Infokommunikáció és Jog

Első oldal

Örülök, ha arra gondolok, hogy mostantól elméletileg lehetőség nyílik arra, hogy a dokumentumokat paltform­füg­ getlenül állítsuk elő, azokat az egyes intézmények így kezeljék. Lelkesít, hogy az iskolák a nyílt formátumok felé mozdulnak el, hogy terjedni fognak az Open Office alapú irodai csomagok, és új generációk nőnek fel, amelyek már nem csak a docx formát ismerik.

Másrészt aggódom, mert a változtatás módját agres�szívnek érzem. A jelenlegi gazdasági helyzet nem igazán hagy lehetőséget a választásra. Azokban az intézményekben, ahol jelenleg a fűtés is problémát jelent, nem tudom, miként biztosíthatóak a keretek a szoftverlicencek megváltására, vagy éppen az átállásra. Mert egy másik rendszer bevezetése – még akkor is, ha ezzel az állam milliárdokat spórol meg – költséges lesz, és ez a kiadás most közvetlenül a végfelhasználónál fog jelentkezni: kell majd valaki, aki ért hozzá, aki tanítja, támogatja a rendszert. A felhasználói oldalról sok türelemre és figyelemre lesz szükség, hisz a változás mindig nehéz. Tudom, mert – bár e cikket épp Libre Office-ban írom – Word is van a gépemen, hiszen még mindig vannak konvertálási problémák, és komolyabban formázott, Microsoft Office-ban előállított iratokat egyszerűen képtelenség kezelni. Az az érzésem, hogy valahol a nagy költségcsökkentési lázban elfelejtettünk felkészülni erre, és ennek a következményeire.

Mert következmények természetesen lesznek, hiszen átgondolatlan küldetéseket nem lehet igazán jól végrehajtani. Márciustól véget ér az „amnesztia” és számtalan regisztrált felhasználó hirtelen jogsértővé válik. A nyilvántartások adottak, és már csak – célirányosan – ellenőrizni kell. Ha ez ténylegesen elkezdődik, Magyarország pillanatok alatt megint az USA kereskedelmi képviselőjének 301es megfigyelési listáján találhatja magát.

Nem tudom, hogy van-e valaki, aki elmondja a felhasználóknak, hogy a jogsértésen vagy az új, ismeretlen rendszer telepítésén kívül megoldás lehet az is, ha használt szoftvereket vesznek, vagy visszaállnak a korábbi (upgrade-et megelőző) saját Windows-alapú rendszerekre.

Az egyik szemem nevet, mert a lehetőségeket látom, amik ebben rejlenek. A másik szemem sír, mert azt gondolom, hogy ez nehéz lesz. Sokkal nehezebb, mint amilyennek elsőre látszik, hiszen az érintetteknek cselekedniük kéne, a „változatlan állapot” fenntartása ugyanis komoly szankciókat vonhat maga után. Mozdulni kell, tájékoztatást kérni és igazodni az új helyzethez. Az amnesztia elmúlt, az amnézia nem lesz elég jó mentség. Pató Pál úr, ébresztő!

Dudás Ágnes Infokommunikáció és jog | 1

Első oldal

Emlékszem még az első sajtóközleményekre, amik beszámoltak a School és Campus program indulásáról 2001ben, majd a Tiszta Szoftver Program születéséről és ezen belül a köz- és felsőoktatási intézményeket érintő változásokról és lehetőségekről. 2005-ben további 3 évvel hos�szabbították meg a programot, majd 2008-ban ismét megállapodást kötött a kormányzat illetékes szerve az amerikai szoftveróriással, a Microsofttal.

Egyes források szerint az állam „amnesztiát” vett. Ezen már akkor is csodálkoztam, hiszen az „amnesztia” főszabály szerint végleges, nem pedig határozott idejű mentesség. Bár a szerződések teljes tartalma a mai napig nem vált hozzáférhetővé, az már az első időszakban kitűnt, hogy a milliárdos összegek kifizetése minden alkalommal csak felhasználói körben és időben korlátozott jogosultságok megszerzését tette lehetővé.

A nyílt forráskódú rendszerek hatásainak elemzéséről a korábbi években is születtek ugyan tanulmányok, sőt László Gábor tollából még egy doktori értekezés is, komoly váltás csak 2011 nyarán, a hallgatói jogviszonyhoz kötött felhasználási jogosultság megszűnésével következett be. 2012 márciusától azonban a programhoz tartozó valamennyi – határozott időre szóló – jogosultság (licencengedély) megszűnik. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ezzel kapcsolatos közleménye egyrészt részletezi a 2012. március 1-jéig használható szoftverek listáját, valamint utal a 2010 decemberében kötött megállapodásra: „A Minisztérium a versenysemlegesség szem előtt tartásával, a piaci verseny elősegítése érdekében meg kívánja szüntetni az egy piaci cég által fejlesztett szoftverek bérlésének támogatását. Az NFM szakmai álláspontja szerint a közés felsőoktatási intézmények igényeit – néhány speciális esettől eltekintve – képesek kielégíteni az ingyenesen használható nyílt forráskódú szoftverek is. Ezért a jövő évi költségvetés költség alapú tervezése során a Tiszta Szoftver Program költségei nem lettek betervezve, így az érintett oktatási intézmények 2012. március 1-jéig használhatják jogszerűen a program keretében a Microsofttól bérelt szoftvereket.”

A médiából, illetve a Tiszta Szoftver Program oldaláról megismerhető adatok és információk alapján körvonalazható, hogy mik azok a jelentős változások, amelyekre az egyes oktatási intézményeknek fel kellene készülniük.

Természetesen ezeket a forrásokat kiegészítik az intézmények által aláírt megrendelőlapok. Itt ugyanis egy többszereplős jogviszony áll fenn. A jogosult (Microsoft), a díjfizető (a magyar állam) és a tényleges felhasználók (közés oktatási intézmények, illetve velük jogviszonyban álló személyek).

2012 | 1

Első oldal

2012 | 1

Tartalom Tartalom

ELSŐ OLDAL

Tartalom

Dudás Ágnes

1

TANULMÁNYOK Lábody Péter A közvetítő szolgltatók bevonása a szerzői jogi jogérvényesítésbe.

Közösségi jogi lehetőségek Pók László A közösség hálójában – Közösségi oldalak munkajogi vonatkozásai

Címlapfotó: Póka Marcell

18

Szerkesztőség és kiadóhivatal címe: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 1137 Budapest, Radnóti M. u. 2.

Tel.: 340-2304, 340-2305 Fax: 349-7600

Rippel-Szabó Péter Az Európai Bíróság Murphy-ügyben hozott ítélete és várható hatásai a sportközvetítési jogok piacán

26

AJÁNLÓ

Szalay Klára

A jó médiaszabályozásról.

Könyvkritika Mike Feintuck és Mike Varney Médiaszabályozás, közérdek, törvény című könyvéről

32

HÍREK

36

Contents 1

ESSAYS

3 10

CASE LAW

Bálint Halász Personal Data Processing without Consent – the Consequences of an ECJ Case

18

Ádám Németh Interpretation of Must Carry Rules

21

Péter Rippel-Szabó The Effects of the Murphy Case of the ECJ on the Market of Sports Broadcasting Right

26

Klára Szalay About the Good Media Regulation. Book Review of Mike Feintuck és Mike Varney: Media Regulation, Public Interest and the Law

32

Review

NEWS

36

2 | Infokommunikáció és jog

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám Nyomdai kivitelezés: Regiszter Nyomda Felelős vezető: Nagy Béla ISSN: 1786-0776 Éves előfizetési díj 2012. évre: 8580 Ft (6 szám) Előfizethető a Kiadó címén és honlapján www.infojog.hu www.hvgorac.hu A szerkesztőbizottság tagjai:

FIRST PAGE

László Pók In the Net of Community. Labour Law Aspects of Social Networks

A kiadó jogi szerkesztője: dr. Gábor Zsolt

10

21

Peter Lábody The Initiation of the Intermediaries into the Enforcement of Copyrights.

Community Law Possibilities

Kiadja: a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

3

Németh Ádám A továbbítási kötelezettség értelmezési kérdései

Ágnes Dudás

IX. évfolyam, 1. szám 2012. február Megjelenik kéthavonta.

Főszerkesztő: Polyák Gábor (gpolyak@ajk.pte.hu)

JOGGYAKORLAT Halász Bálint Személyes adatok kezelése hozzájárulás nélkül – egy uniós bírósági ítélet és következménye

Infokommunikáció és jog

Balogh Zsolt György (a szerkesztőbizottság elnöke) Polyák Gábor (főszerkesztő) Csáki Gyula Balázs Csepely-Knorr Tamás Gyenge Anikó Jóri András Kiss Attila Parti Katalin Rátai Balázs Tóth András Szőke Gergely László A folyóirat tanácsadó testületének tagjai: Boytha Györgyné Faludi Gábor Gálik Mihály Gönczöl Tünde Kovács András Majtényi László Ormós Zoltán Réczicza István Rozgonyi Krisztina Sallai Gyula Sarkady Ildikó Simonyi Ernő Szántó Tibor Timár János Verebics János

Lábody Péter

A közvetítő szolgáltatók bevonása a szerzői jogi jogérvényesítésbe.

Közösségi jogi lehetőségek Bevezetés Aligha vitatható, hogy a szerzői jogi jogérvényesítés legnagyobb kihívását napjainkban az internetes környezetben elkövetett jogsértések jelentik. Az illegális p2p rendszerek elterjedésének következtében a jogosultak széttárt karokkal szembesülnek műveik, teljesítményeik folyamatos jogosulatlan felhasználásával, míg az általuk igénybe vehető jelenlegi eszköztár úgy tűnik, nem alkalmas e folyamat hatékony ellensúlyozására. Ez nem is csoda, hiszen az Európai Unió jogérvényesítés terén irányadó legutóbb megalkotott irányelve 2004-ben született. Megalkotásakor még merőben más körülmények képezték a jogérvényesítés fő problémáit, így a jogérvényesítési uniós acquis az internetes IP jogsértések kezelésére sajnos semmilyen speciális rendelkezést nem tartalmaz. A tagállamoknak tehát jelenleg egy elavultnak tekinthető uniós jogi keret tiszteletben tartásával kell kezelniük a problémát, mely vonatkozásában a piac sürgős lépéseket követel.

Bár a vonatkozó uniós szabályozás megalkotását megelőzően nem volt ilyen egyértelmű, de ma már úgy tűnik, hogy a világhálón folyó jogsértések visszaszorítása tekintetében az internetes forgalom kapuőreinek tekinthető internetszolgáltatók jogérvényesítésbe történő bevonása a legkézenfekvőbb, legkevésbé megkerülhető és emiatt valójában jelenleg a leginkább alkalmazott eszköz az Unióban.

A fenti körülményből kiindulva e tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a jelenlegi uniós keretek között mennyiben valósítható meg a közvetítő szolgáltatóknak a szerzői jogi jogérvényesítésbe való mind kiterjedtebb bevonása, ennek milyen lehetőségei léteznek.

A téma kibontását a közvetítő szolgáltatók jogérvényesítés terén történő általános közreműködését biztosító uniós szabályozás bemutatásával kezdem, majd kitérek annak vizsgálatára, hogy ezen entitások tekintetében milyen speciális kötelezettségek szabhatók ki. Végül külön részt szentelek az alapvető jogok és az adatvédelem érvényesülése fontos aspektusának és az Európai Bíróság vonatkozó joggyakorlatának górcső alá vételére.

A közvetítő szolgáltatók fogalma A bevezetőt követően, de a tanulmány első címét megelőzően, úgy gondolom fontos meghatározni az írás által vizsgált személyi körbe tartozó közvetítő szolgáltató fogalmát. Az internetes közvetítő szolgáltatók mibenlé­té­ nek meghatározásához az információs társadalmi szolgáltatás fogalmából kell kiindulni. A 98/48/EK irányelv által módosított műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról A szerző infokommunikációs szakjogász, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Nemzetközi Szerzői Jogi Osztályának szerzői jogi referense.

szóló 98/34/EK irányelv 1. cikke alapján információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak minősül az információs társadalom bármely szolgáltatása, azaz bármely, általában térítés ellenében, távolról, elektronikus úton és a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére nyújtott szolgáltatás.

A közvetítő szolgáltatók típusai kapcsán az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv rendelkezései adnak eligazítást (12–14. cikkek). (i) Első csoportként azon közvetítő szolgáltatók emelendők ki, melyek az adatok „egyszerű továbbítását” végzik. Az irányelv definíciója szerint itt az információs társadalommal összefüggő olyan szolgáltatásról van szó, amely a szolgáltatás igénybe vevője által küldött információnak hírközlő hálózaton keresztül történő továbbításából vagy a hírközlő hálózathoz való hozzáférés biztosításából áll. (12. cikk) (ii) Ezen csoporttól különböznek az ún. „gyorsítótárolóban történő rögzítést (caching)” végző közvetítő szolgáltatók. Ezek a szolgáltatás igénybe vevője által küldött információnak hírközlő hálózaton keresztül történő továbbítása során az információ automatikus, közbenső és átmeneti tárolását végzik abból a célból, hogy az információ későbbi továbbítását a szolgáltatás más igénybe vevői számára, azok kérésére hatékonyabbá tegyék. (13. cikk). (iii) Végül az irányelv 14. cikke az ún. tárhely szolgáltatók kategóriáját vezeti be. Ezek az információs társadalommal összefüggő olyan szolgáltatást nyújtanak, ami a szolgáltatás igénybe vevője által küldött információ tárolásából áll.

E tanulmány tehát a fenti szolgáltatásokat a világhálón végző internetes közvetítő szolgáltatókkal, egyszerűbben internetszolgáltatókkal (angol kifejezéssel internet service provider vagy ISP) foglalkozik, melyek tulajdonképpen a világhálón elhelyezett valamennyi tartalom tekintetében a továbbítást, a tárolást és az elérhetőség biztosítását végzik.1 1. A z ISP-k jogérvényesítésbe való bevonásának jelenlegi uniós megközelítései Az ISP-k jogérvényesítésbe való bevonása alapvetően két fő alapon történik az Európai Unióban. Az egyik alap a jól felfogott érdekük, a másik pedig a jogalkotók, a bíróságok és hatóságok által rájuk kiszabott közreműködési kötelezettség.

Ami az első irányt illeti, az lényegében az ISP-k jogsértésekért való felelősségének kizárása érdekében történő önkéntes részvételét biztosítja a jogérvényesítés elleni harcban. Ennek alapját egyik oldalról az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv2 (40.) preambulum-bekezdése adja, mely azt a megközelítést hangsúlyozza, hogy a szolgáltatóknak bizonyos körülmények között kötelességük fellépni azzal a céllal, hogy a szolgáltatásaikat érintő jogellenes tevékenységeknek véget vessenek.

Infokommunikáció és jog | 3

2012 | 1

Tanulmányok

Tanulmányok Tanulmányok

2012 | 1

Tanulmányok

2.1. Az ISP-k adatszolgáltatásra, azaz az IP címek kiadására Ennek elérését az irányelv oly módon éri el, hogy kimondja, a közvetítő kötelezéséről szolgáltató az általa nyújtott egyszerűsített továbbítási, gyorsító tárolóban történő rögzítési és tárhely-szolgáltatási tevékenységei tekintetében csak biE pont bemutatja, hogy milyen uniós jogi környezetben lehetséges valazonyos esetek teljesülése esetén mentesülhet az ezekkel összefüggésben mely tagállam számára, hogy egy ISP részére előírja jogsértő tevékenységet történt jogsértésekkel kapcsolatos felelősség – egy része – alól. folytató előfizetője adatainak harmadik Mint látszik tehát, pragmatikus szempontból az elektronikus kereskedelem- Ami az első irányt illeti, az lényegében az ISP-k jogsértésekért való fél részére való kiadását. Az uniós jogi ről szóló irányelv oly módon biztosítja felelősségének kizárása érdekében történő önkéntes részvételét háttér vizsgálata előtt azonban utalok az ISP-k jogérvényesítésben való köz- biztosítja a jogérvényesítés elleni harcban. Ennek alapját egyik ol- egy máig hivatalos fordításainak elkéreműködését, hogy saját felelősségük dalról az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv3 (40.) pream­ szülte hiányában hatályba nem lépett, megállapíthatóságát helyezi kilátásba, bulum-bekezdése adja, mely azt a megközelítést hangsúlyozza, hogy de 2010 novemberére már kvázi végamennyiben nem működnek együtt a a szolgáltatóknak bizonyos körülmények között kötelességük fel- legesített szövegű nemzetközi jogalkojogsértés felszámolásában. Az irány­- lépni azzal a céllal, hogy a szolgáltatásaikat érintő jogellenes tevé- tási kezdeményezésre is, a Hamisítás elleni Kereskedelmi Megállapodásra elv 40. és 46. preambulum-bekezdése kenységeknek véget vessenek.

(Anti Counterfeiting Trade Agreement, emellett tagállami feladattá teszi olyan ACTA),10 abból az okból, hogy annak többek között az Európai Unió és annak eljárások kialakítását, melyek a jogsértő tartalmak gyors és hatékony eltávolítását teszik lehetővé. (Ezen előírások révén jöttek létre számos tagállamban valamennyi tagállama is a részese lesz.11 12 az ún. notice and take down eljárások).

Az uniós jog emellett a jogalkotások, bíróságok és hatóságok számára az Az ACTA ISP-k szélesebb körű és más jogszabályi alapokon nyugvó igénybevételét is lehetővé teszi. E vonatkozásban külön kiemelendő a fokozatos választ alkalAzért a kitérő, mert az ACTA az internetes közvetítő szolgáltatók adatszolmazó tagállami jogrendszereknek az ISP-k jogsértőkkel szembeni kifejezett gáltatásával kapcsolatosan konkrét rendelkezést tartalmaz, mely igaz ugyan, fellépést is előíró másik iránya. Ennek keretében a nemzeti jogszabályok álhogy a rendelkezésben szereplő „may” szócska okán csupán lehetőségként tal előírt és a jogsértőket egyre hátrányosabban sújtó jogkövetkezmények írja elő a szerződő államok részére bevezethetőségét (így jelentősége valóalkalmazása az ISP-k bevonását is egyre jobban igényli. Itt az ISP-k révén a színűleg nem lesz átütő), de mindenképpen rámutat e kérdés nemzetközi tagállamok, bíróságok és hatóságok által bevethető „repertoárba” tartozik a jogalkotási úton való kezelésének igényére is. Az Egyezmény 27. cikk (4) beközvetítő szolgáltatók adatszolgáltatásra (azaz zömében a felhasználóik IP kezdése azt írja elő, hogy minden tagállam feljogosíthatja valamely szervét, címeinek kiadása, vagy az előfizetői adataik kiadása), a hálózataikkal kaphogy egy internetszolgáltatót arra utasíthasson, hogy az olyan előfizetőjével csolatos monitoring tevékenységre, bizonyos webhelyek blokkolására illetve kapcsolatosan, aki azzal gyanúsítható, hogy előfizetését állítólagosan jogaz adatforgalom filterezésére, valamint adott internet-hozzáférések korlátosértéshez vették igénybe, az annak azonosításához szükséges információt zására vagy felfüggesztésére történő kötelezése. szolgáltasson a jogosult részére, amennyiben a jogosult a szerzői vagy A jelen tanulmány – a fenti második megközelítés szerinti – azon rendelszomszédos jogi jogsértéssel összefüggésben keresetet indított és az adakezésekre koncentrál, melyek az ISP-k jogérvényesítésbe való összetett betokat abból a célból kéri a jogosult, hogy a jogait védje vagy érvényesítse.13 vonását nem felelősségkorlátozási alapon biztosítják.

E bekezdés aztán előírja, hogy az eljárásokat oly módon kell átültetnie a tagállamoknak, hogy azok ne korlátozzák semmilyen módon a törvényes műkö2. Az ISP-k fellépésének/tetésének uniós jogi alapjai dést, így az elektronikus kereskedelmet, s legyenek tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságára, a fair eljárásra és az adatvédelemre (privacy).14 Az ISP-k szerzői jogi jogérvényesítésbe való bevonását biztosító uniós Az ACTA e rendelkezésének tagállami szabályozásokba ültetése tehát nemaquis tekintetében a jogérvényesítési irányelv,4 az INFOSOC irányelv,5 valazetközi szinten kezelhetné az internetes jogsértések elleni fellépések ezen, internetszolgáltatók bevonásával kapcsolatos lehetőségének alkalmazhatómint a már hivatkozott elektronikus kereskedelemről szóló irányelv tartalmaz ságát. Ehhez azonban két körülmény együttes bekövetkezése szükséges. rendelkezéseket. A rendelkezések egyrészt általánosságban írnak elő a jogEgyrészt természetesen az Egyezményt a tagállamoknak ratifikálniuk kell. érvényesítés terén a tagállamok által bevezethető vagy bevezetendő rendelHa ezt megtették, akkor pedig a benne foglalt szabályozási lehetőséggel élkezéseket, másrészt külön, a közvetítő szolgáltatók tekintetében is tartalve be kell, hogy vezessék az adatszolgáltatásra vonatkozó speciális jogszamaznak szabályozást. Ezeket a rendelkezéseket konkrétan az ISP-k digitális bályi előírást. E rövid nemzetközi jogi vonzat után következik az uniós jog harcba való bevonása alternatíváinak uniós jogi alapjáról szóló részben muISP-k igénybevevőikkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségével tatom be. E helyt a jogérvényesítési irányelvben lefektetett és a szabályozás kapcsolatos releváns rendelkezéseinek bemutatása. kiindulópontját jelentő azon garanciális feltételeket sorolom fel, amikre tekinA jogérvényesítési irányelv bírósági eljárás keretében előírt általános tettel az ilyen szabályozások bevezethetők. adatszolgáltatási kötelezettséget állapít meg, mely az ISP-k tekintetében is A jogérvényesítési irányelv kimondja, hogy a szellemi tulajdonjogok érvényeirányadónak tekinthető. Az irányelv tájékoztatáshoz való jog elnevezésű 8. sítésével kapcsolatos szabályok megállapítása során szem előtt kell tartani: cikke15 alapján ugyanis a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a szellemi – az információáramlás valamint a személyes adatok védelmét;6 7 tulajdonjog megsértése miatt indított eljárásokkal összefüggésben és a fel– tekintettel kell lenni az egyéb alapvető jogokra is; peres indokolt és arányos kérelmére az illetékes bíróságok elrendelhessék, – a keretében bevezetett intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatokhogy a szellemi tulajdonjogot sértő áruk vagy szolgáltatások eredetéről és nak méltányosnak és igazságosnak kell lenniük; ezek nem lehetnek indokoterjesztési hálózatairól a jogsértő és/vagy olyan személyek adjanak tájékozlatlanul bonyolultak és költségesek és nem eredményezhetnek ésszerűtlen tatást, akik üzletszerűen nyújtottak szolgáltatásokat jogsértő tevékenyséhatáridőket és indokolatlan késedelmeket; 8 gekhez. A cikk második bekezdése ezen eljárásokkal összefüggésben töb– a keretében bevezetett intézkedéseknek hatásosnak, arányosnak és elbek között a jogsértő termékek forgalmazói, terjesztői nevének és címének rettentőnek kell lenniük.9 kiadását írja elő. Az internetes jogsértések tekintetében az ISP-k a 8. cikk A közvetítő szolgáltatók szerzői jogi jogérvényesítésbe való bevonásának alá tartozó entitásoknak tekintendők, a jogsértő nevének és címének kiadátagállami jogalkotáson keresztüli megvalósítása terén tehát e fenti elveknek sa pedig irányadó lehet az IP cím és minden személyes adat kiadásának érvényesülniük kell. A lefektetett keretek bemutatását követően lássuk tehát, lehetőségére is, amennyiben ez a jogérvényesítéshez szükséges. hogy az ISP-k digitális harcmezőn való bevetése milyen intézkedésekkel Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv már arra is ad jogalkotási nyerhet értelmet. (Zárójelben jegyzem meg, hogy e tekintetben nem térek ki felhatalmazást a tagállamok számára, hogy bírósági eljárás keretein kívül azon, jogértelmezési kérdéseket kisebb mértékben indukáló lehetőségekre, kötelezzék az ISP-ket felhasználóik azonosítására. Az irányelv 15. cikk mámelyek az ISP-knek az IP tudatosságnövelési és egyé tájékoztatási tevésodik bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a tagállamok ugyanis jogokenységeire vonatkoznak, mert úgy vélem, ezek tagállamok általi előírása sultak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtói nem sok aggályt ébreszt, különösen mivel főként jogon kívüli eszközként számára olyan kötelezettségek megállapítására, amelyek szerint ezeknek valósulnak meg.)

4 | Infokommunikáció és jog

Infokommunikáció és jog | 5

2012 | 1

Tanulmányok

tájékoztatniuk kell az illetékes közigazgatási hatóságokat a szolgáltatásuk A fenti jogérvényesítési, elektronikus kereskedelmi és adatvédelmi szabáigénybe vevői által folytatott, jogellenesnek vélt tevékenységekről vagy lyok összevetéséből következik, hogy bár az általános adatvédelmi, de a kinyújtott információkról, illetve a hatófejezetten az elektronikus hírközlési ság ilyen irányú kérelmére közölniük A fenti jogérvényesítési, elektronikus kereskedelmi és adatvédelmi ágazatban történő személyes adatkekell azokat az adatokat, amelyek le- szabályok összevetéséből következik, hogy bár az általános adat- zelést lefektető uniós szabályozás is hetővé teszik szolgáltatásuk olyan védelmi, de a kifejezetten az elektronikus hírközlési ágazatban tör- alapesetben akadályozza a tagállamok igénybe vevőinek azonosítását, akik- ténő személyes adatkezelést lefektető uniós szabályozás is alap- által olyan kötelezettség előírását, kel, illetve amelyekkel adattárolási esetben akadályozza a tagállamok által olyan kötelezettség előírását, mely az ISP-ket előfizetőik azonosítámegállapodásaik vannak.16 mely az ISP-ket előfizetőik azonosítására és az általuk elkövetett sára és az általuk elkövetett jogsértő Az IP címek kiadására az uniós jog jogsértő cselekmények tekintetében a hatóságok részére adatszol- cselekmények tekintetében a hatósáalapján tehát két jogcímen kerülhet(ne) gáltatásra kötelezze, de a jogszabályokban meghatározott kivéte- gok részére adatszolgáltatásra kötesor. Egyrészt a jogérvényesítési irány- leknek megfelelő jogalkotás révén az uniós jog nem tiltja ilyen elő- lezze, de a jogszabályokban meghatározott kivételeknek megfelelő jogalkoelvben előírt és a bírósági eljárások írások bevezetését. tás révén az uniós jog nem tiltja ilyen során elrendelhető adatszolgáltatási előírások bevezetését. Ezt a jogértelmezést támasztja alá az Európai Bírókötelezettség keretén belül, másrészt az elektronikus kereskedelmi irányelv ság joggyakorlatának elemzése is. Mint e tanulmány későbbi részében látni azon szabályának tagállami átültetése révén (szintén hatósági, bírósági eljáfogjuk, az Európai Bíróság a Promusicae kontra Telefónica de España SAU rásban), mely kifejezetten az ISP-k tekintetében írja elő szolgáltatásaik ügyben (C-275/06) az adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében kimondigénybevevőinek a hatóságok számára történő azonosítását. A két szabály ta, hogy tagállami előírása során a tagállamoknak figyelemmel kell lenniük tehát ugyanarra adhat felhatalmazást, csak a jogérvényesítés különböző arra, hogy ezen irányelvek ne olyan értelmezésére támaszkodjanak, amely szereplői szempontjából. az említett alapjogokba vagy más közösségi jogi általános alapelvbe, mint az arányosság elve ütközik. Amennyiben tehát ezeknek az előírásoknak a megAz adatvédelmi szempontok alkotása során figyelemmel vannak a fenti körülményekre, úgy bevezetésük megengedett lehet.

Annak megállapítása során azonban, hogy e kötelezettség miként írható elő, az adatvédelmi szabályozás áttekintése is relevanciával bír, arra való 2.2. Az ISP-k monitoringra kötelezéséről tekintettel, hogy mind a jogérvényesítési, mind pedig az elektronikus kereskedelemről szóló és az (Infosoc irányelv ugyanígy) az adatvédelmi szabáAz ISP-knek a jogérvényesítés rendszerébe történő összetettebb és folyok érvényesülésének biztosítása mellett ad lehetőséget e szabályozások lyamatos bevonására megfelelő eszköznek tűnik az előfizetők internetbevezetésére.17 (Zárójelben jegyzem meg, e tanulmányban nem térek ki arhozzáférésein keresztül lebonyolított adatforgalom folyamatos nyomon köra, hogy az előfizetők azonosítását lehetővé tevő IP címek miként minősíthevetése és a jogsértések ily módon való detektálása, azaz a monitoring. A tőek a személyes adatok védelmét élvező előírások hatálya alá tartozónak, monitoring két fajtája képzelhető el. Az egyik esetében az ISP általános és csupán annyit jegyzek meg, hogy az Európai adatvédelmi biztos 2010/C minden előfizető adatforgalmára tekintettel történő nyomon követést végez, 147/01 számú véleményében úgy foglalt állást, hogy bizonyos körülmények míg a másik esetben csupán bizonyos feltételek bekövetkezte esetében, között ilyennek minősíthetők.) adott felhasználó tekintetében követi az adatforgalmat.

Ami az általános adatvédelmi szabályozást illeti, a tekintetben a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az Az általános monitoring kötelezettség ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelve ad iránymutatást.

7. cikke szerint a tagállamok rendelkeznek arról, hogy a személyes adatok Azzal együtt, hogy kétségtelen, az általános nyomon-követési kötelezettcsak abban az esetben dolgozhatók fel, ha az adatfeldolgozás az adatkezeség megállapítása hatékony eszközét nyújtaná a jogérvényesítésben való lő vagy az adatokat megkapó harmadik fél vagy felek jogszerű érdekének ISP-k nyújtotta lehetőségek kihasználásának, de többek között a fentebb beérvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezeknél az érdekeknél magasabb mutatott adatvédelmi szempontok alapján és az e kötelezettség bevezetése rendűek az érintettnek a védelmet élvező érdekei az alapvető jogok és szaesetén keletkezett költségekre is tekintettel az uniós jog konkrét tiltó rendelbadságok tekintetében. Az irányelv ezen általános kötelezettség alól azonkezései szerint sem minősül elfogadható eszköznek. Az elektronikus keresban kivételt enged, amennyiben a tagállamok jogszabályokat fogadhatnak el kedelemről szóló irányelv (47) preambulum-bekezdése például konkrétan kie jogok és kötelezettségek körének korlátozására. Erre akkor van lehetőség, mondja, hogy a tagállamok nem írhatnak elő a nyomon követésre vonatkozó ha ez az érintett vagy mások jogainak védelme, bűncselekmények vagy a kötelezettséget a szolgáltatók számára, de az irányelv 15. cikke20 is ekként szabályozott foglalkozások etikai vétségeinek megelőzése, vizsgálata, felderítése és az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása érdekében szüksérendelkezik, amennyiben tiltja a szolgáltatókat terhelő olyan általános köteleges (13. cikk). zettséget, mely szerint az általuk továbbított vagy tárolt információkat nyoAz elektronikus hírközlési ágazat tekintetében a személyes adatok kezemon kellene követniük, vagy olyan általános kötelezettségek megállapítását, léséről, feldolgozásáról és a magánélet védelme tekintetében speciálisabb amely szerint jogellenes tevékenységre utaló tényeket vagy körülményeket iránymutatást a 2002/58 európai parlamenti és tanácsi irányelv ad. E jogszakellene kivizsgálniuk. bály 5. cikke18 szerint a tagállamok nemzeti jogszabályok révén biztosítani Bár az Unió e kérdésben már az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv elfogadásakor tulajdonképpen állást foglalt, de érdekességgel bírkötelesek a nyilvános hírközlő hálózatok és a nyilvánosan elérhető elektronihat, hogy az európai adatvédelmi biztos – már hivatkozott – 2010/C 147/01 kus hírközlési szolgáltatások segítségével történő közlések és az azokra voszámon kiadott véleményében az ACTA által bevezetni javasolt monitoring natkozó forgalmi adatok titkosságát és különösen meg kell tiltaniuk a közlékötelezettség tekintetében ismét rámutatott, hogy ennek bevezetése nem sek és az azokra vonatkozó forgalmi adatok felhasználókon kívüli személyek szükséges és arányos eszköze a szellemi tulajdon interneten történő védeláltal történő, az érintett felhasználó hozzájárulása nélküli meghallgatását, mének. Erre való tekintettel is került az ACTA végleges szövegébe e kötelelehallgatását, tárolását vagy más módon történő elfogását vagy megfigyelézettséggel összefüggésben a tagállamoknak csupán jogalkotási alternatívát, sét. Ezen általános tilalom alól azonban ezen irányelv is kivételt enged, de nem kötelező erejű előírást tartalmazó „may” fordulat. amennyiben a tagállamok jogszabályi intézkedéseket fogadhatnak el az A tanulmány EB joggyakorlatát bemutató vonatkozó részére tekintettel e irányelvben foglalt jogok és kötelezettségek hatályának korlátozására vonathelyt csupán utalok arra, hogy a Bíróság az általános monitoring kötelezettség kozóan, ha az ilyen jellegű korlátozás egy demokratikus társadalomban kérdésében is állást foglalt. A L’Oréal kontra e-Bay ügyben (C-324/09) kimondszükséges, megfelelő és arányos intézkedésnek minősül a nemzetbiztonság ta, a tagállamok által az érintett online szolgáltatásnyújtók tekintetében – azok (vagyis az állam biztonsága), a nemzetvédelem és a közbiztonság védelme internetes szolgáltatása igénybevételével történő valamennyi jövőbeli jogsérérdekében, valamint a bűncselekmények, illetve az elektronikus hírközlési tés megakadályozása érdekében – előírt intézkedések nem állhatnak az ISP rendszer jogosulatlan használata megelőzésének, kivizsgálásának, felderívalamennyi ügyfele adatai összességének tevőleges nyomon követésében. tésének és üldözésének a biztosítása érdekében [15. cikk (1) bek.] 19

ún. három csapást vagy fokozatos válasz modelljét alkalmazó jogrendszer is bevezette.

Az internet hozzáférés korlátozásának és felfüggesztésének szerzői jogi Ami pedig a konkrét előfizetők saját adatforgalmát illető speciálisabb mojogérvényesítés érdekében történő bevezetésének lehetséges jogalapjainitoring kötelezettséget illeti, e tekintetben az uniós jog megengedőbb. Az ként e helyt csupán utalok az Infosoc irányelv 8. cikkében található rendelkeelektronikus kereskedelmi irányelv (47) preambulum-bekezdése ugyanis zésére, az elektronikus kereskedelmi irányelv 18. cikkére, valamint a jogérkonkrétan kimondja, hogy a nyomon követési tilalom csak az általános jellevényesítési irányelv 11. cikkére, és ugyanezen irányelv (24) preambulumgű kötelezettségekre vonatkozik; nem érinti azonban az egyedi esetben albekezdésére. Fontos kiemelni, hogy ezen intézkedés tagállam általi bevezetkalmazandó nyomon követési kötelezettségeket, és különösképpen nem hetőségét az uniós jog konkrétan ismeri. A 2009/136/EK irányelv27 ugyanis érinti a nemzeti hatóságoknak a nemzeti jogszabályokkal összhangban e tekintetben hozott intézkedéseit. Megjegyzendő azonban, hogy ebben az az egyetemes szolgáltatási irányelv módosítása keretében olyan rendelkeesetben természetesen szintén irányadóak a már korábban részletezett unizést illeszt a 2002/22/EK irányelvbe, mely a tagállamoknak lehetőséget ad ós adatvédelmi rendelkezések, melyek megnehezíthetik egy ilyen nemzeti arra, hogy az ISP-kre olyan kötelezettségeket rójanak, melyek alapján azok kötelezettség uniós joggal konform és az alkotmányosság próbáját is kiálló korlátozhatják az egyes szolgáltatások, vagy alkalmazások végfelhasználók bevezetését.21 általi hozzáférését és/vagy használatát, amennyiben ezt a nemzeti jogszabályok megengedik és összhangban van a közösségi joggal. Az irányelv előírja, hogy ezen intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk a természetes 2.3. A z ISP-k filterek bevezetéséről és egyes webhelyek blokkolására személyek alapvető jogait és szabadságait, egyúttal kötelezővé teszi az kötelezéséről ilyen feltételekről való tájékoztatást is. 28 Az ISP-k jogérvényesítésbe történő bevonása elképzelhető lehet arra vaAmint az a fentiek is igazolják, megfelelő garanciák mellett az uniós joggal ló kötelezésük révén is, hogy bizonyos, kifejezetten jogsértő tevékenységek nem ellentétes az internet-hozzáférés korlátozásával, illetve felfüggesztéséfolytatására létrehozott – vagy kizáróvel kapcsolatos intézkedési kötelezettlag ilyen gyakorlatot folytató – interne- Amint az a fentiek is igazolják, megfelelő garanciák mellett az uniós ség ISP-kre történő tagállami kiszabátes helyek elérhetőségét blokkolják joggal nem ellentétes az internet-hozzáférés korlátozásával, illetve sa, melyet a számos tagállamban bevagy a jogosultakkal közreműködve felfüggesztésével kapcsolatos intézkedési kötelezettség ISP-kre tör- vezetett példák is mutatnak (Franciaolyan jellegű filtereket (szűrőszoftvere- ténő tagállami kiszabása, melyet a számos tagállamban bevezetett ország, Belgium). E szem előtt tartanket) vezessenek be hálózatukban, me- példák is mutatnak (Franciaország, Belgium). E szem előtt tartandó dó garanciák tekintetében e rész kezlyek bizonyos technológiák alkalmazá- garanciák tekintetében e rész kezdetén felsorolt, többek között az detén felsorolt, többek között az embesa révén a jogsértő tartalmak kiszűré- emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása lehetnek, ri jogok és alapvető szabadságok tiszsét végzik. melyek közül a véleménynyilvánítás szabadsága bírhat a leginkább teletben tartása lehetnek, melyek köE tekintetben a jogérvényesítési relevanciával. zül a véleménynyilvánítás szabadsága irányelv 11. cikke bír leginkább relebírhat a leginkább relevanciával.29 vanciával, de ugyanígy hivatkozási alap az irányelv (24) preambulumbekezdése22 is. A 11. cikk alapján a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben 3. Az Európai Bíróság vonatkozó joggyakorlata bírósági határozat szellemi tulajdonjog megsértését állapítja meg, úgy a bíróságok a jogsértőt határozattal a további jogsértéstől is eltiltják. Emellett a Úgy vélem, az ISP-k bevonásával alkalmazható intézkedések uniós jogi tagállamok azt is kötelesek biztosítani, hogy a jogosultak ezen eltiltást olyan bemutatása nem végezhető el teljes körűen a vonatkozó EB gyakorlat vizsközvetítők ellen is kérelmezhessék, akiknek szolgáltatásait harmadik szegálata nélkül. Erre való tekintettel alább kitérek a Bíróság három relevanciámély a szellemi tulajdonjog megsértése céljából veszi igénybe.23 val bíró ügyére, melyek közül kettőben már született ítélet, egy esetében pedig jelenleg csupán a Főtanácsnok véleményének bemutatására szorítAz elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 18. cikke24 szintén megkozhatok az ügy folyamatban léte miatt. Az ítéletek ismertetése során kön�említendő lehet ezen aspektus esetében, mert ez alapján a tagállamok kötenyebb érthetőségük biztosítása érdekében fontosnak tartottam ténybeli hátlesek biztosítani azt, hogy a nemzeti jog alapján indítható, az információs terük rövid bemutatását is. társadalommal összefüggő szolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatos bírósági keresetek tegyék lehetővé az olyan intézkedések – így ideiglenes in3.1. A Promusicae kontra Telefónica de España SAU ügy (C 275/06.) tézkedések – gyors elfogadását, amelyek célja az állítólagos jogsértés megszüntetése és az érintett érdekek minden további sérelmének megelőzése.

Már a bírósági ügy későbbi bemutatása előtt e helyt utalok arra, hogy a Az ügy ténybeli háttere jogérvényesítési irányelv 11. cikke vonatkozásában a Bíróság a L’Oréal kontra e-Bay ügyben (C-324/09) kimondta, azt úgy kell értelmezni, „hogy az A Productores de Música de España (Promusicae) jogosultakat képviselő megköveteli a tagállamoktól annak biztosítását, hogy a szellemi tulajdonjo­ nonprofit szervezet ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel fordult 2005 fogok védelme tárgyában illetékes nemzeti bíróságok az online piac üzemeltelyamán egy madridi bírósághoz abból az okból, hogy a Telefónica de España tőjét kötelezhessék olyan intézkedések meghozatalára, amelyek nem csuSAU) internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó cég szolgáltatásaival összepán az e jogoknak az említett piac használói által történő megsértésének függésben az általa képviselt jogosultak szellemi tulajdonjogát sértő cselekmegszüntetéséhez járulnak hozzá, hanem az ilyen jellegű jogsértések megményeket tapasztalt. A bíróság révén arra kívánta kötelezni az internetszol­ előzéséhez is.”25 A filterezés pedig (és egyébként az előbbi pontban megjegáltató céget, hogy az az általa átadott IP címek alapján bocsássa rendelkezésére a Kazaa elnevezésű program használatával jogsértést elkövető előfilölt konkrétabb monitoring kötelezettség is) ilyennek minősíthető intézkedés zetőinek elérhetőségét annak érdekében, hogy polgári peres úton fellépheslehet. sen ellenük. A cég azonban megtagadta utóbbiak kiadását arra hivatkozásE tekintetben különös jelentőséggel bír majd a jelenleg is folyamatban lésal, hogy az előfizetői azonosítását lehetővé tevő IP címek hozzáférhetővé vő Scarlet Extended kontra Societé belge des auteurs compositeurs et tételére a hatályos spanyol jog alapján csupán nyomozás keretében, illetve éditeurs (SABAM) ügy (C-70/10) ügy, mivel az ügyben eljáró Főtanácsnok közbiztonság vagy nemzetbiztonság védelme céljából kötelezhető, azonban véleménye is már fontos aspektusokra mutatott rá a filter és blokkoló rendpolgári eljárás keretében vagy ilyen eljárásra irányuló ideiglenes intézkedés szerek bevezetését illetően (lásd alább).26 címén nem. A Promusicae ezzel szemben azzal érvelt, hogy a spanyol jogot a 2000/31, 2001/29 és 2004/48 irányelvek rendelkezésével, valamint a char2.4. A z ISP-k internet-hozzáférések korlátozására és felfüggesztésére ta 17. cikkének (2) bekezdésével és 47. cikkével összhangban kell értelmezkötelezéséről ni, amelyek nem teszik lehetővé a tagállamoknak, hogy az érintett adatok közlésének kötelezettségét kizárólag az e törvényben említett célokra korláE helyt az ISP-k által a tagállami szabályozások alapján az előfizetők hoztozzák.30 (Itt jegyzem meg, hogy az Alapjogi Charta a Lisszaboni Szerzőzáférésének korlátozását és annak felfüggesztését lehetővé tevő rendelkezések uniós jogalapjának elemzése következik. E kötelezettségeket több az dés31 hatályba lépését követően az Európai Unió elsődleges jogát képező

Tanulmányok

2012 | 1

A konkrét monitoring kötelezettség

6 | Infokommunikáció és jog

Infokommunikáció és jog | 7

2012 | 1

Tanulmányok

kötelező erejű dokumentum.) A fenti kérdésben való állásfoglalás érdekében A Bíróság válaszai a madridi bíróság az alábbi kérdéssel fordult előzetes döntéshozatali kérelemmel az Európai Bírósághoz: A Bíróság a védjegyhasználatot és az online piacterek elektronikus keres„A közösségi jog, egészen pontosan a [2000/31] irányelv 15. cikkének (2) kedelmi irányelv szerinti tárhely szolgáltatókénti minősülését érintően feltett bekezdése és 18. cikke, a [2001/29] irányelv 8. cikkének (1) és (2) bekezdé– egyébként alkérdéseket nem számítva összesen 10 kérdés – vonatkozásáse, a [2004/48] irányelv 8. cikke, valamint a […] charta 17. cikkének (2) beban több tekintetben adott a témám szempontjából releváns iránymutatást, 38 kezdése és 47. cikke lehetővé teszi-e, hogy a tagállamok – a polgári jogi elde úgy vélem a tizedik kérdés a legizgalmasabb: „Amennyiben egy közvetíjárásoknak e kötelezettség hatálya alól történő kivételével – nyomozásra, iltőnek, mint például egy internetes oldal üzemeltetőjének a szolgáltatásait letve a közbiztonság vagy nemzetbiztonság védelme esetére korlátozzák harmadik személy arra használta, hogy egy lajstromozott védjegyet bitorolvalamely információs társadalommal összefüggő szolgáltatással létrejött jon, a [2004/48 irányelv] 11. cikke előírja-e a tagállamok számára annak bizkommunikációval kapcsolatos – a hálózatüzemeltetőket, az elektronikus tosítását, hogy a védjegyjogosult kérelmezhesse, hogy a közvetítőt eltiltó hakommunikációs szolgáltatásokat nyújtókat, valamint a távközlési hálózathoz tározattal a további védjegybitorlástól eltiltsák, szemben az adott jogsértés való hozzáférést biztosítókat és az adattárolást nyújtó szolgáltatókat terhe­folytatásával, és amennyiben igen, a biztosítandó eltiltó határozatnak mire lő –, a hálózatra való kapcsolódásra és a forgalomra vonatkozó adatok megterjed ki a hatálya?” Egyszerűbben fogalmazva: kötelesek-e a tagállamok őrzésével és rendelkezésre bocsátásával összefüggő kötelezettséget?” biztosítani olyan intézkedések jogosultak kezdeményezésére történő elrenMásképpen mondva: a közösségi jogot úgy kell-e értelmezni, hogy az megdelhetőségét, melyek a közvetítő szolgáltatók jövőbeli jogsértések megelőköveteli-e egy tagállamtól, hogy a szerzői jog hatékony védelmének biztosízése érdekében történő fellépését kényszerítenék ki. Amennyiben igen, aktása céljából előírja a személyes adatok polgári eljárás keretében történő kor pedig ezek milyen intézkedések lehetnek. közlésének kötelezettségét.

A Bíróság a tizedik kérdés első felének megválaszolását lényegében a A Bíróság a kérdésben hivatkozott három irányelv által elérendő együttes jogérvényesítési irányelv 11. cikke39 értelmezésével végezte el. Kimondta, célként az információs társadalomban a szellemi tulajdonjogok és különösen hogy annak: „harmadik mondatát úgy kell értelmezni, hogy az megköveteli a a szerzői jog hatékony védelmét jelölte meg, azonban kimondta, hogy a tagállamoktól annak biztosítását, hogy a szellemi tulajdonjogok védelme tár2000/31 irányelv 1. cikke (5) bekezdésének b) pontjából32, a 2001/29 irányelv gyában illetékes nemzeti bíróságok az on-line piac üzemeltetőjét kötelezhessék olyan intézkedések meghozatalára, amelyek nem csupán az e jogoknak 9. cikkéből33 és a 2004/48 irányelv 8. cikke (3) bekezdésének e) pontjából34 az említett piac használói által történő megsértésének megszüntetéséhez az következik, hogy e védelem érvényesítésekor tiszteletben kell tartani a járulnak hozzá, hanem az ilyen jellegű jogsértések megelőzéséhez is.”40 Ami személyes adatok védelméhez kapcsolódó követelményeket.35 A fő megválaszolandó kérdés tehát az lett, hogy hogyan lehet a különböző alapjogokat, pedig a legfontosabb, a Bíróság iránymutatást is adott a tekintetben, hogy tehát a magánélet tiszteletben tartásához való jogot és másrészt a tulajdonmilyen az uniós joggal konform intézkedések végrehajtásával követelhető hoz és a hatékony jogorvoslathoz való jog védelméhez kapcsolódó követelmeg az ISP általi megelőzés. E tekintetben az ítélet 139-től 144-ig pontjáig ményeket egyensúlyba hozni. E vonatkozásban bár konkrét válasz nem szüterjedő részek bírnak relevanciával, melyek lényegét az alábbiakban foglaletett, de azt kimondta a Bíróság, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos lom össze: jogérvényesítésre vonatkozó szabályozások kialakítása során tagállami fel− a tagállamok által bevezetett szabályoknak tiszteletben kell tartaniuk a adat az irányelvek olyan értelmezésére támaszkodni, amely lehetővé teszi a 2004/48/EK irányelvből, valamint az említett irányelv által hivatkozott jogforközösségi jogrend által védett különböző alapjogok igazságos egyensúlyárásokból következő korlátozásokat; nak a biztosítását. Ami pedig az irányelvek végrehajtását jelenti, ezek során − az érintett on-line szolgáltatásnyújtótól elvárt intézkedések nem állhata tagállami hatóságoknak és bíróságoknak nemzeti jogukat nemcsak hogy nak valamennyi ügyfele adatai összességének tevőleges nyomon követéaz említett irányelvekkel összhangban kell értelmezniük, hanem arra is fisében; gyelniük kell, hogy ezen irányelvek ne olyan értelmezésére támaszkodjanak, − az eltiltó határozatot hozó bíróságnak ügyelnie kell arra, hogy a meghaamely az említett alapjogokba vagy más közösségi jogi általános alapelvbe, tározott intézkedések ne képezzék a jogszerű kereskedelem akadályát; mint az arányosság elve ütközik.36 − az eltiltó határozatoknak hatékonyaknak, visszatartó erejűeknek és egyben arányosaknak kell lenniük és elrendelésükkor szem előtt kell tartani a A fenti megállapításokat figyelembe véve az előterjesztett kérdésre pekülönböző jogok és érdekek megfelelő egyensúlyát; dig azt a választ adta, hogy bár „a 2000/31, 2001/29, 2004/48 és 2002/58 − az azokkal szembeni hatékony irányelv nem kötelezi a tagállamokat, hogy olyan helyzetben, mint az alap- A Bíróság a Promusicae ügyet követően arra mutatott rá, hogy az ISP-k jogorvoslathoz való jog biztosítása érügy, a szerzői jog hatékony védelmé- szerepének kiaknázása bizonyos esetekben nem csupán az uniós dekében, akik valamely on-line szolgáltatást szellemi tulajdonjogok megnek biztosítása céljából előírják a jog biztosította tagállami lehetőség, de kötelezettség is. sértésére használtak, a közvetítő szolszemélyes adatok polgári eljárás kegáltató kötelezhető arra, hogy intézkedéseket hozzon eladóként tevékenykeretében történő közlésének kötelezettségét […]”, de ezt biztosító és az dő ügyfelei azonosításának lehetővé tétele érdekében. (Fontos, hogy ezt a adatvédelemi szempontokat megfelelően figyelembe vevő ilyen szabályoBíróság csupán az on-line piactér üzleti szférája és nem a magánélet kerezás kialakítható. tein belül mondta ki.)

A fentiekben olvasható iránymutatás ha nem is szűk, de valamilyen kere3.2. A L’Oréal kontra e-Bay ügy (C-324/09) tet mégis nyújt a nemzeti jogalkotók számára. Így bár a L’Oréal kontra e-Bay Az ügy ténybeli háttere ügy nem szerzői jogi vonatkozású, de egyértelműen irányadónak tekinthető a szerzői jogi jogérvényesítés területén is. A Bíróság a Promusicae ügyet kö2007 májusában a L’Oréal cég tájékoztatta az e-Bay céget arról az általa vetően arra mutatott rá, hogy az ISP-k szerepének kiaknázása bizonyos esetekben nem csupán az uniós jog biztosította tagállami lehetőség, de kösérelmezett körülményről, hogy utóbbi internetes piacterein a szellemi tulajtelezettség is. donjogait sértő ügyletek meglehetősen nagy számban fordulnak elő. Az e-Bay e megkeresésre adott válasza a L’Oréal számára azonban nem volt 3.3. A Scarlet Extended kontra Societé belge des auteurs compositeurs et kielégítő, mely következtében végül keresetet nyújtott be az e-Bay ellen több tagállamban, köztük a High Court of Justice (England & Wales), Chancery éditeurs (SABAM) ügy (C-70/10) Division előtt, annak megállapítása érdekében, hogy az e-Bay és az alperes Bár ez az ügy még nem jutott el a Bíróság ítélethozataláig, de mivel a Főtermészetes személyek felelősek az ez utóbbiak által a www.ebay.co.uk intanácsnoki vélemény, mely sok esetben a végső ítélet eredményét is előreternetes oldalon lebonyolított azon tizenhét tárgy adásvételéért, amelyek álvetíti, már 2011 áprilisában napvilágot látott egy bírósági sajtóközlemény41 lítólag sértették a L’Oréal-t megillető jogokat.37 A High Court of Justice a keresetet befogadta, ám eljárása során az uniós jog értelmezéséhez előzerévén, úgy vélem megemlítése feltétlenül relevanciával bír, mert rámutat a tes döntéshozatali kérelemmel fordult a bírósághoz. filter és blokkoló rendszerek ISP-k általi alkalmazhatóságának korlátaira.

Az ügy ténybeli háttere

Tanulmányok

2012 | 1

A Societé Belge des Auteurs Compositeurs et Éditeurs (a továbbiakban:

sabam) ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel fordult a Bírósághoz a Scarlet

Extended nevű ISP ellenében. Elsősorban annak megállapítását kérte, hogy az ISP szolgáltatásait igénybevevő előfizetők az általa képviselt jogosultak szerzői jogait megsértették azzal, hogy illegális p2p oldalakon a repertoárjába tartozó szerzői műveket töltöttek le, másodsorban pedig bírság kilátásba helyezésével arra kívánta rászorítani az internetszolgáltatót, hogy működjön közre e jogsértések felszámolásában oly módon, hogy blokkolja, vagy egyébként tegye lehetetlenné előfizetői számára a jogosultak engedélye nélküli illegális p2p használatot. Egy 2004. november 26-i ítélet megállapította a szerzői jogi jogsértések megtörténtét, egy 2007. június 29-i ítélet pedig napi 2500 euró kötbérteherrel arra kötelezte a céget, hogy valamely módon szüntesse meg e jogsértő fájlok előfizetői által történő megosztását az ítélet meghozatalát követő hat hónapon belül. Az ISP azonban nem hagyta annyiban a dolgot, s egy brüsszeli feljebbviteli bírósághoz fordult a rá kirótt intézkedés megszüntetése érdekében. E feljebbviteli bíróság fordult előzetes döntéshozatali kérelemmel az Európai Bírósághoz az abban való állásfoglalás érdekében, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal, különösen pedig az Alapjogi Charta-val egy filter-rendszer (az internetes tartalmakat és forgalmakat szűrő alkalmazás) bevezetését vagy az elektronikus kommunikáció blokkolását elrendelő bírósági kötelezés.

ilyen rendszer költségei ISP-kre való terhelésének lehetősége nem vezethető le a belga szabályozásból. Sőt, véleménye szerint sem a szisztematikus, mindenkire kiterjedő állandó és folyamatos szűrő, sem pedig az általa érintettek ellene való fellépésére módot nem adó blokkoló rendszer alkalmazásának elrendelhetősége nincsen körbebástyázva megfelelő biztosítékokkal.

Fentieknek megfelelően a Főtanácsnok a következő bírósági határozat meghozatalát javasolja: „az EU joga kizárja, hogy valamely tagállami bíróság olyan rendelkezést hozzon a belga jogszabályi rendelkezések alapján, mely egy internetes közvetítő szolgáltatót arra kötelez, hogy megelőzés céljából, saját költségén, valamennyi előfizetője tekintetében állandó jelleggel in abstracto a saját hálózatán történő teljes elektronikus kommunikációját (főként a p2p szoftverrel kapcsolatos) szűrő és blokkoló rendszereket vezessen be annak érdekében, hogy hálózatán azonosíthassa a zenei, mozgóképes és audiovizuális azon fájlok cseréjét, melyek tekintetében harmadik személy jogait érvényesíteni kívánja (claims rights), valamint hogy haladéktalanul blokkolja ezen fájlok cseréjét akár a fogadásuk akár a küldésük pontján.”

4. Összefoglalás

Az ISP-k jogérvényesítésbe való bevonásának lehetőségét biztosító elsődleges és másodlagos uniós jog vizsgálata alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy meglehetősen széles körben van mód ezen entitások digitális jogsértések visszaszorítása elleni küzdelembe történő bevonására. E szabályozások tagállami kialakítása terén azonban elsőrendű kötelezettség az alapvető jogok, az arányosság, a méltányosság követelményeinek tiszteA Főtanácsnok, Cruz Villalón véleménye letben tartása is.

A jelenlegi szabályozás azonban meglehetősen kidolgozatlan, melyet a A Főtanácsnok véleményében megállapítja, hogy e feladat ellátása elsőközvetítő szolgáltatókat konkrétan érintő szabályok alacsony száma is mutat ként valójában a Scarlet hálózatán történő teljes adatforgalom szűrését igé(Ennek fő oka persze nyilvánvalóan az, hogy a jogérvényesítési irányelv elnyelné annak megállapíthatóságához, hogy mely adatok forgalma jelent fogadására még a digitális jogsértések csökkentése iránti szükséglet felisténylegesen jogsértést. Másodsorban, az ezen eredmények alapján bevezemerését megelőzően került sor.) A fentendő rendszer a jogsértő tartalmak blokkolását végezné el akár az adat- A fenti kidolgozatlanság révén jelenleg hatalmas szerepe van a Bí- ti kidolgozatlanság révén jelenleg haforgalmat kezdeményező, akár az ada- róság jogértelmezési gyakorlatának, de a másodlagos jog egyik al- talmas szerepe van a Bíróság jogérteltot fogadó vonatkozásában. E kötele- kotójához beérkezett e területet érintő előzetes döntéshozatali ké- mezési gyakorlatának, de a másodlazettség tekintetében a Főtanácsnok relmek alacsony száma sem jelentősen tölti fel az egyelőre hézagos gos jog egyik alkotójához beérkezett e területet érintő előzetes döntéshozatakiemeli, hogy egy ilyen általános jelle- jogi keret lyukait. li kérelmek alacsony száma sem jelengű kötelezettség idővel a Scarlet cétősen tölti fel az egyelőre hézagos jogi keret lyukait. gen túlmutatóan állandó jelleggel más ISP-kre is kiterjedne, de már a Mint az a jelenlegi uniós térképen is látszik, a jogi keret ilyetén állapota Scarlet-et sújtó elrendelése is kihatna olyan felhasználókra, melyek nem az kétfajta megközelítésre sarkallta a tagállamokat; egyrészt az uniós cselekő előfizetői, és nem is belga illetőségűek, sőt, megelőző jellegének köszönvésre (jogalkotásra) számító kivárás taktikájának alkalmazására, másrészt hetően még deklaráltan jogsértőnek sem minősített cselekmények esetében pedig a piac sarkallta, a probléma kezelését saját kézbe vevő, lényegében is alkalmazandó volna. Véleményében aggályosnak tartja, hogy az e rendeluniós jogi szempontból sötétbe ugrást jelentő tagállami jogalkotás megkezkezés által bevezetett új kötelezettség gyakorlatilag az ISP-kre terhelné a désére. Ami az előbbieket illeti, várakozásaik hamarosan gyümölcsöt érlelhálózatukon folyó, ámde mások jogait sértő cselekmények megakadályozánek, mivel az Unió időközben megkezdte a jogérvényesítési irányelv felülsának valamennyi költségét. vizsgálatával kapcsolatos munkákat, s az Európai Bizottság, ha állja szavát, E fenti körülményekre való tekintettel Cruz arra a megállapításra jut, hogy a a jövő év első felében a módosítására irányuló olyan javaslatokkal fog előállfilter és blokkoló rendszerek bevezetése az Alapjogi Charta által elismert mani, melyekben kezelni fogja a digitális jogsértések problémáját. Ami az utóbgánjellegű kommunikációhoz, valamint a személyes adatok védelméhez fűzőbiakat illeti, velük kapcsolatban elképzelhetetlennek tartom, hogy a némileg dő jogok megsértését eredményezné és egyúttal az információszabadság egymáshoz hasonló szabályozásaikban lefektetett rendelkezéseket és ezek csorbításával járna. Az Alapjogi Charta pedig bár lehetőséget ad a benne fogkezdeti eredményeit az Unió pont e jogalkotási folyamat során figyelmen kílalt jogok korlátozására, de erre csupán megismerhető, egyértelmű és kiszávül hagyná. Valamennyire tehát mindketten jól járhatnak. mítható jogalkotási folyamat által kerülhet sor. Ugyanígy kijelenti, hogy egy

Jegyzetek 1

2

3

4 5

Lilian Edwards: Role and responsibility of internet intermediaries in the field of copyright and related rights http://www.wipo.int/copyright/en/doc/role_and_ responsibility_of_the_internet_intermediaries_final.pdf [2011-11-21] Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól Az Európai Parlament és a Tanács szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK irányelve A Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról

8 | Infokommunikáció és jog

6

7

8

(2) A szellemi tulajdon védelme lehetővé kell, hogy tegye a feltaláló vagy alkotó számára, hogy találmányából vagy alkotásából jogos haszonhoz jusson. Lehetővé kell tennie továbbá a művek, ötletek és az új know-how lehető legszélesebb elterjedését. Ugyanakkor e védelem nem akadályozhatja a szabad véleménynyilvánítást, a szabad információáramlást és a személyes adatok védelmét; ez vonatkozik az internetre is.

(32) Ez az irányelv tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és alapelveket, amelyeket különösen az Európai Unió alapjogi chartája elismer. Ez az irányelv különös tekintettel biztosítja a szellemi tulajdon teljes mértékű tiszteletben tartását a Charta 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően 3. cikk Általános kötelezettség (1) A tagállamok rendelkeznek azon intézkedésekről, eljárásokról és jogorvoslatokról, amelyek az ezen irányelv által szabályozott szellemi tulajdonjogok érvényesítésének biztosításához szükségesek.

Ezen intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak méltányosnak és

11

12

13

14

15

16

17 18

20

21

22

23

24

25 26

27

28

29

5. cikk (1) A tagállamok jogszabályi intézkedéseket fogadhatnak el az ezen irányelv 5. és 6. cikkében, 8. cikkének (1), (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint 9. cikkében előírt jogok és kötelezettségek hatályának korlátozására vonatkozóan, ha az ilyen jellegű korlátozás – a 95/46/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint – egy demokratikus társadalomban szükséges, megfelelő és arányos intézkedésnek minősül a nemzetbiztonság (vagyis az állam biztonsága), a nemzetvédelem és a közbiztonság védelme érdekében, valamint a bűncselekmények, illetve az elektronikus hírközlési rendszer jogosulatlan használata megelőzésének, kivizsgálásának, felderítésének és üldözésének a biztosítása érdekében.

15. cikk Az általános nyomon követési kötelezettség hiánya (1) A tagállamok nem állapítanak meg a szolgáltatókat terhelő olyan általános kötelezettséget, amely szerint a 12., 13. és 14. cikk hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtása során az általuk továbbított vagy tárolt információkat nyomon kellene követniük, sem olyan általános kötelezettséget, amely szerint jogellenes tevékenységre utaló tényeket vagy körülményeket kellene kivizsgálniuk.

A fentieket követően érdekes kérdés, hogy az Írország tekintetében nem jogszabályi alapon, hanem a piac egyezsége révén hadrendbe állított és tulajdonképpen általános monitoring módszereket alkalmazó DTECNET cég működése mennyiben konform az uniós joggal. A modell alapján a cég peer to peer forgalom kliensprogrammal történő kvázi monitoringja révén bukkan ugyanis a jogsértésekre, melyekről aztán a jogosultakat értesíti. (A nemzeti jogba való ütközés feltételezhetően nem vitatható, hiszen az ír bíróság a későbbiekben jóváhagyta a működését megalapozó egyezséget, melyre annak nemzeti jogba ütközése esetében természetesen nem kerülhetett volna sor.)

(24) preambulum-bekezdés, az adott ügytől függően és a körülmények által indokolt esetben az előírandó intézkedések, eljárások és jogorvoslatok magukban kell hogy foglalják az olyan eltiltó határozatot, amelyek célja a szellemi tulajdonjogok további megsértésnek megakadályozása. […] E kiegészítő intézkedéseknek figyelemmel kell lenniük a harmadik személyek, így különösen a jóhiszeműen eljáró fogyasztók és magánszemélyek érdekeire.

11. cikk Bíróság által elrendelt eltiltó határozatok, A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben bírósági határozat szellemi tulajdonjog megsértését állapítja meg, a bíróságok a jogsértőt eltiltó határozattal további jogsértéstől eltiltsák. Amen�nyiben a tagállam joga így rendelkezik, az eltiltó határozat be nem tartása esetén indokolt esetben pénzbírságot vethetnek ki a teljesítés kikényszerítése érdekében. A tagállamok emellett biztosítják, hogy a jogsértő magatartástól való eltiltást a jogosultak kérelmezhessék olyan közvetítők ellen, akiknek szolgáltatásait harmadik személy a szellemi tulajdonjog megsértése céljából veszi igénybe, a 2001/29/EK irányelv 8. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül.

18. cikk (1) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti jog alapján indítható, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatos bírósági keresetek tegyék lehetővé az olyan intézkedések –így ideiglenes intézkedések – gyors elfogadását, amelyek célja az állítólagos jogsértés megszüntetése és az érintett érdekek minden további sérelmének megelőzése.

C‑324/09. sz. ítélet rendelkező részének 7. pontja.

Ami a tagállamok ezen eszközökkel kapcsolatos hozzáállását illeti, többek között a jogsértések filter technikával történő kiszűrését célzó nemzeti rendelkezések bevezetését fontolgatja jelenleg Hollandia, az internetszolgáltatók webes elérhetőségek blokkolására történő kötelezése kapcsán pedig az Egyesült Királyság Digital Economy Act-je ezen intézkedésekkel összefüggésben konkrét rendelkezéseket is tartalmaz.

Az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/ EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló 2009/136/EK irányelv.

Ez az irányelv nem ad felhatalmazást, de nem is tiltja a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatók számára, hogy olyan feltételeket szabjanak, amelyek korlátozzák az egyes szolgáltatások vagy alkalmazások végfelhasználók általi hozzáférését és/vagy használatát, amennyiben ezt a nemzeti jogszabályok megengedik és összhangban van a közösségi joggal, de kötelezettséget ír elő az ilyen feltételekről való tájékoztatásra vonatkozóan. A szolgáltatások és alkalmazások végfelhasználók általi elektronikus hírközlési hálózatokon keresztül történő használatára vonatkozó nemzeti intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk a természetes személyek alapvető jogait és szabadságait, ideértve az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. cikkében meghatározott, a magánélethez és a tisztességes eljáráshoz való jogot is.

Ezen aspektusokkal összefüggésben Gyenge Anikó felhívja a figyelmet – még publikálás előtti, „A szerzői jogi jogérvényesítés aktuális dilemmái” című írásában –, hogy relevanciával bírhat az ENSZ véleményszabadságért felelős különleges jelentéstevőjének az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa számára készített és 2011. április 20-án megjelent, a véleménynyilvánítás és a kifejezés szabadságáról szóló jelentése is. Gyenge Anikó kiemeli, hogy a jelentés következtetések része rámutat, az internet-hozzáférés megszüntetése, függetlenül annak indokoltságától (ide értve a szellemi tulajdonjogok megsértését is), aránytalan és így sérti Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 19. cikke (3) bekezdését és „felhívja az országokat, hogy az internet-hozzáférést tartsák fenn minden körülmények között és vonják vissza azokat a szellemi szerzői jogi (sic!) szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a felhasználók internethozzáférését felfüggesszék, és kéri, hogy a jövőben tartózkodjanak ilyen jog-

Infokommunikáció és jog | 9

2012 | 1

10

19

Tanulmányok

9

igazságosnak kell lenniük, és nem lehetnek indokolatlanul bonyolultak és költségesek és nem eredményezhetnek ésszerűtlen határidőket és indokolatlan késedelmeket.

3. cikk (2) Ezeknek az intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak ezen túlmenően hatásosnak, arányosnak és elrettentőnek kell lenniük, és úgy kell őket alkalmazni, hogy a jogszerű kereskedelemnek ne állítsanak korlátokat, és hogy az azokkal való visszaélés esetére biztosítékok rendelkezésre álljanak. http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2011/may/tradoc_147937.pdf 2011-11-23 A Megállapodást a következő országok kötik egymással: Japán, Egyesült Államok, Kanada, Európai Unió, Svájc, Ausztrália, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Koreai Köztársaság Szingapúr.

E nemzetközi szerződés szintén a szellemi tulajdoni jogérvényesítés joganyagát fogja képezni, igaz azonban, hogy a tagállamaira kötelező érvénnyel a TRIPS Megállapodásban már lefektetett garanciális elemekhez képest tulajdonképpen semmilyen többletet nem tartalmaz, így az uniós tagállamok szempontjából belső joguk tekintetében nagy változásokat nem indukál majd. A dokumentumra való utalást mégis indokoltnak tartom, mert jól mutatja a digitális szellemi tulajdoni jogsértések elleni küzdelem nemzetközileg is propagált voltát, mivel 2. fejezetén belül kifejezetten a digitális környezetben történő jogérvényesítéssel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. Az Egyezmény 2.18. cikk első bekezdése arról rendelkezik, hogy minden tagállam köteles biztosítani, hogy a Megállapodás polgári és büntetőjogi részei oly módon szerepeljenek saját jogában, hogy hatékony fellépést tegyenek lehetővé a digitális környezetben történő szellemi tulajdoni jogsértésekkel szemben, mely megelőző és elrettentő jogorvoslati eszközöket egyaránt tartalmaz. Az Egyezmény kimondja, hogy az eljárásokat oly módon kell átültetnie a tagállamoknak, hogy azok ne korlátozzák semmilyen módon a törvényes működést, így az elektronikus kereskedelmet, s legyenek tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságára, a fair eljárásra és az adatvédelemre (privacy).

A Party may provide, in accordance with its laws and regulations, its competent authorities with the authority to order an online service provider to disclose expeditiously to a right holder information sufficient to identify a subscriber whose account was allegedly used for infringement, where that right holder has filed a legally sufficient claim of trademark or copyright or related rights infringement, and where such information is being sought for the purpose of protecting or enforcing those rights.

These procedures shall be implemented in a manner that avoids the creation of barriers to legitimate activity, including electronic commerce, and, consistent with that Party’s law, preserves fundamental principles such as freedom of expression, fair process, and privacy.

8. cikk Tájékoztatáshoz való jog (1) A tagállamok biztosítják, hogy a szellemi tulajdonjog megsértése miatt indított eljárásokkal összefüggésben és a felperes indokolt és arányos kérelmére az illetékes bíróságok elrendelhessék, hogy a szellemi tulajdonjogot sértő áruk vagy szolgáltatások eredetéről és terjesztési hálózatairól a jogsértő és/vagy a következő személyek adjanak tájékoztatást:a) aki jogsértő árukat üzletszerűen birtokolt; b) aki jogsértő szolgáltatásokat üzletszerűen vett igénybe; c) aki üzletszerűen nyújtott szolgáltatásokat jogsértő tevékenységekhez; vagy d) aki az a), b) vagy c) pontban említett személy állítása szerint részt vett jogsértő áruk előállításában, gyártásában vagy terjesztésében, vagy ilyen szolgáltatások nyújtásában. (2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatás szükség szerint magában foglalja: a) az előállítók, gyártók, terjesztők, szállítók nevét és címét, az áruk vagy szolgáltatások egyéb korábbi birtokosainak nevét és címét, valamint a címzett nagykereskedők és kiskereskedők nevét és címét; b) az előállított, gyártott, kiszállított, átvett vagy megrendelt mennyiségekre vonatkozó adatokat, valamint az érintett árukért vagy szolgáltatásokért kifizetett árat. (3) Az (1) és (2) bekezdés nem érinti azokat az egyéb törvényi rendelkezéseket, amelyek: a) a jogosult számára szélesebb körű tájékoztatáshoz való jogot biztosítanak; b) az e cikk szerint közölt információ polgári vagy büntetőeljárásban való felhasználását szabályozzák; c) a tájékoztatáshoz való joggal történő visszaélést szabályozzák; vagy d) lehetővé teszik az olyan tájékoztatás megtagadását, amely az (1) bekezdésben említett személyt arra kényszerítené, hogy magát vagy közeli hozzátartozóját a szellemi tulajdon megsértésében való részvétellel vádolja, vagy e) az információs források bizalmasságának védelmét vagy a személyes adatkezelést szabályozzák.

15. cikk (2) bekezdés: A tagállamok az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtói számára megállapíthatnak olyan kötelezettségeket, amelyek szerint azonnal tájékoztatniuk kell az illetékes közigazgatási hatóságokat a szolgáltatásuk igénybe vevői által folytatott, jogellenesnek vélt tevékenységekről vagy nyújtott információkról, illetve olyan kötelezettségeket, amelyek szerint az illetékes hatóságokkal, azok kérésére, közölniük kell azokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik szolgáltatásuk olyan igénybe vevőinek azonosítását, akikkel, illetve amelyekkel adattárolási megállapodásaik vannak.

Lásd a jogérvényesítési irányelv (2) preambulum-bekezdését és az Infosoc irányelv 8. cikkét.

5. cikk (1) bekezdés: A tagállamok nemzeti jogszabályok révén biztosítják a nyilvános hírközlő hálózatok és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások segítségével történő közlések és az azokra vonatkozó forgalmi adatok titkosságát. Különösen megtiltják a közlések és az azokra vonatkozó forgalmi adatok felhasználókon kívüli személyek által történő, az érintett felhasználó hozzájárulása nélküli meghallgatását, lehallgatását, tárolását vagy más módon történő elfogását vagy megfigyelését, kivéve, ha az ilyen személy a 15. cikk (1) bekezdésével összhangban jogszerűen jár el. Ez a bekezdés nem akadályozza a közlés továbbításához szükséges műszaki tárolást, a bizalmas adatkezelés elvének sérelme nélkül.

2012 | 1

Tanulmányok 30 31 32

33

34

szabályok elfogadásától.” Ugyanígy megemlítendő, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája 11. cikkében elismeri a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, utóbbi tekintetében pedig kimondja, hogy ebbe beleértendő az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadsága anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna. Ennek annál is inkább jelentősége van, hogy egyrészt az internet-hozzáférés felfüggesztése a jogsértő cselekmények folytatásának megakadályozása mellett a rendelkezéssel sújtott internet adta információszerzési, így tájékozódási vagy akár elektronikus levelezési lehetőségei megszűnését is eredményezi. Ugyanígy nagyon is releváns aspektus, hogy a jogsértés okán elrendelt szóban forgó szankció az illegális cselekményeket el nem követő, de az internet-hozzáféréshez például a háztartáshoz tartozás révén használó személyek alapvető jogait is csorbítja. Fentiekből tehát következik, hogy annak biztosítására, hogy a jogérvényesítés terén bevezethető intézkedésekkel és eljárásokkal szemben a méltányosságot, igazságosságot és arányosságot előíró uniós jogi követelmények is tekintetbe legyenek véve a tagállami jogalkotások által, megfelelő garanciákat is indokolt bevezetniük.

Ilyenek lehetnek például, hogy ilyen súlyú szankciókat csupán bíróság rendelhet el, s e jogalkalmazó is csupán akkor, amennyiben a jogsértés súlyos és minden kétséget kizáróan igazolt is.

C‑275/06. számú ítélet 33. pontja.

Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról „Ez az irányelv nem alkalmazható: […] b) az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos, a 95/46/EK és a 97/66/EK irányelvben szabályozott kérdésekre;” „Ez az irányelv nem érinti a különösen a szabadalmi jogokra, a védjegyekre, a formatervezési és használati mintákra, a félvezető termékek topográfiájára, a tipográfiai jelekre, a feltételes hozzáférésre, a műsorközvetítő szolgáltatások kábelrendszereihez való hozzáférésre, a nemzeti kincsek védelmére, a törvényi letétbe helyezési követelményekre, a versenykorlátozó magatartással és a tisztességtelen versennyel kapcsolatos szabályokra, az üzleti titokra, a biztonságra, a titok- és az adatvédelemre és a magánélet védelmére, a közérdekű dokumentumokhoz való hozzáférésre, valamint a szerződési jogra vonatkozó rendelkezéseket.”

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem érinti azokat az egyéb törvényi rendelkezéseket, amelyek: a) a jogosult számára szélesebb körű tájékoztatáshoz való jogot biztosítanak; b) az e cikk szerint közölt információ polgári vagy büntetőeljárásban való felhasználását szabályozzák; c) a tájékoztatáshoz való joggal történő vis�szaélést szabályozzák; vagy d) lehetővé teszik az olyan tájékoztatás megtagadását, amely az (1) bekezdésben említett személyt arra kényszerítené, hogy magát vagy közeli hozzátartozóját a szellemi tulajdon megsértésében való részvétellel vádolja, vagy e) az információs források bizalmasságának védelmét vagy a személyes adatkezelést szabályozzák.”

35 36 37 38

39

40 41

C‑275/06. számú ítélet 57. pontja C‑275/06. számú ítélet 65. és 68. pontja C‑324/09. sz. ítélet, 34. pont Többek között állást foglalt abban a kérdésben, hogy amennyiben az on-line piac üzemeltetője tudomással bír arról, hogy lajstromozott védjegyekkel ös�szefüggő jogok megsértésének valószínűsége folyamatosan fennáll, ez [a 2000/31 irányelv] 14. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „tényleges tudomásnak” vagy „tudomásnak” minősül-e? [C-324/09. sz. ítélet 50. pont 9. kérdés c) alpont] E kérdésnek abból a szempontból van relevanciája, hogy a jogalkalmazói gyakorlat számára véleményem szerint nehezen értelmezhető, elvont, ámde a tárhely-szolgáltatónak minősülő ISP felelőssége szempontjából kulcsfontosságú „tudomással bírás” fogalma tekintetében bírta rá a másodlagos uniós jog letéteményeseként működő Bíróságot állásfoglalásra. A válasz értelmében a tudomással bírás tulajdonképpen azon tények vagy körülmények ismeretét jelenti, amelyek alapján valamely gondosan eljáró gazdasági szereplőnek fel kellett volna ismernie a szóban forgó jogellenességet és az elektronikus kereskedelmi irányelv rendelkezései alapján ezeknek megfelelően el kellett volna járnia. A Bíróság egyebekben azt is kiemeli, hogy ahhoz, hogy az ezen irányelvben foglalt szabályok hatékonyan érvényesülhessenek, „azokat úgy kell értelmezni, hogy minden olyan helyzetre vonatkoznak, amikor az érintett szolgáltató bármilyen módon tudomást szerez ilyen tényekről vagy körülményekről.” Ennek pedig feltételezhető körülménye olyan tevőleges feladatok ellátása, melyek a tárolt adatok ismeretével vagy kezelésével járnak. E tevőlegességet egyébként a tekintetben vélte majdan a High Court of Justice által megállapíthatónak a Bíróság, hogy az e-Bay a kérdéses termékeket a Google segítségével elhelyezett keresőmarketing lehetőségek révén külön reklámozta, sőt gyakorlata szerint sok esetben az értékesítés előmozdítása céljából külön segítséget is nyújt felhasználóinak. E megközelítés a közvetítő szolgáltató direkt gazdasági érdekeltségét is szem előtt tartva (az e-Bay részesedést kap a nyélbe ütött üzletek után) úgy hiszem valóban az indokolt megközelítés, s vélhetően a Judge is hagyatkozik majd rá.

11. cikk „Bíróság által elrendelt eltiltó határozatok, A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben bírósági határozat szellemi tulajdonjog megsértését állapítja meg, a bíróságok a jogsértőt eltiltó határozattal további jogsértéstől eltiltsák.

Amennyiben a tagállam joga így rendelkezik, az eltiltó határozat be nem tartása esetén indokolt esetben pénzbírságot vethetnek ki a teljesítés kikényszerítése érdekében. A tagállamok emellett biztosítják, hogy a jogsértő magatartástól való eltiltást a jogosultak kérelmezhessék olyan közvetítők ellen, akiknek szolgáltatásait harmadik személy a szellemi tulajdonjog megsértése céljából veszi igénybe, a 2001/29/EK irányelv 8. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül.”

C‑324/09. sz. ítélet rendelkező részének 7. pontja.

Court of Justice of the European Union Press release No 37/11 Luxembourg, 14 April 2011

Pók László

A közösség hálójában – Közösségi oldalak munkajogi vonatkozásai 1. Bevezetés A közösségi oldalak használata mindinkább részévé válik mindennapjainknak, ezeken keresztül tartjuk a kapcsolatot ismerőseinkkel, képeket, videókat töltünk fel, cikkeket és más tartalmakat osztunk meg egymással vagy éppen a közösségi oldalakon keresztül kínált alkalmazásokat veszünk igénybe. Sokan és gyakran használjuk az internet kínálta új lehetőségeket, rendszerint azonban anélkül, hogy kellően végiggondolnánk a használat hos�szabb távú, illetve esetleg közvetett következményeit. A problémát leggyakrabban az okozza, hogy a publikussá váló információk kikerülnek az ellenőrzésünk alól és később, amikor valamilyen megfontolásból ezeket az információkat már nem szeretnénk közszemlére tenni, nincs visszaút. A felhasználókban talán fel sem merül, hogy a céges autóval elkövetett gyorshajtással

A szerző ügyvéd (Szecskay Ügyvédi Iroda).

10 | Infokommunikáció és jog

vagy egy betegszabadság alatti karibi nyaralással kapcsolatban a közösségi médiában közzétett képek, bejegyzések, illetve meggondolatlanul közzétett „bennfentes” információk1 milyen súlyos munkajogi következményekkel is járhatnak.

A közösségi oldalak használatát követő statisztikák szerint a Facebook több mint 3,6 millió felhasználóval büszkélkedhet jelenleg Magyarországon, ami a teljes népesség 36,23%-ának felel meg. 2 Az iwiw-nek pedig – saját adatai szerint – 4,6 millió regisztrált felhasználója van.3 Egy, a közelmúltban publikált, a 18–64 év közötti korosztály körében végzett felmérés szerint a közösségi oldalakon regisztrált felhasználók jelentős része (56%-a) napi szinten megfordul az általa használt közösségi oldalon, sőt a megkérdezettek 20%-a munkahelyén sem mond le az interneten keresztül elérhető közösségi élményről.4 A statisztikai adatok jól mutatják, hogy olyan társadalmi jelenségről van szó, amelynek jogi aspektusait is különösen komolyan kell venni.