Módszertani útmutató a fizetési meghagyásos eljáráshoz by ORAC Kiadó

Asbóth-Hermányi Lőrinc

Módszertani útmutató a fizetési meghagyásos eljáráshoz

Asbóth-Hermányi Lőrinc

Módszertani útmutató a fizetési meghagyásos eljáráshoz

Lap- és Könyvkiadó Kft.

A HVG-ORAC a LexisNexis csoport partnere

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978 963 258 175 0 Budapest, 2012 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu • E-mail: info@hvgorac.hu Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Köszönöm feleségemnek, dr. Asbóth-Hermányi Virágnak, hogy felbecsülhetetlen értékű kritikával és gondos munkájával hozzájárult e módszertani útmutató létrejöttéhez, dr. Tóth Ádámnak a bizalmat és azt, hogy biztosította számomra az elkészítéshez szükséges időt, valamint a HVG-ORAC Kiadónak a lehetőséget, hogy ez a kézikönyv nem csak a közjegyzők, hanem az egész jogásztársadalom számára elérhetővé vált.

Tartalom

Rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Általános rendelkezések A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény tárgyi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pénzkövetelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A munkaviszonyból eredő pénzkövetelés érvényesítése . . . . Nem polgári jogi igény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Idézési cím, mint az eljárás feltétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hatáskör, illetékesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az eljárás alóli kizárás esetei, a mentesítés . . . . . . . . . . . . . . Felek az eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Keresethalmazat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pertársaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyetemlegesség és pertársaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egységes-e az egységes pertársaság, avagy a részben sikertelen kézbesítés esete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mögöttes felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Képviselet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Törvényes képviselet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ügyleti képviselet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15 16 16 18 21 25 26 27 31 32 33 34 35 39 41 45

Az eljárás megindítása Beadványok előterjesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 Elektronikus iratbenyújtás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

Tartalom

Papír alapú kérelem benyújtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szóbeli kérelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéb módon benyújtott beadványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kérelem díja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Díjfizetés módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költségkedvezmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költségfeljegyzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költségfeljegyzés iránti kérelem elbírálása . . . . . . . . . . . . Egyéb költségkedvezmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eljárási költség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

50 52 54 56 57 59 59 63 65 66

Az eljárás közjegyző általi lefolytatása A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem megvizsgálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az érdemi vizsgálat kizártsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hiánypótlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hiánypótlás határideje és a határidő hosszabbítás . . . . A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása Részleges elutasítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jogosult elutasítást követő lehetőségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kibocsátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kibocsátás akadályát nem képező esetek . . . . . . . . . . . . . . Elállás kézbesítés előtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kézbesítés szabályszerűsége és annak közjegyzői vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kézbesítési vélelem beállásának különös esetei . . . . . . . . . A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem elbírálásának szempontjai a bírói gyakorlat tükrében . . . . . A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem elbírálása A Pp. 99/A. § (3) bekezdés b) pontjára alapított kérelmek A Pp. 99/A. § (3) bekezdés a) pontjára alapított kérelmek A kézbesítési vélelem megdöntése a végrehajtási eljárás során

67 67 67 77 78 96 96 98 101 104 106 116 117 119 123 123 127

Tartalom

Végrehajtói kézbesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hirdetményi kézbesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az igazolási kérelem elbírálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eljárás kézbesítési vélelem és igazolási kérelem egyidejű benyújtása esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Iratok előállítása, kezelése, iratbetekintés . . . . . . . . . . . . . . Eljárás félbeszakadása, szünetelése, felfüggesztése . . . . . . A jogosult halála . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kötelezett halála . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pertársaság esetén követendő eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eljárás megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A jogosult lehetőségei az eljárás megszüntetését követően .

9 130 135 137 141 142 143 145 146 150 150 153

A fizetési meghagyás kézbesítését követő közjegyzői intézkedések és eljárási cselekmények A kötelezett beadványa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megelőző teljesítésre hivatkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Utólagos teljesítésre hivatkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elismerés, hallgatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A részletfizetés engedélyezése és a fizetésre halasztás iránti kérelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kérelem elbírálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Határozathozatal a részletfizetés tárgyában . . . . . . . . . . . Végrehajtás részletfizetés hatálya alatt . . . . . . . . . . . . . . . Ellentmondás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ellentmondás és perré alakulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ellentmondás visszavonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ellentmondás elbírálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ellentmondás elutasításának esetei . . . . . . . . . . . . . . . . Az elkésett ellentmondás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nem jogosulttól származó ellentmondás . . . . . . . . . . Az elektronikus eljárásra kötelezett ellentmondása . . . Ellentmondás végrehajtási eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . .

155 158 158 162 167 169 172 175 175 175 176 179 180 180 182 183 185

Tartalom

Intézkedés az ellentmondást követően . . . . . . . . . . . . . . . . . 190 Az aktanyomat összeállítása és megküldése az illetékes bíróságnak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 A kijelölésre irányuló eljárás, a fizetési meghagyás jogerőssé válása a peres eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 Jogorvoslatok a fizetési meghagyásos eljárásban A közjegyző eljárásával kapcsolatos jogorvoslatok . . . . . . . A határozatok kijavítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A határozatok kiegészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fellebbezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az iratok bíróságra való felterjesztése a fellebbezés folytán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bírósági eljárási illeték megfizetése a fizetési meghagyásos eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az illeték alapja és mértéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A felülvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A perújítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A határozatok hatályon kívül helyezésének kérdése . . . . . .

199 199 201 203 204 206 208 209 209 211

A biztosítási intézkedés Biztosítási intézkedés a fizetési meghagyásos eljárásban . 213 Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219

Rövidítések jegyzéke

AB Alkotmánybíróság Áht. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény BDT Bírósági Döntések Tára BH Bírósági Határozatok Ctv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény Csjt. a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény Csődtv. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény EBH Elvi Bírósági Határozat Ftv. a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény Fmhtv. a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény FmhKmr. a fizetési meghagyásos eljárás során érvényesülő költségkedvezmény előfeltételeiről, engedélyezéséről, megvonásáról és a költségek előlegezéséről, továbbá az előlegezett, valamint a nem előlegezett költségek megfizetéséről és behajtásáról, a költségkedvezmény engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 24/2010. (V. 7.) IRM rendelet FmhKÜSZ a fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról szóló 28/2010. (V. 12.) IRM rendelet

Rövidítések jegyzéke

Gt. Hetv. Itv. KEK KH

a gazdasági társaságokról 2006. évi IV. törvény hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban Legfelsőbb Bíróság legfőbb ügyész a munka törvénykövéről szóló 2012. évi I. törvény a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény polgári jogegységi határozat a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a Polgári perrendtartásról szóló 1952. III. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

Ket. Kmr. LB LÜ Mt. Nmjtvr. Ötv. Pszjtv. PJE PK Pp. Ptk. R. Sztv. Vhkbr. Vht.

Bevezető

2010. június 1. napján hatályba lépett a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény, amely számos kérdést vetett fel alkalmazása során a gyakorlatban. A kézikönyvnek nem célja a joganyag teljes és kimerítő jellegű feldolgozása, az nem kifejezetten elméleti, inkább gyakorlati jellegű. Elméleti megközelítést annyiban tartalmaz, amennyiben az adott probléma gyakorlati körbejárása azt szükségessé teszi. A gyakorlati munka célja az eljárás folyamatát végigkövetve a jogalkalmazás elősegítése, azáltal, hogy az elmúlt két év tapasztalatait felhasználva az egyes kérdéseket, problémákat több szempontból megközelíti, a korábbi bírósági gyakorlat, valamint az alakuló közjegyzői gyakorlat és a jelenlegi bírósági gyakorlat ismertetésével, összevetésével. Hangsúlyozandó, hogy a könyv nem kíván minden kérdéses esetre egyedül alkalmazandó megoldást adni, csupán azok felvetésével és a bevett, illetve még csak formálódó gyakorlat elemzésével segítséget próbál nyújtani az önálló értelmezéshez. Az útmutató elsődlegesen a közjegyzők és közjegyzőhelyettesek munkáját igyekszik segíteni, de hasznos lehet a jogi képviselők és az eljárásban részt vevő felek számára is. dr. Asbóth-Hermányi Lőrinc

Általános rendelkezések

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény tárgyi hatálya A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 3. §-ának értelmében fizetési meghagyás útján érvényesíthető a négyszázmillió forintot meg nem haladó lejárt pénzkövetelés, valamint a munkaviszonyból származó pénzkövetelés iránti igény akkor, ha az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény. Egymillió forintot meg nem haladó pertárgyértékű pénzkövetelés esetén az eljárás igénybevétele kötelező, mely előírás azonban a munkaviszonyból eredő pénzkövetelésekre nem vonatkozik, ezekben az esetekben az eljárás alternatív jellegű. Ugyanakkor az egyéb pénzkövetelések esetén a kötelező igénybevétel fenti szabálya nem zárja ki a Pp. 127. §-ban meghatározott eljárások alkalmazását. Eszerint a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatása egymillió forint alatti pénzkövetelés esetén sem kötelező, mert az ilyen követelés közvetlenül is érvényesíthető perben a bíróság előtt, szóbeli kereset azonnali tárgyalása, illetve egyezségi kísérletre idézés útján. Az Fmhtv. 3. § (2) bekezdésében meghatározott korlátozás szintén nem alkalmazható, ha a jogosult azt követően indít a bíróságnál keresetet, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a közjegyző elutasította. Megjegyzem a Hetv. 114. §-a alapján indított hagyatéki pert is meg kell, hogy előzze a fizetési meghagyásos eljárás, ha az igényérvényesítés pénzkövetelésre irányul és annak a Pp. a 24. és 25. § szerint számított összege az egymillió forintot nem haladja meg.

Általános rendelkezések

Pénzkövetelés Fizetési meghagyás csak pénzkövetelésre vonatkozhat, azaz a bíróság hatáskörébe tartozó korábbi fizetési meghagyásos eljárástól eltérően, ingó dolog kiadására nem lehet fizetési meghagyás kibocsátását kérni. Szintén nem lehet fizetési meghagyással érvényesíteni az igényt a zálogkötelezettel, mint dologi adóssal szemben. Ezt az Fmhtv. 2012. március 15. napján hatályba lépő módosítása teszi egyértelművé azáltal, hogy az Fmhtv. 3. § (1) bekezdésében rögzíti, hogy a zálogkötelezettel szembeni igényérvényesítés nem történhet fizetési meghagyás útján, mert ez az igény nem pénzkövetelés, hanem meghatározott cselekmény – a zálogtárgyból való kielégítés tűrésének kötelezettsége [EBH 2000.316.] –, erre figyelemmel zárja ki a törvény a fizetési meghagyás zálogkötelezettel szemben történő kibocsátását.

A munkaviszonyból eredő pénzkövetelés érvényesítése A gyakorlatban kérdésként merült fel a munkabér, illetve bérjellegű pénzkövetelések fizetési meghagyás útján történő érvényesítésének lehetősége. A hatáskörváltozás után továbbra is lehet fizetési meghagyás útján érvényesíteni azon pénzköveteléseket, amelyek olyan munkaügyi jogvitának minősülnek, ahol a Munkaügyi Bíróság kizárólagos hatáskörben járt, illetve jár el, de az igényt fizetési meghagyás útján is érvényesíteni lehetett. Például a munkáltató által biztosított hivatali telefon túlhaszná latából fakadó igény, korlátozás nélkül érvényesíthető a közjegyzői hatáskörbe utalt fizetési meghagyás útján. Ugyanakkor nem érvényesíthetőek fizetési meghagyás útján az úgynevezett „státuszperek” körébe tartozó igények, amelyek tárgya a jogviszony keletkezésével, módosulásával, illetve megszűnésével kapcsolatos.

Általános rendelkezések

Helye van azonban a fizetési meghagyás kibocsátásának, ha az eljárásban nem a státusz a vitatott, az igény nem az intézkedés hatálytalanítására irányul (a kérelem tárgya nem a jogviszony megszűnése), hanem bérkövetelésre, a munkabér túlfizetésének visszakövetelésére. „Ha például a munkavállaló a munkaviszonyát rendes felmondással megszüntető intézkedést csak azért sérelmezi, mert a részére járó végkielégítést a munkáltató nem állapította meg, egyebekben a rendes felmondást nem vitatja, úgy a végkielégítés megfizetése iránti igény, fizetési meghagyás útján is érvényesíthető” [Lőrincz György in: A polgári perrendtartás magyarázata. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 2010.]. Szintén helye van fizetési meghagyás útján érvényesíteni a felmondási idő alatt a munkavállalót megillető átlagkereset megfizetésére irányuló igényt, figyelemmel arra, hogy ennek késedelmes kifizetése nem érvényességi kelléke a felmondásnak, s így egymagában nem teszi jogellenessé a felmondást [MK 78. számú állásfoglalás]. Kizárt a fizetési meghagyás útján érvényesíteni a munkáltató fegyelmi jogkörével kapcsolatos igényeket. Ezek ugyanis az Mt. 56. §-a alapján, a munkáltató által alkalmazott jogkövetkezmények. „Abban az esetben például, ha a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása során a munkáltató meghatározott időre személyi alapbércsökkentést állapított meg, és a munkavállaló e határozatot sérelmezve a munkabéréből levont összeg kifizetése iránt kezdeményez munkaügyi jogvitát, e perben fizetési meghagyás kibocsátásának nincs helye” [Lőrincz György in: A polgári perrendtartás magyarázata. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 2010.]. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a leltárfelelősség keretében okozott kár megtérítésére, a munkáltatói kártérítésre irányuló igény nem tartozik a munkáltatói fegyelmi jogkör hatálya alá, ezért az ilyen pénzkövetelések is érvényesíthetőek fizetési meghagyás útján [1/2001. Munkaügyi jogegységi határozat]. Hangsúlyozandó, hogy a fenti, munkaügyi jogvitából eredő követelések esetén a közjegyzőnek fokozottan figyelemmel kell lennie arra, hogy az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban már ér-

Általános rendelkezések

vényesülnek a bíróságok közötti hatásköri és illetékességi szabályok, így ezen követelések esetén a Munkaügyi Bíróság fog első fokon eljárni, azaz ennek a bíróságnak kell az aktanyomatot megküldeni [Pp. 22. § (2) bek.] (lásd részletesebben „Az aktanyomat összeállítása és megküldése az illetékes bíróságnak” cím alatt).

Nem polgári jogi igény Azon igényeket, amelyek a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény tárgyi hatály alá nem tartoznak, nem lehet fizetési meghagyás útján érvényesíteni. Nem polgári jogi igény például az adótartozás, az illeték visszaigénylés [BH 1995.351.], valamint a vámbiztosíték [BH 2007.376.]. Arra vonatkozóan, hogy ilyen esetben milyen intézkedést kell tennie az eljáró közjegyzőnek különböző álláspontok vannak. Az egyik megközelítés szerint, a tárgyi hatály alá nem tartozó igények többségében a közjegyző nem állapíthatja meg a hatáskö rének hiányát. E nézet szerint, az ilyen igény csak akkor nem érvényesíthető fizetési meghagyás útján, ha a hatáskör hiánya „észlelhető” a közjegyző által. Így például ezen álláspont szerint általában nem állapítható meg a hatáskör hiánya a hulladékgazdálkodás esetén, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság 173/2010 AB határozatával megsemmisítette a Fővárosi Közgyűlési rendelet azon szakaszát, amely Budapest főváros illetékességi területén a hulladékkezelési közszolgáltatási díj polgári bíróság előtti igényérvényesítési lehetőségét megteremtette. A megsemmisítés következtében a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az ezzel összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei iránti követeléseket adók módjára kell behajtani, mivel adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. Határozatában az Alkotmánybíróság kimondta, hogy „a felek közötti jogviszonyt nem polgári jogi szerződés, hanem önkormányzati rendelet hozza létre, és a követelés jogcíme, jogi természete az enged-

Általános rendelkezések

ményezéssel nem változik meg. A hulladékkezelési közszolgáltatási díj – a közszolgáltatás kötelező igénybevétele miatt – közjogi vonásokkal rendelkező magánjogi követelés, hiszen jogosultja a Fővárosi Közgyűlési rendelet 10. § (4) bekezdésében megjelölt gazdasági társaság”. Az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy a közszolgáltató a megsemmisítést követően kizárólag a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény. 26. § (2)–(3) bekezdésében [valamint a jelen ügyben az a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 61/2002. (X. 18.) Főv. Kgy. rendelet 32. § (8) bekezdésében] rögzített eljárás szerint – az elévülési időn belül – kezdeményezheti a díjhátralék adók módjára történő behajtását az önkormányzat jegyzőjénél. A fenti álláspontot képviselők szerint azonban tekintettel arra, hogy „a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek nem tartalmi eleme sem a teljesítés helye (az, hogy melyik önkormányzati rendelet alkalmazandó), sem az arról történő nyilatkozat, hogy közszolgáltató-e a jogosult és hogy az ügy tárgya közszolgáltatás-e, ha ezeket a jogosult önként nem vallja be a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmen, nem állapítható meg a hatáskör hiánya.” [Szécsényi-Nagy Kristóf elektronikus levele a közjegyzői karhoz]. E nézet képviselői szerint az Fmhtv. 21. § (2) bekezdése értelmében hiánypótlás keretében nem lehet felhívni a jogosultat ezen adatok közlésére, mivel ezen adatok nem kötelező kellékei a kérelemnek [Fmhtv. 20. § (1) bek.], és a közjegyző amúgy sem vizsgálhatja a követelés érdemét, márpedig a jogcím tartalmi vizsgálata ezt jelentené. Véleményem szerint azonban, a közjegyző hatáskörének hiányát hivatalból köteles figyelembe venni és amennyiben a közjegyzőben kétely merül fel a tekintetben, hogy az adott igény érvényesíthető-e fizetési meghagyás útján, úgy annak megállapítása érdekében, hogy helye van-e az eljárásnak, a felet kérelme pontosítására kell felhívnia, hogy a szükséges adatok ismeretében megalapozottan foglalhasson állást abban a kérdésben, hogy a közjegyzőnek van-e hatásköre vagy sem. A hatáskör mint az egyik „per”előfeltétel vizsgálata pedig nem érinti a követelés érdemét, hiszen az nem a követelés

Általános rendelkezések

fennállása, jogosságának elbírálása érdekében történik. Ezt támasztja alá az a bírósági határozat is, amely szerint „ha azonban a kereset jogi minősítése téves, hiányos vagy aggályt keltő, a bíróság köteles a tényállást oly mértékben felderíteni, hogy a szükséges adatok ismeretében megalapozottan foglalhasson állást abban a kérdésben, hogy a bíróságnak van-e a perre hatásköre” [BH 1980.23]. Ebben az esetben ugyanis a közjegyző „a felek kérelme ellenére is hozhat döntést. Hivatalból történő eljárás esetében ugyanis nem érvényesül a Pp. egyik fontos elve, a kérelemhez kötöttség elve” [T. Nagy Erzsébet in: A polgári perrendtartás magyarázata. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 2010]. A másodfokú bíróság a közjegyző hatásköre hiánya miatti elutasító végzését helybenhagyta, megállapította, hogy a közjegyző helyesen hivatkozott arra, hogy a hulladékgazdálkodási, levegővédelmi és eljárási bírság jogcímén érvényesíteni kívánt igények elbírálására a közjegyzőnek nincs hatásköre [Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 3. Pkf. 21.317/2011/3.]. Nincs szükség hiánypótlásra, ha a jogosult a megjegyzés rovatban utal arra, hogy a szemét-szállítási díj a felek közötti polgári jogi jogviszonyon és nem közszolgálati jogviszonyon alapul. Amennyiben a hulladék elszállítására, kezelésére polgári jogi szerződéskötésre került sor, úgy nincs akadálya a fizetési meghagyás kibocsátásának, mert az nem minősül közszolgáltatás igénybevételéért fizetendő, adók módjára behajtandó köztartozásnak [Csongrád Megyei Bíróság 1. Gf. 40.214/ 2001/3., Csongrád Megyei Bíróság 1. Gf. 40.031/2002/2., BDT 2003.843., BDT 2002.590.]. Megjegyzendő, hogy a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban lényeges változás a ténylegesen automatizáltság lesz, ami kizárja azt, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett és üzemeltetett rendszer (a továbbiakban: MOKK rendszer) érdemi jellegű kérdések vizsgálatát végezze el. Ehhez azonban a „perakadály”ok vizsgálatának kizárására vonatkozó jogszabályváltozásra is szükség lehet. Ennek példájára lásd az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendeletét.