Érdekességek a forintérmék világából

Lyukas kétfilléres, 1954

5 filléres, előlapon a Berán Lajos által tervezett leányfejjel, 1948

Az 1967-es 10 filléres

75 éves a forint

Egy emberöltő annyi idő, amennyi egy-egy emberi korcsoport felnövekedéséhez, kifejlődéséhez szükséges, azaz 25–30 év. A forint pénzrendszer nagyjából három emberöltő óta velünk él. Sokaknak lehetnek egyes címletekhez kötődő emlékei, olyan érmékhez, amelyekre valamilyen oknál fogva nosztalgiával gondol vissza, hisz’ minden egyes pénzérme egy-egy külön történetet rejt magában.

Itt van például a lyukas kétfilléres, amelyet sokfelé lehetett látni – másodlagos felhasználással – csavaralátétként alkalmazva, avagy a svájci sapka „villámhárítójára” ráhúzva. A 2 filléres volt a forint pénzrendszer legkisebb értékű címlete, amely egyedülálló módon lyukas kivitelben készült. Az Iván István által tervezett, alumínium alapanyagú lyukas pénzérme kibocsátása 1950-től (24 990 000 db) 1973-ig (2 820 000 db) egyre csökkenő példányszámban folyamatos volt, ezt követően már csak tízezres példányszámban verték. 1990-ben az államforma megváltozásával párhuzamosan a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG feliratot Elekes Attila tervezésében a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG váltotta, az utolsó példányok 1992-ben készültek.

Az 1948-tól vert 5 filléres két művész nevéhez is köthető: az előlapon látható női leányfejet még Berán Lajos, a Magyar Királyi Állami Pénzverő 1944-ben elhunyt fővésnöke álmodta meg, az 1992-ig vert új váltópénz éremképét az ő tervei alapján készítette el évekkel később Reményi József.

Az 1967-ben vert 10 filléres a forint pénzrendszer legkisebb példányszámban készült érméje, mivel csupán 5000 példányt vertek belőle. A Reményi József által tervezett és Kohut Ferenc vésnök által metszett, 1950 és 1989 között azonos körirattal és éremképpel készült 1 filléres évenkénti kibocsátott mennyisége, leszámítva az 1967. évet, 4 és 80 millió darab között mozgott. Az előlapon csőrében babérágat tartó (béke) galambot ábrázoló 10 filléres 1990 és 1996 között MAGYAR KÖZTÁRSASÁG felirattal jelent meg.

50 fillér, előlapon az Erzsébet-híd képével, 1967

500 forint névértékű bankjegy, hátoldalon budapesti panoráma az Erzsébet-híddal, 1969. június 30.

Az újkori magyar államiság egyik jelképének a budapesti Széchenyi Lánchidat szokás tartani, ennek képe került 1992 és 1998 között vert ezüst 200 forintos előlapjára, illetve a jelenlegi bimetál kétszázas hátlapjára. Ezen kívül csupán egy híd szerepelt 75 év forgalmi érméin, mégpedig az Erzsébet-híd. A Ferenc József feleségéről, az 1898-ban Genfben merénylet áldozatául esett királynéról elnevezett – első vagy régi – Erzsébet-híd átadására 1903-ban került sor, és kora építészeti szenzációjának számított. A híd a II. világháború áldozatává vált: 1945 januárjában a Pestet kiürítő német csapatok felrobbantották. Helyreállítására a budapesti Duna-hidak közül utolsóként került sor, a forgalomnak 1964. november 21-én adták át. Jelentőségét jelzi, hogy az új Erzsébet-híd került a három évvel később, 1967-ben kibocsátott új 50 filléres előlapjára és az 1970-ben forgalomba hozott 500 forintos („Ady”) bankjegy hátoldalára.

Az 1946-ban kibocsátott első címletsor legalacsonyabb névértékű forint érméjének különlegessége, hogy nem szerepel rajta a kibocsátó államformájának megnevezése, ezt a MAGYAR ÁLLAMI VÁLTÓPÉNZ körirat helyettesíti, hasonlóan az első, 1946–1947-es 2filléreshez. Az Iván István által tervezett érme csupán három évben (1946–1947, 1949) került kibocsátásra. A fordulat évében, 1949-ben újratervezett 1 forintos előlapján a Kossuth-címert a Rákosi-címer váltotta fel. A forint pénzrendszer legkisebb átmérőjű érméjének az 1992-től kezdődően vert 1 forintos számít, amelynél még a 2 és 5 filléres pénzérmék is nagyobbak voltak. A Kósa István és Bartos István által tervezett 1 forintosok – és 2 forintosok – bevonására 2008-ban került sor.

Az 1970-ben bevezetett 2 forintost nem különleges éremképe vagy specifikációja emeli ki a forint pénzrendszer érméinek sorából, sokkal inkább a nem hivatalos elnevezése, nevezetesen a bélás, amely még a popkultúrába is beszivárgott. A Boldogfai Farkas András által tervezett és Vári Dezső által metszett jellegzetes sárgaréz érme 1989-ig került kibocsátásra. Hosszú időn át kiemelt számítási egység volt, hiszen a ’80-as években ennyi volt a betétdíja egy sörösüvegnek, a telefonautomatákban 3 perc beszélgetést lehetett vásárolni vele, illetve a metrókapuknál is elfogadásra került egy utazás erejéig.

Szintén különlegességnek számít a Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójára kibocsátott bicolor 100 forintos, amely a forint pénzrendszer történetében az első forgalmi érme emlékváltozat. Az összesen egymillió példányban forgalomba hozott pénzérme előlapját az Iván István által tervezett 1946-os 5 forintoson látható Kossuth-portré felhasználásával készítette Kósa István.

1 forint MAGYAR ÁLLAMI VÁLTÓPÉNZ körirattal, 1946 1 forint, a forint pénzrendszer legkisebb átmérőjű érméje, 1992