Egy sikeres innováció – a Magyar Nemzeti Bank Logisztikai Központja

A Logisztikai Központ trezorja

A Logisztikai Központban üzemelő önjáró targonca

75 éves a forint

Egészen 2008-ig a jegybank készpénzlogisztikai, vagyis a készpénzzel kapcsolatos tevékenységének a Szabadság téren található székháza, a mellette álló régi Postatakarékpénztár, valamint a velük szemben elhelyezkedő Hold utcai jegybanki épület (e két utolsó ma a Magyar Államkincstár használatában van) adott otthont. A három épület pincehelyiségeiben szétszórva összesen hat trezor üzemelt, melyeket az előző évtizedek során, a folyamatosan emelkedő tárolási igényekre reagálva kellett, hogy sorban megnyisson az MNB. Ezek az értéktárak, alapvetően a két régebbi épületet tekintve, alacsony forgalmú, akár 100 évvel ezelőtti tárolási, készpénzkezelési igények szerint lettek kialakítva. Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy ilyen értéktárban rácsozott szekrényekben, nyitott polcokon voltak elhelyezve az 1000 darabonként kötegelt bankjegyek, melyeket – esetenkénti vezetői ellenőrzés mellett – két, három értéktárkezelő munkatárs együttesen kezelt, együttesen tartozott ezekért felelősséggel. A 1990-es évek végén, illetve 2000-es évek első felében a folyamatosan emelkedő készpénzforgalom, s az emiatt raktározandó készpénz jelentős növekedése következtében e meglévő tárolóhelyek, operációs területek rendkívül szűkössé váltak. Emellett a több épületben üzemelő, korszerűtlen trezorokban a biztonsági előírások betartása is nehézségekbe ütközött. Rengeteg volt ugyanakkor a szállítási feladat, mivel az értéktáraknak egymás között is kellett forgalmat bonyolítaniuk, ha az egyikben éppen nem volt elégséges mennyiség valamely címletből. A szállítások a három épületet összekötő föld alatti rejtett folyosórendszeren keresztül történtek. Fentieken felül e belvárosi helyszínen zajló jelentős utcai pénzszállítói ügyfélforgalom is nehezen volt kezelhető. A délutáni forgalmi dugók, a Bank utcában közlekedő páncélautók miatti apróbb, nagyobb incidensek, koccanások, a járdán a hátukon pénzeszsákokat cipelő nagybani ügyfelek jellemezték ezt az egyre kockázatosabb időszakot.

A jegybank vezetése a felsorolt tényezőket figyelembe véve a 2000-es évek első felében úgy döntött, hogy

készpénzes tevékenységét a belvárosból egy új, zöldmezős beruházás keretében kialakítandó, kimondottan e célra tervezett, korszerű helyszínre helyezi át. A helyszín kiválasztása lényeges volt, hiszen figyelemmel kellett lenni a többoldali megközelíthetőségre, ugyanakkor arra is, hogy a pénzszállító járművek fennakadás nélkül érhessék el az új központot, az ne legyen nagyon messze az ügyfelektől.

A választás végül Soroksárra esett és a telek megvásárlását követően minden részletre kiterjedő tervezési szakasz következett, a készpénzkezeléssel foglalkozó jegybanki szakembergárda bevonásával és néhány külföldi logisztikai központban történő gyümölcsöző tapasztalatcserével. A megjelölt végső cél egy költséghatékony, tevékenységorientáltan kialakított, környezetbarát, a jövő kihívásaira is felkészített központ létrehozása volt. A teljességhez tartozik még, hogy a logisztikai központban lelt új otthonra az MNB tulajdonában lévő Magyar Pénzverő Zrt. is, amelynek régi épületei szintén elavultnak, korszerűtlennek számítottak.

A Logisztikai Központ 2008 nyarára elkészült, átadásra került és ezután a készpénzes szakterület kiköltözése jelentette az újabb kihívást. A belváros lakói majd egy hónapon keresztül tapasztalhatták, hogy szirénázó páncélautók és azt kísérő rendőrségi konvojok zavarják meg időről időre a nyugalmukat. Ez azonban tekintettel a feladat jelentőségére és az értékek nagyságára, elkerülhetetlen volt.

Az MNB Logisztikai Központja megfelelt az előzetes kívánalmaknak. Ügyfeleinket a lehető legmagasabb biztonsági követelmények mellett, erre kialakított zárt zsilipekben fogadjuk. A készpénz átvétele és kiadása szintén zárt, konténeres rendszerben, sztenderdizált egységekben, vonalkód-leolvasással történik. Fontos, hogy az itt üzemelő, a működést támogató informatikai rendszerek teljes egészében lehetővé teszik a papírmentesen dokumentált üzemmenetet. Ügyfeleink – vagyis a bankok és megbízottjaik a készpénzlogisztikai szolgáltatók – számára saját informatikai elszámolási rendszert működtetünk, ahol csak a megfelelő jogosultságokkal lehet tranzakciót kezdeményezni. Az értéktárolásra szolgáló, magasraktári rendszer szerint kialakított trezorban a forgalmazásra is használt bankjegyekkel telt konténerek felbontás nélkül elhelyezhetők. A tárolt készpénzállomány vonalkódolvasással is számba vehető. Az értékek szállítása önjáró, a számítástechnikai rendszerben indított parancsokkal vezérelt targoncákkal történik, a biztonságot, minden munkafolyamatra részletesen kiterjedő, modern kamerarendszer is biztosítja.

A biztonsági feltételek tekintetében lényeges szempont, hogy a Logisztikai Központban zajló munkafolyamatok legnagyobb része esetében emberi kéz érintése nélkül történik a készpénzes operáció.

Tulajdonképpen az egyetlen helyszín, ahol a készpénz nap, mint nap „láthatóvá válik”, a bankjegyfeldolgozó részleg. Itt két, erre a célra kialakított ún. gépteremben az elérhető legkorszerűbb technológiai megoldások alkalmazásával évente mintegy 220 millió darab bankjegy egyenkénti vizsgálata történik. E bankjegyvizsgálat, vagyis feldolgozás teljes egészében nagy teljesítményű gépekkel valósul meg. A gépek összeköttetésben állnak a központban működő informatikai nyilvántartó rendszerrel, ezáltal a készpénzállomány ellenőrzése is minden pillanatban biztosítható. Fentieknek is köszönhetően a központ 2008-as indulása óta saját, készpénzzel összefüggő rendkívüli esemény nem történt.

A központ értékkezeléshez kapcsolódó zárt területei a munkafolyamat szerinti logikai sorrendben épülnek fel, egyszerűek, jól áttekinthetőek és megfelelő tartalékkapacitással rendelkeznek.

2008 óta 50-nél több ország jegybankjának készpénzes munkatársait fogadtuk itt, s mutattuk be számukra az itt zajló tevékenységet. Egyöntetű vélemény volt, hogy maga az objektum és annak működtetése, informatikai megoldásai világviszonylatban is előremutatóak. Ezt talán az is jelzi, hogy több ország, köztük jelentős nyugat európai országok jegybankjai a saját innovációik során benchmarkként tekintenek a Magyar Nemzeti Bank Logisztikai Központjára.