Digitális-e a forint jövője?

Vajon a digitálissá válás lesz a forint jövője is?

75 éves a forint

Amikor valaki forint bankjegyeket és érméket, vagyis forint készpénzt birtokol, akkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kibocsátott pénzt tart, az idevágó szakkifejezéssel élve közvetlenül az MNB-vel szemben áll fenn követelése. A bankjegyeket és az érméket ezért jegybankpénznek (értsd: jegybank által kibocsátott pénznek) is nevezzük. Ha egy magánszemély vagy vállalat nem készpénzben szeretne tartani egy összeget, akkor jelenleg az a lehetőség áll rendelkezésére, hogy egy kereskedelmi banknál számlát nyit, és azon tárolja elektronikus formában a forintjait. Ebben az esetben azonban már nem az MNB-vel szemben fog fennállni a követelése, hanem a számlavezető kereskedelmi bankkal szemben. Ennek megfelelően, a kereskedelmi banki számlákon tartott egyenlegeket kereskedelmi banki pénznek (értsd: kereskedelmi bank által kibocsátott pénznek) nevezzük.

Felvetődik a kérdés: lehet-e tartani az MNB által elektronikus formában kibocsátott forintot, vagyis digitális jegybankpénzt? A válasz az, hogy lehet, azonban jelenleg csak egy nagyon szűk körnek. A jegybankpénz digitális formában ugyanis már hosszú ideje elérhető a pénzügyi szektor számára, hiszen az MNB, ahogy minden más jegybank is a világon, számlát vezet a bankoknak. A lakosság és a vállalatok számára ez a lehetőség viszont egyelőre még nem adott, ők jelenleg a készpénz formájában elérhető jegybankpénz és az elektronikus formában elérhető kereskedelmi banki pénz között tudnak választani.

A nemzetközi szakirodalomban azonban egyre hangsúlyosabbá válik a lakossági és vállalati ügyfelek számára is elérhető digitális jegybankpénz koncepciójának vizsgálata, nemrég az MNB is egy terjedelmes tanulmánykötetet jelentetett meg a témában. Sőt, több országban már előrehaladott tesztek zajlanak arra vonatkozóan, hogy miként is működne a gyakorlatban a digitális jegybankpénz. Az mindenesetre bizonyos, hogy mára a technológiai akadályok elhárultak az elől, hogy jegybankpénzt digitális formában is bárki igénybe tudjon venni. Azaz a jegybanki rendszerek ma már képessé tehetők akár több millió számla vezetésére és nagytömegű tranzakció kezelé-

sére, így a digitális jegybankpénz bevezetése manapság elsősorban közpolitikai jellegű döntéssé vált. Vajon hogyan befolyásolhatja a digitális jegybankpénz koncepciója a forint megjelenési formáinak és a forinttal történő fizetések jövőbeni fejlődését?

Ahogy azt számos tanulmány, többek között a Bank for International Settlement összefoglaló munkája is bemutatja, a már folyamatban lévő digitális jegybankpénz kutatások és projektek indulását leggyakrabban pénzforgalmi célok motiválták. Ilyen pénzforgalmi cél lehet például a jelentősen visszaszoruló készpénzhasználat ellensúlyozása (ez a helyzet például Svédországban, ahol az egyik leginkább előrehaladott digitális jegybankpénz projekt zajlik jelenleg), de az ún. pénzügyi bevonódás erősítése (a jegybank azoknak is nyújthat elektronikus fizetési szolgáltatásokat, akik a piaci szolgáltatóktól ezeket nem tudják igénybe venni), a készpénzhez kapcsolódó magasabb társadalmi költségek csökkentése, vagy az adóelkerülés visszaszorítása is. Hasonlóan fontos szempont lehet az is, hogy ha a piaci szereplők nem fejlesztenek új fizetési megoldásokat, vagy azokat nem elérhető áron kínálják, akkor a jegybank közbeavatkozhat a verseny erősítése és a pénzforgalom hatékonyabbá tétele érdekében digitális jegybankpénz szolgáltatásokkal. Egyre növekvő kockázatokat hordozhatnak magukban továbbá az alapvető elektronikus pénzforgalmi rendszereket sújtó természeti katasztrófák vagy kibertámadások. Az önálló, jelenlegi banki rendszerektől teljesen elkülönülten működő digitális jegybankpénz csökkentheti ezeket a kockázatokat. Végül fontos azt is megemlíteni, hogy a Facebook által bejelentett Diem (korábbi nevén Libra) projekthez hasonló jövőbeni globális fizetési megoldások szintén olyan kihívásokat jelenthetnek, amire válaszként merülhet fel a digitális jegybankpénz bevezetése.

Mit jelent mindez számunkra, érdemes-e ezek alapján az MNB-nek gyorsan számlát nyitnia valamennyi felnőtt magyar állampolgár számára, és bevezetnie a digitális forintot? Nem kis részben a jegybank elmúlt években tett erőfeszítéseinek köszönhetően, Magyarországon az elektronikus fizetési módok használata évek óta stabilan emelkedik. Ebben a folyamatban a piaci szereplők, mint a hazai bankok, a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók és a kártyatársaságok szintén jelentős fejlesztésekkel vállaltak szerepet. És bár a hazai pénzforgalom jellemzői alapján a digitális jegybankpénz bevezetéséhez társítható célok közül elméletileg akár többnek is lehetne relevanciája Magyarországon, jelenleg úgy tűnik, hogy ezek más eszközökkel, például a már rendelkezésre álló elektronikus fizetési megoldások és piaci pénzforgalmi szolgáltatások fejlesztésével is elérhetőek lehetnek. Nem beszélve arról, hogy a digitális forint bevezetésére vonatkozó döntésnél nemcsak pénzforgalmi szempontokat kell figyelembe venni, hanem egy sor további fontos monetáris politikai és pénzügyi stabilitási kérdésre megnyugtató választ kell találni (például arra, hogy pontosan hogyan valósulhat meg a lakossági és vállalati hitelezés abban az esetben, ha a jelenlegi kereskedelmi banki betétek egy jelentős része az MNB-hez kerülne digitális forint formájában).

Ez a helyzet azonban a jövőben bármikor megváltozhat. Amennyiben például megtorpanna az elektronikus fizetések arányának növekedése, vagy a kiemelkedően nagyszámú ügyfélkapcsolattal rendelkező globális technológiai vállalatok (az ún. bigtech cégek, mint például a Facebook, az Amazon, az Apple, a Google vagy az Alibaba) nem kontrollálható módon jelentősebb részt szakítanának ki a hazai pénzforgalomból, esetleg nem terjedne megfelelő ütemben a lakossági elektronikus pénzforgalmi szolgáltatások csomag alapú, tranzakciós díjaktól mentes árazása, akkor többek között a digitális forint bevezetésének lehetőségét is fontolóra kell venni, mint a kialakult helyzet kezelésére bevethető megoldást.