A hazai bankjegyfeldolgozás – a kézi ellenőrzéstől a csúcstechnológiáig

Bankjegyek kézi ellenőrzése

75 éves a forint

Mit is jelent a bankjegyfeldolgozás, pontosan milyen tevékenység húzódik meg e kifejezés mögött?

A Magyar Nemzeti Bank, a bankok és a készpénzzel professzionális szinten foglalkozó megbízottjaik, a készpénzlogisztikai cégek a hazai készpénzforgalomból hozzájuk beáramló nagy mennyiségű forintbankjegyet három fő szempont alapján kell, hogy vizsgálják, minősítsék. Ez a tevékenység szakmai kifejezéssel a bankjegyfeldolgozás, és a három fő pillér; a címletazonosság, a valódiság és a forgalomra való alkalmasság. A címletazonosság esetében azt kell megállapítani, hogy a bankjegy azonose a befizetési dokumentációban előre jelzett címlettel, a valódiság vizsgálata esetében a hamis bankjegyeket kell kiszűrni, a forgalomra való alkalmasság során pedig azt hivatottak megállapítani, hogy az adott fizetőeszköz a továbbiakban visszaforgatható-e a készpénzforgalomba, vagy arra bármely okból (pl. szakadt, elpiszkolódott) alkalmatlan, tehát selejt, melyet kizárólag a jegybank cserélhet forgalomképes új bankjegyre.

Mivel a magyar készpénzlogisztikai modell a 90-es évek második feléig centralizált volt – vagyis bankjegyfeldolgozást az akkori szabályozás szerint kizárólag a jegybank végezhetett –, a hitelintézetek a Magyar Nemzeti Banknál vezetett számlájukra fizették be a forgalomból hozzájuk beáramló bankjegyeket. Egészen a 1980as évek első feléig e bankjegyek fenti paraméterek szerinti, egyesével történő vizsgálatát, feldolgozását – évente több százmillió bankjegyről volt szó – az erre felkészített több tucat jegybanki dolgozó kézzel, szemrevételezéssel végezte. Ez volt az ún. kézi bankjegyfeldolgozás.

A világ haladó jegybankjainak módszerét követve az MNB azonban már viszonylag korán, 1982től folyamatosan bevezette saját gyakorlatába a gépi bankjegyfeldolgozást is. Ez azt jelenti, hogy az erre a műveletre kifejlesztett bankjegyfeldolgozó gépekbe a munkatársak beadagolják a bankjegyeket, melyeket

Az MNB bankjegyfeldolgozó gépterme

a gép szenzorai mindhárom korábban definiált paraméter tekintetében, informatikai háttértámogatással megvizsgálnak, analizálnak. A selejt bankjegyeket megsemmisítik, a hamisgyanúsnak, vagy nem bankjegynek érzékelt tárgyakat elkülönítik, a forgalmi célra továbbra is alkalmas bankjegyeket pedig biztonsági csomagolással 1000 darabonként csomagolják, szakszóval kötegelik. A gépi bankjegyfeldolgozás minden tekintetben biztonságosabb, a szubjektivitást kizáró és hatékonyabb a kézi bankjegyfeldolgozásnál. Mivel – ahogyan azt korábban is írtuk – a magyar készpénzlogisztikai modell egészen a 90-es évek végéig centralizált volt, vagyis bankjegyfeldolgozást az akkori szabályozás szerint csak a jegybank végezhetett, ezért a gépi bankjegyfeldolgozás is ez időpontig kizárólag az MNBre korlátozódott.

A jegybank a bankjegyfeldolgozás terén történő gépesítéssel azt a célt tűzte ki maga elé, hogy készpénzes tevékenységét a lehető leghatékonyabban, biztonságosan, a korszerű technológiai lehetőségeket maximálisan kihasználva lássa el. E paradigma mentén mindig törekedett a lehető legmagasabb műszaki színvonalú bankjegyfeldolgozó géppark üzemeltetésére. Jelenleg a világ egyik vezető, német gépgyártója által fejlesztett harmadik generációs gépekkel üzemel a bankjegyfeldolgozás a jegybank modern logisztikai központjában. Ezek a nagy teljesítményű gépsorok, a maximális biztonsági követelmények betartása mellett 10–15 magasan képzett munkatárs irányítása, felügyelete alatt, évente közel 220 millió darab különböző címletű forintbankjegyet minősítenek, dolgoznak fel. A selejtnek minősülő bankjegyeket megsemmisítik, a forgalomra továbbra is alkalmasakat kötegelik, az esetleges hamisítványokat kiszűrik. E csúcstechnológiát képviselő automaták szenzorai

A bankjegytéglák elszállítása

másodpercenként mintegy 33 darab bankjegy teljes körű feldolgozását képesek elvégezni.

A jegybank az általa feldolgozott bankjegyek közül évente hozzávetőleg 60–75 millió db bankjegyet selejtez le. A leselejtezett bankjegyeket az automatizált bankjegyfeldolgozó rendszer apróra darálja és préselés útján tömbökké alakítja. Évente átlag 60–70 tonnányi ilyen tömb készül, melyet az MNB hulladékégetőben semmisíttet meg, így tehát a bankjegy életciklusa végén energiává alakul át.

A jegybank logisztikai központjában működő zárt, csúcstechnológiát képviselő bankjegyfeldolgozó rendszer műszaki, szabályozási és folyamatirányítási szempontból is nemzetközi benchmarkot képvisel, melyet a világ minden részéről idelátogató jegybanki delegációk is több ízben megerősítettek.

Napjainkban – a rendeleti előírásoknak megfelelően – nemcsak a jegybank, hanem a készpénzellátási lánc piaci szereplői is kizárólag gépekkel ellenőrzik a bankjegyeket és érméket, az általuk használt berendezések azonban bár szintén nagy megbízhatósággal működnek, de a forgalomképesség terén nem képesek nagy mennyiségben olyan komplex ellenőrzésre, mint az MNB berendezései.

Ezért van továbbra is szükség arra, hogy az MNB minden hozzá beérkezett bankjegy-szállítmányt tételesen feldolgozzon és saját bankjegyfeldolgozó gépeinek minősítése alapján döntsön a selejt bankjegyek megsemmisítéséről. A hozzá beérkező bankjegyek teljes körű feldolgozásával az MNB folyamatos minőségbiztosítási feladatot is ellát, hiszen kontrollálni tudja a pénzfeldolgozók teljesítményének megfelelőségét.