Forint emlékbankjegyek

A 2000 forintos emlékbankjegy

Az 1000 forintos emlékbankjegy előoldala

75 éves a forint

Míg a Magyar Nemzeti Bank hosszú ideje éves rendszerességgel bocsát ki forint címletű emlékérméket, majd 2002-től forgalmi érmék emlékvereteit is, emlékbankjegy kibocsátására a forint pénzrendszer 75 éves fennállása alatt csupán két alkalommal került sor, mindkét esetben Magyarország történelmének kiemelkedő fontossággal bíró évfordulójának emlékére.

Az első emlékbankjegy forgalomba hozatalára 2000. augusztus 20-án került sor a magyar államiság fennállásának ezeréves évfordulója alkalmából. A Vagyóczky Károly grafikusművész által tervezett és metszett 2000 forint címletű bankjegyből MM (magyar millennium) betűjelzéssel 500 000 darab készült. A többszínű, ugyanakkor összhatásában barna színű bankjegy a forgalmi 2000 forintosok mintájára készült, de attól eltérő, önálló elő- és hátoldali képpel. Előlapon a forgalmi 2000 forintosokon látható Bethlen Gábor erdélyi fejedelem portréja helyett a jobb oldalon ovális alakú rozettában a magyar Szent Korona képe jelenik

Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése

Magyar millennium

A keresztény Magyar Királyság megszületését I. István magyar király koronázásától számítjuk, amelyre Esztergomban került sor 1000. december 25-én. Vajk, a későbbi I. (Szent) István apja, Géza fejedelem halála után örökölte meg annak hatalmát, amelyet Koppány 997. évi legyőzésével biztosított, majd királlyá koronáztatta magát. Ezt követően kezdett bele a Kárpát-medence politikai egyesítésébe, ezzel párhuzamosan indult meg a keresztény királyság világi és egyházi intézményrendszerének kiépítése, megszülettek az új viszonyokat írásba foglaló törvényei, így jött létre az önálló pénzveréssel és latin nyelvű hivatali írásbeliséggel rendelkező szuverén államalakulat, a Magyar Királyság. Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából a Magyar Köztársaság Országgyűlése megalkotta a 2000. évi I. törvényt Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról. A millenniumi év 2000. január 1-jétől 2001. augusztus 20-ig tartott.

meg. A hátlapot Benczúr Gyula „Vajk megkeresztelése” című festményének központi részlete alapján készült metszet díszíti.

Ugyanerre az évfordulóra, de három hónappal később, 2000. november 1-jén került forgalomba az az 1000 forint címletű emlékbankjegy, amely mindenben megegyezik az 1998-ban keltezett „kék” ezressel, eltérés csupán az évszámban, az aláírásokban, a rejtett képben, továbbá a legfontosabb részletben, a bal oldali számozásban van. Itt ugyanis a megszokott sorszámozás helyett az évfordulóra utaló MILLENNIUM szöveg olvasható. A bankhegyből nagyjából 43 millió példány készült, vagyis a teljes évi 1000 forintos kontingens legyártása ebben a változatban történt meg.

A következő emlékbankjegy kibocsátására hat évvel később, 2006. október 20-án, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára került sor. Ez az emlékbankjegy a forgalmi 500 forintosok mintájára készült, de annyiban eltért a millenniumi 2000 forintostól, hogy csupán a hátlap jeleníti meg a tematikát. A Pálinkás György által tervezett és készített hátoldalon a fő motívumot az Országház épületének képe jelenti, valamint a bankjegy bal szélétől induló, az Országház épületét részben eltakaró lyukas nemzeti színű zászló. Az emlékbankjegyből 15 millió példány készült. Érdekessége, hogy míg az előoldal a többi forgalomban lévő bankjegyhez hasonlóan metszetmélynyomtatással, a hátoldal viszont ofszetnyomással készült.

Az 500 forintos emlékbankjegy hátoldala

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

Magyarország 20. századi történelmének egyik meghatározó eseménye volt az 1956-os forradalom és szabadságharc. Az 1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő, majd fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen bontakozott ki. A szabadságharc jelképévé a lyukas zászló vált, amelyből a felkelők kivágták a szovjet mintájú ún. Rákosi-címert. A forradalom sorsát az október 4-én meginduló szovjet katonai invázió pecsételte meg, amelynek túlereje hamarosan megtörte a felkelők utolsó csoportjainak ellenállását is. A forradalom és szabadságharc emléke mélyen ivódott be a magyarokba, így vált a forradalom mártír miniszterelnökének és társainak újratemetése 1989. június 16-án a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseményévé.