Légiközlekedési jog az Európai Unióban by ORAC Kiadó

DR. ANGYAL ZOLTÁN

Légiközlekedési jog az Európai Unióban

DR. ANGYAL ZOLTÁN

Légiközlekedési jog az Európai Unióban

Lap- és Könyvkiadó Kft.

A könyv megjelenését támogatta: Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Miskolci Egyetem, Európai és Nemzetközi Jogi Intézet Miskolci Egyetem, Európajogi és Nemzetközi Magánjogi Tanszék Jean Monnet Chair Miskolci Jogászképzésért Alapítvány

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978 963 258 121 7 Budapest, 2011 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezető igazgatója Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Bors Kriszta

TARTALOM

ELŐSZÓ

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 BEVEZETÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 ELSŐ RÉSZ A LÉGIKÖZLEKEDÉSI JOG LÉTREJÖTTE ÉS FEJLŐDÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 I. FEJEZET A NEMZETKÖZI LÉGIKÖZLEKEDÉSI JOG ALAPJAI . . . . . 25 1. A nemzetközi légiközlekedési jog fogalma és forrásai . . . . . . 25 1.1. A légiközlekedési jog fogalma és jelentősége . . . . . . . . . 25 1.2. A légiközlekedési jog forrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 2. A nemzetközi légiközlekedési jog kialakulása . . . . . . . . . . . . 30 2.1. A kezdetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 2.2. A Párizsi, Madridi, Havannai és Varsói Egyezmények . . 32 3. A Chicagói Egyezmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 4. Nemzetközi és európai szervezetek a polgári légiközlekedésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

TARTALOM

II. FEJEZET A LÉGIKÖZLEKEDÉSI POLITIKA MEGSZÜLETÉSE ÉS FEJLŐDÉSE AZ EURÓPAI UNIÓBAN . . . . . . . . . . . . . . . . 40 1. A közös közlekedéspolitika létrejöttének nehézségei . . . . . . . 40 1.1. A közlekedési ágazat az ESZAK és az EGK alapítószerződéseiben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 1.2. A közlekedéspolitika helyzete a nyolcvanas évek közepéig 42 1.3. A Parlament kontra Tanács ügyben hozott ítélet . . . . . . . 47 1.4. Az 1985-ös Fehér Könyv és a közös közlekedéspolitika . 51 2. A légiközlekedési jog kezdetei 1974 és 1986 között . . . . . . . . 52 3. Az 1987-es (első) belső piaci légiközlekedési csomag . . . . . . 57 3.1. A légiközlekedési ágazat vállalkozásaira vonatkozó versenyszabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 3.2. A légiközlekedési ágazatra vonatkozó versenyszabályok alóli mentesülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 3.3. A légiközlekedési szolgáltatások viteldíjai . . . . . . . . . . . . 60 3.4. Az utaskapacitások megosztása és az útvonalakhoz való hozzáférés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 4. Az 1990-es (második) belső piaci légiközlekedési csomag . . . 63 4.1. A légiközlekedési szolgáltatások viteldíjai . . . . . . . . . . . . 65 4.2. Az utaskapacitások megosztása és az útvonalakhoz való hozzáférés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 5. Az 1992-es (harmadik) belső piaci légiközlekedési csomag . . 67 5.1. A légi fuvarozók engedélyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 5.2. A légi fuvarozók útvonalhoz jutása . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 5.3. A légi szolgáltatások vitel- és tarifadíjai . . . . . . . . . . . . . 72 5.4. A harmadik légiközlekedési csomag eredményei . . . . . . 73 6. A légiközlekedési jogalkotás fejlődési irányai 1993 és 2010 között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 7. A légiközlekedési jog jogforrási rendszere . . . . . . . . . . . . . . . 78 7.1. Elsődleges jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 7.2. Nemzetközi egyezmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 7.3. Másodlagos jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 7.4. A Bíróság ítéletei és a főtanácsnoki indítványok . . . . . . . 80 7.5. A Bizottság közleményei és iránymutatásai . . . . . . . . . . 81

TARTALOM

MÁSODIK RÉSZ AZ EURÓPAI UNIÓ LÉGIKÖZLEKEDÉSI JOGÁNAK FŐBB SZABÁLYOZÁSI TERÜLETEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 III. FEJEZET A BELSŐ PIAC ÉS A LÉGI KÖZLEKEDÉS . . . . . . . . . . . . . . . 85 1. A résidőkiosztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 1.1. Alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 1.2. A repülőtéri koordináció feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 1.3. A menetrend-egyeztető, a koordinátor és a koordinációs bizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 1.4. A résidőkiosztási eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 1.5. Harmadik országokkal való kapcsolat és a végrehajtási szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 2. A repülőterek földi kiszolgálási piaca . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 2.1. Az irányelv hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 2.2. A harmadik fél számára nyújtandó földi kiszolgálási piac megnyitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 2.3. A saját kiszolgálás liberalizációja és a központi infrastruktúrát érintő kivételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 2.4. A Bizottság által engedélyezett mentességek . . . . . . . . . . 94 2.5. A szolgáltatók kiválasztása és az egyéb szabályok . . . . . 95 2.6. Bírósági gyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 2.6.1. A Hannover-Langenhagen repülőtér kontra Lufthansa ügy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 2.6.2. A Bizottság kontra Olaszország ügy . . . . . . . . . . . . 100 2.6.3. A Bizottság kontra Németország ügy . . . . . . . . . . . 102 2.6.4. A Lufthansa kontra ANA ügy . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 3. A légi fuvarozókra vonatkozó biztosítási előírások . . . . . . . . 105 3.1. A rendelet hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 3.2. Biztosítási alapelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 3.3. A felelősségbiztosításra vonatkozó követelmények és szankciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 4. A légi járatok működtetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 4.1. A működési engedély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 4.2. Az útvonalakhoz való hozzáférés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 4.3. A közszolgáltatási kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114

TARTALOM

4.4. Forgalommegosztás és forgalmi jogok . . . . . . . . . . . . . . . 115 4.5. Árképzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 5. A repülőtéri díjak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 5.1. Alkalmazási kör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 5.2. A repülőtéri díjak megállapításának alapelvei . . . . . . . . 119 6. Versenyszabályok a légiközlekedési jogban . . . . . . . . . . . . . . 121 6.1. A légiközlekedési ágazatra vonatkozó versenyszabályok alóli mentesülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 6.2. A díjtételekről és a résidőkiosztásról folytatott konzultációkra vonatkozó megállapodások átmeneti mentessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 6.3. A légi közlekedés állami támogatásának szabályai . . . . . 125 IV. FEJEZET A LÉGI UTASOK JOGAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 1. A légi fuvarozók utasokkal és poggyászukkal szembeni felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 1.1. Alkalmazási kör és a kártérítés mértéke . . . . . . . . . . . . . 130 1.2. Tájékoztatási kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 1.3. Bírósági gyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 1.3.1. A Varsói Egyezmény alkalmazhatóságáról – A Bogiatzi ügy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 1.3.2. Hogyan értelmezendő a kár fogalma? – A Walz ügy . 136 2. A visszautasított beszállás és a légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén alkalmazandó kártalanítási rendszer . . . 138 2.1. Alkalmazási kör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 2.2. Visszautasított beszállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 2.3. Járat törlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 2.4. Járat késése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143 2.5. A kártalanításhoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 2.6. Visszatérítéshez vagy átfoglaláshoz való jog . . . . . . . . . . 144 2.7. Ellátáshoz való jog és egyéb szabályok . . . . . . . . . . . . . . 145 2.8. A rendelet alkalmazásának tapasztalatai . . . . . . . . . . . . . 146 2.9. Bírósági gyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 2.9.1. A rendelet érvényességéről – Az IATA és ELFAA ügy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149

TARTALOM

2.9.2. Hogyan értelmezendő a légi járat fogalma? – Az Emirates Airlines ügy . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 2.9.3. Mi minősül rendkívüli körülménynek a légi közlekedésben? – A Wallentin-Hermann ügy . 160 2.9.4. Hol indíthat az utas kártalanítási pert? – A Rehder ügy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 2.9.5. Mi a különbség egy légi járat késése és törlése között? – A Sturgeon ügy . . . . . . . . . . . . 168 3. A légi utasok tájékoztatása az EU-n belül működési tilalom alá eső légitársaságokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 3.1. A „feketelista” szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 3.2. A légi utasok tájékoztatáshoz, valamint a menetjegy visszaváltásához vagy útvonal-módosításhoz való joga . . 179 3.3. Gyakorlati tapasztaltok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 4. A fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű légi utasok jogai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 4.1. A szállítás megtagadásának tilalma és a kivételek . . . . . 182 4.2. A repülőtéri segítségnyújtáshoz való jog és az érte való felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 4.3. Egyéb szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184 5. A számítógépes helyfoglalási rendszerek és a fogyasztók jogai 185 V. FEJEZET A LÉGI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 1. A polgári repülés műszaki előírásainak harmonizációja . . . . . 189 2. A légi balesetek vizsgálata és a rendkívüli események jelentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 2.1. A légi balesetek vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 2.2. A légi közlekedésben előforduló események jelentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 3. A repülésbiztonságra vonatkozó alapvető követelmények . . . 199 3.1. Alkalmazhatósági szabályok és a légi alkalmasság . . . . . 200 3.2. A pilóták és a légi járművek üzemben tartása . . . . . . . . . 202 3.3. A repülőterek és a légiforgalmi irányítók . . . . . . . . . . . . 203 3.4. A harmadik országbeli légi járművek biztonsága . . . . . . 204

TARTALOM

4. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség . . . . . . . . . . . . . . . 205 4.1. Feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206 4.2. Szervezeti felépítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208 VI. FEJEZET A LÉGI KÖZLEKEDÉS VÉDELME . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210 1. A polgári légi közlekedés védelmének alapvető szabályai . . . 210 1.1. Repülőterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211 1.2. A légi járművek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213 1.3. Az utasok és kézipoggyászok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214 1.4. A feladott poggyászok, áruk és postai küldemény . . . . . 216 1.5. A repülés tartalma alatti védelmi intézkedések . . . . . . . . 217 1.6. A tagállami programok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218 1.7. A Bizottság által végzett ellenőrzések . . . . . . . . . . . . . . . 219 1.8. A légiközlekedés-védelmi díjakra vonatkozó új irányelv tervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 2. Teniszütővel a repülőgépre? – A Heinrich ügy . . . . . . . . . . . . 222 VII. FEJEZET EGY EGYSÉGES EURÓPAI ÉGBOLT FELÉ . . . . . . . . . . . . . . 229 1. Az egységes európai égbolt keretei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229 2. A légi navigációs szolgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 2.1. Általános szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 2.2. A légi navigációs szolgálatok díjszámítási rendszere . . . . 236 2.3. A légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedély . . . . . . . 239 3. A légtér szervezése és használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 3.1. A légtér szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 3.2. A rugalmas légtérfelhasználás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243 3.3. A légiforgalmi áramlás-szervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 4. Az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat . . . . . . . . . . . 247 4.1. A Hálózat elemei és átjárhatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 4.2. A légiforgalmi adatok és tájékoztatások minőségi követelményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249 5. Az egységes európai égbolt megvalósításának eredményei és problémái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250

TARTALOM

VIII. FEJEZET A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A LÉGI KÖZLEKEDÉS . . . . . 254 1. Zajvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254 1.1. A repülőgépek zajkibocsátásának korlátozása . . . . . . . . . 254 1.2. Zajvédelem a repülőtereken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257 1.3. Bírósági gyakorlat – a Bizottság kontra Belgium ügy . . . 259 2. A Tiszta Égbolt közös vállalkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264 IX. FEJEZET LÉGIKÖZLEKEDÉSI POLITIKA A HARMADIK ORSZÁGOKKAL SZEMBEN . . . . . . . . . . . . . 267 1. A légiközlekedési politika külső dimenziójának kezdetei – a „Nyitott égbolt” ítéletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267 1.1. A jogvita előzményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267 1.2. Mire terjed ki a Közösség 1/76. sz. vélemény szerinti külső hatásköre? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270 1.3. Van-e a Közösségnek külső hatásköre az ERTA-ítélet alapján? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272 1.4. Sérültek-e a letelepedési szabadságra vonatkozó szerződési rendelkezések? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275 1.5. A „Nyitott égbolt” ítéletek jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . 277 2. A tagállamok és a harmadik országok közötti megállapodásokra vonatkozó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . 279 3. A légi utasok adatainak USA-ba történő továbbításával kapcsolatos jogviták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282 3.1. Előzmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282 3.2. A személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 284 3.3. A Bizottság megfelelőségi határozata és a 2004. évi PNR-megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285 3.4. A Parlament által kezdeményezett semmissé nyilvánítási eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287 3.5. A 2006. és 2007. évi PNR-megállapodások . . . . . . . . . . . 292

12 4. 5.

TARTALOM

A PNR-adatok bűnüldözési célú felhasználásáról szóló jogszabály tervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295 Az EU légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikájának fejlődése 2002 és 2010 között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297

KÖVETKEZTETÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 BIBLIOGRÁFIA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307 Könyvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307 Folyóiratcikkek, tanulmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307 Elsődleges uniós joganyag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309 Másodlagos uniós joganyag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309 Az Európai Unió Bíróságának ítéletei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 319 Főtanácsnoki indítványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321 Az Európai Bizottság közleményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 322 Az Európai Bizottság jogalkotási javaslatai . . . . . . . . . . . . . . . . . 324 Nemzetközi megállapodások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 326 Egyéb dokumentumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329

Lénának és Kittinek

ELŐSZÓ

Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta eltelt időben örvendetesen megszaporodott az uniós jogról, intézményekről, egyes politikákról szóló monográfiák, tanulmányok száma. Ebbe a sorba illeszkedik Angyal Zoltán munkája, amelynek tárgya a közös közlekedéspolitikának egy dinamikusan fejlődő területe az Európai Unió légiközlekedési joga. A közlekedési ágazat termeli ki az Európai Unió bruttó hazai össztermékének 4 százalékát, és több mint 6 millió munkahelyet biztosít az uniós polgárok számára. A légiközlekedés növekvő súlyát mutatja, hogy az EU légi utas-forgalma 2008-ban elérte 800 milliót, az árufuvarozásban pedig 14 millió tonna árut légi úton továbbítottak. Megállapítható tehát, hogy az egységes belső piac működésében kulcsfontosságú szerepet tölt be a személy és árufuvarozás, mert ez a mobilitás megvalósításának eszköze. Az Unió gazdasági alapját képező szabadságok érvényesülése, nevezetesen az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgása nem valósulhat meg a határokon átnyúló árufuvarozás és személyszállítás nélkül. A gazdaság dinamizálása, a versenyképesség fokozása nagymértékben függ a közlekedési szektor hatékonyságától, vagyis attól, hogy az áruk és személyek gyorsan, biztonságosan, gazdaságosan mozogjanak az egységes piacon. A légiközlekedési belső piac létrejöttét megalapozó 1987-ben elfogadott első légiközlekedési liberalizációs csomagtól az Európai Bíróság ún. „Nyitott égbolt” ítéleteinek megszületése (2002, 2007) közötti időben a légiközlekedési politika valódi uniós politikává érett, amelynek felvállalt célkitűzése a légiközlekedési belső piac minél teljesebb liberalizációja, és az egységes európai légtér létrehozása. A könyv második fejezete ezt a fejlődési ívet mutatja be a közösségi közlekedési politika kezdeteitől napjainkig.

ELŐSZÓ

Az Európai Unió légiközlekedési acquis-ja vagy más néven az uniós légközlekedési szabályrendszer rendkívül összetett, interdiszciplináris joganyag, amely magába foglalja a repülésre, a légtérhasználatra, a repülőterek működésére, a légi fuvarozók jogaira és kötelezettségeire, a légi utasok jogaira, a légiközlekedés biztonságára, a légiközlekedés védelmére, a légiközlekedés környezetvédelmi aspektusaira vonatkozó szabályokat. A szerző a könyv második részében feldolgozza a fent említett szakjogi területeket, bemutatja a vonatkozó összetett joganyagot, nemzetközi egyezményeket, a másodlagos uniós jogforrásokat és azokban a témakörökben ahol ez lehetséges és szükséges az Európai Bíróság joggyakorlatát is. Különösen gazdag az Európai Bíróság esetjogának feldolgozása a légi utasok jogairól szóló negyedik fejezetben, amelyben a légiközlekedési jog iránt érdeklődők, illetőleg a légi járművel utazók átfogó elemzést találnak a légi fuvarozók tájékoztatási kötelezettségének tartalmáról, az egyes szerződésszegési esetekről és azok jogkövetkezményeiről. A légi utasok jogainak legfontosabb elemei a visszautasított beszállás, a légi járat törlése és a járat késése esetén alkalmazandó felelősségi szabályok alkotják, amelyeket az Európai Unió a 261/2004/EK rendelettel új, egységes alapokra helyezett. A könyv hasznos információkat tartalmaz a kártalanításhoz való jog és a légiközlekedésben sajátos ún. ellátáshoz való jogok (étkezés, szállodai elhelyezés, hozzátartozók értesítése) igénybevételének feltételeiről. A könyv utolsó két fejezetét a szerző a légiközlekedési joghoz szorosan kapcsolódó határterületek rövid bemutatásának szenteli. Az egyik a fenntartható fejlődés zálogát jelentő környezetvédelmi aspektusok, a repülőgépek zajkibocsátásnak korlátozása és a zajvédelem kérdése a repülőtereken, a másik pedig az utóbbi időben nagy vitákat kiváltó adatvédelmi ügyek: a harmadik országokkal kötött légi utasok adatainak továbbítására vonatkozó megállapodások, valamint az EU jogszabálytervezete a légi utas adatok (PNR) bűnüldözési célú felhasználásáról. A problémafelvetést szolgáló megállapításokkal a szerző előre vetíti az egyébként hézagpótló könyv későbbi továbbfejlesztésének lehetséges irányait. Budapest, 2010. december 21. Dr. Fazekas Judit tanszékvezető egyetemi tanár volt szakállamtitkár

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

API ATFM ATM ANS CBP CINA CITEJA CRS DHS EASA EATMN EBHT ECAC

Advance Passenger Information/ előzetes utasinformációk air traffic flow management/légiforgalomáramlás-szer vezés air traffic management/légiforgalmi szolgáltatások air navigation services/légi navigációs szolgálatok United States Bureau of Customs and Border Protection/ Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Irodája Commission Internationale de la Navigation Aérienne/ International Commission for Air Navigation/ Nemzetközi Légiközlekedési Bizottság Comité International Technique d’Experts Juridiques Aériens/ International Technical Committee of Legal Experts on Air Questions/ Légi Jogtudósok Nemzetközi Technikai Bizottsága computerized reservation system/ számítógépes helyfoglalási rendszer United States Department of Homeland Security/ Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma European Aviation Safety Agency/ Európai Repülésbiztonsági Ügynökség European air traffic management network/ Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat Európai Bírósági Határozatok Tára European Civil Aviation Conference/ Európai Polgári Repülési Konferencia

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

ECU European Currency Unit/ Európai Elszámolási Egység EEO Egységes Európai Okmány EGK Európai Gazdasági Közösség EK Európai Közösség ELFAA European Low Fares Airline Association/ Európai Diszkont Légitársaságok Szövetsége ESZAK Európai Szén- és Acélközösség EU Európai Unió EUIR European Upper Flight Information Region/ Európai Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzet EUMSz Az Európai Unió működéséről szóló szerződés EUSz Az Európai Unióról szóló szerződés Eurocontrol The European Organisation for the Safety of Air Navigation Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért HL Az Európai Unió Hivatalos Lapja IATA International Air Transport Association/ Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség ICAO International Civil Aviation Organisation Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet IFALPA International Federation of Air Line Pilot’s Associations/ Repülőgép Pilóták Egyesületeinek Nemzetközi Szövetsége IUAI International Union of Aerospace Insurers/ Légtér Biztosítók Nemzetközi Uniója JAA Joint Aviation Authorities/ Egyesült Európai Légügyi Hatóság PNR Passanger Name Records/ utas-nyilvántartási adatállomány SDR Special Drawing Right/ különleges lehívási jog

BEVEZETÉS

A XX. századot a repülés évszázadának is nevezik. Amikor a Wright testvérek 1903-ban végrehajtották első sikeres kísérleti repülésüket motoros gépükkel, talán maguk sem gondolták, hogy olyan folyamatot indítanak útjára, amely néhány évtized alatt forradalmasítani fogja a világ közlekedését. A polgári repülés fejlődése a második világháborút követően kapott igazán lendületet és napjainkra már évente több milliárd embernek jelenti az utazás természetes módját. A múlt század második fele Európa számára az integráció létrejöttének, fokozatos kibővülésének, valamint egyre gyorsuló ütemű elmélyülésének a története. Az Európai Unió (a továbbiakban: EU) közös közlekedéspolitikája azonban csak a nyolcvanas évek második felétől teljesedett ki. Ekkor születtek meg a légiközlekedési belső piac liberalizációjára vonatkozó első jogszabályok is, jelezvén egy új közösségi jogterület megszületését. Az európai légiközlekedési ágazat a kontinens gazdaságának egyik alapvető pillérét képezi, mivel jelentős mértékben hozzájárul az áruk és a személyek szabad mozgásának megvalósulásához, valamint a technológiai fejlődéshez és a gazdasági növekedéshez. A könyv témáját az EU légiközlekedési joga létrejöttének és működésének főbb kérdéskörei alkotják. A légi közlekedés, mint kutatási téma rendkívül összetett és interdiszciplináris, mivel vizsgálható egyebek mellett a történettudomány, a közgazdaságtan, a műszaki tudományok, és nem utolsó sorban a jogtudomány oldaláról. Jelen munka jellegénél fogva az utóbbi megközelítést választja. A magyar jogi szakirodalomban sajnos csak elvétve találkozhatunk e jogterületet feldolgozó írásokkal, de nem sokkal jobb a helyzet a meglehetősen korlátozott számú idegen nyelvű források esetében sem. Célom ennek megfelelően az volt, hogy rendszerezett formában mutassam be az uniós

BEVEZETÉS

légiközlekedési jog rendkívül szerteágazó és sokrétű szabályrendszerét, valamint ahol szükségesnek mutatkozik, ott annak elemzését is elvégezzem. Ennek során kiemelt feladatnak tekintettem az Európai Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) légiközlekedési jogot érintő ítélkezési gyakorlatának teljes körű feldolgozását. Annak ellenére, hogy a tágabb értelmű légi joghoz hasonlóan a légiközlekedési jog is felosztható katonai és polgári repüléssel foglalkozó normarendszerre, a könyv csak a polgári légi közlekedés uniós szabályozásával foglalkozik, a katonai repülés kívül esik a vizsgálódási körén. Magyarázatra szorul még, hogy két – figyelemfelkeltő szándékkal említett – kivételtől eltekintve1 miért nem foglalkoztam a magyar vonatkozásokkal, amelyek hiánya az olvasó számára talán nehezebben megközelíthetővé teszi a témát. Ennek oka az, hogy a magyar légiközlekedési jog bevonása a kutatásba egyrészt megbontotta volna az egységes uniós jogi megközelítést, másrészt szétfeszítette volna a terjedelmi kereteket. A könyv két részre és kilenc fejezetre tagolódik. Az elsősorban történeti megközelítésű első rész célja a légiközlekedési jog létrejöttének és fejlődésének bemutatása. Tekintettel arra, hogy a téma eredendően nemzetközi jogi gyökerekkel rendelkezik, szükségesnek tartottam elsőként a nemzetközi légiközlekedési jog alapjainak áttekintését. Ezt követően már az európai szintű légiközlekedési jog létrehozásának körülményeit és első eredményeit vizsgálom, utalva a közös közlekedéspolitika létrejöttének nehézségeire, az első légiközlekedési jogszabályok megszületésére, valamint a légiközlekedési belső piacot megteremtő jogalkotási csomagokra. A történeti rész végén fontosnak tartottam a légiközlekedési jog jogforrási rendszerére is kitérni, amely már átvezet a hatályos joganyag feldolgozásához. A könyv második része az EU légiközlekedési jogának legfontosabb részterületeivel foglalkozik, hét külön fejezetben. Ennek során elsőként azokat a kérdéseket vizsgálom, amelyek a legszorosabb kapcsolatot mutatják a légiközlekedési belső piaccal, mint amilyen – egyebek mellett – a repülőterek földi kiszolgálási piaca vagy a légi járatok működtetése. Meglehetősen nagy teret szentelek a légi utaso1

A két ügy közül az egyik a repülőterek földi kiszolgálási piacát szabályozó irányelv nem megfelelő magyar alkalmazásával, a másik pedig a légi utasokat a légi járatok törlése, illetve hosszú késése esetén megillető ellátáshoz való jogával kapcsolatos. Lásd ezekhez a III. fejezet 2.7., valamint a IV. fejezet 2.9. alpontjait.

BEVEZETÉS

kat megillető jogok elemzésének, különös tekintettel a visszautasított beszállás és a légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén alkalmazandó kártalanítási rendszerre, illetve az ahhoz kapcsolódó joggyakorlatra. Ezt követően egymástól elkülönülten mutatom be a légi közlekedésbiztonságra és a légi közlekedés védelmére vonatkozó uniós joganyagot. A két jogterület között az alapvető differencia abban ragadható meg, hogy míg az előbbi a műszaki okokra visszavezethető rendkívüli események megelőzésével, valamint az esetleges balesetekkel összefüggő tagállamok közötti együttműködéssel foglalkozik, addig az utóbbi a polgári légi közlekedést veszélyeztető jogellenes cselekmények elleni intézkedéseket foglalja magában. Az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok vizsgálata lehetőséget ad annak kiemelésére, hogy milyen összefüggés áll fenn a légi navigációs szolgálatok, valamint a légtér szervezésének és használatának szabályai között. A légi közlekedés és a környezetvédelem viszonyában kiemelést érdemelnek a zajvédelmi előírások és azok betartásának fontossága. Az utolsó fejezetben pedig a jogi elemzés szempontjából egyik legizgalmasabb területnek számító kérdéskör, a harmadik országokkal szembeni légiközlekedési politika jelenik meg. Utóbbira volt legnagyobb hatással a Bíróság jogfejlesztő tevékenysége. Egyrészt azért, mert annak fejlődése előtt az ún. „Nyitott égbolt” ítéletek kövezték ki az utat, másrészt jelentős nemzetközi megállapodás megsemmisítésére is akad példa a joggyakorlatban. Mivel nem kívánom itt a következtetéseimet megelőlegezni, ezért csak annyit jegyzek meg, hogy a közös közlekedéspolitikán belül a légiközlekedési jog az elmúlt két évtizedben egy igen sok ágazatra kiterjedő, és számos izgalmas jogértelmezési vitát generáló jogterületté nőtte ki magát, amely még jelentős fejlődési potenciált hordoz magában.

ELSŐ RÉSZ

A légiközlekedési jog létrejötte és fejlődése

I. fejezet A NEMZETKÖZI LÉGIKÖZLEKEDÉSI JOG ALAPJAI 1. A nemzetközi légiközlekedési jog fogalma és forrásai 1.1. A légiközlekedési jog fogalma és jelentősége A légiközlekedési jog fogalmának meghatározása korántsem olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk. Egyfelől a légiközlekedési jog mellett több más, jórészt hasonló jelentéstartalommal bíró kifejezéssel lehet találkozni a nemzetközi szakirodalomban. Másfelől e fogalmak tartalmát tekintve sem tapasztalható teljes konszenzus.2 A legtágabb fogalomnak a „légi jog” (angolul: air law) tűnik, amely a széles körben elfogadott nézet szerint nem más, mint a légtér és annak repülésre történő használatát meghatározó szabályok összessége. A hagyományos nemzetközi jogi megközelítés ezt azzal egészíti ki, hogy különbséget tesz a „légi jog” és a „világűrjog” között, a „légi jog” alá tartozónak tekintve a levegő felhajtó erejét kihasználó tevékenységeket, míg a „világűrjog” alá sorolva azokat, amelyek nem a felhajtóerőt és nem az oxigént hasznosítják.3 Mások mellett Diederiks-Verschoor is emlékeztet arra, hogy a „légi jog” mellett számos kézikönyvben olvashatunk a napjainkra már kissé régiesnek és idejétmúltnak ható ún. „repülési jogról” (angolul: aviation law) is, mint a „navigációs jog” (angolul: navigation law) fogalompárjáról, valamint az ezeknél gyakrabban használt „légügyi jogról” (angolul: aeronautical law).4 Jelen könyv a „légiközlekedési jog” (angolul: air transportation law) fogalmát hasz2 3 4

Lásd még ehhez pl.: Bogaert, E. van, The Relativity of the Notion of the Law of the Air, Studia Diplomatica, Vol. XXXII, No.6, 1979, pp. 621–637 Dinh, Nquyen Quoc–Dailler, Patrick–Pellet, Alain–Kovács Péter, Nemzetközi közjog, Osiris Kiadó, Budapest, 1998, 553. o. Diederiks-Verschoor, I. H. Philepina, An Introduction to Air Law, Eighth Revised Edition, Kluwer Law International, London – The Hague – Boston, 2006, p. 50

I. FEJEZET

nálja. Ennek legfőbb oka az, hogy a nemzetközi jogban, de különösen az Európai Unió (a továbbiakban: EU) jogában hosszabb ideje ez a leggyakrabban használt kifejezés. Rögtön hozzá kell tenni, hogy nem véletlenül. A „légiközlekedési jog” területe nyilvánvalóan szűkebb, mint a tágabb értelmű „légi jogé”, hiszen annak csupán egyik, ám jelentőségét tekintve talán legfontosabb területével foglalkozik. A „légi jognak” ugyanis éppen ez, a közlekedéssel kapcsolatos szabályozása áll az EU közös közlekedéspolitikájának célkeresztjében, valamint a „légi jog” nemzetközi normarendszerének nagyobbik hányada is ezzel a szektorral kapcsolatos. Emiatt használom a könyvben a „légiközlekedési jog” fogalmát, értve alatta a személyeknek és áruknak légi jármű általi szállításával közvetlenül vagy közvetve összefüggő közjogi normák összességét. A következő kérdés, hogy a légiközlekedési jog tekinthető-e és ha igen akkor mennyiben önálló, autonóm jogterületnek. A tágabb értelmű „légi jogot” illetően két megközelítés ismeretes. Az egyik szerint a légi szektor szabályozása olyan speciális, megkülönböztető jegyekkel bíró területre vonatkozó normákból áll, amelyek miatt az sui generis jogterületnek tekinthető. A másik elmélet viszont ezzel szemben arra helyezi a hangsúlyt, hogy e jogterület lényegét tekintve semmiben nem különbözik a vasúti, közúti vagy tengeri szállításra irányadó szabályrendszerektől, ezért nem indokolt az autonóm jelző használata.5 Magam úgy vélem, hogy egyik nézet sem tekinthető teljesen meggyőzőnek. Kétségtelen, hogy a nemzetközi „légi jog”, illetve a „légiközlekedési jog” számtalan ponton kapcsolódik a közlekedés és szállítás egyéb eszközeinek és formáinak szabályozásához, ugyanakkor el kell ismerni a légi közlekedésnek azokat a különleges jellemzőit, amelyek sok tekintetben a többi közlekedési ágazattól eltérő megközelítést igényelnek. Melyek azok a különleges sajátosságok, amelyek a légiközlekedés, illetve az azt szabályozó jog jelentőségét támasztják alá? Mivel a légiközlekedés is része a tágabb közlekedési szektornak, ezért célszerű előbb ennek alapvető sajátosságait számba venni. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) is utal a „közlekedés sajátosságainak figyelembevételével” történő uniós jogalko5

Lásd még ehhez: Diederiks-Verschoor, i. m., p. 3

A NEMZETKÖZI LÉGIKÖZLEKEDÉSI JOG ALAPJAI

tásra, ugyanakkor maga nem határozza meg ezeket a jellemzőket. Iván nyomán ezek a következők:6 – A világ minden államában a nemzeti közlekedési politika az adott állam gazdaságpolitikájának szerves része és eszköze. A közlekedés meghatározó ágazat különösen a beruházások, a szolgáltatások és a foglalkoztatás terén. – A közlekedési szolgáltatások elválaszthatatlanul kiegészítő tevékenységei más iparágaknak, így kihatnak a gazdaság egészének működésére. – A különböző szállítási és közlekedési módok – közút, vasút, repülés, belvízi hajózás, tengeri hajózás – egymással is konkurálnak, ami szükségessé teszi a szabályozásuk koordinációját. – Egyes közlekedési, szállítási szolgáltatókra közszolgáltatói szerep is nehezedik, amelyet szintén figyelembe kell venni a jogalkotás során. – A szállítási vállalkozások méretük és gazdasági teljesítményük tekintetében is különbözőek, ugyanakkor szolgáltatásaik többnyire alkalmasak egymás helyettesítésére. – A közlekedés természetéből adódóan nem korlátozható nemzeti határokkal. A fentieken túl a légi közlekedés sajátos jellemzői között említhetőek különösen az alábbiak: – A repülés és a repülőgépek legjellegzetesebb tulajdonsága a minden más közlekedési eszközhöz képest nagyobb sebességük. Minél nagyobb utazási távolságról van szó, annál inkább igaz, hogy a repülőgép a leggyorsabb és a leghatékonyabb közlekedési eszköz. – A légi járműveket működésükben nem akadályozza a felszíni domborzat változatossága, mivel három dimenzióban működnek. – A biztonsági szempontok elsődlegességének is köszönhetően a repülés a legbiztonságosabb utazási és szállítási forma. – Jelentős a nemzetközi kapcsolatok és szabályozás hatása. 6

Iván Gábor: A közös közlekedéspolitika, In: Kende Tamás – Szűcs Tamás (szerkesztők), Bevezetés az Európai Unió politikáiba, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005