A hazai bankrendszer digitalizációs szintje
69. ábra A járványhelyzet hatása a legacy IT fejlesztési tervekre 13%
87%
A közelmúltbeli jelentős fejlesztések miatt nem változtak az elképzelések Fokozatos, kis lépésekben történő fejlesztések vannak tervben a helyzet hatására
Megjegyzés: A súlyozást a vizsgált intézmények mérlegfőösszegének arányában végeztük. Forrás: MNB.
70. ábra Bankok önértékelése alapján az egyes folyamattípusok mekkora mértékben változtak a járványhelyzet hatására 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 % Front- és back-office közötti információáramlás folyamatának változása Menedzsment és munkavállalók közötti információáramlás folyamatának változása Területek közötti információáramlás folyamatának változása
% 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 1 - egyáltalán nem változott 2 3 4 5 - jelentős mértékben változott
Megjegyzés: A súlyozást a vizsgált intézmények mérlegfőösszegének arányában végeztük. Forrás: MNB.
12
az egyes intézmények eltérően gondolkodnak arról, hogy mely digitális transzformációs lépéseket szükséges rövid és melyeket középtávon megvalósítani, a szektor döntő többsége a – járványhelyzet miatti – némileg szűkülő költségvetés ellenére is a transzformációt helyezi középpontba. A digitális transzformáció és modernizáció nemcsak a termékfejlesztésekben kimutatható, munkavállalói oldalon is egyre nagyobb teret szánnak az intézmények az otthoni munkavégzésnek (de hosszú távon a járványhelyzet alatti szintnél kisebb mértékben). A távoli munkavégzés tartós biztosításához a szektor a meglévő eszközparkját alapvetően megfelelőnek ítéli, de több bank jelezte, hogy egyaránt szükségesek kisebb rendszerfrissítések, illetve új hardver és szoftver fejlesztések, beszerzések is. A COVID-19 járványhelyzet a belső banki rendszerekre mérsékelt, míg a belső folyamatokra jelentős hatást gyakorolt. Tekintettel arra, hogy a legacy IT rendszerek fejlesztése már a bankok önértékelése szerint hosszabb-rövidebb ideje napirenden van, vagy akár már jelentős fejlesztések is történtek, kevés intézmény gondolja úgy, hogy változtak volna a rendszerfejlesztéssel kapcsolatos elképzelések (69. ábra), miközben egyetlen bank sem jelezte, hogy komplex rendszercsere szükségességét indukálta volna a járványhelyzet. A korábban kitűzött fejlesztési tervek megtartása mellett szól az is, hogy a bankok úgy látták, hogy a COVID-19 és a lezárások miatt növekvő adatforgalom ellenére a rendszerszintű IT leterheltség inkább csak mérsékelten nőtt. A belső folyamatstruktúrában és a területek közötti kommunikációban azonban jelentősebbek a változások. Az információáramlás módja és folyamata jelentősen megváltozott egyes intézményeknél a lezárások időszakában (70. ábra). Bár e változások tartóssága kapcsán egyelőre megoszlanak a vélemények a bankok oldalán, az üzleti folyamatokban történő vezetői jóváhagyásokat egyre inkább digitális formában tervezik az intézmények. Mérlegfőösszeg alapon a szektor 67 százaléka úgy tervezi, hogy az említett jóváhagyások többsége (legalább 50 százaléka) digitálisan fog megvalósulni a közeljövőben. E folyamatelemek kapcsán a már bevezetett megoldások többnyire megfelelőek, jellemzően kisebb fejlesztéseket elegendőek tartanak az intézmények.
3.6. AZ MNB BANKI DIGITALIZÁCIÓS AJÁNLÁSA Az MNB 2021 márciusában nemzetközi szinten is újdonságnak számító ajánlást12 adott ki a hazai bankrendszer digitalizációjának erősítése érdekében. A járványhelyzet a pénzügyi szolgáltatások esetében is rámutatott a digitalizáció fontosságára. Bár a hazai bankrendszer az
A Magyar Nemzeti Bank 4/2021. (III.30.) számú ajánlása a hitelintézetek digitális transzformációjáról.
FINTECH ÉS DIGITALIZÁCIÓS JELENTÉS • 2021. MÁJUS
47
