárnyilvántartás vezetésének az uniós vámszabályozás megsértésével történő elmulasztása elegendő-e ahhoz, hogy az exportőrt megfosszák azon jogától, hogy az e termékekhez kapcsolódó export‑visszatérítés tekintetében előzetes kifizetésben részesüljön. A C-140/10. sz. esetben az a kérdés merült fel, hogy a közösségi növényfajta-oltalom jogosultja indíthat-e bitorlási keresetet olyan harmadik személlyel szemben, aki a védett növényi anyagot a hasznosítótól szerezte be, aki az anyag eladásánál megszegte a jogosulttal kötött hasznosítási szerződést. Az Európai Közösség és tagállamai valamint Svájc közötti megállapodás egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezését és egy német tagállami rendelkezést vetett ös�sze az Európai Bíróság a C-506/10. sz. ügy kapcsán. Az Európai Bíróság gondolatmenete érintette a határ menti ingázó vállalkozókat, az egyenlő bánásmód rejtett formáját, annak igazolhatóságát, továbbá a közrend kifejezés tagállami értelmezésének határait. A C-128/09. sz. ügyben hatásvizsgálati eljárási kérdéseket és az Aarhusi Egyezmény előírásait vizsgálta az EB és megállapította, hogy a 85/337 irányelv 1. cikkének (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy ezen irányelv hatálya alól csak az egyedi jogalkotási aktussal részleteiben elfogadott projektek vannak kizárva oly módon, hogy az említett irányelv a jogalkotási folyamaton keresztül valósítja meg célját. A nemzeti bíróság feladata annak mind az elfogadott jogalkotási aktus tartalmának, mind az annak elfogadásához vezető jogalkotási eljárás egészének, és különösen az előkészítő iratoknak és a parlamenti vitáknak a figyelembevételével történő vizsgálata, hogy e két feltétel teljesült‑e. A C-123/10. sz. ügy szociálpolitikai kérdést, és a 79/7 irányelv néhány rendelkezését érintette. Az Európai Bíróság kitért az irányelv hatályára, vizsgálta a kompenzációs pótlék természetét, továbbá a nemi hovatartozás alapján történő diszkriminációt, és ennek objektív, szociálpolitikai célokat megvalósító eszközökkel való igazolhatóságát. A C-225/10. sz. ügy a 1408/71/EGK rendeletet érintette; az Európai Bíróság foglalkozott a családi támogatás fogalmával, azzal, hogy az adott ügyben szereplő ellátási formák családi támogatásnak minősülnek-e, s figyelemmel volt a szociális biztonság körében az uniós célkitűzésekre. Ezeknek tükrében adott választ a német bíróság kérdéseire, amelyek spanyol lakóhellyel rendelkező, fogyatékkal élő – már nagykorú – gyermeket nevelő nyugdíjas személyeket érintettek, akik korábban migráns munkavál lalókként Németországban dolgoztak. A C-509/09. – C-161/09. sz. egyesített ítéletben elsőként az a nemzetközi magánjogilag ugyancsak kiemelkedő jelentőségű kérdés merült fel, hogy a személyiségi jogok valamely internetes honlap tartalma általi állítólagos megsértése esetén hogyan kell értelmezni a Brüsszel I. rendelet 5. cikkének 3. pontjában használt „azon hely, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet” kifejezést. Másrészt az a dilemma is felmerül, hogy az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000. június 8‑i 2000/31/EK irányelv 3. cikke (1) és (2) bekezdése rendelkezéseinek kollíziós szabály jellegük van‑e abban az értelemben, hogy a nemzeti kollíziós szabályok háttérbe szorításával a magánjog területén is a származási országban hatályos jog kizárólagos alkalmazását rendelik el az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában, vagy pedig olyan korrekciót jelentenek, amely révén a nemzeti kollíziós szabályok szerint alkalmazandónak nyilvánított jog tartalma a származási ország követelményeinek megfelelően módosul. A C-406/09. sz. ítélet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22‑i 44/2001/EK tanácsi rendelet (Brüsszel I.) alapvető fogalma, a „polgári és kereskedelmi ügy” terminus értelmezését adta. A C-139/10. sz. ítéletben az volt a felmerült jogkérdés, hogy ellentétes‑e a 44/2001 rendelet 45. cikkével, ha a 44/2001 rendelet 43. vagy 44. cikke alapján benyújtott jogorvoslat tárgyában dönteni hivatott bíróság a végrehajthatóságot megállapító határozatot olyan, a 44/2001 rendelet 34. és 35. cikkében említettektől eltérő ok alapján utasítja el vagy vonja vissza, amelyre a végrehajthatóvá nyilvánított határozat végrehajtásával szemben hivatkoznak, és amely e határozat meghozatalát követően merült fel, mint például az az ok, miszerint a határozatnak már eleget tettek? A C-369/09. sz. ítéletben a

▲

EURÓPAI X. ÉVFOLYAM 1.

BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK ▲

2012. JÚNIUS

magyar jogtudományban újabban „Insolvency tourism”-ként (Czoboly Gergely) emlegetett jelenséggel kapcsolatban merült fel a probléma, hogy hogyan kell értelmezni a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29‑i 1346/2000/EGK tanácsi rendeletben szereplő, az adós „fő érdekeltségei központja” (idegen nyelvű kifejezéssel: center of main interest, COMI) fogalmat. Vezetői engedélyek kölcsönös elismerését érintette a C-224/10. sz. ügy, melynek kapcsán az Európai Bíróság a vonatkozó 91/439/EGK irányelv rendelkezéseit értelmezte. Felmerült a szokásos tartózkodási helyre vonatkozó feltétel megsértésével kiállított vezetői engedély elismerésének jogszerű megtagadása, továbbá a fogadó tagállamban visszavont vezetői engedélyt követően más tagállamban kiállított vezetői engedély alapján a fogadó tagállam területén a járművezetői jog gyakorolhatóságának jogszerű megtagadása. Novemberben a C-259/10. sz. ügyben játékgépekkel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás HÉS fizetésével ös�szefüggésben az EB megállapította, hogy az adósemlegesség elvét úgy kell értelmezni, hogy az adóalany ezen elv megsértésére hivatkozva nem kérheti a bizonyos szolgáltatásnyújtások után befizetett HÉA visszatérítését, amennyiben az érintett tagállam adóhatóságai hasonló szolgáltatásnyújtásokat a gyakorlatban adómentes szolgáltatásokként kezeltek, holott azok a vonatkozó nemzeti szabályozás alapján nem HÉA‑mentesek. HÉA-fizetési kötelezettséggel állt kapcsolatban a C-444/10. sz. ügy is, amely a Hatodik irányelvben szereplő „a teljes vagyonnak vagy a vagyon egy részének átruházása” kifejezés értelmezésére irányult. Az Európai Bíróság kitért a fogalom egységes értelmezésének fontosságára, s arra, hogy miként kell a fenti fogalmat értelmezni, különösen a vevő szándékára, illetve a rendelkezés céljára tekintettel. A C-505/10. sz. ügyben hajón a motortól függetlenül működő kotrógép által használt olaj jövedéki adójával kapcsolatosan az EB úgy határozott, hogy a 92/81 irányelv 8. cikke (1) bekezdésének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy a hajóhoz tartósan rögzített és a hajót meghajtó motortól függetlenül működő – saját motorral és saját üzemanyagtartállyal rendelkező – kotrógép működtetéséhez használt ásványi olaj nem mentes a jövedéki adó alól. A C-371/10. sz. ítélet a letelepedési szabadságra vonatkozott, adózási kérdéseket is érintve. A C-126/10. sz. számú ügyben egy társaságcsoporton belüli átszervezés kapcsán) kellett azt vizsgálni (ti. egy már semmilyen tevékenységet nem végző és jelentős veszteséget felhalmozott céget olvasztottak be csoporton belül egy másik társaságba), hogy a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére alkalmazandó adóztatás közös rendszerére vonatkozó 90/434/EGK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az összeolvadást „valós üzleti okokból” hajtották-e végre, avagy annak elsődleges célja az adóelkerülés volt. A C-454/10. sz. ügyben elektronikus kereskedelem után fizetendő vámtartozás tárgyában az EB úgy határozott, hogy a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az áruknak az Unió vámterületére történő jogellenes bejuttatásakor keletkező vámtartozás adósának kell tekinteni azt a személyt, aki a bejuttatásban való közvetlen közreműködés nélkül közvetítőként járt el az érintett árukra vonatkozó adásvételi szerződés megkötésében, amen�nyiben e személynek tudomása volt vagy tudomása kellett legyen arról, hogy az említett bejuttatás jogellenes, amely kérdés eldöntése a kérdést előterjesztő bíróság feladata. A C-348/10. sz. ügyben a közösségi közbeszerzési jogi szabályok értelmezése vált szükségessé: az Európai Bíróságnak különösen is el kellett határolnia a koncessziós szerződést a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződéstől. A C-323/10. sz. egyesített ügyekben baromfi besorolás kérdéseit vizsgálta az EB és rámutatott, hogy a kérdéses esetekben a baromfinak teljesen bontottnak kell lennie, így tarifális besorolása szempontjából hátrányos, ha a belek egy része vagy például a légcső még rajta maradt a hasított testen a gépi zsigerelési eljárást követően; továbbá azt is kimondta, hogy nem tartozik a 0207 12 10 vámtarifaalszám alá az olyan baromfitest, amelyben az e vámtarifaalszám alatt megjelölt belsőségek, vagyis a nyak, a szív, a máj és a zúza, közül valamelyik több példányban van jelen. A C-405/10. sz. ügyben használt katalizátorok importjával kapcsolatosan megállapításra került, hogy ezen hasznosításra szánt hulladékoknak az Unióból Libanonba történő kivitele tilos. A fizetésképtelenségi rendeletet értelmezte a C-112/10. sz. ítélet, a C-435/10. sz. ügy kapcsán pedig a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállaló helyzetével foglalkozott az Európai Bíróság. Annak rögzítését követően, hogy a vonatkozó 80/987/EGK irányelv 4. cikkét a munkavállalók védelme érdekében megszorítóan kell értelmezni, vetették össze a holland nemzeti jogszabály eljárási jellegű követelményeit az irányelvben foglaltakkal. A C-214/10. sz. ügy kapcsán azzal a kérdéssel foglalkozott az Európai Bíróság, hogy megengedhető-e az uniós jog alapján olyan átviteli időszak megállapítása, amelynek leteltével a munkaképtelen munkavállaló fizetett éves rendes szabadsághoz való joga megszűnik, amennyiben a korábbi referencia-időszakban nem tudta ezt a szabadságot kivenni. Vizsgálta az Európai Bíróság a fenti szabadság célját és azt, hogy milyen mértékű felhalmozódás fogadható el. Két, uniós polgár szabad mozgásával és a 2004638/EK irányelv értelmezésével kapcsolatos döntést hozott bolgár bíróság megkeresése alapján novemberben az Európai Bíróság. A C-430/10. sz. ügyben azért rendelték

▲

EURÓPAI 2012. JÚNIUS

BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK ▲

X. ÉVFOLYAM 1.

el az ország elhagyásának tilalmát, mert az érintett személyt Szerbiában kábítószer-kereskedelem miatt letöltendő szabadságvesztés büntetésre ítélték; a C-434/10. sz. ügyben pedig azért, mert az adott személy olyan társaság egyik ügyvezetője volt, amelynek adótartozását nem tudták behajtani. Az Európai Bíróság részletesen foglalkozott a közrend fogalmának értelmezésével, azzal, hogy mikor kerülhet sor a szabad mozgáshoz fűződő jog közrend alapján történő korlátozására, s kiemelte a társadalmi érdek súlyos veszélyeztetésének mint feltételnek szükségességét. A C-256/11. sz. ügy alapjául szolgáló esetekben nem uniós állampolgárságú személyek kívántak családtagjuknál Ausztriában letelepedni. Ezek a családtagok valamennyi esetben – házastársi, illetve szülő–gyermek viszonylatban – uniós polgársággal rendelkező személyek voltak, akik Ausztriában rendelkeztek lakóhellyel és a szabad mozgáshoz fűződő jogukat soha nem gyakorolták. Az Európai Bíróság vizsgálta az uniós jog alkalmazhatóságát, továbbá a magánélet és családi élet tiszteletben tartásához való jog érvényesülését, illetve az alapügy török állampolgárságú felperese vonatkozásában a kiegészítő jegyzőkönyvben szereplő standstill szabály alkalmazását. A C-468/10. és C-469/10. sz. ügyek személyes adatok kezelését és az adatkezelés feltételrendszerét érintették. Az Európai Bíróság spanyol bíróság megkeresése alapján vizsgálta meg a vonatkozó 95/46/EK irányelv rendszerét, célkitűzését, eszközeit, és különösen az 5. és 7. cikkek értelmezhetőségét, s az irányelv átültetésével kapcsolatos tagállami kötelezettségeket. A C-412/10. sz. ítéletben az vetett fel problémát, hogy a Róma II. rendelet a szövege megkülönbözteti „hatálybalépés” és az „időbeli alkalmazás” fogalmakat, és a két kifejezéshez eltérő időpontok kapcsolhatók. Az ügyben az angol High Court azzal a kérdéssel szembesült, hogy a Hivatalos Lapban történt kihirdetést követő huszadik nap után, de 2009. január 11-e előtt bekövetkezett szerződésen kívüli (közlekedési balesetekből fakadó) károkozásokra alkalmazni kell-e a rendelet szabályait. A Brüsszel I. rendeletet értelmezte a C-327/10. sz. ítélet, amely az olyan tagállami jogszabálynak a rendelettel való összeegyeztethetőségét firtatta, amely lehetővé teszi ezen állam bíróságai előtt az ismeretlen helyen tartózkodó fogyasztóval szembeni keresetindítást. A C-70/10. sz. ügyben a szerzői jog és az internet egyes összefüggéseit kellett vizsgálni. Az alapügyben egy fájlmegosztó oldal üzemeltetőjét kötelezték arra, hogy olyan szűrőt működtessen rendszerében, mely megakadályozza a szerzői jogi jogsértést megvalósító fájlcserét. Az Európai Bíróságnak többek között alapjogi, adatvédelmi és szerzői jogi szempontból kellett vizsgálnia, hogy az ilyen jellegű kötelezettség előírása összeegyeztethető-e az uniós joggal. A C-283/10. sz. ügyben pedig az Európai Bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy szerzői jogi szempontból egy cirkuszi előadásban elhangzó zeneszámok e művek nyilvánossághoz történő közvetítésének minősül-e. A C-422/10. sz. ügyben az EB úgy határozott, hogy a 469/2009 rendelet 3. cikkének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy az említett cikkel nem ellentétes az, ha valamely tagállam illetékes hatósága a hivatkozott alapszabadalom igénypontjai szövegében szereplő hatóanyagra vonatkozó kiegészítő oltalmi tanúsítványt ad, amikor az a gyógyszer, amelynek a forgalombahozatali engedélyét a kiegészítő oltalmi tanúsítvány iránti kérelem alátámasztására bemutatták, nem kizárólag e hatóanyagot tartalmazza, hanem más hatóanyagokat is. Az ezzel a kérdésssel szorosan összefüggő és részben egyben tárgyalt C-322/10. sz. ügyben az EB úgy határozott, hogy a 469/2009 rendelet 3. cikkének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy az említett cikkel nem ellentétes az, ha valamely tagállam illetékes hatósága két hatóanyag kombinációjára vonatkozó kiegészítő oltalmi tanúsítványt ad a hivatkozott alapszabadalom igénypontjai szövegében szereplő kombinációnak megfelelően, amikor az a gyógyszer, amelynek a forgalombahozatali engedélyét a kiegészítő oltalmi tanúsítvány iránti kérelem alátámasztására bemutatták, nem kizárólag e két hatóanyag kombinációját tartalmazza, hanem más hatóanyagokat is. Decemberben az energiatermékek és a villamos energia adóztatásával kapcsolatos 2003/69 irányelv adómentességről rendelkező két pontját értelmezte az Európai Bíróság a C-79/10. sz. ügy kapcsán. Az alapügyben szereplő cég repülőgépet tartott fenn részben abból a célból, hogy ügyfeleket, illetve kereskedelmi vásárokat látogasson, továbbá hogy karbantartó-, illetve oktatórepüléseket végezzen; s alapkérdésként merült fel, hogy az ennek érdekében felhasznált üzemanyag adómentes-e. Az Európai Bíróság vizsgálta az ellenszolgáltatás ellenében történő légi közlekedési szolgáltatásnyújtás megvalósulását. Ún. adóraktár üzemeltetőjének az abban a raktárban tárolt árunak az áru tulajdonosa által történő értékesítése utáni HÉA megfizetéséért való egyetemleges felelőssége, illetve az volt a C-499/10. sz. ügy alapkérdése, hogy ennek az egyetemleges felelősségnek az objektív jellege összeegyeztethető-e az uniós jogelvekkel, így különösen az arányosság követelményével. A C-427/10. sz. számú ügyben azt kellett vizsgálni, hogy összeegyeztethető-e a közösségi joggal az a nemzeti adójogi szabály, amely rövidebb elévülési időt ír elő az adóhatóság javára a HÉA visszatérítésére, mint a polgári jogi általános elévülési idő, amely helyzet ahhoz vezethet, hogy – ha utóbb kiderül, hogy valamely szolgáltatás nem volt HÉA köteles – megfosztja az adóalanyt a jogalap nélkül megfizetett hozzáadottérték‑adó adóhatóság által történő visszatérítésétől, miközben az adót maga az adó-

▲

EURÓPAI X. ÉVFOLYAM 1.

BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK ▲

2012. JÚNIUS

alany köteles volt visszatéríteni a polgári jog szabályai szerint (pl jogalap nélküli gazdagodás címén) a szolgáltatást igénybe vevő szerződő partnere számára. A C-492/10. sz. ügyben a tőkeemelést terhelő közvetett adókról szóló 1969-es tanácsi irányelvet kellett értelmezni: tudniillik az merült fel kérdésként, a társaság vagyonát növelőnek kell-e tekinteni a társasági veszteségek tag(ok) részéről történő átvállalását, feltéve, hogy arra az e veszteségek keletkezése előtt tett vállalás alapján került sor. A C-503/10. sz. ügyben az EB megállapította, hogy biomasszából előállított etanoltermék csak akkor minősül bioetanolnak a 2003/30 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében, ha azt a közlekedési ágazatban használatos bioüzemanyagként hozzák forgalomba. A C-157/10. sz. ügy tárgyát az a kérdés képezte, hogy a tőke szabad mozgásának követelményével ellentétes-e az a nemzeti szabályozás, amely a kettős adózás keretében tiltja az illetőség szerinti államban a társaságiadó-fizetési kötelezettség alá eső jövedelem után fizetendő adó összegének csökkentését, amennyiben a forrásállamban e jövedelmet egyébként terhelő adót az adott esetben adómentesség, adójóváírás vagy más adókedvezmény folytán ténylegesen nem kell megfizetni. A C-275/10. sz. ügyben az állami támogatási szabályok jogkövetkezményei kapcsán kellett állást foglalni. Az merült fel kérdésként, hogy a tagállami bíróság egy állami kezességvállalási szerződés semmisségét megállapíthatja-e, ha e kezesség jogellenes állami támogatást valósít meg. A C-409/10. sz. ítélet egyrészről a Cotonoui Megállapodás másrészről pedig a Közösségi Vámkódex értelmezéséhez adott fontos szempontokat. A C-446/09. sz. ügyben az Európai Bíróságnak abban a kérdésben kellett útmutatást adnia, hogy az Unión belül nem forgalomba hozni kívánt hamisított vagy kalózárukat az Uniós hatóságok lefoglalhatják és megsemmisíthetik-e az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk behozatalára, valamint kivitelére és újra-kivitelére vonatkozó egyes intézkedésekről szóló, 1994. december 22-i 3295/94/EK tanácsi rendelet illetve az annak helyébe lépő 1383/2003 rendelet értelmében. A C-119/10. sz. ügyben a védjegyjogi szabályok alapján kellett abban a kérdésben döntést hozni, hogy egy előgyártott dobozokat – a szintén rendelkezésre bocsátott recept szerint kikevert – itallal feltöltő vállalkozás a dobozokon szereplő, adott esetben védjegybitorló megjelölések tekintetében e bér-feltöltési tevékenységgel védjegy-használatot valósít-e meg. A C-125/10. sz. ügyben a gyermekgyógyászai gyógyszerekre adható ún. kiegészítő szabadalmi oltalom időtartama került terítékre. Az Európai Bíróságnak a kiegészítő oltalomra vonatkozó 1768/92/EK rendeletet az azt módosító 1901/2006/EK rendelettel egybevetve kellett értelmeznie. A C-145/10. sz. ítélet nemzetközi magánjogi kérdések érintése mellett az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmezését is adta. A fizetésképtelenségi rendeletet értelmezte a C-191/10. sz. ítélet, a C-384/10. sz. ítélet pedig a szerződéses kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló Római Egyezménynek azt a szabályát értelmezte (6. cikk), amely szerint a felek jogválasztása nem eredményezheti azt, hogy a munkavállalót megfosztják az azon jog kötelező szabályai által biztosított védelemtől, amely jogválasztás hiányában a (2) bekezdés alapján alkalmazandó lenne. A C-72/11. sz. ítéletben az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2007. április 19‑i 423/2007/ EK tanácsi rendelet szabályait, a C-507/10. sz. ítéletben a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló, 2001. március 15‑i 2001/220/IB tanácsi kerethatározat értelmezését adta az Európai Bíróság. Büntetőjogi kérdést érintett a C-329/11. sz. ügy, amely kapcsán az Európai Bíróság a nemzeti (francia) büntető anyagi jogi rendelkezésnek a harmadik ország jogellenesen tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban alkalmazott közös normákról és eljárásokról szóló 2008/115/EK irányelvvel való összeegyeztethetőségét vizsgálta, kitérve az irányelvben foglalt célok hatékony érvényesülésének követelményére. A menekültügyi eljárást és a menedékjogot kérő személyek kérelmének elbírálását érintették a C-411/10. sz. és C-493/10. sz. egyesített ügyek. Afgán, iráni állampolgárok azt kérték az Egyesült Királyságban, illetve Írországban, hogy ne adják át kérelmüket annak megvizsgálása érdekében Görögországnak – holott a vonatkozó rendelet alapján ez volt (lett volna) az eljáró tagállamok kötelezettsége –, mert tudomásuk van arról, hogy Görögországban a menekültügyi eljárás nem működik megfelelően, az alapvető jogok is sérelmet szenvednek. A C-424/10. és C-425/10. sz. egyesített ügyek alapjául az szolgált, hogy lengyel állampolgárok Lengyelországnak az Unióhoz való csatlakozását megelőzően hosszabb ideig tartózkodtak Németországban, kifejezetten a német jog alapján. Miután tartózkodási engedélyüket később nem hosszabbították meg, felmerült, hogy az uniós irányelv alapján megszerezték-e a csatlakozás előtti időszakban való tartózkodással az irányelvben rendezett huzamos tartózkodás jogát. Az Európai Bíróság részletesen indokolta az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek, így különösen a jogszerű tartózkodás fogalmának értelmezését. Az Unió (EGK) és Törökország közötti társulási tanácsi határozat értelmezésére irányult kérdés a C-371/08. sz. ügyben. A kérdésekben részben kialakult ítélkezési gyakorlatra tekintettel döntött az Európai Bíróság abban a kérdésben, hogy a jogszerűen a fogadó tagállam területén tartózkodó török állampolgár kiutasítással szembeni

▲

EURÓPAI 2012. JÚNIUS

BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK ▲

X. ÉVFOLYAM 1.

védelmi rendszerére alkalmazandóak-e az uniós polgárra vonatkozó védelmi rendelkezések; s ennek érdekében részletesen összevetette a török állampolgár és az uniós polgár helyzetét. A C-257/10. sz. ügy alapjául szolgáló esetben a svéd állampolgár Svédországba való visszatérését követően a korábban Svájcban megszerzett biztosítási ideje alapján kérte gyermeknevelési támogatás megállapítását. Az Európai Bíróság a Svájccal kötött megállapodásban foglalt rendelkezések, s különösen a szabad mozgáshoz való jog, továbbá az egyenlő bánásmód követelménye alapján, valamint a 1408/71 rendelet alapján egyrészt megvizsgálta azt, hogy alapítható-e családi ellátásra vonatkozó igény kizárólag Svájcban munkaviszony alapján szerzett biztosítási időre, másrészt pedig azt, hogy milyen jövedelmet kell figyelembe venni. A C-585/10. sz. ügyben az EB sertésférőhelyek engedélyezése során a kocák definíciót vizsgálva úgy határozott, hogy 96/61 irányelv I. melléklete 6.6. pontjának c) alpontjában szereplő „férőhely kocák számára” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a kocasüldők (az első ivarérésen már átesett, de még nem fialt nőivarú sertések) számára szolgáló férőhelyeket is. A C-316/10. sz. ügyben állatok szállításával kapcsolatos dán nemzeti előírásokat vizsgált az EB és megállapította, hogy az ilyen előírások összeegyeztethetők kell, hogy legyenek mind az 1/2005 rendelet rendelkezéseivel és célkitűzéseivel, mind az Unió általános jogelveivel, különösen az arányosság elvével, továbbá pontosította a részletes technikai feltételeket. A C-366/10. sz. ügyben EB az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló irányelvek rendelkezéseit vizsgálta és arra kereste a választ, hogy az érvényességgel kapcsolatos előzetes döntéshozatali eljárások keretében milyen feltételekkel lehet a nemzetközi szokásjog elveire és a nemzetközi szerződések rendelkezéseire hivatkozni. A rendkívül hosszú ügyben az EB megállapította, hogy a 2008/101/EK irányelv érvényességének mérlegelése céljából csak a következőkre lehet hivatkozni: egyrészt, az Unió ezen irányelv elfogadásával kapcsolatos hatáskörének vonatkozásában az Uniónak betudható nyilvánvaló mérlegelési hiba ezen elvekre tekintettel történő vizsgálatának korlátai között: arra az elvre, mely szerint a saját területe feletti légtérben minden államot teljes és kizárólagos szuverenitás illet meg; arra az elvre, mely szerint egyetlen állam sem támaszthat jogszerűen igényt arra, hogy a nyílt tenger bármely részét szuverenitása alá vonja, valamint arra az elvre, amely biztosítja a nyílt tenger feletti szabad repülést. A C-442/10. sz. ítéletben a gépjárműhasználattal kapcsolatos polgári jogi felelősség biztosítására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1990. május 14‑i 90/232/EGK irányelv rendelkezéseinek értelmezéséhez adott fontos szempontokat, a C-495/10. sz. ítéletben pedig a termékfelelősségi irányelvnek a tagállamokban érvényesülő más, nemzeti alapú felelősségi rendszerekhez való viszonyát tisztázta az Európai Bíróság. A C-482/10. sz. ügyben az Európai Bíróság egy olasz bíróság megkeresése alapján hatáskö rének hiányát állapította meg, tekintettel arra, hogy a kérdéses ügyben kizárólag belső jogi kérdést kellett elbírálni, s nem volt megállapítható az, hogy a vonatkozó nemzeti jogszabály uniós jogi rendelkezés tartalmára, illetve alkalmazhatóságára közvetlenül utalt volna. A C-465/10. sz. számú ügyben a közösségi forrásokból megvalósult projektekkel kapcsolatos szabálytalanságok jogkövetkezményei álltak a vizsgálat középpontjában. Az Európai Bíróság rendkívül fontos megállapításokat tett a támogatások visszatérítésével illetve az elévüléssel és annak megszakadásával kapcsolatban. A C-242/10. sz. ítélet a villamos energia piac szabályozását érintette. Az érintett olasz jogszabályok bizonyos alapvetőnek minősített létesítményekkel vagy létesítménycsoportokkal rendelkező gazdasági szereplőknek azt a kötelezettséget írták elő, hogy ajánlataikat a nemzeti piacon a hatóság által előzetesen meghatározott feltételek mellett tegyék meg.

▲

EURÓPAI X. ÉVFOLYAM 1.

BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK ▲

2012. JÚNIUS

Tartalom 2011. októberi előzetes döntések

natkozó külső eljárások – 97/67/EK irányelv – 19. cikk – hatály – a nemzeti jog és az uniós jog szerinti jogorvoslati lehetőségek egymást kiegészítő jellege – a tagállamok mozgástere – korlátok – EUMSz. 49. cikk – a letelepedés szabadsága . . . . . . . . . 21

1.1. M űholdas műsorsugárzás, szellemi alkotások, versenyjog

1.2. Adójog, vámjog

C-403/08 és C-429/08 Az Európai Bíróság 2011. október 4-i előzetes döntése a Football Association Premier League Ltd. és mások v QC Leisure és mások (C-403/08) és Karen Murphy v Media Protection Services Ltd. (C-429/08) egyesített ügyekben Műholdas műsorsugárzás – a labdarúgó-mérkőzések közvetítése – a közvetítés műholdas dekódoló egység útján való vétele – az egyik tagállamban jogszerűen forgalomba hozott és a másik tagállamban használt műholdas dekódoló kártyák – forgalomba hozatali és használati tilalom valamely tagállamban – a műsorok megtekintése a kizárólagos jogok megsértésével – szerzői jog – televíziós közvetítési jog – egyetlen tagállam területére vonatkozó kizárólagos műsorsugárzási engedélyek – szolgáltatásnyújtás szabadsága – EUMSz. 56. cikk – verseny – EUMSz. 101. cikk – a verseny célzott korlátozásai – a feltételes hozzáférésen alapuló szolgáltatások védelme – jogellenes eszköz – 98/84/EK irányelv – 2001/29/EK irányelv – a művek többszörözése a műholdas dekódoló egység memóriájában és a televízió képernyőjén – a többszörözési jog alóli kivétel – a művek nyilvánossághoz közvetítése a pubokban – 93/83/EGK irányelv . . . . . . . . . 14

C-421/10 Az Európai Bíróság 2011. október 6-án hozott előzetes döntése a Finanzamt Deggendorf v Markus Stoppelkamp, Harald Raab vagyonfelügyelője minőségében között folyamatban levő ügyben HÉA – Hatodik irányelv – a 21. cikk (1) bekezdésének b) pontja – a teljesítés helyének meghatározása – a címzettel azonos államban illetőséggel rendelkező, de gazdasági tevékenységének székhelyét más államban létrehozó szolgáltató által teljesített szolgáltatások – a „külföldön honos adóalany” fogalma . . . . . . . . 22 C-94/10 Az Európai Bíróság 2011. október 20-án hozott előzetes döntése A Danfoss A/S, Sauer-Danfoss ApS v Skatteministeriet között folyamatban levő ügyben Közvetett adók – az ásványolajok jövedéki adója – az uniós joggal való összeegyeztethetetlenség – a termékek vásárlói számára történő visszatérítés hiánya, akikre a jövedéki adót áthárí tották . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 C-559/10 Az Európai Bíróság 2011. október 27-én hozott előzetes döntése a Deli Ostrich NV v Belgische Staat között folyamatban levő ügyben Közös vámtarifa – kombinált nómenklatúra – tarifális besorolás – nem fogságban tenyésztett tevefélék fagyasztott húsa – a 0208 90 40 (más vadhús) vagy a 0208 90 95 (más) vámtarifaalszám alá történő besorolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

C-431/09 és C-432/09 Az Európai Bíróság 2011. október 13-i előzetes döntése az Airfield NV, a Canal Digitaal BV v Belgische Vereniging van Auteurs, Componisten en Uitgevers CVBA (Sabam) valamint az Airfield NV v Agicoa Belgium BVBA ügyben Szerzői jog – műholdas műsorsugárzás – 93/83/EGK irányelv – az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja és 2. cikk – műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítés – műholdas programcsomagszolgáltató – a műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítés egységessége – e közvetítés betudhatósága – a szerzői jogok jogosultjainak e közvetítésre vonatkozó engedélye . . . . . . 16

C-504/10 Az Európai Bíróság 2011. október 27-i előzetes döntése a Tanoarch s.r.o. v Daňové riaditeľstvo Slovenskej republiky ügyben Adójog – HÉA – levonási jog – találmányon fennálló, több vállalkozást megillető jogok hányadának valamely, az említett találmány egészének hasznosítására jogosult vállalkozás részére történő átengedése – visszaélésszerű magatartás . . . . . . . 26

C-34/10 Az Európai Bíróság 2011. október 18-án hozott előzetes döntése az Oliver Brüstle v Greenpeace eV között folyamatban levő ügyben Biotechnológiai találmányok jogi oltalma – 98/44/EK irányelv – elősejtek emberi embrionális őssejtekből történő kinyerése – szabadalmazhatóság – emberi embrió ipari vagy kereskedelmi célra történő alkalmazásának kizárása és fogalma . . . . . . 18

C-530/09 Az Európai Bíróság 2011. október 27-én hozott előzetes döntése az Inter‑Mark Group sp. z o.o. sp. komandytowa v Minister Finansów ügyben HÉA – 2006/112/EK irányelv – az 52. cikk a) pontja és az 56. cikk (1) bekezdésének b) és g) pontja – az adóköteles tevékenység helye – kapcsoló elv – vásári standok tervezése, bérbeadása és felállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

C-439/09 Az Európai Bíróság 2011. október 13-i előzetes döntése a Pierre Fabre Dermo-Cosmétique SAS v Président de l’Autorité de la concurrence, és a Ministre de l’Économie, de l’Industrie et de l’Emploi ügyben Az EUMSz. 101. cikk (1) és (3) bekezdése – 2790/1999/EK rendelet – 2–4. cikk – verseny-korlátozást megvalósító gyakorlat – szelektív forgalmazási hálózat – kozmetikai és testápoló termékek – az internetes értékesítés általános és abszolút tilalma – a szállító által a szerződéses forgalmazókkal szemben előírt tilalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

C-93/10 Az Európai Bíróság 2011. október 27-én hozott előzetes döntése a Finanzamt Essen-NordOst v GFKL Financial Services AG ügyben Hatodik HÉA irányelv – 2. cikk 1. pont és 4. cikk – hatály – az „ellenszolgáltatás ellenében történő szolgáltatás-nyújtás” és a „gazdasági tevékenység” fogalma – bizonytalan követelések engedményezése – a követelések névértékénél alacsonyabb ár – az ilyen követelések behajtására irányuló műveletek elvégzésének és az adósok nem-fizetésére vonatkozó kockázatnak az engedményes általi vállalása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

C-148/10 Az Európai Bíróság 2011. október 13-án hozott előzetes döntése a DHL International NV, (korábban: Express Line NV) v Belgisch Instituut voor Postdiensten en Telecommunicatie ügyben Postai szolgáltatások – a felhasználói panaszok kezelésére vo-

▲

EURÓPAI 2012. JÚNIUS

BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK ▲

X. ÉVFOLYAM 1.

C-9/11 Az Európai Bíróság 2011. október 13-án hozott előzetes döntése a Waypoint Aviation SA v État belge – SPF Finances ügyben Szolgáltatásnyújtás szabadsága – adójogszabályok – belföldön használt eszközök megszerzése céljából adott kölcsönökből származó jövedelmekre vonatkozó adójóváírás – azon eszközök kizárása, amelyek használati jogát más tagállamban letelepedett harmadik személy részére engedték át . . . . . . . . . . . . . . . 29

1.4. Iparpolitika, légi közlekedés

1.3. Joghatóság polgári és kereskedelmi ügyekben, fizetésképtelenségi eljárások

C-382/10 Az Európai Bíróság 2011. október 6-án hozott előzetes döntése az Erich Albrecht, Thomas Neumann, Van Ly Sundara, Alexander Svoboda, Stefan Toth v Landeshauptmann von Wien között folyamatban levő ügyben Iparpolitika – élelmiszer higiénia – 852/2004/EK rendelet − pékés cukrászáruk önkiszolgáló értékesítése . . . . . . . . . . . . . 38

C-381/10 Az Európai Bíróság 2011. október 6-án hozott előzetes döntése az Astrid Preissl KEG v Landeshauptmann von Wien között folyamatban levő ügyben Iparpolitika – élelmiszer higiénia – 852/2004/EK rendelet − mosdókagyló felszerelése élelmiszer-forgalmazásra szolgáló létesítmény mellékhelyiségében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

C-139/10 Az Európai Bíróság 2011. október 13-án hozott előzetes döntése a Prism Investments BV és Jaap Anne van der Meer, mint az Arilco Holland B.V. felszámolója ügyben Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – 44/2001/EK rendelet – végrehajthatóvá nyilvánítás – kizáró okok – végrehajthatóságot megállapító határozat tárgyát képező bírósági határozat származási tagállamban történő végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

C-83/10 Az Európai Bíróság 2011. október 13-án hozott előzetes döntése az Aurora Sousa Rodríguez, Yago López Sousa, Rodrigo Manuel Puga Lueiro, Luis Ángel Rodríguez González, María del Mar Pato Barreiro, Manuel López Alonso, Yaiza Pato Rodríguez v Air France SA között folyamatban levő ügyben Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – légi közlekedés – 261/2004/EK rendelet – a 2. cikk l) pontja – légi járat törlése esetén az utasoknak nyújtott kártalanítás – a „járat törlésének” fogalma – 12. cikk – a „további kártalanítás” fogalma – a nemzeti jog alapján történő kártalanítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39

C-224/10 Az Európai Bíróság 2011. október 13-án hozott előzetes döntése a Leo Apelt ellen folytatott büntetőeljárásban 91/439/EGK irányelv – vezetői engedélyek kölcsönös elismerése – a tartózkodási hely szerinti tagállam által kiállított nemzeti vezetői engedély bevonása és egy másik tagállam által a B és D kategóriába tartozó járművekre vonatkozó vezetői engedély kiállítása – az elismerés tartózkodási hely szerinti tagállam általi megtagadása – a D kategóriába tartozó járművekre vonatkozó vezetői engedély kiállításakor a B kategóriába tartozó járművekre vonatkozó érvényes vezetői engedély meglétének szükségessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

C-474/10 Az Európai Bíróság 2011. október 20-án hozott előzetes döntése a Department of the Environment for Northern Ireland v Seaport (NI) Ltd, Magherafelt District Council, az F P McCann (Developments) Ltd, a Younger Homes Ltd, a Heron Brothers Ltd, a G Small Contracts, a Creagh Concrete Products Ltd között folyamatban levő ügyben Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – 2001/42/EK irányelv – 6. cikk – olyan hatóság konzultáció céljára történő kijelölése, amelyet érinthetnek a tervek és programok végrehajtásának környezetre gyakorolt hatásai – konzultációs hatóság lehetősége tervek vagy programok készítésére – külön hatóság kijelölésére irányuló kötelezettség – a hatóságok és a nyilvánosság tájékoztatásával és a velük történő konzultációval kapcsolatos részletes teendők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

C-406/09 Az Európai Bíróság 2011. október 18-án hozott előzetes döntése a Realchemie Nederland BV v Bayer CropScience AG ügyben 44/2001/EK rendelet – joghatóság és a határozatok végrehajtása – a „polgári és kereskedelmi ügyek” fogalma – rendbírságot kiszabó végzés elismerése és végrehajtása – 2004/48/EK irányelv – szellemi tulajdonjogok – e jogok megsértése – intézkedések, eljárások és jogorvoslatok – kötelezés – végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás – a kapcsolódó bírósági költségek . . . 33

1.5. Szociális jog

C‑509/09 és C‑161/10 Az Európai Bíróság 2011. október 25én hozott ítélete az eDate Advertising GmbH v X (C-509/09) és Olivier Martinez, Robert Martinez v MGN Limited egyesített ügyekben 44/2001/EK rendelet – joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – joghatóság „jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben” – 2000/31/EK irányelv – információ interneten való közzététele – személyiségi jogok megsértése – azon hely, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet – az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra alkalmazandó jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

C-225/10 Az Európai Bíróság 2011. október 20-án hozott előzetes döntése a Juan Pérez García, José Arias Neira, Fernando Barrera Castro, Dolores Verdún Espinosa v Familienkasse Nürnberg ügyben Szociális biztonság – 1408/71/EGK rendelet – 77. és 78. cikkek – több tagállam jogszabályai alapján jogosult nyugdíjas személyek – fogyatékkal élő gyermekek – eltartott gyermekek után járó családi ellátások – ellátásokra való jogosultság a korábbi foglalkoztatás helye szerinti tagállamban – ellátásokra való jogosultság fennállása a lakóhely szerinti tagállamban – kérelem hiánya – az eltartott gyermekek után járó ellátással nem összeegyeztethető rokkantsági ellátás választása – az eltartott gyermekek után járó ellátás fogalma – a korábbi foglalkoztatás helye szerinti tagállamban szerzett jogok megtartása . . . . . . . . 42

C-396/09 Az Európai Bíróság 2011. október 20-án hozott előzetes döntése a felszámolás alatt álló Interedil Srl v Fallimento Interedil Srl, és Intesa Gestione Crediti SpA ügyben Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – alacsonyabb szintű bíróság ahhoz fűződő joga, hogy előzetes döntéshozatal céljából kérdést terjesszen a Bíróság elé – 1346/2000/EK rendelet – fizetésképtelenségi eljárás – nemzetközi joghatóság – az adós fő érdekeltségeinek központja – a létesítő okirat szerinti székhely másik tagállamba történő áthelyezése – a telephely fogalma . . . . . 35

C-123/10 Az Európai Bíróság 2011. október 20-án hozott előzetes döntése a Waltraud Brachner v Pensionsversicherungsanstalt ügyben Szociálpolitika – férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód a szociális biztonság területén – 79/7/EGK irányelv – 3. cikk (1) bekezdése és 4. cikk (1) bekezdése – a nyugdíj éves korrekciójának tagállami rendszere – a nyugdíjak 2008-ra vonatkozó rendkívü-

▲

EURÓPAI X. ÉVFOLYAM 1.

BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK ▲

2012. JÚNIUS

2011. novemberi előzetes döntések

li emelése – a kompenzációs pótlék küszöbe alatti nyugdíjak fenti emelésből való kizárása – a küszöb 2008-ra vonatkozó rendkívüli emelése – azon nyugdíjasoknak a kompenzációs pótlékból való kizárása, akiknek jövedelme (beleszámítva a velük közös háztartásban élő házastársuk jövedelmét) meghaladja a küszöbértéket – irányelv hatálya – nőkkel szembeni közvetett diszkrimináció – igazolás – igazolás hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . 43

2.1. Adójog, vámjog, közbeszerzési jog C-371/10 Az Európai Bíróság 2011. november 29-én hozott előzetes döntése a National Grid Indus BV v Inspecteur van de Belastingdienst Rijnmond/kantoor Rotterdam közötti ügyben A társaság tényleges ügyvezetési központjának áthelyezése a létrehozása szerinti tagállamtól eltérő tagállamba – letelepedés szabadsága – EUMSz. 49. cikk – a székhelyét másik tagállamba áthelyező társaság rejtett vagyonnövekedésének megadóztatása – az adó összegének a székhely áthelyezésekor történő megállapítása – az adó azonnali beszedése – arányosság . . . . . . 52

1.6. Agrárjog; környezetvédelmi jog C-506/10 Az Európai Bíróság 2011. október 6-án hozott előzetes döntése a Rico Graf, Rudolf Engel v Landratsamt Waldshut ügyben Az egyik részről az Európai Közösség és tagállamai, a másik részről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás – egyenlő bánásmód – határ menti ingázó önálló vállalkozók – földhaszonbérleti szerződés – agrárstruktúra – olyan tagállami szabályozás, amely lehetőséget ad a szerződéssel szemben kifogás benyújtására, amen�nyiben a határ menti ingázó svájci mezőgazdasági termelők által belföldön előállított termékeket Svájcba irányuló vámmentes exportra szánják . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45

C-259/10 és C-260/10 Az Európai Bíróság 2011. november 10-én hozott előzetes döntése a Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs v The Rank Group plc között folyamatban levő ügyben Adózás – Hatodik HÉA irányelv – adómentességek – fogadások, sorsolásos játékok és egyéb szerencsejátékok – az adósemlegesség elve – mechanikus készpénzes bingó – pénznyerő automaták – a jogszabályi rendelkezésektől eltérő közigazgatási gyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

C-140/10 Az Európai Unió Bíróságának 2011. október 20-i előzetes döntése a Greenstar-Kanzi Europe NV v Jean Hustin és Jo Goossens ügyben A 873/2004/EK rendelettel módosított 2100/94/EK rendelet – a 11. cikk (1) bekezdése, a 13. cikk (1)–(3) bekezdése és a 16., 27., 94. és 104. cikkek értelmezése – a közösségi növényfajta-oltalmi jog kimerülésének elve – hasznosítási szerződés – harmadik személyekkel szemben indított bitorlási kereset – a hasznosítási szerződésnek a hasznosító által történt megsértése harmadik felekkel való szerződéses kapcsolatban . . . . . . . . . . . . . . . 46

C-444/10 Az Európai Bíróság 2011. november 10-én hozott előzetes döntése a Finanzamt Lüdenscheid v Christel Schriever ügyben HÉA – Hatodik irányelv – 5. cikk (8) bekezdése – „az egész vagyon vagy a vagyon egy része átruházásának” fogalma – az árukészlet és a kereskedelmi felszerelés tulajdonjogának az üzlethelyiség bérbeadásával egyidejű átruházása . . . . . . . . . 55 C-348/10 Az Európai Bíróság 2011. november 10-i előzetes döntése a Norma-A SIA és Dekom SIA v Latgales plānošanas reģions ügyben Közbeszerzések – 2004/17/EK irányelv – az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontja – 92/13/EGK irányelv – a 2d. cikk (1) bekezdésének b) pontja – a „szolgáltatási koncesszió” fogalma – autó buszos tömegközlekedési szolgáltatások nyújtása – a szolgáltatás hasznosításának joga és a veszteségek megtérítését szolgáló ös�szeg szolgáltató részére történő fizetése – a nemzeti jogszabályok és a szerződés értelmében korlátozott működtetési kockázat – a közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárások – a 92/13/EGK irányelv 2d. cikke (1) bekezdése b) pontjának a 2007/66/EK irányelv átültetési határidejének lejártát megelőzően kötött szerződésekre történő közvetlen alkalmazhatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56

C-402/10 Az Európai Bíróság 2011. október 27-i előzetes döntése a Société Groupe Limagrain Holding v Établissement national des produits de l’agriculture et de la mer ügyben Mezőgazdaság – 3665/87/EGK és 565/80/EGK rendelet – export-visszatérítések – előre kifizetett visszatérítés – vámraktározási eljárás alá vont áruk – raktárnyilvántartás hiánya – az áruk kivitelének igazolása – az e kivitel után járó visszatérítés egy részének vagy egészének megszerzése – a jogosulatlanul felvett összeg visszafizetésére vonatkozó kötelezettség – a vis�szafizetendő összegre emelés alkalmazása . . . . . . . . . . . . 48 C-128/09, C-131/09, C-134/09 és C-135/09 Az Európai Bíróság 2011. október 18-án hozott előzetes döntése az Antoine Boxus, Willy Roua (C-128/09), Guido Durlet és társai (C-129/09), Paul Fastrez, Henriette Fastrez (C-130/09), Philippe Daras (C-131/09), az Association des riverains et habitants des communes proches de l’aéroport BSCA (Brussels South Charleroi Airport) (ARACh) (C-134/09 és C-135/09); Bernard Page (C-134/09), Léon L’Hoir, Nadine Dartois (C-135/09) v Région wallonne között, a Société régionale wallonne du transport (SRWT) (C-128/09 és C-129/09), az Infrabel SA (C-130/09 és C-131/09), a Société wallonne des aéroports (SOWEAR) (C-135/09) részvételével folyamatban lévő ügyben Környezet – projektek környezetre gyakorolt hatásainak a vizsgálata – 85/337/EGK irányelv – hatály – az „egyedi nemzeti jogalkotási aktus” fogalma – Aarhusi Egyezmény – az igazságszolgáltatáshoz való jog a környezetvédelem területén – jogalkotási aktussal szembeni jogorvoslathoz való jog terjedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50

C-505/10 Az Európai Bíróság 2011. november 10-én hozott előzetes döntése a Partrederiet Sea Fighter v Skatteministeriet között folyamatban levő ügyben 92/81/EGK irányelv – ásványi olajok jövedéki adója – mentesség – a „hajózás” fogalma – valamely hajóra állandó jelleggel rögzített, de e hajó motorjától függetlenül működő kotrógép által használt üzemanyag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 C-454/10 Az Európai Bíróság 2011. november 17-én hozott előzetes döntése az Oliver Jestel v Hauptzollamt Aachen között folyamatban levő ügyben Közösségi Vámkódex – a 202. cikk (3) bekezdésének második francia bekezdése – vámtartozás keletkezése az áruk jogellenes bejuttatása nyomán – az „adós” fogalma – a jogellenes bejuttatásban való részvétel – a jogellenesen bejuttatott árukra vonatkozó adásvételi szerződések megkötésében közvetítőként eljáró személy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

▲

EURÓPAI 2012. JÚNIUS

BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK ▲

X. ÉVFOLYAM 1.

2.2. Környezetvédelem, mezőgazdaság

2.4. Fizetésképtelenség, munkavállalók védelme

C-323/10 és a C-326/10 Az Európai Bíróság 2011. november 24-én hozott előzetes döntése a Gebr. Stolle GmbH & Co. KG (C-323/10., C-324/10. és C-326/10.), a Doux Geflügel GmbH (C-325/10.) v Hauptzollamt Hamburg-Jonas között folyamatban levő ügyben Mezőgazdaság – 3846/87/EGK rendelet – export-visszatérítések – baromfihús – a Gallus domesticus fajba tartozó bontott és tisztított szárnyasok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60

C-435/10 Az Európai Bíróság 2011. november 17-én hozott előzetes döntése a J. C. van Ardennen v Raad van bestuur van het Uitvoeringsinstituut werknemersverzekeringen ügyben 80/987/EGK irányelv – a munkavállalók védelme a munkáltató fizetésképtelensége esetén – fizetésképtelenség esetén járó támogatás – a munkakeresőként történő nyilvántartásba vétel feltételétől függő kifizetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 C-112/10 Az Európai Bíróság 2011. november 17-én hozott előzetes döntése a Procureur-generaal bij het hof van beroep te Antwerpen v Zaza Retail BV ügyben 1346/2000/EK rendelet – fizetésképtelenségi eljárás – a területi fizetésképtelenségi eljárás megindítása – a nemzeti jog által meghatározott, a fizetésképtelenségi főeljárás megindítását kizáró feltételek – a területi fizetésképtelenségi eljárás megindításának kérelmezésére jogosult hitelező . . . . . . . . . . . . . . 72

C-405/10 Az Európai Bíróság 2011. november 10-én hozott előzetes döntése az Özlem Garenfeld ellen folytatott büntetőeljárásban Környezetvédelem – 1013/2006/EK és 1418/2007/EK rendelet – a hulladékszállítás ellenőrzése – használt katalizátorok Libanonba történő kivitelére vonatkozó tilalom . . . . . . . . . . . . 61 C-126/10 Az Európai Bíróság 2011. november 10-i előzetes döntése a Foggia – Sociedade Gestora de Participações Sociais SA v Secretário de Estado dos Assuntos Fiscais ügyben Jogszabályok közelítése – 90/434/EGK irányelv – a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére alkalmazandó adóztatás közös rendszere – a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontja – valós üzleti okok – a műveletben részt vevő társaságok tevékenységének átszervezése vagy ésszerűsítése – fogalmak . . . . . . . . . . . 62

C-214/10 Az Európai Bíróság 2011. november 22-én hozott előzetes döntése a KHS AG v Winfried Schulte ügyben Munkaidő szervezése – 2003/88/EK irányelv – a fizetett éves rendes szabadsághoz való jog – a betegség miatt ki nem vett, fizetett éves rendes szabadsághoz való jog megszűnése a nemzeti szabályozásban szereplő határidő lejártakor . . . . . . . . 73 2.5. Polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés

2.3. Uniós polgárság

C-327/10 Az Európai Bíróság 2011. november 17-én hozott előzetes döntése a Hypoteční banka a.s. v Udo Mike Lindner ügyben Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – valamely tagállam állampolgárságával rendelkező fogyasztó és más tagállamban letelepedett bank között létrejött ingatlanhitel‑szerződéssel kapcsolatos joghatóság – olyan tagállami jogszabály, amely lehetővé teszi ezen állam bíróságai előtt az ismeretlen helyen tartózkodó fogyasztóval szembeni keresetindítást . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74

C-430/10 Az Európai Bíróság 2011. november 17-én hozott előzetes döntése a Hristo Gaydarov v Direktor na Glavna direktsia „Ohranitelna politsia” pri Ministerstvo na vatreshnite raboti ügyben Uniós polgár szabad mozgása – 2004/38/EK irányelv – egy másik országban hozott büntetőítélet miatt elrendelt, az államterület elhagyására vonatkozó tilalom – kábítószer-kereskedelem – közrendi okokkal igazolható intézkedés . . . . . . . . . . . . . . 65 C-434/10 Az Európai Bíróság 2011. november 17-én hozott előzetes döntése a Petar Aladzhov v Zamestnik direktor na Stolichna direktsia na vatreshnite raboti kam Ministerstvo na vatreshnite raboti ügyben Uniós polgár szabad mozgása – 2004/38/EK irányelv – meg nem fizetett adótartozás miatt elrendelt, az államterület elhagyására vonatkozó tilalom – közrendi okokkal igazolható intézkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66

C-412/10 Az Európai Bíróság 2011. november 17-én hozott előzetes döntése a Deo Antoine Homawoo v GMF Assurances SA ügyben Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog – 864/2007/ EK rendelet – időbeli hatály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75

C-256/11 Az Európai Bíróság 2011. november 22-én hozott előzetes döntése a Murat Dereci, Vishaka Heiml, Alban Kokollari, Izunna Emmanuel Maduike, Dragica Stevic v Bundesministerium für Inneres ügyben Uniós polgárság – uniós polgárok harmadik országbeli állampolgárságú családtagjainak tartózkodási joga – tartózkodási jog azon alapuló megtagadása, hogy az uniós polgár nem gyakorolta a szabad mozgáshoz való jogát – eltérő bánásmód azokkal az uniós polgárokkal összevetve, akik gyakorolták a szabad mozgáshoz fűződő jogukat – EGK–Törökország társulási megállapodás – az 1/80 társulási tanácsi határozat 13. cikke – a kiegészítő jegyzőkönyv 41. cikke – „standstill” záradékok . . . . 67

2.6. Gyógyszerjog C-422/10 Az Európai Bíróság 2011. november 24-én hozott előzetes döntése a Georgetown University, a University of Rochester, a Loyola University of Chicago v Comptroller General of Patents, Designs and Trade Marks között folyamatban levő ügyben Emberi felhasználásra szánt gyógyszerek – kiegészítő oltalmi tanúsítvány – 469/2009/EK rendelet – 3. cikk – a tanúsítvány megszerzésének feltételei – a „hatályos alapszabadalom oltalma alatt álló termék” fogalma – szempontok – az egynél több hatóanyagot tartalmazó gyógyszer vagy több betegség ellen kifejlesztett védőoltás megítélése további vagy más szempontjainak fennállása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77

C-468/10 és C-469/10 Az Európai Bíróság 2011. november 24én hozott előzetes döntése az Asociación Nacional de Establecimientos Financieros de Crédito (ASNEF) (C-468/10), a Federación de Comercio Electrónico y Marketing Directo (FECEMD) (C-469/10) v Administración del Estado egyesített ügyekben Személyes adatok kezelése – 95/46/EK irányelv – 7. cikk f) pontja – közvetlen hatály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69

C-322/10 Az Európai Bíróság 2011. november 24-én hozott előzetes döntése a Medeva BV v Comptroller General of Patents, Designs and Trade Marks között folyamatban levő ügyben Emberi felhasználásra szánt gyógyszerek – kiegészítő oltalmi tanúsítvány – 469/2009/EK rendelet – 3. cikk – a tanúsítvány

10 ▲

EURÓPAI X. ÉVFOLYAM 1.

BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK ▲

2012. JÚNIUS

C-492/10 Az Európai Unió Bíróságának 2011. december 1-jén hozott ítélete a Immobilien Linz GmbH & Co. KG v Finanzamt Freistadt Rohrbach Urfahr ügyben Adózás – 69/335/EGK irányelv – közvetett adók – tőkefelhalmozás – 4. cikk (2) bekezdés b) pont – tőkeilleték alá tartozó ügyletek – a társasági vagyon növekedése – tagi szolgáltatás – az elért veszteségek átvállalása a keletkezésüket megelőző kötelezettségvállalás alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88

megszerzésének feltételei – a „hatályos alapszabadalom oltalma alatt álló termék” fogalma – szempontok – az egynél több hatóanyagot tartalmazó gyógyszer vagy több betegség ellen kifejlesztett védőoltás megítélése további vagy más szempontjainak fennállása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 2.7. Szerzői és szomszédos jogok C-283/10 Az Európai Bíróság 2011. november 24-i előzetes döntése a Circul Globus Bucureşti (Circ & Variete Globus Bucureşti) és az Uniunea Compozitorilor şi Muzicologilor din România – Asociaţia pentru Drepturi de Autor (UCMR – ADA) ügyben Jogszabályok közelítése – szerzői és szomszédos jogok – 2001/29/EK irányelv – 3. cikk – „valamely műnek a nyilvánossághoz közlés kiindulópontjául szolgáló helyszínen jelen lévő közönség számára való érzékelhetővé tételének” fogalma – zeneművek közönség számára hallhatóvá és láthatóvá (érzékelhetővé) tétele, az e jogokért járó díjazásnak a szerzői jogi közös jogkezelő szervezet részére történő megfizetése nélkül – a vagyoni jogok átengedésére vonatkozó szerződések megkötése a művek szerzőivel – a 2001/29 irányelv hatálya . . . . . . . . . 80

C-427/10 Az Európai Bíróság 2011. december 15-i előzetes döntése a Banca Antoniana Popolare Veneta SpA v Ministero dell’Economia e delle Finanze, valamint az Agenzia delle Entrate ügyben HÉA – a jogalap nélkül fizetett adó visszatéríttetése – annak lehetőségét előíró nemzeti szabályozás, hogy a visszatéríttetés tekintetében különböző bíróságokhoz lehet fordulni, különböző határidőkön belül, attól függően, hogy az adó beszedésére irányuló szolgáltatás igénybe vevőjéről vagy nyújtójáról van szó – a szolgáltatás igénybe vevőjének azon lehetősége, hogy az adó visszatérítését azt követően kérje a szolgáltatótól, hogy az utóbbi tekintetében már lejárt az adóhatósághoz fordulás lehetőségének határideje – a tényleges érvényesülés elve . . . . . . . 90 3.2. Belső piac

C-70/10 Az Európai Bíróság 2011. november 24-i előzetes döntése a Scarlet Extended SA v Société belge des auteurs, compositeurs et éditeurs SCRL (SABAM) között folyamatban lévő eljárásban Információs társadalom – szerzői jog – internet – „Peer to peer” szoftverek – internet hozzáférést nyújtó szolgáltató – az elektronikus adatátvitel szűrőrendszerének a szerzői jogokat sértő fájlcserék megakadályozása érdekében való létrehozása – a továbbított adatok nyomon követésére vonatkozó általános kötelezettség hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81

C-242/10 Az Európai Bíróság 2011. december 21-i előzetes döntése az Enel Produzione SpA v Autorità per l’energia elettrica e il gas között folyamatban lévő eljárásban 2003/54/EK irányelv – villamos energia belső piaca – a villamosenergia-hálózat működése tekintetében alapvető villamosenergia-termelő létesítmények – a villamosenergia-átviteli és ‑elosztó hálózat üzemeltetője által meghatározott korlátok és kritériumok szerinti ajánlattételi kötelezettség a nemzeti villamosenergia-tőzsde piacán – teherelosztási és kiegyenlítési szolgáltatások – közszolgáltatási kötelezettségek . . . . . . . . . . 92

2011. decemberi előzetes döntések 3.1. Adójog, vámjog

3.3. Szellemi tulajdonjog, védjegyjog

C-499/10 Az Európai Bíróság 2011. december 21-én hozott előzetes döntése a Vlaamse Oliemaatschappij NV v FOD Financiën ügyben Hatodik HÉA irányelv – adófizetésre kötelezett személyek – egyetemlegesen felelős harmadik személy – vámraktározástól eltérő raktározási eljárás – a raktár üzemeltetőjének és a termékek tulajdonosának (adóalany) egyetemleges felelőssége – a raktár üzemeltetőjének jóhiszeműsége, vétkességének, illetve mulasztásának hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84

C-125/10 Az Európai Unió Bíróságának 2011. december 8-i előzetes döntése a Merck Sharp & Dohme Corp. v Deutsches Patent‑ und Markenamt ügyben Szellemi és ipari tulajdon – szabadalmak – 1768/92/EGK rendelet – 13. cikk – gyógyszerekre kiadott kiegészítő oltalmi tanúsítvány – e tanúsítvány kiadásának lehetősége abban az esetben, ha az alapszabadalom iránti bejelentés benyújtásának időpontja és az Unión belüli forgalomba hozatalra vonatkozó első engedély időpontja között eltelt időszak rövidebb, mint öt év – 1901/2006/EK rendelet – 36. cikk – a kiegészítő oltalmi tanúsítvány időtartamának meghosszabbítása . . . . . . . . . . . . . 94

C-503/10 Az Európai Bíróság 2011. december 21-én hozott előzetes döntése az Evroetil AD v Direktor na Agentsia „Mitnitsi” között folyamatban levő ügyben 2003/30/EK irányelv – a bioetanol fogalma – biomasszából előállított, több mint 98,5% etil alkoholt tartalmazó, nem denaturált termék – a ténylegesen bioüzemanyagként történő felhasználás relevanciája – 2658/87/EGK rendelet – Kombinált Nómenklatúra – a bioetanol tarifális besorolása jövedéki adó kivetése céljából – 2003/96/EK irányelv – az etil alkohol fogalma – harmonizált jövedéki adó – denaturálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85

C-119/10 Az Európai Unió Bíróságának 2011. december 15án hozott előzetes döntése a Frisdranken Industrie Winters BV v Red Bull GmbH ügyben Védjegyek – 89/104/EGK irányelv – 5. cikk (1) bekezdésének b) pontja – védjegyhez hasonló megjelöléssel ellátott dobozok feltöltése – harmadik személy megrendelésére és útmutatásai szerint nyújtott szolgáltatás – a védjegyjogosultnak a szolgáltatás nyújtójával szembeni fellépése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 3.4. Igazságügyi együttműködés polgári és kereskedelmi ügyekben

C-79/10 Az Európai Bíróság 2011. december 1-jén hozott előzetes döntése a Systeme Helmholz GmbH v Hauptzollamt Nürnberg ügyben 2003/96/EK irányelv – energiatermékek és villamos energia adóztatása – 14. cikk (1) bekezdés b) pontja – a légi közlekedés során üzemanyagként felhasznált energiatermékek adómentessége – légi jármű nem kereskedelmi célú használata – hatály . . . . . . . . 87

C-145/10 Az Európai Bíróság 2011. december 1-jén hozott előzetes döntése Eva-Maria Painer v Standard VerlagsGmbH, Axel Springer AG, a Süddeutsche Zeitung GmbH, a SpiegelVerlag Rudolf Augstein GmbH & Co KG, a Verlag M.

11 ▲

EURÓPAI 2012. JÚNIUS

BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK ▲

X. ÉVFOLYAM 1.

C-371/08 Az Európai Bíróság 2011. december 8-án hozott előzetes döntése a Nural Ziebell v Land Baden-Württemberg ügyben EGK–Törökország Társulási Megállapodás – munkavállalók szabad mozgása – a Társulási Tanács 1/80 határozat 7. cikke első bekezdésének második albekezdése és 14. cikkének (1) bekezdése – a 64/221/EGK, a 2003/109/EK és a 2004/38/EK irányelvek – a fogadó tagállam területén született és török munkavállaló gyermekeként jogszerűen tíz évnél hosszabb ideje folyamatosan ott tartózkodó török állampolgár tartózkodási joga – büntetőítéletek – a kiutasítási határozat jogszerűsége – feltételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107

DuMont Schauberg Expedition der Kölnischen Zeitung GmbH & Co KG ügyben Joghatóság polgári ügyekben – 44/2001/EK rendelet – 6. cikk, 1. pont – több alperes – 93/98/EGK irányelv – 6. cikk – fényképek védelme – 2001/29/EK irányelv – 2. cikk – többszörözés – egy portréfotónak fantomkép elkészítéséhez mintaként történő felhasználása – 5. cikk, (3) bekezdés, d) pont – idézéssel kapcsolatos kivételek és korlátozások – 5. cikk, (3) bekezdés, e) pont – közbiztonság érdekében történő kivételek és korlátozások – 5. cikk, (5) bekezdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 C-384/10 Az Európai Bíróság 2011. december 15-én hozott előzetes döntése a Jan Voogsgeerd v Navimer SA ügyben A szerződéses kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló Római Egyezmény – munkaszerződés – a felek jogválasztása – a jogválasztás hiányában alkalmazandó jog kötelező rendelkezései – munkáját több szerződő államban végző munkavállaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99

C-507/10 Az Európai Bíróság 2011. december 21-én hozott előzetes döntése X ellen és Y részvételével folytatott büntetőeljárásban Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés – 2001/220/IB kerethatározat – a sértett jogállása a büntetőeljárásban – a veszélyeztetett személyek védelme – kiskorú tanúkénti kihallgatása – előzetes bizonyításfelvétel – az előzetes bizonyításfelvétel lefolytatása nyomozási bíró előtt történő indítványozásának az ügyész általi megtagadása . . . 108

C-191/10 Az Európai Bíróság 2011. december 15-én hozott előzetes döntése a Rastelli Davide e C. Snc v Jean‑Charles Hidoux, a Médiasucre international társaság felszámolóbiztosa ügyben 1346/2000/EK rendelet – fizetésképtelenségi eljárások – nemzetközi joghatóság – a valamely tagállamban letelepedett társasággal szemben megindított fizetésképtelenségi eljárásnak a vagyonok keveredése miatt egy másik tagállamban székhellyel rendelkező társaságra történő kiterjesztése . . . . . . . . . . . . 100

C-72/11 Az Európai Bíróság 2011. december 21-én hozott előzetes döntése a Mohsen Afrasiabi, Behzad Sahabi, Heinz Ulrich Kessel ellen folytatott büntetőeljárásban Közös kül- és biztonságpolitika – az Iráni Iszlám Köztársasággal szemben az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében hozott korlátozó intézkedések – 423/2007/EK rendelet – a 7. cikk (3) és (4) bekezdése – olvasztókemence Iránba történő szállítása, és ott történő telepítése – „Gazdasági forrásnak” az említett rendelet IV. és V. mellékletében hivatkozott személy, szervezet vagy szerv részére történő „közvetett rendelkezésre bocsátása” – a rendelkezésre bocsátásra vonatkozó tilalom „kijátszásának” fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109

3.5. Közös kereskedelempolitika C-446/09 és C-495/09 Az Európai Unió Bíróságának 2011. december 1-jei előzetes döntése a Koninklijke Philips Electronics NV (C- 446/09) v Lucheng Meijing Industrial Company Ltd, Far East Sourcing Ltd, Röhlig Hongkong Ltd, Röhlig Belgium NV valamint a Nokia Corporation (C-495/09) v Her Majesty’s Commissioners of Revenue and Customs egyesített ügyekben Közös kereskedelempolitika – a hamisított áruk és kalózáruk Európai Unióba történő beléptetése elleni küzdelem – 3295/94/ EK és 1383/2003/EK rendelet – az Európai Unióban szellemi tulajdonjogi védelem hatálya alá tartozó termékek utánzatának vagy másolatának minősülő, harmadik országból származó áruk vámraktározása és külső árutovábbítása – a tagállami hatóságok intézkedése – feltételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102

C-257/10 Az Európai Bíróság 2011. december 15-én hozott előzetes döntése a Försäkringskassan v Elisabeth Bergström ügyben Migráns munkavállaló – szociális biztonság – az egyik részről az Európai Közösség és tagállamai, a másik részről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás – 1408/71/EGK rendelet – tagállami állampolgár, aki Svájcban végzett szakmai tevékenységet – a származási országba történő visszatérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 C-411/10 és C-493/10 Az Európai Bíróság 2011. december 21-én hozott előzetes döntése az N. S. (C-411/10) v Secretary of State for the Home Department, valamint M.E. (C-493/10) és társai v Refugee Applications Commissioner, Minister for Justice, Equality and Law Reform egyesített ügyekben Uniós jog – elvek – alapvető jogok – uniós jog végrehajtása – embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma – közös európai menekültügyi rendszer –343/2003/EK rendelet – „biztonságos ország” fogalma – a menedékkérő felelős tagállam részére való átadása – kötelezettség – az alapvető jogoknak a felelős tagállam által történő tiszteletben tartására vonatkozó megdönthető vélelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112

C-409/10 Az Európai Bíróság 2011. december 15. napján hozott előzetes döntése a Hauptzollamt Hamburg‑Hafen v Afasia Knits Deutschland GmbH ügyben Közös kereskedelempolitika – preferenciális elbánás az afrikai, karibi és csendes óceáni (AKCS‑) államokból származó termékek tekintetében – az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által az exportáló AKCS‑államban végzett vizsgálat során feltárt szabálytalanságok – behozatali vámok utólagos beszedése . . . . . . . 104 3.6. Külkapcsolatok, bűnügyi együttműködés C-329/11 Az Európai Bíróság 2011. december 6-án hozott előzetes döntése az Alexandre Achughbabian v Préfet du Val-de-Marne ügyben A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség – 2008/115/EK irányelv – harmadik ország jogellenesen tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatos közös normák és eljárások – jogellenes tartózkodás esetére szabadságvesztés-büntetést és pénzbüntetést előíró nemzeti szabá lyozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106

C-424/10 és C-425/10 Az Európai Bíróság 2011. december 21-én hozott előzetes döntése a Tomasz Ziolkowski (C-424/10), Barbara Szeja, Maria-Magdalena Szeja, Marlon Szeja (C-425/10) v Land Berlin egyesített ügyben Személyek szabad mozgása – 2004/38/EK irányelv – a huzamos tartózkodás joga – 16. cikk – jogszerű tartózkodás – nemzeti jogon alapuló tartózkodás – az érintett állampolgár származási országának az Unióhoz való csatlakozása előtti tartózkodás . . . . . . 113

12 ▲

EURÓPAI X. ÉVFOLYAM 1.

BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK ▲

2012. JÚNIUS

C-316/10 Az Európai Bíróság 2011. december 21-én hozott előzetes döntése a Danske Svineproducenter v Justitsministeriet között az Union européenne du commerce de bétail et de la viande részvételével folyamatban levő ügyben Az állatok szállítás közbeni védelme – EUMSz. 288. cikk –1/2005/EK rendelet – a sertésfélékhez tartozó háziállatok közúti szállítása – a rekeszek minimális magassága – szállítás közbeni felügyelet – rakodási sűrűség – a tagállamok részletes előírások elfogadásához való joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122

3.7. Tőke szabad mozgása, állami támogatások C-157/10 Az Európai Unió Bírósága 2011. december 8-i előzetes döntése a Banco Bilbao Vizcaya Argentaria, SA v Administración General del Estado ügyben A tőke szabad mozgása – társasági adó – a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény – a más tagállamokban felszámítható, de be nem szedett adó levonásának tilalma . . . . . . . 115 C-275/10 Az Európai Bíróság 2011. december 8-i előzetes döntése a Residex Capital IV CV v Gemeente Rotterdam ügyben Az EK 88. cikk (3) bekezdése – állami támogatások – a hitelezővel szemben annak érdekében vállalt kezesség útján nyújtott állami támogatás, hogy az egy bizonyos adósnak kölcsönt nyújtson – az eljárási szabályok megsértése – visszatéríttetési kötelezettség – semmisség – a nemzeti bíróság hatásköre . . . . 116

C-366/10 Az Európai Bíróság 2011. december 21-én hozott előzetes döntése az Air Transport Association of America, az American Airlines Inc., a Continental Airlines Inc., a United Airlines Inc. v Secretary of State for Energy and Climate Change között, az International Air Transport Association (IATA), a National Airlines Council of Canada (NACC), az Aviation Environment Federation, a WWF UK, a European Federation for Transport and Environment, az Environmental Defense Fund és az Earthjustice részvételével folyamatban levő ügyben Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere – 2008/87/EK irányelv 2008/101/EK irányelv – e rendszernek a légi közlekedésre történő kiterjesztése – érvényesség – Chicagói Egyezmény – Kiotói Jegyzőkönyv – EU/ Egyesült Államok légiközlekedési megállapodás – a nemzetközi szokásjog elvei – joghatások – felhívhatóság – az uniós jog területen kívüli hatálya – a „díj” és az „adó” fogalma . . . 124

3.8. Gépjármű felelősségbiztosítás, termékfelelősség C-442/10 Az Európai Bíróság 2011. december 1-jén hozott előzetes döntése a Churchill Insurance Company Limited és Benjamin Wilkinson v Tracy Evans és Equity Claims Limited ügyben Kötelező gépjármű‑felelősségbiztosítás – 84/5/EGK irányelv – 1. cikk, (4) bekezdés és 2. cikk, (1) bekezdés – harmadik fél károsult – a vezetés kifejezett vagy hallgatólagos engedélyezése – 90/232/EGK irányelv – 1. cikk, első bekezdés – 2009/103/ EK irányelv – 10. cikk, 12. cikk, (1) bekezdés és 13. cikk, (1) bekezdés – közlekedési baleset károsultja, aki olyan jármű utasa, amelynek vezetőjeként biztosított – a biztosítási szerződés által nem biztosított személy által vezetett gépjármű – a biztosítás köréből ki nem zárt biztosított károsult . . . . . . . . . . . 118

3.10. Közigazgatási jog, az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme C-482/10 Az Európai Bíróság 2011. december 21-én hozott előzetes döntése a Teresa Cicala v Regione Siciliana ügyben Nemzeti közigazgatási eljárás – közigazgatási aktusok – indokolási kötelezettség – lehetőség a hiányzó indokolásnak a közigazgatási aktus ellen indított bírósági eljárás során történő pótlására – az EUMSz. 296. cikk második bekezdésének és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikk (2) bekezdés c) pontjának értelmezése – az Európai Bíróság hatáskörének hiánya . . . . . . . . . 126

C-495/10 Az Európai Bíróság 2011. december 21-én hozott előzetes döntése a Centre hospitalier universitaire de Besançon v Thomas Dutrueux, a Caisse primaire d’assurance maladie du Jura ügyben 85/374/EGK irányelv – a hibás termékekért való felelősség – hatály – nemzeti szabályozás, amely az egészségügyi közintézményeket arra kötelezi, hogy vétkességük hiányában is megtérítsék a nyújtott ellátások keretében használt készülék vagy termék hibája miatt a beteget ért kárt . . . . . . . . . . . . . . . . 119

C-465/10 Az Európai Bíróság 2011. december 21-i előzetes döntése a Ministre de l’Intérieur, de l’Outre mer, des Collectivités territoriales et de l’Immigration v Chambre de commerce et d’industrie de l’Indre ügyben Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme – 2988/95/EK, Euratom rendelet – 3. cikk – strukturális alapok – 2052/88/EGK rendelet – 4253/88/ EGK rendelet – a strukturális alapokból nyújtott támogatásban részesülő ajánlatkérő – a közbeszerzési szabályoknak az ERFAból nyújtott támogatás kedvezményezettje általi megsértése – az uniós támogatás szabálytalanság esetén történő visszakövetelésére irányuló kötelezettség alapja – a szabálytalanság fogalma – a folyamatos szabálytalanság fogalma – a visszakövetelés szabályai – elévülési idő – hosszabb nemzeti elévülési idők – az arányosság elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127

3.9. Környezet- és természetvédelem C-585/10 Az Európai Bíróság 2011. december 15-én hozott előzetes döntése a Niels Møller v Haderslev Kommune között folyamatban levő ügyben A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése – 96/61/EK irányelv – I. melléklet, 6.6. pont, c) alpont – sertés intenzív tenyésztésére szolgáló létesítmények több mint 750 férőhellyel kocák számára – a kocasüldők férőhelyének beszámítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121

13 ▲

EURÓPAI BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK

2012. JÚNIUS

▲

X. ÉVFOLYAM 1.

2011. OKTÓBERI ELŐZETES DÖNTÉSEK 1.1. Műholdas műsorsugárzás, szellemi alkotások, versenyjog C‑403/08 és C‑429/08 az Európai Bíróság 2011. október 4-i előzetes döntése a Football Association Premier League Ltd. és mások v QC Leisure és mások (C-403/08) és Karen Murphy v Media Protection Services Ltd. (C-429/08) egyesített ügyekben Műholdas műsorsugárzás – a labdarúgó-mérkőzések közvetítése – a közvetítés műholdas dekódoló egység útján való vétele – az egyik tagállamban jogszerűen forgalomba hozott és a másik tagállamban használt műholdas dekódoló kártyák – forgalombahozatali és használati tilalom valamely tagállamban – a műsorok megtekintése a kizárólagos jogok megsértésével – szerzői jog – televíziós közvetítési jog – egyetlen tagállam területére vonatkozó kizárólagos műsorsugárzási engedélyek – szolgáltatásnyújtás szabadsága – EUMSz. 56. cikk – verseny – EUMSz. 101. cikk – a verseny célzott korlátozásai – a feltételes hozzáférésen alapuló szolgáltatások védelme – jogellenes eszköz – 98/84/EK irányelv – 2001/29/EK irányelv – a művek többszörözése a műholdas dekódoló egység memóriájában és a televízió képernyőjén – a többszörözési jog alóli kivétel – a művek nyilvánossághoz közvetítése a pubokban – 93/83/EGK irányelv Az előzmények és az alapügy

ikat azon tagállamon kívül kívánják nézni, mint amelyre az engedélyt megadták. A fenti rendszer keretében az Egyesült Királyságban a Premier League mérkőzéseihez való hozzáférés érdekében bizonyos pub-ok olyan külföldi dekódoló kártyákat kezdtek használni, amelyeket görög műsorsugárzó szervezetek bocsátottak a Görögországban lakó előfizetők rendelkezésére. Ezek a pub-ok az egyesült királysági közvetítési jogok jogosultja által igényelt árakhoz képest kedvezőbb áron vették meg a dekódoló kártyát. A FAPL több módon is megpróbált fellepni e gyakorlat ellen. AC-403/08 sz. ügy alapjául szolgáló eljárásban a FAPL keresetet indított azon pub-ok ellen, amelyekben görög dekódoló kártya használatával Premier League mérkőzéseket mutattak be, továbbá azon személyek ellen, akik a pub-okat ilyen dekódoló kártyákkal látták el. A C-429/08. sz. ügy alapjául szolgáló eljárásban pedig egy pub tulajdonosa, Karen Murphy ellen indítottak büntetőeljárást (Murphy asszony ugyanis görög dekódoló kártya használatával mutatott be Premier League mérkőzéseket). A két ügyben eljáró angol bíróság, a High Court azonban felfüggesztette az eljárást és több, az uniós jog értelmezésére vonatkozó kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz.

A Football Association Premier League („FAPL”) irányítja a Premier League-et, Anglia legjelentősebb hivatásos labdarúgó-bajnokságát, és a FAPL értékesíti e bajnokság mérkőzéseinek vonatkozásában a televíziós közvetítési jogokat is. A FAPL nyílt közbeszerzési eljárás útján területi alapon kizárólagos jogot biztosít a műsorsugárzó szervezeteknek a Premier League mérkőzéseinek élő közvetítésére. Mivel az egyes területek rendszerint egyetlen tagállam területének felelnek meg, a televíziónézők kizárólag a lakóhelyük szerinti tagállamban székhellyel rendelkező műsorsugárzó szervezetek által közvetített mérkőzéseket nézhetik. A területi kizárólagosság védelme és annak megakadályozása érdekében, hogy a nyilvánosság az adásokat az érintett tagállamon kívül vehesse, az FAPL-lel kötött felhasználási szerződésekben minden műsorsugárzó szervezet kötelezettséget vállalt a műholdas jel kódolására és arra, hogy a kódolt jelet műhold útján kizárólag a neki odaítélt területen fogja az előfizetőknek közvetíteni. A felhasználási szerződés így megtiltotta a műsorsugárzó szervezeteknek, hogy dekódoló kártyákat bocsássanak azon személyek rendelkezésére, akik a műsora-

14 ▲

EURÓPAI X. ÉVFOLYAM 1.

BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK ▲

2012. JÚNIUS

Az Európai Bíróság válasza

A második kérdéskörről

Az első kérdéskörről

A tagállami bíróság továbbá a kizárólagos engedélyek rendszerének – mint magánjogi szerződéses rendszernek – az uniós versenyjoggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban is az Európai Bíróság álláspontját kérte. Ebben a tekintetben az Európai Bíróság megállapította, hogy az uniós versenyjoggal főszabály szerint nem ellentétes, hogy a jogosult – a sugárzás kibocsátása szerinti egyetlen tagállam vagy több ilyen tagállam vonatkozásában valamely meghatározott időszak során – egyetlen engedélyesnek engedje át a védelem alatt álló mű műholdas sugárzásának kizárólagos jogát. Az Európai Bíróság álláspontja szerint azonban a felhasználási szerződések nem tilthatják meg a műsorsugárzó szervezeteknek az érintett sporteseményekre vonatkozó mindennemű határon átnyúló szolgáltatás nyújtását, mivel az ilyen megállapodás lehetővé tenné, hogy az engedéllyel lefedett területen minden műsorsugárzó szervezet teljes területi kizárólagosságot kapjon (ennek következtében pedig az említett szolgáltatások területén a kérdéses megállapodás teljesen megszüntetné a műsorsugárzók közötti versenyt, és a nemzeti határok mentén osztana fel a nemzeti piacokat).

Az tagállami bíróság elsősorban arra keresett választ, hogy a fenti ügyek alapjául szolgáló tagállami szabályozás – amely többféle jogalapon állva megtiltja a külföldi dekódoló kártyák behozatalát, értékesítését és használatát – ellentétes-e a belső piac elveivel, így különösen az EUMSz. 56. cikkében foglalt szolgáltatásnyújtás szabadságával. Ebben a körben az Európai Bíróság rámutatott arra, hogy az ilyen tilalmat eredményező tagállami szabályozás valóban a szolgáltatásnyújtás szabadságának a korlátozását képezi. Az Európai Bíróság úgy látta, hogy a korlátozás nem igazolható a szellemi tulajdonjogok védelme céljával, figyelemmel arra, hogy a Premier League mérkőzései – mint sportesemények – nem minősülnek egy szerző saját szellemi alkotásainak, tehát az uniós szerzői jog értelmében vett „műveknek”. Az Európai Bíróság továbbá aláhúzta, hogy még ha a nemzeti jog a sporteseményeknek ehhez hasonló védelmet biztosítana is – amely főszabály szerint összeegyeztethető lenne az uniós joggal – a külföldi dekódoló kártyák használatának teljes tilalma túllép azon a mértéken, amely az érintett jogok jogosultjai megfelelő díjazásának biztosításához szükséges: egyrészt az ilyen megfelelő díjazás kiszámításánál lehetőség van a tényleges és a potenciális közönség figyelembevételére mind a sugárzás kibocsátása szerinti tagállamban, mind az összes többi olyan tagállamban, ahol a műsorokat veszik (azaz a korlátozás valójában nem szükséges), másrészt a területi kizárólagosság biztosításáért egy kiegészítő összegnek a televíziós csatornák általi fizetése túllép azon a mértéken, amely a megfelelő díjazás jogosultak számára való biztosításához szükséges (hiszen a kérdéses gyakorlat mesterséges árkülönbségeket eredményezhet a felosztott nemzeti piacok között).

Mindezek alapján az Európai Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az EUMSz. 101. cikkében foglalat tilalomba ütközik, ha szellemi tulajdonjogok jogosultja és a műsorsugárzó szervezet közötti kizárólagos felhasználási szerződések megtiltják, hogy a külföldi dekódoló kártyákat azon televíziónézők rendelkezésére bocsássák, akik a műsorokat azon tagállamon kívül szeretnék nézni, amelyre az engedélyt megadták. A harmadik kérdéskörről

Az Európai Bíróság a fentiek alapján úgy határozott, hogy az EUMSz. 56. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes valamely tagállam olyan szabályozása, amely ebben az államban jogellenessé teszi a valamely más tagállamból származó – és az első tagállam szabályozása alapján védelem alatt álló műveket tartalmazó – kódolt műholdas műsorsugárzási szolgáltatáshoz való hozzáférést lehetővé tévő külföldi dekódoló eszközök behozatalát, értékesítését és használatát.

Végül, 2001/29/EK irányelv (a szerzői jogi irányelv) értelmezésére vonatkozóan előterjesztett kérdéseket illetően az Európai Bíróság hangsúlyozta, hogy kizárólag a nyitó képsorok, a Premier League főcímzenéje, a Premier League közelmúltbeli mérkőzéseinek legjelentősebb pillanatait bemutató előre rögzített filmek, valamint meghatározott grafikák tekinthetők az uniós jog értelmében vett „műveknek”: ennélfogva kizárólag ezekre terjedhet ki a szerzői jogi védelem. Ennek folytán az Európai Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy e védelem alatt álló műveket tartalmazó műsoroknak a pub-okban való közvetítése valóban a szerzői jogi irányelv értelmében vett „nyilvánossághoz közvetítésnek” minősül, amelyhez szükség van a mű szerzőjének engedélyére.

15 ▲

EURÓPAI 2012. JÚNIUS

BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK ▲

X. ÉVFOLYAM 1.

tek tartalmaznak olyan elemeket, amelyek az érintett szerzők saját szellemi alkotásának kifejeződései, és az egyidejűleg többszörözött részletekből álló egységet kell megvizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy a részletek tartalmaznak-e ilyen elemeket.

A fentiek alapján az Európai Bíróság úgy határozott, hogy a 2001/29/EK irányelv 2. cikkének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy a többszörözési jog azzal a feltétellel terjed ki a műholdas dekódoló egység memóriájában és a televízió képernyőjén egymást követően, ideiglenesen megjelenő részletek létrehozására, ha a részle-

Dr. Fejes Gábor

C‑431/09 és C‑432/09 Az Európai Bíróság 2011. október 13- i előzetes döntése az Airfield NV, a Canal Digitaal BV v Belgische Vereniging van Auteurs, Componisten en Uitgevers CVBA (Sabam) valamint az Airfield NV v Agicoa Belgium BVBA ügyben Szerzői jog – műholdas műsorsugárzás – 93/83/EGK irányelv – az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja és 2. cikk – műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítés – műholdas programcsomag-szolgáltató – a műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítés egységessége – e közvetítés betudhatósága – a szerzői jogok jogosultjainak e közvetítésre vonatkozó engedélye Az alapeljárás

délyt adnak az Airfieldnek arra, hogy az előfizetői többek között Belgiumban és Luxemburgban egyidejűleg nézhessék a műhold által sugárzott műsoraikat. A Sabam belga közös jogkezelő szervezet, amely a szerzőket képviseli a szerzői jogi védelemben részesülő művek felhasználása kapcsán. Az Agicoa Belgium BVBA (Agicoa) olyan belga közös jogkezelő szervezet, amely audiovizuális művek belga és nemzetközi szerzőit képviseli a filmekkel és más audiovizuális művekkel kapcsolatos szerzői és szomszédos jogaik hasznosítása során. A Sabam és az Agicoa álláspontja szerint az Airfield az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló 1886. szeptember 9-i Berni Konvenció értelmében a műsorsugárzó szervezetek által közvetített televíziós műsorok továbbsugárzását végzi, és ezért engedélyre van szüksége az általuk kezelt szerzők műveinek felhasználásához. Az Airfield és a Canal Digitaal vitatták a közös jogkezelők álláspontját, és azt állították, hogy ők műsorsugárzást nem végeznek, kizárólag a műsorsugárzó társaságok szolgáltatásait továbbítják. A jogvita során a brüsszeli elsőfokú bíróság megállapította, hogy az Airfield és a Canal Digitaal megsértették a Sabam és az Agicoa által kezelt szerzői jogokat. Az ítélettel szemben a társaságok fellebbezést nyújtottak be. A másodfokú bíróság az előtte folyamatban lévő eljárást felfüggesztette és azzal a kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz, hogy a műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítés-

Az Airfield NV (Airfield) egy belga társaság, amely műholdon sugárzott csatornákból összeállított televíziós csomagot kínál a fogyasztóknak, akik az adást egyfelől kódolatlanul, másfelől kódoltan érhetik el. A kódolás feloldásához a fogyasztóknak előfizetési szerződést kell kötniük a társasággal. A televíziós csatornák biztosítására az Airfield a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó holland Canal Digitaal BV (Canal Digitaal) műszaki szolgáltatásait veszi igénybe. Ennek megfelelően a Canal Digitaal szerződést köt a műholdas rendszert üzemeltető társasággal digitális rádiós és televíziós kapacitás bérlése tárgyában, majd egy szolgáltatási szerződés keretében ezt a kapacitást továbbadja az Airfieldnek. A Canal Digitaal végzi továbbá a digitális televíziós szolgáltatások nyújtásához szükséges adatok tömörítését, kódolását és átvitelét is az Airfield számára. A műsorsugárzó szervezetekkel az Airfield közvetlenül köt megállapodásokat. A televíziós műsorok közvetítése egyfelől úgy történhet, hogy műsorszolgáltatók földi sugárzás útján továbbítják a műsoraikat a Canal Digitaal belgiumi berendezéséhez, amely vállalkozás a jeleket tömöríti és kódolja, majd azokat széles sávon juttatja el a műholdra. Másfelől a műsorsugárzó szervezetek műhold útján továbbítják a műsoraikat hordozó jeleket közvetlenül arra a műholdra, amit a Canal Digitaal és az Airfield használ. A műsorsugárzó szervezetek enge-

16 ▲

EURÓPAI X. ÉVFOLYAM 1.

BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK ▲

re alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról szóló, 1993. szeptember 27‑i 93/83/EGK tanácsi irányelvet (93/83 irányelv) úgy kell-e értelmezni, hogy valamely műholdas programcsomag-szolgáltató köteles az érintett jogok jogosultjainak engedélyét beszerezni művek nyilvánossághoz való olyan közvetítése céljából, amelyre televíziós műsoroknak az alapügyben szereplőhöz hasonló, közvetlen és közvetett közvetítése keretében került sor.

2012. JÚNIUS

teles engedélyt beszerezni az érintett jogok jogosultjaitól az e közvetítésben való közreműködéséhez. Az Európai Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a közvetlen és a közvetett közvetítés egyetlen, műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítésnek, és következésképpen oszthatatlannak minősül, amennyiben az a műsorsugárzó szervezet ellenőrzése mellett, zárt láncon történik, a közvetítést a nyilvánosságnak szánják és a kód feloldásához szükséges eszközt a műsorsugárzó szervezet bocsátja a fogyasztók rendelkezésére. Az Európai Bíróság emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a 93/83 irányelvből az következik, hogy a szerzői jogok jogosultjainak engedélyezniük kell a szerzői jogi védelemben részesülő műveik minden, műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítését, továbbá a jogosultaknak a nyilvánossághoz közvetítéséért megfelelő díjazás jár, ami figyelembe veszi a műsorok tényleges és potenciális közönségét. Az Európai Bíróság leszögezte, hogy abban az esetben, ha a közvetítéssel olyan új közönséghez jut el a műsor, amivel az érintett műsorsugárzó szervezet korábban nem számolt, a jogosultak engedélye ezen felhasználói kör hozzáférésének engedélyezésére nem terjedhetett ki, következésképpen a hozzájárulást ilyen esetben a szerzői jog jogosultjaitól ki kell kérni. Az Európai Bíróság kiemelte, hogy a műholdas programcsomag-szolgáltató közreműködése ön álló szolgáltatásnyújtásnak minősül, különös tekintettel arra, hogy a tevékenységét haszonszerzés céljából végzi, a tevékenysége nem kizárólag az eredeti sugárzási területen történő adás garantálására vagy minőségének javítására terjed ki, továbbá a műholdas programcsomag-szolgáltató több műsorsugárzó szervezet adását teszi hozzáférhetővé a fogyasztók számára.

Az Európai Bíróság válasza Az Európai Bíróság válaszában mindenekelőtt megállapította, hogy a televíziós műsorok alapeljárás szerinti közvetlen és közvetett közvetítése nem az egyetlen módja az érintett műholdas programcsomagban szereplő műsorok közvetítésének, tekintettel arra, hogy a csatornákat a műsorszórók például földi sugárzás útján is elérhetővé teszik a nézők számára. Az Európai Bíróság rámutatott arra, hogy az alapeljárás szerinti közvetlen és közvetett közvetítés az érintett adásokat fogó televíziónézők körének kiszélesítését célozza, az egyfajta kiegészítése a sugárzási módoknak, továbbá a sugárzások párhuzamosak és egyidejűek, valamint a műholdas programcsomag-szolgáltató közreműködésének nincs semmilyen befolyása az adások tartalmára és műsorrendjére. Az Európai Bíróság tényként rögzítette azt is, hogy a műsorsugárzó szervezetek rendelkeznek az érintett jogok jogosultjainak engedélyével a műveik műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítésére, és hogy ezzel szemben a műholdas programcsomag-szolgáltató nem rendelkezik hasonló engedéllyel. Az Európai Bíróság rámutatott arra, hogy az Airfield és a Canal Digitaal azt állítja, hogy a televíziós műsorok mind közvetlen, mind pedig közvetett közvetítése egyetlen, műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítésnek minősülnek a 93/83 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében, azaz olyan oszthatatlan közvetítésnek, amely egyetlen érintett műsorsugárzó szervezetnek tulajdonítható. Ebből azt a következtést vonják le, hogy a műholdas programcsomag-szolgáltató nem végez nyilvánossághoz közvetítést, és az említett közvetítések tekintetében nem lehet az érintett jogok jogosultjai engedélyének beszerzésére kötelezni. A fentiek alapján az Európai Bíróság azt vizsgálta meg, hogy egyfelől a televíziós műsorok közvetlen és közvetett közvetítése is egyetlen, műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítésnek minősül-e, vagy ellenkezőleg, a közvetítések egymástól független közvetítéseket foglalnak magukba. Az Európai Bíróság vizsgálta továbbá azt is, hogy a közvetítés esetleges oszthatatlansága azt jelenti-e, hogy ugyanezen műholdas programcsomag-szolgáltató nem kö-

A fentiek alapján az Európai Bíróság megállapította, hogy a 93/83 irányelv 2. cikkét úgy kell értelmezni, hogy valamely műholdas programcsomag-szolgáltató köteles az érintett jogok jogosultjainak engedélyét beszerezni a televíziós műsoroknak a közvetett és közvetlen közvetítése során, hacsak e jogosultak nem állapodtak meg az érintett műsorsugárzó szervezettel, hogy a szerzői jogi védelemben részesülő műveket e szolgáltató közreműködésével is továbbítják a nyilvánosság számára, azzal a feltétellel, hogy ez utóbbi esetben az említett szolgáltató közreműködése nem teszi új nyilvánosság számára hozzáférhetővé az említett műveket. Dr. Fejes Gábor

17 ▲