A védjegytörvény magyarázata

Bacher Gusztáv Faludi Gábor Gonda Imre Görög Márta Jókúti András Lendvai Zsófia Vida Sándor

Csóti Tamás Ficsor Mihály Gödölle István Halász Bálint Kovács Zsuzsanna Lukácsi Péter

A VÉDJEGYTÖRVÉNY MAGYARÁZATA

A könyv megjelenését támogatták:

Bacher Gusztáv Faludi Gábor Gonda Imre Görög Márta Jókúti András Lendvai Zsófia Vida Sándor

Csóti Tamás Ficsor Mihály Gödölle István Halász Bálint Kovács Zsuzsanna Lukácsi Péter

A VÉDJEGYTÖRVÉNY MAGYARÁZATA Szerkesztők: Faludi Gábor – Lukácsi Péter Lektor: Bacher Vilmos

Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Dr. Bacher Gusztáv, 2014 © Dr. Faludi Gábor, 2014 © Dr. Gonda Imre, 2014 © Dr. Görög Márta, 2014 © Dr. Jókúti András, 2014 © Dr. Lendvai Zsófia, 2014 © Dr. Vida Sándor, 2014

© Dr. Csóti Tamás, 2014 © Dr. Ficsor Mihály, 2014 © Dr. Gödölle István, 2014 © Dr. Halász Bálint, 2014 © Dr. Kovács Zsuzsanna, 2014 © Dr. Lukácsi Péter, 2014 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2014

A kézirat lezárva: 2013. július 15.

(2014. január 15-ig a jogszabályi változások átvezetésre kerültek.)

Szerzők: DR. BACHER GUSZTÁV: A/1 Rész Prembulum 3. pont, I. fejezet 6. §, II. fejezet 12. §, 14–16. §, III. fejezet 19. § 2. pont, 20. §, IV. fejezet, V. fejezet 29. §, VI. fejezet 36. §, B Rész II. fejezet DR. CSÓTI TAMÁS: A/1 Rész XII. fejezet DR. FALUDI GÁBOR: A/1 Rész III. fejezet 21. §, B Rész III. fejezet DR. FICSOR MIHÁLY: A/1 Rész VII–VIII. fejezetek, X/A. fejezet DR. GONDA IMRE: A/1 Rész IX–X. fejezetek, X/B–X/D. fejezetek, XIII–XV. fejezetek, XVIII. fejezet DR. GÖDÖLLE ISTVÁN: A/1 Rész I. fejezet 3–5. §, 7–8. § DR. GÖRÖG MÁRTA: B Rész I.1. fejezet, IV. fejezet 1. pont DR. HALÁSZ BÁLINT: B Rész I.2. fejezet DR. JÓKÚTI ANDRÁS: A/1 Rész „Bevezetés a földrajzi árujelzők oltalmához”, XVI–XVII., XVII/A–B. § fejezetek DR. KOVÁCS ZSUZSANNA: A/1 Rész XI. fejezet DR. LENDVAI ZSÓFIA: A/1 Rész V. fejezet 27–28. §, A/2 Rész DR. LUKÁCSI PÉTER: A/1 Rész Prembulum 1., 2–4. pontok, I. fejezet 1–2. §, II. fejezet 9–11. §, 13. §, 17–18. §, III. fejezet 19. § 1. pont, 22. §, VI. fejezet 30–35/A. §, VI/A. fejezet, B Rész I.3. fejezet, IV. fejezet 2–4. pontok DR. VIDA SÁNDOR: Függelék az A) Részhez A HVG-ORAC a LexisNexis csoport partnere

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 203 0 Budapest, 2014 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

5

TARTALOM Rövidítésjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

19 Előszó / Ajánlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

A) RÉSZ I. FEJEZET A VÉDJEGYEK ÉS FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMÁRÓL SZÓLÓ 1997. ÉVI XI. TÖRVÉNY MAGYARÁZATA

1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

31 1. A védjegy fogalma és funkciói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 2. A védjegy és a verseny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 3. A védjegy alkotmányjogi védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 4. Nemzetközi és közösségi kötelezettségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

38

I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

38

A megkülönböztetésre alkalmas megjelölés (Vt. 1. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Feltétlen kizáró okok (Vt. 2–3. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A Vt. 2. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A Vt. 2. § (2) bek. a) pontjában foglalt kizáró okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A Vt. 2. § (2) bek. b) pontjában foglalt kizáró okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A megszerzett megkülönböztető képesség – a Vt. 2. § (3) bekezdése . . . . . . . . .

5. Az oltalomból kizárás közérdekű jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6. Közrendbe vagy közerkölcsbe ütközés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7. A fogyasztókat megtévesztő megjelölések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8. Rosszhiszemű védjegybejelentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9. Államok és nemzetközi kormányközi szervezetek jelzései . . . . . . . . . . . . . . . . .

10. Közérdekből szabadon tartandó egyéb jelvények, jelképek és címerek . . . . . . . .

11. Vallási vagy egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező jelképek . . . . . . . . . . . . .

12. Lajstromozott földrajzi árujelzők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

41 41 42 49 53 56 57 65 76 93 98 100 102

Viszonylagos kizáró okok (Vt. 4. §–Vt. 6. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A viszonylagos (relatív) kizáró okok jellege és célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Korábbi védjegyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A korábbi védjegy miatti kizártság esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Korábbi egyéb jogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. Az ügynök és a képviselő eljárása az üzleti gyakorlatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6. Az ügynök és a képviselő fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

106 107 110 118 163 179 180

38

6 7. A törlési okra hivatkozni jogosult személy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8. A bejelentés tárgyát képező védjegy (a megjelölés és az áruosztály) . . . . . . . . . .

9. A jogosult engedélye nélküli bejelentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10. A képviselő vagy az ügynök helyénvaló eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

181 182 182 183

Hozzájáruló nyilatkozat (Vt. 7. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

183

A védjegyoltalomhoz való jog (Vt. 8. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188

II. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOMBÓL EREDŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 189

Védjegyoltalmi igény (Vt. 9. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 A védjegyoltalom keletkezése (Vt. 10. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

190

A védjegyoltalom időtartama (Vt. 11. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

190

A védjegyoltalom tartalma (Vt. 12. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A védjegyoltalomból eredő kizárólagos jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A védjegy funkciói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A kizárólagos jog alá tartozó védjegyhasználat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Védjegyszerű használat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. Példák a tipikus védjegyhasználati magatartásokra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6. Interneten történő védjegyhasználat (doménnévként, honlapon és kereső kulcsszóként) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7. A védjegyhasználat területi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8. Kettős azonosság esete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9. Az összetéveszthetőség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10. A jóhírű védjegyek oltalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11. A bitorlás megállapításával kapcsolatos eljárási kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . .

191 191 193 195 199 200

A védjegy megjelenítése kézikönyvben (Vt. 13. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A képviselő és az ügynök jogosulatlan védjegyhasználata (Vt. 14. §) . . . . . . . . .

A védjegyoltalom korlátai (Vt. 15. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az üzleti tisztesség követelménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A saját név vagy cím használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Az áru vagy a szolgáltatás jellemzőjére vonatkozó jelzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzése (tartozék, alkatrész) . . . . . . . .

221

221

201 204 205 206 214 218

222 224 225 226 230

A védjegyoltalom kimerülése (Vt. 16. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231 1. A jogkimerülés szabályozásának jogpolitikai indokai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232 2. A jogkimerülés hatálya és következménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 3. Az EGT területén történő forgalomba hozatal mint a jogkimerülés alapja . . . . . . . 234 4. A védjegyjogosult hozzájárulása a forgalomba hozatalhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 5. Bizonyítási teher . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237

7 6. Az áru továbbértékesítésének megtiltásához fűződő jogos érdek . . . . . . . . . . . . . . 239 7. Speciális szabályok a gyógyszerek párhuzamos importjára . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 Belenyugvás (Vt. 17. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A védjegyhasználat elmulasztása (Vt. 18. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A használati kötelezettség elmulasztásának következményei . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A jogfenntartó használat megállapításának feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Bizonyítási teher és bizonyítékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

242

247 247 247 254

III. Fejezet A VÉDJEGY ÉS OLTALMA A VAGYONI FORGALOMBAN . . . . . . . . . . . . . .

255

Jogutódlás (Vt. 19. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255 Megterhelés (Vt. 20. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

259

Közös védjegyoltalmi igény és közös védjegyoltalom (Vt. 21. §) . . . . . . . . . . . . .

260

A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazása (Vt. 22. §) . . . . . . . . . . .

263

IV. Fejezet HASZNÁLATI SZERZŐDÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263 A használati szerződés (Vt. 23. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263 A felek jogai és kötelezettségei (Vt. 24. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

267

A használati szerződés megszűnése (Vt. 25. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274

A használati szerződésre vonatkozó rendelkezések jellege (Vt. 26. §) . . . . . . . . . 277 V. Fejezet BITORLÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 277 Védjegybitorlás (Vt. 27. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Védjegybitorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Az igényérvényesítésre jogosult személyek (perbeli legitimáció) . . . . . . . . . . . . .

3. Védjegybitorlás esetén támasztható igények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A védjegybitorlásból eredő igények elévülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A védjegybitorlás vámjogi következményei (Vt. 28. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

277 279 279 280 289

290

A bejelentő és a védjegyet licenciaszerződés alapján használó jogai védjegybitorlás esetén (Vt. 29. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 294

8 VI. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM MEGSZŰNÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 296 A megszűnés módjai (Vt. 30. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 296 Részleges megszűnés az oltalmi idő lejárta miatt (Vt. 31. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . 298 Lemondás a védjegyoltalomról (Vt. 32. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 298 A védjegy törlése (Vt. 33. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 298 Megszűnés a használat hiánya miatt (Vt. 34. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 300 Megszűnés a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatt (Vt. 35. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 302 Megszűnés a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt (Vt. 35/A. §)

306

A díjak visszakövetelése (Vt. 36. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 306 VI/A. Fejezet A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEINEK ALKALMAZÁSA (Vt. 36/A. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307 MÁSODIK RÉSZ A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁNAK ELJÁRÁSA VÉDJEGYÜGYEKBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 VII. Fejezet A VÉDJEGYELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatásköre (Vt. 37. §) . . . . . . . . . . . . . . . . 308 A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása (Vt. 38. §)

310

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntései (Vt. 39. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315 A tényállás megállapítása (Vt. 40. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320 Határidők (Vt. 41. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Igazolás (Vt. 42. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az eljárás felfüggesztése (Vt. 43. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Képviselet (Vt. 44. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

328

330

333 336

9 Nyelvhasználat (Vt. 45. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340 Nyilvánosság (Vt. 46. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341 Jogorvoslatok (Vt. 46/A. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 343 Végrehajtás (Vt. 46/B. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 346 Költségek és díjak (Vt. 46/C. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 346

Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás (Vt. 46/D. §) . . . . . . . . . . . . . . . 351 VIII. Fejezet A VÉDJEGYLAJSTROM, HATÓSÁGI TÁJÉKOZTATÁS . . . . . . . . . . . . . . . . 356 Védjegylajstrom (Vt. 47. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 356 Bejegyzés a védjegylajstromba (Vt. 48. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 360 Hatósági tájékoztatás (Vt. 49–49/A. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 362

IX. Fejezet A VÉDJEGY LAJSTROMOZÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS . . . . . . . . . . . . . 364 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 364 A bejelentés benyújtása, és az elsőbbségi nap elismerése (Vt. 50–56. §) . . . . . . . . . . 365 Alaki vizsgálat és kutatás korábbi jogokra (Vt. 59–60/A. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 368 A hivatalból végzett érdemi vizsgálat és a bejelentés meghirdetése (Vt. 58., 61–61/A., 62–63. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373 Érdemi vizsgálat felszólalás esetén (Vt. 61/B–61/H. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378 A védjegy lajstromozása (Vt. 64. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 386 Gyorsított és a különlegesen gyorsított védjegybejelentési eljárások (Vt. 64/A. §) . . 387 X. Fejezet EGYÉB VÉDJEGYELJÁRÁSOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 390 A megújítási eljárás. A megosztási eljárás. Lejárat és lemondás miatti megszűnés megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A védjegy megújítása (Vt. 65–67. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A védjegy megosztása (Vt. 68–70. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A lemondás (Vt. 71. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

390 392 392 393 393

10 A törlési eljárás. Használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, megtévesztővé válás vagy a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A törlési eljárás (Vt. 72–74. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A megszűnés megállapítására irányuló eljárás (Vt. 75–76. §) . . . . . . . . . . . . . . . .

HARMADIK RÉSZ

394 396 397 399

A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYRENDSZERRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

403

X/A. Fejezet A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY ÉS A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYBEJELENTÉS . . . 403 Általános szabályok (Vt. 76/A. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 403 A közösségi védjegybejelentés továbbítása (Vt. 76/B. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 408 A közösségi védjegy mint korábbi védjegy (Vt. 76/C. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 409 A közösségi védjegy bitorlásának jogkövetkezményei (Vt. 76/D. §) . . . . . . . . . . . . . 412 Nemzeti bejelentéssé való átalakítás (Vt. 76/E. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 412 A közösségi védjegy szenioritása (Vt. 76/F. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 416 Közösségi védjegybíróság (Vt. 76/H. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 418 NEGYEDIK RÉSZ A VÉDJEGYEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK (Vt. X/B–X/C. Fejezetek, Vt. 76/I–76/Z. §) . . . . . . . . . . . . . 419 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419 A nemzetközi védjegybejelentés és a nemzetközi védjegyeljárás (Vt. 76/I. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 420 A nemzetközi védjegybejelentés, amennyiben Magyarország a származási ország (Vt. 76/I.–76/L. és 76/U. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 425 A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztése az SZTNH útján (Vt. 76/M. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431 A Magyarországot megjelölő nemzetközi védjegybejelentések (Vt. 76/N.–76/P. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

432

A nemzetközi védjegy nemzeti védjegybejelentéssé történő átalakítása (Vt. 76/Z. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 434 Egyéb kérdések: a nemzetközi védjegy lajstromozását követő változások, az oltalom megszűnése, kiegésztő lajstrom (Vt. 76/R.–76/T. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . 438

11 ÖTÖDIK RÉSZ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS VÉDJEGYÜGYEKBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

440

XI. Fejezet A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA DÖNTÉSEINEK FELÜLVIZSGÁLATA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 440 Megváltoztatási kérelem (Vt. 77. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 440 Hatáskör és illetékesség (Vt. 78. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 448 A megváltoztatási kérelemmel kapcsolatos eljárásra irányadó szabályok (Vt. 79. §) 448 Nyilvánosság (Vt. 80. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 449 Kizárás (Vt. 81. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 450 A felek és az eljárás más résztvevői (Vt. 82–84. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 450 Képviselet (Vt. 85. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 455 Eljárási költség (Vt. 86. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 458 Mulasztás (Vt. 87. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 459 Igazolás (Vt. 88. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 460 Intézkedések a kérelem alapján (Vt. 88/A. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 461 Tárgyalás és bizonyítás (Vt. 89. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 462 Határozatok (Vt. 90–93. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 465 XII. Fejezet VÉDJEGYPEREK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 473 A védjegyperekre irányadó szabályok (Vt. 95. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozó védjegyperek . . . . .

2. A védjegyekkel összefüggő egyéb perek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A védjegybitorlással kapcsolatos speciális jogérvényesítési eszközök . . . . . . . . . .

473 476 477 477

12 HATODIK RÉSZ EGYÜTTES ÉS TANÚSÍTÓ VÉDJEGY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 491 XIII. Fejezet EGYÜTTES VÉDJEGY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 491 Az együttes védjegy (Vt. 96. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 491 Szabályzat az együttes védjegyhez (Vt. 97. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 492 Az együttes védjegyoltalom átruházása (Vt. 98. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 494 Az együttes védjegy oltalmának megszűnése (Vt. 99. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 495 Az együttes védjegy oltalmából folyó jogok érvényesítése (Vt. 100. §) . . . . . . . . 495 XIV. Fejezet TANÚSÍTÓ VÉDJEGY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 496 A tanúsító védjegy (Vt. 101. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 496 XV. Fejezet A VÉDJEGYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSA AZ EGYÜTTES ÉS A TANÚSÍTÓ VÉDJEGYRE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 499 A védjegyekre vonatkozó rendelkezések alkalmazása (Vt. 102. §) . . . . . . . . . . . . 499 HETEDIK RÉSZ A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 499 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 499 1. A földrajzi árujelzők fogalma és egyes típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 499 2. A földrajzi árujelzők oltalmának főbb jellegzetességei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 502 XVI. Fejezet AZ OLTALOM TÁRGYA, TARTALMA, BITORLÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE . . . 504

Az oltalomképes földrajzi jelzés és eredetmegjelölés (Vt. 103–104. §) . . . . . . . . . 504 Kizáró okok (Vt. 105–106. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 506 Az oltalomhoz való jog, az oltalmi igény (Vt. 107. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 508 Az oltalom keletkezése és időtartama (Vt. 108. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 509 Az oltalom tartalma (Vt. 109. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 509

13 Az oltalom bitorlása (Vt. 110. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 510 Az oltalom megszűnése (Vt. 111. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 511

XVII. Fejezet ELJÁRÁS A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMÁVAL KAPCSOLATBAN

512

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárásának általános szabályai (Vt. 112. §) . . . 512 A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárás (Vt. 113–113/A. §) . . . . . . 515 A törlési és a megszűnés-megállapítási eljárás (Vt. 114. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 518 Bírósági eljárás a földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatban (Vt. 115. §) . . . . 518 A szeszes italok földrajzi árujelzőinek ellenőrzése (Vt. 116. §) . . . . . . . . . . . . . . . 518 NYOLCADIK RÉSZ EGYES FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK UNIÓS OLTALMÁRA ÉS AZ EREDETMEGJELÖLÉSEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 519 XVII/A. Fejezet A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS AZ ÉLELMISZEREK, A SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI TERMÉKEK, VALAMINT A SZESZES ITALOK FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐINEK KÖZÖSSÉGI OLTALMÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK (Vt. 116/A–116/C. §) . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az eljárás nemzeti szakasza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Az eljárás uniós szakasza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Bitorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Utalás az EU SzI.FÁ.R-ra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. Az EU SzI.FÁ.R. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6. Nemzeti végrehajtási szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

520 522 523 523 524 524 525

XVII/B. Fejezet AZ EREDETMEGJELÖLÉSEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK (Vt. 116/D–116/K. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 526 Általános szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 527 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott nemzetközi bejelentések 527

A Nemzetközi Iroda által lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölések . . . . . . 529

14 KILENCEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 531 XVIII. Fejezet A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE; ÁTMENETI ÉS MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 531 A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok (Vt. 117.–120. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 531 Felhatalmazások (Vt 121. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 533 Az Európai Unió jogának való megfelelés (Vt. 122. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

534

A) RÉSZ II. FEJEZET A VÉDJEGYEK BÜNTETŐJOGI VÉDELME

Iparjogvédelmi jogok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 536 1. Az elkövetési magatartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 538 1.1. Utánzás, átvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 538 1.2. Forgalomba hozatal, forgalomba hozatal céljából való megszerzés vagy tartás 541 2. A vagyoni hátrány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 541 3. Szabálysértési alakzat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 542 4. Kapcsolat a versenytárs utánzásának tényállásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 542 5. Eljárási szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 544 5.1. Eljáró hatóság, bíróság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 544 5.2. A sértett jogai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 544 5.3. Polgári jogi igény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 545 5.4. Közvetítői eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 546 5.5. A lefoglalt áruk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 547

FÜGGELÉK A VÉDJEGYEK ÉS FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMÁRÓL SZÓLÓ 1997. ÉVI XI. TV. MAGYARÁZATÁHOZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 548 AZ EU BÍRÓSÁGÁNAK ELŐZETES DÖNTÉSEI VÉDJEGYÜGYEKBEN . . . . . 548 1. Az EU Bíróságának jogértelmezési hatásköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 549 1.1. Nemzeti rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 549 1.2. Az előzetes döntéshozatal fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 549 2. Jogesetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 553

15 B) RÉSZ I. FEJEZET EGYÉB ÁRUJELZŐK VÉDELME I.1. A KERESKEDELMI NÉV VÉDELME . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. A kereskedelmi név fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A kereskedelmi név keletkezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A cégnév . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A kereskedelmi név és a védjegy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. A kereskedelmi név védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

579 579 580 582 585 589

I.2. A DOMÉNNÉV VÉDELME . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 592 1. A doménnév-rendszer kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 593 2. A doménnév-rendszer szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 595 2.1. A nyilvántartó és regisztrátor szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 595 2.2. Az igénylő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 596 3. A <.hu> tartomány szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 596 3.1. A szabályozás kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 596 3.2. A <.hu> nyilvántartója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 597 3.3. Regisztrátorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 598 3.4. Igénylők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 599 4. A doménnév jogi természete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 599 5. A doménnév mint a vagyoni forgalom tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 602 5.1. A doménnevek átruházása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 602 5.2. A doménnevekkel való rendelkezés egyéb esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 603 6. <.hu> doménnevekkel szembeni kritériumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 604 6.1. Elsőbbségi elv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 604 6.2. Doménnevekkel szembeni formai és tartalmi kritériumok . . . . . . . . . . . . . . . 605 7. Alternatív vitarendezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 606 7.1. Az alternatív vitarendezési eljárások általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 606 7.2. A doménnév delegálását megelőző vitarendezés – a Tanácsadó Testület eljárása 608 7.3. A doménnév delegálását követő vitarendezés – a Regisztrációs Döntnök eljárása 612 7.4. A jogsértő tartalom hozzáférhetetlenné tételére irányuló – a Hotline Döntnök eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 635

I.3. A JELLEGBITORLÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 637 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 637 1. Jogpolitikai háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 640 2. Jellegbitorlás és iparjogvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 641 3. A jellegbitorlás tényállási elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 641 3.1. Versenytársi minőség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 642 3.2. Jellegzetesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 643 3.3. Összetéveszthetőség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 647 4. Jogérvényesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 651 4.1. Jogkövetkezmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 651 4.2. Igényérvényesítési határidők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 651 4.3. Eljárási szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 652 4.4. Összefüggés a védjegybitorlási igénnyel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 652

16 II. FEJEZET AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ REKLÁM 1. Az összehasonlító reklám szabályozási háttere (magyar és közösségi jog) . . . . . .

1.1. Közösségi jogi szabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2. A magyar jogszabályi rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A versenytársi védjegy használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A versenytársi védjegy használatának feltételei az összehasonlító reklámban . . . .

3.1. A versenytárs jóhírnévének megsértése az összehasonlító reklámban . . . . . .

3.2. A versenytárssal történő összetévesztés tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. A versenytárs jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzés . . . . . . . . . . .

3.4. A versenytárs árujának utánzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Eredetmegjelöléssel rendelkező áruval történő összehasonlítás . . . . . . . . . . . . . . .

5. Igényérvényesítés jogsértő összehasonlító reklám esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

654 654 655 656 658 658 658 659 661 662 663

III. FEJEZET A KNOW-HOW (VÉDETT ISMERET) 1. Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1. Az 1959-es Ptk. és a Ptk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2. A know-how-védelem nemzetközi egyezményes háttere . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3. A know-how az uniós jogban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.4. A know-how a hazai szabadalmi jogban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.5. A know-how a hazai versenyjogban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.6. A know-how-oltalom elméleti kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A know-how az 1959-es Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. A know-how védelmének jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. A jogi védelem változásának a hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A know-how a Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1. A védelem tárgya, relatív titkosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. A jogosult gazdasági tevékenységéhez kapcsolódás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. A jogosult jogszerű érdekének sérelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.4. A titokmegőrzés kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.5. A know-how sajátos fogalmi elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.6. Az oltalom terjedelme – kivételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.7. A know-how jogosultja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.8. A know-how a vagyoni forgalomban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.9. A jogsértés jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

664 664 664 666 668 669 671 673 673 673 675 675 676 678 678 678 684 685 687 689

IV. FEJEZET A FRANCHISE (JOGBÉRLETI) SZERZŐDÉS 1. A franchise jogi szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A franchise fogalma és típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A franchise szerződés megkötését megelőző szakasz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A franchise szerződés tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.1. A minimális tartalom a Franchising Európai Etikai Kódex szerint . . . . . . . .

4.2. A franchise szerződés alanyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

691 692 694 696 696 697

17 4.3. A szellemi alkotásokkal, védett ismeretekkel kapcsolatos jogok

és kötelezettségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.4. Díjfizetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.5. Egyéb jogok és kötelezettségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.6. Egyéb kikötések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.7. A franchise szerződés megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

698 700 700 703 704

IRODALOMJEGYZÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 707 TÁRGYMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 713

19

RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK AB Áe.

Alkotmánybíróság Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény Áfa tv.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény áfa Általános forgalmi adó Áht. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény Alaki Rendelet A védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 16/2004. (IV. 27.) IM rendelet Alaptörvény Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), figyelembe véve annak első módosítását (2012. június 18.), második módosítását (2012. november 9.), harmadik módosítását (2012. december 21.) és negyedik módosítását (2013. március 25.)

Avtv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény BDT Bírósági Döntések Tára bek. bekezdés Bécsi Megállapodás A védjegyek ábrás elemeinek nemzetközi osztályozását létrehozó Bécsi Megállapodás BGH Bundesgerichtshof BH Bírósági Határozatok BHHGY Bírósági Határozatok Hivatalos Gyűjteménye Bizottság az Európai Unió Bizottsága Blr. A bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet BorR 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet a borászati termékek eredet­ megjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről Bszt. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény bt. betéti társaság 1978-as Btk. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény Btk. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény c. című Címertv.

2011. évi CCII. törvény Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről Civil tv.

2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról Ct. A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény Ctv. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény Csjt.

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

20 Csődtv.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény Díjrendelet A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 19/2005. (IV. 12.)

GKM rendelet Dohányirányelv 2001/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. A tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről (2001. június 5.)

EBH Elvi Bírósági Határozat EGK Európai Gazdasági Közösség EGT Európai Gazdasági Térség Eht. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény EJEB Emberi Jogok Európai Bírósága EJEE Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt egyezmény. Kihirdette az 1993. évi XXI. törvény EK Szerződés Az Európai Közösség Alapító Szerződése EKHO törvény Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény EKI Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásai­ ról (2000. június 8.)

Ektv.

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdései­ ről szóló 2001. évi CVIII. törvény Elaltv. az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény El. Benyújt. R. egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról szóló 147/2007. (VI. 26.)

Korm. rendelet Elj. szab.

Az EU Bíróságának Eljárási Szabályzata E.T.M.R. European Trade Mark Reports, London régi Etv. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény új Etv. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény EU Európai Unió EU Bírósága Az Európai Unió Bírósága EU Törvényszéke Az Európai Unió Törvényszéke EU FÁ.R A Tanács 510/2006/EK rendelete (2006. március 20.) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és edetmegjelöléseinek oltalmáról EU FÁ.VR A Bizottság 1898/2006/EK rendelete (2006. december 14.) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

21 EU SzI.FÁ.R

Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről EUSZ Az Európai Unióról szóló szerződés EUMSZ Az Európai Unió működéséről szóló szerződés FÁ.R 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről Felsőokt. tv.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény Fgytv.

1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről Fmtv. A formaterevési mintákról szóló 2001. évi LVIII. tv.

Főv. Bír. Fővárosi Bíróság (2012. január 1-jétől elnevezése: Fővárosi Törvényszék – rövidítése: FT) FÍT Fővárosi Ítélőtábla FT Fővárosi Törvényszék (2012. január 1-je előtt Fővárosi Bíróság – rövidítése: Főv. Bír.)

Fttv.

2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról Grtv.

2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól Gt. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény GYEMSZI Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet hat.

Határozat Hágai Egyezmény A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt Egyezmény, kihirdette az 1973. évi 11. tvr.

Hmtv.

1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hungarikum Tv. 2012. évi XXX. tv. a magyar nemzeti értékekről és a hungari­ kumokról HUF forint Infotv.

Az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény Innov. tv.

A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény régi Irányelv A Tanács 1988. december 21-i 89/104/EGK első irányelve a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről Irányelv az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (kodifikált változat) (EGT-vonatkozású szöveg) IP Internet Protocol ISZT Internet Szolgáltatók Tanácsa Itv. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Jat. a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény JE Jogegységi határozat

22 Jérv. tv.

Egyes törvényeknek az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesítésével összefüggő módosításáról szóló 2005. évi CLXV. törvény Jogérvényesítési Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004.

Irányelv április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről K. Kúria Ket. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény kft. korlátolt felelősségű társaság kkt. közkereseti társaság Korm. Kormány Kjt. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Köznev. tv. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény köv. következő Közös Végrehajtási A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi MegálSzabályzat lapodáshoz és az ahhoz kapcsolódó Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat (kihirdette a 4/2005. (III. 11.) IM rendelet) régi KVR A Tanács 40/94/EK rendelete (1993. december 20.) a közösségi védjegyről KVR a Tanács 207/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a közösségi védjegyről (kodifikált változat) (EGT-vonatkozású szöveg) KVR. vhR a Bizottság 2868/95/EK rendelete a közösségi védjegyről szóló 40/94/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról Kt. a Kereskedelmi Törvénykönyvről szóló 1875. évi XXXVII. törvénycikk Kttv.

2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről KVK Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet régi KVámR A Tanács 1383/2003/EK Rendelete (2003. július 22.) az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről KVámR a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/ 2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet régiKVámVR A Bizottság 1891/2004/EK Rendelete (2004. október 21.) az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló 1383/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtási rendelkezéseinek elfogadásáról KVámVR a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről szóló, 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott formanyomtatványok kidolgozásáról szóló, 2013. december 4-i 1352/2013/EU bizottsági rendelet LB Eln. Tan. A Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa által hozott törvényességi határozat LB Legfelsőbb Bíróság (2012. január 1-e után elnevezése: Kúria)

23 Lisszaboni Megállapodás Lisszaboni Vh. Szabályzat Madridi Jegyzőkönyv Madridi Megállapodás származásjelzések Madridi Megállapodás Magyar–Amerikai Megállapodás

MK MSZH 1. Módosítás 2. Módosítás 3. Módosítás 4. Módosítás 5. Módosítás 6. Módosítás

7. Módosítás 8. Módosítás 9. Módosítás 10. Módosítás

Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajtromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás (kihirdette az 1982. évi I. tvr.)

Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat [kihirdette az 5/2005. (III. 11.) IM rendelet] A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv (kihirdette az 1999. évi LXXXIII. törvény) Az áruk hamis vagy megtévesztő származási jelzésének megakadályozására kötött Madridi Megállapodás és a Stockholmi Kiegészítő Okmány (kihirdette az 1967. évi 7. tvr., illetve az 1970. évi 18. tvr.) a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás (kihirdette az 1973. évi 29. törvényerejű rendelet) Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szellemi tulajdonról (1993/26. Nemzetközi Szerződés a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma közigazgatási államtitkárától, MK 1993. évi 173. sz.)

Magyar Közlöny Magyar Szabadalmi Hivatal (elnevezése 2011. január 1-jétől: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – rövidítése: SZTNH) Az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény A formatervezési mintákról szóló 2001. évi XLVIII. tv.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXXIX törvény Egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény Egyes törvényeknek az Európai Gazdasági Térségben való részvétellel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi LXIX. törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény Egyes törvényeknek az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesítésével összefüggő módosításáról szóló 2005. évi CLXV. törvény Egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló 2007. évi CXLII. törvény Egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló 2009. évi XXVII. törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény

24 11. Módosítás

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvény 12. Módosítás A szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIII. törvény 13. Módosítás Egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 14. Módosítás A szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. tv.

MT Minisztertanács A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény Mt. új Mt. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény MTJ Magánjogi Törvényjavaslat. A m. kir. igazságügyminiszter által 1928. március 1-jén az Országgyűlés elé terjesztett javaslat. Budapest, 1928.

MTJ Ind. Indokolás Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének törvényjavaslatához. Budapest, 1929.

Mttv.

2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról Nairobi Szerződés Az olimpiai jelkép oltalmáról szóló, Nairobiban, 1981. szeptember 26-án elfogadott szerződés (kihirdette a 2008. évi LX. törvény) Nemzeti jelkép tv.

Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény Nemzeti jelkép rend.

37/2012. (VIII. 22.) KIM rendelet a címert vagy a zászlót tartalmazó védjegy és formatervezési minta oltalmának megadásához szükséges engedélyről Nizzai A gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és Megállapodás szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás (kihirdette az 1983/1. Nemzetközi Szerződés) Nizzai Osztályozás A Nizzai Megállapodás szerint nemzetközi osztályozás 10. kiadása, World Intellectual Property Organization, Geneva, 2011.

A 2013-as elektronikus változat [„NCL (10–2013)”] hatályos 2013. január 1-jétől Nmjt.

A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet o. oldal Ogy. Országgyűlés OHIM A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (Védjegyek és Formatervezési Minták) OHIM Díjrendelet A Bizottság 2869/95/EK rendelete (1995. december 13.) a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról OHIM FT a Bizottság 216/96/EK rendelete (1996. február 5.) a Belső Piaci Szabályzat Harmonizációs Hivatal (a védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsainak eljárási szabályzatáról

25 OHIM Manual

Manual of Trade Mark Practice. Office for Harmonization in the Internal Market (Trade Marks and Designs). Aktuális szövege megtalálható a következő honlapon:

http://oami.europa.eu/ows/rw/pages/CTM/legalReferences/ guidelines/OHIMManual.en.do OHIM Mód. Rend.

A Bizottság 355/2009/EK rendelete (2009. március 31.) a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK rendelet, valamint a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK rendelet módosításáról OTH Országos Találmányi Hivatal P. törv.

A Legfelsőbb Bíróság polgári ügyben hozott törvényességi határozata P. polgári PED Polgári Elvi Döntés Pf. Polgári ügyben hozott másodfokú határozat Pfv. Polgári ügyben hozott felülvizsgálati határozat PK Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma pl. például Pp. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 1959-es Ptk. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (az 1977. évi IV. törvénnyel egységes szerkezetben) Ptk. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv.

Ptké. I. A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet PUE Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény (kihirdette az 1970. évi 18. törvényerejű rendelet) r. rendelet Reklámirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2006/114/EK irányelve (2006. december 12.) a megtévesztő és összehasonlító reklámról (egységes szerkezetbe foglalt változat) rt. részvénytársaság RVt. A védjegyről szóló 1969. évi IX. törvény sz. számú Szabs. tv.

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről Számvt.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerk. szerkesztette Szja tv.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szja személyi jövedelemadó Szjt.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv.

Szt. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. tv.

SZTNH Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (elnevezése 2011. január 1-je előtt: Magyar Szabadalmi Hivatal – rövidítése: MSZH) SZTNH A Védjegyügyintézés Módszertani Útmutatója. Szellemi Tulajdon Módszertan Nemzeti Hivatala. Aktuális szövege a következő honlapon található: http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedj_modszertan/index. html

26 Szüt.

1995. évi XXXII. törvény a szabadalmi ügyvivőkről tc. törvénycikk Toptv.

1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról Tpvt.

A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény TRIPS- Megállapodás a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásairól megállapodás [a Marrakesh-i Egyezmény 1. C) melléklete] (kihirdette az 1998. évi IX. törvény) tv. törvény tvr. törvényerejű rendelet Ütv.

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv.

Vámtv.

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény Vbt. A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény Vht. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény Vht. 184/A. § Szellemi tulajdonjogok megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtása – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 184/A. §-a Vintr.

Az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésről szóló 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet VSZ Védjegyjogi Szerződés (kihirdette az 1999. évi LXXXII. törvény) Vt. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 1890-es Vt. 1890. évi II. törvénycikk a védjegyek oltalmáról 1895-ös Vt. novella 1895. évi XLI. törvénycikk a védjegyek oltalmáról szóló 1890. évi II. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről 1969-es Vt. 1969. évi IX. törvény a védjegyről 1970-es Vr. 2/1970. (VII. 1.) OMFB–IM együttes rendelet a védjegyről szóló 1969. évi IX. törvény végrehajtásáról vö. vesd össze WIPO a Szellemi Tulajdon Világszervezete

27

ELŐSZÓ / AJÁNLÁS A gazdaság idegrendszerében a tradíció és ismertség, a minőség és eredményesség, az élvezett reputáció és a kivívott identitás talaján való megkülönböztetés, az üzenethordozó árujelzők pozitív ingerülete eligazító és ösztönző funkciót hordoz. Oltalmuk és tiszteletük kultúrája teremti meg, de legalábbis teheti erősebbé a kivételes tájékozódás viszonyait, a bizalom térképét.

Napjainkra megkérdőjelezhetetlenné vált az a tézis, hogy a védjegyoltalom intézménye a tisztességes piaci versenyen alapuló gazdaság egyik nélkülözhetetlen alkotóeleme. Már első magyar védjegytörvényünk, az 1890. évi II. törvény is a verseny feltételeként, illetve a versenyben indokoltan alkalmazható jogi eszközként fogta fel a védjegy oltalmát, és ez a megközelítés azóta is töretlenül jellemzi a védjegyjog hazai és európai forrásait. A gazdasági élet szereplői számára ugyanúgy, mint a magánjoggal foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek számára megkerülhetetlenné vált a védjegyjog átfogó ismerete.

Dacára annak, hogy a védjegyjog elismert szakértői tollából rendszeresen jelennek meg értékes publikációk, a hazai szakirodalom ez ideig kevésbé volt segítségére mindazoknak, akik egy forrásból szerettek volna teljes képet kapni az árujelzők jogáról. A védjegytörvény magyarázata kifejezetten erre tesz kísérletet. Ehhez hasonló átfogó munkára Beck Salamon 1934-ben megjelent Magyar védjegyjog című monográfiája óta nem volt példa.

A jogterület meghatározó hazai jogforrásának, azaz a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény részletes ismertetésének köszönhetően az olvasó nem csupán az egyes jogszabályi rendelkezések elvi-elméleti magyarázatát kapja meg, hanem hozzájut azokhoz a gyakorlati információkhoz is, amelyek a törvény tényleges alkalmazását – a jogszerzést és a jogérvényesítést – illetően is eligazítják. Egyes eljárási szabályok magyarázata nem a bekezdések pontos sorrendjét, hanem az összetartozó rendelkezések logikáját követi, ezzel is segítve a valóban összetett, többszintű processzuális normák megértését.

A könyv kitér az európai bírói fórumok ítéleteinek bemutatására is, ezáltal a pozitív jogias megközelítés sajátos elegyet alkot az esetjogi szemlélettel, amely kettőség mindig is jellemző volt a hazai védjegyjogra. Hasonlóan, egyfajta dualizmusként értékelhető, hogy az Európai Unió joga és védjegyjogi intézménye párhuzamosan létezik a tagállamok nemzeti védjegyrendszereivel. E kettősségre és annak meghatározó szabályaira szintén magyarázatot ad a kommentár.

Az árujelzők gyakorlati alkalmazása szorosan kötődik a kommunikáció különböző formáihoz. Egy márka megjelenítése a szavak, a képek vagy akár a hangok útján, sőt mindezek kombinációjával is megvalósulhat. Hasonlóképpen az árujelzőt hordozó médium is sokféle lehet és mindez rugalmasan követi a kommunikáció egyre újabb és újabb technikai csatornáit. A védjegytörvény magyarázata ezért nem elégszik meg azzal, hogy kizárólag a védjegyjogra és annak szűk értelemben vett gyakorlatára koncentrál, hanem részletesen taglalja a kapcsolódó területeket érintő kérdéseket is. E megközelítésből adódóan a vállalkozások elnevezései, a kereskedelmi nevek, a földrajzi árujelzők vagy éppen a doménnevek integráns részét képezik ennek az átfogó munkának. A kommentár gyakorlatiasságát erősíti, hogy figyelmet szentel az árujelzők gazdasági hasznosításához kapcsolódó kérdéseknek, és kitér a know-how szabályaira, vagy éppen a franchise- (jogbérleti) szerződések magyarázatára is.

28 A kommentár szerzőinek listája érzékelteti, hogy mennyire széles körű összefogás eredményeként jött létre a mű, hiszen különböző szemléletű és meglehetősen eltérő szakmai hátterű személyek együttműködéséről tanúskodik. A jogi képviselet és a hatósági gyakorlat, a bírósági szakértelem és az akadémiai-egyetemi műhelyek egyaránt megjelenő látószöge, a piaci tapasztalat és a nemzetközi jogi fejlemények alkotó ismerete együttesen garanciája e korszakos jelentőségű vállalkozás sikerének. Az érdemes szerzői-szerkesztői közösség hézagpótló munkáját elismeréssel ajánlom minden érdekelt szakember figyelmébe.

Dr. Bendzsel Miklós

a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke

A) RĂ&#x2030;SZ

31

I. FEJEZET 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek javítása, a fogyasztók tájékozódásának elősegítése érdekében, összhangban Magyarországnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi és európai közösségi jogi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról a következő törvényt alkotja:

1. A védjegy fogalma és funkciói A védjegy a szellemi alkotások jogán, közelebbről az iparjogvédelmen belül az árujelzők legfontosabb típusa, amely áruk és szolgáltatások azonosítására, valamint egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékoztatásának előmozdítására szolgál. A megkülönböztetésre alkalmasság, amely a védjegyek elsődleges ismérve, a Vt. preambulumában is kiemelésre került.

A védjegyek sokoldalú funkciót töltenek be a piacgazdaságban, amelyet a Vt. miniszteri indokolása részletesen kifejt. A védjegyfunkciók tehát az alábbiak szerint foglalhatóak össze „Elsőként, a védjegyek teszik lehetővé az egyes áruk és szolgáltatások megkülönböztetését más áruktól és szolgáltatásoktól. A védjegyek megkülönböztető erején alapul a versenytársak közötti piaci verseny és a fogyasztók tájékozódása, illetve választása az egyes áruk és szolgáltatások között. Másodikként, a védjegy teremti meg a kapcsolatot az áru és annak gyártója, a szolgáltatás és annak teljesítője között. A védjegy ily módon kifejezi az áru, szolgáltatás származását, eredetét, hiszen az árut (szolgáltatást) meghatározott vállalathoz köti.

Harmadikként, a védjegynek a minőség jelzésében is van szerepe. Nem jelent ugyan jogi garanciát a fogyasztó számára az áru (szolgáltatás) állandó jó minőségére, viszont a védjegy és a vállalat közötti kapcsolat ez utóbbi alapvető érdekévé teszi a védjegyével ellátott áruk (szolgáltatások) jó minőségének biztosítását és fenntartását. Negyedikként, a védjegyek a reklámozás középpontjában állnak. A védjegy, mint az árura vonatkozó információk sűrített, szimbolikus megjelenítője, nélkülözhetetlen az új termékek, szolgáltatások piaci bevezetésében, a fogyasztók figyelmének felkeltésében, illetve a »bejáratott« áruk, szolgáltatások piacának megtartásában és bővítésében. A fogyasztás ösztönzésében döntő szerepe lehet a reklámozás során jól használható, szuggesztív, megnyerő védjegynek. Ötödikként, a védjegynek számottevő szerepe van a technológia és a know-how átadásának, illetve a licenciaforgalomnak az előmozdításában, például a védjegy központi helyet foglal el a franchising szerződésekben is.”

A védjegy előzőekben felsorolt funkcióit csupán a védjegy használatához fűződő kizárólagos jog révén tudja betölteni. E kizárólagos használati jog hiányában a védjegy nem lenne alkalmas az áruk származásának jelzésére, a megkülönböztetésre, a minőség kifejezésére és az ezekre épülő egyéb gazdasági funkciók megvalósítására.

Az EU Bírósága az ún. Hag II ügyben (C-10/89) a védjegy funkcióira és a kizárólagos jog szükségességére az alábbiak szerint mutatott rá: „Védjegyoltalom nélkül alig ösztönözné

32 bármi is a gyártókat új termékek kifejlesztésére vagy a meglévők jó minőségének megőrzésére [...] a védjegyek e (gazdasági) hatást azért érhetik el, mert garanciát nyújtanak a fogyasztónak, hogy az adott védjegyet hordozó valamennyi árut egy és ugyanazon gyártó állította elő, vagy e gyártó ellenőrzése alatt állították elő, s következésképpen az ilyen áruk – nagy valószínűséggel – egymáshoz hasonló minőségűek [...] a védjegy csak akkor töltheti be a szerepét, ha kizárólagossággal jár” (ítélet 13–15. pontok).

A védjegyekre vonatkozó jogi szabályozásnak nagyrészt közgazdasági karaktere van.

A védjegyjog nemcsak, hogy jól megközelíthető a közgazdasági elemzés számára, hanem a védjegyek oltalmának biztos hatékonysági racionalitása van. Összességében elmondható, hogy a védjegyoltalom közgazdasági elemzése és a jogi szabályozás lényegében megegyezik, többek között például azonos módon definiálják a védjegyet, amely az előbbi szerint egy szó, szimbólum vagy egyéb jelzés, amelyet arra használnak, hogy az egyik vállalkozás áruját vagy szolgáltatását más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztesse.

A védjegyek elsődleges előnye a közgazdasági elemzés szerint abban áll, hogy a fogyasztói keresés költségeit csökkentik, a fogyasztót orientálják, és ennek keretében a gazdasági hatékonysághoz hozzájárulnak. Más szóval, a védjegyek a fogyasztók tájékozódását segítik elő, amely a Vt. preambulumában is nevesített cél. A védjegy ezen funkcióját kizárólag akkor képes betölteni, ha mások nem jogosultak a védjegyoltalom tárgyát megtöbbszörözni, illetve a védjegyoltalom tárgyát utánozni. A védjegyből eredő előnyök tehát a közgazdasági megközelítés szerint is feltételezik a kizárólagos jogi oltalmat, amelyet az EU Bírósága a Hag II ügyben külön kiemelt. A védjegyek a gazdaságossági előnyöket csak akkor képesek megvalósítani mind a vállalkozás, mind pedig a fogyasztók számára, ha a védjeggyel ellátott áru gyártója vagy a szolgáltató egyenletesen és időbeli korlát nélkül fenntartja a védjeggyel ellátott áruk minőségét. Következésképpen, a védjegyoltalom a minőségellenőrzést, a minőség folyamatos fenntartását és fejlesztését is elősegíti, amely a védjegyoltalom második előnyének nevezhető a közgazdasági elemzés szerint.

Ugyanakkor a közgazdasági elemzés szerint a védjegyoltalomból eredő hátrányok, társadalmi költségek alapvetően csekélyek. A védjegyoltalom hátrányos hatásai lehetnek például a jogérvényesítési költségek, illetve a verseny esetleges csökkenéséből eredő társadalmi veszteségek. Ezen hátrányok a közgazdasági elemzés szerint azonban lényegesen kisebbek, mint a védjegyoltalomból eredő előnyök. Összegezve, a mai gazdasági, különösen marketingkörnyezetben az erős védjegyoltalmi rendszer előnyei messze meghaladják az esetleges hátrányokat a közgazdasági elemzés szerint.

2. A védjegy és a verseny A Vt. preambuluma a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek javítását a törvény egyik céljaként nevesíti, így indokolt a védjegy és a verseny viszonyának rövid áttekintése.

Az EU Bírósága az ún. Hag II ügyben (C-10/89) úgy fogalmazott, hogy „a védjegy a torzításmentes piaci verseny egyik alapfeltétele” (13. pont). A fentiekben láttuk, hogy a védjegyek kizárólagos jogok, gazdasági értelemben monopoljogok. A versenyjog feladata ugyanakkor a hatékony verseny védelme, és a monopoljogok elleni fellépés. Első látásra a kizárólagos jogok és a hatékony verseny védelme két ellentétes célnak látszik, illetve első látásra a két jogág között ellentét mutatkozik. A Nemzetközi Iparjogvédelmi Egyesület (AIPPI) egyik határozata (Q187), amely a szellemi alkotások és a versenyjog viszonyát elemezte, az alábbi következtetéseket vonta le: „1. Az AIPPI megerősíti azon nézetét, hogy a versenyjog (a szabad és fair verseny védelmére szolgáló szabályok) és a szellemi alkotások joga nem áll konfliktusban, hanem

33 éppen ellenkezőleg, mindkettő hozzájárul a gazdasági haladáshoz, és a közérdeket szolgálják.

2. A szellemi tulajdonjogok megadását kizárólag a szellemi alkotások jogának kell szabályoznia. Ezen megadás tekintetében a versenyjog ne legyen alkalmazandó. A szabad és fair verseny szükségességét a szellemi alkotásokra vonatkozó jogszabályok megalkotása során kell tekintetben venni. [...] 4. A versenyjog a szellemi tulajdonjogok gyakorlásra lehet alkalmazandó.

Amennyiben különleges esetekben a szellemi tulajdonjogok gyakorlása ellentétes a versenyjoggal, úgy annak szükséges jogkövetkezményeket kell biztosítani. Mindazonáltal a versenyjog alkalmazása nem befolyásolhatja a szellemi tulajdonjogok létezését és el kell fogadni rendezőelvként, hogy a szellemi tulajdonjogok kizárólagos jogokat adnak...”

Az AIPPI fent idézett határozata kiváló összegzése a szellemi alkotások joga és a versenyjog viszonyának, amelynek alapján megállapítható tehát, hogy a védjegyjog és a versenyjog nem áll egymással ellentétben, és mindkét jogterület a korszerű gazdaságpolitika nélkülözhetetlen eleme. Megállapítható továbbá, hogy a verseny szempontjait a szellemi alkotások, és ezen belül a védjegyek oltalmának megadására irányuló szabályok tekintetében célszerű figyelembe venni. Ennek a védjegyjogon belül számos példája van, különösen a megkülönböztető képességgel nem rendelkező, vagy a kizárólag funkcionális megjelölések kizárása a védjegyoltalomból. További versenyszempontú szabály például a védjegy használatának elmulasztásához fűződő jogkövetkezmények szabályozása: az oltalom megszüntetésének lehetősége, valamint a későbbi védjegyekkel szembeni fellépés lehetőségének a kizárása. Ezen túlmenően az AIPPI fenti határozata alapján megállapítható, hogy egy érvényesen megadott szellemi tulajdonjognak a gyakorlását korlátozhatja a versenyjog. Ugyanakkor, védjegyek esetében a gyakorlatban ez a szempont nem igazán releváns, a Régibeau–Rockett szerzőpáros például mindössze két esetkört jelöl meg a védjegyeknél, ahol versenyjogi aggályok merülhetnek fel a védjegyjogok gyakorlásával kapcsolatban, jelesül egyfelől a védjegyek kötelező licencbe adását, másfelől pedig az ún. „esernyő márkát. Ezen utóbbi fogalom olyan stratégiát jelent, amikor egy védjegy alatt jelenik meg több termékkategóriába tartozó termék.

A szerzőpáros azonban mindkét esetben arra a következtetésre jut, hogy komoly versenyjogi aggályok nem merülnek fel, és versenyjogi beavatkozás nem indokolt egyik problémakör esetében sem (RÉGIBEAU–ROCKETT 543–545. o.)

A fentiek összegzéseként elmondható, hogy a versenyszempontok alapvetően az egyes védjegyjogi szabályok megalkotása körében kerültek figyelembevételre, így például az egyes oltalomkizáró okok vagy a védjegyhasználat elmaradásának szabályozása tekintetében, a versenyjog azonban a megadott védjegyjogok gyakorlását jellemzően nem korlátozza.

A védjegyjog és a versenyjog egy további kapcsolódási pontja a tisztességtelen verseny elleni jogba tartozó jellegbitorlás kérdése. A jellegbitorlási igény jellemzően kiegészítő jellegű, és ennek megfelelően lajstromozott védjegy hiányában érvényesíthető. Mindazonáltal, a védjegybitorlási és a jellegbitorlási igények párhuzamos érvényesítése is lehetséges. A jellegbitorlással a jelen kézikönyvnek egy külön fejezete foglalkozik, ezért erről bővebben ld. a jellegbitorlásról szóló fejezetet.

3. A védjegy alkotmányjogi védelme 3.1. A védjegyjog mint a tulajdonvédelem tárgya Az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése biztosítja a tulajdonhoz való jogot. A 2012. január 1. előtt hatályos Alkotmány alapján kialakult alkotmánybírósági gyakorlat szerint a tulajdon-

34 hoz való jog által védett vagyoni körbe nemcsak a polgári jogi tulajdonjog tárgyai tartoznak, hanem vagyoni jogok is [17/1992. (III. 30.) AB határozat]. Az Alaptörvény negyedik módosításának 19. cikke szerint az Alaptörvény 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „Az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik.” Alkotmánybíróság a II/3484/2012. AB határozatában kimondta, hogy felhasználhatja a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket, ha az Alaptörvény adott szakaszának a korábbi Alkotmánnyal fennálló tartalmi egyezése, az Alaptörvény egészét illető kontextuális egyezőség, az Alaptörvény értelmezési szabályai és a konkrét ügy alapján a megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya (27–33. bek.).

A korábbi alkotmánybírósági határozatok – a tulajdonvédelem körében – az egyéb, tulajdonjoggal összefüggő vagyoni értékű kizárólagos jogok védelmét is biztosították (664/B/2009.

AB határozat). Az AB korábbi gyakorlata szerint a szellemi alkotások olyan vagyoni jogosultságok, amelyekre kiterjed az alkotmányos tulajdonvédelem [védjegy (214/E/2000. AB határozat), szabadalom (1338/B/1992. AB határozat), szerzői vagyoni jogok (482/B/2002. AB határozat)]. Az AB kifejtette, hogy a „javak békés élvezetéhez való jog” szélesebb védelmet nyújt a technikai értelemben vett, polgári jog szerinti tulajdonénál [64/1993. (XII. 22.) AB határozat]. Az AB tulajdonvédelmi felfogása összhangban van az EJEB javakat („possessions”) védő ítélkezési gyakorlatával, amely szerint az EJEE első kiegészítése – az ingó és ingatlan dolgok védelmén túlmenően – a természetes és jogi személyek gazdasági életben való részvételhez fűződő érdekeinek széles körét részesíti védelemben. Az EJEB megállapította, hogy az Egyezmény alkalmazandó nemcsak a szellemi alkotásokra, beleértve a védjegyet, hanem a bejelentéssel keletkező védjegyoltalmi igényre is, mint dologi várományra (Anheuser-Busch v. Portugal [2007] ETMR 24; 2007. január 11.).

A védjegynek az alkotmányos tulajdonvédelem körébe tartozását támasztja alá az is, hogy az Európai Unió Alapjogi Charta 17. cikk (2) bekezdése kifejezetten kimondja a tulajdonvédelem körében, hogy „a szellemi tulajdon védelmet élvez”. A Charta jelentőségét az adja, hogy a Lisszaboni Szerződés óta a Charta a közösségi jog része. A KVR 11. preambulumbekezdése és a 4. Fejezet címe szerint a közösségi védjegy a tulajdonjog tárgyának tekintendő, és így a védjegynek átruházhatónak, megterhelhetőnek kell lennie (A magyar szöveg szerint a közösségi védjegy a vagyoni forgalom tárgyának tekinthető, de az angol szöveg szerint „an object of property”.).

3.2. A védjegyjog korlátozása / megszűnése és más alapjogokkal való ütközés A védjegy törlésénél a vagyoni jogosultság visszaható hatályú megszüntetésére kerül sor, de ennek az az oka, hogy a tulajdonhoz való jog alapján védelemben részesülő jogosultságot eredetileg nem lehetett volna megszerezni [Vt. 33. § (1) bekezdés a) pontja]. A védjegy törlésének a Vt.-ben meghatározott új eseteiben [a Vt. hatálybalépése előtt bejelentett védjegyek törlésére már a Vt. új rendelkezései alkalmazandók (BH 2000/296)]. az oltalom megszerzésének többnyire olyan módjairól van szó (közrendbe ütközés, rosszhiszemű, jogosulatlan bejelentés), amelyeket a jog korábban annak ellenére ismert, hogy a RVt. ezekről kifejezett szabályt nem tartalmazott. A Vt. hatálybalépését követően alkalmazandó Vt. 117. §-sal kapcsolatban az AB megállapította, hogy a védjegy törlésének új megfogalmazású esetei, amelyek a korábbi jogi rendezés elveiből is következtek, nem jelentenek olyan visszaható hatályú szabályozást, amely alkotmányellenes helyzetet eredményez (214/E/2000. AB határozat).

A védjegyjog egyik alapvető eleme a védjegy reklámozás során történő használata. A közegészségügy, fiatalok védelmében – mint másik alapvető jog, alkotmányos érték vagy cél

35 érvényesülésének szükségessége miatt – a reklámjogi szabályok több olyan szabályt tartalmaznak, amelyek korlátozzák, illetve tiltják a védjegy használatát (pl. alkoholos italok, dohánytermékek, gyógyszerkészítmények reklámja). Ezen rendelkezések alkotmányjogi szempontból azért vizsgálandóak, mert korlátozzák a védjegyjogosultat a védjegyjogból eredő kizárólagos használati jog gyakorlásában (vizsgálandó lehet a vállalkozásokat megillető kereskedelmi szólásszabadság korlátozásának szempontja is.). Amikor az EU Bírósága felülvizsgálta a Dohányirányelv címkézésre vonatkozó 5. cikkét, miszerint a csomagolás elő- és hátlapjának 30, illetve 40%-án el kell helyezni az egészségügyi figyelmezető jelzést, ezt az EU Bírósága a tulajdonjog arányos, a tulajdonjognak a közösségi jog által elismert védelmével összeegyeztethető korlátozásának minősítette. A tulajdonhoz való jog korlátozható, ennek feltétele, hogy a korlátozás ténylegesen a Közösség által elérni kívánt közérdekű célokat szolgálja. Az arányosság elvével kapcsolatban az EU Bírósága hangsúlyozta, hogy a közösségi jogalkotó nem lépte túl a mérlegelési jogkörének korlátait azáltal, hogy előírta a felületek azon százalékának növelését, amelyen feliratokat és figyelmeztetéseket kell elhelyezni a dohánytermékek csomagjain olyan arányban, amely elég helyet hagy e termékek gyártóinak arra, hogy ott más, különösen a márkanevükre vonatkozó információkat helyezhessenek el (C-491/01. British American Tobacco, 122–141. bek.). A védjegybitorlás objektív jogkövetkezményeként a védjegyet hordozó eszközök, anyagok, áruk és csomagolóanyagok megsemmisítésének, azaz a tulajdonjog elvonásának a lehetőségét vizsgálva az AB megállapította, hogy ez a tulajdonhoz való jogot érinti ugyan, azonban ennek alkotmányos indoka és szükségessége a szellemi tulajdon, valamint a szellemi tulajdon jogosultja érdekeinek védelme.

A védjegyet hordozó eszközök, anyagok, áruk és csomagolóanyagok – mint ingó dolgok – a jelen esetben a jogsértés elkövetési tárgyai, melyeknek megsemmisítése – mint végső eszközként alkalmazandó szankció – más jogszabályokban is alkalmazott törvényes megoldás [pl. Ptk. 84. § (1) bekezdés d) pont szerinti megsemmisítés]. Tekintettel arra, hogy a tulajdonjog ilyen jellegű elvonása a Vt. rendszerében végső eszköznek minősül, és mivel nincs más olyan enyhébb szankció, mely a szellemi tulajdon jogosultjának jogait hatékonyabban védené, ezért az szükségesnek és arányosnak tekinthető (512/B/2004. AB határozat).

4. Nemzetközi és közösségi kötelezettségek Amint arra a Vt. preambuluma is utal, a Vt. megalkotására, többszöri módosítására sokoldalú nemzetközi, illetve közösségi kötelezettségek alapján került sor. A szabályozás kialakítása során tekintettel kellett lenni tehát az egyetemes nemzetközi szerződésekre, a közösségi jogharmonizációs kötelezettségekre, és kétoldalú nemzetközi kötelezettségvállalásokra.

A nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés alapdokumentuma az ipari tulajdon oltalmára 1883. március 20-án létesült Párizsi Uniós Egyezmény. Magyarország 1909 óta részese az egyezménynek, amelynek legutóbbi, stockholmi szövegét az 1970. évi 18. törvényerejű rendelet hirdette ki. Az egyezménynek 2013-ban 174 ország volt a tagja. A Párizsi Uniós Egyezmény a nemzeti elbánás elvének kimondásán túl az egyes oltalmi formákra vonatkozó szabályok elemi szintű egységesítését valósítja meg, továbbá ún. uniós elsőbbség biztosításával lehetővé teszi a korábbi hazai iparjogvédelmi bejelentéssel szerzett elsőbbség igénylését a többi tagállamban.

A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodást 1891-ben kötötték.

Magyarország 1909 óta részese az egyezménynek, amelynek legutóbbi, stockholmi szövegét az 1973. évi 29. törvényerejű rendelet hirdette ki, az egyezménynek 2013-ban 56 ország volt a tagja. A Madridi Megállapodás lehetővé teszi védjegyek nemzetközi lajstromozását egy-