Ügyfél által kezelt gépek elterjedése a készpénzellátási láncban

Hagyományos banki pénztár

Készpénzfelvétel hagyományos ATM-nél

75 éves a forint

Néhány évtizeddel ezelőtt az volt a természetes, hogy a készpénzes fizetésekhez mindenképp szükség volt személyes közreműködésre. Jellemzően banki, posta, esetleg munkahelyi pénztárakban jutott hozzá a lakosság a jövedelméhez és szintén pénztárakban fizetett vele. A kiadásuk és elfogadásuk előtt minden esetben személyek számolták és ellenőrizték a bankjegyeket és érméket, leegyszerűsítve pénztárostól kapták és pénzárosnak fizették a készpénzt az emberek.

Ma már a készpénzforgalom szinte minden szegmensét az automatizáció jellemzi. A készpénzfelvételek döntő többségét ATM-berendezések segítségével végezzük, a kereskedelmi bankok és a pénzfeldolgozók pedig kötelesek bankjegyfeldolgozó gépekkel ellenőrizni az általuk a készpénzellátási láncban visszaforgatott bankjegyek és érmék valódiságát és forgalomképességét, így a bankjegyfeldolgozási tevékenység Magyarországon 100 százalékban gépesítetté vált. 2013 óta pedig már nemcsak a készpénzfelvételt, hanem a készpénzbefizetést is elvégezhetjük automaták segítségével, ugyanis ettől az évtől kezdve dinamikusan terjednek Magyarországon az erre alkalmas berendezések is.

Mik azok a készpénzbefizető gépek?

Ma már nemcsak egy banki vagy postai pénztáron keresztül tudunk bankjegyeket a bankszámlánkra befizetni, hanem saját magunk által kezelt gépek segítségével is. Ezek a berendezések külsőre látszólag ugyanúgy néznek ki, mint egy hagyományos, készpénzfelvételre alkalmas ATM, de alkalmasak a befizetett címletek valódiság és forgalomképesség szerinti ellenőrzésére is. A legmodernebb automaták pedig az ún. bankjegy-visszaforgató gépek, amelyek gyakorlatilag az ATM és a bankjegy-befizető gép kombinációját jelentve képesek a befizetett bankjegyek megszámolására, ellenőrzésére, majd az általuk valódi, forgalomképesnek minősített címleteket újra kiadják egy következő készpénzfelvétel során.

2020-ra ezen berendezések elterjedésének köszönhetően a kereskedelmi bankokban befizetett bankjegymennyiség negyedét az ügyfelek által kezelt gépeken keresztül írták jóvá a bankszámlákon. 2020-ban már összesen 880 darab bankjegybefizetésre és/vagy visszaforgatásra alkalmas gép működött Magyarországon. Ez ugrásszerű fejlődést jelent, ha figyelembe vesszük, hogy 2015-ben ezeknek az automatáknak a darabszáma még csak valamivel több, mint 100 volt.

Hogyan lehetünk biztosak a gépek megfelelő működésében?

Figyelemmel arra, hogy a lakosság legnagyobb része az ATM berendezéseken keresztül jut készpénzhez, fontos közérdek, hogy ezekből a gépekből csak megfelelő minőségű és kizárólag valódi bankjegyek kerüljenek kifizetésre. Ezért az MNB 2008 óta rendeletben írja elő, hogy az ATM-ekbe kizárólag bankjegyfeldolgozó géppel ellenőrzött, valódi és forgalomképes bankjegyek tölthetők. Emellett Magyarországon csak olyan bankjegybefizető és -visszaforgató gépek helyezhetők üzembe, amelyek hardver- és szoftververzióját a jegybank előzetesen bevizsgálta és meggyőződött annak alkalmasságáról. Ezeknek a szabályoknak a betartását az MNB valamennyi automataüzemeltető esetén folyamatosan és szigorúan ellenőrzi.

Az MNB nemcsak a bankjegyminőségre, hanem az ATM-ek fogyasztóbarát üzemeltetésére vonatkozóan is előír szabályokat. A kereskedelmi bankoknak folyamatosan elemezniük szükséges az ügyfeleik készpénzigényét, s ennek megfelelően kell meghatározniuk az egyes ATM-berendezéseik által kiadott bankjegycímletek összetételét és kifizetési algoritmusát. Minden bank a saját honlapján köteles közzétenni az általa üzemeltetett ATM-ek pontos címét, valamint az adott berendezés által jellemzően kiadott bankjegycímletek összetételét. Így az ügyfelek nemcsak az ATM-ek és bankjegy-befizető gépek területi elhelyezkedését tudják ellenőrizni, hanem előzetes tájékozódást követően kiválaszthatják, hogy a saját készpénzfelvételi igényük címletösszetételéhez igazodva melyik berendezést érdemes felkeresniük.

Hitelintézetek által üzemeltetett bankjegybefizető és -visszaforgató gépek darabszáma

A jövőben már nem is lesznek pénztárak?

2017-től kezdve – a nemzetközi trendekkel részben összhangban – már Magyarországon is tapasztalhatjuk, hogy olyan bankfiókok is működnek, amelyek nem rendelkeznek pénztárakkal, csak bankjegybefizető és/vagy visszaforgató gépekkel, valamint ATM-ekkel. A banki pénztárak fokozatos megszüntetése részben érthető lépés, hiszen a készpénzkezelési költségek jelentős arányt képviselnek a bankfiókok üzemeltetésének költségeiben, s a készpénzkezelés folyamatának jelentős része mára már teljes mértékben gépesítetté vált. Ugyanakkor vannak olyan szolgáltatások – például a sérült vagy bevont bankjegyek, érmék átváltása – amelyek elvégzése nem automatizálható. Ezért a jegybank 2020-tól rendeletben határozta meg, hogy a pénztárral nem rendelkező bankfiókok is kötelesek az ügyfeleik részére az alábbi készpénzes minimum-szolgáltatások nyújtására:

• bankjegyek- és érmék címletváltása; • sérült bankjegyek és érmék cseréje; • bevont bankjegyek és érmék átváltása törvényes fizetőeszközre a megszabott törvényi határidőn belül.