A történettudomány „másikja”

A Rubicon Történelmi Magazin szerkesztői több mint három évtizede tájékoztatnak a történettudomány fejleményeiről, kutatások eredményeiről. Rácz Árpáddal, a magazin alapítójával és főszerkesztőjével beszélgettünk erdélyi kötődéséről, a magazinról, illetve jövőbeli terveiről a könyvszerkesztés területén.

– Milyen szálak kötik Önt Kolozsvárhoz, Erdélyhez?

– A szüleim erdélyiek, édesanyám Marosvásárhely mellől származik, édesapám Kalotaszegen, Kiskapuson született, és nagyapám halála után, 5-6 évesen Kolozsvárra került nagymamámmal. Amikor 1944-ben elfoglalták a várost, 21 évesen menekült Magyarországra, Pestre, ahol megismerte édesanyámat. A rokonlátogatások révén aztán én is sok időt töltöttem Kolozsváron. Emlékszem, gyerekkoromban rendre a Fecske (Paris) utca 34. szám alatt vendégeskedtünk, s az épülettel szembeni játszótéren rúgtam a labdát. A környék átalakult, de a kis játszótér még ma is áll.

– Milyen szándékkal született a Rubicon Történelmi Magazin?

– A Rubicon a rendszerváltás forgatagában született, és nem egyszerűen egy lap volt a sok között, hanem a történettudománynak „másik lapjaként” született. Az „egyik”, a hivatalos a régi rendszerben született História volt, főszerkesztője pedig miniszter volt. Sokan nem gondolták, hogy tartósan fennmaradunk egy ilyen vetélytárssal. Egy dolgot tartottunk fontosnak: a rendszerváltás hozta új idők szellemében bemutatni a magyar történelmet, a történészeket faggatva másképp, szabadabban, önállóbban tájékoztatni. 32 éve változatlan felállásban, családi vállalkozásban, sem-

A Rubicon Intézet

A Rubicon Intézet az első magyarországi történelmi ismeretterjesztő think tank (agytröszt) szervezetként alapvetően történeti-társadalomtudományi elemző-, illetve kutatómunkát végezve dolgozik azon, hogy a történettudomány fejleményeit, illetve a magyar történelmet szakszerűen ismertesse olvasóival. milyen intézményhez nem tartozva próbálja a lap a maga ellentmondásaival, problémáival a magyar történelmet minél összeszedettebben bemutatni, az esetleges különböző felfogásokat párhuzamosan ismertetve érzékeltetni, hogy milyen gazdag és szép történetünk van. Ez túlmutat a jelenlegi országkereteken és a trianoni büntetőbéke eredményén. A magyarság egy része kiszorult hazájából, de nem szorult ki a magyar kultúrkörből, ők a történelmüket és irodalmukat ápolva tartják leginkább a kapcsolatot a határon túli nemzettestvérekkel. A mi funkciónk elsősorban az, hogy megőrizzük a magyar történelem szeretetét, hiszen ez adja meg azt az identitástudatot, amely elengedhetetlen a magyarság fennmaradásához, akármilyen világhoz is vezessen az európai politikai fejlődés.

– A Rubicon Intézet a magazinon kívül könyvkiadással is foglalkozik, hamarosan Oborni Teréz történész, Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című könyvét mutatják be. Mit lehet tudni ezen túlmenően az intézeti munkáról?

– Az elmúlt évben lehetőségünk volt kicsit bővíteni a tevékenységünket, és egy, a Rubicon nevet megőrző, továbbfejlesztő tudományos intézet is létrejött. A Rubicont én képviselem főszerkesztőként az intézetben társelnökként. Saját kutatói gárdával dolgozunk, míg a folyóiratnak nincs állandó, szűk szerzői köre, hanem a magyar történelemtudomány legszélesebb bázisából merít, attól függően, hogy a téma éppen milyen szakértő megszólaltatását kívánja. Az intézet egyik kutatási irányába a Trianon utáni és a „Trianonon túli” világ került. Azt nézzük egyrészt, mit tudhatunk többet és mást a leszakított országrészekről, ezért született az említett kötet is. A magazin az ismeretterjesztést, míg az intézet a könyvek kiadását vállalta, átvéve ezt a szerkesztőségtől. Ennek nyomán született meg az Oborni Teréz kötete is, melynek fordítását már elkezdtük, hamarosan megjelenik románul.

– Milyen jövőbeli tervek vannak a könyvkiadással kapcsolatban? Van terítéken Erdély-téma?

– Igen, már kimunkálás alatt van John Paget, avagy Paget János kötete, mely az idők során többféle publikálást megért, viszont soha nem adták ki teljes egészében mostanáig. A szerző angol utazó, aki Wesselényi Polixéna férjeként került Erdélybe, és Erdély akkori viszonyait írta le, lényegében egy idegen szemszögéből rajzol empatikus képet térségről. Már megjelent viszont kiadásunkban Bryan Cartledge Megmaradni című kötete, amely a megmaradás képességét emelte ki a magyarság legnagyobb erényeként, s ebben kimagasló szerepe volt a fejedelemség korában – mint az Oborni-kötetből is kiderül – Erdélynek.

Kolozsvári különszám

A Rubicon folyóirat 2018-ban különszámot adott ki Kincses Kolozsvár – Erdély fő városa címmel, mely városunk történelmébe nyújt betekintést több téma feldolgozásával a reformációtól egészen a második világháború utáni időszakig.