XXIV. évfolyam 3. szám

Korábbi számaink a http://issuu.com/itelet-pazmany oldalon elérhetőek!

„Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az hitünk virágjában volt.”

Pázmány Péter

Kedves Olvasók Alig kezdődött el az őszi félév, már szinte vége is. A többiekhez hasonlóan szerkesztőségünk sem volt rest ezidő alatt; hét új taggal bővültünk, új projektekbe fogtunk, készítettük az oktatói interjúkat, lelkesen közreműködtünk több egyetemi program szervezésében, és mire ez a szám megjelenik, remélhetőleg már túlleszünk egy sikeres csapatépítésen is. Közben az egyetemi élet sem állt meg.

Még októberben, a hallgatói szervezetekkel közösen emlékeztünk meg az 56os forradalom és szabadságharc eseményeiről és hőseiről, azoknak, akik nem tudtak részt venni az eseményen élménybeszámolóval készültünk. November 3-án pedig egy előadás keretében meghívott vendégünk volt Gál Sándor r. alezredes, aki a bűnügyi nyomozás rejtelmeibe avatott be minket. Erről is találhattok egy beszámolót. De olvashattok még az első női orvos történetéről, a tiltott szerencsejátékok szervezéséről, a méhmagzat életjogáról, a Templomos Lovagrend bukásáról vagy éppen a Szent Koronának, mint az állam megszemélyesítőjének védelméről. Megvitatjuk azt is, hogy valóban legitimnek tekinthető-e a stanfordi börtönkísérlet eredménye és kitérünk arra, amiben „mindenki egyetért”. Az utolsó oldalon pedig ismét nyereményjátékkal kedveskedtünk nektek!

A vizsgaidőszakhoz mindenkinek sok sikert kívánok és ne feledjétek: „Sose hag yjon el benneteket a remény”!

Tasi Csenge főszerkesztő A PPKE JÁK HÖK TÁMOGATÁSÁVAL

TARTALOMJEGYZÉK „Eg y összetartó közösségből, csak jó dolgok származhatnak” – az 56-os esemény margójára 3 A holtak nevében is szólnia kell valakinek 4 Tiltott szerencsejáték szervezése 5 Támadás a Korona ellen 6 A méhmagzat életjoga 7 Örökbefogadás 2021-ben 8 Az első magyar orvosnő története 9 Nikola Tesla élete 10 A Templomos Lovagrend felemelkedése és bukása 11

Filmajánló 12 A martfűi rém 13 A stanfordi börtönkísérlet konklúziója 14 „Amiben mindenki eg yetért” – a G20-ról 15 A teremtett világ védelme – kihalófélben lévő állatok 15 Pandémia egy fenntarthatóbb világért – vagy mégsem? 17 Mentális fotoszintézis 18 Keresztrejtvény és nyereményjáték az utolsó oldalon!

Felelős kiadó: Dr. Szabó István dékán Szerkesztői tanácsadó: Dr. Völgyesi Levente egyetemi docens Főszerkesztő: Tasi Csenge Főszerkesztő-helyettes: Brazda Zsombor Rovatokért felelős szerkesztők: Balla György, Csonka Nikoletta Katalin, Mozol Kristóf, Petneházi Réka Fotós: Petneházi Réka A keresztrejtvényt készítette: Győri Fortunátó Szerkesztőbizottság tagjai: Balla György, Birkás Tibor, Brazda Zsombor, Csonka Nikoletta Katalin, Czuczor Sára Bernadett, Galaczi Kitti, Győri Fortunátó, Horváth Adél, Kollár Dorotya,

2

2021/december

Elmélkedés a szeretet ünnepéről Karácsony. Az ünnep, amelyről szinte mindenkinek habozás nélkül a hó, az ajándékok, és az a bizonyos Mariah Carey szám jut az eszébe. A karácsonyi időszak zsúfoltsága, a bevásárlások, az ajándékok beszerzése, a jövés-menés, főzés és takarítás teljesen lekötheti az ember figyelmét. De nem felejtjük el így az ünnep igazi lényegét?

A színek, fények kavalkádjában megáll az idő. Mintha mindnyájan visszatartanánk a lélegzetünket a „nagybetűs” pillanatra várva, hogy amikor egyszer csak a sok tennivaló végére érünk, hirtelen, varázsütésre elöntsön minket a „karácsony-érzés”. Annyira koncentrálunk arra, hogy minden a lehető legtökéletesebben sikerüljön, hogy észre sem vesszük: egészen addig nem tudjuk igazán megélni a karácsonyt, amíg nem a lényeget helyezzük a középpontba. Ez pedig nem más, mint a Szeretet megtestesülése; nem csupán a jászolban, de családjainkon belül is, minden körülmény ellenére.

A Szent Család lehet a legtökéletesebb példa a számunkra: hiszen nemcsak, hogy hiányoztak a királyt megillető körülmények Jézus születésekor, de még fedél is csak szűkösen, az utolsó pillanatban került a fejük fölé. A körülöttük lévő pásztoroknak sem számított, hogy nem tudnak fényes ajándékkal szolgálni a Kisded számára, örömmel és büszkén adták oda azt a keveset is, amijük volt. Nem az volt a fontos ugyanis, hogy minél nagyobb és értékesebb ajándékot adjanak, hanem az, hogy együtt, szeretettel teli szívvel ünnepeljék Jézus Krisztus megérkezését a Földre, a maguk szerény módján.

Ez a példa jelölheti ki számunkra a megfelelő utat ahhoz, hogy ezentúl ne csak várakozzunk, de meg is érkezzünk, hogy ne pusztán ajándékot adjunk, de önmagunkat is ajándék-

Kolostyák Kamilla, Kovács Kristóf, Lengyel Levente, Mozol Kristóf, Pankó Evelin, Petneházi Réka, Szegedi Zita, Szekretár Dóra, Székely Orsolya, Tapia-Soto Cristina Victoria, Tasi Csenge, Varga Klára, Varga Virág Szonja Online kiadás: Tapia-Soto Cristina Victoria, Tasi Csenge Szerkesztőség címe: 1088 Budapest, Szentkirályi utca 28–30. C épület 319. szoba telefonszáma: (36 1) 429 7200 321-es mellék e-mail címe: itelet@jak.ppke.hu honlapja: http://itelet-pazmany.blog.hu/ Nyomdai kivitelezés: PPKE Egyetemi Nyomda

Egyetem

ként tudjuk majd felajánlani Isten egyszülött Fiának. A karácsony akkor lesz igazi szeretetünnep, akkor tudjuk őszintén, teljes szívvel megélni, ha az Isten utáni vágyakozást, az ő szeretetének befogadását helyezzük előtérbe.

Nem utolsó sorban pedig ne feledkezzünk el a bennünk lakozó gyermekről: aki már októberben visszafelé számolta a napokat, és aki karácsony este a leghalkabb csengettyűszóban is a világot hallotta. Ő

Ítélet

az, aki minden évben titkon lesi az első hópelyheket.

Tudja, hogy: „A karácsony nem csak eg y nap, nem lehet eg y nap, nem múlik a huszonneg yedik óra leteltével. Mert a karácsony eg y érzés.

A szeretet érzése.”

Márcsak érte, ezért a belső kisgyermekért is törekednünk kell arra, hogy képesek legyünk tiszta szívvel, őszintén várakozva megélni ezt az ünnepet.

Szegedi Zita Adél

„Egy összetartó közösségből, csak jó dolgok származhatnak” – az 56-os esemény margójára Október 23. a magyar nemzet ünnepe. Ilyenkor emlékezünk azokra, akik nem voltak restek azt mondani: elég volt. Akik nem féltek életüket és vérüket adni egy olyan ügy érdekében, amely magasztosabbnak tartottak a saját létezésüknél. Ezekre, az akkor még mindennapi emberekre ma már hősökként emlékezünk vis�sza az év ezen napján.

Karunk hallgatói szervezetei azon igyekeztek, hogy ezt a jeles napot neki járó megemlékezés kísérje. A Gradus ad Facultatem, a Tutorság, valamint az Ítélet szervezésében a hallgatóság egy, az 1956-os eseményekkel kapcsolatos vetélkedőn vehetett részt, majd koszorúzással emlékezhetett meg a szabadságharcról.

Az időjárás nem kedvezett a résztvevőknek, ám ez nem szegte kedvüket, szép számmal jelentek meg Egyetemünk diákjai az eseményen. A vetélkedő összesen négy

szignifikáns helyszínen, a Magyar Rádiónál, a Kossuth téren, a Terror Háza Múzeumnál, valamint a Corvin Közben zajlott.

Az állomásoknál a hallgatóknak különböző feladatokat kellett időre teljesíteniük.

Akadt olyan állomás, ahol forradalmi versek szavalása után azok íróját kellett eltalálni, de volt, ahol ’56-tal összefüggésben lévő személyeket kellett fényképről és történet részletekből felismerni. A vetélkedő mindvégig jó hangulatban telt – az eseményhez illő mértékig –, a három legjobban teljesítő csapat pedig már jutalmát is átvehette.

A városjátékot követően a csapatok a Corvin Közben gyűltek össze, hogy leróják tiszteletüket a forradalmárok előtt. A méltó megemlékezésről ezen a helyszínen Mozol Kristóf, karunk negyedéves hallgatója gondoskodott, akinek lelkesítő beszédét nem csak karunk hallgatói követték figyelemmel, de még az utcán közlekedő emberek is megálltak, hogy végig hallgassák azt. Kristóf gondolatait egy imával

zárta, majd ezt követte az itt található szobor megkoszorúzása. Úgy gondolom, sikerült illőképpen megemlékeznünk erről a rendkívül

lényeges eseményről. Remélem, hogy ez a rendezvény visszatérő motívumává válhat a Pázmányos életnek, és hogy ezentúl minden évben sor kerül majd hasonló, közösség építő rendezvényre.

Brazda Zsombor, a fényképeket Sumi Renáta készítette

2021/december

3

Ítélet

Szakma

A holtak nevében is szólnia kell valakinek Izgalmasan indult a novemberi hónap is a Pázmányon, mivel Gál Sándor rendőr alezredes, a BRFK Életvédelmi Osztályának vezetője tartott nekünk előadást kiváltképp érdekes témákról. Nem csak a bűnügyi nyomozás, a profilkészítés és a nyomozási cselekmények érdekességeit boncolgatta, hanem betekintést nyerhettünk a rendőri pályája során tapasztalt eseményekbe is. A körülbelül 2 órás előadása mindenki figyelmét lekötötte és néhol mókás, máshol vérfagyasztó hangulatot keltett.

A rendőrszakmában igazi polihisztornak számító Gál Sándor nagyon különleges életutat futott be. A katonaság után nem különösebben szerettet volna rendőr lenni, még egy teológiai főiskolát is elvégzett, majd mentősként emberek élete fölött őrködött. Rendőri pályafutása a XVII. Kerületi Rendőr kapitányságon kezdődött, miután őrmesterként leszerelt. Jelenleg a BRFK Teve utcai épületében harcol az emberöléssel és a testi sértéssel kapcsolatos bűncselekményekkel szemben. Ebben az épületben található a Gyilkossági alosztály, a Vizsgálati alosztály (amely vádképessé teszi a bűnügyeket) és a Hirtelen Halálesetekkel foglalkozó alosztály is. Az Osztályon (amely egyébként a Nyomozási Főosztály alá tartozik) foglalkoznak az emberölés előkészületével, kísérletével, befejezett stádiumával, a halálos kimenetelű munkabalesetekkel és az orvosi műhibákkal is. A „kihűlt” ügyek felderítése is a feladatkörükbe tartozik. Mindezeket készenléti rendszerben és csapatosan végzik.

Előadásának egyik fő témája a bűnügyi profilalkotás volt. Ez egy olyan elemző-értékelő tevékenység, amelyet jellemzően helyszíni bűncselekmények esetén lehet alkalmazni, hiszen a helyszíni tevékenységből a tetthely elemzésével vonhatók le a következtetések az elkövető személyiségéről. Tehát nem egyetlen személyre éleződik ki a történet, hanem arra, hogy az adott bűncselekményt milyen személy követhette el. Ez a kriminálpszichológia egyik fontos szegmense. Gál Sándor a tanulmányai során nem csak magyar előadóktól tanult, 4

2021/december

hanem amerikai professzorokat is hallgatott. Példának felhozta az FBI működését is, ahol a profilalkotásnál a nyomozók már nem szaladgálnak a gyilkosok után, hiszen addigra nagyon sok helyszínt láttak. Ehelyett a börtönökben beszélnek különböző elkövetőkkel, kiderítve azt, hogy ők miért öltek. Majd ezután alkotnak profilt, amikor már tudják, hogy milyen gyilkost kell keresni. Azonban nem csak a tettesi, hanem a sértetti profilt is fel kell állítani.

A profilalkotás egyik érdekes esete egy 1995-ben elkövetett magyarországi gyilkosság volt. Miután a helyszíni képeket összenézték a helyszíni jegyzőkönyvvel, lassan kirajzolódott valami. Egy idős úr minden éjjel elmosogatott, ezzel szemben a jegyzőkönyv szerint az edények a mosogató-

ban voltak, mosatlanul. Otthon ölték meg, mégis utcai ruházata volt. Az ablakok tárva nyitva voltak, cigiszag terjengett a lakásban, de csikk és hamu sehol sem volt. A bútorok pedig a helyükre voltak tologatva, azonban az asztal alatt egy vércseppet lehetett észrevenni, tehát azokat mozgatta valaki. A halott idős úrban pedig 56 darab késszúrás volt. A profilalkotás alapján nő is lehetett elkövető, mivel általában ők szúrnak ennyit, illetve ilyen sokat, és ezt családon belül is lehet keresni. Említésre került a soroksári futónő esete és a BTK gyilkos is.

Egy következő nyomozással kapcsolatos eltűnéses eset a Matics ügy volt. Ez 2016ban egy rendőrségi feljelentéssel kezdődött, aminek az alapja eltűnés és okirathamisítás volt. De maga a feljelentés zavarosnak hatott. A rendőrség felvetette a gyanút, hogy az áldozat (Id. Matics István) erőszakos bűncselekmény áldozatává vált, így az ügyet a BRFK Nyomozó Főosztály Életvédelmi Osztályának hatáskörébe vonták. A

nyomozás során megvizsgálták az áldozat ingatlanát, észlelték a hamis okirathamisítást is (ez egy netbankhoz volt szükséges), ahonnan a nyomok az áldozat unokájának párjához vezettek (akiről később kiderült, hogy ártatlan volt). Ezután elkezdődött a rendőri adatgyűjtés és a tanúkihallgatás.

Ekkor az áldozat unokáját helyezték poligráfos vizsgálat alá. Kiugró reakciót mutatott a gépezet, amikor nagyapja halálát természetes halálnak jelölte meg, ugyanis a holttest helye egy budapesti építményben volt és csak 1 fő rejtette azt el. A vizsgálat eredményével szembesített unoka elismerte, hogy tudomása van nagyapja haláláról és a holttest hollétéről! Pedig csak üzletszerű csalás gyanúja miatt hallgatták ki. Ezt követően, a vallomásában saját maga számolt be az eltűnt személy haláláról és a holttest hollétéről, de a gyilkosság elkövetését tagadta. A hatósági boncolás során az igazságügyi orvos�szakértő előzetes véleménye alapján a holttesten észlelt sérülés felvetette az idegenkezűség alapos gyanúját. Ezt követően a BRFK Nyomozó Főosztálya nyomozást rendelt el emberölés bűntett alapos gyanúja miatt. A kihallgatások során a fiú, a rá helyezett stresszhelyzet hatása alatt beismerte nagyapja megölését.

Gál Sándor előadásának utolsó harmadában régi Kelet-Magyarországi gyilkosságokról beszélt, amelyek jellemzően a szegényebb lakosságú településeken fordultak elő, kiemelve a prostitúcióval foglalkozó női áldozatok előfordulásának gyakoriságát, mivel ők könnyű célpontnak minősültek. A nyomozás során készült helyszíni fotók mind az áldozatokról, mind a nyomokról sokkolóak voltak, az elkövető profilalkotása során pedig érdekes komplexusokra (például a nekrofíliára) derült fény.

Akit érdekel a nyomozás világa, a Nyomozási Főosztály és az Életvédelmi Osztály működése, nyugodtan keresse meg Gál Sándor rendőr alezredest a Teve utcai BRFK épületében! Mindenkit szívesen fogad.

Pankó Evelin, a fényképet Kiss Levente készítette

Szakma

Ítélet

Tiltott szerencsejáték szervezése – Rulettasztaltól a börtönig Szerencsejátékkal mindenki találkozott már élete során, sőt azt is megkockáztatom, hogy a cikket olvasók bizonyos része hódolt is ennek az elfoglaltságnak. Hiszen biztosan sokan kötöttünk már sportfogadást vagy éppen a félkarú rablókba dobálgattunk be kisebb nagyobb összegeket. Ahogy pókerpartikat is szerveztünk már baráti körben, valamint fogadásokat is gyakran kötünk egymás között. Ezzel alapvetően nincs is probléma, amíg ezt egészséges mértékben műveljük és persze jogszerűen.

De mi minősülhet tiltott szerencsejáték szervezésnek? Ennek a kérdésnek jártam most utána.

laltaktól eltérően, illetve a jelen törvény szabályainak kijátszásával vagy az abban foglalt kötelezettség vagy tilalom megszegésével szervezett szerencsejáték. A 2012. évi C. törvény, vagyis a Büntető Törvénykönyv úgy fogalmaz, hogy szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységnek minősül a: • sorsolásos játék szervezése, • szerencsejátékok lebonyolítására létrejött szervezet (a továbbiakban: játékkaszinó és online kaszinó) működtetése, • kártyaterem üzemeltetése, • távszerencsejáték szervezése, • lóversenyfogadás

Szerencsejáték alatt minden olyan játékot értünk, amelyben a játékos pénz fizetése vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés túlnyomórészt a véletlentől függ. Ezen kívül szerencsejátéknak minősülnek a különféle fogadások is. Magyarán, ha fogadunk egy kollegánkkal egy-két italban, hogy sikeresen levizsgázunk szintén a szerencsejáték esetével találhatjuk szembe magunkat.

Most már, hogy tudjuk, mikor játszunk a szerencsénkkel térjünk is át a szerencsejátékok szervezésére, valamint arra, hogy mi is pontosan a tiltott szerencsejáték.

Tiltott szerencsejátéknak minősül az engedély nélkül vagy az engedélyben fog-

Tegyük fel, hogy sürgősen szeretnénk pénzhez jutni és nagyon szeretjük a kártyajátékokat, a póker és a blackjack virtuózai vagyunk. Van egy kellemes pincehelyiségünk, barátaink, ismerőseink, akik szívesen körbeülnének egy asztalt és játszanának a pénzükkel a szerencsés gazdagodás reményében. Elkezdünk hát partikat szervezni

és igen jól megy a biznisz, hiszen tudjuk, a bank mindig nyer. Azonban egyik ismerősünk rengeteg pénzt veszít és minket okolva, elkeseredettségében a jardokhoz fordul. Mire számíthatunk?

A Btk. 360. §-ának értelmében, aki: • tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, • tiltott szerencsejáték rendszeres szervezéséhez helyiséget vagy eszközt bocsát rendelkezésre, vagy • tiltott szerencsejátékban való részvételre nagy nyilvánosság előtt felhív, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Valamint vele szemben kitiltásnak is helye van. Ezen kívül egy módosítás kiegészíti a tiltott szerencsejáték szervezés tényállásának sui generis elkövetési magatartását az eszköz rendelkezésre bocsátásának fordulatával is. Magyarán, ha a mi nappalinkban szervezteti valaki más a „bulikat” annak megihatjuk a levét. Összességében tehát elmondható, hogy igen szigorú törvényi szabályozása van a tiltott szerencsejáték szervezésének.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a szerencsejáték függőséget okoz és könnyen sok pénzt veszíthet az ember, ha nem figyel oda, éppen ezért mindenkit óva intenék a rendszeres casinóba járástól.

Győri Fortunató

2021/december

5

Ítélet

Szakma

Támadás a Korona ellen – az állam elleni bűncselekmények témaköre Ha a Büntető Törvénykönyvünk különös részében található bűncselekményekre gondolunk, bizonyára elsők között az emberölés, a testi sértés vagy a lopás jut eszünkbe - olyan bűncselekmények, amelyeknek sértettjei természetes személyek vagy dolgok. Kevesen tudják ám, hogy a büntetőjogon belül nem csak az előbb említett körök sérelmére követhetőek el bűncselekmények, hanem más entitás, így akár az állam ellen is.

Nem túlzás, ha azt állítom, hogy már évszázadok óta jelen vannak a világban azok a deliktumok, amelyeket az állam ellen el lehet követni. Ezen bűncselekmények a magyar jogalkotásban is megtalálhatóak, csak hogy párat említsek: már a Csemegi-kódexben fellelhetők felségsértés vagy hűtlenség formájában, de később a Teleki Pál miniszterelnöksége alatt elfogadott 1921. évi III. tc. az állami és társadalmi rend hatékonyabb védelmét volt hivatott elősegíteni. Az állam elleni bűncselekményeket ma a 2012. évi C. törvény, vagyis a Büntető Törvénykönyv XXIV. fejezete szabályozza részletesen. Többek között ide sorolható az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, a lázadás, a hazaárulás és/vagy a kémkedés, amik mind államellenes bűncselekményeknek minősülnek.

Anyagi jogi szempontból megközelítve ezeknek a bűncselekményeknek a sajátossága abban rejlik, hogy a védett jogtárgyuk Magyarország, a magyar állam alkotmányos rendje, szuverenitása vagy éppen

6

2021/december

területi épsége. Mivel ezen deliktumok elkövetési magatartását, stádiumait és minősített eseteit ennél nehezebb egységesen tárgyalni, nézzünk egyesével pár konkrét deliktumot, ami a Korona ellen irányul.

Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásáról akkor beszélhetünk, amikor valaki az Alaptörvényben lefektetett alkotmányos garanciákat, az Alaptörvényben foglalt elveket és intézményeket erőszakkal változtatja meg, köznapi nyelven, ha például valaki államcsínyt, puccsot követ el. Az Alaptörvényünk B) cikke szerint Magyarország független, demokratikus jogállam,

ahol a közhatalom forrása a nép és a nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A bűncselekmény törvényi tényállása elsősorban ezen erőszakos megváltoztatását rendeli büntetni. Az Alaptörvény azt is kimondja, hogy Magyarország államformája köztársaság, így, ha valaki ezt a tényt próbálja erőszakkal megváltoztatni, az szintén büntetendő lesz. „Az a mag yar állampolgár, aki Mag yarország függetlenségének, területi épségének vag y alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vag y külföldi szervezettel kapcsolatot

vesz fel vag y tart fenn, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

- írja a Btk. a hazaárulásról. Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásával szemben a hazaárulást csak magyar állampolgár követheti el. A törvényi tényállásból kiderül, hogy az elkövetési magatartás egyaránt kiterjed a külföldi kormánnyal/ szervezettel való kapcsolat felvételére és fenntartására is. Ennek az államellenes bűncselekménynek vannak minősített esetei is, csak hogy egyet említsek, minősítő körülménynek számít, ha valaki hazaárulás bűncselekményét háború idején követi el.

A kémkedés szintén egyike az állam elleni bűncselekményeknek. Itt a védendő jogtárgy a Magyarország állambiztonságához fűződő érdek.

A kémkedés szorosan összefügg a hírszerző tevékenység gyakorlásával: a kémkedés akkor valósül meg, ha valaki idegen szervezet vagy hatalom részére Magyarország ellen hírszerző tevékenységet folytat. A Büntető Törvénykönyv nem csak azt rendeli büntetni, amikor valaki Magyarország ellen kémkedik, a 261/A. §-ból az is kiderül, hogy az Európai Unió intézményei ellen sem lehet ezt a bűncselekményt elkövetni.

Az állam ellen elkövetett bűncselekmények habár igen elenyésző számban fordulnak elő hazánkban, ez nem jelenti azt, hogy nincs valós esély arra, hogy ilyen bűncselekményt valaki elkövessen: a Magyar Rendőrség által közzétett statisztikák szerint a 2018 óta regisztrált deliktumok között egyszer szerepel az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása.

Csonka Nikoletta Katalin

Szakma

Ítélet

A méhmagzat életjoga Az abortusz megítélése évezredek óta társadalmi viták témája, vallási, etikai, orvosetikai és jogi kérdés. A témával kapcsolatos kérdések, érvek és ellenérvek mindig jelen voltak a társadalomban, ahogy feltehetően még a jövőben is jelen lesznek. Ez egy olyan téma, amiről mindenkinek van véleménye, akár felvállalja, akár hallgat róla. Az egyéni véleményeket azonban az idő múlásával sok esetben megváltoztathatják egyes élethelyzetek és történések.

A terhességmegszakítást és társadalmi viták

érintő

jogi

„A Mag yar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez...” - deklarálta a korábbi alkotmányunk. Az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban 1991-ben úgy ítélte meg [64/1991. (XII.17.) ABh.], hogy az alkotmány értelmezésével nem tisztázható a magzat jogi státusza. Sem az nem olvasható ki belőle, hogy a magzat emberi jogokkal felruházott személy, sem az, hogy jogi értelemben ne volna ember. Így az alkotmányjogászok elkezdtek foglalkozni az ember születés előtti jogi helyzetével, mivel felvetődött a kérdés, hogy a nő emberi méltóságának részét képező önrendelkezési joga vagy a magzat élethez való joga az erősebb. Ugyanis abban az esetben, ha a törvényhozó a magzatot is teljes értékű embernek minősíti, akkor az abortuszt be kellene tiltani, mivel így a magzat rendelkezne jogalanyisággal és így joga lenne az élethez és az emberi méltósághoz. A másik lehetőség, hogy a magzatot nem tekintjük embernek, s így már megengedhető a terhesség megszakítása.

Egy évvel a fenti határozat kihirdetése után alkotta meg a parlament a művi abortusz rendjét szabályozó törvényt. Az Alkotmánybíróság a 48/1998. (XI. 23.) határozatban megállapította, hogy kifejezett állásfoglalás továbbra sincs a törvényben a jogalanyiságra vonatkozóan. A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény szerint „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”. Eszerint az állam köteles a magzatot védeni, mint keletkezésben lévő életet.

A terhességmegszakítást érintő jogi szabályozás mellett a társadalmi megítélés szintjén különféle mozgalmak jelentek meg világszerte, melyek vagy az abortusz törvények szigorítása mellett, vagy éppen ellenkezőleg, a további enyhítések érdekében lépnek fel. E két irányvonal között alapvető szemléletbeli különbség van; ez lenne a „pro life”, illetve a „pro choice” megközelítés.

Az elnevezések tükrözik, hogy milyen két jog ütközik az abortusz kérdése kapcsán: minden esetben a magzat élethez való joga áll szemben az anya önrendelkezési jogával.

E két szemlélet alapvető eltéréseket mutat abban is, hogy mit tekintenek az élet kezdetének.

A „pro life”, vagyis „életvédő” mozgalom köré azok az emberek csoportosulnak, akik számára – a természetjogból eredendően –

már a fogantatás pillanatától kezdve szent és tiszteletreméltó az emberi élet, amit óvni és védeni kell. Erre kell törekedniük az orvosi és a társadalmi beavatkozásoknak egyaránt, még akkor is, amikor a magzat és az anya élete egyszerre forog kockán. Álláspontjuk szerint az anyaméhben növekvő életből egy új, egyedi személy lesz, akinek genetikai állománya emberi, semmilyen más faj nem alakulhat ki belőle és ez a magzat későbbi személyiségfejlődésére is hatással van.

Ezzel szemben áll a „pro choice”, magyarosan a „választásért” kezdeményezés, aminek követői a szülés, mint esemény bekövetkezését tekintik az élet kezdetének. Ők a szülés választásának lehetőségét hangoztatják, álláspontjuk szerint a nők önrendelkezési joguk alapján – különösen a terhesség első 12 hetében – szabadon dönthetnek a terhességükről, így a jogszabályi keretek

betartása mellett joguk van a biztonságos és legális abortuszhoz. Álláspontjuk szerint az abortusz teljes betiltása ahhoz vezetne, hogy az anyák illegális, sokszor veszélyes módszerekkel folyamodnak majd a terhesség megszakításához, ami súlyos egészségügyi kockázatokkal, akár a nők halálával is járhat.

A szinte már agresszívan egymásnak feszülő ideológiai megosztottsággal szemben azonban a valóságban a terhesség megszakítás egy sokkal árnyaltabb kérdés, ami nem egyszerűsíthető le a jó és a rossz párharcának szintjére. Az abortusz mindenekelőtt egy tragédia, az azt átélő nőnek és meg nem született gyermekének a tragédiája.

A nemzetközi abortuszrendszerek

Az abortusz szabályozását illetően a nemzetközi gyakorlatban szinte mindenhol jogilag korlátozott abortuszrendszer létezik, olyan rendszer, ami kizárólag csak a nő „kénye-kedvétől” függ, nincs. Alapvetően két mód ismeretes. Az egyik az indikációs korlátozás, aminél mindig valamilyen meghatározott ok fennállása esetén lehet a terhességet megszakítani. Ilyen lehet az anya válsághelyzete, vagy például, ha a terhesség bűncselekmény következménye.

Ezt a módszert követi többek között Belgium, az Egyesült Királyság, Finnország, Németország, Portugália, Spanyolország és Svájc. A másik típusú szabályozás időbeli korlátozást alkalmaz és az anya döntési szabadságát egy meghatározott időpontig tartja fent, ez általában a terhesség 12. hete.

Ha a jogszabályban meghatározott határidő letelik, az anya már csak kivételes, méltányolható körülmények fennállása esetén szakíttathatja meg terhességét. Ezt a módszert alkalmazza például Ausztria, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Norvégia, Svédország és Törökország.

A hazai szabályozás

Magyarország Alaptörvénye - ugyanazon mondaton belül, amelyben az élethez és emberi méltósághoz való jogot ismeri el -, kijelenti, hogy „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”. A terhesség megszakításának alapvető szabályait a magzati élet védelméről szóló törvény és annak végrehajtási rendelete biztosítja. A törvény

2021/december

7

Ítélet

Szakma

az abortusz tekintetében a határidős és az indikációs modellt összevegyítve egy vegyes rendszert hozott létre.

Legálisan az abortusz csak a jogszabályban meghatározott időkorláton belül végezhető el, amely a főszabály szerint maximum a terhesség 12. hetét jelenti az alábbi esetekben: • Amennyiben az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja. Ebben az esetben két, szakmailag illetékes szakorvos megegyező véleménye szükséges.

• A magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved.

• A terhesség bűncselekmény következménye. Ebben az esetben a terhes nőnek részt kell vennie egy tanácsadáson, melyen a Családvédelmi Szolgálat munkatársának kell bemutatnia a nyomozó hatóság által kiadott, a bűncselekmény megtör-

téntéről vagy annak alapos gyanújáról szóló igazolást.

• Az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén. A jogszabályi meghatározás szerint súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz. Írásban kell kérelmezni a súlyos válsághelyzet kinyilvánítását, mely mindössze egy aláírás.

A Családvédelmi Szolgálatnál két alkalommal kötelező tanácsadáson kell részt venni, a két tanácsadás között pedig legalább három nap várakozási időnek kell eltelnie.

A 18. hétig elvégezhető a terhesség megszakítása, ha a kérelmező korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen (pl. kiskorú). Abban az esetben is eddig az időpontig lehet abortuszt végezni, ha a nő önhibáján kívül, egészségi oknál fogva vagy orvosi tévedés miatt nem észlelte a terhességét, és abban az esetben is, ha a nő az

egészségügyi intézmény vagy más hatóság mulasztása miatt lépte túl a 12 hetes időkorlátot. A terhesség a 20. hétig, az eljárás elhúzódása esetén a 24. hétig megszakítható, ha a magzat genetikai vagy teratológiai rendellenességének valószínűsége eléri az 50%-ot. Bármikor elvégezhető az abortusz, ha az anya élete van veszélyben, vagy a magzat olyan rendellenessége derül ki, amely a születés utáni élettel összeegyeztethetetlen.

Az abortusz mind erkölcsi, mind társadalmi, mind jogi megítélése változott az évek során. Egymással szöges ellentétben álló csoportok, álláspontok mentén alakult ki a mai szabályozás, amely legális mederbe terelte a terhesség megszakítását. Amikor az elkövetők átlépnek a legalitás határán, kilépnek a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX törvény védelméből és a Btk. szabályai szerint felelnek tetteikért.

Kolostyák Kamilla

Örökbefogadásról 2021-ben Az örökbefogadás régen önálló szinten, a Családjogi törvényben (1952. évi IV. törvény) került szabályozásra. Később ezt a szabályozást kiegészítette a mai napig hatályban lévő Gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény). A Családjogi törvény a 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 67. § a) pontjával hatályát vesztette, így az örökbefogadás szabályaira nézve jelenleg a Ptk. negyedik, családjogi könyvében található szabályozások az irányadók, a Gyermekvédelmi törvény rendelkezéseivel összhangban.

Azokon a bizonyos, sokak számára ismeretes új rendelkezéseken felül is látható, hogy az örökbefogadás jogi szabályozása számos változáson esett át az idők folyamán. Tekintsük át e változásokat, nagyobb kitérőt téve az örökbefogadási tanfolyam kérdésére!

Ma Magyarországon az a cselekvőképes személy fogadhat örökbe, aki betöltötte 25. életévét (házaspárok esetében elég, ha az egyik fél betöltötte). Minden olyan kiskorú gyermek örökbefogadható, akinek az örökbefogadás az érdekében áll, akit örökbefogadhatónak nyilvánítottak, vagy vérszerinti szülei hozzájárultak az örökbefogadáshoz, 8

2021/december

hiszen alapvető rendelkezés, hogy minden gyermeket megillet a családhoz való jog.

A legtöbben 3 évnél fiatalabb gyermeket szeretnének örökbefogadni. Ennek egyik legfőbb indoka az, hogy a fiatalabb gyermekeknek kevesebb emlékük van, ami miatt könnyebben szokhatják meg az új környezetet, érzelmileg könnyebben alakíthatnak ki kapcsolatot az örökbefogadó szüleikkel. Erre vonatkozólag a Ptk. úgy határoz, hogy az örökbefogadó és a gyermek között legalább 16, legfeljebb 45 év korkülönbséget enged meg. Az új szabályozás viszont enyhített ezen, és a 3 évnél fiatalabb gyermekek esetében 50 évre maximalizálta ezt a korkülönbséget.

Ellenben a gyakorlat azt mutatja, hogy a jelentkezők nagy száma miatt a 40 év körüliek nagyon kis eséllyel tudnak örökbe fogadni 45-50 éves korukra.

Ki kell emelni, hogy a jelenleg ha-

tályos szabályozás szerint Magyarországon csak házaspárok vagy egyedülállók fogadhatnak örökbe. Így, ha élettársi viszonyban elő személyek szeretnének örökbe fogadni, őket a törvény egyedülállóknak fogja tekinteni, amely alapján jogilag csupán az egyikük fogadhatja örökbe a gyermeket.

Az örökbefogadó szülők alkalmasságáról a TEGYESZ - az illetékes Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat - jogosult dönteni, az alkalmassági határozatot a gyámhivatal fogja kiadni. Az új szabályozás alapján a házaspárokat előnyben részesítik, az egyedülállók pedig kivételes esetben fogadhat-

Szakma – Kultúra

nak örökbe, alkalmasságukról a családügyi miniszter jogosult döntést hozni.

Az örökbefogadás menetéhez tartozik az örökbefogadó szülők alkalmassági vizsgálatán felül az örökbefogadási tanfolyam elvégzése is, amely az új rendelkezések értelmében már nem lesz kötelező része az örökbefogadásnak, ellenben a legtöbb civil szervezet továbbra is kötelezően ajánlja az elvégzését. Célja, hogy a szülők felkészülhessenek az örökbefogadásra, megismerhessék annak társadalmi és jogi hátterét.

Az örökbefogadás rendkívül szenzitív terület: a szülőknek ismerniük kell a gyer-

mekek speciális élethelyzetét, tudniuk kell kezelni a felmerülő konfliktusokat. A tanfolyam nem csupán egy kipipálandó tétel az örökbefogadási listán, számos esetben enélkül a felkészültség nélkül a gyermekkel való kapcsolatot, kötődést veszítik el az örökbefogadó szülők, vagy akár ki sem tudják alakítani azt a tanfolyam hiányában.

A törvény indoklása alapján azzal, hogy a tanfolyamon nem kötelező részt venni, az örökbefogadás meggyorsulhat és egyre több és több gyermek kerülhet szerető családba, kérdéses, hogy milyen áron.

Ítélet

Végezetül álljon itt pár statisztikai adat a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján: 1778 örökbefogadható gyermek közül 2020-ban 917 gyermeket fogadtak örökbe, akik közül 3 év alatti 320 gyermek volt.

Az új szabályozás előtti arányokat tekintve, 2016-ban 1937 gyermek közül 896-an kerültek új családba. Október 7-e az állami gondoskodásban élő gyermekek napja.

2021-ben közel 23 ezer gyermek él állami gondoskodásban, és közel 140 ezer gyermek az, akiket kiemelhetnek családjukból.

Czuczor Sára

Az első magyar orvosnő – Hugonnai Vilma inspiráló története Ma már kicsit több, mint természetes az, hogy nőként jogunk van tanulni, egyetemre járni és részt venni a magyar tudományos közéletben, ezért nem is tulajdonítunk ezeknek a „kiváltságoknak” nagy jelentőséget. Azonban ez nem volt mindig így. Jellemzően a nőknek évszázadokon keresztül nem volt joguk részt venni a felsőoktatásban, hiszen a feudális és polgári elvárásoknak megfelelően, értékük kizárólag az anyai és háztartási szerepükben volt mérhető. Aztán jöttek az olyan meghatározó alakok, mint amilyen Hugonnai Vilma is volt, és nekivágtak a lehetetlennek, mert többet akartak, mint amit koruk társadalma osztályrészüknek szánt.

Hugonnai Vilma 1847. szeptember 30-án született grófi családban, ötödik gyermekként a Nagytétényi kastélyban. Már egészen kis korától nagy érdeklődést mutatott a természettudományok és a gyógyítás iránt, autodidakta módon képezte magát, rengeteget olvasott. Azonban a kor szokásainak megfelelően iskoláztatása során csak az úrilányok hagyományos ismereteit sajátíthatta el Prebstel Mária pesti leánynevelő intézetben, így érettségi bizonyítványt sem szerezhetett. 18 évesen ment férjhez a jóval idősebb Szilassy György földbirtokoshoz, aki képtelen volt megérteni Hugonnai természettudományok iránti szenvedélyét.

Házasságukból három gyermek született, azonban közülük csak a legidősebb fia, György érte meg a felnőtt kort.

1869-ben a tudomására jutott, hogy a Zürichi Orvosi Egyetem megnyitotta a kapuit a nők előtt is, azonban ehhez akkoriban szükséges volt a családfő hozzájárulása. Bár férje végül engedélyét adta arra, hogy Hugonnai folytathassa tanulmányait, anyagilag egyáltalán nem támogatta.

Az asszony így indult Svájcba, családi ékszereit eladta, hogy utazását finanszírozni tudja, tanulmányai alatt pedig különböző munkákat vállalt, de még így is nagyon szegényes körülmények között élt. 1872-től lett az egyetem hallgatója, 52 másik nőtársával együtt. 1879. február 3-án védte meg disszertációját, és orvossá avatták, ezt követően még másfél évig dolgozott az egyetem sebészeti klinikáján, ahol hiába szerették volna a friss diplomás doktornőt állásajánlattal marasztalni, ő mégis hazaindult Magyarországra. Önéletrajzi művében így emlékezett vissza erre a lépésére: „Megvallom az ambíció hozott hazámba vissza, kecsegtetett a remény, hog y azt, amit más nő más országban ki tudott vívni, ki tudom én is hazámban vívhatni. Mag yar nő vag yok mi sem természetesebb annál, mint hog y elsősorban hazámban óhajtottam letelepedni” Azonban már rögtön hazaérkezésének évében akadályokba ütközött: nem rendelkezett ugyanis érettségi vizsgával, így diplomájának elismertetése is meghiúsult. 1881. március 31-én le kellett tennie az érettségi vizsgát. 1882 májusában újfent kérte diplomája nosztrifikálását, de Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter elutasította a kérését, teljesen elzárkózva ettől a pre-

cedensértékű döntéstől, amely nők százai előtt nyitotta volna meg a hazai felsőoktatásban való részvétel lehetőségét. Hugonnai Vilma többízben is próbálkozott a miniszternél, ezekre a találkozásokra így emlékezett vissza: „Mind a két audientzián, melyekben a keg yelmes Urnál részesültem hangsúlyoztatta, hog y: a nők felforgatnák az államot, ha a tudományos téren eg yenjogosítattnának a férfiakkal. De meg micsoda alapokon nyugodnék azon állam, melyet eg ynéhány intelligens nő felforgathatna? Szég yelleném, ha csakug yan ilyen államnak volnék g yermeke.” Végül, miniszteri javaslatra elvégezte a bábaképzőt, hogy praktizálhasson, az asszonyt azonban mardosta az elnyomottság szégyene. „Megalázó, mikor a bábadiploma a kezemben volt... alig mertem kilépni az otthonomból” – írta önéletrajzában.

Szilassyval kötött házassága 1886-ra végleg megromlott és elváltak, így kénytelen volt hivatalosan elismert végzettségét túllépve betegek sokaságát kezelni, hogy ebből tartsa fenn önmagát és családját.

Ekkortájt írta meg „A nők munkaköre” című tanulmányát, melyben egy, a nők 2021/december

9

Ítélet

Kultúra

számára kedvezőbb iskolareform mellett foglalt állást. Ezt követően minden olyan szervezkedésben részt vett, amely a nők egyenjogúsítását tűzte ki célul.

A válását követően 1887-ben ismét férjhez ment Wartha Vince vegyészmérnökhöz és műegyetemi tanárhoz, a Zsolnay gyárat híressé tevő eozinmáz felfedezőjéhez, akivel rokonlelkek voltak, Wartha mindenben támogatta és megértette feleségét. Egy közös lány gyermekük is született, Vilma. Hugonnai a szülésznői munkájával is férje ösztönzésére hagyott fel, az elkövetkező éveket főleg a tudományos kérdéseknek szentelte. A Természettudományi Közlöny levelező rovatában megjelenő cikkeiben egészségügyi kérdésekre válaszolt. Veres Pálné intézményében, az Országos Nőképző Egyesületben betegápolást, gyermekgondozást, fertőző betegségekkel kapcsolatos tudnivalókat oktatott, de a mindennapos higiénia, a testápolás és egészséges étrend fontosságát is hirdette, emellett a szegényebb rétegeknek is tartott előadásokat, okító célzattal. Szívügyének tekinttette a gyermekgondozást és a gyermekvédelmet, saját tapasztalataiból kiindulva nyújtott segítséget nőtársainak a

gyermekkel való viselkedésről. A sajtóban pedig a nők egyenjogúsításáról folytatott vitákat és publikált tudományos munkát.

Csak évekkel később nyílt lehetősége újra az eredeti végzettségére gondolni. Ugyanis Wlassics Gyula (1852–1937) kultuszminiszter 65719/1895. számú rendeletével megnyitotta a nők előtt a lehetőséget arra, hogy a budapesti és a kolozsvári egyetemen a bölcsészeti és orvosi karon, valamint a gyógyszerészeti tanfolyamon tanulhassanak. Így Hugonnai ismételten kérte Zürichi diplomájának honosítását, ami azonban még újabb két évet vett igénybe: végül 1897-ben, 18 évvel az egyetem befejezését követően avatták doktorrá Magyarországon. Az orvosi diplomáját, nők között elsőként, Ferenc József jelenlétében vehette át.

Orvosi naplója tükrözi, hogy elsősorban hivatástudatból gyógyított, és nem hírnévért, de nem is pénzért, ezt bizonyítja, hogy naplójának „bevétel” rovata szinte mindig üresen maradt. A legkülönfélébb társadalmi rétegekből és régiókból kezelt betegeket, a súlyosabb állapotú pácienseit hosszabb időn keresztül, akár naponta meglátogatta.

De itt sem állt meg: 1914 augusztusában, 67 éves korában katonaorvosnak jelentkezett

és el is végezte a tanfolyamot. Kolléganőit is arra buzdította, hogy jelentkezzenek beteg katonákat ápoló és megfigyelőállomásokra, amit addig csak férfiak vállaltak. Bár a frontra ő maga sosem jutott ki, 14 magyar városban szervezett betegmegfigyelő állomást – 82 orvosnő és több száz vöröskeresztes ápolónő segítségével. Munkájáért 1915-ben állami kitüntetést kapott. Cselekedetével pedig bebizonyította az egész ország számára: női orvosokra és ápolókra igenis szükség van.

A grófnőből lett orvosdoktor kitartása több száz nő számára teremtette meg a lehetőséget az orvosi pályán való elhelyezkedésre és a tanulásra Magyarországon.

Elvei követőkre találtak, akik tovább vitték eszmei örökségét. Hugonnai Vilma végül 1922 márciusában, 74 évesen hunyt el szívrohamban, hamvai férje mellett, a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban kerültek végső nyugalomra. Életéről több regény is született, a Turay Ida színház pedig 2014-es, Doktornők című darabjával állított emléket az első magyar orvosnőnek, aki az eljövő generációk előtt taposta ki az utat.

Tasi Csenge

Nikola Tesla élete Nikola Tesla nevét már mindenki hallotta, hiszen a szerb származású, de horvátországi születésű fizikusról mind tanultunk általános iskolai tanulmányaink során. A messze földön híres feltaláló nevéhez rengeteg találmány kötődik, azonban számtalan legenda is övezi az életét. A kérdés az, hogy ki volt ő valójában?

Nikola Tesla 1856-ban született Smiljan-ban, az Osztrák-Magyar Monarchiában. Kisgyerekkorától kezdve vonzotta az elektromosság és már öt évesen működő vízikereket épített, emellett több nyelven is beszélt. Grazban, majd később Prágában tanult mérnöknek. Egyetemi tanulmányai befejezésével Budapesten helyezkedett el elektromérnökként, mint a Puskás testvérek alkalmazottja. Érdekesség, hogy elvileg a Városligetben, egy bottal rajzolta le először a váltakozó áramú motort és dinamót, miközben barátjának, Szigeti Antalnak idézett a Faustból.

Tesla Később több más helyen is dolgozott, míg végül Amerikában telepedett 10

2021/december

le. Itt elsőnek együtt dolgozott Edisonnal, azonban a két feltaláló nem fért meg egymás mellett, többek között komoly szakmai vitáik is voltak. Később, 1887ben hozta létre a saját laboratóriumát New Yorkban. Ezután szerezte meg amerikai állampolgárságát is. Végül itt is hunyt el 1943-ban, utolsó éveiben egy hotelben élt, galambok között, ugyanis akkoriban őket tartotta egyedüli barátainak.

Teslát sokan furcsa közben mégis zseniális embernek tartották. A legenda szerint egész könyveket képes volt memorizálni. Állítólag voltak különböző látomásai is, melyek segítették a feltalálásban. Nem bírta elviselni más hajának az érintését, állítása szerint szinte fizikai fájdalmat okozott neki. Tesla komor és magányos ember volt, nem tudunk arról, hogy lett volna hosszabb vagy egyáltalán bármilyen párkapcsolata.

Abban, hogy ilyen lett, szerepet játszhatott egy gyermekkori tragédia, ugyanis saját szemeivel látta ahogyan a bátyja meghal és ettől az ifjú Nikola sokkot kapott.

Tesla a legendák és a furcsa szokásai ellenére zseniális feltaláló volt, 146 szabadal-

mat jegyeztek be a neve alatt. Szakterülete leginkább az elektromosság, mágnesesség és a gépészet volt. Emlékére a mágneses indukció mértékegységét Teslának nevezték el. Tesla találmányai közé tartozik a Tesla-tekercs, a rádió, a távirányítás, a fluoreszcens lámpa, a váltóáramú motor és a lézer. Ez pedig csak egy pár mindazok közül, amelyeket Nikola Tesla az élete során megalkotott feltalálóként.

Balla Györg y

Kultúra

Ítélet

A Templomos Lovagrend felemelkedése és bukása A Templomos Lovagrend történetét számos misztérium övezi. A rend gyors felemelkedése, a csaknem két évszázados fennállása, majd rejtélyes felszámolása a középkor egyik legérdekesebb talánya volt, amiről a mai napig legendák szólnak, keveredve a történelmi valósággal. A rendet 1118ban alapította Hugues de Payns champaigne-i lovag nyolc társával együtt az első keresztes hadjáratot követően.

Ezeket a hadjáratokat a katolikus európai államok indították a törökök ellen, Jeruzsálem és a Szentföld visszafoglalásáért. Az első keresztes hadjárat (1095-1099) lezárulásával sikeresen visszafoglalták Jeruzsálemet, azonban a katonák a városban maradtak és a keresztény zarándokok megvédésére tették fel életüket.

a jelentős dokumentumokat, akkor bizony igen nagy nyomást tudtak gyakorolni a keresztény egyházra. Talán ennek volt köszönhető a rend hirtelen meggazdagodása és létszámának megnövekedése is, bár ezt semmi sem támasztja alá. 10 évvel azután, hogy II. Balduin király engedélyt adott a rend létrehozására, 1128. január 13-án a

Valóban megtalálták Salamon kincsét?

II. Balduin Le Bourg, Jeruzsálem akkori királya engedélyezte a rend létrehozását, még a palota keleti szárnyát is átengedte számukra. Ezen a területen feküdt korábban Salamon király temploma, ahol a legenda szerint a felbecsülhetetlen értékű kincsek mellett a frigyládát is őrizték. A legenda szerint, a templomosok ásatásokba kezdtek a területen és ha lehet hinni ezeknek a történeteknek, akkor a hihetetlen mennyiségű aranynál jóval többet találtak. Állítólag felfedezték Mózes kőtábláit és még számos egyéb héber és szír könyvet, amelyek még az evangéliumok előtti időkből származhattak és szert tettek olyan titkos ismeretekre is, amelyek Jézus életével álltak kapcsolatban. A kincsek megtalálásához fűződő hiedelmet egy rézbe vésett dokumentum támaszthatja alá, amelyet 1947-ben találtak meg a Holt-tenger északnyugati partjánál. A dokumentumban a kincsek elrejtésének helyét is leírták, ami történetesen a templomosok állítólagos ásatási helye volt.

A Rend megerősödése

Egyes elméletek szerint, ha a fenti legenda valóban bír igazságtartalommal és Templomosok csakugyan megszerezték ezeket

troyes-i zsinaton II. Honorius pápa elismerte a Templomos Lovagrendet, amit ezzel hivatalosan is katonai és vallási renddé nyilvánított. Igazán jelentős hatalomra és vagyonra csak ezt követően tettek szert.

Csupán pár év leforgása alatt Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és Angliában is földterületekhez jutottak, így váltak a kor leggazdagabb hatalmává.

1139-ben II. Ince pápa még az adófizetés alól is mentesítette a rendet, ezután földi hatalom – a pápaság kivételével – már valóban nem állt felettük. Idővel a lovagrend az egész kontinenst behálózó kapcsolatokra tett szert, vagyonukból mindenfelé erős, várszerű monostorokat emeltek és a királyok és pápák legfőbb hitelnyújtói voltak. Később, az igazságosnak tartott eljárásaik révén egész Európa bankjává váltak. Alakjuk összefonódott a keresztény lovagok erényeivel és az elesettek oltalmazásával, ennek okán mindenhol óriási népszerűségnek örvendtek, egészen a 14. századig, amikoris végleg elmérgesedett a világi hatalommal való kapcsolatuk.

A Templomos Lovagrend bukása

A Templomos Lovagrend felemelkedését egy idő után már nem mindenki nézte jó szemmel. A feldühödött uralkodók és nemesek közül különösen IV. Fülöp francia királynak ütközött az érdekeivel, hogy a templomosok egyre nagyobb vagyonra és befolyásra tettek szert egész Európában anélkül, hogy neki hatalma lett volna felettük. Miután V. Kelemen személyében egy francia származású pápa került az egyház élére, a király a szentszék fölött is befolyást szerzett. Ezt a „gyümölcsöző” együttműködést a történelem ma már csak a pápaság avignoni fogságának kezdeteként emlegeti. Tekintve, hogy a lovagrend a pápa kizárólagos hatáskörébe tartozott, Fülöp Kelemenen keresztül akarta érvényesíteni akaratát, ezért 1307 – ben, a pápa támogatásával meg is kezdte a lovagrend meggyengítését. A rend akkori nagymesterét, Jacques de Molay-t és társait – annak érdekében, hogy kelepcébe csalják őket – Párizsba hívatták, egy újabb keresztes hadjárat előkészületeinek megtárgyalására hivatkozva. Amíg a tárgyalások folytak, IV. Fülöp megbízottjai hamis vádakat terjesztettek a templomosokról, rontva a hírüket a nép körében. Erre a pápa, még ebben az évben vizsgálatot indított a rend ellen az inkvizíció által, eretnekség, istenkáromlás és fajtalanság vádja alatt. A keresztesek elleni leggyakoribb vádak között szerepelt Krisztus megtagadása, a kereszt leköpése és a lopás. A vizsgálat eredményét azonban az uralkodó nem várta meg, parancsára 1307. október 13-án, pénteken letartóztatták a lovagokat, lefoglalták vagyonukat és börtönbe vetették őket. Ekkor került sor a világtörténelem első koncepciós perére.

IV. Fülöp király célja az volt, hogy a templomosokat rábírja, valljanak a keresztény vallás meggyalázásáról, ezért uralkodói utasításra 138 lovagot kínoztak meg a börtönben, hogy hamis vallomást tegyenek. A lovagokat éheztették és strappadoval kínozták, ennek során a hátrakötözött kezeiket egy kötél segítségével felhúzták, aminek következtében kiugrott a válluk.

Emellett gyakori módszer volt az is, hogy tűzzel égették meg a vajjal vagy zsírral bekent talpukat. A feljegyzések szerint Kelemen pápa ellenezte a kegyetlen bánásmódot és több bullában is az uralkodó tudtára adta nemtetszését. A francia király azon2021/december

11

Ítélet

Kultúra

ban megfenyegette a pápát, aki ennek hatására inkább elhallgatott az ügyet illetően.

1309-ben a pápa újabb nyomozást rendelt el a lovagrend ellen, hogy döntsön annak további sorsáról. A mindent eldöntő perre 1311. október 16-án, a vienne-i egyetemes zsinaton került sor. Bár a zsinatra érkező klerikusok többsége elvetette a templomosok ellen felhozott vádakat, Fülöp ezt nem volt hajlandó elfogadni és erővel bírta rá az összegyűlteket döntésük megváltoztatására. Végül 1312-ben, a zsinat második ülésén Kelemen pápa kihirdette a Vox in excelsis kezdetű bulláját, amelyben leírta, hogy a pápai udvar és a zsinat nem talált elíté-

lendőt a templomosok korábbi és jelen működésében, viszont elismerik Fülöp világi bíróságainak döntését, ezért a rendet, örök érvényű rendelettel feloszlatják. A templomos lovagrend megszűnésével megmaradt vagyonuk IV. Fülöpre szállt, és a birtokaik visszakerültek az országok uralkodóihoz.

Ezzel pedig végleg elhárult minden akadály a templomosok vezetőinek kivégzése elől.

Egyes feljegyzések szerint, ezt követően a nagymester és további három magas rangú templomos lovag, a hamis vádak beismerése után bocsánatot nyert az egyháztól, ennek ellenére a bíborosok az ítélet kihirdetésekor életfogytiglani a börtönbünte-

tésre ítélték őket. A vádlottak tiltakoztak a döntés ellen és visszavonták a korábbi vallomásaikat. Emiatt a nagymestert és három társát 1314 tavaszán máglyahalálra ítélték.

A szóbeszéd szerint, a máglyán a nagymester megátkozta a pecséttartót, a pápát és a francia királyi családot – azzal, hogy egy éven belül mind Isten ítélőszéke elé kerülnek. Érdekes, hogy az eseményeket követően, egy éven belül, valóban mindhárman meghaltak.

leteik vérre menően szellemes helyzeteket teremtenek, melyek egytől egyig a képzelet szüleményei. Főszerepben Anthony Hopkins és Katherine Hepburn.

pedig a legfelsőbb bíróság elé viszi a Mikulás létezésének ügyét. Az öregurat a lelkes ügyvéd, Fred Gailey képviseli.

Galaczi Kitti

Filmajánló A karácsony a kikapcsolódás, az evésivás, és természetesen a filmnézés szezonja. Ez persze nem azt jelenti, hogy el kell hagynunk a jog és a nyomozással fűszerezett bűnügyek iránti szeretetünket. Rengeteg nagyszerű film közül válogathatunk, némelyik pedig annyira ismert, hogy szinte házi feladat megnézni őket a téli szünet alatt, ezért most inkább egy szokatlan darabokat ismertető listával készültem, olyan filmekről, amelyek kapcsolódnak mind a jog, mind pedig a karácsony területéhez.

Vinny, az 1ügyű - (My Cousin Vinny) 1992

A listát nem egy komoly jogi drámával, hanem inkább egy krimi-vígjátékkal kezdjük. Vinny, az 1ügyű igazi családi film. Joe Pesci által alakított újonc pereskedő, Vinny Gambini gúnyt űz az Egyesült Államok jogrendszeréből, amikor Alabamába érkezik, hogy megvédje unokatestvérét Billyt és Billy barátját, Stant egy ügyben, hamis vádak miatt. A bökkenő viszont az, hogy ez Vinny első ügye, így semmi sem alakul majd zökkenőmentesen.

Az oroszlán télen - (The Lion in Winter) 1968

A listánk következő eleme egy történelmi dráma, fókuszban az öröklési joggal. Plantagenet Henrik, a nagy angol király hatalmas birodalmat épített, melyhez elfoglalta Franciaország nagy részét is. Karácsonyra összehívja családját, hogy rendelkezzen az ország jövőjéről. A családtagok összecsapásai, a hatalomért folytatott harcuk és az egymás kijátszására tett folyamatos kísér12

2021/december

A Nagy Kaszálás - (Ice Harvest) 2005

A szentestén játszódó történet kezdetén egy Charlie nevű stiklis ügyvéd és társa, Vic kétmillió dollárra tesznek szert – persze nem tisztességes úton. A szélhámosok akkor kerülnek bajba, amikor a hóvihar és a csúszós utak miatt nem tudnak terveik szerint gyorsan lelépni a városból a pénzzel. Így menekülés helyett Charlie cimborájával, Pete-tel italozhat és közelebb kerülhet Renatához is, miközben persze próbálja elkerülni a helyi rendőrség figyelmét.

Csoda a 34. utcában - (Miracle on 34th Street) 1947

A karácsonyi bevásárlószezon közepén az egyik nagyáruház télapója leissza magát a sárga földig és képtelen ellátni feladatát. Az üzlet vezetése kétségbeesve keres egy új Mikulást. Szinte a csodával határos, hogy útjukba akad egy csillogó szemű, fehérszakállas, kedves bácsika, aki gyakorlatilag jelmez nélkül is maga a megtestesült Télapó. A férfi – aki Kris Kringleként mutatkozik be – mindenkit elbűvöl a környezetében. Csak Kringle főnökére, Doris Walkerre nem hat a varázslat. De egyre többen gondolják Kringle-ről, hogy ő a valódi Télapó és Kringle ezt nem is tagadja soha... A gond csak az, hogy ez az ember valóban azt hiszi magáról, hogy ő az igazi Télapó. Ebből hosszas huzavona, majd elmegyógyintézeti vizsgálat, végül pedig bírósági tárgyalás lesz. Az ügyészség

Kismama - (Bachelor Mother) 1939

A munkanélküli Polly Parrish megmenti az árvaház ajtajában hagyott babát karácsony ünnepén. Bármiféle legitim jogi aktus nélkül fogadta őt örökbe. Mindenki azt hiszi, hogy a baba az övé, beleértve Polly playboy ex főnökét is, aki állást ajánl neki, ha Pol�ly teljesíti anyai kötelességeit. Mivel a baba meglehetősen sok költséggel jár és Polly már önmagát is nehezen tartotta el, ennek eleget tesz. Ezek után a főnök iparmágnás apja azt feltételezi, hogy a csecsemő az ő titkos unokája... és innetől a dolgok tényleg kiesnek Polly irányítása alól.

Csendestárs (The Silent Partner) 1978

A történet a karácsonyi díszben és fényárban csillogó-villogó Torontóban játszódik, főhőse egy szolid, pedáns bankpénztáros.

A zárkózott agglegény bizonyos jelekből rájön, hogy a bankjával szemközti elegáns pláza egyik Mikulása bankrablást fog elkövetni. Felkészülten várja a bűnözőt, s az akció során a pénznek csak egy töredékét adja át neki, jelentős részét pedig elteszi saját magának. A Mikulás azonban rájön, hogy csúful kijátszották, s nem titkolja, hogy a gyilkosságtól sem riad vissza, annak érdekében, hogy visszaszerezze a pénzt.

Pankó Evelin

Közélet

Ítélet

A martfűi rém – Kéjg yilkosság sorozat a mag yar vidéki kisvárosban Általában, amikor sorozatgyilkosokról hallunk az a feltevésük van, hogy ilyen csak más országokban történhet meg.

Ha mégis ilyen borzalomra kerülne sor hazánkban, akkor biztosan nem egy olyan településen, amelyet jól ismerünk. Bennem ezek az állítások akkor cáfolódtak meg, amikor gimnáziumom mellett elkezdték forgatni A martfűi rém című filmet, amelyet egy igaz történet inspirált. A „martfűi rémként” elhíresült Kovács Péter 1957 és 1967 között hat nőt támadott meg, ebből négynek az életét is kioltotta. Ezek az bűntettek Szolnoktól körülbelül 20 kilométerre eső Martfűn és környékén történtek.

Ki is volt a „martfűi rém”?

Kovács Péter 1934-ben született Szolnokon, családjával Tiszaföldváron telepedett le. Az iskolák elvégzését követően sokáig még a családi házban maradt, hogy édesanyját támogassa. Miután katonai szolgálata letelt, a környéken többféle munkát is elvállalt, munkáltatói mindig készségesnek, lelkiismeretesnek és munkatárasaival jó viszonyt ápoló embernek írták le. 1962-ben megházasodott, családot alapított és a felesége első házasságból származó fiát is nevelése alá vette. A látszólag tisztes polgár férfi utóbb felvázolt jellemrajzának vizsgálata során viszont a nyomozóhatóság azt fedezte fel, hogy a férfi jellemét a gyermekkorában elszenvedett nemi erőszak súlyosan befolyásolta, negatív befolyással volt szexuális fejlődésére.

Miért is került tíz évbe, hogy letartóztassák?

Az első gyilkosságot 1957. július 23-án fedezték fel. Egy vízelvezető árokban találtak rá az előző nap meggyilkolt Szegedi Margit holttestére. A lány fejét betörték, testén fojtogatás és nemi erőszak nyomait fedezte fel az orvosszakértő, de halálának oka a vízbefulladás volt. A haláleset rettegést keltett a lakosságban, így a rendőrség a lehető leggyorsabban eredményre akart jutni. Szegedi Margit munkatársát és udvarlóját, Kirják Jánost gyorsan letartóztatták. A férfi alibije nem lett igazolva és hosszas vallatás után végül beismerte a bűncselekményt. A Szolnok Megyei Bíróság ítéletében halál-

ra ítélte, viszont a Legfőbb Bíróság ezt végül életfogytiglan börtönbüntetésre csökkentette. A büntetését még abban az évben, a szegedi Csillagbörtönben kezdte meg. Az igazi gyilkos pedig öt évig lapult.

Hasonló ügyekben a rendőrség érdemleges nyomozást egészen 1967-ig nem kezdett. Kovács Péter ekkorra már további két ember halálát okozta, két támadása viszont nem járt sikerrel. Az újabb négy esetben és Szegedi Margit ügyében voltak hasonlóságok: mindnél fejre mért ütéssel kezdődött a támadás és levetkőztetve, vagy tépett ruházatban találták meg az áldozatokat. A mezítelen holttesteket minden esetben vízből húzták ki, a halál oka fulladás volt, ez vagy a védekezésre képtelen állapot vagy az elkövető keze által következett be. A halálesetek öngyilkosságnak lettek nyilvánítva, még akkor is, amikor az áldozat szájába melltartó volt tömve. Végül 1967. hozta meg a fordulatot az ügyben. A Kőrös ekkor egy megcsonkított női tetemet vetett a partra. A test Szekeres Károlynéé volt, aki a martfűi cipőgyárban dolgozott, ugyanúgy, mint az első áldozat, Szegedi Margit. A holttest vizsgálata során kiderült, hogy megfojtották, a körmei alatt pedig üvegszilánkokat találtak. Tanúvallomásokból kiderült a bűncselekmény helyszíne is, amely az öcsödi közúti híd volt.

A hídon vérfoltokat, üvegszilánkokat, a korláton zsírszövet maradványt fedeztek fel. Biztos volt, hogy gyilkosság történt.

Szerencsére a nyomozók között akadtak, akik emlékeztek korábbi hasonló estekre is. Szegedi Margit ügyét viszont még ekkor sem vették elő ismét, mert abban a hiszemben voltak, hogy annak elkövetője éppen a börtönbüntetését tölti.

Kezdetben még csak az egyik kéjgyilkosság és a két kísérlet összefüggéseit kezdték el vizsgálni. Ekkor merült fel Kovács Péter neve ismét (korábban az egyik „öngyilkos” nő esetében már ki-

hallgatták egyszer). Ebben az időben a cipőgyárban dolgozott, nyergesvontatót vezetett. A gyilkosság előtti napon véletlen az autóval neki hajtott a kapuba kifeszített láncnak, amely következtében betört az egyik ablaka. Az üvegszilánkok összevetésekor megállapították, hogy a tetthelyen is ugyan azt az üveget találták meg és Kovács ruháján is volt belőle. A gyanúsított sógora is vallomást tett már ekkor. Elmondta, hogy a gyilkosság estéjén együtt voltak a kocsmában Szekeres Károlynéval. Az este végeztével Kovács őt hazavitte és ígéretet tett, hogy az as�szonyt is hazafuvarozza.

Nyolc héttel az utolsó gyilkosság után a rendőrség őrizetbe vette Kovács Pétert.

A kihallgatások során a gyanúsított meg-

tört. Sorban beismert négy gyilkosságot és kettő támadást. Az áldozatok között szerepelt Szegedi Margit is, az első áldozat. Az ellene elkövetett szörnyűség oka, mint később kiderült egy argentín mozifilm volt. A film egyik jelentében egy férfi erőszakoskodott egy nővel, ez a részlet pedig olyan erős hatást váltott ki az elkövetőből, hogy elhatározta, ő is valami hasonlót fog tenni. Miközben hazafelé tartott biciklin, meglátta Szegedi Margitot, akinek ezzel megpecsételődött a sorsa.

Kovács Pétert az orvosszakértők beszámíthatónak találták, a bíróság pedig halálbüntetést szabott ki rá. 1968. december 1-jén hajtották végre az ítéletet akasztással. Közben pedig a tévesen elítélt Kirják János kiszabadult a börtönből és hazaköltözött Tiszaföldvárra.

Kollár Dorottya

2021/december

13

Ítélet

Közélet

A stanfordi börtönkísérlet Mi történik, ha jó embereket helyezünk el egy gonosz helyen? Vajon győz a humánum az ördögi felett vagy a rossz diadalmaskodik? Ezeket a kérdéseket tette fel Philip Zimbardo pszichológus, a stanfordi börtönkísérlet vezetője, amelyekre az olvasó is hamarosan választ kaphat. Viszont legitimnek tekinthető-e a kísérlet eredménye, ha kiderül, hogy korántsem organikusan bontakozott ki?

1971. Palo Alto, Kalifornia

A rendőrség 12 egyetemista férfit tartóztatott le saját otthonában szomszédjaik láttára, akik akkor még nem sejthették, hogy a fiatalemberek valójában ártatlanok, és csupán egy börtönszimuláció részesei.

Több, mint 70 jelentkező közül választották ki ezt a 12 alanyt, akik egy hirdetésből értesültek a lehetőségről. A 2 hetes kísérletért cserébe napi 15 dollárt ajánlottak számukra, ahogy a további 12 jelöltnek is. Összesen ugyanis 24 résztvevőt választottak ki, miután a különféle interjúk és személyiségtesztek pszichológiailag stabilnak nyilvánították őket.

Ezután teljesen véletlenszerűen, egy érme feldobásával a csapat fele a „rab” szerepét kapta, a többiek pedig „őrré” váltak.

Börtön az egyetemen?

Bár a letartóztatás valósnak tűnt - tekintve, hogy tényleg rendőrök bilincselték meg a résztvevőket - a kísérletre nem egy igazi fogdában került sor, hanem a Stanfordi Egyetem pszichológia tanszékén. Annak érdekében, hogy minél hitelesebb környezetté tudják alakítani az alagsort, még egy korábbi fogoly véleményét is kikérték, aki 17 évet töltött rács mögött.

14

2021/december

A körülményeket igyekeztek úgy kialakítani, hogy elősegítsék a dezorientáció, deperszonalizáció, deindividualizáció kiváltását a résztvevőkből. Így például amint megérkeztek a foglyok, meztelenre vetkőztették őket és megtiltották nekik a nevük használatát, amellyel kezdetét vették a megaláztatások.

2 hét helyett 6 nap

Zimbardo elmondása szerint az őrök kifejezetten gyorsan alkalmazkodtak a helyzethez és a tény, hogy érzékelték erőfölényü-

ket, némelyiküket kezdte elvakítani. Az így is szegényes ételadagot tovább csökkentették, fekvőtámaszra kényszerítették a foglyokat és korlátozták WC használatukat. A helyzet annyira elviselhetetlenné vált, hogy többen akut érzelmi zavar jeleit mutatták, amely fékezhetetlen sírásban és dühben mutatkozott meg. Az egyik fogoly testén még pszichoszomatikus kiütések is megjelentek. A traumatizált rabok láttán így az eredetileg 2 hétig tartó kísérletet 6 nap múlva félbeszakították.

A konklúzió

Mi okozza tehát a gonoszságot? Maga a környezet (börtön) vagy a benne lévő személyek (őrök)? Zimbardo úgy véli, hogy ha az emberek anonimnek érzik magukat és

hatalmuk van személyiségüktől megfosztott egyének felett, viselkedésükben drámai változások következhetnek be. „Nem egészen eg y hét alatt a bebörtönzés élménye (időlegesen) elmosta az egész addigi életük során tanult dolgokat; felfüggesztette az emberi értékeket, kikezdte az énképüket, és az emberi természet legtorzabb, legközönségesebb, legpatologikusabb oldala került felszínre.” – írta Zimbardo.

Mi az igazság?

2018-ban, csaknem 47 évvel később új fény derült a kísérletre. Néhány résztvevő beszámolója ugyanis teljességgel ellentmondott a hivatalos narratívának. Míg Zimbardo azt állította, hogy az őrök szabad kezet kaptak a szimulációban, addig hangfelvételek is bizonyítják, hogy igazából utasítva voltak a már-már szadista viselkedésre.

David Jaffe, Zimbardo tanítványa így szólt az egyik őrhöz, aki nem volt elég kemény: „Az őröknek tudniuk kell, hog y mindeg yikük úg ynevezett „kemény őr” lesz. Ez nag yon fontos a kísérlet működése szempontjából, mert az, hog y ez börtönnek fog-e tűnni - ami az egésznek a célja -, nag yban függ az őrök viselkedésétől.” Ez pedig az egész kísérlet eredményének hitelességét megkérdőjelezi.

A tanulmány ennek ellenére nem veszít fontosságából, csupán a konklúzió változik meg ebben az új kontextusban: az emberek könnyen kegyetlenné válhatnak, ha egy tekintélyes személynek sikerül őket meg�győzni a helytelen viselkedés szükségességéről.

Tapia-Soto Cristina Victoria

Közélet

Ítélet

„Amiben mindenki egyetért” – a G20-ról Sokan a válságok korának tekintik azokat az időket, amikben ma az emberiség él, míg sok gondolkodó inkább kihívások kora kifejezést használja.

Szerintem mindannyiunk hallott már olyan fenyegető problémákról való beszámolókat, amelyek a konteo szintet meghaladják, sőt akár saját magunk tapasztaltuk ezeket a bőrünkön. De mi az, amiben a címben említett szereplők egyetértenek? Egyáltalán tud az emberiség bármit is kezdeni azokkal a csapdákkal, amiket saját maga alkotott?

Az internet és a globalizáció révén kiterjedt a világunk és immáron a teljes glóbuszt vizsgálhatjuk, így egyre többet tudunk meg magunkról és egyre jobban láthatjuk az összefüggéseket. Mint mindig a mélyben, minden motorjaként a gazdasági változásokba kell merülnünk, ha meg akarjuk ismerni azt, hogy a mai világunk milyen problémában süllyedt el. Olyan ez, mint egy beteg test, amely meg�gyógyításához nem elég a tünetek kezelése. Azonban nem olyan egyszerű ez egy olyan rendszerben, ami folyamatosan változik, egyre nagyobb és nagyobb innovációt hoz, illetve ahol a játékosok száma évről évre egy Németországnyival bővül. Azonban a lassú víz partot mos és úgy látszik, hogy a társadalmi változások csúszdáján végre a globalizáció nevű kihívás is elérte a jogászok asztalát, bár mind a kultúra és mind a politika sokáig rágta és rágja még mindig a kérdést.

Covid válság által beállt generális gazdasági visszaesés (és ezzel együtt tapasztalt felső egyszázalék hihetetlen gazdagodása) ugyanis kiváltotta az igényt a gazdasági javak elosztásának, illetve a profit termelési játékszabályok módosításának. Ennek éllovasai eddig talán az Európai Unió és a Brit Nemzetközösség országai voltak. A pandémia hatására azonban ez a tábor bővült és nem is akármekkorára. A G20 ugyanis év elején kitűzte, hogy valamilyen módon, de elkezdenek egy közös kezdeményezést. Rájöttek, hogy a globális jellegű problémákra nem lehet lokális/nemzeti válasszal reagálni, mert a probléma természete nem ismer közigazgatási értelemben vett határokat.

Az új amerikai elnök Joe Biden vezényletével ugyanis egy olyan kezdeményezés tört elő, amely végül október 31-én ért be. Eszerint a terv az, hogy egy nemzetközi társasági adókulcsot határoznak meg 15%-ban. Ez lényegében azt jelentené, hogy a transznacionális cégek ezentúl nem tehetnének szert

akkora profitra, tekintve, hogy az adóparadicsomok hiányában sokkal kezelhetőbbé válnának és növekedne felettük az állami kontroll.

Jól mutatja a széles spektrumú együttműködést, hogy a G20 és az elnök mögé a világ legtávolabbi és különbözőbb szereplői jöttek össze. A „szabad világ vezetője”, konzervatív britek, szociál-konzervatív németek, a kínai kommunisták, a brazil populisták és még sokan mások is benne vannak a kezdeményezésben. A pápa is üzent a Rómából Galsgow-ba távozó politikusoknak – ahol az „adócsúcs” után klíma konferencia lesz – sikeres munkát kívánva és felhívva a figyelmet az ügy fontosságára. Emellett a nemzetközi humanitárius és ENSZ szervezetek, sőt az olyan multinacionalizmust szimbolizáló nagytőkések is, mint Jeff Bezos és Elon Musk. Az utóbbi azonnali 6 milliárd dollárt ajánlott fel a Világbanknak, hogy egy új stratégiát dolgozzon ki.

Joe Biden Twitter-en kommunikálta a sikert, – aki Európai útján a transzatlanti kapcsolatokat visszaépítve Ursula von der Leyen Bizottság elnökkel az acél és alumínium kereskedés problémáját is feloldotta – majd elmondta, hogy a világ népességének és gazdasági teljesítményének több mint 80% áll a kezdeményezés mellett. Ha ez igaz és hihetünk a G20 államainak és nemzetközi trendjeinek, úgy a jövőben több forrás juthat majd a Válságok korának kihívásaira, de akár a nemzetek közötti együttműködésre.

A kezdeményezés még akár az ellenszere is lehet majd az államokon átívelő vállalatoknak.

Mozol Kristóf András

A teremtett világ védelme: kihalófélben lévő állatok Bolygónk sokszínű növény-és állatvilága riasztó mértékben csökken az idő múlásával, becslések szerint a Földön élő 8 millió fajból 1 milliót a kihalás veszélye fenyeget. De vajon miben rejlik ennek az oka és ebben nekünk, embereknek mennyi felelősségünk van?

A növények és állatok tömeges kihalására eddig az elmúlt 500 millió évben ötször

volt példa, a tudósok jelenleg különböző nézőpontot képviselnek azzal kapcsolatban, hogy a napjainkban zajlik-e a hatodik hullám, amely talán a leginkább fajpusztítónak számítana a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti eltűnése óta. A fajok kihalása önmagában egy természetes jelenségnek számít, azonban napjainkban az átlagosnál 1000-10000-szer gyorsabb ütemben zajlik ez a folyamat, ez azt jelenti, hogy az átlagos

évi 1-5 kihalás helyett minden nap több tíz tűnik el a Föld színéről.

A katasztrófákat okozó természeti jelenségek, például vulkánkitörések, aszteroidabecsapódások és heves klímaváltozások okozta múltbeli tömeges kihalásokhoz képest a különbség abban rejlik, hogy a jelenlegi válságot szinte teljes mértékben emberi tevékenység okozza. Az élőhelyvesztés – amelyet elsősorban az emberiség terjesz2021/december

15

Ítélet

Közélet

kedése vezérel házak, mezőgazdasági és kereskedelmi területek kialakításával, fakitermeléssel – a legtöbb állatfajt leginkább fenyegető veszély, amelyet az orvvadászat és túlhalászat követ. Ezenkívül jelentős oknak számít még az üvegházhatást okozó gázok megnövekedett szintje által okozott emelkedő felszíni hőmérséklet, valamint invazív idegen fajok mesterséges betelepítése.

Az élőhely elvesztése nem feltétlenül jelenti annak teljes eltűnését, azonban olyan mértékű változásokon eshet keresztül, hogy az állat nem képes alkalmazkodni hozzá. A kerítések, fakivágások megbontják a szokásos vándorlási útvonalakat, a folyók szennyezetté válása ellehetetleníti az élőhely fenntartását.

Egyes fajok képesek ehhez megfelelő gyorsasággal alkalmazkodni, azonban mások eltűnnek.

Világszerte több ezer faj egyedeinek milliói esnek az orvvadászat áldozatául.

Az orvvadászok főként helyi vagy globális szintű értékesítés céljából ölnek meg vagy ejtenek foglyul őshonos élőhelyükről legfőként elefántokat, rinocéroszokat, vagy bizonyos kisebb testű állatokat, mint majmokat vagy gyíkokat, míg egyes ragadozókat, mint az oroszlánokat vagy farkasokat a veteményes elpusztítása vagy haszonállatok megtámadásának megelőzése érdekében vadásznak le. A vadon élő állatokkal folytatott kereskedelem elterjedéséhez és a feketepiac növekedéséhez az e-kereskedelmi és közösségi média webhelyek megjelenése nagy mértékben járultak hozzá. Egyes állatokat, mint például madarakat, hüllőket és főemlősöket élőben fognak be annak érdekében, hogy egzotikus háziállatként legyenek tartva vagy értékesítve. Ezzel szemben a levadászott állatok kereskedelmi értékkel bírnak élelmiszerként, ékszerként, dekorációként vagy éppen a hagyományos orvosláshoz tartozó gyógyszerként. Az orvvadászat bizonyos esetekben az első számú oka 16

2021/december

annak, hogy bizonyos állatfajokat a kihalás veszélye fenyegeti. Ennek az egyik legjelentősebb példája az afrikai elefánt, amelyből 2014 és 2017 között több, mint 100 ezret gyilkoltak le elefántcsont miatt. Emellett a szélesszájú orrszarvú alfajból mindössze csak két utolsó egyed él már, a kenyai Ol Pejeta vadvédelmi területen. Az állatok védelmének érdekében az orvvadászok egyre több országban pénz- vagy börtönbüntetéssel is sújthatók, emellett világszerte számos nonprofit szervezet dolgozik a bűncselekmény megszüntetésén. Óceánbiológusok szerint a túlhalászás jelenti az egyik, tengereket fenyegető legnagyobb veszélyt. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint a túlhalászott állományok száma fél évszázad alatt meghárom-

szorozódott és jelenleg a világ halászatainak egyharmada átlépte már a halászat biológiai határait. A túlhalászás szorosan összefügg a melléfogással, amikor is nemkívánt tengeri élőlények kerülnek a hálókba, amely komoly fenyegetést jelent a bálnákra, delfinekre, madarakra, teknősökre nézve, a vonóhálós halászat akár egész tengeri ökoszisztémákat is megsemmisíthet.

A tonhalakra specializálódott halászat, mely rengeteg delfin halálával járt az elmúlt években, számos cápa haláláért is felelős. A túlhalászás egyik legjelentősebb oka az illegális halászat.

Szakértők szerint az illegális, be nem jelentett és nem szabályozott halászások évente akár 36,4 milliárd dollár kárt is kitehetnek. Ezen illegális fogások azonban nehezen nyomon követhetők, mivel az ágazat nagy részéből hiányzik az ellátási láncok és az

import ellenőrzése. A túlhalászat megszüntetését nehezíti, hogy a hal az egyik legkeresettebb élelmiszeráru, amely egy 362 milliárd dolláros iparágat táplál. Számos nemzetközi szervezet igyekszik a nemzete-

ket ösztönözni arra, hogy szabályozásokkal és fellépésekkel megakadályozza az illegális importokat, emellett szorgalmazzák a tengeri védett területek számának növelését.

A kihalófélben lévő fajok védelmének egyik legjelentősebb alapköve a CITES. A washingtoni egyezmény (CITES – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat-és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) egy kormányok közötti nemzetközi megállapodás, melyet 1973 márciusában fogadtak el annak érdekében, hogy a vadon élő állatok és növények példányainak nemzetközi kereskedelme ne veszélyeztesse a faj túlélését, fennmaradását, hanem az ellenőrzött keretek közé legyen szorítva. A CITES több, mint 38700 fajt véd a nemzetközi kereskedelem általi túlzott kizsákmányolás ellen. Magyarországon az 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről, valamint az annak módosításáról szóló 2011. évi CLVIII. törvény segíti elő az állatvilág egyedeinek védelmét.

Szekretár Dóra

Kultúra

Ítélet

Pandémia egy fenntarthatóbb világért –vag y mégsem?

Túllövés napja és a járvány

A túllövés napja minden évben az a nap, amikor az emberiség igénye meghaladja azokat a rendelkezésre álló természeti erőforrásokat, amelyeket a bolygónk még képes újratermelni – azaz amikor adósokká válunk a Föld felé.

Ez a nap 2019-ben július 29-re esett, 2020-ban azonban már augusztus 22-re, azaz 3 héttel tovább tudtunk gazdálkodni a Föld erőforrásaival – sajnos azonban nem saját önszántunkból és belátásunk hatására, hanem amiatt, hogy a világjárvány következtében az emberiség egy kicsit megtorpant, az elrendelt lezárások következtében pedig csökkent a CO2 kibocsátás és az erdőirtás. Sokakat örömmel töltött el, hogy bár jelenleg is sok negatív hozadéka van a világjárványnak, azért származott belőle valami jó is. Ez az öröm viszont korainak bizonyult, ugyanis 2021-ben már megint július 29-én következett be a túllövés.

A természet egyenlíteni látszott

Hiába van ok-okozati összefüggés a pandémia és az olyan emberi tevékenységek „lassulása” között, mint az erdőirtás, a nem fenntartható állattartás, a természetes környezet pusztítása, úgy tűnik, mégis a természet áll „vesztésre”. Mivel a világjárványra gyorsan kellett reagálni, a klímaváltozás fenyegetése háttérbe szorult.

Ez talán még érthetőnek, elfogadhatónak is tűnik, hiszen: Miért foglalkozzak a globális

felmelegedéssel, ha nem biztos, hog y lesz eg yáltalán holnapom?

A probléma viszont abban rejlik, hogy nem csupán háttérbe helyeztük a kérdést, hanem kirajzolódni látszik, hogy a világjárványra adott emberi válaszok miatt még inkább súlyosbodni látszik a helyzet: hihetetlen mértékben megnőtt az egyszer használatos műanyagok (a szájmaszk, az eldobható köpeny, a lábzsák, a fertőtlenítő palack, a műanyag kesztyűk, az elviteles ételdobozok és az online rendelés kiszállításához hasz-

nált műanyag csomagolás, hogy egy párat említsek) használata, miközben már jóval a Covid-19 járványt megelőző időszakban is katasztrofális méreteket öltött a természetbe kerülő műanyag-hulladék mennyisége.

Ehhez hozzáadódik az is, hogy a korlátozások enyhítésével a közlekedés és a gyárak által okozott légszennyezés visszatért, talán még túl is haladja a Covid-19 előtti állapotot. Ez abból a szempontból is riasztó, hogy már számos tanulmányban leírták: a légszennyezettség foka egyenes arányban

áll a koronavírus okozta megbetegedés súlyosságával.

Akkor miért nem történik semmi?

Elismerem, nehéz befolyásolni a jogalkotókat és a gazdaság szereplőit, mégsem kell tehetetlennek éreznünk magunkat, hiszen aki keresi a változtatás módját és lehetőségét, az számos olyan civil kezdeményezést találhat, amik segítenek. Néhányat kiemelnék a szemléletek közül: ilyen a teremtésvédelem, a Zero, vagy Low Waste mozgalom, a kapszulagardrób szemlélet, az ökopszichológia, a különféle szemétszedési akciók és műanyagmentes hónapok, de szintén segíthetnek a gardrób-és garázsvásárok. Ezeknek a kezdeményezéseknek kiemelten fontos szerepe van, hiszen követőik közösségként működve támogatják és tanítják egymást, amikor a jó gyakorlatot megosztják egymással. S ne feledjük: végső soron már a saját fogyasztási szokásaink megváltoztatásával is elősegíthetjük a fenntarthatóbb termékek elterjedését, mert a tévhitekkel ellentétben egy csepp igenis számít a tengerben.

Zárásként pedig hadd idézzem Jane Goodall szavait: „Nem szabad elveszítenünk a reményt, nem szabad föladnunk... De fog y az idő, és föl kell g yorsítani a munkát, különben késő lesz.”

Varga Klára

2021/december

17

Ítélet

Közélet

Mentális fotoszintézis – a belső békéhez vezető út A koronavírus alatt nem csak emberi kontaktjainkat veszítettük el kön�nyebben. Legbelül mindenki nyomát vesztette egy, a személyiségét alkotó jelentős darabnak is. Ki azért, mert eddig társaságának mókamestereként állandóan a középpontban volt, ki pedig azért, mert akadt egy kedvenc helye, amit a járvány miatt nem látogathatott, de a listát a végtelenségig lehetne folytatni. Ebből adódott, hogy ebben az időszakban az emberek túlnyomó többsége hajlamos volt úgy gondolni, hogy most neki a legnehezebb, mert nem nyílt alkalma felhőtlenül kikapcsolódni a baráti társaságával, rokonaival. Ez a rengeteg egyedül töltött idő pedig borúlátóvá, pesszimistává teheti az individuumot. De vajon ennek mindenképpen így kell lennie?

ban kirándulunk. Ez a gyakorlat azért különösen hatékony, mivel agyunk nem tesz különbséget valós élmény és a képzelt között, ezért egy „mentális kirándulás” éppúgy felfrissíthet, mint egy valódi. Ezen kívül belevethetjük még magunk a koncentrációs meditáció rejtelmeibe is, melynek során egy adott tárgyra kell összpontosítanunk a figyelmünket. Jótékony hatásaként említhető, hogy remekül javítja a koncentrációs képességet, ami a közelgő vizsgaidőszakban sem egy hátrányos tényező.

Személy szerint jómagam az úgynevezett kontemplatív meditációt választottam.

Erre a módszerre egy trappista szerzetes, Thomas Keating atya hívta fel a figyelmemet. Lényegében az egész egy utazás a belső, szavak nélküli ima erejével, ahol a kontemplatív imádság nem maga a cél, hanem az út énünk legrejtettebb belsejébe, a lélekbe.

Ahhoz, hogy megkezdhessük a spirituális utazásunkat, elő kell készítenünk egy

Úgy gondolom, a pandémiával járó sok egyedüllét nem csak negatívum lehet, hanem némi kreativitással előnyt is kovácsolhatunk belőle önmagunk számára. Ugyanis annak érdekében, hogy ne veszítsük el teljes mértékben a józan eszünket, önmagunk számára kell szórakoztató tárasággá válnunk. Itt jön képbe az önfejlesztés. Ennek számtalan módja lehetséges, én személy szerint úgy döntöttem, a meditációt próbálom ki. Régóta érdekelt már, ám valahogy sosem tudtam rávenni magam korábban. Most végre lehetőségem nyílt elmélyedni a gyakorlatában, és elmondhatom, életem egyik legjobb döntését hoztam meg ezzel, amit szeretnék most veletek is megosztani.

A meditációnak számos válfaja létezik.

Választhatjuk például a vizuális meditációt, melynek során elképzeljük, hogy a szabad-

belső imát. Ehhez egy kifejezetten erre irányuló ima segítségével választanunk kell magunknak egy szent szót vagy kifejezést, ami szimbolizálja majd, hogy készen állunk elfogadni Isten bennünk való jelenlétét és tevékenységét. A technikát naponta két alkalommal, tizenöt-húsz perc erejéig célszerű végeznünk, mindezt kényelmes ülő helyzetben, teljesen passzív módon, elengedve a külvilág történéseit. A választott

18

2021/december

szó folyamatos, fejben történő ismétlése elménk egészen új mélységeibe vezet el minket, amely amellett, hogy megmutatja nekünk az utat a mindig és mindenütt (s így bennünk is) jelenlevő Istenhez, tökéletes stresszcsökkentés és önismereti tréning egyaránt. Fontos kiemelni, hogy a keresztény meditációnak nem lételeme a tudat teljes elnémítása, mivel az elménkben megjelenő különböző gondolatok és képek segítségével érhető el a mindennapos feszültségek csökkentése, viszont amikor már nagyon elkalandoznak a gondolataink, akkor azért igyekezzünk visszatérni a kiválasztott szóhoz, mert a gyakorlat fókusza Isten megtalálásán van. Miután az időnk lejárt, érdemes még néhány percet csukott szemmel töltenünk, mivel előfordulhatnak apróbb kellemetlenségek (például kis szédülés), ha rögtön lépünk ki ebből az elmélyült állapotból.

Mára elmondhatom magamról, hogy bátran merem ajánlani ezt a technikát, lényegében mindenkinek, aki keresi Istent és szeretné is megtalálni. Ezen felül a gyakorlat elmondhatatlanul sokat javított a koncentrációmon, a lelki egyensúlyomon, valamint a feszült helyzeteket is jóval hatékonyabban tudom kezelni. Nem utolsó sorban pedig pihentet, felfrissít és kikapcsol, óriási előnye továbbá, hogy szinte bárhol elvégezhető, mivel gyakorlatilag semmi nem kell hozzá, csupán tizenöt perc az életünkből. És hogy komplikált-e meditálni? Erre a kérdésre a méltán elhíresült BoJack Horseman című sorozat egyik karakterének eszmefuttatásával tudok válaszolni: „Idővel könnyebb lesz, viszont minden eg yes nap csinálnod kell. Ez a nehéz része.”

Brazda Zsombor

Ítélet

1. Az alagsori büfé fantázianeve 2. Ő a legfőbb ügyész helyettese jelenleg 3. A jogszabályok megalkotására vonatkozó tevékenység 4. A törvényszék és a kúria közötti „bírósági szint” 5. A magyar jogforrási hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás 6. Világhírű, skót származású Hollywood-i színész, aki jogi diplomát is szerzett

7. Szakasz más szóval!

8. Egyházszakadás más szóval!

9. Ennyi csapat játszik jelenleg a Pázmány Labdarúgó Ligában 10. Ennek az országnak a területei ellen vezetett büntető hadjáratot Szent László 1092-ben 11. Az öt remekjogász egyike

Megfejtés (a színes négyzetek helyén álló betűk összeolvasva):

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

3

5

10

2

6

9

7

8

11

4

1

!

Az első hét helyes megfejtést beküldő hallgató Pázmányos nyereményben részesül! A megfejtéseket az Ítélet Facebook oldalára beérkezett messenger-üzenetként vagy e-mailen (itelet@jak.ppke.hu) tudjuk fogadni! Sok szerencsét és jó játékot kíván: az Ítélet csapata

2021/december

19