Kik azok a pénzfeldolgozók?

A készpénzlogisztikai szolgáltatók tevékenységeinek, illetve az azokhoz szükséges erőforrásoknak a változása a piaci megjelenésüktől napjainkig

Bankjegyfeldolgozás (MNB és CIT) éves szinten (2001–2002ig becsült CIT adatok) (A CIT a pénzfeldolgozók angol nyelvű betűszavas rövidítése)

75 éves a forint

Az 1990-es években az MNB készpénzes munkahelyein a növekvő készpénzforgalom kezelése nehezen kontrollálhatóvá vált. A megnövekvő készpénzforgalmi igények kielégítése a jegybanktól is jelentős bankjegyfeldolgozási, értéktárolási kapacitásbővítést követelt volna, amelyhez a biztonsági és infrastrukturális feltételek sem voltak minden esetben adottak. Emellett a kétszintű bankrendszer kialakulásával szakmai érvek sem szóltak már amellett, hogy a jegybank kizárólagos feladatának tekintse a bankjegyek és érmék valódiság és forgalomképesség szerinti ellenőrzését, továbbá a nemzetközi tapasztalat is a feladatmegosztás irányába mutatott. A jegybank ezért 1996tól engedélyezte a piaci szereplők számára is a készpénzvisszaforgatást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bankjegyek és érmék valódiság és forgalomképesség szerinti ellenőrzését – azaz annak megállapítását, hogy egy adott címlet selejte vagy még lehet vele fizetni – nemcsak a jegybank végezheti el, hanem a kereskedelmi bankok és a posta is, de csak a jegybank semmisítheti meg a selejt bankjegyeket, illetve állapíthatja meg azt, hogy egy bankjegy vagy érme valódie.

Az 1990es évek második felétől az MNBnél számlával rendelkező hitelintézetek (az MNBnél csak a hitelintézetek és a posta rendelkezik önálló számlával, amelyre a készpénz befizetése után irányadó kamatot fizet az MNB) és a posta által megbízott pénzfeldolgozók (készpénzlogisztikai szolgáltatók) jelentős beruházásokkal bankjegyfeldolgozó üzemeket, trezorokat építettek, elsősorban Budapesten. Átvették a kereskedelmi bankoktól, illetve a postától a készpénzes fizikai műveletek (szállítás, tárolás, ellenőrzés, disztribúció) lebonyolítását, illetve az ATMhálózatok működtetésének, készpénzellátási feladatainak túlnyomó részét is ők végzik.

Ahogyan csökkent a jegybank operatív készpénzlogisztikai szerepe, úgy teljesedett ki a szolgáltatók által végzett tevékenységstruktúra. A kezdeti időkben végzett készpénzszállítási feladatokból kinőve mára már olyan komplex tevékenységet végeznek a megbízóik számára, hogy szinte teljes mértékben e szolgáltatók bonyolítják a készpénzes szereplők közötti

A piaci pénzfeldolgozási tevékenység kiterjedtségét, súlyát talán legjobban a feldolgozott/visszaforgatott bankjegyek számával lehet legjobban megjeleníteni. A feldolgozás szempontjából nem érdekes, hogy melyik címlet gépi feldolgozásáról van szó, hiszen az akkor is 1 darab bankjegy, azaz ugyanannyi időbe telik 1 db 20 000 forintos, mint egy 500 forintos bankjegy feldolgozása.

fizikai és információs folyamatokat. Napjainkra a pénzfeldolgozók a készpénzellátási lánc logisztikai szempontból legfontosabb szereplői.

A készpénzlogisztikai szolgáltatók által végzett tevékenység bővülését, illetve az ahhoz szükséges erőforrások változását az előző oldalon látható ábra segítségével illusztráljuk. Az ábrán az egyes téglalapok szimbolizálják a fehér mezőben a tevékenységeket a zöld mezőben pedig az azok elvégzéséhez szükséges erőforrásokat. Az egyes téglalapok egymáshoz kapcsolódása illusztrálja azt, hogy a tevékenységek, illetve erőforrások egymásra épülve, egymáshoz kapcsolódva jöttek létre a szolgáltatók működése során, s vannak jelen napjaink operációjában.

A készpénzlogisztikai szolgáltatók hazai piaca − számos európai országhoz hasonlóan − nagyon koncentrált. A 2021ben legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező vállalat, a Criterion Készpénzlogisztikai Kft. a hazai készpénzellátás domináns részéért felelős. Meghatározó, de jóval kisebb piaci részesedéssel bíró szereplő emellett a Trezex Hungária Zrt. A harmadik kiemelkedő piaci szereplő a MPT Security Zrt. A három „nagy” mellett még egy további szereplő van jelen a Risec Pénz és Értékszállító Kft., aki tevékenységével elsősorban az érmelogisztikára koncentrál. A koncentráció napjainkban is tovább fokozódik, 2021ben a Trezex és a Criterion összeolvadnak, így egyre kevesebb szereplő fedi le a teljes piacot.

A készpénzt a normál árutípusokhoz képest jóval fokozottabb kockázat és védelmi igény jellemzi. Így a védelmi és biztonsági kockázat miatt az áruszállításhoz képest még nagyobb beruházási és költségigény jelentkezik a szektorban, hiszen a feldolgozás területén az egyre jobban terjedő gépesítés, illetve a páncélozott járművek és a jól képzett személyzet is jelentős befektetéseket követelnek az adott piac szereplőitől. A nagy tőkeintenzitás, a gépesítettség, a biztonsági rendszerek alkalmazása természetes és jelentős felhajtója a koncentrációnak minden iparágban.

A készpénzlogisztikai szolgáltatók végzik a mindennapokban a készpénz gazdasági szereplők között történő „áramoltatását” a következő módon. Minden munkanap végén begyűjtik a hitelintézetek ügyfeleitől (főként kiskereskedelmi egységek), illetve a hitelintézeti és postafiókokból az ott levő készpénzt, majd központi telephelyeiken éjjel feldolgozzák (megszámolják, illetve valódiság és forgalomképesség alapján minősítik) azt. A feldolgozott valódi és jó minőségű készpénzt annak rendeltetési helye szerint értéktárukból komissiózzák, s másnap újra a bankfiókokba és kiskereskedelmi üzletekbe viszik, illetve bankjegykiadóautomatákba töltik. A feldolgozás során azonosított selejt bankjegyeket befizetik az MNBbe a hitelintézet/posta számlájára, illetve, ha a megbízójuknak készpénzre van szüksége, akkor felveszik a kívánt mennyiséget az MNBtől és a bank, illetve postafiókokba szállítják azt. „Másnap” természetesen kezdődik minden elölről: a lakosság és a vállalkozások az ATMekből, a bank és postafiókokból felveszik a számukra szükséges készpénzt, s fizetési tranzakciókat bonyolítanak vele. Így a készpénz – immáron gazdát cserélve – újra visszajut a kereskedőkhöz, s a bank és postafiókokba, ahonnan a készpénzlogisztikai szolgáltatók ismét begyűjtik azt, majd feldolgozzák, tárolják, komissiózzák, és újra kiszállítják.

ATM, a háttérben egy készpénzszállító járművel