XIX. évfolyam 4. szám 2016/November

Ítélet

Korábbi számaink a

http://issuu.com/itelet-pazmany

Elmélkedés Alessandro Atyával

„Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az hitünk virágjában volt.”

Nem hiányzik valami?

oldalon elérhetőek!

Pázmány Péter

Kedves Hallgatók!

Az Ítélet főszerkesztőjeként e félév lapszámaiban utoljára fogok hozzátok szólni, mivel ötödik évemet kezdtem meg a jogi karon. Sok tartalmas év van a hátam mögött, és törekedni fogok arra, hogy a többi végzős szerkesztőtársammal együtt méltó utódokat neveljünk ki az alsóbb éves tagjainkból.

Az idei első szám tartalmában rendhagyó, mert az előző félév végén sajnos nem tudott megjelenni nyomtatásban a lap, így számos olyan cikket olvashattok, melyeket a tavaszi számban szántunk eljuttatni hozzátok. De mivel aktualitásukat nem vesztették, így kissé megkésve, de színvonalából mit sem vesztve fogadjátok őket érdeklődéssel!

Olvashattok többek között Lábady Professzor úr Jézus peréről szóló előadásáról, valamint a Nemzetközi Magánjogi Tanszék által szervezett konferenciáról.

Igyekeztünk ezúttal is a hatályos jogi változásokról is szót ejteni, illetve egy volt pázmányos bírósági titkár publikációs kérésének is eleget tettünk. Végül, de nem utolsósorban egy izgalmas beszámolót olvashattok arról, hogy milyen a Kúrián eltölteni a szakmai gyakorlatotokat.

Az egész Szerkesztőség nevében kívánok mindenkinek tudásvággyal és fejlődéssel teli félévet! Ádám Flóra Julianna A PPKE JÁK HÖK TÁMOGATÁSÁVAL

TARTALOMJEGYZÉK Elmélkedés Alessandro Atyával – 2. oldal „A tanítást és a zenélést egyformán szeretem, nem tudnék létezni egyik nélkül sem.” – 3. oldal Jézus pere dr. Lábady Tamás előadásában – 4. oldal A Negotiation Competition döntőjén jártunk – 5. oldal Az Általános Közigazgatási Rendtartás, avagy a jelenleg hatályos Ket. újjászületése – 6. oldal Nemzetközi Magánjogi Konferencia – 7. oldal A jogi személy fogalma – 9. oldal A halálbüntetést övező viták ütközőpontjai – 10. oldal A fellebbezés elutasításának „circulus vitiosus”-a – 11. oldal Titeket kérdeztünk – 12. oldal

Az esély mindenkinek jár – Premier Kultcafé – 13. oldal A demonstrátorság – 15. oldal Lengyel, magyar két jó barát – 16. oldal Kereszténység fiatalos értékrendben! – 17. oldal Perfect Sisters – Egy hidegvérű gyilkosság – 18. oldal Punkok, skinheadek és egyéb szubkultúrák a Kádár-korszakban – 19. oldal Az utazás legmenőbb formája: a stoppolás – 21. oldal Boros kisokos / Séta a Haza Háza alatt – 22. oldal Spartan Race – You’ll know at the finish line – 23. oldal Jelrendszereink – 24. oldal Szakmai gyakorlat a Kúrián – 25. oldal

Felelős kiadó: Dr. Szabó István dékán Szerkesztői tanácsadó: Dr. Koltay András docens Főszerkesztő: Ádám Flóra Julianna Főszerkesztő-helyettes: Körtvélyfáy Dina, Borsi Rebeka Szerkesztőbizottság tagjai: Asbóth Emma; Büki Bettina; Élő Dániel; Hanich Veronika; Karczub Eszter; Kasza Imola; Király Dorina; Kőrös Kinga; Majoros Mirtill; Máté Laura; Merrikin Gina; Szarka Margaréta; Szilák Emese Online kiadás: Bakos Tamás Korrektúra: Élő Dániel Címlap: www.magyarforradalom1956.hu Szerkesztőség címe: 1088 Budapest, Szentkirályi utca 28-30. C épület 319. szoba telefonszáma: (36 1) 4297-20 321-es mellék e-mail címe: itelet.pazmany@gmail.com honlapja: http://itelet-pazmany.blog.hu/ Nyomdai kivitelezés: Duna- Mix Kft.

2

2016 / november

Ha nem tudod, mihez kezdj magaddal... Ha elvesztetted szem elől, mire jó az egész... Ha keresed Azt, Akitől mindent kaptál...

Akkor keresd Karunk lelkészét, Alessandro atyát, és az általa ajánlott lehetőségeket! A Hátoldal hirdetésein most ezekről a kapukról olvashattok, amelyeken belépve választ kaphattok a fenti kérdésekre.

Alessandro atya Milánóban született, de az olasz Borromei Szent Károly papi közösség tagjaként immáron több, mint tíz éve él Magyarországon, és 2008 óta a Kar lelkésze. Láthattátok, hallhattátok már őt egyetemi programok, szentmisék alkalmával, de az általa ajánlott programokról nem biztos, hogy mindnyájan tudtok, ezért is szeretnénk most elétek tárni őket.

Ezek az egész tanév folyamán lehetőségeket biztosítanak Számotokra, ha úgy érzitek, kerestek valamit, ami mindig is ott volt mellettetek, de még nem találtátok meg. Ha kicsit eltévedtetek. Ha csöndre vágytok a zajban. Vagy arra, hogy valaki választ adjon a kérdéseitekre. Ha erőre és reményre van szükségetek a mindennapok kavalkádjában, a vizsgák terhe alatt vagy a szorgalmi időszak akadályai közepette, otthon vagy az egyetemen, a munkában vagy a pihenőidőben. De akkor is, ha szeretnétek hittanra járni, felkészülni valamelyik szentségre, vagy rászorulókon segíteni. Ezek a kapuk utat nyithatnak ahhoz, hogy közelebb jussatok a Jóistenhez, és így boldogabban, békésebben tudjátok élni az életet.

Nekem nagyon sokat adott és ad az Alessandro atyától kapott sok jó, erős lapátokat az evezéshez az élet tengerén. Ezért merem bátran ajánlani ezeket a lehetőségeket. Ha nem mennétek annyira közösségbe, akkor a lelkészségi szoba is nyitva áll, és mindenkit szeretettel vár benne az atya, hogy feltegyétek neki kérdéseiteket, illetve ha segítségre, vigaszra van szükségetek, meghallgassátok szavait.

Ja, és a kápolna! Rögtön a főbejárat mellett jobbra található. Mindig nyitva van, és vár minket az a Forrás, Akiből meríthetünk a zh-k, vizsgák, megtartandó kiselőadások, nagyelőadások előtt.

Remélem, segítettem ezzel a pár sorral; az újság hátulján található plakátokon minden részlet megtalálható. Zárásként álljon itt egy idézet József Attila verséből: „Az Isten itt állt a hátam mögött / s én megkerültem érte a világot”.

Kiss Lúcia

Portré / Aktuális

Ítélet

Interjú Bérces Viktor Tanár Úrral

„A tanítást és a zenélést egyformán szeretem, nem tudnék létezni egyik nélkül sem.”

Dr. Bérces Viktor 2007-ben végzett az ELTE Állam-és Jogtu- legfontosabb szempont az, hogy a tanulók jól érezzék madományi Karán. PhD fokozatát a Pázmányon szerezte meg gukat az óráimon.

2012-ben, azóta a Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék, illetőleg a Polgári Eljárásjogi Tanszék oktatója. A hallgatók sokan szeretnének Önhöz kerülni a vizsgákon.

Mit gondol, ennek mi lehet az oka? A jó hangulat vagy esetA Tanár Úr két tanszéken is oktat, illetve ügyvédként, vala- leg az, hogy érthetően teszi fel a kérdéseket? Ön milyen vizsmint a Kúria főtanácsadójaként is dolgozik. Emellett zongo- gáztatónak tartja magát? rista-zeneszerző és rendszeresen dolgozik Tóth Verával, az Az alaptermészetemből fakadóan nem tartozom a komor, LGT-vel, Bigával, Vastag Csabával, valamint az Eurovízióról ennélfogva szigorúnak tűnő vizsgáztatók közé, a vizsga légismert Freddie-vel is. Már felsorolni is nehéz volt azt a sok körét pedig úgy próbálom kialakítani, hogy a diákok ne feladatot, melyet Ön ellát. Hogyan tudja összeegyeztetni kerüljenek „feszélyezett” helyzetbe. Nem szeretek feleslegea munkát a zenéléssel, illetőleg mikor van ideje pihenni? sen stresszhelyzetet generálni, a hallgató már – vélhetően – úgyis kellően ideges. Ettől függetlenül nálam is meg lehet bukni, ha a hallgató felkészületlensége nyilvánvaló. Sajnos erre az utóbbi időben egyre gyakrabban kerül sor. Mivel azonban tételes jogi tárgyat tanítok, ezért az utóbbi kategóriába tartozó diákok könnyen és gyorsan kiszűrhetőek.

A tanítást és a zenélést egyformán szeretem, nem tudnék létezni egyik nélkül sem. Ez két olyan életforma, ami teljesen eltérő szabályok szerint működik, mégis tökéletesen megfér egymás mellett. Az elmúlt 2-3 évben győződtem meg igazán arról, hogy mindenre van idő, csak be kell tudni osztani.

A Tanár Úr az ELTE-n tanult, de a PhD-képzést már egyetemünkön folytatta. Miért döntött végül a Pázmány mellett?

Elsősorban a választható kutatási témák miatt. Emellett, a kezdetektől fogva élvezem itt a munkát, a diákok rendkívül érdeklődőek és fogékonyak a gyakorlati kérdésekre.

Persze sok múlik az oktatón, a „tálaláson”. Nálam az egyik

Ön mit tart a legnagyobb pozitívumnak a Pázmányon mind szakmai, mind közösségi szempontok alapján?

Az oktatói gárda szerintem egyedülálló Magyarországon.

Nemzetközi szinten is elismert, neves professzorok mellett rengeteg a gyakorlati szakember, tehát igen széles a paletta.

A Pázmány egyik legnagyobb „fegyvere”, hogy az oktatók személyes példákkal is alá tudják támasztani a mondandójukat. Ettől hitelesek az órák, ettől nyújtanak többet egy tankönyvnél, ettől lesz érdemes egy diáknak bejárnia az előadásokra, illetve a gyakorlatokra. A másik fontos faktor a tanárok és a diákok közötti szakmai kapcsolat közvetlensége és a „csapatépítés”: ebben is jól állunk, hiszen sikerült kialakítani egy olyan masszív közösséget, amely évek óta „szállítja a versenyeredményeket”. Ami engem illet, nagyon büszke vagyok a büntetőjogi TDK-s csapatomra, amely tavaly is, és az idei félévben is I. díjakat hozott el az országos, illetve a fővárosi büntetőjogi perbeszédversenyeken.

Fedor Zsuzsanna Réka

Jézus pere Lábady Tamás előadásában Egyetemünkön szinte már hagyomán�nyá vált, hogy a Húsvéthoz közeledve, a tavaszi szünet előtti utolsó héten Jézus pere címen Zlinszky János Profes�szor úr előadást tartson. A Professzor úr fontosnak tartotta, hogy Jézus szenvedéstörténete elhangozzék ilyenkor; kollégái, valamint családja pedig úgy gondolták, ezt a hagyományt tovább kell vinni. Ezúttal dr. Lábady Tamás egyetemi docens mesélte el nekünk Jézus perének történetét.

A nagy érdeklődésre való tekintettel

az előadás helyszínéül az E2-es előadó szolgált. Bizony ennél kisebb terem

aligha lett volna elég; a termet megtöltötték hallgatók és egyetemi tanárok egyaránt. Hasonló létszámú hallgatóságot gyakran egy órai előadáson sem látni; az érdeklődők száma is következtetni engedett arra, hogy érdekes előadásnak nézünk elébe.

Az előadást Komáromi László nyitotta meg köszöntőjével, és rövid bevezető után át is adta a szót Lábady Tamásnak.

A tanár úr bevezetésként elmondta, hogy erre az előadásra Zlinszky Já2016 / november

3

Ítélet

Aktuális

nos professzor úr családja kérte fel, ő pedig nem tudott nemet mondani ilyen megtisztelő felkérésre. Szép gondolatként elmondta, hogy az előadás megtartását, nem csak e hagyomány megőrzésének céljából vállalta, hanem elhunyt kollégája, és barátja iránt érzett szeretete és tisztelete jeléül is.

Az előadást a tanár úr egyetlen gondolatébresztő mondattal nyitotta meg, melyet néhány másodperc némaság követett: „Noha sokakért jót tett, perbe fogták, a gonosztevők közé sorolták és halálra ítélték”.

A bevezető mondat elég volt ahhoz, hogy a teremben mindenki elnémuljon, és az érdeklődő tekintetek nem is lankadtak egészen 45 percen át, amíg a tanár úr mesélt nekünk.

Jézus pere nem csak egy hívő kereszténynek, hanem egy joghallgatónak is igazi érdekesség lehet. Megismerhettük az akkori korra jellemző vádemelést, a főtanács ítélkezését, a Mózesi törvényeket, valamint a rómaiak befolyását a tanács döntéshozatalában.

Habár egyelőre vitatott tény, hogy a tanács hozott-e ítéletet Jézus halálbüntetése kapcsán - mivel a rómaiak erre nem adtak nekik felhatalmazást -, azonban másnap reggel a Misnában előírtak alapján (mielőtt Jézust Pilátushoz vitték) ismét ülést tartottak, ezért valószínűsíthető, hogy meghozták az ismert ítéletet.

Megtudjuk, hogy Pilátus háromszor is megpróbálja felmentetni Jézust. A római jogban ismert abolícióval, vagy más néven pertörléssel is megpróbálkozik, amellyel egyfajta kegyelmet adhatott volna neki, de a nép Barabást választja, és Pilátus ezen a napon csak egy embert részesíthet kegyelemben.

A vádak egyre súlyosabbak lesznek, Jézust mindenképpen halálra akarják ítélni, végül mikor már felségsértéssel vádolják, Pilátus is figyelni kezd a vádakra, hiszen ezért a cselekedetért már a római jogban is halálbüntetés jár. Ennek ellenére egy akkori önálló büntetést, az ostorozást szabja ki neki, mely után szabadon kívánja bocsátani. A nép azonban megfélemlíti Pilá-

tust: ha a császár fülébe jut, hogy nem akar kivégeztetni egy felségárulással vádolt bűnöst, akkor bajba kerül; így végül kimondja Jézusra a halálos ítéletet.

A tanár úr által elmondottak egy szeletét, és főleg a joghoz is kötődő pontokat szerettem volna mindenkivel megosztani, és ezáltal egyben ösztönözni is a hallgatókat, hogy akik korábban nem tették meg, a következő években feltétlenül látogassanak el erre az érdekes előadásra.

Az előadás zárásaként lehetőség volt kérdéseket feltenni, melyeket Lábady Tamás tanár úr készséggel megválaszolt. A kérdések érkeztek is szép számban, mind a hallgatók, mind pedig a jelenlévő tanárok részéről.

Komáromi László tanár úr egy mondat erejéig visszavette a szót, és e mondattal zárta a programot: „Az előadás egy fajta beavatás és lelki felkészítés volt erre az időszakra, éppen ezért fontosnak tartottuk, hogy avatott hang magyarázza el.”

Máté Laura

A Negotiation Competition döntőjén jártunk 2016. április 18-án a Bajcsy Zsilinszky út 78. szám alatti Eiffel Palace Irodaház földszintjének kettes kon-

ferenciaterme szolgált a Negotiation Competition döntőjének helyszínéül.

A Negotiation Competition hazánkban először került megrendezésre, azonban Európa-szerte már régebb óta ismert ez a verseny a joghallgatók számára. Magyarországi megvalósítását az Elsa Budapest kezdeményezte, akikhez örömmel társult a Réti, Antall és társai ügyvédi iroda. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogi karainak diákjai számára nyílt meg a lehe4

2016 / november

tőség, hogy önéletrajzukkal és motivációs levelükkel, 2 fős csapatokban jelentkezzenek a megmérettetésre. Összesen 14 csapat mérkőzött meg az elődöntőkben, akik közül négy csapat jutott el a 18-án megrendezett végső fordulókig. Mind a helyszínt, mind a szakmai segítséget a Réti, Antall és társai ügyvédi iroda szolgáltatta székházának illetve 3 ügyvédjének felajánlásával, akik a zsűrizésben tevékenykedtek. A szervezésben az Elsa Budapest fiatal és lendületes csapata jeleskedett, de a két jogi kar hallgatói önkormányzatai is kivették részüket az előkészületekből.

Klemenc Miklós, Horváth Dóra és Csenterics András alkották a 3 tagú zsűrit, végigkísérve minden fordulót, így a döntőt is. Az elődöntőben és a döntőben is egy-egy munkajogi vitát kellett megoldaniuk a versenyzőknek, elkerülve azt, hogy az ügyről bíróság döntsön. Egyik csapat a munkavállaló, míg a másik csapat a munkáltató jogi képviselőjeként ült le az asztalhoz tárgyalni, törekedve a megegyezésre.

A szerepek kiosztását húzással döntötték el. Egyetemünket Fárizs Fanni és Csurgai Horváth Gergely képviselte.

Mint az később a közönség számára is kiderült a versenyzőknek bizalmas információként lettek kiadva az eset részletei illetve azok a célok, amik elérésére törekedniük kellett az egyezség megkötésekor is. Minden eset egy azonnali hatályú felmondás köré épült, aminek jogszerűségét a munkavállalók kifogásolták. Azonban nem volt könnyű dolga egyik csapatnak sem, mert mindkettőjüknek úgy kellett kompromisszumra jutnia, hogy

közben felismerje mennyit engedhet ahhoz, hogy számára még mindig egy előnyös egyezség jöjjön létre. Minden

Aktuális

tárgyalás kompromisszummal végződött, így erre nem lehetett panasz.

A zsűri értékelésében elmondta, hogy

azt figyelték valójában, hogy ki használta fel legjobban a bizalmas információkat, ki ismerte fel a fő jogkérdést és

büszkék voltak a versenyzők felkészültségére és arra, hogy anyagi tudásuk kiemelkedő volt, de hozzátették, hogy a győztesek kiválasztásakor ezt nem vették figyelembe. Kimagasló versengésnek lehettünk szemtanúi.

A zsűri döntését azzal indokolta, hogy

integrálta be a tárgyalásba, ki érzékelte legjobban, hogy kinek mit kell bizonyítania, ki tudta végig fenntartani a taktikáját és nem hagyta magát elbizonytalanítani, s ki érvényesítette legjobban képviseltje akaratát. Végül egy testvérpár, Baksa Dóra és Baksa Máté

Ítélet

került ki győztesen a versenyből, akik gyakornoki helyet nyertek a Réti, Antall és társai ügyvédi irodánál. Második helyen két másodéves joghallgató lány végzett, akik szépen helyt álltak a döntőben és nem csak tapasztalattal, de Alexandra könyvutalványokkal is gazdagodtak. Ez az alternatív vitarendezési verseny először került megrendezésre, de rendkívül sikeresnek bizonyult, ezért szeretnék ha a jövőben is megvalósulhatna. Az elkövetkezendő évek versenyzőinek biztosan könnyebb dolga lesz, hiszen már tudhatják, mire is számíthatnak. Ha valaki kedvet kapott, keresse bátran az Elsa Budapest közösségi oldalát, ott naprakész információkat talál mind a szervezetről, mind programjaikról.

Szarka Margaréta

Az Általános Közigazgatási Rendtartás, avagy a jelenleg hatályos Ket. újjászületése A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, azaz közismertebb nevén a Ket. 2005. november 1-ei hatálybalépése óta számos alkalommal esett át kisebb-nagyobb módosításon. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) felülvizsgálatára alkotott Ket. hosszas előkészítő munka eredményeként született meg. Első átfogó módosítása azonban már a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvénnyel (Mtv1.) bekövetkezett, mely az eredeti normaszöveg csupán néhány rendelkezését hagyta meg változatlan formájában. Ennek hatálybalépéséhez kapcsolódott a 2009. évi LVI. törvény (Mtv1. salátatörvény), mely az uniós jogharmonizációnak is eleget téve, a 2006/123/EK irányelv átültetésével szintén rengeteg, csaknem 170 törvényt korrigált. Ezt követően ismételten nem telt el sok idő egy újabb átfogó módosításhoz, a Ket. és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény (Mtv.2.) több mint ötven változtatást eszközölt.

Mindezekből látható, hogy a Ket. fennállásnak első évtizede alatt olyan mértékű átalakításon esett át, hogy a jogszabály koherenciájának fenntartása kétségtelenül sürgetővé tette egy új hatósági eljárási törvény megalkotását. Ennek megfelelően 2015 februárjában felállításra került a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság, mely a közigazgatási bíráskodásra vonatkozó – jelenleg a Pp. XX. fejezetében lévő – új szabályozás megalkotására hivatott, illetve a Közigazgatási Eljárásjogi Kodifikációs Bizottság a Ket. utódjának, az általános közigazgatási rendtartásról szóló

törvénynek a létrehozására. A kodifikáció egyik célkitűzése – mint ahogy az már a Habsburgok óta lényegében minden közigazgatási újítás vezérmotívuma – a hatósági eljárás gyorsítása és hatékonyságának növelése volt.

2016 áprilisában a kormany.hu-n megjelent az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előterjesztése, mely jelen cikk írásakor még nem került a Kormány üléséneknapirendjére. Az előterjesztés általános indokolásában felvázolja az új törvény megalkotásának szükségességét – összhangban az alaptörvény XXIV. cikkében foglaltakkal, miszerint „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék”. Az ügyfelek érdekét szolgáló, egyben a közigazgatási hatósági eljárásokkal szemben támasztott alapvető követelmény szerint a minél gyorsabb végleges döntés meghozatalának a Ket. – részben a felgyorsult társadalmi és technikai fejlődés, részben az egyes eljárásoknak a törvény hatálya alóli kikerülése nyomán – már nem tudott megfelelni. A Javaslat – az egyszerűsítésre történő célkitűzésnek eleget téve – a maga 142 szakaszával kevésbé terjengős a hatályos törvénynél, nyelvezete tömör, törekszik a közérthetőségre. A jogpolitikai szempontból legjelentősebb újítások közé tartozik a sommás eljárási forma bevezetése – amely egy törvénymódosítással már a hatályos Ket.-be is bekerült. Ennek lényege, hogy amennyiben a kérelem benyújtásakor minden, a döntéshez szükséges bizonyíték rendelkezésre áll, a hatóságnak azonnal – de legkésőbb 8 napon belül – döntést kell hoznia. A feltételek fennálltának hiányában a hatóság az eljárást az általános szabályok szerint bonyolítja le. Érdekesen alakult a határidő megállapításának kérdése is.

2016 / november

5

Ítélet

Szabályok & Konferencia

a Ket. általános 21 napos – mely határidő a kivételek miatt ritkán minősült általánosnak és az ügyintézési határidőbe nem számítandó időtartamok miatt az ügy várható befejezésének következtetésére alkalmatlan – „nettó” ügyintézési határideje helyett a Javaslat egy 60 napos „bruttó” határidőkeretet állapít meg, mely alatt az ügyet érdemben le kell zárni. Ez alól az ügyfél mulasztása és az indokolt döntéssel

való felfüggesztés ideje jelenthet kivételt, de bonyolultabb ügyekben az ágazati törvények ettől hosszabb végső határidőt is megállapíthatnak.

Az új törvény ezeken felül számos újítást tartalmaz, és várhatóan 2017. július 1-én léphet majd hatályba.

Karczub Eszter

Nemzetközi Magánjogi Konferencia „Határokon átnyúló családi ügyek- Nemzetközi személyesés családjogi kérdések a XXI. században.”

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán került megrendezésre 2016.04.14-én a „Határokon átnyúló családi ügyek- Nemzetközi személyes- és családjogi kérdések a XXI. században” címet viselő Nemzetközi Magánjogi konferencia. A konferencia szervezője Raffai Katalin Tanárnő volt, aki egyetemünk Nemzetközi Magánjogi Tanszékének egyetemi docense.

A konferencia 9 órakor kezdődött a Szent II. János Pál pápa teremben Varga Zs. András dékán úr és Burián László professzor úr köszöntőjével. Dékán úr köszöntőjében elmondta, hogy ma a felmerülő családjogi kérdésekben azonnali és biztos választ adni nehezen lehet, hiszen napjainkban a család jogi fogalmának meghatározása képlékennyé vált. Gondot okoz továbbá a jogütközés, illetve az, hogy társadalmi szinten hiányzik az általános ismeret arról, hogy mi a család társadalmi rendeltetése. Kifejtette, hogy a család fogalmát mindig két oldalról kell vizsgálnunk: a társadalom oldaláról és a magukon a családokon belülről is. Régen a család stabilitást biztosított számunkra, ma azonban ez elveszett azáltal, hogy a család sok esetben egy átmeneti intézménnyé vált. Burián László a konferencia megnyitásakor elmondta, hogy a határon átnyúló családi ügyek kérdéskörét különösen fontos elemezni, hiszen napjainkban zajlik a Nemzetközi Magánjogi törvény újrakodifikálása. Továbbá mindenkinek sok sikert kívánt az előadásához. Ezt követően egész nap hallhattuk a nagyszerű előadásokat, amelyek számos oldalról közelítették meg a konferencia témáját.

Az első előadó Kőrös András, nyugalmazott kúriai tanácselnök volt, aki a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelére irányuló eljárás főbb kérdéseiről beszélt.

Röviden ismertette azokat a nemzetközi és uniós jogszabályokat, amelyek a magyar jogrendszerben meghatározzák ezt a témát: az ENSZ Gyermekjogi Egyezményt, a Hágai Gyermekelviteli Egyezményét és a Brüsszel IIa. rendeletet.

Elmondta, hogy jelentősen növekedett a nemzetközi elemet tartalmazó családi jogviszonyok száma a munkaerő szabad áramlása folytán. Két fő kérdést kell ezen eljárásokban vizsgálni: azt, hogy történt-e jogellenes elvitel és azt, hogy van-e olyan ok, ami miatt meg lehet tagadni a vis�szavitelt. Kiemelte, hogy ebben a kontextusban a gyermek mindenek feletti érdekét kell vizsgálni és érvényre juttatni.

Előadását egy tanulságos Szent II. János Pál idézettel zárta: „[…] mert a szülőknek nemcsak az a feladata, hogy életet 6

2016 / november

adjanak a gyermekeknek, hanem hogy születésüktől fogva neveljék is őket.”

A második előadó Wopera Zsuzsa, a Miskolci Egyetem egyetemi tanára, miniszteri biztos asszony volt, aki előadását „a családjogi ügyekkel kapcsolatos európai bírósági joggyakorlat értékelése” címmel tartotta. Elmondta, hogy a Brüsszel IIa. rendelet felülvizsgálata napjainkban zajlik, amihez többek között az Európai Unió Bírósága is nagymértékben hozzájárul, hiszen a nemzetközi családjogi ügyeket tekintve, nagyon sok a szülői felügyelettel kapcsolatos ügy. Jogértelmezésének fókuszában leggyakrabban két kérdés áll: a jogellenes elvitel és visszatartás illetve a szokásos tartózkodási hely fogalma. Azonban ezek az értelmezések gyakran nem egyértelműek. Az előadás további részében egy 2014-es esetet hallhattunk egy francia állampolgárságú apa és egy brit állampolgárságú anya gyermekének jogellenes elvitele ügyében.

Nemessányi Zoltán, a nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős helyettes államtitkár (IM) az EU-n kívüli országok Hágai Gyermekelviteli Egyezményhez való csatlakozásáról beszélt. Feltette a kérdést, hogy ha harmadik ország benyújtja az egyezményhez való csatlakozási kérelmet, akkor azt a tagállamok önállóan elfogadhatják-e, vagy a csatlakozás csak az EU felhatalmazása alapján jöhet-e létre. Az előadás végén kiderült, hogy az utóbbi lesz a kérdésre a válasz. Bár felmerültek még további kérdések is: Mi alapján döntse el az EU a csatlakozást? Honnan lehetnek információi az adott harmadik országról? Hogyan is szóljon a felhatalmazás?

Ezekre a kérdésekre még nem sikerült válaszolni.

Gombos Katalin kúriai bíró a jogharmonizáció lehetőségeiről tartotta beszédét. Hallhattuk, hogy a jogharmonizáció a családi jog területén az egyik olyan szenzitív jogterület, amin nehézkes az előrehaladás. A tagállamok családi jogi rezsimjei egymástól sok tekintetben különböznek, és számos megközelítésbeli eltérés is tapasztalható, ami nehezíti a szabályozás közös kiindulópontjának meghatározását. A jogharmonizáció területén az eredmény elérése az uniós jogi eszközökkel hatékonyabbá válhat, amihez fontos az Európai Bíróság értelmező joggyakorlatának fejlesztő hatása.

Lantai Csilla főosztályvezető asszony (EMMI) témája a „Határon átnyúló gyermekvédelmi, kapcsolattartási ügyek, valamint a magyar állampolgárságú gyermek, várandós anya hazahozatalában, sorsának további rendezésében való közreműködés lehetőségei” volt. A fenti cím alapján elsősorban a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról,

Szabályok & Konferencia

elismerésről és végrehajtásról szóló Hágai Egyezmény alapján történő együttműködésről volt szó. Kiemelte, hogy a magyar gyámhatóság a Magyarországon élő gyermek védelme érdekében jár el, ha azonban a gyermek szokásos tartózkodási helye külföldön van, akkor a külföldi gyermekvédelmi hatóságnak van joghatósága megtenni a gyermek érdekében szükséges védelmi intézkedéseket. Ezt követően szó volt a Brüsszel IIa. rendelet hatályáról, kiemelve a fő kapcsoló elvet, a gyermek szokásos tartózkodási helyét. Részletezte a tagállamok közötti együttműködés fontosságát a gyermek védelme érdekében, továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.

(IX. 10.) Korm. rendelet bizonyos rendelkezéseit.

A következő előadó, Bereczki Ildikó szakmai főtanácsadó (IM) beszédét „a gyermek családi jogállásának kérdései a nemzetközi magánjogi kódex revíziója kontextusában” címmel tartotta meg. A gyermek családi jogállásának meghatározásánál felmerülhet a kérdés, hogy ki a gyermek apja vagy ki az anyja, hiszen manapság ez nem mindig egyértelmű olyan új jelenségek fényében, mint például a béranyaság. Az előadó beszélt a személyes jog hatályos magyar szabályozásáról, és annak új tervezetéről, majd áttért a gyakorlati kihívásokra, beleértve az élettársi kapcsolatokat, az együttélésen alapuló apasági vélelmet, ill. az egynemű párok helyzetének nehézségeit. Továbbá, nemzetközi kitekintése során felhozott több esetet az EJEB gyakorlatából a béranyasággal kapcsolatban.

Szeibert Orsolya egyetemi docens (ELTE) a gyermek legfőbb érdekét a Brüsszel IIa. rendelet és a vonatkozó európai uniós ítélkezési gyakorlat tükrében mutatta be. Elmondta, hogy a Brüsszel II. rendeletet a Brüsszel I. rendelet mintájára alkották meg, de ebben elfeledkeztek arról, hogy ebben nem dolgok, hanem gyermekek mozgatásáról van szó. Minden esetnél különös jelentősége van a gyermek álláspontjának, identitásának, családi kapcsolatainak, egészséghez való jogának és oktatáshoz való jogának. Az öröklési rendelet és a Brüsszel II. rendelet hatálya sem egyértelmű, hiszen a kettő ütközik. Kérdésként merül fel például, hogy melyik rendelet alá tartozik a gyám által kötött hagyatéki egyezség esete. Az előadó szerint ez inkább a szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó intézkedésnek minősül. A továbbiakban a 2010-es Neulinger-ügy és a 2013-as Latviaügy volt az előadás tárgya a jogellenes elvitel kapcsán, amely ügyekben a gyermek legfőbb érdeke került hangsúlyozásra.

Király Lilla a pécsi jogi kar adjunktusa házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban alkalmazandó Brüsszel IIa. rendelet hazai országjelentéséről tartotta előadását. Az előadásban elhangzottakról: a polgároknak az Európai Unión belüli fokozottabb mobilitása következtében egyre több a nemzetközi vonatkozással bíró család, vagyis az olyan család, amelynek tagjai eltérő állampolgársággal rendelkeznek és különböző tagállamokban, vagy egy olyan tagállamban élnek, amelynek a család egy vagy több tagja nem állampolgára. Az Európai Bizottság 2013-ban határozatot hozott a rendelet tagállamokon belüli alkalmazásának vizsgálatáról (monitoring), amely projekt 2014-ben fejeződött be. Az e körben készített monitoring-jelentés munkafázisai, módszertana és eredménye képezte az előadás tárgyát.

Az ebédszünet után még jó néhány előadást hallhattunk:

Ítélet

Szőcs Tibor, a MOKK Közjegyzői Intézet vezetőjének előadása a nemzetközi magánjogi kódex reformja során felmerülő joghatósági szabályozás felülvizsgálatának lehetséges kérdéseiről szólt, a személyállapoti és családjogi ügyekkel kapcsolatban. Elmondta, hogy nagyobb reform utoljára 2000-ben érintette a joghatósági szabályokat, de főleg vagyonjogi ügyekre nézve, a személyi ügyeket épphogy csak érintette. Jelenlegi joghatósági rendszerünkben a családjogi és személyállapoti ügyeket a kizárólagos, és a Kódex kizárt joghatósági szabályai közt találjuk meg. Az új Kódexben ezt máshogy képzelik el: nem az előbbi joghatósági keretek között kívánják felállítani, hanem az egyes jogviszonyokra differenciált ügytípusonként elkülönült joghatósági szabályokat alkotnának. Felmerült a kérdés, hogy milyen joghatósági okok középpontba állításával lenne célszerű felépíteni az új joghatósági rendszert: a szokásos tartózkodási helyet inkább a személyi ügyeknél, míg a lakóhelyet a vagyonjogi ügyeknél kellene joghatósági okként meghatározni a Brüsszel I. rendelet mintájára. Ezt követően szóba került a joghatóság másik oldala, az indirekt joghatóság kérdésköre, amely a külföldi hatóságok joghatóságának hazai elismerési feltételrendszerét jelenti.

Boros Zsuzsa, szakmai tanácsadó (IM), a XXI. század családjogi kihívásait taglalta, figyelemmel a nemzetközi trendekre, ezen belül is a béranyaság problémájára. Előadásában szó volt a magyar szabályozásról, azaz az Eütv. változásairól kitekintéssel egyes jogrendszerekre, valamint a nemzetközi szabályozási törekvésekre. Végül ismertette a Mennesson- és a Labassée-ügyet is.

Murány Fanni, jogi főreferens az Állampolgári Jogok Biztosának Hivatala képviseletében mutatta be az ombudsman gyermekjogokat érintő tevékenységét. Kiemelte a leggyakoribb nemzetközi vonatkozású ügyeket, ezt követően beszélt a nemzetközi családtámogatásokkal kapcsolatos kérdésekről és a jogellenes gyermekelvitelt érintő jogi problémákról. Az előadását két jelentéssel zárta: a magyar nevelőszülőkhöz került német gyermekek ügyében és a nem magyar állampolgárságú gyermekek kötelező tankötelezettségének tárgyában.

Visontai-Szabó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa a közös szülői felügyelet és a váltott elhelyezés tárgyában beszélt, kitérve a magyarországi és néhány európai országban felbukkanó nehézségekre. Az előadásban szó volt arról, hogy az elmúlt fél évszázadban egész Európára jellemző módon egyre instabilabbá váltak a házasságok, a családok rövid idő alatt felbomlanak és a kapcsolat megszűnésének legnagyobb vesztesei a gyermekek. Az utóbbi években Magyarországon is egyre nagyobb teret nyer az a megoldás, hogy a közös szülői felügyelet valódi gyakorlása váltott elhelyezésben valósul meg, és így van ez számos más európai országban is.

Csöndes Mónika adjunktus (Corvinus) előadásában a házastársak harmadik személyekkel szemben fennálló vagyoni viszonyaival kapcsolatos jogvitákat vizsgálta kollíziós jogi szempontból, különös tekintettel a minősítési kérdésekre.

A téma feldolgozását az ítélkezési gyakorlatból vett példák segítségével végezte el.

Az utolsó kávészünet után egy kis változás következett az eredeti programhoz képest. Ekkor tartotta előadását Lőrincz Aranka a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2016 / november

7

Ítélet

Szabályok & Konferencia

igazgatója az állampolgárság alakulását befolyásoló családi jogállás rendezésével kapcsolatos hatásokról. Ismertette, hogy mik az állampolgárság megszerzésének esetei, elmondta, hogy az örökbefogadás nem érinti az állampolgárságot, továbbá hangsúlyozta, hogy az állampolgárság rendezése a családon kívül született gyermek esetén lehet nehézkes, hiszen annak vizsgálni kell a módját, illetve azt, hogy ez a magyar jog szerint elismerhető-e. Végül a hazai joggyakorlatból vett három esettel zárta előadását.

Ezt követően került sor egyetemünk doktorandáinak előadására. Suri Noémi a Brüsszel IIa. rendelet és az európai öröklési rendelet elhatárolási kérdéseit mutatta be egy jogeset szemléltetésével, a Matoušková-ügyön keresztül. Az esetben az a probléma merült fel, hogy a túlélő házastárs és a gyám által képviselt kiskorú gyermekek közötti, hagyaték felosztásáról kötött egyezséget minek kell tekinteni: öröklésre vonatkozó intézkedésnek vagy szülői felelősségre vonatkozó intézkedésnek. Az ügy megoldásának legfőbb érve az volt, hogy a hagyaték megnyílására már sor került, így nem beszélhetünk jövőbeli hagyatékról, tehát az öröklési rendelet alkalmazására nem kerülhet sor. Így a szülői felelősségre vonatkozó intézkedés az, amit irányadónak kellett tekinteni. A további levezetésben választ kaphattunk a tárgyi hatályra vonatkozó dilemmákra is.

Bartha Judit „A gyermek jogellenes külföldre vitelének kérdése és az amerikai válasz, az ICAPRA” című előadásában egy amerikai jogeseten keresztül vizsgálta meg a Hágai Gyermekelviteli Egyezmény alkalmazásának problémáit.

Molnár Sarolta előadásában a következő kérdésekre kaphat-

tunk választ: van-e következő lépés a jogharmonizáció tekintetében a Brüsszel IIa. rendelet és a Róma III. rendelet után?

Látva a folyamatosan növekvő élettársi kapcsolatok számát, azok megszűnésekor, képes-e Európa saját polgárai számára együttműködést kialakítani? Milyen akadályok kerülnek előtérbe az erről való gondolkodás során? Meddig terjed, illetve meddig bővíthető az uniós hatáskör a családi jog területén? Milyen uniós jogforrások érintik mégis az élettársakat és miként értelmezi a bírói gyakorlat e kapcsolatokat?

A konferencia zárásaként Raffai Katalin tanárnő néhány mondatban összefoglalva előadása lényegét, együtt gondolkodásra hívta fel a teremben ülő hallgatókat. A többes állampolgárság kérdésének eltérő tagállami megközelítése, és a Brüsszel IIa. valamint a Róma III rendeletek hiányzó és hiányos szabályainak keretei között a megoldás a felek jogválasztása lehet. Végül megköszönve az előadóknak a tudományos igényű előadásokat, a hallgatóknak pedig az érdeklődést és a kitartást, berekesztette a konferenciát.

A konferencián több oldalról megközelítve is választ kaphattunk a napjainkban felmerülő családjogi kérdésekre, mindezt számos kiváló szakértő tolmácsolásában. Minden kedves érdeklődő nevében meg szeretném köszönni az előadóknak a magas színvonalú előadásokat, melyekből sokat tanulhattunk. Köszönet illeti Raffai Katalin tanárnőt, a konferencia főszervezőjét, továbbá köszönet mindenkinek, aki hozzájárult a konferencia megtartásához!

(A cikk megírásához nyújtott segítségéért köszönetet szeretnék mondani Vincze Gabriellának.)

Kőrös Kinga

A jogi személy fogalma A jogi személy képében korunk egyik igen gyakran használt jogi konstrukciója köszön vissza ránk, hiszen találkozhatunk vele többek között gazdasági társaságokkal, különféle társadalmi szervezetekkel, közjogi intézményekkel és egyházakkal kapcsolatban is. De mi is jelent egészen pontosan e fogalom, és merre tart értelmezésének iránya napjainkban? Cikkemben erre próbálok választ adni, mégpedig azért, mert egy minden jogász számára elengedhetetlen institúcióról beszélünk, és nemsokára elsőéves jogász hallgatótársaim számára is érdekes adalékot nyújthat a jogintézmény bemutatása.

Jogi kultúránk olyan fejlődésének eredményével állunk szemben, mely útjára az 1800-as évek elején indult el, mikor is a német jogtudós, Georg Arnold Heise először használta e jogi kifejezést a maihoz közel álló értelemben, vagyis szerveződött embercsoportként – perszonifikált vagyontömegként. Sokat nem kellett várni a terminológia magyar jogrendben való megjelenésére sem, ugyanis az évszázad második harmadában már olyan neves jogászok foglalkoztak vele, mint Kelemen Imre és Frank Ignác. Az idők során az egyre szélesebb körű szakmai diskurzus és a különböző elméletek nyomán a fogalom kodifikációja sem maradt el: az 1960. május elsején hatályba lépett Polgári Törvénykönyv (Ptk.), s az ezt követő módosítások is operáltak a szóban forgó terminussal. Így tesz a 2014. március 15-étől hatályos Polgári Törvénykönyvünk (új Ptk.) is.

8

2016 / november

Az új Ptk. rendelkezései és ezek magyarázata alapján a jogi személy nem más, mint egy állam által ilyenként elismert szervezet, melyet a polgári jog alanyi jogokkal és kötelezettségekkel ruház fel. Ebből a szempontból különös hasonlóságra lehetünk figyelmesek a természetes személyekkel (az emberekkel, mint jogalanyokkal), hiszen a harmadik könyv 1.§-a alapján ugyanúgy jogképességgel rendelkeznek, mint a második könyv 1.§-ában lefektetett általános jogképességgel bíró emberek („Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.”) E jogképesség kiterjesztő értelmezésének természetesen törvény gátat szab, s azt mondja, hogy azon jogok és kötelezettségek illetik a jogi személyeket, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. Így például a jogi személyt ugyanúgy megilleti a személyiségvédelem (pl. a névviseléshez, vagy a jóhírnév védelméhez való jog) érvényesítése, mint az egyes embert, házasságot azonban nem köthet, hiszen ez kizárólag a természetes személyek sajátja.

A jogi személy a törvény által megadott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérésére alapítható és működtethető, ezt hívjuk a jogi személy létrehozására irányuló típuskényszernek. Az ebbe az előírásba ütköző létesítő okirat semmis, vagyis az megkötése időpontjától a törvény erejénél fogva érvénytelen.

A jogi személlyel kapcsolatos legalapvetőbb rendelkezések megemlítése után nézzük, merre tart az ezzel kapcsolatos

Szabályok & Konferencia

szabályozás. Az egyik legjelentősebb változásként kibővült a jogi személyekre vonatkozó általános (vagyis típustól függetlenül minden jogi személyre alkalmazandó) rendelkezések köre. Ez a jövő jogalkalmazói számára a korábbiaknál bonyolultabb rendszert teremt, mivel az egyes gazdasági

Ítélet

társaságok (pl. korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) esetében a speciális szabályok mellett a gazdasági társaságok közös és a jogi személyek általános szabályait is alkalmazni kell. Élő Dániel

A halálbüntetést övező viták ütközőpontjai A bűnelkövetők halálbüntetéssel való sújthatóságáról napjainkban egyszerre több tudományág értekezik és áll vitában egymással, emellett korunk társadalmai is más-más álláspontot képviselnek a kérdésben. Egy olyan – jogilag értékelhető és a jog világában is lecsapódó – diskurzusról beszélünk, melynek tétje az, legitim-e bizonyos cselekményeket az emberi lét megszüntetésével, az élet elvonásával büntetni?

Meglehetősen végletes vélemények találkoznak ebben az ideológiai ütközetben: egyesek úgy vélik, az élethez való jog csorbítatlansága egy jogállam legbiztosabb fundamentuma, mások ezen jogot elvonnák azoktól, akik a társadalom rendje, biztonsága ellen különösen súlyosan vétettek.

A halálbüntetés bizonyosan egyike az emberiség legrégebbi gyökerekkel rendelkező jogintézményeinek: alkalmazásának kezdete arra az időre nyúlik vissza, mikor az emberi társadalom szervezett életének, kezdetleges államberendezkedései kialakulásának alapjait kezdte letenni.

A halálbüntetés eltörlése az 1970-es évektől kezdődően világméretű tendencia, évről-évre csatlakoznak országok az abolicionista államok közösségéhez. A legfrissebb adatok is mutatják a halálbüntetést elvető országok túlsúlyát: a Föld országai közül 140 jogilag tiltja, vagy a gyakorlatban jó ideje nem alkalmazza a büntetést, 58 országban pedig még ma is végrehajtják a legsúlyosabb büntetést.

A halálbüntetésről folyó viták egyik sarkalatos pontja a büntetés elrettentő hatásáról szóló érvek-ellenérvek összeütközése. A halálbüntetést pártoló oldal úgy véli, hogy a halálbüntetés „legfőbb büntetési” jellege visszatartja a társadalom többi tagját a hasonló cselekmények elkövetésétől. Az ellenzők tábora szerint nem jelenthető ki az elrettentő hatás jelenléte s így a generális prevenció szolgálata, hiszen egy bűncselekmény elkövetésekor a mindenkori elkövető nem szükségképpen mérlegeli cselekménye fenyegetettségét, különösen igaz ez a hirtelen felindulásból való elkövetés során. „Iuris praecepta sunt haec: honeste vivere, alterum non laedere, suum cuique tribuere” (a jog előírásai ezek: tisztességesen élni, mást meg nem sérteni, mindenkinek megadni az őt megilletőt) – mondja az ősi római jogi alapelv. Va-

jon valóban csak azok részesülhetnek-e a főbenjáró büntetésben, akik arra rászolgáltak? Alexander Deak szerint a tévedés lehetősége ellenére sem kellene teljesen kizárni a halálbüntetés lehetőségét, hiszen ha mindig csak a tévedésekre koncentrálunk, végül nem csinálunk semmit, meg is szüntethetjük az igazságszolgáltatást. E radikális állásponttal szemben a Justizmord problematika foglal helyet: a jog halálát jelenti az, ha bekövetkezik a bírói gyilkosság, vagyis az igazságszolgáltatás azon tévedése, melynek folyománya egy nem bűnös ember kivégzése.

A halálbüntetéssel kapcsolatos, igen komoly elvi élű állásfoglalások mellett talán kisebb jelentőségűnek tűnhet az intézmény gazdaságossága, azonban a folyó polémiának igenis része a költséghatékonyság kérdése is. A vizsgálat során a halálbüntetését az életfogytiglani szabadságvesztés költségeivel érdemes összehasonlítani, lévén ahol nincs főbenjáró büntetés, ott a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit feltehetően e büntetéssel sújtják.

A retencionista oldal véleménye szerint kisebb költséget jelent az elítéltet kivégezni, mintsem haláláig eltartani, a másik oldal szerint az össztársadalmi költségvonzat (melybe beletartozik a vagyoni mellett a nem vagyoni hátrány is) alapján a bűnmegelőzésre kell törekedünk. Az Egyesült Államok halálbüntetései végrehajtásának utóbbi harminc évi költségeit áttekintve az tűnik ki, hogy a halálbüntetésre fordított kiadások sokszorosai az életfogytig tartó szabadságvesztést hozó eljárásoknak és azok végrehajtásának. A gondolatmenet margójára kívánkozik, hogy az emberélet elvételével vagy nem elvételével kapcsolatos költségességi szempontok csak sokadrangúak lehetnek a többi ezzel kapcsolatos vitás kérdés súlyának viszonyrendszerében, ugyanis az emberi élet értéke semmi szín alatt nem tehető függővé fenntartásának gazdaságosságától.

Tény, hogy adott esetben egy állam teremthet magának jogot a halálbüntetés alkalmazására, azonban az európai országok, s a világ államainak túlnyomó többsége nem ezt az utat választotta, mikor 21. századi szankciórendszerét kialakította. Mindez arra vezethető vissza, hogy 2016 / november

9

Ítélet

Szabályok & Konferencia / Titeket kérdeztünk

a jogrendszerek az emberi jogoknak, mindenekelőtt azok anyajogának, az emberi méltóságnak és az emberi életnek az értékét ismerték fel az utóbbi évtizedekben, emellett a halálbüntetés büntetéstani hatékonyságába vetett hit is megingott. Az abolicinista folyamat ellenére óvakodunk kell attól, hogy általános érvényű értékítéletet mondjunk

a retencionista perspektíváról. A halálbüntetéssel még élő államok is egyre ritkábban alkalmazzák e szankciót, és ahol ez egyáltalán a jogrend része, a büntetés alkalmazása a legsúlyosabb bűncselekmények körére szűkül. Élő Dániel

A fellebbezés elutasításának „circulus vitiosus”-a Tegyük fel azt a – valóságtól nem teljesen elrugaszkodott – esetet, hogy egy bírósági ítélettel szemben a sérelmes fél kellékhiányos fellebbezéssel él, vagyis nem jelöli meg egyértelműen, hogy a fellebbezése mely határozat ellen irányul, vagy nem adja elő, hogy a sérelmezett határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja (Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 235. § (1) bekezdése).

Ebben az esetben az eljáró bíró (vagy az eljáró bíró által megbízott bírósági titkár) a fellebbezés hiányainak pótlására hívja fel a fellebbező felet a Pp. 95. § (2) bekezdésének megfelelően.

Ebben az elképzelt történetben a fellebbező fél a hiánypótlásra csupán annyit reagál, hogy „azért, mert nem értek vele egyet”, tehát nem tesz maradéktalanul eleget a bíróság felhívásának.

Erre válaszul a bíróság nem tud mást tenni, mint (ahogy azt már a hiánypótlásra felhívó végzésben előre is vetí-

tette) a fellebbezést hivatalból elutasította a Pp. 237. §-a alapján.

A történet ezzel azonban még nem ért véget, ugyanis az elutasító végzéssel szemben a Pp. 233. § (1) bekezdéséből kiindulva ugyancsak van helye fellebbezésnek, mert azt a törvény sehol sem zárja ki. És a sérelmezett fél újra fellebbez...és a fellebbezés újra hiányos...a hiánypótlásra való felhívásnak pedig újra nem tesz eleget….és a tehetetlen bíró (vagy titkár) újra elutasítja a fellebbezést…

A cikk írójának meglátása szerint az a fellebbezés elutasításának ördögi köre, amelyből történő kilépéshez a hatályos eljárási törvény nem ad útmutatót.

A körből való kiszabaduláshoz az ösvényt a bírói gyakorlat taposta ki magának, amely szerint ha fellebbező nem, vagy nem teljességgel tesz eleget a hiánypótlásra történő felhívásnak a fellebbezését hivatalból elutasító határozattal szemben előterjesztett felleb-

bezése vonatkozásában, a bíróság nem fogja a második fellebbezést is hivatalból elutasítani, hanem hiányos tartalmával fogja felterjeszteni a másodfokú bírósághoz. Így lehet tehát kiszabadulni a felvázolt „circulus vitiosus”-ból, azonban jobb volna, ha ezt a módszert előbb utóbb a Pp. is alátámasztaná egy kiegészítő rendelkezéssel.

A cikk írója utóiratként megkívánja említeni, hogy a Pp. 237. §-ának második fele akként fogalmaz, hogy aki a fellebbezést elutasító határozat ellen nyilvánvalóan alaptalan fellebbezéssel él, a másodfokú bíróság pénzbírsággal sújthatja, azonban az író véleménye alapján az „alaptalan” fellebbezés nem fedi le teljes mértékben fogalmilag a hiánypótlásra szoruló fellebbezések körét, ezen túlmenően a jogszabály nem is határozza meg, mit tekint alaptalan fellebbezésnek. dr. Etter Kálmán, bírósági titkár

Titeket kérdeztünk Az országgyűlés döntött: áprilistól újra nyitva lesznek a boltok vasárnap is. Ti hogyan értékelitek ezt a döntést?

Mennyire fogja ez befolyásolni vásárlási szokásaitokat?

A bolti dolgozókat ez vajon pozitívan vagy negatívan érinti? „A boltok vasárnapi zárva tartásának megszüntetése nagyon vegyes érzelmeket váltott ki az emberekből. Ez ugyanis teljesen másként érinti az egyes társadalmi rétegeket. Egyfelől a családosok, szombaton is dolgozók örömmel fogadták a hírt, hiszen így a heti nagybevásárlással nem kell úgy rohanniuk, azt kényelmesen meg tudják oldani vasárnap is. A másik oldalon azonban ott vannak a bolti dolgozók, akik így újra munkába kényszerülnek a hét utolsó napján is, ahelyett, hogy családjukkal töltenék az időt. Én személy szerint támogatom, hogy újra vásárolhatunk vasárnap is, mivel ez általánosságban mindenkinek megkönnyíti vala10

2016 / november

milyen szinten az életét.

Azonban mindenképpen kompromisszumra lenne szükség a szűkebb réteg, vagyis a bolti dolgozók érdekében. Azt például nagyon jó kezdeményezésnek találom, hogy a részvétel önkéntes legyen, illetve, hogy akik elvállalják, kapjanak vasárnapi bérpótlékot.”

Varga Dóra, II. éves joghallgató

Titeket kérdeztünk / Esélyegyenlőség

Ítélet

„Én személy szerint kifejezetten örülök, hogy vasárnap „A boltok vasárnapi zárva tartásának kérdése nagyon megismét nyitva vannak a nagyobb boltok is. A nyitva-, zár- osztó az ország lakossága körében, politikától függetlenül. va tartással kapcsolatban gyakran azzal érvelnek, hogy A boltban dolgozók és az ő helyzetüket átérzők nyilván "bezzeg a nyugati országokban is zárva vannak az üzletek". a zárva tartás mellett vanEz így van, és ott ez egy működőképes rendszer. Viszont nak, akik viszont máskor úgy gondolom, Magyarországon erre nincs igény, sőt... nem tudják megoldani Ahogy ez az elmúlt évben is bebizonyosodott, egy olyan a bevásárlásukat, azok indolgot próbáltak ráeről- kább ellene. Nekem nem tetni az emberekre, amit fogja befolyásolni a vásárnem akarnak, és sokak- lási szokásaimat az, hogy nak anyagilag is hátrányt most újra nyitva vannak jelent. Sokan, többek a boltok vasárnap is, hiközött én is, vasárnap já- szen egy év alatt azért hozrunk bevásárolni, mert zá lehetett szokni, hogy akkor van idő, kedv stb. más napokon kell megolIlyenkor elég bosszantó, dani a bevásárlást. Ugyan hogy zárva vannak a na- nincs sok szabadidőm, de gyobb bevásárló közpon- így is sikerült besűríteni valamelyik másik napba a szüksétok. Természetesen lehet ges élelmiszerek megvételét. menni a sarki kisboltba is, A dolgozók is hozzászoktak már, hogy ez a nap pihenőnap, ha épp nyitva van, de így nem szívesen állnak vissza a vasárnapi munkarendbe. egy nagyobb bevásárlást Egyébként külföldön is több országban zárva vannak a bolmégsem lehet ott tartani, tok vasárnap (pl.: Németország, Ausztria) és ott ez akadálytöbbek között az árukész- mentesen működik. let hiánya és a magasabb árak miatt. Véleményem szerint A kereskedők szempontjából én úgy hallottam, hogy amimindenki töltse azzal a vasárnapját, amivel szeretné, és kor zárva voltak a boltok vasárnap, akkor szombaton an�ne legyenek korlátozva a lehetőségek, illetve megmond- nyival több bevételük volt, hogy ez kompenzálta a vasárnava a "hasznosabb" alternatívák.” pi zárva tartást. Jelenleg még nem láttam, illetve hallottam

statisztikát erről az új megoldásról, de idővel majd kiderül, Endrédy Orsolya, II. éves joghallgató hogy melyik érte meg nekik: a nyitva vagy a zárva tartás ezen a napon.”

Gyarmati Anita, II. éves joghallgató Összeállította: Merrikin Gina

Az esély mindenkinek jár – Premier Kultcafé Napjainkban egyre nagyobb nyilvá­nos­ ságot kap egy a társadalom kisebb csoportját érintő, ám éppen annyira fontos kérdés; egy fogyatékossággal élő ember hogyan képes a társadalom teljes jogú, hasznos tagjává válni, amíg napi szintű szükségleteinek teljesítései is komoly nehézségekbe ütköznek, foglalkoztatása pedig speciális körülmények biztosítása hiányában lehetetlen.

Március 10-én nyitotta meg kapuit a Premier Kultcafé nevű fogyatékosságbarát kávézó, mely nekik lehetőséget - egyben kapcsolatot - teremt a nem fogyatékkal élőkkel.

A vendéglátóhely a Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítvány programjának keretében épült meg a korábbi Vörösmarty mozi helyén.

A Premier Kultcafé túlmutat a kelle-

mes hangulatú kávézókon; Magyarország legelső fogyatékosság-barát mozija, mely egyben kávézóként és kulturális központként is funkcionál.

A színes programsorozatok, work­ shopok és kerekasztal beszélgetések mellett mindkét korábbi mozitermet is újra üzemeltetni kezdik. A hét minden napján két filmet játszanak majd.

Hétfőnként moziklub várható, szombatonként pedig matiné dia- és mesefilmek tekinthetőek meg, mindez pénztárcabarát áron, az ebből származó bevétellel pedig a vendégek az alapítványt is támogatják.

A mosdók, a közösségi tér és a rendezvényterem kialakítása során arra törekedtek, hogy minél könnyebb mozgási lehetőséget biztosítsanak a mozgássérülteknek; a hallássérülte-

ket piktogramokkal, a látássérülteket pedig hangzó információkkal segítsék a tájékozódásban. A felújítások az épületen befejeződtek ugyan, de további munkálatok még folynak, hogy a vendégek igényeit minél szélesebb körben ki tudják szolgálni. Így például kilátásban van még indukciós húrok beépítése a mozi teremben, amely a nagyothalló vendégeknek lehetővé teheti a film tökéletes megértését.

A projekt másik fontos célja, hogy a fogyatékossággal élők számára munkahelyet teremtsenek, mely a kávézó megnyitásával szintén megvalósult.

Kihagyhatatlannak éreztem, hogy én magam is kipróbáljak egy ilyen új élményt, így leültem, hogy elfogyasszak egy finom kávét. A rendelt kávémat ki is hozták az asztalomhoz, semmilyen 2016 / november

11

Ítélet

Esélyegyenlőség

különbséget nem érzékeltem, talán csak abban, hogy a személyzet kedvesebb volt, mint amit korábban bárhol tapasztaltam, ahol megfordultam.

A Premier Kultcafé fontosnak tartja különböző, - a témához kapcsolódó - programok szervezését, melyek a társadalom minden tagjának szólnak.

Lehetőségem volt részt venni egy több alkalomból álló konferencia első kerekasztal beszélgetésén, amely az „Akadálymentesített Város” nevet viselte.

A kerekasztal beszélgetést Kárász Róbert, a Fogadj Örökbe Egy Macit

Alapítvány elnöke vezette. A konferencia során különböző területekről igyekeztek megközelíteni a kérdést, mi lehet az oka annak, hogy habár az igény egyre nagyobb, a városban, a tömegközlekedési eszközökön, a szórakozó - és vendéglátóhelyeken az akadálymentesítés minimális szinten, vagy egyáltalán nem megvalósított.

Hangyál Klára, a KommON BME Kommunikációs Szakkollégium tagja szerint a kommunikációnak is fontos szerepe van olyan tekintetben, hogy miért nem jelenik meg kezdeményezés az ilyen személyek foglalkoztatására. Véleménye szerint mivel a fogyatékosok csak negatív hír kapcsán jelennek meg a médiában, - például őket ért baleset esetén – az emberekben azt a nézetet erősítik, hogy velük csak probléma van, és nem alkalmasak érdemi feladat elvégzésére. Eh-

12

2016 / november

hez kapcsolva mondta el azt is, hogy a Szakkollégium fő feladata a kapcsolatépítés fogyatékos és a nem fogyatékos emberek között, ugyanis sokan idegenkednek a társadalom ezen kisebb csoportjától; homokba dugják a fejüket és igyekeznek nem tudomást venni róluk. Elmondta továbbá, hogy a nyílt kommunikáció nagyon fontos; csak az oktatás és a nevelés tudja elérni, különböző érzékenyítő programok által, hogy az emberek tudatába beépülhessen, hogy a fogyatékossággal élő emberek ugyanolyan értékeket képviselnek, mint bárki más, csak lehetőséget kell nekik biztosítani, hogy bizonyíthassanak.

Zalabai Péterné Ágnes, a Motiváció Alapítvány szakmai vezetője egyetértő bólintás kíséretében fűzte hozzá azt a mondatot, amelyet akár jeligeként is használhatnánk: „A fogyatékosság mérteke a környezet meglététől függ.”

Ahogy körbepillantottam a hallgatóságon, láttam, hogy ez az egyetlen rövid mondat sokak fejében indított el gondolatokat. Nem nehéz levezetni a szavakban rejlő igazságot. Minél inkább vannak jelen nehezítő körülmények, amelyek újabb és újabb akadályokat gördítenek, annál inkább érezni fogja az érintett személy saját maga, és a környezete is az annak fogyatékosságát.

A kerekasztal beszélgetés harmadik tagja az épület felújításáért felelős Alexa Zsolt építész volt. Kárász Róbert kérdésére válaszolva elmondta, hogy törvény nem teszi kötelezővé a vendéglátóhelyek akadálymenetesítését, így ennek megvalósíttatása teljes egészében a megrendelő elképzelésére van bízva.

Habár az igény az akadálymentesítésre megjelenik, hiszen van fogyatékossággal élő vendég is, az építész tapasztalatai alapján, a Premier kultcaféhoz hasonló fogyatékosság-barát vendéglátóhely kialakítására történő megrendelések mértéke elenyésző.

Alexa Zsolt szerint alapvető problémaként jelenik meg, hogy az építész kamara évek óta nem fogad rehabilitációs mérnököt, mert az építészmérnökkel ellentétben önállóan nem lenne képes egy épület felépítéséért felelni, ugyan akkor állítása szerint csak a rehab mérnök ismeri pontosan az építés során

megjelenő speciális igényeket, ezért lenne szükség arra, hogy több szakma együttműködve dolgozzon.

Ha gazdasági érdek szempontjából próbáljuk megközelíteni ezt a kérdést, kijelenthető, hogy habár régi épület felújítása során történő akadálymenetesítés többletköltséget okoz, egy olyan új épületről ez már nem mondható el, amelyet kifejezetten ilyen koncepció alapján építenek meg.

Mi lehet akkor az oka annak, hogy egy akadálymentesített város kialakítása gyerekcipőben jár Magyarországon?

A három előadó különböző területek szakértelmével rendelkezik, azonban ebben a kérdésben szinte egyszerre adták meg az egységes választ: generációnkban a társadalmi odafigyelés, az empátia és érzékenység hiánya figyelhető meg. Azt gondolom, ide tudnám leginkább beilleszteni azt a rövid ám, de lényegre törő mondatot, melyet a cikk megírása során vezérfonalként használtam, és fontos gondolatébresztőnek is érzek: Az esély mindenkinek jár!

Máté Laura

Erasmus & Nemzetközi

Ítélet

A demonstrátorság Sokszor esik szó az egyetemi szervezetekről és azok ismertetéséről, de ritkán kerül elő a demonstrátorság, amely szintén egy széleskörű feladat az egyetemen, hiszen a hallgatók különböző tanszékeken vállalhatnak plusz tevékenységet a szabadidejükben, ezzel is szélesítve saját szakmai ismereteiket.

Beszélgetőpartnerem Neubauer Sándor, aki jelenleg elsőéves joghallgató, már egy megszerzett nemzetközi igazgatásszervezői diplomával, és aki mind a megelőző években, mind jelenleg is az Idegen Nyelvi Lektorátuson tevékenykedik demonstrátorként.

-Sanyi, kérlek, mesélj nekem arról, hogy mit is jelent betölteni ezt a szerepet az Idegen Nyelvi Lektorátuson.

-Amikor 2012-ben felvettek az egyetemre, tudtam, hogy szeretnék valamilyen közéleti tevékenységet folytatni az iskola keretein belül, azonban kezdetben még nem rajzolódott ki bennem, hogy melyik az a szervezet, aminek a munkájában szívesen részt vennék. Körülbelül egy évnek kellett ahhoz eltelnie, hogy néhány ismerősöm biztatására jelentkezzek demonstrátornak. Nemzetközi igazgatásos hallgatóként az órák nagy részét a Nyelvi Lektorátuson töltöttem és a hallgatóbarát környezet valamint az oktató-diák kapcsolatot itt éreztem a legszorosabbnak.

A jelentkezést egy motivációs levél és egy önéletrajz megírásával lehetett teljesíteni, majd a szakmai csapat kiválasztotta az adott pozícióra felvételt nyert személyeket. Minden évben újra kell jelentkezni a pozícióra.

A legtöbb feladat otthonról elvégezhető, mint például a különféle ösztöndíjak és támogatások kutatása, amiket természetesen az oktatókkal többször átbeszélünk, és ha látunk benne lehetőséget, természetesen megpályázzuk.

Hetente egy előre megbeszélt időpontban a házon belüli feladatokat is el kell látni, azonban hozzátenném, hogy a kollegák ezzel kapcsolatban nagyon rugalmasak, tehát én választom ki a számomra megfelelő időpontot. Ilyenkor az órákra készülünk, ös�-

szeállítjuk a feladatokat vagy éppen az óra témájával kapcsolatban kutatunk.

-Miben kell elsősorban segédkeznetek?

-A feladatok közül már említettem néhányat, azonban folyamatosan naprakésznek kell lennünk a határidőkkel, nyelvvizsgákkal, kurzusokkal kapcsolatban. Az oktatókkal heti, olykor napi kapcsolatban vagyunk, akik a szakmai tudásukkal támogatnak minket és segítenek az események előkészítésében is.

Minden tavaszi félévben megrendezésre kerül a Nemzetek Délutánja nevezetű házi konferencia, amelynek az előkészületei hónapokkal előbb elkezdődtek. Az esemény legfőképpen kulturális témához kapcsolódó prezentációkat foglal magába, amelyet az egyetem hallgatói adnak elő.

-Mint tudjuk, a Nemzetek Délutánja már egy évek óta futó, sikeres megmozdulása a Nyelvi Lektorátusnak. Mi ennek a programnak a lényege, és kiket szólítatok meg vele?

Az esemény célja elsősorban az, hogy ösztönözzük a hallgatókat a nyelvtanulás fontosságára valamint, hogy mindenki számára közelebb hozzunk egy más kultúrát. Az idei évben rendhagyóan készültünk, mivel a külföldről hazánkba látogató Erasmus hallgatókat is bevontuk az előadásokba.

Európa különböző részeiről érkeznek hallgatók, így egy-egy ország megismerése első kézből a saját tapasztalatukból hallható.

-Hogy értékeled, milyen volt az idei esemény színvonala az elmúlt évekhez viszonyítva?

Minden évben egyre nagyobb népszerűségnek örvend a program és reméljük, hogy a következő években ez a tendencia folytatódni is fog. Az idei évben nagy volt a siker mind a magyar, mint pedig az Erasmusos diákok körében. A visszajelzések szerint a résztvevők nagyon jól érezték magukat, ami nekünk szervezőknek is egy pozitív vissza-csatolás volt.

-Mivel ettől az évtől Erasmus tutor is vagy, azt gondolnám, hogy jól megfér egymás mellett ez a két

tevékenység, hiszen a Nemzetek Délutánján Erasmusos diákok is prezentálhattak. Mennyire fedi és egészíti ki egymást a kettő?

Teljesen igazad van, hiszen mindkét feladatot érdekesnek és izgalmasnak tartom. A demonstrátorság által leginkább szakmai fejlődést tapasztalok és megpróbálom olyan szemszögből nézni a „világot” mint ahogyan azt a kollégák teszik. A tutorságot pedig azért tartom jó dolognak, mivel a külföldi hallgatók nagyon nyíltak egy-egy beszélgetésre és elegendő tőlük csak azt megkérdezni, hogy milyen volt a napjuk és már is árad belőlük a szó.

-Az április sűrű volt a programok terén, és a kari állásbörzén is vállaltatok a demonstrátorokkal szerepet.

Ott mi volt a feladatotok?

-Az állásbörze egy rendkívül jó kezdeményezés, mivel a hallgatók itt választhatnak a megannyi lehetőség közül. Körbejártam én is a kiállítókat és mindenhol olyan feltételek mellett kínáltak gyakornoki pozíciót vagy munkalehetőséget, ami legalább egy angol középfokú nyelvvizsga megszerzése után volt lehetséges. A Lektorátus nevében arról tájékoztattuk a hallgatókat, hogy milyen lehetőségeik vannak a nyelvtanulással kapcsolatban az intézményen belül. Szaknyelvi szintfelmérő megírására is lehetőségük volt valamint a különböző nyelvi kurzusokról is tájékoztatást kaphattak.

Büki Bettina

2016 / november

13

Ítélet

Erasmus & Nemzetközi / Hitélet

Lengyel, magyar két jó barát Már hagyományként említhető, hogy mi, erasmus tutorok minden félévben szervezünk egy külföldi programot, ahova az erasmusos hallgatókkal együtt elutazunk és felfedezünk ezt-azt. Ebben a félévben Lengyelország, pontosabban Krakkó volt a célállomás, több tutor számára már második alkalommal. Mindez sok előnyt rejtett magában, hiszen tutorként már teljesen kiismertük magunkat a tavalyi év folyamán a városban, és nagy magabiztossággal ajánlhattunk különböző éttermeket, beülős helyeket, látnivalókat a többieknek, akik most látogattak el először erre a helyre.

Az utazás mindig hosszú és fárasztó, de most is azzal a konklúzióval zárhattuk, hogy megérte, hiszen egy felejthetetlen hétvégén vagyunk túl. Nagyon sokrétű és lehetőségekben gazdag kirándulásunk volt, természetesen megkötések nélkül. Voltak programtervek, de aki önállóan

szerette volna felfedezni a települést, az a saját ura lehetett.

Az idei program talán legérdekesebb része az volt, hogy ellátogattunk Auschwitzba, valamint Birkenauba is, ahol egy nagyon informatív idegenvezetés keretén belül rengeteg információt tudhattunk meg ezekről a történelmi helyszínekről. Egyszer érdemes ellátogatni ide is, és mivel nincsenek távol Krakkótól, valamint az európai műveltség része ismerni ezeket a helyeket, valamint az ott történt megrázó eseményeket, úgy gondoltuk, hogy beillesztjük a programba. Hangulatában egyszerre volt megrázó és elgondolkodtató volt az átéltek megemésztése. Számos olyan dolgot láttunk és hallottunk, amit nehéz felfogni, hiszen nem éltünk abban a korban, és ma már csak a történelem, valamint a szörnyűségeket túlélő emberek emlékei szolgálnak bizonyítékként. Sokunknak már nem csupán egy fénykép, vagy egy film helyszíne, hanem saját átélt tapasztalat lett. A nap hátralevő részében hosszú sétát tettünk a várban, napoztunk a Visztula partján, városnéző túrára indultunk, kávéztunk, fényképeken örökítettük meg a látottakat, és persze a kulináris élvezetek kipróbálása sem maradhatott el.

Mindenki megtalálta a számára legmegfelelőbb időtöltést, hiszen egy színes palettájú hétvégét sikerült összeállítani, ennek fényében pedig elmondható, hogy élményekben dús napokat tölthettünk Krakkóban.

Büki Bettina

Kereszténység fiatalos értékrendben!

A 777 hír és blogoldal: „egy olyan honlap, amely vidám, de amikor szükség van rá komoly, optimista, nyitott az éltre, de mindenekelőtt keresztény”.

A honlap fent említett két nagy pillérből áll: hírek, aktualitások, valamint blogok, amelyekben szerzők, illetve olvasók írják le véleményüket. Állást foglal például a migránskérdésben, tudósít Csíksomlyóról Pünkösdkor, meginterjúvolja Böjte Csaba testvért, könyveket ajánl, és hétköznapi kérdéseket vet fel. A szerkesztők és szerzők keresztény történelmi egyházakhoz tartoznak, többségük római katolikus, de akad köztük református és evangélikus is. Éppen ezért a közölt írások rendkívül színesek, sokrétűek,.

Céljuk egy olyan oldal létrehozásra volt, amely a keresztény értékek mellett elköteleződve kormányoz a hétköznapokban. S hogy mindez kinek szól? Tulajdonképpen minden-

14

2016 / november

kinek. Legyen az hívő, vagy (még) nem hívő - aki nyitott új nézőpontból szemlélni egy régi témát, vagy épp régi szemszögből feleleveníteni egy újat…

777blog.hu.

Magyarországon ugyan ez az első ilyen kezdeményezés, de külföldön már számtalan példát találhatunk a média ilyen célú használatára. Mint kiderült, a pápát 2012 óta –a pápává választása előtti évtől kezdődően – lehet követni Twitteren! Pope Francis, avagy @Pontifex, közel tíz milliós követői táborral rendelkezik, és már összesen több, mint 800 tweet-et tett közzé. A pápa más felületeken is aktív, megtalálhatjuk a Facebookon vagy Instagramon is.

Asbóth Emma

Kultúra & Kritika

Ítélet

Perfect Sisters- Egy hidegvérű gyilkosság megtörtént események alapján A „Perfect Sisters” vagyis „Tökéletes nővérek” kanadai krimi címe rendkívül megtévesztő. E két szó hallatán az ember egy idilli családra, összetartó testvérekre gondol. Ehelyett egy brutális anyagyilkosságnak lehetünk tanúi, amely ráadásul a valóságban is megtörtént.

A Narnia krónikái Lucy-ja, Georgie Henley és a Nővérem húgából ismert Abigail Breslin alakítják a testvérpárt. Látszik rajtuk, hogy ez már a sokadik film, amelyben megjelennek és felnőtt profizmussal játsszák szerepüket.

A szereplők a történet elején teljesen mindennapi embereknek tűnnek, de ahogy közeledünk a vége felé egyre inkább érezzük hogyan vesztik el lelküket és érzelmeiket a főhősök.

Számomra azonban megdöbbentő, hogy a rendező igyekszik szimpatikus fényben bemutatni a két lányt, miközben egy megbocsáthatatlan bűn elkövetőiről van szó. Még a külsejük és tekintetük is ártatlanságot sugall, ezért a film végén is inkább sajnálattal tekint rá a néző mintsem megvetéssel.

A film főszereplője egy átlagos 15 és 16 éves testvérpár, Beth és Sandra Andersen, akiket egyedül nevelt anyjuk, Linda.

Volt egy öccsük is, de neki nem jutott nagy szerep az események során. A történet egy költözéssel kezdődött, melynek során a lányok rögtön konfliktusba is kerültek anyjukkal, mert nem akartak segíteni a kipakolással és nem értették, miért kell kisebb házban folytatni mindennapjaikat. Szerény körülmények között éltek, anyjuk két állást is vállalt, hogy el tudja tartani lányait és a túlterheltség következtében depressziós lett, illetve alkoholba fojtotta bánatát. A lányok

azonban többre vágytak, látták, hogy barátaik mennyivel jobb körülmények közt éltek, mint ők. Ezen kívül irritálta őket, hogy anyjuk a megkeresett pénz nagy részét alkoholra költötte. Amikor anyjuk új barátja beköltözött hozzájuk és szexuálisan zaklatni kezdte Beth-et, a lányok végleg megelégelték kiszolgáltatott helyzetüket. Egy átlagos család ilyenkor megpróbálna leülni és átbeszélni a problémákat,

megoldani a konfliktushelyzetet. A lányok azonban más utat választottak: eldöntötték, hogy megölik édesanyjukat annak érdekében, hogy a lakás és a pénz rájuk szálljon, illetve a biztosítótól is busás összeget (133 000 fontot) reméltek. A gyilkosságot heteken keresztül tervezték, barátaikat is beavatták, sőt ki is kérték azok tanácsait. Minden nap az órák után bent maradtak az iskolában és minden apró részletet átgondoltak.

Az anyjuknak beadott gyógyszer beszerzéséhez pedig Beth barátjának a segítségét is igénybe vették. Máig érthetetlen, hogy ez utóbbiak miért nem jelezték a rendőrségnek a lányok szándékát.

2003. január 18-án a lányok leitatták anyjukat, illetve 6 Tylenol tablettát csempésztek az ételébe, hogy a szívverését lelassítsák. Ebéd után Linda jelezte, hogy rosszul van és lányai egy meleg fürdőt ajánlottak neki. Miután megfogadta a lányok tanácsát, Sandra 4 percen keresztül víz alatt tartotta anyja fejét. A testvérpár meggyőződött arról, hogy anyjuk már nem él, majd lementek a közeli kocsmába barátaikkal megünnepelni „győzelmüket”. Este pedig kétségbeesetten felhívták a mentőket, hogy anyjuk vízbe fulladt.

A hatóságok elhitték a történetet és a lányokat gazdag nagynénjük vette szárnyai alá. Nála nagyon jól érezték magukat a lányok, saját szobában aludhattak, házibulikat rendezhettek és ruhásszekrényük tartalma is nagyban gyarapodni kezdett. Az igazságra hónapokon keresztül nem derült fény, míg Sandra egy buliban el nem mesélte új barátjának a történteket, aki rögtön a rendőrséghez fordult. A lányt úgy sikerült lebuktatni, hogy barátja a rendőröktől kapott diktafonra felvette az anyja haláláról folytatott második beszélgetésüket, amelynek során már az apró részletek is napvilágra kerültek.

A testvérpárt végül 2004. januárban tartóztatták le. Internetes kereséseiket elemezve több mint ezerszer kerestek rá a „vízbefojtás”, „biztosító”, „gyilkosság” szavakra. Tanáraik és apjuk megdöbbenve vettek tudomást a történtekről, hiszen mindkét lány ártatlan kinézetű, jól nevelt, osztályelső volt és öt nyelven tökéletesen beszélt. Az utolsó pillanatig mindent tagadtak és semmi megbánást nem tanúsítottak.

10 év letöltendő szabadságvesztésre ítélte őket a bíróság.

Sandra végül 2009-ben szabadult, húga pedig egy évvel később. Tekintettel arra, hogy a gyilkosság elkövetésekor kiskorúak voltak, személyazonosságukat homály borítja, új névvel kezdhettek új életet. Jelenleg egyikük jogot tanul, a másik műszaki pályán folytatja tanulmányait. Senki sem tudja, hogy hol vannak és hogy kik ők. Adott esetben valakinek a barátnője, felesége, anyja, csoporttársa, vagy éppen bébiszittere a két lány? Sötét múltjukat és hidegvérű tettüket egy bírósági akta őrzi.

Merrikin Gina

2016 / november

15

Ítélet

Kultúra & Kritika

Punkok, skinheadek és egyéb szubkultúrák a Kádár-korszakban Kik voltak azok a fiatalok, akik nem akartak belesimulni a rendszerbe? Milyen zenét hallgattak, hogyan öltözködtek, és hova jártak szórakozni? A kérdésekre Tóth Eszter Zsófia történész, társadalomkutató ad választ, aki a Kádár-korszak szubkultúráit kutatja.

Táncuk a pogo, italuk a sör A kulturális életben már a 60-70-es években voltak olyan megmozdulások, amiket a hatalom nem nézett jó szemmel. Ilyen volt például a lakásszínház, a KEX együttes, vagy a különböző galerik. Ez utóbbi azoknak a fiataloknak a társasága, akiknek hosszú hajuk volt, kisebb-nagyobb társaságokba tömörülve a város különböző helyszínein tanyáztak és azt gondolták, hogy nem a szocializmus a legjobb dolog a világon. A leghíresebb ilyen galeri az úgynevezett Nagyfagaleri volt, amelynek törzshelye, a később ikonikussá vált szórakozóhely, az Ifipark melletti egyik fa volt.

Azonban ekkoriban ezek még elszigetelt, kevés ember alkotta kezdeményezések voltak. Az ifjúsági szubkultúrák nagy korszaka csak a 80-as évek elején kezdődött, amikor a fiatalok egyre nagyobb tömegben kezdek el új, nyugati irányzatokat követni, amelyek közül jó párat a karhatalom nem nézett jó szemmel. Ezért is van az, hogy titkosszolgálati jelentésekben és peres iratokban sok forrást találni róluk.

Az előadáson elhangzott egy, a fővárosi ügyészség iratanyagai közt tárolt jelentés a budapesti „új típusú ifjúsági csoportosulásokról”. Íme, egy részlet abból, hogy hogyan látták a hatalom emberei őket: Csövesek: egyre fogyatkozó réteg, tagjai olcsó bort és Kőbányai sört isznak, kedvenc zenéjük a hard rock és heavy metal, és olyan együttesek, mint a P.Mobil vagy a Hobo Blues Band. Alföldi papucsot vagy tornacipőt és szűkített farmert viselnek.

Rockerek: 28-30 éves egykori beatni­ kek (beat-rajongók), bőrnadrágot, bőrdzsekit és vasalt bőrcsizmát viselnek a halálkultusz jegyeivel. Szakállasak és magányosan kóborolnak.

Uriah Heepet és Jimi Hendrixet szeretik.

Hippik: a béke és szeretet hirdetői, színes ruhákat hordanak, „Make love not war” kitűzővel. Kedvenc találkozó helyük a Kálvin tér. Janis Joplint és Kontrol Csoportot hallgatnak.

Digók: eltűnőben vannak. Répanadrágot és selyeminget hordanak. Neotont hallgatnak.

Popperek: a digók utódai, kedvenc helyeik a Kertészeti Egyetem Klubja és a belváros. A lányok lófarkasak és jellemző a túlápoltság. KFT-t, GM 49-et és Hungáriát hallgatnak.

Teddyk: klasszikus rock and roll rajongók. Kedvencük Elvis Presley és a Hungária. Hozzájuk hasontóak a rockabilly bébik, akik Marylin Monroe-ért és James Deanért rajonganak. Újhullámosok: értelmiségi fiatalok, elektronikus zenét hallgatnak, leginkább Közgázon vagy az Ikarus Művelődési ház bulijain tűnnek fel. Kedvenceik a Police és a Spenót.

Punkok: a csövesek utódai, hozzájuk hasonlóan a társadalom peremén élnek. Hajukat kakastaréjba fésülik, színe16

2016 / november

zik. Kiegészítőik a halálfejes gyűrűk, fülbevalók, jelvények, wclánc, borotvapenge. Táncuk a pogo, italuk a sör, nagyobb csapatokban kóborolnak.

Akik ebből a felsorolásból hiányoznak azok a skinheadek, akikről szintén sok hivatalos adat maradt fenn. A korabeli kihallgatásokból megtudhatjuk, hogy bőrfejű nacionalistaként definiálják magukat, Martens bakancsot és sötét színű amerikai pilótadzsekit hordanak.

Mindezek persze csak részben fedik a valóságot, s ha a Neotont hallgató popperek nem is, de ez utóbbi két csoport jelentősen kiverte a biztosítékot a hatóságoknál, ezért a rendőrség rendszeresen figyelte, sőt sokszor be is vitte őket. Ennek ellenére – vagy pont ezért – ezek az irányzatok egyre szélesebb körben terjedtek el.

– A kétkazettás magnók sokat segítettek ebben. Ez akkoriban úgy működött, hogy valaki adott a másiknak egy sokszor már iszonyatosan rossz minőségű másolt kazettát, az meghallgatta, és ha bejött neki, másnap már egy koncerten tudott ismerkedni a hasonló ízlésű fiatalokkal – meséli Tóth Eszter. – Sokszor a szöveget sem lehetett érteni, mégis elkapta az embereket az a bizonyos feelig. Hogy mikor és hol lesz koncert szájról-szájra terjedt. Az is nagyon érdekes, hogy sokszor maguk az ifjúsági lapokban elrettentő példaként bemutatott punkok vagy hippik szolgáltak mintául a fiataloknak. Például az itt leközölt fotókból merítettek ihletet az öltözködésükhöz.

Kultúra & Kritika / Környezetrajz & Kulinária

A „pokol tornáca”: a Fekete Lyuk Az alternatív szórakozóhelyek egyik leghíresebb példája a Golgota utcai Fekete Lyuk volt, amelyet a Rolling Stone magazin 89’-ben a világ 50 legjobb klubja közé választott,

s melyet ezzel szemben a magyar médiában a romlás helye és a pokol tornácaként emlegették. Nem csoda, hiszen ez a hely vált hazai punk és egyéb alternatív bandák rendszeres fellépő helyévé, mint a V.H.K., Balkan FuTourist, F.O. System, valamint sok külföldi zenekar számait is itt lehetett

Ítélet

meghallgatni, ilyenek voltak például a rendszeresen megtartott Cure estek.

– A Yuknak máig élő kultusza van. Pál Utcai Fiúk koncerten ma is van, hogy azt skandálja a közönség: „Játszatok úgy, mint a Yukban”. Ezért gondolom, hogy ezzel a hellyel érdemes foglalkozni – mondja Tóth Eszter.

De, hogy lehetséges, hogy abban a korban, ahol minden koncertet a tanácsnak kellett engedélyezni és rendőröknek kellett jelen lenni, ilyen és ehhez hasonló helyek mégis működhettek? – Ez nagyrészt a helyek vezetőin múlott, a Fekete Lyukat üzemeltető Nagy Gyula például egyszerűen felbérelt egy rendőrt, aki állandóan „felügyelte” a koncerteket. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a rendőr elsörözgetett a sarokban, és ha más hatóságiak jöttek ellenőrizni felállt és mondta, hogy minden rendben van, ő biztosítja a terepet.

A rendszerváltás után azonban minden megváltozott. Szabadon üzemelhettek a szórakozóhelyek, nyugatról korlátlanul áramolhatott be a zene és a szokatlan kinézetű embereket sem tartóztatták többé le. Az irányzatok nagy része viszont megmaradt, azzal a különbséggel, hogy ma olyan együtteseket, mint a Cure a rajongók már nem csak félig titokban, underground helyeken, hanem egy sportarénában is meghallgathatják.

Borsi Rebeka

Az utazás legmenőbb formája: a stoppolás A stoppolás ma már egyre népszerűbb utazási mód, ezzel összefüggésben pedig már egy stopposról sem felétlenül az jut eszünkbe, hogy azért csinálja, mert nincs pénze utazni, hanem inkább az, hogy kalandra vágyik. A tél kivételével gyakorlatilag az egész év ideális egy kis stoppolásra. Íme néhány tipp, hogy hogyan.

is kell, azonban ha kitartóak vagyunk, a nagy számok törvénye garantálja, hogy az elhaladó autók közül valamelyik fel fog venni. – Ha az ember stoppolásra adja a fejét, ahhoz csak így lehet hozzáállni, máshogy nem is érdemes elkezdeni.

Biztos, hogy felvesznek!

Mindenképpen ki kell találni legalább egy körülbelüli irányt, hogy hová akarunk menni. Tulajdonképpen ez még jobb is, mintha egy konkrét várost jelölnénk ki célpontnak, ugyanis kön�nyen lehet, hogy máshová fog sodorni minket a szél.

Minél inkább a város széléhez közel kell stoppolni, mert ott a kocsik már „irányban vannak”, szemben a városközponttal, ahonnan mindenki ezer felé hajt.

Konkrét stoppos helynek mindenképpen olyan útszakaszt kell kinézni, ahol az autók meg tudnak állni.

A legjobb erre a benzinkút, vagy valamilyen útszéli pihenőhely. Ne kövessük el azt a hibát, hogy elkezdünk be-

A stoppolás elsőszámú szabálya az, hogy előbb vagy utóbb biztos, hogy felvesznek. Aki először stoppol, talán meglepődhet, hogy mennyire hamar meg szoktak állni a kocsik. Van hogy 5 percet sem kell várni. Azonban sajnos az is előfordulhat, hogy hosszú órákig nem fognak felvenni.

– Amikor először stoppoltunk le a Balatonra, szó szerint csak kiálltunk és már fel is vettek. De volt, amikor már annyit kellett várnunk, hogy majdnem vonattal mentünk tovább, viszont végül akkor is sikerült fuvart fogni – mondja Zsóka, aki szerint sajnos a stoppoláshoz jó adag szerencse

gyalogolni az autóúton, vagy pláne az autópályán előre, mert ez nem csak, hogy szabályellenes, de egy 80-120-al menő autó nem fog lassítani és megállni. Ha például a Balatonra, vagy

Honnan és hová?

Ausztiába szeretnénk menni a Sasadi úti M7-es előtti OMV töltőállomása kiváló helyszín, itt mindig vannak más stopposok is.

Fontos, hogy lehetőleg mindig várostól-városig vitessük magunkat, tehát ne hagyjuk, hogy a semmi közepén tegyenek ki, mert onnan nehezebb új fuvart találni.

Itt Magyarországon viszonylag szerencsés a helyzet, ugyanis nem csak, hogy legális a stoppolás, de általában a sofőrök is hajlandóak megállni. Európában Németországot, Hollandiát, 2016 / november

17

Ítélet

Környezetrajz & Kulinária

Belgiumot és a Kelet-Európai országokat, például Romániát szokták „könnyű stoppos” országok közé sorolni, míg állítólag Spanyolországban vagy Angliában ezekhez képest nehezebben állnak meg.

stoppoltunk, míg ott voltunk és szinte mindig nagyon készségesek voltak velünk. Egyszer fordult csak elő, hogy a sofőrünk az út közben bejelentette, hogy nem visz tovább, ha nem fizetünk neki egy csomó pénzt. Persze nem fizettünk és kiszálltunk. – mondja Szilvi, aki szerint a stoppolás alapvetően ingyenes, de ha egy sofőr mégis pénzt kérne, azt már az elején tisztáznia kell.

Amire vigyázz

– Erdélyben máshogy nem is lehet közlekedni, ha nincs saját kocsid és viszonylag eldugottabb helyekre is el akarsz jutni. Mi legalább 12-szer

A stoppolásnak vannak kockázatai, és nem csak az, hogy órákra az út szélén ragad az ember. Nem tudhatjuk, hogy ki mellé ülünk be, és ez hordozza magában a legnagyobb veszélyt. Annak ugyan kevés az esélye, hogy sorozatgyilkost vagy szervkereskedőt fogunk ki, arra viszont érdemes odafigyelni, hogy a sofőr vajon nem ittas-e, vagy tud-e biztonságosan vezetni.

– Beneveztünk egy stoppos-versenyre és éppen Hollandiából tartottuk Belgiumba, akikor lestoppoltunk két fiatal férfit. Út közben megkérdezte a sofőr, hogy nem zavar-e minket, ha rágyújt. Mondtuk, hogy nem, aztán egyszer csak azt éreztük, hogy abban a cigiben nem csak dohány van.

A fickó úgy tépett be, hogy közben vezetett. Akkor komolyan halálfélelmünk volt. – meséli Szandra.

Bár első blikkre az ilyen veszélyeket nem lehet kiszűrni, de ha többedmagunkkal stoppolunk fontos, hogy előre megegyezzünk abban, hogy csak olyannak a kocsijába szállunk be, aki mindegyikünknek szimpatikus.

A rendszámot a biztonság kedvéért azért mindig jegyezzük meg.

A stoppolás lényege, hogy legyünk bátrak, de ésszel csináljuk, és akkor nem lehet baj.

Borsi Rebeka

Boros kisokos A szőlőtermesztés végigkíséri az emberiség történetét. Kutatások szerint az első jelentősebb borkészítők az ókori Egyiptomban voltak, akik nemesítéssel állítottak elő szőlőt a bortermeléshez, s a termesztés meghonosítását Ozirisznek, a halál és újjászületés istenének tulajdonították.

A szőlőtermelés megléte Magyarországon is régóta feltételezhető, már a Honfoglalás idején beszélhetünk fejlett bortermelésről, mégpedig Eger, Sopron és Buda környékén. A honfoglaló magyarok itt találtak szőlőt, és letelepedésük után – a gabonatermelés mellett – a szőlőművelést sajátították el a leghamarabb.

Mátyás király adókedvezményt adott a szőlőt telepítőknek, és a korvinák iniciáléit is szőlőmotívumokkal gazdagították, de az írásos emlékeken kívül az ásatásokból előkerült sokféle szőlőművelő szerszám is a régi gyökerekről tanúskodik. 1875-től a filoxéra nevű betegség szinte teljesen letarolta a magyar borvidékeket, ezután a Duna-Tisza közén egészen praktikus okokból kerül sor szőlőbetelepítésre: a futóhomok megkötése végett. A második világháború idején a szőlőtermelés színvonalában a munkaerő és a termelési eszközök hiánya miatt 18

2016 / november

hanyatlás következett be. 1961-1965 között kezdődött meg a második szőlőrekonstrukció, amikor is közel 47 ezer hektárt telepítettek, és ezzel egyidejűleg megkezdődött az új borászati üzemek építése és a régiek korszerűsítése is.

Magyarország hét borrégiója a következő: Balatoni, Dunai, Egri, Észak-dunántúli, Pannon, Soproni, és Tokaji borrégió. Mindegyik régió borvidékekre osztott, ezek azonos éghajlattal, talajjal rendelkeznek. A legismertebbek a Balatonboglári, Badacsonyi, Tokaji, Egri, Etyek-Budai, Villányi borvidékek.

Néhány jótanács A borok értékei maradéktalanul csak a megfelelő hőfokon érvényesülnek. Ehhez nem kell egy teljes skálát megtanulnunk, elég, ha nagyjából tudjuk, melyik bort kell berakni a hűtőbe előző este, és mi az, amit elegendő csak a vendégek érkezése előtt 3-4 órával. A vörösborokat 10-16 fok között javasolt fogyasztani, a fehér borokat pedig 10 fok alatt. Ételek és borok - mihez mi illik? A teljesség igénye nélkül kijelenthetjük: halakhoz, szárnyasokhoz fehérbor, vadakhoz és vörös húsokhoz pedig a vörösbor

javasolt. Íme, néhány konkrét tipp: halakhoz Olaszrizling, szárnyasokhoz Szürkebarát, libamájhoz Tramini, sertéshez Olaszrizling, marhahúsokhoz Cabernet Sauvignon, vadhúshoz Portugieser, tésztafélékhez Szürkebarát, végül a desszertekhez Muskotály.

Sokszor olvashatunk a borok különböző jellemzőiről, de kevesen tudják pontosan, hogy az egyes határozók milyen tulajdonságot is takarnak. Íme, egy kis útmutató, amely csak akkor hasznos igazán, ha bele is kóstolunk a borba!

Testes: dús, vörösbornál bársonyosabb ízanyagú bor.

Tüzes: magas alkoholtartalmú, erős bor.

Simulékony: kellemes, könnyű bor.

Kerek: harmonikus, jó összetételű, telt bor.

Hosszú: íze, zamata a szájban hosszú ideig megmarad.

Elegáns: finom, a fajtára jellemző illatú, harmonikus légies bor.

Legyen otthon száraz, édes fehérbor vagy vörösbor, netán egy friss, üde rosé, azt, hogy éppen milyen bort nyitunk ki, az alkalom határozza meg. Egy azonban biztos: „A bor Isten áldása."

Asbóth Emma

Környezetrajz & Kulinária / Sport

Ítélet

Séta a Haza Háza alatt Meglehetősen kevesen tudják, de egykor a Kossuth tér helyen kutak álltak, amik a főváros vízellátásáról gondoskodtak.

A teret akkoriban Tömő térnek nevezték, s az Országház építésekor elsődleges feladatnak tűnt ezek betömése - de nem teljesen.

Steindl Imre 1882-ben nagyot álmodott. Jóllehet, az Országháza építésre kiírt pályázatra beadott terveit rengeteg kritika érte, melyek elsősorban az épület neogótikus stílusát illeték, a magyar Parlament vált Európa legnagyobb, és a világ harmadik legnagyobb parlamenti épületévé, ezen túlmenően ez volt az első mesterségesen hűtött középület Európában. A zseniális Steindl egyedülálló rendszert tervezett: a fűtést egy pár háznyival odébb felépített kazánházzal oldotta meg, a hűtéshez pedig egy alagútrendszer és két szökőkút is tartozott.

A párás levegő a szökőkutak túlfolyóján keresztül áramlott be az alagútrendszerbe, majd 80 métert tett meg a föld alatt, mielőtt elérte a Parlamentet. A sejtelmesen kanyargó „légutcák” mellékágakra bomlottak, így vezetve be a levegőt az épület minden részébe.

1927-ben átrendezték a teret, felállították Kossuth szobrát. A szökőkutak

minden kétséget kizáróan útban voltak, elbontották őket, csakhogy a berendezés nélkülük nem hűtött, új megoldás kellett. Ekkor épült meg az ismert jéghűtő.

A forró nyári napokon jeget szórtak az alagutakba, hogy kellemes hűvös levegő árassza el az épületet.

A tér legutóbbi átalakításakor megtalálták az egykori szökőkutak kútházát, amit több mint 90 éve temettek be.

A 13 méter átmérőjű, 6 méter mély, téglával kirakott építmény mögött ott húzódnak az alagútrendszer maradványai, amit a másik oldalon egy vasajtó választ el a még ma is használt szellőzőrendszertől.

Régóta keringtek legendák arról, hogy az átépítések során egy folyosó is kialakításra került, amely a föld alatt köti össze az Országházát, illetve a képviselői irodaházat a 2-es metró alagútjával.

Annál is inkább lábra kaphattak ilyen pletykák a metróvonal 1951-es építése óta, ugyanis a teret a föld alatt keresztbekasul hálózzák be járatok és alagutak. Az építéskor kialakítottak egy egykor titkos – négyezer négyzetméteres, kétszintes –, F4 elnevezésű óvóhelyet, de nem hétköznapi irodisták számára. Rendkívüli helyzet, például háború esetén a Nádor

utca alatt, 13 emeletnyi mélységben Rákosi Mátyást és a Magyar Dolgozók Pártja KB-tagjait védte volna. A fenti irodákban az államvédelmi hatóság működött, a lenti építkezésen pedig több száz rab dolgozott.

Az elmúlt években különös tervek láttak napvilágot, miszerint a jövőben a metrókijárat feletti épületet föld alatti folyosó köti majd össze a Parlamenttel. Erről az alagútról azon kívül, hogy építési engedéllyel rendelkezik, sokat egyelőre nem tudni.

Az mindenesetre biztos, hogy az F4 ma a BKK tulajdonában áll, és nincs összekötve a Parlamenttel. A cég már többször szeretett volna megszabadulni a felesleges ingatlantól, de eddig még nem találtak vevőt, pedig elképzeléseik között szerepelt gombatermelő üzem és diszkó is.

Asbóth Emma

a

Spartan Race – You’ll know at the finish line Az ember természeténél fogva versengő szellem. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a folyamatosan dúló háborúk, a történelmi jelentőségű expedíciók, a tudományos felfedezések és végső soron az a nyughatatlanság, amit akkor érzünk, ha más elér valami olyasmit, amire mi is vágyunk.

Ha leegyszerűsítjük ezt a gondolatot a nyers emberi erő és állóképesség szintjére, talán felrémlenek előttünk a könyörtelen harcmodoruk és kiváló teljesítményük által hírhedtté vált spártaiak. Hasonló erőpróbára hívják a kalandvágyókat a napjainkban megrendezésre kerülő nehezített terepes, akadály- és futóversenyek. Az alábbiakban az ilyen típusú rendezvények egyik zászlóvivőjét igyekszem megismertetni.

„A világ legjobb akadályverseny sorozata!” – így hirdeti magát a hazánkban is egyre jelentősebb népszerűségnek ör-

vendő Spartan Race. A verseny 2010-ben amerikai hazájából, Vermontból kiindulva mintegy négy év leforgása alatt hat kontinens tizenöt országát hódította meg. Közvetlen közelünkben is több ország vesz részt a programok szervezésében, így például Lengyelország, Csehország és Szlovákia. Magyarországon a legutóbbi futamot április kilencedikén, Visegrádon tartották, a következő pedig októberben, Tokajban várható.

A Spartan Race rendezvényei négy kategóriában kínálnak adrenalin-löketet mindazoknak, akik megmérettetnék erejüket és kitartásukat egy látványos, akadályok sorozatából álló pályán. A legenyhébb verzió a Sprint (min. 5 km), ezt

2016 / november

19

Ítélet

Sport / Humor & Elmélkedés

követi a Super (min. 13 km), majd a Beast (min. 20 km) és végül a legújabb és egyben legnehezebb Ultra Beast (4045 km). Az egyes kategóriák futamait a pálya hosszúsága, illetve az akadályok száma és nehézségi foka különbözteti meg. A versenyzők elé a lehető legváltozatosabb kihívásokat állítják a szervezők. Vannak kötelező akadályok, amelyek kihagyása kizárást von maga után. Ezek tipikus példája a homokzsák vagy gumikerék cipelés, szögesdrót alatt mászás, sáros/vizes gödrök vagy a tűzugrás. Továbbá akadnak olyanok, amelyek teljesítését a futók külön büntető gyakorlatok (ún. burpee-k) végrehajtásával válthatják ki.

A futamokra akár egyénileg, akár csapatban, nemtől és kortól függetlenül lehetséges a jelentkezés. Amennyiben valaki úgy érzi, egyedül nem tud eléggé ráhangolódni a versenyre, nagyobb városokban (pl. Budapest, Győr) léteznek felkészítő csoportok, amelyekhez csatlakozva a jövőbeli indulók segítséget kapnak az edzésben.

Hogy egyéni véleményeket, élményeket is megismerjek a témával kapcsolatban, elbeszélgettem egy spártaival, aki elsőként a müncheni Sprintre nevezett be 2015-ben.

Miért döntöttél annak idején a futamra jelentkezés mellett?

– Azért tetszett meg a verseny, mert egyszerre szellemi és fizikai kihívást is láttam benne.

Hogyan folytak az előkészületek? Különleges edzéstervvel és étrenddel készültél?

– Őszintén szólva nem fektettem bele különösen nagy

energiát. Mindössze a meghirdetett időpont előtt két hétig futni jártam.

Részt vettél már ilyesmiben itthon is? Ha igen, észleltél valami különbséget a külföldihez képest?

– Már futottam egy Supert Magyarországon is októberben, Eplényben. Résztvevőként nem vettem észre kirívó eltérést a szervezésben, mindkét verseny ugyanolyan jó színvonalú volt.

Ez a verseny híres az akadályok színes repertoárjáról. Akadt olyan, ami kifogott rajtad, vagy amit nehezebbnek értékeltél a többihez képest?

– Számomra a dárdahajítás tűnt nehézkesnek. Bár elsősorban nem azért, mert el kellett találni a célt, hanem azért, mert csak akkor volt érvényes a dobás, ha a dárda a célban maradt.

Végül, a tapasztalataid alapján kinek ajánlod a Spartan Race-t?

– Mindenképpen a kalandot kereső embereknek, ugyanakkor szükséges, hogy az ember eddzen előtte és nem árt begyakorolni a feladatokat. Véleményem szerint nem csak profiknak való ez a futam, megfelelő edzéssel bárki által abszolút teljesíthető.

A Spartan Race-ről bővebb leírás, képek és információk a www.spartanrace.hu oldalon, vagy a rendezvény Facebook-oldalán találhatóak.

Szilák Emese

Kedves Pázmányosok!

Az őszi félévtől a Pázmány női kézilabda csapata együttműködésbe kezd a Híd-Unió SE-vel, aminek köszönhetően mind kezdő mind haladó játékosainknak komoly szakmai hátteret és fejlődési lehetőséget tudunk nyújtani. A heti három ( egy az egyetem által biztosított és kettő Híd-Uniós) edzés mellett versenyzési lehetőség is van, így mindenki megtalálhatja a neki megfelelő szintű játéklehetőséget. Az egyetemi csapattal az

Universitas bajnokságban indulunk szeptembertől, de a HídUnió tagjaként lehetőség van a Budapest bajnokság tobb szintjén is versenyezni, illetve egyéb kupákon is részt venni. Várunk minden kedves érdeklődőt szeptembertől az edzéseken! Érdeklődni az alábbi elérhetőségeken tudok: Nemeskéri Anna: anna.nemeskeri@gmail.com Kulcsár Zsanett: zsani951@citromail.hu

Jelrendszereink Mindig is érdekelt, vajon mi alapján alakul így vagy úgy egy ember élete. Sokféle elmélet született már ezzel kapcsolatban. Többen az eleve elrendelésben hisznek, mások a pozitív és negatív energiák bevonzását vallják, megint mások pedig kitartóan tagadnak mindenféle forgatókönyvet és a sorsukat véletlenek sorozataként élik meg. De kinek lehet igaza? Mi az oka és a következménye annak, hogy egy reggelen elalszunk, vagy egy külföldi nyaraláson elveszítjük az egyensúlyunkat és megütjük magunkat?

Gyakran észre sem vesszük, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítunk apró történéseknek. Automatikusan analizáljuk a bennünket érő hatásokat, noha nem mindig tudatosan, de következtetünk A-ról a B-re. Vajon mit je20

2016 / november

lent, ha nem telefonálnak ránk másnap egy randi után, vagy az, ha a tanár késve érkezik be vizsgáztatni? Udvara van a holdnak, eltörtünk egy poharat, netán kiborult a só az asztalon? Mindenütt jeleket, „ómeneket” látunk.

De ezek tényleg ott vannak? Valóban üzennek valamit, éppen nekünk? Vagy puszta véletlen az egész? Megfigyelünk, elemzünk, általánosítunk. Az emberek évezredek óta nyitott szemmel járnak a világban és próbálják értelmezni, ami az útjukba kerül. Megannyi jó és rossz döntés született már az alapján, hogy éppen milyen volt a csillagok állása, vagy virágzott-e a fa a főutcában - és hasonló őrültségek.

Engem leginkább az foglalkoztat, hogy e „jelek” hányszor vezetnek félre minket, vagy mi magunk megyünk a rossz irányba, mert azt hisszük útmutatást kaptunk valahonnan.

Ez erősen emlékeztet egy bonyolult társasjátékra, amivel mind játszani akarunk, de senki sem ismeri a szabályokat.

Nincs használati utasítás, nincsenek feljegyzések – vagyis

Karrier

valami mégis van, de az is csak egyéni tapasztalat, vélemény, amely nem minden esetben tükrözi a valóságot. Vajon már rég elértük volna a céljainkat, ha nem hajtunk el újra és újra az autópálya megfelelő lehajtói mellett? Vajon hány csalódást úszhattunk volna meg, ha egyből felismerjük a csalókat, vagy hamarabb rájövünk, mit is akarunk valójában, ahelyett, hogy légből kapott, meg nem erősített információkat és utasításokat követtünk volna.

Akkor mi az, ami segíthet megállapítani ki kicsoda és mi micsoda ebben a játékban? Hiszem, hogy minden sokkal egyszerűbb, mint amilyennek felfogjuk. Felesleges túlgondolás és összeesküvés-elméletek gyártása helyett szerencsésebb lenne belátni, hogy a cselekedeteinknek általában igen egyszerű motivációi vannak. Persze mindent be lehet csomagolni, ki lehet magyarázni, de amint leállunk a jelfejtegetéssel megértjük, hogy a dolgok általában pontosan azok, aminek látszódnak.

Ítélet

Ennek tudatában már képessé válhatunk arra, hogy figyelmünket olyan fontosabb kérdésekre koncentráljuk, amelyek előrevisznek bennünket. Tehát ahelyett, hogy minden történés, és elejtett félmondat mögött komoly tartalmat keresnénk, inkább figyeljünk a saját belső hangunkra. Az nem segít rajtunk, ha önmagunknak hazudozunk azáltal, hogy mentegetjük mások viselkedését, vagy olyan álomképeket vetítünk ki a környezetünkre, amelyek befolyásolják józan ítélőképességünket. Végső soron, ha mégis jeleket vélünk felfedezni magunk körül, azok valószínűleg csak a saját megérzéseink megnyilvánulásai, így próbál a tudatalattink jó irányba terelni minket, mint egy megbízható belső iránytű.

Szilák Emese

Szakmai gyakorlat a Kúrián

Beszélgetés Németh Annamáriával és Szécsi Ádámmal A szakmai gyakorlatnak otthont adó hely kiválasztásában mind a tapasztalatszerzés, mind a jó hangulat mérvadó számunkra. Akár bíróságra, ügyészségre, ügyvédi irodára vagy a közigazgatás valamely területére esik a választásunk, ez a pár hét, hónap számos kihívást és izgalmat rejtegethet számunkra. Németh Annamáriával és Szécsi Ádámmal, harmadéves joghallgatókkal beszélgettem, akik szakmai gyakorlatukat a Kúráin töltik, élményeikről és arról kérdeztem őket, milyen ismereteket szereztek a magyar bírósági szervezetrendszer tetején.

1. Miért a Kúriára esett a választásotok?

N.A.: Tagja vagyok az egyetemen az Ádány Tamás tanár úr által szervezett Kovász Tehetséggondozó Programnak, s ennek keretein belül lehetett jelentkezni több gyakorlati helyre is.

A kezdetekkor engem azért is érdekelt kiváltképp a Kúria, mert benne láttam a nagy jogágak szintézisét: büntető-, polgári jogi, illetve közigazgatási- és munkaügyi kollégium, s mivel anno nem tudtam, mi is érdekel igazán, így ezt találtam talán a legcélravezetőbbnek. Aztán ez a koncepció úgy módosult, hogy az érdeklődésem egyértelműen magánjog, valamint a munkajog fele tolódott. Mindemellett mindig is izgatott, hogy mi is zajlik az igazságszolgáltatás csúcsán az impozáns falakon belül. Végül a je-

lentkezési lehetőség a munkaügyi kollégiumhoz nyílt meg, szóval a kérdés számomra ezzel el is dőlt.

Sz.Á.: Először is szeretnék köszönetet mondani az egyetemnek, illetve a Kovász Tehetséggondozó program szervezőinek, hogy lehetőséget biztosítottak számomra, hogy egy mentorprogram keretein belül a Kúrián tölthessek fél évet a Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumban Mészárosné Szabó Zsuzsanna bírónő mellett. Ezzel el is árultam, hogy a Kovász programnak köszönhetően kerültem be a Kúriára Bíró Gergely barátommal együtt, s most jelenleg Németh Annamáriával együtt vagyok mentorált. A Kúria mellett a Legfőbb Ügyészségre és a Honvédelmi Minisztériumba lehetett pályázni, de én később bíró szeretnék lenni, ezért evidens volt, hogy a Kúriát választom. Egy motivációs levelet kellett írni, ami alapján az adott szervezet, ahová jelentkeztél, eldöntötte, hogy mely hallgatókat szeretné a mentorprogramba. A motivációs levelem megírásában nagyon sokat segített, hogy előtte héten ugyancsak a program keretein belül látogatást tettünk a Kúrián, illetve találkozhattunk Darák Péterrel a Kúria elnökével és Solt Pál tanár úrral a korábbi elnökkel egy kötetlen beszélgetés erejéig bírói hivatásról. Ezen beszélgetés olyan pozitív hatással volt rám, hogy meg sem fordult a fejemben, hogy máshová

jelentkezzek. Az épület és annak szellemisége is teljesen magával ragadott.

Megfogadtam, hogy egyszer még vis�szatérek, de nem látogatóként, hanem gyakornokként és később remélhetőleg bíróként. A gyakornokként való visszatérés sikerült tavaly júliusban, egészen ez év februárig, majd a programon kívül határozatlan időre módosítottuk a bírónővel a gyakorlati időmet.

Remélem később bíróként is sikerül!

2. Milyen feladatokat kaptok?

N.A.: Először is leszögezném, hogy ez közel sem a klasszikus gyakornokság.

Se szerződést nem írok, se földhivatalba nem járok, viszont szerdánként ülésezik az a tanács, aminek Mészárosné Szabó Zsuzsanna, a mentorom is tagja, s így ezekre a tárgyalásokra járok. Ahol is az adott ügy végeztével lehetőség nyílik arra, hogy kötetlenül megvitassuk az adott ügyet, hozzászólhassunk, kérdezhessünk, megérthessük a döntéshozás logikáját, úgymond a színfalak mögé lássunk. Lényeget tekintve a szemináriumokon megszokott jogesetmegoldás, csak "nagyban". Es az sem elhanyagolható, hogy az anyagi jogi tudás gyakorlati alkalmazása mellett, a Pp. szabályait is "autentikus környezetben, valódi élőhelyükön" tanulmányozhatjuk, sajátíthatjuk el.

Sz.Á.: Mint azt már említettem, hogy a Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumban, azon belül a Munkaügyi I. 2016 / november

21

Ítélet

Karrier

Tanácsban vagyok gyakornok, ahol igazából három bírónő mellett tevékenykedek, de hivatalosan egy bírónőnél vagyok gyakornok. A tanács a munkaszerződés megkötésével, a munkaviszony módosításával és megszüntetésével, a munkáltató kártérítési felelősségével összefüggő munkaügyi jogvitákkal foglalkozik. Az én feladatom elsősorban a tárgyalások látogatása, amely során lehetőségem rejlik arra, hogy részletesen elemezzem az adott jogvitát a tárgyalás előtt és után. Mindig megkérdeznek, hogy én hogyan döntöttem volna az adott ügyben és miért. Ha esetleg elcsúszok a gondolataimmal, akkor kijavítanak és megmutatják a helyes utat. Ezen kívül hétfőnként van tanácskozás, ahol ugyancsak átbeszéljük az adott várható ügyeket. Itt hasonlóképpen elmagyarázzák és kikérik a véleményemet minden ügyben, mint a tárgyaláson.

Kúria melletti munkámat kiegészítettük azzal, hogy a Fővárosi és Munkaügyi Bíróságra is járnom kell elsőfokú tárgyalást hallgatni keddenként és csütörtökönként, bár ez függ az ott kijelölt csoportvezető bíró tárgyalási jegyzékétől, hogy mikor tárgyal éppen. Ez rendkívül hasznos, mert az alapokkal megismerkedve végigkísérhetek egy adott ügyet az elejétől a végéig. Tehát azt kell mondanom, hogy jelenleg két helyen töltök gyakorlatot.

A legfelsőbb és a legalsóbb szinten, ami nagyon izgalmas számomra.

3. Miért tartjátok hasznosnak magát a gyakorlatot?

N.A.: Azt hiszem az előző válaszban előre is szaladtam erre a kérdésre. Illetve kiegészíteném azzal, hogy többektől hallottam mar, hogy semmiképpen sem javasolják, hogy valaki a Kúrián kezdjen el gyakornokoskodni, inkább alsóbb fokú bíróságokon, hiszen úgy érti csak meg. Tény, hogy egy elsőfokú tárgyalás nagyban különbözik a Kúriától, s itt valóban nem lehet megtanulni az "alapokat". De annak tudatában, hogy emellett elsőfokú tárgyalásokat is látogatok, bátran állíthatom, hogy a Kúrián az ember egy letisztult tárgyalást lat. A peres felek cívódásaitól, 10 tanú végetnemérő meghallgatásától ez mentes, a per mentetét tökéletesen el lehet sajátítani, és az sem mellékes, hogy az ún. tyúkperektől is mentes, szóval az ügyek nagy része ko22

2016 / november

moly gondolkodás elé állítja a szemlélőt. Persze az első fokon szerzett tapasztalatok valóban nélkülözhetetlenek, de azért egy-egy hosszúra nyúlt tanúvallomás közepette jó érzés elgondolkodni, vajon találkozunk-e velük újra a Kúrián.

Sz.Á.: Nem konkrétan az én gyakorlatommal kapcsolatban szeretnék elsősorban reflektálni a kérdésre, hanem általánosságban, mert így nyeri el értelmét, amit gondolok az egyetem melletti gyakorlatról. Véleményem szerint az elméleti tudás mellett, amelyet az egyetemen megszerzünk meg kell, hogy tanuljuk használni a gyakorlatban is. Hiába rendelkezik valaki óriási tudással, ha azt a gyakorlatban nem tudja kamatoztatni. Fontos az, hogy ne csak az órán tanuljunk az egyes perbeli cselekményekről, vagy éppen arról, hogy hogyan érvényesül az anyagi jog a mindennapok során, hanem a gyakorlat során. Teljesen mindegy, hogy bíróságon, ügyészségen, ügyvédi irodában, közjegyzőnél, vagy akár a közigazgatásban szerzi azt a bizonyos gyakorlatot a hallgató, csak szerezze meg. Persze itt mindenki elsősorban az érdeklődésének megfelelő gyakorlatot próbál szerezni, de én nem fordulnék el attól sem, hogy esetleg egy tőlem idegen területre menjek.

Annak ellenére, hogy én bíró szeretnék lenni, attól még tervben van egy ügyészségi, illetve ügyvédi irodai gyakorlat, mert szeretném megismerni az igazságszolgáltatást minden irányból.

Ahhoz, hogy jó bíró, ügyész, ügyvéd legyen valaki, ahhoz szükséges, hogy ismerje a többi oldal logikáját is. Így válik majd jó szakemberré az illető.

4. A jövőben is el tudnátok képzelni magatokat itt?

N.Á.: Rövidtávon mindenképpen, hosszútávon viszont nem hiszem, ugyanis egyelőre nem vonz a bírói hivatás. De ez persze meg változhat.

Sz.Á: Természetesen igen, egy óriási álmom válna valóra, ha egyszer a Kúrián lehetnék bíró. Lassan egy éve vagyok itt, de még a mai napig kitart az a csodálat a részemről, amelyet akkor érzek, amikor átlépem a kapuit. Egyszerűen soha nincs ugyanolyan nap, mindig van valami újdonság, ami izgalmassá teszi ezt az egész történetet.

Persze, hogy ide eljusson az ember bíróként, ahhoz jelentős tapasztalat-

ra van szükség, amihez szükséges az, hogy járásbíróságon, törvényszéken, ítélőtáblán hosszú ideig bíráskodjon.

Ne egyből a legmagasabb szinttel kezdje, hiszen ez egy élethosszig tartó tanulási folyamat, amelynek a végén az ajándék és az eredmény a Kúrián való bírói pálya lehet.

5. Kiknek ajánlanátok a Kúria gyakornoki programját?

N.A.: Alapvetően természetesen a munkajog iránt érdeklődőknek ajánlanám, akik a szemináriumon megszokott jogesetmegoldást nem kisebb helyen, mint a Kúrián szeretnek továbbgondolni, illetve a jogesetmegoldó képességüket igen komplex módon továbbfejleszteni. A való élet által produkált érdekesebbnél érdekesebb esetekről, illetve az önéletrajzba írható "nagy plusz pontról" már nem is beszelve.

Sz.Á.: A Kúrián való gyakorlatot azoknak ajánlanám elsősorban, akik a bírói pálya iránt érdeklődnek és szeretnének jelentős tudással, tapasztalattal rendelkező bíróktól tanulni.

Természetesen azoknak is, akik szeretnének izgalmas, jelentős ügyekbe belelátni, vagy éppen azok tárgyalásán részt venni. Az egyetem melletti folyamatos gyakorlatot, pedig azoknak, akik tényleg szeretnének gyakorlati tudást szerezni az elmélet mellett, s ezzel előnyt szerezni a majdani munkaerőpiacra való kilépés alkalmával. Továbbá szeretném minden egyes hallgatónak ajánlani az egyetem és az Ádány Tamás tanár úr által szervezett Kovász Tehetséggondozó programot, mert itt tényleg nagyon sok lehetősége van egy hallgatónak, hogy fejlődni tudjon.

Számos program, szakmai előadás, kirándulás, mentorprogramok különböző helyeken, műhely csoportok várnak az érdeklődőkre, csak meg kell ragadni a lehetőségeket. Amennyiben újra meg lesz hirdetve a program, akkor ne habozz, jelentkezz! Én nagyon sokat köszönhetek neki!

Hanich Veronika

A Pázmány Péter KAtoliKus egyetem Jog- és állAmtudományi KAránAK lAPJA Ítélet

szerkesztőt keresünk!

Írd be magad a Pázmány történelmébe Amennyiben vágyat érzel arra, hogy leírd ami a legjobban foglalkoztat, - ha szeretsz ott lenni, ahol a dolgok történnek, - ha egy vidám csapat tagja szeretnél lenni, ne habozz tovább!

Jelentkezz szerkesztőnek hozzánk!

Amit kínálunk: - garantált megjelenési lehetőség az Ítélet lapszámaiban és blogján - sajtóigazolvány, amivel kedvezményesen vehetsz részt fesztiválokon, kiállításokon, koncerteken..

Tennivalóid: itelet.pazmany@gmail.com-ra küldj egy: - motivációs levelet - szabadon választott témában egy 3000 karakteres cikket

Írásra fel!

2016 / november

23