A modern készpénzellátási lánc

A magyar készpénzellátási lánc felépítése és szereplői

75 éves a forint

A jegybank készpénzt bocsát a gazdaság szereplőinek rendelkezésére, és a gyártatással kapcsolatos feladatokat is ő látja el. A jegybankból a készpénz a hitelintézetek és a posta közvetítésével jut el a gazdaság szereplőihez, a náluk bankszámlával rendelkező vállalatokhoz és a lakossághoz. E közvetítési folyamatban kiemelt szerepet töltenek be a készpénzlogisztikai szolgáltatók. Miután a lakosság és a vállalatok elsősorban a kiskereskedői és szolgáltatási szférához kapcsolódó fogyasztás révén elköltötték a náluk levő készpénzt, az újra visszakerül a bankszektorhoz és a postához, akik az aktuális szükségletek szerint annak egy részét visszaáramoltatják a lakossági és vállalati ügyfeleikhez, a „felesleget” és a nem megfelelő minőségű selejtet pedig befizetik a jegybankba. A jegybank aztán a hozzá beérkező pénzeket újra feldolgozza, valódiság és forgalomképesség szerint minősíti, majd a forgalomba már nem hozható gyenge minőségű „selejt” bankjegyeket és érméket megsemmisíti, s újat gyártat helyettük. Mind a háztartások, vállalatok, mind a hitelintézetek, posták likviditásmenedzsmentet végeznek, hogy minimalizálják a készpénztartásért elszenvedett kamatveszteségüket. A készpénz ellátási lánca a hagyományos ellátási láncnál jóval hosszabb. Azokat az ellátási láncokat, amelyekben a termék visszaáramoltatása történik, zárt hurkos ellátási láncoknak nevezik.

Az 1990es évek második felétől kezdve az addig szolgáltató modellben működő Magyar Nemzeti Bank megnövekedett készpénzes feladatai biztonságos lebonyolítása érdekében elmozdult a feladatmegosztó modell irányába. Vidéki fiókhálózatát leépítette, megmaradó feladatait a fővárosba összpontosította. A bankrendszer fejlődésével párhuzamosan folyamatosan újradefiniálta saját szerepét, s 2006tól további lépéseket tett a „visszavonulás” felé. Az aktuális készpénzes stratégia szerint az MNB a külső és belső szabályozási, illetve (folyamat)fejlesztési döntései során mindig úgy jár el, hogy a teljes készpénzes szféra hatékonyabb működését elősegítse, s a lehető legtakarékosabban bánjon a saját működéséhez felhasznált közpénzzel. A jegybank 2008ban új Logisztikai Központot hozott létre. Így lehetőség nyílt a választott modell fejlesztésére, a készpénzellátási lánc megújítására is.

A készpénzes hálózatok felépítésének modelljei a jegybank által betöltött szerep alapján: • jegybank • kereskedelmi bankok, posta • készpénzlogisztikai szolgáltatók ---- közvetlen befolyást nem jelentő hálózati kapcsolat ---- gyenge hálózati kapcsolat

Az MNB az alábbi szabályozási és belső működésére vonatkozó folyamatfejlesztési lépésekkel, fokozatosan modernizálta a hazai készpénzellátási láncot: • Megújította a piaci szereplők készpénzvisszaforgatási tevékenységére vonatkozó rendeleteit. A bankjegyek tekintetében a jegybank a gépekkel történő piaci feldolgozást preferálta. Az érmék esetében a szabályok lényeges enyhítésére került sor, lévén e fizetőeszközök hamisítási kockázata elhanyagolható. • Kialakította az ún. éjszakai bankjegykihelyezés rendszerét, melyben a jegybank a bankok és a

Posta számára lehetőséget biztosít arra, hogy napi bankjegyfeleslegeik összegszerűen maximált menynyiségét fizikailag a piacon „tarthassák” és részben vagy egészében fel is „használhassák”, úgy, hogy az a jegybank tulajdonában van. Az MNB ellenőrzi az elkülönített pénzeszközök meglétét. • Megújította a készpénzes tranzakciók díjainak rendszerét. Ösztönözte a konténeres forgalmazást generáló igényeket, magas díjjal „büntetve” a kisebb egységnyi tranzakciókat. • Átalakította készpénzforgalmazási tranzakcióit, hogy a bankok és a Posta számára lehetővé tegye az olcsóbb és hatékonyabb logisztikai megoldások alkalmazását. A megújult folyamatban több számlatulajdonos tranzakciója összevonható, és a címlet

szerinti elkülönítés sem szükséges már. A feldolgozás minőség szerinti szétválasztásának feltétele még megmaradt, melyet a selejt bankjegyek díjmentes befizetési lehetőségének megtartása érdekében biztosít az MNB. • A saját bankjegyfeldolgozási tevékenységét is korszerűbbé, nemzetközi szinten is világszínvonalúvá tette. Zárt és biztonságos, teljesen automatikus, gépi feldolgozórendszer került kialakításra, melyben elektronikus adatkinyerés és visszajelzés valósult meg. • Megújította a bankjegytárolási tevékenységét is.

Egy konténerekre kialakított, automatizált magasraktári és önjáró robotokon alapuló belső logisztikai szállító rendszerre cserélte le a régi technológiáját. • Kizárólag elektronikus útra terelte a piaci készpénzes szereplők közötti teljes információáramlást.

A tranzakciók lebonyolítása, a szükséges aláírások és jóváírások mind zárt rendszerben elektronikus úton történnek meg. • Az érmelogisztikában is bevezette a kihelyezett készletek rendszerét. Az MNB – megfelelő biztosítékok mellett – annyi érmét helyez ki a készpénzlogisztikai szolgáltatókhoz, hogy a piaci érmemozgások a jegybankot elkerülve e kihelyezett jegybanki érmekészletek között lebonyolíthatóak legyenek.