1 és 2 forintos érmék bevonása – a döntéstől a bevont érmék értékesítéséig

Az egész világon megfigyelhető jelenség, hogy a kis névértékű, alacsony vásárlóerővel rendelkező érmék forgalomba történő kiáramlása jelentősen meghaladja a nagyobb érmecímletekét. Az átlagosnál lényegesen magasabb ütemű forgalomba áramlás oka, hogy e címletek az alacsony vásárlóértékük miatt nem vesznek aktívan részt a készpénzforgalomban, kicsapódnak, befőttesüvegekben, fiókok mélyén gyűlnek vagy elvesznek, egy részük külföldi turistáknál marad.

Hasonló okok vezettek ahhoz, hogy az MNB 2008. március 1-jén bevonta a forgalomból az 1 és 2 forintos érméket. Ezekért jó ideje már semmit sem lehetett venni, csupán a vásárlásokkal összefüggő készpénzes tranzakciók pontos elszámolásához volt rájuk szükség. A gyártott érmék mindinkább „egyszer használatossá” váltak, a jegybankból kikerülve az első fizetési tranzakciót követően túlnyomó részük pénztárcákban, perselyekben gyűlt.

Az MNB naponta átlagosan közel 1 millió darab 1 és 2 forintost fizetett ki a forgalomba, így pótolva a folyton kicsapódott mennyiséget. Az 1 és 2 forintosok állandó utángyártása jelentős többletráfordítást igényelt a Magyar Nemzeti Bank és – lévén, hogy az MNB közpénzből gazdálkodik – az egész ország számára.

Az érmeverőgépek által készített utolsó pár ezer 1 és 2 forintos érme, a melyeket később emléktárgyakhoz használt fel a Pénzverő

A Magyar Pénzverő Zrt. által árusított ajándéktárgy

75 éves a forint

Az MNB által gyártatott forgalmi érmék mennyisége 2003–2007 között

A fenti ábrán látható, hogy az éves érmegyártási mennyiségeknek átlagosan több mint 70%-át tette ki az 1 és 2 forintos érmék gyártása.

Az 1 és 2 forintos érmék bevonása miatt a készpénzes fizetések egységes rend szerinti lebonyolíthatósága és a számviteli, adózási kérdések rendezése érdekében szükségessé vált a kerekítés törvényi szintű szabályozása. Az 1 és 2 forintos érmék bevonása kapcsán a számos országban sikerrel használt ún. svéd kerekítés alkalmazásáról született döntés, melynek köszönhetően a bevonásnak nem volt inflációs hatása. A svéd kerekítés felfelé és lefelé szimmetrikus irányú, a vásárlás végösszegének a legközelebbi forgalomban lévő pénzegységre történő kerekítését jelenti.

Az MNB az 1 és 2 forintosok bevonását megelőzően két ízben, 2007 október-novemberében, illetve 2008 februárjában készíttetett az érmék bevonásával kapcsolatos országos, reprezentatív felmérést a lakosság körében, melyet a bevonás után, 2008 áprilisában megismételt. A kutatási eredmények szerint a pénzérmék bevonását a megkérdezettek elsöprő többsége támogatta (2007. október–november – 88%, 2008. február – 90%, 2008. április – 93%).

A kutatás kitért a kerekítési szabályok ismeretének feltérképezésére is. Szinte minden megkérdezett tudta, hogy az egyes árucikkek árának kerekítése helyett a végösszeget kell kerekíteni. A megkérdezettek többsége az ötös kerekítés szabályainak megfelelően és jól kerekítette 0, illetve 5-ös végűre az adott számértékeket, a rosszul kerekítőknek főleg a 7-re végződő értékek kerekítése jelentett problémát. Az MNB minden érdeklődő kereskedőnek igyekezett eljuttatni a kerekítés szabályait bemutató színes matricát, plakátot, ezzel is segítve mind a vásárlók, mind a pénztárosok dolgát az első időszakban.

Az 1 és 2 forintos érmék bevonásának meghirdetésével egyidejűleg az MNB széles körű lakossági információs kampányt indított a forgalomban lévő érmék MNB-be történő minél nagyobb arányú visszaáramlása érdekében. A visszaáramlást az aktív kommunikáció (sajtóhírek, társadalmi célú hirdetések, tájékoztató anyagok, információs telefonvonal és internetes

Több civil szervezet is adománygyűjtő akciót hirdetett az otthon összegyűlt 1 és 2 forintosok jótékony célú felajánlására oldal) mellett tovább segítette, hogy több intézmény, jótékonysági szervezet gyűjtő akciót indított, továbbá az MNB felkérésére a Magyar Posta, illetve a kereskedelmi bankok és a takarékszövetkezetek többsége vállalták, hogy a bevonást követően fél évig beváltják, illetve fizetésül elfogadják az 1 és 2 forintosokat. Az MNB-nél a bevonás időpontjától számított 5 évig lehetett beváltani az érméket.

A bevont 1 és 2 forintos érmék MNB-be történő minél nagyobb arányú visszaáramlása érdekében folytatott kampány sikeres volt. A visszaáramlott mennyiség aránya meghaladta a nemzetközi tapasztalatok szerinti várakozásokat, a forgalomban lévő 1 forintosok 24%-a, a 2 forintosoknak pedig 36%-a érkezett vissza az MNB-be.

A forgalomból bevont 1 és 2 forintos forgalmi érmék alapanyagát az MNB nemzetközi pályázat útján értékesítette két részletben. Először a bevonás utáni évben, 2009-ben, végül a visszaváltásra rendelkezésre álló 5 év letelte után, 2013-ban.

A bevont érmék begyűjtése és szállítása óriási logisztikai feladat volt. Az MNB a visszagyűjtött érméket két telephelyen tárolta. Az első értékesítés során összesen 1350 tonna súlyú érmét 60 kamionnal, 3 hónap alatt tudta elszállítani az értékesítési pályázat nyertese, amely átlagban munkanaponként egy kamion megpakolását és elszállítását jelentette. A 2013-as visszaváltási határidő végéig összegyűjtött újabb 115 tonnányi forgalomképtelen érmét pedig hat kamionnal szállították el.

Érdekességként megemlítjük, hogy a vevő cég tájékoztatása szerint a magyar 1 és 2 forintos érmék anyagát a beolvasztás után tengerjáró hajók 80 tonnás lapátjainak alapanyagául hasznosították.

Figyelemfelhívó plakát az 1 és 2 forintosok beváltási határidejéről „Kerekítési matrica”, melyet a pénztárosokat elválasztó plexifalra vagy az árutovábbító szalagra ragasztottak fel

A Magyar Pénzverő Zrt. régi, Üllői úti épületében tárolt, értékesítésre váró bevont 1 és 2 forintos érmék