Aranykönyv

ARANY KÖNYV MAGYARORSZÁG ARANYTARTALÉKÁNAK TÖRTÉNETE

ARANY KÖNYV

ARANY ARANY KÖNYV

KÖNYV

............. példány

M A G Y A R

N E M Z E T I

B A N K

A R A N Y K Ö N Y V

MAGYARORSZÁG ARANYTARTALÉKÁNAK TÖRTÉNETE

B U DA P E ST 2 0 1 8

ARANYKÖNYV MAGYARORSZÁG ARANYTARTALÉKÁNAK TÖRTÉN ETE

Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelős kiadó: Hergár Eszter 1054 Budapest, Szabadság tér 9. www.mnb.hu A kiadvány művészeti tervezője: Heiszler Zoltán Lektor: Ujszászi Róbert Nyomda: Prospektus–SPL konzorcium 8200 Veszprém, Tartu u. 6. ISBN: 978-615-5318-20-7

A R A N Y K Ã&#x2013; N Y V

E LŐSZÓ

KINCSES M A G YA R O R S Z Á G

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

ELŐSZÓ

Ritka az olyan nemzet ezen a földön, amelyik annyi szépséggel, csodálatos adottsággal, és bíztató lehetőséggel rendelkezik, mint a határainkon belül és kívül élő magyarság. A történelem viharai ellenére m ég mindig bőséges az a kincsestár, amely a jövőnk építése érdekében szellemiekben és anyagiakban is a rendel kezésünkre áll. Feladatunk és alapvető kötelességünk megmaradt kincseink felkutatása, megőrzése és gyarapítása. Ezt diktálja a nemzetközösség jövőjéért vállalt felelősség.

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

ELŐSZÓ

K I N C S E S M A G YA R O R S Z Á G

Ez a gondolat és ez a küldetés indította a

Nemzeti öntudatunkat növeli tehát a vissza-

Magyar Nemzeti Bank vezetését és a Monetáris

hozott aranyfedezet. Különösen azért, mert

Tanács tagjait arra, hogy teljes egyetértésben

Magyarországnak mindig is különleges kapcsolata

döntsön amellett: eljött az ideje annak, hogy

volt ezzel a nemesfémmel. Háromszáz évig hazánk

hazahozzuk hazánkba az ország aranytarta-

volt Európa legnagyobb aranytermelője, amelyhez

lékát, ami felett magunk, teljes joggal és fenn-

főként a felvidéki bányák szolgáltatták a kitűnő

hatósággal rendelkezünk. Meggyőződésünk,

minőségű fedezetet. A „jó körmöci” forintokat egy

hogy a jegybank történelmi jelentőségű lépést

ideig kontinensünk legtisztább aranyából verték.

hajtott végre. Az ország aranytartaléka nemzet-

Az ország nagy részét már az ősidők óta keresz-

tudatunk elvitathatatlan része. Csakúgy, mint

tül-kasul behálózták a gazdag telérek, amelyek

a Szent Korona, vagy a Seuso-kincsek, amiket

egészen a török hódításig biztosították a Magyar

Magyarország szintén sikerrel szerzett vissza.

Királyság hatalmát és erejét. Az arany jelenléte

Most már mindegyik a sajátunk, a miénk, amire

később is az ország biztonságának, öntudatának

joggal lehetünk büszkék, ami a nemzetközös-

meghatározó része volt.

séghez való tartozásunkat, kötődésünket erősíti.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

ELŐSZÓ

K I N C S E S M A G YA R O R S Z Á G

Nem véletlen, hogy amikor gyengítésünk, vagy

Szükségünk van az aranyra már csakazért is, mert

éppen függőségünk erősítése volt a cél, teherré vált

a világ pénzügyi rendszerében egyre több, jelenleg

a kiemelkedő jelentőségű jegybanki aranytartalék.

még szokatlannak látszó, újszerű megoldás tűnik fel a láthatáron, és tesz szert egyre nagyobb

Az állampárt utolsó éveiben indult el igazán a Magyar Nemzeti Bank készleteinek értékesítése, majd a kilencvenes évek elején teljesült be ez a hibás kezdeményezés. Ami ezután még megmaradt, az most visszakerült Magyarországra. Hazánk

népszerűségre. Ismét felértékelődött annak a szerepe, hogy melyik állam, mekkora aranytartalékkal rendelkezik és hol tárolja azt. S mi e téren is állni kívánjuk a versenyt, mert meggyőződésünk szerint ez az erős Magyarország érdeke.

újra öntudatra ébredt, és folyamatosan fejlődik. Mi, a Magyar Nemzeti Banknál úgy gondoljuk, hogy már csak ezért is kaphat ismét nagyobb szerepet az aranytartalék. Ezt a kincset véde-

Dr. Matolcsy György

nünk és gyarapítanunk kell, mert az a köz üdvét

elnök

és javát szolgálja.

Nagy Márton alelnök

Dr. Gerhardt Ferenc alelnök

Dr. Windisch László alelnök

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

B EVEZETŐ

HAZAÉRKEZETT A Z O R SZ ÁG A R A N Y TA R TA L É K A

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

A Z O R S Z Á G A R A N Y TA RTA L É K A

EZ A KIADVÁ NY J ELE S A LK A LO M BÓ L KÉSZÜLT: 2018 . MÁRCIUS ELEJ ÉN VISSZAK E R Ü LT

H A ZÁN K BA

J EGY BA N K

ARANYTARTALÉKA. A HOZZÁVETŐLEGESEN 100 EZER UNCIA, MINTEGY HÁROM TON NÁNYI SÚ LYÚ, A HAZASZÁLLÍTÁSKOR MINTEGY 130 MILLIÓ D O L L Á R É RT É K K E L B Í RÓ N E M E S F É M LONDONBÓL ÉRKEZETT MEG BUDAPESTRE. A jegybank vezetése többek között azért döntött a hazahozatal mellett, mert úgy ítélte meg: az aranytar talék országon belüli birtoklása tovább erősítheti a Magyarország iránti piaci bizalmat.

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

HAZAÉRKEZETT

A Z O R S Z Á G A R A N Y TA RTA L É K A

A lépés megfelel a nemzetközi trendeknek.

A Magyar Nemzeti Bank az 1924-es alapítása

A pénzügyi válság hatására világszerte ismét felér-

óta tart aranytartalékokat. Ennek a mennyisége

tékelődött az aranytartalékok szerepe. Az elmúlt

a II. világháborúig folyamatosan emelkedett.

években számos ország döntött az aranytartalék

1945 januárjában mintegy 30 tonna súlyú arany-

hazaszállítása mellett. Azok az államok, amelyek

tömböt és aranypénzt szállított ki az MNB az

mindig is jelentős készletekkel rendelkeztek, lefé-

aranyvonatokkal a felső-ausztriai kisvárosba:

kezték, vagy éppen le is állították az eladásokat,

Spital am Pyhrnbe. A rendelkezésre álló adatok

azok pedig, amelyeknél ellenkező volt a helyzet,

szerint a hetvenes évek első felében 65-70 tonna

az aranyt artalékok növelésébe kezdtek. Fontos

körüli szintre emelkedett a hazai aranytartalék

szemponttá vált annak számbavétele is, hogy

mennyisége, amely 1989-re 50 tonna körüli szintre

az aranykészletek helyzete rendezett-e, illetve,

csökkent. Akkoriban – a Bretton Woods-i aranyde-

hogy olyan helyszín eken őrizzék az aranytarta-

viza-rendszer felbomlását követő időszakban – az

lékokat, amelyek geopolitikai válságok esetén is

aranytartalékok jelentős változását nemzetközi

biztonságot jelentenek.

szinten és idehaza egyaránt zömmel befektetési és spekulatív megfontolások befolyásolták.

A jegybank dolgozóinak áldozatvállalását egy külön fejezetben idézzük fel könyvünkben.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

HAZAÉRKEZETT

A Z O R S Z Á G A R A N Y TA RTA L É K A

A nyolcvanas évek végén született döntés

Az arany immáron nem pusztán befektetési termék

arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank aranykész-

a jegybankok számára, hanem olyan stratégiai

letét a minimális szintre kell csökkenteni. Ez a

eszköz, amely alkalmas az ország iránti bizalom

gyakorlatban azt jelentette, hogy rövid idő alatt

erősítésére külföldön és belföldön egyaránt.

10 tonnára zsugorodott az aranytartalék, majd

A tradicionális tartalékeszköz ilyen módon egyre

1992-ben érkeztünk el stabilan ahhoz a három

nagyobb mértékben, ismételten gazdaságstraté-

tonna körüli készlethez, amellyel az MNB ma is

giai szereppel is bír.

rendelkezik. A kilencvenes évek eleji értékesítés során az MNB – az akkori nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – az aranyért ellenértékként kapott devizát az akkor biztonságosabbnak, likvidebbnek tartott és még magasabb várható hozammal rendelkező külföldi állampapírokba fektette be. A 2008-as pénzügyi világválság ugyanakkor alapjaiban írta át a jegybankok aranytartalékokkal kapcsolatos magatartását.

Eh hez a folyamathoz illeszkedik a Magyar Nemzeti Bank lépése. Hazakerült az ország aranytartaléka, és ez az esemény alkalmat ad arra, hogy e nemesfém szerepéről hazánk történelmében és a nemzetközi pénzügyi rendszerben részletesebben megemlékezzünk. Minderről kötetünk következő fejezeteiben lesz szó, melyhez reméljük, sikerült felkeltenünk az érdeklődést.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

A R A N Y K Ã&#x2013; N Y V

I . FEJ EZET

AU RU M A VÁ G Y T I T O K Z AT O S TÁ R G YA

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

AU RU M

A civilizáció évezredekben mérhető történetében az emberek sorsát végigkísérte és döntően befolyásolta az arany, ez a ritka, gyönyörű és nemes tulajdonságokkal bíró nemesfém, melynek latin neve az Aurum. Ma is tudományos viták tárgya, hogy miként keletkezett, vajon földi eredetű, vagy sem ez a sokak által vágyott kincs. Vajon hogyan jött létre az arany a v ilágegyetem kialakulása során? Vannak olyan elméletek, hogy eredetileg nem is nálunk keletkezett, legalábbis nem a mi Földünkön. Egyes t udományos vizsgálatok nyomán az az állítás fogalmazódott meg, hogy a Földön található arany valójában nem a saját bolygónkról származik, hanem egy meteoritzáporral érkezett hozzánk, több milliárd évvel ezelőtt.

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

A VÁ G Y T I T O K Z AT O S TÁ R G YA

AU RU M

Már több évtizede azt feltételezi a tudósok

A meteoritzáporra vonatkozó elmélettel 2011-

egy része, hogy bőséges nemesfém k észleteit

ben a Bristoli Egyetem izotópkutató csoportjának

„kívülről” kapta a Föld, amikor körülbelül 3,8

tudósai – Matthias Willbold és Tim Elliott profes�-

milliárd évvel ezelőtt meteoriteső érkezett boly-

szor – is foglalkoztak. Ők a Stephen Moorbath

gónk felületére. Az elmélet szerint ez a hatalmas

oxfordi professzor által Grönlandon összegyűj-

meteorit vihar abból az aszteroida-övből szár-

tött, négymilliárd éves kőzeteket vizsgálták. Ezek

mazik, amely még ma is létezik a Föld és a Mars

azok az ősi kőzetek, amelyek a földmag kialaku-

között. A meteoriteső v élhetően a Holdat is

lása után nem sokkal, de még a feltételezett mete-

érintette, ezzel magyarázhatóak az itt található

oritzápor előtt keletkeztek, ezért jól mutathatják

hatalmas kráterek. Egyébként ehhez az elkép-

a föld korabeli összetételét. A kutatók a kőze-

zeléshez az 1970-es évek Apollo programja

tekben található volfrámizotóp összetételét vizs-

során a holdra szálláskor is szállítottak adalékot.

gálták. A grönlandi mintákat összehasonlítva a

Az akkori kutatások kimutatták, hogy sokkal

Föld más részein begyűjtött kőzetekkel, a tudósok

kevesebb aranyat és iridiumot tartalmazó kőzetet

egészen kicsi, de észrevehető különbséget

találtak a Hold köpenyében, mint a Hold felszínén.

találtak. Ez a különbség ugyanakkor állításuk szerint megfelelt a meteoritzáporból származó „pótlólagos” arany elméletének.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

A VÁ G Y T I T O K Z AT O S TÁ R G YA

Egy évvel később – 2012-ben – egy, az amerikai Maryland Egyetemről érkező kutatócsoport a grönlandi kőzetekhez hasonló összetételű – volframot tartalmazó – kőzeteket talált Oroszországban, ám a vizsgálatok kimutatták, hogy ezek a leletek jóval fiatalabbak, nagyjából 2,8 milliárd évesek voltak. A csoport vezetője, Mathieu Touboul szerint azt az elméletet, hogy az arany a meteorit esővel érkezett „nem lehet cáfolni”, azonban a Grönlandon és később az Oroszországban talált volframot tartalmazó kőzetek semmiképpen sem bizonyítják teljes mértékben a feltételezést. Habár a geológusok egy része a meteoritokkal magyarázza az arany jelenlétét a Föld felszínén, vannak, akik kételkednek az elméletben.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

AU RU M

A VÁ G Y T I T O K Z AT O S TÁ R G YA

Más szakemberek úgy látják: az arany mindig is a

Az ipari hasznosításhoz viszont a mai tech-

földkéreg része volt. E meglátás szerint az arany

nikai színvonalon ennek az értéknek legalább

döntő része úgy vándorolt le a Föld magjába,

az ötszázszoros dúsulása szükséges. Szilárd

hogy süllyedés közben más fémekkel ötvöződött.

kőzetekből ma már tonnánként 2 gramm arany

De egy kis része, körülbelül 0,2 százaléka a 700

az a mennyiség, ami gazdaságosan kinyerhető.

kilométer mély magmával, valamint a föld külső

Törmelékes, laza kőzetekben viszont már a

köpenyével és az óceánok vizével is találkozott,

tonnánként 0,1 gramm arany is ipari értéket

és így került fel végül a felszínre.

jelent. A feldolgozás során kétezer méter hosszú huzallá lehet kinyújtani egy gramm aranyat.

Az arany a természetben főként fémes állapotban, úgynevezett termésfémként fordul elő. Ugyanakkor a tellúrral alkotott ásványai és más fémekkel alkotott termés zetes ötvözetei is ismeretesek. A földkéreg egyik legritkább eleme. A kéreg átlagos összetételében tonnánként 0,0048 gramm arany van.

Egy 1906-ban megjelent magyar nyelvű ásványtankönyv szerint „egyetlen körmöci aranypénz mennyiségével egy huszárt lovastól be lehetne aranyozni”. Ezt a kísérletet persze senki sem hajtotta végre, csak a jó minőségű arany lehelet finom lemezzé való nyújthatóságát kívánta a példával a tankönyvíró szemléltetni.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

AU RU M

Az arany elsődlegesen az úgynevezett utómagmás folyamatok termékeként, azok ásványtársulásaiban jelenik meg teléraranyként. (A telér olyan kőzet-, vagy hegyhasadék, amit csakis egy ásványi anyag – esetünkben az arany – tölt ki teljes mértékben.) Leginkább a savanyú, kvarcban gazdag kőzetek teléreiben – a közelítőleg párhuzamos falú, meredeken dőlő mélységi magmás testekben, melyeknek hosszúsága sokszorosa a vastagságnak – fordul elő. A telérek, illetve ezek mellékkőzeteinek geológiai kora alapján a szakemberek idősebb és fiatalabb arany előfordulásokról beszélnek. Az idősebb arany előfordulások általában a földkéreg mélyebb részeiben megszilárdult kőzetekben jöttek létre. Ilyenek ismeretesek a szomszédos Ausztria gránit képződményeiben, vagy Szlovákiában, a Magas– Tátra gránitvonulatában.

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

A VÁ G Y T I T O K Z AT O S TÁ R G YA

AU RU M

Az úgynevezett fiatal arany előfordulások a

Ha viszont a folyó rövid szállítás után rakja

földtörténet harmad- és negyedkorában műkö-

le aranyát a meder mélyedéseinek torlataiba

dött vulkáni képződményekhez kapcsolódnak.

(olyan üledékek ezek, amelyekben feldúsultak a

Ilyenek a Kárpát-medencében ismeretesek, de

nehézfémek, nehéz ásványok), hömpölyöknek

ide sorolhatók az amerikai Sziklás-hegység vagy

is nevezett nagyobb rögök keletkezhetnek.

a dél-amerikai Andok vonulatainak nagyon

Ezekben az esetekben egészen elképesztő

jelentős telepei is.

értéket képviselő aranyleletek is előkerülhetnek. Az amerikai, az alaszkai- és a szibériai folyók

Az arany másodlagosan a folyók hordalékaiban, törmelékesen jelenik meg. Természetesen csak

torlataiban több kilogrammos, sőt mázsás hömpölyöket is találtak már.

azoknak a folyóknak a hordaléka bír aranytartalommal, amelyek vízgyűjtő területén elsődleges

Mindemellett olyan lelőhelyekre is van példa,

aranyércesedések vannak. Abban az esetben, ha

ahol ez az értékes nemesfém egyszerre hatalmas

a folyó nagy távolságra szállítja az elsődleges

mennyiségben van jelen. Az egyik ilyen forrást

lelőhelyről az aranyat, akkor az arany a kőzet-

a Dél-Afrikai Köztársaságból, Johannesburg

törmelékek közötti ütközések nagy gyakorisága

környékéről ismerjük. Itt a földtörténet korábbi

miatt finom pikkelyekké aprózódik, és így kerül a

időszakában képződött torlatos aranyércesedés

törmelékbe. Ezt nevezzük fövenyaranynak.

cementálódott kőzetté.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

A VÁ G Y T I T O K Z AT O S TÁ R G YA

Majd ezt a kőzetet az utómagmás hidrot ermális ércesedés további aranyhintéssel gazdagította. Ez a telep adja jelenleg a világ aranytermelésének közel egyharmadát. Az elmúlt negyedszázad egyik legnagyobb felfedezése a carlini aranyércesedés felismerése volt az Amerikai Egyesült Államokban, Nevada államban. Az arany ebben a telepben szerves anyaghoz társulva, mészkőben jelenik meg. Az aranytartalmú bitumenes mészkő itt hatalmas kiterjedésben ismeretes. Jelenleg ez a telep szolgáltatja az Egyesült Államok aranytermelésének a felét.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

A R A N Y K Ã&#x2013; N Y V

II . FEJ EZET

ÉVE ZR ED E K A NEMESFÉM VO N Z Á S Á B A N

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

ÉV E Z R E D E K A N E M E S F É M VO N Z Á SÁ BA N

Az arany, ez a misztikus sárga fém évezredek óta az emberek vágyainak tárgya, részben szépsége, részben a birtoklásával járó gazdagság képzete miatt. A világ számos országában léteznek olyan tradíciók, amelyek hatalmas jelentőséget tulajdonítanak az aranynak a tartalék- és kincsképzés terén. Az aranyból készült ékszerek is kettős funkcióval rendelkeznek: ékszerként díszítenek és egyben jelentős értékhordozó és értékmegőrző szerepet is képviselnek. Az arany különleges tulajdonságai miatt évszázadokon keresztül a pénzrendszer alapját adta, ma is fontos befektetési eszközként szolgál.

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

ÉV E Z R E D E K A N E M E S F É M VO N Z Á SÁ BA N

EGYIPTOM ÉKSZEREI, KRŐZUS PÉNZE A Magyar Nagylexikon meghatározása szerint az Arany (Aurum, Au) a rézcsoportba tartozó kémiai elem. Aranysárga színű, élénk fényű, nagyon jól nyújtható, puha nemesfém. Jól alakítható, ezért mikroszkopikus vastagságú lapkák készíthetők belőle. A hőt és az elektromosságot jól vezeti. Kémiailag igen ellenálló, levegőn nem változik. Savakban nem oldódik, csak a királyvíz oldja. Bár ipari jelentősége viszonylag kicsi, mégis az egyik legdrágább fém. Különleges tulajdonságai révén az ókortól a XX. század elejéig pénzként funkcionált, majd az I. világháború után fokozatosan kiszorult a belföldi és a nemzetközi pénzforgalomból.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

EGYI PTO M ÉK SZER EI , K RŐZU S PÉNZE

ÉV E Z R E D E K A N E M E S F É M VO N Z Á SÁ BA N

Az aranyat fizikai tulajdonságai – mint a magas

A folyók medrében természetes állapotban fellel-

olvadáspontja és korróziónak, égésnek való

hető electrum nevű arany-ezüst ötvözet már

ellenállása – gyakorlatilag megsemmisíthetetlenné

különösebb alakítás nélkül is alkalmas volt arra,

teszik. Az arany újra- és újra felhasználható, amit

hogy fizetőeszköz legyen belőle.

az bizonyít, hogy a történelem során kibányászott aranymennyiség nagy része még mindig fellelhető. Kedvező fizikai tulajdonságai vonzó megjelenéssel párosulnak. A legkorábbi időkben esztétikai funkciója került előtérbe. Ékszereket, díszes tárgyakat készítettek belőle, amelyek közül a legkorábbi leletek i.e. 5000 körül készülhettek Egyiptomban. Pénzként való felhasználására – amelyre szintén fizikai tulajdonságai tették alkalmassá – először Kis-Ázsiában, az akkori Lüdiában került sor az i.e. VII.–VI. század fordulóján.

Az aranypénzrendszer fejlődésében fontos szerepe volt Krőzusnak, Lüdia királyának, aki i.e. 550 körül bevezette a tiszta arany-, illetve az ezüstpénzek veretését, és ezek értékének egymáshoz való arányát is megállapította. Számítások szerint az emberiség történetének kezdete óta 187 200 tonna aranyat bányásztak ki. E mennyiség nagy része még mindig fellelhető és körforgásban van.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

EGYI PTO M ÉK SZER EI , K RŐZU S PÉNZE

Bár az ékszerként és pénzérmeként elkészített arany egy része a történelem során sírokba vagy a tengerek mélyére veszett, illetve az elektronikában felhasznált arany sem hasznosítható már újra, ezzel együtt a fennmaradt és jelenleg is hozzáférhető aranykészlet az éves fizikai kereslet sokszorosát teszi ki. A rendelkezésre álló aranykészlet magába foglalja a magán- és intézményi befektetők által birtokolt érmék és tömbök mellett a kincsképzés, értékmegőrzés céljára felhalmozott óriási mennyiségű ékszert is.

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

T Ö R T É N E L M I C S Ú C S O N A B Á N YÁ S Z AT

TÖRTÉNELMI CSÚCSON A BÁNYÁSZAT Az aranykínálat legfontosabb forrása ma is a bányákban zajló kitermelés. Ez adja a globális aranykínálat mintegy 70 százalékát. Ez magában fog lalja az elsődleg es , illetve máso dlagos kitermelést, azaz utóbbi esetben azt a bányászati tevékenységet is , amelynek az arany csak mellékterméke. Az utóbbi 10 évben az aranykitermelés folyamatos beruházásokat tett szükségessé, mivel a munka egyre mélyebben fekvő bányákban folyik. 2016-ban Kína a globális kitermelés mintegy 17 százalékát adta, és ezzel a legnagyobb aranykitermelő volt. Ázsiában és Afrikában a globális kibocsátás mintegy 20 százalékát elérő a kitermelés, Észak-Amerika, Latin-Amerika illetve a FÁK-országok pedig nagyságrendileg és csoportonként a globális kitermelés 15-15 százalékát adják. A R A N Y KÖ N Y V

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

ÉV E Z R E D E K A N E M E S F É M VO N Z Á SÁ BA N

T Ö R T É N E L M I C S Ú C S O N A B Á N YÁ S Z AT

A globális kitermelés egyébként 2008–2016

Ennek oka az, hogy a régi bányákban már nem rentá-

között 26 százalékkal nőtt. Ez a bővülés 2009-től

bilis a kitermelés, mivel ezek nagyon mélyen helyez-

különösen szembetűnő, ami nem meglepő, mivel

kednek el, és az érc aranykoncentrációja alacsony.

a 2007–2012 között megduplázódó aranyár erős

Az élvonalbeli kitermelőket Kanada is egészen

ösztönzőnek bizonyulhatott a kitermelés bőví-

megközelítette. Ez az ország évi 15–20 százalék

téséhez, és erre az időszakra az új beruházások

körüli termelésbővülést mutatott fel az utóbbi

működésbe léphettek. A legnagyobb emelkedés

években. Szintén felfelé mozdult a sorrendben

Kína és Mexikó termelésében volt. Kína 2007 és

Argentína és Kazahsztán, 16–17 százalékos terme-

2012 között 50 százalékkal bővítette kiterme-

lésbővüléssel, miközben Afrika harmadik legjelentő-

lését, Mexikó pedig több mint a duplájára növelte.

sebb termelője, Tanzánia visszaesett.

A kitermelők között a vezető pozíciókért jelentős küzdelem zajlik. Bár Kína vezető helyét nem lehet veszélyeztetni, de Oroszország 9 százalékos éves növekedésével 2015-ben megelőzte Ausztráliát, és

Bár 2016-ban a globális kitermelés 3222 tonnával újabb történelmi csúcsot ért el, az éves növekedés üteme az utóbbi három évben megfeleződött.

Dél-Afrikát is, amely valaha a legnagyobb kitermelő volt, de folyamatosan csökkenti a kibocsátását.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

T Ö R T É N E L M I C S Ú C S O N A B Á N YÁ S Z AT

Az elemzők szerint ez azt sejteti, hogy az utóbbi évek bányakitermelése elérte csúcsát, mivel több új, jelentős beruházás már elérte teljes kapacitását. A tíz legnagyobb kitermelő vállalatból négy kanadai, és bár a dél-afrikai AngloGold és Gold Fields még a legnagyobbak között vannak, az ország elveszítette hagyományos vezető szerepét az aranykitermelésben a versenytársakat meghaladó kitermelési költségek miatt. Kanada vezető szerepe ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a bányászat minden esetben kanadai bányában folyik. A Barrick Gold például közel tíz országban folytat kitermelést.

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

ÉKSZEREK I N DIÁBA ÉS KÍ NÁBA

ÉKSZEREK INDIÁBA ÉS KÍNÁBA Az arany legfontosabb felhasználási területei az ékszeripar, az ipari célú felhasználás és a pénzügyi befektetések területe. Az ékszeripar mindig az aranykereslet domináns része volt. Az emberek számára a szépség mellett az értékállóságot is hordozták az arany ékszerek. Az ékszeripar az elmúlt 5 évben az aranykereslet mintegy 50 százalékát tette ki. A gazdasági növekedés és jólét dinamikája a világban azt eredményezte, hogy a kereslet helyszíne áthelyeződött. Jelenleg India és Kína adja a globális ékszerkereslet felét. Ezekben az országokban az arany hagyományosan nemcsak mint ékszer van jelen, hanem ezzel párhuzamosan kincsképző funkciót is betölt.

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

ÉV E Z R E D E K A N E M E S F É M VO N Z Á SÁ BA N

ÉKSZEREK I N DIÁBA ÉS KÍ NÁBA

Az arany birtoklása mindkét országban nagy

Az ipari felhasználás a globális aranykereslet

presztízzsel bír, és a családok, mint befekte-

nagyjából 9 százalékát teszi ki.

tést generációkon keresztül örökítik tovább. A kereslet ezekben a régiókban erősen szezo nális, mivel alkalmakhoz kötődik: az indiai esküvők túlnyomó része a száraz évszakra esik, ezért a szeptember-októberi időszakban jellemzően emelkedik a lakossági aranyvásárlás. Kína esetében a holdújévre való felkészülés miatt az év elején is gyakran növekvő aranykereslet tapasztalható. Egyelőre úgy tűnik, a kereslet bővülésében a növekvő jólét és a demográfiai változások miatt nincs megállás: 2050-re India és Kína városainak lakossága 670 millió új lakóval bővülhet, akik

Az elektronikai iparban az arany felhasználását főként a nemesfém vezetőképessége, korróziónak való ellenállása és jó katalizáló tulajdonsága indokolják. 2016-ban az elektronikai ipar 254 tonna aranyat használt fel. Az arany kitűnő biokompatibilitása miatt a fogászatban is jelen van. Ezen felül jelentős mennyiségű aranyat használ fel számtalan csúcstechnológiai iparág is, mint az űripar, a tüzelőanyag cella gyártás, az autóipar, a vegyipar, valamint a jelentősen fejlődő nanotechnológia is.

újabb folyamatosan növekvő keresletet generálhatnak a növekvő jövedelmek következtében az arany ékszerek iránt.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

ÉKSZEREK I N DIÁBA ÉS KÍ NÁBA

A statisztikákban elkülönítve tüntetik fel az úgynevezett hivatalos szektor (jegybankok és szupranacionális intézmények) tranzakcióinak adott évi nettó értékét. A jegybanki aranykereslet jelentős változáson ment keresztül az elmúlt néhány évben. 2010 óta a jegybankok nettó aranyvásárlók lettek, és vásárlásaik mértéke is f olyamatosan növekszik.

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

ÉV E Z R E D E K A N E M E S F É M VO N Z Á SÁ BA N

A TÖMBÖKTŐL A CERTIFIKÁTOKIG

A T Ö M B Ö K T Ő L A C E R T I F I K ÁT O K I G

A kereskedés központja továbbra is megmaradt Londonban, mivel itt üzemel a legfontosabb

A globális aranykereslet mintegy harmadát kitevő

elszámolóház. New Yorkban a határidős keres-

aranybefektetések egy meglehetősen összetett

kedés zajlik, Zürich pedig továbbra is a fizikai

és érdekes világot képviselnek. A nemzetközi

tranzakciók központja. Fontos központok még

aranykereskedelem bölcsőjének London tekint-

Dubai, Hongkong, Isztambul, Mumbai, Szingapúr

hető. Az itteni kereskedés megalapítójának

és Tokió. Ezeken a helyeken a fizikai arany

Moses Mocattát tekintik, aki 1671-ben hozta

legfontosabb felhasználói érhetők el.

létre azt a céget, amelynek neve később a Mocatta&Goldsmid lett.

Az arany piacának valódi méretére csak következtetni lehet, mivel a tranzakciók jelentős része

Napjaink aranypiaci tranzakciói a globális áru-

olyan kétoldalú ügyletek formájában bonyolódik,

és tőkepiacokhoz hasonlóan jelentős részben

amiket a partnerek nem jelentenek. Ami rendelke-

elektronikus képernyőkön bonyolódnak a

zésre áll, az a London Bullion Market Association

nap 24 órájában.

clearing tagjai által leszállított arany mennyisége, amely 2014-ben elérte a 157 000 tonnát, és értéke 5900 milliárd dollár körül volt.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

ÉV E Z R E D E K A N E M E S F É M VO N Z Á SÁ BA N

Ez csak a Londonban kötött ügyleteket foglalja magában. A távol-keleti kereskedési központok létrejöttével és térnyerésével a Londonban kötött üzletek immár a világ teljes aranykereskedésének csak mintegy 70 százalékát teszik ki, szemben a múltbeli 90 százalékkal. Több tényezőből is kiszámítható, hogy a globális kereskedési volumen 22 000 milliárd dollárra rúghatott. Ez háromszorosa a történelem kezdete óta összesen kibányászott 187 200 tonna arany értékének, és 188-szorosa az éves bányakitermelésnek.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

A T Ö M B Ö K T Ő L A C E R T I F I K ÁT O K I G

Az aranybefektetések egyik legelterjedtebb formája az úgynevezett fizikai arany vásárlása, melynek legáltalánosabb formája az aranytömb. A Bank of England 1750-ben hozta létre azt az aranytömbök minőségére vonatkozó kritériumrendszert, amit „London Good Delivery”-nek neveznek. Az aranytömb szükséges minimális finomsága 995,0 ezrelék, aranytartalma 350 és 430 uncia között van. A London Good Delivery tömb súlya közel 400 uncia, vagyis körülbelül 12,44 kilogramm. A tömbben lévő tiszta aranytartalom is fontos eleme a fizikai arany kereskedelmének. Intézményi vásárlók részére rendelkezésre állnak más szabványos méretű tömbök is, például az egy kilogrammos, amely pontosan 32,1507465 uncia.

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

A T Ö M B Ö K T Ő L A C E R T I F I K ÁT O K I G

ÉV E Z R E D E K A N E M E S F É M VO N Z Á SÁ BA N

A legkisebb aranytömb, amit aranylapkának

A tömbök után a második legnépszerűbb lakos-

neveznek, egy unciás. Idehaza forgalmaznak egy

sági befektetési forma a nemzetközi piacon az

grammos lapkát is. A világ különböző pontjain

aranyérme. Az érmék törvényes fizetőeszköznek

más és más típusú tömbök vannak forgalomban.

minősülnek, így aranytartalmukat a nemzeti,

Európában az egy kilogrammos (Kilo Gold) a

illetve a regionális kormányok garantálják.

legismertebb, és legelterjedtebb. Elnevezéséhez

Mivel törvényes fizetőeszközök, hamisításuk

híven 32,5 uncia (1 kilogramm) aranyat tartalmaz.

büntetőjogi felelősséget von maga után, ezért

A Tola Indiában és Pakisztánban használatos,

az ilyen esetek nem is gyakoriak. Áruk általában

37,5 unciás. Kínában a Tael tömböt forgalmazzák,

magasabb aranytartalmuk értékénél, ezért ritkán

aminek az elnevezése a kínai arany súlymértéket

használják fel őket fizetőeszközként. A legis-

jelöli. A mindössze 75 százalékos tisztaságú

mertebb aranyérme a dél-afrikai Krugerrand,

Mitsubishi tömb Japánban készül.

amit először 1967-ben bocsátottak ki, eredetileg 1 uncia súllyal, 916,66 ezrelékes finomsággal. Később az arany drágulása miatt megjelentek az egyketted, egynegyed, egytized uncia súlyú érmék is. A Krugerrand 1980-ra a világ aranyérme forgalmának a 90 százalékát tette ki.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

A T Ö M B Ö K T Ő L A C E R T I F I K ÁT O K I G

Érdemes szólni még az arany certifikátokról. Ezek olyan tőzsdére bevezetett részjegyek, amelyeken keresztül a befektető aranytulajdont szerez anélkül, hogy fizikai aranyat vásárolna. Az USA-ban 70 éven át használták az arany certifikátot papírpénzként, amely fix árfolyamon adott aranyra szóló átváltási jogot. A certifikát, mint ügylettípus elsősorban a németajkú országokra (Németország, Svájc) jellemző napjainkban, de az USA-ban és Ausztráliában is előfordul. A fizikai arany birtoklásának egyszerű és költséghatékony módja az aranyalapok (ETF-ek, Exchange-Traded Funds – tőzsdén jegyzett befektetési alapok) megszületésével jött létre, amelyek mostanában egyre nagyobb szerepet töltene be a piacon.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

A R A N Y K Ã&#x2013; N Y V

III . FEJ EZET

AZ ARANYPÉNZ ÉVSZ Á Z A DA I B Ó L

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

AZ AR ANYPÉNZ ÉVSZÁZADAI BÓ L

N EW TO N TÓ L A F R A N C I A- P O RO SZ H Á B O RÚ I G

Az arany az egyetlen olyan nemesfém, amelyik

NEWTONTÓL

megbízhatósága és értékállósága következtében

A FRANCIA-POROSZ HÁBORÚIG

– egészen a közelmúltig – a világ pénzügyi rendszerének alapjául szolgált. Az aranystandardnak is nevezett rendszer – különösen a nyugalmas és prosperáló időszakokban – stabilitást, bizalmat és biztonságot adott. Később fordult a kocka: a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben már úgy tűnt, hogy az arany szerepe véglegesen letűnőben van. A pénzügyi világválság óta azonban lassan átértékelődik ez a felfogás is, és a jegybankok egy része – különösen a feltörekvő országokból – ismét vásárlóként jelentkezik az aranypiacon.

De hogyan kaphatott az arany ilyen kitüntetett szerepet a monetáris politikában? Ennek a megértéséhez egészen Sir Isaac Newtonig kell visszanyúlnunk a történelemben, akinek nem csak a gravitáció felfedezését köszönhetjük, és akit az arannyal kapcsolatban sem csupán a készítése körüli alkimista praktikák foglalkoztatták. A híres fizikus egyúttal az angol pénzverde igazgatói posztját is betöltötte egy darabig. Ebben a minőségében 1717-ben merész lépésre szánta el magát: leértékelte az ezüstöt az aranyhoz képest, és a színarany árát trójai unciánként 4,25 fontban állapította meg. A még közel kétszáz évig érvényben lévő ár meghatározásával Newton helyezte először a brit pénzkibocsátást egy nem hivatalos aranyalapú rendszer fennhatósága alá.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

N EW TO N TÓ L A F R A N C I A- P O RO SZ H Á B O RÚ I G

Newton döntése az előfutára volt a később fokozatosan kialakuló, immáron nemzetközi szintűre növekvő aranystandard-együttműködésnek. Ennek az volt a lényege, hogy a rendszerben résztvevő államokban a forgalomban lévő pénzmennyiség az ország aranytartalékának nagyságához volt kötve. A több évszázadon keresztül működő aranypénzrendszer hátterét a jegybanki aranytartalékok biztosították. Ebben a rendszerben a pénz funkcióit az arany töltötte be. A pénzként funkcionáló nemesfém érme formájában került forgalomba, és a bankjegyek korlátlanul átválthatók voltak aranyra, illetve a hazai valuta más ország pénznemére. Teljesen szabad volt a nemzetközi pénz- és áruforgalom.

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

AZ AR ANYPÉNZ ÉVSZÁZADAI BÓ L

N EW TO N TÓ L A F R A N C I A- P O RO SZ H Á B O RÚ I G

A rendszer 1871-től indult útjára, amikor

Az aranystandard működése során az árfolyamok

Németország rögzítette az aranyhoz a nemzeti

stabilak voltak, és ez a világ kereskedelmének

valuta árfolyamát a francia-porosz háború után.

robbanásszerű növekedését eredményezte,

A legtöbb ország még ebben az évtizedben

valamint nagyban hozzájárult a rendszerben

csatlakozott ehhez. 1900-ban az Amerikai

résztvevő országok gazdaságainak fejlődéséhez

Egyesült Államok törvényt fogadott el az arany-

is. Az érintett államok jegybankjai hatalmas arany-

standard működtetéséről. A rendszer akkoriban

tartalékokat halmoztak fel. Míg 1895-ben még

azért is volt csábító, mert továbbra is főszerep-

2750 tonna arany volt a birtokukban, 1905-ben

lője volt kiterjedt gyarmatrendszerével együtt

már 4710 tonna. Az első világháborút közvet-

a Brit Birodalom.

lenül megelőző időben 8000 tonnát tároltak, ami 1950-re 35 000 tonna közelébe emelkedett.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

B R ET TO N WO O DSTÓ L N IXO N I G

BRETTON WOODSTÓL NIXONIG

AZ AR ANYPÉNZ ÉVSZÁZADAI BÓ L

Az újabb – hosszú ideig sikeres – nekifutásra a második világháború vége felé került sor. Még

A jótékonyan ható stabilitás – amely egy időre

javában dörögtek a fegyverek, amikor 1944 júli-

lényegében megszüntette az inflációt is – az első

usában az USA-beli New Hampshire államban

világháború kitöréséig tartott. A tizenkilencedik

lévő Bretton Woods városkában negyvennégy

század végi boldog békeidőkkel együtt ekkor az

szövetséges állam hétszázharminc küldötte új

aranystandard aranykora is véget ért. A követ-

nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi rendszer

kező évtizedek bizonyították, hogy a stabil

létrehozásáról tárgyalt, amelyben az Amerikai

aranyfedezethez nyugodt társadalmi viszonyok

Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának jutott

és nemzetközi helyzet is szükségeltetik. A „nagy

a vezető szerep. A Nemzetközi Valutaalapot és

háborúban” győztes államok később megpró-

a Világbank elődjét felállító megállapodás része

bálták visszahelyezni szerepébe a korábbi mone-

volt egy új monetáris együttműködés is, mely az

táris politikát, ám ezt újra szétzilálta 1929-1933

új, formálódó világrendszernek megfelelően az

között a gazdasági világválság: a rendszer egy

arany mellett a dollárra támaszkodott.

időre ismét összeomlott.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

B R ET TO N WO O DSTÓ L N IXO N I G

AZ AR ANYPÉNZ ÉVSZÁZADAI BÓ L

Ennek a lényege az volt, hogy az Amerikai

A Bretton Woods-i rendszer aranykorát igazából

Egyesült Államok garantálta a dollár aranyra való

1958 és 1968 között jegyezték, ezután már

korlátlan átválthatóságát – mégpedig unciánként

mutatkoztak az első anomáliák. Az egyezmény

35 dolláros, rögzített árfolyamon – a külföldi

eleinte betöltötte a küldetését. A második világ-

központi bankok számára, a többi állam pedig a

háború után az USA még páratlan, hatalmas

dollárhoz kötötte a nemzeti valuta értékét.

gazdasági és katonai erővel bíró nagyhatalom volt, amelyik az akkor meglévő aranykészletek közel nyolcvan százaléka felett is rendelkezett. A hatvanas évekre azonban az Amerikai Egyesült Államok a világpiacon erős versenytársakat kapott, hiszen addigra végbement a német és a japán gazdasági csoda, és a távol-keleti térségben is ugrásra készültek a kis tigrisek. Az USA folyó fizetési mérleg pozíciója ráadásul tartósan deficitessé vált, majd a vietnámi háború is alaposan megtépázta a washingtoni költségvetést: 1971-ig a büdzsében jókora hiány halmozódott fel.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

B R ET TO N WO O DSTÓ L N IXO N I G

A mérleg felborult egyensúlyának helyreállítása érdekében Richard Nixon történelmi jelentőségű lépésre szánta el magát. 1971. augusztus 15-én televíziós beszédben jelentette be, hogy utasította John Conally pénzügyminisztert: a dollár konvertibilitását az aranyhoz képest „átmenetileg függessze fel”. Ezzel a bejelentéssel az elnök az addig működő pénzrendszer végére tett pontot. Hiszen az átmenetinek szánt intézkedés – már csak az 1973-as olajválság hatására is – végérvényessé vált. Elszabadult az infláció, mert kikerült az aranyfedezet az amerikai dollár mögül, a rendszerben résztvevő országok pedig a nemzeti valuta árfolyamának szabad lebegtetésére tértek át.

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

V I S S Z AT É R É S A „ B I Z T O S M E N E D É K H E Z ”

AZ AR ANYPÉNZ ÉVSZÁZADAI BÓ L

VISSZATÉRÉS

közös nyilatkozata nyomán megszületett az

A „BIZTOS MENEDÉKHEZ”

úgynevezett Washingtoni Arany Egyezmény, melynek aláírói azt vállalták, hogy a követ-

A Bretton Woods-i rendszer felbomlása után a

kező öt évben jelentősen korlátozzák arany

legtöbb jegybank egészen a kilencvenes évekig

eladásaikat. Az első árstabilizálás sikere után

változatlan szinten hagyta az aranytartalékát.

2004-ben megszületett a második egyezmény,

Az évtized második felére ugyanakkor jelentős

amely öt éves időtartamra a jegybankok által

készleteket értékesítettek a piacon, elsősorban a

maximálisan eladható aranytartalék mennyiségét

kedvező makroökonómiai helyzetre hivatkozva,

2500 tonnában határozta meg. Azonban bekö-

hiszen az akkori megítélés szerint a gazdasági

vetkezett a globális pénzügyi világválság, ami

fellendülés időszakában nem volt már szükség a

ismét felértékelte az aranykészleteket.

korábbihoz hasonló mértékben az arany „biztos menedék” voltára. Az eladások hatására meredeken estek, közel egyharmadával csökkentek a piaci aranyárak. A jelentős mértékű zuhanás a Nemzetközi Valutaalapot és a jegybankokat ismét lépésre kényszerítette. 1999. szeptember 26-án az IMF és tizenöt európai központi bank

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

V I S S Z AT É R É S A „ B I Z T O S M E N E D É K H E Z ”

Ezt az is jól mutatja, hogy a második egyezmény

Elmondható tehát, hogy a globális környezet

által biztosított lehetőségeket a jegybankok

megváltozása folytán a jegybankok magatar-

már nem használták ki, és a 2009-2014 közötti

tása gyökeresen átalakult az aranytartalékokkal

időszakra kötött harmadik egyezmény kétezer

kapcsolatban. Nem csak az értékesítések zsugo-

tonnájából mindössze 181 tonna került – az is első-

rodtak minimális mértékűvé, de 2010-től a mone-

sorban az IMF jóvoltából – eladásra. A legújabb,

táris politika irányítói ismét nettó vásárlóként

2014-es egyezmény már nem határozott meg

jelentek meg a piacon. Jórészt az európai adós-

értékesítési korlátot, helyette a jegybankok kije-

ságválságnak köszönhetően 2016-ban ez már

lentették, hogy az arany továbbra is a tartalék

megszakítás nélkül, hetedik éve így volt, amire

fontos eleme marad, és nem tervezik jelentősebb

a hatvanas évek óta nem akadt példa. Míg 2010-

mennyiség értékesítését.

ben a globális kereslet 2 százalékát tették ki a jegybanki vásárlások, 2014-ben már 14 százalékra növekedett ez az arány.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

AZ AR ANYPÉNZ ÉVSZÁZADAI BÓ L

V I S S Z AT É R É S A „ B I Z T O S M E N E D É K H E Z ”

A világ hivatalos aranytartaléka 2017-ben

A nagyobb aranytartalék a külföld számára is egy

összesen 33 604 tonnát tett ki. Az utóbbi évek

erős, kevésbé sérülékeny ország képét sugall-

gyarapodása ugyanakkor elsősorban néhány

hatja, amely normál piaci körülmények között és

feltörekvő gazdaságnak köszönhető, amelyek

válsághelyzetben egyaránt kívánatos. Az arany-

igyekeznek a pénzügyi rendszerük stabilitását

tartaléknak a szimbolikus jelentőségén túl van

az arannyal, mint a gazdagság és állandóság

egy igen fontos jellemzője: a devizatartalékhoz

szimbólumával is hangsúlyozni. 2008 vége óta

hasonló tartalékfunkciót tölt be.

a legnagyobb mennyiségben Oroszországban (+1259,3 tonna), Kínában (+1242,6 tonna),

Az aranynak ugyanakkor van egy hatalmas előnye a devizákkal szemben, mégpedig az, hogy

Törökországban (+379,5 tonna), Kazahsztánban

nincs kitéve az egyes országokhoz kötődő poli-

( + 2 1 7 , 4 t o n n a ) , I n d i á b a n ( + 2 0 0 t o n n a ) é s

tikai kockázatoknak. Ezért a világon mindenütt

M e x i k ó b a n ( + 1 1 4 , 3 t o n n a ) n ö v e k e d e t t a z

tapasztalható, hogy az arany továbbra is fontos

aranytartalékok nagysága. Ugyanebben az

szerepet játszik a jegybanki tartalékok között.

időszakban több mint 400 tonnával gyara-

Az aranytartalékok kezelésére vonatkozó stra-

podott a Nemzetközi Fizetések Bankjának

tégiák meglehetősen változatos képet mutatnak

(BIS) aranytartaléka is.

a világon, azonban az arany jelentősége folytán egyre több helyen szállítják haza a tartalékokat és bővítik annak mennyiségét.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

A L E G J O B B Ú T A H A Z A K Ö LT Ö Z T E T É S ?

A LEGJOBB ÚT A HAZAKÖLTÖZTETÉS? A válságot követően több európai jegybank is döntött az aranytartalék egy részének hazaszállításáról. Ezeket a lépéseket általában a jegybank intézményébe és stabilitásába vetett bizalom megerősítésével, illetve a tartalékok hazaszállítására irányuló társadalmi érdekkel indokolták. Magyarázatként merült fel az is, hogy megingott a nemzetközi szereplők bizalma az amerikai pénzügyi rendszerben, amely az aranytartalékok tárolásának egyik fő helyszíne, illetve azzal kapcsolatban is merültek fel kételyek, hogy adott esetben ténylegesen is leszállítható-e a külföldön tartott arany.

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

A L E G J O B B Ú T A H A Z A K Ö LT Ö Z T E T É S ?

AZ AR ANYPÉNZ ÉVSZÁZADAI BÓ L

A Bretton-Woods-i rendszer összeomlása

Az 1950-60-as években a De Nederlandsche

után, a jegybanki értékesítések következtében

Bank, a holland jegybank – a többi nyugat-európai

az európai aranytartalékok mennyisége csök-

központi bankhoz hasonlóan – nagymértékben

kenő pályára állt. Ez a trend 2007-ig tartott.

növelte aranykészletét, így az 1978-ra elérte az 1704 tonnát. Az 1970-es évek végén azonban a

Ha az euróövezeti tagországok között ezer lakosra vetítve vizsgáljuk az aranytartalék mennyiségét, akkor Németország 41 kilogramm aranyat, Olaszország 40 kilogrammot, Franciaország és Hollandia pedig egyaránt 36 kilogrammot tartalékol.

hollandok az aranykészlet folyamatos leépítésébe kezdtek. Első lépésként a meglévő készlet 20 százalékát adták át az Európai Monetáris Együttműködési Alap részére, majd az 1990-es és a 2000-es évek folyamán több lépésben került sor még értékesítésre. 1999-2004 között 235 tonna aranyat adtak el, majd 2005-2009 között további 165 tonnától váltak meg. A 2000-es évek végére így 612,5 tonnában stabilizálódott a holland jegybank aranytartaléka.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

A L E G J O B B Ú T A H A Z A K Ö LT Ö Z T E T É S ?

AZ AR ANYPÉNZ ÉVSZÁZADAI BÓ L

Annak ellenére, hogy a holland jegybank 1991

A Deutsche Bundesbank, a német jegybank a

óta folyamatosan csökkentette a készletet, az

legfrissebb elérhető információk szerint 3373,7

arany teljes tartalékon belüli aránya (66 százalék)

tonna arannyal rendelkezik, amely a teljes tartalék

nemzetközi szinten továbbra is a legmaga-

69,5 százalékát jelenti. Ez a mennyiség alig tér

sabbak közé tartozik. 2014-ben a holland

el a többi meghatározó euroövezeti jegybank

jegybank 122 tonna aranyat helyezett vissza

gyakorlatától. A Bundesbank egészen 1951-ig

a mszterdami székhelyére az amerikai jegybank

nem rendelkezett aranytartalékkal. Németország

szerepét betöltő Federal Reserve System-től

1952-ben csatlakozott a Bretton-Woods-i egyez-

(Fed). A hazaköltöztetést az intézmény titokban

ményhez, ezt követően 20 év leforgása alatt

szervezte meg, és a tényt csak utólag hozta

a világ második legnagyobb aranytartalékával

nyilvánosságra. A jegybank indoklása szerint a

rendelkező országává vált.

hazaköltöztetés célja egyrészt a tárolási helyszínek közötti kedvezőbb egyensúly megteremtése, másrészt a közintézményekbe vetett

Az 1950-es és 60-as években ugyanis a német export felpörgött, a külkereskedelmi többletet pedig a partnerországok részben dollárban egyenlí-

bizalom erősítése volt.

tették ki, amit az USA-ban aranyra váltottak be.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

100

101

AZ AR ANYPÉNZ ÉVSZÁZADAI BÓ L

A L E G J O B B Ú T A H A Z A K Ö LT Ö Z T E T É S ?

Mi sem jelzi jobban a német gazdasági csoda ütemét, mint hogy 1958-ra 2345,6 tonna aranyuk volt már. 1968 végére a német aranytartalék elérte a 4033,9 tonnát, a 70-es években azonban ennek a mértékét 3700 tonnára csökkentették. A Bundesbank három alapvető vezérelv mentén kezeli aranytartalékát: biztonság, likviditás, költséghatékonyság. Csak olyan külföldi jegybanknál tárolnak aranyat, amelyik megbízható nemzetközi hírnévvel rendelkezik, az ország stabil, demokratikus berendezkedésű, és a tárolás helyszínén teljesítik a legszigorúbb biztonsági előírásokat. 2012-ig az aranytartalék majdnem 70 százalékát külföldön őrizték. Ugyanakkor évek óta tartotta magát Németországban az a vélekedés, mely szerint már csak papíron léteznek a Bundesbank külföldi aranytartalékai.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

102

103

A L E G J O B B Ú T A H A Z A K Ö LT Ö Z T E T É S ?

AZ AR ANYPÉNZ ÉVSZÁZADAI BÓ L

Olaj volt a tűzre a Szövetségi Számvevőszék

2015 óta a Bundesbank rendszeresen kiadja azt

2012 őszi jelentése, mely szerint a Bundesbank

a közel 2400 oldalas állományjelentést, mely

még soha nem ellenőrizte a külföldön őrzött

tartalmazza az összes aranyrúd pontos nyil-

a r a nyt ar talé k ainak m inősé g ét, va l ódisá gá t

vántartási számát, tömegét és a tárolás helyét.

és mennyiségét.

A német aranytartalékot jelenleg Frankfurtban, New Yorkban és Londonban tárolják.

A jelentés alapján politikusok és civilek csoportjai tiltakozásba kezdtek, aminek hatására

Az Österreichische Nationalbank, az osztrák

a Bundesbank 2013-ban bejelentette: 2020-ra

jegybank 280 tonna aranytartalékkal rendelkezik.

az aranykészlet felét Németországban, 37

Ebből az ezer főre jutó mennyiség 32 kilogramm,

százalékát New Yorkban, 13 százalékát pedig

ami elmarad a nyugat európai országok átlagától.

Londonban fogja tárolni. Arról is döntöttek, hogy

Az 1980-as évek közepén még – a jelenlegi szint

a továbbiakban nem veszik igénybe a francia

több mint kétszerese – 657 tonna volt az ausztriai

jegybank kapacitásait, mivel Párizs nem arany-

aranytartalék mennyisége, ám az euró bevezeté-

kereskedelmi központ. Az áthelyezés fő célja

sével a nemesfém elveszítette jelentőségét.

a lakosság bizalmának növelése volt. A tárolási helyszínek átrendezése végül a tervezettnél 3 évvel korábban valósult meg.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

104

105

A L E G J O B B Ú T A H A Z A K Ö LT Ö Z T E T É S ?

A jegybanki értékesítések következtében a tartalék

A számvevőszék munkatársai nem csak azt kriti-

mennyisége csökkenő pályára állt. Ez a trend 2007-ig

zálták, hogy az aranytartalék nagy részét gyakor-

tartott; a 280 tonnás mennyiség azóta állandónak

latilag ellenőrizetlenül tárolják külföldön, hanem

tekinthető. Az osztrák jegybank eredetileg abból a

azt is, hogy szinte az egészet Londonban tartják,

megfontolásból tárolta külföldön, a jelentős arany-

amit kockázatosnak értékeltek.

piacoknak számító központokban az aranytartaléka legnagyobb részét, hogy egy esetleges válság esetén

Ennek hatására Ewald Nowotny osztrák jegybank

gyorsan tudja azt értékesíteni.

elnök új aranystratégiát hirdetett meg. A stratégia értelmében 2020-ra a 280 tonnás osztrák arany-

Miután kiderült, hogy a brit nagybank, a Barclays

tartalék felét, 140 tonnát Ausztriában kell tárolni:

manipulálta az arany árát, az osztrák jegybank

ebből 90 tonnát az osztrák jegybank trezorjaiban,

lépéskényszerbe került. A jegybank elnöke még

50 tonnát pedig a Münze Österreich AG-nál. (Ez

ugyanebben az évben bejelentette, hogy külföldi

a cég az osztrák jegybank 100 százalékos tulaj-

aranykészleteiket évente egyszer leltározni fogják. Hasonlóan Németországhoz, a legnagyobb nyomást az aranytartalékok mihamarabbi

donában álló, közel 800 éves múlttal rendelkező érmekészítő vállalat.) A külföldön maradó 140 tonnát London és Zürich között osztják el.

hazaszállítására az osztrák számvevőszék gyakorolta 2015-ben.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

106

107

N É P S Z AVA Z Á S A S VÁ J C I TA R TA L É K R Ó L

N ÉPSZAVAZÁS A SVÁJCI TARTALÉKRÓL A Svájci Néppárt 2011-ben „Mentsük meg a svájci aranyunkat” (Swiss Gold Initiative) címmel kampányt indított annak érdekében, hogy Schweizerische Nationalbank, a svájci jegybank telepítse haza aranytartalékait. A mozgalom eredményeként 2014 novemberében népszavazást tartottak, melynek során három témában kérték ki az állampolgárok véleményét. Egyrészt arról kellett állást foglalniuk, hogy a svájci jegybank az aranyat fizikailag Svájcban tárolja-e, másrészt arról, hogy a jegybanknak ne legyen joga eladni aranytartalékait, harmadrészt azt írta volna elő a népszavazás, hogy a jegybanknak eszközei legalább 20 százalékát aranyban kell tartania.

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

109

AZ AR ANYPÉNZ ÉVSZÁZADAI BÓ L

N É P S Z AVA Z Á S A S VÁ J C I TA R TA L É K R Ó L

A referendumot támogatók egyik fő érve az

A népszavazás kezdeményezőinek másik érve

volt, hogy a svájci jegybank a 2000-es évek

az volt, hogy míg az arany generációkon átívelve

elején éppen akkor építette le aranytartalékainak

megtartja értékét, addig a nagymértékben eladó-

nagy részét, mikor a nemesfém ára történelmi

sodott országok fizetőeszközeinek alakulására

mélységbe süllyedt. A lépés több tízmilliárd

nincs garancia. Bár a referendum eredménytelen

frank veszteséget okozott a svájci állampolgárok

volt, a svájci jegybankot mégis arra ösztönözte,

számára. A jegybank ugyanis több lépésben

hogy több információt közöljön az aranytarta-

építette le aranykészletét: 2000-2001 során 220

lékairól. A Swiss Gold Initiative támogatói által

tonnát, majd 2005 szeptemberéig további 980

támasztott, a jegybank átláthatóságát érintő

tonnát adott el, ezt követően 2007-2008 között

kritikákra adott válaszként a svájci jegybank

további 250 tonnát értékesített. 2000-2008

először 2013 áprilisában közölt információt arról,

között így – a jegybankok történetének egyik

hogy aranytartalékának mintegy 70 százalékát

legnagyobb aranyértékesítési sorozatában – 1450

berni központjában tartja, 20 százalékát a Bank of England, 10 százalékát pedig a Bank of Canada

tonna aranyat adtak el.

őrzi. Saját aranykészletén kívül a svájci jegybank az olasz, a svéd, a finn központi bank és a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) készletének egy részét is őrzi.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

110

111

A Z A R A N Y H A Z Á J Á BA N N ÖV E KVŐ K É S Z L ET E K

AZ ARANY HAZÁJÁBAN NÖVEKVŐ KÉSZLETEK Latin-Amerikában szintén megfigyelhető az aranytartalék bővítése, ugyanakkor ebben a térségben az egyes jegybankok motivációi eltérőek. Argentínában a csődöket eredményező gazdaságpolitika negatív következményei elleni biztosítékként, Brazíliában a nemzetközi tartalékok diverzifikációjának érdekében, Mexikóban pedig a dollárral kapcsolatos függés, kitettség csökkentése céljából növelték az aranytartalék nagyságát. A döntések közös jellemzője az aranyba vetett bizalom és a latin-amerikai tradíciók folytatása, hiszen a térség az újkori világ egyik legnagyobb aranyellátója volt.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

112

113

AZ AR ANYPÉNZ ÉVSZÁZADAI BÓ L

A Z A R A N Y H A Z Á J Á BA N N ÖV E KVŐ K É S Z L ET E K

A Banco Central de la República Argentina

A Banco Central do Brasil (BCB), a brazil jegy-

(BCRA), az argentin jegybank a 2017-es év

bank aranytartalékának mennyisége 2007 és 2012

harmadik negyedévében 61,7 tonna aranykész-

között 33,6 tonna volt, majd 2012 novemberében

lettel rendelkezett, amely nemzetközi tarta-

a duplájára, 67,2 tonnára ugrott és időközben

lékának 5,1 százalékát tette ki. A legnagyobb

nem változott. A Banco de México (Banxico),

változás az argentin tartalékban 2011-ben ment

a mexikói jegybank aranytartalékának mennyi-

végbe, amikor az arany mennyisége 54,7 tonnáról

sége 2007 óta jelentősen növekedett annak

emelkedett a jelenlegi szintre. A jegybank arany-

köszönhetően, hogy 2011. február-márciusában a

tartalékának jelentős részét székhelyén tárolja.

jegybank közel 100 tonna aranyat vásárolt, így a mennyiség a korábbi 14-szeresére ugrott. A készletnövelés 2011-2012 folyamán folytatódott, így 2012 végére az arany mennyisége elérte a 124,5 tonnát, ami lassú ütemben csökkent le a 2017-es 120,5 tonnás szintre.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

114

115

V É D Ő H Á LÓ A D O L L Á R E L L E N , A J ÜA N M E L L ET T

AZ AR ANYPÉNZ ÉVSZÁZADAI BÓ L

VÉDŐHÁLÓ A DOLLÁR ELLEN,

Kína aranytartalékai 2000 óta megnégyszere-

A JÜAN MELLETT

ződtek. 2007 óta a tartalék mértéke két alkalom mal, 20 09 -ben és 2015-ben emelkedett

Ázsia több feltörekvő országában a gazdasági

jelentősen , 2015 óta pedig fokozatosan nő.

fejlődést követően a jegybankok aranytartalé-

A People’s Bank of China-nál lévő kínai aranytar-

kában is jelentős növekedés következett be.

talék össztömege 2017 harmadik negyedévére

Az aranytartalékok növelésével az ázsiai orszá-

elérte az 1842,6 tonnát, amely az ország teljes

gok ellenállóbbá kívánták tenni gazdaságaikat a

tartalékállományának 2,4 százalékát jelentette.

geopolitikai kockázatokkal szemben. Az európai országokkal szemben a távol-keleti országokban az aranytartalékoknak nincsenek világháborúhoz vagy hidegháborúhoz köthető geopolitikai vetületei, így nem is képezik a közbeszéd tárgyát.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

116

117

V É D Ő H Á LÓ A D O L L Á R E L L E N , A J ÜA N M E L L ET T

AZ AR ANYPÉNZ ÉVSZÁZADAI BÓ L

Kína számára az aranytartalék-növelés egyik

A Bank of Korea, a dél-koreai jegybank külföldön

legfontosabb oka az, hogy az ország tartalékai

tárolja aranykészletét: teljes egészét a Bank of

egyre kevésbé függjenek az amerikai dollártól

England trezorjaiban tartják. Az elmúlt években

(USD). Mivel az USD a világ legfontosabb tarta-

a dél-koreai jegybank aranykészlete jelentősen

lékvalutája, annak esetleges leértékelődése

megnőtt, mennyisége a 2007-es 13 tonnáról 104,4

jelentős károkat okozhat. Az arany arányának

tonnára emelkedett. Az aranykészlet megemelé-

növelése egyfajta védőhálót is jelent a jüan

sénél a Bank of Korea azzal érvelt, hogy a lépés

számára. A jelentős aranytartalék emellett erősíti

hosszú távra szól, mivel az arany biztonságos

Kína pozícióját a globális pénzügyi piacokon,

befektetés, és hozzájárul ahhoz, hogy a jegy-

segíti a jüan nemzetközivé válásának folyamatát

bank megfelelően tudjon reagálni a nemzetközi

is. Az aranytartalék tárolásával kapcsolatos infor-

pénzügyi fejleményekből adódó kockázatokra.

mációkat a People’s Bank of China szigorúan őrzi.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

118

119

V É D Ő H Á LÓ A D O L L Á R E L L E N , A J ÜA N M E L L ET T

AZ AR ANYPÉNZ ÉVSZÁZADAI BÓ L

Az indiai jegybank, a Reserve Bank of India

Törökország nemzetközi kapcsolatainak válto-

aranytartaléka 2007 óta mindössze egyszer,

zásai nagy lökést adtak a török aranytartalék

2009 harmadik negyedévében emelkedett 200

növekedéséhez. A Türkiye Cumhuriyet Merkez

tonnával, mennyisége azóta változatlan, 557,8

Bankasi, a török jegybank aranytartaléka 2017

tonna. Az aranytartalék legnagyobb része az

végén 495,6 tonna volt, a teljes tartalékállo-

indiai Nagpur városában található, bizonyos

mány 18,3 százalékát tette ki. A török jegybank

százalékát pedig a Bank of England trezorjai őrzik.

azt tanácsolta a kereskedelmi bankoknak, hogy tartalékaik bizonyos hányadát szintén

A National Bank of Kazakhstan nemzeti valutát

aranyban tárolják.

erősíteni kívánó politikája jelentősen hozzájárult az arany előtérbe helyezéséhez. Kazahsztán 289,3 tonnás aranykészlete az ország teljes tartalékainak 37,1 százalékát teszi ki. A kazah aranytartalék folyamatosan emelkedik.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

120

121

AZ AR ANYPÉNZ ÉVSZÁZADAI BÓ L

O R O S Z O R S Z Á G , A L E G N A G Y O B B VÁ S Á R L Ó

Ezt támasztja alá az orosz jegybank első alelnöke,

OROSZORSZÁG, A LEGNAGYOBB VÁSÁRLÓ

Sergei Shvetsov 2017. novemberben napvilágot látott nyilatkozata is, miszerint az aranytartalék

Az orosz jegybank aranytartaléka 2007 óta folya-

növelésének célja az ország biztonságának foko-

matosan emelkedik. A Central Bank of the Russian

zása. A jegybank Oroszországon belül tárolja

Federation legutóbbi, 2017. decemberi aranyvá-

tartalékait, kétharmad részét moszkvai trezorja-

sárlásával a tartalék összmennyisége meghaladta

iban, a fennmaradó részt pedig Szentpétervár és

a rekordot jelentő 1800 tonnát. Oroszország

Jekatyerinburg városában.

jelenleg a világ hatodik legnagyobb aranytartalékával rendelkezik. 2016-ban – nemzetközi összehasonlításban – az orosz jegybank vásárolta a legtöbb aranyat. Emellett Oroszország a világ harmadik legfontosabb aranykitermelője. A hivatalos indoklás szerint az orosz jegybank többek között azért emelte aranytartalékát, hogy ellenállóbbá tegye az ország gazdaságát a geopolitikai kockázatokkal szemben.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

122

123

A R A N Y K Ã&#x2013; N Y V

I V. F E J E Z E T

PANNÓNIA A R A N Y B Á N YÁ I A K I N C S E S K Á R PÁT- M E D E N C É B E N

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

129

FONTOSABB ARANYPÉNZVERŐ HELYEK A KINCSES KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

D E F

Luxemburgi Zsigmond kassai aranya, 1400 körül II. Lajos nagybányai veretű aranyforintja, 1526 Apafi Mihály segesvári veretű aranya, 1667

II. Ulászló körmöcbányai veretű guldinerének tízszeres súlyú aranyleverete

Károly Róbert vélhetően budai veretű aranyforintja, 1325-1342

Nagy Lajos pécsi aranya, 1360 körül

B F

G C H

G H

BUDA

KÖRMÖCBÁNYA

PÉCS

KASSA

NAGYBÁNYA

NAGYSZEBEN

KOLOZSVÁR

Bethlen Gábor gyulafehérvári veretű aranyforintja, 1622 II. Ulászló nagyszebeni aranyforintja, 1516

GYULAFEHÉRVÁR

SEGESVÁR

PA N N Ó N I A

Meglehetősen korán, szinte már a történelem hajnalán kapcsolatba kerülhettek az arannyal a Kárpát-medencében élő népek és nemzetek. Nem véletlenül, hiszen ez a táj különlegesen sokat rejt ebből a nemesfémből, amely főképp a földalatti kőzetek repedéseiben, a folyók hordalékában és fövenyében bújt és bújik meg több helyütt ma is. Kincses Magyarország, kincses Kárpát-medence: az arany sorsokat, történelmet és hatalmakat befolyásolt ezen a vidéken. A régészeti leletek szerint már a fémfeldolgozás megjelenésével közel egy időben, a korai bronzkor idején (négy és fél-, ötezer évvel ezelőtt) megjelent a Kárpát-medence keleti területein az aranyművesség. Az első írásos ismereteink az arany és az itt élő nemzetek kapcsolatáról az ókorból datálhatók.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

132

133

A R A N Y BÁ N YÁ K K I N C S E S K Á R PÁT- M E D E N C É B E N

Hérodotosz említi a Maros mentén élő agatir-

VIASZTÁBLÁKON

szeket, akiket a szkítákkal sorolt egy rokonságba

A RÓMAI ÜZENETEK

a görög történetíró. Az időszámításunk előtt 450 körül itt élő nép a leírás szerint fölöttébb

A Kárpát-medence már az időszámításunk

gazdagon díszítette magát arany ékszerekkel.

előtti századokban is lényegében ugyanazt a

Ezek lelőhelye Hérodotosz szerint Erdély terü-

geopolitikai szerepet töltötte be, mint manapság.

lete volt, és a kincsek alapanyagát az agatirszek

A keleti és a nyugati kultúrák új minőséget

maguk bányászták ki. A görög mitológiában

teremtő találkozásának helyszíne volt. A messzi

szereplő legendás aranygyapjú, amit a monda

és mesés kelettel kapcsolatban álló agatirszek

szerint Jászón királyfi szerzett meg, egyes felté-

nyugati „párjai” az Alpok lejtőin is leereszkedő

telezések szerint szintén Erdélyből származott.

kelták voltak, akik a Dunántúlon ekkortájt épp a

De ha már a szkíták feltételezett rokonainál

későbbi római Pannonia provincia virágzó váro-

tartunk, ne feledkezzünk el a Mezőkeresztesen

sainak alapjául szolgáló földvárakat építették ki.

és Tápiószentmártonban fellelt szkíta aranyszar-

Az arannyal való kapcsolatuk egyik legelterjed-

vasokról sem, amelyek eredeti rendeltetése pajzs-

tebb példája a „torques” elnevezésű (a szó latin

dísz volt. Hasonló tárgyak máshol csak a sztyeppe

eredetű, az ékszerre eredetileg jellemző, tekerve

vidéki szkíta fejedelmi kurgánokban fordultak elő.

font formára utal) nyakperec, amelynek viselése magasabb társadalmi rangot jelentett.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

134

135

V I A SZTÁ B L Á KO N A RÓ M A I Ü Z E N ET E K

A két végén növényi, vagy maszkszerű motívumokkal díszített pántot ugyanis mindvégig a vezetők, harcosok, előkelő nők viselték. Erdélyben talált aranypénzek bizonyítják, hogy a rómaiak megjelenése előtt, már a dákok idején jelentős mértékűvé vált errefelé a bányászati tevékenység. A II. Philipposz makedón király – aki Krisztus előtt 382-336 között uralkodott – illetve a Claudius római császár által időszámításunk kezdete után 41-ben veretett érmék is arra utalnak, hogy elterjedt a híre: Dácia hegyei között aranyban gazdag telérek húzódnak meg. Ez volt a fő oka annak is, hogy a rómaiak időszámításunk kezdete után 107-ben leigázták a térséget. Az aranybányászatra az ő idejükben leginkább a természeti környezetet és az emberi életet sem kímélő rablógazdálkodás volt a jellemző. A R A N Y KÖ N Y V

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

136

137

A R A N Y BÁ N YÁ K K I N C S E S K Á R PÁT- M E D E N C É B E N

V I A SZTÁ B L Á KO N A RÓ M A I Ü Z E N ET E K

Bő másfél évszázados jelenlétük a rendkívül

bányászok éltek. Alburnus Maior volt a provinci-

gazdag tárgyi emlékek és leletanyag alapján

ában a bányászati-kohászati munkálatok központja,

meglehetős részletességgel rekonstruálható.

míg az aranytermeléssel kapcsolatos igazgatási

A népvándorlás pusztítása elől Dacia provinciából

teendők Ampelumban (Zalatna) zajlottak.

271-ben viszonylag gyors távozásra kényszerülő rómaiak után a világ leghosszabb bányajáratai őrződtek meg Erdélyben. Emellett hihetetlenül nagy értékű technikai emlékek maradtak ránk érintetlenül, lényegében teljes kelléktárral együtt. A szerszámokon, facsilléken, olajmécseseken kívül a föld mélye megőrizte az utókornak azokat a viasztáblákat is, amelyeken rengeteg bányászattal kapcsolatos adatot, információt rögzíttek a római telepesek. Így például az egykori Alburnus Maior (ma a tiszai ciánszennyezés miatt elhíresült Verespatak) azon utcáinak neveit, amelyekben az ide telepített pirusta (dalmáciai illír népek)

Egyes számítások szerint a rómaiak uralma alatt a császári birtoknak számító aranyvidéken közel ezer tonna nyersarany került a bányákból a felszínre. Tasnádi Kubacska András geológus, muzeológus leírásaiból tudjuk, hogy Erdélyben a leigázott népek ide telepített bányászai mellett rabszolgák is dolgoztak a föld alatt. A férfiak éjjel-nappal táplálták a tüzeket a vájatok végéiben, és az izzó sziklafalat ecetes vízzel repesztették szét. A forró levegőben állandóan vízgőz és füst gomolygott.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

138

139

A R A N Y BÁ N YÁ K K I N C S E S K Á R PÁT- M E D E N C É B E N

Az aranytartalmú ércet a gyermekek szállították a bányák bejáratáig, majd onnét az idősebb férfiak vitték tovább és osztályozták, zúzták az alapanyagot. A zúzalékok lisztté őrlése és az arany kimosása pedig a nők feladata volt. A mai Erdély mellett a mostani Dunántúl, vagyis a korabeli Pannónia provincia területén is említenek arannyal kapcsolatos információkat az írásos emlékek. Ezek alapján van tudomásunk arról, hogy a mai Mosonmagyaróvár és Győr közötti Duna-szakaszon évente mintegy 800 kilogramm föveny aranyat mostak ki a rabszolgák a folyóból. Hasonló mennyiség került ki a Mura hordalékából.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

140

141

V I A SZTÁ B L Á KO N A RÓ M A I Ü Z E N ET E K

K I VÁ LT SÁG O K A N É M ET H O S P E S E K N E K

Az arany iránti felfokozott igény arra is vissza-

KIVÁLTSÁGOK

vezethető, hogy a császárkor kezdeti idősza-

A NÉMET HOSPESEKNEK

kában elterjedt a feltűnő, drága ékszerek viselése. Krisztus előtt 215-ben, a pun háborúk idején még a

Az erdélyi aranylelőhelyek műveléséről a

lex Oppia elnevezésű táblás törvény megtiltotta,

Nyugatrómai Birodalom összeomlása után még

hogy fejenként fél unciánál, azaz 13-15 grammnál

sok évszázadig nincs adat. A legvalószínűbb az,

több aranyat tartsanak maguknál a római asszo-

hogy ezt a nemesfémet – a korábbi virágzó bányá-

nyok. A császárkorban bekövetkezett változá-

szati múlt után – ismét a folyókból mosták ki jó

sokat ezért a korabeli költők, történetírók a régi

ideig ebben a térségben. Alátámasztja ezt többek

erkölcs helytelen fellazulásaként ítélték meg.

között Mátyás király rendelkezése is, amelyben Erdély egészére adott aranymosási szabadalmat 1471. március 19-én a szászoknak. Megjelent viszont a bányászat a Felvidéken. A kora középkorból származó régészeti adatok alapján tudjuk: a germán népcsaládhoz tartozó kvádok voltak azok, akik a VI. században Selmecbánya környékén először nyitották meg a hegy mélyét, hogy ott aranyat és ezüstöt találjanak.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

142

143

A R A N Y BÁ N YÁ K K I N C S E S K Á R PÁT- M E D E N C É B E N

Ez a tevékenység honfoglaló őseink számára sem volt ismeretlen, akik ráadásul a Kárpátmedencében már művelés alatt lévő nemesfémbányákat találtak. Biztos ismereteink vannak arról, hogy Selmecbányán folytatták az aranytelérek feltárását. A magyar törzsek a népvándorlás kori pompás ötvösmunkákhoz a nemesércet túlnyomórészt cserével szerezhették. Ugyanakkor voltak köztük kohászok, kovácsok, nemesfém előállításához értő szakemberek, akik az új hazában megtelepedve könnyen bekapcsolódhattak a felvidéki bányák körüli munkákba. Egy oklevél pedig arról emlékezik meg, hogy őseink 953-ban együtt művelték a morvákkal a Zdiari hegység ezüstbányáit. A honfoglaló magyarok a korabeli fémárakról is kiváló ismeretekkel rendelkeztek.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

144

145

K I VÁ LT SÁG O K A N É M ET H O S P E S E K N E K

Nem véletlen az sem, hogy kalandozásaik során

A XII. században II. Géza idejében már szer-

főként az ezüstben gazdag német városokat

vezetten telepedtek le német hospesek a

rabolták ki, és az így szerzett zsákmányból Szent

hazai ezüstbányászat későbbi központjában:

István királyunk 1000-1001-ben jó minőségű

Selmecbányán és környékén. A legvalószínűbb

pénzt veretett.

feltevés szerint a cseh határ melletti Schebnitzből érkeztek ide a szükséges szakemberek. A tatár-

A magyarság arannyal kapcsolatos tudása elle-

dúlás utáni újjáépítésben kulcsszerep hárult a

nére a nemesfém hazai bányászatánál az Árpád-

nemesfémben gazdag ércbányákra. Ezért IV.

házi királyaink időszakában már kezdetektől

Béla utasítására főként a Morva-vidékéről hívtak

fogva a külhonból idehozott, főképpen németajkú

be – ismét német anyanyelvű – hospeseket.

telepesek (korabeli kifejezéssel, a vendégek szó latin megfelelőjeként: hospesek) játszották

Az áttelepülés megkönnyítése érdekében a király

a főszerepet. Az első ilyen bányászok Szent

kivételt engedélyezett az akkori szabályok alól.

István felesége, Gizella kíséretében érkeztek Nagybörzsöny térségébe.

Szent István törvényei alapján ugyanis a „föld méhe” alapvetően a királyé volt, a kibányászott nemesfémeket be kellett szolgáltatni a kincstárnak. Kezdetben ez alól csak az esztergomi prímás mentesült.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

146

147

K I VÁ LT SÁG O K A N É M ET H O S P E S E K N E K

IV. Béla azonban a betelepülőknek kiváltságokat adott. Az általuk lakott telepeket az uralkodó bányavárosi rangra emelte. Az európai értelemben is elsőnek vehető ilyen intézkedés 1245ben a „Selmeci Városi Bányajogkönyv” kiadása volt. Ez a nagy jelentőségű és hírű dokumentum később a középkori városi jog mintájául szolgált. Szinte mindegyik magyarországi bányavárosban bevezették. Az eredeti jogkönyv Selmecbányát szabad királyi várossá nyilvánította. A közvetlenül az uralkodó joghatósága alá tartozó település maga válaszhatott bírót és papot, egyben fizethette az adót. Érdemes megjegyezni, hogy az így kiemelt magyarországi német bányavárosok kezdettől fogva védekeztek a más nyelvűek betelepülése ellen. Csak a mohácsi vész után nyerhettek polgárjogot a magyarok vagy a szlovákok.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

148

149

A R A N Y BÁ N YÁ K K I N C S E S K Á R PÁT- M E D E N C É B E N

K I VÁ LT SÁG O K A N É M ET H O S P E S E K N E K

Ami pedig a király bevételeit illeti, IV. Béla okle-

Ez utóbbi a XV-XVI. század fordulójára

veleiben olvashatjuk először az urbura fogalmát,

vált a legmarkánsabbá, amikor a mai Észak-

amit aztán évszázadokon keresztül használtak a

Magyarországon és Felvidéken fekvő bányaváro-

bányaműveléssel összefüggő, a kibányászott érc

sokban az irányítás Thurzó János nagyvállalkozó

mennyiségétől függő és a kincstárnak járó bérleti

kezébe került, aki az elhíresült délnémet Fugger-

díj jelölésére.

családot is bevonta a termelés és kereskedelem rendszerének átalakításába.

Ezt követte a bányákkal is rendelkező földterületek adományozása, amelynek nyomán kialakult a nemesfémek földesúri bányászata. Majd a bányászati kamarák és a pénzverés bérbeadásával már abszolút a királyi haszonbér, az úgynevezett regálé jövedelmek egyike került előtérbe. Ez a folyamat lehetőséget adott a prekapitalista viszonyok megjelenésére.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

150

151

M AGYA R F O R I N T E U RÓ PÁ N A K

MAGYAR FORINT EURÓPÁNAK Bölcs királyaink intézkedéseinek következtében már a XIII. század második felétől egyedülállóan gyors növekedésbe kezdett a hazai aranytermelés. Becslések szerint Magyarország területén ekkoriban hozták a felszínre az európai aranykincs öthatodát, vagyis majdnem a teljes egészét, és a világtermelés egyharmadát is mi mondhattuk a magunkénak. Ez akkoriban évente körülbelül 1000 kilogramm aranyat jelentett. (Összehasonlításképp: ebben az időben Csehország 100-120, Szilézia 80-100 kilogramm aranyat termelt évente.) Ráadásul ez még csak a kezdet volt. Az Anjou-uralkodók további fejlesztő lépéseinek köszönhetően a XIV. században 2500 kilogrammra nőtt a kitermelés mennyisége.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

152

153

A R A N Y BÁ N YÁ K K I N C S E S K Á R PÁT- M E D E N C É B E N

M AGYA R F O R I N T E U RÓ PÁ N A K

Ennek alapján nyugodt szívvel kimondható: a

kényszerének megszüntetése, amelynek egyik

török megszállás és az Amerika felfedezése

következménye volt az állandó értékkel bíró

előtti évszázadokban Magyarország a legna-

pénz bevezetése. A jó forint értékének fenn-

gyobb középkori aranytermelő nagyhatalmak

tartásához ugyanakkor szükség volt az erős,

közé tartozott.

megbízhatóan termelő bányászatra is, amit Károly Róbert és később Nagy Lajos további bányajogi

Ezt igyekezett kihasználni Károly Róbert, aki királyi monopóliumot vezetett be a nemesércek kereskedelmében. Képes volt arra is, hogy a magyar királyság hasznának növelése érdekében korlátozta az európai piacokon értékesíthető aranyérc mennyiségét, amivel a keresztes háborúk miatt kialakult aranyválságot 1344-ig sikerült meghosszabbítania. Neki köszönhető az is, hogy 1325-ben megszületett az első és meglehetősen erős magyar aranyforint, amit Európa számos országában is fizetőeszközként használtak. Ezt

dekrétumokkal igyekezett elősegíteni. Sikerrel: uralkodásuk alatt egyedülálló fejlődési pályát futott be a magyarországi aranytermelés. Ez folytatódott Mátyás alatt, akinek idejében a kincstár haszna Anglia királyainak jövedelmével vetekedett. A király bevételei között pedig az egyik legnagyobb tétel a bányászatból, pénzverésből származó haszonbér volt. Ugyanakkor a bányavárosok kiváltságaik következtében – amit Mátyás 1486-ban szintén megerősített – ugyancsak egyedülállóan nagy jövedelemre tettek szert.

készítette elő 1323-ban az évenkénti pénzverés

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

154

155

M AGYA R F O R I N T E U RÓ PÁ N A K

A magyarországi nemesfémtermelés mindezeknek köszönhetően a XVI. századig stabilan vezető szerepet töltött be Európában. Több évszázadig az arany – mellette az ezüst és a réz – volt a legjelentősebb kiviteli cikkünk. Bányászatunk olyan magas színvonalon működött, hogy szakembereinket gyakran hívták dolgozni Angliába, Oroszországba és Franciaországba. S ez a siker – a török hódításig – alapvetően két körzetre épült. Az Árpád-korban és később az arany- és ezüsttermelésünk a hegyvidékek területére volt jellemző. Négy aranytermelő körzetünk volt: Felvidéken a Gömör-Szepesiérchegység, a Garam- és mellékvölgyei, valamint az Erdélyi-érchegység és a 13. században feltárt szatmári aranyvidék. Emellett kisebb telepek is

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

156

157

A R A N Y BÁ N YÁ K K I N C S E S K Á R PÁT- M E D E N C É B E N

M AGYA R F O R I N T E U RÓ PÁ N A K

kialakultak, mint például Nagybörzsöny vagy

Jó példa erre az aranybányászat egyik legfonto-

Belényes. A Felvidéken lévő két bányászati

sabb felvidéki központja, Körmöcbánya. A vár

területet a korabeli szóhasználatban alsó- és

körül a XV. század első felében épültek fel az

felső-magyarországi körzetnek nevezték, ellen-

erős, tizenkét méter magas falak. Ezeket 1449-ben

tétesen az érintett települések földrajzi elhe-

már Hunyadi János is sikertelenül ostromolta. Fia,

lyezkedésével. Az alsó-magyarországi királyi

Mátyás király is csak békekötéssel tudta vissza-

bányavárosok közé ugyanis többek között az

szerezni 1462-ben a korona alá a neves telepü-

északabbra fekvő Körmöcbányát, Selmecbányát,

lést. A falak és a bástyák pedig a későbbiekben

Besztercebányát sorolták, a felső-m agyarországi

is hathatós védelmet biztosítottak a polgárság

városok közé pedig a délebbre fekvő Rudabánya

számára, amikor arrafelé portyáztak a környékbeli

vagy Telkibánya tartozott. Az aranyat és a

rablózsoldosok vagy a török csapatok.

többi nemesé rcet védeni kell. Természetes dolog tehát, hogy bányavárosaink – a középkori Magyarországon – a XIII. század után fellendülő várépítésben jelentős szerepet töltöttek be.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

158

159

H Á RO M SZ Á Z ÖZV EGYA S SZO N Y TÁ N C A

HÁROMSZÁZ ÖZVEGYASSZONY TÁNCA Bányavárosainkat legendák sokasága vette körül. Az egyik szerint jelképesen három nemesfém lakat alatt volt a középkori Magyarország, amelyeket fel kellett nyitni ahhoz, hogy az ország európai nagyhatalommá válhasson. Az viszont már nem legenda, hogy a réz-, az ezüst- és az aranylakat kulcsait megtalálták és sikerrel használták is a királyaink. Selmecbánya megalapításáról szól az a történet, amelynek főszereplője egy Sebenitz nevű pásztorfiú, aki a nyája legeltetése közben két gyíkra lett figyelmes. Az egyik hátán ezüstpor, a másik hátán aranypor csillogott. A két gyík vezette el a pásztort a lelőhelyekhez.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

160

161

H Á RO M S Z Á Z ÖZV EGYA S S ZO N Y TÁ N C A

A R A N Y BÁ N YÁ K K I N C S E S K Á R PÁT- M E D E N C É B E N

Az állatok – némelykor sárkány alakban – a jeles

Mikor már vígan ettek és táncoltak, a Bányász

város címerébe kerültek, a település neve pedig a

úr sírva és bánkódva egyszer csak megjegyezte:

pásztor keresztnevéből ered. A felső-magyaror-

soha ennyi özvegyasszonyt nem látott még

szági Telkibánya történetében egy Európa-szerte

egyszerre mulatni. A történet a Telkibányán is

ismert vándormonda jelenik meg. A háromszáz

birtokos Rákóczi-fejedelem apjával is ismeretes,

özvegyasszony tánca ez, amely végső soron a

aki rögtön férjet is adott az asszonyoknak, katonái

kapzsiság büntetéséről szól.

személyében. Ugyanakkor akad olyan kutatás, amely szerint valós tragédia is alapja lehet a törté-

A legenda szerint a különösen gazdag leletet találó bányászok figyelmen kívül hagyják vezetőjük (a „Bányász úr”) figyelmeztetéseit: támasz és

netnek: van feljegyzés egy olyan, Balkánról induló XV. századi földrengésről, amely bányaomlást okozott a térségben.

boltozat emelése nélkül „ásták erősen” az ezüstöt és az aranyat. A bánya rájuk omlott, és mind bent haltak. A Bányász úr pedig ezután vacsorát készíttetett, és mulatságba hívta a bányászok feleségeit.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

162

163

H Á RO M SZ Á Z ÖZV EGYA S SZO N Y TÁ N C A

A bányászat során alkalmazott módszerek amúgy sem voltak veszélytelenek. Telkibányán a felszínre kibúvó kvarcos telérek feltárásával kezdődtek meg az első kitermelések. Eleink előbb árkokat, majd nyolc-tíz méter mély aknákat létesítettek, amiket horpáknak neveztek. Az aknákban létrákon állva fejtették a nemesérceket is tartalmazó kőzeteket. Vannak olyan hegyoldalak a térségben, ahol 300 méter hosszú szakaszon közel háromezer horpát is vájtak, amelyek a kitermelés után könnyen összeomlottak. Amikor az aranyért már mélyebbre kellett menni, a horpákat a bányavájatok követték. A magasabb szintű technológiát pedig az északi bányavárosokból ideáramlott munkások és szakemberek hozták magukkal.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

164

165

A R A N Y BÁ N YÁ K K I N C S E S K Á R PÁT- M E D E N C É B E N

H Á RO M SZ Á Z ÖZV EGYA S SZO N Y TÁ N C A

Az előbbi körbe azok a bányászatban már járato-

A felső-magyarországi szövetségnek pedig

sabb szláv származású munkások tartoztak, akik

hét királyi kiváltságot kapott bányaváros volt a

a helytörténeti források szerint a XIII. században

tagja. Formális létrejöttüket 1487 decemberében

özönlötték el Telkibányát. Gyalogosan, felsze-

határozták el. E szövetségek a török betöré-

relésüket talicskán tolva érkeztek, az aranyláz

sével – különösen Mohács után – meglazultak,

hajtotta őket. Őket követték a szász bányászok

megszűntek. A középkori magyar ércbányászat

és bányatisztek, az aranybányászat és az ércelő-

hanyatlásnak indult, aminek csak egyik oka volt

készítés igazi szakértői, akik kőházakban, kolóni-

az ország három részre szakadása. A felszín

ákban telepedtek le.

közeli telepek ugyanis lényegében kimerültek. A törökök kiűzése után még hosszú időre

A különleges jogállás és a kiváltságok előbbutóbb szövetségekbe tömörítették a bánya-

volt szükség ahhoz, hogy a hazai kitermelés szintje helyreálljon.

városokat. A felvidéki – alsó-magyarországi – bányavárosok szövetségének kezdete 1380-ban már egy bírói végzésből kikövetkeztethetően biztosan létezett, illetve Zsigmond király 1405ben említette egy oklevelében először közösségként e településeket.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

166

167

KÜ L F Ö L D I K É Z B E K E RÜ L A Z E R D É LY I K I T E R M E L É S

KÜLFÖLDI KÉZBE KERÜL AZ ERDÉLYI KITERMELÉS A folytatás később a Habsburg-birodalomnak volt az érdeke. Bécs kiemelt figyelmet szentelt a kincstári bevételeket gazdagító magyar bányászat fejlesztésének. A nemesfémek kitermelésének újabb virágkora Mária Terézia uralkodásának idején kezdődött. A királynő intézkedései nyomán jelentős technikai újításokat vezettek be a hazai ércbányákban, csökkentették a vízveszélyt, növelték a termelékenységet. Ebben a korszakban általában is robbanásszerű volt a bányászatban a fejlődés. A 18. századi bányák már igazi nagyüzemként működtek, több ezer munkással. A föld méhének kitermelésével kapcsolatos tudományok is jelentős változásokon mentek keresztül.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

168

169

A R A N Y BÁ N YÁ K K I N C S E S K Á R PÁT- M E D E N C É B E N

KÜ L F Ö L D I K É Z B E K E RÜ L A Z E R D É LY I K I T E R M E L É S

Ennek egyik következménye volt az, hogy

A XVIII. század fordulójára a felvidéki város

1735-ben Selmecbányán elindult a felsőfokú

amúgy is újra visszanyerte régi fényét és nagy-

bányászképzés, amely 1761-től – Mária Terézia

ságát. Ragyogtak a nevezetes középületek és

intézkedésének nyomán – már akadémiaként

polgárházak. Selmecbánya 1782-ben 24 ezer

működött tovább. Az innen kikerülő szakem-

fős lakosságával – Pozsony és Debrecen után –

berek országszerte főszerepet játszottak a tech-

Magyarország harmadik legnagyobb városává

nológiai váltásban, a kitermelés fellendítésében.

nőtte ki magát.

Az aranybányászatra különösen nagy hatással

A Habsburg-törekvések a XVI. században,

volt egy korabeli magyar találmány. II. József

Bethlen Gábor fejedelemsége alatt újrainduló

idejében került sor Born Ignác amalgámos

erdélyi nemesfémbányászatot is új szintre

módszerének bevezetésére, aminek köszön-

emelték. Mária Terézia a kincstári kitermelés

hetően az arany kinyerése az ércekből jóval

erősítése mellett a magánvállalkozásokat is

hatékonyabbá vált. Az erdélyi szász származású

támogatta. Ennek következtében a fellendülés

geológus a Selmecbánya melletti Szklenón

kezdetén Erdély-szerte igen nagyszámú kisipari

mutatta be ezt az új eljárást.

bányavállalkozás működött kezdetleges eszközökkel: apró népi bányaművek, kisnemesi vállalkozások, polgári részvénytársaságok.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

170

171

A R A N Y BÁ N YÁ K K I N C S E S K Á R PÁT- M E D E N C É B E N

KÜ L F Ö L D I K É Z B E K E RÜ L A Z E R D É LY I K I T E R M E L É S

Legtöbbjük egy-kétszemélyes családi vállalkozás

(Az Erdélyi-érchegység egyik legnagyobb, 89

volt, ahol a tulajdonosok maguk bányászták és

kilogrammos aranyleletét is ebben az időben,

dolgozták fel az érceket. Nem véletlen, hogy

1861-ben találták meg Verespatakon.) A huszadik

Erdélyben 1800-ban már 1200 bányát tartottak

század elején viszont az erdélyi aranybányá-

nyilván, amelyek száma a következő negyven

szat közel hetven százaléka már a külhoni

évben 2500-ra – tehát több mint duplájára – nőtt.

tőke kezében volt, a fennmaradó 30 százalék pedig az államé: szinte eltűntek a bányavidékről

A kisvállalkozások helyét ugyanakkor – külö-

a hazai kisvállalkozások.

nösen 1848-49 után – az osztrák tőke vette át, amely mellé később német és francia befek

A felvidéki, szatmári és erdélyi aranytermelés a

tetők is társultak.

XIX. század végére megközelítette az évi 2-3 tonnás mennyiséget. Ezt szinte teljes mértékben

Míg az erdélyi bányavidék vállalkozásai 1710ben mindössze 63,2 kilogramm aranyat hoztak a felszínre, ez a mennyiség 1842-re 1007,4 kilogrammra nőtt, az 1860-as évekre pedig közel az 1710-es mennyiség hússzorosára emelkedett.

elveszítette az ország Trianon után. Nemcsak a bányák kerültek a határainkon túlra, hanem az ezekhez tartozó feldolgozóipar is. Ez utóbbinak köszönhető részben az is, hogy ma Magyarországon nincs már számottevő kitermelés.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

172

173

KÜ L F Ö L D I K É Z B E K E RÜ L A Z E R D É LY I K I T E R M E L É S

A Recsk és Gyöngyösoroszi mellett működő ércbányákból – azok bezárásáig – közel egy mázsa arany évente még a felszínre került, ám a feldolgozóipar (színesfémkohó) hiánya miatt egy idő után már nem volt gazdaságos a kitermelés. Arról pedig, hogy a hegyeinkben és folyóinkban még meglévő aranykincset érdemes-e felszínre hozni, különbözőképp vélekednek a szakemberek.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

174

175

A R A N Y K Ã&#x2013; N Y V

V. F E J E Z E T

AZ ARANYVONAT N EMZETI KI N CSÜ N KET M ENTETTE

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

181

A Z A R A N Y VO N AT

Magyarország aranytartalékának második világháborús sorsában a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottai kiemelkedő szerepet vállaltak. A történelmi viharok közepette az MNB tisztviselői mindvégig azt tartották szem előtt, hogy a rájuk bízott nemzeti aranykészletet megóvják a németek, a szovjet hadsereg és különböző más csoportok zsákmányszerző törekvéseivel szemben. Egy újabb háború kitörésének a lehetősége már a harmincas évek második felében szóba került. Ennek megfelelően az MNB szakemberei már ekkor szorgalmazták olyan óvóhelyek építését, amelyek háború esetén is lehetővé teszik a bank működését és az értékek biztonságos tárolását. A kivitelezés nem váratott sokáig magára: 1936ban megkezdődött a budai várban az Úri utca 72. szám alatti, valamint Veszprémben a Jókai utca 31. szám alatti óvóhelyek megépítése.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

182

183

N E M Z ET I K I N C S Ü N K ET M E N T ET T E

A Z A R A N Y VO N AT

KÖLTÖZÉS BUDÁRÓL

Az akkor szövetséges Magyarországon az arany-

A VESZPRÉMI BUNKERBE

tartalékok a jegybank kezelésében maradtak, ám a háború utolsó szakaszában zavaros helyzet

1943-ban a hadi helyzet kedvezőtlen alakulása

alakult ki, így bizonytalanná vált hazánk aranytar-

miatt a kormány tárgyalásokat kezdeménye-

talékának sorsa is. A német megszállás a Magyar

zett a Svájci Államszövetséggel arról, hogy

Nemzeti Bank mindennapjaira is hatással volt.

az ország aranykészletét az alpesi államba menekítenénk. Ennek keretében 1944. március

A német Reichsbank igazgatója, Leopold

17-én több mint egy tonna aranyat el is indí-

Scheffer pénzügyi megbízott azért érkezett

tottunk Svájc felé. Magyarországot azonban

Magyarországra, hogy nyomon kövesse az MNB

március 19-én megszállta a német hadsereg, így

vezetőségének intézkedéseit. Scheffer a vissza-

a Svájc felé menekítésre ezt követően már nem

emlékezések szerint egy magánbeszélgetés során

nyílt lehetőség.

elárulta, hogy a bank értékeinek Németországba szállítását is feladatául kapta.

A németek által elfoglalt országok aranytartalékát Németországba szállították, és a német aranykészlet részeként kezelték.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

184

185

N E M Z ET I K I N C S Ü N K ET M E N T ET T E

Természetesen ezt az MNB vezetése kezdettől fogva gyanította, és mindent megtett ennek

A Z A R A N Y VO N AT

3. A bankban őrzött összes érték maradjon együtt, egységét ne bontsák meg.

megakadályozása érdekében. 4. A bank alkalmazottai közül önkéntes A legfontosabb biztosítéknak azt látták, hogy az

jelentkezés alapján válasszák ki azokat,

MNB értékei és a személyi állománya menekítés

akik utaznak. Ne fogadják el olyan

esetén együtt mozogjon azért, hogy ne lehessen

személy jelentkezését, aki nem volt a

megbontani az értékek egységét. Az MNB veze-

bank alkalmazottja az 1944. október 15.-i

tősége emellett ragaszkodott hozzá - ahogy

események előtt.”

Cottely István felügyelő igazgató a visszaemlékeEz utóbbi pont már utal arra, hogy 1944 októbe-

zéseiben írja -, hogy:

rében Horthy Miklós kormányzó kiugrási kísérlete „1. A bank egységes egészként költözzön, hogy működőképességét külföldön

kudarcot vallott, a kormányzás pedig a nyilasok kezébe került.

is megőrizze. 2. Annyi alkalmazott utazzon, ahányra az alapfeladatok ellátásához szükség van.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

186

187

N E M Z ET I K I N C S Ü N K ET M E N T ET T E

A Z A R A N Y VO N AT

A hadi helyzet alakulása miatt már 1944

1944. november 12-én a fővárosból elindultak

novemberében el kellett kezdeni a mozdítható

Veszprém irányába a jegybank tisztviselői

közjavakkal együtt a Magyar Nemzeti Bank

és családtagjaik. Bár a Magyar Nemzeti Bank

aranykészletének Dunántúlra menekítését.

elhagyta Budapestet, de minősége, feladatköre nem változott: továbbra is ellátta a jegybanki

Az MNB közel 30 tonnára rúgó aranykészletét és egyéb értékeit az 1939-ben elkészült veszprémi bunkerbe szállították. Ekkor hagyta el a fővárost a két platina méter etalon, a Magyar Királyi Posta bélyeggyűjteménye, a Corvinák, a teljes pengő bankjegykészlet mintegy 387 millió pengő

feladatokat és kiszolgálta a megszállás alá még nem került fiókintézeteit. A vidéki fiókintézetek a szovjet előrenyomulás miatt a jegybanknak szolgáltatták be készleteiket, és ugyancsak az MNB törzséhez csatlakoztak sok esetben a vidéki tisztviselők is.

értékben, valamint a Szent Korona a koronázási jelvényekkel együtt. Az MNB aranykészlete 25 kilogrammos, nagyjából tégla alakú és nagyságú formákba volt öntve.

VESZTEGLÉS A HÚSZ FOKOS FAGYBAN December 5-én a szovjetek elérték Siófokot, ami azonnali cselekvésre késztette a Veszprémben tartózkodó jegybanki vezetést. Új állomáshelyként

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

188

189

N E M Z ET I K I N C S Ü N K ET M E N T ET T E

A Z A R A N Y VO N AT

Sopront jelölték meg, mivel időközben oda tette

33 millió volt az aranytartalék értéke. Az érték

át a székhelyét a Pénzügyminisztérium is azzal

zömét, mintegy 700 millió dollárt a kinyomta-

a kitétellel, hogy amíg nem születik államközi

tott, de még f orgalomba nem került bankjegyek

egyezmény a németekkel az ország elhagyásáról,

jelentették. Ugyancsak útnak indították az állam-

magyar földön maradnak. A feszített tempójú

kincstár 100 tonnára rúgó ezüstkészletét, amit

csomagolást követően december 10-e és 13-a

azután Magdeburgban helyeztek el. Egy másik

között elhagyták Veszprémet a szerelvények.

s zerelvény a koronázási ékszerekkel szintén

A vonatok a nemzeti aranykészletet és egyéb

elhagyta Veszprémet.

értékeket, a bank közel 400, az útra önkéntesen vállalkozó munkatársát és az ő családtagjaikat,

1944. december 11-én érkezett meg az első vonat

valamint a védelmükre kirendelt 50 fős csendőr

a Sopron közeli Fertőbozra. A banki tisztviselők

osztagot szállították.

és családtagjaik valódi megpróbáltatásai ekkor kezdődtek. Mínusz 20 fokos hidegben maguknak

Az aranyon kívül ekkor a bankjegy-készlet és a

kellett gondoskodniuk az élelmezésükről és a

Magyar Postamúzeum teljes anyaga is a vona-

fűtéshez szükséges tűzifáról, mindezt a szövetsé-

tokon volt. Tarnay Edgár igazgatóhelyettes a

gesek légitámadásai közepette. Az egyik teherko-

visszaemlékezéseiben az ekkor szállított vagyon

csiban berendezett konyhavagon biztosította az

értékét 1 milliárd dollárra tette, amelyből csupán

élelmezést. A fűtést szerencsésen oldották meg:

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

190

191

N E M Z ET I K I N C S Ü N K ET M E N T ET T E

A Z A R A N Y VO N AT

felfedeztek egy elhagyott német tábori kályhákat

Eszerint az arany és a papírpénz a Reichsbank

szállító szerelvényt, így biztosították a szükséges

bécsi központjába, a műkincsek és a külföldi

fűtőtesteket, amihez a tüzelőanyagot a vasút

letétek a berlini Reichsbankba kerültek volna, míg

menti akácosból nyerték ki.

az ezüstöt a Reichsbank magdeburgi fiókjában szerették volna elhelyezni a németek.

Eközben Sopronban a német és a magyar kormány között tárgyalások folytak arról, hogy a

A német külügyminisztérium levelében foglal-

nemzeti értékeket Németország területére szál-

takat a magyarok ellenezték, és korábbi elhatá-

lítsák. A tárgyalások fontos kérdése volt, hogy

rozásuknak megfelelően ragaszkodtak az MNB

Magyarország ideiglenes elhagyását követően az

vagyonának és tisztviselőinek együtt maradá-

MNB továbbra is teljes jogon rendelkezhessen az

sához. Ezt a célt végül sikerült elérni. 1945. január

arany- és pénzkészlet felett. A vezetőség ennek

15-én Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter

érdekében továbbra is kitartott amellett, hogy a

és Hans Constantid Boden birodalmi gazdasági

németek együtt kezeljék az értékeket és a banki

miniszter aláírta az MNB Németországba telepíté-

tisztviselőket. Ezzel szemben a német külügy-

séről szóló szerződést.

minisztériumból 1945. január 4-én érkezett levél alapján a német szándék az volt, hogy a bank értékeit a német birodalom különböző pontjain helyezzék el. A R A N Y KÖ N Y V

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

192

193

N E M Z ET I K I N C S Ü N K ET M E N T ET T E

A Z A R A N Y VO N AT

A szerződés aláírását követően, hathétnyi vesz-

amelynek kulcsait két tisztviselő külön-külön

teglés után, 1945. január 17-én indult el az első

őrizte. A védelmükre rendelt csendőrosztag

szerelvény Fertőbozról a kijelölt helyre: Spital

váltott őrséget adott az ajtó előtt.

am Pyhrn felső-ausztriai községbe. Január 23-án hagyta el a második szerelvény Fertőbozt az aranykészlettel és azokkal az alkalmazottakkal, akik önként vállalták a külföldre települést.

A 2000 fős ausztriai település szerény lehetőségei miatt kezdetben még a tisztviselőket is nehézkesen tudták elszállásolni. A helyhiány miatt egy férfi és egy női hálótermet hoztak létre az egyedülálló tisztviselők számára.

ARANYKÉSZLET AZ APÁTSÁG KRIPTÁJÁBAN

A Cottely István vezette jegybanki közösség hamar megteremtette az alapvető életfeltéte-

A megérkezést követően az értékeket a Spital

leket: saját konyhát szerveztek, ahova a férfiak

am Pyhrn-i bencés apátság templomának kriptá-

tűzifát hoztak, a nők pedig főztek. Kezdetben

jába szállították. Az aranyat tartalmazó faládák

még Magyarországról kaptak élelmiszer

elé bankjegyekkel teli dobozokból építettek

utánpótlást, aminek minőségét cserekereske-

falat. A kripta ajtaját vaskos lakattal zárták le,

delem révén javították fel. Ellátmányából a bank egy vagon búzát adott a falunak, amiért

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

194

195

N E M Z ET I K I N C S Ü N K ET M E N T ET T E

A Z A R A N Y VO N AT

cserébe biztosították a lakosságnak járó élel-

arany megszerzését célzó próbálkozások is sok

miszer fejadagot a magyar tisztviselőknek is.

gondot okoztak a vezetőségnek. A környéken

A jegybanki alkalmazottak között akadt asztalos

lévő szovjet hadifoglyok is tudomást szereztek a

és cipész is, akik nagy hasznát vették szaktudá-

magyar aranytartalék hollétéről. Ez meglehetősen

suknak a nehéz körülmények között. A jegybanki

nyugtalanította a jegybanki vezetőket, akiknek

dolgozók megszervezték a gyermekek okta-

többször kellett segítséget kérniük a felső-auszt-

tását, templomi énekkart alapítottak, és a később

riai katonai parancsnokságtól a támadási kísérletek

csatlakozó három orvosnak köszönhetően az

elhárítása érdekében.

egészségügyi lehetőségek is lényegesen javultak. A jegybank hivatali helységeit a kolostor terme-

A német fegyverletételt követően egy német

iben alakították ki.

tisztekből álló csoport érkezett, hogy elszállítsa az aranykészletet, de a jegybank vezetése halo-

Időközben a fiókintézetek szovjet hadsereg elől

gatással és eréllyel ellenállt a próbálkozásnak.

menekülő munkavállalóival 600 fölé emelkedett a

Eközben a természet erőitől is meg kellett óvni

jegybanki közösség létszáma. A magyar fiókinté-

a nemzeti értékeket: a tavaszi hóolvadás miatt

zetekkel egészen az utolsóként megszállt soproni

a kripta víz alá került, így a tisztviselők cipelték

fiók megszűnéséig fenntartották a kapcsolatot.

fel a szabadba a ládákat és szárították meg az

Nemcsak a vörös hadsereg közeledése, hanem az

elázott papírpénzeket.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

196

197

N E M Z ET I K I N C S Ü N K ET M E N T ET T E

A Z A R A N Y VO N AT

A jegybank vezetősége folyamatosan nyomon

Fed-nek. Segítséget kaptak August Eingruber

követte a szovjetek gyors mozgásáról szóló

felső-ausztriai kormányzótól, aki szintén jelen-

híreket, és úgy határoztak, hogy követeket

tette az angolszász csapatoknak az arany hollétét.

küldenek az angol és amerikai csapatokhoz annak érdekében, hogy t udassák hollétüket.

Végül 1945. május 7-én az amerikai csapatok érkeztek meg elsőként Spital am Pyhrn-be. Azt,

Egyrészt nem szerették volna, hogy az arany-

hogy jogos volt a szovjet ellenőrzéstől való jegy-

készlet hadizsákmányként szovjet kézre kerüljön,

banki félelem, jelzi, hogy mindössze 40 kilomé-

másrészt tartottak attól, hogy a német hadsereg

terre a településtől keletre húzták meg a szovjet

szétesése nyomán senki nem garantálná az

és az amerikai megszállási övezet határát.

értékek és az emberek biztonságát. Az amerikai katonák őrséget adtak a magyarok A követek - Tarnay Frigyes igazgatóhelyettes,

mellé, május 12-én pedig a jegybanki közös-

Tuboly József ellenőr, Tarnay Edgár igazgató-

séget George Patton tábornok látogatta meg.

helyettes és Bethlen Géza - leveleket vittek a

Cottely István beszámolójából kiderül, hogy

szövetségesekhez, és rajtuk keresztül a svájci

Patton tábornok szívélyesen viselkedett a bank

székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankjának, az angol Bank of Englandnek, valamint az amerikai

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

198

199

N E M Z ET I K I N C S Ü N K ET M E N T ET T E

vezetésével, és egy bizottságot állított fel, amely rendelkezett arról, hogy az értékeket az amerikai főhadiszállásra, Frankfurtba szállítsák. Az MNB vezetőségét biztosították, hogy az értékeket a békeszerződés megkötéséig ott őrzik,

N E M Z ET I K I N C S Ü N K ET M E N T ET T E

•

kívül megemlékezett F. M. Roesti amerikai őrnagyról is, akinek köszönhetően a banki

• •

1945. május 13-án érkezett meg Lionel Perera őrnagy, az amerikai hadsereg pénzügyi tanácsadója. A vezetés neki adta át a rábízott értékeket, amelyek az ekkor készült parancs szerint a

Húsz, többek között csehszlovák valutát tartalmazó láda. Két láda, amelyek bankjegyeket és külföldi valutát tartalmaztak, köztük 1 295 391 német birodalmi márkát.

• •

közösség tagjainak nem kellett menekülttáborba vonulniuk.

aranypénzeket tartalmaztak, nettó 29 855 kg súlyban.

majd azután átadják az új magyar kormánynak. Cottely István emlékiratában Patton tábornokon

632 láda, amelyek aranytömböket és

Három láda ismeretlen tartalommal. A Magyar Királyi Csendőrség tulajdonát tartalmazó 3,3 kilogramm súlyú csomag.

• • •

Húsz láda a Budapesti Árvaházi Kamara értékeivel. Egy láda, amely zsidók vagyonára vonatkozó zárt borítékokat tartalmazott. Egy csomag, amely Szálasi Ferenc tulajdonát képezte.

következők voltak:

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

200

201

A Z A R A N Y VO N AT

•

N E M Z ET I K I N C S Ü N K ET M E N T ET T E

A Budapesti Kereskedelmi Bank

Az egykori MNB-sek egy része a községben

egy ládányi letéte.

telepedett le, és leszármazottjaik a mai napig

1945. május 14-én kezdődött meg a bepakolás

ott élnek. 2005-ben a Járai Zsigmond vezette

Spital am Pyhrn-ben, majd másnap indult el

Magyar Nemzeti Bank hivatalosan bocsánatot

a tizenhat katonai teherautóból álló konvoj

kért a kommunizmus jegybanki áldozataitól,

Frankfurtba. Itt az MNB értékeit az amerikai főpa-

így azoktól is, akiket az aranytartalék őrzése

rancsnokság pénzügyi részlegénél, a Reichsbank

miatt meghurcoltak.

páncéltermében helyezték el. Az MNB vezetői júliusban követték a szállítmányt abból a célból, hogy felvilágosítást adjanak annak pontos tartalmáról, jelen legyenek a leltározásnál, illetve, hogy tájékoztassák a szövetségeseket a Magyarország és Németország közötti clearing-

A Magyar Nemzeti Bank kiváló tisztviselőgárdája a nehéz körülmények között rendkívüli bátorságról tanúbizonyságot téve mentette meg a háború pusztítása elől az ország aranykészletét, ezzel méltán érdemelték ki az utókor tiszteletét. Az amerikai hatóságok 1946 augusztusában

szerződés részleteiről.

szolgáltatták vissza Magyarországnak az aranyA banki tisztviselők és családjaik végül 1946

készletet, így az fedezetként már ott állhatott

nyarán jöhettek haza, azonban többen az emigrá-

az 1946. augusztus 1-jén b evezetett új magyar

ciót választották, joggal tartva a szovjetek és az

forint mögött.

őket kiszolgáló kommunisták bosszújától. A R A N Y KÖ N Y V

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

202

203

A Z A R A N Y VO N AT

RÉSZLETEK COTELLY ISTVÁN EMLÉKIRATAIBÓL

A magyar aranytartalék a második világháború viharában „Mindenki ruhában aludt, rendkívül kényelmetlen körülmények között, amit csak tetézett a metsző hideg (mínusz 15 fok) és az, hogy nem volt kabátunk. Az élelmezést a vonat egyik teherkocsijában berendezett konyhavagon biztosította: reggelire pótkávéból készült feketét kaptunk, délben és este valami főtt ételt.” „Amikor eljöttünk Fertőbozról, ahol a banknak működött egy fiókja, beszéltem az ottani igazgatóval. Hívtam, tartson velünk. Nem akart jönni. „Öreg ember vagyok — mondta. — Mi bajom eshet?”

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

204

205

N E M Z ET I K I N C S Ü N K ET M E N T ET T E

Később elmesélték, hogy amikor Sopront elfog-

aranyra.” Biztosítottam Boden urat arról, hogy

lalták a szovjet csapatok, néhány katona bement

életem árán is teljesítem kötelességemet, és

az irodájába. Aztán látták, amint döbbent arccal

megvédem a bank értékeit.”

kijön, és hagyja, hogy elvezessék. Soha többé nem látta senki. A közeli erdőben találták meg az üres pénztárcáját.”

„Spital am Pyhrn, 1945. május 2.

AZ AMERIKAI KATONAI

„A szomszéd falu (Windischgarsten) egyik szállodájában felvitt egy első emeleti szobába. A szobában dr. Bodent találtam, a magyarországi

HATÓSÁGOK SZÁMÁRA LINZ

gazdasági megbízottat. „Elvesztettük a háborút”

A jelen levél átadóit, dr. Tornay Edgár igazga-

— mondta. „Sztálingrád óta tudom” — vála-

tóhelyettest és Bethlen Géza főellenőr urat a

szoltam. „Kérem, tegyen meg mindent, hogy a

Magyar Nemzeti Bank Igazgatósága bízta meg

bank értékei ne vesszenek el, s hiánytalanul adják

azzal, hogy e levelet továbbítsa az amerikai ható-

át őket a győzteseknek.

ságoknak. A fent nevezett urak személyazonosságát jelen levél igazolja.

Nem akarom, hogy azzal vádolják a német kormányt, nem tartotta be Magyarországgal kötött megállapodását és rátette kezét az

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

206

207

A Z A R A N Y VO N AT

N E M Z ET I K I N C S Ü N K ET M E N T ET T E

A Magyar Nemzeti Bank a háborús események

„Ameddig nem kaptuk meg élelmiszerjegyünket,

következtében jelenleg Spital am Pyhm-ben

szabályosan éheztünk. Élelmiszerjegy nélkül az

tartózkodik (Felső-Ausztria, kirchdorfi kerület)

éttermekben is csak főtt céklához és rossz minő-

értékeivel (teljes aranykészletével) és mintegy

ségű, alkoholgyártásra való krumplihoz lehetett

hatszáz alkalmazottjával, beleértve a család-

hozzájutni. Vasárnaponként a szomszédos

tagokat is. Az értékeket a Magyar Királyi

falvakba mentem, hogy cigarettáért (havi húsz

Csendőrség őrzi.

darab cigarettát kaptunk, de én nem dohányzom)

Az Igazgatóság védelmet kér az értékek és a személyzet számára. Az Igazgatóság kéri a

némi élelmiszert cseréljek. Egy kiló hagymának például egy szál cigaretta volt az ára.”

Katonai Hatóságokat, hogy — amennyiben lehetséges — továbbítsák a fent nevezett urak által

„Egy napon megjelent Spital am Pyhrn-ben néhány

átadott táviratokat.

magyar fiatalember, akik nem akartak hazatérni, és az úgynevezett „párhuzamos kereskede-

Szívélyes üdvözlettel:

lemmel” keresték meg kenyerüket. Amikor még

A Magyar Nemzeti Bank Igazgatósága

a legkevésbé sem jártak nemzetközi vonatok, ők

Aláírás: dr. Cottely, dr. Torzsay-Biber”

keresztül-kasul utazták Európát. Megkérdeztem egyiküket, meg tudná-e szerezni nekem Joseph

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

208

209

A Z A R A N Y VO N AT

N E M Z ET I K I N C S Ü N K ET M E N T ET T E

Hamel Banques et operations de banque című,

visszakapta az értékeket, minthogy mindvégig

1933-ban, Párizsban kiadott kötetét, amely buda-

sikerült azokat birtokunkban tartani. A többi

pesti könyvtáram egyik fontos darabja volt.

ország, többek között Olaszország, Franciaország

Ez volt akkoriban a legjobb szakkönyv a bank-

és Csehszlovákia csak részben kapta vissza arany-

jogról. Azt válaszolta a fiú, hogy száz darab

készleteit (a teljes érték mintegy 55 %-át), mint-

cigaretta az ára. Átadtam neki eme értékes

hogy követeléseiket a Németországban lefoglalt

valutát, s egyben le is mondtam róla, jobban

aranymennyiség arányában elégítették ki.”

mondva „risk capital”-nak, kockázati tőkének tekintettem. Legnagyobb meglepetésemre a fiú két héten belül meghozta a kétkötetes könyvet, egyenesen Párizsból.”

„Az aranyat és az értékeket 1946 nyarán adta vissza az Egyesült Államok kormánya a magyar kormánynak. Az imént leírt Odüsszeiának köszönhető, hogy a magyar kormány hiánytalanul

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

210

211

A R A N Y K Ã&#x2013; N Y V

VI . FEJ EZET

A SZENT KORONA ÉS A „CSALÁD I EZÜST” H A Z AT É R É S E

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

217

A Z A R A N Y VO N AT

Két fontos dátum bizonyára helyet követel magának a honi kultúrtörténetben. A magyar Szent Korona 1978. január 6-án lett újra, hosszú távollét után a nemzeté. A Seuso-kincs első nyolc darabját pedig 2014. március 26-án köszönthettük ismét idehaza. Ami közös bennük: hosszas hányattatás után kerültek vissza Magyarországra, mert soha, egyetlen percre sem mondtunk le róluk. Lássuk az ereklyék veszélyektől és diplomáciai bonyodalmaktól sem mentes kálváriájának történetét. ”A Szent Korona nemzeti hagyományaink összessége, mely úgy él és ragyog tovább, mint a nemzet szelleme.”

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

218

219

A SZENT KORONA ÉS A „CSALÁDI EZÜST” HAZATÉRÉSE

A magyar történelem jelképe, a magyar államiság

November 4-én Szálasi végül felesküdött a Szent

szimbóluma, a magyarság legfontosabb ereklyéje

Koronára. Két nap múlva a koronát a nyilasok bele-

a Szent Korona. Forrásokkal a 12. század második

egyezésével újból a veszprémi sziklabarlangba

felétől lehet igazolni a koronához kapcsolódó

szállították. A szovjet Vörös Hadsereg előrenyo-

tekintélyt, köztiszteletet. Éppen olyan gyakran

mulása miatt később Veszprémet sem tartották

megélt dicsőséges történelmi napokat, mint vész-

eléggé biztonságosnak, ezért a nemzeti kincseket

terhes időszakokat.

december 6-án Kőszegre vitték.

Ez utóbbihoz tartozott Szálasi Ferenc h atalomra

Magyarország területét 1945. március végén

kerülése, amit követően, 1944. október végén

hagyták el teherautón a nemzeti ereklyékkel

a Szent Koronát és a k oronázási jelvényeket a

együtt a koronaőrök, akik április 26-ról 27-re

koronaőrök a nyilasok tudta nélkül Veszprémbe

virradó éjjel a kincseket Mattsee-ben egy katonai

m enekítették, ahol a Magyar Nemzeti Bank érté-

benzines hordóba rakva elásták. Rövidesen

keit is őrizték. Szálasi Ferenc azonban a Szent

amerikai fogságba estek, kihallgatásuk során

Koronára akart felesküdni, ezért a k oronaőrség

felfedték a koronaékszerek pontos rejtekhelyét,

- teljes titoktartás mellett – utóbb felszállította a

ahonnan 1945. július 27-én előkerültek az értékek.

Budai Várba az ereklyét.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

220

221

A SZENT KORONA ÉS A „CSALÁDI EZÜST” HAZATÉRÉSE

A S z e n t J o b b o t h a m a r o s a n v i s s z a a d t a a z

Az ötvenes években a Rákosi rezsim sikertelenül

amerikai hadsereg Magyarországnak, és 1945.

próbálta visszaszerezni a nemzeti ereklyéket.

augusztus 20-án a pesti Bazilikánál megtarthatták

1956-ban ismét felmerült a korona ügye, de olyan

vele a hagyományos körmenetet. A koronát és

formában, mintha minden korábbi ismeret a Szent

a koronázási jelvényeket azonban a Deutsche

Koronával együtt elveszett volna.

Reichsbank, azaz a korábbi Német Birodalmi Bank frankfurti épületének trezorjában helyezték el, majd 1951 augusztusában Friedbergbe, az amerikai hadsereg európai parancsnokságának pénzügyi központjába vitték. A Szent Koronát 1953-ban egy hadihajó fedélzetén, titkos akció keretében a tengerentúlra szállították, és Fort Knoxban, az amerikai pénzügyminisztérium központi arany lerakatánál helyezték el.

Magyar emigránsok egy csoportja 1956. augusztus 20-án megemlékezést tartott az ausztriai Mattsee-i plébániánál, felidézve a Szent Korona hányatott sorsát. A plébánia falán egy márványtáblát is elhelyeztek. Az esetről a bécsi magyar követség beszámolt a Külügyminisztériumnak, és ezzel újra előtérbe került a korona ügye. Azt feltételezték - tévesen -, hogy az ereklyék Ausztriában maradtak, és talán a s alzburgi érsek őrizetébe kerültek.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

222

223

A SZENT KORONA ÉS A „CSALÁDI EZÜST” HAZATÉRÉSE

Legalább tucatnyi jegyzékváltás történt az osztrák Külügyi Hivatal és a bécsi magyar követség között. A Puja Frigyes nagykövet által vezetett bécsi delegátus alaposan visszaélt az osztrák diplomácia türelmével: évekig próbáltak valamit megtudni az ereklyék hollétéről. A hatvanas évek elején felmerült, hogy talán a Vatikánba kerültek az inszigniák. A feltételezés nem nélkülözött minden alapot, hiszen már a negyvenes évek végén is felvetődött, hogy esetleg a Szentszék őrizte volna a Szent Koronát. Nem véletlen, hogy amikor a hatvanas évek elején megkezdődtek a vatikáni-magyar tárgyalások, magyar részről már a második tárgyalási napon felvetették Agostino Casarolinak a koronaékszerek ügyét.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

224

225

A SZENT KORONA ÉS A „CSALÁDI EZÜST” HAZATÉRÉSE

A magyar delegáció egyértelműen rákérdezett

A hetvenes évek elején az USA-ban élő emigráns

a vatikáni diplomatánál, hogy a Szentszék nem

magyar csoportok egyes tagjai is egyre gyak-

tudna-e közelebbi felvilágosítást adni a nemzeti

rabban vetették fel a korona visszaadásának ügyét.

ereklyék hollétéről. Miután a Szentszék sem tudott érdemben segíteni, az amerikaiakhoz

1976-ban Lékai László, az új esztergomi érsek az USA-ba utazott, ahol az Állami Egyházügyi

kellett fordulni.

Hivatal instrukcióinak megfelelően nemcsak 1964 decemberében Szilágyi Béla magyar külügy-

az egyházi kapcsolatokat, de a magyar emig-

miniszter-helyettes érdeklődött a budapesti

ránsokat is meg kívánta győzni arról, hogy a

amerikai ideiglenes ügyvivőtől a magyar korona,

Magyar Népköztársaság immár méltóvá vált a

a koronázási jelvények és a koronaékszerek

Szent Korona ismételt tulajdonba vételére. 1977

hollétéről. A diplomata 1965. január 6-án válaszolt

augusztusában az Egyesült Államok elnöke elha-

és közölte, hogy az inszigniákat az USA letét-

tározta a magyar Szent Korona visszaadását, és

ként kezeli és gondosan őrzi. A hatvanas évek

a magyar kormány, valamint az amerikai nagy-

közepétől folyamatosan javuló amerikai-magyar

követség közt megkezdődtek a tárgyalások a

kapcsolatok egyik lényegi kérdésévé vált a koro-

koronaékszerek átadásáról.

názási ékszerek ügye.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

226

227

A SZENT KORONA ÉS A „CSALÁDI EZÜST” HAZATÉRÉSE

Washington azonban nem akarta legitimálni a kommunista kormányt, ezért feltételeket szabott. Budapesttel titokban tudatták, csak akkor lehet szó a Szent Korona visszaadásról, ha Kádár János pártfőtitkár nem lesz jelen az ünnepségeken, a koronát nem a magyar kormánynak, hanem a magyar népnek adják vissza, és a koronázási ékszereket nyilvánosan kiállítják.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

228

229

A SZENT KORONA ÉS A „CSALÁDI EZÜST” HAZATÉRÉSE

A Szent Korona végül közel harminchárom

kupolacsarnokába került, a nagyközönség itt is

évnyi távollét után 1978. január 5-án tért vissza

folyamatosan megtekintheti. A koronázási palást

Magyarországra. Másnap, január 6-án került

továbbra is a Nemzeti Múzeumban látható.

sor az ünnepélyes átadásra az Országház Kupolacsarnokában, amikor a koronázási ékszereket Cyrus Vance amerikai külügyminiszter

„HA A MIENK, JOBB, HA NÁLUNK VAN, MINTHA MÁSNÁL. EZÉRT IS DÖNTÖTTÜNK A

átadta a „magyar nép képviselőinek”: ez Lázár

HAZAHOZATALÁRÓL.”

Györgyöt, a minisztertanács elnökét, az ő helyettesét, Aczél Györgyöt és Apró Antal házelnököt

„Kötelességünket teljesítettük, és visszaszereztük

jelentette, aki az átvételi elismervényt aláírta.

a Seuso-kincs páratlan f ontosságú leletegyüttesének második hét darabját” – ezekkel a szavakkal

A Szent Korona végül az ezredfordulóra került

mutatta be a sajtónak a világ egyik legértékesebb

a méltó helyére. Az Országgyűlés által 1999.

késő római kincsleletét a Parlamentben Orbán

december 21-én elfogadott törvény értelmében

Viktor miniszterelnök. Ezzel a teljes ismert

2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között - a

Seuso-kincs hazatért.

jogarral és az országalmával együtt - addigi kiállítási helyéről, a Nemzeti Múzeumból a Parlament

Orbán Viktor miniszterelnök a Seuso-kincsről

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

230

231

A SZENT KORONA ÉS A „CSALÁDI EZÜST” HAZATÉRÉSE

A Seuso-kincs a késő római császárkor egyik

A kollekció valószínűsíthető megtalálásának

legértékesebb kollekciója. Eddig ismert darabja-

helyén, Kőszárhegyen vagy annak környékén

inak összsúlya 68,5 kilogramm, anyaga szokat-

csaknem tizenhat századon keresztül pihent a

lanul nagy tisztaságú ezüst, s így a világ egyik

földben. A felszínre kerülés körülményei krimibe

legjelentősebb ilyen jellegű leletegyüttese.

illők. Az ezüst készlet feltételezett megtalálója,

Nevét – és eredetének egyetlen perdöntő bizo-

Sümegh József k iskatona h olttestét 1980-ban egy

nyítékát – az egyik 70 centiméter átmérőjű

k őszárhegyi pincében találták meg, a nyomozás

ezüsttálca közepét díszítő dombormű körszegé-

szerint öngyilkos lett. Később nyilvánvalóvá vált,

lyére vésték: Sevso (Seuso), aki a feltételezések

hogy g yilkosság áldozata volt.

szerint egy igen tehetős katonatiszt vagy a Római Birodalom tartományi főtisztviselője lehetett. Az ezüstedények korából ítélve Seuso a Kr. u. IV. században, esetleg az V. század legelején Pannoniában élhetett. Erre a tál egy másik felirata ad magyarázatot: egy tó vizében ficánkoló hal felett a Pelso szó olvasható, mely a Balaton latin

A holttestet éppen annál a pincénél találták meg, mely mellett egy szilvafa kivágásakor, és gyökerének kiásásakor a Seuso-kincs eddigi egyetlen Magyarországon (Nemzeti Múzeumban) őrzött darabja, egy quadripus, azaz négylábú ezüstállvány előkerült.

elnevezése volt.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

232

233

A SZENT KORONA ÉS A „CSALÁDI EZÜST” HAZATÉRÉSE

A lelet az egyetlen bizonyíték volt a Seusokincs magyarországi eredetére nézve, melyet azonban a magyar állam később hiába hangoztatott. Az amerikai törvények a tulajdonos jogait képviselik, az edények akkori birtokosa, az angol Lord Nordhampton pedig nem adta oda a kincsek egyetlen darabját sem összevetésre. A Seuso-rejtély tovább bonyolódott: a kincs a kétes hírű műkereskedők, a libanoni Halim Korban és a horvát Anton Tkalec bécsi antikvitás üzletében bukkant fel. Ők a kincset libanoni eredetpapírokkal adták el Spencer Comptonnak, Northampton márkijának, és az általa vezetett befektetési társaságnak (1982), akik a leletegyüttest az angol Sotheby’s-en keresztül, nyilvános árverésen szerették volna értékesíteni.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

234

235

A SZENT KORONA ÉS A „CSALÁDI EZÜST” HAZATÉRÉSE

A kincsek iránt a Los Angeles-i J. Paul Getty

1990 februárjában a Sotheby’s New York-i irodá-

Museum is érdeklődött. Az egyik kurátornak

jában tartott sajtótájékoztatón a nagyvilág előtt

azonban szemet szúrtak a hamis libanoni papírok,

is ismertté vált a Seuso-kincs: ekkor a magyar

miközben a kincs valószínűsíthető eredetét az

állam bejelentette igényét a kincsleletre, de

éppen a múzeumban kutató magyar régész,

Magyarország mellett ott volt még Libanon

Szilágyi János György a ’Pelso’ felirattal igazolta, s

(szerintük a kincs a Türosz–Szidon környéki

ekkor a múzeum elállt vásárlási szándékától.

ásatási területről származtak), valamint Jugoszlávia is (majd a jogutód Horvátország, akik szerint az

Ezen a ponton a Seuso-kincs sorsa holtpontra jutott, ugyanis a hamis eredetpapírok miatt sem kiállítani, sem eladni nem lehetett, holott a lord 16 millió dollárt költött a tárgyakra.

ezüstöt az Isztrián találták). A kudarcba fulladt árverést per követte, mely végül 1993-ban az igényeket megalapozatlannak nyilvánította; az ezüstök a lordnál maradtak.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

236

237

A SZENT KORONA ÉS A „CSALÁDI EZÜST” HAZATÉRÉSE

A per lefolytatása jogilag megkérdőjelezhető volt: egyrészt a koronatanút meg sem hallgatták, kicsempészték a szállodából, majd az első Magyarországra tartó repülőre felültették, másrészt Magyarország esetében a közvetlen bizonyítékot szolgáltató talajminta-analízis eredményét sem vették figyelembe. De mit is takartak e vizsgálatok? 1993. május 15-én mintát vettek az úgynevezett Meleagros-tálról New Yorkban, mely megegyezett a Borbély-pincéből – ahol Sümegh József holttestét megtalálták, és a kincset elrejtették – származó mintával.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

238

239

A SZENT KORONA ÉS A „CSALÁDI EZÜST” HAZATÉRÉSE

A BME Nukleáris Technikai Intézetének tudo-

azok összetartozását támasztja alá. A pert így

mányos munkatársa megállapította, hogy a

Magyarország és Horvátország is elveszítette, a

tálról származó földmintában talált ősmarad-

kincs továbbra is a lord birtokában maradt, de a

ványok és kovamoszatok vázmaradványai a

legális nemzetközi műkincspiacon gyakorlatilag

Balaton környéki tavakban élő algatársulásokban

eladhatatlanná vált.

ma is megtalálhatók. A Scotland Yard az ügyet a bécsi antikvitásig Emellett a bíró a magyar igényeket alátámasztó

tudta visszafejteni, de e ponton megrekedtek; arra,

régészeti bizonyítékokat is figyelmen kívül hagyta.

hogy az ezüst kincs megtalálása, Sümegh József

Egyrészt az ezüst edényeket tartalmazó, úgyneve-

halála, majd a leletegyüttes nyugatra kerülése

zett fogazott-varratos technikával készült rézüst

között kiknek, milyen körülmények között ment

is tipikusan pannóniai jegyeket visel, melyek közül

keresztül a kezén, nem derült fény máig sem.

legtöbb épp a Balaton térségéből került elő (e technika a Kr. u. III-IV. században volt divatos), de a Nemzeti Múzeumban őrzött quadripus mintázata is teljesen megegyezik a Seuso-kincs geometrikus kancsóinak mintáival, mely az ugyanazon műhelyből való származást, és így feltehetően

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

240

241

A SZENT KORONA ÉS A „CSALÁDI EZÜST” HAZATÉRÉSE

A kincset a ’90-es évek vége óta a Christie’s

Mindeközben Magyarország továbbra sem

aukciósház őrizte, majd 2006-ban lord

mondott le a Seuso-kincs visszaszerzéséről.

Northampton a Bonhams aukciósházat bízta meg

A kulturális tárca Seuso Titkársága 2000-ben

egy újbóli – csak potenciális vásárlók és muzeoló-

tízmillió forintot ajánlott fel annak, aki olyan tárg�-

gusok részére nyilvános – kiállítás szervezésével,

gyal szolgál, amely minden kétséget kizáróan része

de a márki szándéka nagy ellenkezésbe ütközött

az ominózus lelet együttesnek, és igazolt eredete

a Múzeumi Szövetség – élén a híres régész, Colin

bizonyítja a Seuso-kincs magyarországi lelőhelyét.

Renfrew – részéről. Indokaik szerint a hányatott

2006-ban a Bonhams aukciósház igazgatójának

sorsú kincs kiállítása vétene az etikai szabályok

levélben jelezték, hogy a magyar jogszabályok

ellen, míg a Bonhams képviselője úgy reflektált e

szerint a Seuso-kincs darabjai a magyar állam tulaj-

felvetésre, hogy a legnagyobb sértés az lenne, ha

donát képezik, amely tulajdoni igényét továbbra

a kincs egy múzeum mélyén tűnne el.

is fenntartja és minden lehetséges jogi lépést megtesz ennek érvényesítése érdekében.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

242

243

A SZENT KORONA ÉS A „CSALÁDI EZÜST” HAZATÉRÉSE

Végül 2014 márciusában a magyar állam a tizenöt darabos ezüst kincsből nyolcat – köztük a legfontosabbat, a névadó Seuso-tálat is – Magyarországra szállította; mivel a leletek eredete továbbra sem tisztázott, a britek csupán az ezüstkészlet őrzési jogát adták át, kompenzációs díjként pedig 15 millió eurót (mintegy 4,5 milliárd forint) fizettünk ki. A nyolc műtárgyat három hónapon át az Országházban lehetett megtekinteni ingyenesen. Mindeközben évekig tartó tárgyalássorozat vezetett el odáig, hogy 2017 júliusában Magyarországra szállították a Seuso-kincs újabb hét darabját.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

244

245

A SZENT KORONA ÉS A „CSALÁDI EZÜST” HAZATÉRÉSE

A hazakerült újabb hét műtárgy a Lord

„Ha a mienk, jobb, ha nálunk van, mintha másnál.

Northampton családi alapítványtól érke-

Ezért is döntöttünk a hazahozataláról” - fogal-

zett vissza hazánkba. Ez azt jelenti, hogy

mazott a kormányfő, aki azt mondta: ha egy

visszakerült Magyarországra az eddig fellelt

országnak van ereje és tekintélye, akkor képes

műtárgyak mindegyike. A kincs megszerzé-

visszaszerezni azt, ami az övé.

sének Orbán Viktor kormányfő olyan jelentőséget tulajdonított, hogy három éve az első, most pedig a második műtárgyegyüttes megszerzését is személyesen jelentette be. „A családi ezüstnek Magyarországon a helye” – kommentálta Orbán Viktor a hírt, aki Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója társaságában jelentette be, hogy a magyar állam vissza-

A Seuso-kincs 2017. október 29-én a Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében országos körútra indult, elsőként a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban mutatkozott be. A késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincse 2018 júniusában került vissza a Magyar Nemzeti Múzeumba.

szerezte a Seuso-kincs néven ismert műtárgyak minden eddig ismert darabját.

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

246

247

TA RTA LO M J E GY Z É K

ELŐSZÓ - Kincses Magyarország

BEVEZETŐ - Hazaérkezett az ország aranytartaléka 9 I.

Aurum, a vágy titokzatos vágya

II. Évezredek a nemesfém vonzásában

III. Az aranypénz évszázadaiból

IV. Pannónia aranybányái a Kárpát-medencében

129

V. Nemzeti kincsünket mentette az aranyvonat

181

VI. A Szent Korona és a „családi ezüst” hazatérése

217

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

249

FELHASZNÁLT FORRÁSOK JEGYZÉKE

Fazekasné Szikra Ágnes, Pivarcsi Ágnes: Az aranypiac rövid áttekintése.

A magyar bányászati termelés története.

Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza.

Központi Bányászati Múzeum, Sopron http://www.kbm.hu/hu/node/6 (Utolsó letöltés: 2018. április 12.)

Aranyvonat 1944-45.

A Magyar Nemzeti Bank kiadványa, Budapest, 2003

Az MNB értékeinek háborús kálváriája. Tarnay Edgár visszaemlékezése Forint, 2000/5-6.

Magyar Nemzeti Bank Oktatási Füzetek 18. szám, 2017.

Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 1999

Gönczy Sándor: Földtani alapfogalmak. Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, Beregszász, 2004.

Ladányi Frigyes: Magyarország aranytartalékának menekítése és megmentése a második világháború végén,

Botos János: A Magyar Nemzeti Bank Története II.

1944-1945. kézirat

Presscon, Budapest, 1999.

Nagy Béla: Van-e arany a magyar földben?

Botos János: Spital am Pyhrn fél évszázad múltán. Forint, 1997/5-6.

Botos János: Tények az Aranyvonat(ok)ról. Forint, 2000/1

Cottely István: A magyar aranytartalék a második világháború viharában.

Természet Világa, 1998. II. különszám 57-60. old.

Nagy Márton: Már rég nincs aranyunk. Index, 2017. január 10.

Nánási Tamás: Változó aranyigazságok. Magyar Krónika, 2017. február

sz. n. Emléktábla a kripta falán.

Valóság, 1992. 11. szám

Forint, 1993/4-5.

Egy balek tudnivalói,

Telkibányai nemesércbányászat (gyűjtemény)

Soproni Egyetem, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar, Közgazdász Hallgatói Burs Egylet, 2011. http://be.lkk.uni-sopron.hu/be_hagyomanyok_balek_tudnivalok.html?&L=1 (Utolsó letöltés: 2018. április 12.)

http://www.telkibanyaitelkycsalad.eoldal.hu/cikkek/arany.html (Utolsó letöltés: 2018. április 12.)

Wanek Ferenc: Történelmi séta Verespatak bányászata körül. Művelődés, Kolozsvár, 2014. március

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

250

251

ILLUSZTRÁCIÓK JEGYZÉKE

34. oldal - Aranyszemcsék mosótálban - Nyers arany kő felületen

címoldal - A Szent Korona képe két angyallal. (Ismeretlen mester rézmetszete, 1652. Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok)

37. oldal - A Szent Korona legkorábbi hiteles,

részletes és színes ábrázolása Clemens Jäger augsburgi történetíró Habsburg-dinasztia-történetében

2. oldal - A Seuso-kincs, Dionüszosz-amfora* (részlet) - Szent Korona 8. oldal - Magyarország térképe (részlet) (Gerard de Jode térképe Matthias Zündt rajza alapján, Antwerpen, 1578. Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok) 10. oldal - A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa

megtekinti a hazaérkezett aranykészletet.

(Név szerint jobbról balra: Dr. Kocziszky György, Dr. Báger Gusztáv, Pleschinger Gyula, Dr. Gerhardt Ferenc alelnök, Dr. Kardkovács Kolos, Dr. Parragh Bianka, Nagy Márton alelnök, Dr. Matolcsy György elnök, Dr. Windisch László alelnök.)

- Aranytömbök

17. oldal - Alkimista műhelye (illusztráció) 22. oldal - Tungurahua vulkán kitörése - Mikrostruktúrák az arany felületén (lézer pulzusokkal leképezve)

(Ehrenspiegel des Hauses Österreich, 1554–1559. Bayerische Staatsbibliothek, München) 42. oldal - Vaskori nyakék (Winchester) - Nyers arany Verespatakról (Erdély)

44. oldal - Krőzus (élt: Kr. e. 596-546, uralkodott: Kr. e. 560-547) lűdiai király stater nevű aranypénze (Kr. e. 550 körül) 48. oldal - Folyékony arany - Aranybánya 50. oldal - Aranyláz (1850, Kalifornia) - San Francisco kikötő (1851) 54. oldal - Mount Morgan aranybánya (1888, Ausztrália) - Aranybányászat 56. oldal - Buddha szobor - Kínai esküvői ékszer

26. olda - Kelta aranylemez (részlet) - Arany kristály

60. oldal - Nyomtatott áramkör

30. oldal - Külszíni fejtés - Aranyrögök

64. oldal - Arany ékszerek

- Aranymérleg

- The Burlington Arcade (London)

*Magyar Nemzeti Múzeum, fotó: Dabasi András és Kardos Judit A R A N Y KÖ N Y V

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

252

253

F E L H A S Z N Á LT I L L U S Z T R Á C I Ó K J E G Y Z É K E

66. oldal - Kelta aranypénz - Szótész (Kr. e. 281-261) szeleukida uralkodó statere (Kr. e. 270 körül) - Phókász (602-610) bizánci császár

konstantinápolyi veretű aureusa

70. oldal - Krugerrand aranyérme elő- és hátlapja 73. oldal - I. Lipót magyar király (1657–1705)

tízszeres dukátjának hátlapja, Nagybánya (részlet) (Magyar Nemzeti Múzeum Éremtár) 80. oldal - Sir Isaac Newton portréja - Francia gárdisták (Francia-porosz háború) 88. oldal - Aranytömbök - 1973-as olajválság (USA) 96. oldal - Fort Knox erőd (USA) - Aranykészlet 102. oldal - A Bundesbank pénzeszsákja - A Federal Reserve System (Fed) épülete (USA) 108. oldal - Svájci óra szerkezete - Matterhorn (Pennini-Alpok) látképe

112. oldal - Madarat és napot ábrázoló arany dekoráció - A Varázsló piramisa a maják által alapított Uxmal városában (Mexikó)

F E L H A S Z N Á LT I L L U S Z T R Á C I Ó K J E G Y Z É K E

125. oldal - Selmecbánya városi és bányajogi kódexe

(Codex der Stadt und Bergrechts von Schemnitz), 16. század eleje. (Magyar Nemzeti Múzeum)

132. oldal - Agamemnón feltételezett halotti maszkja 136. oldal - Kelta sisak (Franciaország, részlet) - Római pénzérmék 140. oldal - Öntött arany köpeny (korai bronzkor) - Római nyaklánc 144. oldal - Szent István intelmei,

500.000 forint névértékű emlékpénz és részlete (2010)

148. oldal - II. András arany függőpecsétjének elő- és hátoldala (1221, Magyar Országos Levéltár) 152. oldal -

Luxemburgi Zsigmond forintja, 50.000 forint, piefort (vastagveret, 2016,

Középkori magyar aranyforintok emlékpénzsorozat)

156. oldal - Magyar arany,

és ezüstbányát ábrázoló metszet Edward Brown angol utazó (1644–1708) több nyelven is megjelent útinaplójából - I. (Szent) István feltételezett aranypénze (Magyar Nemzeti Múzeum)

160. oldal - Hunyadi Mátyás nagybányai veretű

madonnás aranyforintjának hátlapja és az előlap részlete (1480 körül)

164. oldal - Aranybányászok (Körmöcbánya)

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

254

255

F E L H A S Z N Á LT I L L U S Z T R Á C I Ó K J E G Y Z É K E

168. oldal - Mária Terézia Erdély számára készült

tizenhatod dukátja és részlete

174. oldal - Apafi Mihály erdélyi fejedelem (1661–1690) sugárzó napkorongot formázó négyszeres (Fogaras, 1668) és százszoros dukátja (1674) (Magyar Nemzeti Múzeum Éremtár) 177. oldal - Dr. Ladányi Frigyes,

a Magyar Nemzeti Bank igazgatójának úti okmánya a Német Birodalom területére (Sopron, 1945)

182. oldal - A magyar aranyrakományt amerikai

gépkocsiról vonatra rakják át. (1946. aug., Magyar Nemzeti Múzeum

F E L H A S Z N Á LT I L L U S Z T R Á C I Ó K J E G Y Z É K E

213. oldal

- A Seuso-kincs Dionüszosz kancsója* (részlet)

218. oldal - A Seuso-kincs illatszeres dobozának fedele* (felülnézet) - Szent Korona (részlet) 224. oldal - Szent Korona (részlet) 228. oldal - Országalma - A Seuso-kincs illatszeres doboza* (részlet)

234. oldal - A Seuso-tál medalionja* (részlet) 238. oldal - A Seuso-kincs Dionüszosz kancsója* (részlet) 244. oldal - A Seuso-kincs mosdótálja*

Történeti Fényképtár)

- Magyar aranytartalék aranytömbjei

204. oldal - Bray ezredes az aranyvonat parancsnoka

mutatja az aranyrudakat a magyar átvevő bizottság tagjainak.

vagonok lepecsételését.

(1946. aug., Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár) - Két amerikai tiszt ellenőrzi az aranyszállító

(1946, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

*Magyar Nemzeti Múzeum, fotó: Dabasi András és Kardos Judit

Az illusztrációk összeállításában külön köszönjük dr. Tóth Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum numizmatikusa, szakmuzeológusa segítségét.

*Magyar Nemzeti Múzeum, fotó: Dabasi András és Kardos Judit

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

256

257

KIADVÁNYUN K SZERKESZTÉSÉBEN , ÖSSZEÁLLÍTÁSÁBAN KÖZREMŰ KÖDTEK A MAGYAR NEMZETI BANK MUNKATÁRSAI:

Csorba Noémi, Mészáros Krisztina a Kommunikációs osztály munkatársai

László András

a Monetáris stratégiai főosztály munkatársa

Alpári Bálint Péter, Juhász Georgina, Sándor Nóra Anna

Hergár Eszter

Társadalmi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgató

a Nemzetközi együttműködési és elemzési osztály munkatársai

Palotai Dániel

Marosi Anna, Sőre Virág

Gazdaságtudományi és kiemelt ügyekért felelős ügyvezető igazgató

Dr. Horváth Marcell

az EU és nemzetközi intézmények osztály munkatársai

Stanitz Dóra, Bartók László

igazgató, Nemzetközi kapcsolatok igazgatóság

az MNB párizsi kapcsolattartó irodájának irodavezetője és munkatársa

Veres István

Badics Eszter, Kudar Gábor

igazgató, Pénz- és devizapiac igazgatóság

Lengyel Kinga

az MNB római kapcsolattartó irodájának irodavezetője és munkatársa

főosztályvezető, Kommunikációs és pénzügyi ismeretterjesztési főosztály

Zajka Gábor

Nagyné Boda Andrea

Solti Ágnes

az MNB hamburgi kapcsolattartó irodájának munkatársa

főosztályvezető, Nemzetközi intézményi kapcsolatok főosztály

az MNB Buenos Aires-i kapcsolattartó irodájának irodavezetője

Pivarcsi Ágnes

MNB New York-i kapcsolattartó irodájának munkatársa

főosztályvezető, Forint- és devizapiaci műveletek főosztály

Kathi Attila

osztályvezető, Kommunikációs osztály

Tóth Péter

A KIADVÁNY FELELŐS SZERKESZTŐJE: Nánási Tamás

a Kommunikációs Osztály munkatársa

Perjési Dóra

osztályvezető, EU és nemzetközi intézmények osztály

Tóth Szabolcs István

osztályvezető, Jegybanki külképviseletért felelős osztály

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

258

259

J EGYZETEK

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

260

261

J EGYZETEK

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

262

263

J EGYZETEK

A R A N Y KÖ N Y V

M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

264

265

J EGYZETEK

A R A N Y KÖ N Y V M AGYA ROR S Z ÁG A R A N Y TA RTA L ÉK Á N A K TÖRT ÉNE T E

266

1308 U R A L KO DÁ S Á N A K K EZD ET E

MAGYAR PÉNZVERŐ ZRT.