A pénzforgalom és a pénzügyi infrastruktúrák aktuális kérdései
hozzon létre azon esetek kezeléséhez, ha egy központi szerződő fél pénzügyi nehézségekkel szembesül, vagy fizetésképtelen helyzetbe kerül. A rendelet olyan egységes eljárásokat és szabályrendszereket tartalmaz, amelyekkel biztosítható, hogy a központi szerződő fél normális működése visszaállítható legyen, vagy fizetésképtelenség esetén a központi szerződő fél szanálása ne okozzon zavart a pénzügyi piacok működésében, illetve ne okozzon kárt a gazdaságban. Mivel a központi szerződő felek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a pénzügyi rendszerekben, a keretrendszer célja, hogy azok olyan intézkedéseket dolgozzanak ki, amelyekkel felszámolhatják a pénzügyi nehézségeket és fenntarthatják kritikus funkcióikat egy esetleges szanálás esetén. További célja, hogy segítse a hatóságokat a pénzügyi nehézségek okozta problémák kezelésében. A központi szerződő feleknek helyreállítási tervet kell készíteniük, amelyet napra készen kell tartaniuk és rendszeresen felül kell vizsgálniuk, különösen akkor, ha pénzügyi helyzetükben jelentős romlás következne be. A helyreállítási terveknek átfogóan kell ismertetniük azon intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a központi szerződő fél helyreállítsa életképességét, továbbá olyan ösztönzőket kell tartalmazniuk, amelyek a veszteségek méltányos elosztását garantálják a központi szerződő fél és a piaci szereplők között. A szanálás elsődleges célja a kritikus funkcióknak a megőrzése, valamint a pénzügyi stabilitásra gyakorolt káros hatások elkerülése, amelyhez a szanáló hatóságnak megfelelő szanálási tervet kell készítenie. A terveket pedig jóvá kell hagyniuk az újonnan felállítandó szanálási kollégiumnak is. Az új rendelet emellett felhatalmazza az ESMA-t szabályozástechnikai standardok, valamint ESMA ajánlások megalkotására, elősegítve a felügyeleti konvergenciát. Az ESMA külön munkacsoportot hozott létre a munkafolyamatok koordinálására és a szabályok kidolgozására, amelyben az MNB is képviselteti magát, ezáltal a magyar tőkepiac és a KELER KSZF számára kedvező irányba befolyásolhatja a jogszabályalkotást. A rendeletből fakadó mandátum alapján kialakítandó jogszabályok és ajánlások magas száma miatt az ESMA munkacsoport a helyreállítással kapcsolatos munkákat priorizálta előre, a szanálással kapcsolatos szabályozások pedig 2021 második felében kerülnek kidolgozásra. A rendelet kötelezi a központi szerződő feleket egy megfelelő nagyságú tőkeelem elkülönítésére, amely csupán helyreállítási szituációban használható fel az ügyfelek hozzájárulásait megelőzően. A tőkeelem nagysága várhatóan nem lesz akkora, hogy a KELER KSZF tőkehelyzetében romlást okozzon, ugyanakkor egy extra puffert is fog jelenteni a piaci szereplők számára, amellyel nő a KELER KSZF ellenállóképessége. Az illetékes hatóságok számára megteremti a korai beavatkozás, valamint olyan korlátozások meghozatalának lehetőségét, amellyel még jobban elő lehet
segíteni a pénzügyi helyzet stabilizálását. Lehetőség nyílik pénzügyi kompenzáció fizetésére is bizonyos esetekben, ammenyiben a központi szerződő fél a piaci szereplők hozzájárulásait is használja veszteségek fedezésére. Továbbá az ESMA munkacsoportjában kialakításra kerülnek a helyreállítási tervben szereplő faktorok és indikátorok, amelyek kellő szigorúsága biztosítani fogja, hogy a központi szerződő fél minél hamarabb észlelje a pénzügyi nehézségekből, veszteségeseményekből adódó kockázatokat és kellő időben képes legyen a kialakult helyzetek megfelelő kezelésére.
4.3. A DIGITÁLIS JEGYBANKPÉNZ PÉNZFORGALMI VONATKOZÁSAI, VALAMINT A MEGOSZTOTT FŐKÖNYVI TECHNOLÓGIA PÉNZÜGYI INFRASTRUKTÚRÁKAT ÉRINTŐ AKTUALITÁSAI Nemzetközi szinten mind inkább a figyelem középpontjába kerül a digitális jegybankpénz széles körű elérhetővé tételének kérdésköre, többek között a szabályozási és felügyeleti keretrendszeren részben vagy egészben kívül eső kriptoeszközök terjedésére, valamint a FinTech- és BigTech-szereplők pénzforgalmi térhódítására válaszul. A pénzforgalom hatékony, megbízható és zavartalan lebonyolításának biztosítása az alapvető jegybanki feladatok közé tartozik, ugyanakkor az ennek történő megfelelés a digitalizáció terjedésével, valamint ezzel párhuzamosan a pénzforgalmi szolgáltatásokat érintő egyre gyorsabb változásokkal és ennek mentén az új szereplők megjelenésével, illetve térhódításával mind nagyobb kihívás elé állítja a jegybankokat világszerte. Már jelenleg is számos típusú pénz forog a gazdaságban (pl. készpénz, jegybanki számlákon nyilvántartott pénz, kereskedelmi bankok számláin nyilvántartott pénz, elektronikus pénz), amelyekhez rendkívül szerteágazó szolgáltatások kapcsolódnak. Ugyanakkor ezek valamilyen formában szinte kivétel nélkül részét képezik a pénzforgalomnak, amelynek a gyors, költséghatékony és legfőképp biztonságos működése kiemelkedő jelentőséggel bír a gazdaság működőképessége és versenyképessége szempontjából is. Mindazonáltal az újonnan megjelenő virtuális tokenek és kriptoeszközök, valamint az azokat kínáló szereplők egy része részben vagy egészben kívül esik a meglévő szabályozási és felügyeleti keretrendszeren, tehát a jegybankok hatáskörén, ami nehezíti a pénzforgalom zavaratlan lebonyolításával kapcsolatos alapvető jegybanki feladat végrehajtását. Éppen ezért – a piaci folyamatok kontrollálása érdekében – a jegybankok világszerte egyre aktívabban vesznek részt a pénzforgalmi vetületű fejlesztések kezdeményezésében, alakításában és koordinálásában is. Ennek számos területe van a szabályozástól kezdve, az innováció és verseny kontrollált körülmények közötti támogatásán keresztül, egészen a fejlesztési folyamatokba történő
FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS
63
