A közbeszerzés joga - Kommentár a gyakorlat számára

Dr. Patay Géza

A közbeszerzés joga Kommentár a gyakorlat számára Hatodik, átdolgozott kiadás

Lap- és Könyvkiadó Kft.

A hatodik, átdolgozott kiadás kézirata lezárva: 2012. március 1.

A 4. pótlás kézirata lezárva: 2015. április 15.

A kötet szerzői és összeállítói: © Dr. Cser-Palkovics Tamás, 2015 (6–7. §, 9. §, 20. § 63–66. §, 68–75. §, 89–100. §, 114–123. §) © Dr. Márton Gizella 2015 (133–165. §) © Dr. Mészáros Áron, 2015 (30–37. §, 59–62. §, 77–88. §, 124. §) © Dr. Patay Gábor, 2015 (38–45. §, 55–58. §) © Dr. Patay Géza, 2015 (1–5. §, 21–22. §, 25–29. §, 46–54. §, 76. §, 101–107. §, 125–132. §, 166–183. §) © Dr. Smaraglay Gábor, 2015 (6–19. §, 24. §, 67. §) © Dr. Fenyér Éva, 2015 (23. §, 108–113. §) ) © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2015 Szerkesztette: Dr. Patay Géza

Budapest, 2015 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest kiadása Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője ISBN 963 9203 14 9 A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Nyomtatás: Prime Rate Kft.

TARTALOM

BEVEZETŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet A törvény célja és alapelvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A verseny tisztasága és az esélyegyenlőség elve . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az átláthatóság és nyilvánosság, a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye . . . . . . . . . .

A hatékony és felelős gazdálkodás elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az eljárás nyelve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. Fejezet Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3 5 10 11 12 13

III. Fejezet A törvény személyi és tárgyi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ajánlatkérő szervezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A közbeszerzés tárgyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kivételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A közbeszerzési értékhatárok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A közbeszerzés értéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az alkalmazandó eljárásrend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

17 17 31 50 78 82 102/1

IV. Fejezet Az ajánlatkérőkre és gazdasági szereplőkre vonatkozó rendelkezések . . .

Az ajánlatkérő eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Központosított közbeszerzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A helyi önkormányzatok központosított közbeszerzései . . . . . . . . . . . . . Összeférhetetlenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A gazdasági szereplőkre vonatkozó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A verseny biztosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Fenntartott szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

108 108 115 116/1 117 124 129 131

4. pótlás

III

TARTALOM

V. Fejezet A közzétételre és kommunikációra vonatkozó szabályok . . . . . . . . . . . . . . 132 A közzététel, adatszolgáltatás és közbeszerzési tervezés szabályai . . . . . . . . . 132 Az eljárások dokumentálására, a kapcsolattartásra és a határidők számítására vonatkozó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153

MÁSODIK RÉSZ AZ UNIÓS ÉRTÉKHATÁRT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEK SZABÁLYAI VI. Fejezet A felhívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az eljárást megindító felhívás tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az ajánlattételi és részvételi határidő, a felhívás és a dokumentáció módosítása, visszavonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A kiegészítő tájékoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

161 161 168/2 178

VII. Fejezet A közbeszerzés tárgyának meghatározása és a közbeszerzési műszaki leírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182/2 VIII. Fejezet A dokumentáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192 IX. Fejezet Az ajánlattevőkkel és részvételre jelentkezőkkel kapcsolatos követelmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A gazdasági szereplők szerződés teljesítésére való alkalmassága . . . . . . . . . .

Az ajánlattevő, illetve a részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságának általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A műszaki és szakmai alkalmasság igazolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A műszaki és szakmai alkalmasság igazolása a műemlékekkel kapcsolatos építési beruházások megvalósítására indított közbeszerzési eljárásokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kizáró okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A kizáró okok rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A Kbt. 56. §-ának ismertetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A Kbt. 57. §-ának ismertetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az uniós értékhatárt elérő értékű építési beruházások megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárások során kötelezően alkalmazandó kizáró ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV

4. pótlás

203 203 205 212 226 241 243 246 247 255 259

TARTALOM

A kizáró okok igazolásának módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260 Az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárások során a kizáró okok fenn nem állásának igazolására vonatkozó további előírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289

Egyes eljárástípusok tekintetében alkalmazandó speciális szabályok . . . 291 A részvételre jelentkezők és ajánlattevők által benyújtandó dokumentumok . . . 292 Ajánlati biztosíték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 294 X. Fejezet Az ajánlatok és részvételi jelentkezések, az azok benyújtására és felbontására vonatkozó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 299 XI. Fejezet Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálására vonatkozó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 A hiánypótlás és felvilágosítás kérése az ajánlattevőktől, valamint részvételre jelentkezőktől . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313 Az ajánlatokban előforduló számítási hiba javítása és az irreális ajánlati elem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316/12 Az értékelési szempontok, az ajánlatok értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359 Az ajánlat és a részvételi jelentkezés érvénytelensége . . . . . . . . . . . . . . . . . . 372/19 A közbeszerzési eljárás eredménytelensége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389 Tájékoztatás az ajánlatkérő döntéseiről, az előzetes vitarendezés . . . . . . . . . 392 Az ajánlatok, részvételi jelentkezések nyilvánossága és az üzleti titok védelme . 413 XII. Fejezet A közbeszerzési eljárás fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 417 Nyílt eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419 A meghívásos eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 423 A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . 432 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 465 Versenypárbeszéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 502 Keretmegállapodásos eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 508 XIII. Fejezet Az építési koncesszióra vonatkozó különös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . 515 Az ajánlatkérőnek nem minősülő koncessziós jogosult eljárása harmadik személlyel való szerződéskötés esetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 518 XIV. Fejezet A közszolgáltatók eljárására vonatkozó különös szabályok . . . . . . . . . . . 519 A közszolgáltatói szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 519 Kivételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 586 4. pótlás

V

TARTALOM

HARMADIK RÉSZ NEMZETI ELJÁRÁSREND Kivételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 595 Hivatalos közbeszerzési tanácsadó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 600/2 Az alkalmazandó eljárási szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 610/1

NEGYEDIK RÉSZ A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK A szerződés megkötése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A szerződés tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A szerződés érvénytelensége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A szerződés teljesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A szerződés módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

632/1 639 647 650 658/2

ÖTÖDIK RÉSZ A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLAT A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására vonatkozó általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre és illetékessége . . . . . . . . .

Az eljáró közbeszerzési biztosok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos kizárási okok . . . . . . . . . . . . .

A jogorvoslati eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A jogorvoslati eljárás kérelmezői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidők . . . . . . . .

A jogorvoslati kérelem tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A jogorvoslati kérelem vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az eljárás megindítását követő intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az ügyek egyesítése, elkülönítése, a döntés egybefoglalása . . . . . . . . .

Ideiglenes intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése . . .

A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatának terjedelme . . . . . . . . . . . . . . .

Az egyenlő elbánás elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A tárgyalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az iratbetekintési jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az eljárási bírság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az ügyintézési határidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VI

4. pótlás

665 671 680 682 684 684 700 705 712 722 725 727 732 735 737 738 740 744 745 746

TARTALOM

A Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének közlése és nyilvánosságra hozatala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az előminősítési ügyekben indított jogorvoslati eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A Közbeszerzési Döntőbizottság döntéshozatala egységének biztosítása . . . .

Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése ellen . . . . . . . . .

Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése ellen . . . . . . . . . . . . . . .

A Közbeszerzési Döntőbizottság végzése ellen biztosított jogorvoslat . . .

754 756 757 758 759 759 Az eljárás lényeges szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 759 A bíróság illetékessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 759 A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen biztosított jogorvoslat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 760 A pert indító fél, a kereshetőségi jog, a per alperese . . . . . . . . . . . . . . . . 762 A bíróság illetékessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 763 A peres eljárás szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 764 A kereseti kérelemhez kötöttség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 769 A bizonyítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 770 A bíróság döntési jogköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 771 Fellebbezés, felülvizsgálati kérelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 774 A közbeszerzésekkel kapcsolatos egyéb perek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 775 A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti egységes per . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 775 A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti polgári per . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 779 A bíróság illetékessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 782 A közbeszerzésekkel kapcsolatos egyéb polgári perek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 783 Az Európai Bizottság eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 784

HATODIK RÉSZ A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG A Hatóság keretében működő Tanács tagjai, tisztségviselői . . . . . . . . . . . . . . .

A Hatóság feladata és hatásköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A Tanács működése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A Hatóság szervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. pótlás

786 788 792 793 794

VII

TARTALOM

HETEDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átmeneti rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Felhatalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az Európai Unió jogának való megfelelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VIII

4. pótlás

798 798 800/1 802

BEVEZETŐ

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény alapvető változást hozott a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályok tekintetében. A közbeszerzésre vonatkozó törvényi rendelkezések száma jelentősen csökkent, ugyanakkor számos kérdés átkerült a végrehajtási jogszabályok rendszerébe.

Kommentárunk átfogóan dolgozza fel és értelmezi a törvény új jogintézményeit és rendelkezéseit, különös gondot fordítva a rendszerszemléletű megközelítésre, azaz az új szabályok közvetlen és közvetett hatásainak feltárására, továbbá a jogalkalmazás során jelentkező buktatók jelzésére, és a javasolt megoldási lehetőségekre.

Az olvasónak most kézbe adott kommentár előkészítése során a szerzők teljes körűen megvizsgálták a korábbi döntőbizottsági határozatokat és bírósági ítéleteket, és beépítették a kötetbe azokat az időtálló döntvényeket, amelyek továbbra is iránytűül szolgálhatnak a jogalkalmazók számára.

A kommentár tehát továbbra is átfogó jelleggel dolgozza fel a hazai közbeszerzés szabályrendszerét. Ezzel párhuzamosan pedig minden olyan kérdéskör tekintetében, ahol indokolt rövid eligazítás nyújtása, illetve hivatkozás a közösségi szabályokra, vagy az Európai Bíróság gyakorlatára, a kommentár tartalmazza az alapvető információkat. Azon pontokon pedig, ahol adott esetben eltérés mutatkozik a hazai és közösségi joggyakorlat között, a szerzők bemutatják az egyes eltérő megközelítéseket, illetve az ellentmondás feloldásának szempontjait.

A törvény rendelkezéseihez fűzött magyarázatok kiterjednek a széles körben alkalmazott végrehajtási jogszabályok ismertetésére is, segítve a gyakorlati problémák megoldását. Kommentárunk figyelemmel van a 2014. március 15. napján hatályba lépett új Polgári Törvénykönyvre is.

Reméljük e szakkönyv hasznos segítőtársa lesz a jogalkalmazóknak, valamint a különböző jogi területeken dolgozó jogászoknak, hivatalos közbeszerzési tanácsadóknak, gazdasági vezetőknek és mindazoknak, akik akár ajánlatkérői, akár ajánlattevői oldalon részesei a közpénzfelhasználás rendszerének.

A szerkesztő

3. pótlás

1

2

3. p贸tl谩s

ELSŐ RÉSZ – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2011. ÉVI CVIII. TÖRVÉNY A KÖZBESZERZÉSEKRŐL ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet

A TÖRVÉNY CÉLJA ÉS ALAPELVEI 1. § E törvény szabályozza a közbeszerzési eljárásokat és az azokhoz kap­ csolódó jogorvoslat szabályait a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében. E törvény és a végrehaj­ tása alapján alkotott jogszabályok célja továbbá a mikro-, kis- és középvállal­ kozások közbeszerzési eljárásban való részvételének, a fenntartható fejlődés, az állam szociális célkitűzései és a jogszerű foglalkoztatás elősegítése.

2. § (1) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gaz­ dasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát.

(2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosí­ tania a gazdasági szereplők számára.

(3) Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jó­ hiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelmé­ nyeinek megfelelően kötelesek eljárni.

(4) Az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia.

(5) Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi szár­ mazású áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárás­ ban. Az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem közös­ ségi származású áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.

(6) A közbeszerzési eljárás nyelve a magyar, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé teheti – de nem követelheti meg – a magyar helyett más nyelv használatát is.

3. § E törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, 3. pótlás

3

ELSŐ RÉSZ – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszer­ zésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A közbeszerzés a közpénzfelhasználás törvényileg szabályozott rendje. A jogalkotó a 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) megalkotásával immáron harmadik alkalommal fektette le a közbeszerzés jogi szabályainak alapjait. Míg a két korábbi közbeszerzési törvény preambulummal rendelkezett, addig az új Kbt. ezt mellőzi, s közvetlenül „A törvény célja és alapelvei” című fejezettel kezdődik.

A Kbt. szerkezetileg mereven nem választja szét a törvény céljait és alapelveit, a megszövegezéséből az következik, hogy a törvény célját az 1. § tartalmazza.

Ezek a törvényi célok a következők: – a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása, – a nyilvános ellenőrizhetőség megteremtése, – a verseny tisztaságának biztosítása, – a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvéte­ lének elősegítése, – a fenntartható fejlődés, – az állam szociális célkitűzései és a jogszerű foglalkoztatás elősegítése.

A törvény céljai két csoportba oszthatók, egyrészt jogi, másrészt gazdaságpolitikai, környezetvédelmi és szociális, illetve foglalkoztatási célokra. Ezt azért fontos kiemelni, mert jól látható, hogy a jogalkotónak nem csupán a közpénzfelhasználás rendjével kapcsolatos közvetlen jogi céljai voltak a Kbt. megalkotásakor, hanem ezen túlmutatóan a jelen törvény más, új célokat is megfogalmaz.

Régi és gyakran előforduló jogalkotói dilemma, hogy egy adott jogágat, jogterületet szabályozó törvény kizárólag olyan szabályokat tartalmazzon-e, amivel kifejezetten az adott szabályozási tárgy körén belül marad, vagy pedig segítendő egyes más jogpolitikai célok megvalósítását, további jogokat és kötelezettségeket is megállapítson. A közbeszerzési jogalkotás kezdetben nem, de az elmúlt évek során következetesen ezt az utóbbi utat járja. A nemzetgazdasági folyamatok tekintetében ennek vannak előnyei és hátrányai is. Nyilvánvaló, hogy ezzel a közbeszerzési szabályozásunk segíti más jogpolitikai célok megvalósulását, ugyanakkor ezek a szabályok megterhelik, lassítják a közbeszerzési folyamatokat. Az elmúlt időszakban nemritkán azért került sor – más okok mellett – a közbeszerzési törvények módosítására, mert újabb és újabb jogpolitikai célok jelentkeztek, amelyeket a közbeszerzési szabályozás módosításával kívánták előmozdítani.

A Kbt. 2. §-a alapelvi jellegű rendelkezéseket és tételes jogi szabályokat tartalmaz.

A korábbi közbeszerzési jogi szabályozáshoz hasonlóan a törvény alapelvként nevesíti a verseny tisztaságát, nyilvánosságát, az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot, valamint a nemzeti elbánást. Újdonság a Kbt.-ben a verseny átláthatósága, a hatékony és a felelős gazdálkodás alapelveinek beiktatása. Ezeken kívül a korábbi 4

3. pótlás

ELSŐ RÉSZ – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

törvényekben nem szerepelt a 2. § (3) bekezdése szerinti, a jóhiszeműség és a tisztesség követelménye, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlást előíró szabály, továbbá a közbeszerzési eljárás magyar nyelvét kötelezően előíró rendelkezés.

Az alábbiakban az alapelvek vizsgálata során először a korábbi közbeszerzési törvényekben megjelenő alapelvi rendelkezésekkel foglalkozunk, bemutatva a továbbra is irányadónak tekinthető döntőbizottsági és bírósági jogalkalmazás iránymutató megállapításait is.

A verseny tisztasága és az esélyegyenlőség elve A Kbt. alapelvei szükségképpen olyan rendszert alkotnak, amelynek elemei gyakran átfedik egymást. Ez különösen igaz a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget előíró generálklauzulákra. A bírói gyakorlatban számos olyan ügydöntő határozatot találhatunk, amely a két generálklauzula együttes megsértését állapítja meg. Van olyan felfogás, amely szerint a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség elve a több–kevesebb viszonyában van. E nézet szerint, ha az esélyegyenlőség sérül, ez a verseny tisztaságának megsértését is jelenti, azonban ugyanez fordítva nem mindig igaz.

A verseny tisztaságának elve a versenyjog alapintézménye. „Hogy mikor tisztességtelen a verseny és mi a tisztességtelen verseny, azt pontosan megmondani lehetetlen. A kereskedelmi élet kimeríthetetlen fantáziája napról napra vet fel újabb cselekményeket, amelyeket a tisztességes kereskedők erkölcsi érzéke az üzleti tisztességbe ütközőnek tart” (Kuncz Ödön: A magyar kereskedelmi és váltójog tankönyve, Grill Bp. 1938. 48. o.).

A verseny tisztaságára vonatkozó jogi szabályozás gyökerei messze vezetnek.

A tiszta verseny az üzleti tisztesség követelményét állítja a felek elé.

A tisztaságnak megfelelő eljárás követelménye a német BGB 242. §-ában megfogalmazott híres „Treu und Glauben” elv alapján tetten érhető az 1928. évi magánjogi törvényjavaslat (Mtj.) 2. §-ában, amely kimondja, hogy a jogok gyakorlásában s a kötelezettségek teljesítésében a jóhiszeműségnek és a tisztességnek megfelelően kell eljárni. Ez a szabály a szocializmus alatti csipkerózsika-álmából 1990-ben ébredt újra, a Ptk. ez évi novellája recipiálta, majd ezt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szintén átvette. A Ptk. 1:3. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. A Ptk. hivatkozott rendelkezésének (2) bekezdése szerint a jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 7. §-a szerint: „Tilos a versenyeztetés – így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás –, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket e törvény más rendelkezése, vagy külön törvény nem szabályoz”.

A Kbt.-ben a verseny tisztaságának és az esélyegyenlőségnek az elve két tőről fakad. Az egyik az Alaptörvényünk, a másik pedig az európai közösségi jog.

3. pótlás

5

ELSŐ RÉSZ – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az üzleti tisztesség tekintetében a Kbt. és a Polgári Törvénykönyv szoros kapcsolatban van egymással, ugyanazon jogpolitikai célokat szolgálják. Míg a Kbt. lényegében a közpénzek felhasználásával megvalósuló szerződéskötés eljárási rendjét szabályozza, a megkötött szerződésre, több kivételtől eltekintve már a Ptk. szabályai az irányadók.

Ez utóbbi körből példaként a Ptk. 6:96. §-át említjük, amely a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződést is semmisnek tekinti. E szabály és a Kbt. vizsgált két generálklauzulája közötti, a tisztesség követelményét állító etikai rokonság nyilvánvaló.

Az alapelvek egymáshoz való viszonya tekintetében meg kell említeni, hogy az esélyegyenlőség, az egyenlő elbánás elve, és a nemzeti elbánás elve az általános és a különös viszonyában állnak. Ebből következően, ha az adott ajánlattevő számára nem kell nemzeti elbánást biztosítani, az egyenlő bánásmód nyújtása sem követelmény.

A Kbt-ben – nem szokásos módon – a verseny tisztasága megjelenik mind a törvény céljait megfogalmazó 1. §-ban, mind pedig az alapelvek között. A verseny tisztaságának követelménye alapelvi jellegű, mégpedig olyan, amelyre generálklau­ zulaként jogvitát eldöntő határozatot lehet alapítani.

A korábbi közbeszerzési törvények alapján, az alapelvek körében kialakult joggyakorlat jórészt a jövőben is irányadó.

A verseny tisztasága és az esélyegyenlőség kérdéskörében eligazítást nyújthatnak a bíróságok és a Döntőbizottság korábbi alábbi határozatai. „…a közbeszerzési eljárás alapelveinek érvényesülését elsősorban az egyes tételes jogi rendelkezések biztosítják. Az alapelvi sérelem vizsgálatakor tehát nem lehet megkerülni a konkrét eljárásra irányuló speciális rendelkezéseket. Az alapelvek önmagukban csak akkor válhatnak a jogszerű eljárás fokmérőivé, ha valamely magatartás a tételes rendelkezések szerint nem ítélhető meg.” (Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.37.197/2008/6.). „A Fővárosi Ítélőtábla maradéktalanul egyetért elsőfokú bíróságnak azzal az ítéleti érvelésével, mely a tételes jogi norma és az alapelvek összefüggéséről szól – azaz azzal, hogy mindaddig, amíg konkrét jogszabályhely alkalmazásával a jogvita eldönthető, addig azok megkerülésével nem lehet az ítéletben a törvény alapelveire hivatkozni. Az alapelvek kisegítő, mögöttes rendelkezésekként csak akkor vehetők figyelembe, ha konkrét szabály nem áll a jogalkalmazó rendelkezésére. (Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.331/2010/3.). „A másodfokú bíróság több ítéletében hangsúlyozta, hogy a Kbt. alapelvi rendelkezései általános törvényi követelményeket határoznak meg a közbeszerzési eljárás valamennyi résztvevője számára. A közbeszerzési eljárás teljes folyamatában jelen vannak, érvényesülésüket az egyes tételes jogi rendelkezések is biztosítják. Az egyes tételes speciális rendelkezésnek kell az általános alapelvi rendelkezéshez igazodnia és nem fordítva. Az alapelvi rendelkezések és a tételes rendelkezések kapcsolatát a bírói gyakorlat egységesen ítéli meg, az eljárt bíróságok több eseti döntésükben úgy foglaltak állást, hogy az alapelvi rendelkezések szerinti jogsértés megállapításától az alperes abban az esetben tekinthet el, hogyha az a tételes rendelkezésben maradéktalanul leképezhető. Az alapelvek tehát önmagukban is, és a tételes szabályok mellett is válhatnak a jogszerű eljárás fokmérőivé. Ha a közbeszerzési eljárás során tanúsított valamilyen magatartás – amely egyébként a Kbt. által szabályozott közbeszerzési eljárási rend része – a tételes rendelkezéseknek megfelel, de elégtelen arra, hogy valamely alapelvi rendelkezést érvényre jutassa, úgy az alapelvi sérelem megállapítására kerülhet sor. A törvényalkotó az alapelvek megfelelő alkalmazásának értelmezését nem

6

3. pótlás

ELSŐ RÉSZ – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

segítette, erre részletszabályt nem alkotott, azonban konkrét jogi szabályozás hiányában is egyértelmű, hogy a [régi] Kbt. 1. §-a szerinti alapelvi rendelkezéseket a Kbt. minden egyes rendelkezésének megítélésekor szem előtt kell tartani. A Kbt. esélyegyenlőség biztosítását előíró alapelvi rendelkezés ekként jelen van a [régi] Kbt. 49. § második fordulatában, amely szerint az ajánlati felhívást úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel, megfelelő ajánlatot tehessenek.” (Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.021/2011/5.). „Az alapelvek és a tételes rendelkezések kapcsolatát a másodfokú bíróság több eseti döntésében már meghatározta. A törvényalkotó az alapelvek megfelelő alkalmazását részletszabályok megalkotásával nem segítette. Ennek hiányában is látható, hogy a [régi] Kbt. 1. §-ában meghatározott alapelvek hatályosulását célozzák a Kbt. egyes, tételes rendelkezései. A Kbt. alapelvi rendelkezései általános törvényi követelményeket határoznak meg a közbeszerzési eljárás valamennyi résztvevője számára, a közbeszerzési eljárás teljes folyamatában jelen vannak. Az alapelveknek értelemszerűen az egyes tételes jogi rendelkezésekben érvényesülniük kell, a tételes rendelkezés igazodik az általános alapelvi rendelkezéshez, és nem fordítva. Éppen ezért tekinthet el az alapelvi rendelkezések szerinti jogsértés megállapításától az alperes abban az esetben, ha az a tételes rendelkezésben maradéktalanul leképezhető. Ez a hatásmechanizmus fordítottan nem jelentkezhet, a Kbt. tételes rendelkezésének való megfelelés nem zárja ki az alapelvi sérelmet, ha az a tételes jog betartását jelentő, jogkövető magatartáshoz képest jelenik meg. Az alapelvek ekként önmagukban (tételes rendelkezés sérelmének megállapítása nélkül) is lehetnek fokmérői a jogszerű eljárásnak. Ha a közbeszerzési eljárás során tanúsított valamilyen magatartás – amely egyébként a Kbt. által szabályozott közbeszerzési eljárási rend része – a tételes rendelkezéseknek megfelel, de elégtelen arra, hogy valamely alapelvi rendelkezést érvényre jutassa, úgy az alapelvi sérelem megállapítására kerülhet sor.” (Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.111/2011/4.). „A Kbt. alapelvi rendelkezései általános törvényi követelményeket határoznak meg a közbeszerzési eljárás valamennyi résztvevője számára. Az alapelvek főszabályként a Kbt. egyes jogszabályai helyeiben realizálódnak. Ezekben az esetekben csak az vizsgálható, hogy a Kbt. konkrét jogszabályi helye sérelmet szenvedett-e, s ennek hiányában nem lehet megkerülni a konkrét jogszabályi helyet, és közvetlenül az alapelvre alapítani a sérelmet. Előállhat azonban az a helyzet is, hogy az adott tényállásra nincs konkrét jogszabályi hely, ekkor közvetlenül vizsgálható, hogy az adott cselekmény, vagy mulasztás nem ütközik-e valamelyik alapelvbe.

Az alperes az I. rendű felperesnek a füljelzők méretezéséhez és a bennmaradási arányhoz kapcsolódó jogorvoslati kérelmét a Kbt. konkrét jogszabályi helye, a műszaki leírás követelményeit tartalmazó Kbt. 58. §-ának rendelkezései alapján bírálta el. Az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata ennek függvényében arra terjedhetett ki, hogy az alperes a Kbt. ezen konkrét jogszabályi helyét jogszerűen alkalmazta-e, a bennmaradási arányra vonatkozó nemleges megállapítást követően át kellett-e térnie az alapelvi rendelkezések és a tényállás ütköztetésére. Az alapelvek és az anyagi jogszabályi helyek fentiekben vázolt viszonyából következően azonban a Kbt. 58. §-a konkrét sérelmének hiányában az alapelvek megsértésére sem kerülhetett sor. Ezért nem sértett jogszabályt az I. fokú bíróság akkor sem, amikor a műszaki leírásra vonatkozó szabályok sérelmének hiányát megállapítva nem vizsgálódott tovább az alapelvek körében, nem értékelte a Kbt. szellemiségét. A II. fokú bíróság is megerősíti, hogy amennyiben az adott paraméter hiányából eredően a műszaki leírás nem zár ki egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból, vagy nem eredményez más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetést, nem lehet megállapítani a konkrét anyagi jogi jogszabályhely sérelmét, ennek hiányában pedig az alapelvek megsértésé-

7

ELSŐ RÉSZ – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

re sem kerülhet sor, nem sérülhet a verseny tisztasága, az ajánlattevők esélyegyenlősége.”

(Fővárosi Ítélőtábla 13. K. 33.941/2004/24.) „A Kbt. 1. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás lefolytatása és annak valamennyi eljárási cselekménye során az őt terhelő jogok gyakorlásakor és kötelezettségek teljesítésekor köteles a jóhiszeműségnek és a tisztességnek megfelelően eljárni, tartózkodnia kell minden olyan magatartás tanúsításától, mely alkalmas a közbeszerzési eljárás lefolytatásának, az ajánlattétel és az eljárás elnyerésének tisztességtelen befolyásolására. Önmagában az az ajánlatkérői eljárási cselekmény, mely szerint az ajánlatkérő az ajánlattevők ajánlatát tartalmazó jegyzőkönyvet a tárgyalóhelyiségtől eltérő, más helyiségben nyomtatta ki, nem sérti a Kbt. 1. § (1) bekezdésében rögzített, a verseny tisztaságának alapelvét, nem alkalmas a közbeszerzési eljárás lefolytatásának, az ajánlattétel tisztességtelen befolyásolására. A felperes sem a jogorvoslati eljárásban, sem a per során nem tudott megjelölni olyan többlet tényállási elemet, körülményt, tényt, mely alapján megállapítható lett volna, hogy a jegyzőkönyvnek más helyiségben történt kinyomtatása sérti a verseny tisztaságának alapelvét. A felperes a módosított ajánlatát tartalmazó jegyzőkönyvet aláírta és átvette, azt aláírásával igazolta, s az abban foglaltakra, valamint az ajánlatkérő eljárásával kapcsolatban nem tett észrevételt, így az ajánlatkérő eljárását jóváhagyólag tudomásul vette. Az ajánlatkérő valamennyi ajánlattevővel lefolytatott tárgyalások során ugyanazt az eljárást alkalmazta. Az alperes – állítása szerint – maga sem észlelt olyan körülményt, mely igazolná az alapelvi sérelmet. Az ajánlatkérő által alkalmazott adminisztrációs-ügyviteli megoldást jogsértés hiányában a felperes nem jogosult kifogásolni.” (Fővárosi Bíróság 19.K.34.988/ 2006/6.) „Az ajánlatkérő megtehette volna, hogy a helyszíni szemlét és annak időpontját meghatározza, ezt nem tette meg. E helyett választotta a szóban adott többszöri tájékoztatás lehetőségét. A szóban kért és adott, le nem dokumentált tájékoztatás, amelyről írásban a többi ajánlattevőt nem értesítették, alkalmas arra, hogy a dokumentációval kapcsolatos kiegészítő kérdések és válaszok ellenőrizhetetlensége miatt, a többi ajánlattevő esélyegyenlőségét sértse.” (D.162/8/1996.) „A Döntőbizottság a verseny tisztaságának durva megsértéseként értékelte ajánlatkérő azon magatartását, hogy a már korábban megkötött szállítási szerződésben szereplő tehergépjárművek milliméterben megadott – és csak egy bizonyos típusú gépjárműre érvényes – műszaki specifikációit kötötte ki az ajánlati felhívásában azért, hogy annak teljesítésére a vele szerződést kötő szállítón kívül senki más ajánlattevő ne legyen képes a fiktív közbeszerzési eljárás során.” (D.20/12/1998.) „Az eljárás során nem volt bizonyítható, hogy az ajánlatkérő előzetesen tájékoztatta a nyertest a részletes beszerzési feltételekről. Ajánlatkérő beszerzési szándéka ismert lehetett a felek előtt, miután az elmúlt évben költségvetési fedezet hiánya miatt állt el beszerzési szándékától, azonban az ismert volt, hogy a fedezet rendelkezésre állása esetén az ajánlatkérő az eljárást megismétli. Magának a beszerzési szándéknak az ismerete egyébként sem alapozza meg a verseny tisztaságának megsértését, miután a Kbt. is úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő tervezett éves beszerzéséről előzetes tájékoztatást tehet közzé a K. É.-ben.” (D.198/9/1998.) „… a nyertes ajánlattevő az ajánlatok értékelése során, illetőleg ezt megelőzően is olyan megbeszéléseket folytatott és ennek eredményeképpen olyan „megállapodás”-t kötött harmadik személlyel, amelynek kifejezetten az volt a célja, hogy a csatorna megépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárás eredményét meg nem engedhető módon befo-

8

ELSŐ RÉSZ – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

lyásolja. […] Ezzel a magatartásával az ajánlattevő megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdését. Az ajánlatkérő is megsértette a verseny tisztaságához és az esélyegyenlőséghez fűződő alapelvet azzal, hogy nem hárította el magától az ajánlattevőnek az értékelés befolyásolására irányuló törekvését.” (D.73/9/1999.) „Ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy többször is elismerte, mind a hét ajánlatot érvényesnek tekintette, de ennek ellenére az értékelésből kizárta a […] Kft. és a […] Szövetkezet ajánlatát, azt részletesen nem értékelte, és ennek következtében nem rangsorolta, súlyosan megsértette a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség alapelveit.” (D.124/ 16/1999.) „A Kbt. 24. §-ában foglalt alapelve, hogy az ajánlati felhívás elkészítése, az egyes döntések meghozatala és más ajánlatkérői magatartások során biztosításra kerüljön az esélyegyenlőség, a verseny tisztaságának alapelve. Ezen alapelv azt is jelenti, hogy ajánlatkérő az ajánlattevők magatartását befolyásoló rendelkezéseit egyértelműen, közérthetően határozza meg. Ellenkező esetben ajánlatkérő a hatályosan megfogalmazott rendelkezéseit arra használhatja fel, hogy utólagosan olyan tartalmat tulajdonítson mondatának, amelyet abban mindenki által elfogadottan kiolvasni nem lehet. Ez a követelmény ajánlatkérőn annál is inkább számon kérhető, miután a Kbt. lehetővé teszi, hogy a dokumentáció elkészítéséért ellenértéket kérjen.” (D.136/15/1999.) „A Döntőbizottság fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy a nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása alkalmával [Kbt. 57. § (1) bek.] a többi ajánlattevő egyidejű értesítése tartalmának és mélységének meghatározása során figyelemmel kell lenni a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésére is, azaz tiszteletben kell tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát, biztosítani kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára. A szabályok összevetéséből adódóan nem lehet eltekinteni a feltett kérdés(ek) ismertetésétől, és a válaszokat is közölni kell, amennyiben üzleti titkot nem sértenek.” (D.183/13/1999.) „A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatok műszaki tartalma nem volt azonos, a […] Rt. ajánlata ajánlatkérő mulasztása miatt többletet tartalmaz a többi ajánlathoz képest, ajánlata a többi ajánlattal nem összehasonlítható. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem biztosította az esélyegyenlőséget, mikor a […] Rt. számára eltérő tartalmú dokumentációt adott át. Ajánlatkérő tehát megsértette a Kbt. 1. § (2) bekezdését.”(D.279/6/2005.) „Önmagában nem sérti az esélyegyenlőség egyenlő elbánás alapelvét az, hogy ajánlatkérő az adott beszerzési piac teljes szereplői körének nem biztosítja a korlátok nélküli automatikus részvétel lehetőségét, hanem meghatározza azon konkrét feltételeket, amelyekkel kiválasztja az egyedi beszerzési igénye teljesítésére való alkalmas potenciális ajánlattevőket.” (D.41/35/2006.) „A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint az egyenlő eséllyel történő részvétel, illetve az egyenlő bánásmód nem jelenti egyben azt, hogy az ajánlatkérő ne határozhatná meg – természetesen a Kbt. kötelező előírásainak megtartása mellett – a közbeszerzési eljárásban a követelmény rendszerét, jelen esetben az alkalmassági feltételeket. Minden egyes beszerzési igény tekintetében, általánosságban elmondhatóan, hogy nem minden ajánlattevő minősül(het) alkalmasnak az adott beszerzési feladat elvégzésére. Önmagában nem sérti az esélyegyenlőség, egyenlő elbánás alapelvét az, hogy az ajánlatkérő az adott beszerzési piac teljes szereplői körének nem biztosítja a korlátok nélküli automatikus részvétel lehetőségét, hanem meghatározza azon konkrét feltételeket, amelyekkel kiválasztja az egyedi beszerzési igénye teljesítésére való alkalmas potenciális ajánlattevőket.” (D.41/35/2006.) „Annak megítélése, hogy a felhívás kifogásolt rendelkezése(i) sértik-e a törvény ver-

9

ELSŐ RÉSZ – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

seny tisztaságára vonatkozó alapelvi rendelkezését, kizárólag az adott közbeszerzési eljárás összes körülményének figyelembevételével ítélhető meg.”(D. 70/10/2006.) „A Döntőbizottság szerint a kérelmező részéről kifogásolt alkalmassági követelmény nem alapozza meg annak megállapítását, hogy az a potens jelentkezői kör számára korlátozásokkal tenné lehetővé a jelentkezést. Nem vonható le következtetés arra, hogy ajánlatkérő hátrányos megkülönböztetést tesz azáltal, hogy a beszerzés tárgyával egyező referencia meglétét írta elő. Önmagában pedig az a körülmény, hogy nem valamen�nyi hitelintézet képes a konkrét felhívás feltételeinek eleget tenni, a Döntőbizottság álláspontja szerint még nem alapozza meg a Kbt. 1. § (2) bekezdés szerinti alapelv sérelmét.” (D.159/10/2006.) „A Döntőbizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy ajánlatkérőnek kérelmező számára adott pontatlan tájékoztatása az ajánlattételi határidő módosításáról, majd a módosítás meghiúsulásának tényéről való tájékoztatásának elmaradása nem ütköztethető a Kbt. valamely konkrét rendelkezésébe, azonban ajánlatkérő ezen magatartása alkalmas volt arra, hogy a közbeszerzési eljárás eredménytelenségéhez vezessen azzal, hogy az eredeti határidőben ne nyújtsanak be ajánlatot, holott az ajánlat benyújtásának szándéka kérelmező részéről egyértelműen megállapítható volt, melyre a módosított határidőben került sor. Ajánlattevő ezzel a magatartásával a Kbt. verseny tisztaságának alapelvi sérelmét okozta, ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát.” (D.404/10/2006.) „A Kbt. nem ad iránymutatást arra az esetre, ha nem egyértelmű előírást határoz meg ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban. Ennek alapján csak az eset összes körülményének vizsgálata során lehet e körben meglapozott döntést hozni úgy, hogy vizsgálat tárgyává kellett tenni, hogy sérültek-e az alapelvi rendelkezések. A Döntőbizottság a felhívás és a dokumentáció vizsgálata alapján arra a megállapításra jutott, hogy ajánlatkérő nem egyértelműen, minden ajánlattevő számára azonos módon készítették pénzügyi ütemtervüket, az ajánlatok értékelése pedig az esélyegyenlőség sérelmével járt, tehát ajánlatkérő jogszerűtlenül zárta ki kérelmező ajánlatát az értékelésből.” (D. 701/11/2006.)

Az átláthatóság és nyilvánosság, a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye A fejlett demokráciákban alapfeltétel a közpénzfelhasználás átláthatóságának biztosítása. Ezzel az Európai Unióban is megfogalmazott elvárással összhangban került sor a magyar közbeszerzési törvényben az átláthatóság és nyilvánosság elvének kimondása. A korábbi két közbeszerzési törvény csak a nyilvánosság elvét ismerte. A jogalkotó vélhetően az Európai Unió más országai szokásainak megfelelően át kívánta venni az átláthatóság követelményét, s ezt úgy hajtotta végre, hogy a korábbi nyilvánosságra vonatkozó alapelv helyett most már az átláthatóság és nyilvánosság alapelvét rögzítette.

Megítélésünk szerint inkább alapelvről, mintsem generálklauzuláról van szó. A nyilvánosság tekintetében ugyanis az alapkérdés ugyanis az, hogy mi nyilvános és kinek a számára nyilvános. A Kbt. számos nyilvánosságot kimondó konkrét szabályt tartalmaz. Ilyenek például: a Közbeszerzési Döntőbizottság tárgyalásának nyilvánosságára, a közbeszerzési terv nyilvánosságára, továbbá a hirdetmények hozzáférhetőségére vonatkozó szabályok stb.

10

ELSŐ RÉSZ – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Kérdésként merülhet fel, hogy az átláthatóság és a nyilvánosság szinonim fogalmak-e. E kérdés megítélésénél nem lehet eltekintetni attól, hogy korábbi jogalkotásunk kizárólag a nyilvánosság alapelvét ismerte, átláthatóságra vonatkozó szabály nem jelent meg a közbeszerzési törvényekben. Ebből következően, amikor a magyar jogalkalmazó a nyilvánosság elvét alkalmazta, akkor lényegében ebbe tartozónak tekintette általában az átláthatóság kérdéskörét is. Ebből következően arra a következtetésre lehet jutni, hogy az átláthatóság és nyilvánosság szóhasználat alapvető tartalmi változást a jogalkalmazásban nem hoz, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az átláthatóság fogalma az Európai Unióban olyan tartalommal bír, ami magában foglalja az ajánlatkérő döntéseinek kiszámíthatóságát, a diszkrimináció kizárását is.

A Kbt.-ben újdonságként épült be a 2. §-ának (3) bekezdésében található, a polgári jogból kölcsönvett szabály. A jogalkalmazás során számos esetben gondot okozott, hogy a közbeszerzési eljárás valamely szereplője nem rendeltetésszerűen gyakorolta jogát, hanem az inkább joggal való visszaélés jellegű volt. Ez különösen akkor jelentett problémát, amikor a közbeszerzési törvénynek nem volt olyan szabálya, amelyre tekintettel a jogsértés közvetlenül megállapítható lett volna. Ilyen esetben általában a verseny tisztasága, illetőleg az esélyegyenlőség alapelvére hivatkozott a jogsértést észlelő, s nemritkán a Döntőbizottság, illetve a bíróság sem volt könnyű helyzetben, amikor is észlelte a jóhiszeműség hiányát, a rendeltetésellenes joggyakorlást, de ilyen szabály hiányában csak a meglévő alapelvekre tudott támaszkodni. A jogalkotó e problémát érzékelve építette be a törvénybe a kérdéses szabályt, ami inkább tételes jogi rendelkezésnek tűnik, mintsem alapelvnek. Ezzel kapcsolatban kérdésként merülhet fel, hogy a jogalkotó miért nem ment tovább és ehhez az új rendelkezéshez kapcsolódóan miért nem folytatta a Polgári Törvénykönyv gondolatmenetét és miért nem vezette be, vette át a joggal való visszaélés fogalmát.

A hatékony és felelős gazdálkodás elve A Kbt. 1. §-ának (4) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia.

Mint ahogy a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség elve a versenyjoggal mutat rokonságot, valamint, ahogy a jóhiszeműség és a tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye a polgári jogból került átvételre, úgy a hatékony és felelős gazdálkodás elve az államháztartási jog területéhez kapcsolódik. Kissé zavaró, hogy a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása törvényi célként jelenik meg a Kbt.-ben, másrészt pedig önálló alapelvként is szerepel a 2. § (4) bekezdésében, de nem azonos szóhasználattal (hatékony és felelős gazdálkodás). Kérdésként merülhet fel, hogy a jogalkotó tudatosan használ-e más megfogalmazást a kérdéses törvényi célok tekintetében. Mindenesetre e két megfogalmazás olykor akár zavart is okozhat a jogalkalmazás során. A jogvitát elbíráló szerv minden esetben gondosan az eset összes körülményeire tekintettel kell hogy eljárjon, amikor a hatékony és felelős gazdálkodás elvének sérelme merül fel, mert itt akár szűkítő, vagy tágabb értelmezés is szóba jöhet minden egyes esetben. A jogalkalmazásra vár ezen elv tartalommal való megtöltése.

11

ELSŐ RÉSZ – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az eljárás nyelve A Kbt. 1. §-ának (6) bekezdése tételes jogi rendelkezés jelleggel kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás nyelve a magyar. Ettől függetlenül az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé teheti, hogy a magyar helyett más nyelv is használható legyen, ezt azonban kötelező jelleggel nem követelheti meg. Kérdésként merülhet fel, hogy ezt a lehetőséget az ajánlatkérő az eljárás egészére, vagy annak egy-egy részére külön-külön is alkalmazhatja-e. Ezt a kérdést a Kbt. nem szabályozza. Szigorú értelmezés szerint e szabályt az eljárás egészére kell értelmezni. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő megfelelő joggyakorlat hiányában mégis úgy értelmezi a kérdéses törvényi rendelkezést, hogy a törvényi lehetőséggel az eljárás egyes részei­ ben is élni lehet, indokolt különös gondot fordítani arra, hogy a Kbt. egyéb szabályai, így különösen az alapelvek ne sérüljenek. Ezek közül elsősorban a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség elve jöhet szóba.

A Kbt. 3. §-a a törvény közjogi jellegét hangsúlyozza. Érthető módon a szerződés megkötését megelőző folyamat szabályainak eltérést nem tűrő, kötelező voltát – szemben a Ptk. diszpozitív rendelkezéseivel – az indokolja, hogy az állam közpénzekből történő, illetve az állam piaci beavatkozása révén kizárólagos helyzetben gazdálkodók szerződéses kötelezettségvállalásai a köz érdekében előnyösek, kiszámíthatók és átláthatók legyenek. Ez a jogi szabályozás teszi lehetővé az ajánlattevők esélyegyenlőségét a közbeszerzésre irányuló szerződések elnyerése tekintetében.

A törvény a kógencia alapján áll. Ebből következően a Kbt. egyes rendelkezései­ től kizárólag abban az esetben lehet eltérni, ha ezt maga a törvény kifejezetten megengedi. A törvénytől való eltérés általános tilalma nem csupán azt jelenti, hogy a Kbt. egyes rendelkezései helyett a közbeszerzés résztvevői más szabályokra nem támaszkodhatnak, hanem azt is, hogy új eljárási szabályokat maguk sem alakíthatnak ki. Ez alól kivételt jelent természetesen, ha maga a Kbt. teszi lehetővé az ajánlatkérő számára az eljárási szabályok közötti válogatást.

A törvény kötelezővé teszi, hogy rendelkezései alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A Kbt. ezen tételes jogi rendelkezése a célok és alapelvek tekintetében nehezen értelmezhető. A közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartása iránti követelmény kimondása feleslegesnek tűnik, hiszen a jogalkotó azért fogalmazta meg az alapelveket, hogy az érdekeltek eszerint járjanak el, amit a kógencia előírása önmagában is kötelezővé tesz. Ha az alapelv generálklauzula jellegű, arra külön törvényei rendelkezés nélkül is lehet jogsértést alapítani.

A törvényi célokkal összhangban való eljárás konkrét kötelezettségként történő előírása ugyancsak szokatlannak látszik, ami jogalkalmazási zavarokhoz vezethet.

A 3. § második fordulata több kérdést is felvet. Egyrészt nehezen értelmezhető a „közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás” fogalmi köre. Ez nyilvánvalóan tágabb, mint a Kbt. maga, de kérdésesnek látszik, hogy egyes alacsonyabb szintű jogsza12

ELSŐ RÉSZ – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ben nehezen értelmezhető. A közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartása iránti követelmény kimondása feleslegesnek tűnik, hiszen a jogalkotó azért fogalmazta meg az alapelveket, hogy az érdekeltek eszerint járjanak el, amit a kógencia előírása önmagában is kötelezővé tesz. Ha az alapelv generálklauzula jellegű, arra külön törvényei rendelkezés nélkül is lehet jogsértést alapítani.

A törvényi célokkal összhangban való eljárás konkrét kötelezettségként történő előírása ugyancsak szokatlannak látszik, ami jogalkalmazási zavarokhoz vezethet.

A 3. § második fordulata több kérdést is felvet. Egyrészt nehezen értelmezhető a „közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás” fogalmi köre. Ez nyilvánvalóan tágabb, mint a Kbt. maga, de kérdésesnek látszik, hogy egyes alacsonyabb szintű jogszabályokban megfogalmazott célok esetköreire is gondolt-e a jogalkotó. A másik, talán még ennél jóval lényegesebb kérdéskör az, hogy a céloknak való megfelelés igen sokféleképpen értelmezhető és szokatlan a jogvitákat elbíráló szervek számára. A vizsgált szabály szerint akkor is a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban kell eljárni, ha nincs erre vonatkozó konkrét jogszabályi rendelkezés. Ez lényegében azt jelentené, hogy a törvény céljai alapelvi rendelkezés jellegűvé válnának, ezekre közvetlenül jogsértés volna alapítható. E szabály tehát azon kívül, hogy összemossa a törvény célját a törvény alapelveivel – holott ezek jogi minősége más –, lehetővé teszi, hogy az arra jogosultak ilyen alapon jogorvoslati eljárásokat indíthassanak. Szerény véleményünk szerint túlzott elvárás a jogalkalmazók felé, hogy meg tudják ítélni, hogy az ésszerű és hatékony közpénzfelhasználásnak, a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének, a fenntartható fejlődés, az állam szociális célkitűzései és jogszerű foglalkoztatás elősegítésének hol húzódnak meg a jogi határai, s hol csaphat át ezek alkalmazása a jogsértés körébe. Márpedig a Kbt. 137. § (2) bekezdése kimondja, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező, vagy egyéb érdekelt, az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.

II. Fejezet ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 4. § E törvény alkalmazásában: 1. ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be; 2. alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját, c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót; 3. pótlás

13

ELSŐ RÉSZ – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

3. az ország alapvető biztonsági érdekével kapcsolatos beszerzés: olyan beszerzés, amelynek tárgya közvetlenül kapcsolódik az ország lakosságának fizikai, környezeti, egészségügyi, gazdasági, honvédelmi biztonságát befolyásolni képes építési beruházáshoz, árubeszerzéshez, valamint szolgáltatás megrendeléséhez, ideértve a védekezési készültség esetén a vízkár közvetlen elhárítása érdekében szükséges beszerzéseket is; 4. dinamikus beszerzési rendszer: olyan, gyakori közbeszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői megfelelnek az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű, érvényességi ideje alatt bármely olyan ajánlattevő kérheti a rendszerbe való felvételét, aki, illetve amely megfelel az alkalmassági követelményeknek, nem áll a kizáró okok hatálya alatt és benyújtotta a dokumentációnak megfelelő előzetes ajánlatát; 5. elektronikus árlejtés: a közbeszerzési eljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat, amely az ajánlatoknak a 63. § (4) bekezdés szerinti értékelését követően új, az ellenszolgáltatás mértékére, és az ajánlatnak az értékelési részszempontok szerinti egyes tartalmi elemeire vonatkozó kedvezőbb ajánlat megtéte­ lét, és az ajánlatok rangsorolását elektronikus eszköz segítségével, automatizáltan teszi lehetővé; 6. elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást és -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása; 7. Európai Unió, illetve az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásokban részes államokat is érteni kell, kivéve a 9. § (1) bekezdés d) pontja esetében; 8. fenntarthatósági szempont: a fenntarthatósági szempontok érvényesüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott szempont, így különösen az erőforrásés energiahatékonyság, a dematerializáció, az üvegházhatású gázkibocsátáscsökkentés, valamint az adott termék/szolgáltatás életciklusa során a lehető legkisebb környezeti hatással és terheléssel járó megoldások szempontjai; 8a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet; 9. gazdasági szereplő: bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, illetve építmények építését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja; 10. hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól eltérően közölt adat; 11. hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz; 11a. „Írásbeli” vagy „írásban”: a közbeszerzési eljárás során tett nyilatkozatok, illetve eljárási cselekmények tekintetében bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető, ideértve az elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is; 12. keretmegállapodás: meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rög14

3. pótlás

ELSŐ RÉSZ – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

zítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget; 13. közbeszerzési eljárás előkészítése: az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése; 14. közbeszerzési eljárás megkezdése: A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás [38. § (1) bekezdés] megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás – a 99. § (2) bekezdése szerinti esetben a tárgyalási meghívó – megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni; 15.

16. meghatározó befolyást képes gyakorolni az a szervezet, amely az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik egy másik szervezet tekintetében: a) vagyoni hozzájárulása, illetve részvénytársaság esetében a tulajdonában lévő részvények névértéke meghaladja a jegyzett tőke felét, b) a tagok szavazatának többségével egyedül rendelkezik, vagy más tagok a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek, c) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők (döntéshozók, ügyvezetők) vagy a felügyelőbizottság (felügyeleti, ellenőrző szerv, testület) tagjainak többségét megválassza (kijelölje) vagy visszahívja; 17. postai szolgáltatás: a postáról szóló törvényben így meghatározott fogalom azzal, hogy a postai küldemény fogalmának vonatkozásában az ott meghatározott tömeghatárok nem érvényesülnek; 18. postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás: a) postaszolgálat-irányítási szolgáltatások (a postai feladást megelőző és a kézbesítést követő küldeményrendező szolgáltatások); b) c) a 17. pont alá nem tartozó postai küldeményhez (így például címzés nélküli közvetlen küldeményhez) kapcsolódó szolgáltatások; d)–f) 19. részvételre jelentkező: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a több szakaszból álló közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be; 20. szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján készült, a szociális foglalkoztatás engedélyezésének és ellenőrzésének, valamint a szociális foglalkoztatási támogatás igénylésének és a támogatás fel4. pótlás

15

ELSŐ RÉSZ – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

használása ellenőrzésének szabályait tartalmazó kormányrendeletben így meghatározott fogalom; 21. támogatás: a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére, ide nem értve az adókedvezményt és a kezességvállalást; 22. tervpályázat: olyan, külön jogszabályban részletesen szabályozott eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára – főként az építészet és építés területén – egy olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság választott ki; 23. védett munkahely: az akkreditált munkáltató általi foglalkoztatás, ha a munkáltató biztosít tranzit vagy tartós foglalkoztatást, és munkavállalóinak legalább 50%-a a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 22. §-a szerinti megváltozott munkaképességű személynek minősül.

A Kbt. számos változást hozott az értelmező rendelkezések körében. Ezek száma a törvény elején jelentősen csökkent és érezhető a jogalkotó törekvése, hogy e körben is egyszerűbbé, könnyebben kezelhetővé váljon a törvény.

A Kbt. átveszi és bevezeti a közbeszerzési irányelvek által használt gazdasági szereplő fogalmát. E körbe azokat a piaci szereplőket sorolja, akik építési beruházások kivitelezését, vagy építmények építését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálják. E törvényi fogalmon belül nehezen értelmezhető az áruk szállítását kínálja megfogalmazás. A hétköznapi értelemben vett szállítás a szállítmányozás jogintézményének feleltethető meg. Vélhetően a jogalkotó nem erre gondolt, hanem a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) szerinti szállítási szerződésre. Az értelmezést nehezíti, hogy az új Ptk. már nem nevesíti a szállítási szerződést. A jogirodalomban e szerződéstípus lényege úgy fogalmazható meg, hogy ez nem más, mint határidős adásvétel. Elvi szempontból vizsgálva a kérdést, kijelenthető, hogy szállítási szerződés alapján a szállító (eladó) köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek (vevőnek) átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni. Tehát a szállító teljesítése a dolog átadásában testesül meg és nincs szó hétköznapi értelemben vett szállításról.

Az értelmező rendelkezések felsorolásakor a jogalkotó nem következetes, ugyanis a Kbt.-n belül máshol is ad törvényi meghatározásokat [pl. a közbeszerzés fogalma az 5. §-ban, projekttársaság a 27. § (2) bekezdésében].

16

4. pótlás