MAGYAR NEMZETI BANK
(BIS) által indított Project Helvetia48, amelynek keretében sikeresen tesztelésre került a kriptoeszközként kibocsátott értékpapírok digitális jegybankpénz ellenében történő kiegyenlítése. A projekt eredményei fontos távlatokat nyitnak az innovatív infrastruktúrafejlesztés terén még akkor is, ha egyelőre csak teszteredmények maradnak: a SIX csoport által alapított, kriptoeszközökkel foglalkozó digitális tőzsde (SIX Digital Exchange, SDX) eleinte csak kereskedelmi banki pénz ellenében fog értékpapír-tranzakciókat végezni, tehát a digitális jegybankpénz bevezetése még várat magára. Fontos viszont, hogy a kriptoeszközként történő kibocsátás és kereskedés a hagyományos értékpapírok piacát is egyre inkább érinti, a következő évek pedig számos olyan projekt elindulását fogják hozni, amelyek már nem csupán elméleti síkon vizsgálják a technológiában rejlő potenciált.
4.4. CSALÁSMEGELŐZÉSSEL, CSALÁSMONITORINGGAL ÉS VISSZAÉLÉSEKKEL KAPCSOLATOS FŐBB FEJLEMÉNYEK A digitalizáció rohamos terjedésével, illetve az elektronikusan kezdeményezett fizetési műveletek számának mind gyorsabb növekedésével párhuzamosan rendkívül fontos a kapcsolódó visszaélések és csalások elleni védekezés erősítése. Az egyre dinamikusabban változó digitalizációs folyamatok életünk szinte valamennyi területére kihatással vannak, ami alól a pénzforgalom sem jelent kivételt. Már szinte mindenki rendelkezik internethozzáféréssel, illetve okostelefonnal, amelyre reagálva a pénzforgalmi szolgáltatók is egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a szolgáltatásaik digitális platformok felé történő terelésére. Ennek keretén belül egyre gyorsul az elektronikus pénzforgalom fejlődése is. A hagyományos szolgáltatók mellett ráadásul számtalan innovatív szereplő próbál belépni a piacra, ami sok esetben a pénzforgalom töredezettségéhez és ezáltal a szolgáltatási paletta mind komplexebbé válásához vezet. Ez sok esetben nehezíti az átláthatóságot is, hiszen a különböző fizetési helyzetekben nem ritkán különböző fizetési módok állnak az ügyfelek rendelkezésére, amit csak tovább nehezít az ügyfelek rendkívül sok információval történő elárasztása. Ennek a feldolgozásához, illetve strukturálásához pedig jellemzően nincs idejük, illetve a kellő alátámasztó ismeretek hiánya is bonyolítja a helyzetet. Mindezeket kihasználva a pénzforgalmat érintő visszaélések is egyre nagyobb mértékben érintik az elektronikus csatornákat, a csalók ráadásul egyre szofisztikáltabb megoldásokat alkalmaznak az ügyfelek érzékeny fizetési adatainak a megszerzése, illetve megtévesztése kapcsán. Az európai joglaktotók ezt felismerve a PSD2, illetve az azt támogató SCAr. keretein belül egyre
szigorúbb előírásoknak (pl. erős ügyfélhitelesítés alkalmazása valamennyi fizetési helyzetben) történő megfelelést követelnek meg, illetve egyre bővül az adatgyűjtési spektrum is a visszaélések tekintetében, azok korai felismerésének, azonosításának és a szükséges intézkedések megtételének támogatása érdekében.
4.4.1. Részletesebb csalási statisztikák rendelkezésre állása a PSD2 kapcsán kibővített adatszolgáltatások alapján A PSD2 kapcsán megújított adatgyűjtési módszertan alapján a visszaélésekre vonatkozó adatszolgáltatások jelentős mértékben kibővítésre kerültek hazánkban is, ami többletinformációval szolgál a kapcsolódó felügyeleti feladatok ellátásához. A pénzforgalmat érintő visszaélések kapcsán nemzetközi szinten megfigyelhető változások nyomán egyre nagyobb hangsúly helyeződik a korai felismerésre, a minták azonosítására és a megelőzésre. Ennek okán az EKB és az EBA is megújította adatgyűjtési módszertanát, amelyet az európai jegybankok is implementáltak. Az MNB ezzel párhuzamosan 2020-ban áttért a pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatgyűjtés vonatkozásában egy sokkal részletesebb és a jövőben is rugalmasan bővíthető ún. dimenzionált szerkezetre, amely a negyedévente megjelenő pénzforgalmi publikációk és elemzések alapjául is szolgál. Mindezek alapján a pénzforgalmi szolgáltatók egyes fizetési módokhoz kapcsolódó csalásokról jelentendő statisztikai adatai is kibővültek. Ennek keretén belül a csalásmonitoringgal kapcsolatban implementálásra kerültek a nem kártyákhoz kötődő fizetési forgalomra és visszaélésekre, valamint a kártyakibocsátói és -elfogadói üzletágban felmerült visszaélésekre, károkra és leírt veszteségekre vonatkozó részletesebb adatok. A megújított tartalmú adatszolgáltatás az MNB hatósági ellenőrzési eljárásainak az előkészítő munkálatait is segíti, továbbá mélyebb elemzési lehetőségeket biztosít a visszaéléseket érintő trendek azonosítása és a szükséges intézkedések megtétele tekintetében. Mindezek mellett fontos megemlíteni a PSD2 kapcsán a fizetési számlákhoz való hozzáférés megtagadására, valamint a meg nem térített fizetési műveletekre vonatkozó adatszolgáltatásokat is. A számlavezető pénzforgalmi szolgáltatók részéről csak akkor tagadható meg a fizetési számlákhoz való hozzáférés a PSD2 új szereplői, azaz a harmadik fél szolgáltatók részére, ha jóvá nem hagyott fizetési művelet kezdeményezésére vagy csalárd módon történő hozzáférésre kerül sor. A kérdéskör fontosságára tekintettel az MNB jelentős hangsúlyt fektet a hatósági ellenőrzései során ennek a vizsgálatára, amit nagymértékben támogat a kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség. A jóvá nem hagyott fizetési műveletekre
Swiss National Bank, BIS Innovation Hub, SIX Group (2020): Project Helvetia, Settling tokenised assets in central bank money – https://www.bis. org/publ/othp35.pdf
48
66
FIZETÉSI RENDSZER JELENTÉS • 2021. JÚLIUS
