A forint mint elitdeviza

A CLS-devizák a világ legaktívabban kereskedett pénznemei közül kerülnek ki

75 éves a forint

A forint 2015 novemberében a nemzetközi CLS-rendszer 18. kiegyenlítési devizája lett, csatlakozva a legaktívabban kereskedett világpénzek elitklubjához. A CLS egy mozaikszó, mely a ’Continuous Linked Settlement’ azaz ’folyamatosan kapcsolt kiegyenlítés’ kifejezést takarja. Ezen eljárás lehetővé teszi az időzónák közötti devizakereskedésből adódó speciális kockázattípus, az ún. devizakiegyenlítési kockázat kiküszöbölését, javítva a csatlakozó országok pénzügyi stabilitását. De pontosan miből is fakad ez a kockázat, és miért fontos kezelni?

Egy devizaügylet alapvetően két átutalásból tevődik össze: az egyik fél elutalja az egyik devizát, a másik pedig a másikat. Mindez rettentő egyszerűen hangzik, ám valójában kifejezetten komplex és kockázatos folyamat lehet. Vegyünk egy példát: egy magyar bank és egy amerikai bank forint/dollár-ügyletet köt, mégpedig úgy, hogy a magyar fél utalja a forintot, az amerikai fél pedig a dollárt. Ha mindkét bank nap végéig vár az átutalással, akkor a magyar fél hat órával hamarabb fogja teljesíteni a kötelezettségét, hiszen Magyarországon ennyivel hamarabb zárul az üzleti nap New Yorkhoz képest. Hat óra alatt viszont rengeteg esemény történhet a pénzügyi piacokon, így akár csődbe is mehet az amerikai partnerbank. Ilyen szerencsétlen helyzetben pedig a magyar fél csak reménykedhet abban, hogy a csődeljárás végeztével hozzájut az aznapra várt dollárjához.

Logikus, hogy a fenti kockázat – melyet devizakiegyenlítési kockázatnak nevezünk – azzal kezelhető a legkönnyebben, ha a két átutalás egyidejűleg teljesül, a CLSrendszer pedig épp ezt teszi lehetővé. A CLS Csoport több intézményt foglal magába, melyek svájci, londoni és New York-i székhelyekkel rendelkeznek, és melyek között központi szerepet tölt be a New Yorki CLS Bank International. Ez az intézmény az, amely számlákat nyit a csatlakozó országok jegybankjainál, melyeken keresztül összehangolható a különböző devizák időbeli kiegyenlítése. A CLS által meghatározott kiegyenlítési időablak magyar idő szerint reggel 7:00 és 9:00 közé esik, a rendszer által alkalmazott működési modell pedig biztosítja, hogy a feldolgozott devizaügyeletek mindkét lába

jogilag egyidőben teljesüljön ezen időablakon belül. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az amerikai bankoknak biztosítaniuk kell azt, hogy helyi idő szerint hajnali 1:00 és 3:00 között elérhetők legyenek. Az európai időzónák ebből a szempontból tehát kellemesebb ügyrendet tesznek lehetővé.

A CLS-t használó bankok számára mindebből egyetlen nagyon fontos előny származik: amennyiben a partnerbank nem teljesíti a rá eső devizautalást, a vétlen fél visszakapja a saját maga által küldött devizát a CLStől. Ez az egyszerű biztosíték – mely valójában összehangolt informatikai, jogi és banküzemi folyamatok tömkelegét igényli – rettentő sokat számít, hiszen egy kockázati esemény bekövetkezését követően nem szükséges hosszadalmas bírósági eljárásban részt venni ahhoz, hogy a vétlen fél a pénzéhez jusson. Sőt, mivel ezen eljárások sikeressége kérdéses, a CLS akkor is segít a vétlen félen, amikor annak egyáltalán nem lenne esélye az ellenérték megszerzésére.

A CLS valamennyi csatlakozó jegybankkal számlakapcsolatot alakít, és időben összehangolja a működésüket

átlagosan napi 779 milliárd forintnyi forintforgalom bonyolódott a CLSben, amiből naponta több mint hetvenszer meg lehetett volna rendezni a 2019es Sziget Fesztivált. Mindez azt jelenti, hogy jelentős forintforgalom tudott teljesülni kiegyenlítési kockázattól mentesen, ami hozzájárult az ország pénzügyi stabilitásához. A jövőre nézve pedig további forgalombővülés várható a szolgáltatáshoz csatlakozó bankok számának növekedéséből adódóan, amivel még stabilabbá válik a forint devizaforgalma.

2020 végén összesen 18 pénznem volt elérhető a CLS-ben: az ausztrál dollár (AUD), a kanadai dollár (CAD), a svájci frank (CHF), az euró (EUR), a dán korona (DKK), az angol font (GBP), a hongkongi dollár (HKD), a magyar forint (HUF), az izraeli sékel (ILS), a japán jen (JPY), a délkoreai won (KRW), a mexikói dollár (MXN), a norvég korona (NOK), az új-zélandi dollár (NZD), a svéd korona (SEK), a szingapúri dollár (SGD), az amerikai dollár (USD), és a délafrikai rand (ZAR). A 17 partnerdeviza ellenében kötött forintügyletek tehát ma már kiegyenlítési kockázattól mentesen egyenlíthetők ki a CLS segítségével.

A 2015ös CLScsatlakozás fontos mérföldkő a magyar pénzügyi infrastruktúra és a magyar forint számára. A Magyar Nemzeti Bank vezényletével zajló csatlakozási projekt rendkívül hatékonyan zajlott, a rendszer használata pedig töretlen fejlődést mutat a forint első kiegyenlítési napja óta. 2020ban A nemzetközi pénzügyi rendszer egy folyamatosan mozgásban lévő és fejlődő struktúra, mely jelentős kockázatokat hordoz magában. Mi sem jobb bizonyíték erre a 2008-as pénzügyi válságnál, melynek folyományaként több hazai bank is akadályokkal szembesült a devizaforgalma lebonyolítását illetően. Emögött részben az állt, hogy a Lehmann Brothers csődje nyomán kibontakozó bizalmi válság felértékelte a devizakiegyenlítési kockázat megítélését, így stabil hazai pénzintézetektől is elfordultak a nemzetközi partnerbankok. A következő hasonló kihívásra viszont már lesz válasza a forintnak a CLS személyében, hiszen használatával nemzetközi pénzügyi válságok idején is megőrizhető a hazai bankrendszerrel szembeni bizalom. Amennyiben pedig efféle válságra valamilyen véletlen folytán soha többé nem kerülne sor, a CLS megbízható és hatékony pénzügyi infrastruktúraként fogja támogatni a 75 évnél is idősebb forint egyszerű hétköznapjait