1.1. Makrogazdasági kitekintés

1. A pénzügyi fogyasztóvédelmi tevékenység háttere

1.1. MAKROGAZDASÁGI KITEKINTÉS

A gazdasági növekedés a fejlett és fejlődő országokban is folytatódhat, amihez továbbra is a fejlett országok monetáris

politikáinak divergenciája társul. A korábban globálisan emelkedő infláció megtorpant, így a meghatározó jegybankok monetáris szigorítása időben valószínűleg kitolódik. Az amerikai jegybank folytathatja a fokozatos kamatemeléseket, miközben az euroövezet monetáris kondíciói huzamosabb ideig lazák maradhatnak. Az Egyesült Államok és Kína gazdasága 2018-ban is várhatóan élénkülni fog, míg az euroövezet gazdasága lassabb ütemben nőhet tovább.

A politikai bizonytalanság, a bankrendszer problémái és az eladósodás növekedése számottevő rendszerszintű pénzügyi kockázatot eredményezhet több európai országban is. Bár a holland, német és francia választások már lezajlottak, az Európai Unió jövőjével kapcsolatos kételyek és a geopolitikai kockázatok továbbra is óvatosságra intik a befektetőket. Az európai országok és országcsoportok között továbbra is jelentős különbségek figyelhetők meg a hitelezés tekintetében. Számos európai gazdaság bankrendszere még mindig küzd a válságból örökölt problémáival, ami folyamatosan visszafogja a hitelezési aktivitásukat. Azonban a javuló gazdasági kilátásoknak köszönhetően a hitelkondíciók lazulása volt megfigyelhető. Az állam és a magánszektor adósságállományának fenntarthatósága több európai országban továbbra is kérdéses.

Az alacsony kamatkörnyezet hatására a befektetők a kockázatosabb termékekhez fordulnak, a banki jövedelmezőség

gyengül. A globálisan alacsony kamatkörnyezet a reáleszközök, így például az ingatlanok folytatódó áremelkedését eredményezheti, ami egy eszközár-buborék kialakulásának veszélyét hordozhatja magában. A jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben egyensúlytalanságok épülhetnek fel a tőkepiacokon, és ez kiterjedhet olyan újabb eszközökre is, mint a kriptodevizák. A nagybefektetők mellett a kisbefektetők is a magasabb hozamot ígérő, kockázatosabb befektetéseket választhatják az alacsonyabb banki hozamokkal szemben. Az alacsony kamatkörnyezet negatívan hathat a bankok jövedelmezőségére, amit a digitalizációra támaszkodó költségcsökkentés mellett gyakran a díj- és jutalékbevételek növelésével ellensúlyoznak az intézmények.

2017 során jelentős GDP növekedés volt megfigyelhető és ez várhatóan 2018-ban is folytatódik, azonban középtávon

a növekedési ütem fokozatos lassulása várható. A reálbérek jelentős növekedése hozzájárult a fogyasztás élénküléséhez. A gazdasági növekedés mozgatórugója a növekvő belső kereslet volt, ez azonban a nettó export csökkenését eredményezte. A beruházások bővülése várhatóan 2019-ig járul hozzá a GDP növekedéséhez, az uniós forrásból megvalósuló állami beruházások mellett a magánszektor beruházási aktivitása is folyamatosan erősödik. 2017 elején a korábbi olajárcsökkenés hatásának kifutásával a fogyasztóiár-index a toleranciasávba emelkedett, majd ezt követően az év további részében 2,0 és 2,5 százalék között alakult. A dinamikus, kétszámjegyű béremelkedés mérsékelt hatást gyakorolt az infláció alakulására. A hazai áremelkedés ütemét emellett visszafogják a horgonyzott lakossági inflációs várakozások és a mérsékelt külső inflációs környezet is.

A belföldi kereslet élénkülése a hitelállomány bővülését eredményezte a háztartási szegmensben. 2017 novemberéig a folyósított lakossági hitelek volumene mintegy 40 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszaki értékénél. Ugyanakkor a hitelezés növekedése a válság előtti évekkel ellentétben, többek között az MNB által bevezetett adósságfék szabályoknak köszönhetően jóval egészségesebb szerkezetben valósulhat meg. A kereslet élénkülése mellett a hitelfeltételek kismértékű enyhítése volt megfigyelhető, elsősorban az ár jellegű feltételek tekintetében. A lakossági hitelkereslet élénkülése a fogyasztási és a lakáshitelek esetében is megfigyelhető volt. A lakáshitel-piac növekedése szempontjából a hazai lakáspiaci folyamatok figyelemmel követése is indokolt. Az átlagos lakásárak országos szinten továbbra is a fundamentumok által indokolt szint alatt tartózkodnak, miközben a fővárosi lakásárak esetében sem beszélhetünk még az egyensúlyinál érdemben magasabb szintről.