Összefoglaló A 2017. évben azonosított kockázatok közül kiemelt figyelmet érdemel a pénzpiacon a kamatkockázatok alakulása, valamint a fogyasztók megfelelő tájékoztatása a szerződéskötést megelőzően, a biztosítási piacon a díjak és költségek átláthatóságát szavatoló előírások betartása, a tőkepiacon pedig a befektetési tevékenységre vonatkozó új irányelvnek (MiFID II.) és rendeletnek (MiFIR) történő megfelelés, valamint a felügyeleti hatáskörbe nem tartozó eszközök, illetve az ezeken alapuló származtatott termékek és befektetési formák kockázatai. A változó kamatozású hiteltermékek a referenciakamat növekedését követően rövid távon nagymértékben emelhetik az adósok törlesztési terheit, a hitelfelvevők számára ugyanakkor a fix kamatozású hitelekhez képest jóval nehezebb lehet a változó kamatozású hitelek kockázatainak teljes körű felmérése. Amennyiben a hitelfelvevő jövedelméhez, illetve hiteltörlesztési képességéhez képest viszonylag nagyobb összegű hitelhez próbál jutni, az a változó kamatozású hiteltermék választást ösztönözheti, mivel ennek a rögzített kamatperiódusú hiteleknél tipikusan alacsonyabbak a kezdeti törlesztési terhei. Ugyanakkor pont ezeknek a hitelfelvevőknek okozhatja a legnagyobb nehézséget a referenciakamatok emelkedése, hiszen törlesztési képességüket már a hitelfelvétel idején fennálló kamatszint mellett is nagymértékben kihasználták. A hitelezési fordulatot követően a változó kamatozású hitelfolyósítások aránya továbbra is jelentős az újonnan folyósított hiteleken belül. E hitelek, különösen kifeszített jövedelmi helyzet esetén jelentősen növelhetik a késedelembe esés valószínűségét, ezért mind fogyasztóvédelmi, mind pénzügyi stabilitási szempontból kiemelten figyelendő kockázatot jelentenek. A banki ajánlatok összehasonlíthatóságának elősegítése, a bankrendszeri verseny élénkítése, valamint a hosszabb kamatperiódusú lakáshitelek elterjedtségének támogatása érdekében, a fogyasztóvédelmi szempontokat is figyelembe véve az MNB 2017 tavaszán megalkotta a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel minősítést. A termékek megismerését és összevethetőségét az MNB online összehasonlító oldal működtetésével, valamint a termékekhez kapcsolt tanúsító védjegy kialakításával segíti. A minősítés bevezetése óta az összes jelentős nagybank és minden takarékszövetkezet sikeresen pályázott a minősítés elnyerésére. A minősítésnek katalizátor szerepe lehetett a lakáshitel-piacon 2017-ben zajló pozitív folyamatok tekintetében. Mindemellett a fogyasztók megfelelő tájékoztatása továbbra is kiemelt kockázatot jelent a pénzpiacon, amelyet az ügyfelek jelzései, és az MNB 2017. évi vizsgálatai is alátámasztanak. A vizsgálatok több esetben jelentős hibákat tártak fel az intézmények kereskedelmi kommunikációjában, ezek közül kiemelhető a fogyasztóknak nyújtott hiteltermékek hirdetéseiben a THM nem feltűnő feltüntetése, vagy a THM feltüntetésének hiánya, illetve a reprezentatív példa szerepeltetésének hiánya, vagy az abban feltüntetett adatok nem a THM rendeletben meghatározottak szerint történő szerepeltetése. A kézizálog hitelt nyújtó pénzügyi szolgáltatók esetén mindezen túlmenően jelentős számú intézmény vizsgálatában került megállapításra a THM számításának nem megfelelő módszertana, továbbá a THM maximumára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése, és ezen rendelkezéseknek történő megfelelés továbbra is magas kockázatot jelent. Az életbiztosítások körében a 2017-ben bevezetésre került etikus szabályozás komoly változásokat hozott a költségek átláthatóságában. A Magyar Nemzeti Bank az ügyfélbizalom helyreállítása és a félreértékesítések, azaz a félrevezető tájékoztatással történő eladások csökkentése érdekében a jogalkotóval szoros együttműködésben, egy hosszú piaci konzultációval kísérve alkotta meg az etikus koncepció elemeit. Az új szabályozás a fair bank törvényhez hasonlóan, de bizonyos témakörökben még azon túlmutatóan nyújt támpontot a biztosítóknak ahhoz, hogy termékeiket és magatartásukat olyan közös normákhoz igazítsák, amelyek az ügyfelek érdekeit szolgálják, és a biztosítók számára is hosszú távú stabil portfóliót eredményezhetnek. A rendelkezésre álló adatok alapján a szabályozói keretrendszer változása jelentős hatást gyakorolt a biztosítási termékpalettára, a drágább termékek pedig kivezetésre kerültek, amellyel az ügyfelek nagyobb biztonsággal választhatnak egy homogénebb termékpalettából. A továbbiakban ennek az ügyfélbarát állapotnak a fenntartása jelenti a hosszú távú célt, amit az MNB minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni fog.
PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELMI JELENTÉS • 2017
9
