Előszó Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke „A világ feltörekvő geopolitikai és gazdasági központjának, Ázsiának a megerősödése felértékeli a társadalmi szolidaritás és a fenntartható növekedés új paradigmáját. Mivel már számos más ország is az ázsiai forgatókönyvet tanulmányozza, ebből az Egyesült Államok és Európa is hasznot húzhatna.” Parag Khanna, a FutureMap alapítója, a Konnektográfia és A jövő ázsiai c. bestseller kötetek szerzője
Az utóbbi egy-két évtizedben geopolitikai elemzők, közgazdászok, politikusok és döntéshozók világszerte gyakran hivatkoznak a változó világrendre és Ázsia felemelkedésére. Ma a tényekből egyértelműen kiderül, hogy ez nem csupán népszerű gondolat, hanem a szemünk előtt kibontakozó valóság. Míg 1990-ben Ázsia részesedése a globális reál GDP-ből körülbelül 27%-ot, a világ nyugati felének (Észak- és Dél-Amerika, valamint Európa együttvéve) részesedése pedig 68%-ot tett ki, ezek az arányok azóta jelentősen eltolódtak. Ázsia már öt évvel ezelőtt, 2015-ben elérte a globális termelés 45%-át, míg Európa és Amerika részesedése 50%-ra esett vissza. A Kelet felívelése a 2020-as világjárvány idején is megmutatkozott, amikor Kína a növekedést elkönyvelő alig néhány gazdaság között szerepelt. A Bloomberg Economics becslése szerint 2035-re Kína az Egyesült Államokat megelőzve a világ legnagyobb gazdaságává válik, de a brit Centre for Economics and Business Research és a japán Nomura Holdings szerint jó okkal feltételezhető, hogy ez hamarabb, 2028-ban vagy akár már 2026-ban is bekövetkezhet. Ezenfelül az évszázad közepére a többnyire Ázsiában található gyorsan növekvő feltörekvő országok a Bloomberg számításai alapján a globális termelés csaknem 60%-át teszik majd ki. —9—
