MAGYAR NEMZETI BANK
6.2. A koronavírus-járvány által kiváltott és a 2008/2009-es globális pénzügyi válság hazai gazdasági hatásainak összevetése A 2009-es pénzügyi és gazdasági válságot követően 2020-ban ismét jelentős gazdasági visszaeséssel néz szembe a világ országainak döntő többsége. Nincs két egyforma válság, ez a két időszak nemcsak az okok, hanem a válságok természetét és a válságkezelést tekintve is jelentősen eltér egymástól. Jelenlegi előrejelzésünk alapján a gazdasági visszaesés hazánkban az idei évben 6 és 6,5 százalék között alakulhat, így mértékében megközelíti a 2009-es visszaesés nagyságrendjét, amikor 6,7 százalékkal zsugorodott a gazdaság. A 2008/2009-es pénzügyi válság rendkívül sérülékeny állapotban érte a magyar gazdaságot, ezzel szemben 2020-ban Magyarország stabil fundamentumokkal, jelentős tartalékokkal és megfelelő gazdaságpolitikai mozgástérrel rendelkezve néz szembe a koronavírus-járvány által okozott válsággal, ami lehetőséget biztosít a korábbinál sikeresebb válságkezelésre. A két válság lefutása jelentősen eltér egymástól: a 2008/2009-es válsághoz képest a gazdasági teljesítmény csökkenése és a munkaerőpiaci alkalmazkodás gyorsabb ütemben – szinte azonnal – következett be, illetve az azonnali hatásokat egy negyedéven belül jelentős korrekció követte. Az ország kedvezőbb helyzetének következtében a válságévet követő időszakot is gyorsabb gazdasági és munkaerőpiaci helyreállás jellemezheti. Szemben a 2008/2009-es válsággal, amelynek hatásaként Magyarországot a hitelösszeomlás (credit crunch) jelensége sújtotta, jelenleg – a jegybank intézkedéseinek köszönhetően – biztosított a szükséges mértékű bankrendszeri likviditás és a kkv szektor fenntartható, stabil és hosszú távú finanszírozáshoz jutása. A fiskális politika célzott időszakos intézkedésekkel képes mérsékelni a gazdaság hirtelen leállása miatti munkapiaci reakciót, ami alacsonyabb munkanélküliséget eredményezhet. 6-2. táblázat: A főbb makrogazdasági változók összehasonlítása a 2008/2009-es és a 2020-as válság idején 2009 2010-12 2020 2021-23 GDP éves változása -6,7 0,6 (-6,5) - (-6,0) 3,8 - 5,0 Beruházási ráta 22,7 19,6 25,5 - 25,9 26,8 - 27,4 Fogyasztás változása -6,9 -0,9 (-4,1) - (-3,7) 3,6 - 4,2 10,0 11,1 Munkanélküliségi ráta 4,3 - 4,5 4,0 - 4,4 -3,5 -1,0 5,8 - 6,0 3,5 - 4,0 Reálbér változása 4,2 4,8 3,4 3,1 - 3,2 Infláció Vállalati hitelállomány változása* -5,3 -4,8 9,3 - 11,0 5,7 - 9,7 Lakossági hitelállomány változása* -0,6 -8,5 12,5 - 13,8 8,8 - 12,7 -4,8 -4,0 (-9,0) - (-8,0) (-6,5) - (-2,5) Költségvetési egyenleg a GDP százalékában -4,6 2,2 (-6,5) (-6,0) 3,0 - 3,5 Felvevőpiacaink gazdasági növekedése Megjegyzés: A költségvetési hiány esetében a sávszélek minimumát és maximumát jelenítjük meg, míg a többi változó esetében a 2021‒23-as évek átlagát. * 2010-2012, illetve 2021-2023 éves átlagos növekedési ütem látható 2009.IV., illetve 2019.IV. állomány, illetve az azt követő 12 negyedév tranzakciós számai alapján becsülve. Forrás: KSH, MNB, Eurostat
A 2000-es évek végén az Egyesült Államok ingatlanpiacáról kiinduló pénzügyi válság (subprime) gyorsan globális méreteket öltött és Magyarországot rendkívül sérülékeny helyzetben érte, ami elmélyítette a hazai válságot és nehezebbé tette a kilábalást. A reálgazdasági hatás időben elhúzódva, később okozott recessziót világszerte. A magyar gazdaságba 2008 végén gyűrűzött be válság, és a 2009-es növekedést érintette a legnagyobb mértékben – ekkor 6,7 százalékkal zsugorodott a bruttó hazai termék. A válság Magyarországot törékeny állapotában találta, hiszen már 2009 előtt is érdemben lassult a növekedés üteme, és strukturális problémák nehezítették a hatékony válságkezelést. A hatást felerősítette a szektorok eladósodottsága, az államháztartás és a hazai háztartások jelentős árfolyamkitettsége, illetve a likviditási problémákkal küzdő pénzügyi közvetítő rendszer. A jelentős visszaesést követő években lassú ütemű kilábalás volt jellemző hazánkra, amelyet tovább nehezített a pénzügyi válság európai szuverén adósságválsággá terebélyesedett, aminek eredményeképp egészen 2012-ig eltartott a visszafogott növekedés időszaka. 2020-ban Magyarország stabil fundamentumokkal, jelentős tartalékokkal és megfelelő gazdaságpolitikai mozgástérrel rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy aktív monetáris és fiskális intézkedésekkel tompítsa a koronavírus-járvány negatív
74
INFLÁCIÓS JELENTÉS • 2020. DECEMBER
