Fizetési rendszrer jelentés 2021. 07. 12.

FIZETESI RENDSZER JELENTES

2021

„Tanuljátok meg,

hogy mindenben példát kell mutatni.” I. (Nagy) Lajos Király

FIZETESI RENDSZER

2021

Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelős kiadó: Hergár Eszter 1054 Budapest, Szabadság tér 9. www.mnb.hu ISSN 2498–7077 (on-line)

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bank elsődleges céljaként az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg. A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az MNB törvényben rögzített alapvető feladata, hogy a pénzforgalom zavartalan lebonyolítását és az azt támogató pénzügyi infrastruktúrák megbízható és hatékony működését elősegítse. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy a reálgazdasági és pénzügyi tranzakciók megvalósuljanak. A jelentés célja, hogy átfogó képet nyújtson a belföldi pénzforgalomban és a hazai felvigyázott pénzügyi infrastruktúrák működésében megfigyelhető tendenciákról, a főbb kockázatokról, valamint arról, hogy az MNB milyen eszközöket mozgósított annak érdekében, hogy a fent jelzett alapvető feladatát megvalósítsa. E kiadvánnyal az MNB hozzájárul a pénzforgalommal, a pénzügyi infrastruktúrákkal kapcsolatos jegybanki tevékenység transzparenciájának növeléséhez, továbbá fejleszti a pénzügyi kultúrát, ezáltal pedig a jelentést olvasók pénzforgalmi döntéseinek tudatosságát.

Az elemzés az MNB Pénzügyi infrastruktúrák igazgatóságán készült Bartha Lajos ügyvezető igazgató irányítása alatt. A publikációt a Pénzügyi Stabilitási Tanács hagyta jóvá 2021. július 8-i ülésén. A jelentés készítésében részt vettek: Balla Gergely, Bárdits Zita, Bodnár László, Csapó Beáta, Császár Péter, Cseh Árpád (főszerkesztő), Deák Vivien, Felföldi Beáta, Hodován Attila, Illés Bence, Kárpátiné Vereczki Marianna, Kiss Milán, Kozma Eszter, Luspay Miklós (főosztályvezető), Nemecskó István, Pintér Cecília (szerkesztő), Rácz Dániel, Sallai Miklós, Sin Gábor, Szepesi Ádám, Takács Kristóf, Varga Lóránt (főosztályvezető), Zsigó Márton. A Pénzügyi Stabilitási Tanács a 2021. április 20-i és 2021. július 8-i, a Monetáris Tanács pedig a 2021. július 6-i ülésén tárgyalta az anyag kiemelt üzeneteit, illetve a jelentést, és értékes tanácsokat adott annak elkészítéséhez. Az MNB szakértői elsősorban a 2020. év releváns információit dolgozták fel, ugyanakkor előre tekintő jelleggel a 2021. évi aktuális folyamatok elemzése is megtalálható a jelentésben.

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

Tartalom 1. Vezetői összefoglaló

2. Pénzforgalmi folyamatok

2.1. Az elektronikus pénzforgalom fejlődése

2.2. Az elektronikus pénzforgalom költsége

2.3. Az elektronikus pénzforgalom megbízhatósága

3. Fizetési- és értékpapír-infrastruktúrák

3.1. VIBER

3.2. BKR

3.3. CLS

3.4. Likviditás a fizetési rendszerekben

3.5. KELER

3.6. KELER KSZF

4. A pénzforgalom és a pénzügyi infrastruktúrák aktuális kérdései

4.1. Dimenzióváltás az elektronikus pénzforgalomban

4.2. Európai szabályozási, stratégiai és fejlesztési kezdeményezések

4.3. A digitális jegybankpénz pénzforgalmi vonatkozásai, valamint a megosztott főkönyvi technológia pénzügyi infrastruktúrákat érintő aktualitásai

4.4. Csalásmegelőzéssel, csalásmonitoringgal és visszaélésekkel kapcsolatos főbb fejlemények

4.5. Nyílt bankolás és az API-k alkalmazásával kapcsolatos akadályoztatás

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

1. Vezetői összefoglaló PÉNZFORGALMI FOLYAMATOK 2020-ban is jelentős fejlődés jellemezte a hazai elektronikus pénzforgalmat, ugyanakkor a folyamatok alakulására szignifikáns hatást gyakorolt a koronavírus-járvány kitörése. Az infrastruktúra fejlődését elsősorban a fogyasztói szokások koronavírus-járvány következtében történő átalakulása és az azonnali fizetési szolgáltatás bevezetése nyomán az elektronikus fizetési lehetőségek szélesebb körű elérhetősége jellemezte. Az online pénztárgép használatára kötelezett adózói kört vizsgálva az látható, hogy 2019-hez viszonyítva több, mint kétszer olyan gyorsan nőtt a kártyaelfogadási arány, amihez 2020 végén jelentősen hozzájárulhatott a Kereskedelmi törvény 2021. január 1-jével hatályba lépő módosítására történő felkészülés is. A pandémia jelentős hatást gyakorolt a pénzforgalmi folyamatokra is, ugyanakkor számottevő különbségek tapasztalhatók fizetési módonként és helyzetenként. A bevezetett korlátozásokkal, az általános óvatossággal és a gazdasági folyamatok lassulásával párhuzamosan jellemzően mérséklődött a főbb fizetési módok forgalmának növekedési üteme, azonban míg a kártyás vásárlások darabszáma esetében 10 százalékpont feletti mértékű csökkenés történt ezen a téren, addig az átutalási tranzakciók esetében az azonnali fizetési szolgáltatás elérhetővé válásának is köszönhetően minimális volt csak a mérséklődés. Jelentős fejlemény azonban, hogy a kártyás vásárlások száma így is áttörte az 1 milliárd darabos határt, illetve a készpénzfelvételek száma több, mint 10 százalékkal esett vissza, továbbá először haladta meg a kártyás vásárlások értéke a készpénzfelvételekét. 2020-ban a koronavírus-járvány kirobbanása ellenére is javult a hazai pénzforgalom hatékonysága. Az átutalások összértékének GDP-hez viszonyított arányában Magyarország továbbra is az Európai Unió élmezőnyéhez tartozik, ráadásul tavaly javult is a mutató értéke, ami főként a GDP koronavírus-járvány miatti visszaesésére és az átutalások – azonnali fizetési szolgáltatás elérhetővé válása okán – kitáguló felhasználási lehetőségeire vezethető vissza. Emellett tavaly minden eddiginél nagyobb, közel 5 százalékpontos növekedés történt a kártyás vásárlások lakossági fogyasztáshoz viszonyított arányában, ami jelentős mértékben a fizetési szokások megváltozásának köszönhető. A fogyasztók a korábbiaknál jóval több esetben választották a fizikai érintkezést nem igénylő érintéses kártyás fizetést, amelynek eredményeként az összes lakossági fogyasztás több, mint

harmadát tette ki 2020-ban a fizetési kártyás vásárlások értéke. A számlafizetések esetén is pozitív tendencia figyelhető meg. Több, mint kétharmaduk már valamilyen elektronikus fizetési mód alkalmazásával került lebonyolításra. A kedvező fejlemények ellenére még mindig általános akadályt jelent az elektronikus tranzakciók további térhódítása számára a kedvezőtlen banki árazási szerkezet az átutalások vonatkozásában. A banki díjkimutatások adatai alapján az látható, hogy az ügyfelek még igen kevés tranzakciót kezdeményeznek elektronikus úton, ugyanakkor – a mérsékelt számban lebonyolított elektronikus tranzakciók ellenére is – magas havidíjakat fizetnek. A hazai szereplők pénzforgalmi szolgáltatásokból származó bevételeit nézve jól látható, hogy az átutalások árazása a tranzakciókat sújtó tételek miatt továbbra is kedvezőtlen az ügyfelek szemszögéből. Az elektronikus fizetések és ezen belül is az azonnali fizetési rendszerre épülő szolgáltatások támogatása érdekében azonban elengedhetetlen olyan csomagalapú árazásra épülő számlatermékek széleskörű bevezetése, amelyek – a fizetési kártyákhoz hasonló módon – az átutalási tranzakciók esetében sem alkalmaznak közvetlen tranzakciós díjakat. Emellett azonban az ügyfelek viszonylag jelentősebb része körültekintő számlacsomag-választással már a jelenleg elérhető banki termékek esetében is nagymértékben csökkenthetné a pénzforgalmi költségeit. Éppen ezért az ügyfelek megfelelő tájékoztatása, a pénzforgalmi termékek és az azokhoz kapcsolódó költségek minél jobb átláthatóságának megteremtése, valamint a pénzügyi tudatosság erősítése is fontos tényező az elektronikus fizetések elterjedésének támogatása tekintetében. A 2020-as pénzforgalmi ellenőrzések alapján a vizsgált pénzforgalmi szolgáltatók működése általánosságban megfelelő, ugyanakkor a lefolytatott vizsgálatok többségében hiányosságok kerültek feltárásra. A pénzforgalmi ellenőrzések tapasztalata szerint jellemzően a beérkező fizetési műveletek összegének haladéktalan jóváírására vonatkozó szabályokat sértették meg a pénzforgalmi szolgáltatók, azonban a keretszerződés formai és tartalmi követelményeire, módosítására, megszüntetésére, valamint ezzel összefüggően a keretszerződés megkötését megelőző tájékoztatásra vonatkozó előírások esetében is több vétség került megállapításra. Ugyanakkor az azonnali átutaláshoz kapcsolódó szektorvizsgálat alapján nem volt jelentős probléma a rendszer 2020. márciusi indulását követő időszakban.

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

MAGYAR NEMZETI BANK

A kártyás és egyéb elektronikus tranzakciók esetében is elenyésző a visszaélések forgalomhoz viszonyított aránya, az erős ügyfélhitelesítés szélesebb körű alkalmazása ráadásul további pozitív fejleményeket hozhat. Habár a kártyakibocsátói oldalon növekedett a ténylegesen leírt kár értéke, a jogszabályi háttér még mindig a fogyasztóknak kedvez, a kártyaelfogadói oldalon pedig jelentős kárcsökkenés látható. Emellett az elektronikus pénzforgalomban azonosított, nem fizetési kártyákhoz kötődő sikeres visszaélések száma és értéke – az előző évhez képesti nagyobb mértékű növekedés ellenére – továbbra is elhanyagolható a teljes átutalási forgalomhoz képest. Ráadásul az arány még jobb is, mint a kártyák esetében. Emellett a pénzforgalmi üzemzavarok előfordulása is csökkent a bankszektorban 2020 során, így továbbra is alacsony a számuk a pénzforgalmi szolgáltatók számához, illetve a pénzügyi infrastruktúra összetettségéhez viszonyítva.

FIZETÉSI- ÉS ÉRTÉKPAPÍRINFRASTRUKTÚRÁK 2020-ban a hazai fizetési rendszerek esetében összeségében nőtt a forgalom a megelőző évhez képest, emellett azonban az üzemeltetés továbbra is magas szintű megbízhatósággal, biztonságosan történt. A VIBER forgalmának értéke 11 százalékkal nőtt, míg a tételszám lényegében nem változott, emellett pedig a rendszer magas megbízhatósággal üzemelt. A forgalom bővülése mellett 2020-ban az előző évhez képest kismértékben csökkent a szolgáltatás ellátásának kockázata is a teljes szolgáltatáskiesések incidensidejének rövidülése miatt. Továbbá a járványhelyzet következtében bevezetett, távolról történő üzemeltetés sem okozott problémát. A BKR három platformján az összforgalom értéke 7, tételszáma pedig 3 százalékkal növekedett az előző évhez képest, azonban a tranzakciók platformok közötti megoszlása változott, mivel az azonnali elszámolás a BKRrésztvevők ügyfelei számára is érhetővé vált 2020. március 2-ától. A forgalom és a szolgáltatási paletta bővülése mellett a BKR magas megbízhatósággal, biztonságosan üzemelt. A pandémia miatti távolról történő és telephelyek közötti megosztott üzemeltetés itt sem okozott problémát a szolgáltatásban. 2020-ban a CLS forintforgalma is bővült, továbbá az év elején meglévő 26-ról az év során 31-re nőtt azon CLS-tagok száma, amelyek a nemzetközi forinttranzakcióikat a CLS-en keresztül bonyolítják. A forgalom bővülése a CLS esetében is stabil működési biztonság mellett ment végbe. 2020-ban a fizetési rendszer résztvevői megfelelően menedzselték a likviditásukat a pandémia miatt számottevően megnövekedett és volatilisebb fizetési forgalmuk

lebonyolításához, amelyhez a jegybanki eszköztár módosítása is támogatást nyújtott. A fizetési rendszer résztvevői a megnövekedett forgalmuk teljesítéséhez összeségében kellő likviditást biztosítottak, ugyanakkor a koronavírus-járvány okozta piaci turbulencia kezelése érdekében az MNB a likviditás növelése céljából az MNB javára jelzálogba adott nagyvállalati követelésekkel bővítette az elfogadható fedezetek körét. Ennek hatására a bankrendszer szintjén rendelkezésre álló napközbeni hitelkeret az év eleji 2000-2100 milliárd forintról 2800-3100 milliárd forintra bővült 2020 második negyedévére, majd év végére 2400-2500 milliárd forinton stabilizálódott. Emellett a résztvevők a VIBER-ben rendelkezésre álló hitelkeretüket az előző évhez képest hasonló mértékben, de rövidebb ideig használták. A VIBERben lévő bőséges likviditás következményeként továbbra is csak a tranzakciók nagyon alacsony része került fedezethiány miatt sorba állításra. A pandémiás helyzet és a BKR azonnali elszámolásának indulása sem okozott fennakadást likviditáskezelési szempontból a fizetési rendszerekben, így az elszámolási és kiegyenlítési kockázat alacsony maradt. A BKR azonnali elszámolásában a résztvevők likviditáskezelését az MNB a VIBER üzemidején kívüli fedezett hitelezési mechanizmussal támogatja, amelyet azonban csak ritkán kellett igénybe venni. A résztvevők éjszakára és hétvégére, illetve munkaszüneti napokra is elegendő számlaegyenleget biztosítottak 2020-ban, amit alátámaszt, hogy a márciusi indulást követő első hónapot leszámítva mindössze havi 1-3 alkalommal történt azonnali hitelfelvétel. Mindezek mellett azonban a BKR napközbeni elszámolásában a fedezetlenségben érintett tranzakciók száma közel másfélszeresére nőtt az előző évhez képest. A fedezethiány mögött jelentős részben likviditásmenedzselési hiba vagy hibás banki gyakorlat állt. A CLS-forgalom bővülésével párhuzamosan javult a forinttranzakciók nettósításának hatékonysága is, vagyis a rendszertagoknak egységnyi devizaügylet teljesítéséhez átlagosan kevesebb forint befizetésére volt szükségük 2020ban. A CLS felé történő befizetések nem okoztak likviditási problémát a VIBER-ben, így az elszámolási és kiegyenlítési kockázat ehhez kapcsolódóan is alacsony maradt. A KELER 2020. december 16-án megkapta a központi értéktári működéséhez szükséges, Európai Unió területén érvényes CSDR szerinti tevékenységi engedélyét. Jelentős fejlemény az engedély megszerzése, amelynek értelmében a KELER a CSDR alapján jogosult alapvető központi értéktári, valamint nem banki jellegű, illetve banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat, továbbá a CSDR-ben nem nevesített, de az engedélyben külön jóváhagyott Hpt.1 szerinti letéti szolgáltatást nyújtani. A tavalyi év folyamán – főként a járványhelyzet hatására – a KELER-ben kiegyenlített tranzakciók

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 3. § (1) bekezdés j) pontja

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

Vezetői összefoglaló

értéke 26 százalékkal csökkent, darabszáma viszont közel 8 százalékkal emelkedett. Az üzleti tevékenységek rendelkezésre állási szintje némileg ugyan csökkent az előző évhez képest, azonban a járványhelyzet alatt fennálló távmunka rendszere nem éreztette hatását. A kiegyenlítési kockázat 2020-ban is alacsony volt, azonban egyes ügylettípusok értékbeli forgalmának bővülésével, továbbá a meghiúsult kiegyenlítések növekedésével az előző évhez képest kismértékben emelkedett. A koronavírus-járvány kitörése a KELER KSZF működését is jelentősen érintette, hisz mind az általa kiszolgált piacok tekintetében, mind az operáció teljes távmunkára történő átállítása szempontjából nagyobb mértékű kockázatokkal szembesült, amelyek ellenére a szolgáltatások továbbra is magas megbízhatóság mellett üzemeltek. 2020 márciusában az elmúlt 30 év egyik legnagyobb piaci volatilitását eredményezte a koronavírus világszintű elterjedése, amelynek eredményeképpen jelentős árelmozdulások, valamint kiugró forgalomnövekedések voltak megfigyelhetők a tőkeés energiapiacokon. Az ebből fakadó hazai kockázatokat a KELER KSZF sikeresen kezelte. 2020-ban a nemteljesítések száma 40 százalékkal csökkent 2019-hez képest, viszont összértéke 6 százalékkal meghaladta az előző évi szintet, ami elsősorban a tőkepiacokat érintette. Emellett a KELER KSZF sikeresen teljesítette az ESMA távmunkában működtetett folyamatok megfelelőségét felmérni hivatott nemteljesítési stressztesztjét is. Tavaly ugyancsak lezárult az ESMA központi szerződő felekre vonatkozó harmadik stresszteszt feladata is, amelyben a KELER KSZF garanciarendszere is megfelelőnek bizonyult a szimulált piaci sokkok kezelésében. Kiemelendő a tavalyi év vonatkozásában az egyik külföldi gázkereskedő cég 730 ezer euró értékű nemteljesítése a kiegyensúlyozó gázpiacon, amelyben a KELER KSZF-nek kellett helytállnia aktiválva a garanciarendszer megfelelő elemeit, a KELER KSZF dedikált alapszintű garanciális tőkéjét és a kiegyensúlyozó piacra dedikált garanciaalapot. A nemteljesítés kezelési folyamatának a végén a KELER KSZF-nek sikerült begyűjtenie az összes kintlévőségét, így visszatöltésre került a garanciaalap, valamint a KELER KSZF alapszintű garanciális tőkéje is.

A PÉNZFORGALOM ÉS A PÉNZÜGYI INFRASTRUKTÚRÁK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI 2020. március 2-án sikeresen elindult az azonnali fizetési szolgáltatás Magyarországon, ami új dimenzióba helyezte a hazai pénzforgalmat, ráadásul egy év leforgása alatt olyan eredményeket értünk el itthon, amire más, fejlett pénzforgalommal rendelkező országokban több évre volt szükség, ezzel együtt még számos feladat van az érintett szereplők előtt. Az új szolgáltatás indulásától kezdve 2021

első negyedévének a végéig összesen közel 152 millió azonnali fizetési tranzakció teljesült, mintegy 29 ezer milliárd forint összértékben a bankon belüli tételekkel együtt. A központi infrastruktúra a működés első teljes évében is közel 114 millió tranzakciót dolgozott fel, mintegy 17 ezer milliárd forint összértékben. Ezzel a BKR napközbeni elszámolási platformján feldolgozott átutalások több, mint 40 százaléka már az indulás után közvetlenül átterelődött az azonnali elszámolási platformra, 2021 elején pedig az átterelődés elérte az 50 százalékot. Az ügyfelek hamar megszokták és megszerették a folyamatosan rendelkezésre álló, a tranzakciók rendkívül gyors lebonyolítását lehetővé tevő szolgáltatást, amely egyre több fizetési helyzetben nyújt ténylegesen releváns alternatívát. Emellett további lendületet adhat az elektronikus és ezen belül is az azonnali fizetések elterjedésének, valamint az ezt lehetővé tevő szolgáltatások fejlesztésének az elektronikus fizetés lehetőségének kötelező biztosítása az online pénztárgéppel rendelkező üzletekben. Mindazonáltal a pénzforgalmi szolgáltatóknak, a nagy tranzakciós forgalmat lebonyolító kereskedőknek és számlakibocsátó szolgáltatóknak egyaránt további erőfeszítéseket kell tenniük azért, hogy minden fizetési helyzetben széles körben lehessen elektronikusan fizetni az azonnali fizetés lehetőségeit kihasználva. Kiemelten fontos a megfelelő, tranzakciós díjaktól mentes árazási struktúra kialakítása, illetve ennek széleskörű igénybevétele az ügyfelek körében, valamint a fizetési kérelem szolgáltatás és a hazai QR-kód szabványra alapozott fizetésindítás lehetőségének implementálása a mobilbanki alkalmazásokba. 2020-ban felgyorsult az Európai Unió pénzügyi szektorának és a kapcsolódó innovatív pán-európai fejlesztési kezdeményezéseknek a támogatása, illetve egy agilis szabályozói keretrendszer kialakítása, amelynek gerincét az Európai Bizottság digitális pénzügyi csomagja alkotja. A bizottsági csomag többek között egy digitális pénzügyi, illetve egy retail pénzforgalmi stratégiát, valamint több jogalkotási tervezetet is tartalmaz elsősorban a kriptoeszközökhöz, a megosztott főkönyvi technológiához és a pénzügyi infrastruktúrák működési biztonságának növeléséhez kapcsolódóan. A fő cél az Európai Unió pénzügyi szektora versenyképességének erősítése elsősorban a folyamatosan változó környezethez legjobban alkalmazkodó szabályozói keretrendszer adaptálásával, illetve az innovatív pénzügyi termékekhez történő határokon átnyúló hozzáférés előmozdításával. Ennek keretén belül kiemelt szempont a piaci töredezettség kezelése, az „azonos tevékenység, azonos kockázat, azonos szabályok” elvének széleskörű érvényesítése, az euróalapú azonnali fizetések további elterjedésének támogatása, valamint a nem banki szereplők hozzáférésének lehetővé tétele a kritikus pénzügyi infrastruktúrákhoz. A bizottsági javaslatcsomag mellett továbbá egyéb területeken, piaci szereplők kezdeményezésére is zajlanak különböző projektek, amelyek

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

MAGYAR NEMZETI BANK

széles körben igyekeznek támogatni a pán-európai szolgáltatások fejlesztését. Nemzetközi szinten egyre nagyobb figyelem övezi a digitális jegybankpénz széles körű elérhetővé tételének kérdéskörét, többek között a szabályozási és felügyeleti keretrendszeren részben vagy egészben kívül eső kriptoeszközök terjedésére, valamint a FinTech- és BigTech-szereplők pénzforgalmi térhódítására válaszul. Míg korábban a technológiai lehetőségek miatt csak a készpénz jelentette a széles körben hozzáférhető jegybankpénzt, addig a korlátok megszűnésével felmerült annak a lehetősége, hogy a jegybankkal szembeni követelés digitális formában is elérhetővé váljon a vállalatok és a lakosság számára. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a digitális jegybankpénz széleskörű bevezetésével a jegybank a jelenleginél közvetlenebbül és jelentősebb mértékben avatkozhat be a pénzügyi szektor és tágabb értelemben a teljes gazdaság működésébe, aminek számtalan hatása lehet. Mindazonáltal a pénzforgalmi vetület valamilyen formában mindenhol megjelenik, amelyet kiemelten szükséges vizsgálni. A hazai elektronikus pénzforgalom jellemzői alapján a digitális jegybankpénz széles körben történő hozzáférhetővé tétele elméletileg több szempontból is támogathatja a pénzforgalom fejlődését Magyarországon, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a fejlesztési célok más eszközökkel is elérhetők lehetnek, ezért a témát tovább kell vizsgálni. A digitalizáció rohamos terjedésével, illetve az elektronikus fizetések számának mind gyorsabb növekedésével párhuzamosan egyre fontosabb az elektronikus pénzforgalmat érintő visszaélések és csalások elleni védekezés erősítése. Az érzékeny fizetési adatok megszerzésére irányuló adathalászat, illetve az ennek következményeként jelentkező, jóvá nem hagyott fizetési műveletek kapcsán a legfontosabb a megelőzés, amelynek keretén belül az ügyfelek megfelelő és érthető tájékoztatásával, valósidejű csalásszűrő rendszerek alkalmazásával, illetve a szolgáltatók közötti együttműködés erősítésével a veszteségek csökkenthetők. Mindazonáltal az átutalásokat érintően az adathalászatra épülő visszaélések meghatározó szerepe mellett dinamikus átrendeződés figyelhető meg a jellemzően nem

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

pénzforgalmi vonzatú, megtévesztésen alapuló módozatok irányába. A szerkezeti átrendeződés mellett jelentős fejlemény az is, hogy a csalók egyre szofisztikáltabb megoldásokat alkalmaznak, annak érdekében, hogy elrejtsék a visszaélési kísérleteket, ezért a valósidejű csalásszűrő rendszerek alkalmazása mellett egyre nagyobb szükség mutatkozik a fogyasztók pénzügyi tudatosságának erősítésére is. Az erős ügyfélhitelesítés valamennyi fizetési helyzetben történő alkalmazásától azt várja az MNB, hogy csökkenni fog a visszaélések száma. 2020. december 31-et követően már nem csupán az elektronikusan indított átutalások és a fizikai kártyás vásárlások esetében kötelező az ügyfelek védelmét szolgáló erős ügyfélhitelesítés alkalmazása, hanem az online bankkártyás vásárlások esetében is. A gyakorlatban ez a változás azért jó az ügyfeleknek, mert biztosítja, hogy csak a jogosult kártyabirtokos hitelesíthessen tranzakciót, mivel csupán a kártyán szereplő adatok ismerete nem elegendő annak elvégzéséhez. Az érintett hazai pénzforgalmi szolgáltatók az indulás utáni rendkívüli adatszolgáltatás alapján uniós összehasonlításban is megfelelően felkészültek. Az MNB a folyamatos felügyelés keretében zajló ellenőrzései során eddig csak kisebb hiányosságokat tapasztalt, a pénzforgalmi ellenőrzések során azonban továbbra is vizsgálni fogja – többek között – a kivételi szabályok jogszerű alkalmazását. A PSD2 nagy újítása, azaz a nyílt bankolás egyelőre csak korlátozottan tudott elterjedni hazánkban, mivel egyrészt a nemzetközi szabályozás nem elég specifikus a megvalósítandó hozzáférési interfészek vonatkozásában, másrészt pedig a bankok sokféle módon akadályozhatják az új szereplőket. Az akadályozás leggyakrabban úgy valósul meg, hogy a hozzáférési interfészeket úgy alakítják ki a bankok, hogy azzal kellemetlenséget okoznak az azokat igénybe vevő ügyfeleknek, illetve a harmadik fél szolgáltatóknak. Éppen ezért az MNB a nyílt bankolás terjedésének támogatására, valamint az akadályok megszüntetésére egy komplex cselekvési tervet dolgozott ki, amelynek keretében egy akadályoztatásról szóló MNB-ajánlást adott ki, valamint szektorszintű vizsgálatot tart. Mindazonáltal a nyílt bankolásban rejlő potenciál teljes kiaknázásához további, főként szabványosítási lépések is szükségesek lehetnek.

2. Pénzforgalmi folyamatok 2.1. AZ ELEKTRONIKUS PÉNZFORGALOM FEJLŐDÉSE 2.1.1. Az elektronikus pénzforgalmi infrastruktúra fejlődése 2020-ban is jelentős fejlődés jellemezte a hazai elektronikus pénzforgalmi infrastruktúrát, amelyet elsősorban a fogyasztói szokások koronavírus-járvány következtében történő átalakulása és az azonnali fizetési szolgáltatás bevezetése nyomán az elektronikus fizetési lehetőségek terjedése, valamint az érintéses technológia további térnyerése fémjelzett. A fizetési kártyás infrastruktúra terén jelentős előrelépést hozott az érintéses technológia további terjedése. 2020 végén a hazai kibocsátású 9,9 millió kártya közel 92 százaléka, az üzemben lévő 203 ezer POS-terminál pedig több, mint 98 százaléka támogatta az érintéses fizetést, amely értékek rendre 7, illetve 1 százalékpontos emelkedést jeleznek a megelőző évhez képest. További fejlődést eredményezett a fizetési kártyák elfogadása kapcsán a fizikai kereskedői és internetes elfogadóhelyek számának rendre 10, illetve 29 százalék feletti növekedése is. A hazai pénzforgalmi szolgáltatók hálózatában 2020 végén 123 ezer fizikai

és 24 ezer internetes elfogadóhelyen lehetett kártyával fizetni. Az internetes elfogadóhelyek számának dinamikus növekedése már a korábbi években is megfigyelhető volt, ugyanakkor tavaly a koronavírus-járvány hatására megváltozó fogyasztói szokások és ezzel párhuzamosan a különböző webáruházak és házhozszállítási szolgáltatások térnyerése még inkább gyorsította a folyamatot. A fizikai kereskedői elfogadóhelyek esetében pedig már a Kereskedelmi törvény2 azon előírására történő felkészülés is látszik, miszerint 2021. január 1-től minden online pénztárgép használatára kötelezett adózónak biztosítania kell az elektronikus fizetés lehetőségét. Ez utóbbi a kártyák mellett már az azonnali fizetés elfogadásával is lehetséges, ami a kisebb kereskedők számára sok szempontból egyszerűbb és hatékonyabb megoldást is jelenthet. (1. ábra) A digitalizáció térhódítása az elektronikus fizetések elfogadását támogató infrastruktúra mellett a végfelhasználói szolgáltatások tekintetében is megnyilvánult, ezen belül számottevően bővült a mobiltárcába regisztrált kártyák száma, ami a fogyasztók innovatív megoldásokkal kapcsolatos nyitottságát jelzi. A mobiltárcákba regisztrált kártyák száma 2020 végén meghaladta a 815 ezret, ezzel az

1. ábra A hazai fizetési kártyás elfogadói hálózat és az érintőkártyás technológia fejlődése 240 210 180 150 120 90 60 30 0

Ezer darab

2016

Ezer darab

2017

2018

2019

2020

24 21 18 15 12 9 6 3 0

Fizikai kereskedői elfogadóhelyek száma (bal tengely) Elfogadóhelyeken üzemelő POS-terminálok száma (bal tengely) Internetes elfogadóhelyek száma (jobb tengely) Postai, telefonos elfogadóhelyek száma (jobb tengely)

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

2016

2017

2018

2019

2020

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Érintőkártyák aránya Érintéses POS-terminálok aránya Érintéses vásárlások számának aránya Érintéses vásárlások értékének aránya

Megjegyzés: A kártyaelfogadói infrastruktúra tekintetében bemutatott adatkörben nem jelenik meg az MNB felé adatszolgáltatási kötelezettséggel 2021 elejéig nem rendelkező külföldi szolgáltatók hazai terjeszkedése, ugyanakkor az általuk nyújtott határon átnyúló szolgáltatás okán akár több ezer hazai kereskedőnél lehet még kártyaelfogadás. Ezekről az idei évtől kezdődően várhatóan pontosabb információkkal fogunk majd rendelkezni.

a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

MAGYAR NEMZETI BANK

Az online pénztárgép használatára kötelezett üzleteket3 vizsgálva látható, hogy az eddigi évekhez képest is jobban, 2019-hez viszonyítva például több, mint kétszer olyan gyorsan nőtt a kártyaelfogadási arány, amelyhez 2020 végén jelentősen hozzájárulhatott a Kereskedelmi törvény 2021. január 1-jével hatályba lépő módosítására történő felkészülés is. A kártyaelfogadási arány növekedése a forgalmi értékkategóriák szerinti vizsgálat alapján is jól látható, ugyanakkor továbbra is érzékelhető az a tendencia, miszerint minél nagyobb egy üzlet forgalma, annál nagyobb a kártyaelfogadás valószínűsége. Mindazonáltal az üzletek közötti különbségek egyre csökkennek. Míg 2019-ben a 16 millió forint éves bevétellel rendelkező üzletek kevesebb, mint 60 százaléka volt kártyaelfogadó, addig ez az arány 2020-ban már megközelítette a 70 százalékot, 100 millió forint éves bevétel felett pedig szinte kivétel nélkül 90 százalék feletti értékeket látunk. A forgalom növekedésével páhuzamosan ráadásul dinamikusan közelítik is a 100 százalékot, a 10 milliárd forint feletti szegmensekben pedig stabilan tartják is azt (2. ábra). A kártyaelfogadás mellett az azonnali fizetés is megjelent már néhány helyen az üzletekben, ugyanakkor az elterjedtség mértéke még alacsony. Az is valószínűsíthető, hogy középtávon a kártyaelfogadás marad a fő megoldás a kiskereskedelemben, ugyanakkor a kereskedők egy része, jellemzően a kisebb forgalmú és költségérzékenyebb szereplők a számukra előnyösebb, átutalásalapú alternatívát

fogják választani a Kereskedelmi törvény előírásának való megfelelés kapcsán. Az azonnali fizetések elfogadásának támogatása érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az MNB közreműködésével egy ajánlást4 dolgozott ki, amely tartalmazza az azonnali fizetési rendszerre épülő fizetési megoldások használatával teljesített fizetések pénztárgépben történő rögzítésére vonatkozó információkat. 2. ábra Online pénztárgéppel rendelkező üzletek darabszáma forgalmi méretkategóriák szerinti logaritmikus skálán és a kártyaelfogadás aránya az egyes kategóriákban 6 000 5 400 4 800 4 200 3 600 3 000 2 400 1 800 1 200 600 0

Darab

16 20 25 32 40 50 63 79 100 126 158 200 251 316 398 501 631 794 1 000 1 259 1 585 1 995 2 512 3 162 3 981 5 012 6 310 7 943 10 000 12 589 15 849 19 953 25 119 31 623 39 811

arányuk az összes fizetési kártyán belül átlépte a 8 százalékot, ugyanakkor fontos megjegyezni azt is, hogy a kártyakibocsátó intézmények és ezaltál az MNB sem rendelkezik teljeskörű adatokkal ezen a téren a kapcsolódó szolgálatások komplexitása miatt. Emellett az interneten vagy célszoftver segítségével hozzáférhető számlák aránya tekintetében is gyorsuló ütemű növekedés látható. Míg 2018-ban, illetve 2019-ben rendre 1,7 és 0,9 százalékpontos bővülés történt a megelőző év végéhez képest, addig 2020-ban 2,2 százalékponttal nőtt az arány, ami kedvező hatás az elektronikusan indított átutalásokat és ezáltal a teljes hazai pénzforgalmat forradalmasító azonnali fizetési szolgáltatás kapcsán. Ezzel az elektronikus úton elérhető számlák száma – vagyis azoké, amelyekről internetbanki, vagy mobilbanki alkalmazásból indítható átutalás – az év végén meghaladta a 7,8 milliót. Az átutalások kezdeményezése tekintetében úttörő megoldást kínáló, másodlagos számlaazonosítók használatát lehetővé tevő szolgáltatás keretén belül pedig több, mint 61 ezer számlához rendeltek már hozzá legalább egy mobilszámot, e-mail címet, adóazonosító jelet vagy adószámot az év végéig.

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Éves forgalom szerinti méretkategóriák (millió Ft) Üzletek száma (bal tengely) Kártyaelfogadó üzletek számaránya 2018 (jobb tengely) Kártyaelfogadó üzletek számaránya 2019 (jobb tengely) Kártyaelfogadó üzletek számaránya 2020 (jobb tengely)

A 2021. január 1-jével életbe lépő jogszabályi előírás hatására már 2020 folyamán is jelentősen nőtt azon tranzakciók aránya, amelyeket olyan fizetési helyzetben bonyolítottak le, ahol elérhető a kártyás fizetés. A kötelező elfogadás hatását úgy lehet jobban körüljárni, ha megvizsgáljuk külön a kártyaelfogadó, illetve a nem kártyaelfogadó adózók érdekeltségébe tartozó üzletek esetében a lebonyolított tranzakciók megoszlását. 2020-ban az online pénztárgép használatára kötelezett mintegy 120 ezer adózó közel 60 százaléka biztosított kártyaelfogadást az ügyfelei részére, ami nagyjából 10 százalékpontos előrelépés a megelőző évhez képest. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult az is, hogy már 2020 végén megkezdődött a 2021. január 1-jével hatályba lépő jogszabályi előírásnak történő megfelelésre való felkészülés. Mindezek eredményeként a tranzakciók 85 százaléka került lebonyolításra a készpénz mellett kártyás fizetést is biztosító üzletekben, vagyis a jogszabályi változásnak történő megfelelés a tranzakciók további 15 százalékát érinti. (3. ábra)

Üzletek alatt nem kizárólag fizikai kerekedői egységeket, hanem online pénztárgép használatára kötelezett, szolgáltatói szektorhoz tartozó egyéb egységeket (pl. vendéglátóipari egység, szálláshely-szolgáltató egység, szerviz, taxi) is értünk. 4 Tájékoztatás az azonnali fizetési rendszerben teljesített fizetések pénztárgépben történő rögzítéséről 3

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

Pénzforgalmi folyamatok

2.1.2. Az elektronikus pénzforgalmi tranzakciók elterjedtsége

3. ábra Kártyaelfogadás statisztikái az online pénztárgépek adatbázisa alapján (2020)

A koronavírus-járvány kitörése 2020-ban jelentős hatást gyakorolt a hazai pénzforgalmi folyamatokra, ugyanakkor számottevő különbségek tapasztalhatók fizetési módonként, jelentős fejlemény azonban, hogy a kártyás vásárlások száma áttörte az 1 milliárd darabos határt és először haladta meg a kártyás vásárlások értéke a készpénzfelvételekét. Az elektronikus fizetési forgalom eddigi bővülésének fő húzóerejét jelentő kártyás vásárlások tranzakciószámának dinamikus növekedése – a kiskereskedelmi tranzakciók számának általános csökkenésével párhuzamosan – szignifikáns lassulást mutatott 2020-ban. A korábbi 20 százalék körüli, illetve afeletti éves növekedési ütem 7 százalékra mérséklődött, ugyanakkor ez is elég volt ahhoz, hogy a lebonyolított fizetési műveletek száma áttörje az 1 milliárd darabos határt (4. ábra). A kártyás vásárlások kapcsán fontos kiemelni, hogy az érintéses tranzakciók esetében a PIN-kód kötelező használatára vonatkozó limit – MNB által kezdeményezett – 15 ezer forintra történő emelése rendkívül sikeres lépés volt. Ez az intézkedés is hozzájárult ahhoz, hogy a hazai szereplők elfogadóhálózatához tartozó POS-termináloknál történő

0,4% 15,2%

22,4%

62,1%

Tranzakciók számaránya az összes tranzakción belül, azoknál a fizetési helyzeteknél, ahol nem elérhető a kártyás fizetés Készpénzes tranzakciók számaránya az összes tranzakción belül, azoknál a fizetési helyzeteknél, ahol elérhető a kártyás fizetés Kártyás tranzakciók számaránya az összes tranzakción belül, azoknál a fizetési helyzeteknél, ahol elérhető a kártyás fizetés Egyéb tranzakciók számaránya az összes tranzakción belül, azoknál a fizetési helyzeteknél, ahol elérhető a kártyás fizetés

4. ábra A főbb fizetési műveletek forgalmának alakulása és a forgalom éves változása A ﬁzetési számlához kapcsolódó főbb ﬁzetési műveletek darabszámának alakulása Millió darab 1 519 1 066 381 98 2015

2016

30 25 20 15 10 5 0 –5 –10 –15

2020

30 25 20 15 10 5 0 –5 –10 –15

Átutalási tranzakciók forgalmának éves növekedési üteme % %

2019

2020

2019

2018

2017

2016

2015

Vásárlások száma Vásárlások értéke Készpénzfelvételek száma Készpénzfelvételek értéke

72 2020

2018

2014

2013

30 25 20 15 10 5 0 –5 –10 –15

2019

1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0

Készpénzfelvétel Összes elktronikus tranzakció

Fizetési kártyás tranzakciók forgalmának éves növekedési üteme %

2018

2017

Átutalás Fizetési kártyás vásárlás Csoportos beszedés

2017

2016

2014

2015

2013

2014

2012

2013

1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0

Millió darab

30 25 20 15 10 5 0 –5 –10 –15

Átutalások száma Átutalások értéke

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

MAGYAR NEMZETI BANK

vásárlások közel 95 százaléka az érintéses technológia alkalmazásával került lebonyolításra (1. ábra). A járványhelyzet miatt megemelt limit pedig – valamennyi releváns tényezőt mérlegelve – tartósan megmarad. Mindezek mellett a készpénzfelvételek száma a korábbi csekély mértékű csökkenés után tavaly – eddig nem látott mértékben – 14 százalékkal esett vissza (4. ábra). Ennek is köszönhetően tavaly fordult elő először, hogy a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal a készpénzfelvételeknél (8,2 ezer milliárd forint) nagyobb értékben bonyolítottak le vásárlási tranzakciókat (8,8 ezer milliárd forint) az ügyfelek.

növekedés 2020-ban kevéssel maradt csak 5 százalék alatt (4. ábra). Ráadásul tovább árnyalja a képet, hogy az átutalásokon belül az egyedi forint tranzakciók darabszáma 6 százalék fölötti mértékben nőtt, amit a csoportos átutalások 1 százalék alatti növekedése, valamint a devizás tételek közel 7 százalékos visszaesése húzott vissza. A különböző fizetési műveletek forgalmát érintő változások döntően a koronavírus-járvány kirobbanásának és az azzal párhuzamosan jelentkező negatív gazdasági hatásoknak, az alkalmazott korlátozásoknak, illetve ennek mentén a fogyasztói szokások megváltozásának tulajdoníthatók.

A kártyás tranzakciók mellett az átutalások darabszámának növekedési ütemében is lassulás tapasztalható, ugyanakkor az azonnali fizetési szolgáltatás indulása is hozzájárult ahhoz, hogy ennek mértéke minimális legyen. A korábbi években tapasztalt jellemzően 5-6 százalék körül alakuló

Az egyes fizetési módok mellett a fizetési helyzetek tekintetében is jelentős változásokat eredményezett a koronavírus-járvány kitörése. A fizetési helyzetek közötti különbségeket jól szemléltetik a kártyás vásárlási tranzakciók. Míg a fizikai kereskedőknél belföldön lebonyolított tranzakciók

5. ábra Fizetési kártyás vásárlási tranzakciók forgalma és a forgalom éves változása fizetési helyzetenként Hazai kibocsátású ﬁzetési kártyás tranzakciók darabszáma 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

Millió darab

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Hazai kibocsátású ﬁzetési kártyás tranzakciók értéke

900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0

60 50 40 30 20 10 0 –10 –20 –30 –40 –50 –60

2015

2016

2017

2018

2019

2020

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Hazai kibocsátású ﬁzetési kártyás tranzakciók értékének éves növekedési üteme

60 50 40 30 20 10 0 –10 –20 –30 –40 –50 –60

2014

9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0

Fizikai kereskedőknél belföldön Fizikai kereskedőknél külföldön Internetes vásárlás, postai és telefonos megrendelés belföldön Internetes vásárlás, postai és telefonos megrendelés külföldön Hazai kibocsátású ﬁzetési kártyás tranzakciók darabszámának éves növekedési üteme

Milliárd forint

60 50 40 30 20 10 0 –10 –20 –30 –40 –50 –60

2015

2016

2017

2018

2019

2020

60 50 40 30 20 10 0 –10 –20 –30 –40 –50 –60

Pénzforgalmi folyamatok

A fizetési kártyás vásárlások jelentős része továbbra is az 50 ezer forint alatti értékkategóriákban összpontosul, ahol a kártya fizikai jelenlétét igénylő esetekben szinte kivétel nélkül 90 százalék feletti az érintéses technológia használatának az aránya. A kártyás vásárlások értékhatár szerinti megoszlását tekintve 2020-ban a tranzakciók 61 százalékát (653 millió darab) az 5 ezer forint alatti, 80 százalékát (850 millió darab) pedig a 10 ezer forint alatti tételek tették ki. Továbbá a forgalom döntő része, 98 százaléka, az 50 ezer forint alatti szegmensekben összpontosult, és mindössze 18 millió tranzakció haladta meg az 50 ezer forintos értékhatárt. Az érintéses vásárlások aránya a kártya jelenlétét igénylő fizikai vásárlásoknál a tranzakciók értékének emelkedésével arányosan ugyan kismértékben csökken, azonban a 2 ezer forint alatti kategóriákban az arány már jellemzően 95 százalék feletti, továbbá a 2 és 50 ezer forint közötti szegmensekben is szinte kivétel nélkül meghaladja a 90 százalékot. Ez jelentős előrelépés az egy évvel ezelőtti állapothoz képest, amelyhez a koronavírus-járvány kitörése és ezzel párhuzamosan a fizetési szokások megváltozása mellett hozzájárult az érintéses tranzakciók esetében a PIN-kód kötelező használatára vonatkozó limit már említett emelése is. (6. ábra)

6. ábra A hazai kibocsátású fizetési kártyás vásárlási forgalom értékhatár szerinti megoszlása negyedéves bontásban (2020) Millió darab

Millió darab

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

2020 Q1 2020 Q2 2020 Q3 2020 Q4 2020 Q1 501 2020 Q2 2020 Q3 1.000 Ft 2020 Q4 2020 Q1 1.001 2020 Q2 2020 Q3 2.000 Ft 2020 Q4 2020 Q1 2.001 2020 Q2 2020 Q3 5.000 Ft 2020 Q4 2020 Q1 5.001 2020 Q2 10.000 Ft 2020 Q3 2020 Q4 2020 Q1 10.001 2020 Q2 50.000 Ft 2020 Q3 2020 Q4 2020 Q1 50.001 2020 Q2 100.000 Ft 2020 Q3 2020 Q4 2020 Q1 100.000 Ft 2020 Q2 2020 Q3 felett 2020 Q4

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

0500 Ft

darabszáma esetében 4, addig a kártya fizikai jelentétét nem igénylő, főként online vásárlások terén 34 százalékos növekedés történt. Ez a megelőző évhez képest rendre 13 százalékpontos csökkenést, illetve 2 százalékpontos bővülést mutat a növekedési ütemben, amihez hozzájárult a fogyasztói szokások koronavírus-járvány következtében történő megváltozása és ezzel párhuzamosan a különböző házhozszállítási szolgáltatások gyors fejlődése és térnyerése, ahol sok esetben nem is opció a készpénzes fizetés. Mindezek mellett jelentős, 53 százalékos visszaesés látható a fizikai kereskedőknél lebonyolított tranzakciók tekintetében külföldön, ami az utazási korlátozásokra és a fogyasztók általános óvatossági megfontolásaira vezethető vissza, főként a nyári szabadságok időszakára tervezett utazások tekintetében. A határon átnyúló internetes vásárlások, illetve postai és telefonos megrendelések esetében azonban nem mutatkozik olyan jelentős változás, a tranzakciók darabszáma tekintetében a megelőző évhez hasonló módon tavaly is 30 százalék feletti bővülés történt. Mindezeknek köszönhetően az összes vásárlási tranzakció több, mint 18 százaléka a kártya fizikai jelentétét nem igénylő formákhoz kötődött tavaly, ami közel 4 százalékpontos előrelépést mutat 2019-hez képest. (5. ábra)

Érintéses fizikai vásárlás Hagyományos fizikai vásárlás Kártya fizikai jelenlétét nem igénylő vásárlás

Az online pénztárgépek adatbázisa alapján az eddigi évekhez képest is nagyobb mértékben, több mint kétszer gyorsabban nőtt tavaly a kártyás fizetések aránya a koronavírus-járvány hatására. Általánosságban megfigyelhető, hogy 2020-ban kevesebb, de átlagban nagyobb értékű vásárlás történt, mint azt megelőzően, az eddigiekhez képest pedig többször választották a vásárlók a kártyás fizetést az online pénztárgépek adatai szerint. Összességében a lebonyolított tranzakciók száma 4 milliárdról 3,3 milliárdra, értéke pedig 12,1 ezer milliárd forintról 11,5 ezer milliárd forintra esett vissza 2020-ban a megelőző évhez képest. Mindezek mellett, míg a korábbi években átlagosan körülbelül 2 százalékponttal nőtt a kártyás fizetések aránya, addig 2020-ban közel 5 százalékpontos növekedés történt a tranzakciók darabszámát tekintve. Ennek ellenére továbbra is igaz, hogy a készpénz a legkedveltebb fizetési mód hazánkban, mivel a tranzakciók 77 százalékát még mindig készpénzzel bonyolították le. A tranzakciók értékét nézve kedvezőbb a kép, itt a kártyás fizetések aránya már elérte a 40 százalékot. Mindezek mellett az egyéb fizetési módok, mint például a különböző pontgyűjtőkártyák, továbbra is elenyésző részt tesznek ki. (7. ábra)

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

MAGYAR NEMZETI BANK

7. ábra Az online pénztárgépek adatbázisában szereplő fizetési műveletek számának és értékének aránya az egyes fizetési módok szerint (2015–2020) 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0

Milliárd darab 8,7

90,0

2015

10,4

87,7

2016

% 12,7

85,4

2017

15,2

83,8

2018

17,9

22,4

81,6

77,2

2019

2020

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0

Milliárd forint

Egyéb ﬁzetési műveletek aránya (jobb tengely) Kártyás vásárlások aránya (jobb tengely) Készpénzes ﬁzetések aránya (jobb tengely) Fizetési műveletek száma összesen (bal tengely)

21,7

23,7

26,9

30,5

34,1

40,0

74,3

71,5

70,0

67,9

65,1

59,5

2015

2016

2017

2018

2019

2020

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Egyéb ﬁzetési műveletek értékének aránya (jobb tengely) Kártyás vásárlások értékének aránya (jobb tengely) Készpénzes ﬁzetések értékének aránya (jobb tengely) Fizetési műveletek összesített értéke (bal tengely)

1. keretes írás A koronavírus-járvány hatásai a fogyasztók fizetési szokásaira A koronavírus-járvány jelentős mértékben befolyásolta a lakossági fizetési szokások alakulását, amit az MNB legújabb felmérése is megerősít. A pandémia hatására a lakosság jelentős része kevesebbszer vásárolt, ugyanakkor jellemzően nagyobb értékben, mint azelőtt, továbbá egyre gyakrabban választotta az érintkezésmentes alternatívát kínáló kártyás vagy átutalásos fizetést a készpénz helyett. Ezt a hatást erősítették a különböző korlátozások, amelyek a fizikai vásárlási helyzeteket érintették, valamint az online rendelés térhódítása és a házhozszállítási szolgáltatások gyors fejlődése is. Az MNB 2020 őszén kérdőíves felmérést végzett a lakosság körében a fizetési szokásokról, amelynek keretén belül a koronavírus-járvány fizetési szokásokra gyakorolt hatását is felmérte. A válaszadók 25 százaléka jelezte, hogy a vírus jelentette kockázatok miatt kevesebbszer vásárolt (8. ábra). A fiatalabb korosztályok, illetve a magasabb jövedelműek körében nagyobb arányban jelezték, hogy kevesebbet költenek, amiből arra következtethetünk, hogy a korlátozó intézkedések bevezetése jobban érintette őket. Több olyan szolgáltatás, illetve szabadidős elfoglaltság is időlegesen korlátozásra került, amelyet jellemzően a fiatalok vettek igénybe (pl. szabadidős sporttevékenységek, mozik látogatása, éttermekben és szórakozóhelyeken történő időtöltés, plázás vásárlás), ezek kiesésével a vásárlások száma is csökkent.

8. ábra A korábbiaknál általában kevesebb alkalommal vásárolt 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

18-29 évesek

30-39 évesek

40-49 évesek

50-59 évesek

60 felettiek

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Igen Nem

A válaszadók körülbelül ötöde gyakrabban fizetett elektronikus fizetési módok igénybevételével a koronavírus-járvány hatására. A 60 év alattiak esetében ez az arány kicsit magasabb, de a 60 év felettieknek a 10 százaléka is gyakrabban élt valamilyen elektronikus alternatívával (9. ábra). A kérdőíves felmérés eredménye összhangban van az MNB korábbi elemzéseivel is, amelyek alapján jelentősen növekedett az elektronikus tranzakciók aránya. A válaszadók közel harmada jelezte, hogy ahol lehetséges, ott kártyával fizet, továbbá azok közül, akik eddig nem a kártyás fizetést részesítették előnyben, körülbelül 15 százalék válaszolt úgy, hogy gyakrabban használja a kártyáját a vírushelyzet

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

Pénzforgalmi folyamatok

következtében. A járvány hatására tehát vélhetően olyan ügyfelek is az elektronikus fizetést választották, akik eddig nem ezt részesítették előnyben. A 60 év alattiak csupán 20-25 százaléka válaszolt úgy, hogy a továbbiakban is csak készpénzzel fog fizetni, ugyanakkor a válaszadók több, mint negyede (a magasabb jövedelműek fele) jelezte, hogy ahol lehetett, ott már eddig is elektronikus úton fizetett. A járvány következtében a 60 év alatti válaszadók 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy gyakrabban fog valamilyen elektronikus fizetési módot igénybe venni, továbbá körülbelül 10 százalékuk válaszolta azt, hogy ha teheti, akkor kizárólag valamilyen elektronikus alternatívát fog választani. A 60 év felettiek esetében kisebb az elektronikus tranzakciók népszerűsége, de esetükben is csupán 63 százalék válaszolt úgy, hogy továbbra is csak készpénzzel fog fizetni. (10. ábra)

9. ábra A korábbiaknál gyakrabban fizetett inkább elektronikus módon készpénz helyett 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

18-29 évesek

30-39 évesek

40-49 évesek

50-59 évesek

60 felettiek

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Igen Nem

Összességében tehát elmondható, hogy a fizetési módok arányát tekintve az elektronikus fizetés iránti igényt felerősítette a járványügyi helyzet, az azonban csak hosszabb távon állapítható majd meg, hogy az arányban megfigyelt növekedés mekkora része lesz tartós. Mindazonáltal további növekedést valószínűsít több tényező is, így a korábbiakban már említett törvényi szabályozás az online pénztárgépeket érintően, ami több tízezer új üzletben teszi lehetővé a vásárlók számára, hogy a készpénz mellett valamilyen elektronikus fizetési módot is igénybe vehessenek. A kérdőívet kitöltők 41 százaléka jelezte azt, hogy hallott már arról, hogy 2021. január 1-től kötelező valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani az online pénztárgéppel rendelkező üzletekben. Mindezeken felül az azonnali fizetés 2020. márciusi indulása óta a kártyás fizetés mellett már az átutalás is valós alternatívát jelenthet a készpénzes fizetésekkel szemben a legtöbb fizetési helyzetben. A kérdőívet kitöltők 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már most is gyakrabban utal az azonnali fizetés bevezetésének a hatására. 11. ábra Az azonnali fizetés bevezetésének lehetséges hatásai

10. ábra Befolyásolta-e tartósan a fizetési szokásokat a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet? 70

18-29 évesek

30-39 évesek

40-49 évesek

50-59 évesek

60 felettiek

Igen, a járványhelyzet miatt jelenleg gyakrabban fizet elektronikus módon Nem, korábban és most is jellemzően inkább elektronikus módon fizetett/fizet Igen, a járványhelyzet miatt jelenleg gyakrabban fizet készpénzzel Nem, korábban és most is jellemzően inkább készpénzzel fizetett/fizet

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

18-29 évesek

30-39 évesek

40-49 évesek

50-59 évesek

60 felettiek

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Ismeri az azonnali ﬁzetést Már most is gyakrabban utal A jövőben gyakrabban tervez utalni A környezetük már gyakrabban utal A környezetük gyakrabban tervez utalni Hallott a másodlagos azonosítókról

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

MAGYAR NEMZETI BANK

2.1.3. A magyar pénzforgalom hatékonysága európai összehasonlításban 2020-ban a koronavírus-járvány kirobbanása ellenére is javult a hazai pénzforgalom hatékonysága. A járványhelyzet és az annak következtében megváltozó fizetési szokások nyomán erősödött az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatások térhódítása, illetve ezzel párhuzamosan a készpénzhasználat visszaszorulása, ami jótékonyan hatott a pénzforgalom hatékonyságát mérő indikátorok alakulására is. Kedvezően alakult az átutalási forgalom GDP-hez viszonyított aránya, továbbá a lakossági pénzforgalom hatékonyságát jelző két mutató, vagyis a vásárlások, valamint a közüzemi és egyéb szolgáltatások számláinak elektronikus fizetése terén is jelentős előrelépés volt tapasztalható 2020-ban. (12. ábra)

Az átutalások összértékének GDP-hez viszonyított arányában Magyarország továbbra is az Európai Unió élmezőnyéhez tartozik, ráadásul tavaly javult is a mutató értéke. 2020-ban az átutalások összértékének GDP-hez viszonyított arányában – a korábbi évek negatív trendjét megtörve – kismértékű javulás történt, ami főként a GDP koronavírus-járvány miatti visszaesésére és az átutalások – azonnali fizetési szolgáltatás elérhetővé válása okán – kitáguló felhasználási lehetőségeire vezethető vissza (12. ábra). Hazánk ennek a mutatónak a vonatkozásában továbbra is előkelő helyet foglal el az Európai Unió tagországainak rangsorában, ráadásul az Egyesült Királyság kiválásával várhatóan az uniós átlag fölé is kerülünk majd (13. ábra). A mutató kedvező értékéhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a vállalati szektor fizetési forgalmának döntő többsége – különösen

12. ábra A magyarországi pénzforgalom fejlettségét jellemző mutatószámok (2013-2020) Átutalások 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0

2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Magyarország

18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0

40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0

2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Magyarország

Európai Unió

Átutalások éves összege / GDP

Vásárlások elektronikus ﬁzetése

40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0

Európai Unió

Bankkártyás vásárlások éves összértéke / Éves lakossági fogyasztás

Közüzemi és egyéb szolgáltatások számláinak elektronikus fizetése % % 80,0 80,0 70,0 70,0 60,0 60,0 50,0 50,0 40,0 40,0 30,0 30,0 20,0 20,0 10,0 10,0 0,0 0,0 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Magyarország Csoportos beszedések és egyéb elektronikus számlafizetések becsült éves darabszáma / Számlafizetések becsült éves darabszáma A magyar számlafizetési adatokban 2019 előtt nincsenek benne a nem csekken vagy csoportos beszedésen keresztül történő számlafizetések (pl. online vagy szolgáltató kirendeltségén történő kártyás fizetés, átutalás), ugyanakkor a folyamatosan bővülő postai bankkártyás csekkfizetések mindvégig szerves részét képezték a mutatónak. Az EU-s összehasonlításhoz nem állnak rendelkezésre európai számlafizetési adatok. Megjegyzés: Adatszolgáltatói javítások miatt eltérések tapasztalhatók a korábban publikált adatoktól. Forrás: MNB, KSH, EKB, Eurostat

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

Pénzforgalmi folyamatok

14. ábra Vásárlások bankkártyás fizetésének aránya az éves lakossági fogyasztáshoz képest az európai országokban (2019) 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

Egyesült Királyság Luxemburg Lengyelország Írország V3 átlag Csehország Hollandia Belgium Európai Unió átlag Magyarország Németország Finnország Málta Szlovákia Franciaország Ausztria Spanyolország Románia Bulgária Dánia Lettország Ciprus Észtország Portugália Szlovénia Litvánia Horvátország Olaszország Görögország Svédország

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

80 70 60 50 40 30 20 10 0

Egyesült Királyság Írország Luxemburg Dánia Portugália Észtország Svédország Franciaország Belgium Finnország Hollandia Málta Európai Unió átlag Ciprus Lettország Magyarország Csehország Spanyolország Lengyelország Szlovénia Horvátország Litvánia Szlovákia V3 átlag Ausztria Németország Olaszország Görögország Románia Bulgária

13. ábra Az átutalások összértékének GDP-hez viszonyított aránya az európai országokban (2019)

80 70 60 50 40 30 20 10 0

Megjegyzés: Az Európai Unió átlaga még tartalmazza az Egyesült Királyságot. Továbbá módszertani eltérések és árfolyamváltási tényezők miatt a magyar adat eltér a 12. ábrán szereplő értéktől. Forrás: EKB és Eurostat adatok alapján MNB szerkesztés

a jelentősebb vállalatok nagyértékű tranzakciói – átutalások útján kerül lebonyolításra, ami nagymértékben felfelé húzza az értéket. Mindazonáltal az azonnali fizetési szolgáltatás elérhetővé válása révén mind a lakossági, mind a vállalati fizetési helyzetek egyre nagyobb arányában jelent opciót az átutalás, ami további fejlődést vetít előre.

a legfejlettebb országokban tapasztalható szinthez, az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kiválásával pedig várhatóan ezen a téren is meghaladjuk majd az uniós átlagot.

A vásárlások elektronikus fizetése vonatkozásában Magyarország továbbra is az Európai Unió középmezőnyében helyezkedik el, ugyanakkor 2020-ban jelentős javulást értünk el a mutató terén. 2020-ban minden eddiginél nagyobb, közel 5 százalékpontos növekedés történt a vásárlások elektronikus fizetése tekintetében, ami jelentős mértékben a koronavírus-járvány kitörése nyomán megváltozó fizetési szokásokra vezethető vissza (12. ábra). Általánosságban megfigyelhető, hogy a fogyasztók óvatossági megfontolásból több esetben választották a fizikai érintkezést nem igénylő érintéses kártyás fizetést, amelynek eredményeként az összes lakossági fogyasztás több, mint harmadát tette ki 2020-ban a fizetési kártyás vásárlások értéke (12. ábra). Hazánk a vásárlások elektronikus fizetése tekintetében kedvező helyet foglal el az Európai Unió tagországainak rangsorában is (14. ábra). Ráadásul dinamikusan közelítünk

A számlafizetések több, mint kétharmada már valamilyen elektronikus fizetési mód alkalmazásával kerül lebonyolításra, ami a különböző számlakibocsátók által elfogadott fizetési módok egyre szélesebb körének, valamint a digitalizáció terjedése és a koronavírus-járvány kitörése miatt megváltozó fogyasztói szokásoknak tulajdonítható. Ugyan az azonnali fizetés elérhetővé válása 2020-ban jelentős mértékben még nem éreztette hatását a számlafizetések tekintetében, mindazonáltal egyre több szereplő vizsgálja az új szolgáltatásra épülő innovatív megoldásokban, így a hazai QR-kód szabványra alapozott fizetésindításban és a fizetési kérelemben rejlő lehetőségeket. Az azonnali fizetések indítására alkalmas QR-kódok alkalmazása kiváltképp előnyös lehet a költségérzékenyebb számlakibocsátók számára, mivel az átutalási tranzakciók fogadása a banki kondíciók alapján jellemzően ingyenes, ellentétben például a kártyás fizetések fogadásával, vagy a postai csekk alapú megoldással, amelyeknél rendszerint forgalomarányos díjak kerülnek érvényesítésre. A megoldás implementálásához

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

MAGYAR NEMZETI BANK

2.2. AZ ELEKTRONIKUS PÉNZFORGALOM KÖLTSÉGE 2.2.1. Árazási trendek Az elektronikus pénzforgalom további fejlődéséhez elengedhetetlen a csomagárazás széleskörű elterjedése. Az új és innovatív elektronikus fizetési módok, így az azonnali fizetésre épülő végfelhasználói szolgáltatások elterjedéséhez kiemelten szükséges az átutalások kedvező, nemzetközi jó gyakorlatnak is megfelelő, csomagalapú árazása. Fontos, hogy minden bank kínálatában legyen olyan, mérsékelt áron elérhető, bárki számára igénybe vehető számlacsomag, amely külön tranzakciós díjak nélkül teszi lehetővé azonnali fizetések indítását. Ennek a célnak a jelentőségét az MNB 2020-ban vezetői körlevélben is hangsúlyozta a szektor számára, 2021-ben pedig széleskörű elemzést fog készíteni az ügyfeleknek kiküldött banki díjkimutatások alapján, amelyeknek a segítségével részletes és átfogó kép kapható az ügyfeleket érintő díjakról, azok típusairól és megoszlásáról, valamint ezzel párhuzamosan a fizetési szokásokról. Az elemzés eredményei alapján láthatóvá válik, hogy

esetlegesen mely területeken és milyen egyéb beavatkozásokra lehet még szükség a kívánt cél elérése érdekében. 15. ábra Lakossági ügyfelek megoszlása az elektronikus tranzakciók használati gyakorisága szerint 35

Ügyfelek aránya (%)

56-60

60 felett

51-55

46-50

41-45

0 36-40

0 31-35

5 26-30

21-25

16-20

11-15

1-5

6-10

Elektronikus tranzakciók átlagos havi darabszáma

A banki díjkimutatások 2019 utolsó 5 hónapjának adatai alapján az látható, hogy az ügyfelek többsége még igen kevés tranzakciót kezdeményez elektronikus úton, tehát jelentős tér van a fejlődésre. A fizetési számlával rendelkező ügyfelek közel kétharmada havonta 6-nál kevesebb elektronikus tranzakciót indít, amelyben benne vannak a kártyás fizetések és az átutalások is. Az ügyfelek mindössze 22 százaléka tekinthető ezen a téren, vagyis az elektronikus tranzaktálás szempontjából aktívnak, mivel csak ennél a körnél figyelhető meg 15-nél több elektronikus tranzakció indítása egy hónapban. A hazai elektronikus pénzforgalom további fejlődése szempontjából az lenne a kívánatos, ha legalább az ügyfelek fele esetében sikerülne elérni az aktív státuszt. Ugyanakkor ebben nagy szerepe van az árazásnak is, amely egyelőre csak a fizetési kártyás tranzakciókat támogatja széles körben. (15. ábra) Jelenleg az ügyfelek – a mérsékelt számban lebonyolított elektronikus tranzakciók ellenére is – magas havidíjakat fizetnek. Az elektronikus tranzakciók számának további növekedéséhez nagyban hozzájárulhat az azonnali fizetési rendszer, és az arra épülő innovatív szolgáltatások bevezetése is, ugyanakkor az MNB felmérései alapján az ügyfeleknek a szolgáltatás folyamatos elérhetősége, a tranzakciók feldolgozási sebessége, illetve a biztonság mellett az új szolgáltatások árazása is kiemelkedően fontos. 2019-ben az ügyfelek 60 százaléka már a mostani alacsony tranzakciószámok mellett is 1000 forintnál többet fizetett havonta

Útmutató az azonnali fizetési rendszerben alkalmazandó QR-kódos adatbeviteli módra vonatkozóan

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

Ügyfelek aránya (%)

ráadásul az esetek többségében jelentősebb fejlesztésekre sincs feltétlenül szükség. A számlakibocsátó szolgáltatóknak mindennemű pénzforgalmi jellegű engedély és akár egyéb partnerek bevonása nélkül is lehetőségük van a számlafizetési adatokat tartalmazó QR-kód elhelyezésére az elektronikus vagy papíralapú számlákon, amelynek alapján az ügyfelek egyszerűen és kényelmesen indíthatnak például a mobilbanki alkalmazásukban a QR-kód beszkennelésével azonnali fizetési tranzakciót. Az MNB szabványát5 alapul véve egyszerűen – akár a bankok vagy bármilyen más szolgáltató közreműködése nélkül – generálható bármely számlakibocsátó által olyan QR-kód, amely tartalmazza az azonnali fizetés indításához szükséges összes fizetési adatot és lehetővé teszi a tranzakció egyszerű azonosítását. A fizetési kérelem pedig a komplexebb esetekben jelenthet nagy segítséget a folyamatok automatizálásában. Ezeknek a megoldásoknak a létjogosultságát igazolja az is, hogy a fogyasztók a digitalizáció terjedésével egyre inkább előnyben részesítik az elektronikus fizetési megoldások alkalmazását a számlafizetések esetében is, ami a készpénzes tranzakciók visszaszorulását eredményezi. Már az előző években is látszott, hogy a csoportos beszedés és postai fizetési kártyás csekkbefizetés mellett rohamosan terjednek az egyéb elektronikus fizetési formák, így főként az online kártyás vásárlásra épülő megoldások, azonban tavaly tovább gyorsította a folyamatot a koronavírus-járvány kitörése is.

Pénzforgalmi folyamatok

a számlavezetésért és az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatásokért. Majdnem fél millió ügyfél – az elektronikusan kiemelkedően aktívak – havi átlagköltsége pedig eléri az 5 ezer forintot, ami éves szinten már 60 ezer forintot jelent. 2019-ben az összes ügyfél átlagköltsége 1600 forint volt, míg azon ügyfelek átlagköltsége, akik legalább egy átutalást végeztek 2 ezer forint körül alakult. (16. ábra) 16. ábra Ügyfelek megoszlása az átlagos havi pénzforgalmi költségeik szerint 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

5 ezer Ft felett

4.501 - 5.000 Ft

4.001 - 4.500 Ft

3.501 - 4.000 Ft

3.001 - 3.500 Ft

2.501 - 3.000 Ft

2.001 - 2.500 Ft

1.501 - 2.000 Ft

1.001 - 1.500 Ft

501 - 1.000 Ft

1 - 500 Ft

Ezer fő

0 Ft

1 500 1 350 1 200 1 050 900 750 600 450 300 150 0

Ügyfelek száma Kumulált arány

Az elektronikus fizetések és ezen belül is kiemelten az azonnali fizetési rendszerre épülő szolgáltatások támogatása érdekében elengedhetetlen az olyan, csomagalapú árazásra épülő számlatermékek széleskörű bevezetése és elterjesztése, amelyek – a fizetési kártyákhoz hasonló módon – az átutalási tranzakciók esetében sem alkalmaznak közvetlen tranzakciós díjakat. Míg a csomagalapú árazásra épülő számlatermékeknél az elektronikus tranzakciószám jelentős számú bővülése esetében sem keletkeznének extra költségek az ügyfelek oldalán, addig a jelenleg elterjedt számlacsomagok esetében a fizetett díjak akár a többszörösükre is nőhetnek. Éppen ezért elengedhetetlen a teljes bankszektor szintjén a csomagárazás előmozdítása, és az ügyfelek minél szélesebb körének átterelése ilyen számlacsomagokba. Ez egyébként a készpénzes forgalom potenciálisan elektronizálható mértéke okán a bankok érdekét is szolgálja, továbbá a 20 ezer forint alatti átutalások esetében

már a pénzügyi tranzakciós illeték sem lehet akadályozó tényező, mivel annak eltörlésével a bankok számára nem keletkezik a tranzakció értékével arányos költség az átutalások ezen körében. Az ügyfelek informáltságának javításával és körültekintő számlacsomag-választással akár rövid távon is csökkenhetnének a lakossági ügyfelek egy részének pénzforgalmi költségei. A pénzforgalmi termékek és az azokhoz kapcsolódó költségek minél jobb átláthatóságának megteremtése, valamint a pénzügyi tudatosság erősítése is fontos tényező az elektronikus fizetések elterjedésének támogatása tekintetében. Amellett, hogy fontos a kínálati oldalon az olyan árazási megoldások kialakítása, amelyek nem gátolják a magas tranzakciós díjakkal az elektronikus fizetések minél nagyobb térnyerését, más tényezőket is figyelembe kell venni. Ennek mentén kiemelten lényeges elem a transzparencia megteremtése az árazásban, illetve az ügyfelek megfelelő tájékoztatása, hiszen már a jelenlegi árazási szerkezetben is számos ügyfél lenne képes csökkenteni a pénzforgalmi költségeit egy esetleges számlacsomag-váltással, akár bankon belül is, vagy adott esetben egy másik bank kínálatában elérhető számlatermékre történő áttéréssel. A havi átlagos költségek eloszlását a lebonyolított elektronikus tranzakciószám függvényében nézve jól látható, hogy vannak olyan ügyfelek, akik közel tizenhatszor olyan magas havi költséget fizetnek, mint egy hozzájuk hasonló tranzaktálási szokásokkal rendelkező másik ügyfél. A lebonyolított tranzakciószám szerinti csoportok mindegyikére igaz, hogy abban van legalább egy olyan ügyfél, akinek több, mint kilencszer akkora az átlagos havi költsége, mint egy ugyanabba a csoportba tartozó másik ügyfélnek. A csoportok mediánját viszonyítási alapnak véve is mindegyik csoportban van legalább egy olyan ügyfél, akinek háromszor akkora a költsége, mint a csoport medián értéke (17. ábra). Mindezek mellett a csomagalapú árazásra való széleskörű áttérés az átláthatóság erősítése szempontjából is kedvező lenne, mivel az ügyfelek a jelenlegi konstrukciók esetében a jelentősen eltérő költségszerkezetek okán még az MNB Bankszámlaválasztó programja6 és a Fizetési számla irányelv7 alapján kötelezően elkészítendő díjjegyzék mellett is sokszor nehéz helyzetben vannak az összehasonlítás kapcsán. Előrelépést jelent az éves rendszerességgel küldött díjkimutatás, ami azonban sokszor csak körülményesen érhető el, illetve nehezen értelmezhető az ügyfelek számára.

https://alk.mnb.hu/fogyasztoknak/alkalmazasok/szvp az Európai Parlament és a Tanács 2014/92/EU irányelve (2014. július 23.) a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetési számla váltásáról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról

6 7

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

MAGYAR NEMZETI BANK

17. ábra Ügyfelek átlagos havi költségeinek eloszlása a lebonyolított elektronikus tranzakciószám függvényében 14

Ezer forint

18. ábra A pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódó bevételek megoszlása (2020)

Ezer forint

61+

56-60

51-55

46-50

41-45

36-40

2 31-35

26-30

21-25

16-20

11-15

1-5

6-10

Tranzakciók száma Maximum Felső kvartilis Medián Alsó kvartilis Minimum

Megjegyzés: A kiugró értékeket kiszűrtük, az ábrán az átlagos havi tranzakciószámonkénti átlagos havi költségek minimuma az 5 százalékos, maximuma pedig a 95 százalékos percentilist jelöli.

2.2.2. Pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódó bevételek A hazai szereplők pénzforgalmi szolgáltatásokból származó bevételei 2020-ban a rendkívüli körülmények hatására visszaestek az előző évhez képest, ugyanakkor az is látható, hogy az átutalások árazása a tranzakciókat sújtó tételek miatt továbbra is kedvezőtlen az ügyfelek szemszögéből. A magyarországi pénzforgalmi szolgáltatók 554 milliárd forint bevételt realizáltak 2020-ban, ami 3,5 százalékkal, 20 milliárd forinttal kevesebb, mint az előző évben. A csökkenés nagymértékben a koronavírus-járvány kitörésére és ezzel párhuzamosan több fizetési mód forgalmának, így többek között a készpénzfelvételeknek a visszaesésére volt visszavezethető. A készpénzfelvételekhez kapcsolódó bevételek majd 9 milliárd forinttal csökkentek. Ugyanakkor továbbra is jellemző, hogy a bevételek nagy részét, közel 27 százalékát az átutalásokhoz kapcsolódó tételek alkotják (18. ábra), amelyek a többi fizetési móddal ellentétben kis mértékben ugyan, de 1,5 százalékkal nőttek is 2019-hez képest. Ez is alátámasztja, hogy még mindig nem megfelelő a pénzforgalmi szolgáltatók árazási gyakorlata, mivel többségében továbbra is tranzakciónkénti díjakkal sújtják az átutalási műveleteket, ami kedvezőtlen az ügyfelek szemszögéből és nem ösztönzi a használatot.

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

2,1% 11,3% 0,6%

19,8%

14,9%

12,2%

6,3% 3,6% 1,5%1%

26,7%

Számlacsomaghoz és számlavezetéshez kapcsolódó időszaki bevételek Fizetési kártya kibocsátáshoz kapcsolódó időszaki bevételek Egyéb, nem tranzakciókhoz kapcsolódó bevételek Átutalásokhoz kapcsolódó bevételek Csoportos beszedésekhez kapcsolódó bevételek Fizetési kártyás vásárlásokhoz kapcsolódó bevételek Készpénzfelvételekhez kapcsolódó bevételek Egyéb terhelési tranzakciókhoz kapcsolódó bevételek Készpénz beﬁzetésekhez kapcsolódó bevételek Egyéb jóváírás tranzakciókhoz kapcsolódó bevételek Bankközi bevételek

Összeségében a magyarországi pénzforgalmi szolgáltatók kártyaelfogadásból származó bevételei is csökkentek, ugyanakkor kedvezőtlen hatásként jelentkezett, hogy ezen belül a kisebb kereskedők terhei forgalomarányosan növekedtek. A hazai pénzforgalmi szolgáltatók kártyaelfogadásból származó bevételei, amelyek a kereskedők oldalán költségként jelentkeznek, némileg csökkentek 2019-hez viszonyítva. 2020-ban a megelőző évhez képest mért, nem sokkal 1 százalék alatti csökkenés eredményeként 50 milliárd forintot realizáltak. Figyelembe véve, hogy összességében közel 12 százalékkal bővült az érintett kereskedők teljes fizetési kártyás forgalma, a díjbevételek csökkenése nagyban támogathatja az elektronikus pénzforgalom további fejlődését. Ugyanakkor kedvezőtlen fejlemény, hogy a legkisebb, 1 millió forint alatti negyedéves kártyás forgalommal rendelkező kereskedők esetében a pénzforgalmi szolgáltatók kereskedőktől származó bevételeinek aránya az érintett kereskedők kártyás fizetési forgalmához viszonyítva jelentős mértékben, 2,1-ről 2,7 százalékra növekedett, ami szignifikáns visszalépést jelent (19. ábra). Mindazonáltal ehhez hozzájárult az is, hogy ebben a kategóriában 93 százalékkal nőttek a POS-terminálokhoz kapcsolódóan beszedett

Pénzforgalmi folyamatok

díjbevételek, aminek egy jelentős része egyszeri díjként a koronavírus-járvány hatására megváltozó fogyasztói fizetési szokásokra történő reagálás, illetve a Kereskedelmi törvényt érintő jogszabályváltozásra való felkészülés miatti új eszközök beszerzéséhez és telepítéséhez kapcsolódhatott. Amellett viszont, hogy 2020 végén az előző év végéhez képest közel 7 ezer, 1 millió forintot nem meghaladó negyedéves forgalommal rendelkező kereskedővel volt több, az általuk lebonyolított éves forgalom 8,3 százalékkal csökkent. 19. ábra A bevételek aránya a kártyás fizetési forgalomhoz viszonyítva a kereskedők negyedéves kártyás forgalma szerinti kategóriákban (2013-2020)

2020

2019

2018

2017

2016

2015

2014

2013

4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0

0 - 1 millió forint 1 - 2,5 millió forint 2,5 - 25 millió forint 25 - 250 millió forint 250 millió forint felett

2.3. AZ ELEKTRONIKUS PÉNZFORGALOM MEGBÍZHATÓSÁGA 2.3.1. Pénzforgalmi jogszabályoknak való megfelelés A 2020-as pénzforgalmi ellenőrzések alapján a vizsgált pénzforgalmi szolgáltatók működése általánosságban

megfelelő, ugyanakkor a vizsgálatok többségében hiányosságok kerültek feltárásra. 2020-ban 34 pénzforgalmi ellenőrzési eljárás indult és 31 került lezárásra. Az év során kiküldött vizsgálati jelentések 88 jogszabályi rendelkezés megsértését tartalmazták, a határozatba vagy figyelmeztető levélbe foglalt hatósági döntések pedig 40 intézkedést írtak elő. Az MNB határozataiban két pénzforgalmi szolgáltatónál összesen 75 millió forint bírság került kiszabásra, további egy esetben pedig 2,2 millió forintos bírság adódott egy korábbi évi határozatban előírt intézkedés teljesítésének elmulasztása miatt. (20. ábra) A pénzforgalmi ellenőrzések tapasztalata szerint leggyakrabban a beérkező fizetési műveletek összegének haladéktalan jóváírására vonatkozó szabályokat sértették meg. 2020-ban a pénzforgalmi MNB-rendelet8 fizetési műveletek haladéktalan jóváírására vonatkozó előírásához kapcsolódott a megállapítások 28 százaléka (21. ábra). Ennek a jogsértésnek a következtében az ügyfelek azonnali rendelkezési lehetősége a részükre beérkező összegek felett nem biztosított, ami adott esetben likviditási problémákat is eredményezhet. A késedelmesen vagy hibásan teljesített fizetési megbízások esetenként ugyan zavarták, de összességében nem veszélyeztették az ügyfelek fizetési forgalmának a kiszámíthatóságát. A nem haladéktalan jóváírás 2020-ban kiemelten a devizás fizetési műveleteket érintette. Ezen jogsértés többnyire arra volt visszavezethető, hogy a pénzforgalmi szolgáltató nem jegyzett folyamatosan árfolyamot a nyitvatartása során, így az árfolyamra való várakozás késleltette a fizetési művelet jóváírását. A haladéktalan jóváírási kötelezettség megszegését az MNB továbbra is szigorúan bírálja el, mivel a technológia fejlettségi szintje a jogszabály megjelenése óta nagyságrendekkel gyorsabb feldolgozást tesz lehetővé a banki rendszerekben. Ennek jegyében az MNB a bankszektor jogszabályi megfelelőségének támogatására az év során egy ajánlást bocsátott ki a haladéktalan jóváírással kapcsolatos elvárásai vonatkozásában.

a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 35/2017. (XII. 14.) MNB rendelet

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

MAGYAR NEMZETI BANK

20. ábra Az MNB által elvégzett pénzforgalmi ellenőrzések főbb adatai* (2018-2020) Új/lezárt ellenőrzések száma

Megállapítások/intézkedések száma 34

134

105

13 6

2018

2019

2020

2018

Új eljárások/ellenőrzések száma Lezárt ellenőrzések száma

2019

2020

Vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások száma Lezárt eljárásokban előírt intézkedések száma Bírságok összege

5,0 8,8

106,1

130,8

2,2 75,0

2018

2019

2020

Bírságok összege alaphatározatban (millió Ft) Bírságok összege határozatban foglaltak teljesítésének elmulasztása miatt (millió Ft) Megjegyzés: Az ábra adatai tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők a jogszabályi megfelelést tükröző tendenciák elemzésére alkalmas idősoros adatoknak. Az egyes éveket érintő megállapítások száma nagyban függ pl. a pénzforgalmi ellenőrzések számától, az egy vizsgálatra jutó átlagos megállapítások száma pedig az ellenőrzött intézmények típusától (potenciálisan mennyi egy adott eljárásban a vizsgálható jogszabályhelyek száma). * Az ábra az éves áthúzódásokat figyelembe véve mutatja be a pénzforgalmi ellenőrzések eredményeinek adatait, ahol az adott évhez a tárgyévben kiküldött vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások és a tárgyévben lezárt eljárások tartoznak, függetlenül az eljárás megindításának évétől.

2. keretes írás MNB-ajánlás a haladéktalan jóváírásról Megjelent a fizetési művelet összegének a kedvezményezett fizetési számláján történő haladéktalan jóváírásáról szóló MNB-ajánlás, ami biztosítja, hogy az ügyfelek az MNB elvárásának megfelelően rendelkezhessenek a saját számlájukon jóváírásra kerülő összegekkel, segítve a likviditás mindenkori kiszámíthatóságát és menedzselését. A pénzforgalmi MNB-rendelet ültette át az új pénzforgalmi irányelv (PSD2) fizetési műveletek lebonyolítására (pl. a teljesítési határidőkre, a kamatszámítás szempontjából irányadó értéknapok alkalmazására) vonatkozó rendelkezéseit. A pénzforgalmi MNB-rendelet a PSD2-ben foglalt rendelkezés nyomán előírja, hogy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési művelet összegének a saját számláján (pl. valamelyik központi banknál vagy más pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett ún. nostro számláján) történő jóváírását követően köteles a fizetési művelet összegét haladéktalanul jóváírni a kedvezményezett fizetési számláján úgy, hogy azzal a kedvezményezett azonnal rendelkezni tudjon.

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

Pénzforgalmi folyamatok

Ugyanakkor a PSD2, és ennek megfelelően a pénzforgalmi MNB-rendelet sem határozza meg a haladéktalanság fogalmát, azaz azt a reálisan elvárható időtartamot, amelyen belül a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a fizetési művelet összegét további fizetési megbízások kezdeményezése céljából a kedvezményezett fizetési számláján elérhetővé kell tennie. Erre tekintettel az MNB indokoltnak látta, hogy a haladéktalan jóváírás időtartamára vonatkozó elvárásait ajánlás formájában fogalmazza meg. A technológiai fejlődés révén megjelenő új megoldásoknak köszönhetően az elektronikus fizetések egyre jelentősebb arányt képviselnek a fizetési forgalomban, továbbá az azonnali elszámolás bevezetésével lehetővé válik az átutalással történő fizetés olyan időkritikus fizetési helyzetekben is, amelyek esetén különösen fontos, hogy az átutalás összege egy maximálisként meghatározott időtartamon belül kerüljön jóváírásra a kedvezményezett fizetési számláján. Az ajánlás kiadásával az MNB fizetési számlán történő haladéktalan jóváírásra vonatkozó elvárásai egyértelmű és transzparens módon rögzítésre kerülnek, ezáltal is támogatva a pénzforgalmi szolgáltatónként egységes ügyfélélményt. Az ajánlásban a haladéktalan jóváírás befejezésének időtartamára vonatkozó elvárások az azonnali átutaláson kívüli egyéb fizetési műveletek esetén az elmúlt évek felügyeleti ellenőrzésének tapasztalatai alapján az egyes pénzforgalmi szolgáltatóknál megfigyelhető jóváírási időtartamokból kerültek kialakításra. Így például a Bankközi Klíring Rendszer (BKR) napközbeni elszámolási módja keretében teljesülő fizetési műveleteket a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az ajánlásban rögzített feltételek bekövetkezését követő 30 percen belül köteles jóváírni a kedvezményezett fizetési számláján. Az azonnali átutalásoknál pedig a haladéktalan jóváírásra rendelkezésre álló 1 másodpercnyi időtartam elsősorban az időkritikus fizetési helyzetek figyelembevételével került meghatározásra. A fizetési művelet összegének a kedvezményezett fizetési számláján történő haladéktalan jóváírásáról szóló 10/2020. (VII. 6.) számú MNB-ajánlás alkalmazását az MNB 2020. október 31-től várja el a pénzforgalmi szolgáltatóktól.

Jelentősebb hibaforrás volt még a keretszerződés formai és tartalmi követelményeire, módosítására, megszüntetésére, illetve a keretszerződés megkötését megelőző tájékoztatásra vonatkozó előírások megsértése. Az év során feltárt hiányosságok jelentős aránya kötődött a Pénzforgalmi törvény9 megsértéséhez. A jogsértések leginkább a fizetési műveletek helyesbítéséhez, illetve a felelősségi és kárviselési szabályok keretszerződésben való rögzítéséhez kapcsolódtak (21. ábra). Az MNB számára fontos, hogy akkor is fellépjen, ha a Pénzforgalmi törvényben foglalt előírásokhoz képest a keretszerződésben olyan többletkövetelményt talál, amelynek a rögzítésével a pénzforgalmi szolgáltató a jogszabály adta lehetőségen felül is el tudja utasítani ügyfele fizetési műveletet érintő panaszát. A keretszerződés módosítására vonatkozó jogsértés tipikus esete, amikor a pénzforgalmi szolgáltató nem ad legalább két hónapot arra, hogy ügyfelei meghozhassák az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos döntésüket. Ennek az időszaknak az a célja, hogy a fogyasztók és mikrovállalkozások a keretszerződés pénzforgalmi szolgáltató általi egyoldalú módosításáról (pl. díjemelésről) kellő időben értesüljenek. Ezáltal pedig elegendő idő álljon a rendelkezésükre a változással kapcsolatos álláspontjuk (a módosítás elfogadása vagy a szerződés díjmentes felmondása) kialakításához.

21. ábra A pénzforgalmi ellenőrzések során azonosított főbb hibatípusok aránya (2018-2020) A fizetési művelet összegének a kedvezményezett rendelkezésére bocsátása (Pénzforgalmi MNB-rendelet) A fizetési műveletek helyesbítése, a felelősségi és kárviselési szabályok (Pénzforgalmi tv.) A keretszerződés módosítása és megszüntetése (Pénzforgalmi tv.) A fizetési számla megnyitása (Pénzforgalmi tv.) A keretszerződés formai és tartalmi követelményei, előzetes tájékoztatás (Pénzforgalmi tv.) A hatósági átutalás sorbaállítási szabályai (Pénzforgalmi tv.) A számlaváltásra vonatkozó tájékoztatás (Számlaváltási rendelet) Egyéb (Pénzforgalmi tv., Pénzforgalmi MNBrendelet, Számlaváltási rendelet, Alapszámla rendelet, SCAr., Veszélyhelyzeti tv.)

% 10 15 20 25 30 35 40 2018 2019 2020

a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

MAGYAR NEMZETI BANK

Az egyéb jogsértések köre idén tovább szélesedett, új elemként jelentkezett az erős ügyfélhitelesítés szabályainak a megsértése. A 2020-ban kiküldött jelentésekben először került megállapításra az erős ügyfélhitelesítés szabályainak megsértése, ami többségében a célra rendelt interfészre vonatkozó kötelezettségek és rendkívüli intézkedések megsértésére vonatkozott. Az erős ügyfélhitelesítés körében az SCAr.10 előírását közvetetten érintő Veszélyhelyzeti törvény11 megsértését értékelte az MNB a legsúlyosabbnak. Egy pénzforgalmi szolgáltató az erős ügyfélhitelesítés alkalmazását nem mellőzte a 15 ezer forintot meg nem haladó értékű érintéses fizetéseknél. Mindez ráadásul az ügyfelek széles körét érintette, így a jogsértés megszüntetésére való kötelezésen túl bírság is kiszabásra került. Az azonnali átutaláshoz kapcsolódó szektorvizsgálat alapján nem volt jelentős probléma az indulást követő időszakban. Az azonnali fizetési rendszer elérhetővé válásakor az egész szektort érintő célvizsgálatot tartott az MNB. Az ellenőrzés fókuszába az azonnali fizetési rendszer működésének legfontosabb szabályai kerültek, és mintegy 3,6 millió azonnali fizetési megbízás adatai lettek megvizsgálva. Ennek keretén belül a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának oldaláról azt ellenőrizte az MNB, hogy biztosítja-e az intézmény a fizetési megbízás 5 másodperc alatti teljesítését. A kedvezményezett fél pénzforgalmi szolgáltatójának oldaláról pedig azt, hogy haladéktalanul és oly módon küldi-e el a fizetési művelet teljesítéséről, vagy annak visszautasításáról szóló

tájékoztatását, hogy az 5 másodpercen belül megérkezzen a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójához. Az elvégzett 26 vizsgálatból 10 esetben született összesen 24 megállapítás, ugyanakkor bírság kiszabására egyetlen esetben sem került sor. Részben az ellenőrzések hatására, részben ettől függetlenül – a proaktívan elvégzett fejlesztések következtében – a hibásan, jogsértő módon teljesített fizetési megbízások aránya az induláskor sem túl magas szintről az év végére tovább mérséklődött.

2.3.2. Pénzforgalmi visszaélések A kártyakibocsátói oldalon továbbra is elenyésző a vis�szaélések forgalomhoz viszonyított aránya, az erős ügyfélhitelesítés szélesebb körű alkalmazása ráadásul további pozitív fejleményeket hozhat. Ugyan a kibocsátói oldalon kismértékben növekedett a fizetési kártyás visszaélések száma és értéke az előző évhez képest, a forgalomhoz viszonyított arányuk nem változott, így az továbbra is elenyésző. A 2020-ban felmerült 72 ezer visszaélés és az ezekkel okozott 1,5 milliárd forintos kár a kártyás forgalom 1 század százalékát sem teszi ki (22. ábra). Mindazonáltal továbbra is jellemző, hogy a visszaélések döntő hányada, mintegy 90 százaléka, a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő, főként internetes vásárlási tranzakciókat érintette, továbbá meghatározó többségük, közel 91 százalékuk, változatlanul a határon átnyúló forgalomhoz kapcsolódott. Jelentős előrelépést hozhat, hogy már az online tranzakcióknál is

22. ábra Visszaélések számának és az okozott kár értékének az alakulása, illetve ezek aránya a kártyakibocsátó bankok oldalán az összes fizetési kártyás forgalomhoz képest (2010-2020)

Kártyás visszaélések száma (bal tengely) Kártyás visszaélések értéke (jobb tengely)

0,012

0,002

0,000

0,000 2020

0,002 2019

0,004

2018

0,004

2017

0,006

2016

0,006

2015

0,008

2014

0,008

2013

0,010

2012

0,010

2011

2 000 1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0

2010

2020

2019

2018

2017

2016

2015

2014

2013

Millió forint

2012

2011

Ezer darab

2010

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Kártyás visszaélések aránya az összes kártyás tranzakció számához viszonyítva Kártyás visszaélésekkel okozott kár aránya az összes kártyás tranzakció értékéhez viszonyítva

a Bizottság (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. november 27.) az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az erős ügyfélhitelesítésre, valamint a közös és biztonságos nyílt kommunikációs standardokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről 11 a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 10

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

Pénzforgalmi folyamatok

alkalmazni kell az erős ügyfélhitelesítést, amely csak valamilyen, a jogszabályban meghatározott kivételi szabály esetén mellőzhető. Ez azt jelenti, hogy internetes fizetésnél önmagában a kártya adatainak, vagy azoknak és egy SMS-es megerősítő kódnak a megadása már nem fogadható el 2021. január 1-től. Az ismeret, birtoklás, illetve biológiai tulajdonság kategóriák közül legalább kettő alkalmazandó az ügyfélhitelesítés sikerességéhez. A kivételi szabályok alkalmazásával pedig egy jól definiált, biztonságos keretrendszer mentén nyerhető csak mentesség ezalól. Habár a kártyakibocsátói oldalon növekedett a ténylegesen leírt kár értéke, a jogszabályi háttér még mindig a fogyasztóknak kedvez, a kártyaelfogadói oldalon pedig jelentős kárcsökkenés látható. 2020-ban mintegy 44 százalékkal növekedett a kártyaikibocsátói oldalon ténylegesen leírt kár értéke12, átlépve a 2,2 milliárd forintot, ugyanakkor a fogyasztóknak kedvező jogszabályi háttérnek köszönhetően a kártyakibocsátói oldalon leírt összes kár mindössze 10 százalékát kellett a kártyabirtokosoknak viselniük (23. ábra). A kártyaelfogadói oldalon pedig közel 44 százalékkal esett vissza a ténylegesen leírt kár értéke13 a megelőző évhez képest, így az 243 millió forint alatt maradt. Az elektronikus pénzforgalomban azonosított, nem fizetési kártyákhoz kötődő sikeres visszaélések száma és értéke – az előző évhez képesti nagyobb mértékű növekedés ellenére – továbbra is elhanyagolható a teljes átutalási forgalomhoz képest. Habár nagyobb mértékű növekedés történt a nem fizetési kártyákhoz kötődő elektronikus visszaélések terén, azonban ez kifejezetten alacsony bázisról indul, illetve

az átutalási forgalomhoz viszonyított arány egy helyiértékkel még a kártyák esetében látott viszonyszámnál is kedvezőbb képet mutat (24. ábra). Az egyéb elektronikus visszaélések egy jelentősebb csoportja ráadásul elsősorban nem is pénzforgalmi eredetű, azaz nem az ügyfelek érzékeny fizetési adatainak a megszerzéséhez, illetve a számlájukhoz történő hozzáféréshez, hanem a pszichológiai manipulációhoz és megtévesztéshez kötődik. Ez beleillik a nemzetközi trendekbe is, amelyekhez rendkívül sok tényező, többek között a digitalizáció rohamos terjedése is hozzájárul, így a hazai folyamatok kapcsán ki kell emelni, hogy azok nem köthetők direkt módon az azonnali fizetési szolgáltatás indulásához. 23. ábra Fizetési kártyás visszaélések kapcsán leírt kár a kibocsátói és az elfogadói oldalon (2020) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

% 3,4% 49,3% 79,8%

10,2% 40,4%

16,8% Kibocsátói oldal

Elfogadói oldal

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

A külföldi vagy magyar elfogadóra terhelt veszteség A kártyabirtokosra terhelt veszteség A kibocsátó által lekönyvelt veszteség A külföldi vagy magyar kibocsátóra terhelt veszteség A hazai kereskedőre terhelt veszteség Az elfogadó által lekönyvelt veszteség

24. ábra Egyéb elektronikus visszaélések számának és az okozott kár értékének az alakulása, illetve ezek aránya az átutalási forgalomhoz viszonyítva (2012-2020) Darab

Millió forint

0,0000

Kártyás visszaélések száma (bal tengely) Kártyás visszaélések értéke (jobb tengely)

0,0010

2020

0,0002

2019

0,0002

2018

1 000

2017

500

2016

0,0004

2015

0,0004

2014

2 000

2013

1 000

2012

0,0006

3 000

2020

0,0006

1 500

2019

4 000

2018

2 000

2017

0,0008

2016

0,0008

2015

5 000

2014

2 500

2013

0,0010

2012

6 000

3 000

Sikeres visszaélések aránya az összes átutalási tranzakció számához viszonyítva Sikeres visszaélésekkel okozott kár aránya az összes átutalási tranzakció értékéhez viszonyítva

A kibocsátói oldalon leírt kár összege eltérhet a felmerült kár összegétől egyes tételek rendezésének későbbi időszakra történő áthúzódása miatt. Az elfogadói oldalon leírt kár összege eltérhet a felmerült kár összegétől egyes tételek rendezésének későbbi időszakra történő áthúzódása miatt.

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

MAGYAR NEMZETI BANK

Némileg csökkent 2020-ban a pénzforgalmi üzemzavarok száma a bankszektorban, így az esetszám a pénzforgalmi szolgáltatók számához, illetve a pénzügyi infrastruktúra összetettségéhez viszonyítva továbbra is alacsony. Az előző évi kedvező trend folytatódott, ismét csökkent a hitelintézetek által jelentett üzemzavarok száma, 2020-ban összesen 29 hitelintézet 490 incidenséről kapott adatszolgáltatást az MNB. Az év során az üzemzavarok bekövetkezésétől az elhárításukig mért átlagos időtartam 18 óra 23 perc volt, ami közel 6 órával hosszabb a 2019-ben mértnél. Az MNB részére megküldött incidensjelentések alapján az üzemzavarok túlnyomó többségét a bankok még az ügyfelek jelzése előtt észlelték, ugyanakkor az incidensek bekövetkezése és észlelése között eltelt idő közel 8 órával nőtt az előző évhez képest, átlagosan 11 és fél órát kitéve. Figyelembe véve az üzemzavarok időtartamát, a pénzforgalomban betöltött szerepük alapján legjelentősebb 10 hazai bank látszólag jobban menedzselte az incidenseket a szektor egyéb szereplőinél. (25. ábra) 25. ábra A pénzforgalmi szolgáltatóknál jelentkező üzemzavarok esetszámának és időtartamának megoszlása tevékenységenként, kiemelve a 10 legjelentősebb pénzforgalmi szolgáltató adatait (2020) 210

Esetszám

Óra:perc

4200:00 3600:00

150

3000:00

120

2400:00

1800:00

1200:00

600:00

Bankkártya Bejövő deviza Bejövő IG1 Bejövő IG2 Bejövő VIBER Belső köri tételek Call center Egyéb Home vagy oﬃce banking Internetbank Internetes vásárlás Kimenő deviza Kimenő IG1 Kimenő IG2 Kimenő VIBER Mobilbank Számlavezető rendszer Treasury vagy értékpapír

180

0:00

Esetszám összes Esetszám TOP10 Időtartam összes (jobb tengely) Időtartam TOP10 (jobb tengely)

A bejelentett üzemzavarok számának csökkenése a legtöbb banki szolgáltatás esetében megfigyelhető. Folytatva a megelőző időszakok trendjeit, tovább csökkent a bankközi forintés devizaátutalásokkal kapcsolatban jelentett üzemzavarok

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

száma, ami általánosan igaz a BKR- és VIBER-tételek, valamint a devizás tranzakciók esetében is. A hibák jelentős részét továbbra is a különböző hálózati problémák okozták, ami összhangban áll azzal, hogy a fizetési kártyákhoz és az ATM-ekhez köthető üzleti folyamatok megfelelő működéséhez több egymástól független szereplő (pl. kártyatársaságok, kereskedők, hitelintézetek, távközlési cégek) összehangolt tevékenysége szükséges. Mindezek mellett 2020-ban a 100 órát meghaladó üzemzavarok száma visszaemelkedett a 2018-as szintre, ugyanakkor a hibák a korábbi időszakoktól eltérően nem tipizálhatóak. 2018-ban a 100 órát meghaladó üzemzavarok száma 13, 2019-ben 7, 2020-ban 15 volt. (26. ábra) 26. ábra A pénzforgalmi szolgáltatóknál jelentkező üzemzavarok esetszámának és időtartamának megoszlása, illetve a megoszlás változása tevékenységenként (2019-2020) 210

Esetszám

Óra:perc

4200:00

180

3600:00

150

3000:00

120

2400:00

1800:00

1200:00

600:00

2.3.3. A pénzforgalmi szolgáltatóknál jelentkező üzemzavarok tapasztalatai

0:00

Esetszám 2019 Esetszám 2020 Időtartam 2019 (jobb tengely) Időtartam 2020 (jobb tengely)

Az előző évekhez hasonlóan 2020-ban is az internetbanki rendszerekhez kapcsolódott a legtöbb pénzforgalmi incidens. Az elektronikus banki ügyfélcsatornákat, vagyis az internetbankot, home vagy office bankot, mobilbankot, illetve call centert érintő incidensek a teljes esetszám közel 50 százalékát adták, ráadásul a számuk bővült is a megelőző évhez képest, bár viszonylag alacsonyabb ütemben. Míg 2019-ben 201, addig 2020-ban 240 eset jelentkezett ebben a kategóriában. Ezek a meghibásodások az ügyfeleket leginkább az átutalások kezdeményezésében, a számlaforgalom lekérdezésében, illetve egyéb mobilbanki szolgáltatások igénybevételében korlátozták. A lejelentett hibák legnagyobb része az üzemeltetéshez, a nem megfelelően elvégzett karbantartásokhoz és a külső szolgáltatókhoz volt köthető.

Pénzforgalmi folyamatok

Az azonnali fizetési rendszert érintő üzemzavarok új elemként jelentek meg 2020-ban, az esetszám ebben a kategóriában 31 volt. Az azonnali fizetéssel kapcsolatban jelentkező hibaokok döntően az új rendszerek indulására jellemző gyermekbetegségekből adódtak, ugyanakkor az egész év vonatkozásában némiképp csökkenő ütemben

voltak jelen. A jellemző hibaforrásokat a speciális karakterek kezelési hibája, a más folyamatokból átgyűrűző problémák, az adatközponti karbantartások nem várt következményei miatti leállások, valamint a katasztrófa-helyreállítási tervek aktualizálása eredményezte.

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

3. Fizetési- és értékpapír-infrastruktúrák A pénzforgalom, valamint a pénzügyi infrastruktúrák megbízható és hatékony működése elengedhetetlen ahhoz, hogy a reálgazdasági és pénzügyi tranzakciók megvalósuljanak. A jegybanki vagy kereskedelmi banki számlapénzben történő fizetések, valamint az értékpapírokkal és egyéb pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyletek lebonyolításához olyan központi rendszerekre van szükség, amelyek biztosítják a tranzakciók elszámolását és kiegyenlítését. A VIBER az MNB által üzemeltetett valósidejű bruttó kiegyenlítési rendszer, amely elsősorban a résztvevői egymás közötti, valamint azok ügyfelei nagy összegű pénz- és tőkepiaci tranzakcióinak, illetve a kapcsolódó pénzügyi infrastruktúrák (BKR, KELER-csoport, CLS) elszámolásának kiegyenlítésére szolgál. A BKR a GIRO Zrt. (GIRO) által működtetett, főként a lakosság és vállalatok

kisösszegű fizetéseit elszámoló bruttó fizetési rendszer, amelynek három elszámolási módja az azonnali elszámolás, a napközbeni elszámolás és az éjszakai elszámolás. A bankkártyás tranzakciók elszámolása a kártyatársaságok (Visa, MasterCard) nemzetközi rendszereiben, míg a postai fizetési módoké jellemzően a Posta Elszámoló Központban (PEK) történik. A KELER-csoport tagjai, vagyis a központi értéktár (KELER) és a központi szerződő fél (KELER KSZF), értékpapírelszámolási és -kiegyenlítési szolgáltatást végeznek, valamint nyilvántartják a hazai kibocsátású értékpapírokat. A CLS a CLS Bank által működtetett nemzetközi devizakiegyenlítési rendszer, amely több devizában történő fizetés-fizetés-ellenében (PvP) mechanizmuson alapul és a devizakiegyenlítési kockázatok kiküszöbölését teszi lehetővé. (27. ábra)

27. ábra A hazai pénzügyi infrastruktúra áttekintő ábrája (2020)

D4EFG)#*+,)%H C(*($I' 3(05#*(3

C&1(3

.+3$E%3(05#*(3(.

6JKF7

<'?:< !

<8'=:?'

&4; ;

!"#$%&'()#*+,")-' ./*!"0$

1%0../*&'.)23&04' 3(05#*(3'61.37

;'<9?

&4< <

8'89:

8'<:?

;;<'=>>

?:<'@<<' ;><'??='

<';=;A

;8'>=B

<B:';=:

=<<

Pénzforgalom milliárd forintban Felvigyázott rendszerek A BKR éjszakai elszámolási platformja A BKR napközbeni elszámolási platformja 3 A BKR azonnali elszámolás platformja 4 A bankon belüli tételeket (on-us) nem tartalmazza 5 A teljes forgalomnak csak a bankközi része kerül elszámolásra a kártyatársasági rendszerekben *https://www.posta.hu/static/internet/download/MP_Eves_jelentes_2019_1202.pdf 1 2

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

@'<9>

=';9B

Fizetési- és értékpapír-infrastruktúrák

FIZETÉSI RENDSZEREK 3.1. VIBER Adatlap 28. ábra A VIBER-ben kiegyenlített tranzakciószám és -érték (2016-2020) 2 000 1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0

Ezer milliárd forint

Ezer darab 2 000 1 844 1 800 1 600 1 678 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 2020

1 831 1 649

1 565

1 545 1 113

2016

1 515

1 403

1 234

2017

2018

2019

Érték Darabszám (jobb tengely)

29. ábra A VIBER teljes rendelkezésre állási mutatójának havi alakulása (baloldali ábra), illetve a teljes szolgáltatáskiesések előfordulása és hossza percben kifejezve (jobboldali ábra) (2018-2020) %

perc

140

98,80

jan.

2018 2019 2020

3.1.1. Aktualitások 2020-ban a VIBER-forgalom értéke 11 százalékkal nőtt, míg a tételszám lényegében nem változott 2019-hez képest. 2020-ban a forgalom meghaladta az 1600 ezer milliárd forintot, amely az elmúlt évtized legnagyobb éves forgalmának bizonyult. Szezonálisan összevetve az előző évvel, a forgalom értékének és darabszámának bővülése elsősorban 2020 első négy hónapjában volt jelentős, amelyhez

dec.

98,80

nov.

okt.

szept.

99,00

aug.

99,00

júl.

jún.

máj.

99,20

ápr.

99,20

márc.

febr.

jan.

99,40

dec.

99,40

nov.

100

okt.

100

szept.

99,60

júl.

99,60

aug.

120

jún.

120

máj.

99,80

ápr.

99,80

márc.

140

febr.

100,00

2018 2019 2020

hozzájárulhatott a koronavírus-járvány hatására megnövekedett piaci volatilitás. Az értékbeli növekedés főként az (egyhetes) jegybanki- és preferenciális betételhelyezéseknek, valamint a bankközi tételeknek köszönhető. A forgalom értékének nagyfokú emelkedése következtében egy tranzakció átlagos értéke a VIBER-ben 1 év leforgása alatt mintegy 83 millió forinttal nőtt, ami elsősorban a 10 milliárd forintnál nagyobb értékű tranzakciókat érintette. (30. ábra)

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

MAGYAR NEMZETI BANK

30. ábra A VIBER-forgalom értékének, átlagos tranzakcióértékének (baloldali ábra) és darabszámának (jobboldali ábra) alakulása éves összehasonlításban (2019-2020)

3.1.2. Kockázatok A VIBER 2020-ban magas megbízhatósággal üzemelt, az előző évhez képest kismértékben csökkent a szolgáltatás ellátásának kockázata a teljes szolgáltatáskiesések14 incidensidejének rövidülése miatt, és a járványhelyzet következtében bevezetett, távolról történő üzemeltetés sem okozott problémát a szolgáltatásban. A VIBER egész évben stabilan működött, a VIBER-résztvevők csak pár nap szembesültek rövid ideig tartó teljes szolgáltatáskieséssel, összesen 130 percben. A VIBER rendelkezésre állása 5 hónapban esett 100 százalék alá, ebből az előző évhez hasonlóan mindös�sze egy hónapban nem teljesítette a felvigyázói elvárásként rögzített 99,7 százalékot. Pozitívum, hogy a teljes kiesések összesített incidensideje az előző évhez képest 35 százalékponttal csökkent, három esetben haladta meg a negyedórát, a leghosszabb kiesés pedig 56 perces volt. A teljes szolgáltatáskiesések incidensidejének közel felét hálózati hiba okozta, illetve nagyobb arányban fordult még elő telekommunikációs és szoftveres hiba is. Az év során a VIBER-t is érintő incidensek miatt két alkalommal történt az MNB kérésére 60 perces bankközi üzemidő-hosszabbítás. (29. ábra)

Darab

8 000 7 000 6 000

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

dec.

nov.

4 000 okt.

szept.

aug.

júl.

jún.

máj.

febr.

4 000

ápr.

5 000

2019 2020

2020-ban az elszámolási és kiegyenlítési kockázat alacsony volt a VIBER-ben.15 A VIBER-résztvevőknél jelentkező incidensek nyomon követése a potenciálisan más résztvevőkre átgyűrűző likviditási hatás miatt lényeges, mivel megnövelheti a rendszerben az elszámolási és kiegyenlítési kockázatot. Incidens esetén ugyanis az érintett résztvevő nem tud tranzakciót küldeni másoknak, akiknél így a bejövő tételek finanszírozó hatása csökkenhet. 2020-ban a járványhelyzet ellenére nem növekedett a résztvevők által okozott elszámolási és kiegyenlítési kockázat, mivel az előző évhez képest közel negyedével csökkent a VIBER-hez kapcsolódó résztvevői incidensek száma. 2020-ban 7 résztvevő jelentett be problémát 14 alkalommal, azonban csak az esetek felében kellett elkerülő megoldással a SWIFT helyett GIROHálón keresztül benyújtani a fizetési megbízásokat. A résztvevői hibák 70 százalékát SWIFT-probléma okozta, a többi esetben a résztvevők belső rendszereiben adódott technikai gond. 2020-ban résztvevői16 probléma miatt nem történt üzemidő-hosszabbítás a VIBER-ben.

teljes szolgáltatáskiesés: az MNB-ben bekövetkezett incidens a VIBER rendelkezésre állását csökkenti A likviditásmenedzseléshez kapcsolódó részletes elemzést lásd a 3.4. Likviditás a fizetési rendszerekben című fejezetben. 16 KELER-t és a GIRO-t, mint pénzügyi infrastruktúra szolgáltatót nem idesorolva. 14

10 000 9 000

jan.

VIBER forgalom (2019, bal tengely) VIBER forgalom (2020, bal tengely) Átlagos tranzakcióérték (2019, jobb tengely) Átlagos tranzakcióérték (2020, jobb tengely)

Darab

márc.

5 10 000 4,5 9 000 4 3,5 3 8 000 2,5 2 7 000 1,5 1 6 000 0,5 0 5 000

dec.

nov.

okt.

szept.

aug.

júl.

jún.

máj.

milliárd forint / darab

ápr.

márc.

febr.

Milliárd Forint

jan.

10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0

Fizetési- és értékpapír-infrastruktúrák

3.2. BKR Adatlap 31. ábra A BKR-ben elszámolt tranzakciószám és -érték (2016-2020) 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

Ezer milliárd forint 290 840

Ezer darab

303 457

103

2016

2017

314 096

115

2018

335 472

343 960

127

136

2019

2020

400 000 360 000 320 000 280 000 240 000 200 000 160 000 120 000 80 000 40 000 0

Érték Darabszám (jobb tengely)

32. ábra Az éjszakai (baloldali ábra), napközbeni (jobboldali ábra) és azonnali (alsó ábra) elszámolást érintő incidensek hatása a rendelkezésre állásra (2018-2020) %

100,00

97,50

97,00

96,50

jan.

2018 2019 2020

dec.

97,50

nov.

98,00

okt.

98,00

szept.

98,50

júl.

99,00

98,50

aug.

99,00

jún.

99,50

máj.

99,50

dec.

nov.

okt.

99,50

szept.

99,50

aug.

99,60

júl.

99,60

2018 2019 2020

100,00

dec.

nov.

szept.

99,60

aug.

99,60

jún.

99,70

máj.

99,70

ápr.

99,80

márc.

99,80

febr.

99,90

jan.

99,90

okt.

jún.

99,70

máj.

99,70

ápr.

99,80

márc.

99,80

febr.

99,90

jan.

99,90

100,00

ápr.

100,00

márc.

febr.

júl.

100,00

2020

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

MAGYAR NEMZETI BANK

3.2.1. Aktualitások A BKR három platformján az összforgalom17 értéke 7, tételszáma pedig 3 százalékkal növekedett az előző évhez képest. A tranzakciók platformok közötti megoszlása jelentősen megváltozott, mivel 2020. március 2-ától elindult az azonnali elszámolás. Az azonnali elszámolás bevezetésével, vagyis a 10 millió forint alatti átutalások döntő többségének átterelődése következtében a napközbeni elszámolás forgalmának tételszáma 35, míg értéke 5 százalékkal csökkent. Az éjszakai elszámolás forgalmának értéke 10 százalékkal nőtt, tételszáma pedig alig változott. Ez utóbbi forgalomnövekedés a Magyar Államkincstár által elszámolt tranzakciók bővülésére vezethető vissza a járványhelyzet következtében megnövekedett állami kiutalások miatt. 2020-ban a BKRforgalom tranzakciószámának 45 százalékát a napközbeni elszámolásban bonyolították le, a fennmaradó részen pedig hasonló arányban osztozott az azonnali és éjszakai elszámolás. Értékben a BKR-forgalom jelentős része, 83 százaléka a napközbeni elszámolásban, 11 százaléka az azonnali elszámolásban, 6 százaléka pedig az éjszakai elszámolásban teljesült. (33. ábra)

2020. szeptember 1-től lehetővé vált a nem azonnali feldolgozási kötelezettég alá tartozó tételek beküldése is az azonnali elszámolásba. A szolgáltatás szélesítése leginkább a vállalati kötegelt tranzakciókat érintette, amelynek következtében a bankok már a napközbeni és az azonnali elszámolást is választhatják üzletpolitikájuk függvényében ezek teljesítésére. Annak érdekében, hogy az azonnali elszámolásban a gyakran több ezer tételt is tartalmazó vállalati kötegek pár másodperc alatt ne árasszák el a fogadó résztvevőket (a kedvezményezetti oldalt), a bankoknak egyelőre fel kell bontaniuk azokat és fogadó bankonként másodpercenként csak egy tranzakciót továbbíthatnak a központi infrastruktúra felé. A fizetési kérelmek minél szélesebb körben történő használatát pedig a 2020 novemberétől bevezetett ún. GIROFix szolgáltatás segíti. Ezen keresztül nemcsak a BKR résztvevők, hanem egyéb szerződött ügyfelek is benyújthatnak kötegelt fizetési kérelmeket azok egyedi tranzakciókká történő felbontása nélkül. A GIROFix szolgáltatás a kötegeket szétbontja, egyedi fizetési kérelmekké alakítja át és a fogadó fél terheltségének – fogadási kapacitásának – függvényében nyújtja be az azonnali elszámolásba.

33. ábra A BKR egyes platformjain lebonyolított tranzakciós forgalom megoszlása (2020) 35

Azonnali elszámolás Napközbeni elszámolás Éjszakai elszámolás

december

november

okttóber

0 szeptember

0 augusztus

5 július

június

május

április

március

február

A BKR esetében a forgalmi adatoknál a klíringtranzakciókat jelenítjük meg.

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

Millió darab

Azonnali elszámolás Napközbeni elszámolás Éjszakai elszámolás

Millió darab

január

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

december

november

okttóber

szeptember

augusztus

július

június

Ezer milliárd forint

május

április

március

február

Ezer milliárd forint

január

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Fizetési- és értékpapír-infrastruktúrák

3.2.2. Kockázatok

elszámolása is stabilan működik, amit jól szemléltet, hogy teljes kiesésnek számító incidens 2020-ban mindössze 6 2020-ban a BKR mindhárom elszámolása magas megbíz- napon fordult elő, és az évi 2543 ciklusból csak 15 ciklus hatósággal, biztonságosan üzemelt. A járványhelyzet kö- elszámolásában okoztak késedelmet. Az incidensek követvetkeztében bevezetett, távolról történő és telephelyek keztében a BKR napközbeni elszámolásának rendelkezésközötti megosztott üzemeltetés nem okozott problémát re állási mutatója 4 hónapban esett a felvigyázói elvárása szolgáltatásban. A GIRO 2019. július 1-jén élesítette az ként rögzített 99,8 százalék alá. Az előző évhez viszonyítva azonnali elszámolás központi infrastruktúráját, ami 2020 a szolgáltatás ellátásának kockázata kismértékben növekemárciusától érhető el az ügyféltételek feldolgozásához dett (32. ábra). 2020 februárjában realizálódott az utóbbi és azóta is megbízhatóan működik. A rendszer 2020-ban évek leghosszabb incidense, amely több, mint 7 órán keis megállás nélkül, folyamatosan üzemelt, a résztvevők resztül állt fenn, és 8 ciklus elszámolását érintette. A teljes mindössze 2 alkalommal és csak rövid ideig szembesültek szolgáltatáskiesések incidensidejének többségét külső szolkisebb szolgáltatási problémával. Ennek következtében az gáltató felelősségébe sorolható szoftverhiba okozta. A BKR azonnali elszámolás rendelkezésre állása egy hónapban ma- éjszakai elszámolásában a szolgáltatás ellátásának kockázata radt csak alatta a GIRO által üzletszabályzatban vállalt 99,9 2020-ban az előző évekhez hasonlóan továbbra is alacsony százaléknak (32. ábra). Az incidenseket a külső szolgáltató volt, 2019-hez képest kismértékben csökkent is. Az éjszakai felelősségébe tartozó ismert szoftverhiba – amelyet rövid elszámolás stabilan működik, a résztvevők egy alkalommal időn belül ki is javítottak –, illetve üzemeltetői hiba okozta. szembesültek az év során kisebb üzemzavarral, amelynek A működés első évének tapasztalatai alapján a GIRO és az következtében a rendelkezésre állási mutató egy hónapban MNB közösen beazonosított pár olyan területet, amelyek a vállalt szolgáltatási szint alá esett (32. ábra). Az incidens hatékonysága javítandó, és amelyekhez kapcsolódóan en- az éjszakai elszámolás szoftverének hibás működésére nek megfelelő intézkedési terv készült. A BKR napközbeni világított rá. 3. keretes írás Adatvezérelt kockázatelemzés A pénzügyi infrastruktúrák felvigyázása terén új üzleti analitikai megoldások kerültek bevezetésre, amelyek segítségével hatékony felügyeleti, monitoring és korai figyelmeztetőmodellek fejlesztése vált lehetővé. Lezárult a 2018-ban elindult Felvigyázói Monitoring Rendszer (FMR) fúziós projekt, amelynek célja a meglévő pénzforgalmi adatvagyon felhasználásával validációs riportok készítése, egy interaktív riportfelület létrehozása, illetve egy előrejelző-modell létrehozása volt. A létrejött alkalmazás lehetővé teszi az MNB által előírt banki adatszolgáltatások kontrollját a pénzügyi infrastruktúrákban lebonyolított forgalom alapján. Emellett az egyedi banki szintű bontásra alkalmas interaktív riportfelület azonnali helyzetképet ad egy bank fizetési rendszerben betöltött szerepéről. A riportfelületen a VIBER forgalmi és likviditási adatai mellett az egyedi banki értékpapír-fedezetekre fókuszáló mutatók is helyet kaptak. Ezzel megvalósult a pénzforgalom közel valósidejű monitorozása. Az alkalmazás emellett kiegészítésre került a banki adatszolgáltatások alapján a pénzforgalomhoz kapcsolódó visszaélésekre vonatkozódó mutatókkal is. Továbbá kialakításra került az első olyan pénzforgalmi alapokon nyugvó korai figyelmeztetőrendszer, amely képes banki turbulenciákat prognosztizálni. A komplex matematikai modellben 7 indikátorcsomag automatikusan frissül és jelzi, ha a pénzforgalomban valamely szereplőnél a megszokottól eltérő viselkedés van kialakulóban. Hátralévő feladat a modell finomhangolása és a modell működésével kapcsolatos tapasztalatszerzés. Az FMR mellett az azonnali fizetési rendszer indulása is számos újszerű analitikai megoldást hozott magával, így a likviditási folyamatok automatizált riportok segítségével folyamatosan nyomon követhetőek. Ezek segítségével például egy automatizált heti riport minden munkaszüneti időszakot megelőző este bemutatja, hogy az egyes rendszertagok mekkora likviditással készülnek adott hétvégére az azonnali elszámolásban.

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

MAGYAR NEMZETI BANK

3.3. CLS Adatlap 34. ábra A CLS-rendszerben kiegyenlített napi bruttó forintforgalom, illetve az ehhez kapcsolódóan VIBER-ben kiegyenlített napi nettó forintforgalom (2016. február - 2021. február) 3 000

Milliárd forint

3 000

2 750

2 500

2 250

2 000

1 750

1 500

1 250

1 000

750

500

250

0 2016/02 2016/04 2016/06 2016/08 2016/10 2016/12 2017/02 2017/04 2017/06 2017/08 2017/10 2017/12 2018/02 2018/04 2018/06 2018/08 2018/10 2018/12 2019/02 2019/04 2019/06 2019/08 2019/10 2019/12 2020/02 2020/04 2020/06 2020/08 2020/10 2020/12 2021/02

VIBER-ben kiegyenlített napi nettó forgalom Napi bruttó forgalom Átlagos napi bruttó forgalom (20 napos mozgó átlag) Átlagos napi nettó forgalom (20 napos mozgó átlag)

3.3.1. Aktualitások 2020-ban 7 százalékkal bővült a CLS forintforgalma, továbbá az év elején meglévő 26-ról az év során 31-re nőtt azon CLS-tagok száma, amelyek a nemzetközi forinttranzakcióikat a CLS-en keresztül bonyolítják. Míg 2019-ben ös�szesen közel 183 ezer milliárd forint, addig 2020-ban 196 ezer milliárd forint értékű forintügylet fordult meg a nemzetközi bankközi devizaügyletek lebonyolítására alapított CLS-rendszerben. Ez forgalmi napokra lebontva rendre 741, illetve 779 milliárd forintos átlagos értéket jelentett az elmúlt két évben. A teljes forgalom bővülése 7 százalék volt, a napi átlagos forgalom emelkedése pedig, a 2020-as év öttel több forintforgalmi napja miatt, 5 százalékot tett ki. 2020 fontos fejleménye volt, hogy a forintügyleteket a CLS útján teljesítő közvetlen CLS-tagok közül újabb öt szereplő döntött arról, hogy a forintlábbal rendelkező bankközi devizaügyleteit a CLS-rendszeren keresztül egyenlíti ki.

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

A CLS-forintkiegyenlítésbe belépett szereplők száma az év végére 31-re emelkedett, míg a CLS-rendszertagok száma az év végén 74 volt. A létszámbővülés hatása a CLS forintforgalmára csupán 2020 negyedik negyedévére lett igazán intenzív. Előre tekintve az látszik, hogy az új belépők jelentős emelkedést fognak hozni a CLS forintforgalmában, 2021 első negyedévében a forgalombővülés üteme elérte a 85 százalékot. (34. ábra)

3.3.2. Kockázatok A CLS-forgalom bővülése a járványhelyzet ellenére stabil működési biztonság mellett ment végbe. A CLS egész évben 100 százalékos rendelkezésre állás mellett nyújtotta a szolgáltatását. A tranzakciók teljesítéséhez forintlikviditást nyújtó 5 magyarországi nostro számlát vezető bank az év 252 elszámolási napjának reggeli folyamatai során mindössze 3 napon alkalmazott a normál működéshez képest elkerülő

Fizetési- és értékpapír-infrastruktúrák

3.4. LIKVIDITÁS A FIZETÉSI RENDSZEREKBEN A VIBER és BKR fizetési rendszerek likviditására alapvetően azonos tényezők hatnak, amelyek változása mindkét rendszert és azok résztvevőit egyaránt érinti. A BKR napközbeni és éjszakai elszámolásának teljesítése a VIBER-ben történik, aminek következtében a résztvevők a VIBER-ben és a BKR éjszakai és napközbeni elszámolásában ugyanazt a likviditást – az MNB-nél vezetett fizetési számlaegyenleget, valamint az MNB javára zárolt értékpapírállomány ellenében kapott napközbeni hitelkeretet – használják a fizetési forgalom lebonyolítására. A BKR azonnali elszámolása esetében nem a VIBER-ben történik a teljesítés. A résztvevőknek az azonnali elszámoláshoz a fedezetet előzetesen kell elhelyezniük az MNB által vezetett technikai gyűjtőszámlára, amelynek megfelelően az MNB megbízásából a GIRO tartja nyilván a résztvevőnkénti azonnali teljesítési számlaegyenlegeket. Ennek mértékét növelni, vagy csökkenteni a lebonyolított forgalmon kívül a VIBER-ben lévő likviditás terhére, vagy annak javára azonnali átvezetéssel lehet. A VIBER üzemidején kívül pedig jegybanki hitelnyújtás révén, vagyis az MNB javára zárolt értékpapírállomány alapján nyújtott azonnali hitellel bővíthető a fedezet.

3.4.1. Likviditást befolyásoló tényezők 2020-ban a fizetési rendszer résztvevők likviditását a jegybanki eszköztár módosítása is támogatta a koronavírus miatt is megnövekedett és volatilisebb fizetési forgalmuk lebonyolításában. A likviditás szintje a VIBER-ben 2020-ban 300 milliárd forinttal 2800 milliárdra bővült. A kötelező tartalékráta nagysága nem változott, azonban a VIBER-ben tartott fizetésiszámla-egyenleg szintje 2019-hez képest 75 milliárd forinttal csökkent, ami a BKR azonnali elszámolásának azonnali teljesítési számlaegyenlegébe csatornázódott

át. A koronavírus-járvány okozta piaci turbulencia kezelése érdekében az MNB a likviditás növelése céljából az MNB javára jelzálogba adott nagyvállalati követelésekkel bővítette az elfogadható fedezetek körét. A napközbeni hitelkeret az év eleji 2000-2100 milliárd forintról 2800-3100 milliárd forintra bővült 2020 második negyedévére, majd év végére 2400-2500 milliárd forinton stabilizálódott (35. ábra). A zárolt értékpapír-fedezetek összetétele kismértékben módosult. Míg az állampapírok részaránya az eddig jellemző szinten maradt (70 százalék), addig a jelzáloglevelek és az NHP kapcsán befogadott KKV-hitelek összesített részaránya visszaesett (27-ről 20 százalékra) a nagyvállalati hitelek javára (36. ábra). A VIBER-résztvevők potenciális likviditásának kétharmadát teszi ki a résztvevők mérlegében lévő opcionálisan zároltatható értékpapír-állomány, így nagymértékű likviditási puffer áll rendelkezésükre fizetési forgalmuk lebonyolításához. A zároltatható értékpapír-állomány szintje a 2019 végi 7200-7300 milliárdról mintegy 7800 milliárd forintra bővült 2020 áprilisára, majd 7000-7500 milliárd forintos sávban stabilizálódott (35. ábra). 35. ábra A VIBER-résztvevők számlaegyenlegének, likviditásának, potenciális likviditásának és forgalmának alakulása (2018-2020) 12 000

Milliárd forint

12 000

10 000

8 000

6 000

4 000

2 000

2018. jan. 2018. márc. 2018. máj. 2018. júl. 2018. szept. 2018. nov. 2019. jan. 2019. márc. 2019. máj. 2019. júl. 2019. szept. 2019. nov. 2020. jan. 2020. márc. 2020. máj. 2020. júl. 2020. szept. 2020. nov.

megoldást a VIBER-ben. VIBER-incidens nem akadályozta a CLS felé történő be- és kifizetések teljesítését. A bankok és az MNB eljárásrendjei minden esetben jól vizsgáztak 2020 során is.

Számlaegyenleg Likviditás (számlaegyenleg és hitelkeret) Forgalom Potenciális likviditás (likviditás és a potenciálisan zárolható elfogadható fedezetállomány)

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

MAGYAR NEMZETI BANK

36. ábra A zárolt értékpapír-állomány és a pénzforgalmi célra fordítható hitelkeret-állomány aránya* (baloldali ábra) és a zárolt értékpapír-állomány összetételének megoszlása (jobboldali ábra) (2018-2020) %

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Milliárd forint

10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0

Nagyvállalati követelés Külföldön kibocsátott értékpapír Kötvény Kamatozó kincstárjegy Jelzáloglevél Diszkont kincstárjegy Befektetési jegy Államkötvény

Nagyvállalati követelés Külföldön kibocsátott értékpapír Kötvény Kamatozó kincstárjegy Jelzáloglevél Diszkont kincstárjegy Befektetési jegy Államkötvény Pénzforgalmi célra fordítható hitelkeret-állomány aránya (jobb tengely)

* pénzforgalmi célra fordítható hitelkeret viszonyítva a teljes zárolt (KKV-hitelek nélkül számított) értékpapír-fedezethez

37.ábra Azonnali elszámolás forgalma és likviditása (2020. március - 2021. február) 3 500

Milliárd forint

350

3 000

300

2 500

250

2 000

200

1 500

150

1 000

100

500

0 2021 feb.

2021 jan.

2020 dec.

2020 nov.

2020 okt.

2020 szept.

2020 aug.

2020 júl.

2020 jún.

2020 máj.

2020 ápr.

0 2020 már.

A BKR azonnali elszámolásának indulása nem okozott fennakadást likviditáskezelési szempontból a résztvevőknél, és azóta is jól kezelik a forgalom lebonyolításához szükséges likviditást. A BKR azonnali elszámolásban lévő számlaegyenleget a résztvevők márciusban óvatossági szempontból magasabb szintre állították be (105-156 milliárd forint), amely nyártól kezdődően a forgalmi tapasztalatok alapján 89-95 milliárd forintra csökkent. A VIBER üzemidején kívüli likviditásbővítésre azonnali hitelfolyósítás révén kerülhet sor a résztvevők azonnali hitelkeretének a terhére. A résztvevők napközbeni hitelkeretüknek átlagosan 90 százalékát viszik át az azonnali hitelkeretbe – fennmaradó részét az éjszakai elszámolásban használják fel –, így annak szintje leköveti a VIBER-ben rendelkezésre álló napközbeni hitelkeret változását. A kezdeti 2500-3000 milliárd forintos szint júniustól stabilizálódott, a második félévben 2000-2500 milliárd forint környékén mozgott. (37. ábra)

azonnali hitelkeret azonnali elszámolás likviditás azonnali teljesítési számla éjféli egyenlegek (jobb tengely) azonnali elszámolás forgalom (jobb tengely)

Megjegyzés: VIBER üzemidőben az azonnali elszámolás likviditása kb. 10 százalékkal magasabb szinten áll, mivel akkor a napközbeni hitelkeretet lehet igénybe venni (MÁK, MNB, OFSZ, TransferWise nélkül).

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

Fizetési- és értékpapír-infrastruktúrák

3.4.2. A VIBER és a BKR résztvevőinek likviditáskezelése VIBER 38. ábra A VIBER-forgalom értékének és átlagos tranzakciónagyságának (baloldali ábra), valamint darabszámának (jobboldali ábra) alakulása napon belül, óránkénti bontásban (2020) 350 000

Darab

350 000

17:00–18:00

16:00–17:00

15:00–16:00

14:00–15:00

50 000

13:00–14:00

100 000

50 000 12:00–13:00

150 000

100 000

11:00–12:00

200 000

150 000

9:00–10:00

250 000

200 000

10:00–11:00

300 000

250 000

8:00–9:00

300 000

időszakonként teljesült összforgalom (2020) időszakonként teljesült összforgalom (2019) Idősávonkénti átlagos tételnagyság (2020) (jobboldali tengely) Idősávonkénti átlagos tételnagyság (2019) (jobboldali tengely)

időszakonként teljesült összforgalom (2020) időszakonként teljesült összforgalom (2019)

39. ábra VIBER forgalom időzítésének alakulása (meghatározott időpillanatig a forgalom értékének hány százaléka teljesült napon belül) (2018-2020) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

2018. jan. 2018. febr. 2018. márc. 2018. ápr. 2018. máj. 2018. jún. 2018. júl. 2018. aug. 2018. szept. 2018. okt. 2018. nov. 2018. dec. 2019. jan. 2019. febr. 2019. márc. 2019. ápr. 2019. máj. 2019. jún. 2019. júl. 2019. aug. 2019. szept. 2019. okt. 2019. nov. 2019. dec. 2020. jan. 2020. febr. 2020. márc. 2020. ápr. 2020. máj. 2020. júni. 2020. júl. 2020. aug. 2020. szept. 2020. okt. 2020. nov. 2020. dec.

A fizetési rendszer résztvevői megnövekedett forgalmuk teljesítéséhez 2020-ban hatékonyan menedzselték likviditásukat a VIBER-ben. 2020-ban a VIBER-forgalom növekedése napon belül szinte minden idősávban jellemző, emiatt az átlagos tételnagyság az idősávok többségében nőtt. Míg a VIBER-forgalom értékének 60 százaléka 9:00 és 15:00 között teljesült, addig tételszámának 70 százaléka már 11:00-ig elindításra került. A VIBER-résztvevők nagyobb értékű tételei az előző évekhez hasonlóan változatlanul a késő délutáni és esti órákban teljesültek, a napi VIBERforgalom egy jelentős része pedig továbbra is a VIBER-zárás előtti utolsó órában került lebonyolításra. Érdekesség, hogy a koronavírus-járvány első hónapjaiban korábban indították tranzakcióikat a résztvevők, májustól kezdődően pedig a tételmenesztés későbbre tolódott. Az év utolsó negyedévében egyre később teljesítették tranzakcióikat, ebben az időszakban 10-15 százalékos későbbre tolódás figyelhető meg (38. és 39. ábra).

Darab

7:00–8:00

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

6:00–7:00

17:00–18:00

16:00–17:00

15:00–16:00

14:00–15:00

13:00–14:00

12:00–13:00

11:00–12:00

10:00–11:00

Milliárd forint / darab

9:00–10:00

8:00–9:00

7:00–8:00

Milliárd forint

6:00–7:00

200 000 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

10:00-ig 12:00-ig 14:00-ig 16:00-ig 17:00-ig

Megjegyzés: MNB, KELER, MÁK, GIRO, Magyar Posta tételei nélkül

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

MAGYAR NEMZETI BANK

A fizetési rendszer résztvevői a VIBER-ben a hitelkeretüket az előző évhez hasonló mértékben, de rövidebb ideig használták. A résztvevők többsége számlaegyenlege terhére képes teljesíteni VIBER-forgalmát, így a maximális hitelkeret kihasználtság (MHKK) rendszerszinten továbbra is alacsony (5-17 százalék) és 2019-hez képest érdemben nem változott. A VIBER-résztvevők a hitelkeretük 30 százalékát aktívan, akár több órán át is használták, afeletti mértékben viszont csak relatíve rövid ideig (1-15 percig). Összességében

a hitelkeret használata az előző évhez képest átlagosan 30 perccel rövidült, így naponta nem sokkal több, mint 2 órán át használták ezt az eszközt. A napon belül maximálisan felhasznált hitelkeretösszegek átlagos értéke kismértékben (5 milliárd forinttal) nőtt az előző évhez viszonyítva. Az éves viselkedési mintázatokat egynapos időablakra vetítve látható, hogy a teljes üzemidőben nőtt a hitelkeret igénybevétele az előző évhez képest, a legnagyobb mértékben 7:00 órától 10:00-ig. (40. ábra)

40. ábra A napközbeni hitelkeret felhasználásának napon belüli értéke és átlagos napi időtartama a VIBER-ben (baloldali ábra), illetve a napon belül maximálisan felhasznált hitelkeret átlagos értéke (jobboldali ábra) (2018-2020) 300

Perc

Milliárd forint

300

Milliárd forint

100

50 2018

2019

2020

Napon belül maximálisan felhasznált hitelkeret összegek átlagos értéke Napközbeni hitelkeret felhasználásának átlagos napi időtartama - Fióktelep (bal tengely) Napközbeni hitelkeret felhasználásának átlagos napi időtartama - Hazai bank (bal tengely) Napközbeni hitelkeret felhasználásának átlagos napi idtartama – Mind (kivéve MNB) (bal tengely)

A rendszerben lévő bőséges likviditás következményeként továbbra is csak a VIBER-tranzakciók nagyon alacsony része kerül fedezethiány miatt sorba állításra, amelynek a számossága az előző évhez képest jelentősen csökkent, azonban a sorban eltöltött átlagos idő minimálisan nőtt. Folytatva a korábbi évek tendenciáit 40 százalékkal csökkent a sorban álló tranzakciók száma, összességében a VIBERtranzakciók egy ezreléke sem került sorba állításra (összesen 1411 darab). A legtöbb sorban állást az aktív likviditásmenedzsmentet folytató, magas hitelkeret-kihasználtsággal üzemelő résztvevők okozzák. A munkanapok mintegy felénél fordult csak elő sorban állás, ami szintén jelentős javulás

FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS

18:00

100

17:00

100

16:00

15:00

14:00

150

13:00

150

12:00

11:00

10:00

200

9:00

200

8:00

250

7:00

250

100

Összes rendszertag, kivéve MNB (2020) Összes rendszertag, kivéve MNB (2019) Összes rendszertag, kivéve MNB (2018)

a korábbi években jellemző 80-90 százalékos mértékhez képest. A tételek átlagosan 1 óra 15 percet álltak sorban, mindössze 8 perccel hosszabb ideig, mint 2019-ben. Lényegesen hosszabb, 3 órát meghaladó sorban állások is előfordultak, ezek az esetek azonban számosságukban elenyészőek. Mivel ezen résztvevők VIBER-forgalma alacsony, így hosszabb sorban állásuk nem növelte meg az elszámolási és kiegyenlítési kockázatot a rendszerben, más résztvevők számára nem okoztak likviditási nehézséget. Napon belül a sorban állás jellemzően a VIBER nyitásától számított első két-három órában elkezdődött és a tranzakciók legkésőbb 13:00-ig kikerültek a sorból. (41. ábra)

Fizetési- és értékpapír-infrastruktúrák

41. ábra A sorban állással töltött napi átlagos időtartam (jobboldali ábra – 2017-2019) és ennek megoszlása (baloldali ábra – 2019) 4:00

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

2020. nov.

2020. szept.

2020 2019

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

2020. júl.

43. ábra A BKR napközbeni elszámolásában a forgalom időzítése (meghatározott időpillanatig a forgalom értékének hány százaléka teljesült napon belül) (20182020)

2020. máj.

ciklusban a forgalom kevesebb, mint 10 százaléka kerül elszámolásra. (43. ábra). A napközbeni elszámolás terhelési forgalmának teljesítése a VIBER-ben történik. 2020-ban a teljes, adott pillanatban a VIBER-ben rendelkezésre álló likviditásnak 0,2-1,8 százaléka elég volt a ciklusok teljesítéséhez. A járványhelyzet következtében az első félévben és az utolsó negyedévben realizálódott magasabb likviditási igény, lekövetve a VIBER-forgalom alakulását. Az előző évhez képest szinte egész évben alacsonyabb arányát tette ki a VIBER-likviditásnak a napközbeni elszámolás teljesítéséhez szükséges fedezet.

2020. márc.

0:00

2020. jan.

0:30