A Munka Törvénykönyvének magyarázata (CD-melléklettel) by ORAC Kiadó

KOZMA ANNA, LŐRINCZ GYÖRGY, PÁL LAJOS, PETHŐ RÓBERT

A UNKA ÖRVÉNYKÖNYVÉNEK MAGYARÁZATA

HARMADIK, HATÁLYOSÍTOTT KIADÁS

KOZMA ANNA, LŐRINCZ GYÖRGY, PÁL LAJOS, PETHŐ RÓBERT

A UNKA ÖRVÉNYKÖNYVÉNEK MAGYARÁZATA

HARMADIK, HATÁLYOSÍTOTT KIADÁS Szerkesztette:

KARDKOVÁCS KOLOS

Lap- és Könyvkiadó Kft.

A kézirat lezárásának napja: 2016. szeptember 1.

dr. Kozma Anna: 192. §, 194–207. §, 212–227. § dr. Lőrincz György: 1–62. §, 82–84. §, 166–191. §, 228–229. §, 285–297. § dr. Pál Lajos: 86–165. §, 193. §, 208–211. §, 230–284. § dr. Pethő Róbert: 63–81. §, 85. §, Szerkesztette: dr. Kardkovács Kolos

A CD-mellékleten található iratmintákat készítette: RADNAY ÉS VIRÁG ÜGYVÉDI IRODA

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978-963-258-308-2

Budapest, 2016 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva A szedés a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadóban készült

TARTALOM

Előszó a harmadik kiadáshoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Előszó a második kiadáshoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Előszó az első kiadáshoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

2012. ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet Bevezető rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 1. A törvény célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 2. A törvény hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 A törvény személyi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 A törvény tárgyi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 A törvény területi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 A törvény időbeli hatálya, átmeneti rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 A korábbi Mt. alapján kötött munkaszerződés értelmezésének problémái . . 29 3. Értelmezési alapelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 4. Általános magatartási követelmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Az általános elvárhatósági mérce . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 A felek együttműködési kötelezettsége, a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 A méltányos mérlegelés követelménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 A felek tájékoztatási kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 A joggal való visszaélés tilalma (a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 A munkáltató jogos gazdasági érdekének védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 5. A személyiségi jogok védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 A személyiségi jogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 A személyiségi jogok korlátozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 A személyiségi jogok védelme, a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazása . . . . 52 A sérelemdíj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 A munkavállaló személyes adatainak kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 A munkáltató ellenőrzési joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 A munkáltatóivisszaélés-bejelentési rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 6. Az egyenlő bánásmód követelménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 Az egyenlő bánásmód követelményéből eredő elvárások . . . . . . . . . . . . . . 61 Az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére alapított igény érvényesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 7. A munkaviszonyra vonatkozó szabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67

TARTALOM

II. fejezet A jognyilatkozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 8. A megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 A munkaviszonnyal összefüggésben tett jognyilatkozatokról általában . . . 68 A megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 A megállapodás tartalma, a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól való eltérés lehetősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 A ráutaló magatartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 9. Az egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 Az egyoldalú jognyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 A nyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 10. A kötelezettségvállalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 11. A munkáltatói szabályzat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 12. A tájékoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 13. A feltétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 III. fejezet A jognyilatkozatok megtételének módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 14. A képviselet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 A képviseletről általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 A munkáltatói jogkör gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 A munkavállaló képviselete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 15. Az alaki kötöttség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 A szóbeli jognyilatkozat, nyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 Az írásbeli jognyilatkozat, nyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 Az elektronikus dokumentum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 16. A jognyilatkozat közlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 17. A határidő és az időtartam számítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 A határidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 A határidőnek nem minősülő időtartam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 IV. fejezet Az érvénytelenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 18. A semmisség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 19. A megtámadhatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 20. Az érvénytelenség jogkövetkezménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 21. A polgári jogi szabályok alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . 100 A jognyilatkozat értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 Az előszerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 Az ajánlathoz való kötöttség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 A tartozáselismerés, az egyezség, az engedményezés, a tartozásátvállalás és a pénztartozás teljesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 A megállapodás megkötése általános szerződési feltételekkel . . . . . . . . . . 103 Az utaló magatartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104

TARTALOM

MÁSODIK RÉSZ A MUNKAVISZONY V. fejezet A munkaviszony alanyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 22. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 A munkáltató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 A munkavállaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 VI. fejezet A munkáltató személyében bekövetkező változás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 A munkáltató személyében bekövetkezett változás jogalapja . . . . . . . . . . . 110 A munkáltató személyében bekövetkező változás kizárása a felszámolási eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 A munkáltató személyében bekövetkező változást megelőző eljárás . . . . . 112 A munkáltató személyében bekövetkező változás jogkövetkezményei . . . . 112 A munkáltató személyében bekövetkezett változásra alapított munkavállalói felmondás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 23. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 VII. fejezet A munkaviszony létesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 24. A munkaszerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 A munkaszerződés alapvető funkciója: a munkaviszony létesítése . . . . . . . 115 A munkaszerződés fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 A munkaviszony elhatárolása a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoktól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 A munkaviszonyra vonatkozó szabálytól való eltérés lehetősége a munkaszerződésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 24/A. A munkaviszony létesítésének különös feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 25. A munkaszerződés tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 A munkaszerződés mellőzhetetlen és kötelező tartalma . . . . . . . . . . . . . . . 124 A munkahely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 A munkaviszony tartama . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 A munkaviszony kezdete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 A „próbamunka” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 A pályázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 A próbaidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 A munkaszerződés lehetséges tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128 26. A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 27. A munkaviszony kezdete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 28. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 A felek eltérő megállapodása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 A kollektív szerződés eltérő megállapodása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133

TARTALOM

VIII. fejezet A munkaszerződés teljesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 29. Alapvető kötelezettségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 A munkáltató alapvető kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 A munkavállaló alapvető kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 30. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 31. Az utasítás teljesítésének megtagadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 32. Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 33. Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért . . . . . . 143 A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának jogalapja . . . . . . . . . . . . . 143 A munkáltató által alkalmazható hátrányos jogkövetkezmény . . . . . . . . . . 144 A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására irányuló munkáltatói intézkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 34. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 A felek eltérő megállapodása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 A kollektív szerződés eltérő rendelkezésének lehetősége . . . . . . . . . . . . . . 147 IX. fejezet A munkaszerződés módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 35. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 A munkaszerződés módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 A munkaszerződés kötelező módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 A felek eltérő megállapodása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 X. fejezet A munkaviszony megszűnése és megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 36. A munkaviszony megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 A munkavállaló halála . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 A munkáltató halála . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 A munkáltató jogutód nélküli megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 A csődeljárás és a felszámolási eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 A Bérgarancia Alap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156 A végelszámolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156 Az egyéni vállalkozó és az egyéni cég . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 A határozott idő lejárta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158 A munkáltató személyében bekövetkező sajátos változás . . . . . . . . . . . . . . 158 Törvényben meghatározott más eset . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159 37. A munkaviszony megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159 A munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel . . . . . . . . . . . . . . . . 162 38. A felmondás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 A felmondásról általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 A jognyilatkozat közlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 A munkáltatói jogkör gyakorlója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 A felmondási tilalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 Felmondási tilalom az örökbefogadás esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169 Felmondási tilalom a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartama alatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 Felmondási tilalom az emberi reprodukciós eljárással összefüggésben . . 170

TARTALOM

A felmondási tilalom alkalmazhatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171 A felmondás indokolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 A Legfelsőbb Bíróság MK 95. számú állásfoglalása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 A munkavállaló magatartásával vagy képességével összefüggő felmondási okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 A munkáltató működésével kapcsolatos felmondási okok . . . . . . . . . . . . . . 177 Felmondási védelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178 A határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése . . . 180 A határozatlan idejű munkaviszony felmondása indokolási kötelezettség nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 39. A felmondási idő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182 40. A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . 185 41. Végkielégítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 42. Azonnali hatályú felmondás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 43. Eljárás a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén . . . . . . . . . . . . 198 44. A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye . . . . . . . 200 Általános megjegyzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 A munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkáltató részéről . . . . . . . 202 A munkavállalót megillető elmaradt jövedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 A munkavállaló által igényelhető egyéb károk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206 Végkielégítésre jogosultság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 A kártérítés helyett érvényesíthető igény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 A munkaviszony helyreállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 A munkaviszony megszűnésének időpontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208 A munkaviszony munkavállaló általi jogellenes megszüntetése . . . . . . . . . 209 45. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210 XI. fejezet A munka- és pihenőidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210 46. Fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210 Az általánostól eltérő munkáltatói tevékenységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214 Megszakítás nélküli tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215 Több műszakos tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216 Idényjellegű tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216 Eltérő munkaidő-beosztási lehetőségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217 Eltérő munkaidő-beosztási szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 47. A napi munkaidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220 48. A munkaidőkeret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 49. Eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén . . 224 50. A munkaidő-beosztás szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226 Munkarend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227 Kötött munkarend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227 Kötetlen munkarend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228 Rugalmas munkarend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229 A munkaidő-beosztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 Általános munkarend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231 A munkaidő-beosztás közlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231

TARTALOM

51. A munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztása . . . . . 235 Vasárnapi munkavégzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 Munkaszüneti napi munkavégzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237 A munkaszüneti napok körüli munkarend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238 52. A munkaközi szünet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 53. A napi pihenőidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 54. A heti pihenőnap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242 55. A heti pihenőidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244 56. A rendkívüli munkaidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 A rendkívüli munkaidő elrendelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246 A rendkívüli munkaidő esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 A rendkívüli munkavégzés korlátai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248 57. Ügyelet és készenlét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249 Ügyelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251 Készenlét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251 58. Az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések . . . 252 59. A szabadság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253 Pótszabadság az életkor alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256 Pótszabadság a gyermek nevelése érdekében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256 Pótszabadság az apának . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257 A fiatal munkavállaló pótszabadsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257 Föld alatti munkavégzés esetén járó pótszabadság . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257 Pótszabadság egészségkárosodás esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257 60. A szabadság kiadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258 Szabadság kiadása a próbaidő alatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259 Szabadság kiadása leállás alatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259 Az igazolatlan távollét és a szabadság kiadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260 Szabadság kiadása a felmondási idő alatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260 A szabadság esedékességének évén túli kiadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260 A szabadság megszakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261 Keresőképtelenség és szabadság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262 61. Betegszabadság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264 62. Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265 Szülési szabadság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265 Fizetés nélküli szabadság a gyermek gondozása céljából . . . . . . . . . . . . . 266 63. A munka- és pihenőidő nyilvántartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 64. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272 XII. fejezet A munka díjazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274 65. Az alapbér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274 A munkabér fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275 Az alapbér meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276 Az alapbér módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276 Bérformák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 277 A prémium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278 Jutalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279 Egyenlő bánásmód . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279

TARTALOM

Teljesítménybér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279 66. A bérpótlék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280 A vasárnapi pótlék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281 A munkaszüneti napra járó pótlék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281 A műszakpótlék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282 Az éjszakai pótlék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283 67. Díjazás munkavégzés hiányában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285 Állásidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286 Díjazás a munkavégzés alóli mentesülés esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 288 A munkaszüneti nappal kapcsolatos díjazási szabályok . . . . . . . . . . . . . . . 289 68. A távolléti díj számítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 290 A távolléti díj számítása a munkáltató személyében bekövetkezett változás esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292 69. A kötelező legkisebb munkabér, a garantált bérminimum . . . . . . . . . . . . . . 293 70. A munkabér védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 294 A munkabér elszámolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295 A munkabér kifizetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297 71. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 302 XIII. fejezet A munkáltató kártérítési felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 72. Felelősség az okozott kárért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 A munkáltató kártérítési felelősségének jellege, jogalapja és tipikus esetei 303 A munkáltató kártérítési felelőssége, a munkabaleset, az üzemi baleset . . 306 A munkaviszonnyal való összefüggés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307 A munkavállalót ért kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 Az okozati összefüggés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 Mentesülés a felelősség alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 310 Az ellenőrzési körön kívül eső, elháríthatatlan és előre nem látható ok . . 310 A munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása . . . . . . . . . . . 312 Az előreláthatóság hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313 A munkavállaló vétkes közrehatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314 A kártérítés méltányossági alapon történő csökkentése . . . . . . . . . . . . . . . 316 A munkáltató felelőssége a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban bekövetkezett károkért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316 73. A kártérítés mértéke és módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317 A kártérítés mértéke és jogcímei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 319 A munkaviszony körében elmaradt jövedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 319 A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321 A dologi kár és költség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 322 A hozzátartozó kára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 322 A sérelemdíj – nem vagyoni kártérítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 323 Az általános kártérítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 323 Kártérítési járadék és annak módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 324 A szakaszos elévülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 326 74. A polgári jogi szabályok alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 327 A munkáltató megtérítési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328 75. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328

TARTALOM

XIV. fejezet A munkavállaló kártérítési felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328 76. A felelősség általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328 A munkavállaló felelősségének jogalapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329 A munkáltató kártérítési igényének érvényesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 330 Felelősség a vétkes károkozásért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 331 A munkavállaló által megtérítendő károk köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332 A szándékos károkozásért való felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333 A gondatlan károkozásért való felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333 Mentesülés a felelősség alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 336 Az előreláthatóság hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 336 A munkáltató vétkes közrehatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337 77. A megőrzési felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338 78. Több munkavállaló együttes felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340 79. Felelősség a leltárhiányért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341 80. A munkavállalói biztosíték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 346 81. A kártérítés mérséklése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349 82. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349 XV. fejezet A munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . 350 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350 83. A határozott idejű munkaviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350 A munkaviszony határozott időtartama . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 351 A határozott idő megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352 A határozott idő tartama . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355 Hatósági engedélyhez kötött munkaviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 356 Munkavégzés a határozott idő lejárata után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357 Jogos érdek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 358 Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 362 Hatálybalépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 362 84. Munkavégzés behívás alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363 85. A munkakör megosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 364 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365 A szerződő felek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365 A feladatok teljesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365 Munkarend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 366 Munkabér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 366 Munkaviszony megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367 Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367 Hatálybalépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367 86. Több munkáltató által létesített munkaviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 368 A munkaszerződés tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 369 Munkabérfizetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 369 Munkaviszony megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 370 Felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 370 Kollektív szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371

TARTALOM

Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371 Hatálybalépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371 87. A távmunkavégzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 372 Munkaszerződés kötelező tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 372 Tájékoztatási kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373 Utasítási jog terjedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373 Eszközök biztosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 374 Ellenőrzési jog gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 374 Munkarend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 375 Felelősségi szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 375 Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 376 Hatálybalépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 376 88. A bedolgozói munkaviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 376 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 377 Önállóan végezhető munka – a munkáltató utasítási jogköre . . . . . . . . . . 377 Teljesítménybér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 377 Munkaszerződés kötelező elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378 Munkaeszközök biztosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378 Ellenőrzés szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378 Kötetlen munkarend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378 Költségek megtérítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379 Felróható mulasztás – díjazásra való jogosultság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379 Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379 Hatálybalépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 380 89. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 380 A munkaviszony alanyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 381 Korlátozás – már munkaviszonyban állók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 382 Munkaszerződés alakja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 382 A munkaviszony létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383 Speciális szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 384 Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 385 90. A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony . . . . . . . . . . . 385 Ki a köztulajdonban álló munkáltató? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 387 Munkabérkorlát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388 Munkaviszony megszüntetése esetére kikötött járandóságok . . . . . . . . . . . 389 Rövidebb teljes munkaidő tilalma, munkaidőnek nem minősülő időtartam . . 389 Vezető állású munkavállalók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 390 Teljesítménybér, egyéb juttatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 391 Versenytilalmi megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 391 Tulajdonosi jogok átruházása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 392 Munkaügyi kapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393 Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393 Hatálybalépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 394 91. A vezető állású munkavállaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 395 A vezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 395 A vezető helyettese . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 397

TARTALOM

Vezető állás – munkaszerződés alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 398 Vezető állású munkavállaló – vezető tisztségviselő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 399 Kárfelelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 407 Vezető állású munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése . . . . . . . . . 409 A társasági jogi szabályok alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 410 92. A cselekvőképtelen munkavállaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 416 A szerződéskötési jogosultság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 416 Munkaköri alkalmasság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 418 A munkakör megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419 Folyamatos ellenőrzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 420 Fiatal munkavállalókra irányadó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 421 Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 421 93. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 421 XVI. fejezet A munkaerő-kölcsönzés különös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 421 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 421 A munkaerő-kölcsönzés szabályozásának alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . 422 Az Európai Unió munkaerő-kölcsönzést érintő szabályozása . . . . . . . . . . 424 94. Fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 428 Fogalmak – általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 429 A fogalmi elemek együttes fennállása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 429 Ki lehet kölcsönbeadó? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 430 A kölcsönbeadó törlésének következménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431 A kölcsönzés ideiglenessége – 5 év . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431 Tilos kölcsönzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 434 Tájékoztatási kötelezettség – az üzemi tanács és a munkavállalók felé . . . 435 95. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436 A kölcsönzési szerződés mint polgári jogi megállapodás . . . . . . . . . . . . . . 437 A kölcsönzési szerződés alakja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 438 A kölcsönzési szerződés tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 439 Munkáltatói jogok gyakorlásának megosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 448 Tájékoztatási kötelezettség – a kölcsönbeadó felé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 449 96. A kölcsönzésre irányuló munkaviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 449 A munkaszerződés tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 450 Tájékoztatási kötelezettség – a munkavállaló felé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 450 Munkáltatói jogok gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 451 97. Az egyenlő bánásmód követelménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 452 Kivétel az egyenlő bánásmód követelménye alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 454 98. A munkaviszony megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 455 99. A kártérítési felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 459 100. Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 460 Eltérő megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 460 Nem alkalmazandó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 461

TARTALOM

XVII. fejezet Az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony különös szabályai . . . . . . . . . 461 A szabályozás alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 461 A szövetkezeti törvény szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 466 Az iskolaszövetkezeti tagsági jogviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 466 A tagsági megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 466 Külső szolgáltatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 467 A külső szolgáltatásra kötött tagsági és külön megállapodás . . . . . . . . . . . 467 A tagot megillető minimális díj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 467 A tag munkaideje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 468 A fiatal munkavállalóra irányadó szabályok alkalmazása . . . . . . . . . . . . . 469 A kárfelelősség szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 469 Az iskolaszövetkezet és a külső szolgáltató közötti jogviszony . . . . . . . . . . 470 Átmeneti rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 470 XVIII. fejezet A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 471 102. A versenytilalmi megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 471 103. A tanulmányi szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 475 HARMADIK RÉSZ A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK XIX. fejezet Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 482 XX. fejezet Az üzemi tanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 486 104. Általános szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 486 105. Az üzemi tanács választása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 489 106. A központi és a vállalatcsoport szintű üzemi tanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . 494 107. Az üzemi tanács megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 495 108. Az üzemi tanács tagja megbízatásának megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . 495 109. A gazdasági egységek összevonása, szétválasztása, valamint a munkáltató személyében bekövetkező változás . . . . . . . . . . . . . 496 110. Az üzemi tanács működése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 497 111. Az üzemi tanács feladata és jogköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 499 112. Az üzemi megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 501 Az üzemi megállapodás tárgyi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 502 Az üzemi megállapodás időbeli hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 502 113. Az üzemi megbízott . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 503 XXI. fejezet A szakszervezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 503 XXII. fejezet A kollektív szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 517 114. A kollektív szerződés megkötése és tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 517

TARTALOM

115. A kollektív szerződés hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 521 116. A kollektív szerződés megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 522 117. A munkáltató személyében bekövetkező változás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 523 118. Eltérő megállapodás és felhatalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 523 NEGYEDIK RÉSZ A MUNKAÜGYI VITA XXIII. fejezet A munkajogi igény érvényesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 524 A munkajogi igény fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 525 A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szembeni igény érvényesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 530 A munkajogi igény elévülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 531 A munkavállaló igényének érvényesítése, a keresetindítási határidő . . . . . 533 A munkáltató igényének érvényesítése, a fizetési felszólítás . . . . . . . . . . . . 537 A szakszervezet és az üzemi tanács igényének érvényesítése . . . . . . . . . . . 539 A kollektív szerződésen alapuló igény érvényesítésének eltérő szabályai . . . 540 A közigazgatási és munkaügyi bíróság eljárásának sajátos szabályai . . . . 541 XXIV. fejezet A kollektív munkaügyi vita . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 543 A kollektív munkaügyi vita fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 544 Az egyeztetőbizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 546 A döntőbíró . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 546 ÖTÖDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A külföldi munkáltató Magyarország területén foglalkoztatott munkavállalójára vonatkozó sajátos szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 549

ELŐSZÓ A HARMADIK KIADÁSHOZ

Négy év elteltével kellő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) gyakorlati alkalmazhatóságáról objektív ítéletet lehessen mondani. Mára túlnyomó többségben vannak azok, akik egyértelműen elismerik, hogy a jogalkotás minősége kiállta az idő próbáját, az elfogadott kódex a magyar jogrendszer meghatározó pillérévé vált. Így jelenleg egy európai összehasonlításban is korszerű, jól alkalmazható, a bírósági jogértelmezést és gyakorlatot tükröző, ugyanakkor a hazai munkaerőpiaci viszonyokat és foglalkoztatási sajátosságokat is tükröző munkajogi kódex irányadó a munkaviszonyokra. Az eltelt időszak elegendő idő ahhoz is, hogy kellő jogalkalmazói tapasztalat álljon rendelkezésre a gyakorlati alkalmazhatóság értékelésére és szakmai párbeszéd folyjon a jogalkotás előkészítéséért a kormányzati munkamegosztás szerint felelős minisztérium, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), illetőleg a munka világát képviselő munkáltatók és szakszervezetek szakértői között. E párbeszéd eredménye, hogy mind a kormányzat, mind pedig az Országgyűlés nyitottságot mutatott az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeket kiteljesítő, illetőleg a jogalkalmazást segítő és többségében a munkavállalók számára előnyös módosításoknak a törvényen történő átvezetésére. Külön értékelendő, hogy az elmúlt évtizedek eseti jellegű és számos esetben az Mt. belső logikáját, a jogintézmények koherenciáját figyelmen kívül hagyó módosításaival ellentétben, a hatályos Mt. valamennyi módosítása során a törvény integritását sikerült megőrizni, sőt a jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai alapján eszközölt „finomhangolásokkal” a kódex csak még jobbá, teljesebbé és egyértelműbbé vált. Ennek persze garanciá ja az is, hogy valamennyi módosítás előkészítésében kiemelkedő szaktudású és több évtizedes munkajogi tapasztalatú szakemberek vettek és vesznek részt. A Szerzők a korábbi két kiadás során ígéretet tettek arra, hogy a közzétett magyarázatokat a bírósági joggyakorlat alapján és a jogszabályi változásoknak megfelelően időszakonként felülvizsgálják annak érdekében, hogy Tisztelt Olvasó számára mindig egy aktuális, naprakész kézikönyv álljon a rendelkezésére. A Kiadó e kiadás közreadásával ezt az ígéretet igyekszik teljesíteni, számba véve és átvezetve a legutóbbi kiadás óta eltelt időszak jogalkotási és jogalkalmazási változásait. A kézikönyv jelen kiadása ezért többek között tartalmazza – az Alkotmánybíróság határozatával összhangban, munkáltatói felmondás esetén a felmondási tilalomról való tudomásszerzést követő munkáltatói tájékoztatás és eljárásrend, – az ún. „egyenértékű kompenzáló pihenőidő” szabályozásával összefüggő rendelkezések, továbbá – a vezető állású munkavállaló munkaszerződése eltérő szabályainak és – a szülői szabadság pontosított szabályozásának magyarázatát. Ugyanígy a kézikönyv ismerteti a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló európai irányelv érvényesítésével kapcsolatos jogharmonizációs szabályokat, az iskolaszövetkezeti tagok munkavégzésére vonatkozó szabályok-

ELŐSZÓ

nak a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló európai uniós irányelvvel való még teljesebb összhangjának megteremtésére irányuló jogszabályi változásokat, valamint a módosult rendelkezések hatálybalépésével összefüggő átmeneti szabályokat. Mindemellett a kézikönyv a korábbi kiadásokhoz hasonlóan változatlanul a hatályos Mt. átfogó és komplex ismertetésére törekszik. Reméljük, hogy a kézikönyv továbbra is hasznos kiadványnak bizonyul a mindennapi élet gyakorlati munkajogi kérdéseinek megválaszolásában, de azoknak is kiváló segítséget nyújt, akik szeretnének tudományos igényességgel, komplex megközelítésben, de közérthető módon eligazodni az egyes munkajogi jogintézmények világában.

Dr. Kardkovács Kolos szerkesztő

ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ

Immáron több mint két éve, hogy az Országgyűlés elfogadta a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.), amely 2012. január 6-án került kihirdetésre és jellemzően 2012. július 1-jén lépett hatályba. Két esztendő egy „új jövevény” életében talán a legizgalmasabb időszak, mert ekkor „teszi meg az első lépéseket”, ekkor derül ki, hogy milyenek a „tulajdonságai”, a „szülők” pedig aggodalommal vegyes büszkeséggel figyelik, hogy a „gyermek” hogyan fejlődik, illetőleg miként teljesít. Az eltelt időszak talán elegendő idő ahhoz is, hogy kellő jogalkalmazói tapasztalat álljon rendelkezésre a gyakorlati alkalmazhatóság értékelésére. A kodifikációs munkabizottság kiemelkedő szaktudású és több évtizedes munkajogi tapasztalatú szakembereivel közösen korábban sem titkoltuk, hogy a törvény „igazi próbája” a gyakorlati alkalmazás, így a tapasztalatok alapján szükség lehet egyes jogintézmények és rendelkezések pontosítására, illetőleg „finomhangolásra”. Megállapítható, hogy ilyen módosításra széles körű szakmai konszenzus alapján sor is került az elmúlt két év folyamán. Így elmondhatjuk, hogy jelenleg egy európai összehasonlításban is korszerű, a korábbinál nagyságrendekkel jobban alkalmazható, a korábbi törvény kapcsán kialakult bírósági jogértelmezés és gyakorlat mellett a hazai munkaerőpiaci viszonyokat és foglalkoztatási sajátosságokat is tükröző munkajogi kódex irányadó a munkaviszonyokra. Ettől függetlenül már a kézikönyv első kiadásakor nyilvánvaló volt, hogy a közzétett magyarázatokat a joggyakorlatnak és a jogszabályi változásoknak megfelelően időszakonként felül kell vizsgálni. E kiadás közreadásával ennek az elvárásnak szeretnénk eleget tenni, amelynek különös aktualitását az új Polgári Törvénykönyv elfogadása és 2014. március 15-i hatálybalépése adja. Mindezekre tekintettel a kézikönyv szerzői kiemelt hangsúlyt helyeztek az Mt. elfogadása óta módosult, illetőleg az egyes jogintézményekhez kapcsolódó átmeneti és hatályba léptető rendelkezések bemutatására. A kézikönyv az első kiadáshoz hasonlóan az Mt. átfogó és komplex ismertetésére törekszik, ugyanakkor kitér a törvény hatálybalépése óta eltelt időszakban összegyűlt jogalkalmazási kérdések és tapasztalatok elemzésére. Ennek megfelelően a kézikönyv második kiadása – többek között – tartalmazza a távolléti díj számításával kapcsolatos szabályokkal összefüggésben a törvény hatálybalépését követően a jogalkalmazók részéről felmerült értelmezési kérdéseket, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel lefolytatott szakmai konzultációk alapján a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályok módosításával erre adott jogalkotói válaszokat, azaz a távolléti díj kiszámításának egyszerűbb és kevesebb adminisztrációval történő kiszámításának szabályait. A kézikönyv emellett bemutatja az alapvetően szövegpontosító, illetve a jogalkalmazást segítő céllal történt módosításokat, így különösen a szabadság és a betegszabadság kiadására, elszámolására, valamint az apát megillető pótszabadságra vonatkozó módosult szabályokat, ismerteti a munkavállalót vasárnapi munkavégzés esetén megillető bérpótlékra jogosító feltételek magyarázatát, a munkaszüneti nappal kapcsolatos díjazási szabályokat, a munkavállaló jogellenes megszüntetésével kapcsolatos anyagi igények érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az olyan normaszöveg-pontosításokat és részben kiegészítéseket, amelyek az Európai Bíróság munkajogi tárgyú ítéleteiben megfogalmazott elvek alapján kerültek megfogalmazásra. Ez utóbbi körben a kézikönyv

ELŐSZÓ

részletezi például a munkáltató személyében a felszámolási eljárás során bekövetkező változás esetén a munkavállalók közvetlen tájékoztatási jogának szélesítését célzó rendelkezéseket, az ún. munkaidő irányelvben meghatározott, az átlagos heti munkaidőt meghaladó beosztás szerinti munkaidőre vonatkozó sajátos szabályokat, illetőleg a kötetlen munkarend alkalmazhatóságának feltételeit. A kézikönyv – amint arra a fentiekben is utaltunk – kiemelten foglalkozik a Munka törvénykönyve és az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) közötti összhang megteremtését szolgáló rendelkezések, illetőleg a munkaviszony körében is alkalmazandó polgári jogi szabályok magyarázatával. Tekintettel arra, hogy az új Ptk. jelentős változást vezet be a cselekvőképességi szabályok körében, átalakítja az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozatokra vonatkozó szabályokat, a személyiségi jogok megsértése körében új jogintézményként nevesíti a sérelemdíjat, továbbá módosítja a hozzátartozó fogalmát és a személyhez fűződő jogok helyett is a személyiségi jogok elnevezést használja, az Mt. rendelkezései is a polgári jogi szabályoknak megfelelően módosultak. Ezért az egyes jogintézmények kapcsán ezeknek az összefüggéseknek a bemutatására a szerzők jelentős figyelmet fordítottak. Mindezek alapján reméljük, hogy a kézikönyv az első kiadáshoz hasonlóan változatlanul hasznos kiadványnak bizonyul a mindennapi élet munkajogi kérdéseinek megválaszolásában. Emellett úgy vélem, hogy azoknak is kiváló segítséget nyújt, akik szeretnének komplex megközelítésű, az egyes jogintézményeket tudományos igényességgel, de közérthetően bemutató szakkönyvet kézbe venni. Bízunk benne, hogy e kézikönyv használata során a Tisztelt Olvasók hasznos és jól alkalmazható ismeretekkel gazdagodhatnak, amelyre feltétlen garancia a szerzők személye, akik több évtizedes tevékenységükkel a munkajogász szakma méltán elismert és megbecsült szakemberei.

Dr. Kardkovács Kolos szerkesztő

ELŐSZÓ AZ ELSŐ KIADÁSHOZ

Ahhoz, hogy a foglalkoztatottak népességen belüli aránya Magyarországon számottevően növekedjen, a magyar munkaerőpiac a legrugalmasabbak közé tartozzon Európában, a vállalkozások pedig minél nagyobb számban foglalkoztassanak munkavállalókat és teremtsenek új munkahelyeket, feltétlenül szükséges korszerű munkajogi szabályozás kialakítása. Ennek egyik eleme az új Munka törvénykönyve, amelynek szükségességét a szakmai visszajelzések is egyértelműen megerősítették. Magyarország Alaptörvénye is kiemelt figyelmet fordít a munka szerepére a társadalmi és gazdasági berendezkedés alapvető szabályainak meghatározása során. Az Alaptörvény rögzíti, hogy „Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik”. Az ehhez fűzött indokolás szerint „a gazdaság két alapértéken: az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik, amelyek egymást erősítve és feltételezve járulnak hozzá a nemzet felemelkedéséhez”. Mindez azért lényeges, mert az új Munka törvénykönyve célja, hogy a tisztességes foglalkoztatás szabályait úgy állapítsa meg, hogy mindkét alapjog érvényesülését elősegítse. A munka és a foglalkozás szabad megválasztása csak abban az esetben érvényesülhet, ha ennek feltételei ténylegesen rendelkezésre állnak. Az e tekintetben szükséges állami beavatkozást fejezi ki az Alaptörvény egy további rendelkezése, miszerint „Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson”. Az új Munka törvénykönyve emellett figyelemmel van az Európai Unió legújabb közösségi vívmányaira, különösen a Lisszaboni Stratégiára épülő Zöld Könyvben meghatározott szempontokra. A Zöld Könyv a munkajog XXI. századi modernizálásával kapcsolatos kívánalmak megfogalmazása kapcsán kifejti, hogy olyan jogalkotási lépésekre van szükség, amelyek egyszerre teremtik meg a rugalmas foglalkoztatás és a munkavégzők szociális biztonságának feltételeit. A törvény sok tekintetben épít a tagállamokban kibontakozott tudományos vitákra és az ezek eredményeként megjelent jogalkotási megoldásokra is, illetve figyelemmel van a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet keretében létrejött olyan egyezményekre, amelyekhez Magyarország csatlakozott. Az új Munka törvénykönyve magában foglalja a szociális konzultáció eredményeit, tartalmazza a „védett kor” intézményét, támogatja a munka és a családi élet összehangolását, a gyermekvállalás ösztönzését és a családok védelmét. Az új törvény is kódexszerűen tartalmazza a munkaviszonnyal kapcsolatos valamen�nyi anyagi jogi szabályt, így változatlanul magában foglalja az egyéni és kollektív munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket, az atipikus foglalkoztatási formákat, ideértve a bedolgozói jogviszonyt, az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályait, az iskolaszövetkezeti és a munkaerő-kölcsönzési szabályokat is. Az új szabályozás támogatja a rugalmas foglalkoztatást, ugyanakkor biztosítja a munkavégzők szociális biztonságát és figyelemmel van a kis- és középvállalkozások versenyképességi igényeire is. E körben tágabb teret enged a felek megállapodásainak és csak annyiban avatkozik be e megállapodásokba, amennyiben a munkavállalók garanciális érdekeinek biztosítása, illetve a nyomós közérdek védelme érdekében szükséges. Az új törvény a munkaviszonyra vonatkozó szabályok rendszerében alapvetően új jogpolitikai célkitűzést követ, ennek folyományaként jelentősen bővíti a szerződéses alapú szabályozás szerepét, az egyéni és a kollektív autonómia lehetőségeit, azaz a munkaviszonyban álló felek és a kollektív munkajogi jogalanyok megállapodásainak szabályozó szerepét.

ELŐSZÓ

Ugyanakkor a szabályozás továbbra is fenntartja azt az Európában uralkodónak mondható és a hazai munkajogban is érvényesülő szemléletet, hogy a munkaszerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabályoktól – általános jelleggel és jellemzően – csak a munkavállaló javára térhet el. A munkaszerződéstől eltérően a törvény a kollektív szerződés tekintetében főszabályként biztosítja a szabályozástól való eltérés lehetőségét. Ez a szabályozási szemlélet jelentősen bővíti a munkáltatók (munkáltatói érdekképviseletek) és a szakszervezetek munkaerő-piaci szerepét és befolyását, egyúttal növeli e körben a felelősségüket is, illetve csökkenti az állami szabályozás regulatív funkcióit. Az új törvény emellett fenntartja azt a megoldást, hogy a polgári jogi szabályok a Munka törvénykönyve mögöttes jogát képezik. Ezzel összefüggésben kiemelendő, hogy a munkajogi kártérítési felelősség szabályozása erőteljesebb polgári jogias szemléletet tükröz. Koncepcionális változás a kárfelelősségi rendszerben, hogy a munkáltató objektív felelősségének fenntartása mellett a törvény az esetek egy részében kizárja az ún. ellenőrzési körön kívüli okból keletkezett munkavállalói károk megtérítését. Emellett a törvény – eltérően az eddigi munkajogi jogalkalmazási gyakorlattól – szerepet szán a kártérítés bíróság általi, méltányossági alapú korlátozásának is, amely a polgári jog ismert és számos európai országban alkalmazott intézménye. Az új Munka törvénykönyve nem érinti a szakszervezetek munkahelyi szerveződésének jogát és az Alaptörvénynek megfelelően a kollektív szerződések megkötését is a szakszervezetek számára tartja fenn. A szakszervezeteket megillető munkaidő-kedvezmény és a védett szakszervezeti tisztségviselők száma tekintetében ugyanakkor korszerűsíti és a megváltozott gazdasági környezethez igazítja a szabályozást más európai uniós tagországok megoldásait is alapul véve. Emellett a törvény megszünteti a munkaidő-kedvezmény pénzbeli megváltásának lehetőségét és a szakszervezeti vétó intézményét. Összefoglalóan elmondható, hogy a magyar munkavállalók érdekét leginkább az szolgálja, ha korszerű és rugalmas szabályozás megteremtésével a vállalkozások minél nagyobb számban teremtenek új munkahelyeket és foglalkoztatnak munkavállalókat. Ehhez az is kell, hogy a munkajogi szabályozás korszerű európai megoldásokat alakítson ki és vegye figyelembe a jogalkalmazási tapasztalatokat. Úgy vélem, az új Munka törvénykönyve ezeknek az elvárásoknak maradéktalanul megfelel és biztosítja, hogy a magyar munkaerőpiac a legrugalmasabbak közé tartozzon Európában. Mindezek ismeretében e kézikönyv közreadásával mindazoknak kívánunk segítséget nyújtani, akik a munkájukkal kapcsolatos mindennapi jogalkalmazás érdekében szeretnék megismerni, illetve elméleti és gyakorlati tudással megalapozottan alkalmazni az új Munka törvénykönyve rendelkezéseit. De azoknak is ajánlom e kiadványt, akik tanulmányaikhoz szeretnének az egyes jogintézményeket közérthetően, de tudományos igényességgel és összefüggéseikben bemutató szakkönyvet kézbe venni. Ehhez feltétlen garancia a szerzők személye, akik immáron több évtizedes tevékenységükkel a munkajogász szakma méltán elismert és megbecsült szakemberei. Úgy vélem, ennek megalapozottságát e kézikönyv közreadása is alá fogja támasztani és csak öregbíteni fogja szakmai hírnevüket. a szerkesztő

2012. ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet Bevezető rendelkezések 1. A törvény célja 1. § E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire. Az 1. § azt az általános jogalkotói célt határozza meg, amely alapjaiban, minőségében és tartalmában határozza meg a munkajogi szabályozást. Kétségtelen, hogy e rendelkezésnek normatív tartalma nincsen, de az ebben rögzített elvek nem csupán a szabályozás tartalmát, hanem adott esetben a bírói jogalkalmazás főbb irányait is megszabják. A jogalkotói célok közül – a tisztességes foglalkoztatás, mint legáltalánosabb cél megjelölése mellett – két elemet hangsúlyoz e rendelkezés. Elsőként a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elvét rögzíti, illetve külön, de nyilvánvalóan e két szempont kellő harmonizálására utalva említi a munkáltató és a munkavállaló gazdasági és szociális érdekeit is. A vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elvét az Alaptörvény M) cikkének (1) bekezdése rögzíti, kimondva, hogy „Magyarország gazdasága az értéktermelő munkán és a vállalkozás szabadságán alapul”. A munkához való jog elve ugyancsak az Alaptörvényből – XII. cikk (1) bekezdése – vezethető le, ugyanis az említett rendelkezés rögzíti: „Mindenkinek joga van a munka és foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz”. A vállalkozás szabadsága, illetve a munka és a foglalkozás szabad megválasztása tehát alapjognak minősül. Ebből mindenekelőtt az következik, hogy ezen alapjogokat az állam nem sértheti. (Természetesen nem minősül a vállalkozás, illetve a foglalkozás szabad megválasztásával kapcsolatos alapjog sérelmének, ha jogszabály ezek gyakorlását meghatározott feltételekhez köti.) Ugyanakkor az Alaptörvény XII. cikkének (2) bekezdése hangsúlyozza, hogy „Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson”. Az alapjog sérthetetlenségén túl tehát kifejezetten megjelenik az állami kötelezettségvállalás elve, amely a tárgyalt jogok érvényesítését, megvalósítását szolgálja. A törvény másik jól körülhatárolt célja a munkáltató és a munkavállaló gazdasági és szociális érdekeit szem előtt tartó szabályozás kialakítása. Az 1. § ezen megközelítése újszerűnek tekinthető. Az irányadó felfogás ugyanis általában a munkáltató gazdasági, illetve a munkavállaló szociális jogát emeli ki, azzal, hogy a munkaviszonyra vonatkozó szabályozás egyik alapvető célja és rendeltetése e két – egymással tipikusan szemben álló – érdek harmonizálása. E két érdekkört bővíti a rendelkezés különösen azzal, hogy a mun-

ELSŐ RÉSZ

kavállaló gazdasági érdekének védelmét is célul tűzi ki. Elismeri ugyanakkor, hogy a munkáltatónak is lehet szociális érdeke, amely különösen a kisvállalkozásokra jellemző. A tágabban meghatározott munkáltatói és munkavállalói érdekkör (is) szükségképpen konkurál egymással, ugyanakkor a modern munkajogi szabályozás előtt álló legnagyobb kihívásnak is tekinthető az említett, versengő érdekek közötti kívánatos egyensúly megteremtése. Más megközelítésben, a munkajogi szabályozás hagyományos védelmi funkciójának követelményét fogalmazza meg a jogalkotó az említett általános cél meghatározásával, olyan formában, hogy az a vállalkozás szabadságát csak a kellő és szükséges mértékben korlátozza. E törekvés súlyát jól mutatja, hogy a Lisszaboni Stratégiára épülő ún. Zöld Könyv e két követelmény érvényesítésének leglényegesebb kívánalmait fogalmazza meg. A joggyakorlat számára eligazítást ad a tisztességes foglalkoztatás követelményének jogalkotási célként való megjelölése is. Ez a meghatározás általánosabb, mint a tisztességes eljárás később tárgyalandó alapelvének szabálya, zsinórmértékként szabja meg a foglalkoztatással kapcsolatban – elsősorban a munkáltatót terhelő – alapvető követelményt.

2. A törvény hatálya 2. § (1) E törvény hatálya a) a munkáltatóra, b) a munkavállalóra, c) a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetre, d) az üzemi tanácsra, valamint e) a szakszervezetre terjed ki. (2) E törvény a) XVI. fejezetét a kölcsönvevőre, b) alkalmazni kell. 3. § (1) E törvény rendelkezéseit a nemzetközi magánjog szabályaira tekintettel kell alkalmazni. (2) E törvényt – eltérő rendelkezés hiányában – akkor kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkát rendszerint Magyarországon végzi. (3) E törvény XIX. és XX. fejezetét alkalmazni kell, ha a munkáltató székhelye vagy önálló telephelye Magyarország területén van. 4. § A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására e törvénynek a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A törvény személyi hatálya 1. A törvény személyi hatályáról a 2. § rendelkezik. A 2. § (1) bekezdése az általános személyi hatály alá tartozó természetes, illetve jogi személyek körét határozza meg. a) A munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. (Részletesebben lásd a 33. §-hoz fűzött magyarázatot.)

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

b) A munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. (Részletesebben lásd a 34. §-hoz fűzött magyarázatot.) c) A munkáltatói érdekképviseleti szervezet fogalmát a törvény nem határozza meg. A 231. § (1) bekezdése ugyanakkor kimondja, hogy a munkáltatók joga, hogy – a törvényben meghatározott feltételek szerint – gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, vagy az általuk választott szervezetbe – kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően – belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak. A munkáltatói érdekképviseleti szervezet létrehozására, működésére és megszűnésére alapjaiban az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetve a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései az irányadók. Ugyanakkor a munkajogi szabályozás, ezen belül pedig különösen a munkaügyi kapcsolatok szempontjából a munkáltatói érdekképviseleti szervekre nézve is különös előírásokat tartalmaz az ágazati párbeszéd bizottságról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény. d) A 235. § (2) bekezdése szerint a munkavállalókat a XX. fejezetben meghatározott jogok tekintetében az üzemi megbízott, az üzemi tanács, a központi üzemi tanács, valamint a vállalatcsoport szintű üzemi tanács képviseli. Az üzemi tanács alatt tehát az előbb említett, az üzemi tanácsi jogkörben eljáró személyt (testületet) is érteni kell. (Az üzemi tanácsra nézve részletesebben lásd a XX. fejezet rendelkezései hez fűzött magyarázatot.) e) A 270. § (2) bekezdése alapján a törvény alkalmazásában szakszervezet a munkavállalók minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése. A szakszervezet nevében és képviseletében az alapszabályában meghatározott tisztségviselő jogosult eljárni. E képviselő nem feltétlenül áll a munkáltatóval munkaviszonyban, mint erre a 275. § kifejezetten utal. A szakszervezetre a törvény hatálya attól függetlenül kiterjed, hogy az a munkáltatónál működik-e vagy sem. A 273. § (1) bekezdés e körben kifejezetten utal a közvetlen felső szakszervezetre. (A szakszervezetekre nézve részletesebben lásd a XXI. fejezethez fűzött magyarázatot.) 2. A törvény személyi hatálya – meghatározott és egyedi rendelkezések tekintetében – az előzőekben nem említett személyre (személyekre) is kiterjed. A 2. § (2) bekezdése kifejezetten említi e személyek között a kölcsönvevőt (XVI. fejezet). Ugyanakkor a törvény különös személyi hatálya egyéb, a 2. § (2) bekezdésében nem említett személyekre is kiterjed. Ezek a következők: a) A 4. § értelmében a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására e törvénynek a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Voltaképpen tehát a tárgyalt rendelkezés nem csupán a törvény személyi, hanem tárgyi hatályát is kiterjeszti, ugyanis kifejezetten és értelemszerűen arra az esetre ad eligazítást, amelyben a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy foglalkoztatására nem munkaviszony, hanem más, tipikusan polgári jogi jogviszony (megbízás, vállalkozás stb.) keretében kerül sor. A fiatal munkavállalók tekintetében sajátos rendelkezéseket különösen a 114. § tartalmaz. (Részletesebben lásd az ehhez fűzött magyarázatot.) b) A 20. § a munkáltató, a 21. § pedig a munkavállaló képviselőjére vonatkozó szabályokat (is) tartalmaz. E rendelkezések hatálya értelemszerűen kiterjed a munkálta-

ELSŐ RÉSZ

e) f)

g) h) i) j)

tó, illetve a munkavállaló képviseletében eljáró személyre is. (Részletesebben lásd a 20–21. §-okhoz fűzött magyarázatot.) A törvény 36–41. §-a (VI. fejezet) tartalmazza a munkáltató személyében bekövetkező változással összefüggő rendelkezéseket. E szabályok hatálya ennek megfelelően kiterjed az átadó, illetve átvevő munkáltatóra is. (Részletesebben lásd a 36– 41. §-okhoz fűzött magyarázatot.) A 49. § a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakot érintően határoz meg a felekre irányadó magatartási szabályokat. E rendelkezések hatálya tehát a leendő munkáltatóra és a leendő munkavállalóra is kiterjed. (Részletesebben lásd a 49. §-hoz fűzött magyarázatot.) Az 53. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg más munkáltatónál is foglalkoztatni. E rendelkezés hatálya tehát kiterjed az ún. kirendelt munkáltatóra. (Részletesebben lásd az 53. §-hoz fűzött magyarázatot.) A munkáltató a 171. § (1) bekezdése alapján köteles a hozzátartozó kárának megtérítésére is, ezért a törvény hatálya 294. § b) pontjában meghatározott hozzátartozóra e körben, továbbá a 294. § g) pontban írt kötelezettség teljesítését illetően ugyancsak kiterjed. A 176. § (1) bekezdése értelmében a biztosító jogosult a munkavállalótól vagy hozzátartozójától meghatározott igazolást kérni. A távmunkát végző és a bedolgozói munkaviszonyban álló munkavállaló ellenőrzésére vonatkozó szabályok – 197. § (4) bekezdés és 199. § (3) bekezdés – hatálya kiterjed a munkavégzés helyét képező ingatlant használó más személyre is. A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyt érintően a tulajdonosi jogokat gyakorló meghatározott jogosítványokkal rendelkezik a 207. § alapján. E jogokat jogosult más személyre (szervre, testületre) átruházni [207. § (4) bekezdés]. A 291–293. §-ok rendelkeznek a kollektív munkaügyi vitáról. E szabályok értelmében lehetőség van egyeztető bizottság alakítására, illetve döntőbíró kiválasztására, így az említett rendelkezések hatálya az egyeztető bizottság tagjára (elnökére), illetve a döntőbíróra is kiterjed. (Részletesebben lásd a 291–293. §-okhoz fűzött magyarázatot.) A 294. § e) pontja értelmében – az üzemi tanács tagja és az üzemi megbízott mellett – munkavállalói képviselőnek minősül a gazdasági társaság felügyelőbizottságának munkavállalói képviselője is, így ez utóbbi személyre vonatkozó rendelkezések hatálya rá is kiterjed.

A törvény tárgyi hatálya 1. A törvény tárgyi hatálya – bár erre nézve kifejezett rendelkezést nem tartalmaz – alapvetően a munkaviszonyra terjed ki. A 42. § (2) bekezdése meghatározza a munkaszerződés és ezen keresztül a munkaviszony leglényegesebb fogalmi elemeit. A törvény a korábbi szabályozástól eltérően mellőzi a közszolgálati jogviszonyok elkülönült szabályozására való utalást. Ezt kiemeli a törvényjavaslat miniszteri indokolása is, miszerint a törvény nem tartalmazza a közigazgatási szerveknél foglalkoztatottak munkaviszonyára vonatkozó rendelkezéseit sem, mivel ennek szabályai a közszolgálati munkajogban kapnak helyet. A törvény tárgyi hatálya tehát alapjaiban befolyásolja és meghatározza azon természetes és jogi személyek körét, akik vagy amelyek munkáltatóként munkaviszonyt létesíthetnek. (Részletesebben a 33. §-hoz fűzött magyarázatot.)

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2. Az egyéni munkaviszonyon kívül a törvény hatálya kiterjed a munkáltató (munkáltatói érdekképviseleti szervezet) és a szakszervezet közötti, továbbá a munkáltató és az üzemi tanács közötti jogviszonyokra is. 3. A munkaviszonyban álló felek között a munkaszerződés mellett, adott esetben attól függetlenül további jogviszonyok is létrejöhetnek. Ezek közül a törvény az ún. versenytilalmi megállapodást (228. §) és a tanulmányi szerződést (229. §) nevesíti. Ezen túlmenően természetesen a munkaviszony alanyai számos egyéb kérdést is rendezhetnek megállapodással. Ilyen lehet a munkáltató által rendelkezésre bocsátott egyes eszközök (pl. személygépkocsi, mobiltelefon) használatára, egyes bérpótlékok átalány formájában történő folyósítására irányuló megállapodás stb. 4. A 4. § hatálya – az ott meghatározott körben – kiterjed a munkaviszonyon kívüli, ún. munkavégzésre irányuló jogviszonyokra. Ez utóbbi jogviszonyok körét a 294. § f) pontja határozza meg.

A törvény területi hatálya A 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy a törvény rendelkezéseit a nemzetközi magánjog szabályaira tekintettel kell alkalmazni. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendeletnek a munkaszerződést érintő rendelkezéseit (51–53. §-ok) a 2009. évi IX. törvény hatályon kívül helyezte. Ennek indoka, hogy a 2009. december 17. napjától kötött szerződésekre az 593/2008/EK rendelet (Róma-I. rendelet) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A Róma-I. rendelet 3. cikke a jogválasztás szabadságából indul ki. A 3. cikk (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a szerződésre a felek által választott jog az irányadó. A jogválasztásnak kifejezettnek, azaz a szerződés rendelkezéseiből vagy az eset körülményeiből kellő bizonyossággal megállapíthatónak kell lennie. Választásukkal a felek a szerződés egészére vagy annak csak egy részére alkalmazandó jogot határozhatják meg. A jogválasztás szabadságát a 3. cikk (3) bekezdése korlátozza. Kimondja, hogy amennyiben a jogválasztás időpontjában valamennyi, a jogviszonyra vonatkozó egyéb lényeges tényállási elem más országhoz kapcsolódik, mint amelynek jogát választották, a felek választása nem sértheti a másik állam azon jogszabályi rendelkezéseinek alkalmazását, amelyektől megállapodás útján nem lehet eltérni. A Róma-I. rendelet 8. cikke az egyéni munkaszerződésekre vonatkozó sajátos szabályokat állapít meg. A 8. cikk (1) bekezdése értelmében az egyéni munkaszerződésre a felek által az előbb idézett 3. cikknek megfelelő választott jog az irányadó. Ez a jogválasztás azonban – összhangban a 3. cikk már idézett (3) bekezdésében foglalt szabállyal – nem eredményezheti azt, hogy a munkavállalót megfosztják a jogválasztás hiányában a 8. cikk (2)–(4) bekezdései értelmében alkalmazandó jog olyan rendelkezései által biztosított védelemtől, amelyektől megállapodás útján nem lehet eltérni. A 8. cikk hivatkozott rendelkezései a következőket tartalmazzák: A (2) bekezdés szerint, ha az egyéni munkaszerződésre alkalmazandó jogot a felek nem választották meg, a szerződésre azon ország joga az irányadó – ahol vagy ennek hiányában –, ahonnan a munkavállaló a szerződés teljesítéseként rendszerint a munkáját végzi. A rendszerinti munkavégzés helye szerinti országon nem változtat, ha a munkavállalót ideiglenesen egy másik országban foglalkoztatják. A (3) bekezdés értelmében, ha az alkalmazandó jogot a (2) bekezdés alapján nem lehet meghatározni, a szerződésre azon telephely szerinti ország joga az irányadó, ahol a munkavállalót alkalmazták.

ELSŐ RÉSZ

Végül a (4) bekezdés arról rendelkezik, hogy ha a körülmények összessége arra utal, hogy a munkaszerződés egy, a (2) vagy (3) bekezdés szerint országtól eltérő országgal szorosabb kapcsolatban áll, e másik ország joga alkalmazandó. A fenti rendelkezések összevetése alapján összefoglalóan tehát az állapítható meg, hogy a feleket alapjaiban megilleti a jogválasztás szabadsága. Jogválasztás hiányában a magyar munkajogot abban az esetben kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkát rendszerint Magyarországon vagy ideiglenesen külföldön végzi. Ezzel összefüggésben a Róma-I. rendelet indokolásának (36) bekezdése kiemeli, hogy a külföldi munkavégzés ideiglenességét nem annak időtartama szabja meg, hanem abban az esetben minősül ilyen jellegűnek a külföldi munkavégzés, ha annak teljesítését követően Magyarországon köteles ismét a munkavállaló munkába állni. A Róma-I. rendelet rendelkezéseiből az is kitűnik, hogy a felek által választandó jog több tekintetben korlátozott. Lényegét tekintve tiltja a kógens, tehát azon szabályok kizárását, amelyek eltérést nem engednek. A rendelkezés céljából az következik, hogy természetesen azon szabályok kötelező alkalmazásáról van szó az adott esetben, amelyektől a munkavállaló terhére való eltérés tiltott. A Róma-I. rendelet 9. cikkével összhangban a törvény 3. § (3) bekezdése a törvény XIX. és XX. fejezetétől való eltérést is tiltja abban az esetben, ha a munkáltató székhelye vagy önálló telephelye Magyarország területén van.

A törvény időbeli hatálya, átmeneti rendelkezések A 298. § (1) bekezdése értelmében az Mt. – több kivétellel – 2012. július 1. napján lépett hatályba. Az Mt. által szabályozott munkaviszony tipikusan tartós jogviszony. Ebből szükségképpen következik, hogy szabályozást igényel az új rendelkezéseknek a fennálló munkaviszonyokra való alkalmazása. E rendelkezéseket a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény (Mth.) tartalmazza. Az átmeneti rendelkezések tartalmát többfajta jogalkotói cél határozza meg. Általános jogelv, hogy a (személyes vagy anyagi) felelősség elbírálása során az elkövetéskor (kötelezettségszegéskor) hatályos szabályozás kerüljön alkalmazásra. E jogelv érvényesítése elsősorban a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásánál, illetve a munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelősségének átmeneti szabályozásánál indokolt. További fontos jogalkotói megfontolás, hogy azokon a területeken, ahol az Mt. a korábbi Mt.-hez képest a munkavállalókat hátrányosan érinti (pl. a tanulmányi kedvezmények vagy a bérpótlék szabályozásánál), az ebből eredő hátrányokat – a fennálló munkaviszonyok tekintetében – kizárja, vagy legalábbis mérsékelje. Bizonyos esetekben a szabályozás jellege indokolja az átmeneti szabály megalkotását. Az olyan jogintézmények esetében például, amelyek alkalmazása kapcsolódik a naptári évhez (pl. a szabadság), a 2012. július hó 1. napjával történő alkalmazás vagy lehetetlen lett volna, vagy komoly jogértelmezési nehézséget okozott volna. Az Mth. 2. § (1) bekezdése értelmében az Mt.-t – az Mth. eltérő rendelkezése hiányában – a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell. Az átmenet általános szabálya tehát az, hogy 2012. július 1-jétől a munkaviszonyra – függetlenül attól, hogy az mikor jött létre – az Mt. rendelkezései az irányadók. Mint erre már utaltunk, az Mth. e főszabály alól több kivételt is megfogalmaz. Kivételes rendelkezés hiányában azonban tehát 2012. július 1. napjától a munkaviszony teljesítése, módosítása, megszüntetése stb. tekintetében az Mt. szabályai az irányadók. Az Mth. javaslatának indokolása

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

szerint ennek elvi oka az, hogy az Mt. korábbihoz képest rugalmasabb szabályozásából eredő előnyök mielőbb érvényesüljenek a gyakorlatban. Ezen túlmenően fontos szempont volt a főszabály megalkotásánál az is, hogy lehetőség szerint a legszűkebb körben alakuljon ki az, a gyakorlat számára nehezen kezelhető helyzet, amelyben mind a korábbi Mt.-t, mind pedig az Mt.-t egyidejűleg kell alkalmazni.

A korábbi Mt. alapján kötött munkaszerződés értelmezésének problémái 1. Az Mt. szabályainak 2012. július hó 1. napjától történő alkalmazása általában nem vet fel problémát azokban a kérdésekben, amelyeket a felek a munkaszerződésben (más megállapodásban) nem rendeztek, ugyanis ezzel az aktuális (az adott időpontban hatályos) munkajogi rendelkezések érvényesülésének engedtek teret. A látszólag egyszerű és világos szabály ugyanakkor azon munkaszerződés (megállapodás) értelmezése során okoz nehézséget, amelynek valamely kikötése utal – az értelemszerűen a megkötésekor hatályos – törvényi rendelkezésre. A gyakorlatban széles körben érzékelhető, hogy a felek a munkaszerződésben (más megállapodásban) hivatkoznak az „Mt.”, vagy a „Munka Törvénykönyve” valamely rendelkezésére. Az ilyen hivatkozás következtében az adott törvényi rendelkezés a munkaszerződés (megállapodás) részét képezi. Mivel a munkavállaló javára való eltérést az Mt. változatlanul megengedi, ilyen helyzetekben kérdéses, hogy a felek megállapodásának is tekinthető korábbi munkajogi szabály tovább él-e, vagy az Mt. rendelkezései lépnek a helyébe. Az előzőekben érintett értelmezési problémát a végkielégítésnek a korábbi Mt. és az Mt. eltérő szabályaival érzékeltetjük. A korábbi Mt. a munkáltatói rendes felmondás esetére – az egyéb törvényi feltételek fennállása mellett – megállapította a munkavállaló végkielégítésre való jogát. Az Mt. 77. § (5) bekezdés b) pontja értelmében viszont nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszon�nyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. Jól látható, hogy ez utóbbi felmondási indok esetén – a korábbi szabályozástól eltérően – a munkavállalót nem illeti meg végkielégítés. Ehhez képest értelmezésre szorulnak a felek között 2012. július hó 1. napját megelőzően létrejött munkaszerződés alábbi, a gyakorlatban tipikusan előforduló rendelkezései. a) „A munkavállalót a Munka Törvénykönyve 95. §-a alapján illeti meg végkielégítés.” Kérdés, hogy a 2012. július hó 1. napját követően közölt és a munkavállaló magatartására alapított felmondás esetén e szerződéses kikötés alapján megilleti-e a munkavállalót a végkielégítés? Mint erre utaltunk, a munkavállaló javára a munkaszerződés eltérhet az Mt.-től, azaz természetesen érvényes az a kikötés, amely az adott esetre is végkielégítésre való jogosultságot állapít meg. Önmagában tehát a végkielégítésre vonatkozó szabály fentiekben említett változása a tárgyalt munkaszerződéses kikötést érvénytelenné nem teszi. Az adott esetben a kérdés az, hogy a felek szándéka valóban arra terjedt-e ki, hogy a törvény esetleges, a munkaszerződés megkötésekor nyilván előre nem látható változása esetére is biztosítsa az akkori szabályok adta lehetőséget, vagy csupán egy „technikai”, szerződésszerkesztési fordulatról van az adott esetben szó. Álláspontunk szerint – a gyakorlati tapasztalatok alapján – a feleket az idézett és ehhez hasonló munkaszerződéses fordulatok kialakításánál különleges szándék nem vezette, csupán utalni kívántak arra, hogy a végkielégítésre vonatkozó törvényi szabályoktól nem kívánnak eltérni. Ebből az is következik, hogy megítélésünk szerint a törvényi szabályozás változása egyben a munkaszerződés változását is jelenti. Ugyanakkor tény, hogy formálisan szemlélve, a korábbi

ELSŐ RÉSZ

Mt. rendelkezése a munkaszerződés tartalmává vált, tehát a végkielégítésre jogosultság szempontjából – mint szerződéses rendelkezés – a korábbi Mt. szabálya él tovább. Vita esetén nyilvánvalóan a közigazgatási és munkaügyi bíróság értelmezi a tárgyalt szerződéses kikötést. b) „A munkavállaló a mindenkori munkajogi szabályok szerint jogosult végkielégítésre.” E rendelkezés egyértelmű, e mögött a felek sajátos szerződéses akarata nem látható, éppen ellenkezőleg: azt határozzák meg az idézett szerződéses kikötésben, hogy a munkajogi szabályok esetleges változása érinti a munkavállaló végkielégítésre való jogosultságát. Ha tehát azt a munkavállalót, akinek a munkaszerződésében a fentebb idézett kitétel szerepel, majd munkaviszonyát 2012. június hó 30. napját követően a magatartására alapított felmondással szünteti meg a munkáltató, úgy egyértelmű, hogy az Mt. szabályai szerint végkielégítésre nem lesz jogosult. c) „Az ezen munkaszerződésben nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyve rendelkezései az irányadók.” Általában a munkaszerződések végén elhelyezett, igencsak tipikus fordulatról van szó, és az Mt. hatálybalépését megelőzően kötött munkaszerződésekben nyilván az utalás a korábbi Mt. szabályaira hivatkozik. Megítélésünk szerint az ilyen típusú szerződéses kikötés egyértelműen a felek azon szándékát tükrözi, miszerint nem kívánnak megállapodni a munkaszerződésben nem érintett kérdésekben, így e körben a munkajogi szabályozás érvényesül. Álláspontunk szerint az ilyen általános szerződéses kikötés nem teszi tovább alkalmazhatóvá a korábbi Mt.-t. Más megfogalmazásban: a tárgyalt szöveg nem jár azzal a következménnyel, hogy a korábbi Mt. valamen�nyi szabálya egyben a felek között létrejött munkaszerződés részét képezi, azaz a felek szerződéses akaratát tükrözi. d) Bonyolultabb az értelmezés az olyan szerződéses kikötés esetében, amely nem utal a megkötésekor hatályos jogszabályra, hanem szó szerint átveszi annak szövegét, tehát az adott esetben a korábbi Mt. 95. §-át. Az esetek túlnyomó többségében ez a megoldás sem a felek adott kérdésben kialkudott szerződéses akaratát tükrözi, hanem ez esetben is inkább szerződésszerkesztési, technikai indíttatásról beszélhetünk. Ugyanakkor tény, hogy a munkaszerződés szövege egyértelmű és világos, és mivel az Mt.-től a munkavállaló javára tér el, 2012. július hó 1. napját követően is érvényes. Amennyiben az ilyen munkaszerződéses kikötés alapján vita alakul ki a felek között abban, hogy a munkavállaló magatartására alapított munkáltatói felmondás esetén jár-e végkielégítés, a közigazgatási és munkaügyi bíróság azt fogja vizsgálni, hogy a munkaszerződés megkötésekor mennyire volt kifejezett a felek szerződéses akarata, és mennyiben csupán a mindenkori háttérjogszabályokra kívántak – az adott esetben kétségkívül sajátos szerződésszerkesztési módszerrel – utalni. A fentiekben említett értelmezési kérdésben a Kúria is állást foglalt. Az adott perben az volt a vitatott, hogy a korábbi Mt. alapján kikötött 60 napos felmondási idő érvényesül-e 2012. július 1. napját követően is a munkavállaló felmondása esetén. (Az Mt. erre az esetre ugyanis 30 napos felmondási időt határoz meg.) A bírói döntés lényege: az Mt. hatálybalépése nem érinti ezt a szerződéses kikötést (Mfv. I. 10.384/2015.). Álláspontunk szerint ez az elv érvényesül a fentiekben a végkielégítés tekintetében kifejtettek kapcsán is, azaz a munkaszerződésben foglalt kikötés lesz a mérvadó. Az előzőekben vázolt értelmezési nehézség más olyan kérdésekben is felmerülhet, amelyekben az Mt. a korábbi Mt.-hez képest a munkavállalót hátrányosan érinti, de a munkaszerződés valamilyen módon utal a korábbi szabályra. (pl. a műszakpótlékra való jogosultság.) Az ebből eredő viták kiküszöbölése érdekében azt javasoljuk, hogy a munkaszerződések felülvizsgálata ebből a szempontból is történjen meg, azaz olyan módosí-