Elnöki előszó

Előszó

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

„A világ feltörekvő geopolitikai és gazdasági központjának, Ázsiának a megerősödése felértékeli a társadalmi szolidaritás és a fenntartható növekedés új paradigmáját. Mivel már számos más ország is az ázsiai forgatókönyvet tanulmányozza, ebből az Egyesült Államok és Európa is hasznot húzhatna.” Parag Khanna, a FutureMap alapítója, a Konnektográfia és A jövő ázsiai c. bestseller kötetek szerzője

Az utóbbi egy-két évtizedben geopolitikai elemzők, közgazdászok, politikusok és döntéshozók világszerte gyakran hivatkoznak a változó világrendre és Ázsia felemelkedésére. Ma a tényekből egyértelműen kiderül, hogy ez nem csupán népszerű gondolat, hanem a szemünk előtt kibontakozó valóság. Míg 1990-ben Ázsia részesedése a globális reál GDP-ből körülbelül 27%-ot, a világ nyugati felének (Észak- és Dél-Amerika, valamint Európa együttvéve) részesedése pedig 68%-ot tett ki, ezek az arányok azóta jelentősen eltolódtak. Ázsia már öt évvel ezelőtt, 2015-ben elérte a globális termelés 45%-át, míg Európa és Amerika részesedése 50%-ra esett vissza. A Kelet felívelése a 2020-as világjárvány idején is megmutatkozott, amikor Kína a növekedést elkönyvelő alig néhány gazdaság között szerepelt. A Bloomberg Economics becslése szerint 2035-re Kína az Egyesült Államokat megelőzve a világ legnagyobb gazdaságává válik, de a brit Centre for Economics and Business Research és a japán Nomura Holdings szerint jó okkal feltételezhető, hogy ez hamarabb, 2028-ban vagy akár már 2026-ban is bekövetkezhet. Ezenfelül az évszázad közepére a többnyire Ázsiában található gyorsan növekvő feltörekvő országok a Bloomberg számításai alapján a globális termelés csaknem 60%-át teszik majd ki.

A GDP azonban messze nem az egyetlen tényező, amely tükrözi a Kelet felemelkedését. Elegendő csupán még egyet említeni: a technológiát. A digitalizáció és a negyedik ipari forradalom korában a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) Szingapúrt a világ 8., a Koreai Köztársaságot a 10., Kínát pedig a 14. leginnovatívabb országaként értékelte (Global Innovation Index 2020). Ezek a nemzetek mindössze néhány évtized alatt érték el ezt az eredményt a kutatás-fejlesztés helyi ökoszisztémáinak felépítésével. Bár ezek a fejlemények Ázsia szerepét hangsúlyozzák, létezik egy még nagyobb közösség, amely jelentős sikereket érhet el: Eurázsia. Az eurázsiai szuperkontinens a föld legnagyobb, legnépesebb és leginkább összekapcsolt kontinentális területe, amelynek gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatai az ókorig, a régi Selyemút koráig nyúlnak vissza. Jóllehet a történelem során külön kontinensnek tekintették Európát és Ázsiát, a hatalmas eurázsiai szárazföld e két része mindig is összefonódott egymással. Napjainkban, új kihívásokkal szembesülve (pl. digitalizáció, klímaváltozás) Ázsia és Európa együttműködése fontosabb lehet, mint valaha. Eurázsia új globális hatalmi központként való felemelkedése azt sugallja, hogy az – atlanti tömb által képviselt – egypólusú világrend fokozatosan átadja helyét a multilaterális együttműködés új korszakának. Ahhoz, hogy e történelmi folyamatot Európa és Ázsia a maga hasznára fordíthassa, még hatékonyabb csatornákat kell létrehozniuk a kommunikáció, az információcsere és egymás kölcsönös megértése érdekében. Ezt felismerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) először három évvel ezelőtt rendezte meg a Budapest Eurasia Forumot, hogy új platformot nyisson az eurázsiai párbeszéd és együttműködés számára. Az évente megtartott konferencia az Eurázsia jövőjét alakító három megatrend – a geopolitika egyre növekvő jelentősége, a technológiai forradalom és a pénz átalakulása – megvitatását tűzte ki célul.

A Fórum minden beszélgetésében jelen van egy kulcsfogalom: a hosszú távú fenntarthatóság. A világgazdaság működését ugyanis teljesen újra kell gondolni, hogy jólétünket karbonsemleges és körforgásos modellel biztosíthassuk. A fenntarthatóság azonban még ennél is többről szól. A rendezvénynek a minden szempontból fenntartható megoldásokra kell ráirányítania a figyelmet. Ez a geopolitika terén azt jelenti, hogy új egyensúlyra van szükség Kelet és Nyugat között. A technológiai fejlődés területén harmóniát kell teremteni az új megoldások (pl. mesterséges intelligencia), valamint társadalmaink, egészségünk és jóllétünk között. Végül, de nem utolsósorban a pénzügyek és a gazdaság terén fenntartható, stabil és hatékony pénzügyi rendszerre van szükség. E gondolatmenetet jól tükrözi ez a tanulmánykötet, amellyel az MNB az eurázsiai együttműködés kapcsán neves szakértők gondolatait kívánja csokorba szedni és mindenki figyelmébe ajánlani. Európában egyedülálló jegybanki kezdeményezésről van szó – nemcsak a témája miatt, hanem azért is, mert számos szerző munkáját fogja egybe, többek között Kínából, Dél-Koreából, Szingapúrból, az Egyesült Államokból, Norvégiából, Oroszországból és Magyarországról. Így a kötet már önmagában is az eurázsiai együttműködés kitűnő példája. Témái jól illeszkednek a 21. századi megatrendekhez – a geopolitika, a multilaterális együttműködés, a gazdaság, a pénzügy, a technológia, az infrastruktúra és az oktatás kérdéseit úgy veszik górcső alá mint a „nagy kép” összefüggő elemeit. Őszintén remélem, hogy ez a gondolkodásmód egyre inkább elterjed mind Ázsiában, mind Európában, és hiszem, hogy ez a kötet nagymértékben hozzájárul ehhez. Az MNB hálásan köszöni valamennyi szerzőnek, hogy megosztották velünk értékes gondolataikat.

Matolcsy György Elnök Magyar Nemzeti Bank