Miért van szükség minden évben bankjegyek és érmék gyártására?

MIÉRT VAN SZÜKSÉG MINDEN ÉVBEN

BANKJEGYEK ÉS ÉRMÉK GYÁRTÁSÁRA?

Sérült bankjegyek

75 éves a forint

A készpénzforgalom zavartalan működése érdekében a jegybanknak minden évben szükséges bizonyos mennyiségű bankjegyet és érmét gyártatnia. Erre a következő három fő ok miatt van szükség: • Az elmúlt évtizedben – elsősorban a kedvező makrokörnyezeti változások hatására – Magyarországon a forgalomban levő készpénzállomány folyamatosan bővült, így egyre több bankjegyre és érmére volt szükség a lakosság és a vállalatok készpénzigényének kielégítéséhez. • A bankjegyek is hasonlóan viselkednek, mint sok más használati tárgy, a készpénzforgalomban való körforgásuk során: elkopnak, szennyeződnek, elhasználódnak. Az MNB-nek folyamatosan gondoskodnia kell arról, hogy az elhasználódott, elszakadt, sérült vagy szennyezett bankjegyeket új, jó minőségű példányokkal pótolja a selejt bankjegyeket pedig a forgalomból kiszűrje és megsemmisítse. A megsemmisítési folyamat során a bankjegyeket gépileg apró, néhány milliméter szélességű csíkokra zúzzák, majd azokat tömör, téglatest alakú brikettekké préselik. Az évente így leselejtezett átlag 60–80 millió darab forintbankjegy utánpótlását a jegybanknak kell biztosítania. • Az érmék esetén a selejteződés, elhasználódás sokkal kevésbé jellemző, mint a bankjegyek esetén, hiszen azok fém alapanyaga jobban ellenáll a mechanikai hatásoknak, mint a bankjegypapír. Viszont az érmeforgalom sajátossága, hogy évente bizonyos mennyiségű – akár több millió darab – érme „kicsapódik”, azaz eltűnik a készpénzciklusból. Ennek oka lehet például az érmék perselyekben történő gyűjtögetése, illetve a külföldi turisták is gyakran térnek haza néhány érmével a zsebükben, pénztárcájukban.

A jegybank mindezen szempontokat figyelembe véve minden évben dönt arról, hogy milyen bankjegy- és érmecímletek gyártására, utánpótlására van szükség, s továbbítja a Magyar Pénzverő Zrt., valamint a Pénzjegynyomda Zrt. számára az éves bankjegy- és érmegyártási megrendelését.

A GDP arányos készpénzállomány mutató

Közgazdasági szempontból a nominális készpénzállománynál gyakrabban használt mutató az ún. GDP-arányos készpénzállomány, mely az ország nemzeti össztermékéhez viszonyítva adja meg a bankjegyek és érmék értékét. Ez az arányszám segít kiküszöbölni azt a jelenséget, mely szerint állandó fizetési és megtakarítási szokásos mellett is változhat a készpénzkereslet, amennyiben a gazdaság teljesítőképessége nő vagy csökken. További előnye, hogy nemzetközi összehasonlításra is jól alkalmazható, mivel mentes az árfolyamok torzító hatásaitól. A mutató hazai nagysága a 2010-es 8,6%-hoz képest 2020 végére – részben a koronavírus-járvány gazdaságra és készpénzforgalomra gyakorolt ideiglenes hatásai eredményeként – átlépte a 15%-ot, mely az elmúlt évtizedek legmagasabb értékének tekinthető, és kevéssel meghaladja az eurozónában mért közel 13%-os adatot is. Érdekességképpen elmondható, hogy ezen tekintetben a skála szélsőségeit Japán, valamint Svédország és Norvégia képviselik. Míg előbbi nemzet esetén – elsősorban az évtizedek óta tartósan alacsony kamatszintnek köszönhetően – a GDP-arányos készpénzállomány közel 25%-ot tesz ki, utóbbi két országban a készpénz visszaszorítására irányuló törekvések eredményeként alig 1%-ot ér el.

A 2010-es évtizedben a magyar gazdaság készpénzigénye – bár évente nem egyenletes ütemben – rendkívül dinamikusan növekedett, 2019 végére a forgalomban levő bankjegyállomány a 2010-es érték közel két és félszeresére, mennyiségben pedig szintén közel duplájára növekedett. 2020 végére 588 millió darab bankjegy és 2,1 milliárd darab érme volt forgalomban, összesen 7164 milliárd forint értékben, amelyből a bankjegyek 7072 milliárd forintot, az érmék és emlékérmék pedig 92 milliárd forintot tettek ki. A nemzetközi készpénzes gyakorlatban unikális jelenség, hogy hazánkban a legnagyobb címletértékű 20 000 forintos bankjegyből volt mennyiségben a legtöbb a forgalomban, 2020 végén összesen 249 millió darab, s a két legnagyobb címletértékű bankjegy állománya valamennyi forgalomban levő címlet több mint 72 százalékát tette ki. Mindez arra utal, hogy a készpénzkereslet növekedésének fő mozgatórugója nem a tranzakciós, hanem sokkal inkább a megtakarítási célú használat. A „legkevésbé nép-

A forgalomban levő bankjegyállomány 2010–2020 között

Forgalomban lévő bankjegyek részaránya 2020. december 31-én

Forgalomban lévő érmék részaránya 2020. december 31-én Forint bankjegycímletek átlagos élettartama

szerű” bankjegycímletünk a 2000 forintos, amelyből 2020. december 31-én mindössze 24 millió darabot használtunk, s ezzel a címlet részaránya 4 százalékra csökkent a 2010-es 8 százalékos értékről a forgalomban levő bankjegyek állományában.

A selejtezett, megsemmisített bankjegyek éves menynyisége hosszútávon közel állandó, csupán a forgalomban lévő állomány bővülésével arányosan mutat enyhe növekedést, az elmúlt évtized során azonban a bankjegycsere jelentősen befolyásolta azt, hiszen szükséges volt a jegybank készpénztartalékait is új sorozatú bankjegyekkel helyettesíteni, ami együtt járt a régi készletek megsemmisítésével. 2011 és 2020 között összesen közel 800 millió bankjegy került selejtezésre, melyek összesített értéke meghaladta az 5700 milliárd forintot.

Érdekesség, hogy a bankjegyek készpénzforgalomban eltöltött átlagos ideje címletenként jelentősen eltérő. A nagy címletértékkel bíró 10 000 és 20 000 forintos bankjegyeket sok esetben megtakarítási célokra használja a lakosság, illetve a magas értéke miatt körültekintőbben bánik az adott bankjegyekkel, így ezek a címletek akár 10–15 évet is eltölthetnek a forgalomban a selejtezésüket megelőzően. A főként tranzakciós, vásárlási célokat szolgáló kis címletű bankjegyek sokkal „gyorsabban forognak”, több fizetési tranzakcióban vesznek részt, valamint jellemzően kevésbé is vigyázunk rájuk, így átlagosan 3–4 évvel a forgalomba kerülésük után már elhasználódnak és selejtezni, pótolni szükséges őket.

A forgalomban levő érmék állománya szintén dinamikusan bővült a 2010-es évtized során, 2020 végére közel egymilliárd darabbal több érme volt forgalomban, mint 2010 elején. 2008–2009-ben az 1 és

Tudtad-e?

• A jelenleg fogalomban levő 588 millió darab forintbankjegy tömege 588 tonna, azaz majdnem 100 (98 darab) hím és kétszer ennyi nőstény elefánt tömegével egyenértékű.

Ha az összes forgalomban levő forintbankjegyet mind egymásra tennénk 88 050 méter magas tornyot kapnánk, azaz majdnem 10-szer magasabb lenne, mint a Mount Everest. • Egy bankjegy hossza 15,4 cm. Ha mindegyik forgalomban levő címletet egymás mellé tennénk, az 9043 km-t tenne ki, ez szinte pontosan ugyanannyi, mint a Budapest-Tokió távolság légvonalban. • 2020 végén 2,1 milliárd darab érme volt forgalomban, ha mindezeket egyetlen helyre hordanánk, annak a tömege megközelítőleg 14 770 tonnát nyomna, majdnem annyit egy tengeri konténerszállító hajó össztömege.

2 forintos érmék bevonása, illetve az ezzel egy időben zajló gazdasági és pénzügyi világválság drasztikus visszaesést okozott az érmék iránti keresletben, majd 2015-től egészen a koronavírus-világjárvány megjelenéséig dinamikusan nőtt a forgalmi érmék iránti igény. Az érmék közül az 5 forintosból van a legtöbb forgalomban, összesen 702 millió darab, de érdekesség, hogy a forgalomban levő állomány 2010-hez képest a 200 és az 50 forintos címletek esetén nőtt a legintenzívebben.

A korábban bemutatott tényezők figyelembevételével előálló összesített gyártási igények az elmúlt évtizedben a bankjegyek esetén évente átlagosan mintegy 100-120 millió darabot, az érmék esetén pedig átlagosan mintegy 90-110 millió darabot tettek ki, az egyes évek között azonban – részben az általánosan növekvő trendeknek, részben pedig egyszeri eseményeknek köszönhetően – igen jelentős eltérések is megfigyelhetők. A bankjegyek esetén a 2008–2011 között tapasztalható gazdasági és pénzügyi válság miatt a készpénzkereslet extrém módon visszaesett, ami a bankjegygyártási igényt is negatívan befolyásolta. A megújított bankjegysorozat kibocsátása viszont 2015 és 2017 között kiugró gyártási igénnyel járt, majd ezt követően stabilizálódott a bankjegy-utánpótlási szükséglet. Az érmék esetén indirekt módon az 1 és 2 forintosok 2008-ban történt bevonása – és annak a gazdasági válsággal való véletlen egybeesése – játszott szerepet a 2010-es évek elején tapasztalt alacsony gyártási szükségletben, mivel a lakosság ezek beváltásával együtt az évek folyamán összegyűjtött érmék felhasználására is sort kerített, azaz korábban „kicsapódott” érmék tértek vissza a forgalomba. Érdekesség, hogy technológiai és gazdaságossági megfontolások miatt egy naptári évben jellemzően csak 2 vagy 3 bankjegycímlet gyártására kerül sor, így a forgalomban nem találkozhatunk például 2020-ban készült 500, 1 000 vagy 10 000 forintossal. Az érméknél ilyen kötöttség nem jelentkezik, így – amennyiben a forgalmi igények ezt indokolják – egy éven belül akár mind a hat érmecímletből is történhet gyártás.

Az éves bankjegygyártási mennyiség alakulása, 2011–2020

Az éves érmegyártási mennyiség alakulása, 2011–2020