Összefoglaló

A 2017. évben azonosított kockázatok közül kiemelt figyelmet érdemel a pénzpiacon a kamatkockázatok alakulása, valamint a fogyasztók megfelelő tájékoztatása a szerződéskötést megelőzően, a biztosítási piacon a díjak és költségek átláthatóságát szavatoló előírások betartása, a tőkepiacon pedig a befektetési tevékenységre vonatkozó új irányelvnek (MiFID II.) és rendeletnek (MiFIR) történő megfelelés, valamint a felügyeleti hatáskörbe nem tartozó eszközök, illetve az ezeken alapuló származtatott termékek és befektetési formák kockázatai.

A változó kamatozású hiteltermékek a referenciakamat növekedését követően rövid távon nagymértékben emelhetik az adósok törlesztési terheit, a hitelfelvevők számára ugyanakkor a fix kamatozású hitelekhez képest jóval nehezebb lehet a változó kamatozású hitelek kockázatainak teljes körű felmérése. Amennyiben a hitelfelvevő jövedelméhez, illetve hiteltörlesztési képességéhez képest viszonylag nagyobb összegű hitelhez próbál jutni, az a változó kamatozású hiteltermék választást ösztönözheti, mivel ennek a rögzített kamatperiódusú hiteleknél tipikusan alacsonyabbak a kezdeti törlesztési terhei. Ugyanakkor pont ezeknek a hitelfelvevőknek okozhatja a legnagyobb nehézséget a referenciakamatok emelkedése, hiszen törlesztési képességüket már a hitelfelvétel idején fennálló kamatszint mellett is nagymértékben kihasználták.

A hitelezési fordulatot követően a változó kamatozású hitelfolyósítások aránya továbbra is jelentős az újonnan folyósított hiteleken belül. E hitelek, különösen kifeszített jövedelmi helyzet esetén jelentősen növelhetik a késedelembe esés valószínűségét, ezért mind fogyasztóvédelmi, mind pénzügyi stabilitási szempontból kiemelten figyelendő kockázatot jelentenek.

A banki ajánlatok összehasonlíthatóságának elősegítése, a bankrendszeri verseny élénkítése, valamint a hosszabb kamatperiódusú lakáshitelek elterjedtségének támogatása érdekében, a fogyasztóvédelmi szempontokat is figyelembe véve az MNB 2017 tavaszán megalkotta a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel minősítést. A termékek megismerését és összevethetőségét az MNB online összehasonlító oldal működtetésével, valamint a termékekhez kapcsolt tanúsító védjegy kialakításával segíti. A minősítés bevezetése óta az összes jelentős nagybank és minden takarékszövetkezet sikeresen pályázott a minősítés elnyerésére. A minősítésnek katalizátor szerepe lehetett a lakáshitel-piacon 2017-ben zajló pozitív folyamatok tekintetében.

Mindemellett a fogyasztók megfelelő tájékoztatása továbbra is kiemelt kockázatot jelent a pénzpiacon, amelyet az ügyfelek jelzései, és az MNB 2017. évi vizsgálatai is alátámasztanak. A vizsgálatok több esetben jelentős hibákat tártak fel az intézmények kereskedelmi kommunikációjában, ezek közül kiemelhető a fogyasztóknak nyújtott hiteltermékek hirdetéseiben a THM nem feltűnő feltüntetése, vagy a THM feltüntetésének hiánya, illetve a reprezentatív példa szerepeltetésének hiánya, vagy az abban feltüntetett adatok nem a THM rendeletben meghatározottak szerint történő szerepeltetése. A kézizálog hitelt nyújtó pénzügyi szolgáltatók esetén mindezen túlmenően jelentős számú intézmény vizsgálatában került megállapításra a THM számításának nem megfelelő módszertana, továbbá a THM maximumára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése, és ezen rendelkezéseknek történő megfelelés továbbra is magas kockázatot jelent.

Az életbiztosítások körében a 2017-ben bevezetésre került etikus szabályozás komoly változásokat hozott a költségek átláthatóságában. A Magyar Nemzeti Bank az ügyfélbizalom helyreállítása és a félreértékesítések, azaz a félrevezető tájékoztatással történő eladások csökkentése érdekében a jogalkotóval szoros együttműködésben, egy hosszú piaci konzultációval kísérve alkotta meg az etikus koncepció elemeit. Az új szabályozás a fair bank törvényhez hasonlóan, de bizonyos témakörökben még azon túlmutatóan nyújt támpontot a biztosítóknak ahhoz, hogy termékeiket és magatartásukat olyan közös normákhoz igazítsák, amelyek az ügyfelek érdekeit szolgálják, és a biztosítók számára is hosszú távú stabil portfóliót eredményezhetnek. A rendelkezésre álló adatok alapján a szabályozói keretrendszer változása jelentős hatást gyakorolt a biztosítási termékpalettára, a drágább termékek pedig kivezetésre kerültek, amellyel az ügyfelek nagyobb biztonsággal választhatnak egy homogénebb termékpalettából. A továbbiakban ennek az ügyfélbarát állapotnak a fenntartása jelenti a hosszú távú célt, amit az MNB minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni fog.

A biztosítási piacon a lakossági befektetési csomagtermékek tájékoztatási és értékesítési folyamataira vonatkozó egységes előírásokat tartalmazó európai uniós rendelet, valamint az egységes tájékoztatók létrehozását, illetve a közvetítői jutalékok nyilvánossá tételét előíró európai uniós biztosításértékesítési irányelv 2018-ban történő hatályba lépése további jelentős változásokat hozhat, amelyre mind a felügyelt intézmények, mind a felügyeleti hatóságok megkezdték a felkészülést.

A befektetési vállalkozások működési szabályait illetően a MiFIR rendelethez és a MiFID II irányelvhez kapcsolódó jogszabály-módosítások számos területen jelentenek jelentős változásokat. A MiFID II szabályozás egy teljesen új, uniós szintű termékirányítási rendszert vezet be, amely a pénzügyi eszközök teljes életciklusán átível. A termékirányítást érintő előírások vonatkoznak mind a pénzügyi eszközöket kialakító, mind a forgalmazó befektetési szolgáltatókra, valamint azokra a befektetési szolgáltatókra is, amelyek nem saját maguk által kialakított pénzügyi eszközt kínálnak vagy ajánlanak ügyfeleiknek. Az előírások továbbá valamennyi ügyféltípusra (lakossági, szakmai, elfogadható partner) és valamennyi pénzügyi eszközre (ideértve a strukturált betéteket is) érvényesek. Az ösztönzőkre vonatkozó szabályok továbbá a MiFID II életbe lépésével a korábbi előírásokhoz képest nagyobb hangsúlyt helyeznek a befektetővédelemre, valamint az átláthatóság biztosítására és növelésére.

Az új szabályozásra való felkészülés 2017-ben jelentős feladatot jelentett mind a felügyeleti hatóságok, mind a piaci szereplők számára. Már 2017-ben elkezdődött a pénzügyi innovációk feltérképezése, és uniós szintű figyelemfelhívás történt az egyes innovációk kockázataira, illetve a tagállami szintű intézkedések mellett az esetleges közösségi szintű beavatkozás lehetőségeinek vizsgálata is elkezdődött. Az MNB tevékenyen részt vett a jogszabály implementációjával kapcsolatos feladatokban és véleményezte, valamint javaslatokkal látta el a jogszabály tervezetét, továbbá támogatja a piaci szereplőket az előírások gyakorlatba történő átültetésében.

Mindezek mellett a tőkepiacon továbbra is kiemelt kockázatot jelentenek azon befektetési formák, illetve tevékenységek, amelyek nem tartoznak sem az MNB, sem valamely külföldi hatóság felügyeleti hatáskörébe. Az MNB több alkalommal figyelmeztetett a világhálón népszerűsített, jogilag szabályozatlan rendszerben működő virtuális fizetőeszközök (más néven kriptovaluták) és az azokon alapuló származtatott termékek kockázataira. Tekintettel arra, hogy a kriptovaluták nem tartoznak egyetlen jegybank vagy hatóság felügyelete alá sem (az MNB nem engedélyezi vagy regisztrálja őket), így rendkívül magas kockázattal járhatnak, ugyanis hiányoznak a megfelelő felelősségi-, garanciális- és kárviselési szabályok, amelyek visszaélés esetén védenék a fogyasztók érdekeit. Az ilyen eszközöknek nem egy kötelezettségekkel és felelősséggel rendelkező intézmény a kibocsátója, hanem a felhasználók közössége. Ha a nyilvántartásokban vagy a tranzakció lebonyolításában probléma adódik, a felhasználók számára egyetlen intézmény sem garantálja az ügylet lebonyolítását, vagy az ügyfélkárok megtérítését.

Ehhez kapcsolódóan 2017-ben az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) és az MNB is felhívta a fogyasztók figyelmét arra, hogy Európa-szerte, így Magyarországon is terjedőben van a rendkívül kockázatos befektetéseknek számító ICO (initial coin offering) nyilvános forrásgyűjtési forma. Az ICO jellemzője, hogy egy vállalkozás vagy magánszemély –osztott főkönyvi technológia, például blokklánc alkalmazásával –úgynevezett tokeneket bocsát ki és kínál (leggyakrabban virtuális valutáért) eladásra, hogy projektjéhez tőkét szerezzen, vagy start-up cégét finanszírozza. Az ICO-k igen spekulatív befektetési formáknak számítanak, a tokenek ára ugyanis általában rendkívül ingadozó, és előfordulhat az is, hogy a befektetők huzamosabb ideig nem tudják visszaváltani őket. Az ICO-projektek jellemzően külföldi bejegyzésű, határon átnyúló szolgáltatást nyújtó vállalkozásokhoz köthetők, amelyek felügyelete nem tartozik az MNB hatáskörébe. Emellett egy magyarországi vállalkozás vagy magánszemély által megvalósított ICO esetén is csak eseti alapon határozható meg, hogy MNB felügyelési körébe tartozik-e vagy sem, és számos ICO –struktúrájától függően –kívül eshet az uniós és hazai jogszabályok hatókörén.